Leányvári Újság Leinwarer Zeitung AZ ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
V/2. szám 2011. február
FARSANG: A BÁLOK IDŐSZAKA Az első magyarországi sváb bál Egy bánáti orvostan-hallgató, Dr. Stefan Steyer egy diákmozgalom szervezőjeként 1923-ban megalapította a Magyarországi Német Értelmiségiek Egyesületét, a SUEVIA BUDEPESTINÁT. Az egyesület tagjai a budai Fő utca Három verébhez címzett fogadójában találkoztak. A csütörtöki napokon tartott programjaikon, a baráti találkozókon kívül sok nívós előadás is elhangzott a magyarországi németek identitásáról, magyarságeszményükről, népi kultúrájukról, hagyományaikról. A SUEVIA BUDAPESTINA 1925 februárjában a Budai Katolikus Kör nagytermében rendezte az
ELSŐ MAGYARORSZÁGI SVÁB BÁLT. Az egyesület tagjainak kék-fehér-arany színű díszruhájában, nyitótáncukkal kezdődött a bál, melynek a nagy sikerére való tekintettel azóta is minden év farsangi időszakának kiemelkedő báljai közé sorolhatunk. A magyarországi svábság ünnepi találkozóján zenekarok, táncegyüttesek, népviseletek látványos demonstrációját tartják. Az első bálok óta tradicionálisan az illatos rozmaring sorsolása a bálok várt és kedves eseménye. A Szerkesztőség a leányváriak farsangi mulatságaihoz jó szórakozást kíván!
Önkormányzat
Leányvár község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010.(XII.15.) rendelete a helyi adókról: Leányvár község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
szolgáló építmény után fizetendő adóból. (2) Az (1) bekezdés szerint számított adóból további 8-8 % adókedvezmény illeti meg az adózót minden, ugyanitt állandó bejelentett lakcímmel rendelkező közeli hozzátartozó után. (3) A fenti kedvezményekkel csökkentett adó nem lehet kevesebb az alapadó 15 %-ánál. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye után nem alkalmazható. 7.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a helyi iparűzési adó mértéke az adóalap 2%-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységvégzés esetén a helyi iparűzési adó mértéke naptári naponként 1.000,-Ft. 8 .§ (1) A telekadót és az építményadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév április 15-éig, illetve október 15-éig kell megfizetnie. (2) Az 5.000,-Ft-ot meg nem haladó adó a Polgármesteri Hivatal házipénztárába történő befizetéssel készpénzben is megfizethető. Az átvett készpénzről azonnal nyugtát kell adni, a pénzösszeget legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni. (3) Nem jogosult Leányvár község Önkormányzatának Képviselő-testülete által megállapított adókedvezményre az a magánszemély, akinek a tárgyév február 28-án az önkormányzattal szemben adótartozása van. 9.§ E rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. Hatályát veszti a helyi adókról szóló 15/2009. (XII.1.) rendelet.
1. § Leányvár község Önkormányzatának Képviselőtestülete az önkormányzati pénzeszköz felhasználásával megvalósuló települési infrastruktúra fejlesztéséhez, valamint az önkormányzat feladatai ellátásához szükséges források kiegészítése érdekében – figyelemmel a lakosság teherbíró képességére – Leányvár község közigazgatási területére a.) telekadót b.) építményadót c.) helyi iparűzési adót állapít meg. 2. § Mentes az a telek, amely a település Helyi Építési Szabályzata alapján nem beépíthető. 3.§ (1) A telekadó alapja a telek m2-ben számított területe. (2) A telekadó mértéke: 50,-Ft/m2. 4.§ (1) A telek után fizetendő adóból a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező tulajdonos magánszemélyt 75 % adókedvezmény illeti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény a vállalkozó üzleti célt szolgáló telke után nem alkalmazható. 5. § (1) Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. (2) Az építményadó évi mértéke a) lakás esetén: 420,-Ft/m2 b) nem lakás céljára szolgáló épület, Leányvár, 2010. december 15. épületrész esetén: 30,-Ft/m2. 6. § Tóth János polgármester (1) A építmény után fizetendő adóból a Dr. Holicska Judit jegyző településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező tulajdonos magánszemélyt 75 A rendelet kihirdetve: 2010. december 15. % adókedvezmény illeti meg a lakás céljára
2
Sírhelyek A temetéskori első szimpla és dupla sírhelyek megváltása ingyenes Első megváltás Újraváltás szimpla sírhely 9.000,-Ft/25 év 14.000,-Ft/25 év dupla sírhely 16.000,-Ft/25 év 26.000,-Ft/25 év
Nagyterem (bál, egyéb rendezvény 30.000,-Ft+Áfa 2 napos) Étkészlet 60,-Ft+Áfa+pótlás Konyha használat 12.500,-Ft+Áfa Székkölcsönzés
Sírkertek: 8 egyes, vagy 4 dupla sírhely méretben 600 x 540 cm 168.000,-Ft/ 25 év kiterjedéssel 12 egyes, vagy 6 dupla sírhely méretben 900 x 540 cm 420.000,-Ft/ 25 év kiterjedéssel 4 egyes, vagy 2 dupla sírhely méretben 400 x 540 cm 42.000,- Ft/ 25 év kiterjedéssel
100,-Ft + Áfa
Asztalkölcsönzés 200,-Ft + Áfa Asztalterítő kölcsönzése (tisztán 200,-Ft + Áfa visszahozva) Asztalterítő kölcsönzése (szeny500,-Ft + Áfa nyezetten visszahozva)
Csatornaszolgáltatás díja: Lakossági: 375,-Ft/m3 Közületi: 670,-Ft/m3 A fogyasztókra áthárított vízterhelési díj: 7,80Ft/m3
Hirdetési díjak : Teljes oldal: 6.000,-Ft + ÁFA Fél oldal: 3.000,-Ft + ÁFA Negyed oldal: 1.500,-Ft + ÁFA Nyolcad oldal: 750,-Ft + ÁFA Tized oldal: 625,-Ft + ÁFA Képújság (oldal/hét): 1.000,-Ft + ÁFA
Lakbérek: összkomfortos lakás: 260,-Ft/m2/hó
A hirdetők a 4. alkalomtól 20% kedvezményben részesülnek.
Művelődési Ház bérleti díjai: 20.000,-Ft + Áfa + konyhaEsküvő (1 napos) használat 30.000,-Ft + Áfa + konyhaEsküvő (2 napos) használat Nagyterem (vá8.000,-Ft+Áfa sár) Nagyterem (egyéb) maximum 12.500,-Ft + Áfa 6 órára Kisterem maxi1.800,-Ft + Áfa mum 2 órára Kisterem maxi3.600,-Ft + Áfa mum 4 órára Nagyterem (bál, egyéb rendezvény 25.000,-Ft+Áfa 1 napos)
Közterület-foglalási díjak:
A hulladékszállítási díj 3.693 Ft / liter + ÁFA
3
100,-Ft/m2 Építkezés – építési engedéllyel Építkezés – építési engedéllyel, 30 napon túli használat Építkezés – építési engedély nélkül Vállalkozás Vásározás 7,5 t-nál nagyobb össztömegű jármű, lassú jármű és járműszerelvény
az első 30 nap 1 évben egyszer díjmentes 200,-Ft/m2/hó 200,-Ft/m2/hó 300,-Ft/m2/hó 600,-Ft/m2/nap 12.000,-Ft/hó
Önkormányzat
Tájékoztató a 2011. évi díjakról:
Önkormányzat
SZIKORA GYULA alpolgármester FOGADÓÓRÁT TART minden hónap első hétfőjén 18 – 19 óráig a LEÁYNVÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ KÖNYVTÁRÁBAN! BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁSON KOVÁCSICS ISTVÁN ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐNKNÉL, A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNÉL Egy tavaszt csalogató vasárnap délelőtt ván véget vetni. Kovácsics István képviselőnk nyitott aj- Kovácsics úr Dorogon született, de szütót, mielőtt becsöngethettem volna házuk letése óta Leányváron él. Jól érzi magát kapuján. A példásan rendezett kertszerű községünkben, mert barátságos embeudvarból szép kilátás nyílik a Pilis kéklő rek között lehet, és nagyra értékeli a falu hegykoszorújára. A Vasút u. 4. számú ott- adottságait. Nem szereti a városi élet zsúfoltságát, a zaklatottabb hon meghitt csendje, a életet. gondozott udvar békesUtazással együtt napi sége és a szép panoráma 10 – 12 órát van távol jó keretet nyújt beszélotthonától. getésünknek. Kovácsics képviselő A választási kampány úr 12 év óta budapesti időszakában készült munkahelyén, a korábszerény szórólap két töbi APEH átszervezése mör mondatából csak után a Nemzeti Adó- és azt tudom, hogy a 39 Vámhivatal (NAV) Köéves, ambiciózus fiatalzép - Magyarországi ember mérnök – közgazRegionális Adó Főigazdász végzettségét a telegatóságán, főosztályvepülés pénzügyi és gazdasági területein szeretné kamatoztatni. zetői beosztásban végzi felelősségteljes A három képviselő-jelölt társával együtt munkáját. Fő feladata a főigazgatósághoz jegyzett Leányvár felemelkedéséért című tartozó 3 budapesti és a Pest megyei igazprogram már részletesebb, de a választá- gatóságok munkájának koordinálása és elsok óta eltelt közel öt hónap helyzetfelmé- lenőrzése. Ún. gumi-munkaidőben dolgorése alapján napjainkra már összeállni lát- zik, ami azt jelenti, hogy munkaidejét az szik egy koherens intézkedési terv, amely elvégzendő feladatok fontossága és menya negatív vagyonfelélési folyamatnak kí- nyisége határozza meg. Szabadideje ed4
5
E történethez egy klasszikusunk emelkedett gondolatai kívánkoznak: Az életben nem az igazság a fontos – hogy mi az igazság, arról folyik a legtöbb veszekedés -, hanem fontos, hogy az emberek egy formulát kapjanak, amely lehetségessé teszi nekik, hogy megalázkodás nélkül megférjenek egymással.” Falu-televíziónkban láthattuk az első közvetítéseket a megválasztott új képviselő-testület és bizottságai munkájáról. Bízunk benne, hogy a közvetítések technikai színvonala a későbbiekben jobb lesz, de ennél fontosabb, hogy a testület tartalmi munkájának minősége gyorsan és határozottan javuljon. Milyen tapasztalatai vannak a helyzetfelmérés időszakáról? Jó tapasztalataim nincsenek, ha kézbe veszem a számokkal zsúfolt táblázatokat. Az apróbb részletek mellőzése után egy-két főben járó hiányosság: Lehangoló, hogy az elmúlt évről 13 millió forintos nagyságrendű a befizetetlen adókintlévőségünk, amelynek egy része már behajthatatlannak tűnik. A nagymérvű adóhiányon túlmenően elképesztő, hogy milyen fokú a munkaszervezés és ellenőrzés, amely ezt lehetővé teszi – mondja elgondolkodtatóan a pénz- és adóügyi szakember, bizottsági elnök. A Kálvária-hegyi lakópark kialakításánál végzett munkák kifizetésénél is nagy hiányosságot tapasztaltam. Miközben méltányos fizetéssel alkalmazott szakember felügyelte a kivitelezési munkálatokat, mégis kifizetésre kerülhettek olyan munkák, amelyek nem lettek elvégezve. Ezek visszafizetése érdekében megtörténtek az első lépések, de a szakértői egyeztetések időszakában a milliós nagyságrendű követelés gyors visszatérüléséről még
Önkormányzat
dig sem sok volt, amely a vállalt új, helyi feladatai következményeként tovább szűkült. Szereti, amit csinál, ezt munkája melletti folyamatos tanulása is igazolja. A közgazdasági szakközépiskola után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskoláján, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem pénzügyi és informatikai szakán szerzett ismereteit sorolja. Hogyan lettem képviselőjelölt? – ismétli meg a tudakozódó kérdést. Hanzelik Gábor polgármester-jelölt kérésére jelöltettem magam, és a megválasztásom óta eltelt közel öt hónap tapasztalatai megerősítettek abban, hogy szakmai ismereteimmel jól szolgálhatom községünk érdekeit. Hogyan dolgozta fel magában a személye körül kialakult összeférhetetlenségi procedúra méltánytalanságait? - kérdezem a képviselő úrtól. Eléggé edzett vagyok, az átlagosnál nagyobb a „konfliktustűrő képességem”. Munkám révén ennél sokkal jelentősebb szélsőségek közelítése folyamatos feladataim közé tartozik. Van ebből kifolyólag sértődöttsége, rossz érzése? Kérdésemre a válsz egyértelmű és határozott: „Napirendre tértem felette”. Kért valaki is elnézést a történtekért? Kissé kesernyés mosollyal válaszolja: ”Nem”. A „törvényességnek” öltöztetett hajcihő – amit még egy bizottsággal is beszenteltettek –, a papírkosárba került, miközben értékes időt vett el a fő kérdések napirendre kerülése elől. A riport készítője számára is lehangoló, hogy falunkban, 2011-ben így érvényesül a „törvényesség”.
Önkormányzat
korai beszélni. A szakmai színvonal megítélésében a legszánalmasabb, hogy munkánk pontos elvégzéséhez nem kapunk pontos, megbízható adatokat az önkormányzat és intézményei gazdálkodásáról. A képviselő úr mutatja a zárási tervezetek különböző színű szövegkiemelőkkel „díszített” házi példányait. Sorolja, hogy tavaly december végén még csak 3 millió forintnyi hiányról volt tudomása a képviselő-testületnek, ezen összeg két hét múlva 8,7 millióra növekedett, és napjainkra ez 10 milliós nagyságrendű lett. A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen további 3 millió forintnyi fedezetlen kötelezettségről szereztek tudomást. Minden változás egy újabb tervezet elkészítésével járt. Minden tervezet tárgyalásakor újabb csontvázak estek ki a szekrényből. E képtelen helyzet megfogalmaztatja a képviselő úrral, hogy szakapparátus munkáját irányító vezető vonatkozásában már-már felvetődik az együttműködési szándék hiánya is, de ha ettől el is tekintünk, az ilyen fokú nagyvonalúság vagy hozzá nem értés is súlyos mulasztásnak minősül. A helyzet summázásaként mintegy 15 millió forint elmúlt időszaki túlköltekezést kell „ledolgoznunk”. Ezt csak nagyon szigorú – strukturális változásokat is elrendelő –, folyamatos munkával lehet elképzelni. Legújabb költségvetési tervezetünkben az idei évre 5 milliós hiány „ledolgozását” tartom megvalósíthatónak, de ennek is nagyon szigorú feltételei vannak. Mindezt olyan „széljárásban” kell megvalósítani, amikor általános tendenciaként az önkormányzati források szűkülését tapasztaljuk - teszi hozzá a tudósító. Hogyan lehet e rögös út első lépéseit megtenni? Kovácsics úr azt tartja a legfontosabb-
nak, hogy a képviselő-testület minden tagja segítse a közösen elfogadott program végrehajtását. Mindenkinek be kell látni, hogy e parttalan gazdálkodási gyakorlat tovább nem folytatható. A testületen belüli további megosztottság, mindenfajta formája csak a gondok halmozódását okozhatja. Mindenkinek, aki a falu szolgálatára vállalkozott, be kell látnia, hogy a népszerűtlen költségcsökkentő döntéseket is fel kell vállalnia. A további parttalan vitákban mindkét fél devalválódik, és a falu a biztos csőd felé rohan. Mit tehet ehhez hozzá a jó szándékú tudósító? A szigorú recept egyértelmű, és ha ebben a község vezetői a falu véleményére is kíváncsiak, akkor merjenek egy rendkívüli közmeghallgatáson pontot tenni a viták végére. A képviselő-testület tagjai egyetértésének hiányában minden okuk megvan ennek kezdeményezésére. A kialakult helyzet már messze túlhaladta a személyes presztízs-szempontokat. Itt falunk sorsáról van szó, amelynek jó híréért, sikereiért sokan és sokat dolgoztunk. Szeretett településünket nem engedhetjük Esztergom sorsára jutni, ahol az útszéli képviselői vádaskodások közepette az adósságrendezés során devalválódnak az értékek, kies, kedvetlen lett az egykor nyüzsgő diákváros, és a farsangi jótékonykodó bálokon az iskolák megmentéséért adakoznak az emberek. Tisztelt képviselők, mi ezt nem akarjuk, mi azért szavaztunk Önökre, hogy a falu boldogulása érdekében mindannyiunk megelégedésére jól végezzék dolgukat. Leányvár, 2011. február 6-án Dr. Szakmár János
6
Pályaválasztási láz az iskola 8. osztályában Minden naptári év január és február hónapja érzékenyebben érinti a nyolcadikos tanulókat és szüleiket. Néhány hét alatt el kell tudni dönteni, hogy melyik középfokú intézményben tanulhatnak tovább diákjaink. A központi felvételi vizsgákra már megtörténtek a jelentkezések, melyekre január 20. után kerül sor. A legtöbb tanuló a gimnáziumok és szakközépiskolák tagozatait választja, néhányuk szakmát szeretne tanulni. A felvételik és jelentkezések eredménye március, április hónapban várhatók. Pályaválasztási szülői értekezletek, iskolalátogatások,
üzemlátogatások, pszichológiai értékelések, intézmények bemutatkozásai segítik tanítványainkat és szüleiket a nem könnyű döntésben. Remélhetően mindenki megtalálja a személyének megfelelő középfokú intézményt. Mindezek előtt most a félévi tanulmányi munka értékelése a legfontosabb. A számonkérő és javító dolgozatok, az utolsó felelések fontos szerepet játszanak a továbbtanulók esetében. Sikeres félévzárást kívánok tanítványainknak, kollégáknak, szülőknek egyaránt! Nagyné Engler Zsuzsa igazgatónő
Üzemlátogatás Németóra keretén belül Németország autógyáraival foglalkoztunk, többek között Rüsselheim-mel és az OPEL autógyárral. Mivel a közelünkben található az Esztergom-kertvárosi OPEL AUTOTREND, úgy döntöttünk, hogyha lehetséges, látogatást teszünk náluk. Azért is célszerűnek tartottuk, mert ismét választás előtt állnak diákjaink. A 8. osztályosoknak elérkezett a döntés ideje, el kell határozniuk, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat, vagyis hogyan legyen tovább. Ebben próbáltunk egy kis segítséget adni nekik azzal, hogy december közepén az nyolcadikos fiúkkal ellátogattunk az Esztergom-kertvárosi OPEL Autószalonba.
Haász László cégvezető Úr nagyon segítőkész volt és alapos, részletes tájékoztatót adott nekünk arról a munkáról, ami a AUTOTREND-ben folyik. A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták és sok kérdést tettek fel, melyekre részletes választ is kaptak. Megtekinthették a kiállítótermet, beülhettek az autókba, betekintést kaptak a szerelő -, festő- és karosszériaműhely munkájába is. Tanulóink nagy érdeklődéssel figyelték az ott folyó munkálatokat. Nagyon jól sikerült a látogatás. Nagy Köszönet érte a cégvezető Úrnak. Reméljük, hogy ezzel is segíteni tudtunk diákjainknak a döntésben. Monostori Sándorné
Az iskolakert téli lakói A tél beköszöntével, a hótakaró födte tájakon egyre nehezebb az állatok, így a madarak részére is az élelemszerzés. Az iskolakert lakói, a madárkák is táplálék után kutakodnak. Iskolánkban Tordáné Petrik Etelka, a kesztölci iskola igazgatónője áttanítás keretében tartja a fiúk részére a technika órákat. Az ünnepek előtti napokban megszü-
lettek a madáretetők, melyeket hetedikes és nyolcadikos fiúk készítettek. A munkadarabok igazán jól sikerültek. Köszönjük a lelkes kezdeményezést, Schmidt Kingának a magokat. Dicséret illeti a hetedik osztályból Gecső Pétert, Schmidt Mátét, Berényi Attilát, a nyolcadikosok közül Hargitai Norbit, Jankovics Lacit, Haraszti Gyurit.
Sítábor, 2011. január Az idei esztendőben a Kosutka nevű síparadicsom ad Talán sikerül hagyományt teremteni, hiszen már 2. al- otthont lelkes csapatuknak. A felnőttekkel együtt 24-en kalommal szervezzük meg iskolánkban Pásztó Tamás lel- vesznek részt az utazáson. kes apuka, valamint Alekszi Gábor és Fazekas Béla kolA kezdeményezés jónak bizonyult, kívánunk nekik jó légák segítségével és közreműködésével a sítábort Szlo- utat, sok havat és rengeteg élményt! vákiába. Szafari hangulat a földrajzteremben Az ősz folyamán nem mindennapi felajánlás érkezett iskolánk részre. Madar László szenvedélyes vadász, hobbyját tucatnyi trófea igazolja. Egy afrikai vadászat tárgyi emlékeit, melyek eszmei értéke igen magas, a lelkes vadász iskolánk-
nak ajándékozta. Amikor megkérdeztem tőle, hogy miért is teszi ezt, csak ennyit mondott elérzékenyülve. „Ha majd az unokáim meglátják, mondjátok, hogy a Madar papa lőtte!” Köszönjük a személyes ajándékot, a tanterembe lépve igazi trópusi hangulat fogad bennünket!
Informatikai eszközbeszerzési pályázat Intézményünk az elmúlt hónapokban beszerezte azokat az informatikai eszközöket, melyeket egy közel 1 millió Ft-os pályázat keretében sikerült megvásárolni. A megpályázott összeg lehetővé teszi egy második interaktív tábla beüzemelését, valamint a számítógép-par-
kunk fejlesztését. Az interaktív táblák gazdagítják az iskola technikai eszköztárát és az alkalmazott pedagógiai módszereket. Remélhetően motiválják a tanulókat az ismeretanyag tudatosabb, hatékonyabb elsajátításában is. Nagyné Engler Zsuzsa igazgatónő
7
Iskola-Óvoda
Pillanatképek iskolánk életéből
Nemzetiség
Őszből télbe Sok minden történt velünk az eltelt egy-két-három hónapban. Egy részletes beszámoló minden apróságra odafigyelő leírása helyett csak nagy vonalakban fussunk végig az eseményeken. A sikeres falunapunkat követő héten Máriahalomra mentünk fellépni, azaz mentünk volna, ha nem romlik el a minket szállítani hivatott busz, szerencsére megvártak bennünket meghívóink. Mindhárom csoportunk (dalkör, zenekar, ifjúsági és felnőtt táncosaink) osztatlan sikert arattak. Az ideiglenes fémvázas színpadon az elspórolt dobogós lezárások is ágyúként szóltak. Több éve járunk már dalkörünkkel Dorogra a nyugdíjasok napja alkalmából, nem volt ez október elején sem másként. Másnap nemcsak a helyhatósági választáson vettünk részt, hanem szavazhattunk az új Leányvári Német Kisebbségi Önkormányzat tagjaira is. Az eddigi évek 5 fős testületét négyre módosította az állandó változtatásokra sarkallt politika, számunkra az újraválasztott négy fő a folyamatosságot biztosíthatja. Köszönjük a jelölteknek, valamint a jegyzékre feliratkozott és választási jogával élő leányváriaknak az aktivitásukat. Mecseknádasdon részt vehettünk az első „OktóBORfeszt” rendezvényen, a Die Spatzen (Kosztka Robi) és a KrainBaby (Babicsek Bernát) meghívásának köszönhetően. A szép őszi idő lehetővé tette a szabadtéri fellépésünket a Leányvár Sramli kíséretében, majd egy pincelátogatós borkóstolás után a fenti két zenekar mellett a szlovén Oberkrainer aus Begunje együttes igazán fantasztikus hangulatot teremtett. Az ezt követő hétvége az előző négy év kisebbségi munkáját lezárandó beszámolón találta kultúrcsoportjainkat, óvodásokat, iskolásokat, településünk alkalmazottait, régi és új képviselőket. Polgármesterünk bíztató mondatait követően mindenki a színpadi előadásával „számolt” be az előző négy évben végzett tevékenységéről. Szomorú, de tény, hogy jó páran a közös
vacsora helyett az X-Faktor népbutító adását választották… A törvényileg lehetséges utolsó napon hivatalosan is megalakult Német Kisebbségi Önkormányzatunk. Elnöknek választottuk Gáspár Tibort, elnökhelyettes: Nagyné Engler Zsuzsanna, további tagok: Gerstnerné Kővári Györgyike és Gerstner Ferenc. Ezúton is szeretnénk megköszönni Kiss Lászlóné, Grosz Márta hosszú éveken keresztül végzett önkormányzati tevékenységét. Kívánjuk, hogy óvodavezetőként még sokáig képviseld gyermekeinket, unokáinkat! Novemberben a Leányvár Sramli lépett elő főszereplővé, Táton és Leányváron is Búcsú bált játszottak. Kultúrházunkban 10 éve nem volt ilyen alkalom, hogy templomunk védőszentjének, Szent Erzsébet ünnepének előestéjén, szombaton bál lett volna. Az a kis létszámú csapat, aki ott volt, nagyon jól érezte magát. Megérkeztek Engler Zsuzsa hathatós segítségével megírt, pályázaton nyert számítógépeink. Teljes szoftveres kiépítéssel tudjuk használni ezeket a modern masinákat. A nagyszakállú, pirosruhás ismét eljött és köszöntötte táncos lábú palántáinkat, még táncolt is velük. Mi magunk pedig a 70 év feletti kerek évfordulós „fiataloknak” kívántunk minden jót. Másnap már tízedik alkalommal rendeztük meg Falumúzeumunkban (ha úgy tetszik: általános iskolánk német termében) a „Sing Mit” dalolós délutánunkat. A csúszós, jeges, fagyos időjárási viszonyok cseppet sem voltak érezhetőek a régi bútorok és iskolai padok mellett felzengő német dalainkban. A dorogi színpadon először fellépő gyerekcsoportunktól - leánykori nevük Mini tánccsoport – a kezdeti, pici megilletődöttség után nagyon szép produkciót láthattunk a Luca napi fellépésükön. Sajnálhatjuk, hogy legényeink közül nem tudott mindenki eljönni! A templomi betlehemes műsor kezdő időpontja körül kialakult kisebb zavar ellenére 15:30-kor szokás szerint a gyermekek Jézus 8
Örülünk, hogy segíthetünk! Éppen átestünk, bocsánat átpörögtünk a 2011-es évbe, és máris vendégeket fogadtunk az átalakításra, modernizálásra igencsak megérett kultúrházunkban. Mint az elmúlt esztendőben, most is megyénk küldötteit láttuk vendégül a fővárosban lezajlott országos gála után. A finom vacsorát követő műsorban nagy örömünkre szolgált, hogy vendégként üdvözölhettük színpadunkon a csolnoki Wagenhoffer kórust és a Heimattöne Kapelle-t Vértessomlóról. A leányvári dalkörrel a kiosztott kották segítségével többen is együtt énekeltek a közönség soraiból. Gyermek, ifjúsági és felnőtt táncosaink alig-alig fértek el színpadunkon, sajnos egy-két pár a különböző koreográfiák túlzsúfolása miatt nem is tudott szerepelni. A Leányvár Sramli a vendégfogadás és tánckíséret után sokáig szórakoztatta a nagyérdeműt, a somlói zenészek is beálltak melléjük muzsikálni. „Hogyan tudjátok mindezt megvalósítani?”hangzott a búcsúkérdés. „Sok jó ember kell hozzá!”- volt a felelet. Dalkörünket tavaly augusztus óta harmonikán kísérő Nagyvári Lajos jegyezte meg, hogy nem is hitte volna, milyen pezsgés van kis falunkban. Talán ez a dolog lényege: lehetőséget teremteni Leányváron mindazok számára, akik bele szeretnének kerülni ebbe a pezsgő, pörgő, daloló és zenélő világba. Rajtunk nem fog múlni, állunk elébe a jövő kihívásainak… Gáspár Tibor
! 2011-ben már fogadhatjuk az adója 1%-át ! Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület Adószámunk: 18617096-1-11 Kérjük, gondoljon ránk, köszönjük! 9
Nemzetiség
köszöntésével elkezdődött, majd dalkörünk alkalomhoz illő dalokat énekelt néha a közönség segítségével. A templomkertben szervírozott tea és forralt bor mellé süteményt is fogyaszthattunk, majd karácsonyi jókívánságokat kapva és adva, térhettünk haza a családi ünnepléshez. Két ünnep között majd harmincan búcsúztattuk az elő szilveszteri vacsoránkon 2010-et. Majd 30-án „zsíros kenyeres” próbánkon ifjúsági táncosaink tettek felnőtt táncos fogadalmat. 2010-es bálok éve utolsó eseményeként kultúrotthonunkban ismét fantasztikus érzés volt a közösen énekelt himnusz. Köszönjük a Leányvár Sramli minden tagjának a jótékonysági rendezvényeken nyújtott fantasztikus, lélekemelő teljesítményét. Misikné Lóczki Ibinek, Grosz Kleminek és Pócsföldiné Évának a bálos segítséget. A teremrendezésben és bálozásban mindig élenjáró táncosaink most is kivették részüket minden alkalommal. Mindenkinek köszönjük, aki ott volt bármelyik bálunkon, segített, támogatott bennünket bármilyen módon. A jótékonysági bálok bevételéből származó hasznot odaadtuk az Óvodáért, az Iskoláért és a Beteg Gyermekekért alapítványoknak, valamint a LENA-nak, a JUDO részére pedig az ő szokásos ünnepségükön kerül majd átadásra. A Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület elnökségének döntése alapján a reánk jutó részt egy kicsit kiegészítve templomunk renoválásához adtuk. Ezzel elmondhatjuk, hogy részünkről a tavalyi jótékonysági bálok éve a teljes adakozás jegyében zajlott.
10
Nemzetiség
A téli szünet idején sem pihentek a leányvári vásos versenyen vett részt a csapat. A DC rendpingpongosok, három egynapos versenyen is részt szerben lejátszott tornát, amin a megye B egyesületei vehettek részt, magabiztos játékkal nyerte a vettek ez idő alatt. Január 23-án, vasárnap az esztergomi nyílt egyé- Szikora Márton, Szikora Bence alkotta duó. Január 30.-án, vasárnap a Szomódi KVALITAT ni versenyen szerepelt a csapat több tagja: Bánffy Domokos, Putz Ákos, Jókai Csongor, Szikora Már- kupán szerepeltek a Szikora testvérek és Jókai ton, Kristóf és Bence. A nevezők ráadásul nemcsak Csongor. Az esztergomi tornával egyenrangú eseményen is a DC rendszer szea környékről, hanem Pest meDC rendszer szabálya: rint zajlottak le a mérkőzégyéből, Budapestről, sőt még Egy csapat két játékosból áll. Egy Szlovákiából is érkeztek. Itt a mérkőzés során a csapat tagjai játsza- sek. Itt a Szikora Kristóf, Jókai két osztállyal magasabb szin- nak egymás ellen egyéni mérkőzéseket Csongor páros a nyolcad döntőig verekedte magát, ahol a jó(4db), és egy páros meccset. A végten játszó NB III-as játékosok eredmény az öt játszma alapján alaval tapasztaltabb máriahalmi is játszottak. Nagy meglepetést kul ki. kettős állította meg őket. szerezve Szikora Márton a viEzúton is gratulálunk az elért gaszágon harmadik helyezést ért el, míg Szikora eredményekhez! Bence a főtáblán 58 indulóból az 5. helyen végzett. Leányvár SE Január 29-én, szombaton, Pilismaróton meghí-
A LEÁNYVÁRI JUDORÓL Olimpiai sportágak jelenlegi eredménye az EURÓPA és VILÁGBAJNOKSÁGOK alapján: 1. KAJAK-KENU 76 pont, 2. ÚSZÁS 32 pont, 3. VIVÁS 30pont, 4. JUDO 25 pont, 7. ÖTTÜSA 10 pont, 11. VIZILABDA 6pont. LEÁNYVÁRI SE: EDZŐK: Pfluger Antalné, Péntek Zoltán, Pócsföldi Gábor és Pfluger Antal CSOPORTOK LÉSZÁMA: 1-4. osztály + óvoda nagycsoportja 96 fő, Masters versenyzők: 6 fő. Leányvár két csoport 55 fő, kesztölci edzés 24 fő, piliscsévi edzés: 26 fő. ÖSSZESEN: 207 fő. IDŐRÁFORDITÁS 2010-ben (Pfluger Antalné és Pfluger Antal): Iskola és óvoda 240 óra, edzés Leányvár 180 óra, edzés Kesztölc és Piliscsév 160 óra, versenyek 180 óra, külföld és edzőtábor 336 óra. Összes idő: 1 096 óra. Saját pénz ráfordítás: milliós nagyságrend. NEMZETKÖZI EREDMÉNYEK: OLASZ NŐI ÉS FÉRFI CSAPAT ÖSSZESITÉS: NŐI – 1. HELY, FÉRFI – 1. HELY. Német verseny: 15 db első hely; lengyel verseny: 5 db első hely. Töging 50 éves nemzetközi csapatverseny győzelem. Selejtező TUS Töging és Branau ellen , döntő győzelem a salzburgi rendőrcsapat ellen. A díjat a bajor sportminiszter adta át. Magyar versenyek: NB 1 NŐI CSAPAT 2. hely, FÉRFI CSAPAT 3. hely. Egyéni Magyar bajnok 8 fő. EURÓPA BAJNOKSÁG IFI NÖI 52 KG: 3. HELY. FELNŐTT NŐI VILÁGKUPA: 2 DB 5. HELY, VILÁG RAGLISTA 16. hely. SZENI11
OR VILÁGBAJNOKSÁG 5. HELY. SERDÜLŐ VILÁGKUPA: 5. HELY. Makovics Roxána MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JÓ TANULÓ – JÓ SPORTOLÓJA CÍM. ASZTALITENISZ: SZIKORA TESTVÉREK SZÉP SIKEREKET ÉRTEK EL PÁROSBAN. EDZŐ: DÓSA MIHÁLY Sikeres versenyév kezdés Jól kezdték a leányvári judosok a 2011. évi versenyévet: az első versenyen a felnőttek első osztályban mérték össze a tudásukat a BHSE csarnokában megrendezett rangsorversenyen. Kiváló teljesítményt nyújtott a junior korú Szabó Katinka, aki 57 kg-ban első helyezést ért el. Egyéni eredmények: 57 kg Szabó Katinka – 1. hely, 48 kg Erdélyi Lilla – 2. hely (Ippon TatabányaLeányvár), 63 kg Habran Barbara – 2. hely, 70 kg Nagy Annamária – 2. hely, Diviki Barbara – 5. hely, Zupkó Noémi – 7. hely, 90 kg Jermos Gaspar – 2. hely, 60 kg Szabó Frigyes – 3. hely, 100 kg Péntek Zoltán – 3. hely, Oláh Szilárd – 5. hely, +100 kg Kerstner Róbert – 5. hely. Remekül szerepel két elsőéves junior 81 kg-os versenyzőnk: Rábai László és Vadas Dániel, akiknek sikerült mérkőzést nyerni a legnépesebb súlycsoportban. Szervezők és edzők: Pfluger Antalné, Nagy József, Pócsföldi Gábor, Szabó Ferenc és Pfluger Antal. Pfluger Antal SE elnök
Sport
Asztalitenisz
Múltunk
MÁRIA TERÉZIA 1767. ÉVI URBÁRIUMA LEÁNYVÁRON Mintegy két és fél évszázada adta ki Má- szerint bírja. Mária Terézia híres, csallóköria Terézia híres úrbéri pátensét, amely más zi huszárkapitányból lett generálisa, Hadik rendeleteivel együtt sok tekintetben mér- András, 1757-ben sziléziai harcaiból elporföldkő a magyar gazdaság- és művelődés- tyázott Berlinig, és azt egy napra elfoglaltörténetben. va visszatért Sziléziába. A császárnő nagyKözségünk történetének fontos adaléka, ra értékelte Hadik huszárbravúrját, és a Máhogy a törökök kiűzése után elria Terézia Rend nagykeresztjénéptelenedett egykori Valmod vel, valamint gazdag jutalom(Leányvár) pusztaságára betelemal honorálta a kalandot, majd pített németek első évtizedének kinevezte őt az Udvari Hadifaluközösséget teremtő erőfetanács elnökévé. Egész Eurószítéseihez kapunk bő és hiteles pa megmosolyogta a porosz kidokumentációt. rályt, miközben a trónörökös, Az urbáriumi terhek részletes József, példaképének tekintetszabályozásának indítékait, téte őt. nyét korszakonként eltérően értékelték. Ilyen szélsőségek jellemezték a magyar Mária Terézia alapvetően vallásos, kon- arisztokrácia egy részét is. zervatív nézeteivel, nem utolsó sorban felvi- Miközben Zrinyi Péter, Frangepán és lágosult tanácsadói (a holland Von Swieten Nádasdy elvesztették hatalmas vagyoés a cseh-morva Kaunitz) hatására hozta nukat és a bakón végezték, az aulikus meg első, korszakos rendeleteit. Beszédesek Grassalkovich, Eszterházy és Károlyi a csáfiának, a későbbi II. Józsefnek fogalmazott szárnő elkötelezett híveiként vagyonokat intelmei: Ne szégyellj jó kereszténynek len- szereztek és magas udvari tisztségekbe keni.- Kerülj minden szenvedélyt, különösen a rültek. nőket illetően.- Hat óra alvás elegendő, óva- A koldusbögrét Grassalkovich csalákodj az elpuhulástól.- Magyarországon bánj di ereklyeként őrizte, mert emlékeztetjól a magyar emberekkel. te őt a nagyszombati éveire, ahol koldusdiA császárnő uralkodásának utolsó másfél ákként tanult. Gödöllői kastélyában paráévtizedében uralkodótársának, II. József- dés fogadást adott Mária Teréziának, ahol a nek felvilágosultabb véleményét is figye- habsburghű magyar nemesek tálalták a leglembe vette. Fiáról írja a magyar jakobínus finomabb étkeket. Tiszteletére pedig állatSzentjóbi Szabó László, aki fiatalon Kuf- bőrbe bújtatott szereplőkkel állatviadalt renstein börtönében halt meg: II. József segíte- dezett. A közelmúltban az ő egykori híres ni kívánt népei törvényén és bukása ellené- kastélyában tartották Magyarország soros re nagyobb volt egész évszázadánál. A szen- uniós elnökségének ünnepi ceremóniáját. A timentális verselőnk, Ányos Pál azért szór- kastély története is európaiságunk adaléka. ta indulatos átkait a kalapos királyra, mert a Grassalkovich személye helytörténeti vorendi kiváltságokat fenyegetve, egy pórázra natkozásban is fontos lehet, mert több forrás fűzi a nemest a jobbággyal. is a leányvári svábság betelepítőjének tartja. II. Józsefnek a Monarchia ellensége, a po- E kérdés még bizonyításra vár. rosz Nagy Frigyes volt a példaképe. Ő a E kis történelmi kitérő után térjünk vissza művelt, tehetséges, úrhatnámságot megve- az urbárium részleteire. Az alapvető körültő uralkodó II. Józsefről való véleményében ményeket az jellemezte, hogy országunk a hangsúlyozta, hogy Voltairt is teljes érdeme 150 éves török uralom alatt teljesen lepusz12
13
A bánáti svábság körében nem volt ritka a Bastonade. A jogaikhoz ragaszkodó sváb telepesek elvándorlását úgy akadályozták meg a földesurak, hogy fogdmegjeikkel a hangadók talpát véresre verették, hogy ne tudjanak járni és elvándorolni. A Monarchia közös hadseregének folyamatos korszerűsítése is sok pénzt igényelt. Mária Terézia a magyar arisztokratákat is szerette volna megadóztatni, ugyanúgy, ahogy ez a Monarchia fejlettebb tartományaiban általános gyakorlat volt. A magyar urak még 1741-ben Életünket és vérünket közfelkiáltással válaszoltak a császárnő kérésére, most pedig azt felelték, de zabot azért nem adunk. Az adóztatást több arisztokrata a nemesi előjogok meggyalázásának tartotta. A Komárom megyei arisztokraták azt javasolták, hogy a nemesi házakat zöld színnel és nagy N (Nobilis = nemes) betűvel jelöljék meg. (Lehet, hogy ők voltak a fradisták elődei?) Voltak olyan arisztokraták is – köztük a Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Könyvtárat alapító Széchenyi Ferenc –, akik e törekvésekben nem az ország beolvasztását, hanem a Monarchia fejlettebb tartományaival való szintre hozás szándékát látták. Mária Terézia hiába intette trónörökös fiát, hogy bánjon jól a magyar emberekkel, hiába érvelt férje nagybátyjának, Lotharingiai Károlynak törökverő érdemeivel, a magyar urak hajthatatlanok voltak, Rendeleteivel olyan vámpolitikát vezetett be, amely több bevételt biztosított a kamarának, és hogy a jobbágyság terheit a magyar földesurak ne tudják tovább növelni, az urbáriumban szabályozta a jövedelem-elvonás és a robot mértékét. A rendelet szerint a vármegyék, a városok és falvak birtokait pontosan felmérték, számba vették a földművelési ágak szerinti megoszlását, minőségét. Lajstromok készültek a jobbágytelkekről, a jobbágyok telekhányad szerinti megoszlásáról. A felmérésekkor több szélsőség is felszínre került.
Múltunk
tult, elmaradott régiója lett Európának, Mária Terézia pátensei jó szándékúan és naivul túlbecsülték a magyar realitásokat. A Monarchia fejlettebb ausztriai és cseh-morva régióiban a paraszti gazdálkodás már fejlettebb szinten volt, a paraszt nem volt földhöz kötött, a feudális kötelmeknek már egy polgáribb változata dívott. A robot és a dézsma helyett már a taksás paraszti szolgáltatás volt a jellemző. A jobbágy pénzben teljesítette a hosszúrobotként ismert terheit. A földesúri patriarchális viszony lazulóban volt. Széchenyi Hitel c. munkájában arról ír, hogy az úrbérrendezés miatt a feudális úr és a taksás [jobbágy] között ama régi patriarcha időbeli csatlat megtágult. A XVIII. századbeli barokk műveltség, az igényesebb városi élet, a nagyobb jövedelem felhalmozás felé hatott. Növekedtek a jobbágyság terhei, és ennek következményeként főleg a Dunántúlon nyílt paraszti engedetlenségekre került sor. A zsámbéki Hans Faul Die neue Heimat (Az új haza) és a bánáti Adam Müller Guttenbrunn Die Glocken der Heimat (A szülőföld harangjai) szépséges írásai a robotterhek kíméletlen kikövetelésének alapkonfliktusával indítják a „sváb betelepülési regények” cselekményét. Neves történészünk, Kosáry Domokos A tétényi tumultus 1766-ban című elemző feldolgozásában arról ír, hogy Rudnyánszky József tétényi uradalmában a jobbágyok megtagadták a majorsági gabona betakarítását. Száraz György királyi személynök 1711 után telepítette a svábokat Budatétényre, és 1766-ban a felháborodott svábokat képviselő Eisenach és Knap jobbágyoktól azt kérdezték gúnyos gorombasággal, mit akartok, átkozott svábok? (Was wilt ihr verfluchte Swaben?) Mikor azt kérték, hogy az engedetlenségért bebörtönzött társukat, Konrád Jakabot engedjék szabadon, botütésekkel válaszoltak. A tumultusban hozott vármegyei törvényszéki halálos ítéletet Mária Terézia semmissé nyilvánította.
Múltunk
Nosztrán a kilenced helyett annak közel a duplájaként, ötödöt szedtek a földesurak, az esztergomi káptalan pedig a Hont megyei jobbágyainak hosszúrobotjával vontatta fel Esztergomba budai birtokainak hajóra rakatott bordézsmáját. Az úrbéri pátens a legtöbb helyen mérsékelte az úrbéri terheket, és a jobbágyok jó uralkodójukat ünnepelték. Arra is volt számos példa, hogy a magánföldesúri telepítéseknél a jobbágyok jobb helyzetben voltak, mint amit az urbárium előírt. A tatai Eszterházy uradalom jobbágyai kérvényezték, hogy megtarthassák kialakult hűbéri szolgáltatásaikat. A gróf nagyvonalú volt. Az ország 43 vármegyéjének 6500 településén azonos szempontok szerint készültek a felmérések. Komárom megyében a szántóknak 45%-a, a réteknek pedig 39%-a volt úrbéres. Jellemző volt a majorsági nagybirtok többsége, amelyet az egyházi birtokokkal együtt nem terheltek úrbéri kötelmek. A leányvári urbárium közepes minőségű szántóföldekkel 24 egész telkes és 56 házas zsellért (Kleinhausler) vett lajstromba. A latin nyelvű jegyzőkönyvszerű feljegyzés szerint: 1768. augusztus 15-én Felkis József, Esztergom vármegye főjegyzője és Komáromi Mihály alszolgabíró kimentek Leányvárra, a budai Szent Klára apácák birtokára, hogy az úrbéri ügyeket megvizsgálják. Az augusztus 18-án befejezett vizsgálatról 1769. április 4-én készült jelentés. 1. Mivel korábban nem rendelkeztek uradalmi összeírással a felesketett urak, azaz Stupiczky János uradalmi ügyvéd és ügyész, Griffka György provizor. a bíró [Gemeinderichter] Grohmann Jakab, valamint Eifert János, Stadtmüller András és Bartl György esküdtek jelenlétében az öszszeírást elvégeztük. 2. E másodosztályba sorolt helységben egy egész telekre 22 holdat kell számolni. Az összes jobbágytelket figyelembe véve, azaz a bel telkeket, valamint az ehhez tartozó néhány és jobbágy által művelt tarto-
zékokat um. a kenderföldet, káposztást, kukoricást, szilvást is a kiküldött hivatalnokok előtt a földmérő kimérte, s megállapították, hogy a föld minősége miatt itt egy holdra 1100 négyzetölt kell számolni. Emiatt az előírt földmennyiséget meghaladják. Ami a rétet illeti, mivel a sarjút időnként kaszálják, egy telekhez 8 emberkaszáló rétet állapítanak meg, ami a fél, negyed és nyolcad telkekre nézve arányos. 3-4. pont a legelők, a tűzi- és épületfa kérdéseivel foglalkozik. 5. A kilencpontos kérdőívet az aláírás előtt anyanyelvükön is megismerték. 6. A kilenceddel kapcsolatban kihirdették a falunak, hogy annak korábbi beszedési módja megmarad. 7. Miután a földmérő kimérte a telki földeket és a bel telkeket, ezek módosított összeírása elkészült. 8. A négyökrös szántás helyébe minden esetben kötelezően a kétökrös szántás lép (igás robotban). 9-10. A robotok megoszlását és az urbárium községi kihirdetését tartalmazza. 11-12. A megjelentek figyelmeztetése az előírások betartására és az egész telkek kiméréséről szól. 13. A bor-kilencedet megállapítja. 14. Mivel a helységben van szőlőhegy, a királyi rendelet értelmében a jobbágyok fél éven keresztül mérethetik boraikat. 15. A vizsgálatot fent jelzett napon befejezték, és 176. április 4-én a vármegye közgyűlésének erről jelentést tettek. A már jelzett 9 pontos német nyelvű kérdéssorra inkább a válaszok a kifejezőbbek. A válaszokat 1768. február 26-án vették fel a fentebb már felsorolt hivatalos személyek jelenlétében. 1. A jobbágyoknak nem volt urbáriumuk. 2. szolgáltatások eddig a szokás és a földesúr parancsai szerint történtek. 3. Korábban egy egész telek után 5 forint földbért fizettek, két éve ez 4 forintra csökkent, a féltelkes jobbágy 2 forintot fi14
15
adalék a gondos munkához és az egyszerű korrekcióhoz. Íme, a szöveghű fordítás: A helységben mind a fejőstehenek, mind az igás állatok részére elegendő legelő található. E helységben a papnak, az uradalmi tisztségviselőknek 3 marhát és 1 juhot engednek a közös legelőn tartani. Saját pásztort felfogadni az iskolamesternek sem szabad. Az urbáriumban a 3. sz. alatt egy egész telekre csupán 20 holdat írtak be e másodosztályba sorolt helységnek, holott helyesen 22 hold. Ezt a nyilvánvaló hibát kijavították azáltal, hogy a „zwanzig” szóhoz hozzátették a „zwei” szót. Ha összevetjük az előzetes felmérés szerinti szolgáltatásokat az urbáriumi listákon szereplő, újonnan megállapított hűbéri kötelezettségekkel, akkor látható, hogy a leányvári jobbágyok számára az újra megállapított urbárium előnyösebb volt, mert terheik csökkentek. Az egész jobbágytelek 2 holddal bővült. Az igás robot esetében a négyökrös robot kétökrös robotra változott. a házas zsellérnek pedig csak évi 18 nap kézi robotot kellett teljesíteni. Az egész telkes jobbágynak évi 52 igásvagy 104 gyalogrobot kötelezettsége van. Egy forint az éves házhely adója, továbbá természetben évente egy öl tűzifa, 6 fonás kender, 1 icce zsír, 2 kappan, 2 tyúk és 12 tojás jelenti a kilenced naturáliáit. Az urbárium általános vonatkozásainál beszédesebb a falu jobbágyainak német nyelvű, ötoldalas listája. A Tabella des
Múltunk
zet, a zsellér a háza után 1 forintot ad. Az egész telek után évi 6 tyúkot, 30 tojást kell adni, a féltelkes ennek a felét adja, a zsellér 1 tyúkot és 5 tojást. Az egész falu évente még egy borjút ad és 45 icce vajat. 4. Az épület- és tűzifát az urasági erdőből kapják. Van egy szőlőhegye, ami jó termést szokott adni, melyet a Dunán szállítva jól el lehet adni. Őrletni a Dunához járnak Esztergomba, mely oda-vissza 3 óra járásra van. Rétjük 8 kaszás szénát terem, a földet 3 nyomásban művelik. Borukat helyben, fél éven keresztül árulhatják. 5. Egy egész telekre 20 holdat, azaz 40 pozsonyi mérőt számolnak és 4 kaszás rétet. Időnként a sarjút kaszálják. 6. Az egész telkes jobbágy heti 1 napot robotol 4 igavonó állattal, míg a féltelkes heti egy napot 2 igavonóval. A zsellérek, akiknek házuk és káposztás kertjük vagy kukoricásuk és több szőlőjük van, heti egy nap robotot adnak, és az oda-visza út beleszámít a robotba. 7. A helység minden terményből kilencedet ad, a borból is, kukoricából és káposztából, a bárányokból és a méhekből. 8. Puszta telek nincs. 9. Szabadon költözhetnek akárhova [a jobbágyok]. Az urbárium kiegészítő részét, a supplementumot a Helytartótanács 1778. október 26-án kiadott 6691. sz. rendelete alapján készítették el. A 15 pontos kiegészítés jobbára az előzőek kisebb módosításaival foglalkozik. A kiegészítés 14. pontja
Múltunk
Dorfs Leán- Vár (Leányvár falu kimutatása) 24 egész telkes jobbágy, és 56 házas zsellér nevét sorolja fel, és megjelöli éves szolgáltatási kötelezettségeit. A felsorolt nevek az első generációs német betelepülők, akik még Németországban születhettek, mert az anyakönyvben születési helyükként kérdőjelek szerepelnek. A Lea. (Leányvár) a már itt született gyermekeiknél olvasható először. A felsorolt egykori nevek napjainkban legnagyobb részt már ismeretlenek. A Stadtmüller, Bartl, Klotz, Eifert, Moller, Walter, Gölcz, Gerstner, Kniebeiszer és Weisenburger nevű ősök IX-X. generációs leszármazottai ma is ismertek községünkben.. Erről szól a 17 oldalas becses dokumentum, amelynek mának szóló üzenete is van. A 150 éves török uralom után keserves úton jutottunk vissza Európába. A XVII. század első harmadától új, fejlettebb gazdálkodás nyert honosítást hazánkban. A háromnyomásos földművelést és a tudatos talajerő visszapótlást kezdetben megmosolyogták, aztán átvették a hazai földművelők is. Új mezőgazdasági kultúrák honosodtak meg. A dohány, a burgonya, a len és a kender, a repce megjelenik és terjed az uradalmak birtokán. Községünk XVIII. századi viaszpecsétjén látható szőlőfürt is utal az intenzív szőlőtermesztési kultúra gyors terjedésére. A Növényország újdonságaival együtt az Állatország újdonságai között találjuk a selyembogár (selyemhernyó, „Seidenraupe”) tenyésztést, az intenzív haltenyésztést, a méhészetek fejlődését. A jó tejelő „svájcerek” mellet megjelenik a hús- és tejhasznosításra egyaránt jó hozamú, híres bonyhádi magyartarka marha, a „Bonyháder Rind”. Már 250 évvel ezelőtt is kedvezményekkel csábítottuk hazánkba a külföldieket, akik fejlettebb gazdasági és társadalmi struktúrákat képviseltek és terjesztettek. Iparnevelő gyakorlatunkat ma is az jellemzi, hogy az adottságainknak megfele-
lő, korszerű technológiákat, vállalkozásokat különböző munkahelyteremtő támogatásokkal, infrastruktúra-fejlesztésekkel ösztönözzük. Napjainkban is hajlamosak vagyunk megmosolyogni, vagy mellőzni az újat, a korszerűbbet, pedig a fejlődés, az integráció már nem áll meg az országhatároknál vagy földrészeknél. Létünk központi kérdésévé vált globalizálódó világunk minden áldása és hátránya. E folyamatba kell ágyazni magyarságunk erényeit, hogy európaiságunk értelmes tartalmat kapjon. Mértékegységek az urbárium korából: 1 fonás kender 45 dkg : 1 icce = ½ pint, 1 pint = 1,41 liter, 1 pozsonyi mérő = 62,52 liter, mint a szántók területi egysége. 1 pozsonyi mérő = 600 négyszögöl, azaz ilyen mértékű terület kellet egy pozsonyi mérő gabona bevetéséhez. 1 ember kaszás rét = az a terület, amelyet egy ember 1 nap alatt tud lekaszálni, általában 1 hold, amely mintegy egy szekér szénát jelent. Sarjú: a réteken a második kaszálás szénája. 1 magyar forint = 100 dinár értékviszonya: 100 kg szárított dohány 3 frt, 1 ökörhajtó ostor 10 dinár, 1 csöbör bor 1,5 - 2.5 frt (minőségtől függően) egy csöbör = 42 liter Irodalmi források: Bakács István János. A magyar jobbágyság a XVIII. században. Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei Bp. 1987. Felhő- Buzási- Nagy- Papp: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában . Fényes Elek: A magyar birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben. I. kötet. Komárom vármegye. Pest 1848. A leányvári úrbárium másolata a Magyar Országos Levéltár mikrofilmtárában készült. Köszönettel tartozom Kántor Klárának, a KEMÖL fő-levéltárosának a latin szöveg fordításáért és Mechler Katalinnak, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár munkatársának a bibliográfiai kutatómunkámhoz nyújtott segítségéért. Leányvár, 2011. február 1. Dr. Szakmár János
16
A kertvárosi Pszichiátriai Intézetben Szabóné Érdi Mónika vezetésével és szervezésében nem először került sor egy rendhagyó beteglátogatásra. Január 23-án, vasárnap délután Német Nemzetiségi Dalkörünk is részt vett Mónikával és zenészeivel a jótékonysági délutánon. Szeretettel vállaltuk, hogy vidámságot varázsoljunk, örömet szerezzünk a jórészt idős betegek számára. Műsorunkkal egy kis időre feledtettük gondjaikat, kórházi napjaik egyhangúságát.
Tapasztalva a pislákoló mosolyt és egyesek bekapcsolódását az éneklésbe, jó érzés töltött el mindnyájunkat. Örültünk, hogy jót tehettünk beteg embertársainkért. A résztvevőknek, Schmidt Elvirának, (9 éves) Szabó Eriknek, Wenczel Lillának, Földiné Szőgyéni Angélának, Szabóné Érdi Mónikának és a dalkör minden tagjának köszönetet mondunk e szép vállalkozásukért, amellyel községünk jó hírét elvitték a szomszédos településre.
SIKERES SZÁMÍTÓGÉPES TANFOLYAM A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Német Kisebbségi Önkormányzatunk eredményes pályázatának köszönhetően 3 új számítógéppel és tartozékaival, valamint egy nagyteljesítményű másológéppel gazdagodott községünk. Gáspár Tibor „Tanár Úr” egy korosabb csoport részére vállalta, hogy közérthetően és a napi gyakorlatok szintjén megtanítson bennünket e nagyszerű gépek használatára. Egy-egy foglalkozás után a felfedezés izgalmával gyakoroljuk a legkülönbözőbb számítógépes lehetőségek gyors, kényelmes és olcsó módszereit, amelyért mi idősebbek azért is hálásak vagyunk, mert mindennapi munkánk-
hoz kapunk segítséget, és több fáradságos utazástól, várakozástól is megkímélhetjük magunkat. Csoportunk tagjai örömmel járnak a foglalkozásokra. Minden idősebb lakótársunkat is bátorítani szeretnénk az ismeretek megszerzésére, mert azok birtokában a szó igazi értelmében is kitárul előttünk a világ. Köszönettel vagyunk Gáspár Tibornak és Nagyné Engler Zsuzsannának, akik fáradozásával mindez megvalósulhatott. Dr. Szakmár Jánosné
A Szerkesztőség álláspontja: Természetesen szívesen vállalkozunk a község általános eseményeire vonatkozó, előremutató, progresszív gondolatok közlésére, de elhatárolódunk minden kisszerű, az elmúlt időszak aprólékos ügyeivel foglalkozó tudósításoktól. Szeretnénk Leányvár lakóit minden, a falut érintő kérdésről tájékoztatni, úgy, hogy az újság hasábjain a tények, a tisztázott kérdések szerepeljenek!
17
Nyitott oldal
LEÁNYVÁRI ZENÉSZEK ÉS ÉNEKESEK ESZTERGOM-KERTVÁROSBAN
Egyenes beszéd…
Nyitott oldal
Ideje van a szólásnak ! Egy tudására büszke, frissdiplomás bányamérnök első feladata az volt, hogy egy leírást és használati útmutatót adjon egy bizonyos berendezésről. A több oldalas anyag elkészült. Sokszorosították, majd használatra megkapták a munkások. Fél év múlva a fiókjában talált egy példányt. Elolvasta egyszer, elolvasta többször, és rá kellett jönnie, hogy az egész úgy, ahogy van, érthetetlen. Azóta tudja, hogy nem írónak született, és ha valamit megfogalmaz, százszor is átnézi, hogy az olvasó is azt érti-e ki belőle, amire az írója gondolt.
Ha a szegény leányvári polgár újságunk 2011. januári számában az öt képviselő által aláírt elemző anyagot és a Polgármester úr által erre adott választ olvassa, kénytelen állást foglalni. De minek alapján!? Legfeljebb a szimpátiája alapján, mert a kívülállóknak ezen zavaros írások alapján korrekt, elfogulatlan véleményt kialakítani nem lehet. Az alábbiakban megpróbálom a két cikket értelmezni, a lényeget kihámozni, a nagyon is fontos kérdéseket feltenni. Kezdet kezdetén le kell szögeznem, hogy az aláíró öt képviselőtől a korrektség megkívánta volna, hogy a falu helyzetének romlását tényezők szerint elemezzék. Egyrészt a gazdasági, rendeleti környezet, másrészt az örökölt adottságok, harmadrészt a polgármesternek felróható hibák hatásaként. Elöljáróban pár szó az önkormányzati éves költségvetés, valamint a zárszámadás miben létéről: Minden év elején a polgármester irányításával, a Gazdasági Bizottság döntés-előkészítő munkája segítségével a hivatali apparátus elkészíti a tárgyévre vonatkozó költségvetés-tervezetet. Ezt a Képviselő-testület megvitatja, esetleg módosítja, majd elfogadja. Ezután a polgármester köteles ezen költségvetés szerint gazdálkodni. Ha menet közben probléma adódik, a költségvetéstől csak a testület jóváhagyásával térhet el. Az év befejeztével, a következő év április 30-ig el kell készíteni és a testülettel elfogadtatni az éves gazdálkodást lezáró, számsze-
rű értékelést adó zárszámadást. Ezt a testület a költségvetésnél már említett munkafolyamat szerint végzi, végül elfogadja. (Csak zárójelben jegyzem meg: elég gyakran előfordul, hogy a képviselők egy része az előterjesztést el sem olvassa, csak megszavazza.) Az öt képviselő által kifogásolt tények az alábbiak a.) A 2009. évi zárszámadás az előírás szerinti 2010. áprilisi időpontig, de még az októberi választásokig sem készült el. b.) A képviselők egy csoportja 2010 őszén követelte a zárszámadás megtárgyalását. Az ebből a célból 2010. szeptember elejére összehívott testületi ülésen nem jelent meg Frank György, a Gazdasági Bizottság elnöke, Adamik Sándor, Boros László, Juhos Tamás, Kovács István, Papp Pál. (Lehet, hogy a véletlenek játéka ez a különös hiányzási statisztika?) Így a testület határozatképtelen volt. Ezután a Polgármester úr a választásokig már nem hívta össze a testületet, pedig még módja lett volna rá! Az a képtelen helyzet alakult ki, hogy a 2009. évi gazdálkodást minősítő zárszámadást annak a testületnek kellett elfogadni, amelynek testületileg semmi köze nem volt a gazdálkodáshoz. c.) A 2010. évi költségvetés tárgyalásánál derült ki, hogy 2009-es kifizetetlen számlákat kell betenni a 2010. évi költségvetésbe. d.) Most decemberben a 2009- es és a 2010es zárszámadás együttes tárgyalásánál kellett a képviselőknek szembesülni azzal, hogy 2009ben a falu 3 MFt-tal többet költött a tervezettnél. Erre a testületnek felhatalmazást kellet volna adni, azonban a testület a túlköltekezésről nem tudott. e.) A képviselői munka a választások után két hónappal, csak december elején kezdődött meg, annak ellenére, hogy négy képviselő már november 3-án kérte a munka megkezdését. f.) Idézek az újságcikkből: ”két hónapig az egyetlen dolog , amivel a polgármester úr és ezáltal az önkormányzat foglalatoskodott, az Kovácsics István képviselő le18
19
hajlandó takarékoskodni. Ezért nem helytálló az a megjegyzése, hogy az aláíró öt képviselő közül az előző testületnek hárman is tagjai voltak és a döntésekben támogatták őt. Meg kellett volna mondani azt is, hogy a három képviselő miben támogatta a polgármestert. Az, hogy a korábbi 10-13 MFt helyi adó miért csökkent 45 eFt-ra, megérdemelt volna egy mondatot. A tatai ingatlanról szóló bekezdéssel egyáltalán nem lettünk okosabbak. A képviselők és a polgármester a falu nyilvánossága előtt úgy vitatkoznak, hogy a falut nem avatják bele a dolgokba. Elég, ha ők tudják, miről van szó? Nem a likviditási gondokról kellene beszélni, hanem a falu vagyoni helyzetéről! Jó lett volna egy mérlegszerű kimutatást látni – akár csak millió forintos nagyságrendben -, milyen vagyonnal indultunk négy évvel ezelőtt, milyen maradandó értékekkel gazdagodtunk, és most milyen a pénzügyi helyzetünk. Nem kaptunk választ arra, miért nem készült el a 2009-es zárszámadás időre. Nem tudjuk, milyen vagyontárgyakat adott el a falu több tízmillió forint értékben. Valóban 14 MFt megtakarítással indult-e a falu a 2006. évben. A 8MFt-os hiányra pedig – úgy tűnik – olyan magyarázat jött, ami egy kívülállónak kétesélyes, vagy elfogadja, vagy nem. Hamvas András
Nyitott oldal
mondatásának kierőszakolása volt.” Ez a megfogalmazás a cikkírók elfogultságára utal, akármi is a jogi helyzet, ill. az igazság. (Kovácsics István az APEH Közép-Magyarországi Régió Hivatalánál főosztályvezető. Miután Kovácsicsot a falu képviselőnek választotta, sőt, már letette a hivatali esküt is, merült fel, hogy hivatali beosztása miatt összeférhetetlenség áll fenn, és emiatt nem lehetne képviselő.) g.) Zavaros a fogalmazás, és csak elemző olvasás után érthető, - ha egyáltalán megérthető – hogyan is volt a kifizetetlen számlákkal és a 3 MFt-os túlköltekezéssel, mi az a dec. 31-ig (és mely év december 31-ig) várható önkormányzati kiadás, ami nem 1,6 MFt, hanem 8 MFt h.) A ciklus kezdetén a falu számláján (?) (Nem tudom jó szó-e a „megtakarítás” szó! A hivatkozott cikkben ez szerepel.) 14 MFt volt. A négy év során a falu vagyonából több tízmillió forint értékben adtunk el, azt többségében feléltük, úgy, hogy mára már 8MFt adósságunk is van. Ha ez így van, akkor ez katasztrófa!!! Felveti a polgármester felelősségének kérdését! Az okok és lehetőségek feltárása egy korrekt szakmai elemzést megérdemelne! Ugyanakkor csodálom a cikkírót, hogy ezt a témát nem részletezi, csak sirámokkal támasztja alá. Nem beszél arról, mik voltak az eladott vagyontárgyak. Nem részletezi, hogy a Kálvária úti telekkialakításnak milyen hatása volt erre a helyzetre. Nem részletezi, hogy ez a helyzet miért nem tekinthető átmeneti mélypontnak. Legalább fő számokban nem mutatja meg, mit jelent az, hogy a falu hitelből fedezi a működési költségeit. A Polgármester úr válaszában mintha szándékosan kitért volna a felvetett problámák elől. Sokan emlékeznek még arra, hogy Hanzelik Gábor és Csobán Zoltán az előző ciklusban azért mondtak le a Gazdasági Bizottsági mandátumukról, mert a polgármester – tömören fogalmazva – semmibe vette a játékszabályokat, a Gazdasági Bizottság álláspontját. Nem volt
Száz éve állították a domblankára, istenfélő svábok, s már hányszor ledöntötték: villám, csorda, huligánok. Most is a fűben heverész, súlyosabb felére esve, s öntudatlan gondol a testét formáló kezekre. Lássuk, mit tetováltak rá a jelennel viselős ősök, ezek a germán-gót-betűk régóta ismerősök: „Vándor, ki itt jársz, imádkozz érettem, miképp én is imádkozom éretted a mennyben.” Grósz Annamária szűz, a hagyatkozó, az áldott, ki tizenhat évesen a sírba szállott. Erzsi szeretőm sem volt sokkal idősebb nála, mikor a bitang kaszás suhintotta másvilágra. Véle üldögéltem e kövön, ha egy garasunk hibádzott, fényesen suhogtak fölöttünk széllel-bélelten a délutánok. Verseket mondott. Ölébe hajtott fejjel hallgattam, akár a gyermek, és kísértettük öreg estélig az igazi szerelmet. /1970/ (A szerző a Leányvár határában egykor felállított obeliszkről írta versét – a szerk.)
∙∙∙ Impresszum ∙∙∙ Leányvári Újság – Leinwarer Zeitung ∙ Leányvár község lapja ∙ Megjelenik minden hónapban ∙ Lapzárta: minden hónap ötödikén ∙ Kiadja: Leányvár község Polgármesteri Hivatala ∙ Sokszorosítás: FÉBÉ Kft. ∙ Megjelenik 260 példányban ∙ Főszerkesztő: Misik Hajnalka ∙ Szerkesztő: Dr. Szakmár János ∙ Hirdetésfelvétel a Polgármesteri Hivatalban ∙ Hirdetések árai: egy oldal 6.000 Ft + Áfa, fél oldal 3.000 Ft + Áfa, negyed oldal 1.500 Ft + Áfa. ∙ Lakossági apróhirdetések közzététele ingyenes. Elérhetőség:
[email protected]. Észrevételeiket, kérdéseket a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett gyűjtőládán, valamint a Leányvári Újság e-mail címén keresztül juttathatják el a szerkesztőségnek. 2011. február 17. ISSN 2060-4874
Nyitott oldal
Sárándi József: Obeliszk a fűben
