Higgyünk a szemünknek? A hitelesség nyomában A magyar internetes hírportálok hitelessége Készítette: Héjj Szilárd

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR PUBLIC RELATIONS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

„Higgyünk a szemünknek?” A hitelesség nyomában A magyar internetes hírportálok hitelessége

Készítette: Héjj Szilárd

BUDAPEST, 2007

Tartalom I. Bevezetés .................................................................................................................... 5 II. Hitelesség-objektivitás fogalma............................................................................... 8 III. Online média tartalom törvényi szabályozása ................................................... 14 IV. Weboldalak látogatottságmérése ........................................................................ 18 V. Magyar országos napilapok jelenléte az interneten .......................................... 22 V.1. Magyar online újságírók megítélése a napilapok szerkesztőségein belül ........................................................................................................................................ 22 V.2. Magyar országos napilapok online változatának a belbecse és külcsíne ........................................................................................................................................ 24 V.3. Magyar országos napilapok online fórumai................................................. 31 V.4. Magyar országos napilapok online archívumai .......................................... 33 V.5. Magyar országos napilapok online változataiknak szolgáltatásai ........... 35 V.6. Magyar országos napilapok online változatai más hangnemben prezentálták a cardiff-i UEFA VB-nak a döntését ................................................... 42 V.7. Molnár Lajos egészségügy-miniszter lemondásának tálalása az országos napilapok online kiadásaiban.................................................................... 44 VI. A két leglátogatottabb hírgyűjtő portál felépítése és működése..................... 47 VI.1. Hírkereső ........................................................................................................ 47 VI.2. Hírlista ............................................................................................................. 51 VII. Online Hírportálok ................................................................................................. 58 VII.1. Stop ................................................................................................................. 61 VII.2. Ma .................................................................................................................... 67 VII.3. Cardiff-i UEFA VB-nak döntésének a prezentálása a Stop.hu-n és a Ma.hu-n.......................................................................................................................... 70 VII.4. Molnár Lajos lemondásának prezentálása a Stop.hu-n és a Ma.hu-n . 71 VIII. Blogok .................................................................................................................... 72

3

IX. Összegzés............................................................................................................... 75 X. Szakirodalom ........................................................................................................... 78 XI. STOP Etikai alapelvei............................................................................................ 82 1.számú melléklet .................................................................................................... 82

4

„Néha mindenkiből csinálhatsz bolondot s néhány emberből mindig bolondot csinálhatsz, de nem csinálhatsz mindig mindenkiből bolondot.” (Abraham Lincoln)

I. Bevezetés Egyetemi éveim alatt hazánk második legjelentősebb, magánkézben lévő hírügynökségénél dolgoztam. Kezdetben, mint tudósító tevékenykedtem, majd a megfelelő tapasztalatszerezés után, hírszerkesztő lettem. Tudósítóként először balesetekhez küldtek ki és onnan továbbítottam a híreket a szerkesztőségbe. Munkám során a tények közlése volt a feladatom. Rossz tájékoztatás esetén hibásan ment volna ki a hír, így a saját renoménkat érte volna csorba, ez viszont egyik hírügynökségnek sem érdeke. A baleseti tudósítások egy idő után kibővültek a sajtótájékoztatókkal, ahol mindig jegyzeteltem, majd az eseményen hallottakat továbbítottam a szerkesztőségbe. Kizárólagosan mindig a tényekre – a sajtótájékoztatón hallott tényekre hagyatkoztam, nem tettem hozzá semmilyen kommentárt és szubjektív véleményt sem. Ezen típusú híreknek az előforrása a sajtótájékoztató, ahol csak tényeken alapuló beszámolókat hallhatunk az éppen aktuális eseményekről, történésekről. Nagyon változatos, színes és érdekes munka volt, valójában olykor nagyon emberpróbáló feladatok elé állított az élet. Akkor azt gondoltam, hogy tudósítóként nem kell kiszínezzem és kommentálnom az általam leadott híranyagot. (megjegyzem a főszerkesztőm nem is hagyta volna, hogy én „mezei” kis tudósítóként kiegészítsem szubjektív szemléletemmel a híreket). Egy bizonyos idő eltelte után szerkesztővé léphettem elő, feladatom a bejövő hírek feldolgozása és szerkesztése volt. Munkám során mindig vigyáztam arra, hogy semmiféle szubjektív vélemény ne legyen az általam készített írásban.

5

Mivel főszerkesztőnk az egyik politikai oldalhoz húzott inkább – ami szerintem magánemberként teljesen normális – egy idő után sok hírt visszadobott mondván ez így nem jó, majd közölte, hogy számára hogyan lenne megfelelő a tálalás. Az újrafogalmazott hírek már tartalmaztak szubjektív elemeket és a neki nem szimpatikus politikai oldallal kapcsolatos híreket mindig úgy kellett „kiszíneznem”, hogy negatív kicsengése legyen. Ez ellentétes volt az elveimmel, ezért mikor a kulturális szerkesztői szék megüresedett, átkérettem magam abba a pozícióba. Főszerkesztőm nem akart lemaradni a többi hírügynökség mögött, így elkezdtünk foglalkozni a bulvár világgal, a média által felkapott sztárokkal, a magyar könnyűzenei élet szereplőivel, majd bulvár híreinket megvásárolta a Blikk, a Színes Mai Lap, és a Print Média képviselői közül a megint piacon levő Kurir, Az akkor még nem annyira rohamosan fejlődő online magazinok közül, az Index és az Origo tartott igényt a híreinkre. Egy idő után nem volt elég a magyar vonatkozású hír, így elkezdődtek a külföldi sztárokról szóló híranyagok fordításai, majd idővel kifogytunk az idegen sztárokról szóló anyagokból is, ezért a főnököm utasítására már mi magunk találtunk ki híreket. Jómagam naponta írtam valami kis szösszenetet Britney Sprears-ről, mert tudtam, vele kapcsolatban minden eladható. Közel egy évig gyártottam a bulvár híreket - köztük sok kitalált hírt és interjút -, amikor is úgy döntöttem, hogy kiszállok ebből a mókuskerékből. Ma már mosolyogva nézem a bulvár lapok címlapjait az újságárusoknál, – egyet sem vásárolok meg belőle - hiszen tudom, a fele nem igaz annak, amit írnak. Az internetet napjainkban már ellepte a bulvár, több weblap is működik, amelyek kifejezetten ezzel foglalkoznak. Otthagyva az újságírást azonban még mindig érdekelnek a hírek, a világ történései, a bulvár viszont egyáltalán nem. Naponta több órát használom az internetet, a kezdőlapom: www.hirkereso.hu, talán azért pont ez, mert a nagyobb magyar hírportálok legfrissebb híreit gyűjti össze. Innen rálátok a világra, hisz a főbb eseményekről a hírportálok is beszámolnak, és az igazat megvallva azért a külföldi események tájékoztatása még nagyon gyermekcipőben jár hazánkban. A miértre keresve a választ dolgozatomban, arra jutottam, hogy ha én kül6

földi országokkal kapcsolatos politikai, és gazdasági hírekre vagyok kíváncsi akkor a cnn. com –ot vagy a bbc. com-ot olvasom, vagy egyéb más idegen nyelvű hírportált. Igazából csak ők számolnak be kielégítően afrikai vagy délamerikai eseményekről. Hazai hírportálok „Putyinos” vagy „Bushos” esetleg EUs országok híreire szűkülnek, vagy esetleg olyan eseményekről számolnak be, ahol magyar vonatkozás is van, pl.: Zentai ügye Ausztráliában, de a DélAmerika, Afrika, Közép-Amerika hírei a magyar hírportálok számára nem fontos. Az újságolvasás nekem csak ezután következik, hisz az interneten jelen lévő hírportáloknak az a nagy előnye, hogy azonnal friss hírt tudnak adni bármilyen eseményről az újságokkal ellentétben, amik az azelőtti nap híreit dolgozzák fel. Az igaz, hogy a gyorsaság nem mindig kifizetődő és sokszor sajnos pontatlansággal, felületességgel jár. Valójában mind a kettő, – a print és az online médiaolvasása teljesen kielégíti a „hírszomjamat”. Viszont egyre aggasztóbbnak tartom, hogy nem találok már objektív hírportált, és már azt sem tudom, melyik igazán a hiteles. Szakdolgozatomban kísérletet teszek arra, hogy utánajárjak a hazai hírportálok hitelességének, ezért minden jelentősebb webes híroldal főszerkesztőjét felkerestem és meginterjúvoltam. Elég érdekes véleményekkel találkozta. Ezeket a gondolatokat majd a dolgozgatom későbbi részeiben fejtem ki. Arra is választ keresek, hogy mi a határ, és van- e egyáltalán határ a sarkításban, a színezésben a hírszerkesztőknél. Választ keresek arra, hogy a hitelesség mennyire függ össze az objektivitással, miért nincsen teljesen elfogulatlan hírszolgáltatás az interneten, valamint az objektivitás miért nem fér össze a politikai semlegességgel. Miért nincs egyáltalán politikailag semleges hírportál? Talán nincsen rá igény? A weboldalt fenntartó gazdasági társaságok bele szólnak az újságírók munkájába és megkövetelik, hogy a vállalkozásukhoz közelebb álló politikai oldalt támogassák írásaikkal? Mennyire üzlet most online hírportált működtetni? Reklámozók mi szerint válogatnak, hogy hol helyezzék el a reklámjaikat? Hirdetőknek fontos a hitelesség?

7

Milyen kapcsolatban áll egymással a Print és az Online média? Ilyen és még ehhez hasonló kérdések motiváltak dolgozatom megírásakor. A legnagyobb napilapok online megjelenését is megvizsgáltam beleértve azt is, hogy mekkora súlyt fektetnek az internetes megjelenésükre. Utána jártam, hogy a két leglátogatottabb hírgyűjtő oldal a – www.hirkereso.hu- és a -www.hirlista.hu milyen elvek alapján gyűjti a híreket, és mi alapján emelnek ki egy-egy hírt. Itt is tanulságos dolgok derültek ki számomra. Úgy érzem, hogy ha az online média hitelességéről beszélek nem hagyhatom ki a blogokat. Amióta Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr már a fontosabb információkat is csak a blogjában kommunikálta a nyilvánosság felé, – például: a madárinfluenza jelenlétét Magyarországon, a blogjában ismerte el először- felértékelve a saját blogját és a többi blog szerepét is. Bár rajta kívül egyik politikai riválisa sem használja a blogot ilyen célokra, csak Ő.

Nemrégiben volt egy

konferencia Budapesten, ahol a blogok előretörése és a blog írás elterjedése volt a téma. Érvek-ellenérvek találkoztak egymással. A jövő majd eldönti, hogy a blog támogatóknak vagy ellenzőinek van igazuk.

II. Hitelesség-objektivitás fogalma Már a gyorstalpaló újságíró képzőkben is azt tanítják, hogy a hírnek választ kell adnia az 5 W-re, azaz (what: mi; where: hol; when: mikor; who: ki; why: miért). A hír lényege valójában a rövidség és a tartalom tömörsége. Lehet mínuszos, ez esetben tényleg csak annyi derül ki, hogy MI, KIVEL, MIKOR és HOL. A hír lehet címes, ha a többinél fontosabbnak tarjuk, azok közül ki akarjuk emelni. Habár ez esetben is a tárgyra kell szorítkoznunk, mégis információgazdagabb, mint egy mínuszos hír. Talán az összes tankönyv első sorai közt találjuk felkiáltójellel a végén azt a mondatot, hogy a hírnök mindig objektívnek kell lenni. Szinte majdnem médiakutató, médiaszociológus, és újságíró egyenlőségjelet tesz az objektivitás és hitelesség között. Kóczián Péter az Élet és Irodalom

8

2001/10-es számában „Az értelmező újságírás(1)” című írásában eltemette az objektív újságírást. Véleménye szerint: „már az elmúlt az a kor, amikor az objektivitás a hír elsőszámú és legfontosabb attribútuma. Egy ma megjelenő újságban a cikknek nem objektívnek, hanem interpretatívnak, vagyis értelmezőnek kell lennie.” Majd így folytatja az újságíró: „A mai magyar sajtó egyik legnagyobb problémája abból ered, hogy sok újságíró lustaságból, figyelmetlenségből, vagy éppen a lapzárta fenyegető közelségéből kifolyólag „megadja magát” alanyának, aki pedig sokszor túlértékeli saját szerepét.” Péter előbbi véleményével én is egyetértek, azt gondolom, hogy ennek a magatartásnak is több oka van, egyik, hogy rengeteg anyagot kell „termelnie” már egy újságírónk, egészen egyszerűen nincs ideje a hír utánajárásának. A másik ok, hogy ma már inkább nem is bonyolódnak semmilyen ügybe az újságírók, megjelentek nálunk is olyan szürke eminenciás háttérszereplők, akiket jobb, a firkászoknak meg sem közelíteni. Az sem mellékes, hogy az ember milyen politikai oldalhoz tartozó lapnál dolgozik Magyarországon. Az a tapasztalatom, hogy mondjuk egy Magyar Nemzetnél dolgozó újságíró nem írhat a Fideszre nézve negatív kihallású anyagot, még akkor sem, ha az tényekre van alapozva. Talán ugyan ilyen módon működik a Népszava is, csak az a másik politikai oldalt helyezi pozitívan előtérbe. Tudok olyan Népszavás újságíróról, akinek cikkét még az Orbán-kormány ideje alatt nem engedték a szerkesztők leközölni, mert megdicsérte a kormány valamelyik intézkedését. Michael Kinsley a Slate Online magazinban egy évvel ezelőtt közölt írásában, a „The Twilight of Objectivity(2)” -ben érdekes okfejtésbe kezdett. Az esztéta szerint nem az a probléma, hogy a zsurnaliszták képtelenek lennének leplezni politikai elfogultságukat, nem is az, hogy a tökéletes objektivitás legfeljebb filozófiai eszmeként létezik. Az alapprobléma az, hogy az újságírói objektivitás eszméje eleve zavaros dolog. Azok az újságírók, akik azt állítják, hogy nincs személyes vélemény az írásukban, vagy hazudnak, vagy alkalmatlanok erre a (1) (2)

http://www.es.hu/old/0110/publi.htm http://www.slate.com/id/2139042/nav/tap2/

9

munkára. „A véleményen alapuló újságírás őszintébb lehet az objektív-stílusú újságírásnál, hiszen nem kell elrejtenie a szerző nézőpontját. Az objektivitás tettetésétől való megszabadulás nem jelenti, hogy az újságíró elhagyná legfontosabb fogadalmát, a tényekhez való pontos ragaszkodás követelményét. Mindez két szóban összegezhető: intellektuális őszinteség. Azt írod, vagy mondod, amit valóban gondolsz? Figyelembe vetted a rendelkezésedre álló ellenérveket?”- fogalmaz Kinsley. A Slate-ben megjelent eszmefuttatással én is egyetértek, szerintem a hitelességet nem zárja ki a szubjektivitás. Tényszerűen is lehet hamisat állítani, úgy hogy semmiféle szubjektív véleményünket nem adjuk az adott anyaghoz. Az őszinte véleménynyilvánítás nem azt jelenti, hogy az általunk megfogalmazott írás hamis, vagy tényszerűtlen, csak egészen egyszerűen a ragaszkodjon a tényszerűséghez. Én ebben látom igazán a probléma gyökerét, hogy a journalisták nem elég, hogy nem objektívek, de még a tényeket is sok esetben elferdítik. Inkább legyen valaki szubjektív, de a tényekre támaszkodva legyen az. Tényekkel nem lehet vitatkozni, aki valós tényekkel érvel – érvelés gyakran szubjektív –, abba nem lehet belekötni a tényszerűtlensége miatt. Nick Davies, a Guradian(3) újságírója két évvel ezelőtt megjelent a „Some info on "Factory-style reporting," adept bloggers, and the survival of "old media(4)” című tanulmányában felhívta a figyelmet arra, hogy a gyári hírek összekuszálják a már régóta alkalmazott és jól bevált újságírói módszereket. A gyári hírek fogalmat ő hozta létre, hiszen már hírgyártásról beszélhetünk, a mennyiség a lényeg és nem a minőség. Azt fájlalja Davies, hogy egyre kevesebb az anyagoknak utánajáró, minden ajtót megnyitó, szépen felépített, előre megtervezett kérdések alapján kérdező újságíró. Napjainkban megelégszenek a kiadott sajtóközlemények átfogalmazásával, mindent tényként kezelnek és fogadnak el. Hazánkban az online újságírás egyik nagy rákfenéje a fentiekben említettekhez hasonló újságírói hozzáállás.

(3) (4)

http://www.guardian.co.uk/ http://www.editorsweblog.org/2005/04/some_info_on_fa.php

10

Bajomi-Lázár Péter a következő kérdéseket teszi fel „Az objektivitás-doktrína nyomában(5)” című írásában: „Vajon az újságírónak minden vitás ügyben a semleges kívülálló szemével kell-e láttatnia a történéseket, vagy van olyan helyzet, amelyben nem kerülheti el az állásfoglalást? A szélsőséges helyzetek különösen élesen vetik fel ezt a kérdést. Mit tegyen a sajtó akkor, ha az alapvető emberi és demokratikus értékek kerülnek veszélybe? Vajon a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadásról hírt adó újságírónak semlegesen és azonos terjedelemben kell-e beszámolnia a Bush-adminisztráció és az al-Kaida álláspontjáról? Vagy akkor jár el helyesen, ha szolidaritást vállal az áldozatokkal, és – elvetve az objektivitás-doktrína mechanikus értelmezését – nem tesz úgy, mintha a két szembenálló fél által képviselt értékrend (egyfelől a szabadság és az egyenlőség, másfelől az elnyomás és az egyenlőtlenség) egyformán megfontolandó alternatíva volna?”. Majd így folytatja Bajomi(6): „A hír nem azonos a tényekkel. A hír csupán a tényekről szóló narratíva, amely szükségszerűen magán viseli megfogalmazójának értékítéletét. A témaválasztás, a szóválasztás, az eredeti kontextus különböző elemeinek kiemelése vagy elhallgatása, a címválasztás, a hírnek a lapon vagy a hírműsoron belüli elhelyezése a priori szempontrendszer alapján történik. A témaválasztás össztársadalmi üggyé teheti a helyi üzem bezárását, de elhallgathatja a valóban fontos társadalmi problémákat. A szóválasztás terroristát vagy szabadságharcost csinálhat a palesztin merénylőből. Az eredeti háttérábrázolásra méltónak ítélt részletei bűnözőként vagy éppen áldozatként tüntethetik fel az osztálytársaira fegyvert emelő iskolásfiút. A szalagcím botránnyá dagaszthatja az elnök félrelépését, vagy az egészségügy válságát tételezheti egy egyszerű orvosi műhiba kapcsán. Az olajár emelkedéséről szóló beszámoló felkerülhet a címlapra, vagy megbújhat a gazdasági rovat kishírei között. Mindez megtörténhet úgy is, hogy közben az újságíró betartja az objektivitás formális szabályait, és csak valós tényekről számol be.” Ugyanebben a tanulmányában a médiakutató, kifejti az álláspontját a média elpolitizálódásáról és a politika mediatizálodásáról: „A tényközpontú újságírás magában (5) (6)

http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/02_objektivitas_doktrina/04.html http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/02_objektivitas_doktrina/04.html

11

foglalja a semlegesség eszményét is. Azt implikálja, hogy az újságíró – akár a tudományos kutató – csupán megfigyelő. Ez azonban nem magától értetődő. Az újságíró puszta jelenlétével is befolyásolhatja az eseményeket. A politika mediatizálódott: a politikai diskurzus ma már nem annyira a hagyományos helyszíneken – a kongresszusban, a szenátusban – zajlik, mint a sajtó hasábjain. Az a politikus, akinek mondandójáról a sajtó és a média is beszámol, már nem annyira képviselőtársaihoz, mint a jelen lévő sajtóhoz és rajta keresztül a láthatatlan közönséghez beszél, közönségének feltételezett elvárásaihoz igazítja mondandójának tartalmát és stílusát. A politikust segítik azok a kommunikációs szakemberek is, akiknek az a feladatuk, hogy a megbízóikra kedvező fényt vető ügyekre tereljék a közfigyelmét. Így kerülhetnek lényegtelen dolgokról szóló, kizárólag a média számára rendezett pszeudoesemények – koszorúzások, útátadások, politikusok nyugdíjas-otthonokban tett látogatásai – a hírek közé, kiszorítva azokat a híradásokat, amelyek a valóban fontos társadalmi jelenségekről számolnának be.”, szerinte ez a jól körülírható folyamat is veszélyezteti a tény alapú újságírást. Egy másik médiaszociológus, McQuail az információminőség keretében foglalkozik az objektivitás kérdésével, s ő egyfajta újságírói gyakorlatként értelmezi. Ám megemlíti mint attitűdöt is: „Az objektivitás a médiagyakorlat egy sajátos formája, ugyanakkor az információgyűjtés, - feldolgozás és -terjesztés feladatával kapcsolatos sajátos attitűd is.” Fő jellemzői közé tartozik a tudósítás tárgyával szembeni tárgyilagosság és pártatlanság. Véleményem szerint az anyagok hitelességét és objektivitását manipulációs tényezők is befolyásolják. Már maga az, hogy a szerkesztő eldönti, hogy mi kerüljön be a lapba vagy mi nem, az is befolyásolja a hitelességet. Hiszen, ha nem egy történet, amit több askeptusból lehetne vizsgálni, de mi csak az egyik apsektus anyagát tesszük ki befolyásolhatjuk az olvasót, ezzel az egyszerű hírszelektálással. Az sem mindegy, hogy a hírek milyen sorrendben jelennek meg a weboldalon, vagy hol vannak elhelyezve a honlapon. A képanyaggal való félrevezetés is már elterjedt szokássá vált- nem véletlenül jelentek meg „fake” képeket felismerő szoftverek a piacon -, egy személy vagy esemény vizuális 12

megjelenítésének manipulációjával könnyedén kelthetjük fel a befogadók szimpátiáját vagy ellenszenvét. Csak emlékeznünk kell a Libanon bombázásakor fényképeket készítő Reuters(7) fotósára, aki drámaibbá tette az anyagot, kis plusz füsttel és nem létező holttestekkel. A képi manipuláció mellett beszélhetünk szövegi manipulációról is. Hírszerkesztéskor egy adott szó megválasztásával, egy fontosabb adat kontextusból való kiemelésével élve ugyannak a történetnek más-más reprezentációja jelenik meg a lapokban, vagy az interneten. Rövidebb hírek esetében, amikor adekvát tényekről beszélhetünk, maga a hírszöveg viszonylag feszes és rövid, korlátozottabb lehetőségeket nyújt a manipulációra. Egyre divatosabbá kezdenek válni az internet világában a félrevezető hírcímek. Én ezt a bulvárosodásnak a számlájára írom, egyre több a szenzációhajhász anyag, amihez meghökkentő cím társul. Síklaki István „A főcímek demagógiája(8)” című dolgozatában megállapítja, hogy a főcím az egyik legfontosabb véleményformáló és hangulatkeltő eszköz a sajtóban, s az ennek hátterében álló szociálpszichológiai mechanizmusokat elemezve állítja fel saját tipologizációját. Négy különféle mechanizmust különböztet meg, melyek szerinte jócskán befolyásolják az olvasókat: a keretezést, a gondolkodás nélküli reagálást, az elaboráció valószínűségét és az érzelmek hatását a gondolkodásra. Keretezéssel most a legtöbbet a kormánnyal szimpatizáló médiumok élnek leginkább. Keretezés azt jelenti, hogy a negatív hírt, pozitív kihallású címmel látjuk el, pl. bezárnak nyolc iskolát, de kettőt nem, akkor lehet az a cím, hogy: „Megmenekült két iskola a bezárástól.”. A gondolkodás nélküli reagálást Síklaki azokra az esetekre érti, amikor a címben szereplő „hívó szóval” egy forgatókönyvet, egy sémát mozgósítanak az olvasóban, s ezzel egy olyan olvasata jöhet létre a hírnek, ami félrevezető. Az elaboráció valószínűségekor az a lényeges kérdés, hogy motiváltak vagyunk-e az üzenet végiggondolásában. Megfigyelhető, hogy az olvasó csak akkor kezd el gondolkodni az érveken, eseményeken, ha az üzenet végigolvasásában motivált és megértéséhez rendelkezik kellő értelmi (7) (8)

www.reuters.com A főcímek demagógiája. Jel-Kép, 2. szám, 97-112.

13

képességgel. Azonban a hírek címeinél gyakran előfordul, hogy nem az üzenet, hanem a téma indítja gondolkodásra az olvasót. Az érzelmek hatása a gondolkodásra azt jelenti, hogy, a szerkesztők minél inkább az érzelmekre ható megfogalmazással képesek elérni az olvasók izgalmi szintjének növekedését. Nem csodálkozom, hogy ennyi manipulatív lehetőségből bőségesen válogatnak a szerkesztők, sajnos az olvasok legnagyobb kárára. Számos országban hoztak már létre journalistikai etikai kódexeket, azzal a reménnyel, hogy megakadályozza a manipulálást, a félrevezetést. Sokak szerint az országos újságírói szövetségeknek kellene kordában tartani a firkászokat, már több nyugati országban csak valamely újságírói szövetség tagság meglétéhez kötik az újságíró alkalmazását. Az újságírók megítélése a társadalmon belül siralmas, még a rendszerváltás előtt volt presztízse a szakmának, mára már sokat vesztett belőle.

III. Online média tartalom törvényi szabályozása Dolgozatom tartalmából nem hagyhatom ki az internet törvényi szabályozását. A hírportálok sokszor vesznek át anyagokat- köztük képeket és cikkeket-, sajnálatos módon sokszor ezt jogszerűtlenül csinálják. Mint ismeretes az internet filozófiája a korlátlan információszabadságra épül. Azonban a virtuális tér határtalansága számos jogot súlyosan érint vagy sért szerzői, személyiségi, adatvédelmi, stb.-, és sokaknak okoz jelentős anyagi veszteséget - miközben számos internetezőnek megengedi az illegális nyerészkedést. A felmerülő problémák orvoslása sok esetben törvényi szabályozást vagy bírói rendelkezést kíván meg. Az internet szabályozását illetően nagy viták vannak még a jogalkotók és a felhasználók között, a blogok létrejöttével azt hiszem, hogy ezek a viták még inkább elfajulnak. Bajomi Lázár Péter az Élet és Irodalom 2006. március 24.-számában megjelent „Törvény és szabadság(9)” című írásában így gondolkodik a szabályozásról: „Az internet már olyan hibrid médium, amelyet egyaránt jellemez az elektronikus (9)

http://www.sajtoszabadsag.hu/publikaciok/

14

média és a nyomtatot sajtó számos sajátossága, és ezzel kétségessé teszi a hagyományos – vagyis platformalapú – szabályozás alkalmazhatóságát. Különösen azért, mert az internetes tartalmakhoz való hozzáférés egyszerre aktív és passzív: a kívánt tartalmat keresve az ember néha olyan oldalba botlik, amelyre esetleg cseppet sem kíváncsi. Az internet másként is felrúgja a szabályozás hagyományos paradigmáit. Az újságot, a rádiót és a televíziót hagyományosan profik működtették, a neten azonban az amatőrök is bármilyen tartalmat közzétehetnek.”. Felhasználói részről pedig aggasztó az, hogy egy-egy honlap –pl. googlemennyi adatot tud már rólunk, amikor rákeresünk valamire akkor már nekünk címzett reklámokat jelenítenek meg a találatok mellett. Gondoljunk csak bele ezek az internetes szolgáltatók már mindent tudnak rólunk a telefonszámunkon keresztül a bankkártya számunkig. Az összegyűjtött adatbázisok értéke felbecsülhetetlen, nem véletlenül őrzik szupertitkos szervereken őket. Ez csak egy része annak, ami jogilag kétséges, a sok magán fénykép, saját versek, publicisztikák, zenék letöltése és felhasználása még mindig nem szabályozható teljes mértékben törvényileg. Az illegális letöltést, és a személyi jog védelme alatt álló magán dokumentumok engedély nélküli felhasználását nem kellően tudják büntetni. Az Amerikai Egyesült Államokban az állam több milliárd dollárt költ az illegális internetes letöltések megakadályozására és a személyes anyagok védelmére. Az Államokban az internetes kommunikációt szabályozni hivatott 1996-os Communications Decency Act körül állandóan, nagy port felverő jogviták döntő kérdése is az, hogy az internet működésének törvényi kereteit a nyomtatott sajtó vagy a rádió és a televízió mintájára kell meghatározni. A törvény szándékai szerint száműzné az internetről az erkölcstelennek ítélt tartalmakat, ám az American Civil Liberties Union jogvédő szervezet az on-line szólásszabadság korlátozását féltő keresetei nyomán az amerikai bíróságok a törvényt alkotmányellenesnek ítélték, így a tiltás nem lépett érvénybe. A CIA és az FBI nemzetközi akcióba kezdett néhány éve, a budapesti Petőfi Csarnokban üzemelő bolhapiac rajta van a feketelistán, már többször felszólították a magyar állami

15

vezetőket és a rendőrséget, hogy próbáljanak valamit tenni az illegális szoftverek, zenei cd-k terjedése ellen. A netre is igaz, hogy mindent női testekkel akarnak eladni, számos olyan oldal létezik, ami nem is pornó oldal, de telepakolják félmeztelen- teljesen meztelen női képekkel a honlapot, így a férfi közönség jobban ott ragad. Most olvastam egy amerikai mondást, hogy vegyél két szép női mellet egy mosolyt és eladhatsz bármit, úgy látszik ez az internetre is fokozottan igaz. Az a tendencia világ szerte, hogy valamilyen módon szigorításra törekednek, az USA-ban például pornó tartalmakat csak fizetős (fizetni kell a felhasználónak a tartalomért) oldalaknak engednék - felnőtteknek szóló televíziós csatornákhoz hasonlóan-, és ezen honlapok nyitó lapján nem lehetne semmiféle kompromittáló, és erkölcsöt sértő női testet látni. Hazánkban az interneten lévő tartalmakat a 2001. évi CVIII.Törvény védi. A tizenharmadik paragrafus rendelkezik arról, hogy a felhasználó mit tegyen akkor, ha visszaélnek a szerzői jogával. A sérelmezőnek írásban meg kell keresni azt adott szolgáltatót, aki visszaélt az ő tulajdonával. A levélben szerepelnie kell annak, hogy mi is az, amit jogtalanul használtak fel és az pontosan hol található az adott honlapon. A honlap tulajdonosának, az értesítés „kézhez” vétele után, tizenkét órán belül meg kell szünteti a jogsértő magatartást, vagyis le kell szedni az anyagokat. Ha ezt nem teszi meg, akkor bírósági eljárás alá vonható a szolgáltató. Általában a büntetés pénzbírság szokott lenni, ami nálunk még olyan kicsi pénzösszeg, hogy általában a szolgáltatók minden gond nélkül kifizetik. Az ítéletek többségének nincsen riasztó vagy visszatartó hatásuk, a szolgáltatók nem figyelnek eléggé még arra, hogy mi kerül fel az ő általuk üzemeltett homepageekre. Lehetséges, hogy nagyobb pénzbüntetés vagy esetleg domain név letiltás esetén már meggondolnák, hogy mit engednek kirakni a világhálóra vagy mit nem. Három

évvel

ezelőtt

nagy

vihart

kavart

egy

internetes

oldal,

a

www.halapenz.hu. Ezt a honlapot magánemberek hozták létre, fórumként üze16

melt és szülészorvosok hálapénz-tarifáját tették közre. Számos orvosról derült ki, hogy mennyi pénzt vár el a betegeitől, okozva ezzel kellemetlenséget nekik. A honlapon az orvosok „regisztrálása” a következőképp történt: a hozzászóló az orvos és a kórház megnevezésével elmondhatta személyes véleményét, tapasztalatait a szülészorvossal kapcsolatosan, valamint megjelölhette az orvos által a szülésért kért összeget és a terhes gondozás teljes összegét. Az eset azért volt érdekes, mert a honlapot fenntartó személyen kívül mindenki eltudott bújni az általa használt állnév mögé. Anonym felhasználóként osztották meg másokkal az információkat. A fórum oldalaknak ez a nagy hátulütője, mindenki arctalanul és névtelenül okozhat kárt a másiknak. Névregisztráláshoz pedig a legtöbbször egy ingyenes levelezési rendszer email címét használják. Az ügyben az érintettek kikérték az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila állásfoglalását is. Péterfalvi így(10) fogalmaz: „a vizsgálat során megállapítottam, hogy a www.halapenz.hu internetes portálon üzemeltetett adatbázis az érintettek hozzájárulása nélkül és törvényi felhatalmazás hiányában jogellenesen működött, ugyanakkor örömmel nyugtáztam, hogy az adatbázis törlésével a korábbi jogsértő állapot megszűnt. Az állásfoglalásomban arról tájékoztattam a honlap üzemeltetőjét, hogy az eredeti cél – a kismamák informálása – megvalósítható a személyiségi jogok sérelme nélkül is, amennyiben az Internet nyújtotta nyilvánosságot nem a közvetlen információszolgáltatás érdekében hasznosítja, hanem valóban tapasztalatok cseréjének fórumaként üzemelteti a honlapot.”. Végül a halapenz. hu-ról le kellett venni az összegeket és a doktorok neveit, az oldal mai napig működik –igaz más szolgáltató szerverén- meghívásos fórumként és blogként. A meghívásos fórumban úgy tudunk részt venni, ha valaki a régi fórumozok közül „meghív” minket. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy zárt baráti társaságot, ahova nagyon nehéz bekerülni. Az orvosok nem kaptak semmiféle kárpótlást, de arról sem esett szó, hogy az oldal miatt hány beteg pártolt el az orvosától. Véleményem szerint ez igazából nem befolyásolta a jövendőbeli szülőket.

(10)

http://www.babanet.hu/publ/adatvedelmi.htm

17

Az elmúlt hónapban a Magyar Televízió egyik közszolgálati műsora, a „A tv ügyvédje”(11) beszámolt egy példás esetről, amikor egy édesapa személyes honlapjáról egy autókereskedés „ellopott” egy fényképet az illető kislányáról, majd azt teljes nyugalommal felhasználta legújabb reklámkampányához- nyomtatott és az online reklámjaiban is. A jogsértett levelet írt az autókereskedésnek, amelynek jogi képviselője először nem ismerte el a jogsértő magatartást, de miután a feldühödött édesapa a második levelében már, Péterfalvi Attila jogi véleményére hivatkozva kért kártérítést, a cég elismerte a jogsértést. Azt hiszem, hogy ez az ügy kellő média hátteret kapott és talán példát tud statuálni az elkeseredett apuka. Az ügy most került a bíróság elé, ugyanis nem tudtak megegyezni a kártérítés nagyságában. Véleményem szerint a legnagyobb veszélyt a fórumokon megjelenő névtelen tagok jelentik. Ezek az anonym netezők bárkit megvádolhatnak bármivel, még hozzá ezt úgy tehetik meg, hogy lenyomozni sem lehet őket. Az esetek nagy többségében internet kávézókból csevegnek, így a kiderített IP-cím sem jelent sokat a rendőrségnek. Az Országos Rendőr Főkapitányságon belül működik a számítógépes bűnözés elleni osztály kisebb-nagyobb sikerrel. Legnagyobb sikerük eddig egy Budapesten üzemelő illegális szerver kiiktatása volt, a szerver tulajdonosát első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíró, még a másodfok enyhítheti az ítéletet. Külföldön már bevett jogi szokás, hogy az internettel való bármilyen visszaélésért ugyanolyan szigorúan büntetik, mint, ha mondjuk valaki egy lakást rabolna ki.

IV. Weboldalak látogatottságmérése Az online magazinoknál nem beszélhetünk eladott példányszámról, hiszen produktumaik nem kézzel foghatóak, hanem egy virtuális térben helyezkednek el. A lapszerkesztők viszont az online világában is kíváncsiak az olva-

(11)

http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=201123

18

sottságra és arra, hogy egy nap hány ember látogatja meg az oldalukat, erre való az un. látogatottságmérés. A Magyar Reklámszövetség(12) Internet Tagozata az internetes honlapok látogatottságával kapcsolatban az alábbi fogalom meghatározásokat alkalmazza: -

Visitor (Látogató, Felhasználó) - Egy adott Látogató alatt egy adott IP címet értünk, azaz egy olyan számítógépet, ahonnan egy vagy több személy böngészi az internetet. Ez a számítógép közvetlenül csatlakozik az internetre. Egy IP címhez (számítógéphez) több számítógép, illetve Felhasználó is tartozhat, amennyiben az internetre közvetlenül csatlakozó számítógép egy központi szerver. A modemen keresztül csatlakozó felhasználók minden internetre kapcsolódáskor más IP címet kaphatnak a központi szervertől. A fenti okok miatt csak a Látogatások és a Látogatók számát lehet pontosan megmondani, az, hogy a látogatások "mögött" hány valós személy található, csak becsléssel vagy utólagos kutatással állapítható meg.

-

Hit - ezzel a számmal a webszerverre történő kapcsolatok számát határozzák meg. Minden felszólítás egy új adatfájl letöltésére egy HIT-et eredményez. Minden Weboldal különböző számú fájlt (háttérkép, háttérzene, az oldalon található képek, alkalmazások stb.) tartalmaz. A Website-ok megtekintésének alapegysége egy oldal letöltése (egy Page Impression), tehát a találatok száma nem ad az oldalak látogatottságára, vagy a Page Impressionök számára vonatkoztatható információt. Azaz, ha feltételezzük, hogy egy Website egyetlen oldalát egyszer egyvalaki megnézi, akkor ha az adott oldalon sok kép van, akkor sok találat keletkezik, ha nincs rajta kép, akkor csak egy találat keletkezik, pedig az oldalt összesen csak egyszer nézték meg.

-

Page Impression (Page View, Oldalletöltés) - ez a szám fejezi ki, hogy hány teljes oldalt töltöttek le. Egy teljesen letöltött oldal tehát egy Page

(12)

http://www.marketingsupport.hu/docs/webszotar.pdf

19

Impression-t eredményez, függetlenül az oldalon szereplő adatfájlok számától. A Page Impression tehát egy Weboldal (általában egy képernyő-oldal, de gyakori, hogy az oldal "lefelé" görgethető) sikeres letöltődése esetén keletkezik. Az Weboldal bármilyen információt (képi, szöveges, dinamikus) tartalmazhat. A Page Impression akkor jön létre, ha a Weboldalon található minden elem teljes terjedelmében sikeresen letöltődött. -

Visit (Látogatás) - Ez a mérőszám definiálja az egy Weboldalt meglátogatók számát. Ez egy abszolút értéket ad a kapcsolatfelvételekről (rákattintásokról), de anélkül, hogy az új és a visszatérő látogatókat egymástól meg tudná különböztetni. A Visit egy olyan Page Impression sorozat, melyet egy Felhasználó "generál". A Page Impression sorozat akkor kezdődik, amikor a felhasználó megtekinti az első, az adott Website-ról származó oldalt, és akkor fejeződik be, amikor legalább 30 perc szünet van két, ugyanennek a Felhasználónak kiszolgált Page Impression között. Tehát ha a felhasználó elmegy az adott Website-ról, és 30 percen belül visszatér, akkor az egy látogatásnak számít. Ha a gépén "nyitva hagyja" az adott oldalt, és nem kattint sehová 30 percig, majd visszatér, és újra elkezd böngészni az oldalon, ez két látogatásnak minősül.

-

Session - Egy adott Felhasználó bejárása egy Website-on. A mérték megegyezik a Látogatás mértékkel, azzal a különbséggel, hogy ha valaki megszakítja a böngészést az adott Website -on (tehát kilép az adott Weboldalról, vagy a Böngészőből), akkor a Session befejeződik. Ha később bármikor visszatér, akkor új Session kezdődik.

A hazai weboldalak látogatottságmérésével a Medián Webaudit foglalkozik. Magyarországon először 1998-ban, még kísérleti alkalmazásként indult el a webaudit szolgáltatás, a Medián és az Inventra Kft – a néhai Intrenetto tulajdonosa - közös vállalkozásaként. A magyar internet piacon 2000 óta kereskedelmi

20

szolgáltatásként kínált Medián Webaudit(13)saját maga által kifejlesztett böngészőalapú méréssel auditálja a szolgáltatásukat megrendelő honlapokat. Napjainkban az online szakma a Webauditot fogadja el leghitelesebb auditáló cégnek, gyakorlatilag nincs is a piacon ellenfele, AGB próbálkozott betörni az auditáló piacra, nem sok sikerrel. A Webaudit a weboldalak látogatói által kezdeményezett oldalletöltések menynyiségét, a látogatók és a látogatások számát méri és egyben hitelesíti. A mérési módszer nem csak az auditált honlap napi teljes forgalmának mérésére alkalmas, hanem a tematikusan elkülönített oldalcsoportok – rovatok, aloldalak, szolgáltatások, stb. – látogatottságának mérésére is. Ezáltal az weboldalak forgalmának a nagyságán felül az adott oldal összetételéről is hiteles képet tud adni. A hírportálok általában naponta kapnak egy kimutatást, ami segíti őket abban, hogy meg tudják mi érdekli igazán az olvasókat és mi az ami hidegen hagyja őket. Ezért is nagyon fontos számukra a látogatottságmérés. Kiugróan sok látogatót az Iraki-háborúval, a 2001. szeptember 11-ei New York-i merénylettel, a magyarországi választásokkal, a hazai ügynöklistával, és a múlt év őszi budapesti zavargásokkal foglalkozó anyagok vonzottak a magyar internetes hírportálokra. Számos internetes szolgáltató nem bírta a terhelést a New York-ot ért merénylettámadáskor. Az elérhetőség kedvéért több hírszolgáltató leegyszerűsítette és kizárólag a terrortámadásoknak szentelt a nyitó oldalát. Egyik legnagyobb piacon jelenlévő kereső és hírportál, a Yahoo(14) is csökkentett üzemmódra kellett átálljon a túlzottan sok látogató miatt, levelező rendszerét le kellett állítania és csak a New York-ban történtekkel foglalkoztak. Itthon működő hírportáloknak még nem kellett leállniuk a túlterhelés miatt, szervereik képesek voltak kiszolgálni a magyar felhasználok rohamát. 2001. szeptember 11.-én(15)az Origo-t 443 000 olvasó kereste fel, ugyanekkor az Indexet

(13)

www.webaudit.hu www.yahoo.com (15 ) http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/05_hirportal/04.html (14 )

21

pedig 327 000 látogató. Látogatók nagyságát tekintve ezek az adatok azóta is rekord számot jelentenek, csak megközelíteni tudták őket.

V. Magyar országos napilapok jelenléte az interneten Magyarország legolvasottabb országos napilapjai már rendelkeznek saját honlappal az interneten. Azonban még az online szerkesztőségek dolgozóinak a száma nem jelentős, és a napilapok online újságírói még nem örvendenek akkora elismerésnek, mint a nyomtatott kiadásnál dolgozó munkatársaik. Nem ruháznak be még kellő anyagi javakat ahhoz, hogy professzionális különálló szerkesztőségként tudjanak működni az online szerkesztőségek. A Népszabadság (www.nol.hu), a Magyar Nemzet (www.mno.hu), a Népszava (www.nepszava.hu), a Magyar Hírlap (www.magyarhirlap.hu) és a Blikk (www.blikk.hu) weblapját vizsgáltam meg.

V.1. Magyar online újságírók megítélése a napilapok szerkesztőségein belül Hazánkban a laptulajdonosok azt gondolják, hogy a lapoknak külön offés online identitásra van szükségük. A külföldi lapkiadók már nem így gondolkoznak, szerintük a külön online identitás ezt üzeni: „Ez nem egy igazi dolog, csak a papíros változat gyenge utánzata.”. Ennek a gondolatnak a szellemében a New York Times pár hónappal ezelőtt egyesítette print és az online szerkesztőségét. Bill Keller főszerkesztő a teljes állománynak írt levelében jelentette be, hogy egyetlen szervezetbe integrálják az eddig pénzügyileg, szervezetileg, földrajzilag, de főleg kulturálisan elkülönítetten működő szerkesztőségeket. Keller szerint: "a hagyományos szerkesztőség munkatársai most már elég otthonosan mozognak a weben, várják a lehetőséget, hogy elérhessék mindkét közönséget. Arra van szükség, hogy minden íróasztalnál legyen valaki, aki már téma feldolgozásának legelejétől a webes megjelenésen gondolkodik”. A két szerkesztőség munkájának integrálását számtalan tényező nehezíti, többek közt az is, hogy a fizikai egyesítésre csak 2007-ben, az új, 52 emeletes Times székház átadása után kerülhet sor.

22

Magyarországon ennek pont az ellenkezője megy végbe, mindenhol elszeparálják a szerkesztőségeket egymástól, valamiért nálunk még az online újságírásnak nincsen megfelelő presztízse. Érdekes, hogy az online és az offline szerkesztőségeket külön választották mindenhol szerkezetileg is, sokkal kevesebb emberrel dolgoznak az online szerkesztőségekben, mint más országok online szerkesztőségeikben. Főszerkesztők elmondták, hogy nem szívesen költenek pénzt az újságok az online csapat szerkesztőségének a bővítésére, mert azt vallják még, hogy ehhez a munkához pont megfelelő számú és szakértelmű emberrel rendelkeznek. A kiadók, befektetők még nem gondolják annyira fontosnak az online kiadást, hogy abba még plusz pénzeket fektessenek bele. Külföldön direkt újságíró iskolákat hoztak létre, hogy a webes újságíráshoz megfelelő szakembereket képezzenek, nálunk azt gondolják még a főszerkesztők, hogy a „másolás” és „beillesztés” parancsokon kívül nem kell különösebb szaktudás. Véleményem szerint ez nem helyes gondolkodás, több megbecsülést kéne kapjanak az online szerkesztőségek munkatársai. Ami a legmegdöbbentőbb volt számomra, megtudtam egy magát megnevezni nem akaró főszerkesztőtől, hogy az internetes kiadásban dolgozó munkatársak majdnem fele annyit keresnek, mint a nyomtatott kiadásnál dolgozó társaik, pedig munkaórában sokszor többet dolgoznak. Ameddig ez a helyzet fennáll, azt gondolom, hogy nagy szaktudású újságírók nem fognak dolgozni az online magazinoknak. Ez csak az olvasóknak rossz, hiszen a színvonal nem fog emelkedni, sőt talán egyre több olyan újságíró fogja ellepni az online szerkesztőségeket, akik valamely gyors talpalón elvégeztek egy újságíró iskolát és semmiféle tapasztalattal nem rendelkeznek. Mediabistro-ban(16) olvastam, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ahogy vándorolnak a hirdetések - és velük a pénz- a nyomtatott lapokból az online sajtóba, úgy nő az internetes újságírás presztízse is. A cikk szerzője szerint ma már nem számít különösebb előnynek a nyomtatott sajtóban szerzett tapasztalat, szerint az nem más, mint cikk-kivágásokkal teli album. A fiatal újságírók

(16)

http://www.mediabistro.com/articles/cache/a6850.asp

23

nemcsak ugródeszkának használják az online kiadványokat, egyre többeket vonz a gyakori publikálás lehetősége, a gyors megjelenés, az olvasókkal való szorosabb kapcsolat. Átértékelődött a maradandóság fogalma is. Már nem a papírra kinyomtatott, hanem a keresők által később is fellehető cikk számít maradandónak. Az interneten olyanok is olvassák a cikkeket, akik a nyomtatott lapot nem vásárolnák meg, az online olvasótábor további háromszorozódása köszönhető a témákat szétterjesztő blogoknak. A Népszava internetes kiadásának munkatársa panaszkodott nekem, hogy nincs elég hirdető, kérdeztem tőle, de kerestek hirdetőket, van erre külön embereket, vagy a nyomtatott példányért felelős hirdetésszervezője intézi a dolgokat. Ő erre azt felelte, hogy nincsen külön emberük, egy ember intézi a nyomtatott kiadásnak és az online kiadásnak is. USA-ban már az online kiadásnak külön account managere van, aki képben van a netes piaccal és árakkal kapcsolatban. Csak remélni tudom, hogy nálunk is hamarosan észbe kapnak a lapok főszerkesztői, és komolyabban fogják venni a netes megjelenést és nagyobb odafigyelést fognak tanúsítani minden egyes anyagért, ami az interneten megjelenik.

V.2. Magyar országos napilapok online változatának a belbecse és külcsíne Egyre többen nem veszik meg az újságokat a hírlapárusnál, e helyett inkább a munkahelyükön vagy otthon egy szabad húsz percben meglátogatják a nyomtatott újságok online kiadásait és onnan igyekeznek meg mindent megtudni a világról. Azokat az oldalakat fogják választani, ahol mindent megkapnak egy helyen. Végeztem egy nem reprezentatív felmérést, hogy mondjuk egy Népszabadság olvasó hű marad-e az online Népszabadsághoz, és arra következtetésre jutottam, hogy online nem annyira hűségesek az emberek a lapjukhoz, mint a nyomtatott sajtó esetében. Ebből adódik, hogy az online kiadások belbecsére és külcsínére ugyanolyan hangsúlyt kellene fektessenek a kiadók, mint a print lapoknál.

24

Menü felosztásukat vizsgálva megállapítható, hogy a Magyar Nemzet kivételével mindegyiknek a főbb menüpontjaik függőlegesen vannak az oldal bal oldalán, a mno.hu-n a menü az oldal tetején vízszintesen található. Az eléggé sajnálatos tény, hogy a magyarhirlap.hu site-jának dinamikáját egy fizetett BMW reklám adja meg, látszik az oldalukon, hogy a legkönnyebb megoldást, egy sablon feltöltését választották, semmi egyediesség nincs az oldalon. Színeiben teljesen a nyomtatott lap színvilágát veszi át, vagyis dominál a lila keret és a szürkés háttér. Kicsit lehangoló így az oldal, kellene valami olyan szín, ami kis életet vinne bele. A menüsor is szürke alapon kék, egy élénkebb háttért színnel egészen más hangulata lenne az oldalnak. Megfigyelhető, hogy a magyar országos napilapok online kiadásaik az igényességre és a belbecsre még nem figyelnek oda eléggé, velük szemben a külföldi napilapok online kiadásai- pl. Guardian(17) vagy a Le Figaro(18) - sokkal színesebbek, igényesebbek, több hivatkozás, és több menüpont található az oldalaikon. Legegyszerűbbek kinézetre kétségtelenül, a nepszava.hu és a mno.hu. Biztos azért nem adnak annyira a külcsínre, mert azt gondolják, hogy az nem annyira a fontos és inkább a tartalomra tesznek nagyobb hangsúlyt. Pedig ennek ellentétjét már több felmérés is bebizonyította, hogy igenis oda kell figyelni a küllemre, ugyanis, ha egy sivár oldallal találkozik az olvasó, akkor nem lesz meg a kellő benyomás ahhoz, hogy ott maradjon és felhasználója legyen az oldalnak. A nyomtatott és az internetes újság némileg különbözik abban, mit és hogyan lehet csinálni, de egy komoly kiadó számára a standardok és a minőség tekintetében nem lehet különbség. Egyes lapok az online kiadásban a legrettenetesebb dizájn-rémtetteket is megengedik, olyanokat, amik a nyomtatott lapban soha nem lennének lehetségesek. Fel kellene tegyék maguknak azt a kérdést, hogy: „Megengedném ezt a nyomtatott lapnál is?” Kíváncsi lennék a válaszukra. A mno.hu hármas függőleges tagolást alkalmaz, ugyanúgy, mint a többi általam vizsgál napilap portálja. A legfelső bannerben saját reklámjuk található – a Ma(17) (18)

http://www.guardian.co.uk/ http://www.lefigaro.fr/

25

gyar Nemzet kiadásában megjelenő könyveket ajánlják-, így ebből nincs közvetlen bevételük. A középső flekkek szövegei fehér alapon fekete betűk, a balés jobb oldali rovatok háttere keki színű és a szöveg rajtuk tartózkodó vörös. Középső banner már nem a saját reklámjuk, hanem a felületet a Lánchíd rádió vásárolta meg. Amely ugyancsak köztudottan jobb oldali médium. Minden cikk mellé képeket mellékelnek, melyek felbontása borzasztóan rossz. Nem beszélve arról, hogy a reklámozók is sokkal inkább hirdetnek olyan oldalon, amely igényes és sokrétű. A külföldi napilapok online változatában sokkal több a reklám, mint nálunk. A Népszabadság és a Magyar Hírlap online kiadásában lévő reklámok száma már kezdi megközelíteni a külföldi átlagot, de azért még mindig elmaradnak tőlük. A legjobban kezelhető a nol.hu és a magyarhirlap.hu, egyszerűen meglehet bármit találni, amit csak szeretnénk. Logikusak a menüpontok és jól láthatóak is, nincsenek eldugva. Amit ötletesnek tartok a nol.hu-nál, hogy a cikkeknél egy pozitív jel található, ha arra rákattintunk, akkor eltárolja nekünk és végül a mi általunk kiválasztott cikkekből egy komplett saját újságot kapunk. A külföldi lapokhoz képest óriási hiányosság, hogy nincsenek fent az oldalakon még videó anyagok, maximum képek. A miértre az a válasz, hogy nincsen rá technika és megfelelő számú szakember. Tartalom elrendezésében a nepszabadsag.hu és a magyarhirlap.hu kiemelkedik a többi közül. Menüpontjaik eme két lapnak a legjobban átláthatóak és számos olyan hírt elolvashatunk, amit a nyomtatott kiadásban nem jelentek meg. Mindegyik oldalra igaz, hogy hozzálehet szólni a hírekhez, bárki kifejtheti a véleményét. A kommentárokat vagy a hír alatt egyből láthatjuk, vagy egy másik oldalon jelennek meg. A népszabadság kivételével egyik napilap sem teszi fel a nyomtatott lap teljes tartalmát az internetre. A Népszava csak az előfizetőinek teszi elérhetővé print kiadás teljes tartalmát pdf formátumban, aminek eléréséhez az újság által küldött felhasználó névre és jelszóra van szükség, ezt a szolgáltatást azért hozták létre, hogyha egy előfizetőjük külföldön tartózkodik akkor is eltudja olvasni imádott lapját. 26

A Magyar Hírlap szinte majdnem az összes cikket megjelenteti a interneten is, a publicisztikákból azonban csak egyet-kettőt tesznek elérhetővé az online olvasóik számára. A Blikk és a Magyar Nemzet nem teszi fel a nyomtatott kiadásuk tartalmát az internetre, csak szemezgetnek a tartalomból. A Blikk csak a címlapot jelenteti meg pdf formátumban. A Magyar Nemzet pedig egyáltalán nem tesz fel anyagot az aznap utcára került újságból. Megkérdeztem ennek az okát és azt válaszolták a szerkesztők, hogy üzleti szempontból nem rakják fel egy az egyben a nyomtatásban megjelenő lapot. Érdekesnek találom, hogy friss napi híreket csak a mno.hu, a nepszava.hu és a blikk.hu közöl, bár a blikk.hu-n csak a friss bulvár hírek jelennek meg. A Népszabadság és a Magyar Hírlap illetékeseit megkerestem azzal a kérdéssel, hogy miért nem közlik a friss napi híreket. A „Népszabi” egyik online szerkesztője azt válaszolta, hogy vannak kifejezetten ezért működő online hírportálok és ők egyelőre nem akarnak beszállni ebbe a versenybe. A Hírlapnál dolgozó újságíró barátom elmondása szerint a közeljövőben nagyobb súlyt fektetnek az online megjelenésre, több újságírót fognak felvenni az online szerkesztőséghez, így valószínűleg ők is fognak friss hírekkel jelentkezni rövidesen. Ha megvizsgáljuk, hogy az oldalak hogyan alkalmazzák a belső és a külső linkelést, azt tapasztaljuk, hogy kevés oldal kínál széles körű, kifelé mutató hiperlinkelést. A mno.hu-nál tapasztaltam, hogy a friss híreknél megjelölnek esetenként internetes forrásokat(19), de nem a direkt linket, csak az adott oldalnak a nevét jelenítik meg. Pozitív csalódás volt számomra, hogy a mno.hu nem csak jobb oldalinak tartott internetes portálokat használ hírforrásként, hanem a liberális, esetenként még szocialistákhoz közel állónak tartott oldalakat is. Kuriózumként szeretném példaként felhozni a „Magyar származású törzsre bukkantak Kongóban” (20) című cikket, amely egy afrikai kutatóközpont eredményeiről számol be, megkerestem a szerkesztőséget és megtudtam, hogy erről egy régebben Magyarországon élő kongóitól értesültek, aki emailben tájékoztat-

(19 ) (20 )

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=409034&rvt=89 http://www.mno.hu/index.mno?cikk=409088&rvt=3

27

ta őket, és utána az újságírójuk felvette a kutatóintézettel a kapcsolatot, így született meg belőle ez a jó kis anyag. A nepszava.hu leginkább a MTI-től vesz át híreket(21) és azokat mindenféle kiegészítés nélkül egy az egyben leadja. Ezt megtehetik, hiszen szerződésük van a Magyar Távirati Irodával, csak hát ismételten az igényesség kérdése merül fel az emberben, hogy miért nem mennek utána az adott hírnek, a könnyebb utat választva „másolás” majd „beillesztés” paranccsal megoldják a hírszolgáltatást. A Magyar Hírlap internetes portálja legtöbbször az Echo Tv-től vesz át vagy dolgoz fel anyagokat(22). Ami végül is érthető, hiszen egy kézben van a két cég, így, nem kell fizessenek egymás anyagaiért. Magyar Hírlap is átvesz természetesen mástól anyagokat, leginkább a MTI és a Magyar Rádió az, akiktől anyagokat vásárolnak. A nol.hu saját anyagokat közöl leginkább, esetleg átvesz az MTI-től(23). A blikk.hu egyik hírénél sem jelöli meg a forrást. Ezt nevezik szakzsargonban a hírek lenyúlásának. Az mindegyik lapra jellemző, a Blikk kivételével, hogy a nyomtatott példányaiknál megjelenő híreknél -, ha esetleg internetes a hírforrás - akkor mindenképpen megjelölik a weboldalt, főleg, ha valamelyik külföldi hírügynökségtől származó információról van szó. Ezt szerződésben is kikötheti az adott hírügynökség vagy hírportál. Internetes hírportálok munkatársai elmondták, hogy már többször volt összetűzésük abból, hogy a print médiában dolgozó újságírók, szinte nem is változtatva a híranyagon megjelentették a hírt saját nevűkön. Az oldalak hangvétele megegyezik a nyomtatott kiadásukéval. A mno.hu ugyanolyan radikális és néha szélsőséges hangot enged meg magának, mint a Magyar Nemzet. Álhír(24) rovatot üzemeltetnek, és gyűjtik a Miniszterelnök beszédeinek egyes részleteit a „Gyurcsány dumák(25)” rovatban. Gyurcsány Ferenc a fő gonosz megtestesítője az online változatban is. Már-már természe(21 )

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=898790 http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=128331 (23) http://www.nol.hu/cikk/444824/ (24 ) http://www.mno.hu/index.mno?&rvt=136 (25 ) http://www.mno.hu/index.mno?cikk=265926&rvt=152 (22 )

28

tesnek veszem, hogy minden eszközt megragadnak a kormány kritizálására és lejáratására. Olvasóik ezt el is várják tőlük és amikor az oldalra tévednek nem kell csalódniuk. Jegyzet rovat az egyik legolvasottabb az oldalon, sorra olyan publikációkkal van tele, ami szapulja a baloldalt és az MDF-et is. Keresztes Lajos a „Mesék a modern konzervativizmusról(26)” című publikációjában a kisebbik ellenzéki pártot a legnagyobb kormányzati párt csatlósának bélyegzi, és eléggé érdekes módon bizonyítja ezt be. A mno.hu ugyanazt a politikát képviseli, mint a Fidesz, vagyis már a MDF is ellenfele a jobboldaliságnak, egyedül a Fidesz-KDNP képes képviselni a magyar jobboldaliságot szerintük. Nem tudom, hogy ez mennyire célszerű politika, hogy mindenkit bántanak verbálisan csak a Fideszt nem, azt vallom, hogy sok konzervatív érzelmű ember így elfordul a laptól. A nepszava.hu hangvétele pont ellentétes a mno.hu hangvételével. Nagyon elnéző a kormánnyal, főleg az MSZP-vel, a koalíciós partner a SZDSZ azonban már kap kritikát itt is. Több kormány közeli cég hivatkozásával találkozhatunk az oldalon. Sőt olyan weboldalak hoztak létre nepszava.hu-s végződéssel, ami feltehetőleg

kormányzati

pénzekből

készült

el,

például

a

teruletfejlesztes.nepszava.hu site. Felmerül az emberben a kérdés, hogy nem túlzás e már, hogy egy hírportál ennyire függ az adott kormánytól. A jobboldallal kapcsolatos hírek leginkább negatív kicsengésűek. Mennyiséget vizsgálva az adott politikai oldalt tekintve a baloldal sokat többet szerepel, mint a jobb oldal. Picit nekem a Népszava online kiadása olyan, mint a „baloldali Magyar Nemzet light”. A Magyar Hírlap Szombathy Pál kirúgása óta még inkább jobbra tolódott. A tulajdonos, Széles Gábor amikor megvette a lapot még hangoztatta, hogy egy „közép” értékítéletű lapot szeretne, aztán már azt nyilatkozta, hogy szűkség van egy mérsékelt jobboldali beállítottságú újságra. Ezzel nem értett egyet Szombathy és mennie kellett. Gazsó, az új főszerkesztő már nyíltan felvállalja jobboldaliságát és ez jól meglátszik az online kiadásban is. Szinte semmit sem

(26)

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=403465&rvt=68

29

kezelnek tárgyilagosan, ami a kormánnyal és a kormány ténykedésével van kapcsolatban. A magyarhirlap.hu hangneme azért sokkal visszafogottabb és nem annyira radikális, mint a mno.hu-nak. Különkiadás rovatban március 15éről, a karácsonyról, 1956-os eseményekről, és a múlt őszi budapesti történésekről találhatunk összefoglalást. Az őszi zavargásokról(27) készült összeállításukban a rendőrséget hibáztatják az események eldurvulásáért, a Magyar Televízió „ostromakor” tanúsított rendőri magatartást túl „puhának”, az utána következő napokban fellépő rendőröket pedig túl keménynek aposztrofálják. Mindenért a bal oldalt és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt okolják, a jobb oldalnak semmit sem hánynak a szemére a szörnyű események kialakulásával kapcsolatban. Egyoldalúnak érzem ezt a tájékoztatást, sok tényt nem vesznek figyelembe, a céljuk egyértelműen a kormány oldal lejáratása és felelősségre vonása. A nol.hu érdekesebb kérdés már, azt gondolhatnánk, hogy nagyon elfogult a kormánnyal. Sok időt töltöttem el most a site-on található hírek olvasásával és azt a konzekvenciát vontam le, hogy már nem annyira elfogult pozitív irányba a bal oldallal, mint régebben. Ha bármiféle hibát észlelnek a kormányzat munkájában vagy csúsztatást a kormányzat kommunikációjában, nem rejtik véka alá a véleményüket, hanem megírják. Jó példa erre Várkonyi Iván írása, melynek címe: „Hitelesség(28)”, ez a jegyzet a pénzügyminisztérium csúsztatásaira és hibáira hívja fel a figyelmet, arra pénzügyminisztériuméra, amelyet a MSZP-s Veres János miniszter vezet. Azon már nem is csodálkozom, hogy a kisebb koalíciós pártot állandó bírálatok érik az oldalon. Próbál tárgyilagos lenni, de azért a Fideszt is sok esetben élesen bírálják, a MDF azonban esetenként pozitív fényben kerül a Web oldal hírei közé. Hangneme hasonlít a magyarhirlap.hu mérsékelt vélemény nyilvánításához, de koránt sem annyira elfogult. Semlegességet nem várok el egyik portál újságírójától sem, hiszen a nyomtatott lapjuk sem az. Tulajdonosok mindenhol elvárják, hogy az online verzió ugyan(27 ) (28)

http://www.magyarhirlap.hu/GYF_index.php http://www.nol.hu/cikk/443689/

30

olyan hangvételű legyen, mint a print verzió. Azonban nálam már a csúsztatás nem fér bele, és szerintem attól, hogy valaki valamelyik párttal szimpatizál, az nem jelentheti azt, hogy egyoldalúan kell tájékoztatni az olvasó közönséget. Egy általános nagy hiányosságra kedves francia újságíró barátom hívta fel a figyelmemet, aki egyébként külpolitikai újságíró hazájában és szakterülete az új Európa Uniós országok. Ő többször próbált anyagot gyűjteni magyar újságok internetes oldalairól, de nem tudott, hiszen mindenhol csak magyar nyelven kerülnek fel az anyagok. Európában a vezető újságok mindegyike megjelenteti a cikkeket az adott ország nyelvén kívül legalább angol nyelven. Még a Pravdának(29) is van angol nyelvű verziója az interneten, nem is akármilyen, minden Pravda anyagot ellehet érni angolul. Nem mondom azt, hogy minden hírt tegyenek fel idegen nyelven, de legalább a magyar belpolitikai híreket fordítsák le angolra, franciára vagy esetleg németre.

V.3. Magyar országos napilapok online fórumai Mindegyik online újság rendelkezik fórummal. A Magyar Nemzetnél és a Népszabadságnál a legaktívabbak a fórumozók. A mno.hu fórumában az „Orbán Viktor a jövő politikusa(30)” című topik hozzászólásainak száma már meghaladta a hatvan ezret. A fórumozók eléggé szélsőséges formában fejtik ki álláspontjukat, sokszor személyeskednek egymással, trágár és durva szavakat használva, nem kímélve természetesen Gyurcsány Ferencet és a kormány egyéb más tagjait sem. Idézem az egyik ilyen Miniszterelnökkel kapcsolatos „gamma” nevű fórumozó hozzászólását: „Picike kiegészítéssel, hogy Ferkó azonfelül még vallotta magát: cigánynak, hottentottának, indiánnak.... ami csak sorba jöhet, csak magyarnak nem. Egyébként, e tekintetben igaza van! Ferkó/Fletó alias Gyurcsány Ferenc valóban n e m m a gy a r!!!”(31). A mno.hu-nál nem moderálják a fórumot, szinte majdnem mindent engednek, csak a rasszista hozzászólásokat igyekeznek kiszűrni.

(29)

http://english.pravda.ru/ http://www.mno.hu/index.mno?pg=3&action=showmsg&tid=18209 (31 ) http://www.mno.hu/index.mno?pg=3&action=showmsg&h=100 (30 )

31

A nol.hu fórumában a leglátogatottabb hozzászólást elérő topik, nem politikai tartalmú, a „Gumiszoba” (32) több mint negyven ezer üzenettel. A többi fórumtól eltérően itt nem csak szöveget lehet írni, hanem képet is lehet mellékelni mondanivalónk mellé. A politikai topikok közül a legnagyobb számú hozzászólást a „Fidesz Mártiriusz Plussz Szavazata!(33)” nevű chates szoba tartalmazza nyolcezer üzenettel. A Népszabadságnál moderátorok figyelnek az minden egyes fórumozó üzenetére. Trágár, rasszista, durva, személyeskedő megjegyzéseket törlik. A moderátorok sokkal szigorúbbak, mint a mno.hu-nál. A magyarhirlap.hu fórumán lényegesen kevesebb hozzászólás található. Itt a „Hozzászólás a cikkekhez(34)” kétezer-hétszáz feletti reagálással a vezető szoba. Az összes topik hozzászólását legalább három moderátor ellenőrzi és, ha kell, cenzúrázza. Az, hogy mi alapján cenzúráznak az nem derült ki számomra. A Népszava fóruma a „Hírvita(35)”, számomra érhetetlen okokból haldoklik. Nagyon kevés a hozzászóló, hetente egy-egy olvasó reagál a mások véleményére. Elvileg Andrassew Iván gondozza a témákat a hozzászólásokat, de ő maga az elmúlt fél évben nem dobott fel új témát. Egyetlen szoba található csak a fórumon belül, nincs igazán választási lehetősége a véleménytulajdonosoknak. A fórumon megjelentek jobb oldali elvakult szimpatizánsok, akiknek gyalázkodásaikat nem moderálták ki, talán ő miattuk sem látogatják annyian ezt a vélemény megosztó szobát. A Blikk fóruma(36) lényegesen eltér a többi napilapétól. Sokkal több szobával rendelkeznek, és nem csak politikai témájúak, hanem sport, hobbi, társkeresés tárgyúak is vannak. Legtöbb hozzászólást a „Terefere” nevű szobában regisztráltak, négyszázezernél is többet. A politikai témájú topik ennek a számnak csak a tört részével, csupán hétezer-egyszázzal rendelkezik. A blikk.hu fórumait is cenzúrázzák szinte ugyanolyan elvek alapján, mint a nol.hu fórumát.

(32 )

http://www.nol.hu/forum/topic/21397/ http://www.nol.hu/forum/topic/85288/ (34 ) http://forum.magyarhirlap.hu/viewforum.php?f=2&sid=467d6315afbe313cacd27235f7822087 (35) http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=forum.asp&nForumID=2&nForumTopicID=77 (36) http://forum.blikk.hu/ (33 )

32

Fórumozók számát tekintve megállapítható, hogy a nol.hu és a mno.hu rendelkezik a legtöbb aktív fórumozóval. Úgy látszik a jobb oldal hívei nem csak az utcán vérmesebbek, mint a bal oldali szimpatizánsok, hiszen a csevegő szobákban radikálisabbak és durvábbak a kijelentéseik, mint a szoc-liberális híveknek. A mno.hu liberálisabb szemléletű a fórumozókkal, mint a többi oldal, hisz alig fordul elő, hogy moderálják a hozzászólásokat, a fórumozóik moderálják azokat a hozzászólókat, akik nem értenek egyet a jobboldali politikával. A magyarhirlap.hu csevegő vendégeinek a száma sokkal kevesebb már a másik két fentebb említett lapéhoz képest, ez tükrözi a nyomtatott újságok eladott számának az alakulását is. A Magyar Hírlap meg sem közelíti a Magyar Nemzet és a Népszabadság napi eladott példányszámait. A Blikk fóruma hű a nyomtatott újsághoz, hiszen sokkal bulvárosabb, mint a többi fórum, nem véletlen, hogy a politikai topik hozzászólásainak száma csak a középmezőnyhöz tartozik, még az erotika topik is megelőzi. Az is igaz, hogy egyik nyomtatott lapban sincsen erotika, csak a Blikkben. Legkedveltebb a blikk fórumán belül a társkereső csevegő szoba, egyébként divatba jött hazánkban is az internetes társkeresés, ezt a divatot próbálja átvenni a Blikk is.

V.4. Magyar országos napilapok online archívumai A Népszabadság archívuma az elmúlt hét év cikkeit tartalmazza, minden olyan írást, ami az online magazinban megjelent, ideértve azokat az anyagokat is amely a print lapban is közlésre került. Az archívumuk mindenki számára ingyenesen elérhető. A keresést letudjuk szűkíteni megadott időkorláttal, hogy az adott témát melyik rovatban keresse. Az eredményeket idősorrendben vagy relevancia szerint rendezi. A hét évvel ezelőtti anyagokat meglehet vásárolni cd-n. A Magyar Nemzet archívumában egyből négy lap – a Szabadföld, a Napi Magyarország, a Magyar Nemzet és a Magyar Nemzet online – régebbi számai között tudunk keresni, a keresésünket azonban behatárolja, hogy szövegekre nem tudunk keresni, csak az adott napot tudjuk kiválasztani és azon a napon 33

megjelent írásokat jeleníti meg számunkra az archívum. Valószínűleg azért, mert a Napi Magyarország néven működött egy ideig a szerkesztőség, majd lett ismét Magyar Nemzet. Kutatást a Napi Magyarország írásaiban 1998-2000-ig – ameddig élt a lap- a többiben pedig az elmúlt öt év anyagaiban tudjuk véghez vinni. A keresés szűkítése még annyival kiegészül a Népszabadságéhoz képest, hogy itt az írás szerzőjére is rá tudunk kutatni. A megjelent találatokat időrendi sorrendben tálalja nekünk a rendszer. A Népszava archívumában az egyszerű internetező csak az elmúlt három hónap hírei között tud bárminek is utánanézni. A régebbi anyagokat csak előfizetők számára teszik elérhetővé, egy jelszóval és egy felhasználónévvel lehet belépni a részletesebb kutatáshoz. Aki nem előfizető az megveheti cd-n az elmúlt tíz év anyagait. A Magyar Hírlap - továbbiakban MH- archívumában minden cikket megtalálhatunk, amely 2000. január 1-jétől kezdve megjelent az MH online-on. Az archívum két tartalomból tevődik össze: az online hírekből és a nyomtatott MH cikkeiből. Az online hírek maradéktalanul megtalálhatóak, a nyomtatott cikkekből viszont csak válogatást találhatunk az archívumban A találat/oldal ablakban kiválasztható, hogy oldalanként 10, 20, 30, 40 vagy 50 találatot jelenítsen meg a keresőprogram, valamint azt is, hogy ezt csak címmel, vagy pedig címmel és rövid ismertetővel tegye. Itt is ki tudjuk választani, hogy melyik rovatok között keressen a rendszer, ez is megkönnyíti a munkánkat. A Blikk archívumában az elmúlt hét év anyagai között lehet keresni, de csak az online-on megjelent hírek között. Itt is élhetünk a rovatok kiválasztásával, megkönnyítve a dolgunkat. A találat/oldal ablakban kiválasztható, hogy oldalanként 10, 20, 30, 40 vagy 50 találatot jelenítsen meg a keresőprogram, ugyanúgy, mint a Magyar Hírlap Online esetében. Álláspontom az, hogy az archívumokat mindenki számára elérhetővé kell tenni, nem szabad pénzt kérni az elérésükért. Sokkal kevesebb a látogató, ha zárt archívummal találkoznak, mintha szabadon tudnak kutakodni a régi híranyagokban. Viszont, ha kevesebb a látogató, akkor nincs annyi hirdető sem, ezáltal 34

kevesebb pénz folyik be a reklámokból. Az általános cél az kellene legyen, hogy minél több látogató böngéssze az archívumokat és idővel a nyomtatott számokban megjelent anyagokat is digitalizálniuk kellene. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a keresők ingyenesen dobnak ki több száz vagy több ezer oldalt ugyanazzal a témával kapcsolatosan.

V.5. Magyar országos napilapok online változataiknak szolgáltatásai A nol.hu, a nepszava.hu és a mno.hu is lehetőséget kínál email fiók létrehozására és használatára. A nol-esetében [email protected], a nepszava.hu esetében pedig a [email protected]ól kezdve az [email protected] ig választhat címet magának az olvasó. Érthetetlen, hogy a Népszava esetében miért nem mondjuk a @nepszava.hu-t adják meg fiók címnek, valószínűleg ennek üzleti okai lehetnek. Mást igazából nem tudok elképzelni, ugyanis nepszavás végződésű címet technikailag ugyanolyan nehéz alkotni, mint amiket ők kínálnak. A mno.hu-nál mnmail.hu végződésű email címeket hozhatunk létre. Levelezési rendszerüknek külön Web címet(37)is bejegyeztettek. Megtudtam, hogy sokkal többen regisztrálnak be ide email címért, mint mondjuk a Népszavához. Ennek identitási és érzelmi okai lehetnek, hiszen a jobb oldali szimpatizánsok mindig a média egyenlőtlenségéről beszélnek és arról, hogy a Fidesz mennyire elvan nyomva a baloldali sajtó által, elképzelhető ez valamiféle demonstráció a Magyar Nemzet mellett és a baloldali média ellen. A Magyar Hírlap site-ján még nincsen mód email fiók létrehozására, de a közel jövőben az újság programozói létrehoznak egy levelezési rendszert és akkor a Hírlap olvasóknak lehet majd @magyarhirlap.hu-s email címűk. Blikknek sincsen saját email-es rendszere olvasóik számára, de ők nem is tervezik ennek a létrehozását.

(37)

http://www.mnmail.hu/

35

Általánosságban azért elmondható, hogy ezen email címek tárhelyei jóval kevesebbek, mint a yahoo-é vagy a gmail-e, nincs is lehetőség annyi mindenre, mint a nagy levelező rendszereknél. Nem is igazán élnek ezzel a lehetőséggel az olvasók. Azt hiszem, a napilapok email fiókjaival rendelkező netezők száma valamiféle statisztikai adatnak is szolgálhat, hogy mennyi a visszatérő olvasó. Hiányolom, hogy egyik médium sem ajánlja fel a hírlevél lehetőségét az oldalukra látogatóknak. Borókai Gábor, amikor elfoglalta a Heti Válasz főszerkesztői székét, első húzásként a hetilap internetes oldalán beindította a hírlevél szolgáltatását, amely hatására többen lettek előfizetői az újságnak. Kedvcsináló gyanánt a lap mindig előzetes anyagokat közül hírlevelében a jövő heti szám tartalmából, így ösztönözve a netes olvasókat a nyomtatott példány megvásárlására. Nem tudom mikor fognak ráeszmélni a napilapok főszerkesztői, hogy egy olyan direkt marketing eszközzel nem élnek, ami a tapasztalat szerint célratörő és ráadásul még nem kerül semmibe sem a lapoknak. Szerkesztőségi kérdést csak a Magyar Nemzet és a Népszabadság tesz fel az olvasóik felé. A Nemzet a leginteraktívabb hiszen, ők az olvasók kérdéseit is várják, melyeket a későbbiekben közvélemény-kutatás(38) formájában feltesznek a többi érdeklődőknek. Sőt ezen felül a szavazás menetéről(39) is tájékoztatják a szavazat eredményére kíváncsi felhasználókat. Direkt link(40) vezet az adott voksolás végeredményéhez. Népszabadság oldalán nem sikerült megtalálnom a leadott szavazatom után, hogy miként is áll a szavazás állása és azt sem sikerült kinyomoznom, hogy mire használják majd fel a szavazat végeredményét. A Magyar Nemzettel ellentétben itt a régebbi kérdések sem találhatóak meg. A nol.hu-n nagyon jó ötletnek tartom, hogy a Morphologic fordító szoftver segítségével angolról-magyarra, és magyarról angolra tudunk ingyenesen fordítani kisebb szöveget. Ez főleg azért helyes, mert ha valaki egy angol nyelvű site-ra téved és nem ért valamit, kijelöli a szöveget, bemásolja ide és tökéletesen ma-

(38 )

http://www.mno.hu/?p=send_vote http://www.mno.hu/?p=szavaz_doc (40) http://www.mno.hu/?p=akt_vote&aktual=949 (39 )

36

gyar nyelvtani helyességgel lefordítja. Találhatunk itt még útvonalajánlót, étteremajánlót, és a legfrissebb BUX index jelentéseket. Egyre sikeresebb a Népszabadság Web2-es szolgáltatása a Nolblog(41), bárki létrehozhatja saját blogját és elmondhatja gondolatait országnak-világnak. A többi napi lap online változata nem kínál még bloggolási lehetőséget . Az, hogy saját Blogot csinált hazánk legolvasottabb politikai napilapja, az azért jelentős kérdés, mert sokan úgy vélik – erről dolgozatom későbbi fejezetében fogok bővebben írni-, hogy a blogok csak feleslegesen foglalják a tárhelyeket a szervereken. Úgy látszik a Népszabadság szerkesztői csapata nem így gondolja és nemhogy ellenáll az új trendnek még teret is ad neki. Igazuk lett, az egyik blogos moderátor kérdésemre emailben válaszolva elárulta, hogy az egyik leglátogatottabb „betétlapja” lett a Népszabadság online-nak. Elmondása szerint most keresik a lehetőségeket, hogy a fő banneren kívül hova helyezhetnének el reklámokat, mert az egyetlen reklám felület a nolblogon már egy évre előre elkelt. Azt hiszem mindenki nagy örömére a „Wittman Fiúk” (42) írásai is felkerültek az összes melléklettel együtt az újság online változatába is. Időjárás előrejelző szoftvert is találunk az oldalon, ami hasznos, hisz mindenki kíváncsi arra, hogy milyen idő lesz holnap vagy a héten. Ez egy kicsi apró dolog, de még is az olvasóknak jelentős segítség. A mno.hu szerkesztői is valószínűleg fontosan tartják az időjárást, hisz ők is elérhetővé teszik a másnapi levegő hőmérsékleteket, azonban itt nem egy szoftver áll a segítségünkre, hanem egy gif kép kiegészítve és frissítve új adatokkal. Kinézetre ez csúnyább, mint a népszabis időjárás jelentés. Ami nagyon praktikus az a heti hír összefoglaló(43), ha esetleg valaki lemaradt volna a hírekről az adott héten, egy kattintásra bepótolhatja. Az „Önök nézték” rovatban a legtöbbet olvasott cikkeket gyűjtötték egy csokorba. Ahogy betöltődik az oldal a

(41)

http://www.nolblog.hu/ http://www.nol.hu/wittmanfiuk/ (43 ) http://www.mno.hu/?p=hetiossz (42 )

37

vízszintes menü sor, ezek alatt egyből található a villogó tévéműsor felírat, amelyre ha rákattintunk, bejön az aznapi és a következő napi tv műsor(44) Nem tudom, hogy miből következtethettek arra, hogy olvasóik számára egyik kiemelt jelentőségű információ a televízió műsor. „A nap idézetei” (45) rovatban a nyomtatott és az online médiából szemezgetve idéznek - kiragadnak- mondatokat, úgy hogy az a mondat, ha baloldali embertől származik teljesen értelmetlen legyen, vagy magára dehonesztáló. Ehhez a rovathoz baloldali sajtótermékeket(46) is felhasználnak. Ami a vidéki és az idősebb lakosságnak nagyon kedves gesztus a „kalendárium”, ami a népi bölcsességeket, népszokásokat tartalmazza arra az adott napra, amikor is rákattintunk. A Magyar Hírlap online még nem rendelkezik igazából kiemelkedő más szolgáltatásokkal a hírszolgáltatáson kívül. Az Echo Tv egyes adásait tudjuk újra nézni - ha persze kíváncsiak vagyunk rá- egy direkt link segítségével ami az Echo Tv weboldalára(47) vezet minket. Amit viszont sehol máshol nem találtam és mindenkit érdekelhet az „A patikákon kívül is forgalmazható gyógyszerek listája” (48), ez egy ügyes ötlet, sokan nincsenek tisztába vele, hogy mely gyógyszert vehetjük meg a gyógyszertárakon kívül. Direkt linkek vezetnek az összes Széles Gábor tulajdonában lévő médiumhoz, a Vitál Tv-hez, és az Echo Tv-hez. Ami szintén közérdekű és hasznos dolog, az a „jogos kérdések”

(49)

rovat, ez

egy újdonság az oldalon, olyan esetekkel foglalkozik, amelyekben gyakran tanácstalanok vagyunk. Kérdéseket küldhetünk be az egészségüggyel, az adózással, a fogyasztóvédelemmel, az oktatással, és bármilyen más jogi kérdéssel kapcsolatban. A feltett kérdéseinkre szakértők válaszolnak, a hét minden napján- más-más témában- egy olvasó által beküldött emailre. Ezt a szolgáltatást nagyon kedvelik az olvasók és igénybe is veszik, ezzel a szerkesztők interaktívvá tudták tenni a honlapot, hisz aki feltesz egy kérdést, kíváncsi lesz a válaszra is feltehetőleg, amiért viszont még egyszer legalább vissza kell térjen a (44

)http://musorujsag.mno.hu/?pass=3 http://www.mno.hu/index.mno?&rvt=143 (46 ) http://www.mno.hu/index.mno?cikk=408063&rvt=143&pos=45 (47 )http://www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=10&media=945 (48 )http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=117512 (49 ) http://www.magyarhirlap.hu/Jogi_index.php (45 )

38

magyarhirlap.hu-ra. Mindennyomtatott újság melléklet elérhető itt is, hasonlóan, mint a nol.hu-nál. A Népszava online magazinjában a jobb oldali flekkeknél található az „Aktuális” (50)

, Pápai Gábor, rajzművész rovata, amely az alkotó napi politikai életünkkel

foglalkozó karikatúráit tartalmazza. Az Aktuális alatt találjuk Dési János rovatát a „fotóalbumot” (51), Dési egy fotó- mely Európa valamelyik ismertebb városában készült- mellé mindig kitalál egy kis történetet. Ezekből a történetekből megízlelhetjük a városok hangulatát, képet kapunk a helyi emberekről és szokásokról. Ugyancsak a jobb oldali bannerek között találjuk a „Hol a bal?” elnevezésű rovatot, amelyben baloldali érzelmű politikusok, politológusok, és egyéb más foglalkozású értelmiségiek –pl. Fejtő Ferencét(52)- gondolatait gyűjtötték össze. A nepszava.hu-n is találunk BUX-indexet, habár itt az öt legjobban jegyzet árfolyamát láthatjuk, több információért rákattinthatunk egy direkt linkre, amely az www.eco.hu-ra vezet. Amit nagyon hasznosnak tartok az a baloldali menüsorban található „Hasznos régiségek” és egyből alatta az „Elektrokönyvtár”. A „Hasznos Régiségek” alatt található linkek többsége '.pdf' formátumban letölthető dokumentumokat rejt. Ha valakinek esetleg nincs a számítógépén „pdf” fájlt kezelő szoftver, azt letudja tölteni innen is. A letölthető dokumentumok között megtalálhatjuk a Magyar Hírlap ideiglenes megszűnése előtti utolsó lapszámot(53), amely a Népszava vendégoldalaiként jelent meg. Az „Elektrokönyvtárban” Magyarország EU-s csatlakozási folyamatáról, Kertész Imre Nobel-díjáról, és a 130 éves Népszaváról olvashatunk többek között. Az oldal közepén találjuk a „Reflex”

(54)

rovatot, amelyben olyan írásokat találunk,

melyek mindig egy társadalmi kérdést dolgoznak fel, vagy valamilyen társadalmunkhoz kötődő divatról fejtik ki álláspontjukat.

Praktikus dolognak gondolom

a „saját hírablak” szolgáltatást, amelyre rákattintva egy helyen meg tudjuk nézni a legfontosabb bel- és külpolitikai híreket, a BUX.-Indexet, és a Lottó számokat (50 )

http://www.nepszava.hu/images/papai/papai.htm http://www.nepszava.hu/include_document/lapszel/desi/egykep070311.htm (52 ) http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=883702 (53 ) http://www.nepszava.hu/include_document/lapszel/archiv/MHmelleklet.pdf (54) http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=899313 (51)

39

is. Ezzel meggyorsították az információ jutásához való időt, kvázi időt spórolnak a felhasználóknak. Sőt a nepszava.hu sms formájában napi több hírt küld a telefonunkra, ha megrendeljük a hírküldő szolgáltatásukat, természetesen pénzért. Ár-arányértékben ez a szolgáltatás nem tudja még felvenni a versenyt a mobilszolgáltatók által kínált hírküldési szolgáltatásokkal. Ami viszont szerintem sikeres jövő előtt álló szolgáltatásuk, a díjmentes hírek küldése emailben bármilyen elektronikus levélcímre. A Blikk is tesz fel kérdést olvasóinak, azonban a kérdések komolysága és súlya meg sem közelíti a Magyar Nemzet vagy a Népszabadság szerkesztőségi kérdéseit. Jómagam a „Győzike pisztolyt vásárolt és azt ígéri: ha valaki bántja családját, lelövi. Szerinted igaza van?” tartalmú kérdésre válaszoltam, hogy mit, na az maradjon az én titkom. Egy bulvár laptól nem is várok el más fajta felmérést. A szavazás állását esetleges végeredményét sehol sem találtam meg az oldalon. A legfelső banner-ben nem reklámot találunk, hanem a médiaajánlatot, az impresszumot, beállítás kezdőlapnak gombot, és egy saját „proaktív” Blikk reklámot nézhetünk meg. Szakdolgozatom megírása idején még nincs hírlevél szolgáltatás az oldalon, de a technikai fejlesztők jelezték, hogy rövid időn belül már regisztrálni lehet itt is hírlevélre. A szerkesztő kollegák elmondták, hogy az oldalon a legkedveltebb olvasnivaló dolog a Garfield képregény – egyébként ezzel kapcsolatban jogvitában álltak egy ideig a Metró napilappal, de végül peren kívül megegyeztek- , mindennap egy új vicces jelenetet láthatunk az oldalon. A fiatalok között egyre népszerűbb a bal oldali menüsorban található videó menüpont(55), amelyre, ha rákattintunk, több száz humoros videót nézhetünk meg. Van egy másik menüpont a baloldalon, ami a bulizós fiatalság nagy kedvence, ez a buliblikk(56), ami rengeteg partyfotót tartalmaz, mindenki megnézheti magát másnap a buli után. Már vannak olyan fiatalok, akik direkt olyan discóba mennek szórakozni, ahol van partyfotózás. Amit én kifejezetten ötletes dolognak tartok az a „Tesztek(57)” nevű szolgáltatás, a rubrikára kattintva számos teszt tárul elénk, melyeket ki(55 )

http://www.blikk.hu/Stream_index.php http://buliblikk.hu/ (57 ) http://www.blikk.hu/Hazipatika_index.php (56 )

40

töltve hasznos információkhoz juthatunk, a kitöltött tesztjeinket, rögtön kiértékeli a szoftver, így tudjuk pótolni a hiányosságainkat egy-egy témakörben. Jómagam a kullancsokkal kapcsolatos kérdőívet töltöttem ki és az értékelés után rá kellett jönnöm, hogy még nagyon sok mindent nem tudok eme élősködőkről. Teljesség igénye nélkül van itt depressziós, fogászatos, korpásodást megelőző, vérnyomásos, és napozásos kérdőív. Hölgyek-urak, öregek és fiatalok megtalálhatják az érdeklődési körüknek megfelelő tesztet. Ha megéhezünk és nincs kedvünk otthon a konyhánkban megfőzni a vacsorát, akkor egy nagyon jó szolgáltatás nyújtotta lehetőséggel élhetünk, az étteremajánlóval(58). Egész országra kiterjedő friss adatbázisból szemezgethetünk kedvünkre, az olcsóbb éttermektől a drágább árfekvésűkig, a vegetáriánus vendéglátóhelyektől az igazi lakomákat nyújtó lovag éttermekig. Időjárás59előrejelzést a blikk weboldalán is találhatunk, amikor én néztem, pont nem működött ez a szolgáltatás technikai okok miatt. A hölgyek örömére részletes horoszkópunkat(60) is elolvashatjuk a site-on. Szexhoroszkópért és még részletesebb csillagjóslásért fizetnünk kell sms-ben, az sms díja 91 Ft+áfa. Kicsik és nagyok egyre inkább többször élnek az oldalon ingyenesen használható virtuális képeslapküldéssel(61). Mindenféle alkalomból - húsvét, születésnap, Valentin nap, házassági évforduló, stb.- tudunk küldeni virtuális képeslapot szeretteinknek. Megszámlálhatatlan sok képeslap közül választhatunk magunknak tetszőt. Szolgáltatásokból nincsen más az oldalon, csak reklámok, de az nem is kevés, minden eladható bannert pénzé tettek. A blikk.hu olyan szerethető szolgáltatásokat nyújt ingyenesen az internetezőknek, amelyek lekötik őket, és valószínűleg ezért máskor is visszatérnek az oldalra. Ha sok a látogató, akkor könnyebb eladni a reklámfelületeket, így könnyebb fenntartani az oldalt és még tovább bővíteni a szolgáltatásokat.

(58)

http://www.etteremajanlo.hu/index.php http://www.blikk.hu/Idojaras_index.php (60 ) http://www.blikk.hu/Horoszkop_index.php (61) http://asp08.photoprintit.de/microsite/5727/ecards.php?detection=os:winxpsp2;java:true;activex:true;iu :false; (59)

41

V.6. Magyar országos napilapok online változatai más hangnemben prezentálták a cardiff-i UEFA VB-nak a döntését A nol.hu „Lengyel-ukrán Eb-győzelem” címmel adott hírt nem sokkal az eredményhirdetés után a döntésről. Másnap ugyanezzel a címmel, de már a „A makettek nem pótolták a valóságot - nem kaptunk egyetlen voksot sem Cardiffban(62)” alcímmel hoztak le egy nagyobb anyagot. A cikk szerzője az összes eddigi kormányt és a Magyar Labdarúgó Szövetség korábbi vezetését okolja a pályázatunk eredménytelenségéért. Kiemelik, hogy sorozatban harmadszor estünk el az EB rendezés jogától, igazán ők nem a politikusokban, hanem a magyar foci silányságában és a sport komplexumok elavultságában látják a kudarc okát. Az anyagok hangneme csalódottnak nevezhető, de semmiképpen sem támadónak. Nem politikai okokat kerestek a kudarc okáért, hanem a magyar foci amatörizmusát hozták fel lehetséges okként. A mno.hu rögtön miután napvilágot látott a döntés „Az ukrán-lengyel pályázat győzött” (63) címmel közöltek egy rövid cikket, amelyet a MTI-től vettek át. Még aznap „Elkúrtad, Feri! – Politikai reagálások a cardiffi döntésre”

(64)

címmel

adott ki egy anyagot a mno.hu, utalva Szijjártó Péter „Elkúrtad, Feri” kezdetű sajtónyilatkozatára a kudarccal kapcsolatban. Nem értem, hogy miért kell pont ezen a trágár szöveget használnia az újságírónak, véleményem szerint elég szomorú dolog volt az, hogy a Miniszterelnök Úr használta ezt az igét a beszédjében. Ha pedig a hangulatkeltés és a nyomatékosítás volt a szándék, hát eléggé kétségbeejtő, hogy egy újságíró ilyen idézetekhez kell, hogy folyamodjon. Nem szabadna, hogy helye legyen ilyen alpári cikk címeknek a magyar média piacon, valamiféle erkölcsi fék meg kéne akadályozza az újságírót, hogy ilyen címet alkosson, főleg, ha éppen a magyar konzervatív újságírás egyik jeles médiumáról van szó. Természetesen az írás Gyurcsány Ferencet jelöli meg a teljes kudarc okáért.

(62)

http://www.nol.hu/cikk/443366/ http://www.mno.hu/index.mno?cikk=407089&rvt=110 (64 )http://www.mno.hu/index.mno?cikk=407115&rvt=2&s_text=elk%FArtad&s_texttype=4 (63 )

42

A nepszava.hu „Bomba meglepetés! A lengyel-ukrán pályázat lett a befutó” (65) címmel adott hírt az eseményről pár mondatban, csak a szikár tényekre támaszkodva. Kis idő múlva „Mindenki jó, de a legkeletibbek a legjobbak”

(66)

címmel gyűjtötték össze minden olyan MTI-s anyagot, amely az eseménnyel volt kapcsolatos. Csodálkoztam a Népszava pártatlanságán és elfogulatlanságán az ügyben. Próbáltak csak a puszta tényekre hagyatkozni és egyik politikai oldalt sem vonták felelősségre az eredmény miatt. A cikkek eléggé tárgyilagosak és nyugodt hangneműek. A cardiffi döntéssel foglalkozó anyagok higgadtsága és objektivitása pozitív példa lehet a többi médium számára. Az igaz, hogy azért nagy átlagban a kormányt védik írásaikban. A magyarhirlap.hu „Harmadik nekifutásra sem sikerült a pályázat”

(67)

címmel

közölt írást az EB-pályázat eredményhirdetéséről. Burkovits Ferenc tudósító a helyszínről küldte el anyagát a szerkesztőségbe, leginkább a hangulatot tolmácsolta az olvasó számára, a miértekre még nem kereste a választ. Ugyanaznap az „5 perces interjúban”

(68)

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke elmondta

az általa vélt okokat a kudarcért. Szalay a kormányt is felelősnek tartja, hogy csak ígérgettek, de semmiféle beruházás még nem valósult meg. A MH sokkal visszafogottabban ír a kudarcról, mint a Magyar Nemzet, de azért ők is valamelyest okolják Gyurcsány Ferencet a nemzetközi megítélése és szavahihetősége miatt. Szerintük ez is közrejátszhatott a döntés meghozatalakor. Mind a két politikai oldalt vádolja a sikertelenség miatt, és most már az építkezések és a beruházások megkezdését sürgetik leginkább. A blikk.hu a maga bulváros módján „Elbuktuk a 2012-es labdarúgó-Eb rendezési jogát ” (69) címmel számolt be az eseményről. Igazából nem kereste az okokat és nem is vádolt senkit a történtekért. Fontosabb volt nekik az, hogy Gyárfás Tamás, a magyar pályázat szervező bizottságának az elnöke elsírta magát az eredmény hallatán. Másnap a Ferihegyi sajtótájékoztatóról számolt be a honlap, (65 )

http://www.nepszava.hu/default.asp?cParameter=OSP&cPageNo183=8&cMenu=O6& http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=893755 (67) http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127754&archiv=1&next=0 (68 ) http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127757&archiv=1&next=0 (69 )http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=55189 (66 )

43

amikor is Mészöly Kálmán torkaszakadtából üvöltözött pár, a repülőtéren megjelent csalódott magyar szurkolóval, és Lamperth Mónika miniszter asszony pedig megszeppenve hebegett-habogott. Egy bulvár magazintól nem is várható el, hogy egy ilyen ügy „mélyére nézzen”, az alaptájékoztatást megtették. Azt gondolom, hogy a Blikk hűséges olvasói bőven meg voltak elégedve ekkora hír mennyiséggel a cardiffi döntéssel kapcsolatosan. Bár a Blikk nyomtatott kiadásában sokszor sport mellékletet jelentettnek meg, ha valamiféle nagyobb sportesemény van pl. a foci VB.

V.7. Molnár Lajos egészségügy-miniszter lemondásának tálalása az országos napilapok online kiadásaiban „Távozik Molnár Lajos(70)” főcímmel számolt be nem sokkal a miniszter lemondása után a nol.hu. A címből egyből nem derült ki, hogy lemondott vagy felmondtak neki. Kiemelik, hogy a Molnár Lajos távozásáról szóló közlemény előtt alig több mint másfél órával a kormányszóvivő iroda a következő kommünikét juttatta el az MTI-hez: "A napokban a sajtóban megjelent személyi találgatások alaptalanok, a kormány átalakítása nincs napirenden". Érdekes szituációként értékelik az MTI közleményét és az alig két órával későbbi Molnár távozását. Későbbiekben az összes parlamenti párt, az Országos Orvosi Kamara, és az Magyar Gyógyszerész Kamara véleményét is megjelentették, ezeket semmiféle kommentárral nem látták el. A pártok reagálását az MTI-től vették át, és a szerkesztők elmondása szerint, szinte „bele sem nyúltak” az anyagokba. Másnap N. Nagy Péter „Molnár, a szeretseny”

(71)

jegyzetében azt a kérdést teszi fel,

hogy megtette-e kötelességét a miniszter vagy megfutamodott és megbukott. Nagy az írásában végül arra a következtetésre jut, hogy nem futamodott meg Molnár, hanem elvégezte a „dolgát” és most távozik. Távozásának okát nem firtatja, inkább azt, hogy ki lesz az utódja.

(70) (71 )

http://www.nol.hu/cikk/441556/ http://www.nol.hu/cikk/441597/

44

A Népszabadság nem ostorozza az egészségügy reformerét, inkább elismeri a munkáját, de azt a kérdést teszik fel, hogy akkor most mi lesz a több biztosítós rendszerrel. A nol.hu hangvétele érezhetően visszafogottabb és mérsékeltebb, mint a mno.hu-é vagy a magyarhirlap.hu-é. Viszont nem lehet annyira érezni rajta a kormánypárti hangvételt, inkább tárgyilagosabbnak mondanám. „Lemondott Molnár Lajos”

(72)

című cikkben prezentálták a hírt a mno.hu szer-

kesztői. Ők már a címben tisztázzák, hogy nem lemondatták, hanem lemondott. A lemondás szó szerintem valamilyen megfutamodást is feltételezhet. Az írásban a Magyar Nemzet is említést tesz az esemény előtt másfél órával kiadott MTI közleményről, hogy nem lesz változás a kormányban. Ebben az anyagban tényközlés folyik, semmiféle szubjektív véleményt nem vittek bele. Későbbiekben az összes politikai párt meglátását közreadták, a Fidesz, a KDNP, és a MDF közleményét bővebben prezentálták, mint a kormánypártokét. Meglepetésemre a nyomtatott kiadásban megjelent jegyzeteket nem töltötték fel az weboldalukra, pedig ezek élesen kritizálták Molnár doktor munkásságát. Elmondható, hogy a Magyar Nemzet magához képest mérsékelt hangnemben vette tudomásul az egészségügyi miniszter távozását. Hiába kerestem a Népszava online-on a Molnár Lajossal kapcsolatos írásokat, sajnos az archívum a lemondásának a napján- 2007.04.04- megjelent cikkeket nem jeleníti meg. Másnap politológusokat szólaltattak meg(73), akik pozitívan értékelték a miniszter munkáját, igazsághoz hozzátartozik, hogy baloldalinak tartott politológusokat kérdeztek meg. Egy másik cikkben(74) megszólaltatták Rácz Jenőt az előző ciklus egészségügyi miniszterét, aki elmondta, hogy meglepte a lemondás, szerinte meg kellett volna várnia Molnár Lajosnak a több biztosítós rendszer bevezetését. Másnap már az ellenzéki véleményeknek is teret engedett a lap(75), Navracsics Tibort idézték elsőként, aki természetesen negatívan beszélt Molnárról, (72 )

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=404988&rvt=2 http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=889049 (74) http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=889085 (75 ) http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=889071 (73 )

45

Navracsicshoz hasonlóan a KDNP és a MDF szakértője is örült az egészségügyi miniszter távozásának. A nepszava.hu összességében elismerően írt a lemondott miniszter munkájáról, az ellenzéki pártok azonnali reagálásainak nem adtak hangot, csak a SZDSZ, és a MSZP politikusai nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban. Szerencsésebb lett volna, ha az ellenzék politikusainak a véleményét még aznap lehozza a lap. Legmarkánsabban a Magyar Hírlap fejti ki a véleményét az esettel kapcsolatban. Ők magát a lemondást csak órákkal később jegyzet formájában prezentálták az „Álláspont” rovatban, melynek címe „Az ideális bűnbak”

(76)

. A szerző

nem titkolja kétségét a kormányzati szavahihetőségét illetően: „Nem csupán kommunikációs rövidzárlat történt, a kormányzat hitelességéről is újfent csapnivalóan rossz bizonyítványt állított ki a kabinet szóvivői irodája tegnap délután. Először hivatalos közlemény cáfolta, hogy napirenden lenne a kormány átalakítása, majd két órára rá bejelentették az egészségügyi miniszter lemondását.”, utalva az MTI-nek küldött kormányzati sajtóközleményre. Az írás még a lemondás tényét is megkérdőjelezi, azt feltételezi, hogy Molnár nem önkéntesen távozott az Egészségügyi Minisztérium éléről. Ezt a magyarhirlap.hu-n kívül a többi internetes sajtóorgánum nem kérdőjelezte meg. Másnap egy eléggé negatív hangvételű címmel: „Amit a miniszternek "köszönhetünk”

(77)

közölnek írást, minden ténykedését felsorolva a leköszönő minisz-

ternek. A „Nap témája” rovatban a „Molnár távozása a koalíciós válság képét vetíti előre"(78) című írás kormányválságot jósolt, és Molnár Lajos lemondását a Titanic elsüllyedéséhez hasonlította. Az internetes oldal hasábjain az összes párt véleményét nyilvánosságra hozták, a nagyobbik ellenzéki párt nagyobb terjedelemben, mint a többi politikai frakció. A Magyar Nemzethez hasonlóan összegyűjtötték az ex-miniszter jelentősebb idézeteit(79), melyek más sajtóorgánumokban jelentek meg. Ezek között vannak olyan kijelentések is melyek, ma már dehonesztáloak lehetnek Molnár doktorra.

(76 )

http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127038&archiv=1&next=10 http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127084&archiv=1 (78 ) http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127080&archiv=1&next=10 (79) http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127080&archiv=1&next=10 (77 )

46

A blikk.hu „Lemondott Molnár Lajos” (80) címmel adott hírt az ügyről. Szinte csak a MTI-s anyagokat fűzték össze, kiemelve a másfél órával kiküldött kormányzati sajtóközleményt, hogy nem lesz változás a minisztériumok élén. Tárgyilagosan és tényszerűen számoltak be a Miniszter távozásáról. Későbbi cikkek már a lehetséges utódjairól foglalkoztak, Blikk volt az, aki először megszelőztette, hogy a miniszter jelöltek között van az egykori Plussz birodalom vezetője , Somody Imre és egy Kóka Jánoshoz közeli vállalkozó. Elmondható a Molnár Lajos lemondásával foglalkozó anyagokkal kapcsolatosan, hogy a jobb oldali sajtó semmiféle gazdasági számokkal, tényekkel nem támasztotta alá mondanivalóját. A magyarhirlap.hu és a mno.hu cikkei szemrehányóak és vádaskodóak, azonban a vádjaikat nem alapozzák meg. Azzal sem foglalkoznak ezek az internetes lapok összeállításai, hogy mi lett volna az egészségüggyel, ha minden marad a régi kerékvágásban. A nol.hu és a nepszava.hu próbált tényszerűbb lenni, és a lehetséges pozitív és negatív következményeit is felsorolni a miniszter által véghezvitt reformnak. A blikk nem kommentálta a lemondás tényét, csak közölte azt az olvasóknak.

VI. A két leglátogatottabb hírgyűjtő portál, a felépítése és működése VI.1. Hírkereső A webaudit(81) legújabb felmérései szerint a hírgyűjtő portálok közül legtöbbször a hirkereso.hu-t állították be kezdőlapnak az internetezők. Az saját számítógépemen is ez az oldal van beállítva induló siteként. Bejön az oldal és már kinyitottam az ablakomat a világra, minden fontos hírt megkapok egy kézből. Hírkereső nap látogatottsága száznyolcvanezer fő/nap volt ez év februárjában a Medián szerint, és ez a szám folyamatosan növekszik. Az oldal küllemre nagyon semmitmondó, hiszen a narancs-barnás háttéren piros betűkkel vannak szedve a hírek címei. Nem törődtek a külcsínnel, inkább ők is a tartalomra teszik a hangsúlyt. Nagy előnye az oldalnak az átláthatóság, (80 ) (81)

http://www.blikk.hu/Archivum_cikk.php?cikk=54532&archiv=1&next=0 www.webaudit.hu

47

nem lehet benne elveszni és mindenki megtalálja a magának fontos és friss híreket. Vízszintes menüsorban találunk kis színes fülecskéket, melyekre kattintva kiválaszthatjuk, hogy milyen módban akarjuk látni az oldalt. Az alapmód az ún. „dobozos” (82), amikor is az összes hírkereső által feldolgozott

site

–origo.hu,

napionline.hu,

hvg.hu,

hirszerzo.hu,

fn.hu,

stop.hu,

storyonline.hu,

vg.hu,

mno.hu,

inforadio.hu,

nana.hu,

extraprofit.hu,

hirextra.hu, radio.hu, index.hu, klubradio.hu, samsungsport.hu - legfrissebb híreit láthatjuk. Minden oldal kap egy külön rovatot, ahol az új híreket mindig a rubrika tetején kiemelve nem feketén, hanem vörös betűkkel láthatjuk, megkönnyítve így is a hírszomjunkat. Természetesen a híreknek a címeit olvashatjuk el Hírkeresőn, melyre rákattintva direkt link vezet a teljes hírhez. További kategóriákat is találunk: vannak az un. „Vezető hírek”, amely azokat az anyagokat tartalmazza, amelyek legtöbb olvasót érintenek vagy érinthetnek. Sokszor a szerkesztőség által egy-egy témában összegyűjtött híreket is ide rakják, ilyen volt legutóbb a Széna téri túsz dráma(83). Alatta találjuk a „Címlapsztorik(84)” hasábot, melyben az ő általuk szemezgetett oldalak kezdőlapján található híreket olvashatjuk. Az én kedvencem az un. „Top 4 óra”(85), melyben az elmúlt négy óra legfontosabb eseményeit gyűjtik össze. Itt is piros betűvel vannak írva az újdonságok. Alatta található a „Top 12 óra” (86) és a „Top 24 óra” (87), az előbbiben az elmúlt tizenkét óra, az utóbbiban az elmúlt 24 óra kiemelkedő hírei között böngészhetünk. Sőt ez előző hét jelentősebb híreit is olvashatjuk a „Heti Top” dobozkában. Az alap módban nem csak a fentebb említett kategóriákat találjuk, hanem van még a bulvár, a sport, az autó, az életmód, a kultúra, a számítástechnika stb. témájú dobozka, ahova az oldalak ezekkel a témákkal foglalkozó anyagait gyűjtik össze. Így a felhasználónak nem kell az összes oldalt megnéznie, ha mondjuk csak a sport érdekli, hanem megnézi a sport dobozt, ahol minden oldal leg(82 )

www.hirkereso.hu http://www.hirkereso.hu/search?q=tusz (84 ) http://www.hirkereso.hu/cimlap/friss/ (85 ) http://www.hirkereso.hu/top4/ (86 ) http://www.hirkereso.hu/top12/ (87) http://www.hirkereso.hu/top24/ (83 )

48

frissebb sporttal kapcsolatos híreit elolvashatja. A kategorizálás meggyorsítja az információhoz jutásunkat. Aki a percenkénti lebontásra kíváncsi, az minden infót megkap a „friss” (88) rovatból. A következő mód, amit ki tudunk választani felül, az a Friss(89) mód. Itt kezdő beállításban nincsen kategorizálás, minden hírt láthatunk percenkénti lebontásban. Azonban itt is le tudjuk szűkíteni a híreket, belföld, gazdaság, külföld, sport, bulvár, számítástechnika témakörökre. A hírek címei után találhatjuk az „anyaoldal” nevét. Általában itt az utolsó három óra anyagait nézhetjük meg, ez hétvégén lehet négy óra is, hiszen szombat-vasárnap nem történik annyi minden a világban, mint egy bármelyik hétköznapon. Vízszintes menüsorban találjuk az „állás(90)” fülecskét. Ha rákattintunk, akkor szinte az összes álláskereső portál ajánlatai elénk tárulnak. Minden oldal egy ugyanakkora dobozkába teheti bele legújabb ajánlatait. Ha a „top” fülecskét válasszuk felül, ami közvetlenül az állás mellett található, akkor a top 50(91) óra hírei jönnek be, vagyis az elmúlt nap ötven legfontosabb híre. Itt is be tudjuk állítani, hogy a top 4 óra, top 12 óra, top 24 óra híreit lássuk a lapon. Mindegyik módban tudunk keresni az archívumban. Megadhatunk különféle időkorlátokat – az elmúlt egy hét, három nap, egy nap, és a négy óra - a keresés beállításakor. Ha nem adunk meg időkorlátot akkor automatikusan az elmúlt 168 óra anyagai között válogat. Találatok külön ablakban jelennek meg, legfelül a legfrissebb hírrel, mögötte időrendi sorrendben a többi találat(92). Az időjárás előrejelzés sem hiányzik a site-ról, a pillanatnyi országos átlaghőmérsékletet az oldal legtetején láthatjuk a dátum mellett, nagy fehér betűvel kiemelve. Részletesebb meteorológiai jelentést az „időjárás-linkek” dobozkában találhatunk, természetesen ide is csak a direkt linkek vannak beillesztve, melyek segítségével tudunk eljutni az időjárással foglalkozó – pl. www.met.hu vagy a www.idokep.hu - tematikus oldalakhoz. (88 )

http://fm.hirkereso.hu/ http://f.hirkereso.hu/ (90 ) http://allas.hirkereso.hu/ (91 ) http://www.hirkereso.hu/top50/ (92) http://www.hirkereso.hu/search?q=gyurcsány&page=12&timelimit=168 (89 )

49

A horoszkóp szerelmesei is megtalálhatják a napi illetve a heti lebontású asztrológiai jóslásokat a „horoszkóp, bioritmus” nevű dobozban. A velvet.hu, a csillagkert.hu, a ratalalsz.hu, és a nlc.hu horoszkópjai közül választhatunk. Ha valaki nem tudja, hogy éppen mi megy a tévében abban az órában, de kíváncsi rá, akkor az meg tudja nézni a tv műsort a „Tv műsör” rublikában. Az „Ingatlanmenedzser” rovatban budapesti eladó lakások közül szemezgethetünk. Természetesen itt is link vezet az eredeti hirdetéshez. Itt csak a ház típusát, árát, és a fővároson belüli elhelyezkedését látjuk megjelenítve. Felmerült bennem a kérdés, hogy miként választják ki az oldalra azokat a site-okat, amelyek hírei közül válogatnak. Meg is kaptam rá a választ, aki fizet, annak az anyagai kint lesznek az oldalon külön kis dobozkában. Viszont az, hogy a dobozka a lap tetején, közepén vagy esetleg a lap alján legyen elérhető az már megint csak pénz kérdése. Az összegekre nincs konkrét adat, a főszerkesztő elmondása szerint ez minden oldallal egyénileg kialakított. Sok bartel szerződéses megállapodást kötöttek. A hírszolgáltatás úgy működik, hogy minden oldal elküldi egy belső levelezőrendszeren belül a híreket, ezt korrektúra nélkül kipakolják a Hírkereső munkatársai az oldalra. Aki kevesebb pénzt fizet, de jelen akar lenni az oldalon, azok anyagait pl. csak a bulvár, vagy a technika dobozokba rakják be, de ott nincs megjelölve a link mellett, hogy kitől származik az anyag. A Blikk és a Színes bulvárlap régebben külön rublikával volt jelen a site-on, ma már csak a bulvár topikba küldik a híreiket. Arra nem kaptam választ sajnos az oldal főszerkesztőjétől, hogy mi alapján döntik el a top4-es topikba mely hírek kerüljenek bele. Lehet, hogy az adott hír látogatottsága alapján, vagy talán ezért is külön fizetni kell. Nem tudom. A megjelenésért fizető oldalak hozzájárulásán kívül az oldalon található alsó bannert értékesítik, és az oldal jobb oldalán találunk még megrendelhető szolgáltatásokat – pl. mobil csengőhangok rendelhetőek-, amelyek megjelenéséért a szolgáltatást nyújtó weboldal fizet. Az oldal jobb felső sarkában találjuk az un. „kiemelt híreink” topikot, ez kicsit félrevezetés, ugyanis ez is egy fizetett hirdetés, nem hír. Most kiemelt hírként az egyik hazai távközlési cég legújabb ADSL

50

előfizető ajánlatát(93) láthatjuk. „Korlátlan ADSL 1288 Ft-ért 2 hónapig! (új)” erre a szövegre rá kattintunk és már be is jön a cég honlapja, ahol több mindent megtudhatunk az általa nyújtott előfizetésről. A főoldalon találjuk még a külön rublikában a HVG Karrier állásajánlatait és a Verlag Dashöfer híreit. Az oldal készítői, hogy még személyesebbé, interaktívabbá tegyék a honlapjukat felregisztrálták magukat felhasználóként az iwiw-re, ahol az olvasó táborukat szeretnék összegyűjteni. Az iwiw adta körlevél küldési lehetőséggel élve mindenkit tudnak tájékoztatni arról, hogyha az oldalon valami változás történik. A hirkereso.hu szerkesztője megerősítette számomra, hogy kapcsolat kiépítésére törekednek olvasóikkal, nemsoká tervezik bevezetni a hírlevél küldést, azonban ennek még technikai akadályai vannak. Mindent egybevetve a Hírkeresőt nagyon jó portálnak tartom, mert valóban átlátható és minden hírt megkapunk első kézből az internetezők.

VI.2. Hírlista A Hírlista(94) számomra az igazi hírdömping oldalt testesíti meg, nekem már egy kicsit sok is. Borzasztó sok híranyagot találunk az oldalon. Az oldal küllemre szebb, mint a hirkereso.hu, több színt alkalmaznak - különféle hír témákat is eltérő színek jelölik -, azonban itt sem találkozhatunk figyelemfelkeltő színekkel, leginkább a matt színek dominálnak szürke háttérrel. A honlap készítői úgy gondolkoznak valószínűleg, hogy hírekre közép- és idős korúak kíváncsiak, ők pedig nem szeretik a hivalkodó színvilágot. A programozók nem egy séma szerint hoztak létre egy oldalt, hanem külön „váz” programot csináltak és későbbiekben pedig ezt feltöltötték tartalommal. Az oldal impresszumában(95) megtalálhatunk egy jognyilatkozatot, amihez hasonlót a többi hírgyűjtő portálnál nem találtam, de viszont jó ötletnek tartok, mert jogilag védi az oldalt. Jognyilatkozat így fogalmaz: „A Hírlista.hu oldalán fellelhető címek mögött megjelenő tartalmak a partner hírforrások kizárólagos tulajdonát képezik. A Hírlista.hu nem vállal felelősséget a hírcímekben és a partnerek oldalain megjelenő információk valóság tartalmáért. A Hírlista.hu nem vállal (93 )

http://www.invitel.hu/portal/hu/lakossagi/akciok/article.0007?campaign=070323menuhirkeresolink www.hirlista.hu (95) http://www.hirlista.hu/impresszum (94)

51

felelősséget semmilyen kárért, ami a weboldal használatából közvetve vagy közvetlenül származik. Amennyiben nem ért egyet a Hírlista.hu jelen jognyilatkozatával, kérjük ne használja szolgáltatásainkat.” Ezzel a jognyilatkozattal minden tartalom –hírek- miatt őket érő támadásokat visszatudnak verni. A Hírlista ötven! internetes hírportál – teljeség igénye nélkül pl. index.hu, langlovagok.hu, femina.hu, echotv.hu, nepszabadsag.hu, és a btl.hu stb. – és két nyomtatott sajtóorgánum – a Népszava és a Világgazdasághíreit gyűjti és jeleníti meg. Ez sokkal nagyobb merítés, mint a Hírkereső esetében. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a fontosabb témákban – bel- és külpolitika- több hírhez jutunk, hiszen a Hírlista sok olyan weboldal hírét lehozza amit már átvettek mástól az adott oldalak. Mondjuk megjelenít egy MTI hírt, majd öt perccel később ugyanazt a MTI hírt lehozza csak már a Népszabadság tolmácsolásában. Struktúrájában eltér a Hírkeresőtől, hiszen a kezdőoldal középen már egyből percenkénti bontásban kapjuk a híreket a „Minden mai hír” hasábban. Itt mindenféle friss hírt - a bulvártól kezdve a politikai híreken át a sport hírekig – megtalálunk. Ezen a részen a ez elmúlt két óra híreit találjuk, persze ez is attól függ, hogy egy eseménydús hétköznap vagy egy vasárnap van épp. A hírcímek elején, ahol hírközlés ideje található, más-más színekkel – informatika a vörös, a belföld a zöld, és a külföld a kék – jelölik a hírek témaköreit, ezzel segítve a tájékozódásunkat. A címek végén megjelölik a hírforrást is. Az oldal felsőrészén található vízszintes menüsorban tudjuk kiválasztani, hogy a középső hasábban milyen struktúra alapján jelenjenek meg. A „Minden rovat (96)

” gombra rákattintva mindenféle hír kategóriának az utolsó egy órában meg-

jelent anyagai közül választhatunk, egymástól külön rublikába rendezve, a rublikák színei az előbb már általam jelzett színekkel egyeznek meg. A „Minden rovat” mellett találjuk a „Minden MM Hír”(97) fülecskét, ami az összes multimédiás hírt rejti, vagyis azokat az anyagokat, ahol az anyaoldalon vagy fénykép, esetleg videó található a témához kapcsolódóan. A következő menüpont, ami (96) (97 )

http://www.hirlista.hu/rovatok http://www.hirlista.hu/mmhirek

52

még ebben a sorban van az a „Mai Top 100”

(98)

, amely mindig az adott nap

száz legérdekesebb hírét tartalmazza. Itt a híreket ömlesztve kapjuk, hiszen sem kategóriánként, sem pedig időrendi sorban nincsenek el választva az anyagok. A vízszintes felső menüsor, alsó részében ki tudjuk választani még azt is, hogy a középső hasábban csak az egyes kategória anyagait olvashassuk. Így, aki mondjuk csak az autós újdonságokra kíváncsi, az rákattint az „Autó” (99) fülecskére és akkor elé tárulnak a legfrissebb személygépjárművekkel kapcsolatos híranyagok. Kategóriák között találjuk a „publicisztika”

(100)

rovatot, amely az

internetes hír portálokon található írások direkt linkjeit tartalmazza. Amikor én néztem az oldalt összesen négy publicisztikához vezető direkt linket tartalmazott az rovat, sajnos ma már alig vannak jó publicisztikák a nyomtatott sajtóban sem. Ez több okra vezethető vissza véleményem szerint, egyik ilyen ok lehet, hogy ma már bárki újságíró lehet, semmiféle képzettség nélkül. A másik ok talán, hogy a szerkesztőségekben nincsen elég ember az elvégzendő munkákra, így annak is örülnek, ha a híreket sikeresen tudják prezentálni. A baloldali részen a legfelsőbb rovat a „Frissítés”, ahol beállíthatjuk, hogy egytől harminc percig terjedő intervallumok közül a rendszer hány percenként frissítse a híreket. Azt is meg tudjuk jelölni, hogy a frissítéskor egyből visszaugorjon a kurzor a legújabb hír linkjére. Ez az automata szolgáltatás, kényelmi szolgáltatás, hisz megkönnyíti a netezésünket, mert nem kell állandóan nyomogassuk az internet explorerben a frissítés gombot. A „Frissítés” rovat alatt található a „Szavazzon” rublika. Az olvasók itt az egész társadalmat érintő szociálpolitikai témákban kapott szerkesztői kérdésekre válaszolhatunk igennel vagy nemmel. Én az „Ön egyetért-e azzal, hogy szeptembertől azonos fizetés mellett heti 20-ról 22-re emelkedjen a pedagógusok kötelező óraszáma?”. Miután leadtam a válaszomat, megjelent a pillanatnyi állás és az, hogy a szavazás mettől meddig tart. Sőt arra is van lehetőség, hogy máso(98 )

http://www.hirlista.hu/top100 http://www.hirlista.hu/auto (100) http://www.hirlista.hu/publicisztika (99)

53

kat is hívjak szavazni, ekkor meg kell adni az ismerős email címét, ahol egy elektronikus levélben értesítést kap az illető a szavazásról. Öt naponként van új kérdés az olvasók felé, a régebbi kérdésekre adott válaszok eredményeit is megtudjuk nézni, ha rákattintunk a „korábbi szavazások” direkt linkre. Ez a rovat növeli az oldal interaktivitását. A baloldali hasáboknál találhatóak a hírforrások, az összes oldal direkt linkje található ebben a részben. Ha kezdőlapként működik a Hírlista a számítógépünkön, akkor a linkek segítségével számos oldalra el tudunk jutni. A baloldali hasáboknál a lap alján található a „6 óra Top Hírei”, értelemszerűen ebben a rovatban az elmúlt hat óra legjelentősebb hírei találhatóak. Megkérdeztem a szerkesztőket, hogy mi alapján válogatják a híreket az elmúlt hat óra Top hírei közé, és azt a logikus választ kaptam, hogy amelyekre a legtöbben kattintnak ebben az időintervallumban. A Top hat órás hírek alatt egy fizetett hirdetést találunk, az egyik legnagyobb álláskereső oldal legújabb állásajánlataiból szemezgethetünk. Az állásajánlatok alatt a „Napi Top 13 Hír” rovatot találjuk. A rovat az adott nap tizenhárom legfontosabb hírének a linkjét tartalmazza. Az, hogy mi alapján válasszák ki a tizenhárom darab hírt, az előttem titok maradt. Ebből a rovatból egy direkt linkre kattintással eljuthatunk a „Top100” (101) hírig. Még mindig a baloldali részen van a „Hallgató” topic. Itt két rádió – a Klubrádió és a Gazdasági Rádió- logóját találjuk. A rádió logójára kattintva megnyílik egy új böngésző ablak, ahonnan elindítható a rádió online hallgatása. A két rádióval barter szerződése van az oldalnak, nem véletlen, hogy pont ezt a két rádiócsatornát ajánlják az olvasóknak online hallgatásra. A baloldal utolsó topicja a „Heti Top 13 Hír”, ahol az elmúlt hét tizenhárom legolvasottabb anyagainak a linkjét találjuk. A honlap alsó részében találjuk a televízió műsort. Sokkal jobban átlátható a csatornák műsora, mint a Hírkereső rublikájában. Itt két óra tv műsorát láthatjuk – amikor a hirlista.hu-t böngésszük és plusz két óra idő intervallumában-, ha többre vagyunk kíváncsiak akkor egy

(101)

http://www.hirlista.hu/top100

54

linkre kattintva eljutunk a port.hu-ra. A port.hu az összes hazánkban fogható tv műsorát közli. A jobboldalon a legfelső rubrika a „Keresés”. A Hírkeresővel szemben itt már nem csak az oldalon megjelent hírek között, hanem a teljes weben tudunk kutakodni. Ha a Hírlistán belül kívánunk keresni, akkor szűkíthetünk rovatokra és időintervallumokra is. A keresés eredményét(102) egy külön oldalon kapjuk meg. Kezdő hírkeresők számára nyújt segítséget a súgó gomb, melyet, ha lenyomva részletes leírást kapunk a keresés menetéről. A „Keresés” topic alatt két fizetett hirdetést találunk az egyik egy álláskereső honlapé(103), a másik az USA-ban megjelenő Népszava Szabadság nevű újság honlapjáé. Ez a két jobb oldali banner-ben található reklámok nagyon gyorsan változnak, ugyanis ezek a legkelendőbbek az oldalon. Ezáltal a honlap tulajdonosainak az a megoldás éri meg a legjobban, ha napra szóló, és nem pedig hosszabb idejű reklámszerződéseket kötnek a hirdetőkkel. A két reklám banner alatt helyezkedik el a „Hírajánló” rovat. Gyakorlatilag ez is hirdetés, hiszen a rovatba kerüléshez fizetnie kell a hírportáloknak. A rovat első három direkt linkje ingatlannal foglalkozó cégek(104) legújabb eladó lakásaihoz vezet. Egy csöppet félrevezetőnek találom a Hírajánló nevet ehhez a topikhoz, azt gondolom, hogy egy eladó lakás ténye az nem hír. A „Hírajánló” rovat alatt találjuk a „Hasznos Holmik” topikot, amely tényleg hasznos dolgokat rejt. Az Európai Unió, a magyar közigazgatás, a tömegközlekedési eszközök menetrendjei, a magyar pártok, az internetes szótárak, a telefonkönyvek direkt linkjeik között választhatunk. Ha valaki a tőzsdei információkra kíváncsi, akkor a „BÉT” rovatban ehhez hozzájuthat. A honlapon a BUX-Index alakulását követhetjük grafikonon, és az öt legtöbbet jegyzet részvény árfolyamát követhetjük nyomon. Akinek részlete-

(102)

http://www.hirlista.hu/search?q=orb%E1n&selist=hirlista&rovat=0&a=24&m=search&page=1&x=20 &y=7 (103 )www.jobinfo.hu (104) http://www.pestihazak.hu/phmaxima/

55

sebb adatokra van szüksége, az sincs bajban, ugyanis egy direkt link vezet el minket egy bróker cég honlapjára(105), ahol még több infóhoz jutunk. Reggel amikor felkelünk és nem tudjuk, hogy mit főzzünk vacsorára, akkor nem kell mást tennünk mint megnézni, hogy milyen étel elkészítését ajánlja a „Receptajánló” topik. Receptkereső funkcióval is rendelkezik a rovat, több száz étek közül tudunk választani. Forrásként a Mindmegettét(106) használják a hirlista.hu szerkesztői. A recepttel foglalkozó rovat alatt egy megint csak fizetett rovatot a „Hardver Teszt”-et találjuk. Egy az egyben a Prohardver reklámja a topik. Alatta van a „Pénz-ügyek” topik amely a spórolt pénzünknek segít megtalálni a legjobb betéti kamatokat. Számos pénzintézet ajánlata közül választhatjuk ki a legmegfelelőbbet számunkra. Egy kalkulátor segít nekünk a kiválasztásban, ahova beírhatjuk a le kötni kíván pénz összeget és a lekötés hosszát. Az eredményeket egy másik oldalon(107) kapjuk meg. Végül is ez is reklám, de legalább ez olyan hirdetés, amely segít a felhasználónak. Megtalálhatjuk ebben a hasáb sorban a „Valutaváltó” rovatot. Helyben az euró és a dollár középárfolyamát láthatjuk. Ha mi szeretnénk kiszámolni, hogy a forintunk mennyit ér cseh koronában, azt is megtehetjük, azonban az eredményt már egy másik felugró ablakban megjelenő honlapon(108) kapjuk meg. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen filmet tudunk megnézni este a Puskin moziban, akkor a „Programkereső” rovat adta lehetőséget használva megkapjuk a választ. Kiválaszthatjuk a helységet, a szórakoztató egység típusát, és azt, hogy melyik nap programjára vagyunk kíváncsiak. Megnyomjuk a mehet gombot, ami elvezet a port.hu honlapjára. A Forma 1 rajongói a programkereső alatt megnézhetik a legutolsó futam után a pilóták és az istállók pontversenyének az állását is a „Forma 1”nevű rovatban. Ha többet akarunk megtudni a „száguldó cirkuszról” akkor egy direkt linkre kattintva eljutunk a formula.hu-ra, ahol csemegézhetünk kedvünkre. A lap legalsó (105 )

http://www.tdcfinancial.hu/ )www.mindmegette.hu (107 ) http://www.privatbankar.hu/pszaf/pages/1140.php#eredm (108) http://www.xe.com/ucc/convert.cgi (106

56

részén találunk idő megjelenéssel dobozkákat, melyekre rákattintva a mi általunk kiválasztott időintervallum(109) összes híre megjelenik. Az oldal legszélső jobb oldalán három hetilap – a Hetek, a HVG, és a 168 óra – tartalmából kaphatunk ízelítőt. Arra sem kaptam választ, hogy miért csak baloldalinak tartott magazinok hirdetése jelenik meg. Megkerestem a Heti Válasz és a Demokrata szerkesztőségét is, és ők azt mondták, hogy szerettek volna hirdetni ezen az oldalon, de azt a választ kapták, hogy eladták már a hirdetési felületeket. Hogy ez igaz vagy sem, azt nem tudom. Ami viszont mindenképpen érdekes, hogy az oldal tetején található bannert nem tudták még értékesíteni, lehetséges a hirdetési díj miatt nem. Összegezve a két hírgyűjtő portálról elmondható, hogy a Hírlistán több szolgáltatás közül választhatunk, és még az oldal külleme is igényesebb és szebb kidolgozású, mint a Hírkeresőé. Felépítésük hasonló, mind a kettő rendelkezik egy vízszintes menüsorral és függőlegesen hármas tagolásúak. A Hírkereső sokkal jobban átlátható és logikusabb elrendezésű, mint a Hírlista. Csalóka, hogy a hirlista.hu több oldal híreiből is merít, hiszen sok olyan honlap anyagait közlik, akik már egyébként is másodközlők a legtöbb esetben. A hírszerkesztők lustasága – megkapják az anyagot az MTI-től és hozzá sem nyúlnak, úgy jelenítik meg az oldalon - miatt így szó szerint négyszer-ötször is elolvashatjuk ugyanazt a hírt. Reklámok mennyiségét tekintve megállapítható, hogy a hirkereso.hu-n lényegesen kevesebb hirdetést találunk. Lehetséges, hogy mivel feltehetőleg kevesebb reklám bevétel folyik be a kasszájukba, ezért nem tudnak jelentősebb pénzt fordítani a külcsínre. Amit már a fentiekben említettem a hirlista.hu nem talál hirdetőt a legdrágábban eladható banner-re, amely az oldal legtetején található, viszont a többi banner felületére túljelentkezés van. Reklámnak tekinthetjük az oldalakon található szolgáltatásokat is, hiszen a pénzváltás, az időjárás jelentés, vagy a programkereső is egy másik honlapra vezet el minket. Arra

(109)

http://www.hirlista.hu/1

57

nincs pontos adat, hogy az ilyen direkt linkes kapcsolásokkal hányan látogatják meg a szolgáltatásokat nyújtó weboldalakat. Nagy verseny van az olvasókért a hirkereso.hu és a hirlista.hu között, próbálnak egyre több kényelmi szolgáltatással kedvezni a felhasználóknak. Nem tudom, hogy a Hírlista milyen szolgáltatásokkal tudna még a meglévőkön kívül kecsegtetni számunkra. A Hírkeresőnek azonban ezen a téren még van jócskán miben fejlődnie a - konkurenséhez képest - , hiszen például a kereső programja nem eléggé széles merítésben tud keresni. Mind a két hírgyűjtő portál nagy hiányossága, hogy nemzetközi hírportálok anyagait nem linkeli be. Lehetséges, hogy hazánkban élő külföldiek is olvasnák ezeket az internetes portálokat, ha lennének direkt linkek külföldi anyagokhoz. Megszámolhatatlanul sok idegen nyelvű hírportál van az interneten. Talán még annak is lenne értelme, hogy egy-egy jelentősebb cikket lefordítsanak valamilyen idegen nyelvre, angolra- vagy németre. Arra már gondolni sem merek, hogy az egész weboldal anyagát lefordítsák már nyelvre. A külföldiek számára is érthető weboldal létrehozása még reklám bevétel szempontból is fontos kérdés lenne szerintem a két hírgyűjtő portálnak. Hitelességüket tekintve meg van kötve az oldal szerkesztőinek a keze, hiszen nem válogathatnak a bejövő hírek között, az a jó számukra, ha rengeteg hírt tudnak közölni a legkisebb időn belül. Ők nem ellenőrzik a beérkező hírek tényszerűségét és objektivitását, ezért rendelkeznek jogi nyilatkozattal. Hírkereső és Hírlista esetében nem is a minőségen, hanem a mennyiségen van a hangsúly. Véleményem szerint a hitelesség sajnos csak másodlagos kérdés. Az oldalak szerkesztői elmondták, hogy a bulvár hírek egyre nagyobb teret nyernek a belpolitikai és egyéb más hírekkel szemben.

VII. Online Hírportálok Bodoky Tamás megpróbálta definiálni(110) a hírportálok fogalmát íme: „A hírportál definíciója nem egyszerű, mert meglehetősen új keletű jelenségről van (110)

http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/05_hirportal/01.html

58

szó. A portálok olyan weboldalak, amelyek az internet információ- és szolgáltatásdzsungelében való eligazodást próbálják megkönnyíteni azáltal, hogy számos különböző témájú és funkciójú elemet tesznek elérhetővé a nyitóoldalukról. A hírportál folyamatos hírszolgáltatást kínál, és mivel ez a szolgáltatás az egyik legalkalmasabb módszer a felhasználók egy-egy portál iránti folyamatos érdeklődésének fenntartására, a leglátogatottabb horizontális portálok egy része egyben hírportál is, mert hírfolyamot kínál a nyitóoldalán. A nagy hírportálok önálló szerkesztőséggel, napi 24 órában, heti hét napon keresztül dolgoznak, és az azonnali megjelenési lehetőséget kihasználva percre készen közvetítik saját értesüléseiket, valamint a hírügynökségek és más orgánumok híreit. A hagyományos nyomtatott újságokkal és elektronikus médiumokkal kialakított partnerségük eredményeképpen számos, eredetileg más csatornára szánt, webre igazított tartalomhoz is hozzáférhetünk rajtuk keresztül.” Amit Bodoky leírt az egy ideális állapot, mert a magyar valóságban ez nem így van. Az az állítás, hogy önálló szerkesztőséggel rendelkeznek a hírportálok még meg állja a helyét. Bár volt szerencsém megfordulni olyan irodában, amely egy kisebb szobából állt, és talán még pentium egyesek voltak az újságírók kezei alatt. Nem mindig adottak a munkához a normális körülmények hazánkban az újságírás területén. Sajnos itthon sokkal kevesebb pénzt szánnak egy szerkesztőség fenntartására, mint más külföldi országban. Tapasztalataim szerint a tulajdonosi réteg a leggazdaságosabban akarja működtetni a szerkesztőségeket, ami azt jelenti, hogy olcsóbb számítógéppel, kevesebb telefonnal, éppen csak elég számú irodai eszközzel kell dolgozzanak az online újságírók. Nem beszélve arról, hogy nem csak a tárgyi eszközök tekintetében megy a spórolás, nincs megfelelő számú újságíró sem, ezért nem tudnak utána menni anyagoknak, csak leginkább átvesznek másoktól híreket, hiszen az a gyorsabb. Bodoky(111) megfogalmazásában 24 órás ügyeletet feltételez, ami valahol meg is van, de a legtöbb helyen este tizenegytől reggel hatig nincsen hírszolgáltatás.

(111)

http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/05_hirportal/01.html

59

Magyarországon csak a nagyobb online hírportálok tehetik meg, hogy éjjelnappal szolgáltatják a híreket. Kapcsolatrendszer tekintetében valóban jól alakul a helyzetük, nálunk is egyre inkább nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az online hírpiacnak. Igaz viszont, hogy hiába ismerik el az online hírpiac szerepét, tőkét nem pumpálnak még bele, egyedül talán most a Magyar Hírlap online szerkesztősége lesz európai színvonalú. A nyomtatott sajtó képviselői előszeretettel vesznek át anyagokat az internetről, és egyre inkább „el felejtik” odaírni, hogy mi volt a hírforrás. Nem tudnak az ilyen esetek ellen védekezni az eredeti, online híranyagot megíró újságírók, nem tudják mivel bizonyítani a lenyúlást. Hiába a törvényi szabályozás, a gyakorlatban még nem tudták a törvényt alkalmazni. Véleményem szerint az igazi hírportálok a híranyagokra fektetik a hangsúlyt, nem pedig egyéb más szolgáltatásokra. Erre ekletáns példa az Origo(112), amely az én megfogalmazásom szerint már nem tipikus hírportál. Valaha az volt, de ma már jóval több hangsúlyt fektet az Origo tulajdonosa – T-Com – az egyéb más szolgáltatásokra és azok fejlesztésére. Hazánkban az első internetes hírmagazin az Internetto(113)volt. Az oldal ma már nem üzemel, de a régi anyagokat még el lehet érni a webcímén. Az Internettot 1995-ben hozták létre, kezdetben csak hardver és szoftver híreket közölt. Az első fórum – a Törzsasztal - is itt jött létre, valószínűleg nem is a számteches kapcsolódású hírek, hanem a csevegő szobák hozták meg a sikert számukra. 1997-ben beindult a gazdasági és a sporthírszolgálat, ekkor már sokan magát az internetet is az Internettoval azonosították. Egy évvel később az akkori interneten elköltött reklámpénzek több, mint a felét a honlap hirdetési felületeire költötték a hirdetők. Személyes ellentétek miatt 1999-ben a szerkesztőség ketté bomlott, és megalapították az Indexet a kilépett újságírók. 2002-ig küszködött az Internetto, melyet időközben az Euroweb megvásárolt. Andrassew Iván, főszerkesztő vezetésével nem tudtak igazából

(112) (113)

www.origo.hu www.internetto.hu

60

maradandót és egyedit alkotni. Végül az Euroweb szélnek eresztette az egész szerkesztőséget és minden jogot megszereztek az Index tulajdonosi körei. Dolgozatom további részében két hírportál a Ma és a Stop felépítését, hangnemét, szolgáltatásait hasonlítom össze. Azért pont őket, mert ők a hírszolgáltatásra teszik a hangsúlyt, bár nekik is vannak egyéb szolgáltatásaik.

VII.1. Stop(114) Az oldal ez év májusában teljesen megújult, egy jól azonosítható arculatot kapott. A világoskék, a vörös, a fekete és háttérszínként egy kellemes szürke szín dominál. A szürke háttérszín magyar sajátosság, de legalább a világoskék már élénkebb szín, jobban az oldalon tartja az ember szemét. A főlapon megjelenik az óra két legfontosabb híre legfelül képanyaggal együtt. Mellette található a „Stop Ajánló”, amely bulvártémákat kínál az olvasó számára. A „Stop Ajánló” alatt találjuk a „sToplista”- át, amelynek szín világa végre figyelemfelkeltő, ugyanis rikító zöld alapon fekete betűvel vannak szedve a hírcímek. Itt az elmúlt pár nap legolvasottabb cikkeit találjuk, amelyek majdnem mind bulvár hírek, csak egy-kettő belpolitikai hír van köztük. A kezdőlap közepén helyezkedik el a „Stop Friss”, ahol percenkénti lebontásban találjuk a legújabb információkat a világról. Ugyanitt a kezdőlap közepén található a „Nézőpont” rovat, ami mindig egy publicisztikát rejt. Itt nem a teljes szöveget találjuk, csak egy rövidebb kivonatot, melyre rákattintunk és egy másik oldalon bejön a publicisztika(115)teljes egészében. Az írások színvonalára nem szívesen térek ki – néha kritikán aluli -, nem értem, hogy miért kell minden mindig humorizálni az újságíróknak az anyagaikban. Humor nem minden esetben jó „fegyver.” A kezdőlap alsó felében találjuk az egyes hírkategóriák legfrissebb híreit. Minden kategória egy kisebb rublikát kapott, a rovatokban mindig csak az új anyagokhoz tartozik valamiféle kisméretű kép. Van vízszintes és függőleges menü(114 ) (115 )

www.stop.hu http://www.stop.hu/articles/article.php?id=132197

61

sor is. A vízszintes menüsorban a hírkategóriák – belföld, külföld, és bulvár, stb. - fülecskéit találjuk, melyre rákattintva az adott kategória(116)híreit tudjuk elolvasni, csak a legfrissebb hír mellett találunk képet, mely mindig minden kategóriában az oldal tetején van. A vízszintes menüsorban még azt is betudjuk állítani – többi magyar hírportálhoz képest egyedülálló módon -, hogy a Stop ikonja megjelenjen asztali elemként a számítógépünkön. Ha rá vagyunk kapcsolódva a világhálóra, csak a stopikonra kell, hogy kattintsunk és megkapjuk egy előugró kis ablakban a legfontosabb híreket. Ez egy nagyon hasznos kényelmi szolgáltatás, nem is tudom, hogy ez eddig miért nem jutott eszébe senkinek. Ugyanitt be tudjuk állítani azt is, hogy a Stop legyen a kezdőlapunk. A vízszintes menüsor tartalmazza a keresést, tudunk kutakodni a Stoppos anyagok és az egész Web anyagai között. A keresést nem tudjuk szűkíteni sem időintervallumra, sem pedig arra, hogy melyik rovatban keressen. A függőleges menüsor, a „Stop Extra”, amelyben van az időjárás, a horoszkóp, a képriport is található többek között. A képriport elnevezés eléggé csalóka, hiszen ide azokat a híreket sorolják, amihez legalább egy kép kapcsolódik. Azt hittem, hogy egy-egy témát fotókkal dolgoztak fel és azokat teszik ide a szerkesztők, de nem. Az oldalon újdonság a „Jogi Stop Tipp” (117) és az „Orvosi Stop Tipp” (118), ahol a téma szakértői válaszolnak az olvasók kérdéseire. Ez a szolgáltatás interaktívvá teszi a honlapot, hiszen az olvasók feltesznek egy olyan kérdést, amely a társadalom rétegei számára fontosak lehetnek. Természetesen érdekli az olvasókat a szakértők válaszai, ezért a későbbiekben véleményem szerint mindenképpen visszatérnek az oldalra. pot

A horoszkó-

(119)

Frabato Boszorkány Nagymester Ősi Mágus szerkeszti, minden csillag-

jegy szülötte megtalálja a rövid, napi csillagjóslását. Bővebb információkat, személyre szabott horoszkóp készítését is felajánlja a rovat egy direkt linken keresztül, de azt már pénzért tehetjük meg. A „Stop Extra”-ban találhatunk kvíz (116)

http://www.stop.hu/articles/?subcategory=belfold http://www.stop.hu/jogi_tipp/ (118 ) http://www.stop.hu/orvosi_tipp/ (119 ) http://www.stop.hu/horoszkop/ (117 )

62

játékot(120)is a „Heti Játék” gomb megnyomása után. A játék is érdekelté teszi az oldalra látogatókat, hogy máskor is visszatérjenek ide. A függőleges menüsorban található még a Fórum(121), amelyet előszeretettel használnak az olvasók. Bőséges a téma választék, a szélsőséges hozzászólásokat moderátorok törlik. Nem tiltják ki egyből a másokra nézve sértő véleményt megfogalmazó fórumozókat, csak írásban tájékoztatják őket, hogy többet ilyen eset ne forduljon elő, ha még is akkor letiltják őket. A „Szálláshelyek” és az „Akciós Utak” fizetett reklámok. A „Médiaajánlat” és az „Írjon nekünk” menüpontok tartalmáról a nevük mindent elárul. Aztán ezen az oldalon csak reklám bannereket – pl. a Hírstart(122) reklámját- találunk. A kezdőlap jobboldali szélén találjuk a „Szavazás” rovatot. „Hová menne nyaralni Magyarországon?” kérdésre válaszoltam. Amikor megnyomtam a választ, automatikusan frissítéssel már az eddigi válaszlehetőségek helyett a leadott szavazatok arányai jelentek meg és az, hogy összesen hányan szavaztak. A felmérések eredményeinek a feldolgozásának a mikéntjére nem derül fény, nem lehet pontosan tudni, hogy miért pont ezeket a kérdéseket teszik fel az olvasóknak. A szerkesztői kérdések ma már egy hazai hírportál tartalmából sem hiányozhatnak, ez a trend. Az tetszik, hogy itt nem csak társadalompolitikai kérdésben nyilváníthatjuk ki a véleményünket. Szavazás rovat alatt már csak reklám bannereket találunk, köztük a látogató számára érdekes lehet, egy álláskereső honlap legújabb állásajánlatai.

A reklámok között találjuk még a hvg.hu

és a Hetek tartalom ajánlóját. Hosszú ideig nem találtak befektetőre az oldal alapítói, nem jöttek a reklámozók az oldalra, jelen pillanatban az összes reklámhelyüket értékesíteni tudják. Ez azért fontos számukra, mert nekik is fent kell tartani az oldalt valamiből és ez új arculat nem kis pénzbe került. „Remélhetőleg, hogy az új arculat vonzóbb lesz az internetezők számára, így többen fogják látogatni az oldalunkat, ami még inkább vonzza majd a reklámozókat”- mondta el nekem Mátay László az oldal (120 )

http://www.stop.hu/jatek/szinhaz/ http://www.stop.hu/forum/ (122 ) www.hirstart.hu (121)

63

főszerkesztője. „Sajnos meg kell feleljünk a piac elvárásainak, azért kellett még több reklám felületet létrehozzunk, további fejlesztéseket szeretnék, de ahhoz még több pénz kell”- folytatta. Amikor a hitelességről kérdeztem a Főszerkesztőt elmondta a véleményét melyből idézek: „Úgy érzem, hogy általános ez a kérdés, mint jelent a hitelesség fogalma. Inkább azt jelenti számomra, hogy mennyire fontos nekem ez a kérdés? Az internetnél két dolog játszik, egyrészt természetesen fontos, hogy ha sok állandó áldozatot szeretnék, márpedig ezzel úgy érzem mindenki így van, akkor pontosan , hitelesen, ha hiteltelenek vagyunk akkor elkopnak az emberek. Ugyanakkor, minél provokatívabb hírekre, illetve pontosabban provokatívabb címekre törekszünk és ezt el is várom a munkatársaimtól. Maga a hír az legyen pontos, lehetőség szerint a legpontosabb. Tehát ha lényegében legyen benne az az öt darab W, ami a hírszerkesztés alapja, de a cím olyan legyen, hogy hihetetlenül kattintsanak rá. Nem azt mondom, hogy találunk ki egy teljesen különböző címet, de a cím legyen kategorikus és a hír legyen pontos. „. A stop.hu-nak írásba vannak foglalva ez etikai alapelvei(123), amelyek szerint dolgoznak. Az etikai alapelveket az American Society of Newspaper Editors Statement of Principles alapján alkották meg. Már csak az a kérdés, hogy mennyire tartják be ezeket a gondolatokat. Amikor Mátay-t az alaposság és a hitelesség kapcsolatáról firtattam így válaszolt: „Nem, nem ,nem, nem! Az alaposság és a hitelesség az két különböző. Az alaposság, tudod lehozod-e a hírt, hogy tudod , hogy mondjuk a 6- os villamoson ez most volt, vagy a 4-es villamoson a körúton, valamilyen utast meglőttek, arcon lőttek, ennyi történt. Ezt a hírt nagyon hamar megkaptuk, telefonáltak szemtanúk és de nem tudtuk még, hogy férfit, vagy nőt, mért lőtték meg? Csak annyit tudtunk, hogy az illetőt mivel lőtte meg? Csak később tudtuk meg, de lehoztuk még a hírt, hogy egy utast meglőttek a 6os villamoson, megsérült nem tudtuk pontosan, hogy súlyos a sérülése, vagy

(123)

Lásd a Mellékletekben.

64

kevésbé, ezek mind később derültek ki, de lehoztuk a hírt, (kopogás, gyere) és természetesen utána kiegészítettük amikor volt egy fél óra, negyed óta, fél óra, óra múlva, volt több infó, de a gyorsaság itt nagyon fontos. Olyan hírt nem hozunk le, ami kétséges, hogy az alap info igaz-e? Ennyiben a gyorsaság és a hitelesség versenyében nyílván a hitelesség nyer, de az viszont a gyorsaság a lakósság versenyében azt gondolom, hogy a gyorsaságnak nagyon nagy szerepe van, nagyon nagy a verseny, nagyon sok portál van, ami teljesen egészséges dolog, minden a látogatókért ez is egy teljesen normális dolog a világon mindenhol így van. Tehát, ha a hír alapja tudjuk, hogy igaz, az alap sztori, de még nem tudunk részleteket, akkor lehozzuk és utána kiegészítjük. Mindezek nagyon nagy erőket, mondjuk akár a nyomtatott sajtóban, vagy akár még a TV-ben is nagyon hosszú ideig televízióztam, ezeket nagyon könnyű módosítani, nagyon könnyű nem arra gondoltam, hogy könnyű módosítani, ha elszúrtad, hanem könnyű módosítani. Nem erre gondoltam, akkor kiegészíted. Van egy alap sztorink x,y ezt mondta lehozzuk, utána majd lesz rá reakció, reagál a másik oldal, ha politikai sztoriról van szó, akár gazdaságiról, azt is lehozzuk. Egy biztos nincsen második helyezet ebbe az internetes hírversenyben, a második helyezet az az első vesztes. Ha te vagy az első egy hírbe azt meglehet figyelni, ha úgy megnézed a hírkeresőt és megnézed hozzá a Mediánban leadott statisztikákat, aki először lehozza az elviszi az adott hír….. 2/3-át, aki másodjára hozza le, az még valamennyit talán szerez, de már harmadikként senkit sem érdekel, hacsak nem olyan nagyon nagy dologról van szó. „ Hát igen, ugyanezeket a gondolatokat hallottam más online szerkesztőségek munkatársaitól is. Rettentessen nagy a verseny. Megfigyeltem, hogy a Stop olyan címet ad az anyagainak, amely figyelemfelkeltő, de sokszor félrevezetők is. Ilyen cím volt pl. „A belehalt a munkába” vagy a „Bruce Lee-t felfedezték!”

(124)

,

(125)

. Előbbi esetben egy férfi rosszul lett a

munkahelyén, mint kiderült nem a munkája tehet a haláláról. A másik hír arról szól, hogy a néhai kung-fu mesterről bélyeget adtak ki Kínában. (124 ) (125)

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=127658 http://www.stop.hu/articles/article.php?id=123437

65

A Stop főszerkesztőjének szegeztem a kérdést, hogy mit gondol a cikkeik címeivel kapcsolatban, nem gondolja ezt félrevezetésnek, Mátay nem tért ki a válaszadás alól: „Erre próbálunk figyelni! A címválasztás miatt sokan kritizálnak minket! De van amikor jogos, ugyanakkor ez egy érdekes kérdés, én sokáig dolgoztam közszolgálati TV—ben is és ott is felmerült többször ez a probléma, és sok vitánk volt ebből anno a szerkesztőségben. Van egy hírem mondjuk az egy kulturális esemény, most volt nemrég egy anyagunk valamilyen fesztiválról Szatmárban, és lehet az a cím ilyen meg ilyen fesztivál lesz kulturális rendezvény érdekes, hagyományőrző népszokásokat mutatnak be. Ember nem fogja elolvasni. Tíz ember fogja megnézni a neten, húsz, ilyen számú látogatottságra lehet számítani. Viszont és így is volt feltéve a hír ezzel a címmel, volt beidőzítve, mint egy- két órával később és nézem és elolvastam a hírt és látom a végén ott volt, hogy ingyen bor és pálinka kóstolás is lesz ezen a rendezvényen a szatmári borokat, nem tudom, hogy milyen borok vannak Szatmárban és átírtam a címet, hogy ingyen most ihatnak bort és pálinkát

a vendégek vagy valami

ilyesmi és így volt nem azt mondom, hogy tömegek látogatták, de megnézte 200- 300 ember.” Hát igen a látogatottság nagy úr, voltaképpen válaszolt a Főszerkesztő a kérdésemre, de pont egy kulturális témát hozott fel példaként, nem pedig más témájú anyagot. Dolgozatom elején írtam a manipulálás eszközeiről, köztük a címek manipulálásáról. Számomra a szenzációhajhászat megkérdőjelezi a hitelességet. Talán be kellene áldozni, mindent a nagyobb olvasottságért? Ma már azt is ki lehet jelenteni, hogy a nagyobb látogatottság eléréséért minden eszköz megengedhető. Még az sem baj, ha ezzel félrevezetik sok esetben az olvasót. Észrevehető, hogy a honlapon egyre nagyobb teret kapnak a bulvár hírek, a hazai és külföldi sztárokkal foglalkozó anyagok. Megtudtam a lap egyik szerkesztőjétől, hogy ennek a tendenciának ők sem örülnek, de az olvasók igénylik a bulvárt. A legolvasottabb cikkek, mind ebből a kategóriából kerülnek ki. Bulvár nélkül nagyot esne az érdeklődés, és akkor nem lenne hirdető.

66

VII.2. Ma(126) Az igazat megvallva nem szemet gyönyörködtető küllemre az oldal. Szürke és a kék szín dominál, egyedül a belső nagy banner reklámja az, amely más színben tündököl. Persze ennek színei függenek a hirdetők reklámitól. Látszik összehasonlítva a Stoppal, hogy itt nem igazán figyeltek oda a küllemre, bár a lap főszerkesztője azt mondta, hogy rövid időn belül teljesen meg fog újulni az oldal kinézete. Megmutatta nekem a terveket és valóban pofásabb lesz majd az új design, de még technikai okok miatt várni kell rá. A vízszintes menüsorban találjuk a hírkategóriákat – mint a Stopnál is-, kiegészítve a „Hírmagazinnal” (127), amely az összes kategóriából szemezget. Ugyanitt találjuk a lap tetején a keresés szolgáltatást. Kutakodni csak az itteni írásos anyagok vagy a fórumozók hozzászólásai között tudunk, nincs mód az időintervallum beállítására sem. A keresés(128)szokatlanul sok időt vett igénybe, a találatok végül időrendi sorrendben jelentek meg. Az oldal legfelső részén tudjuk beállítani az oldalt kezdőlapnak, a hírkategóriák felsorolása alatt. A kezdőlap felsőrészén található keretben a legfontosabb hír, ezt vagy valamilyen animációval, vagy fényképpel látják el. Ez alatt találhatóak a nap további kiemelkedő hírei, egy világos barna háttérrel ellátott rublikában. Az oldal középső további részén már nem annyira friss, de fontos hírek kaptak helyet, mindegyik képpel-ábrával ellátva. Ezek alatt pedig csak hírcímként még régebbi vagy nem annyira fontos hírek direkt linkjei vannak. A függőleges menüsorban ugyanazok a hírkategóriák vannak, mint a vízszintes menüsorban, nem tér el a kettő egymástól. Így igazából nem is értem az értelmét a két menüsornak, valamelyiket ki kellett volna valamivel egészíteni. A kezdőlap bal oldalán találjuk az „Írás könyvjelző”- t, melyet csak regisztrálás után tudunk használni. Jó dolog ez a szolgáltatás, mert az általunk érdekesnek talált híreket össze tudjuk gyűjteni és bármikor kéznél lesznek a későbbiekben,

(126 )

www.ma.hu http://www.ma.hu/page/index/aa (128) http://www.ma.hu/page/kereses (127 )

67

nem kell használni a böngészőt az oldalon. A bal oldalon már csak reklám bannerek foglalnak helyet, a legtöbbjük más internetes szolgáltatások reklámjai, pl. netes időjós. A lap jobb oldalán felül találjuk a „top” rovatot, amelyben az aznapi legfontosabb hírek szerepelnek, pontos időpont megjelöléssel, a könnyebb átláthatóság érdekében aki akarja, minimalizálni tudja a rubrika méretét. A „top” rovat alatt találjuk a ma.hu levelező rendszerének a topicját. Regisztrálás után alap esetben [email protected] email címet kapunk, de más végződésű elektronikus címek közül is választhatunk kedvünkre. Az email címűnkhöz ingyenesen száz megabyte tárhely jár, ami azért már nem kevés, és akár tíz megabyteos levelet is küldhetünk. Ez jobb, mint a freemail(129). A levelezős topic alatt találjuk az „Ajánló” rovatot. Itt érdekes és hasznos Weboldalak direkt linkjeit találjuk és az oldal impresszum linkjét is. A linkek között én is találtam kedvemre valót, itt a linkek óránként változnak. A honlap alsó, jobb oldali részén találjuk a „Friss” rovatot, ahol a nevéből adódóan az elmúlt egy óra legfrissebb híreit találjuk időpont megjelöléssel. Szerencsésebb lenne azt hiszem jobban látható helyre tenni ezt a rublikát, mert vannak olyan felhasználók, akik ténylegesen csak a friss hírekre kíváncsiak. A más szolgáltatást nem is találunk az oldalon, csak reklám bannereket, de azt sem annyit, hogy az egész felületet betöltsék. Találtam a hirdetések között a ma.hu-hoz tartozó honlap - mahu.tv - hirdetését. Rákattintásom után egy új ablakban jelent meg a honlap, ahol számtalan – angol, román, olasz és az összes magyar - webes televízió csatorna műsorát nézhetjük. A szerkesztőség helyében ezt a szolgáltatást én beintegrálnám a ma.hu oldalába. Sok hírportált néztem meg most a dolgozatom miatt, egyik sem nyújtotta ezt a kiemelkedő szolgáltatást, kár, hogy egy banner mögé van elbújtatva. Megtudakoltam a ma.hu főszerkesztőjétől, hogy mit jelent neki a hitelesség az újságírásban. Kérdésemre így válaszolt: „Ez egy fogas kérdés. Hát nézd elsősorban ugye azt, hogy az információkat honnan szerezzük be, tehát úgy kell ezt

(129)

www.freemail.hu

68

megtegyük, hogy a forrás hiteles is legyen. Na, most ez olyan furcsa nálunk, mert mi az összes híreinket más hírportáloktól kapjuk. Tehát mi nem tudjuk megengedni magunknak, hogy utána menjünk az anyagoknak, mert nincsen rá emberünk. Mi nem tudunk elküldeni kollégákat különféle sajtótájékoztatókra, vagy más eseményre, mert kevesen vagyunk rá. Ezért mi csak a mások hitelességében bízhatunk, mondjuk a MTI-től kapott anyagokat szinte kontrolálatlanul felhasználjuk.”. Amit már a dolgozatomban kifejtettem a Ma esetében teljesen igaz, kevés emberrel nem tudnak hatékonyan működni, ezért mások anyagaira kell szorítkozzanak. Ezért nem is beszélhetünk ma.hu esetében saját anyagokról. Az a tény, hogy nincsenek saját anyagok, jelentős hátrányt jelent, hiszen semmilyen témában nem ők az első számú hírforrások. A többi hírportálhoz hasonlóan itt is a bulvár témák a legolvasottabbak, a szerkesztőség munkatársai nem szeretik, de nincsen más választásuk, ha akarják tartani a látogatottsági adatokat. Bulvár híreket külföldi internetes portálokról gyűjtik és ezután lefordítják. Külföldi hírek esetében sokszor nincs ott a hírek mellett a hírforrás. Magyar sztárokkal foglalkozó anyagokat magyar internetes portálokról vagy a nyomtatott sajtóból szerzik. A szerkesztőség egyik munkatársa egy érdekes dologról mesélt nekem, állítása szerint a ma.hu tulajdonosi köre beleszól a hírek megszerkesztésébe, meghatározták, hogy mely gazdasági érdekköröket nem érinthetnek egyáltalán a hírekben. Azt is kikötötték továbbá, hogy melyik politikai oldallal legyenek pozitívabb hangvételű anyagok. Ha jól meggondoljuk ez a cenzúra egyik fajtája, amely megakadályozhatja az újságíró saját gondolatainak a megjelenését. Az oldalon majdnem napi rendszerességgel találhatunk publicisztikát, némelyik színvonala üdítően jó(130), viszont akad köztük olyan is(131), ami túlságosan elfogult a legnagyobb ellenzéki párt irányába. A Stop esetében ennyire elfogultságot nem tapasztaltam egyik politikai oldal felé sem, Mátay egy mérsékelt, inkább a politikai közép felé tendáló hírportált szeretne.

(130) (131 )

http://www.ma.hu/page/cikk/ai/0/163755/1 http://www.ma.hu/page/cikk/ai/0/135342/1

69

VII.3. Cardiff-i UEFA VB-nak döntésének a prezentálása a Stop.hu-n és a Ma.hu-n A stop.hu az „Euro 2012: nem Magyarország a befutó!” (132) című cikkben még abban a percben hírt adott a döntésről, amikor Platini belejelentette a végeredményt. Ezzel a gyorsasággal mindenkit megelőztek, a Főszerkesztő bevallotta, hogy a magyar küldöttségben volt egy „súgójuk”, aki közölte velük abban a pillanatban a szomorú hírt. A cikk tömör és lényegre törő, csupán a ránk nézve negatív döntés tényét tartalmazza semmi mást. Későbbiekben több anyag megjelent a cardiff-i döntéssel kapcsolatban, például a „Foci EB: "valami disznóság történhetett! "(133), a cikk megszólaltatja a magyar pályázat felelőseit, és az okokat keresik, hogy miért nem mi nyertünk, megszólaltatják a „Mágust”, Verebes Józsefet is, aki nem a politikusokat, hanem a hazai futball élet prominens szereplőit okolja a számunkra negatív döntésért. Minden politikai oldal véleményének hangot adtak a honlapon. Az EB-vel kapcsolatos írásokban tárgyilagosságot tapasztaltam, az anyagok szerzői tényszerűek igyekeztek maradni. A magyar foci eredménytelenségét, a magyar futball stadionok lepusztultságát, a meccsek színvonalát teszik felelőssé a történtekért. A ma.hu az MTI által kiadott hírt jelentette meg negyed órával a döntés után, amelynek a címe - „Nem mi rendezzük a 2012-es foci EB-t - a lengyel-ukrán pályázat nyert(134)” – tartalmazza a mi ránk nézve negatív döntést és a lengyelukrán sikert is. A MTI hírt későbbiekben kiegészítették egy kis magyar Eb történelemmel – már nem először pályáztunk, kikkel pályáztunk eddig és mikor, eredményeink az Eb-en, stb. - és megszólaltattak három hazai futball szakembert is. Ez az anyag abszolút tárgyilagos és tényszerű, csak a döntést közli és a három szakember véleményét, az okokra nem igazán keresték a választ, talán azért is nem, mert itt a döntés volt a lényeg, nem pedig a döntés háttere. Egy órával később már megjelent egy cikk kicsit bulváros címmel: „Gyárfás sírva távozott(135)”, amelyben a szerző, a magyar pályázati bizottság vezetőjének (132 )

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=122865 http://www.stop.hu/articles/article.php?id=122973 (134) http://www.ma.hu/page/cikk/ag/0/167333/1 (135 ) http://www.ma.hu/page/cikk/ag/0/167336/1 (133 )

70

mélységes elkeseredésének ad hangot. Az összes politikai párt véleményének helyet adott a honlap. A miértre a választ nem keresték a ma.hu munkatársai. Talán azért sem, mert nincsen sportújságírójuk. Az Eb-vel kapcsolatos hírek nagy része átvett anyag az MTI-től, amelyek maximum ki vannak egészítve. Egyik anyag sem elfogult, nem akarták kihegyezni a politikára a döntést, sem a Gyurcsányt, sem az Orbánt nem okolják. A tényszerűség és a tárgyilagosság jellemzi ezen anyagokat.

VII.4. Molnár Lajos lemondásának prezentálása a Stop.hu-n és a Ma.hu-n A Stop a többi hírportálhoz képest gyorsan megjelentette a hírt „Molnár megy, a koalíció marad” (136) címmel. A többi hírportállal szemben meg is toldották a hírt azzal, hogy hiába megy a miniszter a koalíció nincsen veszélyben, ami a címből is kiderül. Ezt az anyagot még aznap kétszer egészítették ki, az ellenzéki és a kormánypárti politikusok véleményével. Az anyag teljes egészében tényszerű és tárgyilagos. Másnap ismételten hangot adtak az egész magyar politikai paletta résztvevőjének a kialakult helyzettel és Molnár utódlásával kapcsolatban. Lendvai Ildikó(137), a MSZP frakcióvezetőjének és Mikola István(138), a Fidesz szakpolitikusának a véleményét ugyanolyan terjedelemben közölték, és egyik cikket sem látták el szubjektív kommentárral. Érdekes, hogy a lemondásának a napján jelent megy egy interjú Molnárral, ahol nem is sejteti a terveit a jövővel kapcsolatban. Ez az interjú valamiért lekerült a honlapról, hiába kerestem, nem találtam meg, pedig a hivatkozás az anyagra még mindig ott van a cikkeknél. Lehet, hogy valami technikai hiba a felelős. A Ma „Lemondott Molnár Lajos - Gyurcsány elfogadta a lemondását” (139) című cikkel számol be a miniszter lemondásáról. Az anyag egy az egyben a kormányszóvivői iroda szövegét tartalmazza, semmi mást. A ma.hu is beszámol (136 )

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=116861 http://www.stop.hu/articles/article.php?id=117065 (138 ) http://www.stop.hu/articles/article.php?id=117275 (139) http://www.ma.hu/page/cikk/aa/0/166483/1 (137 )

71

az összes politikai párt véleményéről, szinte ugyanolyan terjedelemben, a Stophoz hasonlóan ők sem kommentálják ezen anyagokat, leginkább az MTI által kiadott híreket közlik le megváltoztatás nélkül. Másnap a „Nagy a választék - Ügyvéd, tisztifőorvos vagy közgazdász legyen az új egészségügyi miniszter?” (140)

című írásban már azt találgatja az újságíró, hogy ki lesz Molnár Lajos utód-

ja, más napilapok és internetes újságok cikkeire hivatkozva teszi ezt meg, úgy hogy nem szerepel a cikkben az összes sajtóorgánumnak a neve. A Ma Molnárral kapcsolatos anyagai mérsékelt hangot ütnek meg, igyekeztek a tényekre alapozni a cikkek megírásakor.

VIII. Blogok A blogokról és a működésükről a Wikipedian találhatunk egy nagyon jó anyagot, amely a blogot így definiálja(141): „A weblog, web log, webnapló, vagy egyszerűen blog egy webes alkalmazás, amely időponttal ellátott bejegyzéseket tárol egy nyilvános weboldalon (illetve magát ezt a weboldalt is szokás weblognak nevezni). A bejegyzések leggyakrabban – de nem szükségszerűen – fordított időrendi sorrendben vannak. Egy ilyen weblap jellemzően bármely internet felhasználó számára elérhető, olvasható, sőt bizonyos mértékben néha szerkeszthető is (pl. hozzászólások). A „weblog” a „web” és a „log” szóösszetételből származik. A „blog” kifejezést a server log-gal való összekeverhetőség miatt, ennek elkerülésére kezdték alkalmazni és hamar elterjedté vált. A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatai közreadása és az általa képviselt vélemények terjesztése. Témája sokrétű: lehet egyszerűen egy interneten közzétett személyes, egyéni napló, de lehet egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánítás vagy üzleti jellegű kommunikáció eszköze is, és lehetségesek tematikus blogok is (pl. kifejezetten csak az irodalommal foglalkozóak); ennek megfelelően a webnaplót vezetők köre az alkalmi szerzőktől a nagy írói közösségekig, sőt vállalatokig terjed. Sok weblog teszi lehetővé a látogatóknak nyilvános megjegyzések írását, ami közösségek kialakulásához ve-

(140 ) (141 )

http://www.ma.hu/page/cikk/aa/0/166549/1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Weblog

72

zethet.” A weblog kifejezést először John Berger(142)használta még 1997 decemberében. A blog szakszó Peter Merholz nevéhez fűződik, aki 1999 áprilisában weblog szétválasztásával megalkotta a „webblog” kifejezést. A blogolás igazi fellendülését egy tragédia, a 2001.szeptember 11-ei katasztrófa okozta. Rengeteg terrorizmust elítélő, és adományokat gyűjtő blog jelent meg a világhálón. Az egy évvel később kirobbant iraki háborúval kapcsolatban számos támogató és ellenző blog jelent meg. Az Amerikai Egyesült Államokban sok politikai botrány egyes blogok miatt robbant ki, ugyanis a blogokat nem lehet kontrollálni, mindenki azt tesz fel a saját oldalára amit akar. Sokan a blogaikat a „szennyes” kiteregetésére használták. Wild Judit a „Sok hűhó, miért? A blogok és a társadalmi nyilvánosság.” (143) című írásában a blog írás és a nyilvánosság közötti kapcsolatról így fogalmaz: „A bloggolás - azaz blog írás viszonylagos tömegesedése révén az önkifejezés gyorsan terjedő örömteli pillanatain kívül lehetőség nyílik például arra is, hogy az amúgy az információk kibocsátásában nem épp jeleskedő országokból nyilvánosságra kerüljenek adatok, életek.” Wild szavaira nagyon jó példa a mzalendo.com weboldal, melyet egy Kenyában élő jogász működtet. Az oldal minden korrupt ügyet megpróbál a nyilvánosság elé tárni, mivel az afrikai országban nincsen ellenzéki sajtó, minden médium a regnáló hatalom kezében van. Napjainkban hatalmas divattá vált a blog írás szerte a világon, így nálunk is. Sőt létrejöttek olyan weblogok, amelyeket divat lett a fiatal értelmiségiek között olvasni, ilyen például az Index főmunkatársának, Tóta W. Árpádnak a „megmondó” blogja(144). Tóta saját webnaplójában közölt írásai beszédtémák lettek az egyetemista és főiskolások körében, kunszt lett tőle idézni. Két évvel ezelőtt két magyar diáklány internetes naplójából – látogatottsági rekordot értek el az oldallal a blogok kategóriájában - könyv jelent meg. Megjegyzem a nyomtatott formában kiadott napló nem hozta meg az elvárt sikert, jóval kevesebben olvasták így, mint a netes formátumot, a reklámozás ellenére is.

(142)

http://en.wikipedia.org/wiki/John_Berger http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=691&fotip=6 (144 ) http://w.blog.hu/ (143 )

73

Magyarországon a politikai élet szereplői kevés kivétellel nem élnek a blog írás lehetőségével. Fontossá a blogo írást nem más, mint a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc tette, aki már 2006 óta írja a saját webnaplóját(145). Volt egy időszaka Gyurcsány Ferenc kommunikációjának, amikor csak a blogjában volt hajlandó reagálni egyes dolgokra vagy a naplójából tudott meg csak valamit a közvélemény és a sajtóképviselői. Ilyen eset volt például a magyarországi madárinfluenza, melynek hazai elterjedését és járvánnyá fejlődését a blogjában ismerte el először a Miniszterelnök. A „Gyurcsán-blog”-ban minden bejegyzés után kifejthetjük a véleményünket, a hozzászólások rovatban. Moderátorok csak a rasszista megjegyzéseket törlik, a Miniszterelnökre tett negatív kommenteket meghagyják, ami szerintem dicséretes. Sőt már volt rá alkalom amikor Gyurcsány Ferenc reagált egy-egy hozzászólásra. Nagy felháborodást, és kitörő ellenszenvet keltett a hazai blogszférában Simó Györgynek, a T-Online Magyarország vezérigazgatójának a Magyar Narancsnak(146)adott interjúja. Az interjúban Simó azt állította, hogy száz blogból kilencvenöt hülyeségeket ír és szerinte nagyobb részt hiteltelenek a blogok, mint hitelesek. A T-Online Vezér meglehetősen keményen fogalmazott: "A blog egyes vonatkozásaiban messze túl van értékelve. Vele szemben is megjelent az az utopisztikus elvárás, hogy majd megszünteti, érvényteleníti a régit. De az új dolgok nem eltüntetik a régit, hanem átalakítják." Minden magára adó blogter megtámadta a T-Online vezérigazgatójának állításait, számtalan blogos írás látott napvilágot Simó szavait megcáfolandó. Véleményem szerint a blogokat nem szabad leértékelni, én nem teljesen értek egyet Simó gondolataival. Azonban azzal egyetértek, hogy kétkedéssel kell fogadni a blogok hitelességét, hiszen mindenki azt írja le a webnaplójában amit csak akar. Pont ezért viszont nagyszerű lehetőség olyan információk eljuttatására a közvélemény felé, amelyeket máshol nem áll módunkban megtenni. Napjainkban egy újságíró csak úgy használhatja hírforrásként a blogokat, ha az adott információnak több csatornán keresztül utána néz és a blog által hozzá jutott híreket leellenőrzi más forrásból is. „Egyszerű” netes felhasználóként is (145) (146)

http://blog.amoba.hu/blog-2.php?oid=T01a2a7e3a104d9863919db4b3afc660;list_position=1 www.mancs.hu

74

vigyáznunk kell a blogon szerzett információkkal, ha tudunk akkor mindenképpen nézzünk utána az interneten.

IX. Összegzés A dolgozatom bevezetés részének a végén feltettem kérdéseket az általam kiválasztott témával kapcsolatban. A kérdéseimet rendre igyekeztem is megválaszolni. A két hírportál főszerkesztőjével készített interjúból kiderült számomra, hogy fontosnak tartják a hitelességet, bár a hitelesség fogalmát mind a ketten másképpen magyarázták meg. Egyiküknél nem baj, ha egy hír mínuszos, de inkább legyen kint a világhálón náluk kint leggyorsabban, hogy az ő weboldalukra kattintsanak először, a másik főszerkesztőnek, pedig inkább a megalapozottság számít jobban, mint a gyorsaság. Sajnos az üzleti érdekek beleszólhatnak a szerkesztőségek munkájába, eklatáns példa erre a ma. hu szerkesztősége, ahol megszabták a tulajdonosok, hogy melyik politikai oldalt kell támogassák és mely cégek ügyeivel nem foglalkozhatnak a munkatársak. Ez a cenzúra nagyban befolyásolhatja a hitelességet, hiszen a ma.hu olvasói lehetséges, hogy egyes ügyekről nem is tudhatnak, mert azok sértenék a Ma tulajdonosi körét. Ez egy olyan gát, amely megakadályozhatja a hiteles hírközlést, hiszen a hírek szelektálása egy olyan cselekedet, melyet a médiakutatók mindegyike kivétel nélkül a hitelesség csorbításának tart. Szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy az online hírportálok fenntartása keményen üzlet. Reklámok nélkül nem lehet fenntartani egy honlapot, reklámokhoz viszont kell a kellő látogatottság, és látogatottság csak úgy lesz, ha valami meghökkentő szenzációval rukkolnak elő az újságírók. Ha nincs szenzáció, akkor csinálnak, mondjuk egy hírcímmel, ami sokszor félrevezető. A félrevezető cím is rontja a hitelességet, és azt hiszem, hogyha sokszor találkozik megtévesztő, félrevezető címmel az internetező, akkor egy idő után immúnis lesz ezekre, és szélsőséges esetben lehet, hogy ezek miatt nem tér vissza az adott hírportálra. Szenzációhajhász hangvétel visszaüthet egy idő után, egyes esetekben még csökkentheti is a látogatottságot. 75

A nyomtatott napilapok online kiadásai hangnemben nem igazán térnek el a print példányétól. Talán a mno.hu kivétel ez alól, hiszen vannak olyan rovatai, melyek sérthetik a baloldali szavazók érzelmeit és identitását. Csodálkoztam a nepszava.hu tárgyilagosnak mondható hangnemén, azt feltételeztem, hogy jobban lehet érezni az elfogultságát a baloldallal szemben. A nyomtatott Népszava írásai sokkal részrehajlóbbak. A Népszabadság hangneme semmiben nem tér el a nol.hu hangvételétől. A Magyar Hírlap az új főszerkesztő vezetésével szerintem egyre inkább jobbra tolódik, és ez az online kiadás hangnemében sincsen másképpen. Hitelességüket tekintve az online kiadások véleményem szerint jobb helyzetben vannak, mint a print példányok. A hírek az online-ban rövidebbek, az újságokban már több szubjektív elemmel látják el őket. Azt már csak sejteni tudom, hogy azért ők is előszeretettel szelektálnak a hírek között, ami valóban a hitelességet veszélyezteti. Ha netalántán egy nem megalapozott – Isten ments hamis - hírt hoznak le, annak még nem lesz akkora vízhangja, mintha az újság hasábján tették volna. Bár most önmagamat fogom megcáfolni, hiszen az emlékezetes „Teller-levél” miatt sem esett csorba a Népszabadságon és nem fordultak el tőle az olvasók. Véleményem szerint, pedig ez a levél rontotta a Népszabadság hitelét. A blogoknak szerintem akkor lesz még nagyobb súlya, ha sok hivatásos újságíró elkezd majd weblogokat írni. Továbbá akkor, ha a nyomtatott sajtóban dolgozó újságírók forrásként tudják használni az internetes naplókat, és az anyagokban meg is jelölik őket. A blog hatalmas lehetőségeket rejt a valóság feltárására, de éppen ebből kifolyólag veszélyes is, mindenki azt ír le a saját blogjában, amit akar. Körültekintően kell a blogok tartalmával bánnunk. Összességében elmondhatom, hogy az általam vizsgált online hírportálok hitelessége jónak mondható, azokkal a hitelességet rontó tényezőkkel együtt, amelyeket már fentebb kifejtettem. Véleményem szerint a politikai szubjektivitás nem jár feltétlenül együtt a hiteltelenséggel. Az interneten már nem is lehet beszélni baloldal nyomásáról, sok jobb oldali identitású magazin működik. Nagyobb veszélyt látok az üzleti élet szereplőinek a tér nyerésével a média világában,cenzúrájúk – befolyásuk - már nagymértékben sértheti a hitelességet. 76

A „mindenki maradjon a kaptafájánál” mondás sajnos egyre inkább nem igaz a médiumoknál, némely szerkesztőségek életét a „pénzemberek” irányítják és utasítják.

77

X. Szakirodalom •

Kóczián Péter: Az értelmező újságírás, Élet és Irodalom 2001/10-es száma, 2001. március.9., Online Archívum http://www.es.hu/old/0110/publi.htm

•

Michael Kinsley: The Twilight of Objectivity, Slate Online Magazin, 2006. március 31. http://www.slate.com/id/2139042/nav/tap2/

•

Nick Davies: Factory-style reporting," adept bloggers, and the survival of "old media, The Editors Weblog Online magazin 2005. április http://www.editorsweblog.org/2005/04/some_info_on_fa.php

•

Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrina nyomában, Médiakutató, 2003. nyár Online magazin 4.oldal http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/02_objektivitas_doktrina/04.htm

•

Síklaki István: A főcímek demagógiája, Jel-Kép 2.szám, 97.-112. oldal

•

Bajomi Lázár Péter: Törvény és szabadság, Élet is Irodalom 2006. március 24. http://www.sajtoszabadsag.hu/publikaciok/

•

Péterfalvi Attila: Az adatvédelmi biztos állásfoglalása, 2004. március 10. http://www.babanet.hu/publ/adatvedelmi.htm

•

A tv-ügyvédje: Fotólopás-mit érdemel az a bűnös, aki ellopja a fényképet?, Magyar Televízió, A tv-ügyvédje című műsör, 2007. április 24. http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=201123

•

Kétkamarás országgyűlés?, Magyar Hírlap Online, 2007. április 30. http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=128331

•

Miskolcon közös volt az ünnep, Népszabadség Online, 2007. május 1. http://www.nol.hu/cikk/444824/

•

Gyurcsányi dumák, Magyar Nemzet Online, 2006.június 1. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=265926&rvt=152

•

Mesék a magyar konzervatívizmosról, Magyar Nemzet Online, 2007. március 26. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=403465&rvt=68

•

Hitelesség, Népszabadság Online, 2007.április 22. http://www.nol.hu/cikk/443689/

•

Aczél Endre: Gyurcsány, a kispályás, Magyar Nemzet Online, 2007. április 24. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=408063&rvt=143&pos=45

78

•

Wild Judit: Sok hűhó, miért? A blogok és a társadalmi nyilvánosság, Hullamvadász Online magazin, 2005. február 1. http://www.hullamvadasz.hu/index.php3?tanulmany=691&fotip=6

•

Nagy a választék - Ügyvéd, tisztifőorvos vagy közgazdász legyen az új egészségügyi miniszter?, Ma, 2007. április 5. http://www.ma.hu/page/cikk/aa/0/166549/1

•

Lemondott Molnár Lajos - Gyurcsány elfogadta a lemondását, Ma, 2007. április 4 http://www.ma.hu/page/cikk/aa/0/166483/1

•

Mikola: az egész kormány bukik?, Stop, 2007. április 5. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=117275

•

Lendvai Molnár bátorságát ecsetelte, Stop, 2007. április 4. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=117065

•

Molnár megy, a koalíció marad, Stop. 2007. április 4. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=116861

•

Gyárfás sírva távozott, Ma, 2007.április 18. http://www.ma.hu/page/cikk/ag/0/167336/1

•

Nem mi rendezzük a 2012-es foci EB-t - a lengyel-ukrán pályázat nyert, Ma, 2007. április 18. http://www.ma.hu/page/cikk/ag/0/167333/1

•

HPG: Foci EB: "valami disznóság történhetett!", Stop, 2007. április 18 http://www.stop.hu/articles/article.php?id=122973

•

Euro 2012: nem Magyarország a befutó!, Stop, 2007.április 18. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=122865

•

Bencze Áron: Ki érti a nőket?, Ma, 2007. február 27. http://www.ma.hu/page/cikk/ai/0/163755/1

•

Bruce Lee-t felfedezték!, Stop, 2007. április 19. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=123437

•

Belehalt a munkába, Stop, 2007. április 27. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=127658

•

L.Bényei Péter: Lesz-e új generáció?, Stop, 2007. május 8. http://www.stop.hu/articles/article.php?id=132197

•

Lemondott Molnár Lajos, Blikk Online, 2007.április 4. http://www.blikk.hu/Archivum_cikk.php?cikk=54532&archiv=1&next=0

79

•

Molnár távozása a koalíciós válság képét vetíti előre, Magyar Hírlap Online, 2007. április 5. http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127080&archiv=1&next=10

• •

Amit a miniszternek "köszönhetünk”, Magyar Hírlap Online, 2007. április 5. http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127084&archiv=1 Az ideális bűnbak, Magyar Hírlap Online, 2007. április 4. http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127038&archiv=1&next=10

•

Ellenzéki vélemények, Népszava Online, 2007. április 5. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=889071

•

Rácz Jenő nem vár változást, Népszava Online, 2007. április 5. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=889085

•

Így látják a politológusok, Népszava Online, 2007. április 5. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=889049

•

Lemondott Molnár Lajos, Magyar Nemzet Online, 2007. április 4. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=404988&rvt=2

•

N. Nagy Péter: Molnár, a szeretseny, Népszabadság Online, 2007. április 5. http://www.nol.hu/cikk/441597/

•

Távozik Molnár Lajos, Népszabadság Online, 2007. április 4. http://www.nol.hu/cikk/441556/

•

Elbuktuk a 2012-es labdarúgó Eb-rendezési jogát, Blikk Online, 2007. április 18. http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=55189

•

Burkovits Ferenc: Harmadik nekifutásra sem sikerül a pályázat, Magyar Hírlap Online, 2007. április 18. http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=127754&archiv=1&next=0

•

Mindenki jó, de legkeletibbiek a legjobbak, Népszava Online, 2007. április 18. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=893755

•

Elkúrtad, Feri! – Politikai reagálások a cardiffi döntésre, Magyar Nemzet Online,2007. április 18. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=407115&rvt=2&s_text=elk%FArtad&s_texttype=4

•

Az ukrán-lengyel pályázat győzött, Magyar Nemzet Online, 2007. április 18. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=407089&rvt=110

•

Lengyel-Ukrán Eb győzelem, Népszabadság Online, 2007. április 19. http://www.nol.hu/cikk/443366/

80

•

Martos Gábor: Haverság, Népszava Online, 2007. május 3. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=899313

•

Jogos Kérdések, Magyar Hírlap Online http://www.magyarhirlap.hu/Jogi_index.php

•

Wittman fiúk, Népszabadság Online http://www.nol.hu/wittmanfiuk

•

Népszabadság Blog http://www.nolblog.hu/

•

Blikk, Fórum www.forum.blikk.hu

•

Népszabadság, Fórum http://www.nol.hu/forum

•

Magyar Nemzet, Fórum http://www.mno.hu/index.mno?pg=3&rvt=

•

A Magyar Reklámszövetség Internet Tagozata fogalomtára http://www.marketingsupport.hu/docs/webszotar.pdf

•

Bodoky Tamás: A hírportál, mint tömegmédium, Médiakutató Online magazin 2005. nyár http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_02_nyar/05_hirportal/01.html

•

David S. Hirschman: Don’t brother writing for print, Mediabistro Online magazin, 2006. március 6. http://www.mediabistro.com/articles/cache/a6850.asp

•

Egy idős férfi zuhant a szakadékba, Népszava Online, 2007. május 1. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=898790

•

A Rám-szakadékba zuhant egy idős férfi, Magyar Nemzet Online, 2007. május 1. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=409034&rvt=89&norel=1&PHPSESSID=88088466 5f431f0344ae956ac8c2940f&pass=2

•

Médiahack: magyar származású törzsre bukkantak Kongóban, Magyar Nemzet Online 2007. május 2. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=409088&rvt=3

81

XI. STOP Etikai alapelvei 1.számú melléklet Etikai alapelvek (Az American Society of Newspaper Editors Statement of Principles alapján) A legfontosabb elsőnek lenni. De még fontosabb a hitelesség. A STOP elsődleges célja, hogy a hagyományos normáknak megfelelő újságírást valósítson meg az interneten is, mely egyesíti magában a rádió, a televízió és a nyomtatott sajtó bizonyos tulajdonságait. Az interneten keresztül majdnem ugyanolyan gyorsan lehet információkat közzétenni, mint a rádióban vagy a televízióban, eközben azonban az információk (cikkek) a rádió és a televízió anyagaival ellentétben gyakorlatilag bármikor, bárki számára visszakereshetőek. Ennek megfelelően különösen fontos, hogy a STOP újságírói és szerkesztői (a hírszolgáltatók) mindig a megfelelő etikai alapelvekhez tartsák magukat. A hírszolgáltatás célja A hírszolgáltatás elsődleges célja az emberek informálása és annak lehetővé tétele, hogy mindenkor meg tudják ítélni az aktuális témákat - legyen szó politikáról, számítástechnikáról, tudományról vagy bármi egyébről. A hírszolgáltatásban dolgozók kötelessége, hogy mindig ezt tartsák szem előtt, és soha ne használják saját céljaikra a birtokukban lévő hatalmat. Függetlenség és pártatlanság A hírszolgáltatásban dolgozóknak el kell kerülniük a tisztázatlan helyzeteket, illetve azok látszatát. Ugyanígy kerülniük kell bármilyen, érdekütközésből származó összeférhetetlenségét vagy ennek látszatát is. Nem fogadhatnak el semmilyen ellenszolgáltatást azért, hogy pozitív véleményt közöljenek vagy elhallgassanak tényeket, és nem folytathatnak olyan tevékenységet, mely kompromittálja függetlenségüket (vagy azt a látszatot kelti, hogy kompromittálja). Pártatlannak kell lenniük, de joguk van véleménynyilvánításra - amennyiben biztosítják, hogy az olvasó számára is egyértelműen elkülönüljön egymástól a hír és a szerkesztőségi vélemény. Pontosság és hitelesség Az olvasóval szemben mindig tisztességesnek kell lenni, és mindig arra kell törekedni, hogy a hír pontos legyen; ne legyen egyoldalú; feltárja az összefüggéseket és minden oldalról tisztességesen világítsa meg a kérdést. Ugyanez igaz az elemző cikkekre és a kommentárokra is. A lényeges tárgyi tévedéseket és a kihagyásokból származó hibákat azonnal és feltűnő módon ki kell javítani, hogy az olvasók is tudomást szerezhessenek a korrekcióról.

82

Korrektség és a jogok tiszteletben tartása Mindenkor teljes mértékben tiszteletben kell tartani a hírekben szereplő vagy a hírekkel kapcsolatban érintett személyek jogait. A hírszolgáltató mindig tegye fel magának a kérdést, hogy milyen eljárásra tartana igényt, ha ő vagy az egyik családtagja lenne az érintett. Egy nyilvános vád esetén mindig biztosítani kell az érintettnek a válaszadás lehetőségét. Amennyiben valaki megígéri hírforrásának, hogy nem fedi fel kilétét, úgy ehhez minden körülmények között ragaszkodnia kell - és ennek megfelelően csak indokolt esetben szabad ilyen ígéretet tenni. Amennyiben nem indokolt a forrás eltitkolása, úgy az információ forrását meg kell nevezni.

83