HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE HAJDÚSZOBOSZLÓ

A

HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERVE

HAJDÚSZOBOSZLÓ - 2010.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ..............................................................................................

3

Az iskola képzési rendje ........................................................................

5

Képzési irányok .....................................................................................

5

I.1.1.

Négy évfolyamos gimnáziumi képzés ....................................................

5

I.1.2.

Öt évfolyamos gimnáziumi képzés ........................................................

8

I.1.3.

Hat évfolyamos gimnáziumi képzés ......................................................

10

I.1.4.

Szakközépiskolai képzés .......................................................................

14

I.1.5.

Esti tagozatos felnőttképzés ...................................................................

16

I.1.6.

Szakképzés ............................................................................................

17

A tanulók osztályba és csoportba sorolása .............................................

18

A csoportbontás szempontjai .................................................................

18

I.3.

Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés ...............................................

19

I.4.

Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások .............

20

I.4.1.

A négy és öt évfolyamos képzésnél a fakultációs foglalkozások rendje ..

20

I.4.2.

A hat évfolyamos képzésnél a specializációs foglalkozások rendje ........

20

I.5.

Az alapképzést kiegészítő, választható nem tanórai foglakozások rendje

21

I.6.

Az angol nyelvre történő felkészülés .....................................................

22

Tanulói jogviszony, átjárhatóság ...........................................................

23

Belépés az iskola induló évfolyamiba ....................................................

23

II.1.1.

Négy évfolyamos képzés .......................................................................

24

II.1.2.

Öt évfolyamos képzés ...........................................................................

24

II.1.3.

Hat évfolyamos képzés ..........................................................................

25

II.1.4.

Esti tagozatos felnőttképzés ...................................................................

26

II.1.5.

Szakközépiskolai képzés .......................................................................

26

II.1.6.

Szakképzés ............................................................................................

27

II.2.

Belépés felsőbb évfolyamokra ...............................................................

28

II.3.

Továbbhaladás ......................................................................................

29

II.4.

Iskolán belüli átlépés másik osztályba ...................................................

30

II.5.

Tanulói jogviszony megszűnése ............................................................

31

I. I.1.

I.2. I.2.1.

II. II.1.

2

III.

Az iskola értékelési és vizsgarendszere ..................................................

32

A tanulói teljesítmények értékelése ........................................................

32

III.1.1.

Alapelvek ..............................................................................................

32

III.1.2.

Értékelés, osztályozás ............................................................................

33

III.1.3.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .........................................................................................

34

Az egyes modulok értékelése és minősítése ...........................................

34

Vizsgarendszer ......................................................................................

35

III.2.1.

Érettségi vizsga .....................................................................................

35

III.2.2.

Alapműveltségi vizsga ...........................................................................

35

III.2.3.

Osztályozó, különbözeti és javító vizsgák ..............................................

36

III.2.4.

Magántanulók beszámoltatási és vizsgarendje .......................................

37

III.3.

Dicséretek .............................................................................................

38

III.4.

Fegyelmező intézkedések ......................................................................

39

III.5.

Az esti tagozat beszámoltatási és vizsgarendje .......................................

40

III.5.1.

A negyedéves beszámolók rendje ..........................................................

40

III.5.2.

Az év végi vizsgák rendje ......................................................................

40

A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése ..............................

41

III.6.1.

A magatartás minősítése ........................................................................

41

III.6.2.

A szorgalom minősítése ........................................................................

42

IV.

A tankönyvek kiválasztásának elvei ......................................................

44

V.

A középszintű érettségi vizsga témakörei ..............................................

45

VI.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..............

53

III.1.

III.1.4. III.2.

III.6.

Mellékletek Tantervek tantárgyanként

Bevezetés

3

Bevezetés A Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola tantervi rendszerének fő részei: 1. a négy évfolyamos gimnáziumi képzés tanterve; 2. az öt évfolyamos gimnáziumi képzés tanterve; 3. a hat évfolyammos gimnáziumi képzés tanterve; 4. az esti tagozat tanterve; 5. szakközépiskolai képzés tanterve (informatikai szakmacsoport); 6. a szakképző évfolyam szakmai tanterve (informatikai szakmacsoport). 1.

A négyosztályos képzés tantervét a kerettantervek alapján készítettük el. A tantervek készítésekor az alábbi alapelvekből indultunk ki:  Egyhetes órarend szerint kívánunk továbbra is tanítani.  A szabadon tervezhető órakeretet a 11-12. évfolyamon a kétszintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások (fakultatív órák) megtartására fordítjuk.  A tantervi modulokat önálló tantárgyként tanítjuk. Az óraszámot az egymást követő páratlan és páros évfolyamokon összevontuk, így heti egy órában tudjuk tanítani ezeket a tárgyakat.  Összevont, illetve integrált tantárgyakat nem tartalmaz a tantervünk.  A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül külön oktatunk irodalmat és magyar nyelvtant.

2.

Az öt évfolyamos gimnáziumi képzésben a 9. osztályban induló nyelvi előkészítő évfolyam a korábban is sikeresen működő angol és német emelt szintű képzésünket készíti elő. A nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv magas óraszámú tanítása mellett megkezdődik a második idegen nyelv alapozása is.

3.

A hatosztályos képzés a 66361/91. XV. számú MKM engedély alapján, egyedi, tehetséggondozó program szerint működő képzés. A kerettantervről szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet előírása szerint a képzés tantervét 2002-ben akkreditáltattuk. A képzés a 2003/2004. tanévtől a 7. évfolyamon (majd felmenő rendszerben) az OKÉV által 16054/2002. számon kiadott alkalmazási és a 45370/2002. számú indítási engedélylyel jóváhagyott akkreditált tanterv szerint folyik.

4.

A szakközépiskolai képzés a 2006/2007. tanévben indult a műszaki szakterület informatika szakmacsoportjában.

Bevezetés

4

5.

Az esti tagozat tantervét a felnőttképzésre kidolgozott kerettantervi rendszer alapján készítettük el. Ezt elsőként a 2002/2003. tanévtől fogjuk alkalmazni, mivel ekkor indul 9. osztályunk ebben a képzési formában.

6.

Az érettségi utáni szakmai képzés az OKJ szerinti szakmákban, az informatika szakmacsoporton belül, a kiadott szakmai programok szerint szervezhető a 2010-től szakképző évfolyamokon.

I.

Az iskola képzési rendje

I.

5


I.1. Képzési irányok Iskolánk elsősorban általános gimnázium, a szó klasszikus értelmében. Ezen belül azonban az osztályoknak különböző arculatot adva a sokirányú képzés igényének is meg kívánunk felelni. A tanulók érdeklődésének megfelelően az alábbiak szerint szervezzük osztályainkat:

I.1.1.

Négy évfolyamos gimnáziumi képzés Általános tantervű csoportok Csoportbontás matematikából, az idegen nyelvekből, informatikából

Tantárgyi rendszer és óraszámok Érvényes: a 2004/2005. tanévben a 9-10. évfolyamon, utána felmenő rendszerben

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk (Földrajz) Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Heti óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

4 2

4 2

4 3

3 3 3 2

3 3 3

4 3 1 3 3 3

3 3 4 1

2 2 2 1 1 2 1

2 1,5 2 2 1 1 2 1

2 2

2

2 1

2 1

I.


6

Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen Kötelező óraszám a törvény szerint Engedélyezett maximális óraszám

0,5

28 27,5 31,5

28 27,5 31,5

1

1 4 26 30 33

1 1 1 4 26 30 33

Megjegyzés: Történelem: 11. évfolyamon +0,5 óra Szabadon tervezhető: 11. évfolyamon +0,5 óra Matematika: 12. évfolyamon +1 óra (szabadon tervezhető terhére) Fizika: 0,5 óra a 11. évfolyamról előre jön a 9. évfolyamra Társadalomismeret: 0,5 óra a 12. évfolyamról előre jön a 10. évfolyamra A 2010-2011. tanévtől a 12. évfolyamon a tánc és dráma óraszámát és tananyagát beépítettük a magyar nyelv és irodalom óraszámába és tananyagába.



10.

11.

12.

4 2

4 2

5 3

3 3 3 2

3 3 3

4 3 1 3 3 3

3 3 4 1

2 2 2 1 1 2 1

2 1,5 2 2 1 1 2 1

2 2

2

2 1

2 1

0,5

1

Tantervi modulok Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető

1 4

1 1 4

I.


Kötelező óraszám összesen Kötelező óraszám a törvény szerint Engedélyezett maximális óraszám

I.1.2.

7

28 27,5 31,5

28 27,5 31,5

26 30 33

26 30 33

Öt évfolyamos gimnáziumi képzés

Ez a képzés a 2004/2005. tanévben indul első alkalommal. A 9. (nyelvi előkészítő) évfolyam tantárgyi rendszere és órahálója az alábbiak szerint alakul. A 10. évfolyamtól a négy évfolyamos gimnáziumi képzés tantárgyi rendszere és órahálója érvényes. A 10-11. évfolyamon az emelt szintű nyelvi képzést +2 órával biztosítjuk.

 Nyelvi előkészítő (angol) képzés:  Nyelvi előkészítő (német) képzés: Csoportbontás az idegen nyelvekből, informatikából

Tantárgyi rendszer és óraszámok a nyelvi előkészítő évfolyamon

Tantárgy

Heti óraszámok 9.

Magyar nyelv és irodalom

1

Történelem

1

Matematika

2

Idegen nyelv 1

12

Idegen nyelv 2

3

Informatika

4

Testnevelés

3

Osztályfőnöki

1

Összesen

27

I.


8

Érvényes: a 2005/2006. tanévben a 10. évfolyamon, utána felmenő rendszerben



11.

12.

13.

4 2

4 2

4 3

3+2 3 3 2

3+2 3 3

4 3 1 3 3 3

3 3 4 1

2 2 2 1 1 2 1

2 1,5 2 2 1 1 2 1

2 2

2

2 1

2 1

0,5

1

Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény szerint Engedélyezett maximális óraszám

28+2

28+2

27,5 31,5

27,5 31,5

1 26 4 30 33

1 1 1 26 4 30 33

Megjegyzés: A csoportba jelentkezők vállalják az emelt szintű angol, ill. német nyelvi képzés plusz óraszámát. A 12-13. évfolyamon az emelt szintű képzés óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére biztosítjuk.

I.


9

Érvényes: a 2011/2012. tanévtől a 9. évfolyamon, utána felmenő rendszerben


Heti óraszámok évfolyamonként 9. 1 1

10.

11.

12.

13.

4 2

4 2

4 3 1

5 3

12 3 2 4

3+2 3 3 2

3+2 3 3

6 3

6 4 1

2

3 1

2 2 1 1 2 1

2 1,5 2 2 1 1 2 1

2 2

2

2 1

2 1

0,5

1

Tantervi modulok Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény szerint Engedélyezett maximális óraszám

27

28+2

28+2

27,5 31,5

27,5 31,5

27,5 31,5

1 26 4 30 33

1 1 26 4 30 33

Megjegyzés: A csoportba jelentkezők vállalják az emelt szintű angol nyelvi képzés plusz óraszámát. A 11. osztály után a tanulók középszintű érettségi vizsgát tehetnek angol nyelvből, mivel a tantárgy tanulmányi követelményeinek eleget tesznek ekkorra. A 12-13. évfolyamon az emelt szintű angol képzés óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére biztosítjuk. A tánc és dráma óraszámát és tananyagát beépítettük a magyar nyelv és irodalom 13. évfolyamos anyagába.

I.


I.1.3.

10

Hat évfolyamos gimnáziumi képzés

 Matematika emelt szintű képzés: 

Csoportbontás matematikából, idegen nyelvből, informatikából Angol emelt szintű képzés: Csoportbontás matematikából, idegen nyelvből, informatikából.

Tantárgyi rendszer és óraszámok Érvényes: a 2004/2005. tanévben a 7-8. évfolyamon, utána felmenő rendszerben Heti óraszámok évfolyamonként 7.

Tantárgy M Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet Kötött óraszám összesen Specializációs órák (2×3) Kötelező óraszám Engedélyezett maximális óraszám Jelmagyarázat:

8. A

M

4 2

9. A

M

4 2

A

M

4 2

3

6

3

6

6

3

6

3

1 2 2 2 2 1 1 3 1

10.

1 2 2 2 2 1 1 2 1

3 3 5

11.

A

M

4 2 5 3 3

1 2 2 2 2 1 1 2 1

3 3 5

12.

A

M

4 3 1 5 3 3

3 3 3

A 4 3

3 3 3

3 3 4

3 3 4 1

3 2 2 2 1 1 2 1

2 2

3 1

3 1 1

1

30

30

31

31

30 31,5

30 31,5

31 31,5

31 31,5

M: matematika emelt szintű képzés A: angol emelt szintű képzés

25 6 31 33

1 1 25 6 31 33

I.


11

Megjegyzés: A 2010-2011. tanévtől a 8. évfolyamon a tánc és dráma óraszámát és tananyagát beépítettük a magyar nyelv és irodalom óraszámába és tananyagába. Heti óraszámok évfolyamonként 7.

Tantárgy M Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet Kötött óraszám összesen Specializációs órák (2×3) Kötelező óraszám Engedélyezett maximális óraszám

8. A

M

4 2

9. A

M

A

M

4 2

5 2

3

6

3

6

6

3

6

3

1 2 2 2 2 1 1 3 1

10.

1 2 2 2 2 1 1 2 1

3 3 5

11.

A

M

4 2 5 3 3

1 2 2 2 2 1 1 2 1

3 3 5

12.

A

M

4 3 1 5 3 3

3 3 3

A 4 3

3 3 3

3 3 4

3 3 4 1

3 2 2 2 1 1 2 1

30

30

31

31

30 31,5

30 31,5

31 31,5

31 31,5

2 2

3 1

3 1

25 6 31 33

1 1 1 25 6 31 33

I.


12

Eltérés a kerettantervtől

Matematika és angol emelt szintű képzés: A tananyag mindkét tantárgynál mind tartalmában, mind időbeosztásában eltér a kerettantervtől. Ennek célja, hogy egyrészt elmélyítse a tanulók tudását, másrészt a tárgy iránt érdeklődő tanulóknak a normál tantervi anyagot meghaladó többlet információt nyújtson, kitekintést adjon a máshol egyébként nem tárgyalandó tananyagra. Ez a kerettantervhez képes időbeli eltérést és az egyes évfolyamok tananyagához képesti átcsoportosítást is jelenthet.

Történelem: Beépítettük a filozófiatörténeti ismereteket (kronologikusan) és az állampolgári ismereteket. Ez az évfolyamok között kismértékű tananyag-átcsoportosítást eredményezett.

Bevezetés a filozófiába: Ezeket az ismereteket a történelem tantárgy filozófiatörténeti fejezeteiben érintjük.

Informatika: A tananyag a kerettanterv szerint szerveződött, de a 9. évfolyam tananyagát két részre bontottuk, így egy része a 12. évfolyamra került át. Ezt az indokolja, hogy a számítástechnikai ismeretek alkalmazása a felsőoktatásban nagyon fontos, és így a 12. évfolyamon lesz lehetőség a már megtanultak felfrissítésére, és új ismeretek elsajátítására is, hiszen a számítástechnikában három év nagyon sok idő.

Biológia: A kerettanterv szerint a 9. évfolyamon nincs biológiaoktatás. Mivel mi lineáris felépítésben gondolkodtunk, ez az egy év kihagyás semmiképpen nem tett volna jót a biológia tanításának, ezért a tananyag átszervezésével ezt az űrt kitöltöttük. Így a biológia tanulása a 11. évfolyamon befejeződhet.

Testnevelés: Mivel a képzés meglehetősen elméleti jellegű, ezért a testnevelés órákat a 7., 11. és 12. évfolyamon a kerettantervhez képest megnöveltük egy-egy órával. Ennek szükségességét az iskolaorvosi felmérések egyértelműen alátámasztják.

I.


13

Társadalomismeret: A 7. és 9-10. évfolyam kerettantervi anyagát beleillesztettük a történelem (állampolgári ismeretek) és az osztályfőnöki (önismeret, család, környezetünk) tantárgyba, így önálló tantárgyként csak a 12. évfolyamon jelenik meg, amely a 11-12. évfolyam kerettantervi anyagát tartalmazza. Tánc és dráma: A 9-10. osztályos kerettantervi anyagot 8. osztályban összevontan tanítjuk meg.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Csak a 12. évfolyamon jelentkezik a tantárgy a korosztálynak megfelelő ismeretanyaggal.

Egészségtan: Az egészségtani ismereteket beépítettük a biológia tantárgy anyagába.

Technika és életvitel: Ilyen tantárgy önállóan nincs a tantervben. Fontosabb ismeretanyagát az osztályfőnöki órák keretében érintjük.

Művészetek: Önálló tantárgyként a 12. évfolyamon jelenik meg. Itt érintjük a legfontosabb művészettörténeti ismereteket, de a tananyag tárgyalása épít a magyar irodalom és történelem tantárgyaknál már korábban megtanult ismeretekre is, hiszen az időkeret nem teszi lehetővé ennek a gazdag művészettörténeti anyagnak a teljes, minden részletre kiterjedő tárgyalását. Ugyanakkor az érettség vizsgára készülő tanulóknak olyan rendszerezett ismeretanyagot nyújt, amit az említett másik két tantárgy vizsgájára való felkészülésnél is jól hasznosíthatnak majd.

I.


I.1.4.

14

Szakközépiskolai képzés Informatikai szakmacsoport Tantárgyi rendszer és óraszámok

Érvényes: a 2006/2007. tanévben a 9. évfolyamon, utána felmenő rendszerben

Csoportbontás matematikából, idegen nyelvből, informatikából

Tantárgy


10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem

2

2

3

3

0,5

1

Társadalomismeret és etika 1. idegen nyelv

3

3

3

3

2. idegen nyelv

2

2

3

3

Matematika

3+1

3+1

3

4

Informatika

3

3

5

7

Fizika

2

2

2

1,5

2

2

1

1

Biológia és egészségtan Kémia

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

Ének-zene

1

1

Rajz Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

(4)

(4)

Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen Engedélyezett maximális óraszám

28

30

30

30

31,5

31,5

33

33

I.


15

A tanterv biztosítja a szükséges szakmai alapozást, orientációt, az érettségi utáni szakképzés előkészítését, ugyanakkor lehetővé teszi a jelentkezés pillanatában még bizonytalan tanulók számára 10. osztály után a széles körű továbbtanulási felkészülést más irányokban is. A fenti cél elérése érdekében tértünk el tehát a kerettantervben ajánlottól a szakmai alapozó képzés tekintetében (a 28/2000. OM rendelet I. sz. melléklete IV. fejezete szerint), és csak orientálni kívánjuk a tanulókat a számítástechnikai szakmák irányába. A szakmai alapozó képzés keretében elmélet-orientált gyakorlati képzést valósítunk meg.

Eltérés a kerettantervtől: Matematika: Az informatikai alapismeretek elsajátítását emelt óraszámú matematika oktatással segítjük elő (heti 1 többletórában). Az érettségi vizsgára felkészülést elősegítendő a 12. évfolyamon az órakeretet 1 órával megemeltük, így megegyezik a normál gimnáziumi képzés tantervében szereplő óraszámmal. Történelem: Az érettségi vizsgára felkészülést elősegítendő a 11. évfolyamon az órakeretet 1 órával megemeltük, így megegyezik a normál gimnáziumi képzés tantervében szereplő óraszámmal. Idegen nyelv: Bevezetjük a második idegen nyelv oktatását 9. évfolyamtól. Természettudományos blokk: A fizika és a biológia oktatása a gimnáziumi tanterv szerint történik, hogy a tanulók ez irányú továbbtanulási lehetőségét és a kétszintű érettségi vizsgára való felkészülés jogát e tárgyakból se korlátozzuk.

I.


I.1.5.

16

Esti tagozatos felnőttképzés

 Általános tantervű osztály. (Igény szerint évente vagy kétévente indítjuk.) Csoportbontás idegen nyelvből, informatikából

Kerettanterv szerinti óraterv

Tantárgy:

Heti óraszámok évfolyamonként: 9.

10.

11.

12.

Magyar irodalom:

2

2

2

2

Magyar nyelv:

1

1

1

1

Történelem:

1

1

1

2

Társadalomismeret:

1

1

-

1

Filozófia:

-

-

-

1

Idegen nyelv:

3

3

3

3

Matematika:

3

3

3

3

Fizika*:

1

1

1

-

Kémia*:

1

1

1

-

Biológia*:

1

1

1

-

Földrajz*:

1

1

1

-

Művészeti ismeretek*:

1

1

1

1

Informatika*:

-

-

1

1

Szabadon tervezhető:

2

2

2

3

Összes óraszám:

18

18

18

18

Megjegyzés: A *-gal jelölt tantárgyak közül a hallgató egyet választhat 5. érettségi tárgyként.

I.


I.1.6.

17

Szakképzés

A szakképző évfolyamon az informatikai képzést a tanulói igényeknek megfelelően szervezzük meg a hatályos OKJ szakmai követelményeinek megfelelően.

I.


18

I.2. A tanulók osztályba és csoportba sorolása Az I.1.1-2. pontokban vázolt elképzeléseinkkel a beiskolázási körzetünkhöz tartozó pályaválasztókkal kellő időben megismertetjük. Tehát amikor a jelentkezési lapra a tanuló ráírja iskolánk nevét, nem csak iskolát választ, hanem megválaszthatja az osztályt, a tanulócsoportot és a tanulni kívánt idegen nyelveket is. A tanulók osztályokba sorolása tehát a jelentkezési lapok alapján megtörténhet. A problémás eseteket a fellebbezési eljárás során, de legkésőbb a beiratkozáskor tisztázni kell. A szakképző évfolyamra jelentkezők esetében a besorolás a választott szakmának megfelelően történik. Az esti tagozatra jelentkezők csoportba sorolását a választott idegen nyelv szerint végezzük (angol vagy német).

I.2.1.

A csoportbontás szempontjai

A csoportbontást a jelenlegi és a várható nagy osztálylétszámok önmagukban is indokolttá teszik. Ennek szakmai indokai a következők: Az idegen nyelvek tanítása csak kiscsoportos formában képzelhető el eredményesen, így ezek tanítását a négy illetve hat év alatt végig csoportbontással végezzük. Sok esetben egy fél osztály létszáma (20-22 fő) sem tekinthető kis csoportnak. A matematika alapozó tárgy. Több természettudományos tárgy tanítását is előkészíti olyan értelemben, hogy az adott tárgy tananyagában szereplő számítási feladatoknál ismertnek feltételezett matematikai eljárásokat, összefüggéseket kell alkalmazni. Ezért főleg a 9-10. évfolyam matematika anyagát nagyon alaposan meg kell tanítani, és ez a csoportbontás segítségével sokkal hatékonyabban tehető meg. A hatosztályos képzésnél a matematika csoportbontása végig megmarad a két csoport különböző képzettsége miatt (az angol tagozatosok kevesebb matematikát tanulnak). Az informatika csoportbontását a számítógépterem befogadóképessége indokolja. Az esti tagozaton az idegen nyelv és az informatika csoportbontása szintén szükségessé válhat (az osztálylétszámtól függően). Megjegyzés: Az idegen nyelvekhez hasonlóan a magyar nyelv csoportbontással történő tanítása is indokolt.

I.


19

I.3. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés Az utóbbi években egyre több tanuló kap orvosi javaslatra részleges vagy teljes felmentést a testnevelési órák alól. A gyógytestnevelés órákon való részvételt az iskolaorvos írhatja elő. A könnyített testnevelésre kötelezettek – az iskolaorvos szakvéleménye alapján – normál testnevelési órákon vesznek részt. Itt egyénre szabottan, károsodásuk kompenzálására megfelelő gyakorlatok összeállításával irányítja munkájukat a szaktanár. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő irányítja a Nevelési Tanácsadóban, a városban egy helyre koncentrálva. A lehetőségekhez mérten úszásórákon is részt vehetnek tanulóink, ahol elsajátíthatják és gyakorolhatják a helyes úszástechnikákat.

I.


20

I.4. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások A 10. évfolyam második félévében az alábbi fakultatív illetve specializációs tárgyakat hirdetjük meg a tanulóknak. Az egyes sávokban feltüntetett tárgyak azonos időpontban kerülnek be az órarendbe, így sávonként egy-egy tantárgy választására van lehetőség. Az átmeneti időszakban a fakultációs tárgyak heti 2, a specializációs tárgyak heti 3 órásak. 2003-tól a tantárgyi kínálat változatlan, az óraszám pedig középszintű érettségire felkészítő foglalkozásoknál heti 2, az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásoknál pedig heti 3 óra.

I.4.1.

Négy évfolyamos képzésnél a fakultációs foglalkozások rendszere

A fakultációválasztás rendjét a Házirend 2.§ (9) pontja szabályozza. A fakultációs kínálat a következő: I. sáv magyar matematika biológia földrajz angol orosz

I.4.2.

II. sáv történelem fizika kémia angol német francia

A hat évfolyamos képzésnél a specializációs foglalkozások rendszere

A választás általános szabályai megegyeznek a I.6.1. pontban leírtakkal. I. sáv magyar matematika biológia

II. sáv történelem fizika kémia

III. sáv angol német földrajz informatika

I.


21

I.5. Az alapképzést kiegészítő, választható nem tanórai foglalkozások A tanulóknak joguk van az alapképzést kiegészítő, nem tanórai foglalkozások közül választani, ezek munkájába bekapcsolódni. A tehetséges tanulók tudásának fejlesztésére szakkörök, tudományos diákkörök, önképzőkörök szervezhetők. Ezeken a rendszeres felkészítő foglalkozásokon a különböző tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre készülőknek, illetve a pályamunkát készítőknek nyújthatunk pedagógiai segítséget. Rendszeres felkészítő foglalkozások egyes érettségi tárgyakból is szervezhetők. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, továbbhaladásuk segítését szintre hozó foglalkozásokkal, korrepetálással segítjük. Iskolánk kórusának felkészülését, az utánpótlás kinevelését szolgálják az énekkari foglalkozások. A tanulók érdeklődésének megfelelően szervezhetők művészeti csoportok: színjátszó kör, tánc, kézműves körök, stb. A mindennapos testedzést segítik a tömegsport foglalkozások. Ennek keretében a tanulók az iskola sportlétesítményeit a tanév munkarendjében meghatározott módon vehetik igénybe. A 10. osztályok tanulóinak – elősegítendő a továbbhaladási irány megválasztását – orientációs foglalkozások szervezhetők. A tanulók lemaradásának megakadályozására, a hátrányok csökkentésére, illetve kompenzálására, a tanulási problémákkal küzdő tanulók segítésére tanulószobai foglalkozások szervezhetők. A jelentkezéseket az igazgató bírálja el. A tanulócsoportok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy lehetőleg azonos évfolyamon tanulók kerüljenek egy csoportba. A minimális csoportlétszám meghatározásakor a fakultációs csoportok indításánál alkalmazott létszámkorlátozást kell figyelembe venni. A tanulók érdeklődésének és igényeiknek megfelelően tanfolyamok is szervezhetők. A tanfolyamokon résztvevők térítési díjat fizetnek.

I.


22

I.6. Az angol nyelvre történő felkészülés Iskolánk lehetőséget biztosít a hozzánk jelentkező tanulóknak, hogy az általános iskolában tanult idegen nyelv elsajátítását folytathassák haladó csoportban. A tanuló a jelentkezési lapon megjelölheti a tanulni kívánt idegen nyelvet. Ezt a jelentkezések elbírálásánál figyelembe vesszük, és a tanuló az általa megjelölt csoportok valamelyikébe nyerhet felvételt. Az angol nyelvet tehát választása alapján tanórai keretben is tanulhatja. Abban az esetben, ha a tanuló más idegen nyelveket választott, kérése szerint (az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével) biztosítjuk az angol nyelv tanulásának lehetőségét tanórán kívüli foglalkozás keretében.

II.

II.

Tanulói jogviszony, átjárhatóság

23


II.1. Belépés az iskola induló évfolyamaiba Ezt a képzést elsősorban azoknak a 8. osztályos tanulóknak ajánljuk, akik jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, és szeretnének továbbtanulni valamelyik felsőoktatási intézményben, vagy érettségi utáni szakmaszerzésre készülnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 14-15 éves korban még kevés gyermeknek van kialakult elképzelése saját további sorsát, pályáját illetően. Ugyanakkor a szülők elvárják, hogy az úgynevezett „sima” gimnáziumi képzésnél többet kapjon gyermeke. Ezeknek a figyelembe vételével határoztuk meg korábban iskolánk tagozatos kínálatát, amely találkozott a szülők és a továbbtanulásra jelentkező tanulók érdeklődésével. Ezért a már bevált képzési szerkezetet erősítettük meg a kerettantervek megjelenése után. Megmarad tehát kiemelt területként továbbra is a matematika, az angol és a német nyelv, bár az utóbbi kettőt a 2004/2005. tanévtől öt évfolyamos képzésként indítjuk. Ezekben az emelt szintű képzést kínáló csoportokban egyrészt orientálni tudjuk a jövőjükkel kapcsolatban még bizonytalan tanulókat, másrészt pedig célirányosan fejlesztjük azokat, akik konkrét elképzelésekkel érkeznek iskolánkba. A bizonytalankodóknak megnyugtató lehet, hogy két év után új választási lehetőséget kínálunk a tanulóknak. Ekkor megerősíthetik, vagy módosíthatják a jelentkezési lapon feltüntetett választásukat (a I.5.1. pontban leírtak szerint). Senki nem kerülhet tehát „kényszerpályára” egy esetleges rossz választás miatt. A központi írásbeli felvételi dolgozatot minden jelentkezőnek meg kell írni. Ha a felvételi mentességi feltételnek eleget tevők száma meghaladja a felvehetők számát, akkor az írásbeli felvételi eredmények alapján rangsoroljuk a tanulókat. A felvételi eljárás után az iskola értesíti a tanulót a felvételi eredményről. A döntés ellen a szülő a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletnek megfelelően fellebbezéssel élhet. A felvétel akkor válik érvényessé, ha a tanuló a 8. osztályt sikeresen befejezi. A beiratkozás időpontját a felvételi értesítéssel együtt közöljük a jelentkezőkkel. A tanulmányok megkezdésének előfeltétele a 8. osztály sikeres befejezése (kivéve a hatosztályos képzést).

II.


II.1.1.

24

Négy évfolyamos képzés

Az általános tantervű csoportokba olyan tanulókat várunk, aki jó tanulmányi eredménynyel rendelkeznek, de nem kötelezték el magukat egyetlen tantárgy vagy tantárgycsoport irányában sem. Érdeklődési körük még nem kiforrott, vagy túlzottan általános. Az általános tantervű csoportokban a jelentkezéseket a hozott és szerzett pontok összege alapján rangsoroljuk (maximum 190 pont). A 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi eredményekből a magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, földrajz, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak érdemjegyeit összeadjuk, így kapjuk meg a jelölt hozott pontját (maximum 90 pont). Abban az esetben, ha a tanuló a magyar nyelv és irodalom tantárgyat összevont tárgyként tanulta, és teljesítményét egy érdemjeggyel értékelték, akkor ezt duplán számítjuk be a hozott pontba. A jelentkezőknek meg kell írniuk a központi írásbeli felvételi vizsgadolgozatokat magyar nyelv és irodalomból és matematikából. Itt az elérhető pontszám magyarból maximum 50, matematikából maximum 50 pont. E kettő összege adja a szerzett pontszámot. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki legalább 86 pontot hoz.

II.1.2.

Öt évfolyamos képzés

(1) Nyelvi előkészítő (emelt szintű angol) képzés: (2) Nyelvi előkészítő (emelt szintű német) képzés: Az angol és német emelt szintű képzésű csoportot azoknak ajánljuk, akik már tanultak angolul, megszerették a nyelvet, és szeretnének C típusú (legalább) középfokú nyelvvizsgát tenni, esetleg továbbtanulási szándékuk van a nyelvvel kapcsolatban (emelt szintű érettségi). Ide várjuk azokat a humán érdeklődésű tanulót is, akinek még nincs kiforrott elképzelése a továbbtanulását illetően. A jelentkező hozott pontját a II.1.1. fejezetben leírtak szerint számítjuk ki. A szerzett pontot a központi írásbeli felvételi teszt pontszámának (magyar 30 pont, matematika 10 pont) és az iskolai írásbeli teszt pontszámának (idegen nyelv 60 pont) összege adja. A tanuló felvételi pontszámát az emelt szintű idegen nyelvi képzésű csoportokban a hozott pontszáma (maximum 90 pont) és a szerzett pontszáma (maximum 100) alapján állapítjuk meg. A jelentkezőket az így megkapott felvételi pontszám (maximum 190 pont) alapján rangsoroljuk. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki  legalább 86 pontot hoz, vagy

II.


25

 az angol és német emelt szintű képzésnél az a jelentkező, aki a kiemelt tantárgyból (angol vagy német) 7. osztály végén és 8. osztályban félévkor jeles (5) osztályzatot kapott, és - akinek a vizsgatárgyból C-típusú, legalább alapfokú nyelvvizsgája van; vagy - aki az OÁTV megyei fordulójába jutott;

II.1.3.

Hat évfolyamos képzés

(1) Matematika emelt szintű képzés: (2) Angol emelt szintű képzés: Ebben az oktatási formában azok a tehetséges, legalább jó tanulmányi eredménnyel rendelkező 6. osztályos tanulók vehetnek részt, akik a felvételi eljárás során kiválasztunk. A felvételi pontszámba beszámítjuk az 5. osztályos év végi és a 6. osztályos félévi eredményeket a következő tantárgyakból: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv, természetismeret; A hozott pontot a fenti tantárgyakból szerzett osztályzatok összege (maximum 60) adja. Abban az esetben, ha a tanuló a magyar nyelv és irodalom tantárgyat összevont tárgyként tanulta, és teljesítményét egy érdemjeggyel értékelték, akkor ezt duplán számítjuk be a hozott pontba. A tanulók a hozott és a szerzett pontok összesítése (maximum 130 pont) után kialakuló sorrend alapján nyernek felvételt a gimnáziumba. A felvételi vizsga központi írásbeli felvételi dolgozat megírásából és szóbeli elbeszélgetésből áll. A szóbeli elbeszélgetésen szaktárgyi kérdések (matematika, illetve idegen nyelvi társalgás) is szerepelhetnek. A szerzett pontot a központi írásbeli felvételi teszt pontszámának (maximum 50 pont) és az iskolai szóbeli elbeszélgetés pontszámának (idegen nyelv, maximum 20 pont) összege adja. A felvételi teszt pontszámának kiszámítása:  matematika tagozaton: matematika 30 pont, magyar 20 pont;  angol tagozaton: matematika 20 pont, magyar 30 pont. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki (1) 60 pontot hoz, vagy (2) legalább 56 pontot hoz, és  a Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei fordulójában az első 30 hely vagy  a Kalmár László matematikaverseny megyei fordulójában az első 10 hely valamelyikén végzett vagy (3) legalább 56 pontot hoz, és  a Kazinczy-verseny területi fordulójába jutott.

II.


26

Azokat a jelentkezőket, akik a meghirdetett mentesség feltételeinek eleget tesznek, felvételi vizsga nélkül tudjuk fogadni. A központi írásbeli felvételi dolgozatot minden jelentkezőnek meg kell írni. Ha a felvételi mentességi feltételnek eleget tevők száma meghaladja a felvehetők számát, akkor az írásbeli felvételi eredmények alapján rangsoroljuk a tanulókat. A tanulmányok megkezdésének előfeltétele a 6. osztály sikeres befejezése.

II.1.4.

Esti tagozatos felnőttképzés

Általános tantervű osztály. Felvételi vizsga nincs. A felvételek elbírálásánál az általános iskolából hozott osztályzatokra támaszkodunk. A 7. és a 8. osztályos év végi eredményekből a magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, földrajz, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak érdemjegyeit összeadjuk, így kapjuk meg a jelölt hozott pontját (maximum 90 pont). Túljelentkezés esetén a jelentkezéseket a hozott pontok alapján rangsoroljuk. A beiratkozás a szeptemberi első konzultációs napon történik.

II.1.5.

Szakközépiskolai képzés

Ezt a képzést az informatikai szakirányban szakképző évfolyamon vagy felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozóknak ajánljuk. A jelentkezéseket a hozott és szerzett pontok összege alapján rangsoroljuk (maximum 190 pont). A jelentkező hozott pontját a II.1.1. fejezetben leírtak szerint számítjuk ki. A szerzett pontot a központi írásbeli felvételi teszt pontszámának (magyar 40 pont, matematika 60 pont) összege adja. Mentesül a felvételi vizsga alól és felvételt nyer az a jelentkező, aki  legalább 86 pontot hoz, vagy  akinek az informatikai osztályban matematikából jeles (5) osztályzata van, és felső tagozatosként - a Kalmár László matematikaversenyen a megyei forduló első 10 helyezettje; - a Zrínyi Ilona matematikaversenyen a megyei forduló első 30 helyezettje volt; - a Varga Tamás matematikaversenyen a megyei döntőbe jutott.

II.


II.1.6.

27

Szakképzés

A képzés nappali rendszerű. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulók jelentkezhetnek a szakképző osztályba (13. évfolyam). Felvételi vizsgát nem tartunk. Szükség esetén felvételi elbeszélgetés szervezhető a szakmai alkalmasság elbírálására. Informatikai osztályunk tanulói felvételi vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat a szakképző évfolyamon. Túljelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány eredményét és az informatikai előképzettséget vesszük figyelembe a tanulók rangsorolásakor.

II.


28

II.2. Belépés felsőbb évfolyamokra

Más iskolából érkező tanulóknak a felsőbb évfolyamokra történő belépése csak igazgatói engedéllyel lehetséges. A döntésnél mérlegelni kell a két iskola közötti különbségeket (tantárgyak, tananyag, profil, stb.). Az emelt szintű képzést biztosító osztályokba csak a szükséges különbözeti vizsgák letétele után lehetséges új tanulók felvétele.

II.


29

II.3. Továbbhaladás

Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki az egyes tantárgyak tanterveiben megfogalmazott minimumot elsajátította, s erről az élőírt formában eredményesen számot adott. Az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, az oktatási év végén, az igazgató által kijelölt napon javítóvizsgát tehet. Ha sikeres javítóvizsgát tett, akkor a következő évfolyamba léphet. Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

II.


30

II.4. Iskolán belül átlépés másik osztályba

Az iskolán belül akkor van lehetőség átlépni egy párhuzamos osztályba, ha a célosztály időarányos tantervi követelményeinek a tanuló eleget tett, illetve lemaradásait pótolja az előírt határidőig, és erről különbözeti vizsgán számot ad. Az átlépés fő akadályát az idegen nyelvek különbözősége jelentheti. Ha a célosztályban egy vagy mindkét idegen nyelv eltér az eddig tanultaktól, az átlépés csak akkor lehetséges, ha a tanuló a célosztály idegen nyelveiből – a korábbi évek tananyagából – különbözeti vizsgát tesz. Ha az egyik nyelv közös, akkor arra is van lehetőség, hogy az addig tanult másik nyelv tanulását folytassa egyénileg, és annak tananyagából év végén osztályozóvizsgát tegyen, kiváltva ezzel az addig nem tanult másik nyelvből a különbözeti vizsga letételének kötelezettségét. Nem tanköteles tanuló igazgatói engedéllyel az esti tagozatra is átléphet.

II.


31

II.5. A tanulói jogviszony megszűnése

A gimnáziumban tanuló diák a 12.– illetve az öt évfolyamos képzés esetén a 13. – évfolyam sikeres befejezését követően érettségi vizsgát tehet. A középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamának elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján a tanulói jogviszonya minden érettségizőnek megszűnik, kivéve, ha a tanuló a szakképző évfolyamunkon kíván továbbtanulni. A szakképzésben résztvevők tanulói jogviszonya a szakképző évfolyamot lezáró képesítő vizsga utolsó napján szűnik meg. Korábban szűnik meg a tanulói jogviszonya annak a tanulónak,  akit másik iskola átvett, az átvétel napján;  a szülő ez irányú írásbeli nyilatkozata alapján, annak tudomásulvételének napján;  aki tanulmányait nem kívánja folytatni, a 10. évfolyam szorgalmi idejének utolsó napján;  az alapműveltségi vizsga első vizsgaidőszakának utolsó napján, aki alapműveltségi vizsgára jelentkezett, és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni.  az alapműveltségi vizsga javítóvizsgája vizsgaidőszakának utolsó napján, aki bejelentette, hogy nem kíván továbbtanulni, de az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette.  ha a tankötelezettség megszűnése után a tanuló bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján;  a tanköteles kivételével, aki az iskola kötelező tanórai foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet mulaszt igazolatlanul;  a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésének napján;  október 31-vel, január 31-vel, illetve március 31-vel annak az esti tagozatos hallgatónak, aki az évközi beszámolók valamelyikén indokolatlanul nem jelenik meg; Megszüntetjük a tanulói jogviszonyát a nappali tagozaton annak a tanulónak, aki ugyanazon évfolyam követelményeit második alkalommal sem tudta teljesíteni. Ebben az esetben a tanuló kérheti átvételét az esti tagozatra, amennyiben már nem tanköteles.

III.

Az iskola értékelési és vizsgarendszere

32

III. Az iskola értékelési és vizsgarendszere III.1. A tanulói teljesítmények értékelése

III.1.1.

Alapelvek

Alapkövetelmény, hogy iskolánkban az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Ennek figyelembe vételével minden szaktanár olyan változatos értékelési formákat alkalmaz, amelyek a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének megfelelnek. Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy ne csak magyar órán javítsuk ki diákjaink kifejezésbeli és helyesírási hibáit, hanem minden tantárgy esetén. Az osztályozást, értékelést nevelőmunkánk szerves részének tekintjük, és továbbra is hangsúlyozzuk tanulásra inspiráló funkcióját. Fontos szerepe van a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása terén, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Tanterveinkben, illetve az évfolyamokra lebontott tantárgyi programokban meg van határozva az adott tárgy követelményrendszere. Meghatározzuk azt a szintet, amit a diáknak el kell érni a jeles, illetve az elégséges minősítéshez. Ugyanitt ismertetjük az osztályozás szaktárgyi elveit is. Ezeket az elvárásokat, elveket a tanulókkal egyértelműen tisztázni kell. Az osztályozás szempontjait és gyakoriságát, az írásbeli és szóbeli forma megválasztását és ezek egymáshoz viszonyított arányát minden szaktanár maga dönti el a tanári szabadságnak megfelelően, és vállal szakmai és pedagógiai felelősséget ezért. Az osztályzathoz szaktanárnak minden esetben rövid értékelést is adnia kell (írásban vagy szóban). Törekedni kell arra, hogy minden diák minden tárgyból havonta legalább egy, de félévenként minimum a kötelező óraszám + 1 osztályzatot kapjon szóbeli és írásbeli teljesítményére. A nagyobb egységet számon kérő (pl. témazáró) dolgozatok íratását a diákoknak mindig előre bejelentjük, hogy kellőképpen felkészülten adhassanak számot tudásukról. A dolgozatok megíratását a szaktanárok összehangolják, hogy a házirendnek megfelelően egy napra kettőnél több témazáró ne kerüljön. A megírt dolgozatokat lehetőleg két héten belül kijavítjuk, és az osztályzatot a tanulókkal megismertetjük. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvükbe is beíratjuk. A témazáró jegyet a napló kis négyzetébe írjuk (lehetőleg piros tintával) az osztályfőnök tájékoztatása érdekében. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt

III.


33

a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi- és érettségi vizsga, valamint a szakképző évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. Az érettségi bizonyítvány középfokú végzettséget, a szakmai vizsga bizonyítványa szakképzettséget tanúsít.

III.1.2.

Értékélés, osztályozás

A közoktatásról szóló LXXIX/1993. törvény 70. §-a alapján: (1) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A félévi és a tanév végi osztályzatot az adott időszakaszban megszerzett összes érdemjegy alapján kell megállapítani, ezen jegyek súlyozott átlagaként. A témazáró osztályzatok az átlagolásnál kétszeres súllyal szerepelnek. Az osztályzat meghatározása kerekítéssel történik, melynek során hat tizedtől felfelé, ez alatt lefelé kerekítjük az átlagot. A szaktanárok félévkor és év végén a javasolt osztályzatot legkésőbb az utolsó szakórán közlik a tanulókkal.

III.


III.1.3.

34

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

A házi feladatok többsége az un. önellenőrző funkciójú feladatok közé tartozik. Az órai tananyag megértése, megtanulása után a tanuló különböző feladatokon keresztül ellenőrizheti, hogy helyesen sajátította-e el, értette-e meg a tanult új ismereteket. Ezek a feladatok a gyakorlást segítik. A másik típus az elsajátított ismeretek jártasság szintre emelése:  önálló gondolkodást fejlesztő, kreativitásra nevelő feladatok,  az önálló ismeretszerzést fejlesztő feladatok: könyvtárhasználat, kutatómunka, kiselőadás stb. A házi feladatok mennyiségénél az átlagos képességű tanulók felkészülési ideje a mérvadó. A hétvégi és tanítási szünetekre adott házi feladatok elvei: Elvünk az, hogy a hétvégeket és szüneteket tanulóink a családjaikkal együtt aktív pihenéssel (sportolás, szórakozás), gondtalan együttléttel töltsék. Ezért csak annyi házi feladatot kapnak, mint amennyit egyik tanóráról a másikra szokásos adni. Hosszabb szünetek idején az önművelésre, az olvasásra irányítjuk figyelmüket különböző könyvajánlatokkal, múzeumlátogatási, színházlátogatási ötletekkel, ösztönözve az élmények leírására.

III.1.4.

Az egyes modulok értékelése és minősítése

A tantervi modulokat önálló tantárgyként tanítjuk. Az önálló modulok érdemjegyét a szakirányú végzettséggel rendelkező modult tanító tanár önállóan dönti el. A modulok és érdemjegyeik a félévi értesítőben és év végi bizonyítványban, valamint a törzskönyvben önállóan feltüntetve önálló érdemjeggyel jelennek meg. A tanuló továbbhaladása szempontjából ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a többi tantárgy.

III.


35

III.2. Vizsgarendszer A gimnáziumi vizsgarendszer igazodik az országos rendszerhez. Fő területei a következők:  érettségi vizsga  alapműveltségi vizsga  osztályozó vizsga  különbözeti vizsga  javító vizsga Nem tervezzük a vizsgarendszer bővítését pl. a rendszeres év végi vizsgákkal, vagy az egyes tantárgyak tanulmányozását lezáró vizsgákkal.

III.2.1.

Érettségi vizsga

Az érettségi vizsga országosan szabályozott vizsga. Megszervezése és lebonyolítása a Gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat (GÉV), illetve a 100/1997. számú Kormányrendelet (új GÉV) alapján történik. E rendelet tartalmazza a szaktárgyi követelményrendszert is. Iskolánk az alábbi tantárgyakból biztosítja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést (megfelelő létszámú tanulói érdeklődés esetén):  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  idegen nyelvek  fizika  kémia  biológia  földrajz  informatika

III.2.2.

Alapműveltségi vizsga

Az alapműveltségi vizsga szintén országosan szabályozott vizsga. Megszervezése és lebonyolítása az Alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzata alapján történik, amelyet a 24/1997. számú MKM rendelet tartalmaz. E rendelet foglalja magában a szaktárgyi követelményrendszert is.

III.


III.2.3.

36

Osztályozó, különbözeti és javítóvizsgák

Az iskola által szervezett (helyi) vizsgák. Megszervezésüknél és lebonyolításuknál a GÉV rendelkezései az irányadóak. A tanuló osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról az alábbi esetekben:  ha a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kapott  ha mulasztása miatt nem osztályozható (a vizsgára bocsátásról az adott osztályban tanító nevelők közössége dönt) (Lásd SZMSZ III. fejezet 9.1. b) pontja)  az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse A vizsga az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon kerül megtartásra. Osztályozó vizsgákat évente két alkalommal (január, május) lehet szervezni. A tanuló különbözeti vizsgát tehet az alábbi esetekben:  fakultáció változtatás esetén a 11. évfolyam végén Ezekre a vizsgákra írásban kell jelentkezni május hónapban az iskola igazgatójánál. A vizsgát a javítóvizsga napján lehet letenni.  iskolaváltoztatás esetén azokból a tantárgy(ak)ból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult, vagy a két iskola tananyagában lényeges elétérés van az adott tantárgy(ak) tekintetében  iskolán belüli osztályváltoztatás esetén azon tantárgy(ak)ból, amely(ek) tananyagában vagy annak teljesítésében lényeges eltérés van Ha a tanuló a tantervi követelményeket maximum két tantárgyból nem teljesíti, javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamba csak akkor léphet, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontja augusztus utolsó hete. Az osztályozó, különbözeti és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg, melynek összetétele a következő: elnök: igazgató, igazgatóhelyettes vagy munkaközösség-vezető tagok: buktató vagy vizsgáztató nevelő és (legalább) egy azonos szakú nevelő. A tanulót és szüleit az osztályozó és különböző vizsgák megkezdése előtt 15 nappal értesíteni kell. A vizsgák jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. A tanuló a félév illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig bejelentheti, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni. A tanuló a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen.

III.


37

Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán alapos ok miatt nem tud megjelenni (orvosi igazolás), a vizsgát a tanév első hónapjában (szeptember) leteheti.

III.2.4.

Magántanulók beszámoltatási és vizsgarendje

A mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) évközi beszámoltatása féléves írásbeli és szóbeli vizsgákon történik január hónapban. Az év végi osztályozó vizsgát május és június hónapban teheti le a III.2.3. pontban leírtak szerint. Indokolt esetben a vizsgák befejezésének időpontja augusztus 31-ig kitolódhat. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem osztályozzuk. A szülő (vagy felnőtt tanuló) kérheti az igazgatótól a tanuló felmentését az ének, rajz és testnevelés tantárgyak (az úgynevezett „készségtárgyak”) vizsgája alól. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik.

III.


38

III.3. Dicséretek

Félévkor és év végén a legjobb eredményt elértek munkáját az érdemjegyeken túlmenően dicsérettel is elismerjük. Szaktárgyi dicséretet félévenként, általános dicséretet csak tanév végén adunk. A dicséretek szövege a következő: Általános dicséret: (1) Kiemelkedő tanulmányi munkájáért és példamutató magatartásáért dicséretben részesült. (osztályfőnöki aláírás) Azok a kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók kaphatják, akiknek magatartása és szorgalma is példás. (2) Példamutató kötelességteljesítéséért dicséretben részesült. (osztályfőnöki aláírás) Azok a jeles tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók kaphatják, akiknek maximum két tantárgyból van jó osztályzatuk (ennél rosszabb osztályzatuk nincs), valamint magatartásuk és szorgalmuk is példás. Azoknál a jeles tanulóknál, akiknek magatartása és szorgalma is példás, és akiknek három tantárgyból van jó osztályzatuk (ennél rosszabb osztályzatuk nincs), az osztályozó értekezleten mérlegeljük a dicséret megadását. Tantárgyi dicséret: .... tantárgyból dicséretet kapott. (osztályfőnöki aláírás) Azok a tanulók kaphatnak tantárgyi dicséretet, akik az adott tárgy tanulmányozásában kiemelkedő eredményt értek el. A jutalmazás általános elveit a Házirend 5.§-a tartalmazza.

III.


39

III.4. Fegyelmező intézkedések Ha a tanuló kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesül. Az iskolánkban alkalmazható fegyelmező intézkedések a következők:  szaktanári figyelmeztetés (szóban, írásban);  osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban);  osztályfőnöki intő (írásban);  osztályfőnöki megrovás (írásban);  meghatározott kedvezmények, juttatások (nem szociális) csökkentése, illetőleg megvonása (pl. osztálykirándulások, illetve a szaktantermek, sporteszközök tanórán kívüli használata, stb.) - kezdeményezheti az osztályfőnök és az igazgató egyaránt;  igazgatói intő (írásban);  igazgatói megrovás (írásban). A fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat a Házirend 6.§-a tartalmazza.

III.


40

III.5. Az esti tagozat beszámoltatási és vizsgarendje Az esti tagozaton változatlanul megtartjuk a negyedéves beszámolókat és az év végi vizsgákat. A vizsgák formája lehet írásbeli, szóbeli, vagy írásbeli és szóbeli. A vizsga kérdéseit, feladatait a szaktanár állítja össze. Az írásbeli vizsga rendjét a tárgyat tanító kolléga felügyeli. A szóbeli vizsga bizottság előtt is történhet. A bizottság elnöke az igazgató vagy a tagozatvezető. A vizsgák értékelése, osztályozása ugyanolyan eszközökkel és módszerekkel történik, mint a nappali tagozaton. Az esti tagozaton az informatika számonkérése a tanítási órán történik, a többi tantárgy esetében az ismertetett beszámoltatási rend szerint történik a hallgatók tudásának ellenőrzése.

III.5.1.

A negyedéves beszámolók rendje

A beszámolókat a 9., 18. és 27. tanítási hét után tartjuk meg, ahol az adott negyedév tananyagából kell számot adni a hallgatóknak minden tanult tantárgyból. Hogy az egyes tárgyakból milyen formában kell beszámolni, azt az éves munkaterv tartalmazza. Ezt az osztályfőnökök év elején és közvetlenül a beszámolók előtt ismertetik a hallgatókkal. A tantárgyak sorrendjére vonatkozóan a tagozatvezető készít beosztást. Az a hallgató, aki a beszámolón alapos ok nélkül nem jelenik meg, és távolmaradását 8 munkanapon belül hitelt érdemlően nem igazolja (kivéve ha tartós kórházi kezelés alatt áll), tanulmányait igazgatói engedéllyel csak magántanulóként folytathatja, amennyiben ezt kéri. Ellenkező esetben megszüntetjük hallgatói jogviszonyát. Az a hallgató, aki a beszámolóról való távolmaradását igazolta, köteles a vizsgákat pótolni a következő negyedév szorgalmi időszakában, legkésőbb a következő beszámolóig, illetve az év végi vizsgáig.

III.5.2.

Az év végi vizsgák rendje

Az év végi vizsgák hasonló módon zajlanak, mint a negyedéves beszámolók. A vizsgát elhalasztani nem lehet. A vizsga érdemjegye adja a hallgató tanév végi osztályzatát, melyet a negyedéves beszámolók osztályzatai kerekítő jelleggel befolyásolhatnak. A továbblépéshez ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a nappali tagozatosoknál (lásd II.3. fejezet).

III.


41

III.6. A magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése A magatartás és szorgalom értékelése folyamatosan, minősítése félévkor és év végén történik. A minősítés célja a tanuló személyiségének fejlesztése, a pozitív vonások erősítése, a hibák feltárásával azok leküzdésére valóösztönzés. A helyi minősítési rendszer megfogalmazásának célja az egységes szemléletű értékelés megvalósításának elősegítése. A minősítéseket az osztályfőnök adja, de figyelembe veszi az osztályban tanítók és a tanulóközösség véleményét is. A magatartás és szorgalom érdemjegyekről az osztályozó konferencián a tantestület dönt. Az osztályfőnök a konferencián kialakított minősítési fokozatot az ellenőrző illetve a bizonyítvány útján közli a szülőkkel. Emellett - a minősítés céljának megfelelően - az egyes tanulóknak az osztályközösség előtt szóban is indokolja a minősítéseket.

III.6.1.

A magatartás minősítése

A magatartás jegyek megállapításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Példás: Akinek a tevékenységében megnyilvánul a közösségi motiváció; szereti a közösséget és pozitív hatást gyakorol rá. Az iskola rendjének kialakításában tevékenyen részt vesz, a Házirend követelményeit megtartja, és tanulótársait is annak megtartására ösztönzi. A közösség iránti felelősségérzet jellemzi, ami kezdeményezésben, vezető szerep vállalásában is megnyilvánul. Szívesen dolgozik a közösség fejlődéséért, segítőkész, mások beilleszkedését is segíti, buzdítja társait, udvarias, megfelelő hangnemet használ társaival és az iskola dolgozóival egyaránt. Tanórán és azon kívül is példamutató a magatartása. Viselkedésével, egyéni életével követendő példát mutat. Írásbeli büntetése nincs. Legfeljebb egy igazolatlan órája van egész tanévben. Tanulmányi eredménye nem rosszabb közepesnél. Jó: Szívesen vesz részt a közösségi életben, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol. A közösség érdekei ellen nem vét, a Házirend követelményeit megtartja. Nem kezdeményez, de a helyes kezdeményezés mellé áll. Ő maga nem vállal vezető szerepet, de támogatja a közösség érdekében tevékenykedőket. Fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozik. A viselkedésre vonatkozó elemi követelményeket megtartja, de közömbösen veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést. Feladatait, megbízatásait kötelességszerűen teljesíti, a közösségnek hasznos tagja. Magatartása ellen jelentős kifogás nem merül fel. Írásbeli büntetése legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetés vagy intés. Ennél magasabb büntetési fokozata nincs.

III.


42

Igazolatlan óráinak száma nem haladja meg félévkor a kettőt, egész évben a négyet. Változó: Tudatosan nem árt a közösségnek, de számítani nem lehet rá. Megnyilvánulásai megbízhatatlanok. Csak felületesen látja el kötelességeit. Megbízatásait általában a képességeihez mérve hiányosan, vagy vonakodva teljesíti. Sodródik az eseményekkel, nem mindig tud vagy akar együttműködni a közösséggel. Előfordul, hogy a rosszak befolyása alá kerül. Leginkább passzív magatartású, néha a visszahúzó társakkal tart. Közösségben a korának megfelelő pozitív önállóságra nem törekszik, azzal nem, vagy alig rendelkezik. A felnőttekkel és a társaival szembeni viselkedésében, egyéni életében kifogásolható momentumok tapasztalhatók. Gyakran udvariatlan, modortalan, nyegle. Az írásbeli büntetések közül kiérdemelte az osztályfőnöki megrovást vagy az igazgatói intést, de az igazgatói intésnél nincs súlyosabb büntetése. Igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a félévenkénti tizet, az egész tanévben a tizenötöt. Rossz: Szándékosan árt a közösségnek, az előírásokat általában megszegi. A közösséghez való viszonya, egyéni magatartása sok kívánni valót hagy maga után. Viselkedését a durvaság, gorombaság jellemzi, hangvétele sértő, megengedhetetlen. Kötelességeinek nagyobbrészt nem tesz eleget, gyakori figyelemfelhívások, büntetések ellenére sem hajlandó magatartásán változtatni. A felnőttekkel és társaival szembeni viselkedésben, egyéni életében rossz példát mutat, súlyosabb fegyelmi eljárásra okot adó cselekményt hajt végre. A Házirendben foglaltakat súlyosan vagy sorozatosan megszegi. Az igazgatói intésnél magasabb fokozatú büntetése van. Igazolatlan óráinak száma meghaladja a tanévben meghaladja a tizenötöt.

III.6.2.

A szorgalom minősítése

A szorgalom osztályzat megállapításakor mérlegeljük a tanuló órai aktivitását és tanórán kívüli tevékenységét is. Ha több tárgyból javított vagy rontott előző félévi eredményén, ez kerekítő jelleggel hat az osztályzatra (föl, illetve le). A szorgalom jegyek megállapításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Példás: A tanuló a tanulmányi követelményeknek jeles szinten, vagy képességeinek megfelelően eleget tett, emellett legalább egy tantárgyból jelentősebb többletfeladatot is vállalt. Jó: A tanuló a tanulmányi követelményeknek legalább jó szinten vagy képességeinek megfelelően eleget tett, legfeljebb egy vagy két tantárgyból merült fel kifogás szorgalmával szemben.

III.


43

Változó: A tanuló szorgalma több tantárgyból kifogásolható, de legalább elégséges szinten megfelelt a tanulmányi követelményeknek. Ezt a minősítési fokozatot kapja az a gyenge képességű tanuló is, aki megbukott ugyan egy vagy két tárgyból, de számottevő módon igyekezett ezt elkerülni. Hanyag: A tanuló szorgalma a tantárgyak többségénél erősen kifogásolható, illetve megbukott, és ennek elkerülése érdekében számottevően nem tevékenykedett.

Megjegyzések: Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy az egyes tanulókat melyik fokozat illeti meg, elsősorban az osztályfőnök fontos, felelősségteljes feladata, de döntést a nevelőtestület hoz. Vitás esetben az osztályban tanítók egyszerű szótöbbséggel hozzák meg döntésüket. A szorgalom is része a magatartásnak. Ezért el kell kerülni, hogy a szorgalom és a magatartás minősítése egynél több fokozattal is eltérjen egymástól.

IV.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

44

IV. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelés elkészítésével és a forgalmazással megbízott alkalmazott saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke rendelkezésére álljon a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. Az iskolában alkalmazásra kerülő tankönyvek kiválasztásánál érvényesülni kell a pedagógusok szakmai önállóságának, az iskola által támasztott követelményeknek, a tanulók és a szülők érdekeinek. A pedagógusok írásban közlik a tankönyvfelelőssel az általuk használni kívánt tankönyvek jegyzékét. A megrendelésnél és értékesítésnél az időpontok betartása a tankönyvfelelős feladata. A tankönyvrendelés előtt a pedagógusok egyeztessék a munkaközösségen belül felhasznált segédanyagokat, tankönyveket. A tankönyveket a tanulók az első tanítási napig megkapják. Eltérést az időponttól a tankönyvek megjelenésének késése okozhat. A tankönyvellátásban együtt kell működni a fenntartóval és az iskolaszékkel. A fenntartótól tankönyvtámogatásra biztosított összeg felhasználásánál ki kell kérni a tantestület, az iskolaszék és az IDB véleményét. A rendelkezésre álló összeg felosztásánál figyelembe kell venni az érintett tanulók szociális helyzetét.

V.

V.

A középszintű érettségi vizsga témakörei


Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Élő idegen nyelv Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése)

45

V.


Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Az íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) Nyelvi kompetencia Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom, oszthatóság, számrendszerek Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök. logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, sorozatok Függvények megadása, grafikonok ábrázolása, függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Geometria Térelemek, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Testek: hasábok, hengerek, gúlák, kúpok, gömb Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség-számítás, statisztika Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék

46

V.


Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktéroumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működése Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris generika Mendeli genetika Populációghenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Földrajz (Földünk és környezetünk) Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza

47

V.


48

A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenetel járó reakciók Eletronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) A elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet

V.


Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság, stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Fizika Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Eletromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok Ének-zene Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene

49

V.


Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás Informatika Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – Hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok

50

V.


Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés Rajz és vizuális kultúra Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete

51

V.


Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

52

VI.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

53

VI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A felméréseket a testnevelő tanárok végzik a testnevelési órákon. A tanulóknak valamennyi tesztet sportfelszerelésben kell végrehajtani. Különböző gyakorlatokkal, képességfejlesztéssel előkészítjük a felméréseket. A mérés előtt speciális bemelegítő gyakorlatokkal előzzük meg a sérüléseket, és megteremtjük a feltételeket az optimális eredmények eléréséhez. Az egyes tesztekre vonatkozó utasításokra figyelni kell, az egységes és pontos mérés érdekében. A tanulókat tájékoztatjuk a felmérés céljáról és az elért eredményekről. A teszteket évente kétszer a tanév elején és a végén végeztetjük el. A mérések során a testnevelő tanároknak ki kell javítani a hibás végrehajtást, és biztatni kell a tanulókat a képességeiknek megfelelő eredmény elérésére.

HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERVE HAJDÚSZOBOSZLÓ

Recommend Documents