I. É VFOLYAM 3. S ZÁM 2010. M ÁRCIUS K ÉSZÍTETTE : R USZKAI K RISZTINA
Események márciusban március 3-6. Interbull Konferencia, Párizs március 4. Földespuszta, Milkmen Kft. Százezer literes tehén avatás március 4. Paks, Százezer literes tehén avatás március 9. Kaposvár,Somogy megye, taggyőlés március 10. Szekszárd, Tolna megye, taggyőlés március 11. Pécs, Baranya megye, taggyőlés március 17. Kóny, Gyır– Moson–Sopron megye, megyei taggyőlés március 18. Noszlop, Veszprém megyei taggyőlés március 23. Nyíregyháza, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye, megyei taggyőlés március 24. Csongrád megye, taggyőlés március 25. Szabadkígyós, Békés megye, taggyőlés március 30. Fejér és Komárom–Esztergom megyék, taggyőlés
HFTE hírlevél A HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTİK EGYESÜLETÉNEK RENDSZERESEN MEGJELENİ INTERNETES KIADVÁNYA
A hírlevélrıl A Holstein-fríz Tenyésztık Egyesülete szeretne Tagjainak folyamatos tájékoztatást nyújtani az egyesületi eseményekrıl, valamint a szakmával kapcsolatos legfrissebb információkról. Ezért hoztuk létre ezt a folyamatosan megjelenı, naprakész információkat tartalmazó internetes kiadványt. Amennyiben szeretne értesítést kapni arról, hogy új információ vagy új hírlevél került fel weboldalunkra, küldjön egy e-mailt a
[email protected] címre!
Kiválóan szerepelt a Dante lány Egy Magyarországon álló, itt és Németországban minısített bika lánya nemzetközi ismertségre tett szert. (Folytatás a 2. oldalon)
Elkészült Braedale Goldwin géntérképe Az Alberta Egyetem tudósai befejezték a híres Semex tenyészbika, Braedale Goldwin genomszekvenálását. (Folytatás a 2. oldalon)
Az OECD az élelmiszerpiac áringadozásai ellen A nemzetközi Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) agrárminiszterei kétnapos találkozót tartottak. (Folytatás a 3. oldalon)
Események áprilisban ápr. 1. Bács–Kiskun megye, megyei küldöttválasztás, Kovács Borház ápr. 7. Pest megye, megyei küldöttválasztás, Dabas Motel április 8. Heves megye, megyei küldöttválasztás, Aranykehely Étterem ápr. 23-25. Alföldi Állattenyésztési Napok, Hódmezıvásárhely
Környezettudatos gazdálkodással az egészséges élelmiszerekért A Magyar Agrár- környezetgazda Egyesület szerint szükség van környezettudatosságra. (Folytatás a 4. oldalon)
T u da t o s a b b a n v á s á r o l u n k m a g y a r t e r m é k e t Tavaly a magyarok tudatosabban vásároltak hazai gyártású élelmiszert. (Folytatás a 3. oldalon)
Génmódosított növények borítják a Földet
Tisztelt Tagjaink! Egyesületünk a 2010. évi tisztújító közgyőléssorozatát tartja. A helyszínekkel valamint idıpontokkal kapcsolatban folyamatosan értesítjük Önöket. Tagjainknak postai meghívót küldünk!
Európa a legtudatosabb vagy a leggazdagabb kontinens? (Folytatás a 4. oldalon)
Átláthatóak lesznek az EU-s agrártámogatások kritériumai A kritériumok azonosak lesznek minden országban. (Folytatás a 5. oldalon)
úton
Nemzetközi sovány tejpor határidıs szerzıdést vezetnek be A Chicagói Árutızsde márciusban tette közzé a szerzıdés bevezetését. (Folytatás a 5. oldalon)
I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. MÁRCIUS
Kiválóan szerepelt a Dante lány A Bos-Genetic Kft 18706 BG DANTE LANCELOT nevő bikájának - amely Magyarországon és Németországban is hivatalos ivadékteljesítmény vizsgálatban vett részt - második laktációs utóda nyerte március közepén a Baden-Württembergben rendezett Show nagydíját, és a legszebb tıgy elismerést is. Lotteryt új tulajdonosa a nemzetközi showbíró Markus Mock nevezte így el. Eredeti nevén (Laurin) 2006.06.25-én született egy Ramos apaságú tehéntıl. Anyja Laura 84 pontos végpontszámmal és 10286 kg-os második laktációs csúcstermeléssel egy erıs közepes tehénnek számított. Az anyai oldalon a "felmenık" Ramos-t követıen: Sioux × Adler × Cantor × Amigo. Gratulálunk a szép sikerhez!
Elkészült Braedale Goldwin géntérképe Az Alberta Egyetem tudósai befejezték a híres Semex tenyészbika, Braedale Goldwin genomszekvenálását. Ezáltal ı lett Kanada elsı olyan tenyészbikája, melynek a teljes genomja ismert. A genomszekvenálás során a vizsgált egyed DNS-ének minden egyes molekuláját, azok sorrendjét és tulajdonságait feltárják. Ez egy szarvasmarha esetében 3 billió DNS molekula feltérképezését jelenti. A különbség a manapság egyre inkább elterjedı genomszelekció és a teljes géntérképezés között ebben rejlik, mert a szelekcióra alkalmas 50 K panel segítségével „csak” 50000 DNS molekulát vizsgálnak.
2
I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. MÁRCIUS
Az OECD az élelmiszerpiac áringadozásai ellen Az élelmiszerpiacon is megjelent jelentıs áringadozások elleni harc, valamint az agrárszektorban dolgozók jövedelmének garantálása volt a legfıbb témája a nemzetközi Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) agrárminiszterei kétnapos találkozójának - mondta az ülést követıen Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Párizsban. Tizenkét év után elıször tartott miniszteri szintő ülést a világ fejlett országait tömörítı párizsi székhelyő szervezet Miniszteri Bizottsága, amelyen a harminc tagország tárcavezetıi mellett tucatnyi meghívott és tagjelölt ország, többek között Argentína, Oroszország és Izrael is képviseltette magát. A magyar miniszter fontosnak tartja, hogy mindegyik ország "kilépett a saját burkából", illetve az Európai Unió közegébıl, s a világ fejlett országai két nap alatt közvetlenül egymás között meg tudták vitatni a nemzetközi szinten jelentkezı mezıgazdasági problémákat, amelyek egységesebb látószögbe kerültek. Gráf József szerint az élelmiszeriparnak biztos jövıje van, hiszen egyre növekvı fogyasztóréteget kell ellátnia. Ugyanakkor jelentıs kihívást és gondokat jelent, hogy az OECD számításai szerint az elkövetkezı húsz évben a világ élelmiszertermelését 50 százalékkal kellene növelni, miközben a szektornak a megmővelhetı területek arányának és a vízkészletnek a csökkenésével, valamint az évente jelentkezı természeti katasztrófákban megnyilvánuló (árvizek, aszályok) klímaváltozás hatásaival kell szembesülnie. Ez utóbbi területen a miniszter szerint nem várható el, hogy csak a többi szektor csökkentse az üvegházhatást, hanem a jelentıs kibocsátónak számító mezıgazdaságnak magának is lépnie kell, például a növénytermesztésben új technológiák alkalmazásával. A kétnapos tanácskozáson elsısorban arról alakult ki vita, hogyan lehet a növekvı élelmiszerigényeket kielégíteni az alacsony termeléső és nagy importra szoruló fejlıdı országokban: az önellátás megteremtésével vagy pedig közvetlen élelmiszerellátással. Az élelmiszerpiacra korábban nem volt jellemzı az a miniszter szerint irreálisnak minısített áringadozás, amely az elmúlt években megfigyelhetı volt. Az okokról megoszlott a tagországok véleménye. Egyes államok a szállítási költségeket, mások az élelmiszerbiztonsági követelményeket jelölték meg problémaként. A magyar tárcavezetı azzal az állásponttal értett egyet, hogy a pénzpiac válságát követıen a befektetık új üzleti lehetıségeket kerestek, s ennek során a tızsdei tevékenység és a spekuláció az élelmiszerpiacra is elért. A miniszter kitért az ágazat presztízsének problémájára is azért, hogy tisztességes jövedelmet biztosítva a fiatalok számára is vonzóvá váljon a mezıgazdaság, amely az új kihívásokkal egyre nagyobb felkészültséget igényel a környezetvédelem, a vízgazdálkodás vagy a számítógépes rendszerek területén. "A kiszámítható biztos jövedelem érdekében kell a spekulációs tevékenységet kikapcsolni a rendszerbıl" - hangsúlyozta Gráf József. A kereskedelmet illetıen - a miniszter tájékoztatása szerint - az ár-érték arány eltorzulására példaként merült fel a konferencián az európai tejválság, amelynek során a tej átvételi ára 40-rıl 20 eurocentre csökkent, miközben a fogyasztói ár alig változott. A miniszter szerint a piaci ártól eltérített áraknál igazságtalan a nyereség és a haszon megoszlása, mivel a nagy élelmiszerláncok visszaélnek erıfölényükkel. Annak ellenére, hogy Magyarország törvénnyel próbálta szabályozni a felmerülı problémákat, a miniszter úgy érzi: a kérdést nem lehet az országok szintjén rendezni, hanem az Európai Uniónak vagy az OECD-nek segítenie kell. A támogatások kérdésének területén Gráf József elmondása szerint vannak olyan fejlett országok, élükön Új Zélanddal, amelyek azt állítják: semmilyen szinten nem segítik az agrárszektort, és hasonló utat javasolnak nemzetközi szinten is. Ezzel szemben a magyar miniszter azt hangoztatta, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája jelentheti a követendı példát, hiszen a közvetlen támogatások itt már el vannak választva a termeléstıl, azaz jövedelemtámogatás mőködik. "A drasztikus beavatkozás és a megváltoztatás beláthatatlan következményekkel járna az európai agrártermelıkre" - mondta az agrárminiszter. /Forrás: MTI/
T u da t o s a b b a n v á s á r o l u n k m a g y a r t e r m é k e t Tavaly a magyarok tudatosabban vásároltak hazai gyártású élelmiszert, mint a korábbi években derül ki az Ipsos felmérésébıl. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) irányító hatósága megbízásából végzett felmérésbıl kiderül, hogy a megkérdezettek közel 80 százaléka megnézi a csomagoláson a termékek származását, 75 százalékuk pedig tudatosan figyel arra, hogy magyar terméket vásároljon. Az alapvetı élelmiszerek közül a legfontosabb termékek - amelyeknél elsısorban a származási helyet veszi figyelembe a lakosság - a pékáruk, a tojás, a baromfi, továbbá más húskészítmények és a tejtermékek. A lista legvégén a szeszes italok és az édességek állnak. Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal nıtt azon fogyasztók száma is, akik rendszeresen vásárolnak biotermékeket. Tavaly a válaszadók mindössze 40 százaléka ügyelt arra, hogy egészséges élelmiszer legyen az, amit vásárol. A felmérés szerint a magyarok 66 százaléka szereti a bıséges adagokat, ami szintén nem az egészségtudatos táplálkozás elvét tükrözi. Ezzel szemben jó hír, hogy a napi gyü3 mölcsfogyasztást majdnem minden magyar fontosnak tartja és törekszik is rá. /Forrás: napi.hu/
I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. MÁRCIUS
Környezettudatos gazdálkodással az egészséges élelmiszerekért A Magyar Agrár- környezetgazda Egyesület szerint egészséges élelmiszereket környezettudatos gazdálkodással lehet termelni. A kecskeméti székhelyő országos közhasznú szervezet elnöke, Csitári Tibor szerint a környezettudatos gazdálkodó a régi parasztokra hasonlít, aki célszerően hasznosította a szervestrágyát és az egyéb melléktermékeket is. A mai gazdálkodók már vegyszereket, mőtrágyákat használnak, de korántsem mindegy, hogyan teszik azt. Mivel nálunk alacsonyak a terményárak, ezért nem használnak mértéktelenül vegyi anyagokat, mert nem éri meg. A magyar földek nincsenek még agyonszennyezve. Viszont sajnos a szervestrágya felhasz-
nálás is alacsony az állattenyésztés visszaesése miatt, így a talaj tápanyagtartalma is kicsi. A környezettudatosság azonban nem szőkíthetı le a vegyszerek ésszerő alkalmazására. Figyelni kell pl. a gyomosodásra, a parlagfő irtásra is. Az egyesület az unió Norvég alapjából nyert egy pályázatot, amelybıl országos szintő konferenciákat szerveztek, amelyeken többek között az agrárkörnyezetgazdálkodási pályázat követelményeit is tisztázták. Csitári Tibor szerint érdemes volna minél több gazdálkodónak bekapcsolódnia az AKG programba. /Forrás: agroinform.com/
Génmódosított növények borítják a Földet Európa a legtudatosabb vagy a leggazdagabb kontinens? Miközben a világ termıföldjeibıl már 134 millió hektárt hódítottak el a génmódosított növények, a mi földrészünkön továbbra is nagy az elutasítás. Éles kontrasztban állnak egymás mellett a világproblémák asztalán az egyre csökkenı mennyiségben rendelkezésre álló, illetve egyre inkább kihasznált termıföldek és a drámaian növekvı népesség. Az éhes tömegeket jóllakatni a kevés termıterületrıl csak kompromisszumok árán lehet. A legegyszerőbb ilyen kompromisszum a génmódosítás, amivel, mintegy varázsütésre, az aszályos területeken is megterem a gabona, sok termést hoznak a növények még szélsıséges idıjárási körülmények között is. A génmódosítás egészségügyi és környezetvédelmi kockázatai ugyanakkor mindmáig tisztázatlanok, a génekbe való "belepiszkálásnak" sok ellenzıje akad, különösen a jómódú, felvilágosult régiókban. Miközben Európában a legjellemzıbb a GMO-ellenesség és az egyre erısebb eltolódás a bioélelmiszerek felé, a világ szegényebbik felén gyakran a módosított génkészlető növényeket is örömmel megeszik, hisz ezek általában olcsóbban kerülnek az asztalra. Nem véletlen, hogy az ilyen növényeket termelı gazdák körülbelül 90 százaléka is a fejlıdı országok szegény területein, kis területen gazdálkodókból kerül ki.
A legújabb vonatkozó adatokat a Mezıgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (ISAAA) tette közzé nemrégiben. A szervezet 2009-es adatai szerint már 134 millió hektáron termelnek GM-növényeket, a szójatermı terület háromnegyedén, a gyapotföldek felén génmódosított növényeket termesztenek. Mivel ezek átlagos hozama nagyobb, mint az eredeti növényeké, valószínősíthetı, hogy a világon forgalomba kerülı szójának több mint háromnegyede GMnövény, ugyanígy a gyapottermés több mint fele módosított lehet. A kukoricaföldek negyedérıl, a repcetermı terület ötödérıl kerül le ilyen termés. Ezek egyrészt közvetlenül kereskedelmi forgalomba kerülnek, gyakran állatokkal etetik fel ıket, így a húson keresztül jutnak a fogyasztókhoz, máskor valamilyen módon feldolgozva, valaminek a hozzávalójaként kerülnek a polcokra. Az uniós szabályozás szerint a 0,9 százaléknál nagyobb mennyiségő GMösszetevıt kell feltüntetni az élelmiszerek címkéin, de sok európai polgár jobban örülne a teljes tilalomnak. Az unióban 2004-ig tilos volt GM-növényeket termeszteni, s addigra sokakban kialakult az ellenállás a génmanipulált élelmiszerekkel szemben. Itt sem teljes ugyanakkor az egyetértés: az ISAAA adatai szerint a 25 legnagyobb GM-termelı ország listáján hat európai állam
szerepel. A legnagyobb területen, 100 ezer hektáron Spanyolország termeszt génmanipulált kukoricát, de a listán ott van több közép-keleteurópai ország is, így Csehország és Lengyelország mellett két szomszédunk, Románia és Szlovákia. Nemsokára GM-termelıvé válhat Olaszország is, ahol pedig a lakosság 74 százaléka elutasítja a génmódosítást - errıl február elején született döntés az országban, s az egyébként berzenkedı illetékes minisztériumnak május elejéig kell biztosítani a GM-kukorica megjelenésének feltételeit. A támogatók és ellenzık harca itt is dúl, ahogyan nemrégiben Bulgáriában is vitáztak a GM-növényekrıl - utóbbi helyen végül az ellenzık nyertek, háromévnyi moratóriumot tudtak kiharcolni. Magyarországon is GMmoratórium van érvényben, melyet ötpárti egyetértéssel tart fenn az állam az Európai Unió határozott ellenzésének dacára. A génmódosítás-mentességnek ezek a kis, európai bástyái idıvel felértékelıdhetnek majd a tudatos európaiak szemében, akik a génmódosított élelmiszerek helyett - mert megtehetik - inkább az eredeti növényeket, vagy m ég inkább a bioélelmiszereket választják a nemzetközi palettáról. /Forrás: szabadfold.hu/
4
I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. MÁRCIUS
Nemzetközi sovány tejpor határidıs szerzıdést vezetnek be a Chicagói Árutızsdén A Chicagói Árutızsde (Chicago Mercantile Exchange - CME) március 25-én közzétette, hogy egy új, egyedülálló határidıs termékeket vezet be május 10-tıl: a nemzetközi sovány tejpor határidıs szerzıdést és opciót (International Skimmed Milk Powder Futures and Options).Az újítás a várakozások szerint lehetıvé teszi, hogy többek között európai feldolgozók és termelık is kihasználhassák a CME likviditásából fakadó kockázatkezelési elınyöket. Az újítás abból fakad, hogy ez a CME elsı mezıgazdasághoz kapcsolódó határidıs terméke, ahol a fizikai teljesítés szállítási pontja az USA-n kívüli – Auckland, Melbourne, Rotterdam – kikötı is lehet. A határidıs kereskedésnél a fizikai teljesítés általában ritka, a pozíciókat jellemzıen egy ellentétes irányú ügylettel lezárják, ezáltal egy meghatározott árszintet képesek maguknak biztosítani az érintettek. Ennek ellenére elıfordulhat olyan szituáció, amikor szóba kerülhet az áru – jelen esetben sovány tejpor – tényleges leszállítása. A CME szerint a legtöbb európai tejtermelıt és feldolgozót többek között az riasztotta el a chicagói tızsdén folytatandó kockázatkezeléstıl, hogy a fizikai teljesítés Európában nem volt lehetséges. Az új határidıs és opciós termék elsısorban olyan piaci szereplıknek ajánlott, amelyek a sovány tejpor áringadozásának vannak kitéve. Ezek elsısorban tejport feldolgozók és felhasználók (sütıipar, édesipari cégek, RTE termékgyártók), de adott esetben nagyobb tejszövetkezetek számára is érdekes lehet, hogy a tej áringadozásából fakadó kockázataikat sovány tejpor elıállításával és az azzal történı hedzseléssel kompenzálják. A termékekkel történı kereskedés elektronikus rendszerben, a CME-n zajlik. A tejport Ausztráliában, az EU-ban, Új-Zélandon vagy az USA-ban kell elıállítani, a származási ország illetékes kormányzata által jóváhagyott üzemben. A tejpornak meg kell felelni a 207-1999-es Codex Szabvány követelményeinek, és az elıállításának napja a leszállítási szándék jelzésének napjától számított 180 napon belül kell, hogy essen. A kereskedési hónapok az év mind a 12 hónapjára adottak. A kontraktus mérete 20 tonna, az árazás cent/font alapon történik. /Forrás: agroline.hu/
Átláthatóak lesznek az EU-s agrártámogatások kritériumai Dacian Ciolos: Átláthatóak lesznek az EU-s agrártámogatások kritériumai. Az európai uniós agrártámogatások kritériumai átláthatóak, azonosak lesznek minden országban - jelentette ki Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezıgazdasági biztosa pénteken Nádudvaron sajtótájékoztatón. Az uniós biztos elıadást tartott a harmadik alkalommal megrendezett Magyar Agrárakadémián, ezt követıen újságírók elıtt kifejtette: 2013 után több egyenlıségnek és több méltányosságnak kell jellemeznie az agrártámogatásokat az unióban. Az uniós biztos szólt arról, hogy a 2013 utáni közös agrárpolitika reformjának javaslatait az év végére készítik el, elıtte széleskörően tájékozódik a tagországokban. Magyarországi látogatása - fogalmazott - jól illeszkedik abba a sorba, amelynek során felkereste Németországot, Spanyolországot és Franciaországot. Dacian Ciolos fontosnak nevezte, hogy a döntés elıkészítése során megismerjék a tagországok sokféle érdekét, fontos, hogy mindenkit meghallgassanak, és mindenki elmondhassa a közös agrárpolitikával összefüggı véleményét. Az unió agrárbiztosa kérdésre válaszolva beszélt a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek árstabilitásáról. Rámutatott: ez nem jelentett problémát, amíg védett, zárt volt az unió gazdasága, de miután az EU is teljesen nyitottá vált a világgazdaságban, a mezıgazdasági árak is "brutálisan ingadoznak". Közös feladatnak nevezte megtalálni azokat az eszközöket, amelyek megvédik a gazdákat ezektıl az ingadozásoktól. Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az akadémia szünetében kétoldalú megbeszélést folytatott Románia korábbi agrárminiszterével, az EU jelenlegi mezıgazdasági biztosával - közölték a sajtótájékoztatón. Gráf József utalt arra, hogy agrárminiszterként sokáig dolgozott együtt román kollégájával, és a legtöbb kérdésben egyetértettek. Mindig igyekeztünk a saját országaink és az új tagországok érdekében közösen fellépni - jegyezte meg a magyar agrárminiszter, hozzátéve, hogy Dacian Ciolosnak most bonyolultabb a helyzete, mert az egész Európai Uniót kell képviselnie. Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselı, a rendezvény kezdeményezıje elmondta: Nádudvaron nyolc ország és Magyarország képviselıi cseréltek véleményt a közös agrárpolitika kérdéseirıl. Kifejtette nézeteit a magyarok mellett Spanyolország, Nagy-Britannia, Portugália, Belgium, Hollandia, Görögország, Olaszország és Románia képviselıje is. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy rendkívül jelentıs és széles körő eszmecserét folytattak, ami jelzi, hogy az agrárgazdaság ügye nem pártpolitikai, hanem nemzeti és uniós ügy. /Forrás: MTI/
5
I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. MÁRCIUS
Így készítenek trágyából áramot Átadták pénteken a Kaposszekcsıi Mezıgazdasági Zrt. 1,064 milliárd forintos beruházással épített biogázüzemét, a Dél-Dunántúl elsı ilyen létesítményét - közölte a társaság vezérigazgatója az MTI-vel. Papp Nándor, a társaság vezetıje az 54 százalékos európai uniós támogatással épített üzemrıl elmondta: a kaposszekcsıi ipari parkban 1,7 hektáros területen három, egyenként 2500 köbméteres erjesztıtankban állítanak elı biogázt, amelynek alapanyaga a mintegy 800 szarvasmarhát és 5000 sertést tartó mezıgazdasági cég telepén keletkezı trágya és hígtrágya. Ugyancsak biogáz elıállításához használják fel a bioetanolgyártásnál melléktermékeként keletkezı úgynevezett szeszmoslékot. A biogázüzem mellett a dombóvári Agrár-Béta Mezı-
gazdasági Kft. tervez bioetanol-üzemet építeni, amely nemcsak nyersanyagot ad, hanem az itt keletkezı hulladékhıt is hasznosítja. A biogázüzem áramtermelı kapacitása 0,83 megawatt, az áramot az E.ON veszi át. Az üzem a tervek szerint az év második felében termel teljes kapacitással. /Forrás: videkize.hu/
Forrás: videkize.hu
Interbull Konferencia, Párizs 2010 március 3-6. között Párizs Interbull konferenciának adott otthont. Magyarország képviseletében egy kisebb delegáció vett részt az eseményen. A három mesterséges termékenyítı állomás vezetıi, valamint a Holsteinfríz Tenyésztık egyesületének ügyvezetıje és tenyésztési szakadminisztrátora utaztak a rendezvényre, melyen az alábbi témákban zajlottak az elıadások. A nemzetközi genomikus tenyészértékbecslés jelenlegi helyzetének bemutatásával kezdıdött a kétnapos elıadássorozat. Ezután a nemzeti genomikus tenyés zérték becslések eredményeinek validálásáról volt szó, melyben kifejtették az Interbull megítélési elképzeléseit, valamint az eddigi ellenırzı tesztek elızetes eredményeirıl tartottak beszámolót.
A következı elıadásblokkban a becslés megbízhatóságát fejtegették, valamint annak kiszámítási módjait. Kaptunk egy átfogó képet a számítógépes becslési lehetıségekrıl, melyek körülbelüli megbízhatóságot számítanak. Elemezték a hagyományos és a genomikus ten yés zérték becslési eredmények megbízhatóságát. A délután folyamán már a laborvizsgálati módszerekrıl és technológiákról volt szó. Bemutatták a különbözı chipekre alapozott módszereket, és elmondták, hogy milyen populációkban milyen chip használata javasolt. Szó volt arról is, hogy különbözı technikákkal becsült g e n o m ik u s t e n yé s zértékeket hogyan lehet egymáshoz viszonyítani a jövıben, valamint, hogy a populációgenetikában hogyan integrálódik a genomszelekció.
Ezután néhány elıadás során a genomszelekció tenyésztési programokra gyakorolt hatásáról volt szó. A módszer elterjedtével sokkal gyorsabb lesz a genetikai elırehaladás, de felhívták a figyelmet ennek „kétélő” voltára, miszerint ugyanilyen gyorsasággal, kellı szakértelem hiányában hatalmas rombolást is okozhat elterjedése. Fejtegették, hogy a mesterséges termékenyítı iparág hogyan fogja a genomikus eszközöket alkalmazni a jövıben, és az elıadássorozat lezárásaképp egy jövıképlatolgatás következett, hová tart a szarvasmarha tenyésztés címmel. A konferencia végsı konklúziója nagyon hasznos a magyar tenyésztık és tenyésztésben résztvevık számára. Óvatosan kell a genomszelekció ügyét
kezelni és mértékkel kell alkalmazni, hiszen hatalmas javulások mellett nagy romboló hatással is lehet a holstein-fríz fajta genetikai diverzitására. Használatakor nem szabad az ivadékteljesítmény vizsgálatról megfeledkezni, melynek a szükségessége a jövıben is elsırendő lesz. Hiszen kell egy folyamatos referencia bázis, melyhez a genomikus eredményeket viszonyítani tudjuk. Az esemény elıadásanyagai megtekinthetık az interbull.org címen.
6
I. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. MÁRCIUS
WHFF Küllemi bírálati harmonizáció – Párizs Globalizáció. Ez a szó kemény vitákat vált ki a világban, megoszt földrészeket, országokat. Bizonyosan az ellenzıi és támogatói vélemények részérıl is sok igazság fellelhetı, de a Holstein-fríz fajta esetében inkább elınyökrıl, mint hátrányokról beszélhetünk. Február végén 28 ország tenyésztıinek képviseletében, 54 bíráló győlt össze megvitatni a küllemmel kapcsolatos jövıbeni kihívásokat, tenyésztési irányelveket mind elméletben, mind gyakorlatban. Ezeken a rendezvényeken rendszeresen megtörténik az országok „bírálóinak a kiértékelése” is. Az Interbull országonként számol korrelációkat minden lineáris tulajdonságra, összeveti azokat, ezzel szinte irányítva az adott, illetve a jövıben felmerülı feladatokat, hiszen ilyenkor kiderül az is, hogy mely tulajdonságok vannak kiválóan „harmonizálva” a világban, és melyek kevésbé. A táblázatban az INTERBULL januári futtatásának eredményei alapján szerepelnek az adatok, a nemzeti tenyészértékeket alapul véve, azon bikák esetében, amelyeknek a lányai legalább 10 környezetbıl származnak. 19 ország, vagy országcsoport (DNK, SWE, FIN) 18 lineáris küllemi tulajdonságának összefüggéseirıl számolt be Gerben de Jong a jelenlevıknek.
A 18 lineáris tulajdonság közül a farmagasság (0,91), a farlejtés (0,94), a tıgymélység (0,97), a bimbóhossz (0,94) és a hátulsó bimbó helyezıdés voltak azok a tulajdonságok amelyekkel a „világ szeme a legjobban öszszehord”. A 0,90 feletti korreláció azt jelzi, hogy adott tulajdonság megítélése Pl. Argentínában, Koreában, Japánban stb. szinte ugyanolyan mint Európában, vagy Magyarországon. A leggyengébb „eredmény” a két „nem valódi lineáris skálán mozgó” lináris tulajdonságnál jelentkezett,vagyis az élességnél (0,75), és a mozgásképnél (locomotion, 0,72), amely nem okozott nagy meglepetést, viszont annál nagyobb kihívást jelentett, jelent a bírálóknak. A tulajdonságok definícióinak, illetve a használt skála pontosítása sarkalatos kérdése volt a konferenciának. Érdekes lehet tudni, hogy az objektív méréseken alapuló tejmennyiség 0,88, a tejzsír kg 0,84-es korrelációt ért „csupán” el , amely azt mutatja, hogy bizonyos tulajdonságoknál a bírálók szeme, szemmértéke gyakran pontosabb, megbízhatóbb, mint a mőszerekkel végzett vizsgálatok! A fenti problémakört orvosolván, szigorítás, talán inkább pontosítás történt az élesség megítélésénél. Az új definíció leírása szerint az élesség megítélésénél 100%-ban a bordák szöge és nyitottsága adja a bírálat alapját. Tehát minden egyéb, eddig a tulajdonság szerves részét képzı tulajdonság, pl. csontfinomság, lapos nyak, finom fej stb. „kiesik” a pontozásnál. Ez a változás Magyarországon – elsıdleges becslések szerint – az érintett tulajdonságnál egy kis visszaesést eredményezhet, de erre számadatok természetesen csak pár hónap adatgyőjtés után állnak majd rendelkezésre. /Szerzık: Kırösi Zsolt, Sebık Tamás/
7
Felhívás!
A HOLSTEIN-FRÍZ TENYÉSZTİK EGYESÜLETÉNEK RENDSZERESEN MEGJELENİ INTERNETES KIADVÁNYA
Ezúton hívjuk fel Tenyésztıink figyelmét arra, hogy kezdjék meg az állataik
Cím: 1134 Budapest Lıportár utca 16.
felkészítését az Telefon: (+36-1) 412-50-50 Fax: (+36-1) 412-50-52 E-mail:
[email protected]
Alföldi Állattenyésztési Napokra, www.holstein.hu
Feliratkozás a levelezılistára:
[email protected]
valamint a Cremonában tartandó
Európa Bajnokságra! Igény esetén szívesen segítséget nyújtunk!
Melyik termék elıállításához használunk fel több vizet?
Az ábra megmutatja, hogy az alul felsorolt mezıgazdasági termékek 1 kilogrammjának elıállításához mennyi vizet használunk fel.
Legfelül a rizs, majd az óramutató járásával haladva sorra a búza, burgonya, marhahús kukorica és szója láthatóak.
Egy kis kék kocka 100 liter vizet jelöl. Látható, hogy a legalsó részen jelölt marhahús elıállításához kell a legtöbb vizet felhasználni termék kilogrammonként. Ez is magyarázza a magas elıállítási költségeket, valamint a marhahús piaci értékét.
„Bıtıgyő" marha: napi nyolcvanhét liter tej Tejelési rekordot döntött az Egyesült Államokban egy tehén: 31750 liter tejet adott egy év alatt, azaz naponta csaknem 87 litert. A "bıtıgyő" marha szőkebb hazája Wisconsin állam, azon belül Waldo települése. Fajtája Holstein, neve 1326, azaz még csak nem is adott neki nevet gazdája, Tom Kestell. Mint mondta, a tehén nem kapott semmilyen különleges takarmányt, vagy tápot, és nem volt "táppénzen", mármint beteg a tejrekordot döntı évben. /Forrás: MTI/
