Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása
Hévízi Kistérség Bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciója
2008. december
2
I. Bevezető. A Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által képviselt települések, a város és a községek tízezernél is több embernek jelenti az állandó vagy ideiglenes lakóhelyét. A települési önkormányzatok arra törekednek, hogy felelős döntéseikkel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsenek az itt élők számára. A közbiztonság közügy, a probléma össztársadalmi, éppen ezért a megoldásnak is annak kell lennie. Valamennyiünk jól felfogott érdeke, hogy megakadályozzuk a bűnözés továbbterjedését. Meggyőződésünk, hogy az önkormányzat a lakosság, rendőrség, polgárőrség, közterület felügyelők összefogásával ez a feladat megoldható. Hévíz és kistérségének közbiztonsági helyzete megoldandó problémák halmaza, melyre hatékony és eredményes reagálás csak összefogással valósítható meg. A helyi társadalmat fel kell készíteni a megelőzés lehetséges módjaira, erősítendő a felelősség érzet, valamint a jogkövető magatartás. A bűnözés elleni küzdelem egyik kézenfekvő módja a bűncselekmények felderítése és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása. Helyi szinten elsősorban a bűnmegelőzésre kell fektetnünk a hangsúlyt. Az átgondolt bűnmegelőzési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez. A bűnmegelőzési intézkedések költségeit olyan befektetésnek kell tekintenünk, amely hozzájárul a bűnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bűnmegelőzésnek hozama a közbiztonság állampolgárok számára érzékelhető javulása. Minden településnek a helyi körülményekre alakított stratégiára van szüksége, mely hatékony, célirányos feladatokat fogalmaz meg. A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégia által biztosított cselekvési alternatívák azonban kistérségi szinten is felhasználhatók. A közbiztonság megteremtésére, a bűnmegelőzés javítására fordítandó energiák csak akkor válnak eredményessé, ha a helyi társadalompolitika részeként valósulnak meg, amely nyitott és befogadó mind a szakmai, mind a tudományos, mind pedig a civil kezdeményezésekre. Ezért el kell készíteni egy olyan társadalmi programot, amely a biztonság javítása, a bűnözés elleni összefogás érdekében elemzi és prognosztizálja a várható folyamatokat, valamint ajánlásokat tesz a széles körű összefogásra épülő tennivalókra. A koncepcióhoz – mint kerethez – Intézkedési Terv kapcsolódik, amely a célmegvalósításhoz szükséges konkrét feladatokat és azoknak – lehetőségek függvényében történő – ütemezését tartalmazza. A koncepció célja : A koncepció célja, hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben résztvevők közötti célirányos párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására a széles körű összefogásra a stratégiai célok és prioritások kijelölésével.
Az önkormányzat közbiztonság védelmét szolgáló alapfeladatának színvonalasabb ellátása. A város rövid és középtávú közbiztonsági stratégiájának kidolgozása. A gyakorlati megvalósulási lehetőségek felvázolása. Szervezési, működtetési feladatokban való részvétel, az önkormányzat ez irányú érdekeinek képviselete.
A koncepció jogi alapjai, alapgondolatok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. § (1) bekezdése a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat maga
3 határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A konkrét közbiztonsági feladatokat és hatásköröket az ágazati jogszabályok tartalmazzák, melyek megnevezik az e feladatot ellátó államigazgatási és más szerveket, és azok jogosítványait is. Fentiek értelmében az önkormányzatoknak – a lehetőségeikhez mérten – kell kialakítania a település sajátosságaihoz igazodó közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégiát és a megvalósításról gondoskodnia, melyhez a jogszabályok azonban szerény eszközöket biztosítanak. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete meghatározza a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát, továbbá felhívja a rendőri és az önkormányzati vezetőket a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok közös ellátására. A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény, melyben az Országgyűlés elismeri az állampolgárok önszerveződésének eredményeként megalakult polgárőrség tevékenységét és méltányolja, hogy a polgárőrség támogatja a helyi önkormányzatokat és a helyi, területi rendvédelmi szerveket a közbiztonság helyi feladatainak végrehajtásában. A kormány a 115/2003.(X. 28.) OGY határozatával elfogadta a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiáját. A dokumentum komplex módon tartalmazza a bűnmegelőzés feladatrendszerét, a társadalmi együttműködés fontosságát a különböző területeken jelentkező problémák megoldása során. Hangsúlyozza továbbá, hogy a társadalmi bűnmegelőzési stratégia megvalósítása az önkormányzatok közreműködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált részévé. Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása létrehozásáról szóló Megállapodás III-és IV fejezet szerint „ A Társulás a jogszabályokban meghatározott feltételek és a Társulási Tanács döntései szerint gondoskodhat az önkormányzatok feladatkörébe tartozó közszolgáltatások, egyes feladatok és hatáskörök ellátásáról. A Megállapodás szerint közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a Társulás: -Koncepciót készít a kistérség közbiztonságának javítása érdekében. -Együttműködik a térségben a bűnüldözésben, a bűnmegelőzésben érdekelt hatóságokkal és segíti a civil szervezetek munkáját. -Akciótervet készít és valósít meg a bűnmegelőzés érdekében. -A közbiztonság javítása érdekében a térség minél szélesebb társadalmi rétegének bevonásával programokat valósít meg. Az önkormányzás lényege Az önkormányzás lényege a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Ezért a bűnmegelőzés fő letéteményeseinek egyike az önkormányzat. Azonban a bűnmegelőzési stratégia eredményességéhez nélkülözhetetlen a kormány, állami-, önkormányzati-, civil szervezetek, alapítványok, állampolgári önszerveződések közreműködése. A közbiztonság A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének adott időszakban és adott helyen jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek személyiségi jogai, élete, és javai biztosítottak az illetéktelen támadással szemben. A közbiztonság infrastrukturális tényező is, a gazdaság működésének üzemen kívüli feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékokat, az idegenforgalmat, a termékek előállítási költségét, stb. A közbiztonság állapota a helyi problémák összességéből tevődik egybe. Így annak kezelése a hatékony reagálás is helyben, helyi összefogással lehetséges. A törvénytisztelő, jogkövető lakosság bevonásával a helyi speciális viszonyok figyelembevételével olyan közös stratégiát kell kidolgozni, amely – a lakossági megelégedettség mellett – biztosítja, hogy a rendőrség rövid időn belül hatékonyan felléphessen minden olyan jogsértő cselekménnyel szemben,
4 amely sérti vagy veszélyezteti az adott település lakóinak személy- és vagyonbiztonságát. A közbiztonság fontosságára tekintettel és az önkormányzás lényegéből fakadóan a helyi társadalmat és értékeit meg kell védeni a bűnözőktől, a közlekedési szabályokat súlyosan sértőktől. Előre kell tervezni a baleset-, bűnmegelőzés terén a legfontosabb teendőket és rendelkeznünk kell olyan közbiztonsági koncepcióval, melyben a közbiztonság kezelésének a megelőzési felfogás az alapja. A megelőzés A megelőzést elsődlegesen a makro és mikrokörnyezetben előforduló okok figyelembe vételével kell végezni. A bűnözés okai és elősegítő feltételei között kell említeni az úgynevezett nagykörnyezetbe tartozó szociális ellátottságot, az egészségügyet és közigazgatási fejlettséget, a műveltségi szintet, az igazságszolgáltatás pontosságát és gyorsaságát, a munkanélküliség mértékét és az általa érintett rétegeket, az általános gazdasági helyzetet, a létminimum alatt és annak közelében élők számát, a lakáshelyzetet és az ezekhez hasonló további tényezőket. A személyiség kialakulását és közvetlenül befolyásoló kiskörnyezet a család, az iskola, a munkahely, a baráti kapcsolatok, a szórakozási lehetőségek és szokások is befolyásolhatják a bűnözés méretét és minőségét. Az elsődleges, az igazi megelőzés ehhez a két környezethez tartozó okokra hatással lehetséges. Másodlagos jelentőségű a megelőzés szempontjából a bűncselekmények felderítése, a büntetőjogi felelősségre vonás, illetve a helyzeti jellegű prevenció. A bűncselekmények jellemző előfordulási helyének ellenőrzéséről, környezetének átalakításáról, az elkövetést lehetővé tevő szituációk csökkentéséről az elfogás kockázatának növeléséről van szó. (pl. a tárgyak megerősítése, lakossági járőrözés, térfigyelő rendszerek kiépítése, stb.) Az okok, feltételek áttekintéséből következik, hogy a megelőző munka állami, önkormányzati és társadalmi feladat is. Az egyes területek tevékenysége nem mosható össze, a feladatokat nem lehet egymástól átvállalni. Minden szerv a saját feladatkörében meghatározott jó munkájával és ötleteivel járulhat hozzá a közbiztonság javításához. A bűnmegelőzés célja, hogy a bűnelkövető ne valósítson meg büntető törvénybe ütköző cselekményt, illetve ha már elkövette, akkor az ne maradjon rejtve az igazságszolgáltatás és a társadalom előtt. Közvetlen megelőzési cél: a bűncselekmények legközvetlenebb okainak megszüntetése. Közvetett megelőzési cél: A bűnözővé válás megelőzése A tettenérés kockázatának növelése. A bűnalkalmak csökkentése. Áldozati – sértetti károk mérséklése. A bűnözőktől való félelem csökkentése. Bűnmegelőzés kiemelt célcsoportjai: Gyermekek, fiatalkorúak és a fiatal felnőttek nemzedéke. A hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartozók. A halmozottan hátrányos helyzetben lévők. A bűnmegelőzés számos különböző területet érint, a társadalom egyes ágazatainak együttesen kell vállalni ebben a felelősséget. A közbiztonságot fenyegető veszélyek azonosítása, elkerülése érdekében állandó párbeszédet kell folytatni a közösséggel.
5
II. Helyzetelemzés, helyzetértékelés: A. Hévíz és a kistérségi települések szociometriai leírása, településszerkezeti sajátosságai Alsópáhok Alsópáhok, a nyugat-dunántúli régióban, Zala megye keleti részén helyezkedik el, a Balatontól 7 km távolságra. Keleti oldalán közvetlenül határos a térség két jelentős városával, Hévízzel (800 m) és Keszthellyel (5,5 km). További szomszédai: délen Sármellék (5 km), keleten Szentgyörgyvár (1 km), északon Felsőpáhok( összeépült) . A településen a 75. sz. főút, a Nemesboldogasszonyfa falurészbe vezető 7351, 0169 sz. út, 73174 sz. Felsőpáhokkal összekötőút és sz. Hévíz Alsópáhokot összekötő közút halad át.A település nagysága (ha), kül- és belterületre bontva : a község külterülete 1.347 ha, zártkert 192 ha, belterülete 263 ha. A község hosszan elnyúló településszerkezetet mutat, családiházas beépítéssel (450 háztartás). Összlakosságszám: 1377 fő. Középületei: Dr. Szántó Imre Általános Iskola és Óvoda, Polgármesteri Hivatal, Rendelőintézet, Fiókgyógyszertár, Gazdasági Ellátó Szervezet, Sportpálya- Öltözőépület, Művelődési Ház, Posta.A falu egészségügyi ellátás intézményei: Gyermek és felnőtt háziorvosi rendelő és fiók gyógyszertár. Pénzintézetek: Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet, OTP terminál.A legfőbb szolgáltatási ágazat az idegenforgalom, a 4*-os 350 ágyas Kolping Hotel a legmeghatározóbb. Jellemző a szobakiadás, elsősorban falusi szálláshelyekkel, 2 panzió és 2 kemping áll a vendégek rendelkezésére. Építőipari tevékenységet 8 cég végez, és tőzegkitermeléssel egy cég foglalkozik. A második legnagyobb munkáltató a helyi Önkormányzat. A faluban élő kisebbségek száma: 15 fő. Elsősorban Keszthely és Hévíz településekre irányul a munkahelyi ingázás. Fontosabb rendezvények: Tűzoltónap (május), Alsópáhoki falunap (június hó), Nemesboldogasszonyfai Falunap (augusztus), „3H” PLUSZ Egészségnap-Sportnap (szeptember). Sportélet: Az Alsópáhoki Labdarúgó Egyesületnek közel 100 igazolt játékosa van az óvodás korosztálytól a felnőtt korosztályig bezárólag. A gyermekek a NUPI program keretében térségi bajnokságban játszanak, a felnőtt csapat a Megye II. bajnokságban. Az Öregfiúk Labdarúgó Egyesülete főként kispályás- és teremlabdarúgó tornán vesz részt. Az Alsópáhoki Tűzoltó Egyesület bár nem folytat sport tevékenységet, de a gyermek, női és férfi csapata állandó résztvevői a térségi tűzoltóversenyeknek, a közösségi élet fontos színtere. Cserszegtomaj Cserszegtomaj Rezi községtől 3 km, Keszthely városától 5 km, Hévíz városától 3 km-re található. Három áthaladó főútvonal van. (Sümegi út, Rezi út, Várvölgyi út) A település területe 1261 Ha (786 Ha belterület, 475 Ha külterület), az itt található lakóházak száma: 933 db. Ezen kívül a községben található középületek: posta, iskola, óvoda, 2 hivatal, és a kultúrház. Egészségügyi ellátás intézményei: 1 orvosi rendelő, 1 gyógyszertár, pénzintézet nincs a faluban. A településen élő kisebbségek száma kb. 30 fő. Kiemelkedő és rendszeres rendezvények: Falunap, Orbán nap, Mesefesztivál, Bornapok, Sörnapok, Pop-Rock fesztivál, Szüreti vigasság, Sportnap Ezen kívül a községben működik egy futball klub is. Fontosabb vállalkozások, melyek Cserszegtomajon működnek: Pajtika Bánya Kft., Kráter Team Kft., Arbor 98 Kft., Szavelektro Kft.,Mag. Pack Kft., Mobil Gáz 98 Kft. Külön említendő a vendéglátás, idegenforgalom területén működő vállalkozások: Napraforgó Étterem, Wágner Panzió, Panoráma Camping, Rózsa Camping, Abázia Club Hotel, MTMH Bt. Felsőpáhok
6 Felsőpáhok település a Keszthely-Zalaegerszeg útvonal mentén helyezkedik el. Hévíztől 1 km-re, Alsópáhoktól 500 m-re, Zalacsánytól 5 km-re, Nemesbüktől 3 km-re, Szentgyörgyvár községtől 3 km-re helyezkedik el. Belterület nagysága 118 ha, a zártkert nagysága 74 ha, külterület nagysága 535 ha, így a település összesen 727 ha nagyságú. A település hagyományos falusi szerkezet, 282 lakás van a községben. Két középület emelhető ki, az önkormányzat hivatalának épülete (Felsőpáhok, Szent I. u. 67.), illetve a művelődési ház és orvosi rendelő (Felsőpáhok, Szent I. u. 74.). Pénzintézet, posta a faluban nincs. Egészségügyi ellátás társulási formában Alsópáhok községgel közösen megoldott, helyben kialakított orvosi rendelő fogadja a betegeket heti két alkalommal. A községben kisebbségek nem élnek. A falu munkaképes lakossága 80 %-a Hévízen dolgozik, a többiek Keszthelyen talál munkát. A gyermekek alapfokú oktatása és az óvodai nevelés nagyrészt Alsópáhokon történik a közös – társulási formában – fenntartott intézményekben. Fontosabb rendezvények: május első vasárnapján a búcsú, július első szombatján a községi falunap. Felsőpáhokon önálló sportegyesület működik, labdarugó szakosztállyal. A településen 3 nagyobb mezőgazdasági vállalkozás található. A faluban egy 80 férőhelyes kemping, egy a falusi turizmusra épült vendégház, egy italbolt és egy büfé működik. A településen a kempingen kívül csupán 3-4 család foglalkozik szobakiadással. Hévíz A Balaton nyugati medencéjében, Keszthelytől 6 km, a megyeszékhelytől 50 km-re, kelet felől Cserszegtomajjal (4,5 km) és Karmaccsal (8,3 km), nyugatról Felsőpáhokkal (2 km), északról Nemesbükkel (5,7 km), délről Alsópáhokkal (4,4 km) szomszédos.Két országos út halad át: 7332 – Ady Endre u. és a 73178 – Széchenyi u. A település nagysága (ha), külés belterületre bontvaHévíz területének nagysága: 830 ha.A lakások száma 2013 a lakóházaké: 1384. A település szerkezete: építészeti sajátosságok, össz. lakásszám, lakótelepi lakások száma, fontosabb középületek: Polgármesteri Hivatal, általános iskola, középiskola, óvoda (2), kórház, orvosi rendelő, művelődési központ, könyvtár, idősek otthona. Az egészségügyi ellátás intézményei: a háziorvosi ellátás, illetve védőnői szolgálat. A Hévízen található pénzintézetek: OTP Bank, K&H Kereskedelmi Bank, ERSTE Bank, Takarékszövetkezet. Kisebbségek nem élnek Hévízen. Hévízre 6-szor annyian jártak be dolgozni, mint ahányan innen el. A városba ingázók 83 %-a a kistérségben lakott, közel félszáz munkavállaló viszont távolabbi kistérségből közlekedett naponta itteni munkahelyre. Fontosabb rendezvények:Város Napja, Pünkösdi Fesztivál, Tündérrózsa Fesztivál, Utcazenész Fesztivál, Országos Borfesztivál, Egregyi Szüret. A település sportélete, sportegyesületek tevékenysége. A Hévíz SK labdarugó, női kézilabda, asztalitenisz, sakk, lovas szakosztállyal rendelkezik. Az NB III-as labdarugó mérkőzéseket 200-500 néző látogatja, biztosítását a sportkör szervezi. Rendbontás nem szokott előfordulni. Nagy létszámban látogatott sportesemény január első hétvégéjén a Tavirózsa teremlabdarúgó torna (városi sportcsarnok) és júniusban a Lovas Derby (Tavirózsa utca – Sport utca és környéke). A város jellemző ágazata a kiskereskedelem. A városba érkező vendégeket 2007-ben 631 működő kereskedelmi és vendéglátó üzlet várta. A kulturált étkezést, kikapcsolódást 180 vendéglátóhely teszi lehetővé (éttermek, cukrászdák, bárok)
Nemesbük: Nemesbük község Hévíz várostól mintegy 5,5 km-re található, a másik szomszédos településtől Zalaköveskúttól 2 km a távolság. Szintén szomszédos település Kehidakustány, amely összekötő úton közelíthető meg, ezen útvonal hossza kb. 3 km, rajta tömegközlekedés nem bonyolódik. A településen egy közlekedési útvonal – 73178 jelű országos mellékút –
7 halad át, amely Hévízzel összeköti, főútvonal nem érinti. A település belterületének nagysága 353 ha, külterülete 645 ha. Állandó lakosainak száma 2008. január 1-jén 652 fő, ebből cigány kisebbséghez tartozó 7 fő, akik egy családhoz tartoznak. Egyéb kisebbség a településen nem található. A településen 430 lakás található, lakótelepi lakás nincs. Fontosabb középületek: az Önkormányzat hivatala, napközi otthonos óvoda, orvosi rendelő valamint a művelődési ház. Nyugdíjas otthonként kapott használatbavételi engedélyt a településen közelmúltban épült intézmény, jelenleg még nem működik. Az egészségügyi ellátást az Önkormányzat vállalkozó háziorvossal kötött megállapodás alapján biztosítja, háziorvosi rendelés hetente 3-szor helyben vehető igénybe. Szakellátás a községben nem működik. Pénzintézet sem működik, a postai szolgáltatást a helyi posta-hivatal biztosítja. A községben kiemelkedő gazdasági tevékenység nem folyik, kisebb vállalkozások működnek legfőképp a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem és vendéglátás területén. Helyben a munkalehetőség csak nagyon minimális, ezért a munkaképes korú lakosság elsősorban a közeli városokban, Hévízen és Keszthelyen vállal munkát, így naponta ingázik. Az alapfokú oktatás Hévíz városban biztosított, ezért a tanköteles gyermekek ingázása is szükség- szerű. A napközi otthonos óvodai ellátást az Önkormányzat helyben, saját fenntartású intézményben biztosítja. A település-szintű események közül megemlítendő az évente hagyományosan megrendezésre kerülő falunap (általában augusztus hónapban), valamint a helyi egyesületek által szervezett nyilvános programok. A helyiek tartják még a hagyományos falusi bucsut (június végén), jelentősége azonban egyre csökken. Nemesbükön két sportegyesület működik, egyik a labdarúgás, másik pedig az íjászat területén, tevékenységükkel komoly sikereket érnek el. Működik továbbá „Faluszépítő” egyesület, gondoskodnak a község közterületeinek virágosításáról, a településért tenni akarók szervezéséről, időnként közös sport programok szervezéséről. A vendéglátás és az idegenforgalom ma a településen még nem igazán jellemző, bár jelen van. Jelentős azonban a külföldi tulajdonban álló ingatlanok száma, és számottevő itt élő, és lakóhelyet létesítő külföldi állampolgár is. Zalaköveskút: Zalaköveskút Nemesbük községtől mintegy 2 km-re található, a Hévíz várostól való távolsága kb. 10 km. A két település között a közlekedés lehetőségét aszfalt burkolatú út biztosítja, másik irányban a Zalaszentlászló-Karmacs közötti országos mellékút teszi lehetővé a település megközelíthetőségét. Főútvonal a községet nem érinti. Zalaköveskút belterületének nagysága 26 ha, külterülete 201 ha. Lakások száma összesen 28 db. Lakosainak száma 2008. január 1-jén 32 fő, kisebbség nincs. A ténylegesen helyben élők többsége idős korú, illetőleg egyedül élő. A település hagyományos falusias beépítésű, mindössze két utcával. Középületként egyedül az önkormányzati tulajdonban álló művelődési ház említhető, itt működik a könyvtár, szükség esetére az orvosi szoba, a mozgókönyvtári szolgáltató hely, illetőleg itt kerülnek megrendezésre a közösségi jellegű programok is. A településre jellemző környezeti ártalom nincs. Egészségügyi ellátás helyben csak szükség esetén – a már említett orvosi szoba által biztosított lehetőségeken belül – vehető igénybe. Pénzintézet nem működik, postai szolgáltatást „mozgó-posta” biztosítja. Említésre érdemes gazdasági tevékenység a községben nem folyik, egyedül a mezőgazdaság említhető. A településnek 18 év alatti lakója nincs, az idősebb korosztály jellemzően nyugdíjas, így ingázásról nem beszélhetünk. Az itt élők elsősorban vásárlási céllal, illetőleg egészségügyi okokból keresik fel a közeli városokat, elsősorban Keszthelyt. Az Önkormányzat által évente egyszer szervezett közmeghallgatáson kívül rendszeres, több embert érintő rendezvényekre nem kerül sor.
8 Sport életről a lakosság összetételére tekintettel szintén nem beszélhetünk, egyesületek sem működnek. Bár Zalaköveskút nagyon szép környezetben fekvő, csendes és nyugodt település, idegenforgalma nincs, ebből a szempontból szolgáltatások teljesen hiányoznak.
Rezi Rezi a Balaton Észak-nyugati partján, a Keszthelyi hegység Dél-nyugati és déli lankáin helyezkedik el, Keszthely – Hévíz - Sümeg városok által határolt háromszögben. Tengerszint feletti magassága 240-425 méter. Legmagasabb pontja a Rezi várrom. Rezi része a Balaton Fejlesztési Régiónak, valamint a Balaton Kiemelt Üdülő Körzetnek. Az adottságok tekintetében rendkívül meghatározó a természet közelesége, hiszen Rezi és környéke relatív sértetlen természeti és épített környezettel rendelkezik, tiszta, virágos, biztonságos település, számtalan kihasználatlan szabadidő potenciállal. A község közigazgatásilag egységes belterületi résszel (144 ha) valamint jelentős lakott külterülettel (2834 ha) rendelkezik. Rezi lakossága – ellentétben a legtöbb zalai községgel – lassú ütemben, de folyamatosan nő, ami elsősorban a beköltözők számának tudható be. A mai napig is az ország távolabbi településeiről is költöznek családok e csodálatos természeti környezetben lévő településre. A település népsűrűsége 39,9 fő/km2. 2007. elejére a lakosság száma 1220 főt számlált. Rezi belterületi és külterületi közútjainak hossza összesen 43,33 km, melyből 16 km kiépített (aszfaltozott), míg 27,33 km út kiépítetlen (kő, kavics). A gyalogutak és járdák hossza 8,5 km, melyből 3,2 km kiépített (aszfaltozott) és 5 km kiépítetlen. Az utak állapotának szinten tartása, illetve minőségük folyamatos fejlesztése az elkövetkezendő időszak fontos feladata. A település kerékpárúttal nem rendelkezik. Rezi országos jellegű térszerkezeti helyzetét hátrányos, zsáktelepülésnek is lehetne nevezni, ha az ún. Cseri út nem kötné össze a zalaszántói úttal. A főközlekedési útvonalakból kiesik. A település közlekedési útvonala Keszthely – Hévíz – Sümeg. Jelentősen terhelt a Keszthelyi út, a Csókakői bánya működése miatt. A közlekedésre az átmenő, illetve a helyi forgalom a jellemző. Nyári szezonban jelentős az üdülő helyekre, illetve a Rezi vár látogatóinak száma, ami alkalmanként az állandó lakosok számának tízszeresét is meghaladja. A községet a vasútvonal elkerüli, így a tömegközlekedést autóbusz járatok biztosítják. 2005-ben 12, 2006-ban 21, 2007-ben pedig 27 építési engedély került kiadásra; valamennyi újonnan épült lakás már 2 vagy több szobával készült. A meglévő lakások mindegyike villamos energiával ellátott, közüzemi vízvezetékkel 487 lakás rendelkezett. A külföldi háztulajdonosok száma meghaladja a 170-et. Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 192 volt. A környéken keletkező építési törmeléknek külön lerakó van kijelölve a Keszthelytől északra húzódó Várvölgyi út melletti felhagyott ún. Pilikáni bányagödörben.
Sármellék Sármellék község az un. Zalavári hátság keleti oldalán helyezkedik el, Alsópáhoktól 6 km távolságra délre, Zalavártól 3 km távolságra /a falu végeket számítva/ északra. A községen átvezet a 76. sz. főközlekedési út és a községtől északra, 2 – 2.5 km távolságra a 75. sz. főközlekedési út halad el. Forgalmas, de nem főútvonal a Zalakomár-Alsópáhok összekötő út. Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik a községben, a kisebbséghez tartozók száma kb 180. - A közigazgatási terület határa: belterület 210 ha, zártkert 77 ha, külterület 3253 ha A településszerkezetről: az egykori főutca ma Dózsa György utca közel 5 km hosszú, 1945. után épült a Kossuth Lajos és a Petőfi utca és a Felszabadulás utca, később a 70-es években az Arany János utca illetve a Barátság lakótelep. A 90-es évektől épült be /folyamatosan/ a
9 Szitaköz, a Rózsa és az Ifjúság utca és a Szent Erzsébet utca. 1991-ben kapta meg az önkormányzat a volt katonai lakásokat. A terület szintén Barátság lakótelep néven került elnevezésre /a Barátság lakótelepi utca nem e területet jelzi/. A lakótelepen lévő épületek kétszintesek, részben alápincézettek, egy-egy tömbben 6-8 lakás van. Fontosabb középületek: Községháza /Dózsa u. 324./, Egészségház /Dózsa u. 348./ ÁMK /Felszabadulás u. 1-2./ Napköziotthonos Óvoda /Dózsa u. 343./ Templom, parókia /Dózsa u. 394./ Gyógyszertár /Dózsa u. 103./ Jellemző környezeti ártalom: átmenő forgalom zaj- és porterhelése, a repülőtér területén meglévő olajszármazékokból származó szennyezés. Egészségügyi ellátás intézményei: 2 db háziorvosi rendelő, 1 fogászati rendelő, anya- és csecsemőtanácsadó, gyógyszertár. Jellemző gazdasági ágazatok: az egykor jelentős nagyságú mezőgazdasági terület csökkent, az un. Balaton-berki részt már nem művelik, sőt nagyrészt hasznosítatlanok a Zala –menti rétek is. A szántóterületeken gazdálkodnak: Égenföld-Tüskevár Kft., Zabó József Csaba, FK-2000. Kft., és néhány kisebb gazda. A repülőtéren /a szolgálatokat ellátó dolgozókkal együtt/ közel 100-an dolgoztak, jelenleg a forgalom szünetel, a Star-Menü Kft. /készétel készítés/ cca 100 főt foglalkoztat két műszakban. A mezőgazdasági vállalkozások nagyon kevés dolgozót alkalmaznak, illetve egy-két fősek az élelmiszer- és vendéglátó, és személy szolgáltató egységek is. Ingázás: A repülőtéren alkalmazottak illetve az ételgyárban dolgozók kétharmada is vidékről jár be munkahelyére /Keszthely, Hévíz és a környező falvak illetve Zalaegerszegről is a szolgálatot ellátók/. A helybéli foglalkoztatás: a munkavállaló korú mintegy ezer fős lakosságból kb. 30-35 %-a talál helyben munkát, a többiek Keszthely, Hévíz vagy esetleg zalaegerszegi munkahelyre járnak. A napköziotthonos óvodába illetve az általános iskolába Szentgyörgyvár településről járnak be a gyerekek de Sármellékről is utaztatnak óvodásokat és általános iskolásokat is Keszthelyre vagy Hévízre. Fontosabb rendezvényeink: májusban Sport-nap, illetve az un. 3-H-plusz rendezvény. A búcsú napja június utolsó vasárnapja. A sportéletről: községünkben a Sportegyesület keretében a futballszakosztály működik mely a megyei II. osztályú bajnokságban vesz részt. Jelenleg alakulóban van az íjász egyesület. Vendéglátás, idegenforgalom: falusi vendéglátás községünkre nem jellemzők, az engedéllyel rendelkezők elsősorban szoba kiadással foglalkoznak. Vendéglátó egységeink: kocsma jelleggel 4 egység működik, büfé l, kereskedelmi üzlet az élelmiszerkereskedelemmel 4, és l iparcikk jellegű.
B. Demográfiai adatok A kistérség településeinek lakosságszáma, korszerkezete 2008. január 1-én. 0-2
3-5
6-13
14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-X Össz.
83
282
155
2496
376
696
489
278
4955
113
87
714
84
154
113
52
1377
Hévíz
100
Alsópáhok
33
Cserszegtomaj
80
79
220
117
1382
167
315
163
59
Felsőpáhok
16
14
52
24
332
41
77
46
30
632
Nemesbük
16
15
51
22
332
42
77
76
21
652
Rezi
30
27
114
80
671
73
112
95
42
1244
Sármellék
46
45
139
82
988
113
178
149
68
1808
-
-
2
-
3
4
6
2
32
Zalaköveskút
27
15
2582
10
Hévíz
Védelembe
Pártfogó
Családon
Fk.
Születések
vett
felügyelet
belüli
BV.intézet
:
gyermekek
alatt állók
erőszak
ben
2
Alsópáhok Cserszegtomaj
0
2
2 1
1
1
halálozások
Bejelentkez
Elvándorlá
és állandó
s
lakcímre
0
38
55
0
13
16
0
15
9
123
30
Felsőpáhok
0
0
5
3
0
Nemesbük
0
0
6
4
6
2
0
7
12
103
28
2
0
14
18
76
24
0
0
1
1
0
Rezi
1
Sármellék Zalaköveskút
0
0
0
8
Hévízi kistérség munkaerőpiaci adatai 2008. szeptember
Település
Reg. Álláskereső szoc. Segélyben részesült (fő)
Aktív lakosság (fő)
30 82 13 66 22 71 59 1
7 17 2 12 5 33 22 -
875 1 604 393 3 132 389 781 1 176 18
3,43 5,11 3,31 2,11 5,66 9,09 5,02 5,56
344
98
8 368
4,14
Regisztrált álláskereső (fő)
Alsópáhok Cserszegtomaj Felsőpáhok Hévíz Nemesbük Rezi Sármellék Zalaköveskút Kistérség (összesen)
Munkanélküli ségi ráta (%)
C. Közbiztonság helyzete
A Keszthelyi Rendőrkapitányság működési területének közrendjét-közbiztonságát az állampolgárok relatív biztonságérzetét az országos, és megyei elvárásoknak megfelelően biztosítja. A Kistérségi társulás településein a közbiztonsági helyzet – az eltérő feltételek és körülmények miatt- nyilvánvalóan nem alakulhatott egyformán az elmúlt években.
11 2004
2005
2006
2007
Alsópáhok
2004
2005
2006
2007
Cserszegtomaj
2004
2005
2006
2007
Felsőpáhok
2004
2005
2006
2007
Hévíz
Személy elleni bcs.
1
0
2
2
1
2
1
2
1
0
0
1
5
7
3
5
Közlekedési bcs. Házasság,család, nemi erk.elleni bcs. Államigazgatás, közélet tisztasága elleni bcs. Közrend elleni bcs.
5 0
1 0
4 0
5 0
3 1
4 0
4 0
5 1
2 1
1 0
1 0
4 0
10 2
7 2
6 1
6 0
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
1
1
1
1
3
4
6
7
2
7
3
5
0
0
0
33
13
54
26
Gazdasági jell. Bcs.
0
1
0
1
1
3
0
0
1
0
0
0
6
4
4
12
16
31
27
33
58
44
53
39
3
10
50
9
160
115
134
159
6
16
17
23
30
20
34
26
1
5
11
7
94
69
68
89
Személyek javai elleni bcs. - ebből lopás Összesen:
23
36
38
47
72
55
65
50
13
11
51
14
216
149
203
209
2004
2005
2006
2007
2004
2005
2006
2007
2004
2005
2006
2007
2004
2005
2006
2007
Nemesbük
Rezi
Sármellék
Z.köveskút
Személy elleni bcs.
2
0
1
0
7
1
1
0
1
3
4
1
0
0
0
0
Közlekedési bcs.
0
0
1
2
0
1
1
0
2
1
4
0
1
0
0
0
Házasság,család, nemi erk.elleni bcs. Államigazgatás, közélet tisztasága elleni bcs. Közrend elleni bcs.
1
0
0
0
3
1
0
1
1
0
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
2
2
1
0
3
2
0
3
10
4
10
2
0
0
0
0
Gazdasági jell. Bcs.
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
3
0
0
0
0
14
16
11
15
22
28
27
18
55
26
37
40
2
0
2
1
7
11
4
9
14
16
21
9
15
10
15
25
2
0
2
1
19
18
14
17
35
33
29
23
69
34
57
46
3
0
2
1
Személyek javai elleni bcs. - ebből lopás Összesen:
Alsópáhok 2007 évben az ismertté vált bűncselekmények száma mintegy 12%-al emelkedett 2006 évhez képest, melyek között továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, hisz az ismertté vált bűncselekmények több mint 70%-a ilyen jellegű deliktum. A statisztika szerinti lopás bűncselekményből továbbra is az alkalmi jellegűen elkövetettek fordultak elő a legnagyobb számban. A vagyon elleni bűncselekmények zömét a külterületeken követik el, pincék és hétvégi házak a célpontok. A számadatok azt mutatták, hogy a község és környéke nem tartozik a bűnügyileg kiemelten fertőzött területek közéazonban ez az állapot könnyen változhat – ugyanis a bűncselekményeket elkövető személyek nem csak az átutazó bűnözők köréből kerülhetnek ki. Az ismerté vált elkövetők mind férfiak, közülük és mindegyikük büntetett előéletű. 2008 év első félévében ez a kedvezőtlen tendencia némileg megtorpant, ugyanis csökkent a településen elkövetett bűncselekmények száma az előző év hasonló időszakához képest. Az emelkedést leginkább a vashulladékszínesfémlopások magas száma okozta. A vagyon elleni bűncselekményekkel a Fő út, Dózsa György utca, illetve Hévízi úton lévő ingatlanok vannak veszélynek kitéve. A bűncselekmények felderítési eredményessége az elmúlt évben az átlagosnál kissé kevesebbnek mondható, kb. 20 % körüli.
12 A községben nagyon magas az átmenő forgalom, a közigazgatási területükön közlekedési baleset 2007. évben 4 eset történt, melyből egy halálos, kettő súlyos, egy eset pedig könnyű sérüléssel végződött.2008. első félévében javult a helyzet ugyanis az 1 könnyű, illetve 1 súlyos sérüléssel végződő baleset történt. A településen áthaladó főútvonal a sebességhatárt be nem tartók kiszűrése miatt nagyon gyakran került a településre vezényelt sebességmérő, illetve minden alkalommal közlekedési illetve közbiztonsági ellenőrző-áteresztő pontot is telepítünk ide akcióink végrehajtása alkalmával. A közlekedési veszélyhelyzetek további csökkentése érdekében egyik fő feladat a településen belül közlekedők sebességének csökkentése rendszeresebb rendőri ellenőrzésekkel, valamint az engedély nélküli – illetve ittas vezetők kiszűrése. Felsőpáhok A településen 2002 évtől emelkedett jelentősen a bűncselekmények száma. Az akkor elkövetett esetszámhoz képest minden évben kétszer vagy háromszor több esemény miatt folytatott eljárást a rendőrség. 2006 évben az ismertté vált bűncselekmények száma harmadával emelkedett 2005 évhez képest, az elmúlt évi számadatok azonban stagnálást mutatnak. A vagyon elleni bűncselekmények zömét továbbra is a külterületeken követik el, pincék és hétvégi házak a célpontok. 2007 év első félévében a kedvezőtlen tendencia folytatódott, majd az év második felétől stagnálás állt be. Az emelkedést itt is a vashulladékszínesfémlopások okozták. Az idei évben a bűncselekmények közül továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, az ismertté vált bűncselekmények 60%-a vagyonelleni deliktum. A statisztika szerinti lopás bűncselekményekből az alkalmi jellegűen elkövetettek fordultak elő a legnagyobb számban. A beszámoló időpontjában Felsőpáhokon: 6 lopás került regisztrálásra, illetve 2-2 garázdaság, illetve magánlaksértés és egy testi sértés történt. A lopások száma a tavalyihoz képest enyhén csökkent, az egyéb bűncselekmények száma azonban növekedett. Továbbra is a Dózsa György , illetve Szt.István utcában történtek a lopások. Megítélésünk szerint az itt élők személye és vagyona az elfogadható mértéken felül nem veszélyeztetett, ismétlődő nagysággal állandósult a bűnelkövetések gyakorisága, a beutazó elkövetők időszakos jelenléte. A községben erős az átmenő forgalom, a közlekedési helyzet ennek ellenére jó, baleset 2006. évben kettő fordult elő, mindkettő a település lakott területén kívül. 2007 évben egy sérüléses baleset történt a település közigazgatási területén. A kihelyezett elektromos figyelmeztető és sebességkorlátozó táblák egyértelműen óvatosabb közlekedést eredményeztek. A közlekedési veszélyhelyzetek minimalizálása érdekében egyik fő feladat a településen belül közlekedők sebességének csökkentése, rendszeresebb rendőri ellenőrzésekkel, az engedély nélküli – illetve ittas vezetők kiszűrése.
Hévíz A városra is jellemző „egyszerű” alkalmi lopások száma 65-ről 76-ra , valamint 4esetről 19 esetre emelkedett a betöréses lopások száma. Az egyéb bűncselekmények közül minimálisan változtak a testi sértések, sikkasztások száma, enyhén csökkentek a rongálások, garázdaságok száma, és továbbra is magas esetszámú a csalás-sikkasztás, és a közokirat-magánokirat hamisítás kategóriákban. Az elkövetett bűncselekmények közül a személyek javai ellen elkövetett bűncselekmények dominálnak, lopás-betöréses lopások száma 61 %-át teszik ki az össz. bűncselekmény számnak. Sajnos ezen kategória az előző évhez képest 20%-al emelkedett. Az elmúlt évben 25 esetben történt gépjárműfeltörés vagy járműből lopás. A gépkocsi lopások száma megegyezik az előző évi adatokkal, amely a tendencia és számarány gyakorlatilag megfelel az országos átlagnak. Az idegenforgalmi szezon három nyári hónapja alatt 14 bűncselekménnyel többet követtek el. Ez a növekedés az idegenforgalmi szezonban
13 20%-os emelkedést eredményezett 2007-ben. Betöréseket a gépkocsival jól megközelíthető Attila, Babócsay, Fecske, Fortuna, Móricz Zs. utcákban, alkalmi lopásokat pedig a belvárosi részen lévő Rákóczi, Széchenyi, Petőfi utcában, a Nagyparkolóban illetve Tó-fürdő területén követtek el. Az illetékességi területen magasnak tekinthető még a közbizalom elleni (8,8%), és a közlekedési bűncselekmények (8%) száma, de az átlagosnál alacsonyabbnak a személy elleni támadások aránya.(3,2%) Figyelemre érdemes, hogy szállodák illetve szállodai vendégek sérelmére a korábbi évek magas számához képest az elmúlt évben csak 3 esetben követtek el vagyon elleni bűncselekményt, és ez a csökkenő folyamat már évek óta megfigyelhető. A városok közül Hévízen az ezer lakosra jutó bűncselekményi szám: 38 volt 2004 évben, ez a szám jelenleg: 35. 2007-ben Hévízen 1 súlyos és 5 könnyű sérüléssel végződő közlekedési baleset történt. A balesetek okai továbbra is a sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbség meg nem adása és a kanyarodás szabályainak be nem tartása miatt következtek be az Őrs illetékességi területén. Ezek a balestek bármilyen közlekedési szabályozás esetén is előfordulhattak volna. A közlekedésre vonatkozó- vagy csak a józanész által diktált szabályok említett esetekben történő megtartása -akár csak a sértetti, akár csak az elkövetői oldalon is- a balesetek eredményezik. A közlekedési bűncselekmények számát tekintve megállapítható, hogy a közlekedési morál némileg tovább romlott a tavaly évinél.
Nemesbük:- Zalaköveskút. A településen évről évre átlagosan 16-18 bűncselekmény történik, azonban 2005 évben az ismertté vált bűncselekmények száma harmadával emelkedett 2004 évhez képest. Az elmúlt évek számadatai azonban stagnálást mutatnak a betörések esetében. Ezen bűncselekményeket olyan külföldi tulajdonban lévő ingatlanok, illetve hétvégi házaknál követik el, ahol a tulajdonos nem tartózkodik ott. 2007 év első félévében a kedvezőtlen tendencia folytatódott a gépjárművekből történt lopások esetében, majd az év második felétől stagnálás állt be. Az idei évben a bűncselekmények közül továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, az ismertté vált bűncselekmények 60%-a vagyonelleni deliktum. Továbbra is a Szőlőhegy utca, Rákóczi u.-és Lóhegyi utcában történtek a lopások. A lopások száma a tavalyihoz képest enyhén csökkent, az egyéb bűncselekmények száma azonban növekedett. Zalaköveskúton nagyon ritkán kétévente egy-egy alkalmi lopás történt, más bűncselekmény minimálisan fordul elő.
Cserszegtomaj: 2007 évben a bűncselekmények száma csökkent 2006 évhez képest, itt is a vagyon elleni bűncselekmények száma a legmagasabb, amely az ismertté vált bűncselekmények 78%-át jelenti. Az alkalmi jellegű lopásokat egyaránt elkövetik bel- vagy külterületen lévő ingatlanoknál. Lakóházak, pincék és hétvégi házak egyaránt célpontok, ugyanis a település számos útvonalról megközelíthető. Hatalmas kiterjedése és a külföldi ingatlanok gyakorisága miatt könnyű célpontot kiválasztani, valamint az elkövetés után elmenekülni a helyszínről. A bűncselekményeket elkövető személyek nem csak az átutazó bűnözők köréből kerülnek ki, az ismerté vált elkövetők mindegyike büntetett előéletű. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetési helyei magas szórásképet mutatnak, a Baráth u. Fenyves u.,Sümegi út, Palotai u., Rezi út, Kovács u., Pajtika u., Búzavirág u.,Kápolna soron évről évre fordulnak elő ilyen cselekmények. A községben magas az átmenő forgalom, a közigazgatási területükön közlekedési baleset 2007. évben 3 eset történt, melyből egy halálos, kettő súlyos, egy eset pedig könnyű sérüléssel végződött. A közlekedési bűncselekmények aránya nem kiugróan magas, azonban a településen gyakran fordulnak elő ittas járművezetések
14 Rezi: Rezi község közbiztonsági helyzete országos viszonylatban is az elmúlt évek tendenciáit elemezve stabilnak tűnik, a lakosság többsége számára biztonságot adó, ám nem problémamentes. Az elmúlt öt év bűnügyi statisztikáit elemezve megfigyelhető a bűncselekmények számának csökkenése, de még ennél is örvendetesebb, hogy a személy ellen irányuló erőszakos jellegű bűncselekmények – emberölés, erőszakos közösülés, szándékos testi sértés – szinte elvétve fordulnak elő. Domináns bűncselekménynek számít a magánszemélyek sérelmére elkövetett lopás, a gépkocsiból történő lopás és a gazdasági bűncselekmények elkövetése, melyek egyrészt az életfeltételek nehezedésével magyarázhatók, másrészt pedig azzal, hogy a sértettek gyakran maguk sem fordítanak kellő figyelmet értékeik megóvására (több esetben a nyitva hagyott gépjármű teremtette meg az elkövető számára a kedvező alkalmat). A településen 2004 évtől folyamatosan csökken a bűncselekmények száma. Azonban 2007-ig -három éven keresztül- emelkedett a lopások, ezen belül is a gépkocsiból történt elvételek száma. Az ilyen vagyon elleni bűncselekményeket a Vár alatti parkolóban, illetve az oda vezető úton, a Kossuth és Petőfi valamint a Rákóczi utcákban, továbbá a Kültelek hegyen követték el. A vashulladékszínesfémlopások gyakoriak ezen a területen is. Sajátos helyi tendenciák, a lakosságot nyugtalanító jelenségek nincsenek, bár a fiatalok körében megnyilvánuló „bandázás” és olykor-olykor – főleg italos állapotban – elkövetett garázdaság és a rongálások mintha az utóbbi időben gyakrabban fordulnának elő.
Sármellék: 2007 évben az ismertté vált bűncselekmények száma csökkent 2006 évhez képest. Ellenben emelkedett a lopások aránya, az ismertté vált bűncselekmények több mint 80%-a ilyen jellegű deliktum. Ezen bűncselekményekből az alkalmi jellegűen elkövetett lopások fordultak elő a legnagyobb számban, mellette azonban magas a betörések aránya is. A vagyon elleni bűncselekmények zömét továbbra is a külterületeken követik el, pincék és hétvégi házak a célpontok. A község és környéke a településen áthaladó magas forgalommal arányosan a bűnügyileg fertőzött területek közé sorolható, ráadásul a bűncselekményeket elkövető személyek nem csak az átutazó bűnözők köréből kerülnek ki. A vashulladékszínesfémlopások itt is jellemzőek. A vagyon elleni bűncselekményekkel a legforgalmasabb Dózsa György u., Felszabadulás utca, és az Ifjúság lakótelep, Tüskevár utca, és a Szőlőhegyen található ingatlanok veszélyeztetettek. A bűncselekmények felderítési eredményessége az elmúlt évben az átlagosnál kissé kevesebbnek mondható, kb. 22 % körüli. A községben nagyon magas az átmenő forgalom, a közigazgatási területükön közlekedési baleset 2007. évben 3 eset történt, melyből kettő súlyos, egy ütközés könnyű sérüléssel végződött. A településen áthaladó főútvonalon a sebességhatárt be nem tartók kiszűrése miatt gyakran került a településre vezényelt sebességmérő készülék üzemelésére. A közlekedési veszélyhelyzetek elkerülése érdekében egyik fő feladat a településen belül közlekedők sebességének csökkentése rendszeresebb rendőri ellenőrzésekkel, valamint az engedély nélküli – illetve ittas vezetők kiszűrése.
Területi-időbeli jellemzők. A területen történt bűncselekmények a lakosság hangulatát nem befolyásolták kedvezőtlen irányba. Az átutazó bűnözők kiszűrése, a magas fokú bűnözői szervezettséget és elszántságot mutató betörések megelőzése elsődleges feladat maradt továbbra is. Hévízen és az illetékességi területen lévő többi településen az erőszakos-garázda jellegű elkövetési mód
15 továbbra sem jellemző, sokkal inkább érezhető, hogy azon üzletek és lakások sérelmére követnek el alkalmi lopásokat illetve betörést, melyek védelmi felszerelés illetve riasztó berendezés nélkül állnak. A bűncselekmények elkövetésének időbeli gyakoriságát, a bűnözés területi és személyi koncentrációját vizsgálva megállapítható, hogy főként a nyári idegenforgalmi szezon hónapjaiban emelkedik a jogsértések száma. Ezen felül a vendégcsalogató időszaki rendezvények, és a gyógy-turizmus viszonylagos állandósága folyamatos esélyt kínál a bűnözőknek cselekményük végrehajtásához. Egyik bűncselekményi kategóriában sem figyelhető meg a hétköznapok között, illetve hétvégi napok ( szombat, vasárnap)között igazán jelentős eltérés. Az erőszakos bűncselekmények elkövetése jobbára a hétvégékre koncentrálódik (péntek, szombat) és vasárnap sem figyelhető meg olyan mértékű visszaesés, mint a többi bűncselekmény esetén. A városban az őszi (szeptember, október, november) hónapokban magasabb a lopások száma, míg az év elején (január, február) a legkevesebb. A településeken az erőszakos bűncselekmények a tavaszi– nyári hónapokra inkább jellemzőek, mint az őszi-téliekre. Egyéb bűncselekmények június, augusztus, szeptember, október hónapokban következnek be leginkább. Megfigyelhetjük, hogy a kora délutáni órák (13-15) lakásbetörései után késő éjszakai órák (01-04) körül az üzletek és boltok veszélyeztetettebbek lopások szempontjából. Az erőszakos bűncselekmények délután 5 óra és éjfél között következtek be leggyakrabban. A bűnmegelőzés területén a társadalmi és civil szervezetekkel együttműködve a megelőző vagyonvédelemre, illetve a család gyermek és ifjúságvédelemre helyezzük a hangsúlyt. Az őrs illetékességi területén a bejegyzett polgárőr egyesületekkel az együttműködési megállapodásokból adódó feladatokat végrehajtottuk. Osztályfőnöki óra keretében minden általános iskolában általános megelőzési –illetve baleset megelőzéssel kapcsolatos oktatásokat tartottunk. A járőrök és a helyi körzeti megbízottak több esetben ifjúságvédelmi járőrszolgálatot teljesítettek az önkormányzat illetékes előadóival. A gyermek balesetek megelőzése végett a veszélyeztetett Általános Iskolák előtt a korábbi bevált gyakorlat szerint – nem csak - az őszi iskolakezdéskor forgalomirányító, forgalomsegítő rendőri jelenlétet biztosítottunk, mely feladatunk végrehajtásához a polgárőrök szintén segítséget nyújtottak. A helyi médiák adta lehetőségekkel 2007-ban is éltünk, lakossági fórumokon tartottunk a megelőzéshez kapcsolódó előadásokat, valamint szórólapok segítségével is eljutottunk a lakossághoz és a vendégekhez. D. A programban résztvevők, kapcsolattartás Kooperációra van szükség a közbiztonságért felelős más szervezetekkel, hisz a biztonság maga is kooperációs termék. Az együttműködés során a hétköznapok tapasztalatai a legértékesebbek, mert ezek mutatják meg azokat a rendellenességeket, a biztonságérzetet leromboló zavarokat, amelyekből előbb csak kisebb jogsértések fakadnak, melyek aztán súlyosabb bűnelkövetéshez vezethetnek. Az olyan veszélyforrásokra, mint a közterületeken való szemetelés, a nyilvános alkoholfogyasztás, az elhagyott, üres ingatlanok lepusztulása, a csavargás, az iskolakerülő gyerekek, a családon belüli erőszak, a drogfogyasztás, azonnal reagálni kell. Továbbá kiemelten kezelendő veszélyforrások az átmenő forgalommal kapcsolatos bűnesetek, betöréses lopások, autó feltörések, besurranásos tolvajlások, mozgóárusok veszélye, zártkerti területek illetve hétvégi házak feltörése. A koordináló szerep az önkormányzaté - melynek egyik lépéseként elkészíti a helyi közbiztonsági koncepciót -, de a megelőzésbe, a megoldások keresésébe a feladatmegosztás elvét követve be kell vonni az intézményeket. Az iskola, óvoda szerepe a nevelésben, továbbá a szabadidő értelmes eltöltésében kiemelendő. A kultúrotthonok programok szervezésével járulhat hozzá a gyermek- és fiatalkorú lakosság idejének megfelelő kihasználásához, míg a
16 sportegyesület sportolási lehetőség megszervezésével kapcsolódhat be az együttműködésbe. A civilszervezetek működési területüktől függően veszik ki tevékeny részüket a kooperációból. A rendőrség felé mind a lakosságnak, mind az önkormányzatnak komoly elvárásai vannak, mely igényeknek a rendőri jelenlét biztosításával lehet eleget tenni. A kiszámítható veszélyekre aktuális jelenlét biztosítható, míg a váratlan események kezelésére a potenciális jelenlét szervezhető meg. Kölcsönös tájékoztatás és együttműködés nélkül sem a rendőrség, sem az önkormányzat nem alkalmazhat hatékony bűnözést megelőző politikát. Az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatának keretét az 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv) III. fejezete határozza meg. 1. Véleményezés-tájékoztatás A települési önkormányzatok képviselő-testületeit az Rtv.-ben meghatározott esetekben véleményezési jogosultság illeti meg. A rendőrkapitány személyesen, vagy képviselője útján évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő testületének a település közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. 2. Együttműködés A települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási-illetékességi területén működő rendőrkapitánysággal a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a rendőrség és az önkormányzat tevékenységének összehangolása, az illetékességi területen működő rendőri erők bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. Az együttműködésnek akkor van relevanciája, ha az önkormányzat – a rendőrség államilag finanszírozott tevékenységénél – jelentősebb és magasabb színvonalú rendőri jelenlétet igényel, melyhez anyagi fedezetet is tud rendelni. A polgármesteri hivatalok és az önkormányzati intézmények munkatársai munkaköri feladataik teljesítése során rugalmasan működjenek együtt a rendőrséggel. Ez jelenthet adatszolgáltatást, informatikai kapcsolatokat, az eljárások segítését, mely megnyilvánulhat fertőző betegségekkel, mérgező anyagokkal kapcsolatos eljárásokban, katasztrófa elhárítási tevékenységben, szabálysértésekkel kapcsolatos adategyeztetésben, közösen végrehajtott hatósági tevékenységek lebonyolításában, stb. 3. Támogatás A képviselő-testületek és a polgármesteri hivatalok álljanak ki a helyi közösség védelmében határozottan és jogszerűen fellépő rendőrség mellett. A támogatás megnyilvánulhat nemcsak szóban, hanem külsőségekben is. Az önkormányzatok lehetőségeihez mérten anyagilag is támogassák a rendőrséget, az átlagosnál magasabb helyi igények megvalósítása érdekében. A Hévízi kistérség közbiztonsági helyzete stabilnak mondható. A rendőrség, a polgárőrség, a mezőőrök, a közterület-felügyelet a jogszabályoknak megfelelően, hatékonyan látják el feladatukat. A bűnmegelőzési koncepció céljainak megvalósulását a felmerülő problémák komplex kezelésével lehet elérni azzal, ha az együttműködésben résztvevő rendvédelmi szervek, hivatalok és társadalmi szervezetek összefogva egy irányban fejtik ki tevékenységüket. Az összefogás eredménye a hatékony bűnmegelőzés lehet, mely a bűnüldözésre fordított energiákat szabadíthat fel, s javíthatja az állampolgárok általános közérzetét, komfortérzetét.
17
III. Célok, prioritások . A közbiztonság témaköre szerteágazó területet ölel fel, ezért célszerű olyan átfogó stratégiai célokat meghatározni, melyeknek megvalósításában az Önkormányzat tevékeny szerepet képes vállalni. Ilyen nagyobb prioritást élvező témakörök: A/ Család-,gyermek-és ifjúságvédelem B/ Közlekedésbiztonság C/ Közterületek rendje D/ Megelőző vagyonvédelem Ezen témakörök kiegészülhetnek az alábbi célfeladatokkal: 1.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények visszaszorítása, illetve megakadályozása. A családon belüli erőszak megelőzése, megtörtént esetek megfelelő kezelése.
2.
A közintézmények, templomok, műemlékek, temetők és környezeti értékek védelme.
3.
Szenvedélybetegek és az ifjúság elleni bűncselekmények megakadályozása, visszaszorítása. A gyermek és a fiatalkorú bűnözés csökkentése, a droghasználat és kábítószer – bűnözés kezelése, megelőzése.
4.
Olyan bűnmegelőzési programok (pl. DADA) kidolgozása és felvilágosító tevékenység fokozása, amelyek az áldozattá válás megelőzését, a hiszékenység, a könnyelműség felszámolását, szenvedélybetegség kialakulását, megelőzését szolgálja különös figyelemmel az oktatási intézményekre. Az idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése.
5.
Külföldi ingatlan tulajdonosok figyelmének anyanyelvükön történő felhívása.
6.
Kortárs segítők képzése, bűnmegelőzési iroda működtetése az idegenforgalmi szezonban .
7.
Közlekedés biztonságával, és baleset megelőzéssel kapcsolatos sajátos helyi feladatok megoldása.
8.
Szomszédok Egymásért Mozgalom népszerűsítése és kiépítése.
9.
Vagyonvédelem javítása, és a betöréses lopások megelőzése. A fellelhető kedvezőtlen tendenciák megállítása (gépkocsik feltörése, betörések-, besurranások, rongálások, közterületi bűncselekmények, rablások, temetői lopások és rongálások, terménylopások, környezet károsító cselekmények, stb.).
10. Kertek, mezőgazdasági területek, vállalkozások telephelyeinek védelme, a termény és állatlopások, ipari termékek eltulajdonításának megelőzése. 11. A településen tartott sport és kulturális rendezvények biztonságos és rendbontás nélküli lebonyolítása.
18
12. A közterület rendjének fenntartása, a közterületek, parkok, játszóterek tisztaságának, és eszközeinek megóvása. 11. A település közbiztonságának javításához szükséges mértékű rendőri jelenlét biztosítása. 12. A település tűzvédelmének, katasztrófavédelmének megszervezése, a tűzmegelőzéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos propaganda tevékenység széleskörű kiterjesztése.
IV. Megvalósítás eszközei: 1. Hévíz Város Önkormányzatának Közbiztonsági Bizottság működtetése, feladatainak segítése, közbiztonsági bűnmegelőzési koncepció kidolgozása. (A bizottság feladatát és hatáskörét külön norma fogalmazza meg. ) 2. Helyi, közbiztonsági tanácsadó illetve áldozatvédelmi iroda felállítása. Az iroda feladata lenne a vagyonvédelmi tanácsadás, rendkívüli események, bűncselekmények, hatósági intézkedések esetén tanúsítandó helyes magatartás ismertetése, bűncselekmény sértettjeinek tájékoztatása jogaikról és kötelezettségeikről. Segíteni a biztosítással kapcsolatos ügyintézést, valamint az anyagi és lelki károk enyhítése megfelelő szakemberek bevonásával. Az iroda kialakítása lehetőséghez képest az önkormányzat épületén, vagy használatában lévőben történjen, és azt olyan személy vezesse, aki a rendőrségi eljárásokban, megelőzésben, áldozatvédelmi programban járatos. Itt célszerű lenne hivatásos rendőrt ebbe a tevékenységbe bevonni. Akár csak ideiglenesen, a nyári idegenforgalmi időszakban is javasolt működtetni. 3. Helyi polgárőr szervezetek létrehozása, támogatása. A közbiztonság fokozása érdekében a társadalmi bűnmegelőzés kialakítása és bővítése kell, hogy hangsúlyt kapjon. Hathatós támogatást kell nyújtani a már meglévő önvédelmi célú közösségi szerveződéseknek – a polgárőrségnek – és aktív szervező tevékenységgel kell segíteni minden olyan civil szervezet létrehozását, mozgalom életre hívását, amelyek tevékenysége közvetlenül, vagy közvetve erősíti a közbiztonságot, a segíti a bűnmegelőzést, és hozzájárulhat a lakosság biztonságérzetének növeléséhez. A megelőzés egyik leghatékonyabb módszere a fokozott közterületi jelenlét, amelyet a rendőrség jelenlegi anyagi, technikai, személyi feltételei mellett nem tud minden esetben önmaga biztosítani. A megelőzés érdekében a helyi polgárőr szervezeteken túl egyéb vagyonvédelmi társaságokat is be lehet vonni a járőröző tevékenységbe. 4. Közbiztonságban érdekelt civil szerveződések támogatása (SZEM mozgalom) A bűnmegelőzés olyan összetett kormány-és önkormányzati feladat, amely az emberek ezreinek és százezreinek részvétele nélkül megoldhatatlan. A kis létszámú polgárőrség és rendőrség erre önmagában nem képes. A bűnmegelőzés leghatékonyabb eszközét az önszerveződésen alapuló civil szervezetek jelentik, mint például a Szomszédok Egymásért Mozgalom. Létrehozatalában az önkormányzat, rendőrség és egyéb civil szervezetek
19 segítségnyújtása mellett a lakosságnak kell intenzív szerepet vállalni. A program leglényegesebb eleme az, hogy nem kíván semminemű életvitel-változtatást az abban résztvevőktől, hanem néhány alapvető emberi norma betartását várja el. Lényege az egymásra való figyelem fokozása, a rászorultabbak pl: egyedül élő idősek gyors és hatékony lehetősége a segítséghívásra. A mozgalom kiépítésében jelentős szerepe lehet a polgárőrségnek, társasházak gondnokainak, rendszeresen otthon lévő lakosoknak. Összefogással, kis befektetéssel, pl. riasztórendszerek, csengők, kapucsengők felszerelésével, gyors és hatékony megoldás jöhetne létre a személy és vagyonvédelem lakossági szintű erősítésére. E program segítése népszerűsítése az önkormányzat egyik kiemelt célja. 5. Térfigyelő rendszer kialakítása, a már meglévő rendszerek bővítése. Csendes riasztó rendszerek minél nagyobb körben történő propagálása, elterjesztése. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek vonzóbbá teszik az ez irányú szolgáltatást a lakosság körében. Lehetőség pl. a részletfizetés, a biztosítók által nyújtott kedvezmény, lízingelés. Tehát azt kell elérni, hogy ezek a rendszerek mindenki által elérhető közelségbe kerüljenek. A legjobb „reklámot” szolgáltatja e rendszerek használata. 6. Közterületi felügyelet, mezőőri szervezet ellenőrző tevékenységének erősítése. A közös mezőőri, rendőri és közterület-felügyelői jelenlét fokozása a településeken nagyban növelné a biztonságérzetet. 7. Felvilágosító propaganda tevékenység, a média szerepe A helyi médiában televízió, újság illetőleg szórólapok felhasználásával rendszeressé kell tenni a megelőző felvilágosító műsorokat, cikkeket. A város, a kistérség hivatalos lapjában rendszeres rendőrségi tájékoztató mellett közbiztonsági rovatot célszerű működtetni. Erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet, segítséget kell nyújtani a lakosság védekezési reflexének kialakításához. Különösen nagy figyelmet kell fordítani azokra a társadalmi rétegekre, csoportokra akik esetében a fokozott sértetté válás veszélye fennáll. Ide sorolhatók: gyerekek, fiatalkorúak, idős korúak, csökkentett látási képességgel rendelkezők, mozgássérültek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalok nevelésére, az iskolákban rendszeressé kell tenni, a tanmenetbe beépíteni a közbiztonsággal, közlekedésbiztonsággal foglalkozó témákat. Fejleszteni kell az együttműködést a lakossággal pl: lakossági fórumok tartásával. Ingyenes közbiztonsági, bűnmegelőzési kiadványokat kell készíteni, mely közérdekű információkat is tartalmaznak. Az önkormányzat célja legyen a későbbiekben kiírásra kerülő hasonló témájú pályázatokon való részvétel. 8. Biztonságnövelő rendőrségi programok támogatása A program magyar elnevezése a Dohányzás, Alkohol, Drog és Aids szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó. A program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól oly módon, hogy attitüdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten, mindezt teszi úgy, hogy szituációs játékokon, különböző gyakorlatokon keresztül ad a gyerekeknek olyan használható, problémamegoldó viselkedési elemeket, amelyeket a fiatalok a személyiségükbe építve szinte sajátjukként tudnak majd használni, ha arra szükség mutatkozik. 9. Időszakos közvélemény kutatások A lakosság körében visszatérően fel kell mérni a közbiztonság megítélését. Ötleteket kell gyűjteni a továbblépés irányairól, az „ügyfél a legjobb fejlesztő” felfogás alapján. Ennek keretében az előzőleg begyűjtött lakossági bejelentések kiértékelésére is hangsúlyt kell fektetni.
20
10. Követendő magatartások népszerűsítése Helyi elismerések, díjak, emlékplakettek tervezése, alapítása annak érdekében, hogy azok a személyek, akik évenként a közbiztonság javítása érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, megfelelő elismerésben részesüljenek, megfelelő motivációt kapjanak. Fenti személyek médiákban történő népszerűsítése, a címeket megfelelő körülmények, ünnepélyes keretek között, lehetőség szerint nyilvánosság előtt kell átadni.
V. A koncepció megvalósításának forrásai: Az önkormányzatok kiemelt feladata a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás. Ehhez a szükséges forrást elő kell teremteni. Az önkormányzatok minden évben közbiztonsági keretet különítenek el, melyet a rendőrség a polgárőrség és egyéb civil szerveződések támogatására használnak fel. E keret felosztása az illetékes bizottság feladata, ami a támogatott szervezeteket évente beszámoltatja. A Társulási feladatkörben a Társulási Tanács és annak Pénzügyi bizottsága látja el a Megállapodásból adódó feladatok végrehajtásának ellenőrzését. A bűnmegelőzésre fordítható pénzeszköz az alábbi forrásokból emelkedhet. a) A tagok által befizetett éves hozzájárulás. b) Önkormányzati támogatások és állami hozzájárulások, c) pályázat útján elnyert támogatások, d) céltámogatások. Más szervektől átvett pénzeszközök, támogatások. e) A Társulás vagyonának hasznosításából származó bevételek. f) A tagok által a Társulás tulajdonába adott vagyon. g) Egyéb bevételek. Külső szponzorok, vállalkozások bevonásával
VI. Cselekvési terv: A Keszthelyi Rendőrkapitányság, és a Hévízi Rendőrőrs évente összeállítja a bűncselekmények előfordulási gyakoriságát mutató közbiztonsági térképet, melyet a Rendőrkapitányság az éves beszámoló mellékleteként szerepeltet. Az Önkormányzat és a Városi Rendőrkapitányság közös fórumon évente tájékoztatja a lakosságot a város közbiztonsági helyzetéről, melyhez a helyi Televízió adásidőt és az adás nyitottságát biztosító lakossági visszacsatoláshoz szükséges csatornákat (pl.: telefonos bejelentkezés) biztosít. Az Önkormányzat gondoskodik a Vagyonvédelmi Közalapítvány költségvetési támogatásáról. I. Közbiztonsági Bizottság feladatai 1. Figyelemmel kíséri a város közbiztonsági helyzetét. Elemzi a folyamatosan változó közbiztonsági viszonyokat, kidolgozza, illetve véleményezi a közbiztonsági stratégiákat, aktualizálja a rövidtávú célokat.
21 2. Folyamatosan figyelemmel kíséri a közbiztonsági koncepció végrehajtását és javaslatot tesz a feladatok ellátására. 3. A bizottság havonta, illetve szükség szerint ülésezik, melynek során az aktuális helyzet elemzése alapján dönt a feladatokról, valamint a rendelkezésre álló erők és eszközök célirányos felhasználásáról. 4. Kapcsolatot tart a rend- és közbiztonság védelmére létrejött, a városban működő civil szervezetekkel. 5. Együttműködik a rendőrséggel, polgárőrséggel és a velük kötendő együttműködési megállapodások tervezetét véleményezi. II. Lakosság bevonása és tájékoztatása 1. Hosszú távon biztosítani kell, hogy a lakosság a Közbiztonsági Bizottság részére bejelentést, figyelemfelhívást, illetve javaslatokat tehessen. Az Önkormányzat a helyi lakosok közbiztonsággal kapcsolatos véleményét rendszeresen felméri közvéleménykutatás útján, illetve lakossági fórum szervezésével. 2. A bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciót és intézkedési tervet a város honlapján közzé kell tenni. III. A bűnmegelőzés össztársadalmi üggyé tétele 1. Az önkormányzat minden szerve – de különösen a Közbiztonsági Bizottság – népszerűsítse a bűnmegelőzést és teremtsen lehetőséget a lakosságnak, valamint az érintett szervezeteknek a bűnmegelőzésben való aktív részvételre. 2. Helyi önkormányzati rendeletekben érvényesíteni kell a bűnmegelőzési és közbiztonsági szempontokat. 3. A Közbiztonsági Bizottság segítse a Polgárőrséget a Szomszédok Egymásért Mozgalom megszervezésében. IV. Feladatok a bűnözők és bűnalkalmak korlátozása érdekében 1. Az Önkormányzatoknak döntést kell hozniuk a térfigyelő rendszerek kiépítésével, vagy bővítésével kapcsolatban. 2. Tovább kell folytatni a közvilágítás kiépítését a még ellátatlan területeken. 3. A Keszthelyi Rendőrkapitányság útján el kell érni a minél jobb rendőri lefedettséget, a preventív és reagáló rendőri erők folyamatos jelenlétét. Az önkormányzat vállalja ennek érdekében a rendőrőrs anyagi, technikai támogatását és szorgalmazza a város érdekeit szolgáló aktív, hatékony rendőri működést. 4. Összehangolt ellenőrzéseket kell tartani a kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató egységeknél, valamint az időszakos és telephelyhez nem kötött árusoknál, továbbá a telephely engedéllyel rendelkezőknél. 5. Határozottan kell intézkedni azon szórakozóhelyekkel szemben, amelyek működése jogszabályba ütközik illetve a lakók nyugalmát zavarják. Gondoskodni kell a lakók által indokoltan panaszolt kereskedelmi egységek fokozott ellenőrzéséről. 6. A Közterület-felügyelet a rendőrséggel, a polgárőrséggel minél nagyobb számban hajtson végre közös akciókat, járőrözéseket és rendszeresen végezzenek területbejárást. Fokozni szükséges a közművelődési és oktatási intézményeknél a jelenlétet és az ellenőrzéseket.
22 V. Feladatok a sértetté válás kockázatának csökkentésére 1. Az önkormányzat információs csatornái felhasználásával népszerűsíti és ösztönzi a bűnmegelőzési oktatást és képzést, a bűnmegelőzéssel kapcsolatos tapasztalatait és ismereteit átadja. 2. A rendőrség biztosítson fokozott járőri jelenlétet a közoktatási intézmények és az ifjúsági szórakozóhelyek környékén, azok nyitvatartási idejéhez igazodóan. VI. Szociális környezet preventív alakítása 1. Biztosítani kell, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű rétegekhez tartozó személyek (alkoholista, önsértő magatartást tanúsító, szuicid /öngyilkos/ hajlamú egyének, munkanélküliek, hajléktalanok) az önkormányzat által szervezett rendszeres közhasznú és közcélú programokon vehessenek részt. 2. A közművelődési intézmények programjai jelentsenek alternatívát a szórakoztató ipar veszélyeket rejtő gyakorlatával szemben. 3. A veszélyeztetett rétegekhez speciális családsegítő szolgálat és szociális munkások képzését és munkába állításának lehetőségét vizsgálni kell. VII. Közrend fenntartásával kapcsolatos feladatok 1. Figyelemmel kell kísérni a közterület-felügyelet személyi állományának és technikai felszerelésének fejlesztési lehetőségeit. 2. Forgalomszervezési és forgalomtechnikai megoldásokkal meg kell szüntetni a közlekedés biztonságát és zavartalanságát veszélyeztető okokat, körülményeket. 3. Elemezni kell az állampolgári bejelentések, képviselői észrevételek és egyéb információk alapján a város közbiztonsági szempontból legveszélyeztetettebb területeit és erről tájékoztatni kell a városi Rendőrőrs és a Polgárőrség vezetőjét. 4. A polgárőrségnek az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében a belvárosban gyalogos, a külterületeken gépjárművel járőrszolgálatot kell végezni. A közterületi szolgálaton túl a polgárőrök rendszeresen vegyenek részt különböző akciókban és razziákban a város területén, biztosítsák a rendezvényeket és sporteseményeket, biztosítsák és vegyenek részt a környezetvédelmi feladatok ellátásában. VIII. Közlekedésbiztonság 1. Gondoskodni kell a közutak biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartásáról, különös tekintettel a közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes útszakaszokra, csomópontokra.
II. Speciális feladatok 1. Gyermek és fiatalkorú bűnözés megelőzése és csökkentése 1. Az Önkormányzat továbbra is támogassa azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeknek célja a bűnmegelőzés, valamint a gyermek és ifjúság áldozattá, bűnelkövetővé válásának megelőzése
23 2. A gyermek – és fiatalkori bűnözés megelőzése és csökkentése érdekében, az önkormányzat továbbra is támogassa a rendőrség által már hosszabb ideje szervezett SULIZSARU programot és a D.A.D.A. programot. 3. Az önkormányzatnak javítania kell a helyi sportolási lehetőségekhez való hozzájutást és a sportlétesítmények elérhetőségét az egyének anyagi helyzetétől függetlenül. Biztosítani kell a nyitott tornatermek igénybevételének ingyenes lehetőségét. 4. Bővíteni kell a kedvezményes illetve díjmentes internetezési lehetőségeket. 5. Az Önkormányzat támogatja a fiatalok részvételét célzó tartalmas szabadidős programokat. 6. A helyi Televízió gondoskodik arról, hogy a kábítószer fogyasztás veszélyeiről és hátrányos következményeiről közérdekű hirdetés formájában tájékoztassa az Önkormányzat a lakosságot. 2. Családon belüli erőszak megelőzése 1. Törekedni kell a családon belüli erőszak korai felismerésére és felszámolására. Olyan rendszert kell kialakítani, amely képes a problémák észlelésére, azonosítására, értékelésére, és a megfelelő, lehetőleg korai beavatkozásra, valamint az utógondozásra.
Javaslatok, ötletek, ajánlások: 1. A FIZIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZTATÁSA ÉS A KÖZÖSSÉGI KONTROLL FOKOZÁSA A.) Településtervezés - infrastruktúra - közlekedés 1. Területfejlesztési terv kidolgozása: A terület átfogó területfejlesztési koncepciójának kidolgozása, figyelemmel a vegyes funkciójú részeinek megőrzésére. A terület bérlakás-koncepciójának áttekintése és a szükséges pénzügyi források meghatározása (tetőtér-beépítési program; „első-lakás” akció). Törődés a lakókörnyezettel: települési cselekvési terv a közterületi szennyezettség csökkentésére. 2. Kísérleti „anti-graffiti” program szervezése néhány középületnél. Speciális program kidolgozása a graffitivel elcsúfított falfelületek rendbehozatalára és a legális graffitis helyek kijelölésére. Átfogó kerületi koncepció és cselekvési terv készítése a közterületi szemetesség problémájának megoldására. 3. Parkolási preferenciák biztosítása: Forgalomcsillapítás és őrzött parkolóhelyek kialakítása. A polgárőrséggel és a közterület felügyelőkkel megerősített járőrtevékenység a reggel 9-11 óráig, illetve az este 18-22 óráig tartó időszakban. A biztonsági és bűnmegelőzési szempontokat is figyelembe vevő stratégiai terület-fejlesztési terv kidolgozása a kerület egészére. B.) Szórakozóhelyek - bevásárlóközpontok - kulturális létesítmények - szabadidő eltöltésére szolgáló területek
24 A nem éjszakai szórakozóhelyek zárásának időpontjában fokozott járőri tevékenyég az erőszakos bűncselekmények megelőzésére. C.) Vagyon elleni cselekmények megelőzése Lakóhelyi biztonság-technikai szolgálat a szükséges területeken A személyi tulajdon megjelölése. Ismeretterjesztő kampány a betöréssel kapcsolatosan. Célcsoport: (1) idősek, (2) irodák, hivatali helyiségek. A jellemzően kis értékre elkövetett, alkalmi, vagy zseblopás megelőzésére irányuló kampány a zenés szórakozóhelyeken, diszkókban. A rendőrség valamelyik helyi bankkal történő együttműködésben információs füzettel tájékoztassa a helyi lakosokat a befektetési visszaélések veszélyeiről. Célzott vizsgálat a területen elkövetett sikkasztásokkal kapcsolatosan. A fegyveres rablás veszélyének kitett pénzváltó helyek biztonságának felmérése. Az üzletbetöréssel fertőzött területrészeken működő vállalkozások vezetőivel rendőrségi egyeztetés a vagyonvédelem problémáinak megoldására. Kamerákat kell felszerelni a legkritikusabb pontokon. A bűnelkövetési sajátosságokhoz illeszkedő járőrözési rend kialakítása. A gépjármű feltörésekkel fertőzött területeken őrzött parkolóhelyek kialakítása. A Szomszédok Egymásért Mozgalom rendőrségi kezdeményezéssel történő elindítása. Egy-egy egység ne legyen nagyobb, mint 10-15 lakásegység. A lakossági kapcsolatfelvétel előtt a rendőrök számára kommunikációs tréning szervezése.
2. BIZTONSÁG A TÁRSADALOM SPECIÁLIS CSOPORTJAI SZÁMÁRA A.) Gyermekek és fiatalok: Az előzetes letartóztatásban vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő kerületi szülők gyermekeivel kapcsolatos speciális projekt beindítása. A sportkoncepcióban továbbfejlesztése során kapjon nagyobb hangsúlyt a szegregált területekre koncentrálódó területi sportprogramok kialakítása (éjszakai asztali tenisz, kosárlabda, stb. bajnokság). A helyi vállalkozók körében nyári diákmunkával kapcsolatos „állásbörze” megszervezése. Kísérleti projekt szervezése a kerület egyik lakótelepén a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések megelőzésére. B.) Idősek: Generációközi programok indítása (gyermekvédelem és idősgondozás együttműködése). „Nyugdíjas munkaközvetítő”. Az idősek lakhatási problémáit kezelő megoldásokkal kapcsolatos tanácsadó szolgálat indítása (önkormányzati támogatások, lakás-visszavásárlás szolgáltatás-nyújtással, kiköltözés, stb.). A tömegközlekedési járműveken ingyen utazó idősek zseblopás elleni akciót indíthatnának. A nyelvtudással rendelkező idősek részt vehetnének a külföldiek tájékoztatásában.
25
A kerületben egyedül élő özvegyekkel kapcsolatos szolgáltatás fejlesztésére irányuló felmérés. Az idősek számára a „fogyasztási kényszer nélküli” együttlétre alkalmas helyek, például a klubok felmérése. Az idősek kihasználás elleni védelmének megszervezése az önkormányzati lakáscserék elbírálására beépített „fékekkel”. Az Idősek Klubjában speciális tájékoztatás a lakásmaffia jellegzetes trükkjeiről. Írásos tájékoztató készítése a lakáseladás menetéről, illetve az ezzel kapcsolatos kerületi segítő lehetőségekről. Az információs füzet elhelyezése az orvosi rendelőben és az egyháznál. A polgármesterhez érkezett panaszok feldolgozása; szükség esetén időskorúakkal kapcsolatos speciális projekt indítása. Korosztályok közötti segítő kapcsolatok kialakulását ösztönző projekt (nagyszülők klubjában gyermekfelügyelet, téli tüzelő felaprításával, kisebb ház körüli munkák elvégzése).
3. A FELELŐSSÉG FOKOZÁSA A fiatalok által látogatott szórakozóhelyek tulajdonosaival közös projekt a záróra körüli rendezetlenség, csendháborítás mérséklésére. A munkavégzés területi feltételeinek kialakításával a büntetőeljárás alá vont fiatalkorúakkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat befolyásolása annak ösztönzésére, hogy a bíróság munkabüntetést alkalmazzon. Az iskolák környékén szervezzen szemétgyűjtő, köztisztasági akciót az Oktatási Bizottság. A helyi tömegkommunikációs eszközök segítségével világossá kell tenni, hogy a közterület takarítása hogyan oszlik meg az Önkormányzat a lakástulajdonosok között. 4. AZ ERŐSZAK-MENTES KONFLIKTUSKEZELÉS ESZKÖZEINEK MEGTANÍTÁSA Az erőszakos magatartást tanúsító tanulók számára szervezzen a Nevelési Tanácsadó/PSZK/GyJSz erőszak-kezelő, konfliktus-kezelő tréninget, illetve kortárs-segítő képzést. Az iskolai vandalizmus problémáját mérje fel az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkaközössége. Az erőszakos magatartást tanúsító tanulók számára szervezzen a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekjóléti Szolgálat konfliktus-kezelő tréninget, illetve kortárs-segítő képzést. 5. FÓKUSZÁLT AKCIÓK INDÍTÁSA Az iskolaszékek és az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkaközössége dolgozza ki a helyi iskolai mulasztások csökkentésére irányuló programot. Az idős klubokban drámajáték módszerével felkészíteni az időseket a sértetté válás elkerülésére. A helyi önkormányzat a helyi vállalkozók részvételével szervezzen állásbörzét a területi munkanélküliek helyben történő foglalkoztatásának elősegítésére. Kampány indítható a térségi lakosok körében annak érdekében, hogy esetleges sértetté válásukkor ne mulasszák el a feljelentést megtenni. Játszótér helyreállítási program (a felújítás után bekerítéssel, fél-zárt megoldással).
26
A térségi újságban „Bűnügyi oldal” elindítása (pl. a lakásmaffia áldozatainak megtörtént eseteit bemutatva). A helyi média mozgósítása: a helyi TV "Rendőrfélórá"-jában vagyonvédelmi tájékoztatás. Megerősített propagandamunkával a rendőrség iránti bizalom megerősítése a nők és a 26-40 éves korosztály körében a feljelentési hajlandóság fokozására. A drogtól elriasztó helyi média-kampány. Foghíjtelkek bekerítése önkormányzati segítséggel. Szituatív bűnmegelőzés: zárható kapu és csengő felszerelése az önkormányzati tulajdonú házakban. A „közösséget sértő szabálysértések”-re külön program: együttélési szabályok megszegése, a csendháborítás, a szomszédok nyugalmának zavarása; házirend. CSSK vezető, iskolai gyermekvédelmi munkaközösség vezető, rendőrségi ifjúságvédelmi felelős és az ifjúsági referens által kidolgozott közös projekt iskolai, droggal kapcsolatos felvilágosítás terén. Intenzív közlekedési oktatás szervezése az iskolákban a felső tagozatosoknak; 16-18 éveseknek speciális gk.vezetői engedély megszerzésére tanfolyam önkormányzati részfinanszírozással. A program összekapcsolható a „Sulizsaru”, „Ifjú polgárőr” programmal. Kérdőíves felmérés az oktatási intézmények igényeiről a rendőrségi tájékoztatás témaköreivel kapcsolatban; írásos szerződés; beépítés a pedagógiai programokba. Az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkaközössége, a rendőrkapitányság ifjúságvédelmi felelőse, a rendőrség értékelő-elemző munkatársa és az önkormányzat ifjúságvédelmi referense közösen dolgozzák ki, hogy az oktatási intézmények milyen témában, milyen mélységben tudnák hasznosítani a rendőrség szakértelmét az iskolai bűnmegelőzés területén.
6. HELYI JOGALKOTÁSI, JOGALKALMAZÁSI GYAKORLAT Készüljön el „Térség társadalompolitikai koncepciója”, ”, s kiemelt feladatának tekintse az etnikai kisebbségek helyzetével kapcsolatos helyi elképzelések és eszközrendszer megfogalmazását. A játékautomaták működtetésére irányuló engedélyezési eljárás során a gyermekjóléti szolgálat és az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkaközösségének megkeresése. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók iskolai nyilvántartásának egységesítése az iskolai gyermekvédelmi felelősök gyakorlatában. Készüljön el a helyi ”Bűnmegelőzési Charta”, amely a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek alapján megjelöli azt a néhány területet, amelynek problémáin oldani kíván és meghatározza az elérendő célokat (számokban is megfogalmazva); megjelöli azokat a „mérőszámokat” is, amelyekkel a helyi biztonság alakulásának változását értékelni kívánja; tartalmazza az egyes intézményeknél azoknak a kapcsolattartó személyeknek az elérhetőségét, akik az együttműködés kulcsszereplői. Az üzlettulajdonosok díj kedvezményben részesítése, ha rendben tartják a portáljuk előtti közutat és területet. Az önkormányzat fogalmazza meg elvárásként a MRFK-val és a városi rendőrkapitánysággal szemben, hogy a körzeti megbízottak a helyi lakos rendőrök közül kerüljenek ki. A kmb. irodák fogadási idejének a körzetben lakók igényekhez igazítása.
27
Kapcsolatfelvétel az Országos Ügyvédi Kamarával az ügyfelek érdekeit sértő ügyvédi közreműködésről. A kiszabott bírságok, büntetések lakásra terhelése nemfizetés esetén ingyenes Zöld szám a Rendőrségnek és az Önkormányzatnak; médiatájékoztatás; fokozott válaszkészség a bejelentésekre. Az önkormányzati ösztöndíj a terepgyakorlat tartamára helyi lakos szociális munkás hallgatónak. Az övezeti átsorolás az engedély nélküli építkezések csökkentésére. A gyermekvédelmi felelősnél alkalmazási követelményként előírni a speciális képzésen való részvételt.
7. A
BŰNMEGELŐZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATÚ ÚJ SZERVEZET VAGY FELADAT, VAGY FELADATKÖR KITERJESZTÉS
Térségi „bűnmegelőzési koordinátor/referens” státusz létrehozása a polgármesteri hivatalban. A bűnmegelőzési referens a készítse el a kerületi „Közbiztonsági koncepció”hoz kapcsolódó „cselekvési terv” 2009-2010-re. A munkába álló szabadidő szervezők részére bűnmegelőzéssel kapcsolatos képzési program indítása, munkaköri leírásuk kerületi egyeztetése. A speciális intézményközi esetmegbeszélések témái legyenek a „megoldatlan” gyermekvédelmi ügyek, illetve az olyan ügytípusok, amelyek az egyes társintézmények munkatársai számára gondot jelentenek. A térségi bűnmegelőzési tevékenység gyermekvédelemmel kapcsolatos területén a Pedagógiai Szolgáltató Központ program-koordinációs funkciójának kialakítása. Az Oktatási Bizottság adjon ki irányelveket a tanulók iskolai hiányzásának kezelésére. A lakásügyek intézése során a személyes ügyintézés megkövetelése, önkormányzati együttműködés kialakítása a kerületek közötti információcsere kialakítása érdekében. Egy „moderátor csoport” létrehozása (Fehér Holló + Polgármesteri Hivatal + Képviselő + CSSK + GyJSz) annak feltárására, hogy a lakosság miért közömbös a bűnmegelőzési kérdésekben, s ezt közvetítse a politikusok felé Egész napos iskolai programok kidolgozása (tehetséggondozás, fejlesztő programok). Cselekvési terv a közvilágítási és a szemétszállítási problémák jelzésére. Készüljön el a "problémás" házak listája, egyeztessen a rendőrségi és az önkormányzati szabálysértési előadó. A térségi újság jusson el a minél szélesebb körben a vállalkozókhoz. Az Önkormányzat részéről a Titkárság munkatársa figyelje a feladatok végrehajtását. Megyei forrásból családi átmeneti otthon létesítése. A klubvezetők építsék be a személy- és a vagyonbiztonsággal kapcsolatos előadás-sorozatot az Idősek Klubjának programjába. Az önkormányzat által meghirdetett idősgondozási tanfolyam tematikájába épüljön be az idősek sértetté válása megelőzési lehetőségeivel kapcsolatos ismeretrendszer. Az idősek házi gondozását végző területi munkatársaknak továbbképző tanfolyam szervezése az időskorú sértetté válással kapcsolatos ismeretek átadására, információs kiadványok, szórólapok terjesztésére.
28
8.
Önkormányzati javaslat az oktatási intézményeknek a gyermekvédelmi felelősök tevékenységének beépítésére a pedagógiai programokba, a gyermekvédelmi felügyelők és a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatának az SzMSz-ben szabályozására. A korábbi években meghirdetett idősgondozási tanfolyam résztvevői körében felmérést kell készíteni arról, hogy a tanfolyamon megszerzett ismereteket hol és hogyan hasznosítják.
A BŰNMEGELŐZÉSBEN EGYÜTTMŰKÖDÉSE
SZEREPET
VÁLLALÓ
SZERVEZETEK
ÉS
SZEMÉLYEK
Az érintett szakemberek helyi kerekasztala dolgozza ki a „veszélyeztetettség” törvényi definíciójának helyi értelmezését, és az arra adott, lehetséges/kötelező „helyi válaszok” gyakorlatát. Az iskolai gyermekvédelmi felelősök, a GyJSz és a Gyámhivatal pártfogói dolgozzák fel az iskolai lopások és rongálások tapasztalatait és tanulságait. Az érintett iskolák gyermekvédelmi felelősei, a GyJSz és a gyámügyi osztály dolgozza fel a diákok közötti „kihasználásos” ügyek tapasztalatait. Az idősgondozó szolgálat ismerje meg a helyi rendőrkapitányság és a Fehér Gyűrű Egyesület az időskorúak sértetté válásával kapcsolatos tapasztalatait. A Közbiztonsági Bizottság tartson „Közbiztonsági fórumot” a korábbi évben betöréses lopást elszenvedett sértettek speciális szükségletei feltárására (magánszemélyek és intézményi képviselők külön-külön). A helyi biztonságban érintett szervezetek munkatársai számára kommunikációs-tervező-együttműködést elindító tréning szervezése. A Polgárőrség és a Rendőrség között szorosabb kapcsolat kialakítása. Készítsenek az iskolák őszre egy összefoglalást a problémás gyerekekről, a Gyermekjóléti Szolgálat számára. Az Oktatási Bizottság döntsön a DADA, vagy ehhez hasonló program teljes körű bevezetéséről (a Közbiztonsági Bizottság is szálljon be a finanszírozásába). Javuljon az iskolák és a rendőrség kapcsolata. Kerüljön a Gyermekjóléti Szolgálat szorosabb kapcsolatba a Rendőrséggel. (Legyen havi megbeszélés a CSSK, GYJSZ és a Rendőrség között) Intenzívebbé tenni az egyházak szerepét a bűnmegelőzés területén. Észlelni és reagálni kell a kiüldözés céljából végrehajtott szándékos zaklatásra. Az idősek sértetté válásának megelőzésével kapcsolatos szórólapokat kell elhelyezni a házi orvosi rendelőben. „Gyermekvédelmi Kerekasztal" megalakítása. Az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkaközösségi üléseire kapjon meghívást, és vegyen részt a rendőrségi ifjúságvédelmi felelős. A rendőrkapitányság és a helyi polgárőrség közötti együttműködési révén a rendőrséghez újonnan belépők helyismeretének mihamarabbi megszerzése. Az önkormányzat referense vegye fel a kapcsolatot a rendőr-szakközépiskolákkal, és a Rendőrtiszti Főiskolával, hogy helyi diák részt vesz-e a képzésben. Az önkormányzat ajánljon tanulmányi szerződést a hallgatónak, és segítse esetleges - lakásgondjai megoldásában.