Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CL:XXIX.
törvény
alapján
szervezetét és
működési
rendJét
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint határozza meg: l. Általános rendelkezések l.
A területi roma nemzetiségi önkormányzat hivatalos megnevezése: Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: területi önkormányzat)
!
l
l
2.
Székhelye: Eger, Dobó tér. 6/a
l
.,
3. Postacíme: 3 300 Eger, Dobó tér 6/a 4.
A területi önkormányzat hivatalos pecsétje:
" "Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat feliratú körbélyegzö.
5.
A területi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a megye roma nemzetiségi választópolgárai az elektorok útján megválasztott területi képviselökből álló területi önkormányzat útján gyakorolják.
6.
A területi önkormányzat hivatalos jelképe:
. Heves megye címere, valamint a tradicionális cigánykerék. A megye címerének leírását és használata engedélyezésének rendjét a Heves Megyei Önkormányzat 7/199J.(X.22.) HMÖ rendelet tartalmazza. A területi önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket külön önkormányzati határozatban alapíthat.
7.
Az önkormányzat kitüntetéseiről és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt nemzetiség helyi fumepeiről külön határozatot hoz.
8.
A
területi
önkormányzat
határozatait
a
Heves
Megyei
Önkormányzat
honlapján
(www.hevesmegye.hu) teszi közzé. n. A területi önkormányzat céljai �
magyarországi
roma
nemzetiség
társadalmi
integrációjának
elősegítése
identitástudatának ápolása mellett �
kulturális autonómiájának megőrzése és erősítése
�
hatékony politikai érdekképviseletének ellátása
�
a Heves Megyei Nemzetiségi Önkormányzati rendszer (nemzetiségi kerek asztal) megalakulásának és munkájának segítése
�
a magyarországi roma nemzetiség szociális helyzete javulásának elősegítése
2
III. A területi önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre l.
A területi önkormányzat önállóan, demokratikusan, a nyilvánosság biztosításával intézi a hatáskörébe tartozó ügyeket.
2.
A területi önkormányzat önként vállalhat közfeladatokat, ha a) a kötelezően előírt feladat- és hatáskörének ellátását nem veszélyezteti, b)
3.
az
ellátáshoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak.
A közfeladatok önkéntes vállalása előtt egyeztető eljárást kell lefolytatni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáról a területi önkormányzat elnöke gondoskodik. Az egyeztető eljárásba szükséges bevonni: a)
az
illetékes bizottságokat,
b) a társ önkormányzati hivatal szakapparátusát, c) indokolt esetben külső szakértőket. Az előkészítő eljárás lefolytatására ideiglenes bizottság is alakítható. 4. Az önként vállalt közfeladatok ellátását meg kell szüntetni, ha a 2. pontban meghatározott feltételek nem állnak fenn. 5.
A megszüntetés esetében is az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok
-
3. pontban
meghatározottak - az irányadók 6.
A testület a kötelezően és
az
önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása érdekében
társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. 7.
A társulási jog kitetjedhet meglévő egy, vagy több intézmény további közös irányítására, működtetésére, új intézmény alapítására, fenntartására, fejlesztésére.
8.
A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselő-testületek által elfogadott megállapodásban kell rögzíteni a jogokat és a kötelezettségeket
9.
A területi önkormányzatot az elnök képviseli.
10. A tetületi önkormányzat egyes hatásköreinek gyakorlását határozatában
a
testület elnökére
és bizottságaira, illetve -törvényben meghatározottak szerint- társulására ruházhatja át. ll. A testület át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül, b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit, c) vagyonleltárát, törzsvagyana körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait,
3
d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott
állami vagy helyi
önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat, e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, f) önkormányzati társulás létrehozását vagy a társuláshoz való csatlakozást, g) feladat- és hatáskör átvételét más önkormányzattól, h) amit törvény vagy a szervezeti és müködési szabályzat ilyenként határoz meg, i) elnöke, elnökhelyettese megválasztását 12. A testület át nem ruházható hatáskörében dönt a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról, b) bizottság létrehozásáról, c) bírósági ülnökök megválasztásáról, d)
költségvetéséről
államháztartás
és
zárszámadásáról,
müködési
rendjére
ellátja
továbbá
az
vonatkozó jogszabályok
ezzel kapcsolatos,
szerinti
az
adatszolgáltatási
teendőket, e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról,
f)
pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról tötténő
lemo ndásról, g) olyan ügyben, amely törvény vagy
a
szervezeti és mű.�ödési szabályzat szerint át nem
ruházható hatáskörébe tartozik. Az SZMSZ-ben nem szereplö hatáskörök gyakorlásáról, illetve atmak átruházásáról esetenként a testület dönt. IV.
Az önkormányzat testülete l.
A területi önkormányzat feladatait a testület és a testület bizottságai, az elnök, az elnökhelyettes látják el.
2.
A testület tagjainak száma: 7 fő.
3.
A képviselők és a Bizottsági tagok névsorát az SzMSz l. számú melléklete tartalmazza v. A testület
l.
A
testület
középtávú
A testület működése munkaprogramja, munkaterve
célkitűzéseit
a
választási
ciklus
időtartamára
szóló
munkaprogramban foglalja össze, melyhez javaslatot kér a testület tagjaitól, bizottságaitól, a Heves Megyei
Közgyülés
elnökétől, a nemzetiség számára
szolgáltatást
nyújtó
intézmények vezetőitől. 2.
A testület a munkaprogram végrehajtása, a tervezhető feladatok ütemezése érdekében éves munkatervet fogad el.
3.
A munkaterv összeállításához a testület elnöke javaslatot kér: a) a testület tagjaitól, b) a testület bizottságaitól, c) a főjegyzőtől,
4
d) a megye településeinek helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökeitöl, a megyében müködö önkormányzati településszövetségek vezetőitől, e)
a megye országgyülési képviselöitöl, országos roma nemzetiségi önkormányzat
képviselöitőL 4.
A munkaterv tartalmazza: a) a testületi ülések időpontját és napirendjét, b) a napirendi pontok előadóit,
c)
a napirendi pontot véleményező bizottság (ok) megjelölését,
d)
az
előkészítésért felelős személy megnevezését,
e) a bizottságoknak megtárgyalásra ajánlott témákat,
f)
a közmeghallgatás tárgyát és időpontját,
g) egyéb szervezési jellegü feladatokat. 5.
A munkaprogram és a munkaterv előkészítéséről és testület elé terjesztéséről
az
elnök
gondoskodik. 6.
A munkaprogramot és a munkatervet a Heves Megyei Önkormányzat honlapján
(www. hevesmegye.hu.) közzékell tenni. VI. A testület ülései l.
A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2.
A testület rendes és rendkívüli üléseit az elnök hívja össze. VII. A testület megalakulása
l.
A testület alakuló ülését a Heves Megyei Választási Bizottság elnöke hivja össze.
2.
Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig- a korelnök vezeti. VIII. Az elnök megválasztása
l.
A testület megalakulását követően nyílt szavazással megválasztja az elnököt.
2. Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet. 3.
Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha
az
érintett a nyilvános
tárgyalásba nem egyezik bele. 4.
A testület elnöke az lesz, aki a megválasztott képviselők, több rnint a felének szavazatát megkapja.
5
IX. Az elnökhelyettes megválasztása l.
A testület megalakulását követően nyílt szavazással az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ.
2.
Az elnökhelyettes személyére a testület tagjainak sorából az elnök tesz javaslatot.
3.
Az elnökhelyettes megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
4.
Az elnökhelyettes az lesz, aki a megválasztott képviselők, több mint a felének szavazatát megkapja.
5.
Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaivaL x. Testületi ülések
l.
A testület szükség szerínt, de évente legalább 4 rendes ülést tart, amely egy alkalommal, közmeghallgatással egészül ki.
2. 3.
A testület a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható (rendkivüli ülés). A testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral járna, a testületet kötelező haladéktalanul összehívni.
4. A testület ülését össze kell hívni: a) a nemzetiségi önkormányzati képviselök több mint egynegyede b) a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy c)
a
Heves
Megyei
Kormányhivatal
kezdeményezésére,
amennyiben
az
indítvány
tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és helyszínét. 5.
Rendkívüli
ülés
összehívására
vonatkozó
indítványt
-
a javasolt
napirendi
pont
megjelölésével - a testület elnökénél kell írásban előterjesztem. 6. 7.
Az előterjesztés alapján a testületet nyolc napon belüli időpontra kell összelúvni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és tervezett napirendjét. XI. A testületi ülés összehívása
l. A testületi ülést a nemzetiségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.
6
2.
A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják
3. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztök nevét is. XII. Az előterjesztései{ l.
A testület az ülés napirendi pontjait írásban benyújtott előterjesztések alapján tárgyalja.
2. A testület elé előterjesztést tehetnek: aJ az elnök és az elnökhelyettes, b/ a képviselők, cl a testület bizottságai.
3. A jelentősebb előterjesztések az Elnöknél írásban nyújthaták be, ezek köre: önálló indítványok, sürgősségi javaslatok és módosító javaslatok. 4.
Szóbeli előterjesztés kivételesen, az indokok megjelölésével tehető. előterjesztésnek kell tekinteni az ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is.
Szóbeli
5. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást, b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c) a döntési javaslat indokait, a döntés várható (gazdasági, társadalmi) hatásait, d) a döntési (határozati) javaslatot, valamint, e) szükség szerint a határidő és a felelős megjelölését. 6.
A testület ülésére - tagokon kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni a Heves Megyei Közgyülés nemzetiségi ügyekkel foglalkozó Bizottságának elnökét, a megyei fójegyzőt, vagy annak megbízottját, valamint akiknek a meghívását az elnök a napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.
7. A választópolgárok-a zárt ülés kivételével- hetekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. 8.
A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
9.
A hozzáférhetőségről
az
elnök gondoskodik. XIII. Az ülések nyilvánossága
l.
A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak, ezé1t a nyilvános üléseken bárki részt vehet.
7
2.
A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: a)
összeférhetetlenségi,
b) kittintetési ügy tárgyalásakor, c) vagyoMyilatkozati eljárás és d) fegyelmi büntetés kiszabása során. 3.
A testület zált ülést tarthat
az
érintett kezdeményezése alapján
a) választás, b) kinevezés, c) felmentés, d) vezetői megbízás, megbízás visszavonása, e)
fegyelmi eljárás megindítása,
f)
állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
4.
A testület zá1t ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
5.
A testület zárt ülést tart, ha a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. XIV. A
rendes ülés napirendje
l.
A testületi ülés napirendjére
2.
A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármely képviselő
az
elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.
javaslatot tehet. 3.
A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: al határozati javaslatok, b/ közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok, c/ tájékoztatók, dl egyebek.
4.
A napirendi pontokról a testület vita nélkül dönt. XV. A
testületi ülés tanácskozási rendje
l.
A testilleti ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén
2.
A testületi ülést határozatképtelenség esetén is a meghirdetett időpontban kell kezdeni.
3. Az ülést
az ülés
az
elnökhelyettes elnököl.
elnöke nyitja meg. Az elnök feladata
a
megjelent képviselök
számbavétele és a testület határozatképességének megállapítása. 4. 5.
Ha a testületi ülés nem határozatképes, Az ülés tartama alatt
az
az
ülést 15 napon belül újra össze kell hívni.
egyes napirendi pontok határozat hozatalánál ellenőrizni kell a
képviselők számát és a határozatképességet
8
6.
Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.
7.
A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselö bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.
8. A képviselönek a napirendhez való felszólalásra az elnök adja meg a szót, jelentkezéstik sorrendjében. A képviselő a napirendi pont tárgyalása során l napirendi ponthoz max. 3 alkalommal max. 3-3 perces időkeretben szólhat hozzá. Ha a napirendi ponthoz több felszálaló nincs, az elnök a vitát lezárja. 9.
A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a Testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt.
l O. A területi önkormányzat tagja a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől megyei kisebbségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen-vagy legkésőbb tizenöt napon belül irásban-köteles érdemi választ adni. l l . A területi
önkormányzat
jegyzőkönyvhöz
kell
tagja kérésére az
mellékelni,
illetőleg
írásban
kérésére
is benyújtott hozzászólását a a
véleményét
rögzíteni
kell a
jegyzőkönyvben. XVI. Döntéshozatal szabályai l.
A testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselö javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
2.
A testület akkor határozatképes, ha az ülésen és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van.
3.
A javaslat elfogadásához a)
egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlevő
b) minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselök több mint a felének igen szavazata szükséges. 4.
A testület törvény vagy a szervezeti és müködési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését.
5.
Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti " javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az "igen", majd a "nem végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssei lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök-a döntés szó szerinti elmondásával - hirdeti ki a határozatot.
9
6.
A testület minősített többséggel dönt a) szervezete és működése részletes szabályairól, b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, az általa képviselt nemzetiség ünnepeiről, c) vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az állam, helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyonelemek) használatának szabályairól, d) gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, vagy az ezekben való részvételről, e) önkormányzati társulás létrehozásáról vagy a társuláshoz való csatlakozásról, f) feladat- és hatáskör átvételéröl, g) arról, amit törvény vagy a szervezeti és müködési szabályzat ilyenként határoz meg.
xvn. A testület döntései l.
A testület döntései testületi határozatok. A testület határozatban foglal állást azokban az ügyekben, amelyekben a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyeté1tési, döntési jog illeti meg.
2.
A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. XVIII. A testületi ülés jegyzőkönyve
l.
A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a.) a testületi ülés helyét és
l
b.) időpontját, c.) a megjelent nemzetiségi önkonnányzati képviselök nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját, d.) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, e.) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, f.) az előterjesztéseket, g.)
az
egyes
napirendi
pontokhoz
hozzászólók
nevét,
részvételük
jogcímét,
a
hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét, h.) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, i.) a döntéshozatalban résztvevők számát, j.) a döntésből kizárt önkormányzati képviselö nevét és a kizárás indokát, k.) a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban megjelölt személyek Qegyzö vagy megbízottja) jogszabálysé1tésre vonatkozó jelzését, l) a szavazás számszerű eredményét, m) a hozott döntéseket, n) a szervezeti és müködési szabályzatban meghatározottakat
2.
A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselök közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
ll l l l l
l
l
l l l l
l
l
l l l
10
3.
Az elnök a
jegyzőkönyvet az
ülést követő
15
napon belül megküldi a megyei
kormányhivatalnak, valamint a megyei fójegyzönek. A jegyzőkönyv részét képezi
az
ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló
közlernény és az előterjesztések. XIX. A testület tagjai A képviselők jogállása l.
A képviselök jogait és kötelezettségeit a nemzetiségek jogairól szóló 20 ll. évi CLXXIX. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a helyi önkmmányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény határozza meg.
2.
A területi önkormányzat testületének tagja a nemzetiségi ügyekben
az
adott nemzetiség
érdekeit képviseli. 3.
A területi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak. XX. A képviselő jogai
l.
A képviselő: aJ részt vesz a testület döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében, b/ a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a megyei önkormányzat jelen lévő képviselőjétől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni, c/ megbízás alapj án képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét, dl köteles részt venni a testület munkájában. XXI. A képviselő kötelezettsége
l.
A képviselő köteles: aJ részt venni a testület munkájában, b/ felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését, c/ bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbizatásának teljesítésében akadályoztatva van. XXII. A testület bizottságai
l.
A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságat hozza létre: - Pénzügyi Bizottság 5 fő
2. A képviselő testület meghatározott feladatok ellátására eseti bizottságat hozhat létre állandó bizottságokra vonatkozó szabályok szerint
az
ll
3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. Az elnök, az elnökhelyettes vagy annak hozzátartozója nem lehetnek a bizottságok elnökei, tagjai.
4. A Bizottság tagjainak megbízatása a Bizottság létrehozásának idejére szól. 5. A Bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet. 6. A Bizottságat a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok 1/3-ának indítványára össze kell hívni.
7. A Bizottság munkarendjét maga állapítja meg. 8. A Bizottság szükség szerint tart ülést, valamint
az
elvégzett vizsgálat alapján jelentést
készít a Testületnek.
9.
A
Bizottság
a
Testület
szerveitől,
tisztségviselőitől
felvilágosítást, bes71Ímolót kérhet, az irataiba betekinthet
információt,
jelentést,
Szükség esetén a testület
összehívását kezdeményezi.
l O. A bizottság müködésére, határozatképességére, döntéshozatalára a testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. XXIII. Az elnök l.
A t�stület társadalmi megbízatású elnököt választ.
2. Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a megyei önkormányzat közgyűlésének ülésén. 3.
Az elnöknek a testület működésével összefiiggő feladatai különösen:
aJ segíti a képviselők munkáját, b/ összehívja és vezeti a testület üléseit, c/ képviseli a nemzetiségi önkormányzatot,
dl az önkormányzati határozatokat, valamint a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja. e/ kapcsolatot tart a megyei közgyűlés elnökével, főjegyzőjével, bizottságok elnökeivel, erre nézve meghatározható rendszeres egyeztető megbeszéléseket kezdeményez,
fl szervezi
az
önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi
feltételekről, gondoskodik a megyeí önkormányzattal való jó együttműködésről,
az
államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról, g/ dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.
hl előterjeszti az önkormányzat költségvetési tervét, zárszámadását il felügyeli a szakmai bizottságok munkáját j/ a elnökhelyettessel közösen rendelkezik a nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlája felett
kl dönt a két testületi ülés közötti időszakban felmerülő fontos és halaszthatatlan politikai és gazdasági kérdésekben, egyben tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a testület felé .
. .
12
4.
Az elnöknek a bizottság/ok/ működésével összefüggő jogkörei különösen: al kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, b/ felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a
következő ülésen határoz. XXIV. Elnökhelyettes l.
A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnök akadályoztatása
esetén az elnökhelyettes ellátja az elnök feladatait, illetve
rendelkezik rumak jogosítványaivaL 2.
Kapcsolatot tart a roma nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, valamint előkészíti és felügyeli a területi roma nemzetiségi önkormányzat szakmai programjainak végrehajtását.
3.
Tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az elnöknek, illetve a testületnek. Koordinálja a területi roma nemzetiségi önkormányzat bizottságainak munkáját. XXV. Az önkormányzat költségvetése, vagyona, gazdálkodása
l.
A testület saját hatáskörében határozza meg: af a nemzetiségek jogairól szóló törvényben szabályozottak szerint, a Heves Megyei Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, b/ költségvetését, zárszámadását
2.
A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
3.
A testület évente köteles költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.
4. A területi önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:
JP.járulása,
al az állam költségvet�si ho
b/ az országos v�gy, tele>ül�si önkormányzat hozzájárulása, J
c/ saját bevételek!id��rtve vállalkozásaik hozadékát is/,
dl alapítványi támogatások,
e/ hazai és külfcildi szervezetektől kapott támogatások, f/ a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka, g/ adományok. 5.
A területi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármelyik jogcímen a tulajdonába adtak.
13
6.
A területi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
7.
A területi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik.
8.
A területi önkormányzat a gazdálkodásával és a pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat önálló költségvetési számlán bonyolít le.
9.
A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy
az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő
jogosult kötelezettségvállalásra.
10. A
kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalának
gazdasági vezetője, ennek hiányában a Főjegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hívatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult. ll. A
kötelezettségvállaló
és
a pénzügyi
ellenjegyző
ugyanazon
gazdasági
esemény
tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és teljesítést igazoló személlyel.
12. A területi önkormányzat működéséhez szükséges irodahelyiséget a Heves Megyei Önkormányzat biztosítja. XXVI.
Hatálybalépés l.
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása napján lép hatályba.
2. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a 712011. (IV.20.) szárnú határozatával elfogadott szabályzat hatályát veszt .
or
����· égi Önkormányzat
.......v, . u , ....
Záradék: A szabályzatot a Testület a 3/2012. (IL 17.) számú határozatával elfogadta.
l. számú melléklet
A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete
l.
Danyi Sándor
Elnök
2.
Szőcsi Lajos
Elnökhelyettes
3.
Suha Jenő
Képviselő
4.
Szabó Jenő
Képviselő
5.
Suha József
Képviselő
6.
Barkóczi Sándor
Képviselő
7.
Czékmány Krisztina
Képviselő
Bizottság Pénzügyi Bizottság Suha József
Elnök
Szabó Jenő
Tag
Czékmány Krisztina
Tag
Külsős tagok: Balogh Zsigmond Kökény Attila
Módosította: 3 3/2013. (IV 25.) szám ú Képviselő-testületi határozat
