HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS- FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013-2020

A koncepció 2016/17. évi felülvizsgálata KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL A

FÜLÖP GÁBOR VITKÓCZI MARIANNA A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDTEK: EXPANZIÓ KFT.

1061 BUDAPEST, KIRÁLY U. 16. TEL.: (06-1) 411-1933, 411-1934. FAX: (06-1) 318-6906 WWW.EXPANZIO.HU [email protected]

Lektorálta: CSÉFALVAY ÁGNES

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Tartalom 1

Bevezető, összefoglaló ................................................................................................................................ 3

2

Heves megye szakképzési fejlesztési koncepciója ................................................................................ 7

3

Heves megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetképe 2016 ...........................................................18

4

A szakképzés szervezeti struktúrájának, jogszabályi környezetének bemutatása ......................38 4.1

5

6

A szakképzés jelenlegi intézményrendszere, illetve további változások ....................................... 39

A szakképzésben résztvevők csoportjainak áttekintése ....................................................................42 5.1

További tartalmi változások .............................................................................................................. 46

5.2

Finanszírozás...................................................................................................................................... 48

5.3

A szakképzési centrumok működésével kapcsolatos tapasztalatok .............................................. 49

A Heves megyei szakképzés bemutatása ...............................................................................................51 6.1

Feladat-ellátási helyek, fenntartói összetétel .................................................................................. 51

6.2

Várható tanulói létszám ..................................................................................................................... 57

6.3

Szakmák beiskolázása és a HMFKB döntései ..................................................................................... 58

6.3.1

A HMFKB 2014/2015, 2015/2016 és 2016/2017-es tanévre hozott döntései ....................... 60

6.3.2

A HMFKB szakmaszerkezeti javaslatai és a szakmaszerkezeti kormányrendeletek viszonya 65

6.4

A beiskolázási folyamatok alakulása Heves megyében ................................................................... 68

6.5

A szakmák kibocsátása ...................................................................................................................... 71

6.6

Hátrányos helyzet a szakképzésben ................................................................................................. 77

6.7

Bejáró tanulók aránya ....................................................................................................................... 79

6.8

A pályakövetési tevékenység eredményei ....................................................................................... 80

7 A kereslet-kínálat, szakképzési irányok és arányok elemzése, a munkaadók és a HKIK szerepe a szakképzésben .................................................................................................................................................83 7.1

A tanulószerződések és együttműködési megállapodások vizsgálata ........................................... 83

7.2

A vállalkozásoknál folytatott gyakorlati folyó gyakorlati képzés tapasztalatai ............................ 96

7.3 A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Heves Megyei Agrárkamara felügyelete alá tartozó agrárszakképzés helyzete Heves megyében .................................................................................. 113 7.3.1 7.4 7.4.1

Az agrár-szakképző iskolák helyzete ......................................................................................... 114 Szakmai vizsgáztatás ....................................................................................................................... 118 A szakmai vizsgáztatáshoz kapcsolódó fejlesztési javaslatok .................................................. 122

7.5 A szintvizsgáztatás és a szakképesítő vizsgáztatás beépítése a munkaerő utánpótlás biztosításába .................................................................................................................................................. 123 7.6

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tevékenysége .......................... 127

7.7

A foglalkozások átalakulása – 21. századi kompetenciák ............................................................. 134

Összefoglalás.......................................................................................................................................................136

2


1 Bevezető, összefoglaló A kereskedelmi kamarák koordinálásával működő megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) fő feladata a munkaerő-piaci képzési igények megfogalmazása és közvetítése a képzést szervezők és a képzésben résztvevők felé a képzési kereslet és kínálat egyensúlyának biztosítása érdekében. Ennek érdekében a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (továbbiakban HMFKB) rendszeresen felméri a gazdaság, munkaadók foglalkoztatási igényeit, és erre alapozva javaslatot tesz az éves beiskolázási keretszámokra a középfokú iskolarendszerű képzésben és felnőtt oktatásban, illetve az iskolarendszeren kívüli szakképzésben is az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre vonatkozóan. Az MFKB alapvetően javaslattevő szervezet, a megyei gazdaság által igényelt szakképesítések tekintetében fogalmaz meg javaslatokat. A javaslatok fő dokumentuma a megyei középtávú szakképzési fejlesztési koncepció, melyet figyelembe kell venni a megyei területfejlesztési és képzési tervekhez is. A szakképzési fejlesztési koncepció készítésének fő célja a megyei szakképzés jövőjének bemutatása elsősorban a gazdaság, a munkaerő-piaci jellemzők, igények, kereslet figyelembevételével. Heves megye 2013-ban elkészült, 2020-ig szóló szakképzés-fejlesztési koncepciója kétféle közelítésben készült: egyrészt megújította a 2012-ben az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által elfogadott koncepciót, másrészt frissítette és kiegészítette az akkori legújabb megyei adatokkal és tendenciákkal. A 2015. évben megkezdődő szakképzési struktúraváltoztatás, mely 2016. szeptembertől bevezetésre került, olyan átalakulást jelent, melyhez kapcsolódóan szükségesnek láttunk egy közbülső állapotfelmérést, ill. a szükséges koncepcionális változások, javaslatok áttekintését és újragondolását. Noha az elmúlt három évben a szakképzés több eleme változott, a 2013-ban elkészült koncepcióban megfogalmazott közép- és hosszú távú fő célok 2016-ban is relevánsak: a foglalkoztathatóság erősítése és közelítése a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a gyakorlati képzés erősítése, a pályaorientációs tevékenység hatékonyságának javítása, pályakövetés, a szakképzés minőségének és vonzerejének javítása, hátrányos helyzet csökkentése. A szakképzésben lezajlott változások inkább a célok elérését befolyásoló környezeti elemekként értékelhetők. A közeljövő fontos kihívása, amire véleményünk szerint a szakképzés hazai rendszerének fel kell készülnie és adekvát módon reagálnia, az egyre erősödő munkaerő-hiány és a minőségi szakképzés iránti növekvő igény, illetve a szakmák gyorsuló változása, digitalizációja.

3


A helyi társadalom fontos célja, hogy a munkaerő-piaci kereslet-kínálat egyensúlyban legyen. Ennek érdekében az MFKB kutatásai rendszeresen vizsgálják a vállalkozások munkaerő-piaci igényeit. Az évenkénti felmérés trendje arra mutat rá, hogy növekszik a létszámbővítést tervező vállalatok száma, és e tekintetben Heves megye még az országos átlagot is meghaladja. A HKIK felmérései azt igazolják vissza, hogy a közeli egy-két évben akár további 2000 főre lenne szükség elsősorban a feldolgozóipar területén a megyében. A felmérésekből az is látható, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások másfélszer nagyobb eséllyel tekintenek pozitívan a jövőre, mint a tisztán haza tulajdonban lévő cégek. E tendencia mögött érzékelhető, hogy minél nagyobb egy cég export részaránya az árbevételben, annál jobb eséllyel fogalmaznak meg a vállalatok optimista várakozásokat. A háttérben nyilván az a nyitott gazdaság áll, amely ma már a digitális technológiákkal, internetes kereskedelemmel könnyen elérhető, mely trendből kiolvasható, hogy a piacbővülés erősebb az Európán kívüli területeken. A munkaerőpiac hazai és megyei jövőképénél figyelembe kell venni, hogy a demográfiai apály miatt az aktív korúak száma jelentősen csökken. Jól illusztrálja a drámai helyzetet, hogy a mai 10 negyvenévest mindössze 6 újszülött követi, a legaktívabb és piacképes középréteg nagy része pedig hamarosan nyugdíjba vonul. A hazai munkaerőpiacon területileg is eltérő jellemzőket tapasztalunk, az elvándorlás keletrőlnyugatra zajlik. A demográfia és az elvándorlás hatására a Heves megyei lakosok száma évente több ezer fővel csökken. A munkaerő utánpótlás érdekét szolgálja az egyre erősödő duális képzés, melynek lényege, hogy az elméletet az iskolában, a gyakorlatot a vállalatoknál tanulják a szakképzésben tanuló fiatalok. A duális képzés lényege, hogy a tanulószerződéses vállalati gyakorlati képzés súlyának, arányának növelésével elősegítsük a munka világába történő átmenetet azzal, hogy a tanulók piaci kompetenciákat sajátítanak el a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai folyamatában. Ennek köszönhetően a fiatal végzett szakmunkások elhelyezkedési esélyei jelentősen növekednek és ez által az ifjúsági munkanélküliség megyénkben érezhetően csökken, valamint hozzájárulunk a megye gazdaságának foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez, végső soron a régió fenntartható gazdasági fejlődéséhez. A szakmák, új technológiák tanításában a cégek szerepe erősödik. Heves megyében közel 300 vállalkozás hozott létre ennek érdekében gyakorlati képzőhelyet, ahol a szakmát tanuló fiatalok tanulószerződéses rendszerben vállalati környezetben sajátíthatják el a szakma és a cég követelményeit. A kamarai felmérések azt igazolják vissza, hogy azokat a fiatalokat, akik a képzés idején megállják a helyüket, a cégek tovább foglalkoztatják. Szembesülni kell azzal is, hogy a tanult szakmák a gyors technológiai fejlődés, modernizáció következtében változnak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak, szakmai elméleti és gyakorlati oktatóknak egyaránt áldozni kell a továbbképzésre. Az

4


egyik leglátványosabb változás a digitális kultúra, internetes technológiák beépülése területén tapasztalható. Szakértők becslése szerint a szakmák 20-30 % a radikálisan megváltozik, vagy épp megszűnik, és új szakmák jönnek létre, és az új nemzedékeket a digitális technikára a digitális technikát alkalmazva kell oktatni. A foglalkozatás élénkítését a képzés mellett egyéb elemekkel, vonzó szolgáltatásokkal is kell bővíteni. Mivel a bővülő munkaerő-piaci igényekhez a munkaerőt egyre messzebbről kell toborozni, hogy a munkavállaló itt maradjon, támogatni kell az életkörülményeket és a lakásfeltételeket, ill. a messzebbről a szakképző központokban tanulók számára a kollégiumokat ismét vonzóvá szükséges tenni. A kollégiumoknak a jövőben szociális és tanulási hátrányok kompenzálásában is növekvő szerepet lehet és szükséges szánni és betölteni. A Heves megyei szakképzési fejlesztési koncepció alapvető tézisei a 2016-2020. közötti időszakra 1.

2. 3. 4. 5.

6. 7.

8. 9.

A duális szakképzési rendszer kiszélesítése. A szakképző iskolák alapvetően az elméleti oktatást végezzék, ill. az alapozó tanműhelyi gyakorlati képzést, de a további gyakorlati képzés élő munkakörnyezetben, vállalkozásoknál valósuljon meg. A megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari jellegű képzési kínálat arányának növelése. A munkaerő-piaci információs rendszer bővítése, a keresleti-kínálati információk széleskörű publikálása, tudatosítása. A szakképzés, szakmunka társadalmi presztízsének növelése. A hatékony pályaorientációs programok és módszerek széles körű alkalmazása, a munkaerő-piaci keresleti igények ismeretén alapuló pályaválasztási döntéshozatal elősegítése a szülők, diákok és pedagógusok körében. A szakképzés hatékonysága mérését szolgáló országosan összehangolt, jól használható pályakövetési rendszer kialakítása és működtetése. A szakképzésből való lemorzsolódás csökkentése sokrétű: pályaorientációs, pedagógiai-módszertani, szociális és infrastrukturális /kollégiumok/ eszközökkel. Az alulképzettek arányának csökkentése a bemeneti feltételeknél. Az országos átlagnál magasabb arányú megyei hátrányos helyzetű szakképzési résztvevői létszám kezelése, helyzetük javítása.

10. A kollégiumok kihasználtságának és szerepének, társadalmi nevelő hatásának növelése. 11. A felsőfokú képzésre előkészítő, széles körű szakmai alapismeretet adó szakgimnáziumi képzés arányának növelése a szakképzésen belül 12. A magas színvonalú képzést adó megyei képző intézmények és kínálatuk regionális pozíciójának erősítése.

5


13. Szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése a megyei és regionális szakképző intézmények, gyakorlati képzést végző vállalkozások és felsőfokú képzést nyújtó képző intézmények között. 14. A megyei támogatott felnőttképzések és iskolai szakképzés erősebb együttműködése, összehangolása, ösztönzésének folytatása. 15. Egységes és összehangolt szakképzési nomenklatúra, adatszolgáltatás és információs rendszer működtetése. 16. Az Eger – Gyöngyös - Hatvan urbanizációs-foglalkoztatási tengely területén működő erős ipari és szolgáltatási vállalkozások számára a helyi munkaerő pótlása. 17. A romló demográfiai helyzet és az elvándorlás miatt a csökkenő foglalkoztatotti és tanulói létszámot a megyébe történő bevándorlást, letelepedést és munkavállalást segítő eszközökkel, pl. lakhatási támogatás szükséges támogatni. 18. A munkaerőpiac által igényelt, az adott munkakörnek megfelelő szintű és tartalmú képzési követelmények, képzési programok és tananyagok. 19. Az iskolarendszerű képzésben térítésmentesen megszerezhető két szakképesítés tanulásának lehetőségét hosszú távon szükséges fenntartani a termelékenység és foglalkoztathatóság növelése érdekében. 20. Az országostól jelentősen eltérő Heves megyei differenciált szakképzési fenntartói struktúra ne hátráltassa a munkaerőpiacon szükséges utánpótlás biztosítását.

6


2 Heves megye szakképzési fejlesztési koncepciója A szakképzési fejlesztési koncepció alapvető tézisei, javaslatai részletes kibontásban A megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja, hogy alapdokumentumként szolgáljon minden későbbi fejlesztés számára. Meghatározza azokat az alapelveket és irányokat, melyek a megye szakképzésének és gazdaságának szempontjából fontosak, követendők. A meghatározott irányok prioritást élveznek a többi célhoz képest, kijelölik az irányt, illetve az alternatívák közül azokat, melyek előnyt élveznek későbbi fejlesztési döntések során. A koncepció célja továbbá, hogy az intézmények számára elősegítse a forrásfelhasználás hatékonyabbá és eredményesebbé tételét. A szakképzés-fejlesztési koncepció kapcsolódik több más megyei fejlesztési dokumentumhoz, melyek koherenciáját részben a szereplő érintettek közötti erős átfedés, részben pedig a folyamatos egyeztetés biztosítja. A koncepció alapelveket, fejlesztési irányokat, prioritásokat határoz meg, a szakképzés fejlesztés következő évekre vonatkozó alapjait kívánja letenni, részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által országos érvénnyel kiadott útmutatóra, részben pedig a 2013-ban elfogadott megyei hatályú szakképzés-fejlesztési stratégiára támaszkodva. A koncepció időbeli hatálya középtávra szól (5-7 év), de a kitűzött célokat, illetve a melléjük rendelt eszközöket, elvégzendő feladatokat, illetve elvárt eredményeket, időről-időre célszerű áttekinteni, és szükség esetén módosítani, vagy akár konkrét beavatkozási pontokat meghatározni, ami azért indokolható, mert ezen koncepcióban olyan alapelveket határozunk meg, amely a szakképzési struktúrától függetlenül javíthatják annak eredményességét. A koncepcionális javaslatok fő területei: 1. A szakképzésben tanulók számának növelése 2. Esélyegyenlőség javítása, hátrányos helyzet kezelése 3. A szakképzés színvonalának javítása 4. A munkaerő-piacnak megfelelő szakképzési struktúra 5. Információs rendszer és a digitális technikák kialakítása és hasznosítása a szakképzés támogatására 6.

Erőforrástérkép, finanszírozhatóság, allokáció, regionalitás

7


A Heves megyei szakképzési fejlesztési koncepció 20 pontban -

A duális szakképzési rendszer kiszélesítése. A szakképző iskolák alapvetően az elméleti oktatást végezzék, ill. az alapozó tanműhelyi gyakorlati képzést, de a további gyakorlati képzés élő munkakörnyezetben, vállalkozásoknál valósuljon meg. A vállalati gyakorlati képzőhely a munkaerő foglalkoztatásának alapja.

Eszközei:  A tanulószerződés kötés lehetőségének kiterjesztése a szakgimnáziumok 1012. évfolyamára.  A szakképzésbe történő felvételihez a tanulók elsőként a cégeknél jelentkezzenek be, és a tanulószerződést kötő tanulók egy sikeres felvételi eljárás után köthessék meg a tanulószerződést, és kezdhessék meg a vállalatoknál a gyakorlati képzést.  Az iskolai-vállalati gyakorlati tanműhely-kataszter felmérése, aktualizálása, eszközlisták ellenőrzése, kapacitás-adatok elemzése, a hiányterületek azonosítása a hiányszakmákra vonatkozóan a szakképzési centrum és egyéb fenntartók bevonásával és együttműködésével.  Vállaltok által fenntartott ún. üzemközi vagy üzemek feletti tanműhelyek létesítése, az ehhez szükséges szakmai, szervezeti, finanszírozási javaslatok kidolgozása az MKIK és az NGM koordinációjával.  Új vállalatok bevonása a gyakorlati képzésbe elsősorban az építőipar területén  A felsőoktatásban is elő kell segíteni a duális felsőoktatási képzés kiterjesztését  Duális szakképzési rendszer kiszélesítése, a kamara hatósági feladatainak kiterjesztése a felnőttképzésben is szükséges gyakorlati képzéssel kapcsolatosan is.  Szükséges elkészíteni az alapozó képzéshez szükséges iskolai és vállalati tanműhelyek megyei nyilvántartását a kapacitások és felszereltség átfogó vizsgálatával a tanulók tanműhelyi elosztása és a jövőbeli beruházások optimalizálása érdekében.  A gyakorlati képzés személyi feltételei magasabb színvonalú biztosításához szükséges a szakoktatók, gyakorlati oktatók bevonása a jövőben a szakmai továbbképzések rendszerébe.  Ki kell dolgozni a gyakorlati oktatók kamarai szakmai-pedagógiai továbbképzési rendszerét  Együttműködés kialakítása az Eszterházy Károly Egyetemmel a szakoktatói pedagógiai továbbképzések megreformálása érdekében

8


-

A megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari jellegű képzési kínálat arányának növelése

Eszközei:  Gyakoribb is szélesebb mintavétel alapján végzett igényfelmérések a gyorsan változó technikai igények felmérésére és az ehhez alkalmazkodó képzési kínálat kialakítására.  Növelni a megyei gazdaság foglalkoztatási igényének megfelelő képzések és képzésben résztvevők számát.  A munkaerő-piaci felmérések (HMFKB-GVI) eredményeinek széles körű publikálása  A vizsgákhoz kapcsolódó ún. munkaerőbörzék szervezése, publikálása  Új technológiák bevezetéséhez (digitalizáció, stb) kapcsolódó prognózisok publikálása  Hiányszakmák ismertségének növelése -

A munkaerő-piaci információs rendszer mélyítése, információk széleskörű publikálása, tudatosítása.

a

keresleti-kínálati

Eszközei:  A foglalkoztatással kapcsolatos információk eljuttatása évente egyszer széles társadalmi rétegek felé, kapjon valamennyi képző intézmény és fenntartó, ill. a pályaorientációban érintett szervezet és intézmény, ill. megyei háztartás/család, ill. civil szervezet közérthető, lényegi információkat a megyei munkaerő-piaci trendekről a HKIK koordinálásával a médiák bevonásával.  Minden családot (3000 család/évfolyam) elérni a munkaerő-pici igényekről szóló információkkal a munkavállalókon, iskolákon keresztül -

A szakképzés, szakmunka társadalmi presztízsének növelése.

Eszközei:  Kormányzati és vállalati feladat egyaránt a bérek, jövedelem elemek emelésének felismerése, és az ezt szolgáló konkrét intézkedések meglépése.  Ösztöndíjakkal, versenyekkel, szakmai díjakkal jutalmazni és ösztönözni a szakmákban kiemelkedő szakembereket, tanulókat.  Összehangolt programokkal szorgalmazni és célzott pályaorientációval és támogatási lehetőségekkel egyaránt ösztönözni szükséges, hogy a jövőben több érettségizett szakmát tanuló kerüljön a szakképzésbe.  Ösztöndíj programokkal tovább szükséges bővíteni a hiányszakmák választását  Médiák bevonása a szakmák népszerűsítésébe.

9


 A szakképzést népszerűsítő marketing tevékenység kidolgozása és összehangolása a kormányzat, a szakképzésért felelős minisztérium, és a kamarák koordinálásával, országos és helyi akciótervek készítése.  A szakképzést népszerűsítő applikációk, web-marketing eszközök kidolgozása és működtetése -

A hatékony pályaorientációs programok és módszerek széles körű alkalmazása, a munkaerő-piaci keresleti igények ismeretén alapuló pályaválasztási döntéshozatal elősegítése a szülők, diákok és pedagógusok körében.

Eszközei:  Fontosnak tartjuk a pályaorientáció kettős időbeli kiterjesztését: - mind az általános iskola alsóbb évfolyamai felé, - mind fölfelé, a középiskolás, főként az általános gimnáziumi csoportok irányába, a középfokú szakmák megismertetésén túl a duális felsőoktatásra is egyre nagyobb hangsúly helyezését.  Az általános iskolákban és gimnáziumokban erősíteni kell az önismereti fejlesztéseket, a saját kompetenciák felmérését, elemezhetőségét, valamint az iskolapszichológusi tevékenységet.  Szükséges a pályaorientációban érintett közreműködők, érdekelt szervezetek együttműködése, koordinációja  Szükséges a pályaorientáció hatékonyságának mérése, a pályaválasztók életpályájának követése.  Módszereiben, tartalmában sokoldalú, az idejétmúlt szakmakép ledöntését segítő, a bevont fiatalok életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó gazdag, szakmailag megalapozott, egész évet felölelő pályaorientációs programok, akciók szervezése.  A pályaorientációs tevékenységek, akciók hatékonyságának folyamatos mérése (szándék és tények) követése, összehasonlítása.  A mérési eredmények megismertetése az érintettekkel (szakképző intézmények, fenntartók, gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek, általános iskolák, pályaorientációban közreműködő szervezetek)  A pályaorientációban közreműködő érintett szervezetek együttműködése, tevékenységek, akciók, források összehangolása a hatékonyság érdekében.  A különböző források (Kormányhivatalok, Szakképzési Centrumok, TOP foglalkoztatási paktum, GINOP források) megalapozott és hatékony felhasználásához rendszeres egyeztető fórumok, tájékoztatás szervezése.  Hiányszakmákban tanulók számának növelése, az ún. fiús és lányos szakmák közötti határok csökkentése a köztudatban  Pályaorientációval, pályaválasztási lehetőségekkel kapcsolatos elektronikus felület, applikációk fejlesztése (jelenlegi eletpalya.munka.hu oldal nem naprakész!)  Szülők bevonása a pályaorientációba aktív ösztönző eszközökkel, rendezvényekkel

10


-

A szakképzés hatékonysága mérését szolgáló országosan összehangolt, jól használható pályakövetési rendszer kialakítása és működtetése.

Eszközei  A pályakövetéshez kapcsolódó jogszabályok (a szakképzési, valamint a felnőttképzési törvény is rendelkezik a pályakövetés feladatáról) betartásához kapcsolódóan további kormányzati lépéseket szükséges tenni.  A pályakövetés rendszerének egységesítése, a módszertan fejlesztése, országos tendenciák felmérése az MKIK által szervezetten.  A központi kommunikáció, az eredmények publikálása, hasznosítása szükséges.  A pályakövetési rendszer bevezetésének támogatása az adatok folyamatos feltöltésével, motiváció megteremtésével  Az eredmények részletes elemzése, részletes, a kompetenciákat is osztályozó visszajelzések készítése a munkaadókkal együttműködésben  Folyamatos, nyílt intézményi értékelés a pályakövetés adatainak figyelembevételével -

A szakképzésből való lemorzsolódás csökkentése sokrétű: pályaorientációs, pedagógiai-módszertani, szociális és infrastrukturális /kollégiumok/ eszközökkel

Eszközei:  A pályaorientáció erősítése annak érdekében, hogy a megfelelő személyiségjegyekkel rendelkező tanulók a beállítottságuknak megfelelő szakmákba kerüljenek (ez eleve jótékonya hatással van a lemorzsolódásra).  A hátrányos helyzetű fiatalokat olyan pályára, olyan reálisan elvégezhető szintű képzésbe szükséges állítani, amelyben van esély a képzés befejezésére.  Hatékony, a szakképzési döntés előtti egészségügyi alkalmassági vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat és felvételi rendszer működtetése.  Az elkezdett képzés befejezése érdekében szigorúbb anyagi ösztönzők és szankciók beiktatásával ösztönözni a képzés elvégzését.  Tájékoztató fórum az általános iskolák számára a hátrányos helyzetűek szakképzési lehetőségeiről és feltételeiről.  A hátrányos helyzetűek a szakképzésbe való bevonásával kapcsolatos előírásairól, feltételeiről a gyakorlati képzőhelyek előzetes tájékoztatása  A hátrányos helyzetűek képzéséhez a vállalati befogadó készség és képesség javítása megfelelő speciális gyakorlati képzőhelyek feltételeinek kialakításával.  Kulturális programok, civil tudat erősítése olyan országos programokban való részvétellel, amelyek főként a hátrányos helyzetű csoport ilyen irányú fejlesztését tűzik ki célul.

11


 Pedagógus-továbbképzések erősítése, oktatás-módszertani felkészültség fejlesztés, a hátránykompenzáció és személyiségfejlesztési tevékenység fókuszba állításával.  Erős kompetenciafejlesztés a digitális kompetenciák területén mind a pedagógusok, (vállalati és tanműhelyi) szakoktatók, mind a tanulók körében.  Iskolák és vállalati gyakorlati képzőhelyek időbeosztását összehangolni, a távolabbi gyakorlati képzőhelyek utazási feltételeit javítani -

Az alulképzettek arányának csökkentése szakképzetlenek számának csökkentése

a

bemeneti

feltételeknél,

Eszközei:  Differenciált oktatási feltételeket biztosító általános iskolai képzés főként az alsó tagozatban.  Tartalmában és módszereiben megújuló általános iskolai képzés.  A pedagógusok és szakoktatók pedagógiai-módszertani felkészültségének javításának támogatása, a pedagógus-továbbképzések erősítése, oktatásmódszertani felkészültség fejlesztés, a hátránykompenzáció és személyiségfejlesztési tevékenység fókuszba állításával.  Az Eszterházy Károly Egyetem pedagógiai, köznevelési kapacitásait is szerepét a szakképzésbe is aktívan szükséges bevonni, hasznosítani  A közmunka programok, TOP-programok (TOP, GINOP források összehangolása és bevonása) keretében szervezett képzésekkel növelni a képzettek számát, felnőttképzési vállalkozások bevonásával rövid ciklusú tanfolyamok indítása  Iskolapszichológusi hálózat erősítése a megyében annak érdekében, hogy a veszélyeztetett tanulók preventív kezelése megoldható legyen.  Tájékoztató fórum az általános iskolák felé a hátrányos helyzetűeknek a szakképzésbe való bevonásával kapcsolatos tudnivalókról. -

Az országos átlagnál magasabb arányú megyei hátrányos helyzetű szakképzési résztvevői létszám kezelése, helyzetük javítása Eszközei:  Jó gyakorlatok keresése, tanulmányozása szakértők bevonásával.  Mintaprojektek kidolgozása.  Szociális intézkedések, ösztönzők és szankciók kidolgozása a témában érintett szakemberek, civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok, szervezetek és intézmények részvételével.  Pedagógus-továbbképzések erősítése, oktatás-módszertani felkészültség fejlesztés, a hátránykompenzáció és személyiségfejlesztési tevékenység fókuszba állításával.  Speciális iskolák esetében pszichológiai tanácsadás, kompetenciafejlesztés.

12


-

A kollégiumok kihasználtságának és szerepének, társadalmi nevelő hatásának növelése

Eszközei:  El kell készíteni a megyei kollégiumi kapacitások felmérését, és a kollégiumok lehetséges hasznosításának elemzését és tervét a kapacitáskihasználtság növelése érdekében  A vonzóbb kollégiumokhoz a kollégiumok működésének feltétel rendszerét javítása (tanulási, életviteli feltételek, sokszínű tanuláson kívüli programok és szolgáltatások erősítése)  A kollégiumokat a bejáró, ill. a hátrányos helyzetű helyben lakó tanulók a nem kollégiumok is használhassák beszoktatási, ill. tanulási és egyéb hasznos szabadidő eltöltési céllal.  Az iskolai mulasztás csökkentésére a rendszeresen elkéső, igazolatlanul hiányzó, HHH-s tanulókat a kollégiumi ellátásba bevonni, mentorálással, anyagi ösztönzéssel, ill. a szülő felé szankciókkal a kollégium felé irányítani.  Mivel a megyei iskolákba közel 1000 tanuló érkezik a megyén túlról, így a kollégiumok szerepével munkaerő-piaci szempontból fontos az ide érkező más megyei diákok megyében tartásuk -

A felsőfokú képzésre előkészítő, széles körű szakmai alapismeretet adó szakgimnáziumi képzés arányának növelése a szakképzésen belül Eszközei:  Az általános iskolai pályaorientációban a gimnáziumi képzést választó diákok és szülők bővebb tájékoztatása és irányítása a szakgimnázium felé.  Szakgimnáziumok előnyeiről, működéséről szóló információk, kommunikáció erősítése a képzést választók és a vállalatok irányába egyaránt.  A szakgimnáziumban folyó gyakorlati képzési idő növelése.  A tanulószerződéses vállalati gyakorlati képzés kiterjesztése a szakgimnáziumi szakmatanulásra.

-

A magas színvonalú képzést adó megyei képző intézmények és kínálatuk regionális pozíciójának erősítése, kiemelkedő tanulók elismerése Eszközei:  Az MFKB javaslattétel előtt, a Szakképzési Centrum a következő tanév szakképzési irányainak meghatározása előtt kérjenek, adjanak írásos tájékoztatást a régióhoz tartozó MFKB-knak, ill. Szakképzési Centrumoknak az adott megyében tervezett képzésekről, kiemelten azokban a szakmákról, ágazatokról, amelyben regionális, ill. országos

13


beiskolázású képzéseket terveznek indítani, ill. a megyehatáron működő, megyehatáron átnyúló településeken folyó képző intézmények képzéseiről.  Képzések indításának összehangolása régión belül a fenti képzések esetében a hatékony beiskolázás és forrás felhasználás érdekében.  Fontos, hogy a kiemelkedő tanulók és felkészítő tanáraik, oktatóik elismertek legyenek. Ezt a szakmai versenyeken (SZKTV-OSZTV, EuroSkills, WorldSkills), ösztöndíjakkal, elismerésekkel, média bevonásával értékelni, példaként állítani szükséges. -

Szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése a megyei és regionális szakképző intézmények, gyakorlati képzést végző vállalkozások és felsőfokú képzést nyújtó képző intézmények között. Eszközei:  Képzések indításának összehangolása régión belül a fenti képzések esetében a hatékony beiskolázás és forrás felhasználás érdekében, adatszolgáltatás, egyeztetések a szakképzési centrumok és az MFKB-k között a beiskolázási javaslatok időszakában.  Az azonos fenntartóval rendelkező intézmények a kis létszámú vizsgákat összevontan szervezzék. Az egyes intézmények éljenek az összevont vizsga szervezésének lehetőségével: az azonos szakmacsoportba és azonos szakközépiskolai ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló vizsgákat (a jogszabályban meghatározott kereteket alkalmazva) összevontan szervezzék meg  A szakmai vizsga résztvevőinek delegálása során a szakképzési centrumok 2015.07.01-i megalakulása, a korábban önálló jogállású intézmények tagintézménnyé válása a vizsgáztatásban elvárt, jogszabályban megfogalmazott összeférhetetlenség biztosítását és annak gyakorlati alkalmazhatóságát kérdésessé tette. A megfelelő összhang megteremtése érdekében javasoljuk a 315/2013. (VIII. 28.) a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól Korm. rendelet 11. § (3) pontját érintő módosítást, mely jogszerűen lehetővé teszi, hogy ez esetben a Szakképzési Centrum/ Egyéb intézmények különböző tagintézményeiben dolgozó vizsgaszakértői névjegyzékben szereplő vizsgaszakértők delegálhatóak legyenek a másik tagintézmény vizsgájára, amennyiben nem tanítottak a másik intézményben.  A szakmai vizsgákon végzett tanulók számára meg kell szervezni a munkalehetőséget kínáló vállalkozásokkal való találkozást a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében  Együttműködés kialakítása az Eszterházy Károly Egyetemmel a szakoktatói pedagógiai továbbképzések megreformálása érdekében

14


-

A megyei támogatott felnőttképzések és iskolarendszerű szakképzés erősebb együttműködése, összehangolása, ösztönzésének folytatása. Eszközei:  Az iskolarendszerű felnőttoktatás és tanfolyami felnőttképzési igények és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása érdekében, a munkaerő piaci igényeket ismerő kamarák és a szakképzésben közreműködő fenntartók folyamatos koordinálása mellett.  A munkaerő piaci igények folyamatos monitorozása és közvetítése.  Képzési kapacitások összehangolása.  A megyei foglalkoztatási problémákat ellensúlyozó képzési irányokban a nappali és felnőttoktatási létszámok megsokszorozása, a kívánt mértékű foglalkoztatási igény kielégítése érdekében a felnőttképzésben/felnőttoktatásban résztvevők számának növelése szükséges. Ennek lehetséges eszközei: - államilag támogatott képzések kiírása - saját munkavállaló képzési költségeinek általános elszámolhatósága a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére - adókedvezmények a saját munkavállaló számára képzést biztosító cégek/képzésben résztvevők magánszemélyek számára.  A felnőttképzésben közreműködő megyei hatósági engedéllyel rendelkező megyei felnőttképzési cégek kapacitásainak bevonása a rövid ciklusú tanfolyami képzések biztosításához  A szakképzési hozzájárulás eredeti felnőttképzésre fordítható eszközeit (saját dolgozó képzésére fordítható keret) vissza kell állítani a munkaadói és munkavállalói rövid ciklusú továbbképzési igényeket biztosító képzések finanszírozása érdekében  A felnőttképzésre fordítható források, kedvezmények bővítése a vállalkozások, magánszemélyek és a közintézmények esetében is.  A munkavállalók képzési szándékának támogatása, anyagi forrásaik célzott bővítése például a korábbi személyi jövedelemadó kedvezmény mintájára  Duális szakképzési rendszer kiszélesítése, a kamara hatósági feladatainak kiterjesztése a felnőttképzésben is szükséges gyakorlati képzéssel kapcsolatosan is  Források, pályázati lehetőségek biztosítása a gyakorlatorientált képzési forma fejlesztéséhez az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés szereplői számára is  A szakképzési hozzájárulás eredeti felnőttképzésre fordítható eszközeit (saját dolgozó képzésére fordítható keret) vissza kell állítani a munkaadói és munkavállalói rövid ciklusú továbbképzési igényeket biztosító képzések finanszírozása érdekében.

15


-

Egységes és összehangolt szakképzési nomenklatúra, adatszolgáltatás és információs rendszer működtetése. Eszközei:  Aszinkronitást találunk a TEÁOR, FEOR, OKJ megfeleltetésekben, mely munkavállalási, értelmezési és összehangolási problémákat okoz. Megoldására szükséges elkészíteni és folyamatosan karban tartani ezek szinkronizálását.  Fontos a pontos tanulói, iskolai, kamarai adatbázisok, felhasználói hozzáférések, digitális adatkezelés és adatszolgáltatás összehangolása, papír alapú adatszolgáltatások, adminisztráció csökkentése és egyszerűsítése

-

Az Eger – Gyöngyös - Hatvan urbanizációs-foglalkoztatási tengely területén működő erős ipari és szolgáltatási vállalkozások számára a helyi munkaerő pótlására további többlet munkaerő (munkavállalók, tanulók) biztosítása. Eszközei:  Az ingázó, bejáró tanulók (a tanulók kétharmada) gyakorlati képzőhelyekre kijutásának biztosítása.  A pályaorientáció erősítése a helyi foglalkoztatási igények megismerésére, a helyben lakók orientálása a helyi foglalkoztatáshoz szükséges szakmák felé.  A gyakorlati képzőhelyekre jutásához szükséges közlekedési feltételek javítása.  A szakképzési normatívába a közlekedés biztosításához szükséges finanszírozási költségek, eszközök ( jármű bérlés, vásárlás, működtetés) elszámolásának lehetőségét be kell építeni.

-

A romló demográfiai helyzet és az elvándorlás miatt a csökkenő foglalkoztatotti és tanulói létszámot a megyébe történő bevándorlást, letelepedést és munkavállalást segítő eszközökkel szükséges támogatni. Eszközei:  A 2017. januártól kormány terveiben a munkaerő mobilitás és lakhatás feltételei javítás érdekében tervezett ösztönzők bevezetése: a munkaadók által dolgozóik részére nyújtott lakhatási támogatások, adóalap csökkentések, a munkavállalók részére tervezett részbeni személyi jövedelemadó mentességek  Kedvező adózással munkásszállások és szolgálati lakások kialakítása, üzemeltetése  Vállaltok, munkaadók hangsúlyos tájékoztatása a radikálisan növekvő munkaerő utánpótlási problémákról, új, munkaerő kímélő technológiák alkalmazására ösztönzés és pénzügyi támogatás

16


-

A munkaerőpiac által igényelt, az adott munkakörnek megfelelő szintű és tartalmú képzési követelmények, képzési programok és tananyagok. Eszközei:  A vállalati, termelési követelményeket ismerő szakértők bevonása  Át kell tekinteni a képzési követelményeket és képzési programokat, és a képzőhelyeken szükséges eszközöket, hogy egyszerre igazodjanak az egyes szakmák technikai-technológiai fejlődéséhez, a tanulók bemeneti szintjéhez és a vállalkozások szakképzettekkel szembeni elvárási szintjéhez, ne legyen se több, se kevesebb a követelményekben megfogalmazott szint, mint ami az adott munka végzéséhez elvárt a piaci viszonyok között.  A szakmagondozásért felelősök, szakértők elérhetőségét átláthatóvá, nyilvánossá kell tenni Internetes platform létrehozása a tananyagfejlesztéshez kapcsolódóan a szakértői javaslatok, vélemények megjelenítésére, ill. rendszeres visszacsatolás a beérkezett javaslatokra, véleményekre a fejlesztők részéről  Tananyagfejlesztésbe bevont szakértők szakértői szakmai továbbképzése és rendszeres konzultációja.  Kompetenciafejlesztés a digitális kompetenciák területén mind a pedagógusok, (vállalati és tanműhelyi) szakoktatók, mind a tanulók számára készülő képzési programok és tananyagok körében  Digitális írástudási készségek fejlesztését célzó programok népszerűsítése, a vonatkozó pályázatok elérhetőségének könnyítésével, a célcsoportok célzott megkeresésével és informálásával. Az adott kompetencia megléte mind a (potenciális) munkavállalók mind a munkaadók számára egyre inkább elengedhetetlen  További egyeztetések és megegyezés szükséges a gépkezelői szakképesítések és hatósági vizsgák problematikájának áttekintésében és megoldásában az érintettek bevonásával.

-

Az iskolarendszerű képzésben térítésmentesen megszerezhető két szakképesítés tanulásának lehetőségét hosszú távon szükséges fenntartani a termelékenység és foglalkoztathatóság növelése érdekében. Eszközei:  A 2. szakma ingyenességről szóló széles körű tájékoztatás a munkaadók, munkavállalók, civil szervezetek, szülők körében.  Szükséges a képzési kapacitások elemezése, ill. a hatékonyság követése.  Készüljön értékelés a bevezetési tapasztalatokról a további hatékony tervezés érdekében.  Az MFKB szakmaszerkezeti javaslatában és a beiskolázásról szóló kormányrendeletben váljon szét a nappali és a nem nappali

17


(esti/levelező) rendszerű képzési keretszám az egyes szakképesítésekre vonatkozóan. -

Az országostól jelentősen eltérő Heves megyei differenciált szakképzési fenntartói struktúra ne hátráltassa a munkaerőpiacon szükséges utánpótlás biztosítását Eszközei:  A fenntartók és azon belül a tagintézmények közötti összehangolt koordináció szükséges  Minőségi szempontok szerinti mérésen alapuló döntéshozatal érvényesítése a szakképzési irányok és arányok meghatározásában  Fokozott figyelemmel kell kezelni a földrajzi szempontokat a szakképzési irányok és arányok meghatározásakor  A hátrányos helyzetűek képzésének speciális szempontjait kiemelten szükséges figyelembe venni a szakképzési irányok és arányok meghatározásakor.

3 Heves megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetképe 2016 Ahhoz, hogy a szakképzési koncepcióban megalapozott célokat tűzhessen ki az MFKB, két fontos alrendszer helyzetét kell legjobban megismerni: egyrészt a megye gazdaságát, ami meghatározza, hogy milyen szakember-kibocsátásra van/lesz szükség. Másrészt pedig a szakképzési rendszer megyei felépítését (ez a következő fejezet témáját adja). Ebben a fejezetben a HKIK elemzésére alapozva mutatjuk be, milyen gazdasági és foglalkoztatási folyamatok jellemzőek Heves megyében 2016-ban.

ÖSSZEGZÉS Megyénk növekvő termelői erővel rendelkező exportorientált ipari megye. Az Északmagyarországi Régiót alkotó megyék közül Heves a legtöbb mutató tekintetében előnyös helyzetben van, azonban ha országos összehasonlítást végzünk, megyénk a középmezőnyből nem tudott feljebb kerülni. A 2009 es válság után 2013-től a megyei gazdaság dinamikus fejlődésbe fordult.

18


Heves megye Gazdasági Állapotrajza 2016. Heves megye lakónépessége 2015.

Az Észak-magyarországi régióban található Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik. Területe 3.637 négyzetkilométer, mellyel 16. a megyék sorában. A megye lakóinak száma 301 296 fő. Megyénkben a lakosság számának évek óta történő csökkenése az országosnál nagyobb mértékű. Földrajzi tekintetben az ország területének 3,9 százaléka tartozik Heves megyéhez, s itt él az ország lakosságának 3,1 százaléka. A megyéhez tartozó járások száma: 7. A megyéhez tartozó települések száma: 121 (11 város, 110 község). Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések száma (105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet): 32. Jelentős munkanélküliséggel sújtott települések száma (105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet): 28.

19


A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta közel azonos arányban részesedik. A megyében 2014. évben előállított bruttó hazai termék az előző évi egytizedes emelkedést folytatva - több mint 6 százalékkal emelkedett, a pozitív trend országosan is folytatódott. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 3 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,9 százalékos részarányával 2014. évben 687 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is 2,1 százaléka. A megye gazdasági fejlettségét tükröző fajlagos gazdasági mutatók alacsonyabb szintűek az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó GDP a lakosság lélekszáma kismértékű visszaesésének, illetve a bruttó hazai termék ezzel ellentétes irányú növekedésének hatására az előző évi 13,2 százalékos növekedés után 7,3 százalékkal emelkedett (2.272 eFt/fő/év), így a hazai átlagnak már több mint kétharmada, ami a megyék rangsorában a 13. helyet jelenti. Heves Megye helye az országban 2016-ban Heves megye főbb népmozgalmi eseményei az előző évinél kedvezőbben alakultak. Az országos tendenciával megegyezően az élve születések száma emelkedett, a halálozásoké csökkent. A munkaerő piaci helyzet tovább javult. A IV. negyedévben a foglalkoztatottak száma átlag körüli mértékben gyarapodott, a munkanélküliek száma mintegy negyedével mérséklődött. Az alkalmazásban állók bruttó keresete 2016-ban közel 24 ezer forinttal volt kevesebb az átlagnál. A mezőgazdaságban a 2015. évinél több mint egytizedével kisebb területről kevesebb gabonát takarítottak be. A szántóföldi növények közül különösen a kukorica és a napraforgó fajlagos hozama volt kiemelkedő. A főbb haszonállatfajok közül a szarvasmarhák és a tyúkok december 1-jei állománya meghaladta az egy évvel korábbit, a sertéseké és a juhoké elmaradt a tavalyitól.

20


A megyei telephelyű ipari termelési volumene az országost meghaladóan bővült. Az építőipar teljesítményének visszaesése a hazai átlagnál jóval nagyobb volt, a lakásépítési tevékenység azonban számottevően élénkült. A beruházások volumene a legtöbb megyében tapasztalt csökkenéssel ellentétben meghaladta az előző évit.

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az országos bővüléstől elmaradva növekedett. A belföldi vendégek több, a külföldiek kevesebb vendégéjszakára maradtak az előző évinél. Demográfiai helyzet Előzetes adatok szerint 2016-ban Heves megyében a főbb népmozgalmi események kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban.

21


A megyében 2800 gyermek született, és 4300 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,9%-kal nőtt, a halálozásoké 3,5%-kal csökkent. A természetes népmozgalmi folyamatokból adódóan 1500 fővel fogyott a megye lakónépessége, 12%-kal kisebb mértékben, mint 2015-ben. A házasságkötés üteme folyamatosan növekszik. 2016-ban 1550 pár házasságkötését anyakönyvezték, 23%-kal többet, mint az előző évben. Heves megye összehasonlító korfája (2011-2016)

Forrás : KSH

A lakónépesség évek óta tartó folyamatos csökkenése meghaladja tehát az országos átlagot a természetes fogyás és az elvándorlás következtében. Az itt élők számának csökkenésében szerepet játszik többek között a fejlettebb régiókénál kedvezőtlenebb gazdasági környezet és az ezzel összefüggő szűkösebb foglalkoztatási lehetőségek. A lakosság korösszetétele nem javul, a folyamatos öregszik. Foglalkoztatás A megye lakónépessége stagnál és öregszik, átmenetileg kedvezően alakulnak a népmozgalmi események, erősödik az urbanizáció. A nem urbánus településeken az öregedő korszerkezet következtében a népesség legnagyobb része inaktív kereső, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint a megye átlagában. Ezen lakosság gazdasági aktivitása ennek következtében kicsi, a háztartások döntő részében nincsen foglalkoztatott, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugellátási formák jelentik. A foglalkoztatottak nagy aránya ingázik. Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony, az átlagosnál jóval kisebb a vállalkozói aktivitás. Ahol működik vállalkozás, az jellemzően mikroméretű, és szolgáltatási tevékenységet végez. A csökkenő népességű

22


településeken a vállalkozások száma a lélekszám csökkenésénél nagyobb mértékben esik vissza. Heves megye domináns termékei, szolgáltatásai:  jármű alkatrész gyártás: járműelektronika, sebességváltó, kormánymű, kovácsolt és alumínium öntvények  villamos energiatermelés, kapcsolódó bányászat, lignit, mészkő  acélszerkezet gyártás, csarnokok, munka és mezőgazdasági gépek  egészség ipar: implantátum, orvosi eszközök, kórházi felszerelések, anyagok  építőipar, melyen belül erős mélyépítő és szakipari vállalkozások működnek  élelmiszeripar, melyen belül kiemelendő a húsipar, édes és sütőipar, borászat  a lakosság ellátása lényegében teljes körű a vízi közművek és egyéb közműszolgáltatók részéről  teljes lefedettségű kereskedelmi ellátás  erős a gyógyvizekre épülő és az aktív turizmus Ipar  A megye húzóágazata a globális piacra termelő a feldolgozóipar, azon belül a járműipar. Jellemző termékei az autóelektronikai alkatrészek, sebességváltó művek, kormányművek, korszerű villamos energia hálózatok, munka- és erőgépek emelőszerkezetei, fém csomagoló termékek.  Az ágazat olyan unikális területet is magában foglal, mint a pneumatika. A szektor termékkínálatában megtalálható a menetbiztonság növelésére kifejlesztett aktív elektromos kormánymű.  A tisztán hazai tulajdonú gépipari vállalkozások jelentős beszállítói a térség multinacionális nagyvállalatainak. Exporttevékenységük meghatározó.  Az innováción alapuló világszínvonalú egészségipar központjában az ember és a gyógyítás áll. Az itt gyártott termékek pl implantátumok és protézisek, higiéniai termékeknek és gyógyturisztikai szolgáltatásoknak köszönhetően a betegek ismét teljes életet tudnak élni.  Folyamatos megújulás, modern technológiák, energia hatékonyság jellemzi a megye építőiparát. A hazai ablakgyártás központja Heves megye. Szoros vállalati együttműködés valósul meg a faipar területén – speciális szolgáltatások, épületasztalos termékek és egyedi bútorgyártás. Turizmus:  A víz egyik alappillére a megye idegenforgalmi vonzerejének is. A térség sokszínű természeti értékekben, épített örökségben, turisztikai attrakciókban és kapcsolódó szolgáltatásokban. Vendéglátóhelyein változatos ízvilággal és hozzájuk kapcsolódó borokkal várják az idelátogató turistákat. Az itt található két hegyvidék magas minőségű szőlő- és borfajtáknak, valamint az aktív turizmus számtalan ágának ad otthont. Az extrém sport, az aktív pihenés, a

23


túrázás szerelmesei itt egyaránt hatalmas lépéseket tehetnek egészségük megőrzése érdekében. Mezőgazdaság:  A megye területét tekintve nem nagy, azonban talajai rendkívül változatosak, a megyében minden termőhely előfordul. A szántóföldi növénytermesztésben a vezérnövények, a búza, napraforgó, repce, kukorica adja a szántóterület több mint 80%-át. A malomipar és a lisztkereskedelem jövőbeni változásai bizonytalanságot mutatnak. A sütőipart – amely a malomipari termékek legjelentősebb felvevője – nagyfokú dekoncentráció, árérzékenység és kapacitás felesleg jellemzi.  Heves megye mezőgazdasági tevékenységében rendkívül előkelő helyet foglal el a szőlőtermesztés és a borkészítés. A megye két borvidéke a mátrai és egri az Észak-Magyarországi Borrégió része, a borvidék jelentős szerepet játszik a szőlőbor exportban, e termékek jelentős hozzáadott értéket is képviselnek, mindemellett a turizmusra gyakorolt hatásuk is kedvező.  A megye gyümölcstermelésében jelentős az alma és a meggy szerepe, amelyek kitettek a külső piacoknak.  Heves megye adottságai miatt az erdőgazdálkodás hosszú múltra, erdészeti hagyományokra és megfelelően képzett szakember állományra támaszkodhat.  A megye állattenyésztésének helyzetében az utóbbi 5 év átlagában is fennmaradt az állománycsökkenés.  Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó, mezőgazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték az országos átlag alatt van, 118.200 Ft.  A Heves megyei termelőknek is fel kell készülniük arra, hogy a magyar mezőgazdaság alapvetően exportorientált, így sok esetben olyan piacokon kell versenyezni, ahol túlkínálat jelenik meg egyes termékekből. Jelentős képzésre és innovációra – beruházásra - is szükség lenne, mert csak a tudatos, innovációt is a termelési gyakorlatba építő mezőgazdasági termelés lesz versenyképes. A 2016. év kedvező folyamatai A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta csökkenő mértékben, de közel azonos arányban részesül a megye, mely kisebb, mint a népességen belüli súly. A hozzáadott érték kedvezően alakult. 2012. évig rendre 13, illetve 8,2 százalékkal növekedett, azonban 2012-ben az enyhe megtorpanásnak köszönhetően ismét alulmúlta a 2007. évi szintet. Mindezek után a 2013. évtől kezdődő jelentős, idén 7 százalékos növekedéseknek köszönhetően összege több mint 300 milliárd Ft volt. Országos összehasonlításban a megye fajlagos jövedelmezőségi, hatékonysági mutatói javultak , de elmaradnak a népességen belüli hányadunktól. Folytatódott a megye szempontjából elsődlegesen meghatározó ipar dinamikus fejlődése. Az országos átlagnál erőteljesebben nőtt az ipar (gépipar) termelése. a belföldi eladások újra stagnálnak. de továbbra is meghatározó az

24


exportteljesítmény és annak dinamikája. Az exportorientáltság ( korszerű gyártástechnológia, átvett magas minőség) biztosítja a hazai piacoktól való függetlenség révén a nemzetközi fejlődés dinamizmusát, ugyanakkor látnunk kell e fejlődési út esetleges későbbi buktatóit is. A globalizáció meghatározó a megye fejlődése szempontjából. Megyénkben elsődlegesen a gyártás a meghatározó , a K+F nem mutat jelentős fejlődést az egyetemi kapacitások közelsége ellenére. Kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét. A működő vállalkozások gazdálkodását a szervezeti struktúrától eltérő teljesítmény jellemzi. A szervezetek méretének növekedésével az elért árbevétel exponenciálisan nő, a gazdasági ágak között pedig a szolgáltatások helyét egyre inkább átveszi az ipar. Az elért bevételek nagysága szoros összefüggést mutat a nagyvállalatok jelenlétével, az ipari vállalkozások tevékenységével és a befektetett külföldi tőke nagyságával. Erősödik e vállalkozások részéről a beszállító igény, azonban ebben még a megyén kívüli szereplők aránya dominál Rendkívül nagyszámú mikro vállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik. A működő vállalkozások – ezen belül a kisvállalkozások – alakulásukat követően egyre kisebb részben képesek fennmaradni. Vállalkozási forma alapján a társas vállalkozások túlélési képessége számottevően kedvezőbb az egyéniekénél. A túlélés, fejlődés eszköze a vállalati együttműködések, klaszterszerveződések térnyerése lehet. A mezőgazdaság, kereskedelem és turizmus-vendéglátás termelési volumene bővült. A kereskedelem területén erősödő tendencia a helyi piactól való függetlenedés, és viszont, erősödik a megyei fogyasztó helyi kereskedőktől való függetlenedése. Az elmúlt 10 év alacsony beruházási aktivitást mutat. Az utóbbi három évben az országos átlagnál is erőteljesebb (importból származó) beruházási aktivitást tapasztalunk többinyire az ipar területén. A beruházási volumen elérte azt a kritikus szintet, melynél már megvalósul a termelő eszközök pótlása, a források felhasználása (munkaerő hiány kompenzálása korszerű import technológiával) a jövő megalapozását segítik elő. Elsődleges a gép- (jármű)ipar területén tért hódit az automatizálás, a mesterséges intelligencia. Megszűnt a bankrendszer oldali forráskorlát, ugyanakkor meggondoltabbá váltak a hitelfelvételek. Az igényelt hitelek többsége forint alapú és a likviditásfinanszírozási mellett már beruházási, növekedési célokat szolgál. Ez utóbbiak esetében a munkaerő kiváltás, minőségjavulás és energia-megtakarítás a meghatározó hitelcél. A pályázati források nem növelték a vállalkozói beruházások dinamikáját. A 2016.évben folytatódott a regisztrált vállalkozások számának stagnálása, a társas vállalkozások csökkenése. társas vállalkozók számának csökkenése mellett az egyéni vállalkozások száma is stagnált. A társas vállalkozók többsége az ipar, kereskedelem , szolgáltatás és építőipar területén, míg az egyéni vállalkozók többsége az építőipar, pénzügyi , tanácsadó, számviteli és mérnöki szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás és kisipar területén működik.

25


Az urbánus térségek a fejlődés fő hordozói. a városok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és azok vonzáskörzete illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság teljesítményének közel 80%-át, ezen belül a hatvani térség dinamikus fejlődése töretlen. Észak és dél hevesi térségek leszakadása elsősorban az elmaradott infrastruktúra (úthálózat), a pangó beruházási kedv, az aktív munkaerő állomány csökkenése és szakemberhiány, munkanélküliség következtében tovább folytatódik. Megyénkben 3 térség került Vállalkozói Övezetként kijelölésre. Az ebből adódó adókedvezmények és pótlólagos fejlesztési források kedvező hatása még nem érzékelhető. 2016-ban az ipar 5-10 %-os növekedést mutat, kereskedelem, turizmus növekedését tapasztaljuk, az építőipar piaci helyzete ingadozó. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékéből való részesedés tekintetében Heves megye az országos átlag felett teljesít, 6,1%-os részaránnyal, azonban tendenciájában a mezőgazdaság veszít a gazdasági jelentőségéből. A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint

Forrás: KSH

Munkaerőpiac Gazdasági aktivitás A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2016. IV. negyedévben kedvezően alakultak a gazdasági aktivitás mutatói Heves megyében. Közel 132 ezer gazdaságilag aktív személy élt a megyében, 1,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az aktivitási arány a 2015. IV. negyedévi 57,4%-ról 58,6%-ra emelkedett. A munkaerőpiacon 126 ezer fő foglalkoztatottként, 6 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma 3,0%-kal nőtt, a munkanélkülieké 24%-kal csökkent. A változás mértéke mindkét esetben kisebb az országosnál. Jelentős mértékű az ingázás (átlagosan minden 3.-4. munkavállaló ingázik) megyén, de megyén kívülre is. (www.lecherkozpont.hu) A 15–74 éves népesség 41,5%-a volt gazdaságilag inaktív. (Gazdaságilag inaktív mindaz a munkaképes korú, vagyis 15 és 74 év közötti személy, aki nem tartozik a munkaerő-

26


állományba. Legnagyobb csoportjuk a 74 évnél fiatalabb nyugdíjasoké. Ide tartoznak még többek között az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez.) Számuk 2016 utolsó negyedévében 93 ezer fő, 3,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Regisztrált munkanélküliek száma:

Nyilvántartott álláskeresők Heves megyében a 2016. decemberi zárónapon 11,3 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 12%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A pályakezdő álláskeresők száma 18%kal csökkent, az összes munkanélkülihez viszonyított arányuk 10% volt. A nyilvántartott álláskeresők 50%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 25%-a szakiskolai, szakmunkás bizonyítvánnyal, 20%-a középiskolai, technikusi végzettséggel, 4,0%-a diplomával rendelkezett. Az álláskeresők 59%-a volt jogosult valamilyen típusú ellátásra. Legnagyobb arányban (37%-ban) szociális ellátásban részesültek. A megye munkáltatói 2- 4 ezer betöltetlen álláshelyet jeleztek, 72%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Egy üres álláshelyre 5 álláskereső jutott, szemben az egy évvel korábbi 9-cel. Keresetek 2016-ban a 4 főnél többet foglalkoztató Heves megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 66 ezren álltak alkalmazásban, 2,4%-kal többen, mint egy évvel korábban. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak létszáma egyaránt bővült.

27


A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 239 ezer forint, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított havi nettó átlagkereset pedig 159 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 6,0, a nettó átlagkereset – a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt – 7,6%-kal magasabb, mint az előző évben. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a havi bruttó átlagkereset 257 ezer forint, a nettó 171 ezer forint volt.

Forrás: KSH

A regisztrált vállalkozások számának változása Heves megyében 2016. december végén 52 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A szervezetek döntő hányadát (92%-át) adó vállalkozások 20%-át társas vállalkozásként, 80%-át önálló vállalkozóként regisztrálták. Az önálló vállalkozók száma 1,0%-kal emelkedett, a társas vállalkozásoké 3,7%-kal csökkent. A 9,7 ezer megyei székhelyű társas vállalkozás héttizedét korlátolt felelősségű, egynegyedét betéti társaság formában alapították, részvénytársaságként 87 szerepelt a nyilvántartásokban. Az előző év azonos időpontjához képest mindhárom gazdálkodási forma köréhez tartozó vállalkozások száma csökkent.

28


A 38 ezer önálló vállalkozó 44%-a mellék-, 30%-a főfoglalkozásúként, 26%-a nyugdíj mellett tevékenykedett. A fő- és mellékfoglalkozásúak száma növekedett, a nyugdíjasoké mérséklődött 2015 azonos időpontjához képest. A legtöbb vállalkozást (19 ezer) a mezőgazdaságban regisztrálták (őstermelők), mellettük az ingatlanügyletek (5,2 ezer), illetve a kereskedelem (4,5 ezer) területén nyilvántartott vállalkozások voltak a legelterjedtebbek. Kistérségenkénti teljesítmények A Heves megyei hét statisztikai kistérség között gazdasági téren erőteljes különbségeket tapasztalhatunk. Az egri, a hatvani és a gyöngyösi körzet gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a lakosok 67,8 százaléka él a hozzájuk tartozó településeken, addig ebben a három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke kilenctizede, és ezzel összefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 88,1 százaléka is. Az itt működő társaságok produkálták a nettó árbevétel kilenctizedét, s ide koncentrálódott a kivitel ennél is nagyobb hányada, 95,1 százaléka. A három kiemelt térségben regisztrálható a bevallásokból összesített állományi létszám több mint nyolctizede. Ebben a három térségben lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein, itt működik a vállalkozások nyolctizede. Heves megyében 2014-ben ezer lakosra 27 társas vállalkozás jutott, ezen belül a fejlett térségek átlaga 32, a kevésbé fejlettekké mindössze 16. A nagy tőkeerejű és létszámú, gyors fejlődést produkáló vállalkozások is főleg ezekbe a térségekbe települtek, míg az infrastrukturális szempontból fejletlenebb

29


térségek a befektetők szempontjából nem bizonyultak annyira vonzónak. A három kiemelt térség súlya a megyei teljesítményekből az előző évhez képest kismértékben mérséklődött. A megye négy nem kiemelt kistérségében, ahol a lakosság mintegy 32,2 százaléka él, a befektetett saját tőkének – csekély növekedés után – csupán 10,6 százaléka működik, és a vállalkozások a hozzáadott értéknek mindössze 11,9 százalékát állítják elő. A gazdasági fejlettségbeli különbségek a keresetekben is visszatükröződnek. A 2014. évi átlagbérek kistérségenkénti eltérése jelentős, 1.510 ezer Ft/fő/év (bélapátfalvai térség) és 3.013 ezer Ft/fő/év (hatvani térség) között szóródik. Csupán a hatvani és gyöngyösi térségben számított átlagbér haladja meg a megyei átlagot. (Forrás: NAV elemzés 2014 ) Innováció, kutatás-fejlesztés (K+F) A megye innovációs folyamatai szempontjából a vállalatok és vállalkozások két meghatározó csoportját különböztethetjük meg:  az egyik az integrációra képes, a régió gazdasági eredményeit lényegesen befolyásoló, döntően nagyvállalati kör.  a másik a KKV szektoron belül az innovatív vállalkozások köre. Heves megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) készült felmérése alapján a következő ágakban/ágazatokban folyik számottevő K+F:  Élelmiszeripar, ital gyártása  Fém alapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása  Egészségügyi, orvosi eszközgyártás  Járműelektronika, villamos berendezés gyártása     

Gép, gépi berendezés gyártása Környezetvédelem, vízellátás, megújuló energia Információtechnológiai és egyéb információs szolgáltatás Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Művészet, szórakoztatás, szabadidő, gyógyturizmus A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint (2014)

Forrás: KSH

30


A meghatározó vállalkozói körök, a TOP 50 gazdasági teljesítménye A megye gazdasági teljesítményének alakulásában jelentős szerepet játszik egy meglehetősen szűk adózói kör, mely az összes árbevétel közel felét, a kivitel háromnegyedét, a belföldi eladások mintegy ötödét bonyolította, de a megtermelt hozzáadott érték több mint 40 százaléka is hozzájuk köthető. Heves megye gazdasági életében a társas vállalkozások 0,6 százalékát kitevő, legnagyobb 50 társaságnak kiemelt szerepe van. A TOP 50-es kör tagjai eszköz- és tőkeerős társaságok, a tárgyi eszközök 51,7 százalékát, míg a saját tőke több mint kétharmadát működtetik. Az összes jegyzett tőke 55,6 százaléka összpontosul e társaságoknál, azonban a külföldi tőkéből való részesedésük ennél jóval nagyobb, 85,4 százalék. A legnagyobb társaságok a megyei összes árbevétel hattizedét realizálták 2014-ben, ezen belül az exportból való részesedésük jóval nagyobb, 84,2 százalék. Ezen társaságok belföldi értékesítése az előző évihez viszonyítva 6,3 százalékkal növekedett, külpiaci eladásaik mértéke több mint egytizedével szintén emelkedett. TOP 50 gazdasági teljesítménye

31


A TOP 50 meghatározó vállalkozói kör és fő teljesítmény mutatói Heves megyében 2015-ben Sorszám

Név/Megnevezés

Nettó árbevétel

Export

Hozzáadott érték

Átlagos állományi létszám

millió Ft

millió Ft

millió Ft

fő

1 2 3 4 5

ROBERT BOSCH ELEKTRONIKA GYÁRTÓ KFT. MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. ZF HUNGÁRIA IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek KFT. Robert Bosch Automotive Steering KFT.

459 031 99 084 58 328 46 109 n.a.

458 569 1 912 57 103 46 077 n.a.

44 807 43 577 12 880 9 175 n.a.

3 601 2 075 834 1 566 n.a.

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Aventics Hungary KFT. HORVÁTH RUDOLF INTERTRANSPORT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. LKH LEONI KÁBELGYÁR HUNGARIA KFT. VAMAV Vasúti Berendezések KFT. HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT. STANLEY ELECTRIC HUNGARY FÉNYTECHNIKAI ESZKÖZÖK KFT. MÁTRAMETÁL FÉM CSOMAGOLÓESZKÖZ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT. RUAG AMMOTEC MAGYARORSZÁGI ZRT. K ÉS V NEMZETKÖZI FUVAROZÓ KFT. MADER LOGISZTIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. SANATMETAL ORTOPÉDIAI ÉS TRAUMATOLÓGIAI ESZKÖZÖKET GYÁRTÓ KFT. EGERERDŐ ERDÉSZETI ZRT. PIKOPACK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT. EUROCIRCUITS NYOMTATOTT ÁRAMKÖR GYÁRTÓ KFT. MAGNETEC-UNGARN MÁGNESTECHNOLÓGIAI IPARI KFT. PAPST HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT. GEOSOL KFT. DETKI KEKSZ ÉDESIPARI KFT. BETONBAUER 2000 INGATLANFORGALMAZÁSI ÉPÍTŐIPARI EXPORT KFT. OMYA HUNGÁRIA MÉSZKŐFELDOLGOZÓ KFT. EBM HUNGARY MOTORGYÁRTÓ ÉS FORGALMAZÓ KFT. MÁTRAI ERŐMŰ KÖZPONTI KARBANTARTÓ KFT. ELSO ELBE HUNGÁRIA ACÉLIPARI ÉS KERESKEDELMI BT. FIRTH RIXSON HUNGÁRIA KOVÁCSOLÓ KFT. NOVOCOOP MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT. SEISSENSCHMIDT PRECISION COMPONENTS FÉMFELDOLGOZÓ KFT. DS Smith Packaging Füzesabony Csomagolóeszközgyártó és Forgalmazó KFT. SBS SZERELŐ JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. FLOTT-TRANS SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS FUVAROZÓ KFT. VILATI GYÁRTÓ FÉMSZERKEZETGYÁRTÓ ÉS ELEKTRONIKAI SZERELŐ ZRT. BOTT HUNGÁRIA KFT. ALU-BLOCK IPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. EGER-PARK HOTEL SZÁLLODAÜZEMELTETŐ KFT. PLATT 2003. FÉMSZERKEZET GYÁRTÓ SZERELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. QUALIFORM ALUMINIUMIPARI TERMELŐ, KERESK. ÉS SZOLG. ZRT SALKER SALAKFELDOLGOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. CENTERVILL ÉPITŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. SCHOEN + SANDT HUNGARY GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. JÁSZ-TÉSZ TÉRSÉGI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT. EGERTEJ TEJIPARI KFT. PÁSZTORHÚS HÚSIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT LÉDEM 2000 KÖZÚTI JÁRMŰ-, ALKATRÉSZ JAVITÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. HEVESI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. OSTOROSBOR Feldolgozó, Mezőgazdasági, Keresk. és Szolg. ZRT. "RÁDI PÉKSÉG" SÜTŐIPARI KFT.

17 656 11 939 42 535 10 922 n.a. 13 640 6 693 7 267 5 168 n.a. 4 233 4 514 10 886 3 690 6 028 n.a. 4 244 4 241 2 340 5 918 7 976 3 207 n.a. n.a. 3 111 n.a. 7 558 5 268 3 745 3 297 n.a. 5 430 1 668 3 464 n.a. 1 452 2 399 1 755 n.a. 5 000 n.a. 2 249 n.a. n.a. n.a.

16 736 6 440 25 111 48 n.a. 9 101 5 796 6 442 1 554 n.a. 2 751 679 4 029 3 213 5 075 n.a. 187 90 2 310 152 7 876 540 n.a. n.a. 329 n.a. 393 3 902 1 831 2 403 n.a. 941 0 3 222 n.a. 254 0 1 150 n.a. 0 n.a. 1 131 n.a. n.a. n.a.

5 359 5 098 n.a. 3 503 n.a. 2 991 2 386 2 285 2 251 n.a. 2 134 1 980 1 961 1 922 1 804 n.a. 1 763 1 701 1 683 1 458 1 361 1 354 n.a. n.a. 1 191 n.a. 1 091 1 056 1 036 1 005 n.a. 944 941 902 n.a. 834 807 762 n.a. 689 n.a. 666 n.a. n.a. n.a.

471 659 175 207 n.a. 241 334 325 249 n.a. 225 293 457 134 268 n.a. 58 152 186 53 354 174 n.a. n.a. 115 n.a. 179 209 171 162 n.a. 61 134 172 n.a. 20 35 116 n.a. 178 n.a. 105 n.a. n.a. n.a.

(Forrás: NAV elemzés 2015 )

A megyei hozzáadott érték közel kétharmada e társaságok eredményéhez köthető.

32


Foglalkoztatás Az elmúlt évekhez képest nőtt az élve születések száma, nőtt a foglalkoztatottak száma , a munkanélkülieké ennél nagyobb arányban negyedével csökkent, az álláskeresők számából jelentősen csökkent a pályakezdők és a 25 éven aluliak száma. A foglalkoztatásban bővült a szakképzettek aránya. A drasztikus demográfia apály mellett a megyében tapasztalható munkanélküliség mellett jelen van a magas számú alulképzettség és az elvándorlás miatt hiány van a kvalifikált feldolgozóipari munkaerőből, továbbra is magas az alulképzettek száma. Emelkedett a betöltetlen munkahelyek száma (2-4 ezer fő) Foglalkoztatás-bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, megoldást (a sokszereplős, centralizált döntési struktúrájú, elsődlegesen nem gyakorlatorientált iskolarendszer fejlődési kockázatot rejt). Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartósan jó megoldás, ha üzleti szféra igényeihez illeszkedik. A pályaválasztás vállalkozói igényeknek megfelelő koordinálása megyei szinten már tapasztalható eredményeket mutat. A munkaerőhiány számos új erősödően negatív társadalmi hatás kiváltója lehet( települések elnéptelenedése, elöregedése, egészségügyi ellátási problémák, alacsony jövedelmi szintek miatt az önkormányzati támogatási igények növekedése, kereskedelmi ,banki szolgáltatási infrastruktúra megszűnése, ingázás, közlekedés stb. Átmenetileg a helyi munkaerőpiacon megjelentek az ukrán és szerb munkavállalók is, enyhítve a hiányt. A munkaerőhiány ismert demográfiai okain belül megyénkben is erőteljessé vált a fiatal szakképzett munkaerő külföldre történő távozása. Mindennapi jelenséggé vált a közelebbi és távolabbi földrajzi környezetben a munkaerő csábítás. Az oktatás területén is egyre nagyobb arányú a megyébe irányuló bevándorlás, ugyanakkor az iskolai időszak végén ez a létszámtöbblet nem válik a megye munkaerő piaci kínálatának részévé. A jellemzően mennyiségi munkaerőhiányt a vállalkozások a hatékonyság javítását célzó pályázati források nem kielégítő mennyisége és elérhetősége miatt sajáterőből és hitelből megvalósuló korszerű technológiai beruházásokkal és munkaerő ösztönző eszközökkel (lakás, utazás támogatása) próbálják enyhíteni. Az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak (ipar 4.0) már tetten érhető megyénkben is.

33


A következő táblázatokon a HKIK 2016. évi munkaerő-piaci igényt felmérő megkérdezései alapján mutatjuk be a középtávú munkaerő igényeket

Vállalati felméréseink alapján a közeljövőben 5000 fős munkaerő-piaci igény realizálható Heves megyében, melyről kijelenthető, hogy a kielégítéséhez szükséges erőforrás állomány a megyében nem, vagy legalább is igen korlátozott mértékben áll rendelkezésre.

Heves megyében közel 5000 fő az 5 éven belül várható beruházásokhoz kapcsolódó munkaerőigény, mely a feldolgozóipar területére koncentrálódik.

34


A várható beruházások 11 többségében nagyvállalathoz kötődnek, melyek többsége külföldi tulajdonú nagyvállalat. A beruházások a jelenlegi foglalkoztatottak létszámának átlagosan 82%-os növekedését igénylik, amit a megye nem tud biztosítani.

Középtávon beruházást tervező vállalkozások Heves megyében a HKIK felmérése szerint

Jelenlegi létszám

Tervezett létszámfelvétel

Tervezett összlétszám

Vegyipar

341

900

1241

263%

Gépészet

207

211

418

102%

Élelmiszeripar Elektronika

0

600

600

100%

241

236

477

98%

Gépészet

115

100

215

87%

A szervezet neve

Település

Ágazat

állományi

Apollo Tyres Hungary Kft. Vamav Vasúti Berendezések Kft. Ghraoui Chocolate Stanley Electric Hungary Kft. Metaco Union Kft.

Gyöngyös -halász Gyöngyös

Hatvan Gyöngyös

Füzesabony

Növekedés aránya a jelenlegi állományi létszámhoz képest

35


Apc CSABACAST Könnyűfémön töde Kft. Eger ZF Hungária Kft. Eger Ruag Ammotec Magyarországi Zrt. Hatvan Robert Bosch Elektronika Kft. Maklár Robert Bosch Automotive Steering Kft Gyöngyös Hyginett Kft. (P&G)

Összes

Gépészet

243

210

453

86%

Gépészet

834

600

1434

72%

Gépészet

325

150

475

46%

Villamosipar, elektronika

3601

900

4501

25%

Gépészet

1069

130

1199

12%

Gépészet

1220

90

1310

7%

8.196

4.127

12.323

82%

A munkaerőigény szakmai összetételét tekintve néhány gépipari szakmára illetve a vállalkozások profiljához igazodó betanított, úgynevezett összeszerelő munkára irányul. Felvetődik egy fémipari alapismeretekkel rendelkező, alapképzés után a munkába gyorsan bevethető gépipari/fémipari gyártósori összeszerelő szakma kidolgozásának és bevezetésének igénye.

36


Heves megyei vállalkozások 2016-ban jelzett középtávú munkaerőigénye az iparban a TOP 10 szakmában a HKIK megkérdezése alapján

Szakma

Gyártósori összeszerelő Gumiabroncsgyártó CNC gépkezelő Mechatronikai technikus Gépi forgácsoló Ipari gépész Épület,- és szerkezetlakatos Hegesztő Kontroller Gépészmérnök Összesen:

Tervezett beruházásokhoz kapcsolódó létszámbővítés 5 éven belül

A vállalkozások működéséhez szükséges munkaerőigény (2017)

1411

33

1444

830 520 590

0 94 0

830 614 590

380 150 0

109 30 89

489 180 89

20 100 35 4036

95 5 19 474

115 105 54 4510

Összes munkaerőigény

37


Ha csak a vállalkozások napi működéséhez, az éves fluktuációhoz és éves fejlesztéseihez legkeresettebb szakmákban szükséges létszámot vetjük össze az ezen szakmákban végzett tanulók létszámával, akkor is az látszik, hogy az iskolai kibocsátás mindössze a keresett munkaerő átlagosan 36 %-át képes fedezni, ami szakmánként is nagy szórást mutat. A beruházásokhoz szükséges munkaerő pedig nem áll rendelkezésre a megyei lehetőségeken belül. Keresett munkaerőigény és a végzettek aránya a hiányszakmákban 2016-ban a HKIK felmérése alapján Hiányszakmák 2016/2017

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gépi forgácsoló Ipari gépész Épület- és szerkezetlakatos Hegesztő Gépgyártástechnológiai technikus Elektronikai technikus Összes:

Keresett munkaerőigény (összes) 489 180

2016-ban Heves 2016-ban Heves megyében vizsgázott megyében tanulók aránya a vizsgázott tanulók keresett száma munkaerőigényhez képest (%) 95 19% 53 29%

136 115

24 55

18% 48%

17 13 950

73 44 344

429% 338% 36%

A felmérések és számok alapján kijelenthetjük, hogy Heves megyében a munkaerőpiac „megtelt”. További jelentős foglalkoztatás bővülésre nem lehet építeni a demográfiai sajátosságok (csökkenő aktív korúak) és a technológiai fejlődésből adódódó termelékenység változás következtében. A foglalkoztatási problémák meghaladják az oktatási-szakképzési rendszer hatáskörét, átfogó és összehangolt helyi és országos, sőt határon átnyúló intézkedéseket igényelnek.

4 A szakképzés szervezeti struktúrájának, jogszabályi környezetének bemutatása Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az első megyei szakképzés-fejlesztési koncepció 2013as elfogadása óta milyen változások mentek végbe a szakképzés és felnőttképzés szabályozási környezetében, illetve azt, hogy ezek eredményeképpen ma milyen szabályok határozzák meg az ágazat működését.

38


4.1 A szakképzés jelenlegi intézményrendszere, illetve további változások A szakképzés fő jogszabálya a 2011. évi CLXXXVII. törvény, amely hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén - a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az állami szakképzési intézmények fenntartását 2015. július 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el háttérintézményén, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalon keresztül.1 A Hivatal főbb feladatai többek között az alábbiak:  a jogi szabályozás gyakorlati megvalósulásának figyelemmel kísérése  a szakképzés és felnőttképzés szakmai és módszertani fejlesztése  a szakmastruktúra folyamatos fejlesztése  a követelménymodulok elkészítésének egységes alapelveinek elkészítése  működteti és fejleszti a Magyar Képesítési Keretrendszer szak- és felnőttképzéshez kapcsolódó területeit  gyűjti és elemzi a felnőttképzési adatokat  a kamarákkal együtt kialakítja és működteti a pályaorientáció rendszerét  egységes rendszerben összeállítja az MFKB-k beiskolázásra vonatkozó javaslatait  ellátja, koordinálja és felügyeli a támogatott munkaerő-piaci képzésekkel, programokkal kapcsolatos feladatokat. A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el. Az egyes szakképesítésért felelős miniszterek az ágazatukba tartozó szakképesítések tekintetében gondoskodnak a szakképzési törvényben foglalt feladatok ellátásáról. 2013. szeptembertől a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye lett valamennyi, az agrárágazathoz tartozó állami szakképző iskola fenntartója. Az így létrehozott Agrár Szakképző Iskolák Hálózata 59 iskolát és 26 ezer tanulót foglal magába. 2015. februárjában a gazdasági változások, a recesszióból való kijutás okán újabb koncepciót készített a kormány „A szakképzés a gazdaság szolgálatában” címmel, amely alapján a törvényeken újabb módosításokat hajtottak végre. Magyarországon az első és a második, az állam által elismert OKJ szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Ez a lehetőség nemcsak az intézményrendszerre és az állami fenntartásra van hatással (a potenciális iskolai rendszerű létszám növekedése), hanem várhatóan az egyre nagyobb gondot jelentő munkaerő-hiány felszámolását is támogatja.

1

Létrehozta a 319/2014. Kormányrendelet

39


A koncepcióban foglaltak elvi alapjait a kormány már 2010-ben lefektette a korábban már említett keretmegállapodás aláírásával. A 2010-2014 közötti ciklusban a kormány és a MKIK együttműködése elsősorban a képzésszerkezet és a szakképzés tartalomszabályozásának átalakítására, a vállalati gyakorlati, azaz a duális képzés kiterjesztésére összpontosított. Az MKIK szerepének tovább erősödését jelenti, hogy a duális képzés kiterjesztése révén a szakképzési törvény a kamarai garanciavállalás új elemével bővült. Ennek értelmében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladata a tanuló gyakorlati képzését biztosítani. Vagyis rögzíti, hogy szakiskola csak akkor gondoskodhat a tanuló gyakorlati elhelyezéséről, ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy nem tudja a megfelelő képzőhelyet biztosítani a tanuló számára. Ezt az elvet a 2015. július 1-je előtt szakiskolai tanulmányait megkezdett tanulóra is alkalmaznia kell a kamarának. Az együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított (a tanulószerződés kötéséhez) megfelelő képzőhely az adott tanuló számára. A döntés a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését, és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza azzal, hogy először a gazdaság által biztosított gyakorlati hely betöltését rögzíti – a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe csak akkor kerülhetnek, ha a kamara ennek szükségességét (gyakorlati férőhelyek hiányában) igazolja. A duális szakképzésben jelentős szereppel bír tehát az MKIK, amely szervezet a gyakorlati képzést nyújtó piaci szereplők tevékenységének koordinálásáért, a szükséges információkkal történő ellátásukért és jogszerű működésükért felel. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok a szakképzés munkaerő-piaci igényeknek megfelelő alakítására törekszenek, és javaslatot tesznek az állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető szakképesítésekre és keretszámaikra, azaz a szakképzés irányaira és beiskolázási arányaira. További, jogszabályi felhatalmazás alapján létrehozott testületek:  



Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT): a szakképzés stratégiai kérdéseinek többoldalú érdekegyeztető fóruma; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT), a nemzetgazdasági miniszter tanácsadó és döntéshozó testülete, amely részt vesz az OKJ fejlesztésében, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprész forrásainak elosztásában; Nemzeti Képesítési Bizottság: az OKJ fejlesztésében működik közre.

2015. szeptembertől a szakképzés egy kézbe került, a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős minisztérium vette át, mintegy 365 tagintézmény szakiskola és szakközépiskola egységes szakmai irányítását. Ily módon létrejött az egyszintű szakképzés-irányítás: jogszabályi, tartalmi, szervezési és működtetési szinten, amivel lehetővé vált, hogy a szakképzés minél inkább megfeleljen a gazdaság igényeinek. Ezzel egyidejűleg a szerkezet átalakul és új szakképzési centrumok jönnek létre, amelyek a korábbiaknál nagyobb

40


önállósággal működhetnek, és nagyobb eséllyel biztosítják a szükséges forrásokat a szakképzés feltételeinek megteremtéséhez. Az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés hatékonyságának javítása érdekében a fenntartó 44 Szakképzési Centrumot hozott létre, amelyek a különböző modelleket követő korábbi térségi integrált szakképző központokat (TISZK) váltották fel. A Centrumok szakmai és gazdálkodási önállóságot kaptak (önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek), a centrumokba integrált szakképző intézmények pedig részleges gazdálkodási önállóssággal működhetnek. A centrumokhoz tartozó iskolák munkáját a főigazgató fogja össze, aki döntési jogkörrel rendelkezik, őt a szakmai főigazgató-helyettes segíti. A gazdasági, munkaügyi területet a gazdasági főigazgató-helyettes irányítja. A főigazgatót és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, míg a szakmai főigazgató-helyettest a szakképzési centrum főigazgatója nevezi ki. A szakképzési centrum tagintézményvezetőit a munkáltató az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. A szakképző iskolákban 2016 szeptemberétől immár az új struktúrával (szakközépiskola, szakgimnázium) kezdődik meg a tanév. Ehhez kapcsolódóan már 2015-ben megkezdődött az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) felülvizsgálata, majd 2016-ban sor került annak módosítására is. Szakértői javaslatokra az egyes ágazatokban meghatározásra kerültek azok a rész-szakképesítések és szakképesítések, melyeket a szakgimnáziumot a 2016/2017-es tanévben megkezdő tanulók a szakgimnáziumi érettségi keretében megszerezhetnek. A szakképzésről szóló törvény 2016. augusztus 31-ig hatályos 21. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon felkészít az ágazatra előírt, kötelező szakmai érettségi vizsgatárgy vizsgájára. A szakképzésről szóló törvény 2.§ Értelmező rendelkezések között a szakmai érettségi végzettség értelmezése is tartalmazza, hogy az ágazati szakközépiskolákban az ötödik vizsgatárgy az ágazatnak megfelelő kötelező szakmai vizsgatárgy. Ezek alapján az ágazati szakgimnáziumokban 2017. január 1-jétől a négy kötelező közismereti vizsgatárgy mellett ötödik vizsgatárgyként kötelező az adott ágazat szakmai vizsgatárgyából vizsgát tenni. Az ezt meghatározó követelmények 2016. őszén megjelentek. A változás lehetőséget ad arra is, hogy a jövő fiataljai megújított középiskolai rendszerben tanulhassanak, és ezen keretek között érettségi vizsgára is felkészülhessenek nem csak a szakgimnáziumok, hanem a jelenleg három éves szakiskolai rendszert felváltó új szakközépiskolai rendszer tanulói is. Az utóbbiak a három, szakképzést folytató évfolyam és szakmai vizsga megszerzését követően két év alatt tudnak felkészülni az érettségi vizsgára. Így a szakképzés az alapfokú nevelésoktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik majd be. A szakmai képzés mindhárom iskolatípusban az Országos Képzési Jegyzékben levő ágazatok és szakképesítések szerint folyik.

41


5 A szakképzésben résztvevők csoportjainak áttekintése Sem 2013-ban, sem 2016-ban nem könnyű megmondani, hogy hány tanuló is tanul ma szakképzésben, szakképző évfolyamokon, ugyanis többféle beiskolázási rendszer, szakképzési modell, szakmai képzést végző képzési típus él egyszerre ma Magyarországon, valamint többféle szakmai-ágazati osztályozás besorolás (FEOR, TEÁOR, OKJ) és kód él egyszerre, és a különböző adatfeldolgozók (KSH, NAV, munkaügyi központok, közoktatási statisztikák) különbözőképpen definiálnak és gyűjtenek adatokat. Ezért az adatok egybevetése nagy nehézségeket okoz. A szakképzésre vonatkoztatva most is fontos áttekinteni és definiálni néhány fogalmat, hogy képesek legyünk áttekinteni az egyes tanulói létszámokat: Szakképzésben tanulók: azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben tanulók, akik:  9-10. osztályban szakmai alapozásban, szakmai orientációban, ill. 9-14. osztályban szakközépiskolai képzésben tanulnak és OKJ szerinti szakmai végzettséget nem szereznek  OKJ szerinti végzettség megszerzése érdekében szakmai képzésben vesznek részt  az alapfokú tanulmányaikat befejezve 3 éves képzés szerint 9-11. osztályban,  vagy a szakmai alapozást (9 vagy 9-10 osztály elvégzését) követően 10- 1112. osztályban,  ill. érettségi megszerzését követően (gimnáziumi vagy szakközépiskolai tanulmányikat követően) 13-14. osztályban  speciális szakiskolai képzésben szakmai képzésben OKJ szerinti rész- vagy teljes szakképesítést tanulók  érettségit követően OKJ szerinti felsőfokú szakképesítés megszerzése érdekében folytatnak tanulmányokat nappali rendszerű képzésben valamely szakképző intézményben vagy felsőfokú intézményben (13-14. osztályban) és tanulmányaik az azonos szakirányú felsőfokú képzésbe kredit értékkel beszámíthatók  szakgimnáziumban folyó képzésben tanulnak és készülnek fel a gimnáziumi érettségivel azonos általános és 1 szakmai tárgyból tett érettségire, és emellett szakmai végzettséget is egyaránt szereznek.  Tehát: 9-14. osztályban tanulók, akiknél bármilyen szakmai jellegű képzés folyik. Szakközépiskolai képzésben résztvevők:  2013/14. tanévig azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben szakmai képzést nem adó, de szakmai alapozást folytató tanulók, akik a 9-12. osztályt követően csak általános (közismereti) érettségit tesznek

42


 2013/14. tanévtől az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben szakmai képzésben is részt vevő tanulók, akik a 9-12. osztályt követően az általános (közismereti) érettségi mellett a választott szakmai tárgyból is tesznek érettségi vizsgát, mely adott foglalkoztatás betöltésére, ill. szakirányú középfokú szakmai képzésben (13-14. osztály) vagy felsőfokú tanulmányok folytatására jogosít fel. Tehát: 9-12. osztályban szakmai képzésben és érettségit is szerző tanulók.  2015/16-tól azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett tanulók, akik olyan szakmai képzésben vesznek részt, melynek öt évfolyama van, amelyből: három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat. A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.  Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele: - a tizennegyedik életév betöltése, és - a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. Szakiskolai képzésben résztvevők:  2016/17. tanévig azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben tanulók, akik:  az alapfokú tanulmányaikat befejezve 3 éves képzés szerint 9-11. osztályban,  vagy a szakmai alapozást (9 vagy 9-10 osztály elvégzését) követően 10- 1112. osztályban,  a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola - speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott,

43


- készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. - Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a 9-10. évfolyamon folyik. A tanuló a 9-10. évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.  speciális szakiskolai képzésben szakmai képzésben OKJ szerinti rész- vagy teljes szakképesítést tanulók  illetve érettségi megszerzését követően (gimnáziumi vagy szakközépiskolai tanulmányikat követően) 13-14. osztályban  Tehát: 9-14. osztályban tanulók, akiknél OKJ szerinti végzettséget adó szakmai képzésben vesznek részt. 2016/17-től szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola  a sajátos nevelési igényű tanulókat iskolai nevelés-oktatása céljából a többi tanulóval sajátos nevelési igényük miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára és nyújt részükre a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket,  a készségfejlesztő speciális szakiskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.  a szakiskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. 2016/17-től szakgimnáziumi képzésben résztvevők: azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben tanulók, akik  az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben szakmai képzésben is részt vevő tanulók, akik a 9-12. osztályt követően az általános (közismereti) érettségi mellett a választott szakmai tárgyból is tesznek érettségi vizsgát, mely adott foglalkoztatás betöltésére, ill. szakirányú középfokú szakmai képzésben (13-14. osztály) vagy felsőfokú tanulmányok folytatására jogosít fel.  Az első négy évben az általános műveltséget megalapozó - közismereti – tantárgyakat, illetve az ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyakat tanulnak. A negyedik év a gimnáziumi érettségivel egyenrangú érettségi vizsgával zárul, amelyben a 4 kötelező közismereti tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellett az ötödik kötelező vizsgatárgy a szakmai tantárgy. Az öt kötelező tantárgy mellett a tanuló választásának,

44


továbbtanulási szándékainak megfelelően további tantárgyakból is lehet érettségi vizsgát tenni  A tanulók szakmai érettségi vizsgát közép, illetve emelt szinten tehetnek, vagyis a szakmai érettségi emelt szintű teljesítése ugyanúgy többletpontokat jelent a felvételinél, mint a közismereti tantárgyak esetében.  Az érettségi vizsga megszerzése után a tanulók az alábbi lehetőségek között választhatnak: - A megszerzett szakmai érettségi végzettséggel munkába áll. - Felsőoktatási intézményben továbbtanul. (A szakirányú továbbtanulásnál előnyt jelent, hogy a kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak, vagyis emelt szintű érettségi vizsgának minősül.) - Az iskolában elvégzi a +1 (ötödik) évfolyamot és az ágazatnak megfelelő OKJ szerinti végzettséget szerez. A felsőoktatásban továbbtanulni az ötödik év elvégzése után is lehet.

Az iskolaszerkezet felépítése Magyarországon 2016. szeptembertől Iskola előtt

Alapfokú oktatás

Középfokú oktatás

Felsőoktatás

HÍD program Szakgimnázium 9-12. évfolyam Általános iskola 1-8. évfolyam

Szakközépiskola 9-11. évfolyam

+13. évf. +12-13. évfolyam

Óvoda

Általános iskola 1-4. évfolyam

Gimnázium 5-12. évfolyam

Általános iskola 1-6. évfolyam

3

4

5

6

7

8

9

Mesterképzés MSc

Alapképzés BSc


10


11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

Korévek

Forrás: NSZFH

45


5.1 További tartalmi változások A szakképzési törvény több ponton módosult 2015-ben annak érdekében, hogy a képzés gyakorlati oldala tovább erősödjön, a munka világának elvárásával összhangban a gyakorlati képzésbe bevonhatók köre szélesedjen, és az ennek biztosítását szolgáló minőségi elemeket a döntéshozó tovább erősítette. A szakképzés gyakorlati oldalának erősítése érdekében született módosító intézkedések:  A képzése bevonhatók körét szélesíti az a döntés, amely kimondja, hogy a második szakképesítés is ingyenessé vált az iskolai rendszerű szakképzésben, az felnőttoktatás keretében szerezhető meg.  A gyakorlati képzést hivatott erősíteni az a paragrafus, mely rögzíti, hogy a felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető tanulószerződés. Ebben az esetben a juttatás differenciált a szakmai alapképzésben, nappali formában résztvevő tanulókéhoz képest (esti: 60%, levelező: 20%).  Szintén az oktatás gyakorlati oldalát támogatja az a döntés, melynek értelmében a szakközépiskolai ágazati képzésben együttműködési megállapodással részt vevő tanulók részére is kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra, a nem szakképzési (9-12.) évfolyamokon is. Ezzel egy időben viszont bizonyos illetékfizetési kötelezettségek (nyilvántartásba-vételi eljárás) megszűntek. A gyakorlati képzés személyi feltételeinek biztosítása A szakképzési törvény változása kimondja, hogy az állam által fenntartott szakképző iskolában, annak tagintézményében és a szakképzési centrum tagintézményében, gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni. Ez a döntés újfent megerősíti a szakképzés gyakorlati ágát, illetve elősegíti az oktatási, képzési intézmények és a gazdaság szereplőinek együttműködését, mivel a gyakorlati oktatásvezető feladata a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás. Módosultak a vállalati gyakorlati oktató mestervizsga kötelezettségei, amely bizonyos esetben megengedőbb a korábbi szigorú szabályokkal szemben. Például megfelelő szakirányú felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egységben folytatott tevékenység esetén az oktató mentesül a mestervizsga kötelezettség alól. Gyakorlati oktató az lehet, aki:  Szakirányú szakképesítéssel és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezik  Azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményt, mestervizsgával rendelkezik  Büntetlen előéletű  Nem áll a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt

46


Mentesül a mestervizsga letételének követelménye alól, aki  Az oktatott, állam által elismert  Szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább 2 éves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy  Szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább 5 éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik  Hatvanadik életévét betöltötte  A vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést (rendelet még nem jelent meg) Aki ún. adományozott mestercímmel rendelkezik, az mentesül a szakmai vizsgarészek teljesítése alól. Ezek a mesterjelöltek, akik 2015. szeptember 1. előtt olyan szakmai szervezettől kaptak adományozott mestercímet, amely szervezet mestercím adományozási eljárásának szakmai kvalifikációját az MKIK elfogadja. Elfogadás esetén a szakmai szervezet és az általa adományozott mestercím nyilvántartásba vételre kerül. A jelöltnek a pedagógiai és vállalkozási ismeretek vizsgarészt kell teljesítenie. A mesterképzés és mestervizsga Mestervizsgára a területi kamaráknál lehet jelentkezni. Mestervizsgára az bocsátható, aki  az adott szakmában a szaktárca által rendeletben kibocsátott mestervizsga követelményben feltételként meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik és azt közokirattal vagy annak hiteles másolatával, nem Magyarországon szerzett szakképesítés esetén az illetékes szerv (Magyar Ekvivalencia és Információs Központ) által honosított bizonyítvánnyal igazolja,  az adott szakma mestervizsga követelményében meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik, és azt 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolással vagy vállalkozói igazolvánnyal, vagy a nyilvántartásba vételt tanúsító igazolással, vagy cégkivonattal igazolja; külföldi mesterjelölt esetében magyar nyelvű, hitelesített igazolás fogadható el,  A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak nem lehet egy évnél rövidebb, és a vizsgára jelentkezés időpontjában az utolsó igazolt szakmai gyakorlat nem lehet egy évnél régebbi. A gyakorlati időbe nem számítható be a GYED, illetve a sor- vagy tartalékos katonai, valamint polgári szolgálat ideje. A mesterképzés és mestervizsga szervezője a gazdasági kamara, részei:  Szakmai gyakorlat  Szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli)  Pedagógiai és Vállalkozási ismeretek (szóbeli)

47


5.2 Finanszírozás 2014-hez képest Magyarországon az egy tanulóra eső, szakmai alapképzésre fordított kiadások mértéke közel 10%-kal emelkedett (3.383 EUR-ról 3.686 EURra), de az európai átlagot még így sem közelíti meg (8.586 EUR). 2013. január 1-től a központi állami költségvetés biztosítja az összes tanár, szakoktató és egyéb, a pedagógia munkát segítő alkalmazott munkabérének fedezetét. A nem állami fenntartású oktatási intézmények dolgozóinak bérezését is átvállalja az állam, amennyiben a fenntartó erre vonatkozóan megállapodást kötött az oktatásért felelős miniszterrel. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés költségeit a gazdálkodó fedezi a szakképzési hozzájárulásának terhére, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére fordíthatja, illetve az ezen felül felmerülő költségeit is visszaigényelheti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) képzési alaprészéből. A magas anyag- és egyéb költségigényű szakmákban folyó képzésekbe történő bekapcsolódás ösztönzése érdekében 2012 szeptemberétől szakképesítésenként differenciált normatívákat vezettek be. Az állami hozzájárulás a kiadások körülbelül háromnegyedét fedezi. A nappali, iskolarendszerű szakképzés technológiai és tartalmi fejlesztésére az NFA képzési alaprésze, illetve az Európai Szociális Alap pályázatai nyújtanak lehetőséget. A szakképzési hozzájárulás jelentős része a duális képzés finanszírozását szolgálja, fennmaradó része pedig az NFA képzési alaprészébe kerül. A szakképzési hozzájárulás befizetésére nem kötelezett, de tanulószerződéses gyakorlati helyet biztosító intézmények, az ún. egyéb szervezetek (szociális és egészségügyi ágazat, mezőgazdálkodási gazdálkodók stb.) szintén jogosultak az NFA képzési alaprészéből történő támogatásra. Az NFA képzési alaprész2 technológiai, infrastrukturális és tartalmi fejlesztésekhez egyaránt nyújt támogatást, bár 2015-ben és 2016-ban nem volt támogatási pályázati kiírás, ami mind a szakképző intézmények, mind a gyakorlati képzőhelyek számára nehézséget okoz eszközfeltételeik korszerűsítésében.

A szakképzési hozzájárulást3 érintő változások: 

Az eddigi decentralizált pályázatot felváltja a kibővülő csökkentő tételek köre a tanulószerződés esetén, valamint a duális képzésben kötött munkaszerződés

A képzési alaprész felett a nemzetgazdasági miniszter, mint a szakképzésért (is) felelős tárca vezetője rendelkezik. A forrás kizárólag a szak- és felnőttképzéshez közvetlenül kapcsolódó célok támogatására fordítható. 3 A gazdálkodó szervezetek korábban célzottan megvásárolhatták az iskoláknak az eszközöket, illetve az iskolák közvetlenül is pályázhattak a Szakképzési Alap forrásaira is. 2

48


   

alapján (alap, beruházási, oktatói, tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel); Nevesítésre került a felsőoktatási duális képzés fogalma, amely költségeivel is csökkenthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség; A nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek nem részesülnek támogatásban; Az ún. egyéb szervezetek szintén visszaigényelhetik a tanulószerződéses költségeiket pályázat benyújtása nélkül; A decentralizált pályázatokra a jövőben a magán és egyházi szakképző iskolák is pályázhatnak (amennyiben kiírásra kerül), illetve lehetőség nyílik a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó képzések tárgyi feltételei biztosítására, valamint a szoftver-felhasználási jog megvásárlására is.

5.3 A szakképzési centrumok működésével kapcsolatos tapasztalatok A szakképzési centrumok 2015. július 1. hatállyal történt létrehozása óta egy tanévnyi tapasztalat áll rendelkezésre a működésről, a kialakított új szervezeti megoldás eredményességéről. Átfogó adatfelvétel, kutatás még nem készült, azonban a személyes és a nyilvánosság felől eljutó visszajelzések igazolták a célkitűzéseket. A szakképzési centrumokról kialakult alapvetően pozitív kép arra ösztönzi a fenntartót, hogy a centrumok működését – a sikeres mintákat alapul véve – segítse a jövőben egyformán sikeressé tenni, hiszen a stabil szervezeti működés alapot jelent a tartalmi és minőségi fejlesztésekhez. A stabil költségvetéssel rendelkező szakképzési centrumokban a szakképzés minőségi javítása kiemelt feladat. A teljes költségvetési év gazdálkodási tapasztalatai elősegíthetik azokat a hatékonyságnövelő és belső működést fejlesztő intézkedéseket, melyek a munkaerő-piac orientált szakképzés alapegységét jelentő szakképző iskolák, tagintézmények motivációját, eredményességét, elismerését megalapozzák. A megelőző évek fenntartói tapasztalatai alapján fontos ágazati irányítási célkitűzés volt, hogy a szakképzési centrumok vezetői megbízását olyan kollégák nyerhessék el, akik az intézményvezetői megbízás köznevelési szabályozásban rögzített alapfeltételeinek való megfelelésen túl ismerik a szakképzés – oktatási ágazaton belüli – eltérő szakmai, működési, fejlesztési sajátosságait és kihívásait, valamint a szakképzés iránti elkötelezettségük példa értékű. A centrumok főigazgatói és szakmai főigazgatóhelyettesei igyekeztek megfelelni fenti elvárásoknak és az eltelt rövid idő, valamint az átmeneti helyzet – mint az átadás-átvétel, új szervezet kialakítása, napi működés folyamatosságának biztosítása párhuzamos feladatai – ellenére számos pozitív eredményt fel tudnak mutatni. Szintén a megelőző évek tapasztalataiból következő kihívás volt, hogy a nagyobb gazdálkodási egységbe tömörülő iskolák gördülékeny napi működéséhez – figyelemmel különösen a szakképzés anyag, eszköz ellátottságára, karbantartási igényeire, a gyors reagáló képesség igényére – szükséges döntéseket helyben és gyorsan tudják

49


meghozni a felelős iskolaigazgatók. Ebben a tekintetben az eltelt egy év mindenképpen átmeneti időszaknak tekinthető, hiszen át kellett világítani az átvett előirányzatokat és a tényleges finanszírozási igényeket, meg kellett tervezni az iskolák költségvetését. Első lépésként 2015 őszén egységes szabályzat mintát adott ki a fenntartó a kötelezettségvállalási hatáskörök megosztására, melynek alapvetése a működéshez és a vezetők illetve a kollégák motiválásához szükséges egyes hatáskörök delegálása volt a túlköltést megelőző garanciális elemek beépítése mellett. Ezt követte a centrumok szervezeti és működési szabályainak kialakítása az érdekeltek, azaz az iskolák, szakmai érdekképviseletek bevonásával. E folyamat következő állomásaként – az érintett vezetők, kollégák és szakmai érdekképviseletek javaslatára és egyetértésével – a hatáskör megosztás, delegálás fontos alappillérei törvényi szintű szabályozásban, a Szakképzési törvény szeptember 1-től hatályos 4/C. §-ban is megjelentek. Fenti szervezeti és működési szempontok érvényesülése alapozhatja azokat a szakmai fejlesztéseket, melyek elősegítik a szakképzés intézményeiben az egyre feszítőbb munkaerő-piaci és pedagógiai kihívásokra adandó válaszok keresését. Fejleszteni szükséges a pályaorientációs tevékenységrendszert az érdekelt felek (előző iskolafok, tanulók, szülők, társ intézmények, gazdasági kamarák, munkáltatók) megszólításával és az adekvát eljárások, módszerek alkalmazásával. Az eredményes pályaválasztás és az egyéni tanulási utak biztosítása egyaránt szolgálja a sikeres egyéni életpályát, a munkáltatók, gazdasági szereplők érdekét, valamint a szakképzést stabilizáló beiskolázást. A lemorzsolódás megelőzése, csökkentése szintén széles partneri kör együttműködését, tanórai, tanórán kívüli módszerek, munkaformák, mentori szolgáltatások, ösztönzők és elvárások együttes alkalmazását igényli. A duális képzés kiterjesztésével párhuzamosan hangsúlyt kell fektetni az iskola és a munkáltató együttműködésének elmélyítésére, egymás kiegészítésére, az eredményes vizsga felkészítésre.

50


6 A Heves megyei szakképzés bemutatása A köznevelés és a szakképzés rendszere is folyamatos változásban van, az elmúlt évek folyamatos változtatásai miatt nem jutott nyugvópontra, 2016 szeptemberétől újabb mély és lényeginek tűnő változási folyamatok következtek be. Heves megye oktatása a teljes spektrumot lefedi (a felsőoktatást is természetesen, ám a koncepciónak elsősorban a szakképzési feladatellátást kell homlokterében tartania). A megye szakképzésének elemzésekor az elmúlt három év KIR-STAT adataira tudunk támaszkodni, ezeket az Oktatási Hivatal kérésre átadja a helyi MFKB-knak a szakképzési beiskolázási döntés támogatásához. Azon esetekben, ahol tudunk, ezekre kívánunk támaszkodni, amennyiben ezek nem bizonyulnak kielégítőnek, alternatív forrásból, publikusan elérhető adatokat használunk. Először általános képet adunk a megye oktatásáról4, feladat-ellátási helyeiről, fenntartói összetételéről.

6.1 Feladat-ellátási helyek, fenntartói összetétel A megyei oktatás rendszere stabilnak látszik, a két évvel ezelőtti adatok nagyjából megegyeznek a mai helyzettel. A megyében székhellyel rendelkező oktatási intézmények száma 227, míg összesen 245 intézmény rendelkezik a megyében telephellyel (ez azt jelenti, hogy mindössze 18 olyan intézmény van, amelyiknek székhelye a megyén kívülre esik). A megyében működő oktatási feladat-ellátási helyek száma 486, ami némileg magasabb a két évvel ezelőttinél. Ezek közül a közoktatási tevékenységek tekintetében 156-ban folyhat óvodai nevelés, 140-ben általános iskolai, 33-ban gimnáziumi, 53-ban szakgimnáziumi, 37-ben pedig szakközépiskolai oktatás. A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a szakgimnáziumi feladat-ellátási szerepet ellátni képes helyek száma nőtt leginkább az elmúlt két évben (2014-ben 38 feladat-ellátási hely volt, noha az intézmények száma kettővel csökkent). A megyében Eger-központú szakképzési rendszer működik, amennyiben a feladatellátási helyek majdnem fele a megyei jogú városban működik. Emellett a megye két nagyobb városában van további említhető méretű szakképzés (a feladat-ellátási helyek számát tekintve legalábbis): Hatvanban 10, Gyöngyösön pedig 8 telephellyel. Emellett működik még intézmény Bélapátfalván, Füzesabonyban, Hevesen, Kerekharaszton, Lőrinciben és Pétervásárán. A KIR által összeállított, működő intézmények listája alapján 2016. 09. 30. dátumra vonatkozóan; elérhető: https://dari.oktatas.hu/index.php?id=kozerdeku; 4

51


A középfokú feladat-ellátásban 2016. szeptemberére összesen 25 fenntartó érintett. A legtöbb intézménnyel rendelkező fenntartó a KLIK, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium összességében több középfokú telephellyel rendelkezik. Az önkormányzatok már nem tartanak fenn középfokú közoktatási intézményt. Jól látszik, hogy Heves megyében az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a nem állami intézmények száma, súlyuk az elmúlt években csak kis mértékben csökkent. A feladat-ellátási helyek fenntartói összetétele (2016. szeptemberi állapot)5 Szakgimnázium Fenntartó típusa

FH szám

FH arány

Szakközépiskola FH szám

alapítvány

11

20,8%

5

állami felsőoktatási intézmény

2

3,8%

állami intézményfenntartó központi hivatal

1

1,9%

1

állami szervezet

20

37,7%

egyházi jogi személy

14

korlátolt felelősségű társaság

FH arány 13,5%

Gimnázium FH szám FH arány 5

15,2%

2

6,1%

2,7%

4

12,1%

19

51,4%

2

6,1%

26,4%

9

24,3%

7

21,2%

2

3,8%

1

2,7%

4

12,1%

közalapítvány

2

3,8%

1

2,7%

2

6,1%

közhasznú alapítvány

1

1,9%

1

2,7%

1

3,0%

6

18,2%

33

100%

közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság Mindösszesen:

53

100%

37

100%

Ha a 2013. évi intézménytípusonkénti fenntartói összetételt áttekintjük, amelyet az alábbi táblázat szemléltet, látszik, hogy a megyében az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a nem állami intézmények száma. Elsősorban a középfokú intézményekben volt kimagaslóan magas volt a nem állami fenntartók aránya, főleg pedig a szakközépiskolákban (60%).

A KIR által összeállított, működő intézmények listája alapján 2014. 10. 29. dátumra vonatkozóan; elérhető: http://www.oktatas.hu/kozneveles/kir 5

52


Fenntartó típusa alapítványi/ magán

Fenntartói megoszlás a középfokú oktatásban speciális szakiskolai szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi feladat feladat feladat feladat 7

állami

36,8%

0,0%

8

33,3%

5

27,8%

0,0%

0,0%

1

4,2%

1

5,6%

egyházi

4

21,1%

1

33,3%

7

29,2%

4

22,2%

KLIK

8

42,1%

2

66,7%

8

33,3%

8

44,4%

Végösszeg

19

3

24

18

Forrás: 2013. 03. 01. állapot szerint; KLIK által átadott adat)

A középfokú oktatási intézményekben tanulók létszámának fenntartók szerinti megoszlása (2013-es KIR-stat adatokkal a KLIK-től kapott fenntartói megoszlás alapján)6

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2091 4087

2876

3018

83

1159

2784

665 648

594 szakiskola

53

1379

speciális szakiskola

alapítványi/magán

gimnázium állami

szakközépiskola

egyházi

KLIK

A fenti ábrából jól látszik, hogy míg szakiskolában és gimnáziumban a KLIK által fenntartott (állami fenntartású) intézmények túlsúlya volt a jellemző 2013-ban, a szakközépiskolában az állami fenntartás aránya csak 26% volt.

6

A KIR-stat minden szakközépiskolai feladat-ellátási helyen tanulót tartalmaz, nem csak a szakképzésben tanulókat.

53


Heves megyében történetileg alakult úgy, hogy majdnem minden állami/önkormányzati szakképző intézménynek megvan, megvolt a „nem állami párja”. Így már korábban igen erős versenyhelyzet alakult ki a szakképzési beiskolázásban, ami a csökkenő gyerekszám miatt a 2013 óta tartó közoktatásiszakképzési átalakítással együttesen kiéleződő kihívást jelentett és jelent. A HMFKB-nak kényes döntésben kellett minden évben állást foglalnia, amikor a szakképzési irányokat határozta meg. A nem állami fenntartású szakképző iskolák, amennyiben nem korlátozás nélkül támogatott egy-egy szakma vagy ágazat, és nem kapnak képzési keretszámot, maximum megállapodás alapján válhatnak jogosulttá normatíva-igénylésre, és ezek a döntések a létüket befolyásolták, befolyásolják. A 2015/16. tanév középfokú intézményi beiskolázását az alábbi ábra alapján áttekintve megállapítható, hogy a szakiskolai feladat az elmúlt 2 évben jórészt állami feladatként jelenik meg, a tanulók kétharmada államilag fenntartott intézményben tanul, a 2013. évi 60%-ról 2016-ra 65 %-ra nőtt az állami fenntartású szakiskolai intézményben tanulók aránya a csökkenő létszám mellett is A középfokú oktatási intézményekben tanulók létszámának fenntartók szerinti megoszlása (2015/2016-es KIR-stat adatok)7

A szakközépiskolában 2016-ra az állami intézmények tanulói létszáma csak a teljes szakközépiskolai létszám kétötödét teszik ki, de ott is jelentősen megnőtt az állami fenntartói túlsúly. Míg 2013-ban állami és KLIK fenntartású szakközépiskolai intézményekben tanulók létszáma együttesen 20 %-ot tett ki, addig 2015-re a nem állami fenntartásban tanulók aránya az egyházi és alapítványi intézményekben együttesen 80%-ról 60 % csökkent ebben az iskolatípusban. 7

Forrás: http://www.kir.hu/stat13aggr/Aggr_IndexPublikus.aspx;

54


A speciális ellátást igénylőket főként az állami intézmények látják el. Az általános gimnáziumi feladat ellátásban a megyében az 54%-os országos aránnyal szemben magasabb, 59%-os az állami fenntartás, ugyanakkor a szakképzéssel ellentétesen 2013-ban volt hangsúlyosabb az állami szerepvállalás (70 %). 2015-re növekvő gimnáziumi tanulói létszámmal és arányában is 30 %-ról 40%-ra nőtt a nem állami fenntartású gimnáziumokban tanulók száma. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a nem állami fenntartású középiskolák a szakképzésből kimaradó tanulói létszámot a gimnáziumi tanulói létszámba történő beiskolázással igyekszenek kompenzálni. Ez tovább növeli a gimnáziumi képzés egyébként is magas megyei arányát a szakképzési beiskolázási létszám rovására. Ez a jelenség tanulói létszám növelésére hasznos lehet, de ellentétes a foglalkoztatási és a szakképzés expanzióját célzó gazdasági-kormányzati szándékokkal. Továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a gimnáziumban tanulókat fontos informálni a foglalkoztatási, gazdasági érdekekről a reális és igényeknek megfelelő szakma-, pályaválasztás, továbbtanulás érdekében. A szakképző intézményekben tanulók létszámának intézmény- és képzési típusonkénti megoszlása 2013/14 és 2015/2016-között Iskolatípus

Képzési típus

általános képzés, pályaorientáció, szakmai alapozás speciális szakiskola szakképző évfolyamok általános képzés, pályaorientáció, szakmai alapozás szakiskola szakképző évfolyamok általános képzés, pályaorientáció, szakmai alapozás szakközépiskola szakképző évfolyamok Szakképzésben szakképző évfolyamokon tanulók létszáma összesen Szakképzésben összesen

tanulók

létszáma

2013/2014

2014/2015

2015/2016

102

86

77

65

56

63

427

92

50

3 302

3 371

3 122

5 295

5 318

4 707

1 668

1 544

1 393

5 035

4 971

4 578

10 859

10 467

9 412

Forrás: KIR-STAT

55


Ha a középfokú oktatásban tanulók létszámát idősorosan végignézzük, látható, hogy a demográfiai apállyal együtt folyamatos a szakképzésben tanulók létszámának csökkenése, és ezen belül sajnálatosan a szakképző évfolyamokon tanulók létszámának csökkenése. A KIR-stat adatai alapján minden olyan tanulót szakközépiskolai képzésbe tartozónak veszünk, aki az adott intézménybe jár, tehát nem csak a szakképzésben résztvevőket, hanem a teljes intézményi tanulólétszámot. Szakképzésben tanulók létszáma 2013-3016 12 000

10 000

8 000 6 963

6 862

szakközépiskola

6 100

6 000

szakiskola speciális szakiskola

4 000

2 000

0

3 729

3 463

3 172

167 2013/2014

142 2014/2015

140 2015/2016

Forrás: KIR-STAT

Szakképzésben tanulók létszáma 2013-2016. 12 000

10 859

10 000

10 467

8 000

6 963

6 000

6 862 3 729

4 000 2 000 0

167142 140 speciális szakiskola

3 463 3 172 szakiskola

5 035 4 971

6 100

szakközépiskola

9 412

4 578

2013/2014 2014/2015 2015/2016

Szakképző Szakképzésben évfolyamokon tanulók tanulók létszáma létszáma összesen összesen

Forrás: KIR-STAT

56


6.2 Várható tanulói létszám Célszerű áttekintenünk, hogy hogyan alakul a szakképző intézményekben várható létszám a következő években. Az elmúlt 10 évben tapasztalható demográfiai apály enyhül, noha a csökkenés a következő években is folytatódni fog. A 7. és 8. évfolyamos tanulók létszámának változása Heves megyében 3300

3226 3169

3200 3100

3040

3059

3000 2884

2900

2860

2861

2800 2776 2700 2600 2500 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

7. évfolyamos tanulók száma az adott tanév elején (fő) 8. évfolyamos tanulók száma az adott tanév elején (fő)

A fenti ábrán látható csökkenő tanulói létszám tendencia rövid távon befolyásolhatja a beiskolázást, mivel a 7. évfolyamosok számában egyik tanévről a másikra igen drasztikus csökkenés volt legutóbb megfigyelhető. A demográfiai folyamatokat tekintve elmondhatjuk, hogy az országosnak megfelelően némi csökkenés figyelhető meg a megyei 13-14. éves gyerekek körében. Ez a kisebb hullámvölgy megállni látszik, mivel a 2000-es évek elején 3000 fő körül stabilizálódott az élveszületések száma a megyében.8 Némileg hosszabb távot figyelve elmondható, hogy a jelenleg általános iskolába járó tanulók köre stabil, a megyében egy évfolyamra járók létszáma 3000 fő körül szóródik (a minimum 2921, a maximum 3075 fő).

8

Forrás: KSH; Népmozgalmi események; STADAT-táblák; http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd006.html

57


A beiskolázási adatokból az látszik, hogy az általános gimnáziumi feladat továbbra is erősödött, míg a szakképzés szerepe csökkent. Az elmúlt évben megállt a szakképzési beiskolázás drasztikusnak nevezhető csökkenése, ám eközben a gimnáziumok jelentős bővülést értek el. A szakképzés 2016-os jelentős átalakításának hatása csak a 2016/2017-os tanév októberi statisztikájában fog látszani.9 Az elmúlt évek beiskolázása 9. évfolyamra Heves megyében;10 1900 1800

1815

1700 1631

1600 1500

1579

1576 1515

1517

1485

1410

1400

1364

1359

1300 1200

1289 1191

1319

1186

1100 1000 2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

Szakiskola és speciális szakiskola

2012/2013

2013/2014

Gimnázium

2014/2015

2015/2016

Szakközépiskola

Azt, hogy a tanulók választására (elsősorban az (általános)gimnázium/szakgimnázium és szakközépiskola relációban) hogyan hat a szakképzés, a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés párhuzamos átalakítása, nehéz előre jelezni, de ez már rövid távon is teljesen újrarajzolhatja a középfokú beiskolázást.

6.3 Szakmák beiskolázása és a HMFKB döntései

9

Az Oktatási Hivatal honlapján jelenleg elérhető adatok alapján az Egri Szakképzési Centrumba 891 főt vettek fel, míg a 2015/2016-os tanév októberi statisztikájában a 9. évfolyamos tanulók száma 1008 volt. 10 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis; http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, illetve KIR-STAT;

58


A megyei fejlesztési és képzési bizottság egy a szakképzés fejlesztése és a munkaerőpiaci igények érvényesítése céljából létrehozott megyei testület. A bizottság közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 81. § (3) alapján az MFKB-k feladata az évi beiskolázási arány-irány javaslatok elkészítése. A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg. A javaslatokat a Szkt. 84. § (5) bekezdésében foglaltaknak figyelembe vételével kell kialakítani, ennek értelmében az alábbi kategóriák szerinti javaslatok tehetők: a) korlátozás nélkül beiskolázható, vagyis támogatott szakiskolai és ágazati képzések (a korlátozás nélküli kategóriába sorolásra tett javaslat azért is fontos, mert a támogatás nem függ a fenntartó típusától) b) költségvetési hozzájárulásban korlátozott keretszámok mértékéig részesülő szakiskolai és ágazati képzések (e kategóriában a döntésnél figyelembe veszi, hogy a nemzeti köznevelési törvény szakközépiskolai képzés esetén 34 fő, szakiskolai képzés esetén 28 főt jelöl meg osztálylétszámként; csoportra vonatkozó javaslat esetén a minimum létszám 12 fő; ettől eltérő esetekben döntését írásban indokolja) c) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, vagyis nem támogatott szakiskolai és ágazati képzések. A HMFKB a nem támogatott szakképesítés kategóriába sorolt javaslat megfogalmazásakor mérlegeli azt, hogy egyrészt hosszútávon, másrészt területileg hogyan érinti a javaslat az adott szakiskolai, vagy szakközépiskolai képzést. A HMFKB 4 fő törekvést tartott szem előtt az iskolarendszerű képzési irányok és arányok meghatározásakor:  Növekedjék a szakképzésben tanulók létszáma, ezen belül kiemelten a munkaerő-piaci igények alapján elvárt szakmákban;  A vidék felzárkóztatását segítő programokat támogatandó növekedjék az e célokat segítő szakmák köre és az ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám;  A térségben várható feldolgozó-ipari ill. építőipari fejlesztésekhez kapcsolódóan növekedjék a fejlett technológiákat szolgáló szakmák köre és ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám;  A gimnáziumi képzésben az elmúlt időszakban megfigyelhető túlzott beiskolázási létszám ellensúlyozására növekedjék a szakközépiskolába beiskolázható szakmák köre és az ezen ágazatokba beiskolázott tanulólétszám.

59


A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. Fontos áttekinteni, hogy az MFKB működése óta mi változott a beiskolázási létszámokban, milyen hatást sikerült kifejteni a megyei szakképzés rendszerére. Meg kell jegyezzük, hogy az MKFB minden esetben csak javaslattevő szerepet játszik, a döntést minden esetben a kormány hozza meg. A Heves megyei MFKB az elmúlt években koherensnek nevezhető döntéseket hozott, amit indokolt a megyei gazdaság fejlődési irányainak állandósága, valamint az a megközelítés, mely szerint nem szabad évről évre drasztikusan belenyúlni a megyei szakképzés kínálatába, jóval inkább lassabb, ám hatásos beavatkozásokkal irányítani azt.

6.3.1 A HMFKB 2014/2015, 2015/2016 és 2016/2017-es tanévre hozott döntései 11 A HMFKB a szakmaszerkezeti javaslataiban a szakképesítéseket az alábbi arányok szerint minősítette: - 11-17%-át támogatott, - 23-32%-át pedig korlátozással támogatott, - 57-65%-át nem támogatott kategóriába sorolta.

Tanévek

2014/2015 2015/2016 2016/2017

Érintett szakmák száma 251 251 254

Az MFKB eddigi döntései Nem Korlátozással támogatott támogatott szakmák szakmák száma száma (N) (K) 164 57 142 81 150 62

Támogatott szakmák száma (T) 30 28 42

Szakmacsoportos szinten azt látjuk, hogy a HMFKB főként a gépészet, építészet, egészségügy és kereskedelem szakmacsoportokban javasolta támogatni a szakmákat, melyek egyben a legnagyobb létszámmal folyó képzések a megyében. A döntések szakmacsoportonkénti megoszlása 11

Tekintetbe véve, hogy a 2017/2018-as tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés a koncepció készítésekor még nem áll rendelkezésre

60


2014/2015

Szakmacsoport

N

Egészségügy Szociális szolgáltatások

K

N

K

T

N

K

T

19

2

12

5

4

12

4

5

11

1

11

1

11

4

Művészet, közművelődés, kommunikáció

9

1

11

4

Elektrotechnik aelektronika

5

5

Informatika

2

6

4 8

2

8

1

1

9

6

9

9

8

8

9

2

3

7

2

5

4

3

2

6

2

3

3

1

10

2

10

1

1

6

5

5

6

2

1

2

1

1

1

27

5

2

11

Építészet

7

6

3

5

8

Könnyűipar

6

1

1

5

3

Faipar

3

1

1

2

2

Nyomdaipar Közlekedés

28

3

Környezetvédelem

8

Közgazdaság

1

3

1

2 26

5

1

8

1

8

1

4

2

3

2

3

Ügyvitel

2

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

4

3

1

4

Vegyipar

3

2 1

3

3

4

3

4

Vendéglátásturisztika

3

5

Egyéb szolgáltatások

5

2

Mezőgazdaság

16

8

5

16

11

Élelmiszeripar

15

3

1

16

164

57

30

142

Végösszeg

2016/2017

T

Oktatás

Gépészet

2015/2016

1

1

2 1 2

3

4

2

4

3

4

2

17

11

1

2

1

15

3

1

81

28

150

62

42

61


A hiány-szakképesítések köre alapvetően képes befolyásolni egy-egy megye szakképzésének felépítését, mivel egy éves időtávon is nagyobb tömegeket vonzhat az ezzel összekötött ösztöndíj. A Heves megyei MFKB e területen is következetesen érvényesítette a különböző elvárások alapján kialakított álláspontját12. A hiányszakmák közül az alábbi 8 szakma minden évben szerepelt a kiemelt támogatásra javasolt hiányszakmák között: - Gépi forgácsoló, - Hegesztő, - Ipari gépész, - Kőműves, - Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, - Mezőgazdasági gépész, - Szociális gondozó és ápoló, - Villanyszerelő A HMFKB által megjelölt hiány-szakképesítések 2014/2015      



  



Gépi forgácsoló Hegesztő Ipari gépész Burkoló Kőműves Központif űtés- és gázhálóza t rendszers zerelő Szociális gondozó és ápoló Villanysze relő Kertész Mezőgazd asági gépész CNC

2015/2016      



   

Gépi forgácsoló Hegesztő Ipari gépész Burkoló Kőműves Központifűt ésés gázhálózat rendszersze relő Szociális gondozó és ápoló Villanyszere lő Kertész Mezőgazdas ági gépész CNC gépkezelő

2016/2017           





Gépi forgácsoló Gyártósori gépbeállító Hegesztő Karosszérialak atos Ipari gépész Pék Burkoló Szakács Kőműves Festő, mázoló, tapétázó Központifűtésés gázhálózat rendszerszerel ő Gépgyártástec hnológiai technikus Szociális gondozó és

2017/18      

  

    



Abroncsgyártó Autószerelő Bányaművelő Cukrász Gazda Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő-és gyermekápoló Hegesztő Ipari gépész Karosszérialakatos Kőműves Központifűtésés gázhálózat rendszerszerelő Mechatronikai technikus

12

A Minisztérium az utolsó két évben előírta, hogy milyen arányban jelenjenek meg bizonyos típusú szakmák – szintenként, lányos szakmák, stb.

62


gépkezelő        

 

 

ápoló Ács Villanyszerelő Elektronikai technikus Kertész Gyakorló ápoló Mezőgazdaság i gépész Gyakorló mentőápoló Épületés szerkezetlakat os Magasépítő technikus Számítógépszerelő, karbantartó Erdészeti szakmunkás Gazda

   



Mezőgazdasági gépész Pék Szakács Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő

A hiányszakmákat a Nemzetgazdasági Miniszter hagyja jóvá a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok javaslatai alapján. A bizottság a korábbi 10 szakma helyett az elmúlt 2 évben a munkaerőpiacon 25 legkeresettebb hiányszakmára ad javaslatot, és az alapján a miniszter rendeletben határozza meg az adott tanévre vonatkozó 20 hiányszakmát. A hiányszakmák pontos, a gazdasági érdekekhez történő meghatározása fontos kérdés mind a gazdaság, mind az iskolai beiskolázás, mind a tanuló szempontjából. A tanuló már tanulmányai alatt munkahelyi környezetben szerez gyakorlatot a szakmájában, és a szakma megszerzését követően jól fizető munkát találhat. Lehetősége van arra, hogy a gyakorlati képzést biztosító vállalkozás munkavállalóként továbbfoglalkoztatja. Újdonság 2016. szeptember 1-től a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj. Ez idáig csak a szakiskolai tanulók kaphattak a kormányrendeletben kiadott szakmákban szakiskolai ösztöndíjat, de a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet alapján a jövőben a szakgimnáziumban tanulók is jogosultak már a szakmatanulást ösztönző juttatásra a hiány-szakképesítésekben. Az ösztöndíj tanulmányi eredményük alapján az államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben hiány szakképesítést tanulók részére az 1. szakképesítésük megszerzésére jár. A tanuló ösztöndíjra attól a tanévtől kezdődően

63


válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés hiányszakképesítésként kerül meghatározásra. Az ösztöndíj mértéke: Szakiskolában és szakközépiskolában: - az 1. szakképzési évfolyam első félévében egységesen havonta 10.000 forint. - az 1. szakképzési évfolyam első félévét követően a további félévekben a tanulmányi átlageredmény szerint sávosan növekszik, és 4,51 fölötti tanulmányi eredmény esetén akár 35 000 forint/hó. Szakgimnáziumi tanulmányok esetében, ha a tanulmányi átlageredmény 3,01 és 3,5 közötti, 20.000 forint, ha 4,51 és 5,0 között: 50 000 forint. A vonzó ösztöndíjaknak a jövőben remélhetőleg ösztönző hatása lesz a szakképzés: szakgimnáziumok és a szakiskolai képzés választására az általános gimnáziumi képzés helyett, mely megnövelheti a szakképzésben tanulók létszámát. AZ MFKB döntéseinek hatását átfogóan igyekszünk áttekinteni; mivel nincs túl sok érintett szakma, teljes körűen bemutatjuk a releváns szakmákat. Ebből az látszik, hogy a vizsgálható évek létszámai alapján az MFKB döntése befolyásolja a beiskolázás irányát, néhány szakmában kimutatható a hatás, pl. CNC gépkezelő, Elektronikai technikus, Ipari gépész, Mezőgazdasági gépész, Számítógép szerelő, Kertész, Pék.13 Ahhoz, hogy az MFKB-döntésben megjelenő ipari elvárások kellően tudatosuljanak az általános iskolás tanulókban és szüleikben, fontos lenne a régóta szorgalmazott pályaorientáció-fejlesztés, illetve a vonatkozó információk országos szinten koordinált terjesztése (az MKIK támogatásával). Az MFKB döntései és a beiskolázási létszámok szakmánként

Szakma név

2015/2016-os 9.-es létszám

A három döntés alapján

9.-es létszám az előző tanévhez képest14

Hegesztő

81

Kiemelten támogatott

97,1%

Gépi forgácsoló

79


82,5%

Kőműves

58


76,6%

13

Mivel csak három év beiskolázási adatait tudjuk vizsgálni, kellően alátámasztható tendenciák felállítása és azok elemzése jelenleg nem áll módunkban. 14 A mutató a 2013/2014-2014/2015, illetve a 2014/2015/-2015/2016 közötti létszámváltozás átlagát mutatja

64


Ipari gépész

57


102,2%

Villanyszerelő

45


63,4%

Szociális gondozó és ápoló

33


65,8%

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

16


83,8%

Kertész

62


118,4%

Mezőgazdasági gépész

45


264,7%

CNC gépkezelő

38


223,5%

Szakács

162

Támogatott

92,8%

Pék

124

Támogatott

103,4%

Karosszérialakatos

41

Támogatott

92,9%

Épület- és szerkezetlakatos

16

Támogatott

29,6%

Gyártósori gépbeállító

6

Támogatott

80,3%

Gépgyártástechnológiai technikus

59

Támogatott

63,2%

Festő, mázoló, tapétázó

54

Támogatott

87,8%

Gyakorló ápoló

44

Támogatott

63,8%

Elektronikai technikus

40

Támogatott

122,9%

Számítógép-szerelő, karbantartó

24

Támogatott

124,2%

6.3.2 A HMFKB szakmaszerkezeti javaslatai és a szakmaszerkezeti kormányrendeletek viszonya Az elmúlt négy évben hozott javaslatokat és a megjelent kormányrendeleteket összehasonlítva megállapítható, hogy a HMFKB javaslataiban és a kormányrendeletekben közel azonos arány- és irányvonal született, nagy eltérések nem tapasztalhatóak.

65


A HMFKB javaslatok és rendeletek összehasonlítása a szakiskolai képzések esetében 2013-2014-2015-2016 évben a szakképesítésekre hozott javaslatok és rendeletek összehasonlítása

Szakiskolai összehasonlítás 350 300 250 162 200 150

166 158

156 135

159

165 143

100 50 0

68

81

98

28

38

27

21

Javaslat '13

Korm.R '13

Javaslat '14

Korm.R '14

56

támogatott



  



62 40 Javaslat '15

korlátozottan támogatott

91

89 21

32

Korm.R '15

Javaslat '16

132

15 Korm.R '16

nem támogatott

összesen 307 db szakiskolai képesítésről történt döntés, melyből 31 szakképesítést tekintve nincs döntési, javaslattételi jogköre a megyei bizottságnak négy év alatt jelentek meg új képzési irányok (OKJ) a szakiskolai képzésben is, ezért nőtt a képzési kínálat számszerűsített értéke a kormányrendeletet és javaslattételt összehasonlítva közel azonos arány- és irányvonal született, nagy eltérések nem tapasztalhatóak a háromféle javaslati kategóriában (támogatott-korlátozottan támogatott-nem támogatott) a támogatott képzések köre csökkent, a nem támogatott képzések aránya stagnált, míg a korlátozottan támogatott képzések száma nőtt az állami és nem állami iskolai összetételt nézve a korlátozottan támogatott keretszámokban évről évre nőtt az állami iskolák támogatását irányzó arányszámok túlsúlya: 2014-ben még 57%-43% -os arányt tapasztaltunk, míg 2016-ban ez az arány a 96%-4%-kos érték irányába változott.

Az elmúlt négy évben hozott javaslatok és megjelent kormányrendeletek összehasonlítása az iskolarendszerű ágazati képzések esetében:

66


2013-2014-2015-2016 évben a szakközépiskolai ágazati képzésekre vonatkozó javaslatok és rendeletek összehasonlítása

Ágazati összehasonlítás 45 40

6

35 30 25

16

10

12

13

20

8

8

15

9

5 8

20 15

22

22

6

5

27

7

26

34

10 5

5

0

5

4

2

Javaslat '13 Korm.R '13 Javaslat '14 Korm.R '14 Javaslat '15 Korm.R '15 Javaslat '16 Korm.R '16 támogatott

   



korlátozottan támogatott

nem támogatott

összesen 42 db ágazati képzésre lehetett javaslatot tenni, melyből 5 ágazatra vonatkozóan nincs döntési, javaslattételi jogköre a megyei bizottságnak négy év alatt jelentek meg új képzési irányok (OKJ változás) az ágazati képzésben is, ezért nőtt a képzési kínálat számszerűsített értéke a kormányrendeletet és javaslattételt összehasonlítva közel azonos arány- és irányvonal született, nagy eltérések nem tapasztalhatóak a három javaslati kategóriában (támogatott-korlátozottan támogatott-nem támogatott) a támogatott és nem támogatott képzések aránya egyre csökkent, azonban ezzel egyenes arányban nőtt a korlátozott létszámú képzésekben részt vehető tanulók létszámának engedménye állami és nem állami iskolai összetételt nézve a korlátozottan támogatott keretszámok alapján elmondható, hogy évről évre nőtt az állami iskolák támogatását irányzó arányszámok túlsúlya; 2014-ben még 29%-71% -os arányt tapasztaltunk, míg 2016-ban ez az arány megfordult és 89%-11%-kal az állami képzések irányába dőlt a mérleg.

Elmondható tehát, hogy a HMFKB javaslatait a kormányrendeletekben figyelembe vették, és megállapítható, hogy a szakképzési források és kapacitások optimalizálását szolgáló kormányzati célok a kormányrendeletekben a korlátozottan indítható képzések számának növekedésében jelentek meg. Ezzel az állam bő keretszámokat biztosít a munkaerőpiacon igényelt szakképesítésekben folyó képzésekhez, de fenntartja a jogot a képzést folytató intézmények meghatározására, és azt elsősorban a saját fenntartásában működő intézményeibe koncentrálja. A keretszámok tényleges elosztása ennélfogva a szakképzési centrum kezében van.

67


6.4 A beiskolázási folyamatok alakulása Heves megyében Célszerű áttekinteni (különösen a szakmák kibocsátásával összevetésben), hogy milyen beiskolázási folyamatok voltak jellemzőek az elmúlt években, a HMFKB döntéseitől függetlenül. Ha az elmúlt 5 év átlagosan legnagyobb beiskolázású szakmáit áttekintjük, kevés változást láthatunk a kibocsátási adatokhoz viszonyítva. A gépipari szakmák stabilan tartják a beiskolázási létszámokat. Egyre erősebbnek tűnik a pék és cukrász és a hegesztő, valamint a vendéglátó eladó szakma, emellett veszített jelentőségéből a gépgyártás technológiai technikus, a logisztikai ügyintéző és a grafikus. A legnagyobb beiskolázású szakmák (az OH által átadott adatok alapján) Szakma

Rangsor az elmúlt 3 év átlagos beiskolázása alapján

Átlagos beiskolázási létszám az elmúlt 5 évben

Rangsor a 2013/2014-es tanévre való beiskolázási létszámok alapján 1. 2. 3. 8.

Rangsor a 2015/2016-os tanévre való beiskolázási létszámok alapján 1. 2. 4. 3.

Eladó Szakács Pék Cukrász

1. 2. 3. 4.

295,3 164,0 113,7 106,7

Pénzügyi-számviteli ügyintéző Gépi forgácsoló Pincér

5. 6. 7.

103,0 94,3 92,7

9. 7. 5.

5. 9. 10.

Gépgyártástechnológiai technikus Logisztikai ügyintéző Hegesztő Kereskedő Kőműves Villanyszerelő Vendéglátó eladó

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

92,0 82,3 77,3 71,3 69,3 67,0 65,7

4. 6. 11. 21. 12. 10. 17.

15. 12. 8. 6. 16. 19. 7.

Vendéglátásszervezővendéglős Festő, mázoló, tapétázó Ipari gépész Kertész Grafikus Asztalos

15. 16. 17. 18. 19. 20.

65,7 56,3 52,7 51,3 50,0 45,7

13. 14. 18. 16. 19. 24.

13. 18. 17. 14. 30. 23.

68


A beiskolázásnál a 2015/2016-os tanévre vonatkozóan a szakmák képzésének területi párhuzamosságát áttekintve azt látjuk, hogy a szakmák felében (31 esetben) van a megyében a párhuzamosság. Ez a magas szám nem mutat pozitív tendenciát, 2012-ben a szakmák 45%-ában volt párhuzamosság a beiskolázásnál, ami mostanra a szakmák majdnem 50%-a, és hozzá kell tenni, hogy azon szakmák száma, amelyekben történt beiskolázás 79-ről 63-ra csökkent időközben.15 Az összképhez hozzátartozik, hogy az egyes szakmák esetében azonban legtöbb esetben csökkent azon intézmények száma, amelyek az adott szakképesítést oktatják. A legnagyobb párhuzamosságok bemutatását az első szakképző évfolyamra való beiskolázás adatai alapján az alábbi táblázat tartalmazza. A 2015/2016-os tanév beiskolázási párhuzamosságai Heves megyében

Szakma

Képzést elindító intézmények száma Eger

Érintett települések Füzesabony

Gyöngyös

Hatvan

Heves

Lőrinci

X

X

X

X

X

Eladó

7

X

X

Cukrász

5

X

X

Pék

5

X

X

X

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

5

X

X

X

Szakács

5

X

X

Asztalos

4

X

X

X


4

X

X

X

Kereskedő

4

X

X

X

Kőműves és hidegburkoló

4

X

X

X

X

Pétervására

X

X X X

X

15

Ez néhány szakma esetében azért következett be, mert több korábbi szakma összevonásra került, így miközben két intézmény korábban két különböző szakmák képzett, az összevonás után párhuzamosság alakult ki (pl. épület- és bútorasztalos szakma asztalos szakmává válása).

69


Logisztikai ügyintéző

4

X

X

Női szabó

4

X

X

Pincér

4

X

X

X

Vendéglátásszervező -vendéglős

4

X

X

X

Vendéglátó eladó

4

X

X

X

Villanyszerelő

4

X

X

X

Gépi forgácsoló

3

X

Grafikus

3

X

Hegesztő

3

X

X

X

Ipari gépész

3

X

X

X

Karosszérialakatos

3

X

X

X

Kertész

3

X

X

Kerti munkás

3

X

Mozgókép- és animációkészítő

3

X

X

X

X

X X

X

A legnagyobb párhuzamosság az Eladó szakmában tapasztalható évek óta. 2013/2014-ben is 6 intézményben folyt ilyen képzés, ami további helyszínnel bővült, és 2015 szeptemberében már 7 intézményben indult el a képzés. Területi vonatkozásban az látszik, hogy főként Eger, Gyöngyös és Hatvan között jellemzőek a párhuzamosságok. Tekintetbe véve a három település elhelyezkedését, ezek főként a Gyöngyös-Hatvan-Lőrinci viszonylatban vethetnek fel hatékonysági kérdéseket. A fenti táblázat alapján kimondható, hogy a bár a legnagyobb párhuzamosságok a beiskolázásban a jobbára az MFKB által támogatott, munkaerőpiacon igényelt szakmák körében figyelhetők meg, ami a munkaerőpiac szempontjából pozitív és fontos jelenség, hisz ezekben a szakmákban nagyszámú munkaerőre van kereslet. Viszont vannak olyan szakmák is, amiben a képzés beindításának lehetőségét megnehezítheti, veszélyezteti a képzések párhuzamossága.

70


Ez a veszély jelenleg csak a szakmák népszerűségének növelésével, tehát általában a szakképzésben résztvevők számának növelésével, ill. a munkaerő-piaci igényeknek a társadalmi szemléletbe való beépülésével lenne ellensúlyozható, ami hosszabb távú beavatkozásokat igényel, jelenleg azt mondhatjuk, hogy a párhuzamos képzés indítása sok intézményben inkább a képzések elindíthatóságát veszélyezteti. Ezen problémára az MFKB-nak föl kell hívnia a figyelmet, de nincs hatásköre a beavatkozásra. Helyi szinten a szakképzési centrum, országos szinten pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium hatásköre a keretszámok meghatározása és a képzések indításának képző intézményekhez rendelése.

6.5 A szakmák kibocsátása Az MFKB döntéshozatalának szempontjából legfontosabb az, hogy a megyei szakképzés milyen kibocsátással működik (Megjegyezzük, hogy a 2017/2018-as tanévre meghozott döntés folyamatában már nem kellett figyelembe venni ezeket az adatokat). Ennek ellenére a szakképzés koncepció fontos része, hogy a szakmák kibocsátásáról is képet kapjunk annak érdekében, hogy megvizsgálhassuk, látható-e valamilyen tendencia az elmúlt éveket tekintve. A 2013/2014-es tanévben Heves megyében összesen 1381 tanuló fejezte be tanulmányait a szakképzésben, legtöbben közülük Egerben (794-en). Országosan több mint 55 ezer kilépő tanuló volt, ami azt jelenti, hogy a teljes magyar szakképzés kibocsátásának mindössze 2,5-2,7%-a végzett Heves megyében az elmúlt három évben. Ez az arányszám kicsivel alacsonyabb, mint a lakosságszámban képviselt arány, illetve a két évvel ezelőtti vizsgálat alkalmával. A megyében három szakmacsoportban nem történt kibocsátás az elmúlt három évben: környezetvédelem-vízgazdálkodás, vegyipar, közszolgálat, néhány szakmacsoportban pedig továbbra is jelentős párhuzamosságok vannak jelen, ezt azonban főleg szakma-szinten célszerű áttekinteni (lásd később). Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes szakmacsoportok közül melyek vannak ezen átlagos érték felett, akkor azt találjuk, hogy a megye fontos kibocsátója a nyomdaipari (az országos kibocsátás 7,2%-a innen származik) elektrotechnikai (4,6%), élelmiszeripari (4,6%), kereskedelmi (4,1%), valamint a gépészeti szakmáknak (3,8%).

71


A végzősök létszámának szakmacsoportos megoszlása 2013-ban 2014-ben és 2015-ben16 (KIR-STAT, az OH által átadott adatok alapján) Heves megyei létszám 2012/ 2013

2013/ 2014

2014/ 2015

2012/ 2013

Egészségügy

3,3%

4,0%

6,7%

5,5%

7,8%

8,5%

Egyéb szolgáltatások

4,5%

6,1%

4,2%

5,6%

4,9%

4,1%

Elektrotechnikaelektronika

5,6%

7,4%

4,7%

3,3%

3,3%

3,2%

Élelmiszeripar

4,4%

3,9%

3,9%

2,2%

2,3%

2,5%

Építészet

3,6%

2,5%

3,1%

5,1%

4,3%

4,7%

Faipar

0,7%

1,9%

1,2%

2,6%

2,3%

2,8%

13,8%

17,0%

15,2%

9,5%

10,0%

11,5%

3,5%

2,7%

2,4%

5,5%

5,8%

5,0%

17,8%

16,5%

15,9%

11,5%

10,4%

9,6%

0,5%

0,2%

0,6%

1,1%

1,0%

1,1%

0,7%

0,6%

0,7%

Szakmacsoport

Gépészet Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Környezetvédelemvízgazdálkodás

16

Országos létszám 2013/ 2014

2014/ 2015

Közgazdaság

3,2%

4,1%

5,0%

4,9%

4,4%

4,6%

Közlekedés

4,1%

3,8%

4,3%

5,7%

5,8%

5,3%

Mezőgazdaság

7,0%

1,4%

8,5%

4,0%

4,5%

5,5%

Művészet, közművelődés, kommunikáció

4,4%

5,5%

3,4%

4,5%

4,6%

4,3%

Nyomdaipar

0,2%

1,3%

0,2%

0,2%

0,1%

Oktatás

0,7%

3,1%

0,8%

1,8%

Szociális szolgáltatások

1,4%

1,4%

1,0%

5,3%

6,1%

3,1%

Ügyvitel

2,5%

2,7%

0,7%

3,6%

3,9%

2,2%

Nappali és felnőttoktatás együtt

72


Vegyipar Vendéglátás-turisztika

18,9%

17,7%

19,3%

0,8%

0,9%

0,9%

15,1%

16,1%

16,6%

Közszolgálat Végösszeg

1,9% 1671

1466

Zölddel szedve: a megyében magasabb arányú kibocsátás, mint országosan

1557

64546

61331

55890

Pirossal szedve: a megyében alacsonyabb arányú kibocsátás, mint országosan

Az országos kibocsátáshoz képest a fenti táblázat „megyei arány” oszlopaiban jelölve láthatjuk, hogy melyek a megyében hangsúlyosabb szakmacsoportok17, és melyek azok, amelyek kisebb kibocsátással rendelkeznek. Külön ki kell emelni a gépészet és a kereskedelem-marketing szakmacsoportot, amelyek jelentősen eltérnek az országos szakmacsoportos aránytól. Az egészségügy, a szociális ellátás, valamint kis mértékben az informatikai szakmacsoport viszont jelenleg az országosnál kevésbé fontos szerepet játszik a megye szakképzésében. A megyei folyamatokat tekintve azt mondhatjuk el, hogy az elmúlt 5 évben néhány szakmacsoport esetében történtek változások: - a még mindig jelentős kereskedelem-marketing az évtized elején a jelenleginél nagyobb súlyú volt, - az informatika és ügyvitel folyamatosan veszített jelentőségéből, - a vendéglátás szintén az utóbbi három évben megerősödött a kibocsátást tekintve, - a gépészet lassú ám folyamatos szerepnövekedése a HKIK jelzései alapján teljesen helyénvaló, - a mezőgazdaság főként a borászati ágak jelentős presztízsnövekedéséből profitálva tudná növelni kibocsátását.

17

A táblázat azt mutatja, hogy a megyei kibocsátáson belül mely szakmacsoportok játszanak fontosabb szerepet, mint az országos arányok esetében.

73


A végzős tanulók számának megyei szakmacsoportos megoszlásának alakulása az elmúlt években (KIR-STAT, az OH által átadott adatok alapján)

Amennyiben a szakma-szintű vizsgálatra térünk, akkor megállapíthatjuk, hogy az országostól némileg eltérő szakmaszerkezetet látunk, amely a kibocsátás alapján évről évre átalakul ugyan némileg, de az első tíz szakma között nagyrészt változatlan szakmák szerepelnek: - az eladó és a szakács országosan is jelentős szakma, -

-

a gépgyártás-technológiai technikus, a grafikus, a vendéglős és a villanyszerelő rangsorban elfoglalt helye jelentős eltérést mutat az országostól, amennyiben ezek Heves megyében jóval fontosabbak, mint országosan, a szociális szakmacsoporthoz hasonlóan látható, hogy a szociális gondozó a megyében csak a 25. legnagyobb kibocsátású szakma, országosan azonban

74


kilencedik; hasonlóan kevésbé népszerű szakma a megyében a pénzügyiszámviteli ügyintéző. A 25 legmagasabb létszámú kibocsátással rendelkező szakma az elmúlt három évben (Az OH által átadott KIR-STAT lekérdezések alapján) Megyei rangsor

Átlagos kibocsátás a három évben

Országos rangsor

2012/ 2013

2013/ 2014

2014/ 2015

Eladó

1.

1.

1.

132,3

2.

Szakács

2.

2.

2.

98,7

1.

Gépgyártás-technológiai technikus

3.

3.

3.

88,0

7.

Pincér

4.

7.

5.

62,7

3.

Gépi forgácsoló

6.

5.

7.

52,0

11.


7.

10.

6.

48,3

4.

Villanyszerelő

15.

4.

11.

43,0

18.

Grafikus

10.

6.

12.

42,0

23.

Cukrász

9.

17.

10.

38,3

6.

Kereskedő

11.

14.

13.

36,0

20.

Vendéglős

5.

9.

60.

35,0

62.

Fodrász

17.

8.

21.

34,7

13.

Pék

8.

21.

17.

33,3

32.

Hegesztő

21.

11.

18.

31,3

8.


82.

30.

4.

31,0

5.

Autószerelő

19.

19.

14.

30,3

17.

Mozgókép- és animációkészítő

13.

16.

31.

26,7

55.

Szerkezetlakatos

25.

15.

22.

26,3

26.

Szakma

2014/2015

75


Általános ápoló

31.

12.

24.

25,7

19.

Vendéglátásszervezővendéglős

84.

28.

9.

24,3

10.


16.

34.

19.

24,3

21.

Pénzügyi szakügyintéző

14.

13.

61.

23,0

78.

Elektronikai technikus

27.

26.

25.

21,0

29.

Erdésztechnikus

12.

45.

27.

20,7

79.


23.

23.

30.

19,7

9.

Összefoglalásként a két főbb adatsorok összesítését mutatjuk be annak érdekében, hogy láthatóvá váljon az elmúlt években a megyében jellemző szakmaszerkezet változása. Ahogy korábban már néhány ponton kiemeltük a változásokat, most is látszik:   

a gépipari szakmákban a beiskolázás növekedése ellenére még mindig szükséges az iskolai létszámok növelése, a vendéglátással kapcsolatos szolgáltató jellegű szakmák (pék, cukrász, szakács) továbbra is igen erősek a létszámok tekintetében, a kifejezetten „lányos” szakmák közül csak néhány indul el a megyében nagy létszámmal, ami azt mutatja, hogy a lányok életpályája jóval inkább a gimnáziumok irányába mutat (a fiatalok körében jóval több diplomás nő van, mint férfi). Az elmúlt 3 év rangsora az átlagos beiskolázási és kibocsátási létszám alapján

Szakmanév Eladó

Rangsor az elmúlt 3 év átlagos beiskolázása alapján 1.

Átlagos beiskolázási létszám az elmúlt 3 évben

Rangsor az elmúlt 3 év kibocsátása alapján

Átlagos kibocsátási létszáma az elmúlt 3 évben

295,3

1.

132,3

Szakács

2.

164,0

2.

98,7

Pék

3.

113,7

13.

33,3

Cukrász

4.

106,7

9.

38,3


5.

103,0

15.

31,0

76


Gépi forgácsoló

6.

94,3

5.

52,0

Pincér

7.

92,7

4.

62,7

Gépgyártástechnológiai technikus

8.

92,0

3.

88,0


9.

82,3

6.

48,3

Hegesztő

10.

77,3

14.

31,3

Kereskedő

11.

71,3

10.

36,0


12.

69,3

30.

16,7

Villanyszerelő

13.

67,0

7.

43,0

Vendéglátó eladó

14.

65,7

74.

3,3

Vendéglátásszervezővendéglős

15.

65,7

20.

24,3


16.

56,3

21.

24,3

Ipari gépész

17.

52,7

68.

4,0

Kertész

18.

51,3

66.

4,3

Grafikus

19.

50,0

8.

42,0

Asztalos

20.

45,7

78.

2,3


21.

44,7

25.

19,7

Női szabó

22.

44,0

59.

5,0

Karosszérialakatos

23.

41,0

32.

15,3

Autószerelő

24.

40,0

16.

30,3

Gyakorló ápoló

25.

37,7

26.

19,0

6.6 Hátrányos helyzet a szakképzésben Az elmúlt évtizedben a hátrányos helyzetű tanulók aránya egyre nőtt a szakképzésben, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb arányú a tanulók lemorzsolódása. A Heves megyei MFKB és a HKIK egyaránt szerepet kíván játszani azon társadalmi

77


rétegek munkaerő-piacra juttatásában, akik több éven át halmozottan hátrányos környezetben éltek, nevelkedtek, mivel az egyetlen kitörési pont számukra egyelőre a szakképzés sikeres elvégzése lehet. Az elmúlt évek fontos változása a hátrányos helyzettel kapcsolatban, hogy a jegyző jogköréből 2013-ban kikerült a hátrányos helyzet megállapítása, és átkerült a gyámhivatalhoz. A 2013 előtti szabályozásban a témában közvetlenül az közoktatási, később köznevelési törvény döntött, ezután viszont a gyermekvédelmi törvény adott paragrafusa vonatkozik a köznevelés rendszerére is. Emellett azonban a kategorizálás is változott. 2013 előtt az a gyermek számított hátrányos helyzetűnek, aki alacsony jövedelmű családban növekedett (ennek igazolása az volt, hogy a jegyző megállapította a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot), miközben a halmozottan hátrányos helyzethez az RGYK mellé a szülőknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy egyikük legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. 2013 szeptembertől nem elég a HH megállapításához az RGYK-ra való jogosultság, emellé bizonyítani kell még egy hátránynövelő tényezőt (alacsony iskolázottság a szülőknél, tartós munkanélküli szülők, elégtelen lakáskörülmények). A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához a fenti hátránynövelő tényezők közül kettő bizonyítandó – ezzel könnyen beláthatóan szűkül a bekerülés lehetősége. A hátrányos helyzetűek aránya igen eltérő a középfokú oktatás különböző iskolatípusaiban, de a szakképzésen belül, szakmák szerint is igen nagy szóródást mutat. A hátrányos helyzetűek aránya az egyes középfokú feladatok esetében (intézményi adatszolgáltatás)18 Országos Intézménytípus

Heves megyei

HH arány

HHH arány

HH arány

HHH arány

Óvoda

7,0%

8,5%

9,1%

16,3%

Általános iskola

7,0%

9,6%

8,8%

15,0%

Speciális szakiskola

9,9%

17,2%

3,6%

22,1%

Szakiskola

9,7%

9,0%

12,3%

10,0%

Szakközépiskola

4,4%

2,1%

5,5%

3,0%

Gimnázium

2,2%

0,9%

2,5%

0,9%

18

A táblázat csak azon intézmények gimnáziumi képzéseinek adatait tartalmazza, amelyekben szakképzés is folyik.

78


A középfokú intézmények közül a speciális szakiskolákban a tanulók negyede hátrányos helyzetű, amiből nagyobb részük halmozott hátrányokkal él; a gimnáziumban legjobb a helyzet e szempontból, míg a szakközépiskolai adat is elég jónak mondható.

A megyében főként alapfokon rosszabb a helyzet az országosnál, ám középfokon is megfigyelhető, hogy a megyében némileg rosszabb a tanulók szociális helyzete. Érdekes, hogy a HHH-sok aránya magasabb, mint a hátrányos helyzetűeké, az vélhetően a szabályozás megváltozásából származik – noha azt is mutathatja, hogy a korábbiakkal ellentétben (amikor az RGYK automatikusan HH-t jelentett), ha valaki a hátrányos helyzet megállapításáért megjelenik a gyámhivatalnál, akkor több hátrányt okozó tényező is azonosítható, míg korábban nem volt szükség a személyes megjelenésre, így sokan nem foglalkoztak ezzel. A szabályozás megváltozása azonnali javulást mutatott a statisztikák szintjén – ám ettől természetesen nem változott a tanulók szociális háttere. Ez azt mutatja, hogy a szakiskolákban különösen nagy szerep hárul a mélyebben gyökerező társadalmi hátrányok kezelésére is.

Ha áttekintjük az évfolyamismétlők arányát, azt láthatjuk, hogy szempontból is a szakiskolákban vannak leginkább problémák, noha számuk az elmúlt két évben csökkent. A megyében magasabb az évfolyamismétlők aránya, mint országosan. Az évfolyamismétlők aránya az egyes intézménytípusokban 2013/2014

2015/2016

Intézménytípus

országos

hevesi

országos

hevesi

általános iskola

2,0%

2,5%

1,9%

2,3%

gimnázium

3,3%

2,4%

2,9%

3,8%

speciális szakiskola

6,7%

9,0%

4,5%

6,4%

szakiskola

9,6%

11,2%

7,2%

9,1%

szakközépiskola

4,0%

4,2%

2,9%

3,0%

6.7 Bejáró tanulók aránya Az országos átlagnál minden intézménytípusban magasabb a bejárók aránya a megyében, ami az intézménystruktúrából, település-szerkezetből fakadhat (a megye északi részén jellemzően aprófalvas területek, széles kínálatú középfokú oktatás nélkül).

79


A középfokú oktatás egészére vonatkozóan a tanulók kétharmada bejáró, ami azt jelenti, hogy naponta majdnem 10 ezer tanuló kel útra megyén belül vagy azon kívülről, ami óriási szám. A szakközépiskolai képzésnek megyehatáron átnyúló vonzereje van, ami az iskolatípusban nyújtott képzés magas minőségére utalhat. Kiemelkedően magas, 77%-os a szakiskolai képzésben a bejárók aránya, miközben közöttük legalacsonyabb a kollégisták aránya is. Célszerű lenne a kollégiumi férőhelyek nagyobb arányú bevonása a képzésbe, mivel ez az ingázási arány már a képzés/tanulás minőségére is kihatással lehet. A bejáró tanulók aránya országosan és megyei szinten (KIR-STAT) 2013/2014 Intézménytípus Óvoda

országos

2015/2016

hevesi

országos

hevesi

5,7%

6,9%

6,1%

7,1%

Általános iskola

14,5%

20,1%

14,8%

20,3%

Speciális szakiskola

44,6%

50,3%

46,0%

52,9%

Szakiskola

58,6%

76,8%

59,0%

77,5%

Szakközépiskola

47,8%

60,1%

49,4%

61,4%

Gimnázium

35,3%

45,8%

35,5%

45,8%

6.8 A pályakövetési tevékenység eredményei Hazánkban nem működik központi rendszer a középfokú képzettséget szerzett tanulók pályájának követésére. A szakképzési, valamint a felnőttképzési törvény is rendelkezik a pályakövetés feladatáról19, ám eddig országos szintű átfogó pályakövetés nem történt. A 319/2014. Kormányrendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról a régi-új szervezet hatáskörébe utalja a pályakövetési rendszer továbbfejlesztését és működtetését, az életpálya-tanácsadási szolgáltatás kidolgozásával és működtetésével együtt. A pályakövetési rendszer működtetésének célja:

19

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (86. §.), illetve 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (22. §.)

80


  

összehasonlítható adatokat, információkat eredményező működtetése, évek közötti összehasonlíthatóság biztosítása, a regisztrált életpályák követése az egyén követése helyett.

felmérések

A HMFKB a 2015-ben és 2016-ban is pályakövetési kérdőívvel kereste meg a frissen végzett tanulókat, 2016-ban a 2015-ös felmérésben résztvevő szakembereket szintén megkereste, hogy kiderüljön, változott-e élethelyzetük a két felmérés között. A jelenlegi szabályozási környezetben a HKIK és a Heves megyei MFKB kezdeményezése előremutató, és van néhány olyan általános megállapítás, amelyet nagy biztonsággal állíthatunk és szoros összefüggésben áll a megyei szakképzés eredményességével. A felmérések teljes jelentését a koncepció mellékletében adjuk közre, e helyütt a főbb megállapítások ismertetésére szorítkozunk. A 2015 és 2016. évi pályakövetési felmérés fő megállapításai  

  



   

a 2015-ben és 2016-ban végzettek alcsoportjai nagyon hasonló válaszokat adtak azokra a kérdésekre, amelyek közösek voltak; Az adatok alapján kettősség jellemzi a szakképzést: a végzettek jelentős része szélesíteni akarja perspektíváját és tovább kíván tanulni, miközben jó szakmával rendelkezik. Ezt a kettősséget tudja megfelelő módon kezelni a duális képzés terjesztése, mivel láthatóan vannak olyan szakmák (nagyrészt a hiányszakmák), amelyekben az elhelyezkedés kvázi biztosítottnak tűnik. A megyei szakképzésben végzettek legtöbbje a megyén belül marad, akár tanulni vágyik, akár dolgozik. A gimnazisták többsége nagy egyetemeket céloz meg a továbbtanulás helyszíneként. A szakközépiskolások háromnegyede továbbtanul, ötödük kíván kilépni a munkaerő-piacra. Kedvelt a ráépülések, valamint a hasonló szakmák tanulása középszinten. A szakiskolát végzettek nagyobb része a munkaerő-piacra lép a végzettség megszerzése után, a továbbtanulók harmada érettségizni szeretne, és csak ötödük akar más szakmát tanulni, ennek indoka legtöbbször az, hogy több szakmával jobban el lehet helyezkedni, illetve hogy az elsőként tanult szakmájukban alacsonyak a fizetések. A dolgozni vágyók háromnegyede saját szakmájában kíván elhelyezkedni. Az elhelyezkedés a legtöbb szakmával nem jelent gondot A nagyvállalati szektor a végzettek felét képes felszívni, a többi szakember mikro és kisvállalkozásoknál helyezkedik el A többség Heves megyén belül el tud helyezkedni; az itt maradásukat 75%uknál segítené az, ha a lakáshoz jutásban valamilyen segítséget kapnának;

81






 

A hiányszakmák közül a gépi forgácsolóként végzettek nagyobb része tovább kíván tanulni, többségében ráépülésként a CNC gépkezelői szakképesítés megszerzésére, és a szakácsok fele is ezt tervezi. A villanyszerelők, hegesztők, szociális gondozók többsége dolgozik vagy azt tervezi. A szakmát váltók (a végzetteknek csak az ötöde) nagyrészt (43%-uk) a munkahiány miatt kényszerülnek elhagyni szakmájukat, kisebb részük (21%-uk) az alacsony fizetés miatt váltana, csak 12%-uk nem szereti szakmáját. Ebből arra következtethetünk, hogy a pályaválasztás sikeres, mivel a pályaelhagyók száma alacsony. A pályaelhagyás minden szakmában jellemző (10-30%-ban), csak a legfelkapottabb, megyeileg is fontos hiányszakmák esetében elhanyagolható (CNC, gépi forgácsoló)



A pályaelhagyók aránya magasnak mondható a logisztikai ügyintézők, autószerelők, kereskedők, pékek és pénzügyi-számviteli ügyintézők esetében (40-60% körüli).



Az erős pályaorientációs tevékenység mindenképpen tovább javíthatná az egyéni karrier-utak sikerességét; a pályaelhagyás, illetve annak indoka vélhetően legnagyobb részt azért érzékelhető probléma, mert kevés az információjuk a tanulandó szakmákkal kapcsolatban

A hiányszakmákban végzettek pályakövetési tapasztalatai A HKIK szakmaszerkezeti döntéseinek fontos mérőszáma az, hogy a hiányszakmákban végzettek milyen visszajelzést adnak a képzettség megszerzése után közvetlenül. A 10 állandó hiányszakmában a 2016-ban szakmát szerzett megkérdezettek közül 93an végeztek, közülük 39% továbbtanul, míg 54%-uk már elhelyezkedett. Igen jó adat, hogy a megkérdezetteknek mindössze 4,3%-a keres munkát (ők épp mindannyian gépi forgácsolók, akik közül igen jelentős számban tovább akarnak tanulni).

A hiányszakmában végzettek helyzete (N=93) 50 40 30 20 10 0 CNC

Gépi forgácsoló

Hegesztő

Ipari gépész


Villanyszerelő

Egyéb Továbbtanulok, tovább akarok tanulni Dolgozom Dolgozni szeretnék, nincs munkám még, munkahelyet keresek

82


A hiányszakmát szerzettek alapvetően elégedettek szakmájukkal, mivel a dolgozók/dolgozni kívánók 68,5%-a saját szakmájában akar elhelyezkedni. Mindössze 10%-uk akar más szakmát tanulni. Ennek oka pedig nem az elégedetlenség, hanem a több lábon állás vágyának kifejeződése (csak a kertész végzettségű kitöltő említette, hogy nem talál munkát, a többiek a „többféle végzettséggel való könnyebb elhelyezkedési lehetőséget” választották). A gépi forgácsolók nagy többsége saját szakmájában akar továbbtanulni. A lakáshoz jutás nagyban segítené a fiatalokat abban, hogy Heves megyében maradva vállaljanak munkát.

7 A kereslet-kínálat, szakképzési irányok és arányok elemzése, a munkaadók és a HKIK szerepe a szakképzésben 7.1 A tanulószerződések és együttműködési megállapodások vizsgálata A tanulószerződés a tanuló és a gazdálkodószervezet között a gazdálkodó szervezetnél szervezett gyakorlati képzés érdekében létesített jogviszony alapdokumentuma, melyet az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt

83


írásban kell kötni, közreműködik.

megkötésében

az

illetékes

szakképző

iskola

képviselője

Tanulószerződés azzal a tanulóval köthető, aki:  az első, és 2015. óta a második állam által elismert szakképesítésre készítik fel,  költségvetési támogatásban részesíthető képzésben tanul,  a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel,  az adott képzés szintvizsga követelményeinek tejesítése után,  és 2015. szeptembertől új lehetőségként a felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben esti és levelező munkarendben tanulóval. A tanulószerződés előnyei:  a tanuló munkaerő-piaci igényekre épülő szakképzésben részesül,  rendszeres havi díjazást kap és a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottá válik (a tanulóévek szolgálati időnek számítanak),  a tanulószerződés a szakképesítés megszerzését követően a tanulónak nem jelent munkavállalási kötelezettséget, a gazdálkodó szervezetnél, viszont munkalehetőséget igen,  a gazdálkodó szervezetet sem kötelezi a munkaviszony létesítésére, de a vállalkozások olyan munkaerőt nevelhetnek ki saját maguk számára, aki a tanulóidőt követően azonnal ismerve a helyi körülményeket, azonnal munkába állíthatók. Az Együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható gyakorlati képzés képzés, „ha nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről” kétféleképpen: 1. az iskolai tanműhelyben képzi 2. megszervezi a gyakorlati képzését együttműködési megállapodás keretében. Az Együttműködési megállapodás tehát abban az esetben jön létre, ha:  a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,  a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért – a művészeti szakképesítések kivételével – a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor,  ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

84


 a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető,  az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzések alakulása A szakágazati képzésben alacsony az évközi szakmai gyakorlat, ezért itt nem éri meg, és nem is lehetséges a tanulók külső gyakorlati képzésének megszervezése. Viszont a nyári gyakorlat teljesítésekor általánossá vált az együttműködési megállapodás alapján megszervezett külső gyakorlat, és ez által megnövekedett ezen szerződési forma is. A szociális területen az évközi gyakorlatra is magas óraszám áll rendelkezésre, viszont a gyakorlati képzést biztosító sokféle intézmény, azok bonyolult jogállása, valamint a korábbi nehezen igényelhető szakképzési hozzájárulási támogatás miatt az évközi gyakorlatot is csak együttműködési megállapodás keretében tudták eddig a megyében biztosítani a tanulóknak. A közelmúltban bevezetett könnyített visszaigénylési lehetőség várhatóan változást eredményez majd a tanulószerződés irányába. Az együttműködési megállapodással képzett tanulók számának alakulása a Heves Kereskedelmi és Iparkamarában 2013 – 2016

315

350 300 214

250 200 114

150 100 50

11

0 2013

2014

2015

2016

Forrás: ISZIIR együttműködési megállapodási létszámokra vonatkozó adatai

Megállapítható, hogy az együttműködési megállapodással képzők potenciális tanulószerződéses képzőhelyek, így az alapos tájékoztatás hatására egyre több vállalkozás kapcsolódik be a gyakorlati képzés teljesítésébe.

85


A tanulószerződéses rendszer jogi szabályozása, változásai az elmúlt időszakban A megyei szakképzési fejlesztési koncepció megalkotása óta eltelt időben több fontos, a tanulószerződéses rendszer működését kiteljesítő változtatás is történt a tanulószerződés kötés jogi szabályozásában. A fő változtatások a következők: 1. A kizárólag gyakorlati képzést szolgáló tanműhelyek és valós munkakörnyezetben folyó gyakorlati képzés elkülönülése 2012. szeptember 1-jétől alapvetően megváltozott a tanulószerződés megkötésének szabályozása, a szakiskolai tanuló a kilencedik évfolyamon kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben vehet részt gyakorlaton, azaz nem kerülhet azonnal valós munkafolyamatokba, termelési viszonyok közé. A változás korlátozott körben lehetővé teszi, hogy a képzést folytató vállalatok, cégek már a kilencedik évfolyamon is tanulót fogadhassanak, de csak az ún. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben. Ilyen tanműhely a kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a kamara által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. 2. További változás 2016. szeptember 1-től, hogy a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzők által a 9. évfolyamon kötött tanulószerződések automatikusan megszűnésre kerülnek a 9. évfolyam tanévének végén, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a 9. évfolyam után a valós termelési környezetben folytatni a gyakorlatot. A főtevékenységű gyakorlati képzők maximum 12 tanulót foglalkoztathatnak csak, kivéve, ha a kamara igazolja, hogy a tanulókat nem tudta más képzőhelyen elhelyezni. 3. Kibővült a tanulószerződés kötésének lehetősége a nem gazdálkodó szervezetek körére A szakképzésről szóló 2011- évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 43.§ alapján tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet lehet a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező lehet a a) költségvetési szervként működő intézmény, b) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, c) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény. A 2016-ban életbe lépő törvénymódosítás az Szt. szerinti egyéb szervezetet bevonja a hozzájárulásra kötelezettek körébe, amennyiben az az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az Szht.

86


5. § a) pont ab) alpontja szerint teljesíti. Az Szt. szerinti egyéb szervezet ezzel a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéshez költségeit érvényesítheti. A kedvező elszámolási lehetőség következtében növekedett a tanulószerződések száma az egészségügyben és a közszférában. 4. Napjainkban az államilag támogatott szakképzés szervezeti átalakítása, koncentrálása zajlik az állam által fenntartott intézményekbe, mellyel összefüggésben a szakképzési hozzájárulási adóból is csak az államilag támogatott gyakorlati képzések számolhatók el. Ennek következtében azok a tanulók, akik nem államilag támogatott képzésben és intézményben tanulnak, illetve azok a cégek, akik nem államilag támogatott finanszírozású képzésben tanulók gyakorlati képzését végzik, a tanulószerződéssel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatosan nem jogosultak állami támogatásra. Ez az új körülmény a szakképzés szereplőiben még nem tudatosult kellőképpen az elmúlt időszakban. 5. Bevezetésre került az ún. kamarai garanciavállalás a duális képzés megszilárdításában, ami a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését, és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza. Ezáltal a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésben, ha a gazdasági kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerződéssel elhelyezni. Így a szakiskolai képzésben a 9. évfolyam nyári gyakorlatától kezdődően csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését – azaz a kamara ilyen értelmű igazolásának kiállítását – követően kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe. Célja, hogy elősegítse a duális képzés alapvető céljának megvalósulását, azt hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. A kamara ezzel lehetőséget kapott a duális képzés megerősítésére és a tanulószerződések számának emelésére. 6. Teljesítési megbízott bevonása a gyakorlati képzésbe. Fontos változás, hogy az a vállalkozás, amely a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel csak részben rendelkezik, megállapodást köthet egy másik gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel, azaz teljesítési megbízottal, akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. 7. Az 5 %-os kiegészítő képzés lehetősége vizsgafelkészítésre 2016. szeptember 1-től lehetőség nyílik a végzős tanulók számára, hogy a gyakorlati képzési idő 5 százalékában a külső gyakorlati helyen tanulók a szakmai záróvizsgára történő felkészülésre visszamehessenek az iskolai tanműhelyi környezetbe. Ezáltal a tanulók lehetőséget kaphatnak a vizsgakövetelményekre való felkészülésre. Amennyiben ezt írásban kérvényben igénylik, az iskoláknak meg kell szervezni ezt számukra összefüggő felkészítés keretében.

87


A szakképző iskolai gyakorlati képzés alakulása Heves megyében a 2013-2016 közötti időszakban Sajnálatos, hogy az országos tendenciával megegyezően Heves megyében is arányaiban még mindig alacsony a vállalkozások részvétele, bekapcsolódása a gyakorlati képzésbe. A megyében mintegy 30.000-es darabszámot reprezentáló kereskedelmi szolgáltatói és ipari vállalkozói szektornak csak kevesebb, mint 1%-a foglalkozik tanulóképzéssel. A jövőben szükséges kamarai és kormányzati szinten is a cégek további aktivizálása, motiválása a munkaerő utánpótlást legelőnyösebben biztosító gyakorlati képzésbe való bekapcsolódásba. A szakképző iskolai gyakorlati képzés alakulása a-2016-17. tanévben A megyében a szakképző évfolyamokon tanulók száma összesen (2016.11.01.állapot) -

ebből nappali rendszerű képzésben:

-

ebből iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében

A tanulószerződéssel képzett tanulók száma (2016.11.01 állapot)

5329

4379: 950 2321

-

ebből nappali rendszerű képzésben résztvevők tanulószerződéssel

1954

-

ebből iskolai rendszerű felnőttoktatás keretében tanulószerződéssel

367

Az adott időszakban gyakorlati képzéssel foglakozó gazdálkodó szervezetek száma

237

Az adott időszakban gyakorlati képzéssel foglakozó képzőhelyek száma

301

Forrás: KIR Stat, ISZIIR 2016.11.01

A megye valamennyi térségében jellemző, hogy a szakképző évfolyamon tanulók (térségenkénti különbségekkel) 45 %-a tanulószerződéssel, tanműhelyben és vállalati képzőhelyen is végzi gyakorlatát. További pozitívum, hogy a külső gyakorlati helyeken lévő tanulók körében mostanra jellemzően a tanulószerződéses gyakorlati képzés a preferált az együttműködési megállapodással szemben.

88


Szakképző évfolyamon tanulók/tanulószerződéssel tanulók létszáma

2014/2015

2015/2016

2016/2017

Szakképző évfolyamon tanulók száma

5035

4971

5329

Tanulószerződéses tanulók száma

2284

1984

2321

Tanulószerződéses tanulók aránya

45%

40%

44%

Forrás: KIR-STAT, ISZIIR

Szakképző évfolyamon tanulók/tanulószerződéssel tanulók létszáma Szakképző évfolyamon tanulók és Tanulószerződéses tanulók száma Heves megyében 2014-2017 között

6000

5035

5329

4971

5000

Szakképző évfolyamon tanulók

4000

Tanulószerződéses tanulók 2284

3000

1984

2321

2000 1000 0 2014/2015

2015/2016

2016/2017

Forrás: KIR-STAT, ISZIIR

Felnőttoktatásban köthető tanulószerződés 2015. óta a második szakképesítés megszerzése is lehetséges állami támogatással, amit 25 éves kor alatt iskolarendszerben nappali, a 25. életév betöltése után felnőttoktatásban esti vagy levelező képzési formában lehetséges az állam által támogatott képzések és képző intézmények esetében megvalósuló képzéseknél. Heves megyében 2015.szeptember 1-től kezdődően indították be az iskolák a felnőttoktatást. A 2015/2016-os tanévben elkezdődtek a felnőttoktatás keretében szervezett képzések, februárban keresztféléves képzések is indultak. A felnőttoktatás keretében indított képzések bevezetése kissé hirtelen és előkészítetlenül történt, nem

89


volt idő kellően felkészülni a tanulók gyakorlati képzőhelyre történő elhelyezésére, de a tanév végére minden felnőttoktatásban tanulónak biztosított a képzőhely, így megnövekedett a szerződések száma a felnőttoktatásban kötött tanulószerződésekkel. A felnőttoktatás bevezetése vegyes megítélésre talált. Azokban az esetekben, amikor a munkavállaló olyan szakképesítést tanul, melyben dolgozik, és a munkáltatójánál teljesíti a gyakorlatát, ezekben az esetekben jól működik a gyakorlat teljesítése. Azokban az esetekben, amikor a felnőttoktatásban részt vevő más munkaadónál dolgozik és egy új szakmát tanul, igen nehéz megoldani a gyakorlati képzést. A vállalkozások és a munka mellett tanulók a bevezetéskor még jellemzően nem szívesen vállalták az esti képzés gyakorlatát, de a 2016/17. tanévben már látható egy pozitív elmozdulás a képzésbe bekapcsolódók és a tanulószerződések számának növekedésében egyaránt, sok korábbi végzős tanuló és munka melletti tanulást esti képzésben vállaló munkavállaló is jelentkezett a másodszakmás képzésekre. A felnőttoktatásba bekapcsolódók létszáma közel 1000 fős létszámnövekedést jelentett a megyei szakképzésben. A felnőttoktatásban tanulók 38%-a (367 fő) tanulószerződéses formában vesz részt a képzésben. A szakképzésben résztvevők és a tanulószerződéses tanulók megoszlása nappali és felnőttoktatásban a 2016/2017. tanévben Heves megyében

A második szakma megszerzésének ingyenessége és a munka melletti szakmaszerzés felnőttoktatás keretében történő megvalósulása jelentősen hozzájárulhat a jövőben a szakképzési létszámok és lehetőségek bővüléséhez. Fontos a vállalkozások és a lakosság széles körű tájékoztatása és a felnőttoktatás lehetőségének kiszélesítése, ugyanakkor a képzési kapacitások összehangolására nagy figyelmet kell fordítani, mert jellemzően van olyan képző intézmény már, ahol a képzési kapacitásokat maximálisan kihasználják.

90


A tanulószerződések ágazati megoszlása Tanulószerződések száma ágazatonként Heves megyében 2014-2016 2014

2015

2016

I. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

374

16%

110

6%

443

19%

II. Ipar, építőipar, ipari jellegű szolgáltatások, szállítmányozás

860

38%

859

43%

994

43%

III. Kereskedelem, vendéglátás, oktatás, humán jellegű szolgáltatások

986

43%

945

48%

830

36%

IV. Közigazgatás, közösségi szolgáltatások

64

3%

70

3%

54

2%

összesen:

2284

1984

2321

Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámokra vonatkozó adatai

Ágazati lebontásban a tanulószerződések száma a megyében a foglalkoztatásban tapasztalható arányoknak megfelelően alakul, az Ipar, építőipar, ipari jellegű szolgáltatások, szállítmányozás ágazati kategória szakmacsoportjaiban növekvő számú, és a legmagasabb (38-43%) arányú. Ezt követi arányában hasonlóan a Kereskedelem, vendéglátás, oktatás és humán jellegű szolgáltatások csoportja (43-48-36%), melyben az elmúlt évben jelentős, 12 %-os visszaesés tapasztalható. A 3. helyen állnak fokozatosan növekvő számmal és részesedéssel a „Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” körébe tartozó szakmák. Az ágazatban 2013-ban még alig volt tanulószerződés (1 %), de 2016-ra 19%-ra növekedett a tanulószerződés kötés aránya. A mezőgazdaságról ugyanakkor el kell mondani, hogy speciális helyzetben van, mert az ágazatban 2013. szeptember 1-jétől a vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola tanulószerződést köthet a tanulókkal. A legkevesebb, és kb. azonos számú tanulószerződés szám és arány (2-3%) jellemzi a 4. helyen álló „Közigazgatás, közösségi szolgáltatások” csoportot. Ebbe tartozik az Egészségügy és szociális szolgáltatások szakmacsoport, ennek szakmáit tekintve egyre erősebb a kórházak és a szociális képzést biztosító intézmények

91


tanulószerződés-kötési igénye. Mivel egyéb szervezetekről van szó, így hozzájárulásra nem kötelezettek. Képzési költségeik elszámolására az új, NAV-on keresztüli lehetőséget jó változásnak tekintik. A rendszer zökkenőmentes bevezetése érdekében több egyeztető fórumot szerveztünk az érintett egészségügyi intézményeknek, és jelentős bővülésre számítunk az ágazat tanulói és tanulószerződéses létszámában is az elkövetkező időszakban.

Tanulószerződések száma ágazatonként Heves megyében 2014-2016 2500

64

54 IV. Közigazgatás, közösségi szolgáltatások

70 2000 830

986 1500

945

1000

994 860 859

500

443

374

III. Kereskedelem, vendéglátás, oktatás, humán jellegű szolgáltatások II. Ipar, építőipar, ipari jellegű szolgáltatások, szállítmányozás I. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

110

0 2014

2015

2016

Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámadatokra vonatkozó adatai

Az építőipari gyakorlati képzőhely kapacitások problémája A duális gyakorlati képzésben a teljes idejű képzésre való alkalmasság kiemelten problémás az építőiparban. A gazdasági problémák, a specializálódott profil miatt a teljes idejű gyakorlati képzési időre nem tudják valamennyi modul elsajátítását egy cégnél/vállalkozásnál biztosítani. Az építőipari szakmákban bizonytalan, és előre nem látható a munkák mennyisége, a megrendelések visszaesése miatt továbbra sem tudnak tervezni egy-két hónapnál előbbre. A munkavégzés helyszíne gyakran más város vagy akár másik országrész, illetve a tanulójelöltek nagyon távol laknak a képzőhelyektől. Az építőipar fenti kedvezőtlen helyzete miatt a régebben tanulót foglalkoztató cégek sem vállalnak újabb diákot, és jelenleg bizonyos szakmákban pl. ács, bádogos, tetőfedő egyáltalán nem indulnak képzések, mert nincs elég jelentkező.

92


Az építőiparban Heves megyében a más ágazatokra jellemző tanulószerződéses képzés térhódításával ellentétes helyzet alakult ki. Évek óta nagyon kevés a gyakorlati képzőhelyek száma az ágazatban, és Heves megyében nincs kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhely sem az ágazatban. A tanulók képzését zömében az iskolai tanműhelyek végzik. A megyében minden építőipari képzést végző szakképző intézmény rendelkezik tanműhellyel. Felmérés az építőipari gyakorlati képzés helyzetéről Heves megyében 2016. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2016-ban felmérést végzett az építőipari vállalkozások és szakképző iskolák körében azzal a szándékkal, hogy felmérje a szakképzési és továbbképzési tapasztalataikat, képzési hajlandóságukat és igényüket az utánpótlás neveléshez kapcsolódóan a tanulószerződéses duális gyakorlati képzéssel kapcsolatosan. A felmérésben a megyében építőipari szakképzést folytató valamennyi partner részt vett: - - a megyében építőipari gyakorlati képzést folytató 5 szakképző iskola, 14 duális gyakorlati képzésben jelenleg tanulószerződéses képzést folytató vállalkozás. További 10 olyan építőipari vállalkozást is megkérdeztünk, akik jelenleg nem folytatnak gyakorlati képzést. -

Az építőipari gyakorlati képzés helyzete A válaszadók többsége ismeri az építőipari gyakorlati képzés helyzetét, hiszen jelenleg is részt vesz a képzésben. A szakképző iskolák építőipari képzéséről 3 tanév képzési létszámait összehasonlítva megállapítható: - folyamatosan csökken az építőipari szakképzésben résztvevők létszáma:

120

Építőipari kézpzés legjellemzőbb szakmái a megyei szakképzőiskolákban tanévenként összes tanulói létszám

2015/16 2014/15 2013/14

109

100

95

94 82

80

76

79

60 40 20

22 17

14

0 Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő



93


Építőipari szakmunkástanulók képzése Heves megye Szakképző Iskoláiban tanévenként összesen 231 250 186

193

200 2015/16

150

2014/15 2013/14

100 50 0 2015/16

2014/15

2013/14

-

az OKJ-ban megtalálható szakképesítések (25 alap szakképesítés) közül a megyében szakiskolában iskolarendszerű képzésben mindössze 3 építőipari szakmát oktatnak: o a Kőműves és hidegburkoló, o a Festő, mázoló, tapétázó és o a Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő szakmákat,

-

érettségi utáni képzésben még egy szakma, a o Magasépítő technikus képesítés megszerzésére van még lehetőség jelenleg a megyében.

A fenti szakmák közül a megyében a Kőműves és hidegburkoló szakmában van a legtöbb tanuló (82), ezt követi a Festő, mázoló, tapétázó (76), legkevesebben az épületgépészeti szakmákban (17) tanulnak. A megkérdezett vállalkozások (24 db, 58%) közül a gyakorlati képzést végző vállalkozások voltak többségben. Ugyanakkor, ha a kamara nyilvántartásában lévő gyakorlati képzésben részt vevő potenciális építőipari vállalkozások számát (48 képzőhely) összehasonlítjuk a jelenleg képzést folytató vállalkozások számával (14 képzőhely), azt látjuk, hogy a nyilvántartott képzőhelyek mindössze 30 %-ában folyik jelenleg duális képzés. A 2015/2016-os tanévben építőipari szakmunkástanuló képzésben részt vevő vállalkozások átlagosan 2 fő tanulót képeznek.

94


Építőipari gyakorlati képzőhelyek száma összes

48

100 %

aktív

14

30 %

potenciális

34

70 %

Ha az építőipari képzéssel foglalkozó iskolák és a vállalkozások diagramot összevetjük, leszűrhető, hogy a Központifűtés szerelők vannak ugyan kevesebben, de többnyire vállalkozásnál, míg a Kőművesek, Festők többen vannak, de benn az iskolában történik a gyakorlati képzésük. A legutolsó lezárt tanévben az építőipari végzős diákok 61 %-a százaléka fejezte be a képző szervezetnél sikeresen a szakmai képzést, a válaszadók 34%-ának nem volt végzős diákja. A képzésbe való bekapcsolódás okai között leginkább az ágazatban lévő munkaerőhiány és a szakmában tapasztalható kiöregedés motiválja a gyakorlati képzésben tanulók nevelésére a vállalkozásokat. Az építőipari vállalkozások többségére jellemző, hogy vezetőik, alkalmazottaik általában jártak és tartósan dolgoztak Németországban, ill. a Heves Megyei kereskedelmi és Iparkamara is több szakmai tanulmányutat szervezett, ahol a német képzési modellt tanulmányozta több külföldi partnernél. A szakképző intézmények és a modellt ismerő vállalkozások majdnem mindegyike, 97 %-a úgy gondolja, hogy szükséges a hazai gyakorlatban is hasonló modell bevezetése Magyarországon is, sőt 93 % maga is részt venne a modell kidolgozásában és működtetésében, de a maradék 7 % is bővebb tájékoztatás után támogatja a hazai építőipari gyakorlati képzés megreformálását, korszerűsítését. A fenti problémára célszerű megoldására szükséges lenne Magyarországon is az építőipari üzemek közötti gyakorlati képzési központ kialakítása az iskolarendszerű képzések és a felnőttképzési, továbbképzési programok biztosítására. Németországban és Ausztriában jelenleg már működik a szakképzés ún. triális modellje az ágazatban. Ennek hazai és külföldi érintett partnereket bevonó tanulmányozása után hasznos lenne a triális modell hazai környezetbe történő adaptálásához szükséges üzleti tervet elkészíteni, az ehhez szükséges jogszabályi és financiális hátterének magyarországi kidolgozni.

95


7.2 A vállalkozásoknál folytatott gyakorlati folyó gyakorlati képzés tapasztalatai A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alatt folyó gyakorlati képzés tapasztalatai A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2003-tól folyamatosan növekvő számú tanulószerződés gondozását végzi, az utóbbi 4 évben éves viszonylatban átlagosan kb. 1900 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével kapcsolatos tanácsadási tevékenységet lát el kb. 300 vállalkozás mintegy 350 képzőhelyével kapcsolatot tartva. A tanulószerződéssel képzett tanulók számának alakulása a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában 2007-2016 1909 2000

1787 1436

1965 1809

1878

1956 1855

1832

1564

1500 1000 500 0 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. év év év év év év év év év év Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámokra vonatkozó adatai

A megye valamennyi térségében jellemző, hogy a szakképző évfolyamon tanulók (térségenkénti különbségekkel) 40 %-a tanulószerződéssel, tanműhelyben és vállalati képzőhelyen is végzi gyakorlatát. Pozitívum, hogy a külső gyakorlati helyeken lévő tanulók körében mostanra jellemzően a tanulószerződéses gyakorlati képzés a preferált az együttműködési megállapodással szemben. A elmúlt években prognosztizált tanulószerződés-szám csökkenés Heves megyét nem érte el. Az agráriumhoz átkerült szakmák és a demográfiai apály miatti csökkenést az újabb szakmákban, főként az egészségügyben történő új szerződéskötések és a gépipari szakmákban a stabilizálódó gazdasági helyzettel együtt járó tanulóképzési kedv növekedése helyezte egyensúlyba.

96


A kamarai tanácsadói hálózat működésének indokoltságát mutatja, hogy egyértelműen megállapítható, hogy a tanulószerződéses foglalkoztatás esetén a vállalkozók – mivel szoros kapcsolat alakul ki a szerződéskötés során a kamara, a vállalkozó és a tanuló között – sokkal tájékozottabbak a képzéssel járó feladatokról, kötelezettségekről, a szabályokat sokkal jobban betartják, illetve nagyobb felelősséggel vesznek részt a tanulóképzésben, mint az együttműködési megállapodás alapján a képzésbe csak esetlegesen és rövidebb ideig bekapcsolódó képzőhelyek. A tanulószerződések a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara területileg illetékes kirendeltségeinek eloszlásában a következő megoszlást mutatják. Tanulószerződések területi megoszlása Heves megyében 2014 - 2016 2014

2015

2016

db

%

db

%

db

%

Eger

786

45%

784

43%

810

44%

Gyöngyös

503

29%

524

29%

582

30%

Hatvan, Lőrinci

474

27%

524

29%

486

26%

Összesen

1763

1832

1878


A tanulószerződések megoszlása kiegyenlített, a megyei szakképző iskolai tanulók térségenkénti megoszlását követi, legnagyobb arányban Eger és környékén a legmagasabb (átlag 44%) a tanulószerződés kötések száma, ezt követi átlagosan 30 %os arányban Gyöngyös és környéke és 26 %-os aránnyal Hatvan és térsége. A tanulóképzésben résztvevő vállalkozások megoszlása A tanulószerződések megoszlása a HKIK-ban a képzőhely mérete és tulajdoni formája szerint 2016. A képzőhely mérete szerint

Tulajdoni forma szerint

mikrovállalkozás

kisvállalkozás

középvállalkozás

nagyvállalkozás

egyéb szervezet

magyar

külföldi

344

773

367

348

46

1564

314

18%

41%

20%

19%

2%

83%

17%


97


Tanulószerződések megoszlása a HKIK-ban a vállalkozás mérete szerint 2016. Tanulószerződéses tanulót foglalkoztató gyakorlati képzőhelyek megoszlása a cég mérete szerint a HKIK nyilvántartásában

mikrovállalkozás 348

kisvállalkozás

46

344

középvállalkozás nagyvállalkozás egyéb

367

773

Összes tanulószerződés szám: 1878 (2016.11.01-én)


A gyakorlati képzésben részvevő vállalkozások többsége, 80%-a a megyében a hazai KKV szektorból kerül ki. Ezek a vállalkozások többségében a szolgáltató szektorban foglalkoznak tanulóképzéssel. A hazai kkv szektor gyakorlati képzésben való részvételének hátterében meghatározó ok, hogy a tanulók foglalkoztatása egyrészt besegít a KKV szektor foglalkoztatási gondjaiba mind munkaerő szempontból, mind a tanulókkal együtt járó pénzügyi támogatással, a szakképzési hozzájárulási normatíva igénybe vételével. Örvendetes, hogy növekszik a szakképzésbe bekapcsolódó nagyvállalatok súlya és szerepe. A gyakorlati képzésben résztvevő nagyvállalatok többségében a feldolgozó iparban működnek, de az elmúlt időszakban nőtt a kereskedelem, logisztika területén is a nagyvállalatok, országos hálózattal rendelkező hazai és multinacionális vállalatok jelenléte is. A nagyvállalatok között a hazai és külföldi tulajdonú vállalatok egyaránt felismerték a tanulószerződéses gyakorlati képzés szerepét, ami abból is látszik, hogy közel azonos arányban kapcsolódnak be a gyakorlati képzésbe.

98


Tanulószerződések megoszlása a haza és külföldi tulajdonú nagyvállalkozások között 2016


Észrevehető, hogy a foglalkoztatási nehézségek hatással voltak a nagyvállalatok tanulóképzési hajlandóságára. A nagyvállatok többsége a saját munkaerő kinevelése, az utánpótlás nevelés szándékával kapcsolódik be a tanulószerződéses képzésbe. Ezek a vállaltok gyakran a teljes gyakorlati képzést fölvállalják, tanműhelyi és üzemi körülmények között egyaránt foglalkoznak az utánpótlás nevelés feladatával és felelősségével, és részt vesznek a pályaorientációs programokban is, felismerve, hogy maguknak kell lépést tenni a szakmák és saját vállalatuk széles körű népszerűsítése érdekében. Tanulószerződéses tanulóképzésben résztvevő nagyvállalatok Heves megyében Nagyvállalatok neve

Tulajdoni forma

Ágazati besorolás

1.

Aventics Hungary Kft.

külföldi

feldolgozóipar

2.

BT HOLDING APC HULLADÉKFELDOLGOZO ÉS magyar KERESKEDELMI KFT

feldolgozóipar

3.

CsabaCast Kft

magyar

feldolgozóipar

4.

DELOGIST Logisztikai Szolgáltató Kft.

külföldi

logisztika

5.

DM-Drogerie Markt Kft.

külföldi

logisztika

6.

Hervis Sport Kft.

külföldi

kereskedelem

99


7.

Horváth Rudolf Intertransport Kft

magyar

logisztika, szállítás

8.

HUNGUEST Hotels Szállodaipari Zrt.

magyar

turizmus

9.

Jászinvest ZRt.

magyar

feldolgozóipar

10.

Jász-Plasztik Autócentrum Kft

magyar

feldolgozóipar

11.

JYSK Kereskedelmi Társaság

Felelősségű külföldi

kereskedelem

12.

KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési magyar Központ Zrt.


13.

Mader Logisztikai és Szolgáltató Kft

külföldi


14.

LKH LEONI KFT

külföldi

feldolgozóipar

15.

Mátrai Erőmű Zrt.

külföldi

energiagazdálkodás

16.

Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft.

magyar

feldolgozóipar

17.

MÁTRAMETÁL Fém Csomagolóeszköz Gyártó magyar és Értékesítő Kft.

feldolgozóipar

18.

Palóc Nagykereskedelmi Kft.

magyar

kereskedelem

19.

Pikopack Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató magyar Zrt.

feldolgozóipar

20.

Robert Bosch Elektronika Kft

külföldi

elektronika

21.

SBS SZERELŐ JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT

magyar

feldolgozóipar

22.

SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.

külföldi

kereskedelem

23.

Takko Fashion Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

külföldi

kereskedelem

24.

TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.

külföldi

kereskedelem

25.

Vöröskő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

külföldi

kereskedelem

26.

ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft.

külföldi

feldolgozóipar

Korlátolt


A gyakorlati képzés megoszlása a tanműhelyek és az üzemi környezet között

A szakképzési törvény rendelkezései szerint a tanulók alapozó gyakorlati képzését üzemi körülményektől elkülönített tanműhelyi környezetben, csoportos képzésben, gyakorlati oktatók felügyeletével szükséges megvalósítani, és az alapozó képzés végén megszervezett szintvizsga alakalmával kell megvizsgálni, hogy a tanuló elsajátította-e az önálló munkavégzéshez szükséges ismereteket és jártasságokat. A szintvizsgát követően, az első szakképző évfolyam végén megszervezett összefüggő nyári gyakorlattól kezdődően kerülhet ki a tanuló külső, üzemi környezetben, valós munkakörülmények között folyó gyakorlatra tanulószerződés keretében.

100


A tanulók alapozó tanműhelyi gyakorlata megszervezhető iskolai és vállalati tanműhelyben egyaránt, a lényeg, hogy a termeléstől elkülönült környezetben valósuljon meg, ahol az oktatás a fő tevékenység. A vállalatok ezt a valós környezettől elkülönülő kizárólag képzési célt szolgáló tanműhelyekben (KTM) tudják biztosítani, illetve erre kínálhatnak még lehetőséget az ún. főtevékenységű gyakorlati képzőhelyek, illetve ezek keveréke. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alá tartozó vállalkozásoknál a tanulószerződéses gyakorlati képzés 54%-a (1014 fő) valós vállalati környezetben lévő gyakorlati képzőhelyeken, 46 %-a (880 fő) pedig a főtevékenységű gyakorlati képzést folytató vállalkozásoknál (28 %) és a vállalatok által fenntartott kizárólag képzési célú tanműhelyekben (18%) folyik. Tanulószerződések megoszlása a HKIK-ban a vállalati üzemi és a vállalati tanműhelyek között

Valós üzemi körülmények TSZ száma Összes KTM és Főtevékenységű TSZ száma

880 1014

A főtevékenységű gyakorlati képzést folytató vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés A jogszabályi rendelkezések betartására, ill. sok esetben a gyakran változó szakképzési és szakképzési hozzájárulási jogszabályok és az ezekből fakadó lehetőségek kihasználására a megyében az elmúlt 15 évben több főtevékenységű gyakorlati képzőhely jött létre, melyek közül ma 5 ilyen aktív főtevékenységű gyakorlati képző vállalkozás működik. Ezek a főtevékenységű képzőhelyek alapvetően a tanulók duális képzésének biztosítására alakultak, egy részük valós gazdálkodó szervezet, amely magas színvonalú gyakorlati képzést folytat. Ilyen kiváló gyakorlati tanműhely a megyében a Visontán működő Mátrai Hegesztéstechnikai és Szakoktatási Kft, amely a hegesztő gyakorlati képzés hazai

101


fellegvára, valamennyi évben innen kerülnek ki a az SZKTV hegesztő dobogósai, ők a felkészítői és szponzorai a nemzetközi WorldSkills és Euroskills versenyeken induló fiataloknak, itt szereznek gyakorlati oktatói végzettséget, tapasztalatot a hazai hegesztő gyakorlati oktatók. Itt a 2016/17. tanévben 38 hegesztő tanuló gyakorlata biztosított, amelyből 10 fő 9. osztályos alapozó képzésben vesz részt. Vannak olyan főtevékenységű gyakorlati képzőhelyek, amelyek az iskolák mellett jöttek létre, ilyen a gépiparban az egri WIGNER Szakoktatási Kft, amely a 2016/17. tanévben 6 gépipari szakmában 249 tanulószerződéses tanuló, ebből 21 fő 9. osztályos tanuló képzését végzi tanműhelyben, ill. a megyében működő több gépipari vállalkozással történő képzési együttműködésben a tanulók rövidebb időszakokra történő vállalati kihelyezésével. A kereskedelemben, vendéglátásban és mezőgazdaságban tevékenykedő hatvani Hatvani Céhek Kft a baptista egyház fenntartásában működő szakképző iskola mellett jött létre. Itt főként a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók gyakorlati képzését végzik, hiánypótló a működése, mivel ezeket a tanulókat valós üzemi körülmények közé tanulmányaik idején nem lehetséges elhelyezni. Jelenleg már csak 20 eladó tanulóval foglalkoznak, mert az alapítványi iskolát állami támogatás híján a megszűnés fenyegeti. Egerben a vendéglátásban és szépségiparban működik a Gaszting Kft. a Szent Lőrinc Szakképző iskola működéséhez kapcsolódóan. A 2016/17. tanévben 167 tanulójuk van 7 szakmában, ebből 40 tanuló 9. osztályos alapozó képzésben van. A tanulók a Kft tanüzemeiben és a valós üzleti környezetben működő üzleteiben vannak gyakorlaton, ill. több vállalkozóval is állnak teljesítési megbízotti szerződésben. A fenti gyakorlati oktatási tevékenységet folytató vállalkozások azért jöttek létre, hogy a tanulószerződéses képzés keretében az egyes iskolák mellett tanműhelyi gyakorlati képzőhelyet biztosítsanak az adott szakmában egy-egy képző intézmény tanulói számára a szakképzési hozzájárulási normatíva lehívásával. Jellemző ezekre a gyakorlati képzőhelyekre, hogy a tanulók számára a tanműhelyi képzést saját tanműhelyükben biztosítják jól felkészült gyakorlati oktatókkal, megfelelő felszereléssel és pedagógiai tapasztalattal csoportos képzésben, és a tanműhelyi képzés mellett több céggel együttműködésben egy-egy időre a tanulókat kihelyezik valós üzemi körülmények közé, gyakran forgatva a tanulókat a különböző vállalkozások között. A teljesítési megbízotti rendszert kevésbé alkalmazták a korábbi években, da a jogszabály pontosítása és a kamarai tanácsadói munka hatására mára ez is jellemzővé vált ezekben az esetekben. Az ezeken a képzőhelyeken folyó gyakorlati képzés jó színvonalú felkészítést biztosít, de többségében mégis inkább hasonlít egy iskolai tanműhelyhez, mint az üzemi területen működő vállalati tanműhelyek. Vannak azonban olyan főtevékenységű gyakorlati képzőhelyek is sajnos, amelyekről azt kell mondani, hogy a szakképzési hozzájárulásban rejlő források hasznosítására jöttek létre. Ilyen pl. a kereskedelem, vendéglátás területén Gyöngyösön működő korábbi Szakoffice Kft, mai utóda az Elnett Gold Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

102


Ebben az esetben a cég csak megköti a tanulószerződést, de nincs saját tanműhelye, és a tanulókat elhelyezi valamely vállalkozáshoz valós üzemi körülmények közé gyakorlatra, ami pusztán annyiban hasznos a vállalkozás számára, hogy a bonyolult szakképzési adminisztrációt leveszi a cég válláról egy köztes közvetítő vállalkozás. A 2016/17. tanévben 4 szakmában (Eladó, Kereskedő, Vendéglátás szervező vendéglős, Turisztikai szervező, értékesítő) 92 tanulóval kötöttek tanulószerződést, 9. osztályos nincs is közöttük. Ez a létszám már csak 1/3-a a korábbi tanévekben lévő tanulószerződéseknek, mivel a HKIK tudatos törekvése, hogy a tanulók egyenesen a gyakorlati képzés biztosító vállalkozással legyenek tanulószerződéses jogviszonyban. A 2016. szeptemberi változások hatására, amikortól a főtevékenységű gyakorlati képzőhelyeken legfeljebb a kamara igazolásával lehet 12-nél több tanuló a főtevékenységű gyakorlati képzőhelyeken. A jogszabály életbe lépésével pontosításra kerültek ezen képzőhelyek valós tevékenységei, a kamara megvizsgálta a létjogosultságukat, ill. a képzési feltételeket, és elhatározás született a tanulók legoptimálisabb elhelyezése érdekben, mely tervben a támogatási normatíva lehívására működő közvetítő főtevékenységű gyakorlati képzőhelyek megszüntetését, és a tanulók valós gyakorlati képzőhelyeken történő elhelyezését határozta el a kamara. Kizárólag képzési célú üzemi tanműhelyek (KTM) Heves megyében jelenleg a HKIK-hoz tartozó gyakorlati képzést folytató vállalkozások közül az alábbi 9 vállalat működtet kizárólag képzési célú üzemi tanműhelyt (KTM):         

Hatvan: Robert Bosch Elektronika Kft- 64 tanuló KTM-ben Visonta: Mátrai Erőmű Zrt - 87 tanuló KTM-ben Eger: ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft. - 73 tanuló, melyből 66 KTM-ben) Eger: Schoen-sandt Hungary Gépgyártó és Szolgáltató Kft. – 36 tanuló, melyből 18 tanuló KTM-ben Eger: FOREST-H Fa- és Fémipari Gyártó és Kereskedelmi Kft. – 11 tanuló KTMben Gyöngyös: Bemolux Kft.- 7 tanuló KTM-ben Erdőtelek: SBS Kft. – 21 tanuló, melyből 14 KTM-ben Eger: Mézeskalács Sütőipari Kft – 1 tanuló KTM-ben Heves: Sütiműhely Kft.- 6 tanuló KTM-ben

A cégek jellemzően a hiányszakmákban, ill. a foglalkoztatási gondokkal küzdő ágazatokban és településeken kezdik felismerni a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódás fontosságát, a megyében is több multinacionális cég már tanműhelyt alakított ki (ZF Hungária Kft, BOSCH cégcsoport), ill. továbbiak tervezik azt (Apolló Tyres Kft).

103


Ezek a vállatok a magas színvonalú gyakorlati képzés mellett szakembereikkel részt vesznek a képzési programok kidolgozásában, a pályaorientációban, tapasztaljuk, hogy nőtt a képzésbe bekapcsolódni szándékozók aktivitása. A vállalkozások érdeklődése a képzés iránt társadalmi felelősségvállalásukon túl azzal is magyarázható, hogy megtérülni látják szakképzési „befektetéseiket”, munkaerő gazdálkodásuk jelenlegi és jövőbeni helyzetét is mérlegelik az utánpótlás nevelésében vállalt szerepük révén. A főtevékenységű gyakorlati képzőknél és az üzemi tanműhelyekben a tanulószerződéssel tanulók többsége, 740 fő a gyakorlati képzés felsőbb évfolyamaiban, ill. az érettségi utáni szakképző évfolyami gyakorlaton van ezeken a képzőhelyeken. A 9. évfolyamos, alapozó képzést teljesítő tanulók közül 124 fő, mindössze 7% van iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlaton. A 9. évfolyamos szakképző iskolai tanulói létszám megoszlása az iskolai és vállalati tanműhelyek között 2016/17. tanév 9. évfolyamos tanulói létszám (KIRSTAT - 2016.10.01)

1383 100%

Összes 9. évfolyamos tanulói létszám (KIRSTAT - 2016.10.01) a HKIK-hoz tartozó szintvizsga köteles szakmában

1048

76%

Vállalati gyakorlati képzőhelyeken (KTM, Főtevékenységű gyakorlati képzőhelyen) összes 9. évfolyamos TSZ szám

124

12%

Iskolai tanműhelyekben 9. évfolyamos tanulói létszám a HKIK-hoz tartozó szintvizsga köteles szakmában

924

88%

Forrás: KIRSTAT, ISZIIR

Ez azt mutatja, hogy az alapozó képzésben az iskolai tanműhelyeknek van meghatározó szerepe a megyében, éppen ezért fontos áttekinteni, elemezni és ellenőrizni az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzés kapacitásait, feltételeit és jellemzőit. Az összes 9.évfolyamos tanulói létszám megoszlása az iskolai és nem iskolai tanműhelyek között a HKIK-hoz tartozó szintvizsga köteles szakmákban 124 Vállalati gyakorlati képzőhelyeken (KTM, Főtevékenségű gyakorlati képzőhelyen) összes 9. évfolyamos TSZ szám Iskolai tanműhelyekben 9. évfolyamos tanulói létszám a HKIKhoz tartozó szintvizsga köteles szakmában 924

104


Az iskolai tanműhelyek gyakorlati képzési tevékenysége Korábbi megyei felmérés része volt az iskolai tanműhely kapacitás kihasználtság felmérése. Ennek során kiderült, hogy egyes szakmákban igen kevés az iskolai gyakorlati tanműhelyi helyek száma. Fontos lenne a tanműhelyi kapacitások növelése, mivel a 9. osztályosok csak tanműhelyi körülmények között oktathatók gyakorlati foglalkozás keretében. Az iskolai tanműhelyekre szükség van az alapozó képzésben, ugyanakkor egy ellentmondásos gyakorlat is megfigyelhető. Gyakori eset, hogy a szakképzésben tanulók alacsony létszáma miatt nincs elég tanuló egyes szakmákban, különösen igaz ez az építőipar, faipar, egyes autós szakmák területén. Ilyen esetekben a tanulók vállalati kihelyezése feszültséget okozna az iskolai tanműhelyek kihasználtságában és a gyakorlati oktatók foglalkoztatásában, ezért a tanulókat bent tartják az iskolai tanműhelyekben. Ha nincs elég diák és óraszám, az intézmény elveszítheti a gyakorlati oktató foglalkoztatásához szükséges feltételeket, ezáltal a teljes képzés személyi feltételeinek biztosítását is, emiatt a képzés indítása is elbizonytalanodhat. A szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő iskolai tanműhely védett környezet ugyan biztosítja a nyugodtabb felkészülést, viszont nem tanulják meg a napi munkaritmushoz való alkalmazkodást, illetve itt elesnek a tanulószerződéssel járó anyagi juttatásoktól is a tanulók. Ezzel párhuzamosan több szakmában, több intézményben egyidejűleg az is jellemző, hogy az iskolai tanműhelyek felszereltsége szegényes és elavult, kis kapacitású; sok esetben a 9. évfolyamos tanulók elhelyezése is gondot jelent. Továbbá nagy szükség lenne a gyakorlathoz szükséges alapanyagok biztosítására. Sok esetben azért teszik áprilisra a szintvizsgákat, mert nem tudnak a tanulók felkészülni (anyaghiány miatt) a vizsgára. Eszközfejlesztésre, anyagra lenne szükség, melyet az érintett intézmények saját erőből nem képesek finanszírozni Jellemző az is, hogy a tanulók iskolai tanműhelyben vannak, de az iskola valójában kiajánlja tanulóit vállalkozások számára, így az iskola saját bevételhez jut a tanulók gyakorlatának megszervezésével. Fentiekből következik, hogy szükséges elkészíteni az alapozó képzéshez szükséges iskolai és vállalati tanműhelyek megyei nyilvántartását a kapacitások és felszereltség átfogó vizsgálatával a tanulók tanműhelyi elosztása és a jövőbeli beruházások optimalizálása érdekében. Tárgyi feltételek a vállalati gyakorlati képzőhelyeken A megye gyakorlati képzőhelyei többségében adottak a tárgyi feltételek, a cégek jó része magas technikai színvonalon működik. A cégmérettől függő differenciáltság a

105


képzőhely felszereltségében természetesen kifejezésre jut, de határozat kiadását ebben a ciklusban eszközhiány vagy a szakmai végzettség hiánya miatt megtagadni csak elenyésző számú esetben kellett. A biztonságos munkakörülmények minden képzőhely esetében biztosítottak, viszont a kisebb képzőhelyeknél folyó képzés nem minden esetben ad lehetőséget a modern technika megismerésére. Ezeken a helyeken is vannak korszerű eszközök, de általánosságban elmondható, hogy a gazdálkodó szervezetek nem tudnak elegendő forrást bevonni a képzés fejlesztésébe. Fontos észrevétel a vállalkozások részéről, hogy a gazdálkodók továbbra is elavultnak, túlhaladottnak tartják a szakmai és vizsgakövetelményekben található eszközfelszereltség listákat több szakmában. 2016. augusztus 28-tól új szakképzési kerettantervek és új Szakmai és Vizsgakövetelmények jelentek meg. Ezzel együtt a szakmákhoz kapcsolódó eszközjegyzékek is változtak. Fontos, hogy a követelmények teljesítéséhez előírt felszereltség kövesse az egyes szakmák technikai-technológiai fejlődését, ill a vállalkozások szakképzettekkel szembeni elvárási szintjéhez igazodjanak, ne legyen se több, se kevesebb a követelményekben megfogalmazott szint, mint ami az adott munka végzéséhez elvárt a piaci viszonyok között mind az alapozó képzéshez szükséges tanműhelyi, mind az üzemi körülmények között folyó gyakorlati képzések tekintetében. A pontos felszereltség meghatározása segíti az együttműködést az iskola és a cég között, mert világossá válik, hogy mely kompetenciák fejlesztésére nincs lehetőség az adott képzőhelyen, melyet akár csoportos gyakorlat címén az iskolai-üzemi tanműhelyekben kell bepótolni, szintre hozni. Összességében elmondható, hogy a képzés feltételei minden nyilvántartásba vett képzőhelyen megfelelőek, azonban a folyamatos fejlesztés finanszírozása forráshiány miatt problémát jelent. Ebben a problémában segít a 2016.01.01-től életbe lépő kiegészítő beruházási normatíva igénybe vétele. A normatíva felhasználásával lehetősége adódik a vállalkozásoknak az általuk folytatott szakképzés, tárgyi eszközeinek beszerzésére. Érdeklődés mutatkozik a lehetőség iránt. A tanulói kedvezmények és juttatások biztosításának helyzete Tapasztalataink szerint évről évre javuló tendenciát mutat a tanulói juttatások biztosítása. A pénzbeli juttatás Összességében megállapítható, hogy bár a hiány-szakképesítések tanulását a kormányzati szándékok támogatják (kiemelkedő juttatások, ösztöndíj-program), de ez idáig mégsem érték el a kellő és kívánt áttörést a hiányszakmák választásában. Növekedett ugyan a hiány-szakképesítést tanulók száma, azonban sok esetben a motiváció nem a szakma szeretete vagy a jövőbeli munkahelyi elhelyezkedés lehetősége volt, hanem az anyagi juttatás. Ezt alátámasztja az a tapasztalat, hogy amikor 1-1

106


szakma besorolása a hiányszakma kategóriába került, mellyel szakiskolai ösztöndíj is járt, ugrásszerűen nőtt a szakmára jelentkezők száma, és fordítva, amennyiben az adott szakma besorolása kikerült a hiányszakmák közül, a jelentkezők száma visszaesett. Másik oldalon a cégek részéről is megállapítható, hogy 2012-től, amikor a hiányszakmában járó kiemelt díjazás elszámolhatósága megszűnt, a tanulói díjazás során a vállalkozások mára többnyire csak a kötelező minimális értéket fizetik a tanulóknak. Néhány estben történik ettől nagyobb mértékű juttatás a tanuló megtartás-foglalkoztatás érdekében, ill. ott ahol szeretnék a tanulót megtartani majdani munkavállalónak. A folyamatos tájékoztatás hatására a kezdeti nehézkes fogadtatáshoz viszonyítva áttörés történt a gyakorlati képzőhelyeken a bankszámlára történő utalás esetében. Korábbi években is adott volt ez a lehetőség, de akkor is, ill. a bevezetéskor is több esetben gondot jelentett, hogy a tanuló nem rendelkezett bankszámlával. 2016-ra a tanulók pénzbeli juttatásának biztosításában nem tapasztalható hiányosság. Ami évről-évre problémát okoz, hogy a II. félév kezdete tört hónapra esik, melyet a bérszámfejtő-programok töredéke tud kezelni. Minden év január első hetében felhívjuk a figyelmet a minimálbérváltozás következményeire is. A félévkor esedékes tanulói díj emelésére kidolgoztunk egy metodikát, mely a hármas szempont rendszerre épül. Ezt a metodikát javaslatként adjuk át a gazdálkodóknak, melyet átalakíthatnak a saját elképzelésük szerint. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás meghatározott %-a. A különböző mértékű juttatások, emelések szabályait nehéz követni, eléggé megzavarja a vállalkozásokat, hogy kinek mikor és mennyi bért szükséges fizetni. A tanulói juttatások közül a felelősségbiztosítás kötésének hiányával és az étkezési hozzájárulás biztosításával van a legtöbb gond. Az étkezés biztosításában általánosan tapasztalható hiányosság. A jogszabályi és gazdasági környezet miatt, kevesen tudják biztosítani a tanulóik számára az étkezést. A vendéglátással foglalkozó gyakorlati képzőhelyek a kedvezményes étkezést természetben biztosítják. Egyes képzőhelyeken a többi dolgozónak nyújtott étkezési utalvánnyal teljesítik a kötelezettségüket, illetve általános gyakorlat, hogy ahol nem kapnak a munkavállalók étkezési hozzájárulást, ott tanulók sem részesülnek ilyen juttatásban. Fontos, még mindig fennálló szabályozási hiányosság a tanulónak biztosított meleg-étkezés értékének meghatározása. A gazdálkodók egy része a munkavállalóknak sem biztosít ilyet, illetve azok az egyéni vállalkozók, akiknek nincs alkalmazottjuk, emiatt nem kellett gondoskodniuk ilyen juttatásról, ezt fölösleges tehernek és plusz kötelezettségnek tekintik, és sok esetben valami egyszerű teljesítési módját igyekeznek kitalálni, és dokumentálni. A juttatások bizonyos köre adómentes, egy részüket pedig a gyakorlati képzők jelentős adóteherrel kötelesek biztosítani. Az adóköteles juttatások 2016-ban jellemzően béren kívüli juttatásoknak minősülnek. A 2016. 06. 27-én elfogadott egyes adótörvények módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény a juttatásokhoz kapcsolódó adókötelezettségeket 2017. január 1-jei

107


hatállyal jelentős mértékben módosítja, a béren kívüli juttatások jelentős része egyes meghatározott juttatásként kerül nevesítésre. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a tanulóknak kötelezően biztosított étkezést. Vitatott kérdés a szakképzési törvény 68.§-ában előírt kötelezettség, miszerint a tanulót ugyanolyan juttatások illetik meg, mint amit az általa választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosít a vállalkozás. Ez esetben a vállalkozásnak a cafetéria juttatásokat a tanulóra is alkalmaznia kell, ellenkező esetben negatív diszkrimináció lép fel. Ez terhet jelent a vállalkozásoknak akkor is, ha megadják a tanulók számára is a kedvezményeket, hisz egy tanuló lényegesen kevesebb időt tölt a termelésben, ill. kevesebb értéket állít elő, mint egy munkavállaló; ill. akkor is, ha nem adják meg az azonos juttatásokat (az előző okok folytán), mert igen körülményes módon lehet csak ezt szabályozni a cafetéria szabályzatban. A foglalkozás egészségügyi vizsgálatnak tanulókra történő kiterjesztését a vállalkozások többsége elfogadta. A vizsgálatokba a tanulókat is folyamatosan bevonják, melyet a munkaügyi felügyelőség is ellenőriz. A rendszeres orvosi vizsgálat kötelezettség értelmezése okoz némi nehézséget, hiszen a foglalkozás-egészségügyi orvos vizsgálata nem egyenlő az iskolaorvos szűrésével. Fontos elkülöníteni, hogy kinek mi a feladata és miért jelenik meg kötelező vizsgálati elemként. Itt érdemes felhívni a figyelmet a munkavédelem fontosságára is. A tanulói munka- és balesetvédelem betartása területén kedvezők a tapasztalataink. A képzőhelyek nagyon odafigyelnek az oktatás megtartására és dokumentálására. A munkaügyi ellenőrzések elterjedésével a figyelem középpontjába került a munka-és balesetvédelem is, ezáltal is komolyabban veszik a vállalkozások a munka-és balesetvédelmi jogszabályok betartását a tanulók esetében is. A biztonságos munkakörülmények biztosítását és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályokat a gazdálkodók kivétel nélkül ismerik. A munkavédelmi és biztonságtechnikai oktatásokat a cégek nagy többségénél rendszeresen megtartják, és az erre vonatkozó oktatásokat megfelelően dokumentálják. A tanulók romló képzési hajlandósága és motiválatlansága A tanulók motiválatlansága és a képzéshez való romló hozzáállása évek óta tapasztalható jelenség. Sajnálatos módon, ez a tendencia erősödött. A már hosszú ideje tanulók képzésével foglalkozó képzőhelyek most még inkább panaszkodnak emiatt, s ezen belül is leginkább a tanulói hiányzásokra. A gazdálkodó szervezetek továbbra is nehezményezik, hogy a szakképzésbe bekerülő tanulók jelentős része írás-, olvasás-, számolási nehézségekkel küzd. Jelentősen rontja a szakképzés színvonalát az a társadalmi probléma, hogy a halmozottan problémás, a legrosszabb tanulmányi eredményű, tanulási problémákkal és többszörösen hátrányos helyzetű, nagy számban roma tanulók kerülnek a szakképzésbe, akiket nem érdekel sem a szakma, sem a tanulás. Nem jelennek meg a munkahelyen, nem igazolják hiányzásukat. Ez a hozzáállás az oka sok esetben a

108


tanulószerződés felbontásának is, miután többszöri figyelmeztetést, és értesítést követően sem igazolják a diákok a hiányzásukat. A hiányzások nyilvántartása, bedolgoztatása, vagy igazoltatása plusz odafigyelést igényel a tanulóval foglalkozó oktatók, ill. az adminisztrációt végző szakemberek részéről. Sajnálatos, hogy a tapasztalatok szerint a tanulói díjazással is csak kismértékben lehet motiválni a tanulók jelentős részét a magasabb szintű teljesítmény elérésére. A többségében társadalmi, szociológiai és részben gazdasági okokra visszavezethető probléma kezelésére már történtek törvényi változások, pl. a hiányzások szigorúbb számonkérése, a tanulói ösztöndíj bevezetése, kiterjesztése, az ösztöndíjhoz szükséges feltételek szigorítása. Ezek az intézkedések kínálnak némi megoldást, de további kormányzati és helyi intézkedések szükségesek egyszerre, amelyek között legfontosabb a szakmák presztízsének tudatos és tervszerű, komplex eszközökkel történő visszaállítása. A most bevezetett kötelező bérminimumok, a vállalkozások béreket terhelő járulékainak csökkentése és egyéb adócsökkentések segíthetik a foglalkoztatást. Ehhez kapcsolódóan az egyéb a munkavállalást-foglalkoztatást segítő juttatások, a lakásprogram, a bérlakás program, a második szakma megszerzésének állami támogatása, a szakmatanulást, foglalkoztatást, felnőttképzést célzó támogatási források ösztönzőleg hatnak majd mind a munkavállalásra, mind a szakmák megbecsültségének növekedésére. A tanulói motiválatlanság, hiányzások és egyéb tanulási problémák halmozott jelentkezése alól kivételt jelentenek az érettségi után szakmát tanuló diákok, akiknek mind az előképzettségük, mind a hozzáállásuk már sokkal kedvezőbb a tapasztalatok szerint, a gazdálkodó szervezetek szívesen foglalkoztatják őket. Előmozdítaná a szakképzésben jellemző problémák kezelését, ha a középfokú képzésben a szakképzési létszámok mellett a gimnáziumi képzések számát és létszámát is szabályoznák, ill. bevezetésre kerülne egy új felvételi rendszer, amely szigorítaná a felsőoktatási tanulmányokra előkészítő általános gimnáziumi képzésbe bekerülés feltételeit. Emellett szorgalmazni és célzott pályaorientációval és támogatási lehetőségekkel egyaránt ösztönözni szükséges, hogy a jövőben több érettségizett szakmát tanuló kerüljön a szakképzésbe. Mind a pályaorientációs tevékenységekben, mind a beiskolázási döntéshozásban elő kell mozdítani, hogy az általános gimnáziumi képzés helyett a szakgimnáziumokat válasszák a fiatalok. Lemorzsolódás nyomon követése Évről-évre nagy gondot jelent az év eleji belépő tanulók időközbeni lemorzsolódása. Számokban kifejezve kb. 20%-os kieséssel számolhatunk, de pl. az építőipari szakmát tanulók közül a 9. évben a felvett tanulók fele lemorzsolódik.

109


A vállalkozások szerint a mai 9. osztályosok éretlenek a gyakorlati képzésre, de ettől nagyobb gond, hogy a szakképző intézménybe kerülők motiválatlanok, rendkívül alulképzettek, csak kényszerből választották ezt az oktatási formát, nincs határozott szakmatanulási szándékuk, és többnyire csak a 16 éves korig tartó tankötelezettség miatt járnak iskolába. Fontos, hogy ezen változtassunk, amihez kapcsolódóan két irányban szükséges a közoktatási területen kormányzati szinten változtatni: - az általános iskolákból kikerülők tudás és kompetencia szintjének növelése (kevesebb tananyagot, de azt biztos tudással oktassanak), - az általános gimnáziumi felvételhez szükséges bemeneti feltételek szigorítása a ponthatárok megemelése, hogy csak a jövőbeli felsőfokú tanulmányokra alkalmas diákok kerüljenek be a 8. osztály elvégzése után az általános gimnáziumokba. Szakmai követelmények és kerettantervek megfelelősége, korszerűsége Az OKJ 2016. februári változása miatt új szakmai és vizsgakövetelmények kiadása vált időszerűvé. Ezek a szakképzési dokumentumok 2016. augusztus végén jelentek meg, igen rövid időt hagyva a tanévre való felkészülésre. A kiadott követelmények és kerettantervek között több esetben vannak ellentmondások és szakmai problémák ( pl. Bányaművelő, Gumiipari technikus). Több szakma esetén problémát okoz értelmezésük, mert szakmailag nem felelnek meg sem a valós munkaadói igényeknek, sem a tanulók bemeneti szintjének, és nem megfelelően fogalmazzák meg a képzés megszervezéséhez szükséges feltételeket, elvárt oktatói követelményeket (pl. Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, Vendéglátás szervező, Kereskedő). Fontos, hogy a követelmények és képzési programok egyszerre igazodjanak az egyes szakmák technikai-technológiai fejlődéséhez, a tanulók bemeneti szintjéhez és a vállalkozások szakképzettekkel szembeni elvárási szintjéhez, ne legyen se több, se kevesebb a követelményekben megfogalmazott szint, mint ami az adott munka végzéséhez elvárt a piaci viszonyok között. Az új szakképzési központi programokkal és kerettantervekkel kapcsolatosan fontosnak tartjuk, hogy mint a szakma gondozásáért felelős kamara, kérjük ki a tapasztalatokat, véleményeket, és szükséges esetben korrigáljuk azokat Jogszabályok változásai, egységes adatszolgáltatás, megfeleltetés A szakképzési változások gyakorisága ellenérzéseket vált ki a vállalkozások, szülők, pedagógusok körében egyaránt. Nem tudják követni a gyakori változásokat. A 2016. január 1-ei változások még nem tisztultak le a köztudatban. Előfordul, hogy nem akarják elhinni a bekövetkezett változást, mert nemrégen még más szabály volt életben, ezért általánosan jellemző, hogy kérik a pontos jogszabályi hivatkozásokat. Ebben fontos a

110


naprakészség és az elérhetőség. Segítséget jelentene ebben az elkészült tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó honlap. A folyamatosan változó jogszabályi környezet értelmezése érdekében szükséges a szakképzés szereplőinek támogatása az egységes értelmezésben, az állandó jogszabályi változások nehézségeket okoznak, és a szakképzés minőségét veszélyeztetik. Aszinkronitást találunk a TEÁOR, FEOR, OKJ megfeleltetésekben, mely munkavállalási, értelmezési és összehangolási problémákat okoz. Megoldására szükséges elkészíteni és folyamatosan karban tartani ezek szinkronizálását országos szinten valamennyi érintett szakmákért felelős minisztériummal és egyéb hivatalokkal együttesen. A gyakorlati képzés személyi feltételei A gyakorlati képzésben részt vevő oktatókkal szemben támasztott személyi feltételek szigorodtak az elmúlt időszakban. A szakképzési törvény eredetileg 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése írta elő, hogy a külső gyakorlati helyen tanulókat foglalkoztató gazdálkodó gyakorlati oktatójának mestervizsgával kell rendelkezni (amennyiben ilyen az adott szakmához kiadásra került), a törvény azonban rögtön egy hosszú, három és fél éves türelmi időt is meghatározott 2015. szeptember 1jéig. A fenti módosítás mellett a mestervégzettség megszerzésének támogatására pályázati támogatással igyekeztek a kamarák biztosítani a megfelelő végzettségű gyakorlati oktatói ellátottságot. Pályázati támogatásból a képzőhelyek többségénél megszerezték az oktatók a szükséges mester végzettséget, és folyamatos a támogatott mesterképzések és vizsgák szervezése. A Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Heves megyében 2015-ben és 2016-ban eddig összesen 214 mesterjelölt számára volt lehetőség a mester cím megszerzésére 5 szakmacsoportban, azon belül 16 különböző szakmában. A jelentkezők többsége a jelenlegi és potenciális gyakorlati oktatók közül került ki, akik számára 2 pályázati támogatás biztosított lehetőséget (TÁMOP: 85 fő, NGM: 85 fő), hogy 20 % önerő befizetésével, 80%-os támogatással szerezhessenek mestercímet, ezzel elősegítve, hogy a külső képzőhelyeken szakoktatói feladatokat ellátó szakemberek rendelkezzenek mestervizsgával. Az új mesterek megteremtik az alapot a Heves megyei duális szakképzés gyakorlati oktatási színvonalának emeléséhez. Gondot jelent a képzőhelyeken, ezen belül kiemelten a vendéglátó ipari területen a gyakorlati oktatók fluktuációja, ami miatt előfordul, hogy a mestervizsgával rendelkező gyakorlati oktató már nem a tavaly támogatott képzőhelyen dolgozik, ill. külföldre ment el dolgozni. A gyakorlati oktatás legfontosabb letéteményesei a szakoktatók, gyakorlati oktatók, dolgozzanak akár az intézményben, akár vállalatnál. A hazai szakoktatói réteg azonban elöregszik és IKT, illetve pedagógiai módszertani felkészültségük sem áll magas szinten – tekintetbe véve, hogy nem kell kötelezően részt venniük olyan továbbképzési rendszerben, mint amilyen a pedagógusokat támogatja több mint egy évtizede – tehát elvárásként sem jelent meg az önfejlesztés a szakoktatókkal szemben.

111


Ezért kiemelten fontos e réteg bevonása a jövőben a szakmai továbbképzések rendszerébe, ami nemcsak a fenti témákra, hanem különböző szociális kompetenciáik fejlesztésére is szolgál. Ne felejtsük, hogy a szakoktatók jeleníthetik meg a „mestert” a mester-tanítvány viszonyban, tehát a tanulók számára igen fontos személyiségről beszélhetünk az ő esetükben. Összefoglalás A Tanulószerződés alapján folyó duális képzést elsősorban a vállalkozások fogadják kedvezően, mert a „hagyományosan” jó szakmunkásképzés visszatérését látják benne, üdvözlik a gyakorlati képzés előrehozását és arányának növekedését. A cégek kezdik felismerni a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódás fontosságát, bekapcsolódnak a képzési követelmények, programok kidolgozásába, véleményezésébe, vizsgáztatásba, részt vesznek és kezdeményeznek a pályaorientációban, tapasztaljuk, hogy nőtt a képzésbe bekapcsolódni szándékozók aktivitása. A vállalkozások érdeklődése azzal is magyarázható, hogy munkaerő gazdálkodásuk jelenlegi és jövőbeni lehetőségét látják az utánpótlás nevelésébe való bekapcsolódásban. Előnyként értékelik a vállalkozások, hogy az új képzési formában a tanulók hamarabb találkoznak a választott szakmával, előbb jutnak sikerélményhez. További pozitívumként értékelik, hogy átláthatóbb az új struktúra, nagyobb a gyakorlat aránya, az elmélet és gyakorlat összhangja, az SZVK-k és a szakmai vizsgák is egyszerűsödtek. Ugyanakkor a gyakorlati képzőhelyek oktatói azt is megfogalmazták, hogy a szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzés akkor lehet sikeres, ha a tanulók előképzettsége, motiváltsága kedvező irányba változik. Fő problémaként jelzik az alapvető közismereti tárgyakban az elméleti ismeretek hiányosságait, a motiválatlanságot és rossz tanulói-munkavállalói hozzáállást, a notórius hiányzásokat. További aggály, hogy a tanműhelyi képzési részben nem minden esetben történik meg az a felkészítés, amely a vállalkozásoknál éles helyzetben történő gyakorlati felkészítés megkezdését és folytatását segíti. (Pl. az épületgépészet területén a tanműhelyben nem tanítják meg hegeszteni a csőszerelőt.) A megrendelőnél erre kevés esélyt látnak, hiszen a valódi munkakörülmények közötti munkavégzés, pl. egy gázvezeték kiépítése komoly felelősséggel jár, munkahelyi körülmények között pedig nincs idő és kapacitás az alapok megtanítására és begyakoroltatására. Ezt a hibát fordítottan az iskolák is jelzik, a vállalkozások felelősségét említve a teljes idejű képzési követelmények elsajátíttatására való alkalmatlanságuk miatt. A fenti problémák még mindig aktuálisak, és fokozott felelősséget rónak a kamarai koordináció részére. Még most is többen úgy gondolják, hogy fontos lenne, hogy legyen mód részszakképesítésekre, elágazásokra, ráépülésekre felkészítő gyakorlatra is engedélyt, határozatot, tanúsítványt kiadni, és a tanulókat több képzőhely és a tanműhelyek között „forgatva” felkészíteni a komplex szakmai vizsgára. Erre a teljesítési megbízott bevonása lehetőséget ad, de elterjedése még csak a kezdeteknél tart.

112


A szakképzés és ezen belül a gyakorlati képzés szerepének a jogszabályokból egyértelműen kiolvasható felértékelődése várhatóan és remélhetően arra készteti a szakképző intézményeket, hogy a képzésbe minél több céget bevonva megismertessék tanulóikkal a valós munkaerő piaci folyamatokat, elvárásokat, a szakmai követelményeket. A képző intézményeknek, vállalkozásoknak és a kamarának éppen ezért együttesen erősítenie kell a szakképzés népszerűsítésére marketingjüket: egyrészt több vállalkozást kell megszólítanunk a gyakorlati képzés lehetőségével, másrészt a diákoknak, szülőknek, általános iskolai és az általános gimnáziumi tanároknak a gyakorlati képzést végző cégekkel együttműködve megmutatni a duális szakmai képzés előnyeit. Mind a pályaorientációs tevékenységekben, mind a beiskolázási döntéshozásban elő kell mozdítani, hogy az általános gimnáziumi képzés helyett a szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat válasszák a fiatalok.

7.3 A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Heves Megyei Agrárkamara felügyelete alá tartozó agrárszakképzés helyzete Heves megyében A nemzetgazdaságban az agrárgazdaság kiemelkedő szerepet foglal el, különösen a vidéki munkaerő biztosítása, a munkanélküliség megszüntetése, csökkentése érdekében. Ennek megfelelően a Koncepció kiemelten figyelmet fordít a vidéki munkaerő utánpótlást biztosító agrár-szakképző iskolahálózatra, valamint arra, hogy az agrár- és élelmiszeripari képzések tartalmaiban kiemelten megjelenjen az egészséges élelmiszerellátás kérdésköre. Az agrárszakképzés rendszerének átalakítását a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció határozza meg, az agrár- és élelmiszeripari ágazat specifikumaira alapozva. A Koncepció figyelemmel van a gazdaság igényeinek a kiszolgálására, különös tekintettel a munkaerő-piaci igényekre, amellett kimondott célja az agrárium területén a duális képzés erősítése és a szakképzési rendszer fejlesztése. A szakképzés átalakítása során a Koncepció figyelemmel van az agrár- és élelmiszeripari ágazat speciális igényeire, ennek megvalósítása érdekében az FM részben mint állami intézményfenntartó saját intézményhálózatán keresztül közvetlenül, részben pedig mint ágazati irányító szakmai felügyelete által közvetetten érvényesíti az élelmiszergazdaság és agrárágazat igényeit. Alapvető cél az agrárszakképzés minőségének- javítása. Az agrárium nemzetgazdasági súlyát jelző értékek, valamint a mezőgazdasági- termelésszerkezeti megoszlása egyaránt jelzi az ágazat munkaerő-piaci igényét.

113


A mezőgazdasági termelő gazdaságok vezetői túlnyomó többsége szakirányú végzettség nélkül, gyakorlati tapasztalatokra alapozva gazdálkodik, szakképzettsége mindössze 14 százalékuknak van. Hazai tapasztalatok szerint a gazdálkodók többsége nehezen motiválható a szakképzésben, továbbképzésben való részvételre. Cél az agrárgazdasági innováció kihívásainak való megfelelés, valamint a szakmai végzettséggel gazdálkodók arányának bővítése érdekében a képzett mezőgazdasági termelők számának növelése. A pályaorientációnak alapvetően arra kell irányulnia, hogy a tanulók képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő irányba orientálódjanak. Az érdemi pályaorientáció ma gyakorlatilag a 8. évfolyam első félévére korlátozódik. Ezt a tevékenységet ennél korábban szükséges elkezdeni.

7.3.1 Az agrár-szakképző iskolák helyzete Az agrár-szakképző iskolákban tanulók száma az elmúlt 3 év beiskolázási eredményeit figyelembe véve növekvő tendenciát mutat, ennek megtartása, illetve növelése a következő évek kiemelt feladata. Az agrárszakképzés területén is problémát jelent a duális képzési rendszerben a megfelelő képzettségű, szakmai, pedagógiai kompetenciák birtokában levő gyakorlati oktatást végző szakemberek hiánya. A tanulók gyakorlati képzéséhez, szakmai készségeik kialakításához a gazdálkodó szervezeteknél is olyan személyekre van szükség, akik a magas szintű szakmai ismeretek mellett pedagógiai és vállalkozási ismeretekkel is rendelkeznek. A kamarák által szervezett mestervizsgák ezt az elvárást próbálják meg kielégíteni, de jelenleg még kevés a mestervizsgázottak száma, ennek növelése szükséges. A környezeti nevelés kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az agrárszakképzés területén. Heves megyében két olyan iskola van, amely a Földművelésügyi Minisztérium fenntartása alá tartozik, mindkét intézmény a Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ tagintézménye, kizárólag a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó képzéseket végeznek, tiszta profilú agrár szakképző iskolák. -

Az FM ASZK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma Mátrafüreden található. Országos beiskolázású intézmény, a 2016/17. tanévben tizenhét megyéből járnak ide tanulók. Főleg szakgimnáziumi képzést folytat erdészet és vadgazdálkodás illetve mezőgazdasági szakterületen.

114


Az erdész tanulók esetében a szakmai elméleti képzés kiegészül az iskola tangazdaságában, tanerdeiben illetve az Egererdő Zrt. területén végzett szakmai gyakorlattal. A mezőgazdasági technikusok gyakorlati oktatása az iskolai tangazdaságban, valamint a környező állattartó telepeken folyik. Az iskolai rendszerű nappali képzés mellett esti tagozatot is indít (erdésztechnikusok képzése), és jelentős szerepet vállal a felnőttképzés területén is. Fontos feladata az erdő-és mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodók részére a folyamatos képzés biztosítása, az eredményes gazdálkodási tevékenységhez, az agrárjellegű pályázatok benyújtásához szükséges képzettségek megszerzésének segítése. -

Az FM ASZK – Pétervásárai Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma a Pétervásárai Kistérség egyetlen középfokú oktatási intézménye. Főleg Heves megyéből, valamint a szomszédos megyék peremtelepüléseiből tanulnak itt tovább a tizenévesek. Elsődleges profilja a mezőgazdasági gépészeti képzés, ehhez társul a kertészek és a pékek képzése. Az iskola főleg hiányszakmákat oktat, így az itt tanuló, igen magas százalékban hátrányos helyzetű diákok megfelelő tanulmányi eredmény esetén Szabókyösztöndíjban részesülhetnek. A gépészek gyakorlati képzéséhez egy 140 hektáros földterület, és állattartó telep áll rendelkezésre. A pék képzés gyakorlati oktatása a Heves Megyei Sütőipari Vállalatnál duális képzés keretében valósul meg. A pétervásárai iskola a szakképzési HÍD program keretében is indít osztályt, lehetőséget adva ezzel a lemorzsolódás csökkentésére illetve a hátrányos helyzetűek reintegrációjára. Szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzést mindkét iskola folytathat. A 2016/17. tanévben ilyen osztály Pétervásárán indult esti tagozaton. Fontos kiemelni, hogy az FM fenntartású iskolák azokkal a tanulókkal, akik a tangazdaságokban teljesítik szakmai gyakorlatukat, tanulószerződést köthetnek.

A megyében a Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntartott szakképzési centrumokon kívül az FM hozzájárulásával, szakképzési megállapodás keretében agrárszakmák oktatására az alábbi nem állami fenntartású iskolákban van még lehetőség a 2016/2017-es tanévben:  Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Grassalkovich Antal Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája

115


 



Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet Gyöngyösi Kolping Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskolai Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Közgazdasági, Idegenforgalmi Tiszáninneni Református Egyházkerület Eötvös József Református Oktató Központ

A gyakorlati képzés helyzete az agrárterületen Heves megyében Heves megyében jelenleg 64 mezőgazdasági, élelmiszer feldolgozóipari gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet van, amelyből sajnos csak 21 gazdálkodó szervezet rendelkezik aktív tanulószerződéssel. Összesen 362 db aktív tanulószerződést tart nyilván az Agrárgazdasági Kamara. Gyakorlati oktatóból összesen 93 fő van a nyilvántartásukban, aki megfelel a jogszabályi kötelezettségeknek, átlagosan ~ 21 év gyakorlatban eltöltött évvel. Jelenleg szakiskolai szakmákban nincs elegendő gyakorlati képzőhely a megyében, nem lehet minden tanulót elhelyezni külső gyakorlóhelyen. Sajnálatos módon nem bővül megfelelő ütemben a képzőhelyek köre. Minden területen vannak még olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek alkalmasak a tanulói foglalkoztatásra, de jelenleg nem képeznek tanulókat. A gyakorlati oktatási helyek jellemzően Eger, Hatvan és Gyöngyös vonzáskörzetébe tartoznak, Heves megye északi részén kevés gyakorlóhely van. A gyakorlati képzőhelyek alacsony számának okai lehetnek:  a tanulók iskolai tanműhelyben vannak, vagy igény sem fogalmazódik meg, hogy a lakóhelyükön keressenek gyakorlati képzőhelyet, vagy nem tudnak erről a lehetőségről;  a tanuló keresett a lakóhelyén gyakorlati képzőhelyet, de nem talált;  nincs a tanuló gyakorlati képzőhelyén olyan vállalkozás, amely a tanulóképzésének megfelel;  van gyakorlati képzőhely a tanuló lakókörnyezetében, de nem fogadja a tanulót. Az agrár-szakképzés fejlesztéséhez kapcsolódó célok és feladatok Célok:   

folyamatos jövőkép fenntartása a diákokban, esetleges életpálya modell kialakítása szakmai professzionalitás elérése, a folyamatosan változó igényeknek való megfelelés tanuló megismertetése a való életbeli körülményekkel, feltételekkel

116




a tanult szakma iránti lojalitás megteremtése



helyi munkaerő foglalkoztatása, munkaerő külföldre (más megyébe) szivárgásának megszüntetése a hiányszakmák betöltése fiatal, motivált, friss tudású munkavállalókkal a gyakorlati képzés minél magasabb színvonalon történő biztosítása.

 

Feladatok: 1. Személyi feltételek területén:  A külső gyakorlóhelyeken oktatók beiskolázása mestertanfolyamokra.  Az iskolai és a képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek oktatói közötti szakmai kapcsolat erősítése  

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése. Szakmai idegen nyelvi képzések bevezetése, erősítése a gyakorlati oktatásban tanulók és szakoktatók számára egyaránt.

2. Tárgyi feltételek területén:  A gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközpark biztosítása, fejlesztése (ehhez pályázatok források szükségesek)  Korszerű technológiák bemutatása, alkalmazása az elméleti és gyakorlati oktatás területein.  A vállalati tanműhelyek számának növelése.  Az iskolai és a vállalati tanműhelyek kapacitásának minél jobb kihasználása. 3. A tanuló gyakorlati képzésének bővítése, fejlesztése  a gyakorlati és elméleti képzés minőségének javítása a gyakorlati oktatók és a pedagógusok folyamatos továbbképzésével  a szakmai színvonal megtartása gyakorlott oktatók alkalmazásával és a vizsgakövetelmények emelésével (gyakorlat orientált vizsga)  szakmai versenyekre való ösztönzés  motiválni kell a gazdálkodókat, hogy foglalkoztassanak diákokat tanulószerződéssel  szakmák népszerűsítése, szakmai bemutatók szervezése az általános iskolákban, hogy a diák megismerje a pályaválasztási lehetőségeit a szakképzési rendszerben 

továbbfejleszthető alapot teremteni a diáknak, későbbiekben pl. mestervizsga letételének esetén.

amelyre

építkezhet

a

117


7.4 Szakmai vizsgáztatás A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetékességéhez tartozva a 2007. január 1-2016 szeptember 30-i időintervallumot tekintve 4433 db szakmai záróvizsga bejelentés érkezett, 56.306 fő tervezett (bejelentett) vizsgalétszámmal. A bejelentett szakmai záróvizsgák 64%-ában a vizsgaszervezés és képzés iskolarendszeren kívül történt, amely a vizsgázók 67%-át érinti. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához bejelentett szakmai vizsgák és bejelentett vizsgázók száma 2007-2016 Iskolarendszeren kívül

Összesen

Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Iskolarendszeren belül

vizsgák száma

vizsgázók száma

vizsgák száma

vizsgázók száma

vizsgák száma

vizsgázók száma

451 558 389 499 414 507 496 401 354 364

6262 9537 5993 6068 5106 5628 5484 4585 3796 3847

333 392 229 315 269 319 322 241 216 192

4778 6811 3874 4032 3343 3544 3641 2947 2540 2478

118 166 160 184 145 188 174 160 138 172

1484 2726 2119 2036 1763 2084 1843 1638 1256 1369

Forrás: ISZIIR, IÜK

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához bejelentett szakmai vizsgák és bejelentett vizsgázók számának alakulása 2007-2016 között 9537

10000 9000 8000 7000

6262

5993

6068

6000

5106

5628

5484 4585

5000

3796

4000

3847

3000 2000 1000

451

558

389

499

414

507

496

401

354

364

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

0 vizsgák száma összesen

vizsgázók száma összesen

Forrás: HKIK

118


Az időszakot végigtekintve megállapítható, hogy a bejelentett OKJ vizsgák száma átlagosan 443 db évente. Az időszakokat megbontva azonban, míg az átlagérték 2007-2012 között 470 db, addig a 2013-2016 közötti periódusban már csak 404 db átlagosan a vizsgaesemények száma, s évente fokozatosan csökkenő értékek figyelhetőek meg. Lényeges eltérés látható a vizsgák tekintetében 2008-ban, amikor 558 db vizsgát jelentettek be összesen, s melynek oka valószínűsíthetően a jelentősebb támogatott képzéseknek (ROP, munkaügyi központok képzési támogatásai) tudható be. A 2009. évtől a vizsgák számának lényeges csökkenése látszik, mely az akkori gazdasági válság hatására mutatkozó alacsony képzési részvételből és a támogatott képzések csökkenéséből fakad. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére megvalósítható saját dogozók képzésére vonatkozó lehetőség feltételrendszerében jelenlévő többes korlátozás szintén ezt a tendenciát erősíti, mivel lényegesen leszűkíti azoknak a vállalkozásoknak a számát, akik igénybe tudják venni a humánerőforrásuk fejlesztésének e költségcsökkentő módozatát. Ha a vizsgák számának megoszlását vizsgáljuk a felnőttképzés és iskolarendszerű képzések között, megállapítható a felnőttképzésben szervezett vizsgák túlsúlya, ugyanakkor látható az iskolarendszerű szakmákban szervezett vizsgák számának, arányának kismértékű növekedése is. Ez a jelenség azonban megtévesztő lehet, mivel főként annak köszönhető, hogy az iskolai rendszerű képzéseket lezáró vizsgák lebonyolítása sokszor rendkívül alacsony vizsgázói létszámmal történnek. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához bejelentett szakmai vizsgák számának alakulása 2007-2016 600 500 400

166

333

174

145

160

300 200

188

184

118

160 138

172

241

216

192

2014

2015

2016

392 315 229

100

269

319

322

0 2007

2008

2009

2010

2011

Iskolarendszeren kívül

2012

2013


Forrás: HKIK

119


A bejelentett OKJ szerinti vizsgázók számát tekintve hasonló jelenségeket láthatunk. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához bejelentett szakmai vizsgázók számának alakulása 2007-2016 12000 10000 2726

8000 6000

1484

2036 1763

4000 2000

2119

2084

1843 1638

6811 4778

3874

4032

2009

2010

1256

1369

3343

3544

3641

2947

2540

2478

2011

2012

2013

2014

2015

2016

0 2007

2008

Iskolarendszeren kívül


Forrás: HKIK

A bejelentett OKJ vizsgázók száma átlagosan 5631 fő évente, legtöbb vizsgázót (9537 fő) 2008-ban jelentettek be, a 2015. évben a legalacsonyabb (3796 fő) a vizsgázók száma. A 2013-at követő években megfigyelhető csökkenő vizsgázói létszám oka a demográfiai csökkenésben, valamint pályaválasztási döntésekben (szakmai képzés kontra általános gimnáziumi képzés választása) is keresendők. Ha a vizsgázók számának a felnőttképzés és iskolarendszerű képzésekben tanulók közti megoszlását vizsgáljuk, megállapítható, hogy felnőttképzésben átlagosan a vizsgázók 2/3-a vizsgázik (3799 fő), iskolarendszerben kb. 1/3-a (1832 fő) vizsgázik évente. Az iskolarendszerű szakmákban szervezett vizsgázók száma, aránya a 2007: 24%, 2008: 29 %, adatokhoz viszonyítva a további években 33-35%-ot tesz ki, ez az arányváltozás a felnőttképzésben vizsgázók számának sajnálatos csökkenésével magyarázható. Az átlagos vizsgázói létszám 13 fő, ez az érték az iskolarendszeren kívüli vizsgák átlagos vizsgázói létszámával megegyező. Az iskolarendszerű képzések vizsgái tekintetében az átlagos vizsgázói létszám 2007-2016 között 11 fő, 2013-2016 közötti időszakot tekintve viszont ettől alacsonyabb, 9 fő az átlagos vizsgázói létszám, ami rendkívül alacsony, és hatékonysági kérdéseket vet fel, valamint megnehezíti a vizsgákra a szakértői delegálást. A szakképesítéseket tekintve a legnagyobb számban évek óta a vendéglátás, gépészet, és kereskedelem szakmacsoportokban végeznek.

120


Fontos kiemelnünk azonban, hogy megyénkben a szakmai vizsgán résztvevők 45%-a, az iskolarendszeren kívüli vizsgák vonatkozásában a vizsgázók 67%-a építő- és anyagmozgató gép kezelője valamelyik szakirányára (targoncavezető, emelőgép kezelő, stb) vizsgát tesz. Ezeknek a képesítéseknek megléte jogszabályi előírás adott munkakörök betöltéséhez. Számát és létszámát tovább indukálta, hogy sokak korábbi ilyen típusú jogosítványa jogszabályváltozás következében érvényét vesztette, az egységesítés következtében pedig az OKJ végzettség minden esetben feltétele az új jogosítvány megszerzésének. Legtöbb esetben a munkáltatók szervezik, biztosítják a tanfolyamok elvégzését és vizsgáztatást a munkavállalók részére saját források terhére felnőttképzési cégek bevonásával. Fedezetét saját költségvetésből biztosítják, ami igen jelentős és dupla (OKJ-s és hatósági képzés és vizsga költségei együttesen) költséget jelent. A gépkezelői képzések, vizsgák áttekintésének fontosságára, rendezésének szükségességére a HKIK több alkalommal felhívta a figyelmet és részt vett a megoldás rendezésére szervezett szakmai egyeztetéseken, amely jelenleg is folyamatban van. Preferált szakmák vizsgázók száma alapján - Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vizsgadelegálási adatai alapján (ISZIIR, IÜK) 2015; Legnagyobb számú vizsgázóval rendelkező szakmák 2000

1812

1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400

219

200

110

93

Szakács

Konyhai kisegítő

93

87

73

71

68

67

Pincér

Vendéglátásszervező -vendéglős


0 Építő- és Élelmiszer-, anyagmozgató vegyiáru gép kezelője eladó

TisztításGépgyártás- Kézápoló és technológiai technológiai műkörömépítő szakmunkás technikus

Forrás: HKIK

*A vizsgák és vizsgázók számának értékei a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetékességéhez, delegálási jogköréhez tartozó adatokat mutatják. **A 2016 év adatai 2016. szeptember 30-i állapotot mutatnak

121


7.4.1 A szakmai vizsgáztatáshoz kapcsolódó fejlesztési javaslatok A 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény rendelkezései a szakmai vizsgáztatás területére is érintették. A 315/2013. (VIII.28.) a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól kormányrendelet megjelenését követően a moduláris vizsgáztatást fokozatosan váltotta fel az egyes szakképesítések elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítását mérő rövidebb időtartalmú komplex szakmai vizsga. A komplex szakmai vizsgáztatás új szabályainak rögzítésének célja a szakmai vizsgáztatás rendszerének egyszerűsítése volt, a valós munkahelyi körülményekhez igazodó, a szakmai ismereteket komplex formában számon kérő vizsgáztatás, a tudás reálisabb értékelése. A komplex szakmai vizsga a vizsgarészeken/modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveletekre és cselekvési kompetenciákra kívánja helyezni a hangsúlyt, amelynek révén életszerű körülmények között lehet mérni, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azzal a gyakorlati tudással, amellyel kiengedhető a munkaerőpiacra. A szakmai vizsgáztatás rendszerében bekövetkező egyszerűsítési és ésszerűsítési elvet követve a szabályozásban az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az alábbi további módosító intézkedések lennének szükségesek: 1. Az átlagos vizsgázó létszám az iskolai rendszeren kívüli vizsgákhoz kapcsolódóan 13 fő, iskolarendszerben a május-júniusi vizsgaidőszakban 10 fő, az októberi, főként javító-pótló vizsgákat felölelő időszakban 3,6 fő. Ezeknek a kis létszámú iskolarendszerű vizsgáknak a megszervezése mind az adminisztratív terhek miatt, mind a humánerőforrás felhasználás tekintetében jelentkező költségek és a szakértők korlátos száma miatt egy újragondolt, ésszerűsített megvalósítását igényel. Javasoljuk, hogy: o Az azonos fenntartóval rendelkező intézmények a kis létszámú vizsgákat összevontan szervezzék. o Az egyes intézmények éljenek az összevont vizsga szervezésének lehetőségével: az azonos szakmacsoportba és azonos szakközépiskolai ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló vizsgákat (a jogszabályban meghatározott kereteket alkalmazva) összevontan szervezzék meg. 2. A szakmai vizsga résztvevőinek delegálása során a szakképzési centrumok 2015.07.01-i megalakulása, a korábban önálló jogállású intézmények tagintézménnyé válása a vizsgáztatásban elvárt, jogszabályban megfogalmazott összeférhetetlenség biztosítását és annak gyakorlati alkalmazhatóságát kérdésessé tette. 3. A megfelelő összhang megteremtése érdekében javasoljuk a 315/2013. (VIII. 28.) a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól Korm. rendelet 11. § (3) pontját érintő módosítást, mely jogszerűen lehetővé teszi, hogy ez esetben a Szakképzési Centrum/ Egyéb intézmények különböző tagintézményeiben

122


dolgozó vizsgaszakértői névjegyzékben szereplő vizsgaszakértők delegálhatóak legyenek a másik tagintézmény vizsgájára, amennyiben nem tanítottak a másik intézményben. 4. A kívánt mértékű foglalkoztatási igény kielégítése érdekében a felnőttképzésben/felnőttoktatásban résztvevők számának növelése szükséges. Ennek lehetséges eszközei: o államilag támogatott képzések kiírása o saját munkavállaló képzési költségeinek általános elszámolhatósága a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére o adókedvezmények a saját munkavállaló számára képzést biztosító cégek/képzésben résztvevők magánszemélyek számára. -

További egyeztetések és megegyezés szükséges a gépkezelői szakképesítések és hatósági vizsgák problematikájának áttekintésében és megoldásában az érintettek bevonásával.

7.5 A szintvizsgáztatás és a szakképesítő vizsgáztatás beépítése a munkaerő utánpótlás biztosításába A munkaerő-piac elvárásainak megfelelő szakképzés alapvető kérdésköre a HMFKB 2013.évi fejlesztési koncepciójának. A kérdést a 2013. évi koncepció 9.4. fejezetben külön fejezetben tárgyalta, és számos feladatot és ahhoz szükséges lépést, eszközt fogalmazott meg a megalapozott szakmaválasztás elősegítése, a hiányszakmák népszerűsítése, a pályaelhagyó fiatal szakemberek számának, arányának csökkentése, a helyben képzett munkaerő helyben tartása, a megye megtartó képességének növelése, a munkaadók és lehetséges munkavállalók közötti személyes kapcsolat és ismeretség megteremtése érdekében. Fenti célok megvalósítása érdekében a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több kezdeményezést több típusú akcióprogramot dolgozott ki, illetve készít elő a problémák kezelése érdekében: - kamarai munkaerő-piaci börze modell kidolgozása, munkaerő toborzás a szintvizsgákon és záróvizsgákon, - mérnökök toborzása, gyárlátogatásokkal egybekötött karrier expo műszaki felsőoktatási intézmények számára, - lakásprogram, lakhatási támogatás kidolgozása a vállalatokkal és az önkormányzatokkal együttműködve.

123


A kamarai munkaerő-piaci börze modellje A modell fő célja, hogy segítse a vállalatok HR menedzsmentjét jól képzett, jól motivált ifjú szakképzett alkalmazottak kiválasztásában, betanításában, illetve, hogy a szakmai képzésben részt vevő és kikerülő ifjú szakképzettek a legalkalmasabb munkahelyen alkalmazni tudják szaktudásukat és képességeiket. A kamarai modell célja, hogy itthon tartsa a fiatal szakmunkásokat, illetve segítse a vállalkozások munkaerő toborzását a kamarai szakképzési feladatokban lévő lehetőségek kiterjesztésével. A modell lényege, hogy lerövidítse a munkakeresés időszakát mindkét fél, a munkát kereső ifjú szakmunkás és a szakmunkást kereső cég számára is. A vállalkozások a kamarától a teljes évet lefedve értesítést kaptak az őket érintő szakiskolai szintvizsgákról és szakmai vizsgákról, ahol kapcsolatba tudtak lépni a tanulókkal. Ezzel a kamara segítette duális szakképzési rendszer bővülését is, hisz a duális képzés a munkaerő toborzás eszköze és lehetősége. A Kamarai munkaerő-piaci börze modell tesztelése 2016. 2. negyedévében 2 területen megtörtént abból a célból, hogy elősegítse a szakképző iskolás tanulók vállalkozásokhoz való kikerülését: 1. Az első szakképző évfolyamot elvégző szakképző iskolás tanulók alapvizsgája ún. szintvizsgája alkalmával a kamara megszervezte, hogy a cégek a vizsga alkalmával megtekinthessék a vizsgázó tanulók munkáját és teljesítményét, ahol a cégek kiválasztassák, mely tanuló kerüljön hozzájuk gyakorlatra 2 évre Tanulószerződéssel tanulóként. Ennek eredménye a Tanulószerződések megkötése. 2. A végzős szakiskolai tanulók szakképesítő záróvizsga időszaka alatt. Ez alkalommal találkozót, börzét szerveztek az adott szakmában végzett fiatal szakembereket felvenni kívánó vállalkozások és a végzős szakmunkás jelötek között, ahol akár már munkaszerződést is köthettek. A 2016/17-es szintvizsgáztatás és szakmai vizsgáztatás alkalmával, ahol 72 vizsgaeseményre kaptak invitálást a vállalatok, több mint 700 tanuló megtekintésére. Összesen 870 vállalkozás kapott értesítést. A vizsgaesemények egyharmada kapcsán jelentek meg vállalkozások, ahol sor került vállalatok és tanulók közötti kapcsolatfelvételre a tanulószerződés vagy munkaszerződés felkínálása, megkötése céljából. 2016 május-júniusban a kamara a szakmai záróvizsgákhoz kapcsolódóan megszervezte a vállalatok számára a gyakorlati vizsgán való részvétel lehetőségét. Itt a cél az volt, hogy a fiatal végzős szakemberek minél nagyobb számban Heves megyében kapjanak munkalehetőséget.

124


Kiemelt területként az ipari, építőipari, illetve vendéglátó ipari szakmák kerültek célkeresztbe, így a program célcsoportja megközelítette az 1000 főt a végzős tanulók tekintetében. Munkaerőpiaci börzébe bevont tanulók létszáma szakmák szerint: Szakács:

119

Eladó:

92

Gépi forgácsoló:

77

Hegesztő:

51

CNC gépkezelő:

50

Cukrász:

50

Elektronikai technikus:

44

Kereskedő:

36

Pincér:

36

Vendéglátó eladó:

35

Ipari gépész:

31

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó:

30

Gépgyártástechnológiai technikus:

30

Villanyszerelő:

26

Autószerelő:

24

Kőműves és hidegburkoló:

23

Számítógép-szerelő, karbantartó:

20

Erősáramú elektrotechnikus:

17

Asztalos:

15

Épület- és szerkezetlakatos:

15

Festő, mázoló, tapétázó:

14

Informatikai rendszergazda:

14

Mechatronikai technikus:

13

Műszaki informatikus:

10

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő:

9

Elektromos gép- és készülékszerelő:

7

Műszakicikk eladó:

7

Karosszérialakatos:

6

125


Autoelektronikai műszerész:

5

Ruházati eladó:

5

Gyártósori gépbeállító:

3

Autótechnikus:

2

Összesen

916

A felmérésbe bevont tanulók és az állást ajánló vállalkozások száma a záróvizsgákhoz kapcsolódóan Felmérésbe bevont tanulók száma a záróvizsgákhoz kapcsolódóan Gépipar

Kereskedelem vendéglátás

Építőipar

Autószerelő

316 403 102 37 34% 44% 11% 4% A szervezett börzéken állást ajánló vállalkozások száma Gépipar Kereskedelem Építőipar Autószerelő vendéglátás 11 4 1 1 65% 24% 6% 6%

Egyéb

Összesen

60 7%

918 100%

Egyéb

Összesen

0 0%

17 100%

Összességében megállapítható, hogy a programra nyitottak pozitív eredményeket könyvelhettek el maguknak: - a szakképző intézmények újabb (támogató) partnerekre, kapcsolatokra, információkra tehettek szert, - a vállalkozások kifejezhették igényeiket a képzésekre vonatkozóan, valamint segítséget kaptak az iskolák és a kamara részéről a gyakorlati képzőhelyi és a nyári gyakorlati tevékenységük megszervezéséhez is, - a tanulók számtalan munkalehetőségről értesülhettek. A gépipar és az építőipar szakemberei iránt nagy a kereslet, és a szakmában érintett vállalkozások hajlandóak tenni annak érdekében, hogy a hiányzó helyeket betöltsék akár frissen végzettekkel is. Ezért az idejükből is áldoznak, és részt vettek a toborzásokon. A kereskedelem és a vendéglátóipar vállalkozásai részéről érkezett igény a fiatal szakemberek iránt, azonban a találkozókon rendkívül csekély számban vettek részt. Ezen iparág végzősei jórészt külföldön szeretnének elhelyezkedni, sokuknak a nyári gyakorlatokból adódóan már meg is van a fix helye, valamint vannak iskolák, ahol a tanulókat támogatják is ezen döntésükben. A végzettek másik része ott helyezkedik el, ahol a gyakorlati tanulmányi idejét töltötte.

126


A képző intézmények, valamint a vállalkozások részéről egyaránt felmerült több igény és javaslat a modell jövőbeni működtetésére vonatkozóan: - időben korábban elkezdeni a vállalkozások felé történő nyitást: februárban az első félév után osztályfőnöki órák keretében bemutatkozási lehetőséget biztosítani a vállalkozásoknak az iskolákban, - motivációs lehetőségeket teremteni a tanuló számára a hátralévő félévben, - a vállalkozás tudjon felajánlani, biztosítani már évközi és nyári gyakorlati helyet a tanulóknak, - az iskolák tudják felvenni a kapcsolatot a vállalkozással korábban, - a vállalkozások felkeresése és meglátogatása ezt követően a fiatalok részéről, - a vizsgákat megelőzően legyen lehetőség személyes látogatásra a vállalkozások részéről, mely újabb motivációként szolgálhat a fiatal szakemberek számára, -

nagyobb nyilvánosságot, média-jelenlétet biztosítani annak érdekében, hogy a modell széles körben ismertté válhasson, mely elősegítheti a vállalkozások nagyobb számú aktív jelenlétét.

A modell eredményei a 2016-os pályakövetési felmérésben is követhetőek voltak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a börze egyelőre alacsony hatékonysággal működik, ám ismertsége növekedésével, illetve a vizsgákhoz való közvetlen kapcsolódással remélhetőleg évről-évre jobb eredményeket érhet el. Összességében megállapítható, hogy a HKIK által kidolgozott modell egy olyan kezdeményezés, mely lehetővé teszi a szakma aktív résztvevői és az adott szakma végzősei közötti direkt kommunikációt. Ennek köszönhetően a szakmában felmerülő kérdések, nehézségek, hiányosságok a szakma képviselőivel (a vállalkozások szereplőivel) közvetlenül egyeztethetők, a tanulók elhelyezkedési lehetőségei könnyebbé, gyorsabbá és egyszerűbbé válhatnak, valamint a kamara is visszajelzést kap az adott szakma iránti igény nagyságáról. A modell egyedisége és precedens értéke abban is rejlik, hogy az elméleti kigondolást, kidolgozást követően azonnal tesztelésre került a gyakorlatban, ill. a 2016. őszén zajló pályakövetési vizsgálat segítségével az eredményességét mérő utánkövetés is megvalósult, melyek lehetővé teszik a tapasztalatok értékelését, a modell finomítását, a lehető legteljesebb mértékű testre szabást.

7.6 A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

pályaorientációs tevékenysége A pályaorientáció eredményei alapvetően meghatározzák a szakképzés hatékonyságát, az általa elérhető eredményeket is. A rosszul választott szakmának hosszú évekre, vagy akár az egész életre kiható hatásai vannak a tanuló számára.

127


A munkakör, a munkavégzés körülményei, a betöltött pozíció, és az elérhető jövedelem alapvetően meghatározzák a fiatal önképét, szerves részét képezik az egyéniségének, ezért nem mindegy, hogy milyen irányba indul el a tanuló. Ehhez természetesen az általános iskolákban erősíteni kell az önismereti fejlesztéseket, a saját kompetenciák elemezhetőségét, valamint az iskolapszichológusi tevékenységet. A jelenlegi rendszerről elmondható, hogy az elmúlt időszakban sok intézkedés és sok szereplő (maguk a különböző intézmények, a kormányhivatalok, a pedagógiai szakszolgálatok, a szakképzési centrumok, civil szereplők, vállalkozások, kamarák stb.) tett lépéseket a pályaorientáció területén változó színvonalon, változó intenzitással és hatékonysággal, de szervezett koordináció és összehangolás nélkül. A sok szereplő, program, akció ellenére viszont összességében még mindig nem működik kellően hatékonyan. Hiányossága, hogy mert nem képes elérni és megfelelő eszközzel hatni a szülői csoportokra, nem tudja a munkaerő-piaci információkat a célcsoportokhoz, diákokhoz, szülőkhöz, tanárokhoz kellő hatékonysággal eljuttatni a megfelelő szakmaválasztáshoz, és nem képes ellensúlyozni a kortárs csoportok véleményformáló erejét. A tanulók ráadásul olyan korban kényszerülnek döntésre jövendő életükkel kapcsolatban, amikor még nem rendelkeznek tapasztalattal. Korábban kell elkezdeni és alaposabban, sokféle módszerrel, komplex és élményszerű tájékoztatással kell végrehajtani a szakmai orientációt, és ki kell bővíteni a kompetenciák felmérését is. A pályaorientáció szabályozása megváltozott a legutóbbi időben. Az ezzel kapcsolatos feladatokat részben az intézmények, részben a Munkaügyi Központok látják el, ugyanakkor a helyi kamarák rendelkeznek a legtöbb információval és lehetőséggel ahhoz, hogy érdekessé és motiválóvá tegyék a működő pályaorientációt. Az új szakképzési törvényben a kamarákat is nevesítik, mint a pályaorientációért felelős és közreműködő szervezeteket, és 2013. decembertől a kamarai hálózat szakértők bevonásával intézményesen is megkezdte pályaorientációs programok szervezését. A HKIK és a HMFKB egyre több olyan tevékenységet végez, amely interaktív módon, mind a szülőket, mind a diákokat megszólítva képes átadni a legfontosabb információkat az egyes szakképesítésekkel kapcsolatban, ezzel támogatva a megfelelő választást. A HKIK‐ban ennek a tevékenységnek 15 éves múltja van, a kamara évente 1500‐ 3000 diákot mozgósít PÁV rendezvények keretében, melyben kiemelt jelentősége van a szakmák életközeli bemutatásának főként üzemlátogatások keretében.

128


A HKIK pályaorientációs programjainak és résztvevőinek száma

Programok száma Résztvevők száma

2013/2014

2014/2015

2015/2016

140

158

124

2312

2290

1577

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaválasztási megtervezésénél az elsődleges szempontként az interaktivitás szerepel.

programjai

Változatos, egész évet felölelő, sok célcsoportot és korosztályt megszólító programokat szerveznek:  Pályaválasztási osztályfőnöki órák és szülői értekezletek  Üzemlátogatások a megye és a megyén túli vállalkozásoknál  Hiányszakmákat bemutató Szakmakalauz kiadvány  Szakmasztár (a Szakma Kiváló Tanulója Verseny döntője verseny) látogatása látogatásvezetéssel  Szakmák vetélkedője, Pneumobil verseny és pályaorientációs stand és vetélkedő az Aventics Hungary Kft és a HKIK közös szervezésében  Aktív bekapcsolódás és a résztvevők utazásának biztosítása az Egri Szakképzési Centrum által szervezett Szakmák Éjszakája programba  Szakmák Sztárjai Napközis tábor szervezése  Iparos Napok a HKIK szervezésében a nyári iskolai táborokban  Rajzversenyek,  Kiállítás és verseny szervezése a végzős szakképző iskolások vizsga- és pályamunkáiból  Céglátogatások, bemutatók a Heves Megyei Vállalkozói Napok keretében  Kutatók éjszakája Pályára fel! – interaktív bemutatók, képességvizsgálat és üzemlátogatás általános iskolásoknak, szülőknek, látogatóknak  Pályaválasztási kiállítás és szakmabemutatók, üzemlátogatások a Kormányhivatallal együttműködésben  Tájékoztató fórum a felsőoktatási duális képzésről cégek, egyetemek bevonásával a végzős továbbtanulók számára  Egyetemisták üzemlátogatási és városnéző látogatása munkaerőbörzével egybekötve  Eger Napja a Miskolci Egyetemen és a Debreceni Egyetemen

Egerben

 Állásbörze és tájékoztató a megyei foglalkoztatási igényekről az Eszterházy Károly Egyetemen

129


A tapasztalat az, hogy a gyerekek figyelmét és érdeklődését olyan rendezvényekkel és meghívásokkal tudják felkelteni, ahol nem csak, mint külső szemlélő tudnak részt venni, hanem ők is aktívan be tudnak kapcsolódni. A HKIK és a HMFKB a programok megszervezésén, lebonyolításán túl fontosnak tartja, hogy mérje a pályaorientációs programok hatékonyságát is. A HKIK több éves pályaorientációs tevékenységének hatását az alábbi eredményességi mutatók tükrözik. A HKIK pályaorientációs tevékenységének hatása a pályaválasztókra

130


A pályaorientáció hatékonyságát mérő felmérés feldolgozásából megállapítható, hogy a rendezvények hatékonyságát tekintve biztató eredményt értek el a résztvevők több mint 30 %-ának a befolyásolásával, és a programokon megismert területek, szakmák olyan ismereteket tudnak adni a résztvevők számára, amik segítséget nyújtanak a szakmák megismeréséről, egy-egy munkakörről, munkahelyről valós élményt tudnak nyújtani. Rendkívül előremutató képet mutat a megkérdezettek hiányszakma választásának emelkedő tendenciája. A hiányszakmák választásának alakulása a HKIK pályaorientációs tevékenységének hatására

Komoly kiugrás figyelhető meg a gépész szakmák választása (gépi forgácsoló, hegesztő, CNC gépkezelő) területén, ha a 2013-as évet összevetjük a 2016.évi felmérések eredményeivel. Ez az eredmény a cégektől érkező nagyszámú munkaerőigény jövőbeli kielégítése miatt kiemelten fontos, és mutatja, hogy a célirányos, összehangolt és informatív, sokoldalú hatás eredményeként eljuttatható a munkaerő-piaci információ a szakma választókhoz, és jelentős hatással lehet a szakmaválasztásra, a beiskolázásra. Tapasztalati tény, hogy az üzemlátogatások és egyéb élményszerű bemutatók hatására 20‐25%‐kal biztosabb a szakmaválasztás, ill. módosul a diákok szakmaválasztási elképzelése, és a diákok egyre inkább a piacképes szakmák felé fordulnak.

131

132

fodrász

nem tudom

szakács

rendőr

informatikus

bolti eladó

pék

tanár

orvos

kozmetikus

mérnök

cukrász

ápoló

ügyvéd, jogász

színész

tűzoltó

hegesztő

villanyszerelő

autószerelő

pincér

kőműves

gépi forgácsoló

asztalos

könyvelő

szerkezetlakatos

ács

stewardes

festő

közgazdász

állatorvos

elektrotechnikus

karosszéria lakatos

tolmács

gyógyszerész

szabó

mezőgazdasági gépész

újságíró

gyógytornász

géplakatos

CNC gépkezelő

katona

lakatos

óvónő

adminisztrátor

jogász

logisztika

bányász


Szakmaválasztás alakulása 2013-2016. évben a pályaválasztók válaszai alapján

0,1

0,09

0,08

0,07

0,06

0,05

0,04 2013

0,03 2014

2015

0,02 2016

0,01

0


Összefoglalva Legfőbb feladat a pályaválasztás előtt álló diákok szakképzés felé irányítása, kiemelten a hiány és keresett szakképesítések felé. A szakmák megismerése a munka világával, vállalatvezetőkkel, vállalkozókkal való élmény alapú tapasztalatszerzés, személyes találkozás lehetőségén keresztül, a reális munkaerő-piaci tájékoztatás a fiatalok – szülők - tanárok közössége számára egy tudatos életpálya tervezés gondolatát indíthatja el, jó ösztönzést és megerősítést jelentenek. Amennyiben a pályaismeret reális önismerettel, tanácsadással párosul, sikeres pályaválasztást eredményezhet. A pályaválasztás kapcsán szükséges a folyamatos a pozitív együttműködés a gyakorlati képzésben is résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, képző intézményekkel és egyéb a pályaorientációban közreműködő, hatáskörrel rendelkező szervezettel. Szükséges a koordináció, aminek eredménye lehet, hogy a közösen, időben és pénzügyi-szakmai lehetőségeket összehangolt lépések, programok és információk a tanulókat a szakmaválasztás és főképp a helyes szakmaválasztás irányába terelje. Fontosnak tartjuk:  a pályaorientáció kettős időbeli kiterjesztését: - mind az általános iskola alsóbb évfolyamai felé, - mind fölfelé, a középiskolás, főként az általános gimnáziumi csoportok irányába, a középfokú szakmák megismertetésén túl a duális felsőoktatásra is egyre nagyobb hangsúly helyezését.  az általános iskolákban és gimnáziumokban erősíteni az önismereti fejlesztéseket, a saját kompetenciák felmérését, elemezhetőségét, valamint az iskolapszichológusi tevékenységet.  a pályaorientációban érintett közreműködők, érdekelt szervezetek együttműködését, koordinációját.  a pályaorientáció hatékonyságának követését, a pályaválasztók életpályájának követését.

133




7.7 A foglalkozások átalakulása – 21. századi kompetenciák A digitalizáció az elmúlt 10 évben exponenciális mértékben gyorsult, így mostanra elértünk a negyedik ipari forradalomnak nevezett korszakba. Az első ipari forradalom során a 18.-19. században gyökeresen megváltozott a termelés – az addig vezető mezőgazdasági szektor mellett megjelent az ipari termelés is, lehetővé vált a termékek nagyobb mennyiségű és gyorsabb előállítása. A 2. ipari forradalom már valóban a tömeggyártást tette lehetővé: megjelentek, elterjedtek a gyárak, a gyártósorok a 19. század végétől az II. világháborúig. Az ipari forradalom 3. korszaka a számítógép megjelenésének és elterjedésének köszönhetően az 1970-es években kezdődött. A 4. ipari forradalom során az emberek a kommunikációs technológiák segítségével valós időben tudnak kommunikálni egymással és a gépekkel, sőt a gépek egymással is képesek kapcsolatot tartani. Míg a korábbi ipari forradalmak főként a fizikai világra fókuszáltak, a jelenlegi átalakulás egyszerre érinti a fizikai, digitális és biológiai világot is, így átalakítva a termelést és az irányítást egyaránt. Az ipar 4.0. (Industry 4.0) fogalma olyan elemekből építhető fel, mint a gép-gép közötti közvetlen kommunikáció (M2M), a dolgok internete20, mesterséges intelligencia, vagy „big data”21, robotok, automatizálás. A fenti tényezők miatt átalakul az élet minden területe, amely érinti a munkaerő-piacot, illetve az oktatás szféráját is. A fentiek alapján a szakképzésben (és egyébként az oktatás minden szintjén) szükség van a 21. századi általános kompetenciák erősítésére, amelyeket a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) kutatás alapján mutatunk be. A szervezet 2015-ben készített kutatása22 hangsúlyozza, hogy a mai oktatási rendszerek nem képesek kiaknázni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, és így nem tudják megfelelő hatékonysággal támogatni az új gazdasági növekedését. A WEF a ma szükséges kompetenciákat három főbb csoportba gyűjtötte össze:  alapműveltségek, készségek: a tanulók hogyan tudják alkalmazni a tanultakat a mindennapi problémák feldolgozásában;  kompetenciák: a tanulók hogyan tudják megközelíteni az összetett problémákat;  személyiség: a tanulók hogyan tudják kezelni a változó környezetet. Lényege, hogy az internet segítségével a dolgok (tárgyak, eszközök) összekapcsolódhatnak, ezen felül pedig kommunikálnak, adatot tárolnak, feladatot oldanak meg. 21 Az eszközök, tárgyak összekapcsolódásának eredményeképp rengeteg adat halmozódik fel, amelyet így nevezünk. Az így kialakult óriási méretű adatbázisok olyan elemzéseket tesznek lehetővé, amelyek korábban nem voltak kivitelezhetőek, így mind a tudományos kutatások, mind a kereskedelem-marketing, mind az ipar számára új perspektívát kínálnak. 22 Forrás: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf. 20

134


WEF: a ma szükséges kompetenciák

Alapműveltség, készség Olvasási készség

Kompetenciák

Személyiség

Kritikus gondolkodás

Számolási készség

Kreativitás

Kezdeményező készség Kitartás

IKT készség Pénzügyi készség

Kíváncsiság

21. századi képességek

Tudományos műveltség Kulturális és civil műveltség

Kommunikáció

Együttműködés

Alkalmazkodó készség Vezetés, irányítás Szociális és kulturális tudatosság

A fenti készségek közül a szakképzés főként az alapműveltségekre lehet hatással, noha az általános iskolában rakják le ezek alapjait. Az IKT-kompetenciákban, illetve a pénzügyi készségek fejlesztésében a szakképzésnek jelentős szerepe kell, hogy legyen, és a saját szakterületre vonatkozóan a tudományos műveltség alapjait is le lehet tenni. A kulturális és civil műveltség alapját a család adja, noha tanórán kívüli foglalkozások keretében fontos lehet az iskola is. A kompetenciák területén mind az iskola, mind a gyakorlati képzőhely rendelkezik felelősséggel, míg a kreativitás és a kritikus gondolkodás nagyrészt már személyiségfüggő, ám itt is elképzelhetők bizonyos finom beavatkozások. A személyiség kapcsán olyan személyiségfejlesztő tevékenységek jelenhetnek meg az iskolák falain belül, amelyek önismereti területekre összpontosítanak. Ehhez a szakközépiskolákban iskolapszichológusi kollégák tudására van szükség. Szembesülni kell azzal tehát, hogy a tanult szakmák a gyors technológiai fejlődés, modernizáció következtében változnak, és ehhez kapcsolódóan mind a munkaadóknak és a munkavállalóknak, mind a szakmai elméleti és gyakorlati oktatóknak folyamatosan áldozni kell a továbbképzésre. Az egyik leglátványosabb változás a digitális kultúra, internetes technológiák területén tapasztalható. Szakértők becslése szerint a szakmák 20-30 % a radikálisan megváltozik, vagy épp megszűnik, és új szakmák jönnek létre, és az új nemzedékeket a digitális technikára a digitális technikát alkalmazva kell oktatni.

135


Összefoglalás A Heves megyei szakképzés hátterének alapos vizsgálata után létrejött koncepció a szakképzés legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni. A radikális –egy generáció alatt szinte felére csökkenő – népesség csökkenés és az elvándorlás együttes hatása a szakképzésben és a foglalkoztatásban elsősorban mennyiségi problémákat okoz. A foglalkoztatatás terén a tanulók megítélésében egy pozitív változó vállalati attitűd jelent meg, amely a tanulókat a jövő munkavállalójának tekinti, befektetésnek a jövőbe. A munka során felmerült gazdasági, demográfia, társadalmi problémák megoldása természetesen nem lehet a koncepció célja. Az egyetlen lehetséges megoldás a megye intézményrendszerének oly módon történő fejlesztése, mely képessé teszi a helyi adottságok hatásainak kezelésére, a negatív jelenségek csökkentésére, a minőség javítására. A szakképzés széles erőtérben mozog, pályáját folyamatos változás jellemzi. Az egymást követő elképzelések újabb és újabb jogszabályok formájában kerülnek felszínre, melyek hosszabb idő óta a változások fokozott figyelemmel kísérését követelik meg a szakképzés szereplőitől. A koncepció célja, hogy olyan fogódzókat nyújtson az érintett szakemberek számára, melyek minden körülmények között érvényesek maradhatnak. A részletszabályok változása módosíthatja az együttműködésben részt vevők feladatait, vagy számát, de alapvetően nem befolyásolhatja a stratégia megvalósulásának céljait. A bemutatott célok, és lehetséges eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy a megye szakképzésének legégetőbb problémáit lassú, de folyamatos változás során megoldhatóvá tegyék. A koncepció csak abban az esetben működhet megfelelően a következő időszakban, ha nem csak a végrehajtása, hanem annak vizsgálata is folyamatos. A beavatkozások eredményeinek eléréséhez természetesen időre van szükség, de a beavatkozások értékelése folyamatos kell, hogy legyen. A visszacsatolás és felülvizsgálat elemeivel kiegészítve a koncepció szerkezetileg is alkalmas lehet arra, hogy segítse a rugalmasságot, az intézményrendszer egészének intelligens viselkedését, az adottságokhoz való adaptálódást. Itt megismételjük azokat a fő feladatokat, amelyekre a koncepció reagálni próbál, illetve azokat a gondolatokat, célokat, amelyek mentén a Heves megyei MFKB ezeket a problémákat kezelni kívánja. A koncepcionális javaslatok fő területei: 1. A szakképzésben tanulók számának növelése 2. 3. 4. 5. 6.

Esélyegyenlőség javítása, hátrányos helyzet kezelése A szakképzés színvonalának javítása A munkaerő-piacnak megfelelő szakképzési struktúra Információs rendszer és a digitális technikák kialakítása és hasznosítása a szakképzés támogatására Erőforrástérkép, finanszírozhatóság, allokáció, regionalitás

136


A megyében a szakképzés általános problémái is jelen vannak, és van néhány specifikus dolog, amellyel foglalkoznunk kell. A megye szakképzése széttagolt, összesen több mint 30 intézmény foglalkozik szakképzéssel többféle fenntartó: állami (a Nemzetgazdasági - és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium), egyházak és egyházi rendek valamint alapítványok és nonprofit társaságok fenntartásában, ami egy kisebb megyében rendkívülinek mondható. Látható, hogy az elmúlt időszakban az állami koncentrálással együtt megkezdődött egy átrendeződés, de még mindig jellemző a sokféle fenntartásban működő megyei szakképzési intézményrendszer párhuzamossága. A széttagoltság eleve nagyobb lehetőséget nyújt a kapacitások párhuzamosságára és az eltérő szintű, felfogású oktat-nevelő munkára. Ugyan a megyében a párhuzamosan futó képzések száma nem számít országosan kiemelkedően nagynak, de a kapacitások kihasználtságának alacsony szintjével együtt már komoly hatékonysági kérdéseket vet fel. A kapacitások és intézmények széttagoltsága eredményezi a finanszírozás, illetve a fejlesztések elaprózottságát is, amely elsősorban a mérethatékonysági szempontok alapján vizsgálandó terület. Az előző ponthoz kapcsolódóan ki kell emelni azt, mennyire fontos az, hogy a szakképzésben érdekelt felek, fenntartók, intézmények, tervezési szervezetek, gyakorlati képzőhelyek tisztában legyenek azzal, milyen kapacitások vannak jelen a szakképzésben, és ezek a kapacitások milyen minőségűek (humán-erőforrást is beleértve). Ennek ismerete nélkül hosszú távon nem lehet megfelelően és hatékonyan szakképzés-fejlesztésben gondolkozni. A fenntartói összetétel igen sokszínű. Ugyan a koncepcióban csak fenntartói típusonként elemeztük az adatokat, ám az egyes típusokon belül gyakorlatilag minden intézménynek más-más szervezet a fenntartója. Ez a helyzet egyik oldalról kedvező a megye képzési vonzóhatása szempontjából, ami megnyilvánul abban is, hogy sokan választják más megyéből is a Heves megyei szakképző intézményeket, más szempontból viszont megnehezíti a szakképzéstervezést, a szétforgácsolt, sok intézmény között megoszló jelentkezések miatt a képzések elindítását, illetve a szakképzők együttműködését. Jelenleg az állami fenntartású iskolák dominanciája érvényesül, és az alapítványi iskolákkal kapcsolatban álló gyakorlati képzőhelyek nem látják biztosítottnak a számukra releváns szakmák iskolarendszerű képzését és ezzel együtt a finanszírozását, mert nem kapnak állami normatívát az alapítványi iskolák az általuk képzett szakmákra. A szakképzési beiskolázás tervezése szempontjából is nagy kihívást jelent a fenntartói sokszínűség. Nem csak a munkaerő-piaci adatokat nehéz megfelelően begyűjteni és összegezni, hanem a szakképzési adatok is esetlegesen állnak csak rendelkezésre. A megye társadalmilag széttagolt, igen nagy társadalmi különbségek figyelhetők meg, ami földrajzilag is jellemző.

137


A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és társadalmi csoportok egyetlen kiútját gyakorlatilag a szakképzés jelenti, ezért nem lehet eleget hangsúlyozni a szakképzés szociális küldetését. Ahogy az ezzel foglalkozó fejezetben bemutattuk, vannak a lemorzsolódással különösen veszélyeztetett területek, intézmények, illetve szakmák, szakmacsoportok. Ezek az átlagosnál nagyobb pedagógiai kihívást jelentenek a munkatársaknak, akiknek segítséget kell nyújtani iskolában és vállalti képzőhelyen egyaránt. Az országos átlagnál jóval nagyobb azon tanulók aránya, akik minden nap ingáznak az iskolába (bejárók. Ez a „tanulóimport” előnyös a megye számára, némileg kompenzálja a demográfia csökkenést, viszont föl kell készülni a más megyéből heves megyébe, ill. a megye távolabbi részeiből a központi helyekre érkező tanulók elhelyezésére, a kollégiumok kapacitásainak és színvonalának növelésére. Jelenleg a rendelkezésre álló kollégiumok szinte alig kihasználtak A szakképzésbe belépő tanulók igen eltérő tudásanyaggal jelennek meg az intézményekben, amely igen nagy pedagógiai kihívást jelent olyan munkatársakra, akiknek nem feltétlenül ezekkel a problémákkal, hanem sokkal inkább a szakma megfelelő minőségű átadásával kellene foglalkozniuk. A szakképzéssel kapcsolatos sztereotípiák országos kihívást jelentenek az megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak, ám ezeknek megváltoztatása csak helyi szinten érhető el, olyan helyi kezdeményezésekkel, amelyek lassan, de mélyre hatóan át tudják alakítani a helyi társadalom hozzáállását. Ebben a folyamatban (illetve a beiskolázási létszámok növelésében) az új OKJ bevezetése, a szakgimnáziumi szakképzés új tartalommal való megtöltése, illetve a duális felsőoktatási lehetőségek is segíthetik a megyei szakképzési rendszert, illetve az MFKB-t. A régióban, azon belül pedig a megyében is igen erős hatása van az elvándorlásnak. Ahhoz, hogy ezen a megyei szakképzés javítani tudjon, igen erősen együtt kell működnie a helyi vállalatokkal, illetve a helyi társadalommal, és kormányzati beavatkozási lépések és források is egyaránt szükségesek, mivel a megye megtartó ereje csak ilyen széles együttműködéssel növelhető.

138

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS- FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents