HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK. Pedagógiai Program 2016

Nyáregyházi Napsugár Óvoda 2723-Nyáregyháza, Ady E. u. 1/a. Telefon / Fax: 06-29/490-015 E-mail: [email protected] [email protected] Web: ovoda.nyaregyhaza.hu OM:200818

HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK Pedagógiai Program 2016.

Intézmény OM - azonosítója: 2008181

Készítette: Nyáregyházi Napsugár Óvoda Nevelőtestülete

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: Véleménynyilvánítók: 1./2016.(III. 8.) határozatszámon 3. /2016. (III.2.) határozatszámon elfogadta:

--------------------------------------Cziráné Baár Katalin SZK elnöke

............................................................................... Bunta Zsófia Ingeborg nevelőtestület nevében

1./2016. (III.7.) határozatszámon elfogadta: ........................................................................... Solymosi Zoltánné alkalmazotti közösség nevében 2./2016. (III. 8.) határozatszámon jóváhagyta: ..................................................................................................... Lipót Pál Józsefné intézményvezető aláírás Ph.

Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: 50/2016.(III.29.) sz. Kt. határozat Egyetértését kinyilvánító:

................................................................ Mészáros Sándor polgármester

Hatályos: Érvényes: A kihirdetés napjától a kihirdetés napjától, 2016. április 01. visszavonásig A dokumentum jellege: Nyilvános Az aláírt dokumentum megtalálható: - Nyáregyházi Napsugár Óvoda óvodavezetői irodájában - Nyáregyházi Napsugár Óvoda Tagóvodája tagóvoda-vezetői irodájában Verziószám: III /1. eredeti példány Iktatószám: SZ - 1/2016.

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az intézmény általános jellemzői .................................................................................................... 5.oldal 1.1. Az óvoda adatai ............................................................................................................................. 5.oldal 1.2. Helyzetkép..................................................................................................................................... 5.oldal 2. Pedagógiai programunk szakmai koncepciója ................................................................................. 7.oldal 3. Pedagógiai alapelveink................................................................................................................... 10.oldal 3.1. Az óvodai nevelésünk célja ......................................................................................................... 10.oldal 3.2. Az óvodai nevelésünk alapelvei .................................................................................................. 10.oldal 4. Gyermekképünk, óvodaképünk ...................................................................................................... 10.oldal 4.1. Gyermekkép ................................................................................................................................ 10.oldal 4.2. Óvodakép .................................................................................................................................... 11.oldal 5. Az óvodai nevelésünk feladatai...................................................................................................... 11.oldal 5.1. Az egészséges életmód alakítása ................................................................................................. 11.oldal 5.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása ......................................................... 12.oldal 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ................................................... 12.oldal 6. Az óvodai élet megszervezésének elvei intézményünkben ............................................................ 13.oldal 6.1. Személyi feltételek ...................................................................................................................... 13.oldal 6.2. Tárgyi feltételek .......................................................................................................................... 14.oldal 6.3. Az óvodai élet megszervezése, a nevelés tervezése és időkeretei ............................................... 15.oldal 6.3.1. A napirend tartalma és időkeretei............................................................................................. 15.oldal 6.3.2. A hetirend tartalma és időkeretei ............................................................................................. 15.oldal 6.3.3. A nevelőmunka dokumentálása ............................................................................................... 16.oldal 6.4. Szülő, tanuló, pedagógus és az intézménypartnerei együttműködése, kapcsolattartása ............. 16.oldal 6.4.1. A fenntartóval való kapcsolat ................................................................................................... 16.oldal 6.4.2. Család – óvoda kapcsolat ......................................................................................................... 17.oldal 6.4.3. Az iskolával való kapcsolattartás ............................................................................................. 18.oldal 6.4.4. Pedagógiai munkát segítő intézményekkel .............................................................................. 19.oldal 6.4.4.1. Egészségügyi felügyelettel való kapcsolattartás ................................................................... 19.oldal 6.4.4.2. A kistérségi gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás ........................ 19.oldal 6.4.5. Pedagógiai szakszolgálattal és szakértői bizottsággal való kapcsolattartás ............................ 20. oldal 6.4.6. Pedagógiai szakmai szolgáltatással való kapcsolattartás ......................................................... 21.oldal 6.4.7. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása ...................................................... 21.oldal 6.4.8. A történelmi egyházak hitoktató nevelőivel való kapcsolattartás ............................................ 21.oldal 6.4.9. További kapcsolatok ................................................................................................................ 22.oldal

3

7. Az óvoda elvárásai, az óvodába lépés feltételei ............................................................................. 22.oldal 8. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógusok feladatai ........................................ 23.oldal 8.1. A játék ......................................................................................................................................... 23.oldal 8.2. Az anyanyelvi nevelés ................................................................................................................. 26.oldal 8.3. Verselés, mesélés ........................................................................................................................ 27.oldal 8.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................................... 32.oldal 8.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ....................................................................................... 37.oldal 8.6. Mozgás ........................................................................................................................................ 39.oldal 8.7. A külső világ tevékeny megismerése .......................................................................................... 43.oldal 8.8. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés........................................................................................ 49.oldal 8.9. Munka jellegű tevékenységek ..................................................................................................... 54.oldal 8.10. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................................ 58.oldal 9. Iskolaérettség, óvoda-iskola átmenet ............................................................................................. 59.oldal 9.1. Iskolaérettség............................................................................................................................... 59.oldal 9.2. Iskola-óvoda átmenet .................................................................................................................. 60.oldal 10. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén- prog. megvalósulásának sikerkritériumai ......... 61.oldal 11. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................................. 65.oldal 12. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek ............................................................................................. 67.oldal 13. Gyermekvédelmi feladataink ....................................................................................................... 71.oldal 14. Óvodai ünnepek, megemlékezések .............................................................................................. 73.oldal 15. Az óvoda szolgáltatásai ................................................................................................................ 75.oldal 16. Végrehajtáshoz szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ..... 75.oldal 17. Óvodánk ellenőrzési terve-értékelési rendszere ........................................................................... 75.oldal 18. Általános rendelkezések ............................................................................................................... 76.oldal 18.1. A pedagógiai program készítésének eljárási rendje .................................................................. 76.oldal 18.2. Pedagógiai program hatálya ...................................................................................................... 76.oldal 18.3. A pedagógiai program jogszabályi alapjai ................................................................................ 77.oldal 19. Eljárási rend határozatainak dokumentálása ................................................................................ 78.oldal 20. Mellékletek ................................................................................................................................... 79.oldal 20.1. Legitimációs záradék................................................................................................................. 79.oldal 20.2. Jegyzék ...................................................................................................................................... 80.oldal

4

Nevelőtestületünk mottója: ” A gyermek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi, ártatlan lelkében van valami égi, egész kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés: ígéret és gyönyörűség.” Gárdonyi Géza

1. 1.1.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az óvoda adatai

Név: Cím:

Nyáregyházi Napsugár Óvoda 2723 Nyáregyháza Ady Endre út 1/a Telefon/fax: 06 29 490-015 E-mail: [email protected],[email protected] Fenntartója:Nyáregyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete Címe: 2723 Nyáregyháza, Nyáry Pál út 37. Székhely: 2723 Nyáregyháza, Ady Endre út 1/A. Telephely: 2723 Nyáregyháza Jókai út 1. Csoportok száma: 6 csoport 1.2.

Helyzetkép

1.2.1. Szociokultúrális környezet Nyáregyháza Budapesttől keleti irányban 50 kim-re, a monori kistérség déli részén, helyezkedik el. Két nagyobb településre osztható: Alsó-, és Felsőnyáregyházára. A települések egymástól 1-4 km távolságra vannak. A központi településrész Alsónyáregyháza, itt működnek a központi intézmények (iskola, óvoda, egészségügyi intézmények, polgármesteri hivatal). A lakónépesség száma 3 700 fő, mely kismértékben gyarapszik. Ma a falu aktív kereső lakosságának csak kis része dolgozik helyben, 80%-uk Budapesten kényszerül munkát vállalni, ami ingázással oldható meg. A település lakosságán belül, az etnikumi (cigány) lakosság száma elenyésző kb. 60 fő. Felsőnyáregyházához további településrészek tartoznak: Károlyi-telep, Szentimre-telep, Kossuth-telep. A könnyebb megélhetés reményében sok család költözött az utóbbi években a nyugodt, tiszta levegőjű falurészbe. Többek között ez magyarázza, hogy sok a nehéz anyagi körülmények között élő család, és az átlagosnál jóval több a gyermekek között a hátrányos, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

5

1.2.2. Óvodáink története, múltja Nyáregyházi Napsugár Óvoda 1945. július 15-én kezdi meg működését az időszakos napközi otthon a jelenlegi Diófasor utcában. Ez a napközi otthon inkább gyermekmegőrzőre hasonlított, mivel a gyermekek csak addig voltak itt, amíg a szüleik a földeken dolgoztak. Télen a napközi otthon leginkább szünetelt. A berendezés, játékkészlet minimális, saját készítésű volt. 1959. novemberétől lesz állandó működésű. 1964-ben az óvoda a Manno kastélyba költözik, itt három termet és főzőhelységet kap. Önálló konyhája látja el a gyermekek étkeztetését. 1965-ben 60 főre emelkedik a létszám, abban az időben az óvónők házról házra jártak, hogy a családok engedjék kisgyermekeiket óvodába. Ez az állapot, csak később, 1970-71ben, a gyermekgondozási segély (GYES) bevezetésével változott meg. 1973-ban az épületet átalakítják, bevezetik a vizet, központi fűtéssel és modernül felszerelt konyhával látják el. Három csoportban négy óvónő ( köztük egy vezető óvónő) és három dajka látta el az óvodai teendőket. Időközben az óvodákat integrálták, így igazgatásilag elszakadt az általános iskolától. A hivatalos neve Óvodai Intézmény Nyáregyháza. Konyhája főző konyhából melegítő konyhává alakult át. 1990-ben a rendszerváltás idején a Nyáregyháza község levált a Pilisi Nagyközségi Közös Tanácsról és önálló polgármesterséget, képviselő-testületet létesített 1991. január 1-én. Így az óvoda fenntartói hatáskörét is átveszik. Az intézmény gazdasági téren részben önálló. A csoportok létszámai messze felülmúlták az oktatási törvényben megszabott 20-25 főt. 1999. szeptember 1-én ÁMK. létesült Nyáregyházán, melynek keretében óvodai egységgé válik az intézmény, a vezető helyettesség megszűnt, és az óvoda vezetőjének is gyermekcsoportban kellett töltenie bizonyos óraszámot. 2006. augusztus 1-én megszűnt az ÁMK., a szervezeti rend újból megváltozott, az óvodavezető csoportban letöltendő óraszáma lecsökkent, mellé ismét vezető helyettes került. 2006. karácsonya előtt igazán szép ajándékot kapott községünk. Az Ady Endre utca 1/A – ban a gyermekek egy új négy csoportos óvodát vehettek birtokukba. A földszinten négy csoportszoba, a hozzájuk tartozó mosdókkal, öltözőkkel, melegítő konyha, orvosi szoba, iroda, öltöző és raktárhelység található. Az emeleten, melyre kényelmes lépcsőfok vezet fel, tornaszoba, fejlesztő szoba, és mosó-, vasaló helység kapott helyet; itt helyezkedik el a kazán is. 2010. szeptemberétől az idáig működő homogén csoportot a vegyes csoportforma váltja fel. 2012.szeptemberétől a Képviselő-testület engedélyezte a 4. csoport beindítását 2013-ban a Nevelőtestülettel közösen elkészítettük saját Helyi nevelési programunkat, melynek címe „Hétköznapi varázslatok", és a 2014-es nevelési évtől került bevezetésre. Tapasztalataink azt igazolják, hogy ez egy jól kidolgozott, a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, alaposan megtervezett, és jól megvalósítható program, mellyel óvodánk színvonalas nevelési lehetőséget biztosít a hozzánk járó gyermekeknek.

6

2015-ben a Központi Óvodában 8 óvodapedagógus (1 óvodavezető), 1 pedagógiai asszisztens, 4 dajka, 1 óvodatitkár dolgozik.

Nyáregyházi Napsugár Óvoda Tagóvodája Felsőnyáregyházán 1949-ben létesítettek napközi otthonos óvodát, mely abban az időben gyermekmegőrzést szolgálta. 1968. szeptemberében az óvoda - vegyes csoporttal - a településen kívül Leiden Károly kastélyában kapott helyett, ahol iskola is működött. 1975-ben két óvónő munkáját egy dajka és egy konyhai dolgozó segítette. A kastély állaga romlott, így az önkormányzat anyagi okok miatt értékesítette az épületet, majd bérleti díj fejében működtette. A magas költség azonban arra késztette az új önkormányzatot, hogy pályázatból és anyagi segítség hozzáadásával 2002-ben egy új, korszerű 2 csoportos óvodát adjon át. Az új óvoda a falurész szívében helyezkedik el. Férőhelyeinek száma 50 fő, dolgozók száma 6 fő. Ebből 3 fő óvodapedagógus (1tagóvodavezető), 2 fő dajka, 1 fő pedagógiai asszisztens.

2. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK SZAKMAI KONCEPCIÓJA Intézményünk 1999 óta a Chrappán Magdolna-Fábián Katalin által kidolgozott, Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programmal dolgozik. Tekintettel arra, hogy e program szemlélete, gyakorlata (gyermekközpontú, nevelésközpontú tevékenységközpontú) óvodánkban, teljes mértékben bevált, továbbra is alapnak tekintjük. Pedagógusaink 2009-ben, a TÁMOP 3.1.4-08/01-2009-0021 pályázat segítségével, lehetőséget kaptak arra, hogy a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetését és gyakorlati alkalmazását elsajátítsák. Úgy véljük, hogy ez a program, olyan innovatív, hasznos és haladó alapelveket, célokat, feladatokat stb. tartalmazott, amelyek révén szemléletváltás következett be a nevelés minden terültén. A programok összevetése során kiderült, hogy nem tartalmaztak egymásnak ellentmondó eltéréseket, hasonlóságokat viszont, nagy számban, ami az szemléletmódot, alapelveket, célokat, módszereket, eszközöket stb. illeti. Lényegében a két programban olyan elemek találhatóak, amelyek hatékonyan kiegészítették egymást. Nevelőtestületünk szerint, a két program ötvözésével, a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva, lehetőséget teremthetünk óvodánk még színvonalasabb szakmai működésére. Nevelőtestületünk úgy döntött, hogy továbbra is az évszakokon alapuló éves terveket alkalmazzuk. A csomag témajavaslatait minden pedagógus egyéni elképzelése szerint dolgozhatja fel és építheti be nevelő-fejlesztő munkájába. Ezáltal megőrizhető a pedagógiai szabadság, kreativitás, rugalmasság, spontaneitás és nem utolsó sorban a helyi sajátosságokhoz, adott lehetőségekhez való alkalmazkodás.

7

Óvodánkban egy Szakmai Munkaközösség működik, melynek minden óvodapedagógusunk tagja. Célja, közös szemlélet kialakítása, szakmai célkitűzések, tervek megvalósítása és a pedagógiai munka színvonalának megőrzése, ill. fejlesztése (külsőbelső továbbképzések). Kiemelt feladata a felmérések eredményeinek (egyéni és csoportosan összesített) kiértékelése, elemzése (félévente), az ezekre alapozott fejlesztési tervek kidolgozása, valamint a partneri igény és elégedettségmérés eredményeinek figyelemmel kísérése és szükségeses korrekciós lehetőségek közös kiválasztása, megvalósítása. Pedagógiai programunk garantálja A gyerekek számára Reményeink szerint, a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort biztosítunk, amelyben:  kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak,  kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben,  átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát,  a zenében, táncban átélhetik a hangzás, a szabad mozgás, az együttesség örömét  átérezhetik a hagyományok üzenetét,  lehetőségünk van bábozásra, dramatizálásra, ezekben érzelmeik, gondolataik kifejezésére  nap, mint nap változatos, gazdag ismereteket, élményeket szerezhetnek önmagukról, a közösségről, a természeti, tárgyi és társadalmi környezetről, a természet szépségeiről, csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról stb.  játszva, közvetlenül tevékenykedve tanulhatnak egymástól és a felnőttektől,  sajátos érdeklődésük, igényeik szerint vizsgálódhatnak, fedezhetik fel a környező világot  a kérdéseiket, gondolataikat, vágyaikat bátran, nyíltan megfogalmazhatják,  a problémahelyzeteket számos megoldással oldhatják meg elképzeléseik, kreativitásuk szerint A szülők számára Programunk megvalósítása során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy a program középpontjában a gyermekük áll,  a boldog gyerekkort kívánjuk biztosítani a gyereke(i)k számára,  a program alkalmazása eredményeként a gyermekük az iskolára alkalmas lesz  gyermekük komplex képességei fejlődnek,  figyelembe vesszük a gyermeke(i) egyéni és életkori sajátosságait,  értékeljük gyermeke(i) azon tulajdonságát, amelyek csak rá jellemzőek,  gyermekének megtanítjuk értékelni és elfogadni a másik gyerek másságát is,  gyermeke(i) számára olyan tudástartalmat adunk át, amelyek megalapozzák - az iskolai tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket,  gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese- és mondavilág, tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetítünk, amelyek örök érvényűek,  a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van 8

 nevelésünk fő eszköze a szabad játék  plusz szolgáltatások nem terhelik meg a gyermeke(i)t,  számukra nem jelent többletköltséget,  a gyermekével való közös gyűjtőmunkát a közös élményfeldolgozás követi,  az óvodával való együttműködésük szorosabbá válhat, fejlődhet,  gyermekének több saját élményben, tapasztalatszerzésben lesz része,  programunk figyelembe veszi a szülői igényeket, észrevételeiket is. Az óvodapedagógusok számára lehetőséget ad  az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltésére,  az óvoda-iskola átmenet témakörének, az inkluzív pedagógia, a környezettudatos és egészséges életmódra nevelés, továbbá az erkölcsi és közösségi nevelés új tartalmú megközelítésére  a céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelő-, oktatómunka megélésére,  a nevelési színterek (család, óvoda, iskola) összehangolt együttműködésére  saját kompetenciájának fejlesztésére (ismeret, tudás, attitűd),  olyan beállítódás generálása, amely befogadóvá teszi az óvodapedagógiai új, innovatív pedagógiai jelenségei, történései iránt,  olyan beállítódás generálása, amely a prevenció hatékonyságát hirdeti a korrekcióval szemben,  a gyerekek differenciálisi szintek, képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs, verbális, nonverbális) szerinti fejlesztésére,  a holisztikus látásmód kialakítására, mind a gyermek egész személyiségének fejlesztésre, mind a saját látásmódjának fejlesztése terén,  a pedagógusokkal szemben támasztott, megváltozott követelmények és szerepek teljesítéséhez, betöltéséhez,  a saját kulturális identitása megtartására,  a szakmai elismerésre,  az ön- és továbbképzésre,  a pedagógiai, a módszertani szabadság megélésére,  a pedagógiai innovációban való részvételre,  a programban rejlő élmények és tapasztalatok szerzésére és megélésére,  a kiégés szindrómájának elkerülésére. A fenntartó számára  a fenntartás alatt működő óvoda alap- és speciális feladatait a továbbiakban teljesíteni tudja,  a pedagógiai program alkalmazása a meglévő anyagi keret mellett megvalósítható  az óvoda alapító okiratának belső tartalma megmarad,  a fenntartó bizonyságot nyerhet a felől, hogy az általa fenntartott intézmény szakmailag minőségi munkát végez  a pedagógiai programnak is köszönhetően, vélhetően emelkedni fog az intézményünkbe beiratkozni kívánó óvodáskorú gyermekek száma. 9

3. PEDAGÓGIAI ALPELVEINK Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az azzal összhangban lévő Pedagógiai Programunk egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelésünk sokszínűsége által megfeleljünk a társadalomnak és a gyermekek érdekeinek. Az ONOAP-nak megfelelően: 3.1. Óvodai nevelésünk célja Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 3.2. Óvodai nevelésünk alapelvei  Tervszerűség, tudatosság, következetesség  A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi  A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását  A nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiséghez igazodnak  Elfogadó, türelmes, empatikus, példaértékű nevelői attitűd  Közvetlen, cselekvő, tevékenységek általi nevelés megvalósítása  Játékosság előtérbe helyezése  Egyénre szabott bánásmód érvényesülése  Folyamatos, rendszeres együttműködés a szülővel, tiszteletben tartva a családi nevelés elsődlegességét  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (különleges bánásmódot igénylő gyermek, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek) fejlesztése.

4. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 4.1. Gyermekkép A nevelésünk középpontjában a gyermek áll, aki fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők hatásának következtében a gyermek sajátos, életkorként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek legjellemzőbb tulajdonsága a nyitottság, az érdeklődés, a befogadás, a tudni akarás és az önmegvalósítás. Ezt ismerve, óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyerek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretet teljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Célunk testileg, lelkileg, szociálisan egészséges, harmonikus személyiségek kialakulásának meglapozása.

10

4.2. Óvodakép Az ONOAP szerint „az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család…az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéséig”. Tehát az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Nevelési elveink megvalósításában szorosan együttműködünk a legközvetlenebb nevelési partnereinkkel, a családdal és az iskolával. Óvodánk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvodai nevelőmunkába, szükség szerint, bevonjuk a különböző társadalmi, közművelődési, egészségügyi, gazdasági és egyéb szervezetek képviselőit is.

5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód alakítása  az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 5.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése 11

 az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása  megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 5.2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés  Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy  már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket  az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze  az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek  az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, megéretésére, tiszteletére A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (logopédus, gyógypedagógus stb.) közreműködésével. 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az 12

óvodai nevelőtevékenység égészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására ás a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai:  a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása  az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodásalkotóképesség és a kreativitás fejlesztése. 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI INTÉZMÉNYÜNKBEN 6.1. Személyi feltételek Óvodánk rendelkezik a törvény által előírt személyi feltételekkel a pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósításához. Az óvodapedagógusok sokoldalú szakképzettsége, valamint szakmai elhivatottsága garancia a program célkitűzéseinek megvalósítására. Fejlődési, megújulási igényük folyamatos, ezért ismereteik, tapasztalataik bővítését rendszeresen külső-belső továbbképzések során valósítják meg. A dajkák szakképzettek, a nevelést hatékonyan segítő partnerek, ebből kifolyólag fontos szerepet töltenek be minden csoport életében. A nevelőmunka kulcsszereplői, az óvodapedagógusok, jelen vannak és aktívan közreműködnek a gyermekek személyiségfejlesztésében, a nevelés egész időtartamában. Úgy véljük, eredményes nevelés az óvodapedagógusi tevékenység, a pedagógiai asszisztens és a nevelő munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkája révén valósítható meg. A részképesség zavarokkal, a tanulásban akadályozott gyermekekkel szakképzett gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus kollégáink foglalkoznak. A nagycsoportosok logopédiai fejlesztését az intézményünkbe kijáró szakképzett logopédus valósítja meg.

Humán erőforrásunk Létszám: 20 fő Óvodapedagógus: 11 fő, melyből 1 fő óvodavezető, 1 fő óvodavezető- helyettes, 1 fő tagóvoda- vezető, Pedagógiai asszisztens: 2 fő Dajka: 6 fő Óvodatitkár: 1 fő

13

Óvodavezető

Tagóvodavezető

Óvodavezetőhelyettes

Tagóvoda óvodapedagógus

Tagóvoda nevokt-munk. segít.

Szakmai munkak. vez. Nevelőtestület

Nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítők

Óvodatitkár

6.2. Tárgyi feltételek Intézményünk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltétellel és az eszköznormával. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfelel változó testméretének, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődésüket. Lehetővé teszi mozgás-és játékigényük kielégítését és meleg, barátságos, családias, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi őket körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelve kerültek elhelyezésre. Az óvoda ugyanakkor egészséges és biztonságos munkakörnyezetet biztosít az óvoda dolgozóinak és lehetőséget teremt a szülők megfelelő fogadására. 6.2.1. Tárgyi feltételek óvodai egységekre lebontva Nyáregyházi Napsugár Óvoda Óvodánk esztétikusan berendezett, családias hangulatú. Az épület és udvara a korszerű feltételeknek és a jogszabályi előírásoknak megfelelő. Önálló tornateremmel rendelkezik. A játékkal való ellátottság jó szintű, melyek az önkormányzat és a szülők támogatásával, valamint pályázati pénzekből folyamatosan bővítünk. Az udvari játékok EU-szabványnak megfelelőek. Nyáregyházi Napsugár Óvoda Tagóvodája Az épület és udvara a korszerű feltételeknek megfelel, azonban belső helyiségei közül hiányzik a tornaszoba, nevelői szoba, felnőtt öltöző és a fejlesztő szoba. A felső szint beépítése megoldaná ezt a problémát, mely későbbi fejlesztési terveink között szerepel is. A bútorok újak, a játékok pótlása folyamatos. Az udvari játékok az EU-szabványnak megfelelnek.

14

6.3. Az óvodai élet megszervezése, a nevelés tervezése és időkeretei A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességet, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Mind a napi-, mind a hetirend elkészítése az óvodapedagógus feladata. Az egész nevelési évre érvényes, azaz szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Mindkettő megváltoztatható az év folyamán, amennyiben az évszakok váltakozása vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi. 6.3.1. A napirend tartalma és időkeretei Az óvoda nyitvatartási ideje alatt, az óvodai élet minden csoportban gondosan megtervezett, megszervezett napirend szerint zajlik. A központi óvodában minden nap 6.00-17.30,a tagóvodában 6.30-17.00 óráig. A napirend tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Nem töredezett, nem szakaszos, nincs várakozás, vagy sürgetés, azaz nincs „holt idő”. Figyelembe veszi a különböző korú és fejlettségű gyermekek szükségleteit, életkori sajátosságait, lehetővé teszi, hogy a gyermekek hosszú és összefüggő időt tölthessenek játékkal, tevékenykedéssel, tapasztalatszerzéssel (egyénileg vagy kisebb-nagyobb csoportokban stb.) A napirend összeállításánál fő szempont, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, hogy mindenre jusson elég idő, szervezési és gondozási feladatok, szükségletek kielégítése, pl. étkezés, mosdóhasználat, öltözködés, mozgás, pihenés stb.), játék, kötetlen és kötött foglalkozások lebonyolítására stb. 6.3.2. A hetirend tartalma és időkeretei Naponta (10-20’) Hétfő

Kedd

Szerda Csütörtök

Péntek

Naponta (10-35’)

Rajzolás, festés, mintázás, kézi Mindennapos mozgás munka Verselés-mesélés, Anyanyelvi nevelés Mindennapos mozgás Külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés,Anyanyelvi (környezeti tartalmú nevelés tapasztalatok) Verselés, mesélés,Anyanyelvi Mozgás nevelés Mindennapos mozgás Külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés, Anyanyelvi (matematikai tartalmú nevelés tapasztalatok) Mindennapos mozgás Ének, zene, énekes játék, Verselés, mesélés, Anyanyelvi gyermektánc nevelés

15

A táblázat kötelező jellegű tevékenységi formákat tartalmaz minden csoport számára, de a felsorolt tevékenységi területek a hetirendben való sorrendje csoportonként változó lehet. A gyermekek igényeinek, képességeinek és az aktuálisan adódó lehetőségek figyelembevételével, nemcsak a komplex foglalkozások helyszínei, de természetesen az időkeretei is változtathatóak. 6.3.3. A nevelőmunka dokumentálása Az óvodai nevelés tervezését, megvalósulását, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok rögzítik. Az óvodapedagógusok feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:  Csoportnapló naprakész vezetése  Éves nevelési munkaterv készítése  Hetirend és napirend összeállítása  Tematikus tervezés készítése (kétheti lebontásban)  A nevelés-tanulás tervezése és értékelése (3 havi lebontásban)  Jelenléti és mulasztási napló naprakész vezetése  A gyermek fejlődésének nyomon követését szolgáló dokumentumok vezetése (anamnézis, felmérőlapok, rajzok, szakértői vélemények, írásos feljegyzések a gyermekről, szülők tudomásulvételi nyilatkozatai, egyéni fejlesztési tervek stb.) Az óvodapedagógusok rendszeresen használják az IKT eszközöket a pedagógiai tevékenységük során (csoportnaplók kitöltése, tervezetek írása, egyéb adminisztratív munka, foglalkozás előkészítésénél és foglalkozások alatt, műsorokra való készülés, stb.). 6.4. Szülő, tanuló, pedagógus és az intézménypartnerei együttműködése, kapcsolattartása Óvodánk helyi nevelési programja a gyermekek személyiségfejlesztését nem egyedül az óvodapedagógusokra alapozza. Feltételezzük a szoros és személyes együttműködést a szülőkkel, gondozókkal, a család egészével, a szülői közösséggel, a lakókörnyezettel, az önkormányzattal, az óvoda egészségügyi ellátását segítő szakemberekkel, az egyházzal, az iskolával és az óvoda valamennyi munkatársával. Az eredményes együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében a következő célkitűzéseink vannak: 6.4.1. A fenntartóval való kapcsolat ( Nyáregyháza Önkormányzat Képviselőtestülete) A fenntartónak telefon, fax, levél, e-mail formájában szóbeli vagy írásos tájékoztatást nyújtunk. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, pénzügyi-gazdálkodási,tanügyigazgatási jelentéseinket, valamint a nevelő testület által elfogadott munkatervet, beszámolót.

16

A kapcsolattartás formái és módja:  testületi, bizottsági üléseken való részvétel,  polgármester tájékoztatása az óvodában történtekről, feladatokról,  a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele - annak végrehajtása céljából,  ünnepélyeken való részvétel; Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos,elsősorban a következő területekre terjed ki: a) az intézmény fejlesztésére, átszervezésére, megszüntetésére b) az intézmény tevékenységi körének módosítására c) az intézmény szakmai-, pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére (a költségvetésére, költségtérítésekre, személyi-, tárgyi feltételrendszer javítására, stb.) d) az intézményben folyó minőségbiztosítási tevékenység értékelése, nyilvánosságra hozására.) e) az intézmény ellenőrzésére: ea) gazdálkodási-, jogszabály-szerűségi, törvényességi szempontból eb) a szakmai munka eredményessége, értékelése tekintetében ec) az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység tekintetében ed) a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében f) az intézmény és a fenntartó kapcsolata esetiaz intézményi SZMSZ, és Házirendjének jóváhagyása és módosítása, a Pedagógiai program jóváhagyása tekintetében Kapcsolattartó személy: óvodavezető 6.4.2. Család – óvoda kapcsolat Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A családdal együtt, összhangban formálhatjuk a gyermeki személyiséget az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A szülők által, csoportonként kiválasztott, szülői közösségi képviselők (SZK), rendszeresen konzultálnak és együttműködnek az óvoda vezetőségével, az óvodapedagógusokkal, valamint a többi szülővel. Figyelemmel kísérik az intézménybe folyó pedagógiai-nevelő munkát, javaslataikkal, észrevételeikkel, ill. tevékenységeik által segítik és támogatják azt. A „Szülők a gyermekekért” elnevezésű alapítvány is hatékonyan hozzájárul az óvoda működési feltételeinek javításához, fejlesztéséhez, különböző programjainak megvalósításához. A kapcsolattartás formái: Beiratkozás (a gyermekkel)  Szülős beszoktatás, a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása  Egyéni beszélgetések a szülőkkel (a pedagógusok megismerkedhetnek a családok nevelési szokásaival, értékrendjével, illetve a szülők az óvodai nevelés alapelveivel, módszereivel stb.) 17

 Szülői értekezletek (évente min. két alkalommal)  Szülői közösségek kialakítása és működtetése (SZK)  Nyílt nap szervezése  Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a pedagógus által félévente a gyermekről készített írásos felmérés eredményeinek megbeszélése.  Fogadóórák biztosítása.  Közös óvodai programok, rendezvények családokkal pl. Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, kirándulások, családi napok, kézműves délelőttök stb.  A leendő első osztályosok szülei részére, szülői értekezlet biztosítása  Partneri igény- és elégedettség mérése

Elvárások:  az óvodapedagógus tájékoztassa a szülőket az óvodában történtekről, ugyanakkor ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban  a szülők kérését, javaslatait mindig vegye komolyan, reagáljon azokra, biztosítsa a folyamatosságot az óvodai és családi élet között.  gyermekük jól érezze magát az óvodában  biztonságos, családias, szerető légkörben nevelkedjen  gyermekük testi-lelki szükségletei maradéktalanul kielégítést nyerjenek  gyermekük képességeinek kibontakoztatása és személyiségfejlődése biztosított legyen  az óvoda dolgozóival, nevelőivel kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködés létrejöjjön  megfelelő tájékoztatást kapjanak a gyermekük fejlődésével kapcsolatosan  kialakuljon az életkornak megfelelő szokás- és szabályrendszer  a gyermekük tapasztalatokkal, élményekkel, ismeretekkel gazdagodjon, játékos formában  szükség esetén megfelelő szakemberek segítsék a gyermekük egészséges fejlődését, előrehaladását  az óvoda szervezzen az intézményen belül és kívül fejlesztő foglalkozásokat, programokat, rendezvényeket  az óvodáskor végére képes legyen az iskolai elvárásoknak megfelelni Kapcsolattartó személy: óvodavezető, óvodapedagógusok 6.4.3. Az iskolával való kapcsolattartás Fontos a kölcsönös nyitottság, a folyamatos kapcsolattartás, egymás munkájának megismerése és tisztelete. Törekszünk arra, hogy a gyermekek zökkenőmentes iskolakezdése érdekében a tanítók minél jobban tájékozódjanak óvodánk programjáról, megismerhessék az iskolába készülő gyermeket illetve megkapják a csoportok óvodapedagógusaitól a velük kapcsolatok információkat /programunk fő célja egyéni fejlesztéseink, eltérő képességek figyelembevétele stb./

18

Elvárások:  Rendszeres óvoda- iskola kapcsolattartás a zökkenőmentes átmenet megvalósításáért  Gyermekek fejlődésének nyomon- és után követése legalább az iskola első évében  Közös programok, hospitálások szervezése a résztvevő intézményekkel A kapcsolattartás formái:  Szülői értekezlet szervezése a leendő első osztályos szülők részére (tanítók, iskolaigazgató részvételével)  Tanítók látogatása az óvodába a leendő elsős gyerekek személyes megismerése céljából.  Nagycsoportosok látogatása az iskolába tanórák megtekintésével.  Óvodapedagógusok látogatása nyílt nap keretében az első osztályosok tekintetében.  Partneri igény- és elégedettség mérése  Óvodapedagógusok- tanítók közös megbeszélései, tapasztalatcserék stb.  Kölcsönös meghívások teljesítése pl. zsűrizés (ének- zene, szavaló verseny, ,ünnepélyek stb.), Kapcsolattartó személy: óvodavezető, óvodapedagógusok 6.4.4. Pedagógiai munkát segítő intézményekkel 6 4.4.1. Egészségügyi felügyelettel való kapcsolattartás A gyermekek, valamint az intézményben dolgozó valamennyi munkatárs rendszeres egészségügyi felügyeletét, az alkalmazottak rendszeres üzemorvosi vizsgálatát, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást - az intézmény a tárgyévi költségvetése terhére rendszeresen biztosítja. Az egészségügyi ellátás: a gyermekorvos, foglalkozás-egészségügyi üzemorvos és a fogorvos együttes szolgáltatásából áll. A gyermekek egészségügyi ellátásban közreműködik még a védőnő. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás kiterjed: a) A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra b) Az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálatának megszervezésére. c) Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra, a munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése, az Intézmény tárgyévi költségvetése terhére szervezett és biztosított időszakos orvosi vizsgálatokra Kapcsolattartó személy: óvodavezető, tagóvoda-vezető,

6.4.4.2. A Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: a) a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal

19

b) a gyermekvédelmi gondoskodáshoz, rendszerhez kapcsolódó, a feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (jegyzői gyámhatóság, Gyámhivatal, rendőrség, ügyészség). Az intézmény segítséget kér a Családsegítő Szolgálattól (a továbbiakban: Szolgálat), ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a) a gyermekjóléti szolgálat értesítése - ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja (esetjelzés) b) esetmegbeszélés - az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére c) a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget d) előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére Kapcsolattartó személy: óvodavezető, tagóvoda-vezető, az óvoda gyermekvédelmi megbízottjai 6.4.5.Pedagógiai szakszolgálattal kapcsolattartás formái A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed: a) a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére, b) az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására, c) a gyerekek nevelési tanácsadóban történő pszichológiai fejlesztésére, foglalkozására (magatartás problémák esetén), d) a vezetők konzultációs kapcsolatot tartanak a nevelési tanácsadóval a vizsgálatra küldött gyermekekkel kapcsolatban, e) utazó logopédus hiánya esetén a beszédhibás, nagycsoportos gyermekek vizsgálata, fejlesztése, f) szükség esetén óvodapszichológus igénybevétele. A vizsgálat eredménye ismeretében intézményünkben gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus foglalkozik az érintett gyermekekkel. Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Monori Tagintézménye 2200 Monor, Deák Ferenc utca. 12. tel: 06 20-48-47-499 ; 06-29/611-080 Email: [email protected]

Kapcsolattartók: vezetők

20

Szakértői bizottsággal való kapcsolattartás A nevelési év során, ha a gyermeknél felmerül az értelmi fejlettség elmaradása – SNI (TANAK), a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményét követően, illetve a tankötelezettség megállapítása érdekében (7 életévét betöltött gyermek esetén). Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 2700 Cegléd, Buzogány u. 23. Tel.: 06 (53) 500- 034/Fax:06(53) 310-012 Kapcsolattartó személy: óvodavezető, gyógypedagógusok

6.4.6. Pedagógiai szakmai szolgáltatással kapcsolat (Nkt. 19.§) Intézményi szinten: MÓD-SZER-TÁR és MOE(Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás óvodai szinten: a) a pedagógiai értékelés, b) a szaktanácsadás, c) a pedagógiai tájékoztatás, d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás, e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, Kapcsolattartó: óvodavezető 6.4.7. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása (pl. települési nyugdíjas klubok, önkéntes tűzoltók) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a kulturális tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve eseti programokban jelenik meg. A programért felelős óvodapedagógus feladata a kapcsolattartás felvétele- a program lebonyolítása. Kapcsolattartó személy:

Szakmai Munkaközösség

6.4.8. A történelmi egyházak hitoktató nevelőivel való kapcsolattartás Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit - és vallásoktatást (2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről 35. § és a 35/B. §). A gyermekek hit és vallásoktatásban való részvételéhez, írásban ki kell kérni az érintett szülők véleményét, szükség szerinti hozzájárulását (jelentkezés). Az oktatás előkészítéséhez és megszervezéséhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás. A hitoktatást az egyház által biztosított hitoktató tartja. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához előzetesen be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.

21

Az óvodával kötött megállapodás alapján, a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés egész folyamatát. Az óvoda biztosítja a hitoktatás tevékenységhez szükséges helyet és eszközöket (kitakarított és berendezett helyiség, színes ceruza biztosítása). Az óvodai és a szolgáltatást igénybe vevők kötelesek tiszteletben tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. Az óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezető kötelessége a fakultatív szolgáltatások színvonalát folyamatosan ellenőrizni. Kapcsolattartó személy: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető 6.4.9. További kapcsolatok: - ÁNTSZ, - Környező óvodai intézményekkel, - Baba-mama klub, - Közművelődési intézményekkel pl.: Kaszner Margit- Ezredvég Múzeum és Babagyűjtemény, - Helyi civil szervezetek (pl. Önkéntes Tűzoltók Egyesülete), - Meghívott művészek, együttesek, társulatok.

7. AZ ÓVODA ELVÁRÁSAI, AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 2015. szeptember 1-től 3 éves kortól kötelezővé válik az óvodába lépés. A törvény rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától, legalább napi 4 órában, kötelező óvodai foglalkozásokon vegyen részt. Lehetséges felmentést kapni a 3. éves kortól való óvodába járás alól, ezt a szülő kezdeményezheti, és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével. Az óvodánkban lépés feltételei még: a szobatisztaság és az alapfokú önkiszolgálás (WC használat, étkezés, öltözködés). A felvétel egész évben folyamatos. A beszoktatás (befogadás) fokozatosan- igény esetén- a szülő jelenlétében történik. Sajátos nevelési-igényű gyerekek integrált nevelését az alapító okiratban foglaltak alapján vállaljuk.

22

8. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 8.1. A JÁTÉK Alapelvek „A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad- képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.” /ONOAP/ Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenység szervezésben is meg kell mutatkoznia. A kapcsolatok és a csoporttudat alakulásának igazi terepe a játék. Az együttlét biztonságot ad, a „mi együtt” élménye egyedülálló személyiségformáló lehetőség. Játék közben aktívan fejlődnek interperszonális kapcsolatai. A játék jellemzői - A gyermek önkéntes, szabadon választott tevékenysége, melyben minden megtörténhet. - A játékot örömérzés kíséri – funkciógyakorlás öröméből, ismétlések biztonságából, alkotás öröméből, vágyteljesítés öröméből, konfliktusos érzésektől való megszabadulásból, veszélyek legyőzéséből, kellemes élmények újraéléséből, társakkal való együttlétből fakad. -A játék komolysága - A játéktudat - Utánzás - Sajátosan céltudatos tevékenység Az óvodapedagógus szerepe, feladatai Az óvodapedagógus megfelelő, játékra ösztönző, biztonságérzetet adó, derűs, szeretetteljes légkört teremt. Megteremti azokat a feltételeket, melyek kedvezően hatnak az igazi szabad, boldog játék kialakulására, formáinak, tartalmának gazdagítására, amelynek segítségével a játék sokoldalúbbá válik. Az óvodapedagógus a kisgyermek valódi játszótársa, modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, ill.segítővé, kezdeményezővé válik, ha

23

a játékfolyamat elakad. Jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő – a gyermekek eltérő igényeit kielégítő, állandó és ideiglenes játszóhelyeket - alakít ki a különböző jellegű játékokhoz. A gyermeki fantáziát segítő játékszereket /fakockák, lego,stb./, anyagokat /homok, víz, termések, kavics, gyöngy, rongy, fa, karton,stb./, tematikus játékszereket /babakocsi, kisautó, baba, orvosos, fodrászos, boltos, babakonyhai játék kellékeit /biztosít, melyek növelik a gyerekek játékkedvét, elősegítik a játék tartalmának gazdagítását. Célszerűen megválogatja a különböző részképesség fejlesztő játékokat / építő-, kirakó-, társas-, memória-, mozgásos-, családjátékok eszközeit. Biztosítja, hogy a gyerek igénye szerint játszhasson egyedül és csoportokban is. Biztosítja, hogy a gyermek minél több élményt szerezhessen az őt körülvevő környezetből. A különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játékban átélheti, ill. újraélheti a valóságban megtapasztalt élményeket. A játék során az óvodapedagógus engedi, ösztönzi, hogy a gyerekek kimutassák érzelmeiket – pozitívokat, negatívokat egyaránt. Észreveszi és értékeli, ami helyes, ami jó. A megnyilvánulásaikra adott reakciók által a gyerekek megtanulják, hogy mi az, amit lehet, és mi az amit nem lehet, és miért nem. A játéktevékenység kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy általa egyre hatékonyabban formálódjon a gyermek magatartása. A gyermek játékának támogatása során, az óvodapedagógus elfogadja a gyermek szabályait, hagyja cselekedni, saját elgondolása szerint választani, biztosítja önállóságukat, a szabad kezdeményezést. Az óvodapedagógus a játék által átsegíti a gyereket az óvodába való beilleszkedés, gyakran krízisekkel járó, folyamatán. A gyermek megismerésében a legtöbb információt - az értelmi fejlettségéről, érzelmiakarati életéről, mozgásfejlődéséről, a gyermeki személyiség egészéről - a játék adja az óvodapedagógusnak, aki folyamatosan, céltudatosan figyeli a gyerekek megnyilvánulásait, ez által megértheti viselkedését, vágyait, sérelmeit. Az óvodás korban jellemző játékfajták és sajátosságaik 3-7 éves korban tulajdonképpen az összes játékfajta terítékre kerül, melyek a következők: - GYAKORLÓJÁTÉK Ennek a játékfajtának a célja leginkább a mozgás, a funkció öröme. pl: minden különösebb célzatosság vagy ok nélkül, pusztán a tevékenység öröméért fűzi fel a gyöngyöket, tölt

24

homokot a vödörbe majd borítja ki azt, épít egymásra kockákat, gurigázik egy kerékkel. Ennek látszólag nincs különösebb haszna, ám ez csak a látszat! A gyakorlójáték hihetetlenül fontos alapot ad minden későbbi tevékenységhez: kézügyessége, figyelme fejlődik, tapasztalatokat szerez környezetéből: pl. a gömb gurul, ezért nem lehet az építmény tetejére rakni vagy ráépíteni, ...stb. - KONSTRUKCIÓS JÁTÉK A játék során a gyerek kockából, más játékelemből, anyagokból, építményeket és különféle egyéb tárgyakat alkotnak, szerkesztenek, konstruálnak. A játék feszültsége, a konstruálás kíváncsiságából fakad, az elvégzett tevékenység során létre jött feszültségcsökkenésből pedig a játék öröme. Pedagógiai értéke: kreativitásra nevel, melynek velejárója a megfigyelés, az emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék, és a manualitás fejlesztése. - SZEREPJÁTÉK Ezen játékfajta során a gyermek eljátszhatja, kijátszhatja a való életben látott szerepeket, élményeket. Amit a valóságban gyermekként nem tehet meg, azt a játékában, a felnőtt bőrébe bújva kipróbálhat, részesévé válhat, pl. ő lehet a buszvezető, a postás, a zöldséges néni, a pilóta a repülőn, az eladó néni, stb. A szerepjátéknak a korábban említetteken kívül más haszna is van, ezek közül az egyik legfontosabb a szorongásoldó-, feszültségcsökkentő hatás. Legjobb példa erre az orvosos szerepjáték. A gyermek orvosi vizsgálaton vesz részt, ahol netán még „szurit” is kap. A fehér köpenyes nénitől, a tű látványától és a kisebb-nagyobb fájdalmaktól való félelmet muszáj feldolgozni. A negatív élmények játékban való újraélése hihetetlenül sokat segít a szorongások oldásában, így pl. a következő orvos-látogatásnál egyre kisebb ellenállásra, félelemre számíthatunk. Nagyon hasznos lehet, ha a gyermek szerepjátékában, - amennyiben azt a csemeték igénylik, - a felnőtt is részt vegyen. Ő ugyanis észrevétlenül csempészhet egy-egy új mozzanatot, ötletet, eszközt a játékba, tovább bővítvén ezzel a szerepjáték tartalmát. - SZABÁLYJÁTÉK Mi is az a szabályjáték? Mint a neve is mutatja, minden olyan játéktevékenység, amelyben valamilyen szabályhoz, szabályokhoz alkalmazkodni kell. Ez lehet akár értelemfejlesztő szabályjáték ( pl: társasjátékok, barchoba) vagy akár mozgásos szabályjáték is, pl: fogócska, bújócska, kint a bárány bent a farkas, stb. A szabályjáték játszásához elengedhetetlenül szükséges a szabálytudat, mely kb. 5 éves kor táján kezd körvonalazódni. Nagycsoportban ez már az iskolaérettség egyik kiemelkedő feltétele is, így nagyon hasznos lehet, ha ezen játékfajtákra 5 éves kortól kiemelt hangsúlyt fektet az óvodapedagógus. Biztosítsa a játékhoz szükséges eszközöket ( pl: társasjátékokat, fejlesztőjátékokat, mozgásfejlesztő eszközöket), erősítse meg a gyerekekben a szabályokat, tartassa be azokat és ha igény van rá, ő személyesen is vegyen részt a vidám játékokban.

25

8.2. ANYANYELVI NEVELÉS Alapelvek Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van, integráló elemként minden tevékenységet, feladatot áthat. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Az óvodapedagógus önállóan dönthet arról, hogy az anyanyelvi nevelés feladatait mikor, milyen formában, spontán módon a helyzettől függően vagy tervezetten, egyénileg vagy mikrocsoportos formában oldja meg. Az óvodában dolgozó felnőttek tiszta szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a gyereknek a beszédre. Az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, hanglejtésére, dinamikájára, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű, világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Dícsérje, bíztassa a bátortalan gyerekeket, serkentve a beszédre őket. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. A beszédhibák javításában a gyakorlásnak van kiemelt szerepe - verset, mondókát, nyelvtörő játékot, a nap bármely szakában lehet játékosan ismételgetni. Célok, jövőkép Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd – és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása. Az anyanyelv segíti a gyermek szociális kapcsolatainak kialakulását, fontos szerepe van a zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdésében. A jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt tud felmutatni, gondolkodási képességeit megfelelően tudja használni, segíti önbizalmának alakulását. Óvodánk és környezete adta lehetőségek: A beszédhibás gyermekekkel (heti egy alkalommal) az óvodánkba kijáró logopédus foglalkozik. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében Kötelezően megvalósítandó elemek  Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.  A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyerekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.  Lehetőséget teremteni minden gyereknek a folyamatos beszéd gyakorlására.  Képessé tenni a gyermekeket ara, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.  A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.  A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.  Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.

26

 A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.  A beszédhibák észlelése, szükség esetén logopédus segítségének igénybevétele.  A beszédészlelés, beszédhanghallás fejlesztése.  A beszédmegértés fejlesztése. Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek:  Beszédszervi mozgásügyesítés és beszédhallási figyelem serkentése - motoros fejlesztő gyakorlatok /ajaktorna, nyelvtorna, fúvógyakorlatok, légzés, ritmus/ - oldó-lazító gyakorlatok – auditív fejlesztő gyakorlatok / hangutánzók, hangfelismerők - hangot, ritmust differenciálók, analizálók, összehasonlítók/ - koordinációt, folyamatosságot, az aktív élő beszédet elősegítő játékok. Agytorna játékok.  A beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése megkésett beszédfejlődéskor  Irányfelismerés fejlesztése és kezesség alakítása 8.3. VERSELÉS, MESÉLÉS Alapelvek: A mese a gyermek érzelmiértelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ érzelmi viszonylatairól, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Tehát a mese-verset felfoghatjuk alapvető szükségletként, éppen ezért mindennapi tevékenységként kell szerepelnie a programunkban. Az élményt nyújtó közös verselés, mondókázás, dramatizálás a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A mondókákhoz, versekhez kapcsolódó mozgás is az óvodai mindennapok része. Mesélésre legjobb módszer az élőszó. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az anyanyelv a szó ereje, az óvónő és a gyermek közötti személyes, meghitt kapcsolat biztosítja azt az élményt, ami maradandó, később más szituációban is felidézhető lesz. A gyerekek bábokkal való játéka segíti a saját személyiség kibontakoztatását, a gondolatok áttételes formában való kifejezését. A bábokkal való játék több visszahúzódó, önmagát nehezen megmutató gyerek számára az egyik legmegfelelőbb eszköz, hogy meg tudjon nyilvánulni. A bábjáték sokoldalúan alkalmazható az óvodai oktatásban. Irodalmi foglalkozások terület: a mese, az

27

elbeszélések, a versfoglalkozások. Az irodalmi foglalkozások egy-egy témája az ismétlések során többször sorra kerül: a gyermekek sokat maguk is megtanulnak. A bábjáték alkalmazásának elsődleges célja az érzelemkeltés, és sohasem az ismeretnyújtás. A bábjáték fő eleme a mozgás. Fontos, hogy a bábozás során a cselekmény, gondolkozásra késztesse a gyermeket, a történés során maguk állapítsák meg a véleményüket, belássák a helyest, elutasítsák, elítéljék a helytelent. Az erkölcsi nevelés feladatai közé soroljuk a másokhoz való alkalmazkodást, az udvariasságot, az egymással törődést. A bábjátékban erkölcsi tulajdonságok is megnyilvánulnak, ilyen a bátorság, az igazság, a hazugság, a lustaság, a segítőkészség. Ezekről a fogalmakról a maguk szintjén véleményt tudnak alkotni, a várható következményeket meg tudják állapítani. Az erkölcsi tulajdonságok e korosztálynak legjobban a mesék nyelvén közelíthetőek meg. Gyermekköltészetünkben, népköltészetünkben sok ritmusra épülő, párbeszédes és történésekben gazdag bábszínpadra való művet találunk. Kiválasztásukban a gyermekek életkori sajátosságait kell figyelembe venni. Gyakorlatban az óvónő az óvodai élet teljes folyamatában a szervezett foglalkozásokban, és a spontán játékban is alkalmazhatja a bábot. A legrövidebb jelenetnek is alapvető követelménye a mozgatás, szerepátélés, hangi alakítás. Mesedramatizáláskor a gyermekben megvan az a képesség, hogy beleélje magát a hallott mesébe, hogy képzeletében magára öltse a meseszerepeket. A dramatizálás célja nem a szerepeltetés, hanem a közösségi magatartást kialakító tevékenység: a gyermekek érzelmi nevelése, a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. Dramatizáláskor a szöveg előadása reproduktív jellegű, de a szerep adta lehetőségek és a szövegek kiegészítése, bizonyos kifejezések, a taglejtés, a mimika, a mozdulatok, a tekintet, a különböző jellemek megformálása a produktív fantázia eredményei. Megvan a „mintha” szituáció: a valóságos és a lehetséges sűrítése. A játékban az egész személyiség részt vesz külső és belső feltételeivel együtt. Belső feltétele a tudati működés, külső feltétele az egyén megjelenése, mozgása, akusztikus-verbális megnyilvánulása. A pedagógus a mese dramatizálásakor tiszteletben tartja az önkéntességet. Segíti a gyermekeket a kellékek kiválasztásában. A játékban szerepet nem vállaló gyermekekkel együtt nézőként foglal helyet a „nézőtéren”, és figyeli a játékot. A játék megakadásakor segítenie kell, de irányítása mindvégig csak indirekt lehet. A dramatikus játékot egymás után többször is megismételhetjük, hogy minden vállalkozó kedvű gyermek szerephez juthasson. Megvalósítandó célok, jövőkép: – szókincsbővítés – beszédkészség, beszédértés fejlesztése – a gyerekek nyelvi képességeinek, beszédkultúrájának fejlesztése – a gyermek értékrendjének fejlesztése, alakítása – értelmi, érzelmi és nyelvi struktúrák megalapozása és erősítése. a magyar nyelv sajátosságainak (ritmus, tempó, hangsúly, hanglejtés…) elsajátíttatása – emlékezet fejlesztése – érzékelés – észlelés – figyelem 28

– képzelet – fantázia – problémamegoldó és konfliktuskezelő képességük fejlesztése, erősítése – önérvényesítés – önkifejezés – ön-és emberismeret – döntési képesség – gondolkodás – testi és térbiztonság – időérzék – kifejezőkészség – szociális kompetenciák alakítása: együttműködés, tolerancia, felelősségvállalás, türelem, önkontroll Az óvodapedagógusok feladatai: – nyugodt légkör biztosítása a csoportszobában a mese, vers által nyújtott élmények megszervezéséhez. – mesék, versek megszerettetése – a mese többszöri ismételt meghallgatásának biztosítása – gyermek és felnőtt között gazdag érzelmi kapcsolat kialakítása – a mese és a vers élményszerű előadása – biztosítottak legyenek a meséhez szükséges feltételek és eszközök. – a mese kiválasztása igényes, a gyermekek korának megfelelő legyen. – legyen mindennap mesélés,verselés. – óvodai ünnepekhez, alkalomhoz illő mesék, versek választása Szervezési feladatok: Az irodalmi nevelés feladatainak megvalósítását nem korlátozhatjuk egy bizonyos napszakra, még akkor sem, ha ezek általában a délelőtti órákban zajlanak. Tervezhető naponta egyszer, de az egész nap folyamán több alkalommal is sor kerülhet versismétlésre, tanulásra, mesére, dramatizálásra. A gyermekek kérhetik kedvenc meséjük ismétlését, a nagyobbak az otthonról hozott mesék bemutatását. A játékidő alatt is naponta kerülhet sor mesék eljátszására, vagy önállóan a bábok segítségével megvalósuló játékra. A mesemondás a nap folyamán többféle helyzethez kapcsolódhat: spontán motivációs helyzetekhez, illetve az óvodapedagógus indirekt vagy direkt érdeklődéskeltéséhez. Történhet egyéni, páros, mikro csoportos vagy csoportos keretben. Lehet kötetlen vagy kötött (kötelező) szervezeti formájú. Részesítsük előnyben a kötetlen formát, hiszen az önkéntes, érdeklődésből fakadó részvétel jobban erősíti az irodalommal való találkozás játékos jellegét. A sikeres bemutatást meghatározza a mesemondás idejének és helyének megválasztása. A mesehallgatáshoz minden esetben szükség van a nyugalmas, otthonos, meghitt légkörre és a kényelmes hely megteremtésére. Fontos, hogy minden érdeklődő gyermek jól lássa és hallja a pedagógust. Ne zavarják egymást, és a nevelőnek legyen lehetősége mindegyik gyermekkel felvenni a szemkontaktust. Erről nem feledkezhetünk meg a spontán motiváció 29

és az alkalomszerű mesemondás esetében sem. A mesemondás alkalmaihoz ismétlődő szokások, szertartások is kapcsolódhatnak, például a mese kezdetét jelző zenei szignálok, csengő, gyertyagyújtás a mese ideje alatt stb. A bábjáték színterének többféle változatát ismerjük. Az egyik, amikor az óvónő a gyerekek között szabadon játszik takarás nélkül kis és középső csoportban. A bábjáték színterének másik változata a kisasztal mellett ülve történő, takarás nélküli játék. A középső csoportban fontos szerepet kapnak a díszletek. Segítik a mese életre keltését, esztétikai érzékükkel fokozzák a mese hangulatát, másrészt a bábok számára gazdagabb mozgáslehetőségeket teremtenek. Ebben a korban az eszköztelen színpad már zavarja a nézőket. A bábjáték harmadik színtere, amikor az óvónő a paraván vagy bábszínpad mögött állva játszik. A nagyobbak már igénylik a színházi illúziót, a paravántól takart mozgatást. A mese későbbi feldolgozása dramatizálással, bábozással már sokkal inkább igényli az eszközöket, kellékeket, anyagokat. Nem feltétlenül szükséges a meséhez használható eszközök teljes kidolgozottsága, sokkal nagyobb pedagógiai hatást érünk el, ha lehetőséget adunk a gyermekeknek arra, hogy különböző anyagok állandó jelenlétével maguk alkossák meg – szükség esetén az óvodapedagógus segítségével – a kellékeket, díszleteket. De a közös bábkészítés élménye még felejthetetlenebbé teszi az előadott történetet. Óvodánk és környezete adta lehetőségek - Minden csoportban találhatóak bábok, bábparaván - Verses, mesés könyvek korosztály szerint - Iskolában működő gyermek bábcsoport előadásain való részvétel - Ünnepek alkalmával gyermekek által előadott vers, mesedramatizálás, bábozás - Ünnepek alkalmával óvónők és dajkák által előadott mesedramatizálás, bábozás Kötelezően megvalósítandó elemek: – mindennapos mese, vers, mondókázás – ünnepekhez illő versek, mesék választása – értékes irodalmi anyag összeállítása az életkori sajátosságok figyelembevételével. Eszközök: – képes, mesés, verses könyvek – diafilmek, diavetítő – kesztyűbáb – bábparaván – kesztyűbábok, gyermek kezére, felnőtt kezére – ujjbábok – összeállítható bábkészlet – árnyfigurák – fajátékok, csörgők, kasztanyetták – páros bábtáncoltató figurák – alulról mozgatott Jancsi táncoltató figurák – fakanálbábok 30

Szabadon megvalósítandó elemek, ajánlások, lehetőségek: – Mesedramatizálás, bábozás – A dramatikus kellékek, díszletek elkészítése (a gyermekek által készített kellékek fokozzák a játék élményét) – A játék megfelelő szervezése: önként vállalt szereplők kijelölése, a nézőközönség elhelyezése, a játék kereteinek kijelölése – Komplexitásra törekszünk  környezetismereti kezdeményezéseken alkalmazott bábjáték a természeti társadalmi környezet megismerésében kaphat szerepet.  ének-zene kezdeményezések is alkalmat kínálnak a bábjátékra, szemléletessé teheti az ének-zene fogalmakat, mint a magas, mély a gyors, lassú. Ritmusérzék fejlesztését a báb mozgatása tánca segítheti.  vizuális jellegű kezdeményezéseken együtt készíthetjük a bábokat, jelmezeket stb. Ajánlott mesék, verses mesék: A három pillangó A három kiscica A kismalac és a farkasok A kiskakas gyémánt fél krajcárja A répa A három kismalac és a farkas A török és a tehenek Sün Balázs A kesztyű A három fenyő A három nyulak Hófehérke és a hét törpe Piroska és a farkas A só Ajánlott versek: Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél Móra Ferenc: Cinege cipője József Attila: Betlehemi királyok Weöres Sándor: Száncsengő Weöres Sándor: Kutyatár Csanádi Imre: Jancsi bohóc Csanádi Imre: Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák Zelk Zoltán: Tavaszi dal Sarkady Sándor: Zászlót készítettem Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Eszközök: – jelmezek – fejdíszek, fejbábok 31

– kesztyűbáb – bábparaván – kesztyűbábok, gyermek kezére, felnőtt kezére – ujjbábok – összeállítható bábkészlet – árnyfigurák – fajátékok, csörgők, kasztanyetták – páros bábtáncoltató figurák – alulról mozgatott Jancsi táncoltató figurák – fakanálbábok

8.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Alapelvek -Az aktív alkotómunka elve. A mai zenei nevelés az aktív alkotómunka elvét helyezi előtérbe. Az aktivitás az a tevékenység, amelyet az ember külső vagy belső indíttatásra végez. Az óvodás és kisiskolás gyermekeknél az aktivitás egybefonódik a zene iránti érdeklődéssel, mozgásigénnyel, játékkal, utánzási készséggel, ami a kíváncsiságból és fantáziából ered. Az aktív alkotómunka másik feltétele a pedagógus munkája. - A szemléletesség elve A zenét a hallószerven keresztül érzékeljük. Itt a zenei hang lesz a szemléltető eszköz. Mivel számíthatunk a gyermek utánzókészségére, ezért legjobb szemléltetés az óvónő éneke. A vizuális szemléltetés (képek, tárgyak) itt másodlagos, ugyanúgy, mint a verbális (mese, vers). -A korhoz mértség elve Fontos betartani a dalok, zenehallgatási darabok, énekes játékok kiválasztásánál. Betartásával biztosítjuk a gyermekek egyenletes megterhelését. Amennyiben a korukhoz mérten nehéz, igényes feladatok elé állítjuk őket, nem lesznek képesek ezeket a feladatokat megoldani, túlterheljük őket, elveszítik önbizalmukat. Ellenkező esetben, tehát ha túl könnyű a feladat, untatjuk őket, és nem biztosítjuk fejlődésüket. Hogy a követelmény korhoz mért legyen, egyformán fontos a gyermek lelki, testi és zenei fejlettségi szintjének pontos ismerete. Ez ellen az elv ellen legtöbbször a dalok kiválasztásánál vétenek, ahol a dalok hangkészlete túlhaladja a gyermekek hangterjedelmét. -A fokozatosság elve Az egyszerűtől az összetett felé, az ismerttől az ismeretlen felé, a közelebbitől a távolabbi felé, a konkréttól az absztrakt felé való haladást hangsúlyozza. -A céltudatosság és következetesség elve 32

Feltétele a zenei nevelés céljainak és feladatainak pontos ismerete. Állandóan tudatosítani kell,hogy milyen célt akarunk elérni. Elengedhetetlen a zenei képzés pontos megtervezése, és a hatásos oktatási módszerek alkalmazása. -A tudatosság elvének Alapja, hogy a gyermek ismerje fel, tudatosítsa zenei tevékenységének lényegét (például: azért ringatjuk a babát, mert el akarjuk altatni, vagy azért énekeljük az altatót halkan, mert el szeretnénk altatni). -Az egyéni bánásmód elve. Minden gyermek más-más zenei képességekkel rendelkezik. Külön figyelmet kell szentelnünk a zeneileg kevésbé fejlett gyermeknek, többet kell vele foglalkoznunk. A tehetségesebbeknek igényesebb feladatokat adhatunk, hogy képességeiknek megfelelően fejlődjenek tovább. A zenei nevelés jelentősége, célja, jövőkép Az óvodai esztétikai nevelés egyik alappillére a zenei nevelés. Az ének, a zene az óvodás gyermek számára az élmény és ismeretszerzés szempontjából kiemelt fontosságú; mert:a zenei hatás folyamatos, a ritmuson, a lüktetésen és a dallamon keresztül hat; közvetlen érzelmi hatás éri a gyermeket, mivel a dalt élő személy adja elő és a gyermekek közösen hallgatják majd éneklik; az éneklés legtöbbször játékkal párosul, ez fokozza a gyermek örömét, egyben erősíti a biztonságérzetét és fejleszti alkalmazkodóképességét; a szabályosan ismétlődő játékos mozdulatok a gyermeket fegyelemre nevelik; a zenei befogadás természetes módon történik: a gyermek a sokszor hallott dallamot elraktározza az emlékezetében, majd később visszaidézi; a zenei élmény hozzásegíti a gyermeket környezete jobb megismeréséhez; a zene által a gyermek érzelmileg kiegyensúlyozottá válik, belső feszültsége feloldódik, megnyugszik; a dalok által színesebbé és változatosabbá válik a gyermek érzelemvilága, és megtanulja kifejezni érzéseit. A zenei nevelés célja: ének-zene kultúra megalapozása, zenei tevékenység megszerettetése. A zenei képességek fejlesztésén túl, a zenét szerető, értő, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Megszokják a tiszta éneklést. Zenei hallásuk, emlékezetük, ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk a közös tevékenységek során folyamatosan fejlődik. A zene olyan emberformáló erővel bír, amely kihat az egész személyiségre, fogékonnyá teszi a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. A rendszeres zenei nevelés fejleszti a gyermek megfigyelőképességét, emlékezetét, serkenti gondolkodását, logikus gondolkodásra készteti, tehát nagymértékben elősegíti értelmi fejlődését. A zene elemei külön – külön is értékes nevelő eszközök. A ritmus fejleszti a figyelmet, a koncentrációt és a határozottságot. A dallam az érzésvilágot nyitja meg. A dinamika, a hangszín a hallást élesíti. Az éneklésnek – mivel a helyes légzés erősíti a hangadó szerveket – testnevelő hatása is van. A közös éneklés fegyelmezettséget, önuralmat kíván, ezáltal fejlődik a gyermek akaratereje is.

33

Kodály kiemeli a zene nemzetnevelő szerepét. Szerinte: „Az óvodás korban kell lerakni a nemzeti hovatartozás alapjait. A tudatalatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a néphagyomány, elsősorban a játék- és gyermekdalaival.” Elsősorban azonban a zenének, az éneknek a gyermek lelki életére, hangulatára gyakorolt hatása jelentős. Zenei élményt azóvodában elsősorban a közös éneklés nyújt. Ez határozza meg valójában a zenei nevelés feladatait: a zenei képességek fejlesztését, az énekhang ápolását, a zenei továbbfejlődés megalapozását, a zene megkedveltetését, az esztétikai érzék fejlesztését. A gyermekek az önálló zenéléssel megérzik a dallam, a ritmus, a szöveg, a mozgás összhangját.A hétköznapi használati eszközökkel, terményekkel való zenélés minden korcsoportban nagy élmény a gyerekeknek. A zenei nevelés, hatással van a gyermek általános fejlődésére. Közvetlenül vált ki érzelmeket, színesíti az érzelemvilágot. Hat a gyerek képzeletére, zenei alkotókedvére, akaratának fejlődésére, kiegyensúlyozottabbá válik. Az énekes játék elősegíti a társas kapcsolatok fejlődését, amely megmutatkozik a csoporthoz tartozás biztonságos érzésében, kapcsolatigényben. A testi fejlődést is természetes módon segíti az énekes játék, pl.a zene lüktetése hat a koordinált mozgásra, az énekléstől nő a légzéskapacitás, a lüktetés szabályozott mozgást igényel. A laza, rugalmas járás a gyermek egyensúlyérzékét fejleszti. A jól kiválasztott mondóka anyag a zenei képességfejlesztő feladatán kívül jól segíti a nyelvi képességek fejlesztését is. A dalok és a gyerekjátékok, a zenehallgatások élményekhez juttatják a gyerekeket. Felébresztik és fenntartják zenei érdeklődésüket, formálják ízlésüket. Óvodánk és környezete adta lehetőségek - kapcsolattartás: zenei általános iskolával, népzenei és gyermekzenei előadókkal. - eszközök: furulya, dob, csörgődob, ritmusbot, cintányér, fémháromszög, csattogók, csörgők, bábok, stb. - természetes anyagokból és hulladékokból hangszerek készítése - koncerteken való részvétel - az óvodába meghívott zenei előadók műsorának megtekintése Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében: Kötelezően megvalósítandó elemek Éneklési készség fejlesztése  Tiszta, szép éneklésre szoktatás Zenei hallás fejlesztése  Magas-mély hang különbsége  Halk- hangos közötti különbsége  Hangszín felismerés  Belső hallás fejlesztése/ zenei emlékezet fejlesztése, dallambújtatás Ritmusérzék fejlesztése  Egyenletes lüktetés

34

 Mondókák, dalok ritmusa  Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása  Tempóérzékelés/ gyors- lassú közötti különbség érzékelése  Mozgáskultúra az óvodában, gyermektánc /esztétikus mozgás kialakítása, játékos mozdulatok, változatos térformák, stb./  Gyermekhangszerek/ dob, háromszög, cintányér/ Zenei formaérzék fejlesztése  Motívumhangsúly kiemelése mozgással  Dallamvisszhang, ritmusvisszhang játék Zenei alkotókészség fejlesztése Zenehallgatásra nevelés  Szöveges egyszólamú dalok Játék, mozgás:  3-4 éveseknek: álló helyzet, kéz- lábmozgás, körforma áll, indul, ismétlődő játékos mozdulatok  4-5 évesek: kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzó mozgás  5-7 éveseknek: bonyolultabb játékok, párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó, fogócska Szervezési forma:  Tervezett kötött vagy kötetlen foglalkozás  Zenepedagógus foglalkozik a gyerekekkel hetente más - más csoportban a központi óvodában Foglalkoztatási forma lehetőségei:  egyéni  csoportos  frontális A zenei nevelés módszere:  Bemutatás, megfigyeltetés, gyakoroltatás, megszilárdítás, ellenőrzés, játékosság, projekt A zenei nevelés eszköze: Minden, ami a nevelői cél elérését segíti / módszer, zenei anyag, a célt segítő tárgyak, hangszerek/. A kiscsoportosok az év végén már önként részt vesznek a közös éneklésben. Az óvónő segítségével csoportosan együtt énekelnek az egyvonalas d és h hangok között. Éneklés és

35

játék közben kialakul a csoport egyöntetű tempója, játékos mozdulataikat megközelítően egyszerre és ritmikusan végzik. Az előírt dalanyagot amennyire lehetséges tisztán és biztosan képesek énekelni. A mondókákat ízlésesen kiemelt hangsúllyal, a természetes beszéd hanglejtésének megfelelően mondják. Megkülönböztetik a magasabb-mélyebb hangokat, és kézzel jelzik, amit hallottak, énekeltek. Képesek néhány percig az óvónő énekes vagy hangszeres előadására figyelni. A középső csoportosok közös tevékenységén már bizonyos fokú biztonság tapasztalható. Éneklésük közepes hangerővel, tisztán szól az egyvonalas és a kétvonalas c között. A tisztaság a dallamon és a szövegmondáson egyformán érzékelhető. Képesek átvenni a megváltozott kezdőhangot. Játékos mozdulataik ritmikusak és esztétikusak. A megtanult anyagot teljes biztonsággal tudják előadni az óvónő kezdése után, majd óvónői segítséggel egyenként is. Az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát egyénileg is hangoztatják. Ritmushangszerük a dob és a triangulum. A nagycsoportosok zenei tevékenységei mindinkább tudatossá, önállóvá válnak. Játékos mozdulataikat, tánclépéseiket, könnyed, tiszta éneklésüket figyelmesen illesztik társaik mozgásához, énekléséhez. A feladatokat, a játékban vállalt szerepüket igyekeznek önállóan megoldani. Éneklésükön megjelenik a dal jellegének kifejezése. Dalaikat az egyvonalas c és a kétvonalas d közötti hangtávolságon belül éneklik. Az anyagot képesek olyan biztonsággal énekelni, hogy azok csoportosan és egyénileg is tiszták, és már maguk is el tudják kezdeni, óvónői segítség nélkül. Visszhangjátékaik csoportosan és egyénileg is folyamatosak. Már önálló dallamalkotásra is képesek. Éneklés közben a dallam haladási irányát a levegőbe rajzolják. Megtanulják a réztányér használatát. Már maguk is kezdeményeznek egyszerű körjátékokat. Szívesen és figyelmesen hallgatnak néhány perces muzsikát. Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek Komplexitásra törekvés: mozgás (pl. néptánc elemek / sarokemelés, bokázás, páros csárdás, ugrások, térdrugózások stb./, matematika (pl. ritmusvisszhang játék), anyanyelvi nevelés (pl. énekszöveg), vizuális nevelés (saját készítésű hangszerek) stb. A tánc tanult mozgáskészség,térben,időben,erőben szabályozott szándékos mozgás. Az óvodai testnevelést kiegészítve a mozgáskoordinációt fejleszti elsősorban. Fejleszti a nagymozgásokat,a kéz-láb gesztusok gyakorlásával a finommotorikát, fejlődik az egyensúlyérzék,a testséma,a ritmusérzék, figyelem,emlékezet,képzelet. Lényeges szerepe van a nemzeti identitástudat, erkölcsi nevelés alakításában, a hagyományőrzés és –ápolás megvalósításában. Nem csak a mese-vers, testnevelés és ének zene jó kiegészítője. A beszédfejlesztés során is segíthet. A csoportos tánc közben megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak egymáshoz,a szabályok és egymás elfogadására nevel. Az óvodai élet egész napja során bármikor táncolhatunk,a táncos foglalkozásokon kívül,szabadidőben,ünnepeken,táncházban. Elsősorban ugrós motívumokat mutatva a gyerekek tempójának megfelelő zenére (pl. 36

Kolompos zenére). A legfontosabb,hogy a gyerek számára ez is játék,tehát minél több népi játékot tanítsunk. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozására használt, zenei nevelést segítő szakirodalom - „Forrai Katalin Ének az óvodában” - ajánlása alapján- . Kitűnő művészi értékű zenehallgatási anyag található - „Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában”című gyűjteményében.

8.5. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Alapelvek A művészeti tevékenységekkel való megismerkedés, azok megszerettetését, már kisgyermekkorban ki kell alakítani. Ennek megvalósításában nagy szerepet játszik a család, majd az óvoda, később az iskola. Minden kisgyermek tapasztalás, utánzás, cselekvés útján tanul. Ismereteink alapfeltétele az érzékelés (látás, hallás, tapintás, szaglás). A vizuális nevelésnél a szép meglátását a képi látás fejlesztésével, megfigyelés tanításával segítjük elő . A képi látás kialakítását közös sétákkal, kirándulásokkal, tudatosítjuk. A természet megfigyelése közben a gyermek felfedezéseket tesz, gyönyörködik. Megcsodálja az őszi falevelek színeit, a gyönyörű virágokat. Az óvodai munka során fontos a nyugodt környezet, az egyszerűség, az esztétikusság. Ezért az óvoda pedagógus feladata közé tartozik a kicsiket a világ szépségeivel megismertetni. „A művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek a kibontakozását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósítatni a gyermekekkel. Mindig arra kell törekednünk, hogy ő maga találja ki, és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. Munkánk során szeretnénk elérni, hogy képzeletük, látásmódjuk minél szerteágazóbb legyen. Fejlődésük során egyaránt használni tudják a képi és nyelvi kifejezőeszközöket, és ne csak beszéd formájában, hanem vizuális módon is megértsék. Ezért lényeges, hogy a gyerekeknek minél több alkalmat, és lehetőséget biztosítsunk a gondolatik, érzelmeik, átélt élményeik kifejezéséhez A vizuális nevelés célja, jövőkép A művészeti tevékenységekkel való megismerkedés, azok megszerettetését, már kisgyermekkorban ki kell alakítani. Célunk a művészeti tevékenységek megszerettetése, minél változatosabb technikák és eszközök alkalmazásával a gyermekek képi világának, belső látásmódjának, finommotorikájának sokoldalú fejlesztése. Az ábrázolás kapcsán több nevelési-oktatási feladat fejlesztésére, kialakítására adjunk lehetőséget: beszédkészség fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, önfegyelem, téri tájékozódás, akarat és figyelem fejlesztése, kompozíciós fejlesztés, problémamegoldás, esztétikai nevelés, fantáziafejlesztés, tiszta munkára nevelés, finommotorika fejlesztés, eredetiség fejlesztése. 37

A gyermek fejlődéséhez, előre haladásához, nem csak az fontos, hogy eszközöket biztosítsunk számára, hanem, tapasztalatszerzés is. Nem mindegy milyenek ezek az észlelések, mert meghatározhatják további életüket. A vizuális nevelésnél a szép meglátását a képi látás fejlesztésével, megfigyelés tanításával segítjük elő. A képi látás kialakítását közös kirándulásokkal, sétákkal tudatosítjuk. A természet megfigyelése közben a gyermek felfedezéseket tesz, gyönyörködik. Megcsodálja az őszi falevelek színeit, a gyönyörű virágokat. Az óvodai élet egyéb tevékenységeivel is komplexen, széles körűen alkalmazható nevelés. Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Az ábrázolás fogalomkör közé tartozik a rajzolás, festés és a mintázás. Feladataink a vizuális nevelés megvalósulása során az állandó, nyugodt hely biztosítása a csoportszobában, ahol a gyerekek bármikor kedvüket lelhetik a különféle technikák gyakorlásában. Az óvónő keltse fel a gyermekben a ceruzával, festékkel, anyaggal, és más eszközökkel, anyagokkal való tevékenység árát. Juttassa a gyerekeket az ábrázolás élményéhez, keltse fel bennük a gyönyörködést, az elutasítást, a csodálkozást, a díszítőkedvet, az alkotás örömét. Fejlessze az emlékezet, a természet és elképzelés utáni ábrázoló- és díszítőkészségüket. Alakítson ki forma- és színképzeteket. Ismertesse meg a gyermekekkel a rajzolás, a festés, a mintázás technikáját, a kézimunka egyszerű elemeit. Fejlessze a gyermekek esztétikai fogékonyságát, értékelő képességét. A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul a gyermekek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendeződéséhez, a vizuális élmények teljes átéléséhez, az önkéntelen és a szándékos megfigyelés tartalmának valósághűbb felfogásához. Kialakul a gyermekekben annak felismerése, hogy az érzékelt valóságot (tárgyakat, személyeket, jelenségeket, élményeket), érzelmeiket és elképzeléseiket az ábrázolás eszközeivel kifejezheti. Gazdagodnak a gyermekek esztétikai képzetei, fejlődik képzeletük. Sikerélményeik következtében felébred az ábrázolás iránti szeretetük, önbizalmuk, erősödik a gondos feladatvégzésre irányuló akaratuk. Óvodánk és környezete adta lehetőségek Az óvodában mindennap lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára a vizuális kifejezésmód megvalósulására, figyelve arra, hogy mindenki a saját képességi szintjének megfelelően választhasson tevékenységet. A munkához szükséges eszközök legyenek elérhető magasságban egy erre kijelölt helyen. A munkához szükséges egyéb eszközök melyek már fejlettségi szintekhez kötött (olló, ragasztó…) a csoportszobában egy szekrényben legyen elhelyezve, mely a gyermek kérésére, felügyelet mellett használhatóvá válhasson. A vizuális tevékenységek kötetlen formában valósuljanak meg intézményünkben, mégis mindenki számára lehetőséget, időt biztosítva a megvalósításhoz. A képességi szinteket figyelembe véve készítjük el a tervezeteket.

38

Kötelezően megvalósítandó elemek - Óvodába lépéskor első rajz - Családrajz évente két alkalommal - Ajándék készítés nagyobb ünnepek alkalmával: Karácsony, húsvét, anyák napja - Jeles napokra, ünnepekre való megemlékezés. Nemzeti színű jelkép készítése. Ünnepi fal kialakítása: Október 6., Október 23., Március 15. - Farsangi készülődés, álarcok készítése - Plasztikai munka, só-liszt gyurmából Módszerek, kapcsolatrendszer: beszélgetés, szemléltetés (közvetlenül, vagy közvetve pl. képek, képeskönyvek), magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés Taneszközök: színes ceruza, rajzlap, írólap, vízfesték, tempera, ecset, ragasztó, olló, fotókarton, krepp-papír, színes lapok, só-liszt gyurma. Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek - Évszak rajz és festmény - Fonalkép - Vonal és foltképzési feladatok - Élménykép - Emlékezet utáni rajz - Árnyékképek - Sokszorosító eljárások: metszetek és nyomatok pl.: ujjnyomás, tenyér-, talpnyomat, levél, dugónyomás, krumpli dúc, monotípia… - Plasztikai munkák, különböző anyagok felhasználásával: agyag, flakon, fakanál, gipsz, kavics… - Szövés, fonás, varrás - Kollázs, montázs - Díszítés - Mozaik képek Módszerek: vetítés (pl. diafilm) stb. Kapcsolatrendszer: múzeum- és kiállítás látogatás Eszközök: grafit ceruza, színes ceruza, vízfesték, tempera, fonal, tapétaragasztó, szalvéta, zacskó, papír tálca, zsenília drót, Milton-kapocs, textília, tű, zsírkréta, olajpasztell, filctoll, gipsz, agyag, természetes anyagok, termények. 8.6. MOZGÁS Alapelvek A mozgás az érzés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének azon szakasza,

39

melyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítünk elő. Rendszeres testmozgással és a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékokkal felerősítjük, kiegészítjük a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Mindezek hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Óvodás korban a rendszeres mozgástevékenység kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését és fontos szerepet játszik az egészség megóvásában. A mozgás a gyermek számára nélkülözhetetlen, semmi mással nem helyettesíthető és nem pótolható a testi és lelki fejlődésük során. A mozgásfejlesztés célja, jövőkép Célunk a mozgás megszerettetése a tevékenységeken keresztül az élmény, megfelelő idő, hely, eszköz biztosításával az óvodás korú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú fejlesztése. A gyermekek mozgásigényének kielégítése ezzel együtt harmonikus összerendezett mozgásfejlesztés, motoros képességek fejlesztése, kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség), koordinációs képességek (egyensúly, téri tájékozódó képesség, reagáló képesség), testséma fejlesztése, a testrészek megismerése. Továbbá a nagy és finommozgások, az érzékelés, a formaállandósság fejlesztése. Rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása, kialakítása. Az ügyesség, alkalmazkodó képesség fejlesztése és nem utolsó sorban a személyiség akarati tényezőinek alakítása. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, melyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás, téri orientáció, közösségi tényezők: kommunikáció és kooperáció). Az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani (mindennapi együttmozgás kb. 20 perc). Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Feladatunk az óvodás korú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú fejlesztése megfelelő hely, idő és eszköz biztosításával a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Óvodáskor elején a nagymozgások fejlődésének segítése áll előtérben. A 40

csoportszobában, szabadban egyaránt a kúszásra, bújásra egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, alakítjuk a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat. Lehetőséget biztosítunk járás, futás, ugrás, dobás, labda és támaszgyakorlatok végzéséhez. Tartásjavító gyakorlatokat alkalmazunk a gerinc deformitás megelőzése érdekében. A talpboltozat izmainak erősítése érdekében a talp és a láb deformitások megelőzésére talpboltozat izmait különböző járásokkal korrigáljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem, kéz, láb összehangolt működését segítő játékokra, játékos gyakorlatokra, ezáltal fejlődik mozgáskoordinációjuk, téri tájékozódásuk. Egyre több fogó futó játékkal ismertetjük meg a gyermekeket mely ismeretekkel az irányított mozgásos játékok során a futás feladataiban megjelent tempóváltások (gyors-lassú) a gyors reagálást fejlesztik. A testnevelés anyagának megtervezésénél, gyakoroltatásánál figyelembe vesszük az óvoda adottságait, a csoport életkori összetételét, fejlettségét, a rendelkezésre álló eszközöket, időjárást. Lehetővé tesszük, hogy minden gyermek egyéni tempójában gyakorolhassa a különböző mozgásformákat, él a kézi szerek adta lehetőségekkel, kiaknázza az óvoda folyamatosan bővülő gazdag eszköztárát, az udvar adta lehetőségeket. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján (mindennapi együttmozgás kb. 20 perc)- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Óvodánk és környezete adta lehetőségek Falunk földrajzi fekvése meghatározza óvodás gyermekeink természethez való viszonyát ezért óvodánk, kiemelt feladatának tekinti a gyermekek mozgás fejlesztését környezet adta lehetőségekre építve. Központi óvodánk tornaszobája jól felszerelt, gazdag eszköztárral, tornaszobával rendelkezik (bordásfal, padok, Greiswald pad, babzsákok, labdák, maroklabdák, hengerek, szivacsok, kötelek stb.) melyek biztosítják a sokoldalú képességek kialakulását. A nagymozgások gyakorlására jó lehetőséget biztosítanak az EU szabványnak megfelelő udvari játékaink (mászókák, hinták, csúszda, függő mászóka stb.) Óvodánk udvarán lévő játékeszközöket pályázatok segítségével sikerült beszereznünk. A beépített játékeszközök és a nagy udvarterület a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez biztosítják a feltételeket. Az udvar különböző részein a gyerekek kismotorozhatnak, labdajátékokat játszhatnak, ugróiskolával, hintázással, egyensúlyérzékük fejlődik. Tagóvodánk jelenleg tornaszobával nem rendelkezik. Óvodapedagógusaink a csoportszobák az óvoda terasza illetve az udvar adta lehetőségeket kihasználva végzik a gyermekek mindennapos és szervezett mozgásigény kielégítését. A taneszközök bővítésre szorulnak (pl.: bordásfal, karikák, padok, kézi szerek) mivel a jelenlegi helyi adottságok egyelőre nem biztosítottak.

41

Kötelezően megvalósítandó elemek a.) Izom összehúzódásával történő erőkifejtés Dinamikus gyakorlatok (lábemelés, felülés, tárgyemelés) Előnye: egyszerre több izom erősítését megoldhatjuk egyetlen mozgássorral Taneszközök: a test saját súlya (gravitáció), testrész súlya (kar, láb), társ teste, kéziszerek (labda, babzsák, bot, karika stb.) b.) Tónusnövekedéssel, izom hosszának változása nélküli erőkifejtés Statikus gyakorlatok (ülésben lábemeléskor, négykézláb járáskor a hasizom feszülésével rögzítjük a törzset, páros gyakorlatok) Az erőkifejtés ideje max. 10 mp! Előnye: speciálisan adott izomcsoportokat erősít Taneszközök: karizom erősítő gyakorlat (asztal széle), karhajlító izmok (tenyér asztal alsó lapjára helyezése), erőkifejtés tárgyakra (labda összenyomása, fal, saját lábuk. c.) Izom megnyúlásával, dinamikus engedő gyakorlatok Pliometriás gyakorlatok (mélyugrások, gyors futások, magasugrás) Előnye: leérkezéskor a combfeszítő izmok lefékezik a test súlyát, miközben lassuló mozgással, de nagy izomfeszüléssel nyúlik az izom. A mozgás megállítása után tovább folytatódik a test felemelésével, ami már izom összehúzódással történik. Ezeket a gyakorlatokat kövesse mindig nyújtó, lazító, ernyesztő feladat! Taneszközök: megfelelő vastagságú szivacs d.) Erősítő hatású természetes gyakorlatok Járások (különböző talajviszonyokon: ujjakkal tárgyakat hordozva, lábujjon, sarkon, guggolásban, külső talp élen, sarokról lábujjra gördülve, fellépések, átlépések, óriás lépésekkel, katona járással) Futások (sarokemeléssel, térdemeléssel, különböző kiinduló helyzetekből, felfutások, jelre feladatokkal, rövid- gyors futások) Szökdelések (helyben: két lábon/egy lábon, fel-le szökdeléssel, fordulatokkal, haladással: váltott lábon, ugróiskolák, előre-hátra-oldalra, karmozgásokkal kísérve, átszökdelésekkel, lengő kötél fölött, irányváltoztatásokkal, ritmusváltásokkal, táncos lépések) Ugrások (helyből távolugrás, nekifutásból távolugrás, magasugrás, ugrások különböző talajfogásokkal, mélyugrások) Előnye: A test súlya a legjobb nehezék, ha járunk, futunk, ugrálunk, a talajtól elszakadunk. Ezáltal a lábfej izmai intenzíven erősödnek. Ezek a gyakorlatok erősítik a kar, has, hát, oldalizmok, vállöv, csípőtájék izmait. Jelentős szerepük van a gerincoszlop mobilizálásában. Taneszközök: pad, zsámoly, karika, Greiswald pad, aszal, bordásfal Csúszások (valamely testrészen csúszva történő haladás pl. hason, háton, lábszáron, ülve) Előnye: kar, has hát erősítő Taneszközök: talaj, rongy, párna, pad Kúszások (szorosan a talaj felett, test mellett ellentétes kar és láb munkával történő előrehaladás) 42

Előnye: a test súlyát kell legyőzni a talajon, izomnyújtást érhetünk el vele. Taneszközök: pad, talaj Guruló átfordulás (tengely körül, bukfenc) Taneszközök: szőnyeg, babzsák Mászás (térdelőtámasz helyzetében történő előre-hátra-oldalra haladás, alkar támasszal) Előnye: erő, gyorsaság, koordinált mozgásnak nagy szerepe van. Taneszközök: talaj, szőnyeg, pad Négykézláb járás (talpon, tenyéren történő előre-hátra-oldalra haladás, alkartámasszal: kutya, pók, rák, sánta róka, medve, nyuszi béka szökdelés) Előnye: hasizom, erőfejlesztő hatású. Taneszközök: talaj, pad Dobások (célba, egy kézzel, két kézzel, közelről-távolról, előre- hátra-oldalra különböző testtartásokkal, magasságról) Előnye: hasizom és karizom, erőfejlesztő hatású Taneszközök: különböző méretű labdák, karika, zsámoly, pad, palánk Szabadon megvalósítható elemek, ajánlások, lehetőségek - témák megvalósításánál törekedjünk a komplexitásra (matematikai tartalmak, környezeti nevelés, ének-zene, vers-mese: mesetörténet beépítése által illúziókeltés versenyjátékokra építve stb.) - vizuális foglalkozásokon készített eszközök beépítése pl. szélforgó, fejdísz. - zenés gimnasztika - séták, kirándulások - szakirodalom 8.7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Alapelvek A környezet, az a bennünket körülvevő közeg, aminek mi is alkotóelemei vagyunk, amiben életterünk van, ahonnan életfeltételeinket biztosítjuk, ebből kifolyólag egyáltalán nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen a környezetünk. Tapasztaljuk, hogy a felnőtt társadalom csekély hányada érdekelt abban, hogy csökkentse a környezetszennyeződést, aktívan támogassa a hulladékgazdálkodás megvalósítását, tegyen a fenntarthatóság érdekében. Úgy véljük, hogy a legfogékonyabb korban, azaz a kisgyermekkorban szükséges és érdemes, tevékeny, játékos, felfedező módszerekkel megalapozni és beépíteni a gyermekek fejlődő személyiségébe, a környezet iránti felelős gondolkodás elveit. Ennek megvalósításában jelentős szerepet játszik a család mellett, az óvoda.

43

Az óvodás gyermek aktivitása és érdeklődése során ugyanis, tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Miközben felfedezi a körülötte levő világot, olyan életkorának megfelelő, tudás birtokába jut, amely segíti őt eligazodni környezetében. Megismeri a szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok és népszokások, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek tiszteletét, szeretetét és védelmét is. A környezeti megismerés során az óvodás gyermek matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába is jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, síkés mennyiségszemlélete. A külső világ tevékeny megismerése éppúgy, mint az anyanyelvi, az óvoda egész napjában jelen van, felfedezhető. Az óvodai nevelés épít a gyermek korai tapasztalataira, a család által nyújtott matematikai, környezeti tartalmú ösztönzésekre, ezeket követi a tudatosabb fejlesztés a megfelelő módszerekkel. A folyamatos tevékenykedés, a játékhelyzetek a csoportszobában vagy azon kívül, a komplex foglalkozások rengeteg olyan szituációt teremtenek arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Ebben a korban már szükség van a matematikai tartalmú tapasztalatok összegyűjtésére, rendszerezésére, következtetések levonására, elvonatkozatására. Tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. Az emberi, tárgyi környezet az élővilág, az élethelyzetek mindig kínálnak matematikai tartalmú tudnivalókat. A lényeg, hogy az ilyen jellegű tapasztalatszerzés minden esetben, hogy örömforrás legyen a gyerek számára, hiszen a lényeg a cselekvés, felderítés, a felfedezés, a kutatás, a problémamegoldás. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű, hiszen egy életre meghatározza az egyén egészségét, tágabb vonatkozásban a felnövekvő társadalom egészségét. Az egészség fogalma, magában foglalja a szomatikus és a pszichés egészség harmonikus egységét, éppen ezért mindkét tényezőre tekintettel vagyunk a gyermeki személyiség kibontakozatása során. Véleményünk szerint kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés, illetve betegségmegelőzés témaköre és az, erre irányuló viselkedési szokások megalapozása, tudatba beépítése, rögzítése az óvodában (egészséges táplálkozás, testápolás, testmozgás, pihenés, lelki egyensúlymegőrzése, a mértékletesség fontossága stb.). Az óvodás gyermekek környezet- és egészségtudatos gondolkodásmódjának megalapozását a családok bevonásával, velük együttműködve kívánjuk megvalósítani, ezáltal közvetve egy nagyobb közösségnek szeretnénk pozitív példát mutatni, illetve erre konstruktív hatást gyakorolni.

44

A külső világ tevékeny megismerésének célja az óvodában Olyan készségek, képességek fejlesztése, pl. érzékszervi, értelmi, verbális, érzelmi, erkölcsi, szociális, matematikai, testi stb., illetve olyan szokások, viselkedési formák, attitűdök megalapozása: - amelyek elősegíthetik a természetes és az ember által létrehozott környezet, pontosabban az ott lévő értékekkel való harmonikus kapcsolatot, a környezeti problémák iránti érzékenységet, valamint a környezet fenntarthatóság elvei iránti elköteleződést. - amelyek elősegíthetik az egészségtudatos életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak beépülését a gyermek személyiségébe. A külső világ megismerésével kapcsolatos hosszú távú céljaink,jövőképünk - az élet értékének, tiszteletének felismertetése, bensővé válása - a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése - az egészségtudatos életmód kialakításának segítése - az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése - állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése - erkölcsi értékfelismerő és - megőrző, nemzeti kultúrát tisztelő és hagyományőrző viselkedésformák kialakítása - a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerési képességének kialakítása, fejlesztése - a problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése - globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése - optimista életszemlélet kialakítása Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Tartalmi keretek: - értelmi és érzelmi környezeti nevelés megvalósítása - rendszerszemléletre nevelés megvalósítása - tevékenykedésen, tapasztaláson, felfedezésen alapuló, kreatív környezeti nevelés megvalósítása - a környezettel és egészséggel kapcsolatos fogalmak tisztázása, azaz ismeretszerzés - a környezeti értékek és védelmük, az egészség, mint érték és megőrzésének felismerése, azaz tudatformálás Szervezési keretek: - elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosítani a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására - nyugodt, derűs, légkört biztosítani a felfedezőkedv kibontakozásához - a gyermekek megismerési vágyára építve kihasználni a spontán és mesterségesen előidézett élményszerzési, tapasztaltszerzési lehetőségeket pl. séták, kirándulások, ünnepek, megemlékezések alkalmával - spontán játékos tapasztalatszerzési lehetőségeket felismerni és kihasználni 45

- gyakorlati problémamegoldásra, tevékenységközpontúságra törekedni - az élet nyújtotta természetes szituációk keresése és felhasználása a matematikai nevelés céljainak megvalósításában - a komplex matematika foglakozásokon, kötetlen kezdeményezéseken vagy spontán játékhelyzetekben építeni a gyermek kíváncsiságára, aktuális igényeire, élményeire és ötleteire - elősegíteni a gyermekek emberi kapcsolatainak gazdagodását, az önkiteljesedés élményének megélését, az önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában - a gyermekek gondozása, testi-lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával (a szülővel együttműködve) speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Óvodánk és környezete adta lehetőségek - óvodánk egy községben, erdővel körülvett vidéki környezetben található, amely számtalan kitűnő lehetőséget nyújt a természeti-társadalmi valóság megismeréséhez. - séták, kirándulások alkalmával minden évszakban megfigyelhetjük a szántóföldeken, kertekben dolgozó emberek munkáját, az itt termesztett növényeket, a ház körül élő állatokat. - gyakran élünk a családok által felkínált lehetőségekkel is pl. állatsimogatás,- etetés, lovaglás, szüretelés, stb. - az erdőszélén és pihenő park környékén a természetes környezetükben figyelhetjük meg a különböző növényeket pl. fákat, bokrokat, fűféléket stb., illetve vadon élő állatokat pl. mókus, nyúl, fácán, őz és számtalan rovarfajt. - a községben szelektív hulladékgyűjtés működik, amely szintén elősegíti a gyermek és családok környezettudatos magatartásformálását - az óvoda udvarának szinte teljes egésze gyepborítású, virágágyások, dísznövények, sövény stb. színesítik, amely megalapozza a gyermekek környezet esztétika igényét - a tágas udvar és az udvari játékok számos lehetőséget kínálnak a szabadlevegőn való mozgáshoz, játékhoz, azaz a mozgásigény kielégítéséhez, a testi-lelki egészség megőrzéséhez - az óvoda veteményeskertje lehetőséget ad a gyermekeknek az közvetlen és tevékeny tapasztalatszerzésre a növénytermesztés és gondozás terén - a kihelyezett madáretetők, itatók és fürdető lehetőséget teremtenek a madarak rendszeres megfigyelésére, gondozására, a környezetért felelős magatartás alakítására - minden csoportszobában élő sarok került kialakításra, ahol az évszaknak megfelelő növényeket, terméseket, terményeket és egyéb „a természet által elengedett kincseket” helyezzük el - minden tavasszal a csoportszobában is sor kerül vetésre, ültetésre műanyagpoharakba, cserepekbe, balkonládákba, így gondozás közben tanulmányozhatjuk a növények fejlődését, életfeltételeit - tagintézményünk már megkapta a Madárbarát Óvoda”címet, célunk a jövőben, ezt a központi óvodában is megvalósítani 46

- óvodánk folyamatos kapcsolatot tart a védőnővel, látogatásai rendszeresek az intézményben, fontos partner az egészséges életmódra nevelésben - minden csoportban heti rendszerességgel gyümölcsnapot tartunk, gyakran készítünk gyümölcs vagy zöldségsalátát a gyerekekkel, az egészséges táplálkozás szokásainak megalapozásaként. Kötelezően megvalósítandó elemek Jeles napok (nemzeti ünnepek, megemlékezések, „zöld ünnepek”): Ősz – Ballagás (Központi Óvoda), Állatok világnapja (okt.4) Tél – Adventi készülődés, Mikulás, Karácsony, Farsang, „Kiszézés” Tavasz – Nemzeti ünnep (márc. 15), a Víz világnapja (márc. 22), Húsvét, a Föld napja (ápr.22), Anyák napja, Gyermeknap, Ballagás (Tagóvoda) Kirándulások: - ősszel vagy tavasszal a szülőkkel megbeszélt időpontban és helyszínre visszük óvodásainkat Foglakozások témái: - Az évszakok témakörének feldolgozása (időjárás, öltözködés, a természet változásai stb.) - Testünk, érzékszerveink - Család, otthon - Közlekedés, járművek - Ház körül élő állatok - Vadon élő állatok - Zöldségfélék - Gyümölcsfélék - Foglalkozások, mesterségek - Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, egészséges életmód - Ünnepek, megemlékezések Más tevékenységek: - Vetés, palántázás a csoportszobában és az óvoda veteményeskertjében - Növénygondozás a csoportszobában és veteményeskertben - Közös sütés (pl. mézeskalács, fánk), illetve gyümölcs- vagy zöldségsaláta készítése - Folyamatos gyűjtőmunka (pl. termések, termények, kavicsok, falevelek stb.) - Folyamatos naptár és időjárás megfigyelés - Név- és születésnapok megünneplése az óvodában Módszerek: közvetlen tevékenykedés, személtetés, bemutatás, megfigyelés, beszélgetés, kísérletezés, vizsgálódás, megvitatás, magyarázat, komplexitás, projektkészítés

47

Matematika tartalmú tapasztalatszerzés témái: 1. Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása: - ítéletalkotásokkal kísért: - szétválogatások - sorba rendezések 2. A számfogalom megalapozása: - mennyiségek összemérése - halmazok összemérése: párosítása, számlálása - kis számok felismerése összkép alapján - mérések különböző egységekkel - tapasztalatok a darabszám változásairól 3. Tapasztalatok a geometria körében: - építések, alkotások szabadon és másolással - tevékenységek tükörrel - tájékozódás a síkban és a térben ábrázolt világban Szabadon választható elemek, ajánlások, lehetőségek A külső világ tevékeny megismerése foglalkozások témája lehet még: a környezetszennyezés és környezetvédelem, valamint a hulladék-újrahasznosítás stb. - Ünnepek beiktatása: Márton nap (nov. 11), Luca nap (dec.13), Madarak és fák napja (máj. 10), Pünkösd, Betlehemezés stb. - Kísérletezések, vizsgálódások pl. hóval, jéggel, vízzel stb. - „Herbárium „készítése a gyerekkel, préselt virágokkal, levelekkel - Képzeletbeli kirándulások a csoportszobában, vagy az óvoda területén pl. erdőbe, vízpartra, kincskereső kirándulás (térképpel) - Használati tárgyak, dísztárgyak, játékok készítése maradék anyagokból, hulladékokból - Látogatások szervezése olyan családoknál, ahol különböző növényeket termesztenek (esetleg fóliasátor van) vagy háziállatokat nevelnek - Látogatás a helyi mezőgazdasági szövetkezetbe (pl. mezőgazdasági gépek megismerése, szüret, almaszedés céljából stb.) - Látogatás szervezése egy helyi mesterember műhelyébe vagy hagyományőrző kézművességgel foglalkozó emberekhez (pl. csipkeverő, hímző stb.) - Látogatások szervezése múzeumokba, tájházakba, kiállításokra - Egészség vagy sportnap szervezése a családok bevonásával - Környezeti témájú versenyek, vetélkedők szervezése a csoportban - „Munka - délelőttök” szervezése - A témák megvalósításánál törekedjünk a komplexitásra, építsünk bele matematikai jellegű, vizuális, ének-zene, vers, mondóka, mozgásos stb. elemeket. - Egy-egy nagyobb témakör vagy ünnep feldolgozását lehetőleg projekt módszerrel valósítsuk meg. - Ajánlott szakirodalom: Labanc Györgyi (szerk.): Óvodások környezeti nevelése (Réce füzetek), Zsámboki Károlyné-Horváthné Szigliget Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel

48

Eszközök: - könyvek, képeskönyvek, kártyák, puzzle-ok - társasjátékok (pl. Kukatündér) - különféle matematikai és geometriai készletek - játéktárgyak, eszközök (pl. orvosi táska) - termések, termények, magok stb. - kerti szerszámok - nagyító - csipeszek - távcsövek - poharak - gyűjtődobozok - szűrőkanál - hőmérő - diavetítő, diafilmek - tematikus kartonok - applikációs képek - magnó, projektor, laptop, CD-k stb.

8.8.ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Alapelvek Az „én” fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesekre jellemző az önérvényesítő, én központú magatartás, 7 éves kor végére a gyermek a kezdeményező, együttműködővé válik. Utóbbi természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. Az óvodáskorú gyermekre jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. A kisgyermek életének két nagy színtere az otthon és az óvoda. E két színtér egymásra mindenkor hatással van. Az életmódváltozást a társadalmi és anyagi viszonyok egyaránt befolyásolják. Hatásuk elsősorban az anyagi biztonságot nélkülöző családokban érzékelhető. Óvodánkban olyan életrend szervezésére törekedünk, amely erősíti mindazt, ami a családban jól működik, illetve pótolja azt, amit a család a társadalmi és gazdasági változások miatt esetleg nem tud megadni. A személyiségalakulás döntően a külső, társadalmi hatások következtében jön létre, mindezek megtapasztalására azonban szükség van olyan szabályokra, melyek megteremtik a harmonikus együttélés feltételrendszerét. A szabálytudat kialakításával az egyén megtanulhatja megismerni önmagát és környezetét. Az óvodai nevelés tevékenységrendszerében a játék- tapasztalás- tanulás hármas egysége adja a szabálytudat kialakulásához vezető komplex nevelési- fejlesztési alapot. Ezért törekedni kell a játék-, tapasztalás-, tanulás, tevékenységrendszer alkalmazásával az önálló játszás, tapasztalatszerzés és tanulás képességének kifejlesztésére, valamint a gyermek 49

nyitottságának, játszási, tapasztalatszerzési és tanulási kedvének komplex és integrált kibontakoztatására, megőrzésére, mely alapját teremti a szabálytudat kialakulásának, megerősödésének. Óvodánk nevelési programjának egyik alappillére a humanisztikus pszichológia, valamint a gyermekközpontú nevelésfilozófia, melynek lényegét az élet elfogadása, megismerése és formálása, az ember szeretete és az emberi képességek kibontakoztatása, a közösség harmóniája adja. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék (az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolat, gyermekgyermek közötti kapcsolat és az óvoda alkalmazottai- gyermek- gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze). A szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, mint például az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség és akaratának, önállósságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának, szokás- és normarendszerének megalapozása. Óvodánk kiemelt területe a gyermek szociális érettsége óvodáskor végén. E terület megmutatja, milyen mértékben sikerült elsajátítania az egyénnek a társadalom által közvetített és elvárt szabályokat, mennyire képes a gyermek közösségbe beilleszkedni, a közösség szabályaihoz igazodni, tud-e bizonyos mértékig kompromisszumot kötni a társakkal és környezetével. A szabályokat nem elfogadó, nehezen alkalmazkodó, viselkedési, magatartási zavarokkal küszködő gyermekeknél gyakori a negatív visszacsatolás. A probléma kezelése, megoldása az óvodapedagógus feladata az érintett család bevonásával, szükség esetén szakemberek segítségével. Az erkölcsi, érzelmi és közösségi nevelés célja, jövőkép Az óvodás gyermek számára első és legfontosabb célunk a barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása, megfelelő játéktér biztosítása (a játékidő folyamatossága, játékélmény és a jó játéklégkör) melyben minden gyermek biztonságban érezheti magát: a gyermekek szívesen járjanak óvodába, szívesen játszanak együtt. Olyan morális értékek, akarati tulajdonságok alakuljanak ki a gyermekekben, mint a kötelesség, a kitartás, a szabálytudat, önfegyelem, önállósság, udvariasság, figyelmesség, együttérzés, tisztelet, a becsületesség, egymás elfogadása és segítése, együttműködés, megfelelő viselkedés, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabályismeret- és tudat, szabályok elfogadása, egymás figyelmeztetése a szabályok betartására, a másság tolerálása, különbözőségek elfogadása. A gyermekek védelme, az emberi méltóság megőrzése, a mindennapok öröme, szépsége, az igazi ünnepek, a rákészülés, az együttlét öröme. Fontosnak tartjuk, hogy óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A felnőttek kérése nélkül is segítsenek egymásnak, érezzenek együtt a közösség tagjaival. Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkedjenek. Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt, a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Az akadályokat igyekezzenek legyőzni, tartsák tiszteletben egymás különbözősségét.

50

Igényükké váljon a tevékenységeket való részvétel, együttműködés. A közösségért szívesen „dolgozzanak”, bízzanak önmaguk képességeiben. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Osztatlan szervezésű csoportjaink hagyományokkal, kialakított, elfogadott szokásrendszerrel és normarendszerrel működnek, melynek célja az összetartozás, együttérzés élményének elmélyítése valamint a gyermekek érzelmi intelligenciájának bővítése. A szabad játéktevékenység biztosításának kultúrája. Továbbá a gyermek egyéni érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységformákon keresztül a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismerése valamint tapasztalatok szerzése az őt körülvevő természetitársadalmi környezetről (ez a szülőföldhöz való kötődés alapja): a közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vegyenek részt. Figyelemmel, türelemmel hallgassák végig az óvónők, társaik közlését. Ébredezzen bennük a közösségi öntudat. Örüljenek a közösen elért sikernek, a közös élményeknek. Alakuljon a környezetükben élők iránti érdeklődés. Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. A „másság” elfogadására nevelés: annak elfogadása, megértése, hogy az emberek és gyermekek különböznek egymástól. Igényükké váljon a helyes viselkedés szabályainak betartása. Segítsenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyaik megszilárdulnak. Ismerkedjenek és gyakorolják a közösségen belül az alá-, fölé- és mellérendelt viszonyokat, konfliktuskezelést és megoldást, kompromisszumkötését. Az óvodapedagógus feladatai a célok elérése érdekében Olyan szeretetteljes, családias környezetet teremtünk meg, ahol a gyermekekben közös élményeken alapuló, közös tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat jön létre: gyermek- gyermek, gyermek- felnőtt között a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészíti. Segítjük a szokás és a normarendszerek megalapozását. A családias légkör játékra ösztönöz, kapcsolatteremtésre, cselekvésre serkent. Óvodai csoportjaink barátságosak, otthonosak. Minden csoportnak megvan a maga saját szokásrendszere, hagyományai, melyek az összetartozás érzését mélyítik. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételeket teremtünk, melyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális Én-kép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására. Az óvodapedagógus felelőssége, hogy a csoport normáit, szabályait a gyerekekkel megismertesse, elfogadtassa, még akkor is, ha azok az otthoniaktól eltérnek. Lehetőséget adunk, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatásra különös gondot fordítunk, ahol az anya együtt a gyermekével ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Így az együttlét az új környezet elfogadása biztonságot ad. Elfogadjuk az otthonról hozott játékait, sőt az első napokban mi is kedveskedünk személyes kis meglepetésekkel. Az óvónők, dajkák gondoskodó szeretettel várják a gyermekeket. A befogadás időszaka meghatározó fontosságú a gyermekek érzelmi kötődését illetően, ezért ez időszakban lehetőleg mindkét óvónő fogadja az ismerkedő gyermekeket. Minél több személyes

51

kapcsolatot biztosítunk. A szülőktől fokozatos elszakadás szükséges, melynek ideje gyermekenként változó. A gyermekközpontú nevelés magában foglalja az egyéni szükségletekre épített nevelést is. A gyermekek a változatos tevékenységeken keresztül sokféle pozitív és negatív élményre tesznek szert: az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva azt, hogy a pozitív érzelmeket megerősítjük, a negatívakat visszatartjuk, fékezzük. A gyermek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete és az a szemlélet, ami a sikert észreveszi, és a sikertelenséget segít elviselni. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet. Fontos, hogy minden gyermekben találjuk meg a pozitív tulajdonságokat, s ezeket erősítsük meg. Teret engedünk a gyermek önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A közös élmények átélésének lehetőségét az óvodáskor végéig biztosítjuk minden gyermek számára. Az óvónő a különféle tevékenységek felkínálása során biztosítja a nyugalmat. Lehetőséget biztosítunk az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységek választásához. A gyermekek igényeinek megfelelően olyan programokat szervezünk ahol a kicsik, és nagyok együttműködhetnek. Segítjük, hogy az azonos korúak külön is tevékenykedhessenek (óvodán belül) pl.: sportnap, kirándulás, közös kézműves tevékenységek. Mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját és eltérő szokásait s ennek megfelelően, differenciáltan fejlesztjük őket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakul társas, baráti kapcsolatuk, egymáshoz való viszonyuk. Az óvoda egyszerre segíti a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását.

Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és attitűdök, azaz kompetenciák /- együttműködés, - önállóság, segítőkészség, - önkifejezés, önérvényesítés, - önfegyelem, - a közös értékek óvása, védelme, - kitartás, akarat, - feladattudat, - szabálytudat, együttérzés, - önzetlenség, - figyelmesség, stb./ fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer kialakítása, működtetése

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkörmegteremtése

Az óvodapedagógus-gyermek, dajkagyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése.

Szokások, szabályok, hagyományok kialakítása

52

A csoportban dolgozó felnőttek között jó munkakapcsolat kiépítése

A csoporton belüli baráti kapcsolatok kialakulásának segítése

Csoportszokásokkal a gyermekek biztonságérzetének elősegítése, erősítése

Az óvodapedagógusok fejezzék ki az érzelmeiket

Óvodánk és környezete adta lehetőségek A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint, különösen jelentős óvodánk együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Óvodánk Gyermek és Ifjúságvédelmi felelősei szükség esetén felveszik a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A család és óvoda közötti jó kapcsolt és együttműködés érdekében:  Nyílt nap, fogadóóra  Gyermeknap  Anyák napja  Kirándulások  Közös ünnepek: Mikulás, Karácsony,  Családlátogatások stb. Kötelezően megvalósítandó elemek Napirenddel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Lehetőséget adjunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe. Tartsuk fontosnak, hogy a gyermekekkel szemben támasztott követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg a felnőttek és a gyerekek vonatkozásában. Segítsük az „én – tudat” , később a „ mi-tudat” alakulását, megerősödését. Munkánk során igyekezzünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek türelemmel egymás iránt és legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. Segítsük az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, barátságok alakulását. Tapintatosan segítsük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. Erősítsük a baráti kapcsolatokban a pozitív vonásokat, elemeket. Segítsük, hogy a különböző tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassanak meg feladatokat, érezzék a közösen végzett tevékenység örömét, eredményét. Az óvónő ismertesse meg a gyermekeket az erőszakmentes konfliktuskezelés technikáival, támogassa, segítse a gyermekek önálló konfliktuskezelését.

53

Minden gyereket buzdítsunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Kísérjük figyelemmel a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. Figyeljünk arra, hogy munkánk során az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése követendő, modell értékű legyen. Szoktassuk hozzá őket, hogy fogadják el társaikat. Éreztessük, hogy a más csoportba tartozó gyerekekkel is egy közösséget alkotnak, az óvodába járó gyermekek közösségét, melyet közös tevékenységek szervezésével érhetjük el (ünnepek, kirándulások). Teremtsük meg saját hagyományainkat. Tartsuk tiszteletben a család ünnepeit, hagyományait. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek - nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A gyermek jutalmazása: elvei: - mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen - igazodjon a gyermek életkorához - az elvégzett munkával arányos legyen formái: - szóbeli dicséret, elismerés - társak előtti dicséret. Szabadon megvalósítható elemek  Családi nap  Sportnap  Kirándulások  Szülők, esetleg más felnőttek meghívása az óvodai foglalkozásokra (témakör feldolgozás során)  „Apák napja”  Munka délelőtt és délután szervezése

8.9. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Alapelvek A munka célra irányuló tevékenység, amely külső irányítással történik. Figyelmet, kötelességvállalást, ezek teljesítését igényli. Eredményéről közvetlen tapasztalatokat szereznek a gyermekek. Felelősséggel jár, melyhez megfelelő ismeret, beállítódás szükséges. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a nevelő-fejlesztőhatást: alapvető körülménynek tartjuk az

54

önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtését. A különböző munkafajták közös vonásaként azt emeljük ki, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelent az óvodában. A gyerekek minden olyan munkát szívesen elvégeznek, amihez kedvük van, és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Mindezek által jó lehetőségük van tapasztalatszerzésre és a környezet megismerésére, ezen túl a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint pl.: a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakítására, melyeket óvodai nevelésünk során kiemelten fontosnak tartunk. Ez a tevékenység továbbá a közösségi kapcsolatok, a saját és mások elismerésére nevelés egyik jó formája, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. Megvalósítandó célok, jövőkép A sokféle, változatos, munkajellegű tevékenység során olyan készségek, tulajdonságok, szokások kialakítása melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A mindennapos rendszeres feladatvégzés során váljanak készséggé az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek. Jussanak el a saját személyükkel kapcsolatos tevékenységek kialakulása után a közösség érdekében végzett munkáig. Végezzenek a növények és állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységeket. Vegyenek részt a külső környezet alakításában. Az óvodapedagógus feladata a célok elérése érdekében  A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést, folyamatos, konkrét, reális, a gyermekek önmagukhoz mért fejlesztő értékelését igényli tőlünk, óvodapedagógusoktól. Meg kell tanítunk a gyerekeket a feladatok elvégzésére. Mindenfajta munkában és minden korcsoportban teremtsük meg az önálló munkavégzés lehetőséget, és biztosítsuk a munka állandóságát, folyamatosságát. Az állandóság, a folyamatosság erősíti a gyermekekben a munka szükségességének érzését. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek mindazokat a feladatokat, amelyek ellátására képesek, végezzék el. A munka: a napi tevékenységek természetes részét alkossa, soha ne legyen büntetés. A gyermekek számára megteremtjük az életkorukhoz és erejükhöz mért munkalehetőségeket.  Biztosítjuk a legalkalmasabb eszközöket, rászoktatjuk a gyerekeket, hogy tartsák azokat rendben.  Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyerekek érezzék, munkájukat igénylik és számon tartják.  Lehetővé tesszük, hogy a gyerekek az általuk különösen kedvelt munkafajtákban elmélyedhessenek.  Igyekszünk elérni, hogy gátlásos, visszahúzódó gyerekeket is bevonjuk a munkába.  Arra törekszünk, hogy az együttesen végzett munka, a közös öröm és felelősség, az együtt elért eredmények segítsék a baráti kapcsolatok, kisebb csoportok kialakulását.  A napirend kialakítása során szem előtt tartjuk, hogy megfelelő időt biztosítsunk a munkára, és a gyerekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék.  A munka helyes megszervezésével és kellő tárgyi feltételei biztosításával gondoskodunk, hogy a gyerekeknek ne kelljen várakoznia.

55

 Fontosnak

tarjuk, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére; hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, megbízatásait, legyenek segítségére annak elvégzésében. Kötelezően megvalósítandó elemek Naposság: A naposság közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel. A naposi munka sikere összefügg a kiválasztás módjával, a munka irányításával és értékelésével. Lényeges, hogy minden napos ismerje meg az egyes területeken mikor, milyen feladatai lesznek. A naposok között a munkát megosztjuk, megbeszéljük velük, hogy ki miért felelős. Segítjük a gyereket a munka folyamatos ellátásában, a célszerű együttműködésben. Megismertetjük velük az egyes munkafolyamatokat, azok részmozzanataival együtt. Az étkezéssel kapcsolatos teendőket a naposok – a lehetőségekhez mérten - maguk végzik. Azt szorgalmazzuk, hogy a naposok feladataikat növekvő önállósággal oldják meg. Fokozatosan bővítjük az új tennivalókat, miközben pontosan megismertetjük a gyerekekkel, mit várunk el tőlük, a feladatokat hogyan végezzék el. Az új feladatok kiosztása mindig megbeszéljük, hogyan volna célszerű elosztani a munkát. Ezzel kívánjuk elősegíteni, hogy maguk a gyerekek legyenek képesek munkájukat megosztani, napos társukkal együttműködni. A naposokat segítségnyújtásra neveljük. Egyéb feladataik olyan mértékben növekednek, amilyen mértékben ezt az adottságok éppen lehetővé teszik. Önkiszolgálás : a gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével a felnőtt segítségével ismerkedik meg: testápolás, öltözködés, saját személyével kapcsolatos igényesség /csoportszoba/holmijuk rendben tartása/óvása, kulturált étkezési szokások elsajátítása. Növény és állatgondozás, környezet rendjének megőrzése:A növények és kisállatok gondozását azért szorgalmazzuk óvodai nevelésünkben, mert a gyerekek átélik és megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. A teremben és az óvoda udvarán az évszakoknak megfelelően végezhető tevékenységek: a csíráztatás, rügyeztetés, a virágoskert gondozása, a falevelek összegyűjtése stb. A lehetőségeknek megfelelően a növényeket a gyerekek előtt gondozzuk. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, folyamatosan biztosítjuk a közreműködés lehetőségét a növények gondozásában. Fontosnak tartjuk az élősarok kialakítását a csoportszobában, mivel az a gyerekek tevékenységének és megfigyelésének egyik területe. Folyamatosan gondoskodunk, hogy legyenek benne különböző növények, odakerüljenek a gyerekek és az általunk gyűjtött, hozott termések és magvak, a tél utolsó harmadában rügyeztetett ágak, csíráztatott magvak is.

56

Biztosítjuk a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásában való részvétel lehetőségét. Ősszel a lehullott levelek összegyűjtésében való segítségnyújtásra serkentjük őket, továbbá, hogy használják a testméretüknek megfelelő kerti szerszámokat. Az élősarok folyamatos gazdagítása, évszaknak megfelelő változtatása már szintén fontos feladat ebben az életkorban. A növénygondozást igyekszünk úgy megszervezni és irányítani, hogy a gyerekek minél önállóbban láthassák el feladataikat. Arra késztetjük őket, hogy állapítsák meg, mikor milyen feladatok ellátása a fontos. Lényegesnek tartjuk, hogy a gyerekek közösen és egyenként is gyűjtsenek különböző terméseket, kavicsokat. A mi feladatunk és felelősségünk felhívni a figyelmüket arra, hogy mit, hol és mikor gyűjthetnek. A gyűjtött terméseket, magvakat, egyéb növényi részeket meghatározott szempontok szerint csoportosítjuk, és elhelyezzük az élősarokban. Biztosítjuk, hogy közreműködhessenek a falevelek összegereblyézésében, folyamatosan részt vehessenek a növények gondozásában. Arra buzdítjuk őket, hogy önállóan állapítsák meg az elvégzendő műveletek sorrendjét, indokolják egy-egy feladat elvégzésének szükségességét (pl. öntözést). Alkalomszerű munkák, megbízatások: Az óvoda, a csoport életében vannak olyan munkafeladatok, amelyeket a gyerekek a naposi feladatok mellett alkalomszerűen végeznek. Alkalomszerű munkának tekinthető a környezet rendjének biztosítása, segítés az óvónőnek, egymásnak és a kisebbeknek, ajándékkészítés és egyéb megbízatások. Óvodai nevelésünkben alapelv, hogy kezdetben velünk együtt végezzék a munkát. Rendszeresen felhívjuk a gyerekek figyelmét az együtt végzett munka előnyeire, megmutatjuk az együttműködés lehetőségeit. Fontosnak tartjuk például, hogy az ünnepekre való felkészülés során segítségékünkkel olyan kisebb tárgyakat készítsenek a gyerekek, amelyeket részben ajándékba adhatnak, részben a terem díszítésére is felhasználhatunk. A mindennapok során törekszünk minél több megbízatást adni a gyerekeknek. Különösen a mozgékony, nehezen koncentráló gyerekeket lehet a megbízatásokkal érdeklődővé, aktívvá tenni. Különös gondot fordítunk a közösen végzett munkákra, a gyerekek közötti munkamegosztás és együttműködés megszervezésére, valamint azokra a munkákra, amelyeket az egész csoport érdekében végezhetnek el. Segítik a kisebbeket és egymást az öltözködésben, a vetkőzésben. Adjon az óvónő a gyerekeknek alkalmilag olyam megbízatásokat is, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség. Arra ösztönözzük óvodásainkat, hogy vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, rendezésében, a csoportszoba átrendezésére vonatkozó megbeszéléseken, adjanak ötleteket a közös munkához. Munkánk során igyekszünk kialakítani a gyerekekben a késztetést, hogy vigyázzanak a terem rendjére, felszólítás nélkül vegyék fel az elejtett papírdarabokat, tegyék helyére a kint felejtett eszközöket. Társaikkal együtt meghatározott időközökben nagytakarítást végezzenek a játéksarokban. Minden olyan területen segítsenek, ahol erre szükség van. Ünnepekre készítsenek ajándékot, hozzanak virágot a vázába.

57

Szabadon megvalósítható elemek Tavaszi munkatevékenységek: A kert takarítása, talaj-előkészítés:, virágok kitakarása, virágos ládák beültetése. A természetsarokban nevelt palánták kiültetése. Madáritatók kirakása és folyamatos feltöltése. Tavaszra jellemző képek gyűjtése megfelelő dekoráció készítése.  Nyári munkatevékenységek: Locsolás, gyomlálás, a gaz elszállítása. A növényzet védelme, gondozása /fák, bokrok, fű/. Virágok folyamatos ápolása, locsolása. Betakarítási munkálatok.  Őszi munkatevékenységek: Termések, falevelek összegyűjtése, szállítása, - akvárium, terrárium, kalitka lakóinak gondozása - csoportszoba dekorálása évszaknak megfelelően virágok magvainak gyűjtése. Gyümölcsök, zöldségfélék elrakása télire /befőzés, aszalás. Növények cserépbe, ládába ültetése, a kint maradók betakarása. Cserepes virágok gondozása. Vitaminsaláták, gyümölcssaláták készítése. Őszre jellemző képek gyűjtése, megfelelő dekoráció készítése.  Téli munkatevékenységek: Természetsarok gondozása. Madáretetők elhelyezése, madáreleség készítése, madarak folyamatos etetése. Télre jellemző képek gyűjtése, megfelelő dekoráció készítése. Csiráztatás, ültetés vetőládába

8.10. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Alapelvek Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység. Természetesen nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás célja a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatni. Elsődleges célja, az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulás feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, problémamegoldó gondolkodásának, emlékezetének, fantáziájának, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása; - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos, cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismertszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógusok feladatai a tanulási folyamatok megvalósításában: - a tanulást támogató környezet megteremtése (hely, idő, eszközök, légkör, motiváció, közvetlen tevékenykedés, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása stb.)

58

- a tervezett vagy a spontán adódó tanulási lehetőségekben alapozzon a gyermek előzetes és aktuális élményeire, tapasztalataira, ismereteire - használjon ki minden adódó tanulási helyzetet (pl. a játékban, kiránduláson stb.), a helyi lehetőségeket - a foglalkozások tervezésénél vegye figyelembe a témakörök egymásra építhetőségét - törekedjen komplexitásra - törekedjen differenciálásra - a témakörök feldolgozásánál éljen a projekttervek lehetőségével - részesítse előnyben a játékos módszereket, a spontán játékos tapasztalatszerzést, a gyakorlati probléma-megoldási lehetőségeket - tanúsítson elfogadó, ösztönző, bátorító, példamutató nevelői attitűdöt a megismerési, tanulási folyamat során is - a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakoztatását 9. ISKOLAÉRETTSÉG, ÓVODA - ISKOLA ÁTMENET 9.1. Az iskolaérettség A 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről alapján a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelesség válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy évig az óvodában részesül ellátásban, és az ezt követő évben válik tankötelessé. 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet (II. fejezet 10/21§) szerint a tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Ennek jellemzőit az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség egyaránt szükséges (erről bővebben a „Fejlődés várható jellemzői az óvódáskor végére” c. fejezetben). A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. A gyermekek alapos megismerése, és egyénre szabott fejlesztése az óvodába lépés pillanatában kezdődik, és az iskolába lépésig folyamatos. Óvodánk a nevelés-fejlesztés területei, módszerei, eszközei stb. segítségével megalapozza, azokat a kompetenciákat melyek alkalmassá teszik a gyermekeket az iskolai életre. Gyakorlatunkban, teljes mértékben megvalósul a rugalmas beiskolázás, a fejlettségi szint szerinti iskolakezdés.

59

9.2. Óvoda-iskola átmenet Az óvoda feladata elősegíteni a gyermek iskolára alkalmassá tételét, amennyire csak lehetséges. Ez viszont nem jelenti azt, hogy már az óvodában kisiskolásként kezeljük őket! Az óvoda vállalása, hogy az óvodás gyereket az iskolára alkalmassá teszi. Az óvodából az iskolába való átmenet, jelentős és gyökeres változást jelent a gyermek számára, még akkor is, ha felkészítjük őket rá. Mit tesz óvodánk az óvoda-iskola átmenet megsegítése érdekében? Az intézményünkben dolgozó pedagógusok már az óvodában lépést megelőzően igyekeznek megfelelő ismeretekre szert tenni a leendő óvodásaikkal kapcsolatosan. Családlátogatás, szülői értekezlet követi a beiratkozást, ahol igyekeznek személyes és közvetlen információkat gyűjteni a gyermekekről és a családokról. Az óvodában a felvétel folyamatos, a beszoktatás pedig, fokozatos. Lényege, hogy szeretettel, megértéssel, egyénre szabott odafigyeléssel segítsük elő a gyermekek beilleszkedését. A vegyes életkorú csoportforma megkönnyíti a befogadást. Az óvodai élet során pedagógusaink igyekeznek az óvodai nevelés óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő hatásait maximálisan érvényesíteni. A gyermek fejlődését az óvodában töltött évei alatt folyamatosan figyeljük, a minél jobb megismerés érdekében rendszeres megfigyeléseket, a fejődés nyomon követése céljából pedig méréseket végzünk (félévente) és ezek eredményeiről, tapasztalatiról a szülőket fogadóórákon tájékoztatjuk. Év elején és év végén (októberben és májusban) minden gyermeket felmérünk (családrajz, ill. első rajz, testséma, egészséges életmód, színek és a Bakonyi Anna- féle mérőlapok segítségével). Év végén rövid szöveges értékelést is írunk minden gyermekről. Januárban pedig, a tankötelesek iskolaérettségi felméréseit végezzük el (szöveges értékelésben összegezzük a tapasztalatokat). Ezek eredményei alapján állapítjuk meg az iskolakezdésre való alkalmasságot, vagy amennyiben szükséges, küldjük, a PMPSZ iskolaérettségi vizsgálatára az érintett gyermekeket. A szülőkkel, családokkal igyekszünk kölcsönös tiszteletre és bizalomra épített kapcsolatot kialakítani, fenntartani, megnyerni őket a közös nevelésnek, fejlesztésnek. Amennyiben lemaradást, vagy más fejlődési problémát észlelünk konzultálunk a szülővel, keresve a lehető legjobb megoldást, a gyermek érdekében. Óvodánk segítséget nyújt az érintett gyermekeknek, az intézményben dolgozó, illetve utazó szakemberei (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus) által. Amennyiben szükséges, az óvoda javaslatot tesz a szülőknek a Pedagógiai Szakszolgálat felkereséséhez. Az óvodában nincs a szó klasszikus értelében vett „iskola-előkészítés”, a játék, a játékos tanulás, a közvetlen tapasztalatszerzés kiemelten fontos szerepet játszik, hiszen ebben fejlődik a legjobban a gyermek (ez készíti elő a tanulásra, az iskolai életre is). Célunk már ebben az életkorban az életre nevelés, aki érzékelésre, mintakövetésre, (belső) képalkotásra, (tapasztalat) feldolgozásra és az óvodáskor végére megfelelő kapcsolatteremtésre és együttműködésre képes. Az átmenet megkönnyítése érdekében intézményünk igyekszik megfelelő kapcsolatot ápolni a helyi általános iskolával. A két intézmény pedagógusai rendszeresen hospitálnak egymásnál, megbeszéléseket tartanak. Ezáltal jobban megismerhetik egymás személyiségét, munkamódszereit, követelményeit. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a két

60

intézmény pedagógusai kölcsönösen megismerjék az intézmények alapdokumentumait, valamint a közös programok, rendezvények szervezését. Tavasszal a nagycsoportos óvodásokat meglátogatják a leendő tanító nénik, de az utolsó óvodai évben az óvodásokkal is ellátogatunk az iskolába. A szülők számára lehetőséget biztosítunk a tanító választásra, valamint az iskolával közös szülői értekezletet szervezünk. A jövendőbeli elsősök tanítóival közös szakmai megbeszéléseket folytatunk a gyermekek jobb megismerése és az átmenet problémáinak kiküszöbölésére. Mindezek eredményeképpen tapasztalható, hogy nálunk az óvoda - iskola közötti átmenet nagyobbrészt problémamentes, hiszen jóval kevesebb a kezdeti kudarccal, beilleszkedési és tanulási nehézséggel küszködő gyermek, mint az általában megfigyelhető.

10. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE, PROGRAMUNK MEGVALÓSULÁSÁNAK SIKERKRITÉRIUMAI Programunk megvalósulása, akkor nevezhető sikeresnek, ha az iskolakezdéséhez gyermek megfelel az alábbi feltételeknek (testi, lelki és szociális érettség terén): Testi fejlettség terén A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Az egészséges életmóddal kapcsolatos képességei terén  Önállóan használja a WC-t.  Önállóan mos kezet, használja a körömkefét.  Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja.  Vigyáz a mosdó rendjére.  Szükség szerint használ zsebkendőt.  Helyesen használja az evőeszközöket, szalvétát.  Ügyel az étkezőasztal esztétikus rendjére.  Szokásává vált a rendszeres, gondos tisztálkodás.  Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendbe rakja. Mozgás  Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban.  Mozgása összerendezett, harmonikus.  Finommozgásai pontosak, biztosak, könnyedek.  Kezessége kialakult dominanciájú.  Helyes testsémája kialakult.  Jól tájékozódik a téri irányokban, síkban, időben.  Képes rövidebb távon egyenletes iramban futni.  Tud ütemtartással járni. 61

 Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon.  Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre.  Tud helyben labdát vezetni.  Tud egykezes felsődobással célba dobni.  Képes néhány mozgásos játékot (futó-, fogójáték) irányítás nélkül játszani.  Versenyjátékokban önként betartja a szabályokat. Lelki fejlettség terén A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. Az emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik a figyelem tartalma és terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Szociális érettség tekintetében Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Érzelmi, erkölcsi, közösségi képességek terén  Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni  Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.  Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb- szükség szerint kreatív- elvégzésében nyilvánul meg: kitartásának, tempójának, önállósságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet  Frusztrációtűrése, önfegyelme életkorának megfelelő szintű.  Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban (az óvodában) dolgozó felnőttekhez.  Igényli a csoportban kialakult szokás- és szabályrendszer alkalmazását.  A játékszereken képes konfliktusmentesen megosztozni társaival.  Segíti társait a tevékenységekben, együttműködő.  Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és gyermektársait.  A csoportba érkező vendéget szeretettel, udvariasan fogadja.  Az udvariassági formák betartásával kommunikálni.  Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik, keresi kompromisszumos megoldást.  Érdeklődik társai iránt, számon tartja társai hiányzásának okát. Anyanyelvi területen  Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.

62

 Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni  Minden szófajt használ  Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot  Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések is lehetségesek  Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi gondolatainak érthető kifejezését mások számára.  Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét  Udvariassági kifejezéseket használ.  Várja, igényli a mesehallgatást.  Gondosan bánik a könyvekkel.  Néhány mondókát, verset, mesét képes emlékezetből felidézni.  Szívesen mesél, bábozik, dramatizál.  Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. Játék  Szívesen játszik gyermektársaival és a felnőttekkel egyaránt.  Tud egyedül is elmélyülten játszani.  Szabad játékában konstruáló, szerep és szabályjátékok egyaránt megfigyelhetőek.  Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására.  Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására.  Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét.  Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolását.  Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja.  Elfogadja és alkalmazkodik a játék szabályaihoz.  Alkalomadtán, le tud mondani egy-egy kedves játékszerről.  A játéktémát, esetleg, napokon keresztül folytatja társaival.  Vigyáz a játékszerekre, eszközökre. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén  Élvezettel hallgat zenét.  Szívesen énekel, játszik dalos játékokat, használ „óvodás” hangszereket.  Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.  Tud dallam- vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni.  Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.  Felismeri a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély fogalompárokat.  Adott jelre képes halkan v. hangosan beszélni, énekelni.  Tud magasabb v. mélyebb kezdőhang alapján énekelni.  Adott jelre képes gyorsabb v. lassúbb ütemben tapsolni, mozogni.  Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától.  Képes az egyenletes lüktetést és ritmust tapssal, mozgással a dalból kiemelni.  Tud társaival térformákat alakítani.

63

 A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi.  Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot.  Megbeszélés vagy egyéni ötletek alapján az éneklést csörgő v. ütőhangszerekkel tudja kísérni. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka terén  Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol.  Képalkotásában kifejezi gondolatait, élményeit.  Elképzeléseit, emlékeit életkorra jellemző részletességgel, megfelelő színekkel, formákkal, mozgással ábrázolja.  Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani.  Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot.  Téralakításban, építésben másokkal együttműködik.  Tud különféle technikával ábrázolni, alkotni, a technikát önállóan, a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani.  Díszítő v. kompozíciós feladatot, kreatívan, változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, stb. megold.  Eszközfogása és eszközhasználata (ceruza, ecset, olló stb.) helyes, viszonylag magabiztos. A külső világ tevékeny megismerése területén  Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről; tudja nevét, életkorát, születési helyét, időpontját, lakcímét, testvérei nevét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat  Megkülönbözteti az évszakokat, a napszakokat és a hét napjait.  Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit  Ismeri szűkebb lakóhelyét a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét. Életkorának és képességeinek megfelelően, részt vesz a gondozásukban, a környezet megóvásában.  Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek  Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait  Ismeri az alapvető színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát.  Helyesen használja a tő- és sorszámneveket.  Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kisebbet, kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni.  A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani, hogy több, kevesebb vagy ugyanannyi –e.  Felismeri és megnevezi az alapvető sík és térmértani formákat (kör, háromszög, négyzet, gömb, kocka).  Helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat.

64

Munka jellegű tevékenységek során  Önként és szívesen vállal egyéni megbízatásokat.  Ügyel környezete tisztaságára, rendjére.  Részt vesz a csoportszobában és az óvoda kertjében növények (állatok) gondozásában.  Szívesen vállalja a naposi tevékenységeket.  Naposként az étkező asztalt esztétikusan teríti meg, és szedi le.  Aktívan vesz részt a játékok elpakolásában, teremrendezésben.  Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát.  A munkavégzéshez szükséges eszközöket rendeltetésszerűen, önállóan használja.  A használatot követően az eszközöket, szerszámokat, anyagokat gondosan, esztétikusan teszi el. Tanulás  Az egyszerű feladatokat megérti.  Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rákerül a sor.  Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.  Szándékos figyelemre képes és ennek időtartama életkorának megfelelő.  Feladatai végrehajtásában kitartó.  Monotónia tűrése és kitartása, tanulási helyzetekben, életkorának megfelelő.  Képes a már elsajátított ismeretek akaratlagos felidézésére.  Munkatempója, feladattudata és feladattartása életkorának megfelelő.  Életkorának és képességeinek megfelelő feladatok esetében, képes önállóan és eredményesen tevékenykedni.  Felébredt benne az iskola, a tanulás utáni vágy. 11. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Cél: Segítségnyújtás a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. A meggyőzés, a bizalom erősítése a nyitott óvoda által, fontos a program gyermekközpontúságának, a családias, hangulatos légkör bemutatása. Az esélyegyenlőség biztosításához szükséges elvek, feladatok: A hatályos jogszabályok alapján Nyáregyháza Nagyközség Önkormányzat Jegyzője határozatban rögzíti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőket, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Az intézménybe járó gyermekek részére az érvényes jogszabályok figyelembevételével az ingyenes óvodai gyermekétkeztetést biztosítjuk. Feladataink: Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő – óvó intézkedésekre javaslatot teszünk. A gyermekeket és családjukat lehetőségeihez képest minél jobban ismerjük meg. A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismeri és ha szükséges ehhez szakember segítségét kérjük. 65

Alapelvek: Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a rendelkezésünkre álló adatok, tények (gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció) és eddigi értékeink alapján az alábbi alapelvek, feladatok, felelősség megállapítására került sor:  Óvodánk célrendszere mely a Óvodai Nevelésének Programja egyöntetűen kiemeli a gyerekek megismerését, elfogadását, képességszintre épülő fejlesztést, a tehetség gondozását, a kompenzációt, felzárkóztatást. A csoportszobák felszereltsége megfelelő biztosított a szakember ellátottság. A nyitott óvoda feltételezi a szülői házzal való szoros kapcsolatot, a szülőbevonás által. A szociális segítés (gyermekjóléti és családsegítővel való napi kapcsolat) tovább erősíti a családok működőképességét. A vegyes csoportok működése erősíti a bizalmat, kapcsolatot a szülői ház és az óvoda között.  Az Óvodai Program megléte és működtetése az esélyteremtés egyik lehetősége az egyéni fejlesztés, szülőkkel történő egyeztetés, fejlesztő pedagógus alkalmazása kapcsán. A nevelési programunkban kiemelt a gyermekek döntési választási joga, a szocializációkapcsolatok, élményszerzés biztosítása. Mindezek növelik a H.H. és H.H.H. gyermekek esélyeit, hogy értékeikkel tisztában legyenek, legyen véleményük, legyenek határozottak, és minden élethelyzetben találják fel magukat. A normatív és RGYV támogatás az étkezést teszi ingyenessé, az ingyenes klubok pedig mindenki számára elérhetőek. Általános feladatok – Beiratkozás keretében a szülők betekintést nyerhetnek az óvodai életbe, a gyermekek részére ismerkedési lehetőség az óvodai élettel. – A szülőt a kisgyermekkel együtt fogadjuk. Ekkor nyilatkozhat önkéntesen a szülő a halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, valamint tájékoztatjuk a nyilatkozat előnyeiről, a lehetőségekről. – A tanulási folyamatban az egyéni ill. mikrocsoportos foglalkozások a döntési, választási lehetőség biztosítása mellett a differenciált egyéni fejlesztést valósítják meg. – Minden tanköteles, visszamaradó gyermek egyén fejlesztésben részesül, a részképesség hiánnyal rendelkező gyermekek egyéni fejlesztését biztosítani kell. – Bemeneti (év eleji), félévi és kimeneti (év végi) mérések folytatása a meglévő mérőeszközök segítségével megállapított fejlesztendő területek beépítése a nevelőmunkába. – A gyermekek fejlesztésében az egyéni, mikrocsoportos fejlesztés a hátrányok csökkentése, ill. tehetségfejlesztés tekintetében fontos. – A gyermekek neveltségi szintjének fokozása oly módon, hogy a szokás-szabályrendszer megalkotásába bevonjuk őket, így értékelik önnön maguk és társaik munkáját, tevékenységét. Testi fenyítést /nyakon legyintést sem/ megszégyenítést, terrorizálást, etnikai hovatartozás miatti előítéletet nem alkalmazhatnak a dolgozók. – A képzési szándék támogatása (logopédus, fejlesztő pedagógus, nyelvtanulás) képzés terén Kötelezettség és felelősség Intézményünk rendelkezik érvényes Esélyegyenlőségi Tervvel. A tervben megfogalmazott célok és feladatok kötelező érvényűek a nevelőtestület tagjaira.

66

Esélyegyenlőségi felelős kijelölt, feladatait a tervben megfogalmazottak szerint tervezi, hajtja végre a teljes intézményi alkalmazottakkal együtt. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: - az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása akkor valósulhat meg, ha minden gyermek részére biztosítjuk az emberi méltósághoz való jogát. - minden dolgozó feladata, hogy az általa ellátott gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell: - az intézményben biztosított szolgáltatások igénybevétele során - a gyermeki jogok gyakorlása során - felzárkóztatás, egyéni fejlesztés vagy tehetséggondozás biztosítása, - gyermekcsoportban történő elhelyezéskor - hit és vallásfoglalkozáson való részvétel biztosítása - nyilatkozat szerinti nemzetiségi nevelés igénylésére. 12. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

a.)A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek  tanulási nehézséggel küzdők(például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)  tanulási zavarral küzdők(például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba) a.a.)sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés,az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök

67

megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A szülők szerepe alapvető és lényeges, sőt nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyer egy többségi óvodába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen. A többségi óvoda egyik nagy előnye a gyermekek önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzése, szoktatása. Ezért fontos elv, hogy csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi éppen szükséges. A szülőkkel való kapcsolattartás másik aspektusa a segítő tanácsadás. A sajátos nevelési igényű gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni, minden sérült gyermeket nevelő szülőnél bizonyos időközönként vannak olyan mélypontok, amelyek hátterében a nehezített szülőszerep áll. A lelki megsegítés célja a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő program lépéseinek elmagyarázása. Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele a pedagógus és a gyógypedagógus együttműködése. A gyógypedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. Intézményünkben az óvoda vezetője rendelkezik Tanulásban akadályozott gyógypedagógus végzettséggel, aki vezetői feladatai mellett az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően fogja a vizsgálatokat, fejlesztéseket végezni, irányítani. A fejlesztésben segítségére lesz a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógiai asszisztens végzettséggel rendelkező óvodapedagógus is. Az általános elvek sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásánál a következőkkel egészülnek ki:  elfogadó környezet biztosítása,  az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása  annak belátása, hogy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet  a fejlesztés megvalósítása a megfelelő területen kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtás  csoportos, kiscsoportos, egyéni formában való segítségadás  diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei a sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozóan:  a fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni  amennyiben részesült korai fejlesztésben, arra kell építeni  a sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát  a pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen (kivárás képessége)  az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása  cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vétele 68

 kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása  nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében  az alapmozgások kialakítása, fejlesztése  a szociális készségek fejlesztése  az önkiszolgálás fejlesztése  a kognitív funkciók fejlesztése  az adekvát játékhasználat elősegítése  a változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása)  tudatos önállóságra nevelés  egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód  differenciált fejlesztés  az eltérő terhelhetőség figyelembe vétele  a fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,  Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében valósul meg fejlesztő pedagógus közreműködésével. Differenciálás A gyermekek közötti különbségekhez fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás a differenciálás. Pedagógiai szemlélet, és pedagógiai módszer. A differenciálás történhet: - eszközzel, - technikai megoldásokkal, - tartalommal, - szervezeti kerettel, - munkaformákkal, és a - képességszintekkel.  Egy adott gyermekcsoportban a gyermekenkénti fejlődési szintekhez való alkalmazkodás alapja a gyermekismeret.  Az óvodapedagógusok minden feladat helyzetben több fokozatban, minőségben terveznek, és biztosítják a gyermekek döntési, választási lehetőségét.  Ha a gyermek az általa választott szintet teljesíti, sikerélménye lesz, mely továbblépésre ösztönzi.

69

 Szükséges a tudatos tervezőmunka, melyben érvényesíthető a differenciálás. Inkluzív nevelés Inkluzív nevelés alapelvei  A gyermek joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.  Minden gyermeket a maga szintje, képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni.  Folyamatos visszacsatolás, nyomon követés.  Differenciálás (módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat).  A gyermek megfigyelése elsődleges. a.c.) Kiemelten tehetséges gyermekek  intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) • művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) •pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) Tehetséggondozás Az óvodapedagógusok feladatai:  Felismerni a kreatív gyermekeket  Ösztönözni, motiválni kreativitásukat  Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági  Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével  Elkallódás elhárítása  Harmonikus fejlesztés  Segíteni őket a különböző helyzetekben  Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket A tehetséggyanús gyermekeket a következő speciális képességek szerint próbáljuk csoportosítani: A területek a következők lehetnek:  Kiváló rajzkészség,  Zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem  Természetismereti témakör  Matematikai képesség  Anyanyelv-kommunikációs képesség  Testi ügyesség, tánc-harmonikusmozgás, versenysportra való alkalmasság,  Kiemelkedő szociális képesség, vezetői képesség

70

A különböző tevékenységi területekhez próbálunk olyan eszközöket is biztosítani, melyekkel a mindennapok során csak ritkán találkozhatnak.  Ábrázolás-kézimunka- művészi tevékenységek gyakorlásához változatos, jó minőségű írószerek, rajzeszközök, festékek, üvegfestékek, különleges rajz-és kartonpapírok, művész agyag, fonalak, anyagok, formavágó gép, stb. áll a gyerekek rendelkezésére.  Zenei tevékenységekhez sokféle ütős-és ritmushangszer várják a gyerekeket  Logikájuk, gondolkodásuk, képességeik fejlesztéséhez változatos fejlesztőjátékok állnak a rendelkezésükre.  Improvizációhoz, dramatikus-és szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző színű és méretű anyagokat, jelmezeket, fej-kesztyű és ujj bábokat, paravánt vehetnek igénybe a gyerekek. 13. GYERMEKVÉDELMI FELADATAINK Intézményünk nevelési elveiben a gyermekek „mindenek feletti érdekeit” tartja szem előtt. Cél, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat óvodánkban. Arra törekszünk, hogy a nehéz helyzetben lévő családokat megismerjük és segítsük, differenciáltan a rászorultság fokát és mikéntjét figyelembe véve. Az elbírálásnál méltányosan, a gyermekek számára legkedvezőbb módon történjen a döntéshozatal. Ez minden pedagógus feladata és kötelessége. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermekvédelem célja, a gyermek családban történő felnevelése, a veszélyeztetettség megelőzése, egy helyi segítő gyűrű kiépítése. Lényege, hogy a segítség akkor érkezzen, amikor a problémák még kezelhetők, megoldhatók családon belül. Egyértelműen a preventív gyermekvédelem megerősítését célozza. A család elsődleges szerepe mellett meghatározó jelentőségű az óvoda felelőssége és lehetősége, akik a gyerekekkel kapcsolatba kerülnek. A közoktatásban dolgozók számára a következő feladatok adódnak:  A jelenleg hatályos törvények, rendeletek, nemzetközi egyezmények, ajánlások megismerése minden pedagógus részéről.  A szülővel és a gyerekkel egyenrangú, partneri kapcsolat kiépítése, bizalom és nyitottság.  A pedagógusok alapképzésébe és továbbképzésébe be kell építeni azokat az ismereteket, amelyek segítik őket a veszélyeztetettség és a krízisállapot felismerésében, a társszakmák és intézmények feladatainak, lehetőségeinek és kompetenciáinak megismerésében, az együttműködés és esetmegbeszélés megtanulásában.  Lehetővé kell tenni a mainál jóval szélesebb körben a megelőző és a feltárást segítő programok használatát az óvodákban.  Legyen elég ismertető, felvilágosító anyag a szülők, pedagógusok számára, legyenek elérhetők és hozzáférhetők a segélytelefonszámok, krízisközpontok címei, telefonja, csakúgy, mint a gyermekjóléti szolgálaté, civil szervezeteké, speciális szolgálatoké. A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi alapellátás legfontosabb intézménye. A gyermekvédelmi törvény előírása szerint a gyermekjóléti szolgálatok feladata a gyermeki veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben. 71

A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer tagjai között elsődleges helyen áll az óvoda. Óriási a jelzőrendszer tagjainak a felelőssége, mert gyakran rajtuk múlik egy-egy gyermek sorsa. A törvény szerint kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermekvédelem alanyai:  a hátrányos helyzetű gyermekek  a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek  a veszélyeztetett gyermekek  a nehezen nevelhető gyermekek  a szociálisan inadaptált gyermekek Gyermekvédelmi feladatainkat az éves gyermekvédelmi munkaterv alapján végezzük. Konkrét gyermekvédelmi feladataink:  Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl ügyelünk a gyermekbalesetek megelőzésére.  Rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása  A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmének szem előtt tartása, a titoktartási kötelezettség betartása  Törekvés a másság elfogadására, vallási, világnézeti vagy meggyőződés tiszteletben tartása  Biztosítjuk, hogy a gyerekeket semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje  A különböző okok miatt veszélyhelyzetbe került gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése  Egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal  Az okok feltárása és megfelelő segítségnyújtás  Általános prevenciós tervek az óvodát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében  A gyerekek érdekeinek képviselete  Rendszeres kapcsolattartás a családdal, folyamatos családlátogatás a gyermek óvónőivel együtt. (Körültekintő és tapintatos felvilágosító munka, bizalmas légkör.) A feladat megvalósítása érdekében tesszük:  Fogadó órát biztosítunk.  Félévente a környezeti hatásokat felmérjük.  A munkanélküliség arányát feltérképezzük.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és veszélyeztetett gyermekek számát megállapítjuk.  A sajátos nevelési igényű, a diszes prevencióra szoruló gyermekeket kiszűrjük.  A csonka családban nevelkedők számát felmérjük.  Családlátogatás; 72

 Kapcsolattartás külső szakmai intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel, ügyintézés segítése szülőknek;  Szakmai felkészülés, önképzés, továbbképzés;  Amennyiben a veszélyeztetettség oka anyagi ok, felhívjuk a szülő figyelmét, hogy problémájával hova fordulhat, milyen törvény adta lehetőségei vannak. (ingyenes étkezés, nagycsaládosok kedvezménye, segély igénylése, stb.). Segítséget nyújtunk egyéb helyzetekben is, pl. kérvények megírásában, a megfelelő fórum felé való irányításban, stb.  Szinte minden gyermek étkezési kedvezményben részesül.  Rendszeres kapcsolatot tartunk a Kistérségi család és gyermekjóléti szolgálat munkatársával.  Amennyiben gyermek elhelyezési perben véleményünket kérik, állást foglalunk a gyermek érdekében.  Szülői fórumokat szervezünk a megfelelő tájékoztatás érdekében. A gyermekvédelmi feladatkör belső és külső kapcsolattartása: Belső:  Az óvodavezető felelősséget vállal a gyermekvédelmi munka megfelelő működéséért, ehhez biztosítja a feltételeket.  A gyermekvédelemmel kapcsolatos információkról, cselekvési-intézkedési tervekről az óvodavezetőt rendszeresen tájékoztatják a gyermekvédelmi felelősök.  Rendszeres munkakapcsolatot alakítanak ki a „nyilvántartott” gyermekek óvodapedagógusaival.  Az anyagi veszélyeztetettség felmérése érdekében a csoportban dolgozó óvónők, illetve a szülők jelzéseit vesszük figyelembe.  A megfelelő megoldás biztosítására törekeszünk (étkezési hozzájárulás, rendszeres segély, teljes térítés) Külső:  Gyermekjóléti Szolgálat  Pedagógiai Szakszolgálat  Védőnői Szolgálat A szociális hátrányok feltérképezésében, a csoportban dolgozó óvónők és a szülők jelzésére alapozunk a hátrányok leküzdése érdekében a fent említett képviseleti szervekkel vesszük fel a kapcsolatot, és a problémák megismerésének függvényében kérünk, illetve ajánlunk segítséget. 14. ÓVODAI ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK „Az ünnep olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól, a hétköznapoktól eltérő módon viselkedik, hagyományosan megszabott előírásokat és tilalmakat tart be.” (Jeles napok, ünnepi szokások)

73

Az óvoda feladata nem csak a kicsi gyermekekben a megalapozás megvalósítása, hanem a családok kívülről, azaz indirekt módon való segítése, irányítása, fejlesztése, „nevelése”. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a neveléshez, ezekben az alkalmakban általában sok a gyermekek (a családok) tapasztalási és tevékenységi lehetősége, valamint számos erkölcsi, érzelmi, közösségi és az esztétikai élmény hat a résztvevőkre. Az ünnepek, a hagyományok ápolása fontos szerepet játszik az óvoda életében, hiszen nemzeti és közösségi kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget. Az aktív, és önálló gyermekek nevelésének egyik sajátos eszköze a jól előkészített, szépen megformált ünneplés. Az előkészület lehetőséget ad a gyermekek közötti kooperáció és kommunikáció gyakorlására. Az ünnepi készülődésbe a szülőket is bevonjuk, ez is lehetőség számukra, hogy megismerjék óvodánk munkáját. Az óvodapedagógusok feladata : A gyerekekben az ünnepre való ráhangolódás, felkészülés és az apró ajándékkészítés fontosságának, igényének megalapozása. A szülőknek részére pedig, a szülői értekezletek egyik témája lehet az ünnepre való felkészítés, illetve ötlet és tanácsadás az ünnepléssel kapcsolatosan. Az óvodapedagógus felelőssége abban rejlik, hogy tiszteletben tartja az ünnep és megemlékezés jelentőségét, méltóképpen szervezi és bonyolítja le az eseményt, igyekszik megalapozni és következetesen betartani a szokás és hagyományőrzés elemeit, nem csinál belőle a gyermek számára felesleges munkát, szerepeltetést. Csoportos ünnepek:  Név- és születésnapok megünneplése dallal, verssel közösen – egész évben folyamatosan.  Jeles napok, „zöld ünnepek” megünneplése (Luca napja, Madarak Fák Napja, Állatok Világnapja, Víz világnapja stb.); csoportonként eltérő módon ünnepeljük  Mikulás: kis műsor összeállítása, a Mikulás megajándékozza a gyerekeket; szülők részvételével  Farsang: külső, dekorációs jegyek készítése, jelmezbe öltözés, kis műsor, játékok, vetélkedők szervezése; szülők részvételével  Húsvét: hangulati előkészítés, külső formai jegyek készítése, locsolkodó veresek tanítása, húsvéti ajándékkészítés a gyerekekkel  Anyák napja: kis műsor és ajándék készítése, köszöntés, megvendégelés a csoportszobában Óvodai szintű ünnepek, rendezvények:  Október 23-a: külső, dekorációs jegyek készítése, zászló stb. készítése gyerekekkel, éneke, versek tanítása, megemlékezés  Advent, Karácsony: külső, dekorációs jegyek készítése, hangulati előkészítés, ajándékkészítés, ének, verstanulás, felnőttek szereplése (bábozás, mesejáték); szülők részvételével  Kiszézés (téltemetés): kiszebáb készítése és elégetése közösen, ének, verstanítás  Március 15-i megemlékezés: külső, dekorációs jegyek készítése, zászló- és kokárda stb. készítés a gyerekkel, dalok, versek tanítása, megemlékezés. 74

 Gyermeknap: családi nap, ugráló vár, játékok, vetekedők szervezése, arcfestés, lufi hajtogatás, kézművesedés, előadók meghívása stb.  Ballagás: az iskolába távozó gyermekek kis műsora, búcsúztatása; szülők részvételével. Helyi/regionális szintű rendezvények: -Falunapi rendezvények: dekorációkészítés, óvodás gyermekek vagy az óvoda dolgozóinak szereplése, arcfestés és egyéb segítő tevékenységek - Pedagógus nap: az óvodások szereplése - Falukarácsony: dekorációkészítése, óvodások szereplése 15. AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI Alapelvünk: a szülői igények teljesítésére nyitottak vagyunk, amennyiben az a gyermek érdekeivel és lehetőségeinkkel összeegyeztethető. Térítésmentes szolgáltatások:  Logopédia  Gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia  Hitoktatás (a különböző vallási felekezetek képviselői részvételével)  Gyermek néptánc  Bozsik Intézményi Program (pedagógiai programhoz igazodva, kizárólag az 5-6 éves korosztálynak) Térítéses szolgáltatások: - angol nyelvoktatás, szülői kérésre (napirenden kívül, heti rendszerességgel, délutáni időpontban); célja: idegen nyelv elsajátításának megalapozása - SportManó Program foglalkozásai (napirenden kívül, heti rendszerességgel, délutáni időpontban); célja: a gyermekek mozgásigényének kielégítése, testi képességeinek fejlesztése. 16. VÉGREHAJTÁSHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ- OKT. MUNKÁT SEGÍTŐ ESZK. FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ( NKT.9.§ (3) – LÁSD. MELLÉKLETBEN 17. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI TERVE – ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az intézményben folyó pedagógiai munkáért az óvodavezető felel. Részterületek elemzésében, értékelésében a nevelőtestület felkért tagjai részt vehetnek. Ellenőrzési, értékelési rendszer: Az intézményértékelés az óvodában folyó minden tevékenységre, területre kiterjed, így az óvoda közvetlen környezetének a nevelés, a tanulás szempontjából fontos adottságaira és jellemzőire is. Az intézményértékelés egyben a program beválásának értékelése is. Az ellenőrzés, értékelés területei:  Az óvoda céljai,  A pedagógiai program,

75

 A gyermekek egyéni fejlődési jellemzői,  Személyi, tárgyi, anyagi feltételek  Jogszerűség PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE A következő dokumentumok segítik az ellenőrzést, értékelést:  Csoportnapló  Az óvoda éves munkaterve  A csoportok éves nevelési, fejlesztési terve, amely háromhavonta kerül lebontásra.  Értékelések  A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció, amely tartalmazza az anamnézist, a méréseket mérőlapok segítségével, az óvodapedagógusok megfigyeléseit, szakvéleményeket, a gyermek fejlettségét mutató egyéb munkákat, rajzokat stb. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik:  A gyermek fejlettségének értékelése  Az óvónői gyakorlati munka szintjén, az óvodapedagógusok minősítése alapján. 18.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 18.1. A Pedagógiai Programkészítésének eljárási rendje: a) A Pedagógiai programot az óvoda nevelőtestülete készíti és fogadja el, az intézmény vezetője hagyja jóvá. b) Az óvoda Szülői közössége véleményezési jogot gyakorol. c) A Pedagógiai program elfogadásánál az intézmény fenntartója egyetértési jogot gyakorol. d) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, az óvodavezető – tagóvoda-vezető irodájában megtalálható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. 18.2. Pedagógiai program hatálya: a) tárgyi, b) területi, c) személyi és d) időbeli a) A Pedagógiai program tárgyi határa: Az önkormányzat tulajdonát képező, Nyáregyháza, Ady E. u. 1/a. sz. alatti 306/4 hrszú, valamint a Nyáregyháza, Jókai u. 1. sz. alatti, 1368 hrszú ingatlan, valamint a leltárban rögzített tárgyak, eszközök. b.) A PP területi hatálya kiterjed: - Az óvoda területére. - Az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán, kívüli programokra. 76

c.) A PP személyi hatálya kiterjed: - Az óvodával jogviszonyban álló minden pedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlen segítőkre. - Azon személyekre, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. - A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). d.) A PP időbeli hatálya: Hétköznapi varázslatok pedagógiai programunkkal 2013.09.01-től dolgozunk, módosítása a nevelőtestület által a 3./2016. (III. 2.) határozatszámon elfogadásra került, az óvodavezető 2./2016. (III. 8.) határozatszámon jóváhagyta, a fenntartó az 50/2016.(III.29.) sz. Kt. határozatszámon egyetértését kinyilvánította. A kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület Módosítását javasolhatja: - nevelőtestület 50% +1fő, Módosítási javaslatot írásban, megfelelő számú aláírással kell benyújtani a vezetőségnek. Módosítási eljárás szabályai: - a nevelőtestület felülvizsgálata és kidolgozta a módosítási javaslatokat - a nevelőtestület elkészíti és elfogadta új Pedagógiai Programot, - véleményezteti a szülőkkel, - előterjeszti jóváhagyásra, elfogadásra az intézményvezetőnek - egyetértési jog gyakorlására elküldi a fenntartónak. A kihirdetés napja: 2016.04.01. 18.3. A pedagógiai program jogszabályi alapjai: - Alapító okirat - 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, és módosításai. - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 363/2012(XII.17) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeleta sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról -138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról módosításokkal. - 255/2009.(XI.20) Kormány Rendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása - Nevelőtestületi határozatok 77

19. ELJÁRÁSI RENDHATÁROZAZAINAK DOKUMENTÁLÁSA

A véleményezésre jogosult nyilatkozattétele: 1. A szülői képviselete Nyáregyházi Napsugár Óvoda "Hétköznapi varázslatok" Pedagógiai programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogával élt, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. 1/2016.(III. 08.) határozatban rögzítve. 2. Az alkalmazotti közösség a Nyáregyházi Napsugár Óvoda Pedagógiai programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. 1./2016.(III. 7.) számú határozat.

Az egyetértésre jogosult nyilatkozattétele: A Nyáregyházi Napsugár Óvoda Pedagógiai programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a fenntartó, a működtető egyetértési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. 50/2016.(III.29.) sz. Képviselő-testületi határozat.

A nevelőtestületi értekezlet határozathozatala: A Nyáregyházi Napsugár Óvoda nevelőtestületi értekezlete át nem ruházható jogkörében a Pedagógiai programot 2016. év 03.hó 02. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal, a 3./2016. (III. 02) számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Az intézményvezető (óvodavezető) határozathozatala: A Nyáregyházi Napsugár Óvoda óvodavezetője át nem ruházható jogkörében a "Hétköznapi varázslatok " Pedagógiai programot 2016. év 03.hó 08. napján a 2./2016. (III.8) számú határozatával jóváhagyta, elfogadta.

78

20. MELLÉKLETEK 20.1. Legitimációs záradék 20.2. A végrehajtáshoz szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ( NKT.9.§ (3)2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez)

20.1. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Pedagógiai programot készítette és elfogadta: Az intézmény nevelőtestülete Dátum: 2016.03.02 . …………………………………… nevelőtestület nevében aláírása

A Pedagógiai programot elfogadta:Az intézmény vezetője Dátum:2016.03.08 . …………………………………… intézményvezető aláírása

Ph. A Pedagógiai programról véleményét nyilvánította: Dátum: 2016.03.07

………….…………………………… alkalmazotti közösség nevében aláírás

A Pedagógiai programról véleményét nyilvánította: Dátum: 2016.03.08 ………….…………………………… Szülői közösség nevében aláírás

A Pedagógiai programról egyetértését kinyilvánította: Dátum: 2016.03.29 …………………………………… fenntartó nevében aláírás

79

20.2.JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez Az e jegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására általános szabályként a nemzeti szabványban, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak való megfelelőség fogadható el. Amennyiben a nemzeti szabvány, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírás eltér az e mellékletben meghatározott követelménytől, abban az esetben a melléklet rendelkezése az irányadó. A mellékletben az intézménytípusonként felsorolt helyiségek kialakítása minimum követelmény. A gyermekek részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha – rendeltetésétől függően – alapterülete lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek. Ha a helyiséget létszám figyelembe vételével kell kialakítani, a helyiség olyan méretű és berendezésű kell, hogy legyen, amelyben minden egyidejűleg jelenlévő tanuló, munkát végző felnőtt igénye egyidejűleg teljesíthető. A fűtés megoldási módjáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító – a mellékletben fel nem sorolt további – eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben, építési tervezési program elkészítése alkalmával kell dönteni. A nevelési-oktatási intézmények helyiségeiben előírt hőmérséklet követelményeiről szabvány rendelkezik. Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A gyermekek, tanulók részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek, tanulók testméretéhez. A taneszközkészlet meghatározásához az alapfokú művészeti iskolákban az Alapfokú művészetoktatás tantervi programja nyújt segítséget. Taneszközre van szükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, 80

felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. Ahol a melléklet az óvoda pedagógiai programjára utal, azon az Óvodai nevelés országos alapprogramja, továbbá nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda esetén a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését biztosító óvoda esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-ának alapján jóváhagyott pedagógiai programot kell érteni. Ahol a melléklet az iskola pedagógiai programjára utal, ott a Nat, továbbá a nemzetiségi oktatást biztosító iskola esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, sajátos nevelési igényű tanuló oktatás esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a két tanítási nyelvű oktatást biztosító iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, érettségi vizsgára felkészítő középiskola esetén pedig az Érettségi vizsga vizsgaszabályzata követelményei figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. Ahol a melléklet a művészetoktatási intézmények jegyzékében az iskola pedagógiai programjára utal, azon az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára építő vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. Az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó nevelési program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelőmunka eszköz és felszerelési feltételeit. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. Az óvodai játszóudvar, az iskolai udvar akkor megfelelő, ha alapterülete az óvodában lehetővé teszi valamennyi gyermekcsoport-, az iskolában valamennyi osztály tagjainak egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását. Elfogadható az óvodai játszóudvar kialakítása az óvoda közelében, az óvodán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az óvodába felvett gyermekek veszik igénybe. Ugyanígy elfogadható az iskolai udvar kialakítása az iskola közelében, az iskolán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az iskolába felvett gyermekek veszik igénybe. Ha az óvoda, az iskola, a művészetoktatási intézmény, kollégium sajátos nevelési igényű – különösen a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi fogyatékossággal küzdő - gyermekek, tanulók nevelésével foglalkozik, a gyermekek, tanulók által használt helyiségek kialakításánál az eszközök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kell az akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, valamint biztonságos környezetet, – a fogyatékosság típusától függően – a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű, szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb. A fogyatékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelések megvásárlásánál figyelembe kell venni.

81

Ha az óvoda nemzetiséghez tartozók óvodai nevelésében, vagy az iskola (ide értve a művészetoktatási intézményeket is) a nemzetiséghez tartozók iskolai oktatásában, illetve a kollégium nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelésében vesz részt, az eszközök és felszerelések megvásárlásánál a nemzeti, etnikai sajátosságokat figyelembe kell venni. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a ,,óvodánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az óvodát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható. Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónál az „óvodánként (székhelyen és telephelyen)” megjelölést alkalmazza úgy valamennyi feladat ellátási helyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megnevezett eszköz, felszerelés. A „gyermekcsoportonként” megjelölésen a kialakított óvodai gyermekcsoportokat kell érteni. A „gyermeklétszám” megjelölésen az óvoda alapító okiratában (feladatellátási helyenkénti bontásban is) rögzített felvehető maximális gyermeklétszám értendő. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az ,,iskolánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az iskolát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható. Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánként (székhelyen és telephelyen)” megjelölést alkalmazza, úgy valamennyi feladat ellátási helyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megnevezett eszköz, felszerelés. Az ,,osztály” fogalmán a ténylegesen kialakított, a tanórai foglalkozáson együtt résztvevők csoportját, az iskolai osztályközösséget kell érteni. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál a ,,kollégiumonkénti” megjelölést alkalmazza, azon a kollégiumot kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható. 1. Ó V O D A (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve)

I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat,megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

82

A

B

C

1. Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

2. csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő

3. gyermekágy/fektető tároló helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1

4. tornaszoba, sportszertárral

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A tornaszoba kialakítása kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelésioktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.

5. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani

6. óvodapszichológusi helyiség ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában helyben alakítandó ki.

7. játszóudvar

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani

8. intézményvezetői iroda

óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1

9. intézményvezető-helyettesi iroda

ha az óvodában intézményvezetőhelyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1

10. tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettes

Ha az óvodában tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1

11. óvodatitkári iroda

ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1

Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi.

12. nevelőtestületi és könyvtárszoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.

13. általános szertár/raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

14. többcélú helyiség (szülői

óvodánként (székhelyen vagy

83

fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség)

telephelyen) 1

15. orvosi szoba, elkülönítő szoba óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvoda-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül  a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani.

16. gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1

Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen.

17. gyermekmosdó, WC helyiség gyermekcsoportonként 1 (WC - nemenként 1)

Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező.

18. felnőtt öltöző

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

19. felnőtt mosdó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

20. felnőtt WC helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 amennyiben az óvodai csoportok száma több mint hat, vagy az óvoda épülete emeletes, szintenként 1

Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

21. felnőtt zuhanyzó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek.

22. mosó, vasaló helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

23. szárító helyiség

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

24. felnőtt étkező

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

25. főzőkonyha

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

26. melegítő konyha

óvodánként (székhelyen és

84

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható.

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

telephelyen) 1 27. tálaló-mosogató

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

28. szárazáru raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

29. földesárú raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

30. éléskamra

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek.

31. karbantartó műhely

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában.

32. kerekesszék tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.

33. ételhulladék tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

34. A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel B

C

2. óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács).

3. gyermekszék (ergonomikus)

gyermeklétszám szerint 1

Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével.

4. gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok.

5. fényvédő függöny

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben

6. szőnyeg

gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

7. játéktartó szekrény vagy polc

gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1

8. könyvespolc

gyermekcsoportonként 1

9. élősarok állvány

gyermekcsoportonként 1

10. textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

11. edény- és evőeszköz-tároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

A 1. 1. Csoportszoba

85

12. szeméttartó

gyermekcsoportonként 1

13. 2. Tornaszoba 14. tornapad

2

15. tornaszőnyeg

1

16. bordásfal

2

17. mozgáskultúrát, 1 mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet 18. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint.

19. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 20. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök

A pedagógiai programban foglaltak szerint.

21. tükör (az asztal szélességében) 1 22. Asztal

1

23. Szék

2

24. Szőnyeg

1

Egy gyermek, egy felnőtt.

25. játéktartó szekrény vagy 1 könyvek tárolására is alkalmas polc 26. 4. óvodapszichológusi szoba

Gyermeklétszám szerint

27. Asztal

1

28. Szék

4

29. Szőnyeg

1

30. Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc

1

31. 5. Játszóudvar 32. kerti asztal

gyermekcsoportonként 1

33. kerti pad

gyermekcsoportonként 2

34. Babaház

gyermekcsoportonként 1

35. udvari homokozó

gyermekcsoportonként 1

36. Takaróháló

homokozónkként 1

37. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

V. rész szerint

38. 6. Intézményvezetői iroda 39. íróasztal és szék

1-1

40. tárgyalóasztal, székekkel

1

41. Telefon

1

42. Fax

1

43. Könyvszekrény

1

86

A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.

44. Iratszekrény

1

45. Elektronikus adathordozó szekrény

1

46. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

47. számítógépasztal és szék

1-1

48. 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, óvodatitkári iroda 49.

(a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el)

50. íróasztal és szék

1-1

51. Iratszekrény

1

52. Telefon

1

53. számítógépasztal és szék 54. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

Közös vonallal is működtethető. 1-1

1

55. 8. Nevelőtestületi szoba 56. fiókos asztal, ami egyben pedagóguslétszám eszköz előkészítő munkaasztal szerint 1 is 57. Szék

pedagóguslétszám szerint 1

58. könyvtári dokumentum

500

Az óvoda-pedagógusok felkészüléséhez.

59. Könyvszekrény

2

Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen.

60. Fénymásoló

1

61. Tükör

1

62. 9. Többcélú helyiség 63. tárgyalóasztal székekkel

1

64. 10. Orvosi szoba, elkülönítővel

berendezése, felszerelése a Amennyiben az óvoda-egészségügyi vonatkozó jogszabályban előírtak szolgálat az óvodában megszervezett, szerint biztosított. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva.

65. 11. Gyermeköltöző 66. öltözőrekesz, ruhatároló, fogas gyermeklétszám figyelembevételével 67. Öltözőpad

gyermeklétszám figyelembevételével

68. 12. Gyermekmosdó, WC helyiség 69. Törülközőtartó

gyermeklétszám figyelembevételével

70. Falitükör

mosdókagylónként 1

71. rekeszes fali polc (fogmosótartó)

gyermeklétszám figyelembevételével

87

öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK A

B

C

1. egyéni tisztálkodó szerek

gyermeklétszám szerint 1

fésű, fogkefe, fogmosópohár

2. tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

ruhakefe, körömkefe, szappantartó

3. Fésűtartó

csoportonként 1

4. Törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

5. Abrosz

asztalonként 3

6. Takaró

gyermeklétszám szerint 1

7. ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3-3

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1. szennyes ruha tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

2. mosott ruha tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

3. Mosógép

óvodánként (székhelyen és telephelyen) ha a mosás helyben történik 1

4. Centrifuga

óvodánként (székhelyen és telephelyen) ha a mosás helyben történik 1

5. Vasaló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

6. Vasalóállvány

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

7. Szárítóállvány

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

8. Takarítóeszközök

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

9. kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen) ásó, kapa, gereblye, kerti 1-1 locsolókanna

10. Hűtőgép

óvodánként 1

11. Porszívó

óvodánként 1

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A

B

C

1. 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) 2. különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a csoportszobai és udvari gyermekek 30%-ának megfelelő eszközök külön-külön mennyiségben

3. mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő,

gyermekcsoportonként a

88

csoportszobai és udvari

mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermeklétszám figyelembevételével

eszközök külön-külön

4. ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

az óvoda pedagógiai programja szerint

5. az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai gyermekek 30%-ának megfelelő programja szerint mennyiségben

6. értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és gyermekek 30%-ának megfelelő programja szerint a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök mennyiségben 7. ábrázoló tevékenységet fejlesztő, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

az óvoda pedagógiai programja szerint

8. a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

az óvoda pedagógiai programja szerint

9. munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a az óvoda pedagógiai gyermekek 30%-ának megfelelő programja szerint mennyiségben

10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök 11. Televízió

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

12. magnetofon/CD lejátszó/hangfalak

három csoportonként 1

13. diavetítő vagy projektor

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

14. Vetítővászon

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

15. hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

az óvoda pedagógiai programja szerint

16. hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

az óvoda pedagógiai programja szerint

17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a sajátos nevelési igényű gyermekek 30%-ának megfelelő gyermeket nevelő óvodában; mennyiségben az óvoda pedagógiai programja szerint

18. projektor vagy írásvetítő

1

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A

B

C

1. 1. Beszédfogyatékosok 2. tükör 120 X 180 cm

csoportonként 1

3. logopédiai alapkészlet

csoportonként 1

4. 2. Hallási fogyatékosok 5. Dallamíró

csoportonként 1

89

6. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

7. vezetékes vagy vezeték nélküli gyermeklétszám egyéni, illetve csoportos adó-vevő szerint 1 készülék 8. a különböző nyelvi kommunikációs óvodánként szinteknek megfelelő kifejezések (székhelyen és képi megjelenítésére alkalmas telephelyen) 1 elektronikus információhordozó

abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

9. nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

10. szurdologopédiai eszközök

csoportonként 1

11. 3. Látási fogyatékosok 12. Olvasótelevízió

gyermeklétszám figyelembevételével

13. hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda

gyermeklétszám szerint 1

gyengénlátók, aliglátók számára

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK A

B

C

1. étel-mintavétel (üvegtartály) készlet

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

amennyiben étel kiosztása folyik

2. Elsősegélyláda

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

a közegészségügyi előírások szerint

3. gyógyszerszekrény (zárható)

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

a közegészségügyi előírások szerint

4. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, külön jogszabályban meghatározottak szerint vagy javasolt, munkaruha 5. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, külön jogszabályban meghatározottak szerint vagy javasolt, munkaruha 6. tűzoltó készülék

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

90