hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás

112

Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához (2–3–4. osztály)

TANTÁRGYI PROGRAM 2. osztály Éves óraszám: 74 óra – 2 óra/hét Témakör, óraszám A beszéd és az írás 1–2. óra

Tananyag, fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás.

Tanulói tevékenység

Szavak, rövid mondatok másolása. A szavak különírása a mondatban. A mondat szavakra tagolása. A mondatkezdõ nagybetûk és Az anyanyelv fogal- a mondatvégi írásjelek pótlása. ma A beszélt vagy írott nyelvbõl nyelvi tények kiemelése, irányított megfigyelése. Mondat és szó fogal- Szóbeli és írásbeli feladatok ma. megoldása.

Tanulói teljesítmény

Tudja, hogy magyar nyelven beszélünk, ez az anyanyelvünk. A tanuló tapasztalati úton megkülönbözteti a szót, mondatot, szöveget. A mondatot alkotó szavakat külön írja. A mondatot nagy kezdõbetûvel kezdi és írásjellel zárja. A hangok és a betûk Betû és hang fogal- Meglévõ ismeretek felidézése, Fel tudja sorolni a ma. alkalmazása. magyar ábécé betûit. A betûrend A betûrend fogalma, Hang és betû megkülönbözte- Képes a társak nevé3–5. óra szerepe. nek, egyszerû szavaktése. nak a betûrendbe soAz ábécé másolása, hiányzó betûk pótlása. rolására. Szavak (nevek, címek...) betûrendbe sorolása. Keresgélés betûrend szerint az Ablak – Zsiráf gyermeklexikonban. A beszédhangok A magánhangzók és A magánhangzók és mássalMeg tudja különbözkeletkezése mássalhangzók fogal- hangzók megkülönböztetése tetni a magán- és A magánhangzók ma. mássalhangzókat. tapasztalati úton. csoportosítása. A rövid és a hosszú A magánhangzók idõtartamá6. óra magánhangzók. nak megfigyelése, az idõtarmegkülönböztetése. tamnak megfelelõ csoportosítás, jelölés. A magánhangzók helyes ejtése. Megfigyelés, elvonatkoztatás, szabályalkotás. Év eleji felmérés 7. óra


A magánhangzók hosszúságának helyes ejtése és írása. 8–12. óra

i, í a szavakban és a szavak végén.

A mássalhangzók csoportosítása. A mássalhangzók idõtartamának jelölése. 13–16. óra

Egyjegyû, kétjegyû, háromjegyû mássalhangzók. A rövid és a hosszú egyjegyû mássalhangzós szavak.

Az o, ó, ö, õ a szavakban és a szavak végén. A magánhangzók pontos jelölése. Az u, ú, ü, û a szavakban és a szavak végén. A kivételek. A magánhangzók idõtartamának helyes jelölése.

A rövid és a hosszú kétjegyû mássalhangzós szavak.

Vizuális megfigyelés. Szószintû gyakorlatok: másolás, tollbamondás, ékezetpótlás, kiegészítés, hibakeresés, nyelvi játékok. Helyesejtési gyakorlatok. Rövid és hosszú mássalhangzós szavak hangoztatása. Szabályalkotás, kivételek gyûjtése. Mondatalkotás a megfigyelt szavakkal. A kiejtés szerinti írás elvének alkalmazása. Az ékezet jelentésmódosító szerepének felismerése (kar – kár, ver – vér, tör – tõr, öt – õt, török – tõrök, huzat – húzat, szurok – szúrok, tanulok – tanulók...). Egyjegû, kétjegyû, háromjegyû mássalhangzók megkülönböztetése, felismerése a szavakban. Hosszú egyjegyû mássalhangzót tartalmazó szavak másolása, írása tollbamondás után. Hosszú kétjegyû mássalhangzós szavak írásának gyakorlása. A mássalhangzók idõtartamának megfelelõ hangoztatás, helyesejtési, beszédmûvelési gyakorlatok. A kiejtés elvének alkalmazása szópárok összehasonlításával (szál – száll, megy – meggy). Mondatalkotás a megadott szópárokkal, hosszú vagy rövid mássalhangzó pótlása a mondatban. Az írásbeli munkák ellenõrzése önállóan vagy tanítói segítséggel, a hibák javítása.

113 A begyakorolt szókészlet szavaiban hibátlanul (legfeljebb 1-2 hibával) jelöli a magánhangzók hosszúságát másolás és látó – halló tollbamondás során.

Felismeri a szavakban a rövid és a hosszú, egyjegyû és kétjegyû mássalhangzókat. Helyesen jelöli a mássalhangzók hosszúságát másolás során. Kevés hibát vét a begyakorolt szókészlet hosszú mássalhangzós szavainak (látó – halló) tollbamondás utáni írásakor.

114


A j hang kétféle je- A j hangot j és ly betûlölése vel jelöljük. 17–20. óra J és ly nevekben, szócsaládokban, szó elején és végén.

Kb. 20- 25 begyakorolt szóban helyesen jelöli a j hangot. Hibáit tanítói segítséggel javítani tudja.

Gyakorlás 21. óra

A magán- és mássalhangzók helyes jelölése a begyakorolt szókészlet szavaiban.

2. sz. felmérés 22. óra A szótagolás és az elválasztás 23–30. óra

A hagyomány elvének alkalmazása. Szavak gyûjtése, csoportosítása, analóg sorok összeállítása (tejtermékek, szócsaládok, madarak nevei, -ály végû szavak stb.). Szavak másolása, látó – halló tollbamondása. A szavakban a j hang megfelelõ betûjelének pótlása. A Helyesírási szójegyzék használata. Megfigyelés, rögzítés, felidézés, alkalmazás. Az írásbeli munkák ellenõrzése önállóan vagy tanítói segítséggel, a hibák javítása. A hangokról és a betûk- Az ismeretek alkalmazása önrõl tanultak gyakorlása. álló feladatmegoldással. A rövid és a hosszú hangok helyes jelölése, csoportosítások, betûpótlás, hibakeresés. A szótag A szótagolás szabálya. Hány szótagra bontható a szó? Elválasztás szomszédos magánhangzók között. Elválasztás magán- és mássalhangzók találkozásánál. Elválasztás hosszú egyjegyû és hosszú kétjegyû mássalhangzó között.

Szavak szótagokra bontása. Szótagolási gyakorlatok (versek, mondókák). A szavak szótagszámának meghatározása: egytagú, kéttagú, többtagú szavak. Szavak csoportosítása szótagszám szerint. A különbözõ elválasztási esetek megfigyelése, szabály megfogalmazása tanítói segítséggel. Szavak leírása elválasztva, a szabályok alkalmazásával. Szótagokból szavak alkotása. Elválasztási hibák javítása, indoklás. Típushibák javítása, gyakorlása (e-dzés, bo-dza) A többtagú szavak elválasztásának gyakorlása.

Az egytagú szavakat felismeri. A két és háromtagú szavakat helyesen szótagolja és választja el. Az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazza.


3. sz. felmérés (félévi) 31. óra A szavak Minden szó jelent vaMit tudsz már a sza- lamit. vakról? A szó beszédünk leg32–33. óra kisebb értelmes egysége.

A szóelemek 34–40. óra

A kiejtéstõl eltérõ helyesírású szavak 41–50. óra

Mondatok szavakra tagolása. Mondat kiegészítése szavakkal. Szóalkotás betûkbõl, szótagokból. Szavak jelentésének vizsgálata, szómagyarázat szóban, rajzzal stb. Szótárhasználat. Szótõ és toldalék fogalmának A szótõ tisztázása, a szótõ és a toldalék A toldalék megkülönböztetése egyszerû A toldalék szerepe szavakban. Az egyszerû toldamondatalkotáskor. A -t toldalékos szavak lékos szavak felismerése a mondatban, szövegben. (Kit? Mit?). A toldalék szerepének megfiA -ból, -bõl, -ról, -rõl, -tól, -tõl told. sza- gyeltetése, felismerése. Szavak toldalékolása, toldalévak. kos szavak írása, mondatba A -ban, -ben, -ba, -be toldalékos szavak. foglalásuk. A -val, -vel toldalékos Szótõkeresõ gyakorlatok. A toldalékok helyes alkalmaszavak. (hasonulás) zása, nyelvhelyességi gyakorlatok (-ban, -ben, -ba, -be). A -val, -vel toldalékos szavak helyesírása. Szópárok jelentésének és helyesírásának összehasonlítása (vasal – vassal...) Az írás közben elõforduló hibák javítása. A szóelemzés elve. A kiejtés és az írásmód össze-lj-vel írjuk hasonlítása. A szóelemzés elvének alkal-nj-vel, -nyj-vel írjuk mazása. Szótõkeresõ gyakorlatok. -dj-vel, -gyj-vel írjuk Szavak gyûjtése, átalakítása (ken – kenje, ad – adjon), -tj-vel írjuk a szótõ utolsó és a toldalék elsõ betûjének pótlása, hiba-ts-sel, -tsd-vel írjuk keresés, tollbamondás, ellenõrzés, a hibák javítása. tsz-szel, gysz-szel, Szavak pótlása mondatokban. dsz-szel írjuk Memóriafejlesztõ gyakorlatok.

115

Tudja, hogy a szóalakhoz jelentés társul. Értelmezi a szavak jelentését.

Az egyszerû szavakat felbontja szótõre és toldalékra. A begyakorolt toldalékos szavakat helyesen írja. Hibáit tanítói segítséggel javítani tudja.

A begyakorolt szókészlet szavaiban a kiejtéstõl eltérõ hangkapcsolatokat helyesen jelöli másolás és tollbamondás során. Hibáit tanítói útmutatással javítja.

116


dt-vel írjuk

Gyakorlás 51–52. óra

A szótõ és a toldalék

Témazáró felmérés (4. sz. felmérés) 53. óra A mondat A mondat gondolatA mondatfajták közlõ szerepe, jellemzõi 54–67. óra a beszédben és az írásban. Mondatok alkotása. A mondat helyesírása. A mondatvégi írásjelek. A beszélõ szándéka. A szándék és a mondatfajták kapcsolata.

A kijelentõ mondat. A kérdõ mondat. Az -e kérdõszavas szerkezet. A felkiáltó mondat. (Választható) Az óhajtó mondat. (Választható) A bárcsak, bár óhajtó szók. A felszólító mondat. (Választható)

Kiejtéstõl eltérõ helyesírású szavak felismerése a mondatban hangoztatás után, az eltérést okozó hangkapcsolatok jelölése. Szavak toldalékolása, szótõ és toldalék elválasztása, megnevezése. Toldalékok, toldalékos szavak pótlása a mondatban. A kiejtéstõl eltérõ írásmódú szavak helyesírásának gyakorlása. Szógyûjtés, csoportosítás megadott szempontok szerint. Gondolatok közlése mondattal. Mondatírás másolással, tollbamondással és emlékezetbõl. Mondatok tagolása szavakra. Mondatalkotás szóban és írásban megadott szempontok szerint. A közölnivaló mondatokra tagolása. Kérdés, felelet. A helyes kérdésfeltevés gyakorlása, a kérdõ mondat helyes hanglejtése. Az -e kérdõszócska helyes használata. Különbözõ érzelmek kifejezése a felkiáltó mondattal. Közlés érzelmi töltésessel. Kérés, felszólítás, tiltás kifejezése felszólító mondattal. Különbözõ fajtájú mondatok alkotása, keresése, átalakítása. Változatos mondatfajták használata a beszédben és írásban. Mondatok bõvítése, szûkítése. A tanult mondatfajták meghatározása, a mondatvégi írásjelek pótlása.

Az egyszerû toldalékos szó szótövét és toldalékát felismeri, megnevezi. A begyakorolt szókészlet toldalékos szavait helyesen írja.

A mondatkezdõ nagybetû és a mondatvégi írásjel készségszintû alkalmazása. A szavakat különírja a mondatban. A tanult mondatfajtákat felismeri, megnevezi. Kijelentõ és kérdõ mondatokat alkot, átalakít. A mondatvégi írásjeleket helyesen pótolja egyszerû, könnyen felismerhetõ (és tanult) fajtájú mondatok végén.


117

Nyelvhelyességi gyakorlatok, helyes mondatszerkesztés, összefüggõ mondatok alkotása. 5. sz. felmérés 68. óra Tanév végi ismétlés A mondat. 69–72. óra A szó szerkezete. A betûk/hangok, szótagok.

6. sz. felmérés (tanév végi) 73. óra Játék a betûkkel, szavakkal 74. óra

Az eddig tanult ismeretek alkalmazása, eszközszintû használata a szóbeli és írásbeli feladatok megoldása során. Önálló feladatmegoldások.

Széles körû anyanyelvi tapasztalatokra épülõ elemi ismeretekkel rendelkezik a hangokról, szóról, mondatról, szövegA szófajokat és a fogalmazást rõl. A tanult szabáelõkészítõ gyakorlatok (szavak lyokat felidézi és alcsoportosítása, összefüggõ kalmazza tanítói semondatok alkotása). gítséggel vagy önállóan. Hibáit önállóan vagy segítséggel javítani tudja. Nyelvi játékok, rejtvények, nyelvtani „Ki, mit tud?”.

118


3. osztály Éves óraszám: 74 óra – 2 óra/hét Témakör, óraszám Év eleji ismétlés 1–6. óra

Tananyag, fogalmak, ismeretek Tájékozódás a tanév elején. A beszéd és az írás A mondatról, a szavakról és a hangokról, betûkrõl tanultak ismétlése. A 2. osztály tananyagának rendszerezõ áttekintése. Helyesírási gyakorlás.

Tanév eleji felmérés 7. óra A mondatfajták A kijelentõ és a kérdõ 8–15. óra mondat (ismétlés) A felkiáltó mondat Az óhajtó mondat A felszólító mondat

A mondatfajták gyakorlása 16–17. óra



A szövegrõl, mondatról, szavakról tanultak felidézése, rendszerezése. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása szavak, mondatok, szöveg szintjén. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása. A mondathoz és a szavakhoz kapcsolódó helyesírási gyakorlatok. Szótagolás, elválasztás, betûrend

A tanuló tudja felidézni és alkalmazni a 2. osztályos nyelvtani és helyesírási ismereteket.

Kijelentõ és kérdõ mondatok alkotása. A kérdõ mondatok helyes hangsúlyozása. A beszélõi szándék megfigyelése a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatban. A különbözõ mondatfajták felismerése szövegkörnyezetben, megkülönböztetése a beszélõ szándéka szerint. Mondatfajták variálása különbözõ beszédhelyzetekben vagy a hiányzó mondatvégi írásjelek pótlása az egyszerû mondatok végén. Különbözõ fajtájú mondatok alkotása, felismerése szövegben. Mondatvégi írásjelek pótlása, a mondatok helyes hangsúlyozása. Mondatátalakítások.

A tanult mondatfajtákat felismeri, megnevezi. Kijelentõ, kérdõ, felkiáltó, felszólító, óhajtó mondatokat alkot, átalakít. A mondatvégi írásjeleket helyesen pótolja egyszerû, könnyen felismerhetõ fajtájú mondatok végén. Ismeri és alkalmazza a mondat helyesírására vonatkozó szabályokat.


A szavak 18–20. óra

A szófajok 21–22. óra A fõnév 23–24. óra

A szó fogalma, jelentése A rokon értelmû szavak

Szavak jelentésének vizsgálata, szótárhasználat Rokon értelmû szavak gyûjtése, szerepének megfigyeltetése. Szókincsbõvítés, árnyaltabb kifejezésmód a rokon értelmû szavakkal. Szócsaládok Az ellentétes jelenté- összeállítása. sû szavak Ellentétes jelentésû szópárok gyûjtése, szabályjátékok. Mondatkiegészítés. Szavak csoportosítása, Szavak csoportosítása jelentéa szófaj fogalmának sük szerint. elõkészítése. A szófajok összehasonlító áttekintése. A fõnév fogalma, felis- Fõnevek felismerése szócsomerése. portokban, mondatokban és szövegben. Fõnevek gyûjtése tematikus csoportosítással.

A fõnév fajtái 25–29. óra

A köznév és tulajdonnév fogalma, megkülönböztetése. A köznév és a tulajdonnév helyesírása.

A fõnevek toldalékos alakjai 30–35. óra

A fõnév egyes és többes száma, a többes szám jele. Ragos fõnevek: -t rag -ból, -bõl, -ról, -rõl, -tól, -tõl ragos fõnév -ban, -ben, -ba, -be ragos fõnevek

119 Ismeri az egyszerû szavak jelentését. Ismert, a tanuló szókincsét képezõ egyszerû szavakat rokon értelmû ill. ellentétes jelentésû megfelelõjével helyettesíti.

Felismeri és megnevezi a fõneveket ismert szövegkörnyezetben. Ismeri a fõnév fogalmát. Köznevek és tulajdonnevek Felismeri a köznevet felismerése, csoportosítása, és a tulajdonnevet. gyûjtése. A tanuló környeze- A tulajdonnevet tében elõforduló tulajdonne- nagy-, a köznevet vek (személyek, állatnevek, a kisbetûvel kezdi. környék földrajzi nevei, ismert címek) írása, másolás, tollbamondás után. Válogatás, betûpótlás, csoportosítás. Nyelvi szabályjátékok. A szótõ és a rag elhatárolása. A toldalékos fõnév Szótõ és toldalékok felismeré- toldalékát leválasztja, a toldalékos fõnevet se, megnevezése. A többes felismeri. Fõnevekhez szám jele. A leggyakoribb toldalékokat illeszt. fõnévragok felismerése, A gyakorolt, ismert a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalma- toldalékos fõneveket zása. Fõnevek ragos alakjai- helyesen írja. nak írása. Toldalékos szavak szófajának megnevezése. Ragos fõnevek gyûjtése kérdésekre. Mondatalkotások ragos fõnevekkel.

120 A névelõ (Választható) A névelõs fõnevek 36–37. óra Összefoglalás 38. óra

Témazáró felmérés 39. óra Az ige 40–41. óra Az ige ragozása 42–44. óra


A határozott és a hatá- A névelõk helyes használata, rozatlan névelõ. hangsúlyozása. A névelõ különírása. Hiányzó névelõk pótlása mondatokban. Mondatalkotások névelõs fõnevekkel. A fõnévrõl tanultak A tanultak alkalmazása. összefoglalása, rendA fõnévrõl szerezett ismereszerezése. tek rendszerezése. A fõnév helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban.

Ismeri a névelõ fogalmát. A határozott névelõket helyesen használja beszédben és írásban. A fõnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályokat alkalmazni tudja. Hibáit a tanító utasításának megfelelõen javítja.

Az ige fogalma, jelentése. Az ige cselekvést, történést, létezést kifejezõ szó. Az igék felismerése, ragozása. Az egyes és többes szám fogalma, személyragok. Az igealakokhoz kapcsolódó személyes névmások.

Ismeri az ige fogalmát, szövegben, szóhalmazban kiválasztja.

Az igeidõk 45–51. óra

Az igeidõk – a jelen idõ – a múlt idõ – a jelen idõ A fõnévi igenév

Az igék helyesírása 52–53. óra

Az -ít, -ul, -ül végû igék.

Az igék felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben. Igék gyûjtése tematikus csoportosítással. Az ige személyragjának leválasztása az igetõrõl. A cselekvõ számának és személyének megnevezése. Szóelemzõ gyakorlatok az igetõ és a toldalék elhatárolására. Megkezdett ragozási sorok folytatása. A cselekvés, történés, létezés ideje, a múlt idõ jele, a jövõ idõ kifejezésének lehetõségei a magyar nyelvben. Az igeidõk helyes használata és írása. Szövegek átalakítása az igeidõk megváltoztatásával. A jövõ idejû szerkezet felismerése, írása. A múlt idejû igék helyesírásának gyakorlása. A fõnév -t ragjának és a múlt idõ jelének megkülönböztetése szövegben. A magánhangzók idõtartamának helyes jelölése az igékben.

Megkezdett ragozási sort folytat, személyragokat leválaszt. Megnevezi a cselekvõ számát és személyét. A különbözõ idejû igéket felismeri, a múlt idõ jelét helyesen használja. A fog segédigés jövõ idejû igealakot helyesen írja.

A gyakorolt igéket helyesen írja.

121


Az igekötõk 54–58. óra

Összefoglalás 59. óra

Témazáró felmérés 60. óra A melléknév 61–62. óra

A gyakori igekötõk megismerése, használata. Az igekötõ jelentésmódosító szerepe. Az igekötõs igék helyesírása: – Az igekötõ az ige elõtt áll – Az igekötõ az ige után áll – Az igekötõ és az ige között más szó áll Az igérõl tanultak összefoglalása, rendszerezése

A melléknév fogalma, jelentése. A melléknevek felismerése, megfelelõ használata.

Az igekötõ jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Az igekötõk helyes használata és írásmódjának gyakorlása. Az igekötõs igék felismerése, elválasztásuk. Adott ige mondatba helyezése változó igekötõkkel. Az igekötõs ige helyesírásának gyakorlása a felszólító mondatokban.

A gyakori igekötõket felismeri. Az igekötõs igék különbözõ írásmódjára vonatkozó szabályokat helyesen alkalmazza.

A tanultak alkalmazása, igék Az igével kapcsolaelemzése megadott szempon- tos szabályokat feltok szerint. idézi, alkalmazza. Az ige helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban.

A melléknevek szerepének megfigyelése beszédünkben és írásunkban. Melléknevek felismerése szócsoportokban, mondatokban és szövegben. Mondatok, szövegek kiegészítése melléknevekkel. A melléknév fokozá- A fokozott mellékne- A fokozott melléknevek hesa vek felismerése: lyes használata és írása. 63–64. óra – alapfokú A fokozott melléknevek szó– középfokú elemzõ írása. – felsõfokú A szótõ és a toldalék elhatáA fokozás jele. rolása a melléknevek fokozott alakjaiban. A melléknevek he- A melléknevek helyes- Helyesírási problémát tartallyesírása írása mazó melléknevek másolása, 65–67. óra – õ, ú, û a mellékne- tollbamondása. A szótõ és a vek végén toldalék elhatárolása a mellék– j és ly a melléknenevek ragos alakjaiban. vekben Az -an, -en ragos melléknevek szóelemzõ írása. A magánhangzók idõtartamának jelölése a melléknevek végén. Ly betût tartalmazó melléknevek írása.

A mellékneveket felismeri. Szóhalmazban, ismert szövegben kiválasztja.

A közép- és felsõfokú mellékneveket helyesen írja, a fokozás jelét felismeri.

Helyesen jelöli a melléknevek végén az ó, õ, ú, û hangokat, a j hangot helyesen írja a begyakorolt esetekben.

122

Összefoglalás 68. óra


A melléknévrõl tanultak összefoglalása, rendszerezése.

Témazáró felmérés: A melléknév 69. óra Tanév végi ismétlés Tanév végi rendszere70–71. óra zõ ismétlés. A szófaji ismeretek áttekintése, összefoglalása.

Tanév végi felmérés 72. óra Nyelvi játékok, rejtvények, vetélkedõk. Ki tud többet nyelvtanból? 73–74. óra

A tanultak rendszerezése, alkalmazása. Az melléknév helyesírásáról tanultak alkalmazása a gyakorlatban. Mellékneves szókapcsolatok gyûjtése. A tanult ismeretek és helyesírási tudnivalók komplex módon való alkalmazása. A szófajok felismerése és értelmezése a tanult szempontok szerint köznyelvi és irodalmi szövegekben. Hiányos szövegek kiegészítése a megfelelõ szavakkal, szóalakokkal. Szókapcsolatok, mondatok, szövegek szerkesztése a tanult szófajok nyelvtani és helyesírási ismereteinek alkalmazásával.


123

4. osztály Éves óraszám: 74 – 2 óra/hét Témakör, óraszám Év eleji ismétlés 1–6. óra

Év eleji felmérés 7. óra Mibõl épül fel beszédünk és írásunk? 8. óra

A szöveg 9–10. óra

A mondat 11–14. óra

Tananyag, fogalmak, ismeretek Szöveg, mondat, mondatfajta, szó, szófajok, szótag, hang/betû, toldalékok



A második és harmadik osztályban tanultak felidézése. Mondatalkotás, kiegészítés, mondatfajta vizsgálata. Mondatok tagolása, szógyûjtés, szavak szófajának meghatározása. Szótagolás, elválasztás, a hangok hosszúságának megállapítása, betûpótlások. Betûkbõl, szótagokból szavak alkotása, mondatba foglalásuk. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása

A tanuló a tanult nyelvtani és helyesírási ismereteket felidézi és alkalmazza szóbeli és írásbeli munkái során. Elemi ismeretekkel rendelkezik a szöveg, mondat, szó, szófajok, szóelemek, betûk, hangok fogalomkörében.

A nyelvi építkezés ele- Szavak alkotása a megadott mei: szöveg, mondat, hangokból/betûkbõl. Az alkotott szavak jelentésének értelszó, hang/betû. mezése. Tagolatlan mondat szavakra bontása. Mondatok alkotása szavakból. Összefüggõ mondatokból szöveg alkotása. A szöveg mondatainak Szöveg és mondathalmaz tartalmi kapcsolata. összehasonlítása. Szöveg szerkesztése mondatok sorbarendezésével, szétválogatásával. A szövegbe nem illõ mondatok kiválasztása. Szövegalkotás megadott mondatok témához illõ folytatásával. A mondat szórendje A szavak sorrendje a mondatban. A helyes szórend megálA mondatfajták lapítása. A különbözõ mondatfajták felismerése, a beszélõ szándé-

Ismeri a betû/hang, szótag, szó, mondat, szöveg fogalmát, egyszerû összefüggéseket megfogalmaz.

Tudja, hogy a szöveg mondatai között tartalmi összefüggés van. Megkülönbözteti a szöveget a mondatok halmazától. Néhány mondatos szöveget alkot szóban/írásban. Ismeri és alkalmazza a mondat helyesírásának alapvetõ szabályait.

124


A kijelentõ, a kérdõ, a kának megfelelõ mondat megfelkiáltó, az óhajtó és a fogalmazása, kiválasztása. felszólító mondat. Mondatvégi írásjelek pótlása. A különbözõ fajtájú mondatok felolvasása helyes ejtéssel, hanglejtéssel. Az állító és a tagadó mondaAz állító és a tagadó tok összehasonlítása. (tiltó) mondat. Állítások tagadása, ellentétek Tagadó- és tiltószók. megfogalmazása tagadással. Megegyezõ tartalom kifejezése állítással és tagadással. Tiltó mondatok fogalmazása. Az állító és a tagadó mondatok, és a különbözõ mondatfajták összefüggései. A szavak Az egyszerû és az összetett szavak 15–16. óra

A szófajok A névszók A fõnév 17–24. óra

Az összetett szó fogalma Az összetett szavak elválasztása

Összetett szavak alkotása egyszerû szavak összekapcsolásával. Az összetett szó elõ- vagy utótagjának pótlása. Összetett szavak gyûjtése szövegben, felbontásuk egyszerû szavakra. Az összetett szavak elválasztásának gyakorlása. A köznév és a tulajA fõnevek felismerése jelendonnév fogalma, tésük alapján, csoportosítáhelyesírása suk: köznevek, tulajdonnevek. A tulajdonnevek fajtái: A tulajdonnevek helyesírásászemélynév, állatnév, nak gyakorlása: szógyûjtés, földrajzi név, intézhibajavítás, mondatalkotás, ménynév, cím, márka. tollbamondás, betûpótlás, csoportosítás. Az egyes tulajdonnév-fajtákhoz fûzõdõ helyesírási szabáA ragos fõnév lyok alkalmazása. – a -val, -vel ragos fõ- A hagyomány elvének alkalnevek helyesírása; mazás egyes családnevek íráA névutó sakor. A határozott és határo- A fõnevek toldalékolása, zatlan névelõ. a többes számú és a ragos fõnevek felismerése és helyesírása.

Mondatalkotás során ügyel a szórendre. Megadott szavakból megfelelõ szórend szerint mondatot alkot. Felismeri a különbözõ mondatfajtákat, megválasztja a mondatfajtának megfelelõ írásjelet. Gondolatait állító és tagadó mondattal is ki tudja fejezni. A mondatokat helyes hangsúllyal, hanglejtéssel olvassa (mondja). Az összetett szavakat felismeri a szövegben, egyszerû szavakból összetett szót alkot. Ismeri és alkalmazza az összetett szavak elválasztási szabályait Ismeri a fõnév fogalmát, fajtáit. Alkalmazza a gyakori, ismert tulajdonnevek helyesírására vonatkozó szabályokat. Helyesen írja a ragos névszókat , a névutós fõneveket. Helyesen használja a határozott és határozatlan névelõt.


125

Rokon értelmû és ellentétes jelentésû fõnevek. A névutó és névelõ helyes használata. Névutós szerkezetek alkotása, mondatba foglalás. Felmérés: a fõnév 25. óra A melléknév 26–29. óra

A melléknév jelentése, fokozása, ragos melléknév. A tulajdonnévbõl -i képzõvel képzett melléknév.

A melléknév felismerése, szerepe a beszédben és írásban. A melléknevek fokozása. A melléknevek helyesírásának gyakorlása (szóvégi ú, û; ly a melléknevekben). Melléknevek képzése tulajdonnévbõl, helyesírásuk. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû melléknevek gyûjtése.

Ismeri a melléknév fogalmát, a tanító által kiválasztott szövegben felismeri a melléknevet. Helyesen írja a fokozott mellékneveket.

A számnév 30–35. óra

A számnév fogalma, a határozott, a határozatlan számnév. A határozott számnév fajtái: sorszámnév, tõszámnév, törtszámnév. A keltezés; A toldalékos számnév.

A számnév jelentése, felismerése, használata. A számnevek írása számjegygyel és betûvel, toldalékos alakja. A keltezés helyesírásának gyakorlása.

Ismeri a számnév fogalmát, fajtáit, helyesen írja a ragos számneveket, a keltezést.

Rendszerezés: névszók 36. óra

A dologfogalmat, tulajdonságot, mennyiséget megnevezõ szófajok közös neve: névszók

A névszókról tanultak gyaIsmeri a névszó fokorlása, ismétlése, rendszere- galmát. zése. A névszókhoz kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása. Szószerkezetek alkotása, gyûjtése.

3. sz. felmérés: a melléknév és a számnév 37. óra Az ige Az ige jelentése: cselekvés, történés, (Ismétlés) 38–43. óra létezés. Az ige ragozása, a személyragok. A személyragok szerepe.

Az ige felismerése, gyûjtése, csoportosítása jelentés szerint. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû igék gyûjtése. Az ige ragozása, a személyragok leválasztása.

Ismeri az ige fogalmát, szövegben, szóhalmazban felismeri az igét.

126


A cselekvõ számának és személyének megállapítása. Az igeidõk: a jelen, a múlt és a jövõ idõ.

Az igekötõs igék és helyesírásuk. Gyakoribb igekötõk

Az igemódok A kijelentõ és a feltételes mód 44–50. óra

A felszólító mód A felszólító módú igék helyesírása 51–61. óra

A kijelentõ módú ige A feltételes módú ige A feltételes mód jele A múlt idejû feltételes módú ige (összetett igealak).

Mondatok igéinek átalakítása megadott számú/személyûvé. Az ige idejének megállapítása. A múlt idejû igék jelének helyes megválasztása, pótlása. A jövõ idõ kifejezése változatos formában. A mondatok igéinek átalakítása megadott igeidõbe. A szöveg igéinek csoportosítása igeidõ szerint. Az igekötõ jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Igekötõs igék gyûjtése a szövegben, a gyakoribb igekötõk felismerése. Az igekötõs igék helyesírására vonatkozó szabályok alkalmazása.

A kijelentõ és feltételes módú igék szerepe a mondatban. A kijelentõ és feltételes módú igék felismerése, igeidõ meghatározása, ragozásuk. A feltételes módú igék jelének felismerése, leválasztása. Kijelentõ módú ige átalakítása feltételes módúvá. A feltételes módú, E/1. személyû, alanyi ragozású igék helyes használatának gyakorlása (tudnék, adnék...). Igemódok és mondatfajták összefüggéseinek vizsgálata. A felszólító mód A felszólító módú ige szere(kérés, felszólítás, pa- pének megfigyelése. rancs) Felszólítások, kérések fogalA felszólító mód jele. mazása felszólító módú igék A felszólító módú igék felhasználásával. helyesírása.

Meghatározza az ige idejét, a cselekvõ számát és személyét. Tudja alkalmazni a múlt idõ jelének helyesírására vonatkozó szabályt. Helyesen írja és használja a jövõ idejû igealakot. Megkezdett ragozási sor folytat, a személyragokat felismeri, leválasztja. Ismeri és alkalmazza az igekötõs igék háromféle írásmódját. Felismeri a gyakori igekötõket. Írásbeli munkáit ellenõrzi, javítja. Az igemódokat megkülönbözteti. Felismeri a szövegben a kijelentõ és a feltételes módú igét. Ismeri a módjeleket. Helyesen írja a múlt idejû feltételes módú igealakot.

Felismeri a felszólító módú igét a szövegben. Helyesen használja a felszólító módú igéket kérések, utasí-


Az -l, -d, -gy, -n, -ny végû igék felszólító módú alakja.

127

A d, gy, l, n, ny végû igék felszólító módú alakjának helyesírása. A kiejtés és az írásmód összehasonlítása (összeolvadás a kiejtésben). A szóelemzés elvének alkalmazása, szótõkeresés. A felszólító mód jelének módosulása bizonyos tõvégi mássalhangzók hatására.

tások megfogalmazása során. A begyakorolt kiejtéstõl eltérõ írású felszólító módú igéket helyesen írja, alkalmazza a szóelemzést. A felszólító mód gyakoribb módosulási eseteit ismeri, és a begyakorolt felszólító Az -s, -sz, -z, -dz végû Az s, sz, z, dz végû igék hemódú igéket helyeigék felszólító módú lyesírása (írásban is jelölt sen írja. alakja. teljes hasonulás): mossa, így Írásbeli munkáit önejtjük, így írjuk. állóan vagy tanítói irányítással ellenõrzi, A -t végû igék felszólí- A t végû igék felszólító módú hibáit javítja. tó módú alakja. alakjának helyesírása: ss-t, ssz-et hallunk és írunk, vagy cs-t, ccs-t hallunk, és ts-et írunk. Analóg példák gyûjtése, szóelemzés, igék átalakítása, mondatba foglalás. Válogató másolás szövegbõl, szóhalmazból. A rövidebb és a hosszabb alak keletkezése, elemzése (elmarad a módjel – add – vagy a személyrag – adj) átalakítása, használata. A felszólító módú ige helyes használata a beszédben. Nyelvhelyességi gyakorlatok: „suk, sük”. Igemódok és igeidõk Az igemódok használatának, Igemódok és mondat- helyesírásának gyakorlása, fajták kapcsolata. felismerés, megnevezés. Az írásmunkák önellenõrzése, a hibák javítása. Igeidõk, igemódok, Az igék felismerése szövegragozás, igekötõs igék. ben, gyûjtés, csoportosítás megadott szempontok szerint. Igék elemzése komplex módon: jelentés, igeidõ, igemód, A felszólító módú ige ragozása, a rövidebb és a hosszabb alak E/2–ben.

Az igérõl tanultak gyakorlása 62–63. óra

Mondatban, szövegben felismeri az igét, egyszerû elemzésre képes.

128

Felmérés: az ige 64. óra Tanév végi ismétlés Az alsó tagozatos nyelvtani anyag ismétlése, rendszerezése 65–72. óra

Tanév végi felmérés 73. óra Nyelvi játékok 74. óra


a cselekvõ száma, személye szerint. Analóg feladatok megoldása, szabályszerûség felismerése. Igék írása tollbamondás után és emlékezetbõl. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása.

Alkalmazza az igék helyesírására vonatkozó tanult szabályokat.

Az alsó tagozatos tananyag komplex alkalmazása. A mondat fajtájának meghatározása. Mit tanultunk a szaSzavak szófajának felismerése, megnevezése mondatban, vakról? – A szófajok szövegben az ismert szófajok – A szóelemek körében. Csoportosítások megadott szempontok szerint. Mit tanultunk a hangokról, betûkrõl, szóta- A tanult helyesírási szabályok alkalmazása. gokról? Igék és névszók szóelemzése. Szószerkezetek alkotása, gyûjtése. A tanult szóelemek, toldalékok felismerése. Szószerkezetek gyûjtése, alkotása. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû szavak gyûjtése. A tanult helyesírási szabályok felidézése, alkalmazása. Önálló feladat- és problémamegoldás, ellenõrzés, javítás

A tanultakat felidézi, alkalmazza. Felismeri a mondatok fajtáit Felismeri, megnevezi a tanult szófajokat mondatban, szövegben. Egyszerû csoportosításokat, szóelemzéseket végez. Szószerkezeteket gyûjt, alkot a tanult szófajok körében. Helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.

Mit tanultunk a mondatokról?

Anyanyelvi „Ki, mit tud?”, keresztrejtvény, fejtörõk; szólások, közmondások kiegészítése, kitalálása.

hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás

Recommend Documents