HERNÁDI PITYPANG ÓVODA (2376 Hernád, Fő út 144 sz.)

HERNÁDI PITYPANG ÓVODA (2376 Hernád, Fő út 144 sz.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 200988

Intézményvezető: Lajosbányai Istvánné

Legitimációs eljárás ……………………………………………………

…/2014. (….) határozatszámon elfogadta: ……………………………………… Lestárné Ulicska Anikó

Baski Helga szülői közösség nevében

nevelőtestület nevében

…/2014. (….) határozatszámon jóváhagyta: …………………………………………… intézményvezető

Fenntartói egyetértés, ha többletkötelezettség hárul rá: ………………………………………………… Zsírosné Pallaga Mária fenntartó nevében Ph

A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.hernad.hu Verziószám: 1/2014.

Érvényes: A kihirdetés napjától 2014.09.01. visszavonásig Készült: X/ 1 eredeti példány

1

Készítette a Pitypang Óvoda nevelőtestülete

Gavló Nikolett Juhász Anna Lajosbányai Istvánné Lakatos Margit Lestárné Ulicska Anikó Nagyné Lukács Mária Oraveczné Cserneczki Edina Pelikán Ágnes Sasné Kovács Mónika Tikász Gyuláné Tóth Attiláné Turcsányné Hrubos Tünde Vasné Turcsán Ágnes Zsasskovszky Mária

2

Tartalomjegyzék 1. Intézmény jellemző adatai ............................................................................................................. 4.o 1.1 Pedagógiai programunkat befolyásoló törvényi paragrafusok ......................................................... .5.o 1.2. Programunk filozófiája, az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései ............................ .5.o 2. Gyermekkép-Óvodakép ................................................................................................................ .7.o 2.1. Óvodánk specialitásai ................................................................................................................... .9.o 3. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei ........................................................... 10.o 3.1. Szocio kulturális jellemzők ........................................................................................................... 10.o 3.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................................................ 11.o 3.3. Személyi feltételek........................................................................................................................ 12.o 4. A program nevelési feladatrendszere ............................................................................................ 13.o 4.1. Az egészséges és környezeti nevelés alapelvei .............................................................................. 13.o 4.2. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés ................................................................................ 14.o 4.3 Az óvoda egészségnevelési programja ........................................................................................... 21.o 4.4. A környezettudatos magatartás megalapozása ............................................................................... 22.o 4.5.Az érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása .................................................. 25.o 4.6. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés ..................................................................................... 28.o 5. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, és munka helye programunkban ................ 30.o 5.1. A játék és tanulás értelmezése ....................................................................................................... 30.o 5.2. Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára ................................................................... 34.o 6. A különböző tevékenységi formák és színtereik bemutatása ....................................................... 35.o 7. Az óvoda hagyományos ünnepei ................................................................................................... 47.o 8. Inkluzív pedagógiai szemlélet- a gyerekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................. 48.o 8.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése ................................................................................................................................................ 48.o 8.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek ................................................ 48.o 8.3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése ................................................... 51.o 8.4. Óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás .................................................................. 54.o 8.5. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................. 58.o 9. Az óvodai gyermek és ifjúságvédelem ........................................................................................... 59.o 10. Az óvoda kapcsolatrendszere ...................................................................................................... 61.o 10.1. Kapcsolat a családdal .................................................................................................................. 61.o 10.2. Együttműködés az iskolával ........................................................................................................ 65.o 10.3. Közvetett partnerekkel való kapcsolat ......................................................................................... 66.o 11. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ...................................................................................... 67.o 12. Egységes óvoda-bölcsődei csoport pedagógiai programja.......................................................... 69.o 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszköz és felszerelések jegyzéke ................ 78.o Érvényességi rendelkezések ................................................................................................................. 79.o Legitimációs záradék ........................................................................................................................... 79.o

3

Pedagógiai Program A tevékenységközpontú, kompetencia alapú óvodai nevelési program helyi adaptálása

1. Az intézmény adatai Az intézmény neve: Hernádi Pitypang Óvoda 2376 Hernád, Fő út 144. Az intézmény fenntartója: Hernád Nagyközség Önkormányzata 2376 Hernád, Köztársaság út 47. Az óvoda OM azonosítója: 200 988 Az intézmény szervezeti rendszere: Központi Óvoda: Hernád, Fő út 144. 6 csoporttal működik /150 férőhely/ Kis óvoda:

Hernád, Gyóni u. 67. 1 csoporttal működik /25férőhely/

A programot készítette: A Hernádi Pitypang Óvoda nevelőtestülete. A programot elfogadta az óvoda vezetője és a nevelőtestülete 2014. augusztus 29-én.

4

1.1. A pedagógiai programunkat befolyásoló törvényi paragrafusok 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény



A kormány 363/2012. (XII.12.) rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) MKM rendelet módosításáról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról



2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól



1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról



32/ 2012 (X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



229/2012 (VIII.28) Kormány rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról



A Hernádi Pitypang Óvoda hatályos Alapító Okirata

1.2. Programunk filozófiája, az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A Hernádi Pitypang Óvoda nevelőtestülete vagyunk. Tevékenységközpontú, Kompetencia alapú Pedagógiai Programmal dolgozunk, melynek alapja a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja a gyermeki személyiség fejlesztését és az életre való felkészítést a tevékenységek által a tevékenységeken keresztül. Intézményünkben legfőbb tevékenység a játék. Nevelőtestületünk óvodapedagógusai sokoldalúan képzett, többféle állami szakirányú végzettséggel rendelkeznek. Azért dolgozunk, hogy a 3-6 éves korú gyermekek harmonikus személyiségének életkorra jellemző tulajdonságait kibontakoztassuk és erősítsük. Fejlesszük a 5

gyermekek beszédkészségét, erősítsük önállóságát, megalapozzuk és növeljük önbecsülését. Segítsük az akadályozott és részképesség zavarokkal küzdő, valamint a kiemelt képességű gyermekeket, és a másság elfogadását. A nehéz élethelyzetben lévő családoknak segítséget, támogatást nyújtsunk. Olyan óvodákba várjuk a gyerekeket, amely befogadó és szeretetben, otthonos, derűs, nyugodt légkörben, biztonságban tölthetik egész napjukat, személyiségüket fejlesztő játékok közt válogathatnak és dinamikus, gyermekszerető óvónők, pedagógiai asszisztensek, dajkák veszik őket körül. Nevelő munkánk innovatív, tudatos, tervszerű tevékenység, amelyben érvényesül a partnerközpontú szemlélet, a kulturált párbeszéd, az építő kritika, korrekt érdekérvényesítés. Célunk, hogy a gyerekek  Szívesen járjanak óvodába, érezzék ott biztonságban magukat;  Fejlődjenek egyéni tempójuknak, érési sajátosságaiknak megfelelően.  Legyenek aktív résztvevői a társas-kapcsolatoknak, fogadják el a másságot;  A magyar nyelv segítségével legyenek képesek közreadni gondolataikat, kifejezni érzelmeiket;  Legyen természetes számukra az egészséges életmód; legyen egészséges önbecsülésük, önbizalmuk; A szülők…  Szívesen, bizalommal vegyék igénybe szolgáltatásainkat;  Ismerjék, véleményezzék és támogassák az óvodában folyó nevelőmunkát  Aktívan kapcsolódjanak be az óvodai élet szervezésébe; Munkatársi közösségünk…  Maradéktalanul valósítsa meg a Pedagógiai Programunkat. A Pitypang Óvoda pedagógiai munkájában két nevelési programot ötvöz egybe. 1. Gáspár László pedagógiájára épülő Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program. A program a 3-7 éves gyermekeket állítja a középpontba. Célja: a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra, azaz az életre való felkészítés tevékenységek által. 6

Ebben kiemelt fontosságú szerepe van, a kooperációnak és kommunikációnak, /együttműködés során a konszenzusra való törekvés./ 2. A Kompetencia-alapú óvodai programcsomag Célja: hogy a gyermekek felfedezzék képességeiket, készségeiket, azokat fejlesztve kialakuljon egészséges önbizalmuk „én tudatuk” és ez által képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, amely segíti őket abban, hogy az életük során eléjük gördülő akadályokat zökkenőmentesen tudják elhárítani, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosításával. Mindezt az integráció, befogadó pedagógia, és az inkluzív pedagógiának alkalmazásával valósítjuk meg, mert egy gyermek fejleszthetőségéről sem mondunk le, és nem a felzárkóztatás a cél, hanem a gyermeket a saját képességei szintjén a maximumra juttatása.

2.Gyermekkép-Óvodakép

Gyermekkép A családokkal együttműködve, a nevelési tevékenységüket kiegészítve és segítve, a gyermekek spontán érését hangsúlyozva olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik  aktívak, érdeklődőek, szívesen tevékenykednek. Jól érzik magukat társaik és nevelőik között, hiszen biztosított minden gyerek számára az egyformán magas színvonalú nevelés, a szeretetteljes légkör és a hátrányok csökkenése. Óvodáink nem adnak helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.  testileg és lelkileg egészségesen fejlődnek. Rendelkeznek életkoruknak megfelelő testi és lelki képességekkel és készségekkel.

az

 választékosan beszélik anyanyelvüket, gondolataikat világosan kifejezik. Nevelőmunkánk során olyan motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek.

7

Óvodakép Olyan óvodákban kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, a szülő és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. Munkánkat szolgáltatásként értelmezzük, célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, az igényeik szakszerű kielégítése. Munkánkat nevelőtestületi közösségekben végezzük – ezzel is erősíteni kívánjuk a nevelői ráhatásokat. Az óvónők munkáját csoportonként szakképzett dajka segíti. A csoportokban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó „hármas”- ok dolgoznak. Az egyén tiszteletben tartása mellett a társas viselkedés megtapasztaltatásával, gyakorlásával a gyermekek szocializációját kívánjunk segíteni, felvértezve gyermekeinket azokkal a készségekkel és képességekkel, melyek elengedhetetlenül szükségesek a sikeres következő életszakaszba lépéshez. A családok bevonásával arra törekszünk, hogy pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segítse a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodába kerülő gyermekek képességeinek fejlettségi szintje eltérő. Nevelőtestületünk ezt a különbözőséget természetesen fogadja és tiszteletben tartja. Célunk, hogy elősegítsük az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelőpartnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak minket és kommunikálnak velünk, illetve az óvodában otthonosan érzik magukat. A gyermeknevelésben sikeres szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelőmunka hatékonyabbá tételére.

8

2.1. Óvodánk specialitásai Óvodánk alapító okiratának száma: 58/2014.(VIII.25.) Óvodánk alapító okiratának kelte: 2014.szeptember 2. Óvodánk alaptevékenysége: 

Óvodai nevelés, ellátás, családi körülményeik, szociális helyzetük miatt hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének elősegítése három éves kortól- az egységes óvoda-bölcsődei csoportban két éves kortól- a tankötelezettség kezdetéig



Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelése, ellátása



Fejlesztő felkészítés: - az egészséges életmód kialakítása - az érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása - értelmi, és anyanyelvi fejlesztés, nevelés megvalósítása



Óvodai intézményi étkeztetés

Logopédiai ellátást a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dabasi Tagintézménye biztosítja óvodánkban, amely ingyenes szolgáltatás. A katolikus és a református egyház hitoktatója a szülők igénye alapján ingyenes foglalkozásokat tartanak a délelőtt folyamán óvodáinkban. A hernádi központi óvodában szeptemberi igény felmérés alapján az érdeklődő gyermekek zeneovis, angol nyelv és néptánc illetve torna foglalkozáson vehetnek részt, melyet az óvodapedagógusaink tartanak. Délutáni időszakban történnek ezek a programok, amelyekért térítési díjat kell fizetniük a szülőknek.

9

3. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 3.1. Szocio-kulturális jellemzők Az óvodáinkba jelentkező gyermekek tükrözik a falusi népesség sokszínű rétegződését. Tapasztaljuk, hogy a családokkal, a családokon belül a gyermekeknek életkörülményei mennyire befolyásolóan alakítják óvodai nevelésünket. Ahogy szerte az országban észlelhető, így Hernádon, nyomon követhetők a technikai fejlődésének hatása, a családokon belüli korlátozottabb lehetőségek, a családszerkezetek változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, s vonzatként az életszínvonal romlása, tartalékok felélése, a családi klímában fellelhető frusztráció. Mindezek ismeretében igyekszünk élmény gazdaggá formálni óvodai életünket, amelyben meghatározó erővé válhat a gyermekeket körülvevő tárgyi és személyi környezet. Óvodásaink jellemzően kis családokból (apa+anya+gyermek vagy gyermekek) érkeznek. Egy-egy több generációs családok is megtalálhatók. Évente változó számú az intézményünkben a csonka családból érkező gyermekek aránya. A gyermekek mindegyike családi házakban él. A lakások általában összkomfortosak és komfortosak. Az óvodánkban nem olyan jelentős az önálló szobával rendelkező gyermekek száma, legtöbbjük testvérével osztozik meg egy szobán. A családok légköre zömmel nyugodt, harmonikus, de előfordul zaklatott életvitelű családból járó óvodás korú gyermekek is. A hátrányos helyzetű családból érkező gyerekek száma kismértékben, de növekvő tendenciát mutat. Ezekben a családokban a gyermekeknek nincs saját szobájuk, ami nem meglepő, hisz a lakások nem komfortosak, rossz állapotúak. Többségük külterületen, tanyán helyezkedik el. A valamilyen községi segélyre rászorulók aránya növekszik a településen. A segélyezés oka az alacsony kereset, vagy a szülő egyedülállósága valamint a munkanélküliség. A nagyközségre jellemző, hogy a szülők döntő többsége szakmunkásképzőt végzett, vagy érettségizett, de ennél alacsonyabb végzettségűek is vannak, akik a település körül található tanyákon élnek. A diplomás szülő a legkisebb arányú. A szülők fizikai és szellemi alkalmazottak, a vállalkozók igen kevés számot képviselnek, de ellenben van mezőgazdasági őstermelő több is. Az anyagiak léte vagy hiánya a társadalmi-értékek elsajátításában összefüggést mutat az iskolai végzettséggel.

10

A létszám arányában az anyák nagyobb hányada dolgozik, jelentős a gyesesek, főállású anyák és nevelőszülők aránya a hernádi óvodában. A szülők az óvodával szembeni elvárásaikat a családias légkörben történő, a személyiséget tiszteletben tartó neveléssel, gyermekvédelemmel és pedagógiai felvilágosító tevékenységgel kapcsolatosan fogalmazták meg.

3.2. Tárgyi feltételek Régi építésű óvodánk esztétikailag és funkcionálisan is kielégít minden olyan igényt, amelyet egy korszerű, színvonalas intézménytől elvárhatnak a felhasználók és a dolgozók is. A tornaszoba sajnos óvodánkban nincs, de a központi óvodában járó gyerekek a szomszédos Művelődési Ház nagytermét heti két alkalommal használhatják. Mind két épületet nagy területen, zöldövezetű udvar veszi körül, mindazon lehetőséget kínálva, hogy a gyermekek mozgásigényüknek megfelelően önfeledten játszhassanak. A központi óvoda udvari játékait 2007-ben szabványosítottuk, újítottuk fel, de azokat is folyamatosan bővítjük alapítványi pénzekből. A Kisóvodának az udvarán modern, új játszótér van. Az óvodák gáz-központifűtésűek, biztosított a hideg- meleg víz ellátottság és a csatornarendszer kiépített. A központi óvoda fűtésrendszere 2009 nyarán egy norvég pályázat által felújításra került, geotermikus és napkollektoros rendszerre állt át. Ehhez az átalakításhoz tartozott a nyílászárok cseréje és az épület teljes hőszigetelése. 2013-ban pedig a teljes tető cseréjét tervezi s fenntartó önkormányzat. A berendezési és használati tárgyakban újak, a természetes anyagok dominanciája esztétikai értékközvetítő. Az óvoda berendezési tárgyai a gyermekek testméretéhez igazodva, azok önálló használatát teszik lehetővé. Stabilitásuk a baleset megelőzését szolgálja, elemeinek variálhatósága változatos térépítéssel a gyermekek közös és elkülönülő játékának alapja. Az egészség megőrzése, a kultur-higéniai szokások kialakításának és megerősítésnek érdekében minden gyermek jellel ellátott tisztálkodási eszközeit az óvoda biztosítja és kezeli. A csoportszobák játékeszközeinek széles skálája az aktív nagymozgástól a finommotorikáig az életkor sajátosságainak megfelelő fejlődéshez járul hozzá.

11

3.3. Személyi feltételek Iskolai végzettség szerinti megoszlás:

Munkakörök

Létszám

Óvodapedagógus

13 fő

Pedagógiai asszisztens

2 fő

Kisgyermeknevelő

1 fő

Óvodatitkár

1 fő

Dajka

7 fő

Összesen

24 fő

Iskolai végzettség szerinti megoszlása

Munkakör

Létszám

Felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónők száma Ebből szakvizsgával óvónők

14 fő

rendelkező 1 fő

- drámapedagógus 1 fő - fejlesztő pedagógus 1 fő - nyelv és beszédfejlesztő 1 fő - közoktatás vezető - gyógy testnevelő (folyamatban)

1 fő

Szakközépiskolát végzettek száma

4 fő

Pedagógiai munkát szakképzett dajkák száma

7 fő

segítő

12

4. A program nevelési feladatrendszere 4.1. Az egészséges és környezeti nevelés alapelvei Elveink:  Az óvodai nevelés általános feladatainak a megvalósítása elválaszthatatlan a gyermekek környezeti nevelésének tartalmától.  Az egészséges életmód alakításának alapvető feltétele az egészséges és biztonságos környezet. Az egészséges életmód szokásainak formálása egész életre kihatóan befolyásolhatja a gyermek viselkedését.  Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az óvodáskorú gyermekek szempontjából rendkívül fontos. Személyiségének érzelmi meghatározottsága lehetővé teszi a környezet jelenségeihez, dolgaihoz, tárgyaihoz fűződő pozitív és negatív érzelmek kialakulását, kialakítását. A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő közös tevékenységek végzése. A gyermek nyitottságára alapozva elérhető, hogy rácsodálkozzon a természetben és az emberi környezetben lévő jóra, szépre, ismerje fel a környezeti értékeket, tisztelje és becsülje azokat.  Az értelmi fejlesztés, nevelés folyamatában a gyermeki kíváncsiságnak, érdeklődésnek igen nagy szerepe van. A spontán tapasztalatok, ismeretek rendszerezése és bővítése közben fejlődik az óvodások értelmi képessége és kreativitása.  Az óvodai tevékenységek formái azokat a konkrét tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentik, amelyek során a mindennapokban a gyermek zavartalanul ismerkedhet a körülötte lévő világgal, környezettel.  A munkajellegű tevékenységek fontos eszközei a személyiségfejlesztésnek is, ezek biztosítják a környezet megismeréséhez, a munkavégzéshez szükséges tulajdonságok formálását, a közösségi kapcsolatok alakítását. Így elemi fokon megtapasztalhatják a gyerekek az emberi munka, környezet – átalakító hatását.  A tanulás az óvodáskorú gyermek azon utánzáson alapuló spontán tevékenysége, amely egész napját minden tevékenységét áthatja. Folyamatosan élményeket és tapasztalatokat gyűjt környezetéből, ismerkedik annak sokszínűségével.  A szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozásával, olyan képességek tudatos fejlesztése a feladatunk, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a környezettudatos életvitel kialakulását eredményezi a gyermekekben.

13

4.2. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életvitel, életmód alakítása. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Az óvodai egészségnevelés háttere a család. A gyermekek számára a szülők, valamint a közvetlen környezet jelenti a modellt. Tapasztalataink szerint a szülők számos esetben igénylik segítségünket a gyermekek egészséges szokásrendszerének, optimális magatartásának kialakításához. Ezért is nagyon fontos lehet a családokkal történő együttműködés, a családok szemléletformálásának vagy váltásának segítése, az egészséges és természetes életmód szokásalakításának terén. A követendő minta szempontjából kiemelten fontos óvodánk - mint nevelési intézmény - óvodapedagógusaink és az egészségügyi szakszolgálat munkatársainak egészségnevelő munkája. Az egészségnevelés és védelem során figyelemmel kísérjük azokat a negatív tényezőket is, amelyek a gyermekek egészségét károsan befolyásolhatják. Célunk:  Az egészséges életmód iránti igény megalapozása, a testi képességek lehetőség szerinti fejlesztése  A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése  Testi-lelki egészség biztosítása Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése:     

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek mozgásigényének kielégítése A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása és megőrzése Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása  A helyes fogápolás elsajátítása, gyakorlása (sajnos a mosdó szűkössége miatt erre csak a tetőtéri csoportokban és a kis óvodában van lehetőség). Évenkénti fogászati szűrés  A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges biztonságos környezet megteremtése

14

 A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.  Ha szükséges – megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmód kialakításában:  A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása, rendszeres tisztasági vizsgálat a védőnő által (státusz vizsgálat a tanácsadóban)  A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése  Az időjárástól függően minél több idő eltöltése a szabadban, séták, kirándulások szervezése. Beépítve a szűkebb és tágabb környezet megfigyelését, óvását, alakítását (virágültetés, udvari munkák)  Az egészséges óvodai környezet megteremtése  Szellőztetés szükség szerint  Ügyelni a gyermek réteges öltözködésére, illetve az erre való igény kialakítása  Példamutatás, hiszen az legerősebb nevelő erő  Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítása, biztosítása  Balesetveszély (forrás) azonnali elhárítása A zavartalan fejlődéshez, az egészség fenntartásához a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. A gondozási feladatok végzése, az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt (óvónő, pedagógiai asszisztens,kisgyermek-gondozó, dajka) feladata. Fontos, hogy a gyermek megtanulja önállóan ellátni magát. Ehhez nyújtanak segítséget – ez egyéni bánásmód és az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételével – a csoportban dolgozó felnőttek. Fontos a rendszeres odafigyelés, pozitív motiválás, példamutatás, az ellenőrzés és értékelés. Az óvodában kialakítandó szokás és normarendszerek Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. A gondozás magába foglalja a testi és lelki egyensúly kialakítását és fenntartását, biztosítja a higiéniás feltételeket az óvoda egész területén, valamint figyelemmel kíséri a gyermekek személyes higiénés fejlődését is. Figyelemmel kíséri és folyamatosan ellenőrzi a gyermek egészségét, a helyes testápolást és szokásainak kialakítását, az egészséges ruházatot és öltözködést, tehát szükségleteik kielégítését, valamint a fertőző betegségek megelőzését. Az

15

óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Óvónői, pedagógiai asszisztens és dajkai modellszerepünkből adódóan, öltözködésünk, személyi higiéniánk, étkezési kultúránk példával szolgál. Étkezési szokások:  Étkezések ritmikus időben történő leosztása, napirendbe épülése  Egyéni szükségleteknek mennyiségileg elegendő, megfelelő minőségű ételek biztosítása a folyamatos tízórai által  Megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában  Szülők bevonásával napi gyümölcsfogyasztás biztosítása  Segédkezés majd önálló munkavégzés az étkezés előkészítésében – naposi teendők  Kulturált étkezési szokások kialakítás (esztétikus teríték, helyes eszközhasználat, étkezés közbeni helyes viselkedés). Óvodánkban kialakítandó és rögzítendő szokások Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Szorgalmazzuk, hogy az óvodában a szülőkkel és az élelmezési vállalattal közösen, lehetőség szerint minden nap zöldség-gyümölcs nap legyen. Fontos, hogy ismertessük meg az óvodai foglalkozások és az étkezések keretében a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel és italféleségekkel, egészségnapjaink egyikén szervezzük meg az egészséges táplálkozásra nevelés programot. Testápolás, öltözködés: A testápolás magába foglalja a testünk, ruházatunk gondozását, egészségünk védelmét, tisztaságigényünk kielégítését, továbbá a közvetlen és a tágabb környezetünk tisztántartására való törekvésünket. A testápolás igényének kialakítása modellkövetéssel az óvónő és a dajka segítségével, együttműködésével történik. 16

Higiénés szokások:  Test tisztántartása  Tiszta ruházat  Környezeti higiéné  Csoportszobák megfelelő hőmérséklete, folyamatos szellőztetése  Betegségek megelőzése (szabályok: köhögés, tüsszentés, orrfújás esetén) A pihenés szerepe az egészségmegőrzésben Az testi-lelki egészség megőrzéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű zavartalan pihenőidő biztosítása. Ennek érdekében a délutáni pihenéshez a gyerekek az óvoda által biztosított jellel ellátott tiszta ágyneműt és párnát használnak. Leveszik a nadrágot, pulóvert, esetleges szorosabb ruhadarabokat. A nyugodt pihenést szolgálja az elmaradhatatlan óvónői mese, a rendszeres levegőcsere, valamint alkalmanként relaxációs zene hallgatása. Az egyes gyerekek egyéni igényeinek figyelembe vételével igyekszünk kialakítani a pihenés idejét. Ezt a folyamatos ébredéssel valósítjuk meg főleg a kiscsoportban. Az alvást már kevésbé igénylő gyermekek számára a legalább egy óra pihenést követően csendes tevékenységet (képeskönyv nézegetése, rajzolás) biztosítunk.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: 

Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás, fogápolás. Önállóan végzik a testápolási tevékenységeket a nap során bármikor, ha szükséges.



Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, képesek kiválasztani az időjárásnak megfelelő ruházatot! Igényli személyének tisztaságát.



Önállóan használja az illemhelyet.



Önállóan használja a zsebkendőt, képes önállóan kifújni az orrát.



Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva teszik a helyére!



Igényesek, ügyelnek környezetük rendjére, megóvására és tisztaságára!



Ismerik a kulturált, étkezés szokásait, biztonságosan használják az evőeszközöket!



Szeretnek a szabadban tartózkodni, mozgásos tevékenységeket végezni, kirándulni.



Ismerik és gyakorolják a betegségmegelőzés elengedhetetlen szabályait.



A gyermek nyugodtan pihen és késleltetni tudja szükségleteit.

17

A mozgás, testedzés, mint egészségmegőrző tevékenység Véleményünk szerint a mozgásfejlesztés a tudás alapja. Hisszük, hogy a mozgásban szerzett tapasztalatok a gyermekek érzékelő apparátusára hatnak, értelmi fejlődésüket szolgálják. A mozgás sokoldalú tevékenység, mely a gyermekek számára életszükséglet. Egyéni fejlődésükben nagy jelentőséggel bír, mert az általános testi fejlődés mellett az értelmi és a szociális képességekre is hatással van. Óvodáskorban rendkívül fontos a rendszeres mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a helyes testtartás, a szép mozgás fejlesztése, a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Az óvodás kor kiváló lehetőség a mozgás-tapasztalatok bővítésére, a gyermekek alkalmazkodó képességének, a személyiség akarati tényezőinek, a testi képességek fejlesztésére. Fontos továbbá, hogy az óvodai környezet a gyermekeket olyan aktív, sokoldalú mozgásra késztesse, hogy saját aktivitásukon keresztül jussanak újabb és újabb tapasztalatokhoz, melyek fejlesztik érzékszerveiket, szolgálják személyiségük fejlődését. A spontán, szabad mozgás óvodai életünk nélkülözhetetlene eleme, az egészséges életmód szerves része. Helye: mozgás az udvaron vagy a csoportszobában A gyermek életrendjében a levegőztetés, /szabadban történő mozgás/ mint elsőrendű edzési lehetőség minden évszakban szerepel. Igyekszünk minél több időt tölteni a szabad levegőn. A szülői fórumokon erre felhívjuk a szülők figyelmét. Kérjük, hogy gyermekeiket az időjárásnak megfelelő réteges, praktikus ruhába öltöztessék. Hozzanak megfelelő váltóruhát gyermekük számára, amit az öltözőszekrényben jellel ellátott zsákban tárolunk. Az óvodapedagógus feladatai:     

a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése a mozgáson keresztül értelmi és szociális képességek fejlesztése középpontban a tartásjavítás és a mozgásügyesség fejlesztés (prevenciós szemlélet) képességfejlesztés a gyermekkor mozgásfejlődési jellemzőinek figyelembevételével inger gazdag környezet biztosításával, sokoldalú és megfelelő intenzitású fejlesztés (mennyiség és minőség összhangjával)

18

      

koordinációs képességek: a két test fél mozgásának összerendezése, a testtudat fejlesztése (testkép és testfogalom, testséma), az alakmozgások koordinációjának javítása, valamint a szem – kéz koordináció a mindennapi, levegőn történő szabad mozgás biztosítása a mindennapi szervezett fejlesztő mozgás biztosítása testedzés, testnevelés foglalkozások a szabad levegőn és a tornateremben, kis és nagymozgásos játékok, mozgás koordináció, lábboltozat erősítő gyakorlatok, stb. igény és lehetőség szerint különféle sport foglalkozások napirendbe történő illesztése a térpercepció fejlesztése életkornak megfelelő terhelés, állóképesség fejlesztése

A testi képességfejlesztés eredményei az óvodáskor végére: Kondicionális képességek tekintetében: az életkori sajátosságoknak megfelelő erőnlét, gyorsaság, hajlékonyság és ügyesség jellemző a gyerekekre. Állóképességük jó, pszichés reakciókészségük átlagos. A mozgáskoordináció fejlettségét: a megfelelő téri orientáció, ezen belül a testséma kialakulása, a személyes tér megfelelő észlelése jellemzi. Képessé válik a személyes és közös tér megélésére nagymozgásokon keresztül, érett mozgáskoordináció és megfelelő spontán dominancia jellemzi. A szem – kéz – láb – mozgáskoordinációja érett, a szem vagy kéz spontán dominanciája adott helyzetekben megfelelő. Szervezeti és időkeretek - az óvodai élet megszervezése: Óvodánkban a gyermekek életkora, a személyi lehetőségek, valamint a szülők és a pedagógusok esetleges igényei szerint szerveződnek a csoportok. A kialakult hagyományok és a beiratkozást követő létszámok szerint működnek osztatlan, részben osztott és osztott, tehát azonos életkorú gyermekcsoportok. A gyermekek egészséges, tevékenységben megnyilvánuló fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. Ezek megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5p-35p) csoportos foglalkozások, tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez valamit tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 19

Napirend Biztosítja a gyermek, gazdag, változatos tevékenységét. Megtervezésénél lehetőséget biztosítunk arra, hogy gyermekeink: sokat játszhassanak, sürgetés nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, illetve feladataikat pontosan teljesítsék. Figyelembe vettük azt a gyermeki igényt is, hogy elegendő igény jusson a mozgásos tevékenységekre, táplálkozásra, szabad levegőn való tartózkodásra és a pihenésre, valamint a kiemelt helyen lévő gondozásra. A gondozás során is  Nevelünk  Építjük a kapcsolatot a gyermekkel  Segítjük önállóságuk fejlődését A napirend rugalmasságával lehetővé tesszük, hogy az előre nem tervezett, de a gyermekek személyiségfejlesztését szolgáló események is helyet kaphassanak a mindennapi életben.

Javasolt napirend: IDŐPONTOK 6.00-9.00

9.00-12.00

3-4 ÉVESEK 4-5 ÉVESEK 5-6-7 ÉVESEK SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK Lehetőség szerint Lehetőség szerint Lehetőség szerint folyamatos folyamatos folyamatos reggelizés reggelizés reggelizés Mozgásfejlesztés Mozgásfejlesztés Mozgásfejlesztés (tervezett kötelező (tervezett kötelező (tervezett kötelező vagy vagy vagy kezdeményezett) kezdeményezett) kezdeményezett) Felajánlott Felajánlott Felajánlott, vagy választható választható kötelezően tevékenység tevékenység választható tevékenység Játék a levegőn Játék a levegőn Játék a levegőn

20

12.00-15.00

15.00-17.00

Edéd (kötött formában)

Edéd (kötött formában)

Edéd (kötött formában)

Pihenés

Pihenés

Uzsonna (folyamatos vagy kötött formában)

Uzsonna (folyamatos vagy kötött formában)

Pihenés (Igény szerint felajánlott tevékenység) Uzsonna (folyamatos vagy kötött formában)

Felajánlott választható tevékenység

Felajánlott választható tevékenység

Felajánlott választható tevékenység

Játék a levegőn

Játék a levegőn

Játék a levegőn

Hetirend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban. Lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyelünk arra, alkalmazkodóbb heti rendet állítsunk össze.

hogy

minél

rugalmasabb

és

A napi- és hetirendet az adott gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Összehangolják, egyezetik a többi csoporttal. A heti- és napirend minden csoportüzenő falán kifüggesztésre kerül, hogy a szülők számára is követhető legyen. 4.3 Az óvoda egészségnevelési programja Gondolatok az egészségnevelésről: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái (életviteli helyzetei) közül a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. Az 21

egészségvédő potenciál fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű, immanens (minden nevelési mozzanatban jelenlevő) feladatává. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók:  a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ),  a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása),  a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb)  az egészségvédő képesség fejlesztése  a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása,  az óvodapedagógusok, az óvodapszichológus és a nem pedagógusdolgozók viselkedésének szabályozása,  egészséges étkezés- táplálkozás érdekében naprakész kapcsolat a konyhával, valamint mérsékeljük az édességek, chipszek behozatalát az óvodába, lehetőség szerint „minden nap gyümölcsnap vagy zöldségnap”. Javasolt egészségfejlesztési programok Óvodánkban új hagyományt kívánunk meghonosítani az évi egy alkalommal megrendezendő ÓVODAI EGÉSZSÉGHÉT bevezetésével. A jeles hét pontos időpontját, annak kiemelt tartalmát a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.

4.4. A környezettudatos magatartás megalapozása A környezettudatos magatartás kialakításának létjogosultsága van az óvoda intézményrendszerében. A gyermekek gondolkodásának, felfogásának megalapozása, illetve rajtuk keresztül a szülők szemléletmódjának alakításában nevelőtestületünk is sokat tehet. Részünkről az elkötelezettségnek és a gyakorlati megvalósításnak van kiemelkedő szerepe. Ezért gondoljuk, hogy az óvodai környezettudatos magatartás kialakítása: „Apró lépés az óvodának, ugyanakkor nagy lépés a világnak.” A fenntarthatóság pedagógiájának fontos értékei: - az élet tisztelete - a hagyomány őrzése – átmentése a jövőbe 22

Mindezeket a családok hatékony és folyamatos bevonásával, élethosszig tartó folyamattal és holisztikus szemlélettel tudjuk a leghatásosabban elérni. A környezettudatos magatartás kialakításának fő színtere az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhető. A környezet megismerése nem korlátozódik csak a környezeti foglalkozásokra és a tervszerű, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszert biztosítunk. Az érzelmek, kifejezőképességek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk: szeretet, kötődés, élménybefogadás keltése. Támaszkodunk a gyermekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. Ha szükséges, a hátrányokat kompenzáljuk. A környezettudatos magatartás kialakításának célja 

Környezettudatos, környezetre figyelő magatartásformák és szokások kialakítása: a szűkebb és tágabb környezet kulturális és természeti értékeinek megismertetése, megszerettetése és annak megóvására való nevelés  A társadalmi igények változásához igazodó, a gyermek életkorának megfelelő természeti, - emberi, és tárgyi környezetből szerzett tapasztalatok, melyek birtokában biztonságosan igazodnak el az őket körülvevő világban  Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, melyek a környezettel való harmonikus együttéléshez szükségesek, és a családok környezettudatos életviteléhez hozzájárulnak A célok elérését tevékenységek

szolgáló

legfontosabb

feladatok,

legjelentősebb

 A különböző képességfejlesztő tevékenységek során a környezettel, természettel kapcsolatos tartalmak feldolgozása  Környezettudatos életmód elemeinek szocializációja: a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó- és óvoda környezet közös megóvása, újrahasznosítás a mindennapok során  A különböző egészségkárosító szerek egészségi kockázatának tudatosítása  Személyes higiéné elsajátíttatása

23

 Az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése  Anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása  Csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága  Az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása Az óvodapedagógusok feladatai  A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára és a megismerés okozta örömre építve sokszínű viszony kialakítása az objektív világhoz  A komplexitás érvényesítése a különböző tevékenységformák között  A differenciálás pedagógiai koncepciójának érvényesítése a nevelés folyamatában  A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása  A családi és tárgyi kultúra értékeinek, és a néphagyományok szem előtt tartása  Holisztikus szemlélet kialakítása  Az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkoztatva a pedagógusok közösségében olyan értékrend kialakítása, mely az elődök értékteremtő és természetmegőrző munkáját helyezi előtérbe A környezettudatos magatartás megvalósításának folyamatához kapcsolódó tartalmak: /pontos időpontot a munkaterv tartalmaz/ Állatok világnapja Víz világnapja Föld napja Madarak és Fák napja Környezetvédelmi világnap Takarékossági világnap Egészség hét

Rajz verseny Kirándulás az Örkényi tóhoz Kerékpáros túra Erdei séta Virágültetés Rajz pályázat Színes programok

24

4.5.Az érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása Az erkölcs, azaz a morál olyan szabályzók, minták együttese, amelyek a magatartást, viselkedést, viszonylatokat szabályozzák kedvező irányban, a közösségi értékek felé mutatva. Az erkölcsi érzék kialakulása szocializációs folyamat eredménye. Úgy kell az együttélés szokásait kialakítani, normákat megalapozni, hogy az eltérő, sokszor ellentétes szemléletű családok gyerekeit tudjuk együttnevelni: az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek összeegyeztetésével. A szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Ebben az életkorban elegendőnek tűnik, ha az erkölcsiség:  egymásra figyelésben  segítségadásban  együttélési szabályok betartásában nyilvánul meg. A normák kialakítása és alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységhez kötődik, nem korlátozódik csak a játékra, vagy csak a tanulásra, hanem a mindennapok része, áthatja az óvodai életet. Fontos, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz kötődés alapja. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Az óvodába lépéskor már kedvező érzelmi hatások érjék a gyerekeket:  az óvoda alkalmazottai és a gyerekek  a gyermekek között  az alkalmazottak közötti kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  az óvoda egyszerre segítse a gyerekek szociális, erkölcsi érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek  az óvoda nevelje a gyerekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól

25

BEFOGADÁS… Minősége a gyereke egész későbbi óvodai életére kihat, sok türelmet, időt igényel. A befogadás folyamatos és fokozatos, minden gyerek esetében a szülővel közösen történik. A befogadás időszakában nagy hangsúlyt kap a gyerekekkel való egyéni foglalkozás, ez lesz az alapja a későbbiekben az óvodapedagógus és a gyermek aktív, bizalmon alapuló együttműködésének. 2012 tavaszán valósítottuk meg egy új kezdeményezésünket, amelynek a Tipegők Napja elnevezést adtuk. Ezen a napon a település apróságai szüleikkel együtt bepillantást nyerhetnek az óvodával, csoportba, udvarra egyaránt. Ezt az eseményt követi még többszöri játszódélután, ahol a gyerekek a leendő óvó nénikkel, dadus nénikkel barátkozhatnak, ismerkedhetnek. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, hozzásegíti, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tiszteljék, becsüljék azt! A gyermek magatartásának alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Nevelőmunkánkban fontossá vált- itt is fontos a szülőkkel történő együttműködés-, mennyire tudjuk elfogadni és engedni a gyerekek önállósági törekvéseit, hol vannak az ésszerű korlátok, határok melyeken túl a gyermek már nem sértheti a mellette élő többiek, a csoport tagjainak érdekeit. Fontos, hogy a szülők és a pedagógusok egyaránt toleránsak legyenek, el tudják fogadni azt, aki nem úgy beszél, mozog stb., eltérő magatartást tanúsít. Ha a gyerekek tapasztalják a felnőttek érzékenységét az udvariasságra, másokkal való érintkezés módjára, tiszteletére akkor ezeket a magatartásformákat ők is átveszik:  erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, illemtudó viselkedés)  akarat (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését, a szokás-, és normarendszerének megalapozását segíti

26

Az óvodapedagógus feladata az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés fejlesztésében:  a gyerekek kötődési hálójának megismerése (segítségnyújtás ahhoz, hogy a gyerekek képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére)  csoportlétre, szervezeti létre való képesség lehetőségeinek kiaknázása (a tevékenységekben történő közös játék, csoportmunka alkalmazása, kooperatív technikák, ünnepek során)  segítő versengő képességek fejlesztése (szabályokhoz kötött mozgásos és értelmi képességeket igénylő játékok során)  erősítsük a gyermekek önbecsülését önbizalmát (reális, egyes gyermekekhez igazodó teljesítményértékeléssel alapozzuk meg)  a betartandó szabályok a gyermekek számára legyenek világosak, betartásukban a felnőttek következetesek  vezetési képesség fejlesztése (a gyermekek játékaikban és egyéb tevékenységeikben tapasztalják meg a”segítő felnőtt” magatartását)  a szabályok kialakításakor mindig a probléma kerüljön előtérbe, ne a problémát okozó gyermek Fejlődési jellemzők az érzelmi - akarati tulajdonságok, valamint a szocializáció vonatkozásában az óvodáskor végére:  Szüleiről leválik és bízik a vele foglalkozó felnőttekben, akikkel beszélgetéseket kezdeményez  Érdeklődő és könnyen bevonható a csoport napi tevékenységeibe, önként is kapcsolódik más gyermekek játékához  Az óvodai élet szokásait és szabályait ismeri és gyakorolja  Megérti és tiszteletben tartja a korból, és képességekből eredő különbözőségeket társai között  Szeret óvodába járni, ahol barátai vannak  Szívesen együtt dolgozik társaival egy – egy feladaton  Konfliktusait elsősorban a megbeszélés módszerével oldja meg, vagy konszenzust köt  nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre szociálisan is éretté válik az iskolára  kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására  képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni  késleltetni tudja szükségletei kielégítését 27

 feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet 4.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenyégi megvalósítandó (naponta ismétlődő) feladat.

forma

keretében

Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, - mint életkori sajátosságra-, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít változatos tevékenységet, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerez az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés feladatai:  A gyermek spontán szerezett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása.  Értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. Alapelvei:  A játék, mint elsődleges tevékenység (hely, idő, eszköz)  Nyugodt, szeretetteljes légkör biztosítása  Gyermekközpontúság  Cselekvés, tevékenykedtetés  A gyermek fejlődéséhez sürgetésmentes egyéni utak biztosítása  Egyéni differenciált fejlesztés csoport, közösség keretein belül  Esélyegyenlőség megteremtése  A gyermekek számára a lehető legnagyobb mozgástér biztosítása, az önállósági törekvések fokozatos szélesítése Az anyanyelvi nevelés feladatai:  A gyermek azokban a helyzetekben tud jól kommunikálni, ahol közvetlen személyes kapcsolat jön létre, módja van az élmények és cselekvések nyelvi kifejezésére.  A beszédkapcsolatban, kommunikációban az egyediség, az egyénre irányuló érdeklődés az empatikus magatartás alapvető fejlesztése.

28

 A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek.  A szókincsbővítést a beszédminőség alakulását segítik a nyelvi játékok, szabad önkifejezés a drámajátékokban a tevékenységeket kísérő beszélgetések, társalgások. Anyanyelvi játékoknál fejlesztendő területek:  Egyensúlyérzék  Finommotorika (mondókáknál)  Nagymozgás (mozgással kísért verseknél, mondókáknál)  Szem-kéz, szem-láb koordináció (grafomotoros fejlesztés, mondókáknál) Az óvodapedagógus feladata az anyanyelvi fejlesztés során:  Szoktassa hozzá a gyerekeket, hogy szabadon elmondhassák érzéseiket, gondolataikat  Teremtsen lehetőséget arra, hogy kreatívan rögtönözhessenek, a nyelvvel játszhassanak, improvizálhassanak  Tartsa ébren a beszéd aktivitását teljes odafordulással, figyelemmel  Minden helyzetben legyen érdeklődő (beszélgető körök, nyelvi játékok, szabad önkifejezés, tevékenységeket kísérő beszélgetések során)  A hallás, fonémahallás, hangképzés, beszédértés, beszédészlelés egyénenkénti megismerése, szöveg és mondatfelismerés, metakommunikáció, beszédritmus, beszédfigyelem fejlesztése hangsúlyos feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakításabeszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges nagy figyelmet fordítaniuk. Az óvodai életben az anyanyelv fejlesztésének három fő alaphelyzete:  Spontán tevékenységekben, helyzetekben  Irodalmi nevelés során  Az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzetekben Beszélő környezet, melyben elsajátítja a gyerek a beszélő magatartást: 29

 Érzelmi biztonságban van, derűs légkör veszi körül  Tapasztalja a személye iránti érdeklődést  Türelmesen kivárják érzelmeinek, gondolatainak kifejezését Fejlődési jellemzők az óvodáskor végén A nyelvi fejlettség, mint az artikuláció, mondatszerkesztés, beszédkedv, beszédértés, szókincs, metakommunikáció valamint az írás és olvasás iránti érdeklődés vonatkozásában: Beszéde jól érthető, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Mondataiban főnevek, igék, melléknevek, számnevek és névmások egyaránt szerepelnek. Az utasításokat megérti és követi azokat. Beszédében egyre gyakrabban jelennek meg az elvont fogalmak és az ok – okozati összefüggéseket jelölő szavak. Megfelelő tempóban, hangsúllyal, hangerővel és tempóban beszél, kifejezve érzelmeit és gondolatait A miért kérdésekre magyarázatot ad. Elmondja a nap történéseit. Érdeklődést mutat az új és ismeretlen kifejezések iránt. Szűkebb és tágabb környezetében egyaránt bekapcsolódik a beszélgetésekbe. Érdeklődést mutat a könyvek iránt, szívesen nézegeti azokat és rajzol belőlük. Előfordul, hogy kéri a felnőtteket mondanivalójának leírására saját készítésű rajz történet mellé. Az írást rögzített beszédként fogja fel. Mondanivalóját megpróbálja a beszéden kívül mozgással is kifejezni.

5. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, és munka helye programunkban 5.1. A játék és tanulás értelmezése A játék a kisgyerekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módot kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre. A környező világról a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyerek felé. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, kreativitást fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

30

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő, és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad. Jelenléte lehetővé teszi a játékkapcsolatok kialakulását a későbbiekben a gyerekek között is. Segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játék elakad. A tevékenység központú nevelési program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat, lehetőséget biztosítsunk a gyerekeknek az elmélyült szabad játékra.  A játékokhoz megfelelő játékterekre és egyszerű, alakítható, a gyerekek fantázia kibontakozását elősegítő anyagokra, játékszerekre van szükség. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, - megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket, és élményszerzési lehetőségeket az óvoda, és az óvodapedagógus feladata biztosítani a különböző játékformákhoz, -a gyakorlószimbolikus-, konstruáló-, és szabályjátékokhoz.  A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását.  A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében, időbeosztásában mutatkozik meg. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék célja: 

a játékon keresztül a külvilág elemeinek megismerése, felfedezése



a játék formáinak, tartalmának gazdagítása, kreativitás fejlesztése



a játék rendjének, szabályainak betartása



egészséges versenyszellem kialakításakor

A játék során a kommunikáció elsőrendű szerepet kap. A játék biztosítja: a megismerést, tanulást, szociális kapcsolatot, mozgásigény kielégítését, feloldódást, logikus gondolkodásra késztetést, beszédfejlesztést, önkifejezést, értelmi és érzelmi csiszolódást, együttműködési készséget, szabályismeretet, képzeletfejlesztést.

31

Az óvodapedagógus feladata a játék során:  a szabad játék túlsúlyának biztosítása  megismerje, hogy a gyerekek képességeik, neveltségük szintjén hol tartanak, hogyan, mikor juttathatja el őket fejlődésük következő, magasabb szintjére  megtervezze az életkorból és a gyerekek különböző szintű fejlettségéből kiinduló tevékenységek kezdeményezését és folyamatát  megkülönböztetett figyelmet szánjon arra, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyerek játékában, mennyire integrálódnak, differenciálódnak  felhasználja azokat a fejlesztő játékokat, amelyek bizonyos gyerekek speciális fejlesztését, illetve bizonyos problémák megelőzését szolgálják  bővítse a szimbolikus játékok körét, kihasználva a gyerekek aktuális érdeklődési körét, és azt fokozatosan bővítve Az óvodapedagógus feladata továbbá, hogy a játéknak mindenkor megteremtse a legoptimálisabb feltételeit: a felfedezés, a megtapasztalás, élménye érdeklődővé, nyitottá, probléma érzékennyé tegye a gyereket. Az egyre halmozódó információk tömege megkívánja, hogy a gyerekek a tanulás során a legfontosabb képességeik birtokában legyenek. A gyerekekben akár tehetséges valamiben, akár lassabban haladó típus, meg kell alapozni azokat a képességeket, melyek alapján örömet jelent számukra a későbbi tanulás. A gyerekeket tágabb kompetenciákra kell felkészítenünk.  Gondolkodási stratégiák (játékos helyzetek, tanulási alkalmak teremtése, melynek a gyerek egyéniségének, fejlettségi szintjének megfelelően kösse le érdeklődését, aktív szellemi-testi energiáját.  Motivációs készlet (minél több érzékszervre hassanak a tevékenységek: látás, hallás, mozgás, verbális kommunikáció együttesen).  Gondolkodás és érzelem attitűdje (felkeltse a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát, erősítse a gyerekek szándékait, kezdeményezéseit).  Nagyon fontos elem az óvodapedagógus feladatában a differenciálás, inklúzívitás és integráció a játékban való tanulás folyamatában. Játéktevékenység a tanulás szempontjából: - szabad játékban tanulás (spontán) - játékban tanulás (tervszerűen előkészített és felajánlott)

32

Mindkettő ugyanazon tevékenység rendszerben folyik, az óvodapedagógus és a gyerekek részvételét illetően teszünk csak különbséget.

Játék közben az óvodapedagógus figyelemmel kíséri a következő mozgásfejlettségi mutatókat:  mozgásai mennyire pontosak, céltudatosak, gördülékenyek, koordináltak, egyszerűek, vagy összetettek  nagy- vagy finommozgásokat használ gyakrabban melyik cselekvés végzésénél jelennek meg a finommozgások  melyik tevékenységben használ nagymozgásokat célszerű-e az eszközhasználata

A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, kezdeményezéseken valósul meg, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A tanulási tevékenység: A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb az óvodáskorú gyerekek fejlődése szempontjából. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, éli meg, ezért a tanulás során is ebből indulunk ki. A komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami a számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Az óvodai tanulás elsődleges célja: az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A program biztosítja, a gyerek igényeihez, egyéniségéhez teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket, formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló játékos cselekvéses tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, tevékenységek, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozik.

33

A tanulás feltétele - a gyermek: cselekvő aktivitása  közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása  kreativitásuk fejlesztése A tanulás célja:  tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése  tanulás, a tudás iránti igény kialakítása  társadalmilag és helyileg kívánatos és lehetséges elemi szokások, szociális viszonyulások, magatartásformák megismerése 



az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése

/ tanulási folyamatban érzelmek közvetítése, bátor kinyilvánításukra motiválás, interaktív közös együttlétben/ 

attitűdök erősítése, képességek fejlesztése

5.2. Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. Az óvodai munka a szervezett tanulás előfutára, amelyben a teljesítmény szerepe meghatározó. Az addig vezető út pontos szabályait be kell tartani az eredmény érdekében, nem lehet abbahagyni félúton, mert akkor nem jön létre a produktum. A munka az óvodáskorú gyerek számára önként, azaz örömmel, szívesen végzett játéktevékenység, de nagyon fontos a nevelő hatása. A munka jellegű tevékenység a közösségi kapcsolatok és a kötelességteljesítés alakításának fontos eszköze a gyermek önként végzett aktív tevékenysége. A tapasztalatszerzés, környezet megismerésének (önkiszolgálás, alkalmi megbízatások, naposi teendők, környezet-, állat-, növénygondozás), valamint a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, felelősségérzet, önállóság, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A munka jellegű tevékenységek célja:

34



a saját és mások elismerésére nevelés



a munkának, mint tevékenység örömének kialakítása



baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakításának segítése, támogatása



a munkamegosztásra nevelés



a munka eredményének megbecsülése



jártasság kialakítása az eszközök, szerszámok használatában



a gyerek megismerje saját képességeinek hatását, határát



A gyermekmunka jellegű tevékenysége: önként, azaz örömmel és szívesen végzett tevékenység, a közösségi kapcsolatok, kötelességteljesítés alakításának eszköze,a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.

6. A különböző tevékenységi formák és színtereik bemutatása Verselés, mesélés A mese - vers a derű, mellyel öröm ajándékozható. A mai felgyorsult világ nagy veszélyeket rejt magában, hajlamos a rövidítésekre, tényekre hagyatkozni. A reklámokkal, globalizációval beáramlanak nyelvünkbe az idegen szavak, kifejezések, ebben a zűrzavarban a gyerek számára biztos pontnak tűnik a mesélés, verselés, a bábozás. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. - a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.

35

- a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének, fejlesztésének egyik legfőbb segítője - a mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. - a mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. - a mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. - a gyermekversek az ünnepekhez kapcsolódó tartalmukkal színesítik az ünnepi készülődést, illetve magát az ünneplést. - a gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezésének egyik módja. - a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Bábozás, Dramatizálás A bábjátékkal, dramatizálással a gyermek képzelőerejét, mozgáskoordinációját, a kommunikációs – szociális - azonosulási képességeit fejlesztjük, erősítjük. A bábjáték, dramatizálás örömforrás, mely alkalmas a mentális sérülések feltárására és terápiájára is. Az óvodás gyermek kedvelt tevékenysége a bábozás, dramatizálás, melyek szorosan kapcsolódnak a meséhez, mondókázáshoz, verseléshez. A gyermeknek bármikor lehetősége van irodalmi élményeit szabadon választott, közvetlen módon elbábozni, eldramatizálni. A gyermekek a tevékenységek közben, szabad és játékidőben is spontán használják a bábokat. A bábozás önálló szervezésben, vagy óvónői irányítással történik. A különböző bábok- ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb, kesztyűbáb, fejmaszk „élnek” a gyermekek között és minden csoportszobában megtalálható.

36

A bábok kiválasztása megfelel a gyermek által kedvelt meséknek, kapcsolódik élményeikhez. A dramatizálás ünnepek alkalmával is megjelenik.

Célja: - Az irodalom iránt érdeklődő, később szívesen olvasó személyiség megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai:

- a gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése. - a gyermek, érzelmi értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének segítése. - a gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközével. - önálló szöveg és mesemondás képességének kialakítása. - a báb, dramatikus játékok pozitív személyiségfejlesztő hatásával a társas viszonyok kedvező alakítása.

Az óvodapedagógus feladatai az irodalmi nevelés terén: - a mindennapi meséhez a feltételek megteremtése, - a gyermeki igények megismerése, a mese-vers lélektanának beható ismerete, - a mesélés, versmondás alkalmainak, lehetőségeinek számbavétele, beillesztése a napirendbe, - a mesék, versek gyűjtése, kiválasztása – szöveg értelmezése, mesei kifejezések gyűjtése, tanulása, - szükséges szemléltető és játékeszközök biztosítása, - a gyermekek könyvespolcán esztétikus, életkoruknak megfelelő könyvek elhelyezése, - bábozási, mesemondási technikájának fejlesztése segítse elő a gyermekek önálló vers és mesemondását.

37

A differenciálás lehetőségei:  ünnepekhez, jeles napokhoz kötve, más csoportbeliekhez társulva tanítsanak a mozgáskultúrájuknak megfelelő játékokat  lehetőség szerint minden korosztály igényeinek és érdeklődéseinek kielégítése  a kicsiknek szóló irodalmi tevékenység minden korosztály számára lehet kötelezően választható  az alvást kevésbé igénylő gyermekek csendes tevékenységéhez képeskönyvek nézegetésének ajánlása  az irodalmi élményt sokféle egyéb tevékenységgel kapcsolhatjuk össze, így biztosíthatjuk számukra az optimális fejlődést  az anyagkiválasztás lehetőségeinek kihasználása  az egyéni képességek figyelembe vétele A gyermekek várható fejlődése, érdeklődése az óvodáskor végére: - a gyermekek szeretik és várják a mesét-verset, maguk is szívesen mesélnek, verselnek. - emlékezetből felidézik kedvelt meséiket, meséik egy-egy epizódját, egy-egy hős cselekvését. - képesek játékidőben eredeti ítéleteket megfogalmazni, kezdeményeznek a mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálják őket, használják a mese szavait. - tudnak természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel a ritmust és a vers hangulatát érzékeltetve kiolvasót, rövid sorokból álló verset emlékezetből idézni. - gondosan bánnak a könyvekkel. - szívesen vesznek részt az irodalmi foglalkozásokon, önállóan báboznak. Ének, zene, énekes játék, tánc A művészetekkel, a zenével való nevelés fontosságának hangsúlyozása nem új keletű dolog. A gyermekben tudattalan élmények működnek. Ha lehetővé tesszük, hogy művészeti tevékenységekben fejezze ki érzelmeit, akkor alapvető vágyainak engedünk utat. Ennek egyik területe a zene, hisz feltölt életörömmel, fogékonnyá tesz a szépre, a harmóniára, felerősíti az ösztönös cselekvéseket. A közös éneklés, valamint a hozzá kapcsolódó mozgás nem korlátozódik csupán a kezdeményezések időtartamára, mert a mindennapok része. 38

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során felfedezik a dallamot, a ritmust, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A zenei anyanyelv kialakulását segítik /az óvodai ének- zenei fejlődés eredményeinek megvalósulása megalapozza, elősegíti /: - népdalok éneklése, hallgatása - gyermek néptáncok - népi játékok - hagyományok megismerése Az énekes népi játékok, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek / egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás, zenei kreativitás / alakításában. A zenehallgatás anyagának megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a gyermek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, a zene a gyermek mindennapi tevékenységévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc célja: - az éneklés, zenélés tevékenységének megszerettetése - zenei élmények nyújtása éneklés, hangszeres zene segítségével - zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése - közös élmények nyújtása - zenei hallás, zenei emlékezet fejlesztése Az óvodapedagógus feladata az ének, zene, énekes játék, gyermektánc területén: - megismertetni a gyerekekkel a magyar népi mondókák, gyermekdalok, népi játékok sokaságát, illetve kortárs zenészek alkotásait /pl. Kaláka, Gryllus Vilmos, Halász Judit, Alma, Kolompos stb. / - biztosítson minél több időt, helyet a dalos játékok, körjátékok lebonyolításához - segítse elő a gyerekek harmonikus mozgásának, ritmusérzékének fejlődését, önálló elképzeléseik megvalósulását - biztosítson minél több hangszert /pl. furulya, ritmushangszerek/ - biztosítson különféle eszközöket a zenés játékok eljátszásához /pl. kendők, kalapok, szalagok, fejdíszek/ - fejlessze a gyerekek zenei kreativitását /ösztönözze őket mozgások, dallamok, ritmusok kitalálására/ - zenei anyanyelv elsajátítása

39

- közvetetten járuljon hozzá a gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlődésére /választékos kifejezések, párbeszédek alkalmazása, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, a fogalomalkotás, szókincsbővítés erősítése/

A gyermekek várható fejlődése, érdeklődése az óvodáskor végére: A zenével való intenzív foglalkozásban építeni lehet a gyermek természetes alaphangulatára. A zenei nevelés további eredménye a koncentráció, a kitartás, a tanulási készségek, a szociális figyelem fejlődése, az önfegyelem kialakulása. Szeretnénk elültetni a zene iránti vágyat a gyerekekben, hogy kiegyensúlyozott, belső mozgékonyságú emberek legyenek, hisz az ember elégedettsége, lelki, érzelmi tényezőkön múlik. A differenciálás lehetőségei: - lehetőség szerint minden korosztály érdeklődésének és igényének kielégítése - az anyagkiválasztás lehetőségének kihasználása - a játékokhoz tartozó mozgásanyag feleljen meg a korcsoportnak Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége a játék után. Lehetősége van arra, hogy többféle tevékenységi formában kipróbálhassák magukat, sokféle tapasztalatot szerezzenek a különböző anyagokról, azok tulajdonságairól, szabadon fejleszthetik saját kreativitásukat. A rajzolás óvodáskorban sokszor helyettesíti a szóbeli megfogalmazást. Az ábrázolás eszközeivel (pl. textil, kréta, olló, ragasztó, természetes anyagok) látványosabban, intenzívebben tudják önmagukat kifejezni. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyerekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges, az ötlettől a megvalósításig bátorítani, dicsérni kell őket, útmutatást igényelnek. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

40

Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik:  a képi-plasztikai kifejezőképességetú  komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását  a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Az óvodapedagógus feladatai : az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosítani maga a tevékenység örömének a fontossága igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására megismertetni a gyerekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival gyerekek munkáinak megbecsülése az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatra szoktatás vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilvánulásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése ( aktív, passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítások, formák, színek magyarázata, barkácsoláshoz szükséges anyagok, eszközök megnevezése ) feltételek biztosítása ( élmények, megfigyelések, anyagok, eszközök, rend, tisztán tartás ) belső képek gazdagítása, ábrázolási kedv ösztönzésre alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával vizuális élmények befogadására való fogékonyság megalapozása

Egészségfejlesztő testmozgás 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlődésének eszközei.

41

Az óvodáskor:  a természetes hely-, helyzetváltoztató készségek  finommozgás készségek tanulásának  mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A torna, mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Ezt sokszínű, változatos és örömteli biztonságban zajló formákkal, játékokkal segítjük elő. Fontos szerepe van:  a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában  az egészség megőrzésében, megóvásában,  felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. Spontán- a játékban, azon belül a szabad játékban-megjelenő mozgásos tevékenységeket, egészségfejlesztő testmozgásokat (az óvodai nevelésben minden nap), az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára biztosítani kell. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak:  a kondicionális képességek (erő, állóképesség) fejlődésére  befolyásolják a teherbíró képességet A szűkebb és tágabb környezetben tett séták tapasztalatszerzést, felfedezést biztosítanak a gyerekek számára. 3. A spontán, szabad játék keretében végzett mozgások kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységeket. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is és együttesen hatnak:  a gyermeki személyiség  a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás  szabálykövető társas viselkedés, együttműködés  kommunikáció és problémamegoldó gondolkodás fejlődésére

42

Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő szabad levegő kihasználására a kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására.

Az egészségfejlesztő testmozgás célja: fejleszti a gyerekek természetes mozgását, testi képességeit  kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíróképességét és az egyes szervek teljesítőképességét  a mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a (térben való tájékozódást, helyzetfelismerést, döntést és alkalmazkodóképességet, személyiség akarati tényezőinek alakulását)  a testi képességekkel együtt a jellembeli tulajdonságokat is alakítja, formálja (akaraterő, kitartás, fegyelmezettség, bátorság) 

Az óvodapedagógus feladatai a mozgásfejlesztés terén:  

   

a társra figyelés képességének fejlesztése a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-hatásainak, másik észlelésének, önfegyelem alkalmazkodás, kooperáció képesség fejlődésének elősegítése mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése mozgásigény kielégítése, ösztönzés a mozgásra mozgásos tapasztalatok beépülésével a szókincs, elvont gondolkodás, keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása

Differenciálás lehetőségei:   

önbizalom erősítése, speciális mozgású gyerekek állandó figyelemmel kísérése változatos, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele (fizikai képességek, azok korlátai, egészségi állapot) mindennapos mozgás, spontán mozgáslehetőségek kihasználásával

A külső világ tevékeny megismerése 43

A tevékenység központú program célja, hogy a gyerekeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. A természet szeretetére kívánja nevelni a gyerekeket, természet közeli élettel példát mutatva. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyerek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz szükségesek.

Alapelvünk, hogy amit a természetes környezetben lehet megfigyelni, azt ott figyeltessük meg, a tapasztalatszerzés a valódi környezetben történjék, ezért a legtöbb esetben a szabadban vagy az óvoda környékén kísérjük figyelemmel az évszakok változásait, a vizsgált témákat. (évszakok, TŰZ, VÍZ, LEVEGŐ, FÖLD) Séták, kirándulások, az élősarokban végzett tevékenységek tapasztalási, tanulási lehetőségeket nyújtanak a gyerekeknek.

komplex

A környezet megismerésére nevelés célja, hogy a gyermek megismerje: 

szülőföldjét és az ott élő embereket, a hazai tájat, a néphagyományokat, szokásokat



a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét



élje át a felfedezés örömét



a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok ismeretek birtokába is jusson, és azokat tevékenységeiben alkalmazza



ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat



alakuljon ítélőképessége



fejlődjön tér-, sík- és mennyiségszemlélete

TERMÉSZET-TÁRSADALOM-EMBER témakörökben

44

helyi

Komplex tevékenységek magukba foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyerekeknek támpontot nyújthatnak a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához.

LEVEGŐ-TŰZ-VÍZ-FÖLD ~ komplex témakörökben (melyek az ősmagyarok és a magyar kultúra jelrendszerében is megtalálhatók) A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kielégítése a kompetenciaérzés kialakítása. Az óvodapedagógusoknak kell megteremteni a lehetőséget az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez. Igazi ismeret, amit a gyerek maga szerez meg!

Matematikai nevelés és fejlesztése

Az óvodában az életkori sajátosságok miatt a matematikai ismeretszerzés több formája valósul meg: - utánzásos, modell- mintakövető}  spontán játékos tapasztalatszerzésre épülő gyakorlati probléma-, és feladatmegoldás  

irányított megfigyelésre gyermeki kérdésekre adott válaszok, magyarázatok

Feladat az orientálás, valahonnan valahová eljutás jól szervezett tevékenységekben, mely állandó kooperáció és kommunikáció eredményeként valósul meg. Az óvodában a tanulás folyamatos, nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, 45

kezdeményezett tevékenységekben valósul meg. Fontos a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatása, matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása, valamint az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése.

Az óvodapedagógus feladata: 



  

 

lehetőségeket kínálni a gyerekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit (mikro-, és makrokörnyezet) biztosítson alkalmat, helyet, időt, eszközöket a spontán tapasztalat-, és ismeretszerzésre (minden olyan eszköz, mely hozzájárul a gyerekek gondolkodásának, értelmi képességeinek fejlődéséhez) a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása a gyerekek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése értelmi képességek fejlesztése, a gyerekek önállóságának, figyelmének, feladattudatának formálása olyan tapasztalatok megszerzésében, amelyekben saját teljesítőképességét is megismerheti sokrétű tevékenységek során gyűjtött tapasztalatokból segítséggel összegezze, vegye észre az összefüggéseket, különbségeket a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására

Differenciálás lehetőségei:   



segítse elő a gyerekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a gyerekek egyénenkénti megismerése, képességek, erősségek, gyengeségek felismerése spontán és irányított beszélgetés, a tapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a kontextusos beszéd gyakorlása tehetséggondozás Önálló véleményalkotás, döntési képesség erősítése)

46

7. Az óvoda hagyományos ünnepei Ünnep

Lebonyolítás módja

Mikulás várás

Csoportonként eltérő módon történhet (zártkörű)

Karácsony

Csoportonként eltérő módon történhet (HERCSIS vendégek)

Farsang

Csoportonként jelmezzel, tánccal, szülők részvételével

Anyák napja

Ajándék-készítés az otthoni ünnepléshez

Húsvét

Csoportonként eltérő módon

Gyermek- nap

A családdal együtt ünnepet, játékot jelentő nap az óvoda udvarán

Évzáró

Csoportonként eltérő módon, szülők meghívásával

Ballagás

A tanévnyitó napján óvodától való búcsúzkodás csoportosan

Nemzeti ünnepek Október 23.

Emlékezés a gyerekek életkori sajátosságához igazodva, kopjafák megtekintése.

Március 15.

Emlékezés a gyerekek életkori sajátosságához igazodva, zászlók elhelyezése az emlékhelynél.

Zöld ünnepek Állatok napja

Helyszíni foglalkozások gazdáknál.

Víz világnapja

Kísérletezések a vízzel a csoportokban vagy kirándulás egy vizes élőhelyhez.

Föld napja

Takarítás az óvoda udvarán és környékén.

Madarak és fák napja

Lehetőség szerint elültetünk az óvoda udvarán vagy környékén egy facsemetét, cserjét. A virágládákat ilyenkor ültetjük be.

47

szervezése

falubeli

állattartó

8. Inkluzív pedagógiai szemlélet- a gyerekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 8.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek  tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)  tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba) Magatartászavarok miatt problémás gyermekek  visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb. 

ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

8.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Aszociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek  Óvodahasználó gyermekeink szociokulturális háttere kiegyensúlyozott és jó képet mutat, munkánk tervezésénél azonban figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét.

48



Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.

Az óvodapedagógus feladata: az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való együttműködésre késztető - kapcsolattartás. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai  A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje  A család lakhelye és környezete  A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota Környezeti okok lehetnek  Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek  Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése  Szülők iskolázatlansága  Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér  Negatív hatású baráti kör

Anyagi okok lehetnek    

Munkanélküliség Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik

49

Egészségügyi okok      

Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékossá mozgáskorlátozottság érzékszervi károsodás (látás, hallás...) szervi rendellenesség Tartós betegség Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek) Higiénés hiányosságok

A gyermek személyiségében rejlő okok 

Értelmileg, érzelmileg visszamaradt

Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében     

Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása Az önművelés igényének kialakítása A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása Praktikus ismeretek elsajátíttatása A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása  Családi életre és egészséges életmódra nevelés  A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére  Differenciált fejlesztés  Egészségnevelés  A sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése  Interkulturális ismeretnyújtás: Pl. életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története  Tehetségígéretes gyermekek felkészítése  Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak  Igény szerint ügyelet biztosítása: szülői értekezletek és fórumok időtartama alatt  A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása  Mozgáslehetőség biztosítása  Kulturális rendezvények csoportos látogatása.

50

Szülőknek felajánlott segítség  Fórum – Neveléssel, életvitellel kapcsolatos tanácsadás  Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok, Egészség Hét, barkácsolás, kertgondozás, stb.  Ismeretterjesztő klubfoglalkozások: „Pszichológus válaszol – Előadás és tréning a szülők és pedagógusok részére  Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül 8.3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű - mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordít. Az alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek, így az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A gyermekek között fennálló különbségeket pedagógiai programunk kialakításakor mindvégig figyelembe vettük és számos helyen beépítettük. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez:  fontos, hogy fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg  a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl  a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak mindennapi nevelőmunkánk tartalmi elemeivé A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Óvodánkban az együttnevelés – az 51

illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi  a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását  a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team- munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Nevelőmunkánk során figyelemmel kell lenni arra, hogy:  a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti  a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg  terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, terapeuta együttműködése szükséges.

52

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:  A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni  A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával  Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására  A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása  Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése  Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők  A fogyatékosság típusa, súlyossága.  A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.  A gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei képességei, kialakult készségei  A kognitív funkciói, meglévő ismeretei  A családi háttere Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. Pedagógiai programunkat egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára  A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása  az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása

53

 az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés  a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével  annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes  rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához  az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával

8.4. Óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Óvodánk többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget: A pedagógiai programunk készítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazó pedagógusi szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz.

54

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai tevékenységek/foglalkozások körébe építik be az óvodapedagógusok. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A látássérült gyerek Óvodánk az épületek adottságaiból fakadóan kizárólag csak gyengén látó kisgyermeket tud befogadni. A gyengén látó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. A gyengén látó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengén látó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei:     

Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt

Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése  A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást

55

 A tapintás által szerezhető információk tulajdonságairól szerzett ismereteket.

kiegészítik

a

tárgyak

A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különböző mértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Az eredményességet a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez azonban csak gyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg. A hallássérült gyermek A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – bizonyos esetekben - teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A halmozottan fogyatékos hallássérült gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött – óvodai nevelésre kötelezett – és a komplex – gyógypedagógiai, pedagógiai,

56

pszichológiai és orvosi – vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhén értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson:  az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére  a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére  a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére  a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására  az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére. Beszédfogyatékos gyermek Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképességzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. Az óvodai nevelés/fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és

57

pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósulhat meg.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként a nem beszélő, vagy megkésett beszédfejlődésű gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, – kommunikációs eszköztárral. A gyermek a szociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. 8.5. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell  a teljesítmények értékelése során  az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során  gyermeki jogok gyakorlása során

58

 az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások)  az óvoda feladata az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson  érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során  a gyermek csoportban való elhelyezése során  szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben részesüljön  megfelelő számú szülői igény esetén nemzetiségi nevelésben részesüljön

9. Az óvodai gyermek és ifjúságvédelem

Elveink:  Mindenekelőtt a családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése főleg a rászorulók körében.  Veszélyeztetettség gyanújának esetén az óvoda azonnali kapcsolatot kezdeményez a Gyermekjóléti szolgálattal, Óvoda-orvossal, Rendőrséggel, Védőnővel. Célunk:  A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése;  A veszélyeztetettség feltárása;  A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek időben kezdjék meg az általános iskolát.  Segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. Feladataink kompetencia szintek szerint: 1 szint: az óvodapedagógusok szintje, ahol az óvónőknek elsőként adódik alkalmuk a gyerekek és a szülők jelzéseinek fogadására, illetve a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezésére. Feladataik:  A családok helyzetének tapintatos feltárása;  Bizalom-teli kapcsolat kialakítása a szülőkkel;  Rendszeres kapcsolattartás;  Felvilágosítás a lehetséges kedvezményekről;  Gyors, pontos, szakszerű ügyintézés: külső segítség biztosítása;

59

     

Családlátogatás, visszatérő családlátogatás Az egyéni fejlődési naplóban a fejlesztés, felzárkóztatás megtervezése; Felzárkóztatás, differenciált foglalkozás, lemaradások korrigálása és tehetség-gondozás; A szülők segítése: nevelési, gondozási tanácsok, mentálhigiénés ismeretek átadása; Együttműködés a családgondozókkal, gyermekorvossal, szociális munkással és a gyámügy képviselőivel; A lehetséges anyagi és erkölcsi támogatás megszervezése.

2. szint: az óvodavezető szintje, óvónőktől beérkező információk gyűjtése zajlik, illetve irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. Feladatai:  

      

A hátrányos helyzetű gyermekek és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek határozatainak összegyűjtése A veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. Az éves beszámoló elkészítése. Szociális ellátások számbavétele. Folyamatos kapcsolattartás a családsegítővel. Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálatával, az óvodaorvossal és védőnővel. Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel     

Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság Pszichológus, család-terapeuta Gyermekorvos / védőnők

A gyermekvédelmi rendszerben a szülőkkel való kapcsolattartás formái: 

Családi beszélgetés - Fogadóóra 60

      

Családi beszélgetés - Családlátogatás Szülői értekezlet Alkalomszerű beszélgetés Családi barkács délutánok Faliújságok Közös programok Partneri igény és elégedettségmérések

A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei Személyi: Tárgyi:

Anyagi:

Óvodai dolgozók képzése gyermekvédelmi feladatokra. Egészséges, nyugodt környezet kialakítása. Eszközök biztosítása a fejlesztéshez. Külön helység biztosítása a szülőkkel való beszélgetésekre. Pályázati pénzek felhasználása. Cégek szponzori támogatása. Segélyszervezetek akcióinak megszervezése. (NOE)

10. Az óvoda kapcsolatrendszere A kapcsolatok építése a különböző nevelési színterekkel, fenntartóval, szakmai és társadalmi szervezetekkel az óvoda hatékony működéséhez elengedhetetlen. Nevelési szempontból külön jelentőséggel bír az a két színtér, ahol a gyerek él és érkezik az óvodába, illetve ahová kerül az óvodából. Ez a két színtér a család és az iskola. 10.1. Kapcsolat a családdal Alapelveink:  A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt, elfogadjuk még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztalunk.  A szülőkkel való kapcsolatunkban az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot éreztetjük addig a pontig, amíg a szülő képes elfogadni.  A kapcsolatunkat a tapintatra építjük, és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön a közös programok, együttes tevékenységek alkalmával.  Elismerjük és elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában.  Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit, politikai álláspontját.

61

 Mindaddig a család magánügyének tekintjük a családban történteket, amíg azt nem tapasztaljuk, hogy azok a gyermek fejlődését, testi és lelki épségét veszélyeztetik.  A gyermekek testi bántalmazásának, lelki sanyargatásának legkisebb gyanúja esetén is azonnal fellépünk.  A gyermeki személyiség feltétel nélküli tisztelete és védelme.

Célunk:  Az óvodai és a családi nevelés egységének megteremtése, a nevelőpartneri viszony kialakítása és működtetése;  Olyan nevelői hatások érjék a gyermekeket, amelyek egymást erősítve segítik a gyermekek fejlődését.

Feladataink:  A kapcsolattartás eddigi formáit minden nevelési év elején ismertetjük a szülőkkel;  Új kapcsolattartási formák kidolgozása a szülők bevonásával;  Szülői szervezet létrehozásának és működésének támogatása;  Pontos információátadással segítjük a pontos tájékozódásukat;  A Pedagógiai Program és Házirend véleményezése, melyet figyelembe vesszük;  Első szülőértekezlet alkalmával ismertetjük a Pedagógiai Programunkat és az alapelveinket.  Az egységes nevelői ráhatások érdekében fejlődés-lélektani, pedagógiai előadásokat is szervezünk külső meghívott szakemberekkel is; Együttműködés-partnerségi kapcsolatok kiépítése / együttműködés a szülői házzal /   

az intézmény biztosítja a szülőknek a gyermekek neveltségi és fejlődési előmenetelének figyelemmel kísérését (a törvénybe n előírtaknak szerint) családi beszélgetés - családlátogatás (igény szerint, szülői beleegyezéssel) szülői fórumok (megbeszélések), fogadóórák, melynek feladata: - a szülők és a pedagógusok folyamatos együttműködés kialakítása

62

 

- szülők tájékoztatása feladatokról, lehetőségekről, saját gyermek fejlődéséről szülői kérések, kérdések, vélemények, javaslatok összegyűjtése különböző kiadványok (Hernád infó, ovi-újság) átadásával segítsük a szülőket gyermekük nevelésében

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését a különböző kötelező dokumentumok szolgálják / egyéni fejlesztési lap, fejlődési napló/ Óvoda és család kapcsolatának rendszere A kapcsolat Célja formája Tipegők Napja - ismerkedés a Kisovival

Módszere

- óvoda megtekintése, - játék a gyerekkel Beiratkozás - ismerkedés a - egyéni szülővel beszélgetés - ismerkedés az - óvoda óvónővel megtekintése Új óvodások - a PP és Házirend - előadások szülői fóruma megismertetése - tájékoztatások - gyerekek csoportba - beszélgetések sorolásának, óvónőinek bemutatása Ismerkedő - játék az óvoda - beszélgetések délutánok udvarán az új - játék gyerekekkel Befogadás

A gyermek óvodába való beszoktatásának, szülőtől való elválásának megkönnyítése

Együtt szülővel és óvónővel és gyerekekkel csoportban

63

Határideje

Helyszíne

Május eleje

Hernád Kisovi

Április 20 és Hernád május 20 között Központi óvoda Május közepe Szeptember első hete

Hernád Központi ovi Kisovi

Május, Június

Hernád Központi ovi Kisovi

a Szeptembertől az folyamatosan a a

Hernád Központi ovi Kisovi

Családlátogatás

A család nevelési stílusának, a gyermek életkörülményeinek megismerése. Szülő és pedagógus közötti bizalmi kapcsolat erősítése.

Ismerkedés, Új gyerekeknél Hernád játék és nyár végén, Központi ovi beszélgetés a ősszel, de csak Kisovi gyerekekkel, szülői igény szülővel alapján ill. problémás eseteknél

Szülői értekezlet

A gyermek csoport életének, tevékenységeinek bemutatása. Nevelési problémák megbeszélése A gyermeke egyéni fejlődésének és a nevelési eredményeinek megbeszélése

- előadások - tájékoztatások - beszélgetések

Fogadóórák

Alapítványi Bál

Szeptember és Hernád február hónap

Csoportonként Hernád évente legalább kétszer a , faliújságon megjelentetett időpontban Közös összefogással Bál, vacsora, Évente egy Hernád az óvoda műsor jó alkalommal, színvonalának, hangulat november eszközeinek javítása hónapban

Az óvoda-család szorosabb lehetőségek, programok

- egyéni beszélgetés

együttműködése

érdekében

Tevékenységek

Idő

Helyszín

Tök jó nap az óvodában

Október

Hernád

Adventi vásár az óvodában

November

Hernád

Karácsonyi dísztárgyak, ajándékok barkácsolása

December

Hernád

Zenés összejövetelek (versek, dalok, mondókák)

Ünnepekben

Hernád

Farsangi előkészületek (álarcok, jelmezek, Február lampionok barkácsolása közösen a gyerekekkel)

Hernád

Családi nap (vetélkedőkkel, játékokkal)

Május

Hernád

Korszerű táplálkozás népszerűsítése (beszélgetés, Május

Hernád

64

szervezett

ételkészítés, ételbemutató, svédasztalos terítés közösen a védőnőkkel közösen) Egészség héten belül Előadások szervezése (pszichológus, iskola tanítónő meghívása, stb.)

Hernád

Biciklis kirándulás a Pusztavacsi erdőbe a családdal együtt (játék, szalonnasütés, beszélgetés, termések gyűjtögetése, stb.) Fák, virágok ültetése (óvoda csinosítása)

Hernád

Tavasz

Hernád

Óvodánkban a szülők betekinthetnek az óvoda életébe:  igény szerint, az óvodapedagógusokkal egyeztetett időpontban  nyitott napok  játszódélutánok: ünnepi előkészületekben való aktív részvétel, kézműves foglalkozások, barkácsoló délutánok,  adventi vásár  egészséghét  a szülőkkel egyeztetett egyéb alkalmak a csoportok pedagógusainak döntése szerint, pl. farsang, karácsony stb. ünnepek 10.2. Együttműködés az iskolával Az óvoda a Hernádi Általános Iskolával folytassa és javítsa tartalmi kapcsolatát, hogy a gyerekek zavartalan iskolakezdését ez által is elősegítse. A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek, módszereinek megismeréséhez, megértéséhez. Célunk:  

A gyermekek motiváltan érkezzenek, és érezzék jól magukat az iskolában; Az óvoda-iskola átmenet időszaka minden gyermek számára legyen zökkenőmentes.

65

Feladataink:     

Iskolalátogatás a gyermekekkel; Együttműködés az iskola alsós tanítóival A kimenet mérése, az eredmények egyeztetése, a tapasztalatok beépítése a nevelőmunka tervezésébe és gyakorlatába; Egymás rendezvényein, ünnepein való megjelenés Igény és elégedettség mérés eredményeinek közös értelmezése, és beépítése a nevelőmunkába

Az együttműködés formái:  

A gyermekekkel közös és kölcsönös intézménylátogatás; Képzések, továbbképzések;

10.3. Közvetett partnerekkel való kapcsolat       

Fenntartó Művelődési Ház Nevelési Tanácsadó Esély gyermekjóléti szolgálat Tanulási képességeket vizsgáló bizottság Gyermekorvos-védőnő Fő támogatóink: Szlúka étttrem, HERCSI ZRT.

Célunk: 

PP céljainak megvalósításához a közvetett partnerek támogatásának megnyerése;

Feladataink:    

a partnerek számontartása a partnerlistán, kapcsolattartó személyek megjelölése, felkérése; folyamatos kapcsolattartás; tájékoztatás, megbeszélések; rendezvényen való részvétel;

66

Az együttműködés formái:   

értekezletek; levelezés kölcsönös látogatás és hospitálások.

11. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához.  A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.  A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

67

Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

68

12. Egységes óvoda-bölcsődei csoport pedagógiai programja A 3 év alatti kisgyermekek napközbeni ellátása megvalósulhat az egységes óvoda-bölcsőde intézményébe is, ami egy csoportot érint a Kisóvodában. Törvényi háttér:  20/2012(VIII.31) EMMI rendelet 178-179 §, A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.  A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai / Módszertani levél /2012 A bölcsődei ellátásunk létrejöttének oka: Óvodánk –élve a törvény adta lehetőségekkel- egységes, óvodai és bölcsődei nevelés feladatit ellátó intézményként biztosítja, óvodai csoportba integrált formában, a második évüket betöltött kisgyermekek napközbeni ellátását. Az új ellátási forma létrejöttének célja az esélyegyenlőség megteremtése, munkahelyek megtartása. Településünkön nincs bölcsőde, ugyanakkor vannak három év alatti kisgyermekek, akiknek ellátása, mint igény / szükséglet megjelent. A kisgyermeket nevelő családoknak kívánunk segítséget nyújtani ezzel az új ellátási formával, azzal, hogy gyermekük napközbeni ellátásáról gondoskodunk. Az ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok: Az egységes óvodai csoportban megvalósuló kisgyermek ellátás (nevelésgondozás) feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátása. Munkánk célja a 2 évet betöltött, csoportunkba felvett gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődésük elősegítése. A különböző okból hátrányos helyzetű gyermekek esetében törekszünk enyhíteni a hátrányokat és az azokból származó következményeket. Amennyiben szükséges, a hatékonyabb támogatás érdekében, felvesszük a kapcsolatot más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel. Célunk biztosítani minden esetben – a bölcsődés korú gyerekek ellátása során is a kisgyermekeknek – az egyenlő esélyekhez jutást, a sikeres társadalmi beilleszkedést. 69

Célunk a családi és bölcsődei nevelés összehangolása a kisgyermekek védelme érdekében. A családi nevelést segítve, velük együttműködve igyekszünk a szülő távollétének idején optimális feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez. Fontos számunkra a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának, valamint jóllétének megteremtése. Célunk segíteni minden gondjainkra bízott kisgyermek harmonikus fejlődését, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, a tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával. Célunk továbbá, hogy óvodánkban a ránk bízott gyermekeknek családias légkörben biztosítsunk nyugodt, békés, vidám életet. Törekszünk arra, hogy esztétikus környezetben, színvonalas, egyénre szabott, minden kisgyermek saját ritmusának megfelelő gondozást, nevelést nyújtsunk. Szeretnénk utat mutatni az éppen nyiladozó, a világra még rácsodálkozó kisgyermekeknek. Ahhoz, hogy munkánkkal a kisgyermekek, szülők és mi magunk is elégedettek legyünk, szükséges saját szakmai tudásunk karbantartása, a legújabb ismeretek integrálása szakmai fejlődésünk érdekében. Az egységes óvoda- bölcsődei nevelés-gondozás feladatai Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása: Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így az intézmény feladata, hogy ezt a fejlődést elősegítse. A testi fejlődés biztosítása az egészségvédelem, az egészséges életmód, a mozgás, levegőzés, a kultúrhigiénés szokások kiépítése és az ezekhez kapcsolódó nevelési feladatok mentén valósul meg. A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése. Az egészséges életmód, táplálkozás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása. A mozgásigény kielégítése közben a mozgásfejlődés elősegítése. A megfelelő környezet biztosításával, mozgásfejlesztő eszközökkel, játékokkal segítve a gyermek kidolgozza a számára leggazdaságosabb és legharmonikusabb mozgásokat, izomzata fiziológiásan alakul ki és fejlődik. A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, mozgás-levegőzés, és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben.

70

Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok alakítása: A gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Fontos, hogy a kisgyermeket az intézményben érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. Segítjük a kisgyermeket abban, hogy kiépüljenek én határai, meginduljon az én strukturálódása (a reális én egyre bővebb és mélyebb tartalommal gazdagodjon, az ösztön én energiáit egyre hatékonyabban tudja kezelni, a beépülő szabályok nyomán kezdjen kiépülni a felettes én és mindezek, harmonikus módon kapcsolódjanak egymáshoz). Az énkép fejlődéséből, a dackorszakból származó frusztráció elviselésével megbirkózzon. Egyre inkább képes legyen a kisgyermek mások érzelmeinek felismerésére és elfogadására. Célunk biztosítani a kisgyermekkorban elvárható szabályok, normák, értékek megismerését, megteremteni azokat az optimális feltételeket, hogy ezeket akarja és tudja betartani. Ezáltal a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen.

Értelmi képességek fejlesztése: Cél az, hogy a kisgyermek a kognitív rendszeréhez tartozó pszichés területei, képességei (észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem) arányosan és jól fejlődjenek. Változatos tevékenységeket biztosítva, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéről. Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés játékosan jelenik meg. Esztétikai érzék formálása: Szeretnénk elérni azt, hogy az egységes óvoda-bölcsődei csoportba járó kisgyermekek vegyék észre a körülöttük lévő (udvaron, szobában, viselkedésben, díszítésben, terítésben, rendben/rendezettségben stb.) szépet. Kapjanak esztétikai élményeket a napi ellátás során mese, mondóka, vers, ének, rajz formájában is. Élvezzék és igényeljék is ezt, egyre inkább képesek legyenek nemcsak befogadni, hanem maguk is létrehozni.

71

Anyanyelvi nevelés: Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció, különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre, mindig válaszolunk. Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk . A bölcsődei nevelés főbb helyzetei Gondozás: A gondozás célja:  A gondozás elsődleges célja a gyerek testi szükségleteinek kielégítése, bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és gyermek között.  A szocializálódás kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek aktívan részt vehessen a gondozási műveleteknél.  A gondozónőnek biztosítania kell a testközelséget, amely érzelmi, fizikai biztonságot nyújt.  A gyermek próbálkozásait a felnőtt dicsérettel, megerősítéssel jutalmazza.  A feltétel nélküli elfogadást gyakran érintéssel, simogatással, dicsérő szavakkal fejezik ki a gondozónő. Az együttműködési kedvet növeli ezzel. Szavakba foglalja a beszélni nem tudó kisgyermek érzelmeit, jelzéseit.  Minden tevékenységhez elegendő idő biztosítása szükséges, mivel a gyermek számára hosszú gyakorlást igényel az új szokások megismerése  A gondozónő tiszteletben tartja a gyermek kompetenciáját, engedi, hogy beleszóljanak a velük kapcsolatos eseményekbe, figyelembe veszik „döntéseiket”.  A gyermekek érdeklődő kérdéseire a gondozónő kielégítő magyarázatot ad. Minden gyermek felé figyelemmel fordul, nem lehet elhanyagolt gyermek. Fontos a feltétel nélküli elfogadás, a gondozónő részéről.  A gondozónő verbális és nonverbális kommunikációja összhangban van, hiteles személy a gyermek és a szülő számára is.  A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokás-kialakítást és az önállósodást.

72

Játék: A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja a nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. Szerepet vállal a játékban, helyzettől függően kezdeményez, ötleteivel, javaslataival színesíti a játék tartalmát. A társas kapcsolatok fejlődésére is a játék nyújt elsősorban lehetőséget. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára. A társak viselkedése mintát nyújt segítve a szociális képességek fejlődését. Fontos a megfelelően kiválasztott játékszerek, a lehető leghosszabb játékidő és a nyugodt, biztonságos, derült légkör biztosítása. Játékkészlet: Két szempontot kell figyelembe venni: 1. Egészségügyi szempont (könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen, balesetet ne okozzon) 2. Pedagógiai szempont (minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek, élénk figyelemfelkeltő szín, különböző forma és nagyság több fajta tevékenységre felhasználható) Mondóka, ének szerepe a bölcsődei életben:  Pozitív érzelmeket keltenek a felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, énekek.  A zenehallgatás érzelmi biztonságot nyújt és hozzájárul a kisgyermek lelki egészségéhez.  Népi mondókák, népdalok, gyermekdalok, zeneművek formálják az esztétikai és a zenei ízlést.  Segítik a hagyományok megismerését pozitív érzelmeket váltanak ki, fejlesztik a gyermek személyiségét.  A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, hangulati állapotához igazodó  ének, mondóka felkeltik érdeklődését, formálják esztétikai ízlését, pozitív érzelmeket keltenek, érzelmi biztonságot nyújtanak.  Ismétlődések, a játékos mozdulatok erősítik a zenei élményt. Az ének, mondóka derűs légkört teremt a csoportban.

73

Vers, mese:  Mindkettő nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére.  A versnek elsősorban a ritmusa hat a gyermek személyiségére, a mesének pedig érzelmeken keresztül a tartalma hat a személyiségfejlődésre.  Gazdagodik szókincse.  Hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére.  Sokféle helyzethez kapcsolódhat, alakulását a gyermek pillanatnyi állapota, igényei befolyásolják. Alkotótevékenység: (rajzolás, gyurmázás, építés)  Nem az eredmény a lényeg, maga a tevékenység okozzon örömet.  Lehetőség van általa az érzelmek feldolgozására, kifejezésére, önkifejezésre.  A kisgyermeknevelő feladata a feltételek biztosítása, technikák megmutatása, segítségadás, alkotókedv fenntartása és az alkotások elismerése, megőrzése Tanulás: Bölcsődés korban minden tapasztalat vagy információszerzés tanulás. A tanulás folyamatos, jellemzően utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, a bölcsődei élet egészét átszövi. Az új ismeretek nyújtását a gyermek spontán, önként választott ingerkeresésének, felfedező játékainak rendeljük alá. Minden olyan tapasztalat és információszerzési folyamattanulás, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben vagy a gondolkodásban. A tanulás tevékenységbeágyazottan történik, ennek irányítója a személyes kíváncsiság, érdeklődés. Bölcsődei színterei a természetes élethelyzetek, a gondozás és a játék, az együttes tevékenység, kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, szokáskialakítás, kisgyermeknevelőgyermek interakciókból származó ismeretszerzés

Az ellátás megvalósulásának főbb elvei és szempontjai

Állandóság biztosítása: személyi, tárgyi, idői vonatkozásban egyaránt. Egy kisgyermeknek óriási és ismeretlen a körülötte lévő világ. Biztonságot jelent 74

számára, ha vannak benne állandó – lassan számára is ismerőssé váló – dolgok. Ha van ennek a nagy ismeretlennek egy olyan szelete, amiben kiismeri magát, ahol biztonságban érzi magát, ahol tudja, mire számíthat, amikor nem kell szorongania, félnie az ismeretlentől. Kisgyermekkorban a biztonság megélése fizika, érzelmi szempontból egyaránt – alapszükséglete minden gyermeknek. Saját gyerek rendszer (a csoportban dolgozó kisgyermeknevelő látja el az óvodai csoportba felvett, óvodásoknál fiatalabb gyermekeket, ők a gondozónő „saját gyerekei”). Így sokkal mélyebben ismeri meg „saját” gyermekeinek igényeit, szükségleteit, hatékonyabban és valóban egyéni módon tudja ellátni, fejleszteni őket) Csoport állandóság: a gyerekek ugyanabban az épületben, csoportban vannak a bölcsődei év alatt (így jól kiismerik magukat a fizikai és szociális térben egyaránt). Folyamatos napirend: egy csoporton belül a két eltérő igényű korosztálynak párhuzamosan kétféle napi forgatókönyve van. Az óvodásokétól viszonylag független, állandó forgatókönyve van a legkisebbek ellátása során megvalósuló napi eseményeknek. Így a kicsik kiismerik magukat az időben, az egymás követő események között. Az ellátásnak ebben a kialakított rendszerében stabil, állandó helye van minden kisgyermek ellátásának. Ez biztonságot ad számukra. Csak a gyerekek fejlődése, igényeik változása indokolja a napirend finom módosítást, a fejlődést követő utána hangolást. Állandó helye van a gyerekeknek nemcsak az ellátás sorában, állandó helye van étkezésnél, fekvésnél. Ez biztonságot jelent számukra és segíti az énfejlődést is. A nevelés beágyazódása: kisgyermekkorban, mint, önálló tevékenység nem jelenik meg az oktatás/nevelés (pl. foglalkozások, tisztán tanító- nevelő célzattal szervezett, direkt akciók formájában). A legkisebbek pszichés konstrukciója még nem alkalmas erre. Az Ő nevelésüket más formában és módon lehet megoldani. A nap minden perce és minden aktuálisan zajló tevékenységébe jelen van a nevelés. Beleépül a gondozás műveleteibe, a gyermekjáték- vagy bármi más kötetlen tevékenységébe, a napi együttlét számtalan interakciós helyzetébe. Ez az élet kezdete, a start állapota, a legkisebbeknek mindent és folyamatosan és folyamatosan tanulni kell. A tanulás hatékonysága függ a gyermek és a felnőtt érzelmi kapcsolatától. A tanulás, utánzás, azonosulás, modellkövetés formájában valósul meg, érzelmek segítségével interakciós helyzetek keretében és maximálisan a kisgyermek egyéni ritmusa és érettsége, fejlettsége szabta alapok és határok szerint. A kisgyermek nevelése megköveteli az őt ellátó felnőttektől, hogy nevelői tevékenységüket összehangolják. Az élet 75

első éveiben – az alkalmazkodás miatt – fontos, hogy a legalapvetőbb dolgokban a nevelők egyet értsenek és hasonló, jól átgondolt elvárásokat állítsanak a gyermekek elé. A játék mellett számtalan, a gondozáson kívüli kötetlen, szabad tevékenységre van lehetőség a mindennapokban. Homokozás, gyurmázás, festés, rajzolás, mese, könyvnézegetés, mondóka, vers, ének stb. A kisgyermeknevelő tudja, hogy e tevékenységek kapcsán milyen – a kisgyermekek érdekében alkalmazandó - szakmai szabályokat kell betartani annak érdekében, hogy ezek a különleges alkalmak, hatások a legjobban érvényesüljenek. A kisgyermekek ellátása, nevelése, fejlesztése minden esetben megköveteli az egyéni bánásmódot. A kisgyermekek fejletségi szintje nagyon eltérő,(pl. egyik már beszél, a másik még nem, egyik már szobatiszta a másik még nem stb.). Ez még akkor is így van, ha az életkoruk teljesen azonos. Minden gyermeknek meg van a maga fejlődési ritmusa. Az idegrendszer érésének megfelelő sorrendben indulnak fejlődésnek a gyermekek különböző testi és pszichés funkciói. Nem tanítható meg egy kisgyermek arra, amire még nem „érett” meg, aminek a belső feltételei még nem alakultak ki. Ezt a nevelőnek ki kell várni, s ha a belső feltételek megérettek, akkor lehet arra az adott dologra „megtanítani” a gyermeket. Gondos mérlegelést igényel a kisgyermeket ellátó felnőttől, hogy melyik fejlődési területen, milyen mértékben és milyen módon avatkozik be a folyamatba. Szülőkkel való kapcsolattartás formái:  Családlátogatás, a gyermeknek és a szülőnek otthoni környezetben való megismerése.  Beszoktatás, fokozatosan a szülővel együtt.  Szülőcsoportos beszélgetések, szülői értekezletek, a gondozónő vezetésével a szülőket foglalkoztató nevelési témákról, problémákról.  Szervezett programok, családok igényeihez igazodó többlet-lehetőségek, közös élmények, melyek hozzájárulnak a kapcsolat megerősítéséhez. /Tök-jó nap, Farsang, Ovi-mozi, Vedd fel a nyúlcipőt, Családi tanévzáró, Pszichológus válaszol, stb.  Beszélgetés, a napi eseményekről érkezéskor és távozáskor.

Az egységes óvoda-bölcsődei csoport kapcsolatai:  legfontosabb kapcsolata az adott óvodai csoporttal van, ahova a kisgyermekek napközbeni ellátása beágyazódik 76

 ugyanígy integrálódik az ellátás a befogadó intézményi körbe  kiemelt kapcsolata van az ellátásnak az ellátottak szüleivel,  azon szakmák képviselői, akik a kisgyermekek korábbi, illetve jelenlegi ellátásában részt vettek: gyermekorvos, védőnő,  gyermekjólét, családsegítő, gyámhatóság,  fenntartó,  a kisgyermekek napközbeni ellátásának szakmai munkáját segítő, ellenőrző Módszertani Bölcsőde szaktanácsadói, vagy a környék bölcsődéivel

A fejlődés várható eredményei a bölcsődés kor végére:  Nagyon sok területen önálló legyen. Mozgása zavartalanul fejlődjék, és megfelelően koordinált legyen. Tudjon egyedül étkezni, öltözködni, tisztálkodni, legfeljebb apró segítséget igényelve. Váljék szobatisztává úgy, hogy ezt konfliktusok és később jelentkező problémák nélkül valósítsuk meg. A kisgyermekkorban kialakítandó legfontosabb készségek, szokások jól kidolgozottak, stabilak legyenek;  Már ne csak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érezze magát biztonságban, hanem fogadja el társait is, érezze magát jól a társaságukban, játszanak együtt szívesen;  Jól tájékozódjon környezetében, ismerje a nap eseményeit, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat és az ezekhez való alkalmazkodás ne jelentsen nehézséget számára,  Olyan legyen, aki környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen kapcsolódik bele új tevékenységekben;  Elsajátítsa anyanyelvének alapjait, gazdag szókincse legyen, elsősorban beszéd útján tudjon kapcsolatot tartani felnőttel, gyermekkel;  Az önállóság, az érzelem és az önszabályozás alapjai alakuljanak ki nála;  Személyisége alapjainak lerakása jól induljon, harmonikus, stabil legyen.

77

13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszköz és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program megvalósításához szükséges alapvető eszközök és felszerelések valamennyi óvodaépületben rendelkezésre állnak. Azonban alapítványi és pályázati forrásból, valamint a szülők egyéb támogatásával szeretnénk folyamatosan beszerezni minden óvodai csoportunkba az alábbi eszközöket, felszereléseket:  Mozgásfejlesztéshez: zsámolyt, padokat, trambulint, maroklabdákat.  Könyves, bábos polcos szekrénykéket, amik egyben térelválasztóként is funkcionálnak.  Homok-víz asztalt, ami erős, átlátszó műanyagból készült asztal egyaránt feltölthető vízzel és homokkal. Az állvány két lábán kerék van a könnyebb mozdíthatóság érdekében. Ezeket a kerekeket fékezni lehet, így a játék során stabil marad. 

Festő állványokat, amelyek könnyűek és hordozhatóak. Egyszerre két gyermeknek is helyett adó rajzállvány, amely a csoport szobában és az udvaron egyaránt használható. A szem-kéz, valamint az írásmozgás koordináció fejlesztésének eszköze.

 Az udvari játékok folyamatos fejlesztése, ütéscsillapító gumilapok lerakása is célunk az elkövetkező években.

78

Érvényességi rendelkezések: A Hernádi Pitypang Óvoda Pedagógiai Programját 2014. szeptember 1-jétől működteti az intézmény alkalmazotti közössége. A Hernádi Pitypang Óvoda Pedagógiai Programja érvényes visszavonásig. Felülvizsgálatára 4 évenként kerül sor, amikor mód van a változtatásokra. A módosításokat munkabizottságok készítik elő és el.

Legitimációs záradék A Hernádi Pitypang Óvoda nevelőtestülete 2014.augusztus 29-én nevelőtestületi értekezletén, ahol 23 fő vett részt. A jelenlévők meghallgatták, majd döntési jogukkal élve 23 szavazatukkal elfogadták a Hernádi Pitypang Óvoda Pedagógiai Programját, melyet a hatályos jogszabályoknak megfelelőn módosított az óvoda nevelőtestülete és vezetése. Hernád, 2014-08-31 Lajosbányai Istvánné óvodavezető

79