SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK PITYPANG TAGINTÉZMÉNYI PROGRAMRÉSZE „ Minden gyermek lelke születéskor olyan, mint a fehér lap, s csupán a környezeti hatások ’ írnak ’ erre eltérő tulajdonságokat” ( JOHN LOCKE)
PITYPANG TAGINTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Szolnok 2013. Módosítás időpontja: 2014.11.01. Módosítás időpontja: 2015.11.02.
1
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés
5
2. Helyzetelemzés
5
3. A sajátos pedagógiai arculat érték és célrendszere
6
3.1. Értékazonosság és előnyös különbözőség az óvodai csoportokban
6
3.2. Alapelveink
7
3.3. Óvodai nevelésünk céljai
8
3.4. Küldetésnyilatkozat, jövőkép
8
4. A „Mi” óvodásaink – gyermekkép
9
5. A „Mi” tagintézményünk – óvodakép
9
6. Az óvodai nevelés feltételei
10
6.1. A SZVÓ-ra vonatkozóan
10
6.2. A sajátos pedagógiai arculatra vonatkozóan
12
7. A megvalósítás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői
18
7.1. Érzelmi, erkölcsi nevelés, szocializáció
18
7.2. Játék, élményen alapuló tanulásszervezés
22
7.3. Egészséges életmódra nevelés
25
8. Sajátos pedagógiai arculat óvodai tevékenységi formái és feladatai
29
8.1. Játék
29
8.2. Verselés, mesélés
43
8.2.1.Anyanyelvi nevelés
48
8.2.2. Bábjáték
52
8.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
69
8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
76
8.5. Mozgás
81
8.6. A külső világ tevékeny megismerése
89
8.7. Munka jellegű tevékenységek
96
8.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
101
8.1.1. TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0077 2
„ Út a Kiváló Gyermekszigetek felé!” – szakmai innováció a Szolnok Városi Óvodákban Óvodafejlesztési pályázat szervezetfejlesztésre vonatkozó változás Egyéni differenciált fejlesztési módszerek 8.8.2. Varázsceruza 9. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése
104 109 111
9.1. „Zeneovi” tehetséggondozó műhely
111
9.2. Sajátos pedagógiai arculathoz kapcsolódó gyermeki fejlődés
114
nyomon követése, megfigyelések, mérések 9.3. Esélyegyenlőséget és társadalmi integrációt segítő
114
folyamatok szabályozása. 9.4. „SÜNI”- különnevelést biztosító gyógypedagógiai csoport szakmai programja /Innováció/
115
10. Hagyományok, ünnepek
148
11. Dokumentálással kapcsolatos feladatok
149
12. A tagintézmény kapcsolatai
150
12.1. Belső kapcsolatok
150
12.2. Külső partnereink
153
12. Felhasznált szakirodalom jegyzéke
156
3
A TAGINTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az óvodai intézmény neve, címe, telefonszáma: Szolnok Városi Óvodák 5000, Szolnok, Baross u. 1. 56/421-618 E-mail:
[email protected] Az óvodai intézmény fenntartója neve, címe: Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. Az intézményhez tartozó tagintézmény neve, címe, telefonszáma: Pitypang Óvoda 5000 Szolnok, Jósika út 2. 06-20/290-0911, 06-20/324-5370 Óvodai csoportok száma: 11
Az intézményvezető neve:
Ferenczné Teleky Éva
Tagintézmény vezető neve:
Csomorné Tóta Rita
Tagintézményünk pedagógiai programja 2013.09.01.-től lép hatályba a tagóvoda vezető és a nevelőtestület elfogadása, és az intézményvezető jóváhagyását követően.
4
1. Bevezetés
Tagintézményünk Pedagógiai Programja tartalmazza tagintézményi/ egyéni/ sajátosságainkat, amit a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjára építve és a törvényi előírásoknak megfelelően készítettünk el.
2. Helyzetelemzés
Szolnok város Pitypang óvodája a város legnagyobb, 5900 m2 területen fekvő, emeletes, 259 férőhelyes, 11csoportos lakótelepi óvodája, amely 1978-ban épült. A 2010/2011-es nevelési évben teljes körűen felújított épületnél megtörtént a teljes körű akadálymentesítés, amely magába foglalja a rámpák, lift, taktilis vezetősávok, induktív vezetőhurkok kiépítését, a nyílászárók, padlóburkolat cseréjét és a létesítmény elektromos és fűtési rendszerének felújítását is. Az óvoda épületének legfőbb jegyei: 5900 m2 alapterületűk telek, amelyen kétszintes, óvodának épült panelépület helyezkedik el 3900 m2-en. 2000 m2 játszó - sportudvar, kert. A 11 csoport öltözőivel, fürdőszobáival és a tornaterem maximálisan biztosítja az óvodás korosztály mozgásigényeinek kielégítését. Csoportszobáink természetes világítását déli fekvésű ablakai biztosítják. Korszerű, minden igényt kielégítő berendezései megfelelnek a gyermekek életkorából adódó méreteinek, és az esztétikai elvárásoknak is. A megújuló udvar a tevékenységek óriási lehetőségének színtere, 2000m2 területével, gondozott udvarával, magas fáival a bérházak között. Változatos mozgásigényt kielégítő udvari EU-komfortos játékok óriási kínálatukkal elősegítik a gyermekek testi fejlődését, és lehetőséget adnak arra is, hogy eltérő fejlettségüket figyelembe véve tudjuk neveltjeink képességét kibontakoztatni. Versenyjátékok, az énekes játékok színtere az udvar füves, szabad területe.
5
Az intézmény központi elhelyezkedése miatt könnyen megközelíthető ezért a város minden területéről érkeznek gyermekek. Intézményünkben lokálisan integrált gyógypedagógiai csoport működik 9 férőhellyel. A csoportba sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadunk.
3.A sajátos pedagógiai arculat érték és célrendszere
3.1. Értékazonosság és előnyös különbözőség az óvodai csoportokban:
a művészeti élmények kiemelt biztosítása;
a gyermekek szabad játékának maximális tiszteletben tartása, védelme,
az érzelmi nevelés kiemelten történő kezelése;
az egészséges életmód, életvitel feltételeinek megteremtése;
esztétikus, tiszta, inger gazdag belső- és külső környezet megteremtése;
az anyanyelvi nevelés és a megismerő tevékenységek játékos fejlesztése
élményeken, tevékenységeken keresztül szerzett ismeretek, tapasztalatok beépítése az iskolai életmódra való felkészítésben.
Olyan óvoda létrehozásán munkálkodunk, ahol a gyermeket egyéniségnek tartjuk, ahol szabadságát, személyiségét és emberi szükségleteit tiszteljük, ahol az öröm minden nap jelen van. Már kialakult gyakorlatként működik intézményünkben a zenei tehetséggondozás, mely során néhány módszer kiemelt szerepet kap. Ilyen a nagyfokú komplexitás, azaz a dolgok sokoldalú megközelítése a különböző tevékenységek bevonásával, és az újszerű források bevonása. Igyekszünk a tevékenységekhez a választék maximális felkínálásával megteremteni annak lehetőségét, hogy a gyermek egyéni érdeklődésének, a mindenkori lelkiállapotának megfelelően szabadon kiválaszthassa, ami neki legjobban megfelel, amelyben örömét leli.
6
Ennek szellemében:
A programok széleskörű felkínálására törekszünk, melynek sikerét az élmények biztosításában látjuk.
Elismerjük a játéktevékenység elsődlegességét.
Kiemelten kezeljük a gyermeki tevékenységek közül a művészetekkel összefüggő mese, vers, ének, zene, énekes játékok, dramatizálás, bábozás, mozgás, valamint a vizuális tevékenységeket.
A művészeti ágak komplexitása a mindennapok eseményeire és az ünnepeire is jellemző. A művészet területei eszközként szerepelnek a kezünkben. E tevékenységek közben nagyon jól megismerhetjük a gyermeket, és személyre szólóan nevelhetjük, fejleszthetjük őket. Segíti annak a gyermekképnek a kialakítását, hogy művészetet értő, szerető, azt értékelni tudó felnőttek váljanak belőlük. Az
előnyös
különbözőség
a
csoportokban
dolgozó
óvodapedagógusok
szakmai
kompetenciájára alapozott.
3.2. Alapelveink
Óvodai nevelésünk szeretetteljes környezetben biztosítja gyermekeinknek a kiegyensúlyozott, érzelem gazdag, boldog gyermekkort.
Komplex fejlesztő eljárásokkal, kiemelten a báb és mozgás eszközével, a harmonikus
személyiségfejlődés
elősegítése,
a
személyiség
kibontakoztatásának támogatása az adottságokhoz mérten.
Elsősorban a család joga és kötelessége a gyermek nevelése, ebben az óvoda kiegészítő szerepet vállal.
Intézményünk inkluzív szemlélete a befogadás. Nyitottak vagyunk az integrációra. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek specifikumához kapcsolt feltételeket folyamatosan és rugalmasan alakítjuk.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, migráns gyermekeinket kiemelt pedagógiai figyelemmel neveljük a mindennapi nevelőmunka során. Egyenlő és elérhető segítséget kapnak személyiségük kibontakoztatásához. Az óvoda 7
valamennyi dolgozója minta értékű nyelvi, beszélő környezet megteremtésére törekszik.
Szocializáció terén nagy figyelmet fordítunk az alapvető és magasabb rendű erkölcsi tulajdonságok megalapozására. Közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása közben pozitív példát nyújtunk.
A családdal szorosan együttműködve alakítjuk a család életmódbeli szokásait, felvilágosító munkát végzünk az egészségmegőrzés érdekében.
A környezettudatosságot példamutató magatartással, illetve a környezet védelmét, megóvását támogató programok szervezésével formáljuk.
Nevelésünk során kedvező feltételek megteremtésével, a szabad játékot hangsúlyozva azon képességek fejlődését, fejlesztését támogatjuk, melyeknek kitüntetett szerepe van az iskolai tanulmányok megkezdésébe
3.3. Óvodai nevelésünk céljai
Olyan nyugodt, érzelem gazdag óvodai környezet biztosítása, amely lehetőséget ad az életkornak megfelelő egyéni képességek kibontakoztatására.
A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztését, a különbözőség figyelembevételével speciális pedagógiai eljárásokkal valósítjuk meg.
A gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat létrejöttét, a báb és a mozgás eszközéivel alakítjuk, melynek során művészeteket befogadó, mozgást szerető gyermeki személyiség alakul ki.
3.4. Küldetésnyilatkozat, jövőkép Mi a Pitypang Óvoda dolgozói valljuk, hogy a magas szintű szakmai munkával, tudással neveljük és fejlesztjük óvodásainkat, olyan nyugodt, érzelem gazdag óvodai környezetet biztosítunk, amely lehetőséget ad az életkornak megfelelő egyéni képességek kibontakoztatására. Munkánk során olyan speciális pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyek a gyermeki személyiség fejlesztését segíti a különbözőségek figyelembevételével. A bábbal és a mozgással, mint kiemelt terület hozzájárulunk a gyermekek közötti pozitív kapcsolat létrejöttéhez, amelynek során művészeteket befogadó, mozgást szerető gyermeki személyiség alakul ki. 8
Jövőkép: A Pitypang Óvoda olyan intézménnyé szeretne válni, ahol a nevelés minden résztvevője fontos, megbecsült! Elhivatottságunkkal és szakmai felelősségünkkel kiemelten a báb és mozgás eszközeivel a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését segítő eszközökkel szeretnénk a szülők gyermeknevelési szemléletét formálni és szerepet vállalni alapvető emberi és társadalmi értékek alakításában.
4. A Mi óvodásaink – Gyermekkép A „Pitypang” óvodások jellemzője, óvodáskor végén az egyéni fejlődési ütemüket figyelembe véve:
testi - lelki harmónia, örömmel mozognak
életkornak megfelelő kommunikációs készség
nyitott, egyedi, élménybefogadó, alkotókedvű, jó kiállású gyermeki személyiség
fogékonnyá válnak a nemek közötti egyenlő szerepelosztásra
érzékennyé válnak a „másság” elfogadására
5. A Mi óvodánk – Óvodakép A mi óvodánkra jellemző:
Érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör
Sokszínű élménynyújtás, az önkifejezés lehetőségének megteremtése a művészetek eszközeivel
A szabad játék elsődlegessége
Esztétikus, inger gazdag környezet megteremtése
Egészséges életmód feltételeinek biztosítása
A speciális nevelési szükségletek biztosítása, támasznyújtás.
Biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
9
6. Az óvodai nevelés feltételei 6.1.
SZVÓ –ra vonatkozóan
Személyi erőforrásaink: -
23 fő óvodapedagógus
-
17 fő technikai dolgozó
Tárgyi feltételek: Az óvoda épületének legfőbb jegyei: 5900 m2 alapterületűk telek, amelyen kétszintes, óvodának épült panelépület helyezkedik el 3900 m2-en. 2000 m2 játszó - sportudvar, kert. Nagyobb térköves felület teszi lehetővé a gyermekek számára, a szabad levegőn való mozgást a rossz idő esetén is. Az erős napsugárzás elleni védelmet az önműködő napfényvédő rolók biztosítják. A 11 csoportból egy lokálisan integráltan működik, külön bejárattal, fejlesztőszobával és kiszolgálóhelységekkel. A 10 csoport öltözővel, fürdőszobával rendelkezik és a közösen használt tornaterem maximálisan biztosítja az óvodás korosztály mozgásigényeinek kielégítését. Csoportszobáink természetes világítását déli fekvésű ablakai biztosítják. Korszerű, minden igényt kielégítő berendezései megfelelnek a gyermekek életkorából adódó méreteinek, és az esztétikai elvárásoknak is. A tornaterem eszközállománya valamint a bábozás, dramatizálás, szerepjáték - tárgyi feltételei-, és a vizuális tevékenységekhez szükséges új, korszerű anyagok biztosítottak. Játéktevékenységeinkhez sok eszközünk van, amely ösztönzően hat a gyermekekre, és bármikor, bármelyiket felhasználhatják a tevékenységeikhez. Jól felszerelt tornatermünk minden lehetőséget megad a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, mozgásfejlesztő eszközeink gazdag választéka a speciális fejlesztést is szolgálja: speciális mozgásfejlesztő eszközök. Informatikai eszközök tárházával rendelkezünk. (projektor, laptop, CD lejátszó). A mindennapokban a tanulási tartalmak átadását, feldolgozását teszi lehetővé. Az interaktív tábla, melyet a 6-7 éves korosztály használ, az iskolára való felkészítést segíti elő. 10
Termeinkben új, modern, más és más formájú asztalok és székek, újfajta babaszobák adják meg a csoportszobák hangulatát. Esztétikus tiszta, inger gazdag belső- és külső környezet kialakítása a programunk szellemében történt – folyosó, lépcsőfordulók-. Megfelelően felkészültek vagyunk az értelmi képességek fejlesztéséhez (egyéni- és kiscsoportos tevékenységekhez), az iskolaelőkészítő-funkció teljesítésére. Az óvodánkban a fejlesztő szobákban helyet és nyugodt körülményeket biztosítunk a szakemberek által végzett preventív foglalkoztatásokhoz, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek és a tehetségekkel való munkához is. A szülőkkel történő fogadóórák lebonyolításához is biztosított a nyugodt környezet. Az óvoda udvara: A tevékenységek óriási lehetőségének színtere, 2000 m2 területével, gondozott udvarával. Így a zárt lakótelep gyermekeinek a lehetőségek sokaságát tudjuk felkínálni.
Változatos mozgásigényt kielégítő udvari játékok óriási kínálatukkal elősegítik a gyermekek testi fejlődését, és lehetőséget adnak arra is, hogy a fejlettségüknek megfelelően differenciálni tudjuk őket.
A mozgás örömének átélését segíti a sok mobil játékeszköz (kerékpár, roller, ugráló kötél, labda, hinta, csúszda, stb.)
A versenyjátékok, az énekes játékok színtere az udvar füves, szabad területe.
Színes modern új udvari játékeszközök állnak a gyermekek rendelkezésére.
A kinti pihenés biztosításával a levegőn való tartózkodás idejét növeljük, mindezeket az udvari asztalok, padok és hordozható szivacsok biztosítják.
A környezet megszerettetésére és védelmére tudatosan törekszünk: a vízzel, levegővel, földdel, homokkal, növényekkel történő szabad foglalatosság is szolgálja programunk környezetmegismerő- és védő céljait.
A kerti munkára a sziklakert és virágtálak gondozása ad lehetőséget.
Az udvarunk rendezése, szépítése folyamatos szülői segítséggel történik.
Mindezek lehetővé teszik a helyi nevelési programunk megvalósítását, amely a gyermekek életkori sajátosságaira épülve „élménnyé” teszik az óvodás éveket.
11
6.2.
A sajátos pedagógiai arculatra vonatkozóan.
Speciális területeink:
bábjáték
mozgás
különnevelést igénylő gyermekek fejlesztése, nevelése
„Zeneovi” tehetséggondozó műhely
Személyi erőforrásaink:
2 fő Közoktatási vezető képző /Képzése folyamatban/
4 fő Fejlesztőpedagógusi Szakoklevéllel, és szakvizsgával,
1 fő Tehetséggondozó- és fejlesztő Szakoklevéllel, és szakvizsgával rendelkezik,
1 fő Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus
1 fő Gyógypedagógus /Képzése folyamatban/,
1 fő Néptánc-oktatói szakirányú továbbképzésen,
1 fő Szociális-munkás képzésen vett részt,
2 fő Bábjátékos művészeti engedéllyel rendelkezik.
1 fő Lábstatikai és tartásjavító szakirányú tanúsítványt szerzett.
2 fő ECDL számítógép felhasználói végzettséggel rendelkezik.
2 fő projekt Manager képzéssel rendelkezik
Tárgyi feltétel: -
Tornaterem és rendkívül színes mozgásfejlesztő eszközök.
-
Gyermek és felnőtt méretű bábok és bábparavánok, kellékek, díszletek.
-
Zenei hanganyag és technikai felszerelés.
Jelenleg a báb, színjátszás, anyanyelvi nevelés témakörét erősítő, „Alkotó” munkaközösség dolgozik. Az aktuális feladatokhoz kapcsolódva munkacsoportokat hozunk létre. A közeljövőben arra törekszünk, hogy az aktuális és innovatív témákhoz alkalmazkodva gyors reagálást biztosítva Team munkákra is képessé váljunk.
12
Óvodánkban az óvónői párosok kialakításánál az együttdolgozni tudás, a szakmai érdeklődés azonossága ugyanolyan jelentőségű, mint a másság, az eltérő érdeklődési kör. Mivel óvodánkban a gyermekek élményhez juttatása a fő szempontok egyike, ezért maximálisan kihasználjuk az óvónők „fedett” munkaidejét. A dajkák az óvónők segítői minden helyzetben. Fontos tehát, hogy mindegyikük igényes, gyermekszerető legyen. A dajkaképzőt minden technikai dolgozónk elvégezték, szakvizsgájuk után munkájuk tudatosabbá vált, az óvoda funkcióját (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) azóta sokkal jobban megértik, érzékelik, segítik, óvodánkat magukénak érzik. A csoportszobák és az óvoda egyéb helyiségeinek folyamatos tisztaságát, rendjét szívügyüknek tekintik. Emberileg és szakmailag közel kerültek egymáshoz, a szeretet és a megbecsülés jellemzi kapcsolatukat egymással és az óvónőkkel is. Egy karbantartó segíti óvodánk folyamatos állagmegőrzését. Erősségünk a személyi feltételek vonatkozásában, az, hogy a gyermek-felnőtt, felnőttfelnőtt (szülő-óvónő, dajka-óvónő, óvónő-óvónő, stb.) kapcsolata jó, együttműködésük megfelelő. Az óvónők sokoldalú képzettsége, folyamatos önképzése, a vezetők és a testület jó együttműködése biztosítja a magas színvonalú szakmai munkát. A minőségi munkavégzés lehetőségének tekintjük a belső kompetenciáink kihasználását. Nevelőközösségünk bízik az együttműködés hatékonyságában, és hisszük, hogy nevelőmunkánk a gyermekek harmonikus fejlődését és a szülők megelégedését szolgálja. Pedagógusainkra jellemző: Az Intézményünk nevelő testületének nemcsak hivatásukat magas szinten művelő, hanem a munkáját, a 3-7 éves korú gyermekek, sajátos nevelési igényű és tehetséges gyermeket szerető közösség, akik a pedagógiai célok és feladatok megvalósítása érdekben, egységben dolgoznak. Pedagógusaink
gyermekszerető,
toleráns,
kreatív
óvónői
személyiség.
Kiegyensúlyozott, konfliktuskezelő, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. Szakmailag felkészült módszertani kultúráját folyamatosan bővítik. A pedagógiai program megvalósításához szükséges kompetenciákkal rendelkeznek. Igényesek önmagukra és környezetük iránt.
13
Innovatívak, az új alternatívák iránt nyitottak és befogadók. Pályázatírásban sikeresek és rendszeres PR tevékenységet folytatnak. Aktívan keresik a lehetőségeket a programhoz szükséges eszközkészlet folyamatos bővítésére.
Az óvodai élet megszervezése Csoportszervezés: Közösen kialakított értékrendünk alapján közel azonos életkorú csoportokat szervezünk. Mivel a gyermek önmagához képest egyéni érési ütemének megfelelő differenciált nevelési elvét valljuk, meggyőződésünk, hogy a hatékonyságot felkészültségünk, rugalmasságunk, helyzetfelismerésünk, az egész egyéniségünk határozza meg. Napirend: A napi életritmus kialakításának alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtése, ezért fontos a családdal közösen kialakított napirend. Megtervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időkereteit. Az egész nap során érvényesül a rugalmasság. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy a gyermekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz áll rendelkezésükre. A gyermekek megismerik a nevelési folyamat szabályait, és a személyiségüktől függően az időhatárokhoz igazodva betartják azokat. A rugalmas napirendben növekszik a játék szerepe, lehetősége, láthatóvá válik az egyén, s létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok is, amelyekben a gyermekek szociális értékrendje kialakul. A napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi, kialakításánál szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Benne megvalósulnak a különböző fejlesztési feladatok, melyhez megfelelő időt, helyet, eszközt biztosítunk. Fontosnak tartjuk a légkört, melyben felszabadultan tevékenykedhet és a lehetőségek közül választhat a gyermek. A rugalmas napirend:
Figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükségleteit, tempóját, fejlettségét.
Szolgálja a derűs, nyugodt óvodai légkört.
14
Lehetővé teszi, hogy a gyermekek mindenkori fizikai, lelki és szellemi szükségletüket kielégítsék.
Stabil pontjaival érzelmi biztonságot nyújt.
Ritmusával nyugalmat teremt, sorrendiségével segíti a gyermekekben az értelmes rend kialakulását, a bioritmus stabilizálódását.
A napirend rugalmassága biztosítja az aktualitásokhoz (pl.: időjárás, ünnepek) való igazodást.
A napirend segít kialakítani a gyermekek életkorának megfelelő időérzéket.
Feladataink a napirend kialakítása során:
Az óvoda épületének, udvarának adottságainak figyelembevétele a napirend összeállításánál.
Minden csoportban a csoport óvodapedagógusai összeállítják a csoportjukra vonatkozó napirendet, arra is törekedve, hogy az azonos korcsoportokban közel egyforma napirend kerüljön kialakításra. A testvércsoportok napirendjét összehangoljuk. Biztosítjuk az állandó óvodapedagógusi felügyeletet, az óvoda teljes nyitvatartási idejében, dajkai segítség igénybevételével. Tanév elején felmérjük a szülői igényeket az óvodahasználatról.
A rugalmas napirend érdekében igénybe vesszük a fedett munkaidőt.
Igényeljük, hogy a dajkák minél több időt töltsenek a gyermekekkel, segítve az önállósodásukat. A csoportszobák berendezésénél, figyelembe vesszük, hogy a napirend megvalósulását szolgálja-e a berendezési tárgyak elhelyezése. Csoportok általánosan megjelenő napirendje: 06:00 – 07:00
Gyülekezés a kijelölt csoportban.
07:00 – 12:00
Játék; szabadon választható tevékenységek; komplex személyiség fejlesztés és a differenciált képességfejlesztés.
JÁTÉK
JÁTÉK
Folyamatos tízórai, tisztálkodás;
Mindennapos testnevelés: biztosítjuk a helyet, időt, teret,
15
eszközt az életkornak megfelelően a csoport napirendjéhez igazítva. Egyéni fejlesztések Levegőzés, élményszerző séták, kirándulások. 12:00 – 14:45
Előkészületek az ebédhez: tisztálkodás, terítés, ebéd; Folyamatos tisztálkodás, készülődés a pihenéshez;
JÁTÉK
Mesehallgatás, altatózene, óvónői ének. Pihenés. 14:45 – 18:00
Folyamatos ébredés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonna; Szabad játék, egyéni fejlesztések;
JÁTÉK
Távozás az óvodából.
Hetirend: A tevékenységek hetirendje segíti az óvodapedagógus tervező, szervező munkáját, az óvodai csoportok zökkenőmentes működését. A nevelési évben a hetirend két részre osztott: szeptember 1-től május 31-ig és június 1-től augusztus 31-ig. Az óvodai csoportok heti rendje követi a napirendek rugalmasságát, folyamatosságát. A tevékenységek egymásra épülése során nem határozhatjuk meg mit, mikor, hogyan csináljunk, csak terveket készíthetünk. A gyermekek érdeklődése, aktivitása, fogékonysága, az adott téma iránt ugyanis nagyon változó lehet. A gyermekek ötletei, fantáziájuk, élményeik mindenkor meghatározhatják a tevékenység fajtáját, témakörök feldolgozásának tartalmát, módját, eszközeit.
16
A hét meghatár ozott napján
Szeptember 1-től Május 31-ig Szabadon választható tevékenységek Kötelező tevékenység Tevékenység Tevékenység ideje Tevékenység Tevékenység ideje megnevezése megnevezése
Heti egy vagy két alkalom
Mozgás
- Kiegészítő
A hét többi napján
mozgástevékenységek - mindennapos testnevelés,
Kötelező tevékenység Tevékenység ideje
A hét minden napján
Nincs meghatározott napja (a gyermekek spontán érdeklődése alapján, gyermek vagy óvodapedagógus kezdeményezésére
- játék - munka jellegű tevékenység; - Verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás; - rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; - ének, zene, énekes játék, gyermektánc; - külső világ tevékeny megismerése.
Június 1-től Augusztus 31-ig Szabadon választható tevékenységek
Tevékenység megnevezése
Tevékenység ideje
Nincs meghatározott napja, a gyermekek - mindennapos testnevelés spontán érdeklődése alapján gyermek, vagy – víz – levegő - napfény óvodapedagógus edzőhatásai kezdeményezésére.
Tevékenység megnevezése - Játék; - Munka jellegű tevékenység; - Verselés, mesélés , bábozás; - Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc; - Külső világ tevékeny megismerése.
17
7. A megvalósítás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői 7.1. Érzelmi, erkölcsi nevelés, szocializáció
„ A gyermek akkor fejlődik, ha szeretve érzi magát.” (GORDON) Cél: Otthonos, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése a gyermekek számára, amelyben az én szabadon kibontakozik, társas kapcsolataiban magabiztossá válik, a közösség szabályaihoz, normáihoz alkalmazkodik.
SZVO ELEM Óvodába lépést megelőző kapcsolat kialakítása
Óvodai felvétel utáni kapcsolattartás
TAGÓVODAI MEGVALÓSÍTÁS Látogatás a szomszédos bölcsődében a leendő óvodásainknál Részvétel a bölcsődei gyermeknapi rendezvényeken. Az óvodai felvétel előtt leendő óvodásainknak lehetőséget teremtünk arra, hogy betekintést nyerjenek óvodánk életébe „Ovikukucska” Családi sportnap a leendő óvodásaink meginvitálásával. Június hónapban szülői értekezletet tartunk, ahol a szülők megismerkednek a leendő kiscsoportos óvónőkkel, óvodánk helyi programjával, házirendjével, napi panaszkezelési rendszerével. Lehetőség van a gyermekük jelének kiválasztására, a családlátogatás idejének egyeztetésére. Családlátogatás, az első beszélgetés során anamnézis készítése, személyes kapcsolat alakítása a gyermekkel, a szülővel. Óvodába hívogató ajándékkal kedveskedünk a gyermeknek. Tervezett, ütemezett szülői értekezlet és igényeknek /szülői- óvónői kezdeményezésre/ megfelelő fogadóóra, szükség szerint családlátogatás keretében biztosítjuk a kapcsolattartást, az információk átadását. Rétegszülői értekezlet a nagycsoportos gyermekek szülei számára. Minden gyermek óvodai fejlődéséről portfóliót készítünk, amelyben a szülő számára is nyomon követhető gyermeke egyéni fejlődése. A napi kapcsolattartás mértéke (ideje) a szituáció függvénye, mindig a csoport, a gyermekek igénye határozza meg. 18
Óvodából való kilépés, nyomon követés
Nevelési indítása
év
Szülői Munkaközösséggel folyamatos együttműködés, bevonásuk a rendezvényeink szervezésébe. Minden hónapban gyermek előadások szervezése. Betekintő látogatások, nyíltnapok, az általános iskolákban, kiemelten a /Kőrősi Cs. S. és a Rákóczi F. ált.isk./ Visszajáró óvodásaink műsorai az egyes rendezvényeinken. Életkori sajátosságoknak megfelelően, illetve a csoport összetételét figyelembe véve felülvizsgáljuk a csoportszoba elrendezését, térkialakítását, játékeszközök mennyiségét, minőségét. Az első óvodai napon, nyakukba akasztható saját jelükkel várjuk a gyerekeket Szülői igényeknek megfelelően a befogadási időszakban biztosítjuk a bejárhatóságot, annak megfelelő időkereteit a szülőkkel egyeztetjük. Az óvodába lépés első két hetében a csoport mindkét óvónője, a „Süni” csoportban gyógypedagógus asszisztens, és a dajka néni egész nap együtt segítik a kicsiknek az új környezet elfogadását. A bölcsődés gyermekeknél az első napon a gondozónők közreműködésére is lehetőséget biztosítunk. Csoportbáb: be- és visszaszoktatás megkönnyítésére csoportbábot használunk, amellyel nevelési helyzeteket oldunk meg, közösségi szokásokat erősítünk. Megérkeztem tábla: Minden csoportban a bejárati ajtó mellett elhelyezett táblára teszik fel a jellel, névvel ellátott fényképüket a csoportba járó gyerekek és a felnőttek. A felnőttek is rendelkeznek névvel, fényképpel ellátott iratgyűjtő dossziéval. Napindító beszélgetések ceremóniái: a bejárathoz közel kialakított „pihe puha sarokban”, halk zeneszó, gyertya, mécses fényénél szeretetteljes csoportba invitálás, érzések, gondolatok kifejezése. Odafordulás és a gyermek elképzeléseinek meghallgatása. Élménykönyv, képes album, mesekönyve nézegetése a „mi” élmény újraélésére. „Kincseskosár”: a gyermekek behozhatják az otthonról hozott személyes tárgyaikat, játékaikat, amelyek a pihenéshez, megnyugváshoz szükségesek. Mesére invitáló szokások a mesekuckóban- hallható vagy látható jellel történik, mesepárna használatával. Személyes ünnepekszületésnapok, névnapok megünneplése a csoportokban kialakított szokás szerint. Hosszabb hiányzás esetén rajz, képeslap küldése, ha van rá mód a hiányzó meglátogatása. Nap lezáró ceremóniák: a délelőtti tevékenységek, események feldolgozása beszélgető-körben, 19
nagyobbaknál a következő nap megtervezése. A csoportok kialakították saját ceremóniájukat az udvarra történő kimenetel-, ill. bejövetelkor. A pihenés előtti ceremóniáink- mesével, altató énekkel, simogatással, relaxációt segítő halk zenével, saját kedvenc játékkal biztosítjuk a nyugodt pihenést. Ébredés - simogatással, egyéni kapcsolatteremtéssel, odafigyeléssel folyamatosan. A napirend kialakításában törekszünk arra, hogy a csoportok egymást ne zavarják, a testvércsoportok harmonikusan együttműködjenek. A tornaterem használatára napi beosztás készül minden tanév elején.
A csoportok életében megjelenő hagyományok: Születésnap megünneplése Testvércsoportok bábozása, mese előadása a kicsiknek Anyák napja Évzáró Közös ünnepeink, rendezvények: Őszköszöntő Állatok világnapja Egészségnap Mikulás várás Adventi készülődés Fergeteges Farsangi Mulatság Tavaszi jeles napok Közlekedési nap Anyák –napi köszöntés Nagyok búcsúzója Gyereknap Családi sportdélután Ovi- Bál
Pedagógus személyisége
Élményekre épülő közös tevékenységeket szervezünk, amelyek elősegítik a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (pl. önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, hozzájárulnak a szokás- és normarendszerének megalapozásához. Pozitív érzelmi kapcsolatot alakítunk ki, amely segíti az elfogadást, együttműködést, elősegíti a gyermek én tudatának alakulását, és teret enged a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. A gyermekkel megismertetjük a másságot, a különbözőségeket, amelyhez az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítők példamutatása modell értékű 20
Önkifejezés
Más kultúrák
Szolnok
Szocializációs terv
Egyéni utak
fejlődési
kommunikációja szükséges.(más kultúrából érkező, SNI, hátrányos helyzetű, kiemelkedő képességű gyermekek, látás-hallás- mozgás-egyéb sérültek,) A problémahelyzetek megoldásának alapja a feltétel nélküli szeretet, a pontos határok, szabályok megjelölése, de mellette nagyfokú szabadságot biztosítunk számukra, hogy a gyermek meg tudjon felelni az elvárásoknak. A játékos, humoros megoldások gyakran segíthetnek a konfliktus megoldásában, a jó légkör megőrzésében. Művészetekhez kapcsolódó tevékenységeket kínálunk, különös tekintettel a báb és a mozgásra. Mozgás, mint az önkifejezés egyik eszköze áthatja az óvodai élet mindennapjait: mindennapos, tornatermi, zenére, rendezvényeken történő mozgás, amely a gyermek önérvényesítő törekvéseit segíti elő. Kulturális rendezvényeken részvétel, műsorokon, előadásokon való szereplések, fellépések. A szociális érzékenység kialakításával segítjük a” másság” elfogadását. Az óvodai csoportokban előforduló más kultúrájú gyermekek nemzeti identitását maximális tiszteletben tartjuk, az adott közösséggel megismertetjük. /anyanyelv, játékok, mesék, dalok, stb./ Városunkhoz való kötődés erősítése, nevezetességek megismertetése, lokálpatriotizmus megalapozása. Városi rendezvényeken való szereplések. Év elején, a gyermekek szocializációs fejlettségének megfigyelése alapján, tudatosan felépített szocializációs tervet készítünk. Minden gyermekre a csoportban egyéni fejlesztési terv készül, a fejlesztendő terület pontos meghatározásával. A tehetségígéretek fejlesztése „Zeneovi” tehetségműhelyben történik.
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint:
Apró ajándék készítése: (óvodába érkezés a gyermek egyik személye ünnepe) Fénykép, csoportnévsor Nagy nyomtatott betűs gyermek nevek, jelek Iratgyűjtős dosszié, névvel, fényképpel, jellel ellátva, felnőtteknek is. Szőnyeg Puha dunna, párnák, a pihe –puha sarokban egyéni elvonulásra. Mesepárnák minden gyermek és felnőtt számára. Nyitott, gyermek magassághoz igazodott polcrendszer 21
Mesekönyvek, képeskönyvek, élménykönyv, fényképalbum CD lejátszó- hanganyaggal (relaxációs) Ceremóniákhoz: gyertya, só-lámpa, mécses Csoportszimbólumok megjelenítése: csoportszoba ajtón, faliújságon Csoportszoba neve, dolgozó felnőttek nevének feltüntetése Csoportbáb, csoportot jelképző plüssfigura- lakhelye pihe-puha közelében. Személyes tárgyak elhelyezésére „kincses kosár”, „kincses láda” Megérkeztem tábla (kosárban vagy zsebes tárolóban, gyűjtőben elhelyezett, nagy nyomtatott betűvel, fényképpel és jellel ellátott). Gyermek, felnőtt. Mosdóban jellel ellátott fogmosó pohár, fésű, fogkefe, törülköző tartó. Életkorhoz igazodó csoportszobai felszerelések: bútorok, nyitott és projekt polcok, játékeszközök, önkifejezéshez kapcsolódó eszközök. Hajgumik, cumik, szemüvegek jellel ellátott zárható dobozban tárolási lehetőség biztosított. Természetsarok kialakításra került.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
A gyermekek nyitottak, kötődnek az őket körülvevő felnőttekhez, gyermekekhez, óvodájukhoz, szívesen járnak óvodába. Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés, bíznak önmaguk képességeiben. Igényükké válik a szokások, szabályok betartása, egymást is figyelmeztetik azokra. Törekednek a pozitív kapcsolatokra, más felnőttekkel is tudnak kapcsolatot teremteni. A konfliktushelyzeteket megpróbálják értelmezni, igyekeznek megoldani. Társaikkal szemben megértőek, együtt érzőek, érdeklődnek egymás felől, óvodán kívüli találkozáskor is örülnek egymásnak. Szociálisan éretté válnak az iskolai életmódra.
7.2. Játék, élményen alapuló tanulásszervezés „Kisgyermekem, csak nézzél szerteszét, éretted van itt minden, ami szép.” (Várnai Zseni) Cél: Olyan óvodai környezet megteremtése, ahol lehetősége van a gyermeknek élményen alapuló változatos tevékenységekre, tapasztalatok gyűjtésére, a spontán tanulásra, 22
képességei kibontakoztatására. Célunk egy anyanyelvét szerető, kommunikatív, gondolatait, érzéseit, véleményét kifejező gyermek, aki alkalmassá válik az iskolai életre.
SZVÓELEM Élményszerű környezet
Tanulási helyzet
Biztosítjuk a gyermekek számára az aktív-cselekvő
Téralakítás
TAGINTÉZMÉNYI MEGVALÓSÍTÁSOK Olyan közös élményszerzés, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása, amelyek motiválóan hatnak a gyermeki beszédkedvre, az önkifejezésre, a cselekvésre, amelyben létrejönnek az egyéni és a „mi élmények”. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel gazdagítják a különböző játékformákat. Biztonságot nyújtó légkör megteremtésével biztosítjuk a gyermekek ötleteinek megvalósulását Bútoraink mobilizálhatóak, amely lehetővé teszi az aktuális játéktémához való hely biztosítását. Félkész játékeszközöket is gyakran alkalmazunk, folyamatosan gyarapítjuk. Margaréta bábcsoport működése: Folyamatos. Emellett bábműsorokat, meseelőadásokat szervezünk, testvércsoportok közös programjai havi rendszerességgel. A szocializációs-, és a tevékenységi tervben tudatosan tervezzük az élményeket, tevékenységeket. Sétákat, kirándulásokat szervezünk. A családban, az óvodában, a tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalataikat a gyermekek a játékban is átélhetik. A család bevonásával történő közös óvodai programokat, ünnepeket, rendezvényeket szervezünk. A szülőket is bevonjuk a gyűjtőmunkába, eszközök beszerzésébe, készítésébe.
tapasztalatszerzést, melyen keresztül képességeik fejlődnek, ismereteik bővülnek. Megvalósítjuk az egyéni és differenciált fejlesztést. Az óvónők szakmai tudatossággal programunknak megfelelően tervezik, szervezik és kivitelezik az egyéni és differenciált fejlesztést. A projektrendszerű tanulás feltételeit megteremtjük. A gyermekek által is könnyen mozgatható térelválasztó elemek biztosítják az önálló térkialakítást. A csoporthoz tartozó öltözőt illetve a fejlesztő helyiségeket is 23
Problémahelyzet
Döntéshelyzet
Óvónőpedagógus szerepvállalás
bekapcsoljuk a szabad játéktevékenységhez, mozgáshoz. Biztosítjuk a természetben lévő anyagokkal való manipuláció lehetőségét (víz, homok, kavics, stb.…). Ezzel segítjük a természet megismerését, megszerettetését. A gyermekeket arra ösztönözzük, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Erre legalkalmasabb terület az udvar, ahol az időjárás függvényében a lehető legtöbb időt töltjük, segítjük az udvari játék kibontakozását. Problémahelyzetek kialakulását pedagógiai tudatossággal tervezzük, a spontán adódó helyzeteket a nap bármely szakában kihasználjuk. A szokatlan megoldásoknak, próbálkozásoknak, tévedéseknek lehetőséget adunk, erősítjük a kreatív megoldásokat, ebben facilitátori szerepet vállalunk. A probléma megoldások közös együttműködéssel történik. A tudatos óvodapedagógus, a játék iránti elkötelezettségével, magatartásával, szeretetével olyan mintát, értéket közvetít a gyermekek számára, amelyek a későbbiekben meghatározóak. Az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett, a szükség és igény szerinti együttjátszásával támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el a gyermek élményszerű elmélyült játékának kibontakozását. Játékszituációkban viselkedésbeli és beszédnyelv mintát nyújtunk kommunikációs helyzetekben verbális és nonverbális eszközeink modell értékűek. Megteremtjük a beszédindíték lehetőségeit, minél több élményben és személyes kapcsolatban érezze a gyermek, hogy meghallgatásra talál, és hogy élményeit, érzéseit nem csak tettekben, hanem szóban is kifejezésre lehet jutatni. Így beszédkultúrájában is érzékeltetni tudja az egymás iránti tiszteletet. Anyanyelvi nevelés az egész nap folyamán jelen van. A dramatikus játék, bábozás, szerepjáték és más tevékenységi formákon keresztül lehetőségünk van a gyermekek kifejezőkészségének a fejlesztésére.
24
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint:
Mobilizálható bútorok és mozgásfejlesztő eszközök. Mennyiségileg, minőségileg korosztályhoz igazított játékeszközök. Udvari játékeszközök.
A tanulás szervezést megsegítő eszközök.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
A gyermekek örömmel, önfeledten, kitartóan játszanak, képesek saját és közös élményeik eljátszására.
Egyéni ötletek alapján építenek, konstruálnak é képesek egyéni szükség szerint kiegészítő játékeszközöket készíteni és megtanulnak bánni számukra eddig ismeretlen játékszerekkel.
Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását és képesek az együttműködésre.
Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz, maguk alkotnak szabályokat, egymást figyelmeztetik.
Képesek szabályok betartására, kialakul az egészséges versenyszellem.
A gyermekek olyan ismeretekre és képességekre tesznek szert, amellyel alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére.
A szülők tájékozottá válnak az óvodában folyó projektrendszerű tanulásszervezés folyamatáról.
7.3. Egészséges életmódra nevelés „ Minden gyermek lelke, születéskor olyan, mint a fehér lap, s csupán a környezeti hatások ’ írnak ’ erre eltérő tulajdonságokat” ( JOHN LOCKE ) Cél: A gyermekek egészséges életvitelének, helyes életritmus igényének kialakítása, a test és a lélek harmonikus fejlődésének biztosítása Célunk a család életformájának alakítása az egészségmegőrzés érdekében. Célunk a környezet megóvásához, védelméhez, a környezettudatos magatartáshoz kapcsolódó szokások kialakítása. 25
SZVÓ ELEM Az egészséges életmód és kulturált életvitel feltételeinek biztosítása.
Jó szokások, hagyományok
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek
Szocializációs terv
TAGINTÉZMÉNYI MEGVALÓSÍTÁS Tiszta, higiénikus, esztétikus környezetet hozunk létre. Akadály és balesetmentes intézményi környezetet alakítunk ki. Eszközök állapotát ellenőrizzük, karbantartjuk, folyamatos bővítjük a speciális szükségleteknek megfelelően is. Napirendünk rugalmassága biztosítja a folyamatosságot. Edzés-levegőzés: a lehető legtöbb időt a szabadban tartózkodnak gyermekeink. Vízhez szoktatás: vízhez szoktató, úszó tanfolyam szervezése szülői igények szerint a nagyoknak. Gyümölcsnap: minden délelőtt zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek, amit a szülők biztosítanak számukra. Folyamatosan biztosítjuk a folyadék pótlását a nap bármely szakában (a teremben saját ivópohár és fedeles kancsó) Mindennapos testnevelés: biztosítjuk a helyet, időt, teret, eszközt az életkornak megfelelően a csoport napirendjéhez igazítva. Integrációból adódó (HHH, SNI, BTM, nemzetségi, etnikai) feladatokat tudatosan tervezzük, feltételrendszerét megteremtjük. A kulturális eltéréseket maximálisan tiszteletben tartjuk. Az életviteli különbözőségeket, azok előnyös és hátrányos tartalmait kidomborítjuk, hangsúlyozva a pozitív elemeket. Az ételallergiás, speciális táplálkozást igénylő gyermekekre odafigyelünk a kiszolgáló főzőkonyha bevonásával. Év elején, a gyermekek fejlettségének megfigyelése alapján, tudatosan felépített szocializációs tervet készítünk. Minden gyermekkel együtt végezzük a gondozási teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét, a teendőket a dajkák bevonásával együtt gyakoroltatjuk. Elvárásainkat, a gondozás menetét a csoportban dolgozó dajkával és a „Süni” csoportban, a gyógypedagógiai asszisztenssel megbeszéljük, az azonos gyakoroltatás érdekében. Biztosítjuk a gyermekek próbálkozásait, elegendő idő 26
Önállóság
Mozgásigény, mozgásos játékok
Szülőkkel való hatékony együttműködés
megadásával. Támogató környezetet teremtünk, biztonságérzetük kialakítása érdekében, a következetes szokásrend kialakításával. Alkalmat adunk közösségért végzett munkára játékos keretek között. Bevonjuk őket a környezet esztétikájának formálásába, tudatos alakításába. Az azonos értékrendek megbeszélése, kialakítása a szülőkkel együttműködve. Tornaterem napi beosztása tanév elején elkészül. Szervezett mozgásfejlesztés napján a gyermekek szabadon mozoghatnak az átrendezett csoportszobában. Frissítő mozgás naponta az időjáráshoz alkalmazkodva a teremben, ill. az udvaron történik. A nagyoknak vízhez szoktatatást és úszótanfolyamot szervezünk szülői igény szerint. A csoportban történő mozgásigény kielégítésére folyamatosan lehetőséget biztosítunk, az öltöző helyiségek és mobil mozgásfejlesztő eszközök segítségével. Az eszközök tudatos felhasználása során törekszünk az alapos tervezésre, kivitelezésre. A szervezett mozgás napján már reggel tornaruhába átöltöztetve érkeznek gyermekeink. Részt veszünk helyi, városi szervezésű rendezvényeken: ovi olimpia, ovifoci stb. Közlekedési napunkon nagy hangsúlyt fektetünk a kerékpáros közlekedés szabályainak megismertetésére, gyakorlására, elsajátítására a nagyfelületű betonozott udvarunkon. A nagyobbak már az óvodán kívülre is kimennek kerékpárjaikkal. Udvarunk mozgásra csábító játékait folyamatosan kiegészítjük mobil mozgásfejlesztő eszközökkel. Értékrendünk a családi háttér alapos ismeretén, kölcsönös megbecsülésen alapuló, együttműködő kapcsolat. Őszköszöntő rendezvényünk: sokszínű tevékenységek során lehetőséget adunk a tapasztalatszerzésre. (Termésbábok készítése, szüretelések, mozgásos tevékenységek). Egészség napja: Bővítjük a korszerű étkezéssel, életvitellel, egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismereteiket. Szülői fórumokat szervezünk: drog prevenció, helyes életvitel, stb. témákban, 27
Érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait és az együttműködés során ehhez igazítjuk a segítségnyújtást. A környezettudatos magatartás formálása érdekében szelektív hulladékgyűjtő akciókat szervezünk. (papírgyűjtés, PET palack-gyűjtés) Családi sportnap: Változatos programokat szervezünk szülő, gyermek, óvónő együtt sportolása érdekében. Kirándulások, mozgásra ösztönző rendezvények szervezése, városunk nevezetesebb helyszínein.(Tiszapart, Tisza liget, NEFAG park, stb.)
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint:
Az óvodai helyiségeinek biztonságos, a gyermek méreteihez igazodó és annak változását követő berendezések.
Személyes felszerelésének tárolásához kapcsolódó jellel, fényképpel, névvel ellátott berendezések (fogmosó, öltözőszekrény, fésűtartó stb.)
Folyadékpótlás csoporton belül és udvaron: kancsó, pohár.
Asztalonként: szalvétatartó, szalvéta gyűjtő kosár, textilterítő
Udvari, kerti szerszámok felnőtt és gyermek méretben.
Gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát
WC papír, papír-zsebkendő, szalvéta
Folyékony szappan, körömkefe, törülköző
Fésű, hajkefe
Folyamatosan cserélt fogkefe
Folyamatosan cserélt váltócipő
Ágynemű pizsama
Mobil és speciális mozgásos eszközök
Szelektív hulladékgyűjtő, tároló
28
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
A gyermekek a gondozási tevékenységeikben önállóvá válnak, igényesek, magukra és környezetükre.
A rendszeres mozgás mindennapi tevékenységükké válik.
A kialakított helyes életvitelt, egészségügyi szokásokat betartják, természetessé válik számukra.
Szeretik, védik, tisztelik környezetüket.
Az egészségtudatos szokások áthatják a családok életformáját.
8. Sajátos pedagógiai arculat óvodai tevékenységi formái és feladatai 8.1. Játék "A játék nem más, mint a lélek megnyilvánulása, segítségével olvashatóvá válik a lélek." /Ancsel Éva/
Cél:
Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek a szabad játék segítségével.
Tanulási lehetőségek kihasználása tevékenységek által.
A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. 29
Feladat:
A szabad játékhoz szükséges feltételek biztosítása.
A gyermekek veleszületett kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése, feltételek biztosítása, gazdagítása.
A gyermekekkel szükség és igény szerinti együttjátszás.
Lehetőségeket biztosítunk a szabad játékban és tevékenységek során megvalósuló tanulás során, hogy kipróbálhassák ötletgazdagságukat, türelmüket, társaikhoz és a szabályokhoz igazodó viselkedésüket, kitartásukat az akadályok leküzdésében.
A szűkebb és tágabb környezetből élményszerzési lehetőségek, eszközök biztosítása a különböző játékfajtákhoz, a gyakorlójátékhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékhoz.
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: A gyermekek legfontosabb tevékenységének a szabad játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyerek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. Arra törekszünk, hogy minél hasznosabb, és zavartalanabb legyen a játékidő. A folyamatos napirend lehetővé teszi,
hogy
a
gyermek
elmélyülten
játszhasson,
legyen
elég ideje
elképzelései
megvalósítására. A játék jelentősége abban rejlik, hogy kielégíti a gyermekek szereplési vágyát, fejleszti fantáziájukat, memóriájukat, ítélőképességüket, kitartásukat. Tevékenység során játékos formában mélyíthetik el ismereteiket. Szabadon és kreatívan használhatják a rendelkezésre álló eszközöket, lehetőségük nyílik a játszótársak kiválasztására, a problémahelyzetek és konfliktusok önálló megoldására, a társakkal való egyezkedésre. Óvodánkban a játék feltételeinek (légkör, hely, idő, eszköz, tapasztalatszerzés, élmény) biztosításával szolgáljuk a gyermek szabad, kötetlen játékát. Az óvodapedagógus felelőssége nem csak a tárgyi feltételek biztosításában rejlik, hanem szükség és igény szerint együtt játszik a gyermekkel, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival a gyermek élményszerű, elmélyült játékát. Nyugodt, derűs légkör: A nyugodt légkör közvetlenül hatással van a kiegyensúlyozott játékra, a közösségi élet fejlődésére. Derűs kiegyensúlyozott óvodai légkört csak derűs, kiegyensúlyozott pedagógus 30
képes biztosítani. Akinek fontos a türelme, együttérzése, beleélési képessége, ahol a gyermekek kudarcaik feloldásához bátrabban kérnek segítséget, a gátlásosabbak feszültségei könnyebben oldódnak. A derűs légkör biztosításához fontos:
Az óvodapedagógus játékhoz igazodó magatartása.
A megfelelő viselkedési formák meghonosítása.
A gyermekek egymáshoz való szeretetteljes viszonya.
A játszás lehetőségének tényleges biztosítása.
Megfelelő hely: A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek, igyekszünk ezekhez a legmegfelelőbb helyet kialakítani. A helyi adottságoknak megfelelően alakítjuk ki az állandó és ideiglenes játszóhelyeket, figyelembe véve azt, hogy vannak sokat mozgó gyermekek, és vannak, akik nyugalmat igényelnek. A hely kialakításánál figyelembe vesszük azt is, hogy milyen korcsoportú gyermekekről van szó, mik az igényeik, mi jellemző játékukra. A játékszereket úgy helyezzük el, hogy a gyerekek könnyen megtalálják az alkalmas területet, és kiválaszthassák a szükséges eszközt. Úgy szokatjuk a gyermekeket, hogy önállóan alakítsák ki a játékhoz szükséges helyet, ha szükséges, rendezzék a bútorokat is, és játék végén rendezzék azt vissza. Játékidő: A játékra fordított idő a nap minden időszakában lehetőleg összefüggő legyen. A 3-4 évesek számára különösen fontos a minél hosszabb, megszakítás nélküli idő, mint feltételnek a megteremtése, mivel az óvodába érkezéskor egyesek csak nehezen kezdik el a játékot, majd több félébe is belefognak, míg végül a játék tartósabban leköti figyelmüket. A 4-5 évesek már jól összeszoktak, igazi játszócsoportok alakultak ki. Ezért figyelembe kell venni, hogy a gazdag játéktevékenységhez hosszabb időre van szükség.
31
Az 5-6-7 éveseknél még több idő szükséges, különösen akkor, ha a játékszereket maguk készítik el, vagy a barkácsolás beépül a játékba. Fontos, hogy a játékidőben több napon keresztül játszhassák ugyanazt, és kedvük szerint más tevékenységgel is foglakozhassanak. Játékeszközök: A játékszer részben motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyerek elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását, részben tárgya magának a játéknak. Ezért olyan játékszereket adunk, amelyek segítik az elmélyült játékot, motiváló, fejlesztő hatásúak. A 3-4 évesek érzelmileg erősen kötődnek a játékszerekhez, nehezen válnak meg tőlük. Ezért lehetővé tesszük, hogy a gyerekek behozhassák kedvelt otthoni tárgyaikat, de csak olyanokat, amelyek rendbontáshoz nem vezetnek. Az eszközhöz kötöttség igényét lehetőség szerint igyekszünk mennyiségileg is kielégíteni. A 5-6-7 éves gyerekek számára bővítjük a választékot. Olyan játékeszközökkel egészítjük ki a készletet, hogy legyen választék az egyedül játszók számára, legyen olyan, amelyekből az önállóan játszó csoportok szabadon válogathatnak, illetve az óvodapedagógussal folytatott közös játékra is lehetőséget ad. Ezek tartalmassá teszik a játékot, módot adnak a környezetből vett tapasztalatok, élmények felelevenítésére, a közös, sokfajta játékra. Gondoskodunk félkész eszközökről, kellékekről. Lehetővé tesszük, hogy a környezetükben lévő tárgyakat is bevonhassák a játékba. A játékszereket könnyen elérhető helyen tároljuk, ahol könnyen felfedezhetik, ahonnan gyorsan elővehetik. A játékeszközöknél figyelembe vesszük.
Örömöt váltson ki a gyermekben, cselekvésre ösztönözzön.
Segítsék a képességek, érdeklődés kibontakozását.
Érthetőbbé tegye a gyermekek számára a világot.
Önkifejezésre és a másokkal való kommunikációra késztessen.
32
Óvodai csoportjainkban jelen vannak a hagyományos játékfajták: A gyakorlójáték: lehet mozgásos, manipulációs, verbális, mely a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker ismétlésére készteti a gyermeket. Lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, mely örömet szerez. E játék során ismerkedik a gyermek az anyagok, tárgyak tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával. A gyakorlójáték eszköz és anyagigényes, viszonylag nagy teret kell biztosítanunk a mozgáshoz. Irányítást nem igényel, inkább odafigyelést, hogy tekintettel legyenek egymásra. Egy-egy mozdulattal rávezethetjük a céltalanul izgő-mozgó gyereket a játékra. Gyakran kíséri a játékot mondóka, dallam, halandzsa szöveg. Ilyen esetben nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeg. Az konstruáló játék, mely során a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása, elősegíti a finommotorika, szem-kéz koordináció, percepció fejlődését. A tevékenység során fejlődik fantáziájuk, kézügyességük. A gyakorló játék fejlettebb formája. A 3-4 évesek már képesek bonyolultabb építményeket létrehozni, de nem képesek megismételni, a valósághoz nemigen hasonlítanak. Lényeg az összerakosgatás, a szerkesztés öröme, a sikerélmény. Az 5-6-7 évesek az építőelemekből kombinálással, szerkesztéssel játékszereket tudnak alkotni. Ezek a játékszerek kapcsolódnak a szerepjátékhoz. Képesek bonyolultabb feladatokra, a valósághoz hasonló tárgyakat létrehozni. A szabályjáték (mozgásos-értelemfejlesztő) fejleszti az egymásért folytatott játék örömének kialakulását. Fontos, hogy sok, mozgásos szabályjátékot ismertessünk meg a gyerekekkel. 3-4 évesekkel olyan szabályjátékokat szervezünk, melyek inkább mozgásszükségletüket elégíti ki. Szabályaik egyszerűek, tartalmuknál fogva közel állnak a gyerekekhez. 4-5 éveseknél olyan játékot választunk, melyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében alávessék magukat a követelményeknek, egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekeivel, és közösen figyeljenek a szabályok betartására. 33
5-6 évesek részére már igényesebben kell szervezni a játékot. Olyan játékokat kell választanunk, melyek komolyabb szellemi vagy ügyességi erőfeszítést igényelnek. Ebben a korosztályban már képesek bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, s miközben azt nagy kedvvel, vidámsággal játsszák, nagyon komolyan figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. Igyekszünk elérni a gyerekekkel azt, hogy egészséges versengési tendencia jelentkezzék, és hogy a közös cél eléréséhez kellő aktivitással, akaraterővel és kitartással rendelkezzék a versengő csapatok minden egyes tagja. A szabály betartása vagy be nem tartása különböző érzelmeket vált ki a játék résztvevőiben, ami nagymértékben meghatározza a gyermekek egymás iránti magatartását, a közösséghez való viszonyát. /A játék a szabály önkéntes vállalását jelenti, önkényesen változtatni nem lehet./ Szimbolikus játék, az a játék amelyben a kisgyermek fiktív vagy valóságos élményeit sajátos körülmények között – a jelen nem lévő tárgyakat helyettesíti vagy a meglévőket új tulajdonságokkal ruházza fel – „mintha” helyzetben megelevenít. Nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. Fontos feltétele: a belső kép, a késleltetett utánzás képességeinek létrejötte és a tárgyállandóság kialakulása, a képzelet, utánzás, felidézés, szerepbe élés képessége, társakkal való együttműködés képessége is. A szimbolikus játék sok egyedi vonás van, mely tükrözi a gyerek eddigi életét. Fejleszti viselkedéskultúráját, alkalmazkodóképességét, szervezőkészségét, empátiáját. Megtanulja a társadalmi együttélés szabályait, erkölcsi értékét. A szerepfelvétel, a szereppel azonosulás nagyban segíti a szocializálódást. Kiváló gyakorlási lehetőség van az együttműködési, partneri kapcsolatok ápolására. A szerepekben kifejezésre jutó külsőségek hozzájárulnak a szemléletes képszerű gondolkodás gyakorlásához, amelyek egyben elősegítik a fogalmi gondolkodásra való áttérést. A mindennapi életben lehetőséget biztosítunk az élmények eljátszásához, figyelembe véve az óvodai szabályokat, lehetőségeket. Mindvégig figyelemmel kísérjük a játék menetét, 34
és ha az nem megfelelő irányba fejlődik, alkalmazzuk a közbeavatkozás módszerét, mellyel igyekszünk pozitív irányba terelni a játékot. Fel kell tudnunk ismerni, hogy mikor, melyik helyzetben lehet a megoldást a gyermekekre bízni. Amennyiben nem veszélyes a szituáció, alkalmazható a figyelmen kívül hagyás módszere, vagy a pozitív megnyilvánulás megerősítése, vagy a pozitív példák elismerése. Arra törekszünk, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek fejlettebb szintjén bontakozhasson ki. 3-4 évesen már betartják az elemi szabályokat, melyek a játékszerekre és az együttjátszásra vonatkoznak. Egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmazó szerepjátékokat játszanak. Ebben a korban még gyakori a konfliktushelyzet, nehezebben fogadják el egymás ötleteit, irányítását. 5-6-7 évesen már alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Tudnak vezetni és egymáshoz alkalmazkodni. Képesek önállóan megszervezni új szerepjátékot, összehangolni cselekvéseiket. Az elmúlt években megváltozott és felgyorsult társadalmi változások nagymértékben befolyásolták illetve megváltoztatták a gyermekek szerepjátékát. A klasszikusnak mondható papás- mamás, főzőcskés, fodrászos stb. játékokat egyre inkább felváltják az új szerepjátékok, melyeket jelenbeli élmény vagy a család mindennapi gondjai, problémái indíttatnak. A megváltozott élményekhez alkalmazkodva és a gyermekek érdeklődésére alapozva tervezünk. A dramatizálás és bábozás fejleszti a pozitív szokáselemek tükröződését a cselekedetekben, a konfliktus helyzetek megoldását, érzelmi hangulat kialakulását, kifejezőkészséget. Pl: A csoportbáb aktív részese a mindennapi tevékenységeknek (játék, öltöző, udvar, séta, kirándulás). A fejlesztéshez gondoskodunk különböző eszközökről, jelmezekről, a különböző szerepeket jelző szimbolikus kellékekről. Ezeket időnként felújítjuk, válogatjuk, ezzel megpróbálva fenntartani a gyermekek érdeklődését e tevékenység iránt. A gyermekeket akkor is hagyjuk a kellékekkel játszani, amikor nem dramatizálnak, hanem más jellegű szerepjátékban használják fel.
35
A bábjátékban a gyermekek közvetlenül nyilvánulnak meg, és a játéktevékenységük a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. Igyekszünk olyan bábokat készíteni, melyek esztétikusak, színesek, megragadóak, a bábjátékot úgy előadni, hogy kedvet ébresszünk a gyerekeknek a bábozáshoz. Lehetőséget adunk arra, hogy kedvük szerint megszólaltathassák a számukra legvonzóbb bábokat, és bármely játékhelyzetben paraván nélkül is használhassák őket. A bábokat úgy készítjük, hogy a gyermekek kézméretének megfelelőek legyenek, így tudják igazán próbálgatni a bábmozgatás technikáját. 3-4 éveseket elsősorban a bábu mozgása ragadja meg a gyermeket, mivel az ő számukra a cselekvés kifejezőbb, mint a szó. 4-5-6-7 éves korban már nem csak a mozgás, a történés is érdekli őket, és ők maguk is szívesen báboznak paraván mögött is. Olyan bábokat készítünk, melyek megfelelnek a gyermekek kedvenc meséinek, vagy más élményeknek, daloknak. Igyekszünk változatos technikát alkalmazni a készítésnél (termény, sík, fakanál, kesztyű). Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek maguk is készíthessenek bábokat az óvónő segítségével. Barkácsolás során segítjük, hogy a gyermekek aktívan bekapcsolódhassanak a javítási műveletekbe, átérezve a munka örömét, eredményét. Az általunk készített eszközök a szerepjátszó-bábozó tevékenység eszközeivé válnak. Próbáljuk a gyermekekben kialakítani azt az igényt is, hogy a játék során jelentkező eszközszükségleteket a gyermeke maguk készítette játékszerekkel egészítsék ki. A barkácsolás a játék igényéből induljon ki, játék közben készítsenek a gyerekek olyan eszközöket, kiegészítő kellékeket, amelyekre a játék további menetében szükségük van. A barkácsolás kötetlen légkörben folyik, azok a gyerekek vesznek részt benne, akiknek kedvük van, és akiknek szükségük van eszközökre. A gyermekek a barkácsolt eszközöket elkészülésük után felhasználják további játékukban, újabb menetet adva a játéknak. A gyermeknek örömet szerez, ha játékában viszontláthatja a maga által készítette eszközöket.
36
Igyekszünk olyan anyagokat rendelkezésükre bocsátani, melyek könnyen, egyszerű eszközökkel megmunkálhatóak. A barkácsolás elsősorban a 5-6-7 évesek tevékenysége, de már 3-4-5évesek is tesznek bizonyos próbálkozásokat. Ahhoz, hogy megfelelően alakuljon a játéktevékenység, fontos a személyes példaadás és a feltételek megteremtése. Időpontját a játék menete határozza meg. Gondoskodunk a megfelelő hely kialakításáról, ahol a gyermeke nyugodtan tudnak tevékenykedni. Fontos még az anyag és a megfelelő eszközök. A gyerekekkel közösen gyűjtögetünk minden olyan anyagot, amit könnyen, kis segítséggel, vagy önállóan is meg tudnak munkálni. Csak annyi segítséget nyújtunk, amennyire a gyermekeknek szükségük van. Óvoda udvarunk szintén alkalmas az örömteli, változatos tevékenységek biztosítására. Udvari játék: Az udvar az óvodai játék egyik színtere. Az évszakok változásával olyan játékfeltételeket tud teremteni, melyre a csoportszoba nem képes. A sajátos udvari körülményeink fokozzák a játék hangulatát, több lehetőséget biztosítanak a feltételek megteremtéséhez. Minimálisra csökken az egyes játszócsoportok figyelemelterelő hatása, a szabad játék feltételei adottak. A gyermekek számára fontos, hogy életük éppen olyan tevékeny legyen, mint a csoportszobában. Szükséges a tevékenységek tervszerű biztosítása. Egyrészt teret kell engednünk a céltalanabbnak tűnő futkározásnak, elbújásoknak, másrészt az udvari fajátékok, a benti játékok és tartalmas ötletek segítségével a kinti, szervezett mozgásnak is. A különböző játéklehetőségek közül azokat kell szorgalmaznunk, amelyeknek fejlődését előidéző szerepe jelentős, melyek nem csupán az időtöltés eszközei. Legjelentősebbek a fizikai képességet, erőnlétet, mozgáskultúrát fejlesztő tevékenységek. Udvari játékfajták:
Mozgásfejlesztő eszközök (mászókák, lépegető. libikóka, motor, roller, kerékpár, tölcsér…stb)
Énekes, körjátékok
Fogó, futó játékok
Homokozás
Barkácsolás, rajzolás (aszfalt kréta is)
Szőnyegen/pléden építőjáték, mesekönyv nézegetés, kártyázás 37
Évszakokhoz / ünnepekhez kapcsolódó bábkészítés újrahasznosítható eszközökből (mesélés, táncoltatás, stb…)
Szabad területen a gyermekek játéka gazdagabb, sokoldalúbb, ezért igyekszünk ehhez megfelelő körülményeket biztosítani. Az udvari játék fejlesztése sem érdemel kisebb figyelmet, mint a csoportszobában folyó játék. Irányításban nincs különbség, az általános szabályok az udvaron is érvényesek, csak sajátos értelmet kapnak, új vonásokkal bővülnek. Az udvaron is nyugodt légkört biztosítunk a tevékenységhez. Itt is megvan a lehetőség arra, hogy a gyerekek megtanuljanak együtt játszani, alkalmazkodni egymáshoz. Az udvar kialakításánál figyelembe vettük, illetve folyamatos bővítése során figyelembe vesszük a helyi adottságainkat, a gyerekek fejlettségi szintjét, életkori sajátosságaikat. Ezeket szem előtt tartva igyekszünk a legoptimálisabban kihasználni a lehetőségeket. Az udvari játék szezonális jellegű, az évszakok befolyásolják a lehetőségeket. Az udvari játék során adódnak olyan helyzetek is, amikor nem fontos az óvónő részvétele, elég, ha elérhető közelségből figyeli a gyermeke játékát, elegendő a puszta jelenléte, a gyermek felé fordulás. Természetesen, az együttjátszással, sokkal inkább célt érünk. Az udvart felfoghatjuk úgy, hogy:
1. funkciója: játszóhely
2. funkciója: természet megfigyelésére, tapasztalatgyűjtésre való terület
3. funkciója: növényápolás, gondozás
Ezeket figyelembe véve igyekszünk az adott lehetőségeket kihasználni. Játékirányításunk: A játékot a legfejlesztőbb tevékenységnek tartjuk, ahol a gyerek megfigyel, érzékel, tapasztal. Segítségért, magyarázatért a felnőtthez fordul, az óvodapedagógus együttjátszik-, társa a gyermeknek. Játéksegítő módszereink:
amikor csak szemléljük a játékot,
amikor hagyjuk a gyermeket a problémák megoldásában, 38
amikor segítségre van szükségük,
amikor az együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet.
Fontosnak tartjuk a közös játszást, a gyermekek játékába való beleélést, együttérzést. Az óvónő szerepét abban látjuk, hogy a gyermekek szívesen fordulnak hozzá problémáikkal, együttműködő, segítőkész. Az együttjátszás nem korlátozza a gyermek önállóságát, hanem lehetőséget ad, hogy az óvónő „belülről” segítse a saját elképzeléseinek megvalósítását. Az együttjátszás igénye fokozottabb kiscsoportban, majd szabályjátékoknál nagycsoportban ismét erőteljesebb.
Közös érték:
Valljuk, hogy derűs kiegyensúlyozott óvodai légkört csak derűs, kiegyensúlyozott pedagógus képes biztosítani, akinek fontos a türelme, együttérzése, beleélési képessége.
A hely kialakításánál figyelembe vesszük azt, hogy milyen korcsoportú gyermekekről van szó, mik az igényeik, mi jellemző játékukra.
Úgy szokatjuk a gyermekeket, hogy önállóan alakítsák ki a játékhoz szükséges helyet, ha szükséges, rendezzék a bútorokat is, és játék végén rendezzék azt vissza. Projektpolcokon biztosítjuk az aktuális témafeldolgozás játékeszközeinek a helyét.
Fontos, hogy a játékidőben több napon keresztül játszhassák ugyanazt, és kedvük szerint más tevékenységgel is foglakozhassanak.
Az eszközhöz kötöttség igényét lehetőség szerint igyekszünk mennyiségileg is kielégíteni. A nagyobb gyerekek számára bővítjük a választékot.
Gondoskodunk félkész eszközökről, kellékekről. Lehetővé tesszük, hogy a környezetükben lévő tárgyakat is bevonhassák a játékba.
A megfelelő minőségű és mennyiségű eszközök biztosítása érdekében a szülőket is bevonjuk aktuálisan folyó témáinknak megfelelően.
A saját tervezésű, elkészítésű társasjátékoknak az 5-6-7 éves gyermekeknél nagyobb teret adunk.
39
Mindvégig figyelemmel kísérjük a játék menetét, és ha az nem megfelelő irányba fejlődik, alkalmazzuk a közbeavatkozás módszerét, mellyel igyekszünk pozitív irányba terelni a játékot.
A csoportszoba rendezésénél figyelembe vesszük, hogy vannak állandó játszóhelyek, de szükség esetén, ha a gyermekek igénylik, bármikor kialakíthassanak ideiglenes játszóhelyeket is.
Arra törekszünk, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek és érdeklődésének megfelelően bontakozhasson ki.
A megváltozott élményekhez alkalmazkodva, a tervezett élményszerzésekre és a gyermekek érdeklődésére alapozva tervezünk.
Élményszerzéseinket megtervezzük, nem csak az év elején adunk lehetőséget az élmények „begyűjtésére”.
Az adott témáknak megfelelően, lehetőséget adunk a fiúknak és a lányoknak is élményhez jutni. A családokat bevonjuk a hétköznapjainkba, egy – egy közös produkció, élményadás erejéig /süteménykészítés, közös zenélés, játékos órák, kézműves foglalkozások, frizura készítése, munkahelyen való látogatás. stb./.
Próbáljuk a gyermekekben kialakítani azt az igényt is, hogy a játék során jelentkező eszközszükségleteket a gyermekek maguk készítette játékszerekkel egészítsék ki. A barkácsolás a játék igényéből induljon ki. A csoportszoba elrendezésénél figyelembe vesszük, hogy állandó helye legyen a barkácsolás tevékenységeinek, és a szerszámoknak, eszközeinek állandó tároló helyet alakítsunk ki.
A nap lezárásakor a kialakításra került szertartásoknak és életkoruknak megfelelően pakolják el a gyermekek a játékeszközöket, segítenek a csoportszoba rendjének helyreállításában.
Véleményünk szerint az udvari játék fejlesztése sem érdemel kisebb figyelmet, mint a csoportszobában folyó játék. Irányításban nincs különbség, az általános szabályok az udvaron is érvényesek, csak sajátos értelmet kapnak, új vonásokkal bővülnek. Az udvar kialakításánál figyelembe vettük, illetve folyamatos bővítése során figyelembe vesszük a helyi adottságainkat, a gyerekek fejlettségi szintjét, udvarrészt használó csoportok életkori sajátosságait.
Az udvari játszóhelyek és eszközök kibővítése céljából a gyermekek bevonásával az épületből is viszünk ki játékokat. A csoportok életkoruknak megfelelően alakítják ki ennek a feladatnak megfelelő szokásait, figyelembe véve épület adottságait. 40
Az udvarra kimenetel és bejövetel a csoportok szokásrendjében megfogalmazott „szertartásokként” jelennek meg, amelyek biztosítják a gyermekek számra a változások észlelését, úgy hogy az erősítse a Mi- élményét.
A játékot a legfejlesztőbb tevékenységnek tartjuk, ahol a gyerek megfigyel, érzékel, tapasztal. Segítségért, magyarázatért a felnőtthez fordul, az óvodapedagógus együttjátszik-, társa a gyermeknek.
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint: Gyakorló játék eszközei:
Fakockák, különböző méretű mértani testek
Különböző nagyságú dobozok
Nagyméretű járművek (autó, vonat, busz) stb.
Kosárban természetes anyagok – különböző méretű – vastagságú faágak, termések, csutka, kukoricaszár, termések évszakokhoz kapcsolódóan
Magvak, edények, kancsók
Kalapács, fadarabok, lécek
Kosárban: anyagok, anyagféleségek (bársony, szőrme, selyem stb.)
Nagylyukú, nagyméretű gyöngyök-, gombok-, fűzőszálak
Valós élet eszközei (habverő, mérleg stb.)
Konstruáló játék eszközei:
Wesco dobozok
Duplo
Terepasztal
Deszkalapok, hengerek, farostlemez tábla
Szerelő láda (műanyag)
Kiegészítő anyagkellékek
Szimbolikus – szerepjáték eszközei:
Baba, nagyméretű maci, kisméretű plüssállatkák
Babaruhák – aktuálisan, évszakokhoz kapcsolódóan
Bölcső, mózeskosár (hordozó), babakocsi
Kosarak, táskák, kötény, kalapok, beöltözős ruhák, textíliák: terítő, kendő, hátizsák 41
Bababútor, asztal, szék, babaágy
Babaszobai edények: fazék, fedő, fakanál, tepsi, tányér, bögre, evőeszközök, 1-2 tál, csésze (műanyag)
Vasalódeszka, vasaló, szárító, csipesz
Tükör
Fodrász szekrény vagy polc
Orvosi ágy, orvosi táska és kellékei, esetleg orvosi kisszekrény
Autók, kormánykerék
Buszos, sapka, táska, sisak, korona
Távcső
Plédek, nagyméretű textíliák
Szabályjáték eszközei:
Társasjátékok, színes dobókocka
Kártyák
Óvónő által készített játékeszközök. Gyermekek által készített játékeszközök. Természetes anyagok, mint játékeszközök. A való élet tárgyai, mint játékeszközök. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy együtt játszanak,
igényükké válik a társakkal való együttműködés,
képesek szerepet vállalni, megosztani,
alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat,
viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.
42
8.2. Verselés, mesélés „ A képesség, hogy azt lássa az ember, amit a többiek nem látnak, sokkal fontosabb, mint látni azt, amit mindenki lát…” /Lewis Carroll/
Az irodalmi élményszerzés – a mese, a vers, a történet, az elbeszélés hallgatása – gazdagítja a gyermeki személyiséget, formálja az esztétikai, erkölcsi, közösségi érzelmeket, fejleszti az értelmi képességeket, kibontakoztatja a gyermeki világképet és nem utolsó sorban az anyanyelvi és kommunikációs képességeket. Az irodalmi alkotások feldolgozása bábozással, dramatizálással - pedig a gyermek szabad önkifejezésének, művészi megnyilatkozásának ad teret. Cél:
Örömmel hallgassanak népi, klasszikus, kortárs és más népek meséit, verseit, elbeszéléseit.
Mese, vers irodalmi alkotások megszerettetése.
Alakuljon irodalmi érdeklődésük, fejlődjön ízlésviláguk.
Gyermek érzelmi nevelése, gátlások, szorongások feloldása.
Az egyéni kiállás formálása.
Közösségi magatartás formálása, erkölcsi normák elsajátítása. Irodalmi tapasztalataikat alkalmazzák a konfliktusok megoldására, indulataik közlésére.
Örömmel vegyenek részt a versek, mesék felidézésében, újraalkotásában, dramatizálásban, bábozásban.
43
Feladat:
Oldott légkör és együttlét biztosítása.
Élménynyújtás; gesztusainkkal, mimikáinkkal, a szöveg hangsúlyozásával a mese, vers élvezetessé tétele.
Életkornak megfelelő versek, mesék, irodalmi alkotások kiválasztása, a népi hagyományokat őrző anyag elsődlegességét szem előtt tartva.
Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja.
Mindennapos mesemondás, verselés, mondókázás szervezése.
Mesélés színterének kialakítása, szertartások kellékeinek biztosítása.
A mesesarok és a mesélés szokásrendszerének, a mesehallgatás ceremóniájának kialakítása.
Szituációkhoz kapcsolódóan versek, mondókák mondogatása.
Irodalmi anyag gyakori ismételgetése, lehetőség szerint mozgással és énekkel kísérve.
A gyermeki önkifejezés és a hozzá kapcsolódó vizuális és mozgásos tevékenységek kombinálása. Ezekhez változatos eszközök biztosítása.
Szereplési lehetőség biztosítása.
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: Óvodáskor elején 3-4 éves korban: Befogadás ideje alatt, az óvodába kerülő gyermekek biztonságérzésének kialakítása, a beszédkedv felkeltése történik. A vigasztaló játékok a felnőtt barátkozását, a feltétlen elfogadást jelentik. A képeskönyvekkel való első óvodai találkozások kötetlen, kellemes együttléttel kapcsolódnak össze:
lapozgatók, mesekönyvek nézegetése mozgással kísért énekelt szövegek ismételgetése.
44
Ajánlott anyag:
4-5 db dúdolt ritmikus mondóka /etető, mosdató, tapsoltató, vigasztaló játékok/ 8-10 db dajkarím, altató, hintáztató, járni tanító, ujjkiszámoló, állathívogató, hangutánzó népi játékok 4-5 db rövid vers, amelyben a ritmus és a hangzás az elsődleges 3-4 db rövid mese /nem magyar anyanyelvű gyermekek népmesekincséből is/: állathang utánzó és felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék, verses mesék, népmesék, állatos mesék 1-1 db altató vers és mese
A mondókák gyakorlása kapcsán ismerkedik meg a kisgyermek a testrészeivel, az óvodai élet nélkülözhetetlen műveleteivel, előbb a közvetlen, majd később a távolabbi környezetével. A gyermekeket a beöltözések és átváltozások motiválják a mozgásra, az előadásra, melyek a későbbi dramatikus játék elemeit hordozzák magukban. Év elején a mesesarok, mesekuckó kialakítása történik a csoportszobában, majd az új csoporthagyományokkal, melyek csoportonként eltérőek lehetnek, ismerkednek meg a kicsik:
könyvek helye /nyitott polc/
mesélés szertartásai, szimbólumai: mécses, hangulatlámpa, gyertya, csoportbáb, rövid dalocska, mondóka, zenei betét meghallgatása, stb.
beöltözős, átváltozós játékhoz, hatásmondókázáshoz a kellékek, jelmezek /kalap, kötény, kendő, szoknya, mellény, fejdíszek/ helye és használata
közös bábos élményekhez /bábok mozgatása, táncoltatása/a bábok: gyűszűbáb, ujjbáb, fakanálbáb, zacskóbáb, síkbáb, kesztyűbáb megismerése, helyük, használatuk elsajátítása.
Csoport „mesekönyvének”/kedvenc meséinek/megnyitása, majd folyamatos bővítése a nevelési év során. Óvodai művészeti élmények biztosítása a korosztálynak megfelelően:
előadások /bábszínház, dramatikus játék – élőszereplős mesefeldolgozás, hangszeres bemutató, koncert /; óvónők bábjátéka.
45
Óvodáskor közepén 4-5 éves korban Megjelenik a képeskönyv nézegetés igénye, kedvenc mesék eljátszása. Lapozgatás közben már tudják mi következik. A gyerekek beszélgetést kezdeményeznek az ismert képekről. Az összeállított irodalmi anyag ebben az életkorban az élményekhez, témákhoz /környezet, időjárás, évszakok megfigyelései, természeti jelenségek, tárgyak, állatok/ kapcsolódó versekkel, mesékkel, verses-mesékkel bővül. Egyik részük mondóka, hangutánzó mese, másik részük párbeszédes játékká formálható. Költőink gyermekeknek szánt versei, többnyire népköltészeti ihletésű, ritmuselemeket tartalmaznak. Vidám, groteszk, humoros versekkel egészül ki az éves gyűjtemény. Ajánlott anyag:
5-6 db kiolvasó, mondóka 5-7 db vers - rövid sorból álló 1-2 db verses-mese 5-6 db prózai állatmese, halmozó és láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese 5-6 db saját gyermekkori történet, mesék hasonló korú gyerekekről, kisállatokról
A játéktevékenységekben megjelennek a mesékhez kapcsolódóan az izgalmas mese szituációk, meserészletek, mesehelyzetek, mesehősökkel való azonosulás. A mese a gyermek szorongásait oldja, feldolgozását játékába kivetíti, ez vezet a dramatizálás spontán kialakulásához. A csoportszoba eszközeit, berendezési tárgyait behasználva mesei környezetet varázsolhatunk a játékhoz. A bábok, a gyermeki önkifejezés eszközei. A gyermekek az ismert mondókákat, verseket már ebben a korban szívesen elbábozzák. Az óvónői bábjáték motiváló a gyermeki bábjátékhoz, megjelenik a páros bábjáték, párbeszédek, elemi meserészletek eljátszása.
Óvodai művészeti élmények biztosítása a korosztálynak megfelelően:
előadások /bábszínház, dramatikus játék – élőszereplős mesefeldolgozás, hangszeres bemutató, koncert /; óvónők bábjátéka.
46
Óvodáskor végén 5-6-7 éves korban: A gyermekek természetes igényévé vált a mesehallgatás, verselés, mondókázás. Kialakult mesetudatuk. Mesekönyvek iránti szeretetük már nemcsak a képek nézegetésében mutatkozik meg, hanem kialakultak a „jó szokások” is: óvják, becsülik a könyveket, ismerik helyét a csoportban és odateszik vissza használat után. A csoport mesekönyve vagy élménykönyve az év során feldolgozott témákhoz kapcsolódik, folyamatosan bővülve az élményekkel, a kedvenc mesékkel, események képeivel vagy illusztrációival, képes-lapozható formátumban. Napindításkor, és a nap folyamán is van lehetősége a gyermekeknek lapozgatni, élményeket, történéseket felidézni belőle. Várják, kérik a mesemondást. Figyelmesen, csendben képesek végighallgatni a hosszabb mesét is, mert a mesei élmények hatására képzeletük, fantáziájuk mozgató ereje segíti őket, hogy az irodalmi művek reprodukálása során átélt érzelmeiket kifejezzék szerepjátékban, dramatizáláskor, saját mese alkotása közben, bábozáskor és rajzoláskor is. Igénylik az ismert mesék, gyermekirodalmi alkotások újrahallgatását. Délutáni pihenés előtt folytatásos mesét, gyermeki mesemondást, altatót és relaxáló zenét is lehet választani a mesekönyvek nézegetése után a gyermekeknek. Ajánlott anyag: 6-8 db vers 6-8 db mondóka 1-2 db verses mese 10-12 db mese, népmese, tréfás mese, tündérmese 3-4 db szólás-közmondás, találós kérdés Az irodalmi élmények hatására gazdagodik szókincsük, fokozódik beszéd-verselési kedvük, megjelennek saját „alkotásaik”/versek, halandzsák, történetek, mesék/. Lehetőség nyílik a gyermekek erkölcsi, esztétikai, intellektuális érzelmeinek fejlesztésére:
a gyermekekben érthetővé válik, majd tudatosul a mesék erkölcsi mondanivalója
magatartási, viselkedési szabályokat, szokásokat sajátítanak el, képesek annak betartására
47
szívesen kezdeményeznek bábozást, bábjátékot, mely során használják a mesében előforduló szófordulatokat, kifejezéseket, szereplők neveit, cselekedeteit, mozgását
a bábozásukhoz elkészítik az újabb bábokat, díszleteket
tréfás mondókák, szólások-mondások és közmondások gyakori vagy alkalomszerű ismételgetése fejleszti a gyermekek humorérzékét, együttes mozgással összekapcsolt játékuk pedig közösségi érzésüket erősíti
az önkifejezéshez szükséges feltételeket megteremtik maguknak: átváltozás kellékei – beöltözős ruhák kiválasztása, mesei kellékek, díszletek megtervezése, készítése óvónői és társak segítségével.
Óvodáskor végére kialakul gyermekeinkben az irodalmi alkotásokhoz fűződő pozitív érzelmi viszonyulás, a könyvek szeretete, amely a későbbi olvasóvá nevelés alapja.
Óvodai művészeti élmények biztosítása a korosztálynak megfelelően:
előadások /bábszínház, dramatikus játék – élőszereplős mesefeldolgozás, hangszeres bemutató, koncert / óvónők bábjátéka
dramatizálás, bábozás testvércsoportnak vagy kisebb gyerekeknek
könyvtárlátogatás / meseposztó előadások /.
8.2.1. Anyanyelvi nevelés: A nyelv eszköze a beszéd. A beszéd emeli fel a felnövekvő embert társadalmi emberré, kora emberévé. Az anyanyelv csiszolása, újítása, tiszta megszólaltatása mindannyiunk ügye. A beszéd a működésben lévő nyelv. A személyiség legfontosabb megnyilatkoztatása. Kialakulása egy folyamat, amely hozzátartozik az egyén fejlődéséhez. A beszéd képességeinek feltételeit örökli az ember, de a kifejező, árnyalt beszédet tanítani kell. Az alapprogram szellemében az anyanyelvi nevelés és a kommunikációs képességek fejlesztése az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű feladat.
48
Cél:
A 3-7 éves gyermek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése.
Spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozása. A beszélő környezetben a metakommunikációs eszközök elsajátítása.
Az olvasóvá nevelés alapjainak lerakása.
Nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatásával az iskolaérettség követelményeinek megfelelni.
Feladat:
Személyi és tárgyi környezet megteremtése, a beszélő környezet biztosítása, melyben a gyermek szívesen, önként megnyilvánul.
Képessé tenni a gyermeket a feléjük áramló verbális és metakommunikációs információk befogadására, megértésére.
Képessé tenni őket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban és metakommunikációs eszközökkel is pontosan és hatásosan ki tudják fejezni, és eközben a beszédszituációhoz és a kommunikációs partnerhez is igazodni tudjanak.
Személyes példaadás, a javítgatás elkerülése, az utánzásra késztető, példaértékű, beszédfonetikai és előadás-technikai eszközökkel megformált óvónői beszéd modellálása.
Az óvónői kérdéskultúra fejlesztése.
A mesekönyvek megszerettetése.
A kompetenciahatárok betartásával a báb terápiás jellegének kihasználása.
Céljaink és feladataink megvalósulásában az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésében hatékony eszköz az anyanyelvi fejlesztő játékok.
Az óvodáskorú gyermekeink játékos formában, élményeket szerezve megismerik az anyanyelvüket.
Minden korcsoport számára úgy válogatunk az anyanyelvi játékok közül, hogy a beszéd minden területét fejlesszük, egyre magasabb szinten: hallásfejlesztő játékok, légző-, fújó-, szívó gyakorlatok (érthető, tiszta beszéd alapja), arc- és ajakgyakorlatok, nyelvgyakorlatok, fonémahallást fejlesztő játékok, 49
mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása, szókincsgyarapító játékok, mondat- és szövegalkotást fejlesztő anyanyelvi játékok. Óvodás kor elején: A
gyerekek
egyéni
fejlettségüknek
megfelelően
szívesen
beszélnek
saját
cselekvésükről, velük megtörtént eseményekről. Ismerik közvetlen /tárgyi és személyi/ környezetükkel kapcsolatos tárgyak, jelenségek nevét, amit nem, azt a „mi ez?”, korszakra jellemző kérdéssel próbálják megtudni. Gondolataikat
képesek
összefüggően
kifejezni,
láncszerű
vagy
szaggatott
szövegszerkesztéssel. A beszédhangokat normális esetben egymástól megkülönböztetve pontosan hallják. Megismerkednek az óvónők által a metakommunikáció /mimika, gesztus, testtartás/ lehetőségeivel, fontosságával az óvodában. Koruknak
megfelelően
hangsúly
és
hanglejtésbeli
hiányosságok
figyelhetők
meg
beszédükben: a mondatok hangsúlyozása esetleges, nem felel meg az érzelem vagy a ritmus által megkívánt hangsúlynak; a kérdő mondatok hanglejtése véghangsúlyos. A magánhangzók és a mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. Az első években az óvodai nevelésben a prevenciót tartjuk fontosnak az anyanyelvi fejlesztésben: 3 éveseknél: – zörejhangok, környezet hangjainak megfigyeltetése, felismertetése - artikulációs, ajakügyesítő és nyelvgyakorlatok gyakoroltatása 4 éveseknél: – hívóképek alapján hangok megkülönböztetése, hangzóészlelés történik - szótagolás gyakoroltatása. Óvodáskor közepén: A gyerekek bátran és szívesen beszélnek. Értik és használják az ismert szavakat akkor is, ha az azokkal jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. A felnőttekhez fűződő beszédkapcsolatukat a „miért?” kérdések sora jellemzi. Gondolataikat érthetően, összefüggően ki tudják fejezni: közölnek, leírnak, mesélnek. Szövegszerkesztésük sokszor összefolyó, tele van ismétléssel. Társaik beszédére képesek odafigyelni, de elvárják, hogy 50
őket is figyelmesen hallgassák végig. Beszélgetések során /gyermek-felnőtt, gyermekgyermek, bábozáskor/ fontos a beszédfegyelem, beszédgátlás alakítása, türelemre nevelés az óvodában. Alkalmazzák már a párbeszéd jellegzetes fordulatait. A beszédmegértés és a beszéd alapfeltétele a magán- és mássalhangzók pontos hallása és tiszta képzése. Ötéves kor előtt még gyakori hangok képzésének összemosódásából, kiejtési nehézségekből fakadó hibás ejtés vagy hanghelyettesítés. De ebben a korban is előfordulhat néhány helytelenül képzett vagy helyettesített hang /pl: r-j /.
Közös érték:
A mese és vers, bábozással, dramatizálással történő feldolgozásához megfelelő kellékek, díszletek, eszközök biztosítása/ projekthez igazodóan/
Szabad bábozás, dramatizálás lehetőségének biztosítása a nap bármely szakában.
Fantázia, képzelet szabad kibontakoztatása.
Óvónői minta nyújtása, a bábozás „tudományának” megismertetése.
Az óvónői és gyermeki bábjáték. /lásd bábfejezetben/
A gyermekek által legkedveltebb mesék gyűjteménye.
Hallható vagy látható jellel a mesére hívogatás.
A nap folyamán a mindenkori nevelési célnak megfelelően történhet a mese hallgatása, és feldolgozása.
Mesesarok, mesekuckó…..
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
Az irodalmi alkotások hatására, szívesen hallgatnak, mondanak verseket, meséket.
Tájékozottak saját és más népek irodalmi alkotásaiban.
Önmaguk is alkotnak mesét, verset, történetet és bátor kiállással adják elő azokat.
A gyermekek nyitottak minden élmény iránt, képesek társas kapcsolatok létesítésére a kommunikáció révén.
Kifejezésmódjukban használják a mese szófordulatait.
Gondolataikat bátran, érthetően, összefüggően, gátlások nélkül tudják elmondani. 51
Választékosan, egész mondattal közlik gondolataikat, a megfelelő nyelvtani szabályokat alkalmazva.
Tisztán ejtenek minden hangot.
Beszédükben minden szófajt, és mondatfajtát használnak.
Helyesen alkalmazzák a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat.
Alkalmazzák a beszédviselkedés szabályait, meghallgatják a felnőtteket, végighallgatják társaik megnyilatkozását.
Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.
Nagycsoportban képesek a gyermekeket halandzsa szövegek, mondókák, egyéni történetek, mesék kitalálására; a csoport saját meséjének /versének, rigmusának/megalkotására, „megírására”.
8.2.2. Bábjáték „Rongy, rongy, te bolond. Teveled meg mit csináljak? Megcsinállak kócbabának, kitömöm a hasadat, bajuszod megfestem, meghúzgálom a hajad, így élünk mi, ketten!” (Gyurkovics Tibor)
A bábjáték a maga sajátos varázserejével olyan komplex módon hat a gyermekre, amelyet ebben az életkorban semmilyen más eszközzel, vagy eljárással nem lehet megismételni. A gyermek életkorának legjobban megfelelő műfaj. A bábjáték műfaji sajátosságai és az óvodás gyermek gondolkodásmódja között számos kapcsolódási pontot találunk. A bábjáték komplex művészet, mely az irodalmat, zenét, táncot, a színjátszást és a képzőművészetet együtt jeleníti meg tökéletes harmóniában. A kisgyermek is komplex 52
módon, az összes érzékszerv bevonásával, ismeri meg a világot, így képes azt befogadni. A bábjáték mindig az akció színpada. A bábu a cselekvésben él, ami mindig minden esetben dramatikus cselekmény. Vagyis mindig történnie kell valaminek, ami feszültséget okoz, problémát jelent, és a cselekvések, történések folyamán az feloldásra kerül. A bábu, így a cselekvésen keresztül tudja fenntartani az érdeklődést, a figyelmet lekötni. A kisgyermekkor sajátja a cselekvésvágy. A gyermek minden történést, eseményt cselekvésben is átél, mégpedig dramatikus (párbeszédes) formában. A bábszínház a „csodák színpada”. Az élettelent teszi élővé, a holt anyag kel életre. Ez az animációs művészet. A kisgyermek játékának legfőbb jellemzője az animációs képesség, a mintha szituáció, ahol „bármiből bármi lehet”. Ez az átváltozás segíti az elvont fogalmak könnyebb megértését. A bábjáték nagymértékben stilizált műfaj. A bábu az ábrázolandó karakternek csak a legjellemzőbb, leglényegesebb jegyeit emeli ki. Az arcberendezés, a mozgás, a hang együttese teljes illúziót kelt. A kisgyermek nagymértékben emocionális, érzelmi beállítottságú. Nála az érzelmi hatások dominálnak. A gyermek beleéli magát a bábhős helyzetébe, azonosul vele, és a cselekménysorral együtt az érzelmek egész skáláját is átéli. A báb stilizáltságával, a kiemelt karakterjegyek megjelenítésével segíti őt az azonosulásban. A bábjáték értékes művészeti élmény, amely esztétikus hatásokon keresztül formálja a gyermeki személyiséget. Nem csoda tehát, hogy óvodánk a művészeti tevékenységei közül kiemelten kezeli a bábjátékot. Cél:
A bábjáték, mint az egyik önkifejezési mód, megszerettetése.
Komplex személyiség fejlesztés a báb, bábjáték nevelő értékének kihasználásával.
A gyermekek anyanyelvi nevelése. Beszédművelés.
Képességek kibontakoztatása. A gyermekek alkotókedvének, fantáziájának gazdagítása.
Esztétikai élménynyújtás. Esztétikai ízlésformálás.
Feladat:
A bábozás feltételeinek megteremtése
Bábjáték alkalmazása a tevékenységekben 53
Az óvónő bábjátéka, „a bábtudomány átadása”
A báb terápiás jellegének kihasználása
Óvónői bábcsoport működtetése - óvodai rendezvények, ünnepek gazdagítása bábjátékkal
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: Már az óvoda épületébe belépve szembetűnő, hogy az itt dolgozók számára fontos a bábjáték. A belső tereket az óvónők, szülők és gyermekek által készített bábokkal, hátterekkel, díszletekkel, kellékekkel díszítjük. Ez az arculat a csoportszobákban is fellelhető. Ezek mindegyikében egy azonos képet mutató, állandó, jól látható és a gyermekek számára is könnyen elérhető helyen - a bábsarokban- biztosítjuk, hogy a bábjáték mindig jelen legyen az óvodás mindennapokban. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a készen vásárolt felnőtt és gyermekméretű kesztyűbábok mellett az óvónő és a gyermek által készített különféle bábtípusok is megjelenjenek. Tárolási módjukat a típusnak megfelelően úgy alakítjuk ki, hogy az bármikor elővehető legyen. A kesztyűbábokat ágasfán, a sík-, bot- és fakanál bábokat vázában, a marionett bábokat felakasztva, a többi bábot pedig polcon tároljuk. Alkalmazkodunk a mindig aktuális projekt témájához, és olyan bábokat helyezünk a gyermekek közelébe, amelyek a feldolgozást segítik. Az eszközök használatának szokásait, rendjét már az óvodáskor elején kialakítjuk, és az életkornak megfelelően folyamatosan bővítjük. A szokások egy eleme minden csoportban megjelenik. A „bábuinduló” a bábozás folyamán mindig elhangzik. Ezen kívül a szertartások csoportonként változhatnak. Fontos szempontnak tartjuk, hogy az adott életkornak, és a jó báb kritériumainak megfelelő bábfajták jelenjenek meg a gyermekek környezetében. A jó báb pedagógiai, pszichológiai, esztétikai követelményeknek felel meg. A jó báb mindig esztétikus: A bábuk jellembeli különbségeit színek és formák szimbolikájával fejezzük ki az esztétikusság megtartásával, hisz nemcsak a pozitív hős szép. A jó bábnak kora van: Megjelenésében magán viseli az életkor jegyeit. A jó báb megfelelő méretű: A gyermekekhez közelebb állnak a kisméretű bábok. Ezzel is jobban érezhetik fölényüket a báb felett. Nagyméretű báb csak nagy térben alkalmazható, elsősorban nagyobb létszámú gyermekcsoportnak szervezett bábelőadás keretében. A jó báb stilizált formában, hangban, mozgásban: Nem egy ember, hanem egész 54
embertípusok legjellegzetesebb vonásait emeli ki, felnagyítja, felerősíti, stilizálja azokat. Így lesz a báb groteszk, kedves, humoros. A stilizáltság a beszéden és a hangon is kell, hogy érződjék, kerülve a túljátszást. Kevésbé a hangszín, mint inkább a beszédtempó változásával jelezzük a figura karakterét. A mozgás stilizálásánál is mértéktartónak kell lenni, de kerülni kell a naturalizmust. Fontos, hogy a bábu és annak hangja és mozgása a stilizálás azonos fokán legyen. A jó báb szimbolikus: A báboknak jellemábrázoló erejük van. Ez a szimbólumvilág a népi hagyományokat őrző mesevilágban lakozik. S mivel ez a gyermekhez közel álló világ már e szimbólumok ismeretében tájékozódik a jellemek sokféleségében. A báb technikája határozza meg, hogy mely korosztálynál mely bábtípusokat használhatjuk a legsikeresebben. Óvodáskor elején:
alulról és felülről mozgatható egyszerű pálcás vagy bot bábok
fakanál bábok
síkbábok
kúp vagy zacskó bábok
ujj vagy gyűszű bábok
termés bábok, csutkabábok
Óvodáskor közepén:
zsák bábok
marionett bábok
Óvodáskor végén:
kesztyűs bábok
maszkos báb
árnyjáték
Igaz a bábjáték főszereplője a bábu, de annak kiegészítő eleme a díszlet, a színpadkép. Funkciója a helyszín, az idő, a miliő megjelenítése, ugyanakkor stílusteremtő is. A bábbal szoros egységben képviseli a képzőművészeti ízlést. Óvodánkban e kiegészítő elemek elkészítéséhez a különböző alapanyagok, szerszámok, segédeszközök egy barkácsolós ládában vagy egy erre kijelölt polcon mindig elérhetők. A kellékek és díszletek elkészítésénél figyelemmel vagyunk a stílustisztaságra, az 55
egyszerűsítés és kiemelés fontosságára, a sokoldalúságra és praktikusságra. Ezek együttvéve segítik a pontos képi megfogalmazást. Megalkotása fantáziát feltételez, de szükség van a belső térképzetre is, hisz a bábu a díszletek alkotta térben mozog. A bábjáték lényege, hogy a játékos egy paraván által takarásban legyen. Ez el is hagyható egyes pedagógiai helyzetekben pl. az óvónő a gyermekek között bábozik szabadon, vagy csak részlegesen takarja a bábot mozgató személyt. Paravánnak bármi felhasználható. Mi arra törekszünk, hogy az könnyen összeállítható és mozgatható legyen a gyermek számára is, illetve elegendő játékteret biztosítson. Olyan drapéria kollekcióval rendelkezik minden csoport, amely semlegesen egyszínű és nem vonja el a figyelmet a bábjátékról, de utal a színpadképre. Az alapkészlet a négy évszak jellemzőit mutatja. Ez bővülhet a bábdarab igényeihez igazított drapériákkal. Ezeket a gyermekek különböző technikákkal, a saját ötleteik alapján is készíthetik. A paraván lehet stabil vagy rögtönzött, és állhat asztalon vagy földön. Ennek megalkotását és kiválasztását is a gyermekek fantáziájára, igényeire bízzuk. A báb mindig érdeklődést keltő inger és érzelmi kapcsolatot teremtő eszköz az óvónő kezében. A bábu az önkéntelen figyelmet hívja elő, így a gyermekek kevésbé fáradnak. Az érzelmi kötődés, a báb-szereppel való azonosulás pedig a játék tartalmának elsajátítását könnyíti meg. De a tanultak ismétlését, gyakorlását, alkalmazását is színessé, változatossá teheti. Így tehát a báb az óvodai élet minden nevelési területén jól alkalmazható és megsegíti a nevelési feladatokat.
A bábjáték alkalmazásának lehetőségeit kihasználjuk, szabályait mindig betartjuk:
Minden esetben szem előtt tartjuk, hogy a báb betöltse esztétikai szerepét.
Csak akkor alkalmazzuk, ha az a módszerek közül a leghatásosabb.
Valamennyi tevékenységi területen használjuk, csak egyes esetekben a funkciója lesz más.
Szem előtt tartjuk, hogy a báb ne vonja el a gyermek figyelmét a megszerzendő információról, élményről.
Mindig a legalkalmasabbnak tartott bábtípust és színteret alkalmazzuk.
A gyermek és a környezete közötti pozitív viszony alakításában feltétlenül használjuk. 56
Erkölcsi nevelési feladatok megoldására mindig elővesszük.
Környezeti témák közül a társadalmi ismeretek feldolgozásánál alkalmazzuk.
Az ismeretek feldolgozását, az élmények kibővítését a bábjátékkal fokozzuk tovább.
Problémafelvetésben, problémamegoldásban is helyet kap vagy egy-egy részfeladat elvégzését is a báb alkalmazásával emeljük ki.
A bábbal való első találkozása és élménye az óvodásainknak az óvodába lépés előtti családlátogatás alkalmával történik. A csoportbáb ellátogat hozzá, ajándékot visz neki. Ez az ismeretség segíti át a gyermeket az első óvodai napon, ahol már ismerősként fogadja a báb. Később ez a báb vezeti be őt az óvodai élet rejtelmeibe, ő mutatja meg számára a folyamatosan kitárulkozó világot és annak érdekességeit. Szabályokat, szokásokat tanít, vigasztal, dicsér. A gyermek állandó társává válik. Az óvodai életben elsősorban az erkölcsi nevelési feladatainkat, a közösségi szokások és csoport hagyományok alakítását segítik meg azok a bábjelenetek, amelyek cselekvés útján sűrítetten jelenítenek meg egy-egy élethelyzetet, egy magasabb rendű erkölcsi tulajdonságot. A tanulási tartalmak átadásában, feldolgozásában, azok ismétlésekor a tanulási folyamatot segítjük meg a bábjáték alkalmazásával. Verselés, mesélés: A báb leggyakoribb felhasználási területe a mesélés, verselés. Minden bábbal előadott irodalmi alkotás színpadi játéknak számít, tehát dramaturgiája van. A gyermeket emocionálisan elő kell készíteni a vers fogadására, amit a báb ad elő, játszik el. Majd a vers 1-2x-i meghallgatása után elbúcsúzik a gyermekektől. Ez a keret mindig rövid és ráirányítja a figyelmet a versre. Bábozásra alkalmas irodalmi anyag a népi-játékaink, felelgetőseink vagy a kérdés-felelet soraira épülő versek, amik jól megjeleníthetők a paraván mögött. A mesék kiválasztásánál is figyelemmel vagyunk a korcsoporttal járó jellegzetességekre. Ezeket a meséket dramaturgiailag átdolgozzuk, hogy a bábszínpadon elsősorban cselekményre és párbeszédre épülő előadás legyen belőle. Óvodáskor elején: rövid, kevés cselekményű mesék Óvodáskor közepén: meglepő fordulatokban gazdag mesék Óvodáskor végén: csodálatos elemeket is tartalmazó mesék
57
Anyanyelvi nevelés: A szép beszéd, a hangok kiejtésének megtanításához kimeríthetetlen ötletforrás a báb. Mivel az előadás csak akkor élvezhető, ha az jól hallható és jól érthető, ezért fontos a gyermekek beszédművelése. Az anyanyelvi gyakorlatok a báb játékosságával nagyszerűen erősítik és kiegészítik egymást. S bár ezek beszédjavító célzatúak, a gyermek részéről ez mindig játék, amelyben feloldódik és észrevétlenül átformálódik beszéde. Közben egy olyan beszédtechnikát is elsajátít, amely a légzés, a hangszín, az artikuláció, és a hangsúlyozás, hanglejtés területein a köznapi beszédtől eltérő, úgynevezett színpadi beszéd. A bábjáték terápiás jellegénél fogva segíti a beszédhibák javítását. A dadogó gyermek szívesen bújik a biztonságot nyújtó paraván mögé. A bábon keresztül vetíti ki vélt, vagy valós sérelmeit. Szorongása feloldódik, sikerélménye által nő önbizalma, miközben átéli a folyamatos beszéd élményét. A pösze gyermekek fejlesztésében az anyanyelvi játékok változatosságát biztosítja, míg a tanulási zavar veszélyeztetett gyermekek esetében a tanulási folyamatot segíti a báb. Ez motiválja a megkésett beszédfejlődésű gyermeket is a helyes kommunikációra, a nyelvi ismeretek alkalmazására, a beszédsémák elsajátítására, alakítva ezzel az egész személyiséget. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A bábjáték és az ének-zene között a ritmus az összekötő elem, ez mindkettő mozgatórugója. A bábjáték nem nélkülözheti a zene hangulatkeltő, felfokozó vagy éppen feloldó, élénkítő, érzelemkeltő, máskor megnyugtató hatását. Fontos szempontnak tartjuk tehát a zenei anyag kiválasztásánál, hogy mikor, miért és mennyi szólaljon meg. A válogatás másik szempontja, hogy milyen zenét használunk. A jó ízlés határain belül a népi, klasszikus, modern zenei anyag közül válogatunk. Emellett az óvodában lévő zörej-, és hangkeltő ritmus hangszereket is elővesszük egy-egy bábjáték során. Minden korosztály legtermészetesebb hangszere az énekhang. Ennek helyes alkalmazása már óvodáskorban nagyon fontos. A ritmikus mondókáktól elkezdve, a kis hangterjedelmű gyermekdalokon át, az egyszerű és világos szerkezetű népdalokig mindent felhasználunk. Ha ezt a bábozás adta lehetőséggel együtt tesszük, akkor észrevétlenül fejlődik a gyermekek ritmusérzéke, énekkészsége, csiszolódik hallásuk. A báb vizuális és a zene auditív élményének együtthatása olyan személyes élményt ad a gyermeknek, amellyel az mélyebb és maradandóbb lesz.
58
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: A gyermekek játékkedvét fokozza, ha ők maguk készíthetik el a bábokat és díszleteket. Maga a báb ebben az esetben csak buzdító, ösztönző szerepet vállal. Az elkészítésük azonban számos lehetőséget nyújt a képességek fejlesztésére. Különböző színű, méretű, minőségű, fajtájú anyagokkal ismerkednek meg, elsajátítják feldolgozásuk technikáját. A gyermekek megtanulnak bánni az eszközökkel. A hozzájuk kapcsolódó higiénés és balesetmegelőző szabályokat a gyakorlatban is alkalmazzák. A munka során érvénysülnek a közösségépítő hatások. A MI élmény erősítésének egyik alkalmazási területe is egyben. Mozgás: Bár a báb alkalmatlan az életszerű mozgás kivitelezésére, a testnevelés és mozgásos tevékenységekbe is bevonjuk. Itt kivételes alkalmakkor jelenik meg. Dicsér, ösztönöz, buzdít, vígasztal, ha arra van szükség Külső világ tevékeny megismerése: Ezen a területen a bábjáték a természeti és társadalmi környezet megismerésében kap szerepet. Elsősorban a társadalmi összefüggések, ok-okozati összefüggések meglátására használjuk. A mindennapi élet problémakörét elbeszélések és a napi életből vett történetek eljátszásával visszük közelebb a gyermekhez. De a bábjáték, a maga sűrítő eszközeivel, a szétszórt tapasztalatok rendszerezésére is alkalmas. (pl. évszakok, stb.) Matematikai vonatkozásban problémafelvető szerepben vesszük elő a bábot. De kérdéseivel, tanácstalanságával a problémamegoldást is segítheti. Munka jellegű tevékenységek: Az óvodai életben a rutinszerű feladatok elvégzését könnyítjük meg a báb jelenlétével, aki alkalmankénti felbukkanásával dicsér, buzdít vagy új munka feladatok begyakorlásánál, végzésénél tanácsaival segít. Tanulás: A bábjáték az alkotva tanulás színtere. Itt szintetizálódik az összes óvodai tevékenységi terület, visszaigazolva az ott tanultak szükségességét. A bábjáték olyan tevékenység, amely mindkét agyféltekét aktivizálja. A báb mozgásba 59
hozásáig számos feladatot kell elvégezni. Tervezni, mérlegelni, kivitelezni kell. De a siker csak akkor adott, ha ezek mellett a képzelőerő, a kreativitás, a fantázia is előkerül. A bábjáték tehát alkalmazható ismereteket kíván és olyan képességeket, amelyek az életre való felkészítés folyamatába pedagógiailag megalapozottan kapcsolódnak be. Valamennyi korcsoportban az első találkozástól a búcsúzásig folyamatosan játszunk a gyermekek előtt. Mindig alkalmazkodunk az egyes korosztályok jellegzetességeihez.
ó v o d á s k o r
e l e j e
gyermeki bábjáték
óvónő bábjátéka
Elindítója az óvónő bábjátéka. A hangsúly ebben a korban a mozgáson van, és nem a tartalmon. A lényeg a funkció öröme, valamit megragadni, rázni, mozgatni. A saját örömére történő bábozgatás után már takarásba is elbújik a gyermek - és bár bábmozgatása még bizonytalan, hangja még alig hallható-, de elkezdődik az igazi játék. Eleinte csak az életkorból adódó játékot folytatja (köszönés, visszaköszönés), később változatos mozgásokat végez a bábbal (ugráltat, fektet, köröz vele…). Ezek a véletlenből adódó helyzetek adnak ötletet a számára, amit szóban is megfogalmaz (táncitánci, hopp-hopp…). A cselekvések között azonban még nincs összefüggés. A gyakorlás által a szavak jelentést kapnak, a mozgás koordináltabbá válik, és a gyermek eljut a ritmus felfedezéséig. Halandzsa nyelven szólal meg, vagy már felfigyel mások beszédére is. Kapcsolatot keres, figyelme a társak felé fordul. Az ügyesebbek már az általunk adott mintát utánozva egyegy mesei cselekményt kiragadva
Ebben a korban a bábozás a felnőtt és a gyermek közös tevékenysége. Az első bábos élményt nálunk a csoportbáb adja. Ezzel teremtjük meg az oldott, bensőséges hangulatot, a családias légkört. A nap folyamán számos apró kis élményt, érzelem megnyilvánulást közvetítünk. Engedjük, hogy megismerjék közelebbről is a báb megelevenedésének titkát. A szemük láttára húzzuk fel a bábot. Szólunk hozzájuk rajta keresztül. Ez felkelti érdeklődésüket, és ez teszi élvezetessé a játékot. Tudják, hogy „nem igazi”, de mivel az élményt a báb cselekvése adja, mégis élőként fogadják el. Ezzel a bábjátékkal szerzik első színházi élményüket. A csoportbábot vagy esetleg annak társait spontán játszatjuk. A nap bármely szakában, szituációhoz kötötten vesszük elő a nevelési feladat megoldását segítve. - beszoktatás - az óvoda megszerettetése - a nevek, jelek megtanulása - a gyermek megszólaltatása - szokások alakítása Ha a gyermekek már jól ismerik a bábot, az ismert mesék dramatizálását is elkezdhetjük. Asztalhoz ülve, a paravántól félig takarva játsszuk el kedvelt meséiket. A meseszövésbe mindig belevesszük a gyermekek közbeszólásait, és a bábok reagálnak rá. Így 60
báboznak.
válik a játék közös alkotó tevékenységgé. Feladataink: Gondoskodunk a célnak legjobban megfelelő bábokról. A gyermeki próbálkozásoknál mindig ott vagyunk, és visszaköszönünk, így ösztönözzük a további megnyilvánulásokra a gyermeket. Olyan játékos helyzeteket teremtünk, amelyben felhívjuk a gyermek figyelmét a szép bábokra. Lehet, hogy csak passzív néző marad, de lehet, hogy ő maga is átveszi a felkínált cselekvést. Ezt azonban soha nem erőltetjük. Hogy a bábjáték idáig fejlődjön nekünk óvónőknek döntő szerepünk van. - Élményeket nyújtunk. - Előkészítjük a szükséges bábokat. - Biztosítjuk az elbújáshoz alkalmas paravánt. - Vállaljuk a meghallgató, beleélő közönség szerepét. A legfontosabbat nyújtjuk a gyermek számára, a jelenlétünket.
ó v o d á s k o r
k
Az ő figyelmük már nem a cselekvésre, hanem a tárgyra - báb, díszlet, kellékek- irányul. Így a spontán bábjáték fokozatosan kiegészül az előre eltervezett dramatizálással. Tartalmilag és technikailag színesebbé válik a bábjáték. Eleinte az előző kor játékát folytatják, de amikor az már nem jelent újat számukra, leállnak. Később változás áll be a gyermekek bábjátékába. Egyre több egyéni önálló gondolat, ötlet szövődik a játékba, a sémákat elhagyva a gyermek magához igazítja a világot. Olyan egyszerű, mindennapi eseményeket játszik el, amelyek számára jelentősek, róla szólnak. Itt kettős szerepet vállal fel. Nemcsak beszél a bábhoz, hanem meg is szólaltatja, váltogatva ezt a két
Még itt is megtartjuk a bábot, a bensőséges kapcsolatot és a nevelési feladatok megoldását segítő eszköznek. (új óvodás fogadása, magasabb erkölcsi tulajdonságok közvetítése, felmerülő problémák bonyolultabb megoldása, játék gazdagítása a báb ötleteivel, nyelvfejlesztő játékok,félelem, szorongásoldás) A paraván mögé tesszük át színhelyünket, amely változatosabb és kellékekben, díszletekben gazdagabb megjelenítést biztosít. Ugyanakkor alkalmazkodunk a korcsoport játékának, a valamit alkotni, jellegzetességéhez. Újabb és újabb bábfajták megjelenésével tartjuk ébren érdeklődésüket, illetve bevonjuk őket a bábok készítésébe is. Ehhez jó hangulatot, időt, helyet, eszközöket biztosítunk. Az elkészítés munkafázisait bemutatva és magyarázva ösztönözzük őket a bábkészítésre. Mindig figyelemmel vagyunk a gyermekek képességeire, és a kudarc 61
ö z e
szerepet. Ez teszi változatossá, gazdaggá a bábjátékát. Nagy örömet okoz számukra, ha maguk készíthetik el a bábokat és a díszleteket, kellékeket.
elkerülése érdekében csak olyan munkafázisokat adunk feladatul, amelyeket el tudnak végezni.
Ebben a korban megnő a gyermekek esztétikai érzékenysége. A színpad egységes képben való látása jellemző rájuk. Érdeklődésük fokozatosan kiterjed a technikára is. Ők már arra a játékszínvonalra jutnak el, amely színházélményt nyújt nézőnek és játékosnak egyaránt. Szívesen játszanak el dramatizált meséket, kerek jeleneteket kötetlen formában. Az utánzó vagy reprodukáló bábjátékban a gyermekek ragaszkodnak az óvónőtől hallott szöveghez, a kellékekhez, díszletekhez. Ebbe a csoportba tartozik a bábtáncoltatás. Itt is megmarad a bábjáték spontán jellege. Ez eleinte a gyermek részéről az egyenletes lüktetés érzékeltetése. A mozgáskultúra magasabb foka a
A humoros jelenetek azok, amelyek örömet adnak számukra és serkentik őket az utánzásra. Ilyen élményeket biztosítunk számukra. Valamint stilizált népviseleti ruhába öltöztetett bábbal, a népi táncainkból ismert alapmozgásokat (ritmus, mozgásmotívumok) stilizált formában adunk elő a gyermekeknek (csárdás lépés, páros forgás, térdrugózás, szűkülő-táguló körmozgás stb.), amelyhez mindig ének vagy zenei kíséret társul. Így alkalmat adunk arra, hogy megismerhessék a bábjáték ezen oldalát is. A rögtönzött, önálló alkotó bábjátékban nem mi irányítjuk a játékot, de érdeklődésünkkel, dicsérettel fokozzuk a játékkedvet. Mi is rögtönözünk ilyen játékot, elsősorban a visszahúzódó gyermekek bevonására vagy szorongó gyermek feloldására.
p e
ó v o d á s k o r
v é
Feladataink: - Bábos élményt nyújtunk, kedvet ébresztve az utánzásra. - Ha szükséges, a báb segítségével keresünk kapcsolatot a visszahúzódó gyermekkel, őt is játékra késztetve. - Esztétikus, vonzó bábokkal invitáljuk őket. - Gyermekméretű bábokat készítünk, és kínáljuk fel a gyermekeknek. - A mesékhez és jelenetekhez megfelelő ember és állatfigurákat helyezünk ki. - A legkedvesebb bábfigurák ruháját folyamatosan frissítjük, hogy ne veszítsen felhívó jellegéből, és esztétikusságából. - A bábkészítésbe bevonjuk a gyermekeket. - Arra törekszünk, hogy a gyermek fokozatosan önálló, alkotó munkát végezzen. - Lelkes beleélő nézőként motiváljuk a gyermeket az önálló, öntevékeny játékra.
Fokozatosan bevonjuk őket a bábkészítés 62
g e
bábszínpadi népi tánc. Bábtáncoltatást előszeretettel nézik és végzik a gyermekek, takarás nélkül is. Így a technikai része is könnyebben elleshető, hiszen ilyenkor nemcsak a kéz, hanem az egész test mozog. Ezt a mozgást veszi át a báb.
rejtelmeibe, és teret adunk az utánzásra a bábjátékban is. Egy újfajta kapcsolat alakul ki köztünk és a gyermek között, amelyet az „ezt csak mi értjük” öröme hat át.
Feladataink: Az eszközök biztosítása mellett közvetett úton segítjük a gyermekek önálló, kötetlen megvalósításon alapuló játékát. A bábjáték A rögtönzött, önálló alkotó minden esetben a képességek sokaságát hozza bábjátékban a gyermek a a felszínre. Az egyikben ügyesebb a gyermek, kezdeményező. A szereplők mindig a a másikban kevésbé. Feladatunk, hogy a meglévő bábokból kerülnek ki. A lehetőségeket kihasználva tovább fejlesszük mese menetét a részvevők (néző és ezeket. Az egyéni képességek mellett azonban játékos) együtt szövik. A nézők a a közösségi képességek alakítását sem hangulatkeltők, az ő reakciói hagyjuk el. (közbeszólásuk, nevetésük) lelkesítik a játékosokat az improvizációra. A gyermek élményeken keresztül ismerkedik a világgal. Ezt az élménykáoszt rendszerezni kell, de van, amikor magára marad. A projekciós bábjáték mesevilága ebben segít, hiszen ebben kedve szerint visszaadhatja élményeit. A gyermekek játszanak és helyettük vallanak a bábok. Megfogalmazza az otthoni élet képeit. Kivetíti vágyait. Kifejezi szorongáson alapuló érzelmi kapcsolatát. A bábjáték tehát a gyermek pszichikus egyensúlyának biztosító szelepe.
A bábjáték diagnosztikai és terápiás eszközként is alkalmazható. Gyermek- és fejlődés lélektanilag is bizonyított, hogy az adott életkorban, a megfelelő bábjátékos módszerek hatására, egy-egy lelki folyamat formálható, gyorsítható és esetenként korrigálható. Fontos tényező, hogy miközben a gyermek bábozik, figyeljük a gyermek játékát, amiből megtudhatjuk, mi az, ami őt a leginkább foglalkoztatja. Erre a gyermek kötetlen bábjátéka, a rögtönzés a legalkalmasabb. Olyan ismeretek birtokába juthatunk, ami után tudatosabban és egyénre szabottan oldhatjuk meg nevelési feladatainkat. 63
A bábjáték leggyakrabban használt terápiás területe a magatartás zavar kezelése. Ez, egyéb „problémás” területekhez kapcsolódva, másodlagos tünetként is felléphet, így kezelése a fő terület megsegítését erősíti. Az egyéni és csoportos bábjátékok az asszocialitás és disszocialitás, a rejtett agresszió, fokozott ingerlékenység, hatalmaskodás, személyesség, ellenségeskedés, de a gátoltság, félénkség, szorongás, bohóckodás, szolgai engedelmesség okainak kiderítését, és azok kezelését is segítik. A terápiás jelleggel alkalmazott bábjátéknál minden esetben betartjuk a három fázist:
Megfelelő feltételeket biztosítunk a probléma eljátszására.
Elegendő időt adunk az indulatoktól való megszabadulásra.
Lehetőséget nyújtunk a pozitív hatások átélésére, felvételére.
Kihasználjuk a csoport adta speciális közösségi erőt is. A pozitív én-erősítés lehetőségét adjuk meg azáltal, hogy a közönség előtt megmutatkozik, szerepel a gyermek. (önbizalom, kötetlen szabad képzelőerő, antipátiák és görcsök feloldása, közösségi kapcsolatok elmélyítése, valamint önkontroll fokozódása, energia-összpontosítás, rejtett pszichikus erők mozgósítása, nehézséggel való fokozott szembesülés) Ugyanakkor itt szembesül az én-formálás negatív oldalával is. (túlzott önbizalom, felelőtlen cselekvés, önimádat, állandó szereplési vágy, közösség fölé való kerekedés vágya, valamint kapcsolatok leépítése, közösségtől való elhúzódás, melynek következménye személyiségtorzulás). A mi feladatunk az, hogy a csoportot autonóm módon működtessük, amelyben nevelési hatásra a magatartási hibák természetes úton kiküszöbölődnek. Hatékony terápiás eszköz a bábjáték a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, a beszédhibás (pöszeség, dadogás, hadarás), a beszédzavaros (megkésett beszédfejlődés), a tanulási veszélyeztetett (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyermekek körében is.
Feloldódnak a beszédgátlások, különösen a dadogó és megkésett beszédfejlődésű gyermekeknél.
Gyakorolják az összefüggő beszédet, a gesztusok és a mimika használatát
Gyakorolják a tiszta beszédet, a megfelelő hangerőt, hanglejtést, hangsúlyt, és beszédtempót.
Fejlődik beszédértésük, beszédprodukciójuk. 64
Kommunikációs eszközeiket informálásra, tájékozódásra, befolyásolásra használják.
Formálódnak szociális képességeik (egymásra figyelés, alkalmazkodás, együttműködés)
A bábok elkészítésekor fejlődnek az írás-olvasáshoz szükséges képességek (finommotorika, szem-kéz koordináció, figyelem, emlékezet)
A bábok mozgatásakor erősödnek a kéz izmai.
A paraván színterén végzett mozgásokkal térérzékelésük, téri tájékozódó képességük fejlődik.
Külön kell megemlítenünk a fogyatékkal élő és a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban szegregált csoportban és integrált formában is fogadunk ilyen gyermekeket. Fogyatékosságuk és sajátosságuk jellegéből és annak mértékéből adódóan a bábjátékot ehhez igazítottan alkalmazzuk.
Pervazív személyiségzavarban szenvedő gyermek esetében kivételesen nem lehet alkalmazni a bábjátékot.
Hallássérült gyermeknél a mese-vers megértését segítjük a bábbal, illetve azok barkácsolása az ép társakhoz hasonlóan fejti ki fejlesztő hatását.
Viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermek esetében a motiválás, a helyes viselkedési formák betartásának erősítésére szolgál.
Látássérült gyermeknél a báb stilizált jegyei (eltúlzott szín, forma, hang, mozgás) késztetik őt a látási képességek gyakorlására. A bábkészítés biztosítja számára a vizuális ingerek sokaságát, és játékos formában a gyakorlás lehetőségét. A báb mozgatása a térképzet fejlődését segíti.
Értelmileg akadályozott gyermek esetében a bábjáték a fejlesztés egyik fontos eleme. Motiváló erejével segíti a verbalitást. Előmozdítja a képzeletvilágukat. A beszéd, a gesztus, a mozgás hármas egysége erősíti a beszédmegértést. Emellett a traumák, környezeti sérülések érzelmi feloldását is segíti.
Beszédfogyatékos gyermek esetében a beszédzavar szorongásból eredő gátlásait építi le a báb. Minden érzékszervet bevonva adja az ingereket, így hatva a beszédkészség fejlődésére. Jellemet és akaratot formáló eszköz is egyben.
Prevenciós vagy korrekciós munkánkkal kapcsolatban minden esetben segítségül hívjuk a kompetens személyt. A logopédussal, gyógypedagógussal, pszichológussal történő konzultáció és gyakorlati megsegítés a fejlesztés hatékonyságát, sikerességét erősíti.
65
Évtizedekre visszavezethető az óvoda lelkes pedagógusaiból álló Margaréta bábcsoport működése. Megalakulásakor célként fogalmazódott meg:
a gyermekek esztétikai élményhez juttatása,
az óvodai rendezvények színvonalának emelése,
az érdeklődő és speciális képességekkel rendelkező óvónők szakmai tudásának szélesítése.
A bábcsoport egy szakvizsgával rendelkező, team vezető által készített éves tematika és munkaterv alapján dolgozik. Évente 2 alkalommal mutatkozik be gyermekközönsége előtt, valamilyen rendezvényhez vagy ünnephez kötötten. Az előadás előkészítése, megszervezése figyelmet érdemlő, összehangolt tevékenység. A bábjáték ebben a formában is művészet, de legfőbb vonzereje az, hogy játék, ebből kifolyólag nem lehet kényszeres. Ebben a munkában feltétlen szükség van az oldott légkörre. Ezekben a munkafolyamatokban az örömszerző és örömosztó tevékenységet éljük meg. A bábcsoport rendelkezik az alapvető feltételekkel. - nagy térbe helyezhető paraván - felnőtt méretű, készen vásárolt kesztyűs bábok - bábdarabokhoz készített díszletek és kellékek - dramaturgiai gyűjtemény - a tagok által, műhelymunkában készített különböző bábtípusok Törekszünk e készlet megújítására, bővítésére, új technikák elsajátítására. Tervezzük egy szakirodalmi és egy bábdarab gyűjtemény összeállítását is. Tervezzük, hogy óvodánk a bábjáték kulturális központjává válik. 2 évente rendezvénysorozatot szervezünk. Szakmai előadások, kiállítások, tapasztalatcserék, játszóházak, műhelyek szervezésével új ismeretek szerzését, egymás megismerését, a szülők megsegítését, a gyermekek szórakoztatását és fejlesztését célozzuk meg. Szeretnénk, ha ez a rendezvénysorozat hagyománnyá válna, amely mélyítené az óvodaközi kapcsolatokat, és erősítené óvodánk közös értékét, a bábjátékot.
Közös érték:
Az óvoda arculatát úgy alakítjuk, hogy az a bábjáték sajátos elemeit tükrözi. (belső terek díszítése) Minden csoportszobában van egységes képet mutató bábsarok. Minden csoport rendelkezik saját bábkollekcióval (felnőtt és gyermek), amelyek egységesen kialakított tárolókban vannak elhelyezve. Használatukhoz kialakított szokásrend tartozik./jelkép/
66
Minden csoportban van paraván, és az azt takaró évszaknak megfelelő drapéria. A bábsarokban találhatóak bábkellékek is. Eszköz, idő, hely, minta- és technikai ismeretek nyújtásával biztosítjuk az önálló, kreatív bábkészítés lehetőségét. A bábozás szertartásai között szerepel a „bábuinduló”. A bábtípusok alkalmazását életkorhoz, és a projekt témájához igazítjuk. Az óvónői bábjáték alkalmazásának szabályait mindig betartjuk. A bábjátékot az óvodai élet minden területén a képességek kibontakoztatásában aktívan használjuk. Élményszerű óvodapedagógusi bábjátékkal mintát adunk az utánzásra, a bábozás technikájának elsajátítására. Jelenlétünkkel, beleélő nézőként segítjük a gyermekeket az önálló bábjátékban. Alkalmat adunk a félelmek, vágyak kijátszására. Terápiás eszközként használjuk a szegregált és integrált keretek között nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Óvodapedagógusok bábcsoportját működtetjük. Hagyományőrző jelleggel 2 évente 3 napos rendezvény sorozatot szervezünk.
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint: 3-4 évesek:
Szöveges leporelló 8-10 db Nagyalakú képeskönyv 3-4 db (állatokról, növényekről, és az élet dolgairól) A gyermek számára jól elérhetően, vállfán, nyitott polcon 4-5 kalap, 2-3 kendő, 2-3 kötény, 2-3 szoknya, 2-3 mellény, 2-3 állatos fejdísz (textilből) Nyitott polcon bábok: 5-6 ujjbáb, 56 csutkabáb,
4-5 évesek:
Képeskönyv, mesekönyv, természet / ismeretterjesztő képeskönyv 10-12 (aktualizálás, folyamatos csere) Gazdagítja a gyermekek mesei könyvtárát a gyermek közösség által kiválasztott kedvenc meséket tartalmazó mesekönyv, melyet a mindennapi mesehallgatás során (pihenés előtt, délutáni játék során) szívesen hallgatják Jelmezek: 3-4 kalap 2-3 mellény 3 különböző színű palást 3 korona 3 fátyol 4-5 hosszú szoknya 3 vállkendő 2 fejkendő
5-6-7 évesek:
Verses könyvek 3-4 db saját verses füzet képes könyvek, népmesék 8 db Folytatásos elbeszélő könyv 2-3 db Óvodás újságok (pl: Dörmögő Dömötör) 2-3 db Szólások, közmondások találós kérdések gyűjteménye A gyermek számára elérhető módon nyitott polcon, vállfán vagy jelmezes kosárban: fejdísz 10-12, farok, fülek, mancsok Jelmezek o kalap 3-4 db o tarisznya 2 db o mellény, bekecs 3 db o palást 3 db o korona 3 db o zsák 2 db o vándor-, furkóbot 1 db o hosszúszoknya 4-5db o vállkendő 2 db o fejkendő 2 db o kötény 2 db o fátyol 3 db 67
5-6 gyűszűbáb, 56 zacskóbáb, 3-4 fakanálbáb Kesztyűbáb óvónői használatra 23 db Saját készítésű báb (óvónő, gyermek)
Állatos fejdíszek o kutya o macska o kakas Kiegészítők o botok o kosarak o zsák o tarisznya o zöld, kék, barna nagyméretű textilek o bokor, fa Arcfesték, tükör Saját készítésű báb (óvónő, gyermek)
Kiegészítők o díszlet kellékek o fák, bokrok o nagyméretű színes textilek Arcfesték, tükrök Anyagában változatos, folyamatosan cserélt bábkészlet. A báb típusának megfelelő bábtartó Változatos (4-5 db) o természetes báb o terménybáb o fakanál báb o kesztyűbáb 10-12 db o … bábok 10-12 db o botbábok 10-12 db o marionett bábok 2-3 o árnyjátékhoz: fehérlepedő, lámpa o mobilizálható báb paraván makett díszletek
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
A gyermekek szívesen használják a bábjátékot az önkifejezés egyik módjaként.
Kialakult ízlésviláguk, esztétikai fogékonyságuk.
A társadalom által elvárt erkölcsi normáknak megfelelően viselkednek.
Kiegyensúlyozott, szorongásoktól mentes, a közösségben aktívan működni tudó személyiségek.
Alkalmazzák a szép magyar beszéd elemeit.
Ismerik a bábozás technikáját, és ezt a fantáziájuk, kreativitásuk bevonásával gyakorolják is.
Rendelkeznek az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges képességekkel.
68
8.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „ A gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a mozgást. A zene és testmozgás szerves kapcsolata: az énekes játék, a szabad ég alatt….ősidők óta a gyermek életének legfőbb öröme..” /Kodály Zoltán/
A zenei nevelés kulcsfontosságú szerepet tölt be a személyiség fejlődésében, mert a gyermeket az érzelmein keresztül a legkönnyebb megközelíteni. Erre jó eszköz az ének, a zene, mely érzéseket, hangulatot tolmácsol. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti érdeklődésüket, megalapozza a zene befogadására való képességüket. Fontos zenei hallásuknak, ritmusérzéküknek, harmonikus szép mozgásuknak a fejlesztése. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A feladatok sikeres megoldása elősegíti a zenei anyanyelv megalapozását, a gyermekek biztonságérzetének a növekedését gátlásai feloldását, közösségi magatartásuk kedvező alakulását, esztétikus, rendezett mozgásuk kialakulását. Cél:
A közös játék és közös éneklés örömének megéreztetése.
A gyermek érdeklődésének felkeltése a zene szépsége iránt:
o a zene megszerettetése, a befogadásra való képességek megalapozása, o zenei anyanyelv ápolása, o zenehallgatással élményhez juttatás. A népdalokon, mondókákon, népi játékokon és gyermek-, néptáncokon keresztül ismerkedjenek meg zenei „anyanyelvünkkel” és kultúránkkal. Az éneklés zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik. 69
Feladat:
Elsődleges feladatunk a fejlesztéshez szükséges feltétékek biztosítása/ megfelelő hely megtalálása, környezet átalakítás, teremrendezés, ideális légkör/
Életkornak megfelelően a különböző zenei képességek, készségek fejlesztése
Az óvónő juttassa a gyermekeket az énekléssel és a zenehallgatással élményekhez, keltse fel zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.
Az énekléssel hozzásegítjük a gyermekeket a zenei emlékezetük, képzeletük fejlesztéséhez, esztétikussá formálódik járásuk, mozgásuk, testtartásuk.
Lehetőséget adunk különböző hangszerekkel élő zenével való ismerkedésre, így formáljuk ízlésüket.
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: Az óvodába bekerülő gyermekekre, nagy hatást gyakorol a személyes kontaktus megteremtése, a testközelség, érintés hatása. A felnőtt személyes támasznyújtását fokozott figyelmét, a hallás, látás tapintás érzékelésének játékos élményét ilyenkor élvezheti / ölbeli játékok, lovagoltatók, simogatók, ringatók, altatók…/ Az óvónő csengő, tiszta éneke a megfelelő pillanatokban megszólaltatva lebilincselően hat a gyerekekre. Nyugtat és egyben bátorságot ad, erősíti a zene iránti fogékonyságot. Óvodánkban biztosítjuk a kötetlen ének-zenei tevékenységek lehetőségét. Nagyon fontos az önkéntesség, a gyermekek szabadon vagy tovább játszhatnak érdeklődéseik szerint. Ezáltal lehetőség van arra, hogy az óvodapedagógus egyszerre csak néhány gyerekkel foglalkozzon egyéni képességeikre figyelve. Mindig a gyermek érdeklődését és aktivitását vesszük figyelembe. A gyermekek játékidőben napközben is énekelgetnek, vagy a maguk kedve szerint, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére. Az óvodában a környezet hangjainak a megfigyelése, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A folyamatos éneklés, mondókázás és zenei képességek fejlesztését nagyban elősegítik a különböző bábok. Az egyszerűbbekkel pl. síkbábok: játszhatunk énekes felelgetős illetve párbeszédes játékot. Röptethetünk pillangót- egyenletes lüktetés gyakorlása, kesztyűs bábok 70
közül kismadár-medve báb magas és mély érzékeltetése. Énekeljünk, mondókázzunk a bábjainkkal tempójuk szerint teknős-őzike; gyors-lassú stb. Az 5-6-7 éveseknél kötelezően tervezzük, szervezzük az ének-zenét, gyermek,- és néptáncot. Még nagyobb kezdeményezést, aktivitást biztosítunk a gyerekek számára. Időjárás függvényében ezeket a foglalkozásokat a szabadban, szabad levegőn végezzük. Az éneklés zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Az egyszerűbb táncmozgások elsajátítása is feladatunk. A zenei nevelés a művészeti nevelés része, amely a gyermekek szép iránti fogékonyságát, nyitottságát fokozza. Értékelő szavaink, viselkedésünk, gazdag ötlettárunk, humoros nyelvi kifejezéseink, képzőművészeti értékeink, dúdoló kedvünk, énekes beszédünk formálja a gyermekek értékítéletét, alkotókedvét. Az alkotókedv létrejöttéhez társul a gyermekek emlékképe, amelyekből táplálkozik. (érzés, hangulat) A zenei nevelés során kiemelt helyet kap az ünnepekre, jeles napokra való készülődés. Ilyenkor a már jól ismert dalokra alaptánclépéseket is tanulnak a gyermekek. Külön hangsúlyt fordítunk a népi hagyományok ápolására. Egy-egy jeles naphoz kapcsolódó népi játékok illetve dal megismerése mindig nagy öröm a gyermek számára. Az improvizatív feladatok megvalósításához sajátos zenei légkör, hangulat kialakítása szükséges. A gyermek, játékos kedvének, képzetének elindítása, a pedagógus ötletei és buzdításai tehetik sikeressé és zenei élménnyé a gyermek számára a játékos rögtönzéseket. Mindennapi éneklésünkbe beleszőhetjük érzelmeinket, mondanivalónkat a gyermekdalok motívumaival fűszerezve, az igényesen válogatott kórtárs művészeti alkotások alkalmazásával. Így az éneklés beívódik a napi teendőinkbe, közös játékainkba, beszélgetéseinkbe. Az énekhang mellett nem feledkezhetünk meg a hangszerek alkalmazásáról sem. Ezek a „zenélő tárgyak” nem csupán színesítik a hétköznapjainkat, hanem a gyerekek megkedvelik, mikor megszólaltathatják ezeket. De nemcsak a kész hangszerek jelentenek nagy örömet számukra, hanem a saját maguk által készítetteknek van „nagyobb értéke „/ különböző csörgők, ritmuskeltő dobok, pengetők, csattogók, stb./ A zenei nevelés jelen van a nap minden pillanatában. Nem ragaszkodunk mereven a megszokott témákhoz, hanem kiaknázva módszertani autonómiánkat készülünk fel a mindennapokra. A zene, amely tulajdonképpen „egy lelki táplálék”, gazdagítja, formálja a 71
személyiséget, belső egyensúlyt teremt, alakítja az ízlést, az értékrendszert. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A gyermekek személyiségfejlesztését, zenei képességeinek kibontakoztatását a differenciálás hatékony módszereit alkalmazva érjük el felzárkóztatás és tehetséggondozás formájában. Zenehallgatásnál nem a megértés a lényeg, hanem az érzelmi befogadás. Az óvodás gyermek számára a legmélyebb benyomást a személyen keresztül szerzett közvetlen zenei előadás, az élő zene jelenti. Ez idegen előadó esetében is fennáll, de ha a szeretett személy énekel neki, jelen esetben az óvodapedagógus, akkor a zenét is szívesebben, nyitottabban fogadja. Az élőzenén túl rendszeresen hallgatunk komolyzenét is. A fejlődés várható jellemzői 3-4 évesek:
magas-mély közötti különbséget;
halk – hangos közötti különbséget, felismerik; beszéden, éneken, zörejen
egyszerű dallamfordulatokat visszaénekelnek
képesek eltérő zörejeket, emberi hangokat, hangszerek hangszínét megkülönböztetni
az óvónő énekét érdeklődve hallgatják
játékos mozdulatokkal érzékeltetik az egyenletes lüktetést
egyszerű mozgással követik az óvónő éneklésének vagy hangszerjátékának tempóváltását
játékos mozdulatokat végeznek egyénileg az óvónővel, kiscsoportban együtt
egyszerű ritmushangszereket használnak
A dalanyag felépítése: Hangterjedelem: s – m , l – s – m , m – r – d , s – m – r – d , d – l, - s, 4-5 évesek:
magas-mély reláció: oktáv és kvint távolságot térben mutatják, dal kezdő hangjának váltását
72
halk - hangos különbséget felismerik; énekelnek, beszélnek, tapsolnak halkan és hangosan,
a jól ismert dalokat szöveg nélkül felismerik dúdolásról és hangszerről
halkan - hangosan énekelnek motívumonként váltva
finomabb zörejeket és egymás hangját felismerik; a természet, a környezet zörejeit megismerik
néhány percig tudnak figyelni az éneklésre, hangszerjátékra, igénylik a dal újrahallgatását
érzékeltetik az egyenletes lüktetést járással és tapssal
dalok, mondókák ritmusát képesek hangoztatni
képesek a tempót tartani, gyorsan és lassan beszélni, énekelni, mozogni
képesek csoporttal együtt egyöntetű mozgásra, esztétikus játékmozdulatok végzésére
használják a dobot, cintányért, háromszöget, maguk készítette „hangszereket”
képesek a motívum hangsúlyának kiemelésére játékos mozdulatokkal; ritmus és dallam visszatapsolásával
képesek dallamfordulatok kialakítására (név, köszönés) motívumokkal.
A dalanyag felépítése: Hangterjedelem: s – m , l – s – m , s – m – d , s - m – r – d , d – l, - s, 6-7- évesek:
halk-hangos, gyors–lassú fogalompárokat megismerik, és együtt gyakorolják
a dallamot felismerik kezdő motívumról vagy belső motívumról
dallambújtatás rövidebb és hosszabb egységekkel, belső éneklésnél is folyamatos tempóban
motívumot visszaénekelnek kitalált szöveggel, csoportosan és egyenként folyamatosan
sokféle zörejt és zenei hangot, ill. egymás hangját felismerik;
hosszabb énekelt vagy hangszeresen előadott dalt figyelmesen meghallgatnak
megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától
dalok, mondókák ritmusát összekapcsolják 73
dallamokat felismernek ritmusról
gyors-lassú különbségét gyakorlatban önállóan is érzékeltetik (tapssal, mozgással, beszéddel
esztétikus együtemű mozgást, változatos térformát, játékos táncmozdulatokat mutatnak be
dobot, háromszöget, cintányért egyéni, változatos módon használnak a dalok előadásához
a motívumhangsúlyt, lüktetést, ritmust kiemelik tapssal, járással, játékos mozdulatokkal
zenei kérdés-felelet játékot rögtönöznek párokban (motívumonként), mondókára dallamot, illetve játék nélküli dalokhoz egyszerű játékot találnak ki, a dallamokhoz saját szöveget, mesét énekelnek
térben mutatják az ismert dallamokat, motívumok dallamvonalát
térben mutatják: magas-mély reláció, oktáv, kvint és terc távolság
A dalanyag felépítése: Hanganyag:
s–m;l–s–m;s–m–d; m–r- d; s–m–r– d;l–s–m–r–d m – r – d – l, ; r - d – l, – s, ; m – r – d – l, - s,
Közös érték:
Napindító beszélgetésnél, a nyugodt légkör megteremtése relaxációs zenével.
Minden csoportban a gyermekek számára elérhető helyen, jelképpel ellátott, nyitott polcon találhatóak a hangszerek.
A helyi óvodai rendezvényeken aktualitástól függően, partnerek bevonásával néptánc bemutató, illetve a szülők bevonásával közös táncház színesíti a programot.
Óvónői hangszerjáték, hangszeres bemutató külsős előadó bevonásával, meghívásával.
Óvónői énekkar – alkalmanként/ Mikulás, Karácsony/
Partnerkapcsolat: Napsugár Gyermekház – néptánc, Kőrösi Cs. S. Ált. Isk. művészeti csoport.
Pihenés előtt óvónői énekkel való altatás, relaxációs zene.
Alkalmanként különböző típusú bábok alkalmazása az ének-zene tevékenységeken.
74
5-6-7 éves korosztálynál kötelezően szervezzük az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenységeket.
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint: 3-4 évesek:
Ütős és ritmushangszerek, zörejkeltő eszközök Óvónő, gyermekek által készített hangszerek Dallamjátszó hangszerek:furulya, metallofon, xilofon audiovizuális eszközök, polcon: CD lejátszó, magnó, CD-k, hangkazetták népi játékok kellékei: 1-2 kalap, 2 kendő, 1 kötény, 1 bot, fejdísz Hangvilla, zenei szakkönyvek, zenei gyűjtemények
4-5 évesek:
Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban Ütős és ritmushangszerek: o 3 db dob o 3 db cintányér o 2 db triangulum o a csoport létszámához igazodó ritmusbot o 2 db különböző csörgő o zörejt keltő tárgyak eszközök: fémből, fából, üvegből o Saját készítésű hang- és ritmuskeltő eszközök o Saját gyűjtésű termések, kövek, magazin Dallamjátszó hangszerek: furulya, metallofon, xilofon Audiovizuális eszközök, polcon: CD lemezjátszó, magnó, CD-k, hangkazetták Népi játékok kellékei: 1 bő szoknya, 1 vesszőkosár, 1-2 kalap, 2 kendő, 1 mellény, 1 kötény, 1 bot Hangvilla, zenei szakkönyvek, zenei gyűjtemények Óvónő, gyermekek által készített hangszerek
5-6-7 évesek:
Nyitott polcon, a gyermek számára elérhető magasságban Ütős és ritmushangszerek: o 3 db dob o 3 db cintányér o 2 db triangulum o a csoport létszámához igazodó ritmusbot o 2 db különböző csörgő o zörejt keltő tárgyak eszközök: fémből, fából, üvegből o Saját készítésű hang- és ritmuskeltő eszközök o Saját gyűjtésű termések, kövek, magazin Dallamjátszó hangszerek: furulya, metallofon, xilofon Audiovizuális eszközök, polcon: CD lemezjátszó, magnó, CD-k, hangkazetták Népi játékok kellékei: 1 bő szoknya, 1 vesszőkosár, 1-2 kalap, 2 kendő, 1 mellény, 1 kötény, 1 bot Hangvilla, zenei szakkönyvek, zenei gyűjtemények Óvónő, gyermekek által készített hangszerek. 75
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
Szívesen és örömmel kezdeményeznek énekes játékokat, gyermek-, néptáncot, népi játékot.
Mernek, szeretnek, és képességeiknek megfelelően énekelnek önállóan és közösen egyaránt.
Képesek a zenei élmény, más népek dalai befogadására, élvezetére.
Ismerik a zenei alapfogalmakat.
Örömmel használják, a saját maguk készítette illetve a csoport rendelkezésére álló egyszerű hangszereket.
A gyermekek mozgása harmonikussá összerendezetté válik a gyermektánc segítségével.
Ismerik az aktuális népszokásokhoz kapcsolódó népi játékokat, énekes játékokat.
8.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka „ A látás új fajtája abban áll, hogy ha figyelmesen nézel egy falat, amelyek mindenféle foltok
tarkítanak, olyan dolgokat látsz meg, amik csak a te képzeletedben születnek meg.” /Leonardo Da Vinci/
Hisszük, hogy minden gyermek vonzódik a vizuális tevékenységekhez adta lehetőségekhez, melynek jóvoltából fejlődik kreatív személyiségvonása, felszabadultan tud alkotni, alakítani, újat létrehozni, rácsodálkozni. A személyiség fejlesztés komplex folyamatában az élmények és tapasztalatok rendszerére építve tevékenységek útján segíti az egyéni képességek kialakulását és formálását. 76
Cél:
A kreatív önkifejezés lehetőségeinek biztosítása az egész nap folyamán. A gyermek tér – forma – színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A vizuális tevékenységek a gyermekek egyéni fejlettségéhez és képességéhez igazodjanak. A gyermekek a vizuális nyelv eszközrendszerét megértsék, s ez által a vizuális kommunikáció révén képesek befogadni az alkotásokat.
Feladat:
A gyermeki alkotó–alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: hely, idő, eszköz. Sokszínű tevékenység formák, a technikák gazdag választékának felkínálása, megismertetése. 3-7 éves korban tervezhető alkotó tevékenység tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése, különböző szervezeti formákon keresztül. A finommotorika fejlesztése, a helyes testtartás kialakítása, a vizuális percepció fejlesztése. Igény alakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai formálására, a szép élményének befogadására. Szülők megnyerése a gyermek, otthoni környezetében az alkotó –alakító tevékenységek feltételeinek megteremtésére, a gyerekek munkájának megbecsülése.(iratgyűjtő, portfólió) A kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: HELY: Állandó vizuális hely kialakítása, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre, e mellett a csoportszoba bármely területén az adott témához kapcsolódva folyhat alkotó tevékenység. Udvaron is biztosítjuk az évszaknak megfelelő lehetőségeket (homok, víz, hó, jég, víz, kréta, stb.). IDŐ: A tevékenységekhez az egész nap folyamán elegendő időt biztosítunk, hogy egyéni szükségleteiknek megfelelően alkothassanak. ESZKÖZ: Méretben, minőségben, mennyiségben a korosztálynak megfelelő eszközöket biztosítunk:
77
Nyitott polcon iratgyűjtő dosszié jellel, névvel, fényképpel Tároló dobozok a különböző eszközöknek fajtánként külön-külön Az elkészült munkákat felhasználjuk az adott játéktevékenységben, illetve lehetőséget adunk a kiállítására.
3-4 éves korban: Az óvónővel együtt játszva ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel és technikákkal. Tapasztalatot szereznek az anyagok (homok agyag gyurma, hó, stb.) alakíthatóságával nyomkodással gyurkálással gömbölyítéssel, sodrással. Lehetőséget adunk, hogy használjanak marokkrétát, zsírkrétát, melyeket nagyméretű papíron nagylendületű mozgással próbálgathatják. Megtapasztalják építés során a tárgyak formáját, alakját, s azt, hogy létre lehet hozni belőle valamit. Felhasználjuk a nagy tér beépítéséhez a csoportszoba berendezési tárgyait, melyekből kuckót, kerítést, utat, autót, vonatot stb. hozunk létre. Barkácsolunk a gyerekekkel terménybábot (gesztenyesünit, makk Marcit stb.) és óvónői segítséggel kedvenc meséjükhöz bábot.
4-5 éves korban: Az alkotó- alakító tevékenységet bővítjük. Az egyéni és közös élményekből fakadó témákhoz megfelelő technikákat kínálunk a gyermekeknek. Ábrázolásukban megjelenik az ember, a környezet, a tárgyak, cselekmények ábrázolása saját elképzelésük alapján. Sokat festünk különböző vastagságú ecsetekkel, megpróbálunk különböző színeket, színárnyalatokat kikeverni, létrehozni. Barkácsolunk termésekből állatokat, embereket, képzeletbeli tárgyakat. Így fejlődik kreativitásuk, fantáziájuk. Képet készítenek fonalból termésekből. textilből, gyűrött, tépett krepp papírból. Építés során próbálkoznak a térbeépítésével, variálásával különböző méretű dobozok, térelválasztó elemek felhasználásával. Próbálkozunk a hajtogatás alapelemeivel. 5-6-7 éves korban: A gyerekek megszervezik maguknak és biztosítják a körülményeket, az adott témához. Az általuk ismert eszközöket és technikákat biztosan alkalmazzák a tevékenységben. Ábrázolásuk változatos színhasználatot és tagoltságot mutat, jellemző a részletező formagazdagság. Már tudnak egyszerű formákat másolni, papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani; munkáik tiszták és esztétikusak. Képalkotásukban kifejezik gondolataikat, 78
élményeiket, elképzelésüket. A téralakításban, építésben már másokkal is együtt működnek. Festenek különböző anyagokra (üveg, géz, karton) különböző technikákkal. Sokféle rajzpályázaton is részt vesznek. A népművészet elemei megjelennek munkáikban. Rácsodálkoznak régen élt és kortárs festők műveire, lehetőség szerint találkozhatnak ma is élő alkotóval. Felfedezik városunk épületeit, megcsodálják szépségüket. Az óvoda-iskola együttműködési terve alapján kiállítást néznek meg, közben felfedezhetik társuk alkotását is.
Közös érték:
Állandó vizuális hely kialakítása, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre, e mellett a csoportszoba bármely területén az adott témához kapcsolódva folyhat alkotó tevékenység.
Főbejárat, csoportszobák, folyosók az adott évszakhoz és témához kapcsolódó díszítése lehetőség szerint a gyerekekkel.
Lehetőséget adunk a családdal közösen készített alkotások bemutatására.
Az 5-6-7 évesek részvétele a Napsugár Gyermekház foglalkozásain előzetes időpontés tevékenységegyeztetéssel a szülők hozzájárulásával.
Alkotó tevékenység megfigyelése munka közben (pl. festőművész, origamit kedvelő, szülő, esetleg szívesen sütő nagymama)
Udvari vizuális tevékenységek lehetőségeinek kihasználása (rajzolás krétával, bottal, festés vizes ecsettel stb.)
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint: 3-4 évesek:
1 db nyitott polcrendszer az eszköztárolásra Rajzgyűjtő dosszié minden gyermek számára (kép, jel, név nyomtatott nagybetűvel) Polc, faliújság a gyermekek alkotásainak elhelyezésére
4-5- évesek:
só, liszt gyurmához agyag natúr és színes gyurma, többszínű tempera, gombtempera 6 db- os vízfesték papírféleségek: hullám, csomagoló, színes papírok A3-as rajzlapok A 4-es rajzlapok
5-6-7 évesek:
vízfesték, tempera színkészlete bővül 5x12 db-os vízfesték, 3x24 db-os tempera különböző vastagságú ecsetek: 6db 6-os és 3–as ecset festőállvány akvarell festék zsírkréta, porpasztell kréta, 79
Fonott kosárban Ecsetek: 6 db 10-es évszakokhoz ecset, 6 db kapcsolódó 8-as ecset termésekkel, apró 6 db gyermekragasztó kavicsokkal, 6 db olló (balkezes is) különböző méretű – különböző méretű vastagságú ágakkal gyöngyök Terepasztal – benne különböző méretű és homok minőségű Tepsi – szóráshoz textíliák (nyomhagyás) különböző méretű Liszt, gríz, mák dobozok, (folyamatosan pótolva) vastag,vékonyfonalak Különböző méretű 12 színű zsírkréta, papírféleségek vastag (celofán, zsírpapír, ceruza alufólia, szalvéta, hurkapálca, fogvájó selyem – hulladék-, krepp-, tafettpapír. Nagy ívű csomagoló papír – folyamatosan pótolva 2-3 nagyméretű lepedő, különböző anyagminőségű textilek 1 tömb agyag Só, liszt a gyurmához Díszítéshez magvak 5-5 doboz gyurma 6 alapszínű tényleges tempera Festőszivacs, parafa dugó 2 db viaszkos vászon Ecsettörlő rongy, víztartó edény 1 doboz marokkréta Aszfaltkréta 2-2 korongecset, pemzli, lapos ecset Ragasztó Nagyméretű gombok – fűzéshez Nagyméretű, nagylyukú gyöngyök agyagból, fából Különböző méretű papírdobozok Bal kezes eszközök szükség
vékony ceruza, 3 oldalú ceruza, filctoll, grafit és színes ceruza gipsz öntőformák tapéta ragasztó különböző vastagságú fonalak, hímző fonalak, tű, gyűszű, színes szalagok különböző dekor gyöngyök – gyöngyfűzéshez 3-as, 4-es, 8-as ágú körmöcske 2-3 szövőkeret bőrhulladék, lyukasztók (bőrözés) linókés, linódarab, linóhenger csempe, üvegdarab – üvegfestés, mozaik szitakeret + 1 kefe íróka, viasz damil, spárga, raffia lyukasztó, kivágó formák, cikk-cakk, hullám olló magvak, száraz tészták, gombok, dugók terepasztal homokkal, földdel, vízzel – aktuálisan papírféleségek: karton rajzlapok, hajtogatós papírok, krepp –, tafettpapír, csomagoló-, hullámpapír, fotókarton, műszaki rajzlap, szalvéta, másoló papír, dekorpapírok.
szerint
80
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne.
Képalakításban, képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Plasztikai munkáikban tükröződik a gyermek érzelme, gondolata, képzelete.
Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak.
A munkáik értékelése során szóbeli véleményt nyilvánítanak. Tudnak beszélgetni az alkotásokról.
Megfelelően tudják használni a tevékenységeikhez, szükséges eszközöket és változatos technikákat ismernek.
Egymás munkáját megbecsülik, vigyáznak az elkészült alkotásokra.
Részt vesznek környezetük díszítésében szépítésében.
Részt vesznek rajzpályázatokon.
8.5. Mozgás „ A mozgás az, amelynek segítségével a gyermekek játékosan, kreatívan, örömmel kísérletezve ismerhetik meg a világot és önmagukat.” /Jean Ayres/
Az óvodáskorú gyermek lételeme a mozgás. Nincs szüksége külön motivációra, hiszen képtelen nem mozogni. A fejlődésének ez az időszaka, mikor legintenzívebben minden külső kényszer nélkül fejleszthető a mozgáskultúra. Ez nem csak a testi nevelés szempontjából 81
fontos, mert a mozgás a beszéd és a gondolkodás fejlődésének, az önismeretnek, a reális énkép kialakulásának alapja. A sokoldalú fejlesztés alapját a motoros képességek alkotják, melyek adottságokra épülnek, és tevékenység közben, gyakorlással fejlődnek. A fejlesztés akkor eredményes, ha a lehetőségekhez képest egyénre szabott, és kellő motiváltságon alapul. Óvodai nevelőmunkánk gyakorlatába rendszerességgel épül be a mindennapi testmozgás. Meghatározó elemként szerepel a gyerekek életmódjának tervezésében és szervezésében, mind a csoportszobában, mind a tornateremben, mind az udvaron. Cél:
A gyermekek egyéni fejlettségi szintjének figyelembe vételével, rendszeres egészségfejlesztő testmozgás lehetőségeinek biztosításával a mozgás szeretetére nevelés, az egészséges életvitel megalapozása, erősítése, pszichomotoros készségek és képességek kialakítása.
Pozitív élmények nyújtásával a gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése.
A tagóvodai specifikumból adódóan a tornaterem és változatos, gazdag mozgásfejlesztő eszközök alkalmazásával, a gyermekek eszközismeretének és mozgáskultúrájának gazdagítása.
Feladat:
Testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) sokoldalú, harmonikus fejlesztése.
A gyermekek mozgás készségének felmérése évente.
A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleteinek differenciált kielégítése érdekében.
Az óvodapedagógus aktív részvétele megfelelő öltözetben a szervezett mozgás tevékenység során.
Mintaadás a mozgás örömének megszerettetésére.
Mindennapos testnevelés: biztosítjuk a helyet, időt, teret, eszközt az életkornak megfelelően a csoport napirendjéhez igazítva.
Az óvoda udvar nagymozgás fejlesztő lehetőségének maximális kihasználása.
82
A csoportszobában, öltözőben, olyan változatos, mobilizálható mozgásfejlesztő eszközök biztosítása, amelyeken a gyermekek természetes mozgásukat fejleszthetik.
A természetes mozgás és a zene összekapcsolása.
Preventív gyakorlatok alkalmazása a kezdődő mozgásszervi elváltozások megelőzésére.
Sportprogram szervezése a szülőkkel együtt.
Mozgástapasztalatok bővítése, változatos mozgásos játékok, sport és versenyjátékok szervezése az udvaron is.
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: A mozgásfejlesztés területei:
Szervezett mozgásfejlesztést a nevelőtestületünk Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában című program elemeit használja fel.
Mindennapos testnevelés
Szabad mozgástevékenység. (játék során, csoportszobában, öltözőben, udvaron)
A tevékenységek megtervezése: A gyerekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a szervezett testnevelések és a csoportszobában, szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választhatnak, részben az óvodapedagógus kezdeményezi, szervezi. Mindennapos testnevelést, mozgásos játékokat tervezünk, szervezünk a nap folyamán. A mozgásigény kielégítését szolgálják a szervezett séták, kirándulások, melyeknél konkrét célt határozunk meg. A mozgástevékenységeket az időjárás figyelembe vételével a szabadban szervezzük meg.
83
Szervezett mozgástevékenység: Óvodánkban a szervezett mozgástevékenység speciálisan az erre kialakított tornateremben, vagy az időjárástól függően a szabadban történik. Felépítése és mozgásanyaga Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában című könyvére épül. A tornaterem állandó heti beosztással működik. A 3-4 és a 4-5 éves korcsoportban a szervezett testnevelést hetente egyszer, az 5-6-7 éves korcsoportban hetente kétszer szervezzük, melyből az egyik, játékos labdatorna a délután folyamán. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, de nem kényszeríthető. A foglalkozás előtt a gyermekek és az óvodapedagógus mozgásra alkalmas, kényelmes ruhába és cipőbe öltözik át. A foglalkozás napján már reggel tornaruhába öltöznek óvodásaink és az a délelőtt teljes egészében a mozgás jegyében telik el. A foglalkozáson fontos szempontnak tartjuk, hogy a gyermekek folyamatosan mozogjanak, a várakozási idő minimális legyen, és egyéni szükségleteinek és képességének megfelelően (öndifferenciálás) végezhessék a különböző mozgásokat. Aktívan részt vesz az óvónő a mozgásos tevékenységekben, a pozitívumokat kiemelve helyes mintaadással ösztönzi a gyermekeket az esztétikus mozgásra. A balesetveszély elkerülése érdekében megismertetjük a gyermekeket a tornaeszközök helyes használatával és a tornatermi szokások, szabályok alkalmazásával.
A 3-4 évesek testnevelési anyaga főleg természetes mozgásokat tartalmaz: járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, melyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Előkészítjük a testséma fejlesztését testrészek ismeretét célzó és tárgyhoz viszonyított testhelyzet gyakorlatokkal, illetve test személyi zónájának alakításával.
A 4-5 éveseknél a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése, az egyensúlyérzék, a szem-kéz és szem-láb koordináció fejlesztése. Kiemelt helyet kap az oldaliság kialakítása.
Az 5-6-7 éveseknél a mozgás és az érzékelés összerendeződésére helyeződik a hangsúly. Az alaklátás, formaállandóság, oldaliság, finommotorika, keresztcsatornák fejlesztésére szervezünk játékokat, gyakorlatokat. Foglalkozás alatt használjuk a különböző vezényszavakat, szakszavakat. Fontos szerepet kapnak ebben az életkorban a verseny és csapatjátékok, hiszen segítik az egészséges versenyszellem kialakulását, fejlesztik a kudarctűrő képességet.
84
Szabad mozgástevékenység: A gyermekek környezetét úgy alakítjuk ki, óvodai életünket úgy szervezzük meg, hogy az jobban megfeleljen játék és mozgásigényüknek. Egész nap biztosítjuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre a csoportszobában-öltözőben és az udvaron egyaránt. Célunk, hogy a mozgásformák minél gazdagabb tárházából választhassanak óvodásaink, melyek az alábbiak: A csoportszobákban, öltözőben is használható mobil tornaszerek, mozgásra inspiráló eszközök: (egyensúlyfejlesztő eszközök, lépegető, trambulin, ugráló labda, Body-roll hengerek, tölcsér, mászóka) a különböző mozgásformák gyakorlási lehetősége mellett a gyermekek kipróbálhatják teljesítőképességük határait. Ehhez megfelelő motivációs alapot teremtenek a rendelkezésükre álló kézi szerek (különböző anyagú és nagyságú labdák, karikák, babzsák, wesco-téglák stb…) A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz, guruláshoz szükséges eszközöket biztosítjuk. ( műanyag mászóka, asztal, óriás henger, torna szivacs) 4-5 éves korban a nagymozgások mellett nagy hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúly érzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötél, karika és a manipulációs barkácsoló tevékenységek. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a hintázó, ringató, pörgő mozgások közben történik. Erre a célra jól használhatók a minden csoportban megtalálhatók az egyensúlyozó tölcsér, lépegető, trambulin, stb…. 5-6-7 éves korban a finommotorika, a térirányok, a téri tájékozódás, és az oldaliság fejlesztése válik hangsúlyossá. Óvodánk udvarán a mászókák, csúszdák, egyéb eszközök a természetes mozgás kielégítését biztosítják. A sporttevékenységek elkülönítése (focipálya, kosárpalánk) a játék- és az egyéb területek (homokozó, hinta, stb.) zavartalan használatát segítik elő. Az óvónő által, 85
rendszeresen kezdeményezett futó-, fogó-, labda és versenyjátékok segítik a gyermekeket, hogy mozgásukkal képesek legyenek alkalmazkodni az állandóan változó környezetükhöz. A gyermekek edzettségét a nyári időszakban a zuhanyozás, mezítláb járás, téli időszakban a szánkózás, csúszkálás lehetőségének megteremtése bővíti. Lényeges a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A gyermekek mozgását csak akkor korlátozzuk, ha társaikra, vagy saját magukra veszélyt jelentenek, illetve mások tevékenységét zavarják. Egészségvédelem-edzés: Az egészséges életmódra nevelés, az egészségmegőrzés, egészségvédelem a betegségmegelőzés szokásainak alakítása kiemelt jelentőségű feladat, ezért igyekszünk a mindennapi élet során minél több tevékenységben megjeleníteni.
A gyermekek szabadban eltöltött idejének maximális megnövelése.
Nyári időszakban a napfürdőzés, mezítláb járás mellett a frissítő zuhany, a pancsolás lehetőségének, téli időszakban az időjárási feltételeknek megfelelően a levegőzés, mozgás biztosítása.
Rendszeres séták, kirándulások szervezésével állóképességük, teherbíró képességük növelése.
A levegő páratartalmának növelése a csoportszobákban
Szülői segítséggel a napi vitaminszükséglet (gyümölcs, zöldség) pótlása
Egész nap folyamán a folyadékpótlás biztosítása
Közös érték:
Új, korszerű tornaterem és a hozzá kapcsolódó szertár, a minőségi eszköztár.
Szülői igénytől függően az óvodáskor végén biztosítjuk a vízhez szoktatás lehetőségét úszómester bevonásával.
Kerékpározás: az óvodáskor elején biztosítjuk a gyermekek számára a méretüknek megfelelő kismotort, pótkerekes kerékpárt és lehetőséget adunk az udvar betonozott területén, az eszközökkel való gyakorlásra.
86
Óvodáskor közepén, már rollerrel bővítjük az eszköztárat és az udvar területén gyakoroljuk a közlekedési szabályokat. A nagyobb korosztály számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy saját kerékpárjukat elhozzák az óvodába, gyakorolják a velük való közlekedést, kezdetben óvónői vezetéssel, az óvoda környékén.
Sportdélután a szülők aktív bevonásával.
A tavaszi jeles napokhoz kapcsolódóan az életkori sajátosságokhoz igazodva, mozgásos közös programok szervezése.
Városi sportrendezvényeken való részvétel.
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint: 3-4 évesek:
4-5 évesek:
5-6-7 évesek:
bordásfal
A 3- 4 éves eszközkészlet
A 3-4-5 éves eszközkészlet
szalag, kendő
kiegészítése:
kiegészítése:
Greiswald készlet
tornapad
színes WESCO
nagy
egyensúlyozó korong
egyensúlyozó rács
egyensúlyozó roller
rugós deszka
kosárlabda kosárral
szőnyeg
guruló labirintus
egyensúlyozó tányér
egyensúlyozó rács
gördeszka
tányérhinta, nyújtó,
zsámoly
maroklabda
trambulin
medicin labda
WESCO szivacs
ugráló kötél
műkavics
fa egyensúlyozó
függőágy
bója
egyensúlyozó tölcsér
lépegetők
ugráló labda
lábmasszírozó henger
tüske labda
hulla-hopp karika
gyűrű Body-roll hengerek
87
gumilabda
WESCO táska készletek
WESCO téglák
babzsák
egyensúlyozó korong
polifóm
kígyókötél
körkötél
taktilis érzékelő korong
ejtőernyő
bújócska cső
önjáró labirintus
óriás gimnasztikai labda
Udvari eszközök: mobil libikóka, csúszda, kismotor, kerékpár, roller, labda, kombinált mászóka, hinta.
labdafürdő
Fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
Szívesen, örömmel végeznek mozgásos tevékenységet
Igényükké válik a rendszeres mozgás.
A kapott utasításnak megfelelően a mozgás kivitelezése pontos.
Testi képességek tekintetében növekszik állóképességük, gyorsabbá, ügyesebbé válnak, fizikai erejük növekszik.
Eszköz használat magabiztos, mozgáskultúrája változatos, gazdag.
Képes korának megfelelő egyensúlyozó gyakorlatokat végezni szereken is. 88
Térben és saját testén biztosan eligazodik, ismeri az irányokat.
Versenyjátékokban betartja a szabályokat. Társas kapcsolatai fejlettek-tudnak egymásra figyelni, elfogadják a csapatjátékban megélt sikereket és kudarcokat.
Tud néhány mozgásos játékot (futó-fogójáték), irányítás nélkül kitartóan játszani.
Mozgása harmonikus, összerendezett. Biztosan tud labdát kezelni.
8.6. A külső világ tevékeny megismerése „ A gyermeket nem tanítani kell, hanem segíteni, felfedezni a világot.” /Montessori Mária/
A környezet megismerése, a spontán felfedezés jelen van minden helyzetben, folyamatban, és áthatja az óvodai élet egészét. A látszólagos spontaneitás tudatos, következetes pedagógiai munkát takar. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeinknek minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre adjunk lehetőséget. Az alkalmazott módszereink segítik a tanulási környezet megteremtését: játék, felfedezés, kísérlet, projektrendszerű tervezés, szervezés, kooperatív tanulás, stb… Ezek igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz, cselekvésre és észlelésre épülnek. Törekszünk arra, hogy amit csak lehet a természetben, élőben figyeltessük és tapasztaltassuk meg. Cél:
A természethez, a szűkebb és tágabb lakókörnyezethez való pozitív érzelmi viszony megalapozása, a szülőföld, a hagyományok, a családi és tárgyi kultúra, valamint a természet értékeinek megismertetése.
A környezetet, a természetet szerető, védő gyermekek nevelése, környezetbarát életvitelre való felkészítés, környezettudatos magatartás megalapozása.
89
A környező világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyainak felismertetése, matematikai tapasztalatszerzés, amelyeket tevékenységeikben is tud alkalmazni.
A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségi szintjének megfelelően magabiztosan tájékozódjanak környezetükben, a közvetlen tapasztalat-, és ismeretszerzés során fejlődjön problémamegoldó képességük, önálló véleményalkotásuk, kommunikációs készségük.
Feladat:
Tudatosan tervezett, szervezett élményszerzés, a gyermekek életkorának megfelelő ismeretszerzés, tevékenységek biztosítása, amelyek során átélik a felfedezés örömét.
A gyermekek érdeklődésére, cselekvési vágyára, érzelmi vezéreltségére alapozva sokoldalú megtapasztalási lehetőségek nyújtása, a kísérletező kedv kialakítása, okokozati összefüggések megláttatása, a megfigyelőképesség, a gondolkodás fejlesztése és az ehhez szükséges feltételek biztosítása.
A lakóhely közvetlen és a tágabb környezet megismertetése, felfedezése a lokálpatriotizmus alapjainak lerakása.
Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a környezettudatos életvitel kialakulásához.
A tevékenységi formákon keresztül a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony alakítása.
A gyermekek meglévő ismereteinek elmélyítése, rendezése, kommunikációs készségüknek és önálló véleményalkotásuknak fejlesztése.
Matematikai ismeretek megalapozása a külvilágról szerzett tapasztalatok feldolgozása során.
Óvodai és csoportos rendezvények szervezése a hagyományoknak megfelelően.
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: A témák szinte kínálják a valóság megtapasztalásának, a játékos cselekedtetésnek a lehetőségét. A szerzett ismeretek az életkor előrehaladásával bővülnek, mélyülnek, s ez lehetővé teszi, hogy a környezet megismerése áthassa a gyermek életét, az óvodai tevékenység egészét. Olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat alakítunk ki, amelyek meghatározzák a gyerekek környezettel való kapcsolatát. A
90
témakörök csoportonként változnak, ezért részletesen nem kívánjuk azokat megjelölni, programunk ajánlásokat tartalmaz 3-6-7 éves korban:
Az óvoda új környezet a gyermek számára. Fontos annak megismerése, elfogadtatása, és megszerettetése. A közvetlen környezet felfedezése, a gyermekre pozitívan hasson, mert általa a gyermek hamarabb befogadja azt, kíváncsibbá, érdeklődőbbé válik, s biztonságérzete hamarabb kialakul. A tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet sokoldalú megismerése csak ezután történhet látogatások, helyszíni megfigyelésekkel.
Tapasztalatokat szereznek az orvos, a védőnő, a betegellátás feladatairól, az egészséges táplálkozásról, arról, hogy mit tehetünk egészségünk érdekében. Tudják megnevezni testrészeiket, tudják és gyakorolják önállóan tisztántartásukat, ismerik érzékszerveiket, funkcióikat, védelmét.
A gyerekek megismerik a közlekedési eszközöket, az alapvető közlekedési-, viselkedési szabályokat, melyeket gyakorolnak, alkalmaznak az óvodán kívül is. A biztonságos kerékpáros közlekedés alapjainak lerakása, már óvodáskor elején megkezdődik, melyre óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk.
A természeti környezet megismerésére leginkább az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik lehetőség. A tapasztalat és élményszerző séták alkalmával megfigyelhető a természet szépsége, az évszakok színei, jelenségei, időjárása, növényei, s a közben gyűjtött termések, kavicsok, levelek fel is használhatóak. Keressük az összefüggést az időjárás és az ember tevékenysége között. A szabadban és a természetsarokban lehetőség van ültetésre, rügyeztetésre, magvak csíráztatására, hajtatására. A természeti élmények elmélyítését zenei, vers-, meseanyag, alkotások kapcsolásával segítjük elő.
A környezetükben lévő háziállatokat természetes lakóhelyükön figyelik meg, /családi ház,
vadaspark,
állatkert
/
ahol
megismerik
életmódjukat,
jellemzőiket,
összehasonlítják az állatok környezetét. Városi gyerekek számára ismeretlen természeti környezetet képek, dia-, videofilmeken mutatunk be / max. 10-15. perc/ terjedelemben.
A gyermekeket foglalkoztató egyéb kérdések terén lehetőséget biztosítunk a téma bővebb feldolgozására, az összefüggések felfedezésére.
Folyamatosan, egyre táguló körökben megismerik a gyerekek lakóhelyük, városuk Szolnok természeti jellegzetességeit, nevezetességeit. Ellátogatnak középületekbe, színházba,
kiállítótermekbe,
múzeumba,
óvodába,
iskolába,
építkezésekhez,
91
vasútállomásra, stb. Megismerkednek a helyi sajátosságokkal, népi hagyományokkal, a családi, tárgyi kultúra értékeivel, szokásaival, megtanulják ezek szeretetét, védelmét.
Környezetvédelem és szelektív hulladékgyűjtés: A természet megbomlott egyensúlyának a helyreállítása nemcsak a szakemberek feladata, már az óvodáskorú gyerekekkel is sokat tehetünk a természet védelmében. A gyerekeket felkészítjük arra, hogy a természet értő, szerető és védő tagjai legyenek. Meg kell, hogy ismerjék környezetünket, ha meg akarjuk védeni a természetet, élhetőbbé akarjuk azt tenni. Szinte észrevétlenül tanulják meg a gyerekek, hogyan óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét. Ahhoz, hogy a gyerekek a jövőben helyesen tudjanak szelektíven hulladékot gyűjteni, meg kell nekik tanítani az anyagok fajtáit. Fontos a gyerekeknek megtanítani az energia, és víztakarékosságot, amely környezetvédelmi szempontból nagyon fontos. Igyekszünk a családokat is bevonni e szemlélet kialakításába./ példaadás/
Matematikai gondolkodásra nevelés: A gyermekek miközben felfedezik környezetüket, olyan tapasztalatok birtokába jutnak, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. A környezet megismerése során matematikai tartalmú ismeretekre tesznek szert. A különböző tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz létre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése.
Az óvodába lépő gyermekek már rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal, ezek olyan élmények, amelyek viszonyokat tartalmaznak. Óvodáskor elején törekszünk arra, hogy a csoportszobán belül szerezzenek mennyiségi, alaki, nagyságbeli tapasztalatokat. Játékeszközeink lehetőséget adnak a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatására.
Később a spontán helyzeteken kívül matematikai tartalmú játékokat tervezünk, mozgással,
cselekvéssel,
szabályjátékokkal,
manipulatív
tevékenységekkel,
problémahelyzetek teremtésével tesszük még színesebbé egy-egy téma feldolgozását.
Tapasztalatokat szereznek a formákról, érzékelik ezt tárgyakon, alapvető mértani testeket megismernek. Térben, majd később síkban tájékozódnak, ismerik az irányokat, a névutókat alkalmazzák.
92
Közös érték:
Az óvodánk nevének, és a csoportok neveinek kiválasztása szorosan kötődik a természethez, az állatokhoz, amelyet a csoportbábok is jól tükröznek: pl. Katica, Csibe, Csiga-biga, stb.
A belső környezet megismeréséhez az óvoda mérete, adottságai miatt / jobb szárnybalszárny, emelet-földszint/ irányjelzőket, kis képeket helyezünk el, ezzel is segítve az óvodában való jobb eligazodást. Csoportjukkal körbejárnak az óvoda épületén belül, megnézik az emeleten és a földszinten lévő helységeket, csoportokat, megismerkednek az ott dolgozó felnőttekkel.
A csoportszobákban kialakított természetsarkok őrzik egy-egy séta, kirándulás "emlékeit", egyben fontos szerepet töltenek be a gyerekek által is elvégezhető egyszerű kísérletek, megtapasztalások terén. Az élősarok növény és állatvilága lehetőséget kínál a folyamatok követésére /csíráztatás, hajtatás, állatgondozás/, ismeretek szerzésére.
Az Őszköszöntő rendezvényünk sokszínű tevékenységei során lehetőséget biztosítunk az évszakhoz kapcsolódóan, a minden érzékszervet megmozgató tapasztalatszerzésre.
A csoporthagyományoknak megfelelően igyekszünk a gyermekek étrendjét minél több nyers zöldség, illetve gyümölcs, napi szinten történő fogyasztásával kiegészíteni, melyet szülői segítséggel biztosítunk. Célunk a nyers zöldségek és gyümölcsök tudatos fogyasztására ösztönzés, az alapos rágásra való szoktatás. A zöldséget, gyümölcsöt a napirendbe iktatva kínáljuk a gyerekeknek.
November az egészség hónapja, amit változatos programokkal színesítünk. A csoportokban hangsúlyozott szerepet kap az egészséges életmódra nevelés. A nagyobbaknak egészségügyi vetélkedőt rendezünk, amely alkalmat ad a megszerzett ismeretek elmélyítésére, rendszerezésére.
Odafigyelünk az egészséges táplálkozásra, lehetőség van a különböző speciális étkezések kielégítésére is. /cukorbetegség, lisztérzékenység, tejérzékenység, diétás étkezés stb./ Nagy hangsúlyt helyezünk a csoporton belüli elfogadásra, a gyerekek életkorának megfelelő tájékoztatására a körükben jelenlévő betegségekről.
A gyermekek edzettsége nagyon fontos számunkra, ezért minden évszakban a lehető legtöbb időt a szabadban töltünk, hogy a gyerekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Biztosítjuk az évszakhoz igazodó változatos játék és mozgáslehetőségeket, séták, kirándulások a napfény, víz és levegő edzőhatását
93
A természetről, élővilágról szóló újságok, könyvek állnak a csoportok rendelkezésére az ismeretek bővítéséhez, rendszerzéséhez, de a gyerekek otthonról, könyvtárból is hozhatnak témához kapcsolódó ismeretterjesztő könyveket, anyagokat.
Az óvoda udvarán a növények gondozása, ápolása, növekedésük figyelemmel kísérése évszaknak megfelelően történik / örökbefogadott fák, virágládák gondozása/
A gyerekek megismerik az óvoda utcáját, közvetlen környezetünket, a Vasútállomás és környékét, Posta, Bölcsőde, iskola, boltok, üzletek, ismerik városunk nevezetes természeti jellegzetességeit, Szolnok építészeti nevezetességeit, épületeit, közintézményeit. A gyermekeket foglalkoztató egyéb kérdések terén lehetőséget biztosítunk a felvetődött témák bővebb feldolgozására.
A közlekedési szabályok elsajátítása során nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyerekek az életkornak megfelelő ütemben ismerkedjenek meg a kerékpározás szabályaival.
A legkisebbek az udvarunk nagy betonos felületén lábbal hajtható kis
motorokkal a játszanak. Óvodáskor közepén, a biztonságos kerékpározás szabályaival ismerkednek, majd, a jelzőtáblák jelentéseivel. Később, kijelölt helyen gyakorolják a közlekedés szabályait már háromkerekűekkel és rollerekkel, az óvodáskor végére pedig óvodásaink magabiztosan kerékpároznak, tisztában vannak a szabályaival, az óvónőkkel elmennek, csendes, kis forgalmú utcákon, védett útvonalon. A közlekedési nap során az elsajátított ismeretek gyakorlati bemutatására is sor kerül, rendőrök felügyeletével.
A Tavaszi Jeles Napok rendezvényein belül, mindig egyre helyezünk nagyobb hangsúlyt: Föld napja április 22, Víz napja március 22, Madarak és fák napja május 10.
Megismertetjük a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével, erre a csoportszobákban megfelelő hulladéktároló edények állnak rendelkezésre.
Évente kétszer papírgyűjtő akciót szervezünk az óvodában, amely a természetvédelmen túl, a takarékossági szokások alapjainak lerakására is alkalmas.
A családokat is bevonjuk a PET- palackok gyűjtésébe, ehhez a kijelölt helyen elhelyezett présgép/ felnőtt-gyermekekkel/való közös használata lehetővé teszi a műanyag palackok tömörítését.
94
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint: 3-4 évesek:
Környezeti – természet sarok Tároló kosarak Csipeszek, nagyítók Ismeretterjesztő könyvek Bogárnéző Kerti szerszámok Színes dobókocka A csoportszoba játékeszközei
4-5-6 évesek: Dominó
Környezeti – termeszét sarok Tároló kosarak Ország-, város térkép Madáretető Csipeszek, nagyítók Földgömb Ismeretterjesztő könyvek Bogárnéző Kerti szerszámok Dobókockák A csoportszoba játékeszközei Mértani testek, sík – mértani lapok Fejlesztő játékok Logikai készlet Színes rúd LOGICO
5-6-7 évesek: Dominó
Környezeti – termeszét sarok Tároló kosarak Ország-, város térkép Madáretető Csipeszek, nagyítók Földgömb Ismeretterjesztő könyvek Bogárnéző Kerti szerszámok Dobókockák A csoportszoba játékeszközei Mértani testek, sík – mértani lapok Fejlesztő játékok Logikai készlet Színes rúd LOGICO
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek érdeklődővé válnak környezetük iránt, életkoruknak megfelelő szintű tapasztalatokkal rendelkeznek az őket körülvevő tárgyi környezetről.
Megismerik a környezetvédelem fontosságát, aktív résztvevőjévé válnak a környezet alakításának.
Biztonsággal tájékozódnak és eligazodnak közvetlen környezetükben.
A környezet megismerése során kialakulnak bennük a kulturált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott normák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok.
A környezet megismerése által elsajátítják az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, a hagyományok ápolása igényükké válik.
Ismeretekkel rendelkeznek a külső világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyairól, összefüggéseiről.
Tapasztalatszerzéseik során fejlődik a gyermekek matematikai érdeklődése, felismerik az ok-okozati összefüggéseket.
95
Problémahelyzetek megoldásával megalapozódik a logikus gondolkodás, kialakul, az önálló véleményalkotás, döntési képesség.
8.7. Munka jellegű tevékenységek
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű tevékenységek. Cél:
Olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek, munkához való viszonyát.
Szívesen vegyenek részt a közösségért végzett tevékenységekben, érezzék, a munka felelősséggel jár.
Kötelességérzet alakítása és a saját és mások munkájának elismerésére nevelés.
Tudjanak együtt, egymáshoz alkalmazkodva, egymást segítve tevékenykedni.
Feladat:
A gyermekek munka jellegű tevékenységeinek korosztályuknak megfelelő, a témák feldolgozásával összefüggő tervezése, a feltételek biztosítása.
A munka eredményének megbecsülése: tisztelje önmaga és mások erőfeszítéseit, kötelezettségvállalás alakítása.
Megismertetjük a gyermekekkel a munkaeszközöket, azok megfelelő használatát, a munka menetének sorrendjét. 96
Megteremtjük az önálló munka lehetőségét, amely hozzájárul, hogy a gyermekek minél többször át tudják élni a munka örömét.
Olyan munkára kérjük meg a gyermeket, amelyet megerőltetés nélkül képes elvégezni: bevonjuk saját környezetük alakításába.
A gyermeket saját magához viszonyított értékeléssel buzdítjuk, segítjük az adott feladat jobb megoldásában, kedvet ébresztünk a további munkához.
Az együttesen végzett munkával, a közösen elért eredmények átélésével segítjük a baráti kapcsolatok alakulását.
A fejlesztés tartalmi lehetőségei: Önkiszolgálás:
Az önkiszolgálásban minden korosztálynál fontos szerep jut. Az óvodáskor elején megismertetjük a gyermekeket saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgáló feladatokkal, azok sorrendjével.
A legkisebbekkel már az óvodába érkezéskor elfogadó, megértő kapcsolatra törekszünk, a dajkák és a „Süni” csoportban a gyógypedagógiai asszisztens tevékeny részvételével alakítjuk ki a szükségletet kielégítő szokásokat. A felnőttek, az óvodapedagógus, a dajka munkavégzése mindig modell értékű. Személyre szabottan adunk segítséget, de csak annyit, amennyi továbblendíti a tevékenységben a gyermekeket, egyéni fejlettségük alapján, differenciáltan.
Később a saját személyükkel kapcsolatos feladatokat kis segítséggel végzik, óvodáskor végére teljesen természetessé válik az önállóság az önkiszolgálásban.
Az étkezéssel kapcsolatos teendők végzése a megfelelő szabályok és szokások alakításával történnek. Óvodáskor végén az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében gyermekeink ebédnél tálcán viszik asztalukhoz az ételt, melyhez biztosítjuk a szükséges eszközöket.
Az óvodáskor elején életkori sajátosságaiknak megfelelően nincsenek felelősök, de a saját személyükkel kapcsolatos tevékenységekben részt vesznek, alkalomszerű munkát végeznek. Részt vesznek a csoportszoba átrendezésében, a rend fenntartásában. Az óvodáskor közepén egyre inkább bekapcsolódnak a környezetük alakításába, megbízatásaik száma növekszik, fokozatosan belép a felelősi rendszer. Óvodáskor végére szeretnek közösen 97
dolgozni, természetessé válik számukra az önálló munkavégzés, a gyermekek maguk is észreveszik, mire van a környezetükben szükség. A feladatokat nagyobb önállósággal, felelősséggel végzik. Az óvónővel együtt részt vesznek az óvodával, a csoporttal kapcsolatos tervezgetésben, elmondják véleményüket, közösen megbeszélik a teendőket. A gyermekek olyan feladatot kapnak, melyet maguk tervezhetnek meg és önállóan végezhetnek el. pl: játékeszközök kisebb javítása, babaruha mosása. A napi élettel kapcsolatos munkák, közösségért végzett tevékenységek:
Felelősi rendszer kialakítása, a felelősök számát a feladatok mennyisége határozza meg. Feladataikat egyre nagyobb önállósággal oldják meg.
A környezetük rendjének, tisztaságának alakítása,/sepregetés, asztaltörlés, díszítés stb./ a mindennapos teendők ellátásában aktívan bekapcsolódnak. A játékok elrakásához, teremrendezéshez a csoportok kialakítják saját hagyományukat./ mondóka, ének, stb./
Salátakészítés, gyümölcs előkészítése, sütés és az egyéb tevékenységek előkészületeiben és menetében, cselekvően, aktívan részt vesznek, elsajátítják az eszközök helyes, balesetmentes használatát.
A kisebb, rászoruló társaiknak segítséget nyújtanak, tiszteletben tartják azok önállósulási törekvéseit.
A gyerekekben kialakítjuk az esztétikus, kulturált terítés iránti igényt.
Eszközök előkészítésében, gyűjtőmunkában szívesen vesznek részt/ Kezdetben a Szülőkkel való szoros együttműködés a hangsúlyosabb, óvodáskor végére azonban a gyerekek iskolára való felkészítésének része az önálló gyűjtőmunka/
Egyéni megbízatások teljesítése, eszközök, tárgyak, üzenetek átadása,/kezdetben csak a közvetlen környezetben, testvércsoportnak, a nagyobbak már az óvoda sajátosságait megismerve –földszint, emelet- távolabbra is eljuthatnak/
A kisebb gyermekekkel az állat-, élősarok gondozása felnőtt segítségével történik, a nagyok már önállóan ápolják, gondozzák kedvenceiket./etetés, tisztítás, locsolás stb./
A csoportok saját virágládájának, sziklakertjének munkálataiban aktívan részt vesznek (locsolás, gyomlálás, veteményezés stb.).
Az évszaknak megfelelő udvari teendőkben közreműködnek (levélsöprés, hólapátolás stb.), az ehhez kapcsolódó gyűjtőmunkában, annak rendszerezésében 98
szívesen vesznek részt, a szabadban lévő állatok (madarak) etetésébe, gondozásába bekapcsolódnak.
Az ünnepi előkészületekben, szervezésben, tervezésben, lebonyolításban (dekorálás, ajándékkészítés, süteménykészítés stb.) a gyerekek aktívan részt vesznek. Kisebb gyermekeknél építünk a tevékenység iránti érdeklődésükre, az óvodáskor végére azonban kialakul a gyermekekben az igény a közösségért végzett, a közösséggel való együttműködésre, amit felelősségtudattal, megfelelő önbizalommal végeznek.
A családok bevonása, a Szülőkkel való együttműködés: Minden olyan munkát, amit a gyermek el tud végezni, végezhesse el otthon is. Előadás és egyéni beszélgetések alkalmával tudatosítjuk azt az elvet, hogy a gyermeki önállóságnak folyamatosan és fokozatosan teret kell engedni. Közös készülődés az ünnepekre / teremrendezés, eszközök előkészítése, takarítás/ Szülők – gyermekek együttes tevékenysége során a Szülő megtapasztalhatja a munka személyiségformáló erejét. Apróbb megbízatások, feladatok,” házi feladatok”, gyűjtőmunka kiadása, ellenőrzése. Közös érték:
Az óvoda adottságai miatt, a gyermekek bevonása az udvari játékok kipakolásába, életkornak megfelelően.
Kerékpárok közös tisztogatása.
Az óvoda udvarán, a csoportok fáinak, virágládáinak, sziklakertjeinek folyamatos gondozása.
Évszaknak megfelelően az udvari teendőkbe bekapcsolódás: hólapátolás, seprés, falevélgyűjtés.
Nagycsoportban tálca használata a déli étkezéskor.
99
A SZVÓ meghatározott eszközlistájának kiegészítése, a Pitypang Tagintézmény által kialakított közös értékrend szerint: 3-4 évesek:
A gyermek saját, személyes felszerelése (törölköző, fogkefe, fogmosó pohár, fésű, hajkefe, iratgyűjtő dosszié, ruhazsák) Ruhakefe, ruhaszárító Két váltás textilterítő Asztalonként szalvétatartó, szalvétagyűjtő tál (kis szemeteskuka) Asztaltörlő Csoportszobában zárt kancsó, poharak tálcán Papír zsebkendő tartó Szemétgyűjtő Seprű, lapát, locsolókanna (gyermek méretéhez igazodó) Udvari eszközök: Gyermekméretű kisásó, gereblye, (csoportonként 3-4 db) kapa Udvari seprű – lapát Kosár, vödör, locsoló Zöldhulladék gyűjtő kosár vagy zsák
4-5 évesek:
a gyermek saját, személyes felszerelése (törölköző, fogkefe, fogmosó pohár, fésű, hajkefe, iratgyűjtő dosszié, ruhazsák) csoportonként ruhakefe, ruhaszárító csoportonként két váltás textilterítő asztalonként szalvétatartó, szalvétagyűjtő tál (kis szemetes kuka) csoportonként asztaltörlő csoportszobában zárt kancsó, poharak tálcán papír zsebkendő tartó szemétgyűjtő napos kötény 5 db a gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát, locsoló kanna Udvari eszközök: gyermekméretű kisásó, gereblye, (csoportonként 3-4 db) kapa udvari seprű – lapát kosár, vödör, locsoló zöldhulladék gyűjtő kosár vagy zsák kosár, vödör, locsoló
5-6-7 évesek:
a gyermek saját, személyes felszerelése (törölköző, fogkefe, fogmosó pohár, fésű, hajkefe, iratgyűjtő dosszié, ruhazsák) csoportonként ruhakefe, ruhaszárító csoportonként két váltás textilterítő asztalonként szalvétatartó, szalvétagyűjtő tál (kis szemetes kuka) csoportonként asztaltörlő csoportszobában zárt kancsó, poharak tálcán papír zsebkendő tartó szemétgyűjtő napos kötény 5 db a gyermek méretéhez igazodó seprű, lapát, locsoló kanna Udvari eszközök: gyermekméretű kisásó, gereblye, (csoportonként 3-4 db) kapa udvari seprű – lapát kosár, vödör, locsoló zöldhulladék gyűjtő kosár vagy zsák kosár, vödör, locsoló
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
Legyen az önkiszolgálásban és a munkajellegű tevékenységek során minden gyermek magabiztos.
A gyermekek szeretnek közösen tevékenykedni, feladatot végezni egymásért is.
A naposi munka során önállóan, esztétikusan tudnak teríteni.
Egyéni, alkalomszerű megbízatásokat szívesen vállalnak. 100
Növény-és állatgondozásban bekapcsolódnak.
Igényükké válik a környezetük tisztaságának, rendjének megőrzése, ebben maguk is tevékenyen részt vesznek.
Felelősséget vállal a saját és mások érdekében vállalt munka elvégzéséért.
Megbecsüli és elismeri saját és mások munkáját.
Észreveszik, milyen munkára van a környezetükben szükség; azt önállóan is el tudják végezni /teremrendezés, barkácsolás… stb./
8.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
Cél:
A gyermek képességeinek kibontakoztatása, személyiségének fejlesztése a művészetek eszközeinek felhasználásával, a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve, az egyéni adottságok figyelembe vételével.
Feladat:
az egyéni adottságokhoz igazodó feladatok kiválasztása, a követelmények igazítása, valamint a gyermek reális fejlesztő értékelése;
a tanulás feltételeinek biztosítása, megteremtése során olyan pedagógiai attitűd alkalmazása, amely személyre szabott pozitív értékeléssel párosul.
művészetek megismertetésén keresztül az esztétikai, erkölcsi érzelmeik fejlesztése, kreativitás erősítése (esetenként különböző művészeti ágak szakembereinek bevonása);
a gyermek közvetlen környezetével kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok nyújtása, természetes környezetben kínálni sok felfedezést, problémahelyzetet, összehasonlítási alkalmat; 101
megfelelő magatartás és viselkedésminták kialakítása óvónői mintaadással.
Az óvodai tanulás az egész nap folyamán az adódó helyzetekben, természetes környezetben, tevékenységekben a gyermek cselekvésein keresztül valósul meg.
A programunkban a személyiségfejlesztés fontos alapelve az individualizálva szocializálás, melyet a projekt rendszerű tanulásszervezéssel maximálisan meg tudunk valósítani. Az óvodában a tanulás a személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja, amely folyamatos és jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Nem csak az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Feltétele és differenciált lehetősége annak, hogy a gyermekek a meglévő fejlettségi szintjükről egyéni tempójukban haladjanak, fejlődjenek. Cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér, eszköz áll rendelkezésükre. A gyermekek megismerik a nevelési folyamat szabályait, és a személyiségüktől függően az időhatárokhoz igazodva betartják azokat. A rugalmas napirendben növekszik a szabad játék szerepe, lehetősége, láthatóvá válik az egyén, s létrejöhetnek azok a társas és emberi kapcsolatok is, amelyekben a gyermekek szociális értékrendje kialakul. A tanulás lehetséges formái az óvodában:
az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),
a spontán játékos tapasztalatszerzés, saját élményű tanulással;
a cselekvéses tanulás komplex feldolgozása;
a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
a gyakorlati problémamegoldás. és feladatmegoldás;
az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.
102
Tanulási tevékenységhez tartozó tárgyi feltételrendszer:
Minden tevékenységi formában valamennyi eszköz a gyermeki megismerést, tanulást segíti.
Elegendő mennyiségben és minőségben állnak a gyermekek rendelkezésére
A gyermekek számára mindig elérhető
Esztétikus, változatos, folyamatosan karbantartott, fejlettséghez igazodó egyéni és / vagy mikrocsoportos fejlesztésekhez kapcsolódó
Folyamatosan frissített, cserélt, az óvodapedagógusok által készített eszközök is biztosítottak
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
A gyermekeink képesek a figyelem összpontosítására.
A tanuláshoz szükséges képességeik kialakultak.
Szociálisan éretté válnak az iskolára.
A gyermek rendelkeznek az alapvető erkölcsi tulajdonságokkal (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség). Jellemző akarati tulajdonságuk az önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat. Szokás– és normarendszere megalapozott.
Gyermekeink nyitottak, érdeklődőek, önállóak, kreatívak képesek probléma megoldásra;
Gondolkodási művelet végrehajtására képes (elemi következtetés, oksági magyarázat);
Élményekkel gazdagodik, ismereteik, tapasztalataik, szókincsük bővül, gondolataikat, véleményüket képesek megfogalmazni.
103
8.8.1. Egyéni differenciált fejlesztési módszerek.
Tagintézményünkben folyó pedagógiai munka és egyben az egyéni bánásmód alapja a tudatosan szervezett, tervezett és működtetett szocializációs folyamatok. Az egyén figyelembe vételét fontosnak tartja nevelő testületünk, hiszen a gyermekeink különböző öröklött adottsággal, más környezeti és nevelői hatások tapasztalataival érkeznek hozzánk. Vagyis nincs két egyforma gyermekünk. Óvodapedagógusaink a családlátogatások után, a megszerzett információkra alapozva törekednek az egyéniségekhez igazítva kialakítani a fogadó környezetet, a befogadáshoz a tárgyi és személyi feltételeket biztosítani. Legfőképp és első lépésként a napirend és heti rend az, ami teret ad az egyéni differenciált módszerek alkalmazására, hiszen eltérőek biológiai szükségleteik, eltérő értelmi képességeik, (életkori sajátosságok, érési folyamatok) családból, bölcsődéből „hozott” tapasztalatok, ismeretek, élmények is más minőségűek, mélységűek, társas magatartásuk, közösség iránti igényük változó, eltérő (pl.: családból érkező kiscsoportos gyermek), más- más érdeklődésük, aktivitásuk. A gyermekek befogadása, megfigyelése és megismerése után tervezzük meg élményszerzések módját, szocializáció intenzív szakaszára feladatainkat és projektjeinket. Törekszünk a gyermeki érdeklődésre építeni, az életkori sajátosságokat figyelembe véve és ezen belül természetesen az egyén érési ütemét. Projekt terveinket heti tervekre bontva a gyermekek érdeklődésére, az egyéni utak megtalálása érdekében tervezzük meg. Éves szinten 10 projektet tervezünk. Néhány év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy ez a minta tár a nevelési év alatt bővülni szokottaktuális élmények és események, gyermeki ötletek megvalósításakor. Vannak olyan tervezett projektjeink is, amelyek nem valósulnak meg- érdeklődés-, és idő hiánya miatt.
104
Nevelőtestületünk szakmai dokumentációjára vonatkozólag azonos értékként fogalmaztuk meg speciális tervezést az egymástól való tanulás lehetőségét kihasználva. /A tudástárba megosztjuk tervezeteinket./
A folyamatos önképzés jellemzi közösségünket. A „Jó gyakorlatok” alkalmával
a látottak felfrissítették módszertani tudásunkat.
Szemléletmódunkat formálták, például elfogadni az egyéni eltéréseket. Beépítjük gyakorlati munkánkba az egyéni sajátosságokkal rendelkező párhuzamos, eltérő módon, testre szabott tanulásszervezést, amely az egyéni fejlesztési tervekben nyomon követhetőek. A tervezeteinkre jellemző, hogy a gyermek egyéni fejlettségéhez mérten adunk feladatokat, ezzel teljesítőképességének maximumát adhatja. Fontosnak tarjuk a sikerélményhez való juttatását az egyéneknek Tervezésünkben az alul-, és a felültervezés, mint gyengeség megfogalmazódott. A továbbképzések ezen a területen is segítségünkre volt: újszerű tervezés, időkerettel való differenciálás, munkaformák változatos alkalmazása, kooperatív tanulásszervezés, csoportalakítási formák bátrabb felhasználása egy- egy téma feldolgozásánál, tervezésénél: napi tervezés a gyermekekkel. kooperativitás gyermek és gyermek között, gyermek és felnőtt között, motiváció fenntartása: óvónői szerepvállalás, gyermeki kíváncsiság kihasználása, probléma feldolgozás, többoldalú megközelítése egy-egy témának. Tudjuk, megtanultuk, hogy az előzőekben felsorolt elemek mind- mind a differenciálás kereteit, módjait adják a pedagógusnak.
105
Óvodapedagógusaink érték azonos szemlélete az egyén differenciálásában a következő pontokba tudnánk felsorolni a teljesség igénye nélkül: a gyermekcsoport és az egyén ismeretéből kiindulva fontos, hogy minden gyermek tűnjék ki valamiben, a rájuk sajátos vonásuknak megfelelően váljanak a közösség tagjává, a játékot, a játékban rejlő feladatokat minden gyermek számára tegyük érdekessé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá, több fokozatban tervezünk, minőségben egy témán belül- játékba integrált tanulás találjanak saját fejlődési szintjüknek megfelelő kihívásokat. Fontos az óvodapedagógus személyisége is a differenciálás szemszögéből. Nevelőtestületünk tagjai tudatosan átgondolt, feltétel megteremtő szerepét soha nem adhatják fel. Óvodapedagógus legfőbb személyiség jegyei a differenciálás szemszögéből:
Ösztönző, modelláló
személyre szebott értékelést ad
támogató figyelemmel fordul a gyermekek felé
partneri viszonyt ápol, szerepet vállal
segítőkész, együttműködésre kész
8. sz. ábra
106
Fejlesztésre váró feladat: -
csoportbáb segítségével egyéni utak megtalálása, motiválás,
-
mosolygós, humor óvónői jelenlét.
Tevékenység oldaláról a differenciálás:
szabadon választott tevékenység
szabon választott és kötelező tevékenységek kapcsolata
óvodapedagógussal végzett közös tevékenység
játék és munka kapcsolata a tevékenységben
képességfejlesztő tevékenység
játék és tanulás kapcsolata a tevékenységben
9.sz.ábra
107
Mivel differenciálhatunk a párhuzamosan szervezett tevékenységek során. a differenciálás tevékenységbeli lehetőségeit ezekben az elemekben látjuk:
Időtartam
Eszközök
Technikák
Tartalom
Követelmény
Szervezeti keretek
Munkaformák
10.sz.ábra 2012-ben elkészült a tagintézményi programmódosításunk, amelynek fontos eleme a szegregáltan nevelődő gyógypedagógiai csoportra vonatkozó pedagógiai programrészünk. Ebben a csoportban a gyermekek sérüléseiből, a fogyatékosság jellegéből adódóan egyénre szabjuk a differenciáló fejlesztési lehetőségeket. Fejlesztésre váró feladat: Süni üzenő füzet működtetése, szülők bevonása az együttnevelés folyamatába, szakemberek
segítségével
az
egyéni
továbbfejlődési
lehetőségek
keresése,
együttműködés.
108
8.8.2. Varázsceruza
Cél:
Olyan nevelési hatásokat biztosítani a 6-7 éves korú óvodában maradó gyermekeink számára, amely a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességekben eltérő fejlettséget mutató területek intenzív fejlesztését szolgálja.
SZVÓ ELEM
A negyedik évre maradó óvódások csoportjai közötti átmenetet segítő szakmai feladatok.
Szocializációs terv, tudatos szakmai felkészülés.
TAGINTÉZMÉNYI MEGVALÓSULÁS
Szakmai beszélgetések a gyermekek előző óvónőivel.
Dokumentumok összegyűjtése, tanulmányozása/fejlődési lapok, mérések/.
„MI ÉLMÉNYEK” szervezése.
Hozott jel megtartása.
Csoportszoba átalakítása a magasabb rendű összedolgozást szolgáló játékokhoz.
Társadalmi témák beépítése.
Délutáni időszak hatékonyabb tervezése.
Délutáni pihenőidő fokozatos rövidítése, majd későbbi elhagyása.
Kötött elemek: irányított beszélgetés, beszélgető kör.
Eszközök alapanyagok még differenciáltabb biztosítása.
Kérdéskultúra átformálása a gondolkodási folyamatok beindításához.
Éves nevelési tervben: önállóságra irányuló széles tevékenységrepertoár.
109
Óvodai tanulásszervezés.
A gyermekek bevonása a csoport szabályainak alakításába.
Több valós problémahelyzet: Tervezett, spontán.
Kivárási szakaszok: pl.: Főétkezésnél bevárják egymást.
A tevékenységrendszer kialakításával lehetőség teremtés a gyermek tervezési, aktivitási, megvalósítási, együttműködési folyamatai gyakorlására.
Kritikai gondolkodás fejlesztése.
Stratégiai gondolkodás fejlesztése.
Értékelési folyamatok vállalási lista alapján, gyermek is értékelhet, ne legyen szubjektív.
Difer, két mérés /október, április/
Portfólió összeállítása; Szülők korrektebb tájékoztatása, gyermekek intenzívebb bevonása.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Az óvodai nevelési folyamat és családi nevelés eredményeként és a gyermek a belső érése, alapján óvodásból iskolássá szocializálódik.
110
9. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése 9.1. „Zeneovi” tehetséggondozó műhely „Ki kicsoda, s ki micsoda, s ki a csoda?” /Deli Éva – Buda Mariann/
Óvodánk a Szolnok Városi Óvodák "gyermekvilág"tehetséggondozó programjának része, amely 2010 óta Tehetségpontként működik, az egyik óvodai decentrum. Nevelőtestületünk felismerte, hogy a társadalmi változások felgyorsulásával a régen működő megoldások már nem felelnek meg az új kihívásoknak. Ez keltette életre 2005. novembertől a kezdetben még "szárnypróbálgatásként", hogy felismerjük, azonosítsuk, érdeklődésüknek megfelelően fejlesszük a zenei tehetségígéreteket. Azonosítás, beválogatás a műhelybe Az intenzív szocializációs időszak alatt, minden 5. életévét betöltött gyermek részt vesz a tehetségazonosításban. Saját óvodapedagógusai a "6 szempont"alapján figyel meg. A tehetséghajlam jegyeit mutató gyermekek esetén az óvodapedagógusok alkalmazzák az „Érdeklődés térképet”, amely megmutatja a tehetséggel összefüggő erősségeit és gyenge oldalát. A szülőket is megkérjük, hogy gyermekükre vonatkozóan is töltsék ki az "Érdeklődés térképet". A kapott eredményeket a csoportos óvodapedagógusok a tehetségondozó műhely vezetőjével együttműködve dolgozzák fel. Ha az "Érdeklődés térkép"módszer bármely intelligencia területen 25 pont feletti eredményt mutat,a gyermek óvodapedagógusa és a tehetségműhely vezető konzultálnak a 111
gyermekgazdagító programban való részvétel lehetőségéről. Amennyiben a gyermek nem került beválogatásra a Zeneovi gazdagító programba, úgy mindennapi tehetséggondozásban vesz részt. A mindennapi tehetséggondozás óvodánk minden óvodapedagógusának feladata. A tehetség hajlamot mutató gyermekek gondozása saját csoportjukon belül, integrált formában történik. A tehetségműhely vezetője és a csoportos óvodapedagógusok évente két alkalommal konzultálnak a gyerekek nyomon követése érdekében. Cél:
Az 5-7 éves korú tehetségre utaló hajlam jegyeit mutató gyermekek komplex azonosítása, gazdagító programban való fejlesztése, nyomon követése. A műhelymunka során a zenei nyelv megismerésével, változatos gyakorlásával, többlet lehetőségek és tartalmak biztosításával támogatjuk a zene, a mozgás, a vizualitás, a gyermeke differenciált személyiségfejlesztését. Zenei és esztétikai élmények létrehozása, közös éneklés, együttes zenélés, hangszeres játék. Belső fantáziakép kivetítése a vizuális és zenei nyelv sokszínű használatával a megjelenő alkotó tevékenységek során, improvizatív mozgással kísért alkotó fázis megjelenítése (zenére mozgás, mozgásos táncjátékok, koreográfia, zenei többletek adása).
Feladat:
A tehetséggondozó műhelyt vezető óvodapedagógus kialakítja a decentrum zenei gazdagító programjához igazodó eszköz és feltételrendszert.
A tehetséggondozó műhelyvezető óvodapedagógus a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal együtt elvégzi a tehetségazonosítást.
A gazdagító program kialakításakor a műhelyvezető témaegységeket tervez, amely magába foglalja a zenei, vizuális, mozgásos tevékenység tartalmi elemeit. A zenei élmények inspiráló hatása indítja be az alkotást, teret adva az önkifejezésnek.
Tudatosan tervezi és szervezi környezete és a művészetek gyermekekre gyakorolt élményhatásait, megteremti a differenciálás, öndifferenciálás feltételeit.
Támogatja, és szükséges mértékben segíti a gyermekek egyéni elgondolásait, a gyermek belső képének, fantáziájának kivetítését, a gyermeki önkifejezést.
Szülőkkel való kapcsolattatás.
Zeneovi gazdagító program bemutatása 112
Nevelési időben szervezett műhelymunka keretében zajlik, hetente egy alkalommal, ahol differenciált tehetséggondozásban vesznek részt a gyermekek. A műhely maximális létszáma 8 fő. A "Gyermekvilág" tehetséggondozó program az alapja, melyet kiegészítünk egyéni képességekhez igazodó tudatos tervezéssel. Szülőkkel való kapcsolattartás formái
Tájékoztató szülői értekezlet
Egyéni tanácsadás (évi 3 alkalommal)
Nyílt órák
Fogadó órák
Teadélután (nyomon követés)
Eszközlista:
Nyitott polcok, gyermek asztal és szék, műhelyláda.
Cd lejátszó, klasszikus és népzenei cd-k. Természet hangjai.
Szoprán furulya, citera, dob, ritmusbot, triangulum, cintányér, csörgő, csörgődob, köcsögduda, kasztanyetta, esőbot.
Tükör, pihe-puha párnák, illatmécses, mesekönyvek, ritmuskotta, hangjegykotta.
Ábrázolás eszközei: különböző minőségű papírok, karton, csomagoló, origami, krepppapír, pausz, merített papír, ceruzák, zsírkréta, szén, porpasztell, tűfilc, tus, ecsetek, festékpaletta, akvarell, üvegfesték, tempera.
Gyurma, puhafa, szerszámok, ollók, kiskés, drótok, spárga, fonalak.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Kibontakoznak a tehetséggondozásban, részt vevő gyermekekben rejlő adottságok, gyorsabb ütemben fejlődnek kortársaiknál,ami lehetővé teszi,hogy érdeklődésüknek megfelelő művészeti iskolában kezdjék meg iskolai tanulmányaikat.
113
9.2. Sajátos pedagógiai arculathoz kapcsolódó gyermeki fejlődés nyomon követése, megfigyelések, mérések
A gyermeki fejlődés nyomon követéséhez és a megfigyelésekhez, mérésekhez a SZVO által használt mérőanyagot használjuk, a SZVO által meghatározott ütemezés szerint.
9.3. Esélyegyenlőséget és társadalmi integrációt segítő folyamatok szabályozása. Amit a tagóvoda a gyermekvédelem, esélyegyenlőség és szociális hátrányok enyhítéséért tesz, a SZVÓ által meghatározott integrációs feladatok tartalmazzák.
114
9.4. „ SÜNI” – KÜLÖNNEVELÉST BIZTOSÍTÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI CSOPORT SZAKMAI PROGRAMJA – INNOVÁCIÓ. Mert minden gyermek egy csoda önmagában, teljesítmények nélkül is. „ /Dr. Gyarmathy Éva/
Óvodánkban integráltan, és egy csoportban szegregáltan is fogadunk sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az óvodai mindennapjaikban a speciális nevelési szükségletek mellett, a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A napirend kialakításánál ügyelünk arra, hogy a fejlesztő foglalkozások mellett a közösségben szervezett tevékenységekben és a szabad játékban is minél több lehetőségük legyen kipróbálni magukat. Ugyanakkor figyelünk arra, hogy a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl őket, fejlesztésük a számunkra megfelelő ütemben és területen valósuljon meg. A nevelőmunkát óvodapedagógus,
gyógypedagógiai
asszisztens,
logopédus,
konduktor,
-
pszichológus,
gyógypedagógus- kollégák együttműködve az óvodai keretekhez és lehetőségekhez igazodva tervezik és végzik prevenciós és korrekciós munkájukat. A sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárásunkat, a gyermek fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, befolyásolja a gyermek terhelhetősége és esetenként társuló fogyatékossága is. Óvodai gyakorlatunk komplex szemléletű, olyan hatás együttesek, amelyek a gyermek testi állapotát, idegrendszeri folyamatait és viselkedését kívánják szabályozni. Alkalmazkodik a gyermek egyéni sajátosságaihoz, sokoldalú tapasztalatszerzésen alapszik és játékos.
115
Alapelvek: Normalizáció elve: Nincs kétféle ember, kétféle életmód, kétféle bánásmód (fogyatékos és ép) csak egyféle van, ami emberhez méltó. A feltétel nélküli elfogadás elve: Vonatkozik mindenkire (intézmény dolgozói, szülők, gyermekek) amely, azonban nem jelenti a kifogásolható cselekedetek feltétlen elfogadását. Esélyegyenlőség
elve:
Az
igényeknek
megfelelő
környezeti
feltételek
megváltoztatására is gondot kell fordítani. Komplexitás elve: Az óvodai nevelés során a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Cél: Az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével elősegítjük óvodásaink sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését. Az érzelmi biztonság megteremtésével az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Speciális szükségletek kielégítése: a hátrányok változatosságának, a gyermek teherbíró képességének és az egyéni nevelési szükségletének figyelembe vételével. Feladat:
A sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása.
Kommunikáció és elemi szociális viselkedések kialakítása.
Elmaradások korrekciója, a korai elemi kézségek és kognitív funkciók alakítása.
Óvodánk alapító okiratában meghatározott SNI-s gyermekek célcsoportjai:
Tanulásban akadályozott gyermekek
Érzékszervi fogyatékosság enyhébb fokban sérült: o hallássérült gyermek o látássérült gyermek o Mozgásfogyatékos gyermekek o Beszédfogyatékos gyermekek 116
o Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartó organikus okra vissza nem vezethető tartó és súlyos rendellenességgel küzdő gyermek o Pervazív személyiség zavarban küzdő gyermekek o A halmozottan fogyatékos illetve középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek
Általános tevékenységi formák Pervazív személyiség zavarban szenvedő gyermekek esetében: Az autizmus-spektrumzavar lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képesség minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas viselkedés, kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Játék: A játéktevékenységgel kapcsolatos alapvető nehézségek a kognitív sérülésből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságból adódnak. Az autizmussal élő gyermek játékfejlődésének egyik sajátossága, hogy gyakorlatilag teljesen hiányoznak belőle a játék szimbolikus és kreatív vonásai helyette, a tárgyakat gyűjtik, sorba rakják vagy annak sajátos tulajdonságaival foglalkoznak.
Érdeklődésük viszonylag szűk körű és gyakran hiányzik
belőlük a természetes kíváncsiság, mereven elutasítják az új dolgokat. Mozgás: Az autizmussal élő gyermekeknél gyakran találunk sztereotip, repetitív mozgásokat, amelyek azonban nem a mozgásfejlődés, sokkal inkább a szociális és kommunikációs fejlődés hiányosságaiból
adódnak.
Mozgásfejlesztésük
célja:
az
esetlegesen
megkésett
mozgásfunkciók, az éretlen koordinációs képességek illetve a szenzomotoros információ feldolgozás fejlesztése. Gyakran mozgásfejlődésük azért marad el, mert hiányzik a kortársakkal játszott és szociális készségeket kívánó társas-mozgásos játékokra való igényük. Ha az autizmussal élő gyermek képes társaival együtt részt venni a mozgás tevékenységben figyelembe kell vennünk, hogy a 117
játék helyzetek hangosabbak, kötetlenebbek, ingerdúsabbak mely problémát jelenthet számára. Nehézséget okoz számukra a sorra kerülés kivárása, az eszköz átadás, megosztás, a társakkal való együttműködés, ezért ezeket csak fokozatosan vezessük be a mozgásfejlesztés során. Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés: Az autizmussal élő gyermekek jelentős része óvodába kerülésekor még nem beszél. Kommunikációjuk sérülésén túl nehézséget jelent számunkra a beszédhangok és az általuk jelölt fogalmak, tárgyak, személyek, események közötti kapcsolat megértése is. Éppen ezért a mese- vers kezdeményezéseken általában nem vesznek részt, ugyanakkor jó mechanikus memóriájuk segítségével egy-egy mese- vers részletet képesek szó szerint visszamondani. A mese- vers megismertetése is csak vizuális segítséggel, tömörített, rövid formában valósítható meg. A kommunikáció fejlesztésének nem ez lesz a leghatékonyabb területe, de ugyanakkor prioritást kell, hogy élvezzen a gyermekek fejlesztésében. A kommunikáció funkcionális használatának megtanítása érdekében a szociális és tárgyi környezetet kell úgy megszervezni, hogy az aktív kommunikációra késztesse a gyermeket. A lehető legtöbb helyzetben tudja gyakorolni a már meglévő készségeket, mert új helyzetben, spontán ritkán alkalmazzák. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: Szimbolikus gondolkodásuk sérülése miatt nem szívesen rajzolnak, ha igen rajzaik sematikusak, esetleg nagyon alacsony szintet tükröznek. A különféle technikák elsajátítása nem okoz gondot számunkra, de az alkotások témája, motívumai egyformák, egysíkúak (gondolkodásuk merevsége miatt). Csak akkor rajzolnak, ha pontos instrukciót kapnak és kötelező nekik az elkészítés. Vannak, azonban olyan autizmussal élő gyermekek is, akik szívesen rajzolnak, vagy festenek, de témaválasztásukat nekik is az egyhangúság jellemzi. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A zenei képességek nem sérülnek az autisztikus fejlődési zavar miatt. A zene komplex módon alkalmazható fejlesztésükben. Egy részt a dallam, a ritmus örömet okoz, és ez által biztonságérzetet teremt számukra, másrészt fontos a szociális és kommunikációs viselkedés fejlesztésében is. Tehát a mondókák, dalok mindennapos része kell, hogy legyen az autizmussal élő gyermekek fejlesztésének, de a körjátékok éppen a társakkal való együtt játszás miatt nehézséget jelenthet számukra. Ugyanakkor vannak gyermekek, akiken bizonyos
118
hangok vagy a túl sok hanginger hatására szokatlan méretű nyugtalanság lesz úrrá. A gyermek ismerete, folyamatos figyelemmel kísérése által azonban ez megelőzhető. Külső világ tevékeny megismerése: A természeti környezet megismertetésekor, egy-két konkrét szempont adásával segíthetjük a gyermeket, hogy a sok információ közül sikerüljön a számára fontosat kiválasztani. Ugyanakkor számos vonatkozó témakör (pl: dinoszauroszok, vihar, vonat, bolygók) tartozhat az autista gyermek speciális érdeklődési körébe, amiről rengeteg pontos információval rendelkezik. Tevékenységeink tervezésénél ezeket feltétlenül építsük be, segítve a társas kapcsolatainak, kommunikációnak fejlődését. Az idő (évszakok, hónapok napszakok..) mint elvont fogalom számukra szinte teljesen érthetetlen. Az idő múlását képi feldolgozással saját személyéhez kötődő eseményekkel tudjuk gyakoroltatni. Ami viszont nagyon fontos az ő esetükben is, a családdal kapcsolatos információk tudatosítása. A családtagok neve, családi események felidézése azonban itt is csak konkrét kérdésekkel, képek segítségével idézhetjük fel. A matematikai tapasztalatszerzés során is egyéni helyzetre és vizuális támogatásra van szükség. A memória játékok, puzzle-k, kártyák hasznos eszköz a matematikai feladatok gyakorlásához a jó vizuális memória igénybe vétele miatt. A számlálás elsajátítása a mechanikusan történik, de a mennyiségek megértése önmagában gondot okoz.
Hallássérült gyermekek esetében: A hallássérült- nagyothalló gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon, olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek a hallás útján történő megértésére nem vagy csak részben képesek. E miatt a korlátozott nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében a gyermek megismerő tevékenysége és esetleg egész személyisége is megváltozhat. Ha a gyermek elsőre nem érti meg a szóbeli közlést, kérést akkor sokat segíthet a megismétlés, átfogalmazás, rá,- illetve bemutatás. Játék: A hallássérült gyermeket az óvodai élet minden tevékenységében részt vesz. A játék területén elvárható az életkorának megfelelő viselkedés. A csoport játéktevékenysége ideje alatt azonban figyelni kell arra, hogy a gyermek milyen hangerejű közlést milyen távolságból hall meg. 119
Mozgás: Motoros képességeik általában hasonlóak az ép gyermekékhez. Számukra is minden mozgásanyag tanítható, még akkor is, ha alacsony nyelvi kompetenciájuk miatt speciális igényekkel, kiegészítésekkel. A kommunikációs akadályok leküzdése a nonverbális jelzések bemutatás, utánzás, testbeszéd, szájról olvasás- illetve a rajzok alkalmazásával valósítható meg. Az egyensúlyi rendszer érintettsége esetén azonban vannak nem űzhető mozgásformák: pl.: gerenda, kerékpározás Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés: Ez az egyik legproblematikusabb terület, mivel a versek, mesék hallás utáni megértése nehézséget okoz számukra. A mesélésnél mindig törekedjünk arra, hogy a gyermek jól halljon és lásson minket.
Az előzetes feldolgozással, illusztrációval, bábozással és többszöri
ismétléssel megkönnyíthetjük a mese megértését. A versek gyakorlásához a szülők segítségét is kérhetjük: fénymásoljuk le a meséket, verseket és ezt már előzőleg megismertetheti a következő mesével, verssel. Elsődleges cél a verbális kommunikáció ösztönzése még akkor is, ha rossz a kiejtésük és beszédük szinte érthetetlen. Ebben az esetben kommunikációnkat kísérhetik gesztusok és nem túlzó mimika is. Akkor biztosítjuk számára a fejlesztő nyelvi környezetet, ha nyelvi szintjét megerősítjük, hiányos közléseit kiegészítjük, és sokat beszélünk hozzá. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: A rajzolás, mintázás, kézi munka területe változatás nélkül alkalmas a hallássérült gyermekek számára és többnyire a képi kifejezés területén meglehetősen jó teljesítményre képesek. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A csoportos foglalkozásokon a hallássérült gyermekek számára a félkör alak a legkedvezőbb, ahol jól láthatja a szemben lévő óvónőt és társait is. Természetesen a hallás-, éneklési készséget fejlesztő játékokból csak keveset értenek meg, de a játékok ritmusát képesek érzékelni. A dalok mondókák megtanulása gyakran nehéz (akusztikus memóriájuk is gyengébb) több gyakorlásra, ismétlésre van szükségük. Ahhoz, hogy mind hosszabb időre sikerüljön lekötni a gyermek figyelmét, segítséget jelent a vizuális szemléltetés (rajz, képsor,
120
tárgy…), Bizonyos hangszerek hangját általában meg tudják különböztetni, és maguk is képesek hangszereket megszólaltatni. Külső világ tevékeny megismerése: A tevékenységek legnagyobb részébe változtatás nélkül is be tud kapcsolódni. Ezek a játékok, tevékenységek képszerűségük miatt általában nagy sikerélményt jelentenek. A háttér ismeretek megértése az alacsonyabb nyelvi kompetenciával rendelkező gyermekek estében nehézségbe ütközik, ugyanakkor utánozni tudják a többi gyermek tevékenységét. Előfordulhat, hogy olyan játékokkal találkozik, amelyeknél változtatást kell alkalmazni pl.: vizes vagy csukott szemmel játszott játékok. Mivel bizonyos távolság után már nem vagy rosszabbul hall, ez gondot okozhat kirándulások, séták alkalmával. Mindig maradjunk mellettünk.
Viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek esetében: A viselkedészavar olyan speciális gyűjtőfogalom, amely mindazon viselkedésbeli módozatokat foglalja magába, amelyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak. A súlyos beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kórosan felfokozott mozgástevékenység vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, a pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy mindezek halmozódása áll. A magatartás-zavaros gyermek feladattudata, ismeretszerzési motivációja gyenge. A velük való foglalkozást egy emberrel szinte lehetetlen jól megvalósítani. Ők saját felügyeletet, saját figyelmet igényelnek. A tevékenységek alatt mindig tartsuk a gyermekkel a szemkontaktust, azt érezze, hogy csak rá figyelünk. Játék: Amennyiben ilyen gyermek van a csoportban, feltétlenül szükséges hogy az aznapi, aktuális érzelmi, hangulati állapotához igazítsuk a játékokat, tevékenységeket. A szabályok közös létrehozása és betartása elengedhetetlen. Mindig ügyeljünk arra, bármilyen tevékenységnél hogy szabálymódosítás mindig csak játék elején van, közben sosem! A magatartás-zavaros, nehezen kezelhető gyereknél a motiválás a legkritikusabb feladat. Próbáljuk úgy szervezni, úgy irányítani, hogy az ő spontán tevékenységén belül fejlesszük tovább a játékot abba az irányba, amerre mi szeretnénk. A magatartás-zavaros gyermekeknél 121
másodlagos tünetként szinte biztos, hogy megjelennek a tanulási zavar bizonyos jelei. Fontos tehát, hogy a játékok, kezdeményezések tervezésekor tudatosan fejlesztendő képesség területekre. Mozgás: A viselkedés zavarral küzdő gyermekek esetében a mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ajánlatos minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra, valamint rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. Minden motoros feladatnál a legfontosabb az ismételt gyakorlás.
A nagy -
mozgásokat célzott testmozgásokkal fejleszthetjük, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Fokozza a hatékonyságot, ha az egymást követő foglalkozásokon azonos mozgássorokat végzünk apróbb változtatásokkal, nehezítésekkel. Az elemi mozgásokra nagy hangsúlyt kell fektetni, mert gyakran előforduló probléma, hogy a mozgásfejlődési lépcsőfokok némelyike kimarad, vagy később jelenik meg. Ezt mindenképpen pótolni, korrigálni kell. Addig ne másszon a padon, amíg a földön sem biztos és nem pontos a mászása. Ugyanez igaz minden elemi nagymozgásra is (kúszás, mászás, csúszás, ugrás, futás). A vesztibuláris rendszerre ható forgások, pörgések beindítják a gyermekek öngyógyító mechanizmusát, ezeket fontod gyakran alkalmazni, de oda kell figyelni ki az, aki egyáltalán nem vállalkozik ilyen jellegű mozgásra, és ki az, aki képes túl sokat pörögni. A labda jól használható mert vizuális támpont, megköti a gyermek figyelmét, kénytelen csak az eszközre figyelni. Vigyázni kell azonban, hogy ne legyen túl nehéz a feladat, ugyanis hamar feladják, amennyiben meghaladja a képességeiket Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés: A magatartásproblémás gyermekeknél bár teljesen eltérő lehet a kommunikációs szint, a társas együttműködés fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a nyelvi készségek fejlesztése, a beszédpercepció, beszédmegértés területén tapasztalható hiányosságok, lemaradások enyhítése, még bőbeszédű, gazdag szókincsű gyerekek esetében is. A mese, vers az ő óvodai mindennapjainak is szerves része kell, hogy legyen de, csak akkor lehet hatásos, ha nem követelünk tőle egy helyben ülést. Adhatunk neki óriáslabdát, de legalább a kezébe valami apró játékot, amit morzsolgathat. A vers visszamondását tőle ne kérjük számon, vagy csak úgy, ha több gyerek mondhatja 122
Az anyanyelvi játékok: a mindennapi társas érintkezés, helyzetekhez alkalmazkodó kommunikációs formák alkalmazása - köszönés, megszólítás, kérdezés, válaszadás, üzenet átadása- a szövegalkotási képesség fejlesztésére az aktív, passzív szókincsbővítésre és a helyes artikuláció kialakítása épüljenek. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: A gyermekek többségének komoly gondjai vannak a rajzolással. Nehezen élik meg a teret, azt pedig síkba levetíteni még nehezebb. Sokszor türelmük sincs leülni rajzolni, és a többszöri kudarc még inkább elveszi kedvüket a vizuális tevékenységektől.. Bevihetünk azonban a csoportszobába egy álló táblát, amelyre a gyerekek állva firkálhatnak. A szekrények nagy felületére csomagolópapírt ragaszthatunk, erre rajzolhat zsírkrétával, filctollal is, amely erős színe miatt kedveltebb. A lényeg, hogy minél nagyobb felületen élhesse meg a rajzmozgást. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Az énekes játékok alkalmat adnak a sikerélmény átélésére azoknak is, akik más játékban alárendelt szerepet kapnak. A dalos játék nem hoz látványos eredményt, de nem idéz elő kudarcot sem, mert a szabályban vétett hibát az ének, a folyamatosság feloldja Szorongó gyermekeknél a zenére való kreatív mozgásnak gátlásoldó hatása van. Azoknál, akiknél sokszor nyílt agresszivitás tapasztalható, a feszültségek levezetését érhetjük el. Ehhez speciálisan összeválogatott zenei anyagot használjunk: kis intenzitású, szelíd muzsikát egyre erősebb, gyorsabb intenzitású zenék követnek, majd amikor elérik a csúcspontot, lelassulnak, csendesednek. A zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik, segítik újra átélni a pozitív és negatív élményeket, az éneklés, a mondókázás, a mozgás örömét Külső világ tevékeny megismerése: Az ismeretszerzés feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Csak akkor tudnak jól bármit is végig csinálni, ha valaki ellenőrzi őket, ha megakadtak, magyaráz, vagy segít, és türelmesen megvárja, amíg a gyerek eljut a megoldásig. Az élő és élettelen környezet megismerése és védelme állandóan jelenlévő fejlesztési tartalom az egész nap folyamán. Lehetőség van arra, hogy a gyermekek érdeklődésétől, egyéni képességeitől függően újra és 123
újra mindig más mélységben járják végig a témákat. Vannak azonban olyan gyerekek is, akik a durva, agresszív viselkedésben élik ki magukat, náluk vigyázni kell tárgyak, az élőlények épségére. Látássérült gyermekek esetében: Nehézséget az jelenti e gyermek nevelésében, hogy sajátos nevelési igényeinek kielégítéséhez különleges pedagógiai segítséget igényelnek, illetve hogy mekkora látásmaradvány teszi még lehetővé a látáson alapuló kultúrtechnikák elsajátítását, és az ismeretszerzés elsődleges eszközeként történő használatát (akár segédeszközzel is). Fontos a gyengénlátók és különösen az aliglátók számára a környezet adaptációja. Tájékozódásukat segíti, biztonságukat növeli a falfelületek éleinek, az üvegajtók felületének, esetleges oszlopoknak,a lépcsők korlátainak, az első és utolsó fokok élének élénk – lehetőleg sárga – színnel való jelölése. Óvodába kerüléskor és minden alkalommal, amikor a kisgyermek számára ismeretlen, új környezetbe kerül, nem maradhat el számára a terep bemutatása, megismertetése, a feltűnő támpontok megfigyeltetése, a veszélyes helyek kijelölése. Játék: Az óvodában használt játékok, eszközök a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően színesek, viszonylag nagyméretűek, megfelelnek a gyengénlátó gyermekek többségének, a rosszabbul látók számára azonban fontos a nagyobb, de nem túlságosan nagy méret az erős kontúrok, a csekély részletezettség. Ezeket, a szempontokat figyelembe kell venni az eszközök beszerzése során, és szükségessé válhat a játékok adaptációja is. Ez jelentheti a képeknek, társasjátékok tábláinak a kontúrozását vékonyabb vagy vastagabb tollal, más eszközzel, esetleg más eszközök éleinek, fontosabb vonalainak jelölését színes szigetelőszalaggal. Az ő játékában is megtalálható a gyakorló, konstruáló, a szerep- és szabályjáték. Ezek fontossága, időbeli aránya és tartalmi súlypontja azonban eltérő lehet ép látású társától: a gyakorló és konstruáló játék gyakoribb, szerepe a fejlődésben tovább tart, a szerepjáték tartalma is más, mások az átélhető elemei. Ügyelni kell arra is, hogy a látássérült gyermek számára néhány hétköznapi játékhelyzet is veszélyforrás lehet. Azoknál a szembetegségeknél, amelyeknél fennáll a retinaleválás veszélye, minden erőlködés, nagyobb haspréssel járó mozgás kiválthatja azt, ezért tilos: például a súlyosan rövidlátó gyermekek nem fújhatnak léggömböt. A gyengénlátó gyerekek többsége – bár korántsem mindannyian! – szemüveges, a szemüveget ne vegye le magáról a kisgyermek, mert akkor még meglévő csekély látásától is megfosztjuk, és ez sokkal nagyobb balesetforrás lehet,mint az, hogy a 124
szemüveg kerete esetleg megsérti az arcát. Az óvodai nevelés során még nem dől el biztosan, hogy az aliglátó gyermekek számára mi lesz az ismeretszerzés optimális formája, ezért számukra egyszerre kell biztosítani a látásos élményeket és az auditív és taktilis ingereket is. Mozgás: A látássérült gyermekek számára több szempontból is nagy a mozgás jelentősége: a környező világ felfedezése, megismerése is a mozgás révén, a járás megtanulásával gyorsul fel számukra. Mozgásnevelésük legfontosabb területei gyengénlátóknál és aliglátóknál a látássérülés másodlagos következményeinek megelőzése, korrekciója és a látásnevelés, vagyis a meglévő látás maximális használatára való törekvés. A nagymozgások terén vannak olyan képességek, amelyek nagy valószínűséggel elmaradottak korosztályuk átlagához képest: gyenge
izomerő,
átlagon
aluli
állóképesség,
koordinálatlan
mozgás,
bizonytalan
egyensúlyérzék, rossz térérzék (mélységérzékelés), elmaradott finommotoros mozgás, lassabb mozgási reakció, gyenge tájékozódási képesség. A mozgásos bátortalanság terén segítséget nyújthatunk: egy-egy mozdulat, gyakorlat bemutatásakor a gyermek mögött álló felnőtt segítse (így a később önállóan elvégzendő mozdulatokat gyakorolhatjuk vele)! Az ép látású óvodásnál nagy jelentőségű utánzás helyébe a vak gyermek mozgásnevelésében a „vezettetés” kerül. A gyakorlatok, játékok ismertetésekor ügyeljünk rövid, pontos elmondásukra, különösen akkor, ha a gyermek még nem ismeri jól testrészeit, a térirányokat. Az önálló járás, futás gyakorlása állandó hangforrás (beszéd, taps, dobbantás, ritmushangszerek stb.) felé történjen, először felnőttel, egy-két társsal s csak ezután egyedül. „előbot” (pl. nagyméretű tornakarika, talicska) is segítheti, ezt maga előtt tolva nem üti meg magát egy esetleges akadálynál, bátrabban mer mozogni. Fontos, hogy a gyermek jól ismerje a mozgásos játékra kijelölt helyszínt, ezért ott adjunk jól látható támpontokat, a berendezésen lehetőleg ne változtassunk! Bizonyos szembetegségek esetében mindenféle mozgás végezhető, de vannak olyan szembetegségek, amelyek esetén bizonyos mozgásformák, gyakorlatok végzése tilos! Ezek a következők: a nagy zökkenéssel járó ugrások, a fejet érő rázkódások (labdajátékok kemény labdával), a fordított testhelyzetben végzett gyakorlatok és a fej mélyre kerülésével járó feladatok felülés stb.), és nehéz tárgy (pl. medicinlabda) vagy társ cipelése (pl. a gólya viszi a fiát játék) a fokozott erőkifejtéssel és préseléssel járó gyakorlatok (függeszkedés, felülés).
125
Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés: A látássérült gyermekek számára fontos a mese, szívesen hallgatják, vissza is tudják idézni. Az irodalom és az anyanyelv nevelési területei a látássérült kisgyermekek esetében alig térnek el az óvodában a társakétól. Néhány tényezőt azonban figyelembe kell venni: hogy a látássérült gyermekek kevesebb tapasztalattal, ismerettel rendelkeznek, mint társaik, gyakran használnak olyan szavakat, amelyek mögött nincs tartalom, vagy ugyan van elképzelésük az említett dologról, de ez felszínes, esetleg torzult lehet. Mindezek miatt a számára ismeretlen fogalmakat, szavakat nem elegendő verbálisan elmagyarázni a számukra. Amikor csak lehetséges, meg kell teremteni a lehetőséget, hogy minél több érzékszervével megvizsgálhassa, megismerhesse azokat, így kapva teljes képet a világról. Bár a beszédfejlődés terén ez a sérüléstípus viszonylag kevés elmaradást okoz, mégis gyakori, hogy a gyermekek szókincse szűkös, az általuk ismert szavak mögött pedig hiányos vagy torzult a tartalom. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: A finommozgások, a látás-mozgás koordináció, a téri tájékozódás terén a sérült látású gyermekek nagy többségénél elmaradás van. Számukra a vizuális nevelés, a látásos képességek tudatos fejlesztése, amelynek központi szerepe van ebben a korban. A látási tréning óvodáskorú gyermekek esetében a szemműködés funkcióinak játékos gyakoroltatását a megfelelő ingerek biztosítását jelenti, ahol a játékos, motivált gyakorlás nem maradhat el. Eszközei között az egyik legfontosabb a nagymennyiségű vizuális inger biztosítása. A fejlesztést szolgálja minden olyan játék, amelyet szét lehet szerelni, össze lehet rakni, egymásba, egymásra, egymáshoz lehet illeszteni, a célzó, dobó, gurító játékok, nagyobb térben a képek nézegetése, konstrukciós játékok összerakása, mozaikjátékok, gyöngyfűzés, minden olyan tevékenység, amelyhez éleslátásra van hasznos elfoglaltság lehet. Sok gyengénlátó gyermek nem szeret rajzolni, kudarcai vannak, amelyek elkedvetlenítik. Tapintatos segítséggel és megfelelő, erős nyomatú eszközök biztosításával segíthetjük a rajzkészség fejlődését, amikor a sokoldalú tevékenység már kialakította a mozgásindítást, a célzó mozgást. A gyengénlátó gyermeket tanítani kell rajzolni, mert ez nemcsak önkifejezésük egyik fontos eszköze, hanem az írástanulás előfeltétele.
126
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A súlyosan látássérült gyermekek óvodai nevelésében külön hangsúlyt kap, az énekzenei nevelés. A hallás- és ritmusfejlesztő más készségeket is fejlesztenek: fejlődik a mozgásés tájékozódási készség, a kommunikáció, a szabálytudat, az emlékezet, az egész személyiség. Bizonyos énekes játékok a kapcsolatfelvétel, a szerepelfogadás a társas kapcsolatok szempontjából is fontossá válhatnak. Több kisgyermek fokozottan érzékeny a számára váratlanul megszólaló vagy túl erős zajra. Javasoljuk az előzetes szóbeli tájékoztatást, illetve az egyszerre szétosztott ritmushangszerek számának korlátozását. A mozgással kísért énekes játékok során is fontos szempont, hogy a gyermek ismerje a bejárható teret. Külső világ tevékeny megismerése: A környezettel való ismerkedés nem korlátozódhat csak egy-egy foglalkozásra, ez át kell, hogy hassa az egész óvodai életet. A környezet tárgyainak, személyeinek minőségi és mennyiségi tulajdonságai e gyermekek számára is megismerhetők. Első tapasztalataikat ők is közvetlen környezetükben gyűjtik, a tárgyakkal való közvetlen manipuláció és a szóbeli ismeretszerzés eredményeként. A látás gyengeség hatása azonban ezen a téren is jelentős, a lemaradás nyilvánvaló, amit a korai tapasztalatok hiányával, a körülményes manipulációval, a vizuális és tapintásos észlelés különbségeivel, a környezet felhívó jellegének hiányával magyarázhatunk. A látás kiesése miatt a közvetlen környezete megismerésénél épen maradt érzékszerveire van utalva: (tapintás, hallás, szaglás, íz érzékelés.) Minden lehetséges módon próbáljuk a tárgyakat hallhatóvá tenni (ütögetés, kopogtatás, leejtés stb.). Igyekezzünk – amennyiben lehetséges – az általa legkönnyebben elképzelhető viszonyítást alkalmazni („elfér a zsebedben, kezedben” stb.). Minél több valódi tárgyat mutassunk neki makett vagy stilizált másolat helyett. A gyengénlátó gyermekek egy részénél nehezített a számfogalom kialakítása, mert a számosságot nem képesek egységben észlelni, látóterükbe gyakran nem kerül egyszerre több dolog. Ezért a fejlesztés úgy lehet hatékony, ha egyéb érzékszerveiket is bevonjuk a folyamatokba, és a látás felhasználásakor megtaláljuk azokat a méreteket, amelyek elég jól láthatók, de nem túl nagyok. A számélmények kialakulását segítik az akusztikus minták (pl. a megszámlálandó tárgyakkal keltett hangok), a mozgás (pl. tapsolás, dobbantás), a közvetlen élményeire való hivatkozás, a változatos eszközök (gyöngyök, kockák, termések, logikai készlet, játékok stb.) használata.
127
Értelmileg akadályozott gyermekek: Játék: A játék alkalmas arra, hogy eggyé szervezze az értelmi, érzelmi és társas folyamatokat. Játékos elemek dominálnak a foglalkozások szervezésekor. A játék során a tanultakat ismétlik, begyakorolják. (Mozgássorozatokat próbálnak ki, ismételnek, ez segíti őket saját testük megismerésében az alapmozgások begyakorlásában és összerendezésében. Fokozatosan ismerkednek meg a különböző eszközök használatával, az őket körülvevő világgal és annak tárgyaival. Tapasztalatokat szereznek távolságról – közelségről, magasságról – mélységről, megismerik, hogy a tárgyaknak van kiterjedésük, formájuk, nagyságuk, színük, puhaságuk – keménységük, hangjuk.)
Az adekvát játékhasználat
elsajátíttatása, a gyakorló konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése; az egymás melletti és együttes játék megvalósítása, énekes verses népi játékok játszása közben. (Fejlesztés hatására megjelenik a párhuzamos játék, majd az egymás mellett tevékenykedő gyermekek rövid időre együtt is megpróbálnak játszani. Közösen szervezett játékba bevonhatók, közreműködők.) Mozgás: Az alapmozgásoknak tekinthető, gurulás, kúszás, mászás, járás , futás, ugrás nagy részét az óvodába kerülő értelmileg akadályozott gyermekek már használják. Végrehajtásuk azonban pontatlan koordinációs problémáik miatt nem alakul ki, ezen mozgások harmóniája. A fejlesztéshez jó alapot nyújtanak a meglévő mozgásminták, és ami a legfontosabb a gyermekek számára örömöt és sikerélményt nyújtanak. A mozgásos ügyetlenség csökkentése, testi - lelki harmónia, a jobb pszichomotoros állapot elősegítése tervezett fejlesztés alapján valósul meg. A gyermekek fejlesztésében kiemelt szerepe van az utánzásnak. Az utánzó készséget nagymozgások utánzásával lehet a legjobban fejleszteni. Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés: Kommunikációjuk, minőségileg és mennyiségileg is később indul, lassabban fejlődik. A szókincs a mondatalkotás, és az artikuláció területén sajátos vonásokat mutat. A beszédmegértés fejlesztése, az aktív szókincs beszéd indítása, kis lépésekkel minden érzékszerv egyidejű bevonásával, a szűkebb környezet megismertetése; egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása, tervezett fejlesztés alapján valósul meg.
128
Báb: A bábozás, mint minden gyermeket a sérült gyermeket is elvarázsolja. A báb motiváló ereje segíti a verbális megnyilatkozásokat. A fejlesztés egyik fontos eleme. Segíti a közösségbe illeszkedés kialakítását, érzelmi-érzéki defektusok kiegyensúlyozását, a környezeti sérülések, pl. az óvoda- és a családtraumák feloldását. Segít az ingerszegény környezetben élő gyermekek szegényes képzeletviláguk megrekedt állapotán. A mozgás a beszéd a gesztusok összekapcsolása erősítheti a beszédmegértés és a nem vagy rosszul érthetően beszélő gyerekeknél a nonverbális jelzések fejlődését. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: A gyermekek figyelme szétszórt, kapkodó, többnyire rövid ideig képesek egy dologra koncentrálni. Finommotorikájuk pontatlan, szem-kéz koordinációjuk gyenge. Cselekvéseik pontosabb kivitelezéshez a tárgyakkal történő manipulációhoz, az író-rajzoló feladatokhoz, és az olvasáshoz megtanulásához elengedhetetlenül fontos a szem-kéz koordináció, az alakállandóság és az alak-háttér felfogás fejlesztése. A legfontosabb feladatunk a szem fixáló mozgásának kialakítása. A mozgásos tanulás közben a vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek fejlesztik a percepciót, hatnak a kognitív funkciókra és a beszédre, segítik a manipuláció fejlesztését. A vizuális percepció által alakul a látás, tapintás és a mozgásérzet együttes szabályozása. A közösen végzett tevékenységekkel felkeltjük alkotó kedvüket, az önálló alkotások, a különböző anyagokkal történő ismerkedések, a színek a formák megismerése vizuális élményt biztosít a gyermekek számára. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A zene elemei, a ritmus, a dallam, a tempó, a forma, mind nonverbálisan fejtik ki fejlesztő hatásukat. A zene az akadályozott értelmi képességek esetén is hat a személyiségre, és segíti a kognitív funkciók fejlődését, segíti a tanulási folyamatokat, bármilyen tanulásról is legyen szó. A gyermekek életét végigkíséri a zene. A zene megnyugtató elringató, figyelemfelkeltő, motiváló szereppel bír. A közösen játszott gyermekjátékdalok, körjátékok közös élményt jelentenek, a játékokhoz tartozó szabályok követése, betartása fejleszti az egymásra figyelést, a szociális érzéket, mintát nyújt. Mint minden gyermek számára, nekik is örömforrást jelent. Szeretnek énekelni, táncolni, és különösen a Down-szindrómás gyerekeknek jó a ritmusérzékük.
129
Külső világ tevékeny megismerése: Matematika: A kognitív funkciók sérülése miatt nehezített az ismeretszerzés. A legegyszerűbb mennyiségi
tulajdonságok
felismerését
a
környezet
tárgyainak
és
jelenségeinek
megfigyelésével és a velük való cselekedtetéssel segíthetjük. A számolási kedv felkeltéséhez játékos, szemléletes, változatos feladatok szükségesek. Ezek szolgálják a gondolkodás fejlesztését, hiszen különféle gondolkodási műveleteket végeznek a cselekvések során, összehasonlítanak, azonosságot, különbözőséget vesznek észre. A matematikai gondolkodás kialakításához a különböző kognitív funkciók működése, begyakorlása szükséges. A begyakorlást segítik a különböző játékos tevékenységek.
Beszédfogyatékos gyermekek. Mozgás: Célunk javítani a mozgás ismeretszerzés lehetőségeit, amely a beszédterápia nélkülözhetetlen alapja. A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, amelynek segítségével hatni lehet az idegrendszerre, így a különböző funkciók működésére. Kiemelt feladatunknak tekintjük a mozgásélménnyel, verbális megerősítéssel biztossá tegye a saját testről szerzett ismereteket.
Elengedhetetlen a fokozatosság betartása, amelynek első lépése a testtudat
kialakítása. Gyakran tapasztalható, hogy az alapmozgások kivitelezése nem harmonikus. Fontos a helytelen mozgásminta lebontása, helyére új építése. A beszédfogyatékos gyermekeknek nemcsak a beszédképességeik, hanem a kommunikációs rendszerük is, valamint annak fejlődése is akadályozott. Mozgásos önkifejezésük (gesztus, mimika) legtöbbször gátolt. Személyiségükben is sérültek. A mozgás felszabadítja a gyermekekben felhalmozódott feszültséget és gátlásokat. A mozgásfejlesztés az egész test átmozgatásával: a nagy és finommotorika fejlesztését, a koordinációs zavarok, mozgásos ügyetlenség kiküszöbölését, a testi – lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot megteremtését célozza a kommunikáció elősegítése érdekében.
130
Verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés: Speciális megközelítési módot alkalmazva, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával kell törekedni, a szűkebb, majd tágabb környezet megismerésére. A passzív és aktív szókincs bővítésével, a beszédértés növelésével, a grammatikai rendszer fejlesztésével kell felkészíteni a gyermeket az iskolai életre. Célunk az adott életkorra jellemző nyelvi fejlettség kialakítása, az alap – a kultúrtechnikák elsajátításához szükséges anyanyelvi bázis kialakítása, a nyelvhasználat terén jelentkező nehézségek leküzdése, a környezet megismerése, vagyis tapasztalatok, élmények, ismeretek megszerzése, amelyek segítik az életkornak megfelelő eligazodást a részként megszerzett ismeretek egységbe rendezését, az összefüggések tudatosítását, illetve a szabad önkifejezésnek, közlési vágynak az elősegítését. Báb: A beszédhiba szorongásból ered, és ezt kell feloldani. A gátlásos gyermek a bábu álarca mögé tud rejtőzni, szorongását a bábura hárítja át. Saját izgalmát levetkőzve jut szerephez. A bábjátszó gyermek a legtöbb esetben nem is ejt hibát beszédében a bábjáték alatt, hiszen új, más emberként lép fel, előző, szorongó önmagáról elfeledkezik. Mozgás és szó egybekapcsolásából alakul ki a játék, mely fejlesztő hatással van a gyermek szem-kéz mozgásának összerendezésére és a beszédkészség fejlesztésére. Önállóságot kíván a gyermektől, önbizalmat ad. A bábu eleven lény benyomását kelti. Látás, hallás és tapintás élmény formájában nyújtja az ingereket. A báb élőként hat, fejleszti a gyermek érzelmi, akarati életét és fantáziavilágát. Jellemet- és akaratot formáló eszköz is. Különleges élményt ad fogyatékkal élő gyermekeknek is. A bábterápia hasznos agresszió mértékének megállapításában, oldásában, frusztráció csökkentésében, fiziológiás félelem esetén (egyedül maradástól, sötétségtől). Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka: A vizuális nevelés a látás útján elsajátítható vizuális vagy szemléletessé tett ismereteket és információkat nyújt, valamint fejleszti a látási és látás útján működő készségeket, jártasságokat. Mindenek előtt a megismerő vizuális képességeket, a vizuális gondolkodási képességeket és a vizuális alkotó képességeket. Beszédfogyatékos gyermekek egy részénél (diszlexia – veszélyeztetettség, diszfázia )gyakran tapasztalható tünetek a vizuális észlelés zavarai: formaészlelés, térészlelési problémák, a soralkotás nehézsége, 131
valamint a finommozgások zavarai,
a két testfél hiányos lateralizációja, a kialakulatlan
kezesség. A bal – jobb megkülönböztetése, a téri tájékozódás nehézséget jelent. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A zenének a testi – lelki funkciókra gyakorolt hatását régóta alkalmazzák a különböző terápiákban. A zene, ritmus, mozgás fejlesztő hatása vitathatatlan a beszédfogyatékos gyermekeknél, kiemelt jelentőséggel bír, például dadogás esetén. A kötött ritmusú szövegek lelki és fizikai értelemben vett oldó, lazító, megnyugtató hatásukkal általában enyhítik a tüneteket. Azoknak a gyermekeknek, amelyeknek erős beszédfélelmük van, a zenés mozgásban általában megtalálják azt a kifejezési lehetőséget és erőt, amit a beszéd eddig nem nyújtott számukra. A daloknak, mondókáknak jelentős a szerepük a megfelelő beszédritmus elsajátításában. Egyszerű, állandóan ismétlődő, jó ritmusú és hanglejtésű szövegük segít a beszélt nyelv elsajátításában és a beszédgátlások feloldásában. Az új dalok megtanulása a hallási emlékezet gyengesége miatt jelenthet problémát a gyermekek számára. Hadaró gyermekekre jellemző, hogy zenei elemeket (ritmus, dallam) nem képesek helyesen alkalmazni, ezét ennek a területnek a fejlesztése fokozott odafigyelést igényel. Az artikuláció pontossága éneklés közben megszűnik. A diszfónia logopédiai terápiájának fontos eleme az éneklés. Külső világ tevékeny megismerése: A környezet megismerése tapasztalati úton élmények nyújtásával történik, elősegítve ezzel a gyermek közlési vágyának, nyelvtanilag helyes beszédének kialakulását. Erősítjük a gyerekek motivációs bázisát, s érzelmeik stabilizációjával tesszük nyitottá őket a világ iránt. A játékkal teremtjük meg adekvátan a gyermek és környezete közti együttműködést, a környezet megismerését, ezáltal a szociális és értelmi képességeinek fejlődését. Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára, megismerési vágyukra, hiszen ez sarkallja a gyermekeket cselekvésre, amely a beszéddel együtt a megismerő funkciók fejlődéséhez vezet. A megismerési folyamat egyes fázisai az érzékeléstől a gondolkodásig hosszas átalakuláson mennek végbe. A mozgásba, cselekvésbe ágyazott érzékelés, észlelés, képzelet emlékezet alakulásán keresztül jut el a gyermek a gondolkodásig. A külső világ tevékeny megismerése, a természeti,
emberi,
tárgyi
környezetben
való
eligazodás
az
ezzel
összefüggő
tapasztalatszerzésből, ismeretszerzésből áll. Lehetőség nyílik az oksági viszonyok feltárására és egyszerű fizikai és természeti törvényszerűségek megfigyelésére.
132
Matematika: A matematikai képességek területén jelentős elmaradást mutatnak a beszédfogyatékos gyermekek. A sorrendezési képesség zavara miatt hibás a számlálás, a nyelvi nehézségek miatt fejletlen a matematikai szókincs, mennyiségeket nem tudja számnevekkel egyeztetni. Az alak – háttér észlelés zavara a mennyiségállandóság bizonytalanságát és a mennyiségfelmérést nehezíti. Problémát okozhat a relációk megértése és alkalmazása, az azonosság – különbség megfogalmazása, a megadott szempontok szerinti csoportosítás. A figyelem fejlesztése az beszédfogyatékos gyermekek alapvető terápiás – fejlesztési feladata. Kiemelt jelentőségű, s állandó feladatként jelentkezik a már elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása, illetve az új ismeretekbe való beépítése. Legfontosabb az elvonatkoztatás, általánosítás folyamatának segítése, a cselekvésben végrehajtott műveletek elsajátítása.
Pszichés fejlődés zavarai. Részképesség zavarok. 1 Alapfogalmak Évről-évre növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem úgy teljesítenek az iskolában, ahogyan azt szüleik és a pedagógusok elvárnák tőlük. Nemzetközi és hazai felmérések szerint iskolás gyermekeink 10–15%-a mutat ilyen speciális zavarokat. (Fodorné, Iskolapszichológia 24.) A zavarok előjelei már óvodáskorban jelentkeznek. A probléma a tapasztalt pedagógus által szinte azonnal érzékelhető, jellegének azonosítása azonban már sokkal bonyolultabb feladat. A tanulási zavar, tanulási nehézség, tanulási akadályozottság vagy a sajátos nevelési igény kifejezéseket egyaránt használjuk, azonban ezek nem egymást helyettesítő fogalmak, együtt alkotják a tanulási korlátok körét. Közülük a legkevésbé súlyos a tanulási nehézség, amely átmeneti jelleggel csak egyes iskolai helyzeteket érint, a tanulás külső körülményeinek megváltozása miatt következik be (valamivel lassabb tempó, hosszabb betegség miatti elmaradás, családi problémák miatt bekövetkező tanulási visszaesés). A tanulási akadályozottság akkor jelentkezik, ha több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai problémáról van szó, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai körülmények közötti fejlesztést.
133
A tanulási zavarral küzdők csoportjába azokat a gyerekeket soroljuk, akik ép értelmi képességekkel rendelkeznek, intelligenciahányadosuk normál övezetbe sorolható, esetenként kiemelkedő, érzékszervi fogyatékosságuk nincs. Mindezek ellenére nehézséggel küzdenek az olvasás-írás és számolás technikájának elsajátításában. (Gaál Éva, In: Illyés, 2000.) Gerebenné Várbíró Katalin értelmezése szerint: „A tanulási zavar eredetét tekintve egyszerre több okra visszavezethető jelenségek gyűjtőfogalma, amelyek – túlnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban a pszichikus funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) eltérő fejlődése következtében;
a súlyosság, tünetek és prognózis szempontjából különböző, időszakos, átmeneti vagy maradandó képességzavarok formájában alakulnak ki;
megjelenése a szociális, társadalmi elvárások hatására a későbbi fejlődésben, főként az óvodás és az iskoláskor időszakában, a beszéd-, a mozgás-, a rajz-, a magatartási és az iskolai tanulási teljesítményekben (olvasás, írás, helyesírás, számolás) mutatkozik meg;
másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik.”
Óvodáskorú gyermeknél a tanulási zavar veszélyeztetettségéről beszélhetünk, amely a részfunkciók problémáiban nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy ha az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, egyensúly, mozgás stb. képességek működése nem összehangolt, az megnehezíti az olvasás, írás, számolás elsajátítását. Részképesség zavarok: A tanulási zavarok speciális alcsoportja. Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak. A részképességek nem specifikusan kapcsolódnak egy-egy teljesítményhez vagy megnyilvánuláshoz, hanem, általában a kultúrtechnikák és más tevékenységek alapjául szolgálnak. E részképességek egybehangolt működése szükséges ahhoz, hogy a komplex teljesítmények létrejöjjenek. A 3–6 éves kori fejlődési szakaszban megy végbe a különböző észlelési funkciók (látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás) differenciálódása, egyre pontosabb és teljesebb működése, valamint az észlelési és motoros funkciók fokozatos összerendeződése, egésszé szerveződése. A motorikus és a megismerő funkciók területén megmutatkozó hiányt nevezzük részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől független. 134
Az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók (pl.: figyelem, emlékezet, egyensúly… stb.) intenzív fejlődése az óvodáskorra tehető. A funkciók működésének integrációja hatéves korig kialakul, ami azt jelenti, hogy az iskolai tanulási nehézségek megfelelő óvodai fejlesztő munkával megelőzhetők vagy csökkenthetők. Óvodáskorban rohamosan fejlődnek a szenzomotoros (pl.: finommotorika, téri orientáció, testséma, látási, hallási, tapintási észlelés, téri és idői rendezettség) képességek, de igen egyenlőtlen is lehet fejlettségi szintjük. (Gyarmati, 1998.) Veszélyeztetettnek számít minden ötödik életévét betöltött olyan nagycsoportos, illetve logopédiai óvodába járó gyermek, akinél felismerhető az alacsony szintű/hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan „mozgáséhség”, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és a lateralitás (oldaliság) hiányos ismerete is. Az óvodai (kezdeményező) foglalkozásokon is csak részben, illetve rövid ideig és esetleges aktivitással vesznek részt, emellett a nekik nem tetsző feladathelyzetekből gyorsan kiszállnak. (Lakatos, 2003.) A tanulási zavarok típusai Tünetcsoportjai:
Részképesség zavarok
Komplex tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
A viselkedés, az önértékelés zavarai A mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen
juttatja el a gyermeket az alacsony önértékeléshez. Kompenzáló viselkedés nyilvánulhat meg a bohóckodásban, a társakkal szembeni agresszióban, a feltűnő érdektelenségben, reményvesztettségben, amelynek eredete a teljesítményzavarokban keresendő. A tanulási zavar többféle területen megnyilvánuló jelenségek gyűjtőfogalma.
Olyan megnyilvánulásokra vonatkozik, amelyek egyénen belüli nagyfokú különbségeket jelölnek egy adott életkorban, egy adott értelmi fejlettségi szint mellett.
Túlnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődése következtében, különböző képességzavarok formájában alakulnak ki.
135
Beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás- és iskolai teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg.
Másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik.
Gerebenné Várbíró Katalin megkülönböztet még:
Idegi természetű (neurogén) tanulási zavarok, amelyek a központi idegrendszer működési zavarainak következtében jönnek létre. (Megjelenési formájuk pl.: részképesség zavarok – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.)
Lelki eredetű (pszichogén) tanulási zavarok, amelyek környezeti ártalmak hatására alakulnak ki.
Poszttraumás tanulási zavarok, amelyek a gyermekkori szerzett agykárosodások következményei (ilyen pl. a gyermekkori afázia).
Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A születéstől a kisgyermekkorig figyelemmel kísérik (szülő, gyermekorvos, védőnő), és fontosnak tartják a mozgás fejlődését. Ebben az életszakaszban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. A szülők ekkor még figyelik, hogy mikor fordul meg, mikor nyúl a tárgyak után, mikor ül, áll fel, mikor kezd járni. A járás megtanulása után azonban már általában kevesebb figyelmet fordítanak erre a területre. A fejlesztőprogramban fontos szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A járás megtanulása után kiszélesednek a gyermek mozgáslehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők. Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet! A mozgás az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepet tölt be a 3–7 éves gyermek fejlődésében. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. A részképesség zavaros gyermekek terápiájában kiemelt szerepet kap a mozgásfejlesztés. A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, amelynek a segítségével hatni lehet az idegrendszerre. A terápia célja a hibás funkciók leépítése, helyes irányba terelése. Az óvodában kiemelt
136
mozgásfejlesztés két területen valósul meg. A szabad játékban a gyerek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező testnevelési foglalkozásokon. Speciális fejlesztést (pl.: Alapozó terápia, HRG) terápiát alkalmazó szakemberek segítségével kaphatnak a gyerekek. „Veszélyeztetettnek számít a súlyos beszédhibás gyermek, akinél felismerhető az alacsony szintű/ hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan mozgáséhség, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és a lateralitás hiányos ismerete is.” (Lakatos, 2003.) Az összképet súlyosbíthatja az, ha a beszédészlelés és beszédértés is elmarad az életkori átlagtól. A részképesség zavaros gyermekekre az is jellemző lehet, hogy az óvodai foglalkozásokon is csak részben, illetve rövid ideig és esetleges aktivitással vesznek részt, a nem tetsző feladathelyzetekből gyorsan kiszállnak. A mozgásfejlesztésben legalapvetőbb követelmény, hogy a gyermekek jó közérzettel, jó hangulatban (érzelmileg motiváltan) vegyenek részt a mozgásos feladatokban. Az óvodában nem erőltetett fejlesztésről, hanem a pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési területek megkereséséről beszélhetünk. A nagymozgások fejlesztése: Minden motoros feladatnál a legfontosabb az ismételt gyakorlás. A feladatokat célszerű részekre bontani, és az egyes elemeket külön gyakoroltatni. Minden lépést könnyedén vezessünk be, és fokozatosan tegyük egyre nehezebbé a feladatot! A nagymozgásokat célzott testmozgásokkal fejleszthetjük, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Fokozza a hatékonyságot, ha az egymást követő foglalkozásokon azonos mozgássorokat végzünk apróbb változtatásokkal, nehezítésekkel. (Pl.: Az egyes mozgásokat megismételjük becsukott szemmel is.)
Testfogalom: A testrészek pontos ismeretét később kiegészítjük azok funkcióinak megnevezésével is.
Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.
A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon.
Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat behelyezni. 137
Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.
Gyurmából ember készítése
Mire való a karunk? (intés, hívás, fésülködés stb.)
Próbababa (Melyik ruha melyik testrészre illik?)
Egyensúly-gyakorlatok: Az egyensúly fejlesztése leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. A gyermekek szeretnek a Body-rollba bújva gurulni, a plédbe fekve „hinta-palintát” játszani, a lelógó kötélen hintázni, a hintaszékben és a hintalovon ringatózni. A gyermekek azért végzik ezeket a mozgásokat, mert ez kellemes számukra, az idegrendszerük igényli ezt, ezért öngyógyító hatásuk is van. Ezek a mozgások ingerlik a vesztibuláris központot, és ily módon segítik az idegrendszer szerveződését, a gyermek fejlődését. Fontos feladatunk tehát: a gyermekeket megfigyelve biztosítsuk számukra a megfelelő feltételeket és eszközöket ezekhez a tevékenységekhez! A finommotorika fejlesztése: Az óvodai játéktevékenységekben nagyon sok lehetőség nyílik a finommotorika spontán fejlesztésére, pl. ábrázolási technikák gyakorlása: gyurmázás, tépések, ragasztások, varrás, apró gyöngyök fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, babák öltöztetése, barkácsolás stb. Ezekhez a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Emellett a mindennapos tevékenységek is számos lehetőséget kínálnak a fejlesztésre, (pl.: öltözködés – gombolás, cipőfűzés). A tevékenységek elé vagy épp levezetésként rendszeresen iktassunk be kézlazító gyakorlatokat, amelyek oldják a görcsösséget (pl.: ujjtorna mondókával). Testséma fejlesztés: Óvodás, kisiskolás gyermekeknél gyakran tapasztaljuk – nem csak beszédfogyatékosság esetén –, hogy téri tájékozódásuk bizonytalan. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a gyermek saját testével kapcsolatban kevés tapasztalattal rendelkezik. Ezt a tudást mindig külső közvetítéssel szerzi meg a gyermek.
138
A pedagógusnak kiemelt feladata, hogy mozgásélménnyel, verbális megerősítéssel biztossá tegye a saját testről szerzett ismereteket. A fejlesztés során elengedhetetlen a fokozatosság betartása, amelynek első lépése a testtudat kialakítása:
Testkép (a test szubjektív megtapasztalása, érzése)
Testfogalom (a saját testről szerzett intellektuális tudás)
Testséma (a test mozgásos érzékelése)
A testséma a szervezet részeinek, valamint a szervezet és környezete közötti térbeli relációk (viszonyok) ismeretén alapul. Az egyes testrészek téri elhelyezkedéséről, más testrészekhez való viszonyáról különböző utakon kapott visszajelzések révén alakul ki a megfelelő belső kép. Az agyban nincs a testvázlatnak megfelelő kész belső modell, ezt a fejlődés során kell kialakítani. Ehhez szükséges a gyermek saját testének, testrészeinek ismerete, ezek helyzetéről-mozgásáról kialakult belső élmény, az egyes testrészek tapintásos megtapasztalása, mozgásuk során átélt kinesztéziás élmény és felismerésükkel a vizuális ingerek. A szóbeli megerősítések, a megérintett vagy felismert testrészek megnevezése, az ezzel kapcsolatos mozgások verbalizálása a test tudatos ismeretét, a testfogalom kialakulását segíti elő. Részképesség zavarral küzdő gyermekeknél kis lépésekben történő fejlesztés, az ismeretek állandó, gyakori ismétlése, gyakorlása különleges hangsúlyt kap. Lateralitás: Az oldaliság belső megéléséhez, beépítéséhez szükséges az egyensúly kialakulása, a függőleges középvonal egyensúlyának az elsajátítása és a jó testtartás. A lateralitás fejlesztése közvetlenül hat a téri percepció fejlődésére. A részképesség zavaros gyermekeknél gyakran előfordul az oldaliság zavara (a két testfél hiányos lateralizációja, kialakulatlan kezesség). 4-5 éves kor körül már el kell döntenünk, melyik a domináns kéz. Több héten keresztül figyeljük meg, hogy a gyermek spontán melyik kezét használja! (Kérjük a szülőket, hogy otthon is tegyék ezt meg!) Ha a két kéz használati aránya között alig van különbség, akkor forduljunk szakemberhez! A vezető kéz meghatározását követően (legkésőbb 5 éves korban) nagy türelemmel, de határozottan igyekezzünk a gyermeket rávenni arra, hogy az iskolakezdéshez szükséges területeken: rajzoláskor, festéskor, technikai, háztartási tevékenységek, étkezés, öltözködés közben a domináns kezét használja. Különösen fiúknál és a sokáig „kétkezes” gyermekeknél tapasztalható, hogy nem szívesen rajzolnak, festenek. Kezdetben minél vastagabb ceruzával, ecsettel a színezést, kitöltést kezdeményezzük, és csak később az önálló rajzolást. Gyakori a rossz ceruzafogás, amelynek helyes módját meg kell mutatni, és gyakoroltatni kell. (Ha a
139
gyermek balkezes, a pedagógus is vegye bal kezébe a ceruzát, és úgy mutassa meg a helyes ceruzafogást!) A testrészek ismerete: A főbb testrészek megnevezését a testrészek részeinek megismerése követi. Ezek gyakorlását, valamint a test szimmetriájának tudatosulását fokozatosan nehezedő feladatok végrehajtásával érhetjük el.
Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal o Játékos mondókákkal o Jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (hajszín, szemszín, kicsi, nagy)
Tevékenységek a testrészek megismerését célozva o Testrészek megérintése a felnőtt által o A gyerek megismétli saját testén az érintést o A testrészek megérintése és megnevezése o A gyermek megérinti és megismétli a testrész nevét o A felnőtt megnevezi, és a gyerek megérinti megnevezett testrészét, a másik gyerek megnevezett testrészét. o Az előzőek megismétlése csukott szemmel
Meghatározott testrészekre koncentrálás o Különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni o Valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak viszonylatában o Kéztorony csukott szemmel, jobb kezekből torony építése.
A test koordinációjának személyi zónájának alakítása. Lateralitás: Az oldaliság fejlesztésénél fontos a fokozatosság betartása. Először az azonos oldali testrészekkel foglalkozunk, csak később történnek a keresztirányú érintések. Ügyeljünk arra, hogy kezdetben a gyermekek frontálisan helyezkedjenek el, az óvodapedagógus mindig tükörképpel szemléltessen: ami a gyerekeknek bal, azt ő jobb oldalon mutassa!
140
Az „oldaliság” laterális dominancia, kezesség kialakítása tanítása o Színes szalaggal, jobb-bal oldal megjelölése o Különböző mozgásfeladatok teljesítése jobb-bal kézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni stb.) o Lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés stb.
A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal o A karikát helyezzék maguk elé, hátuk mögé o Feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra! o A test függőleges zónájának megtanítása o Játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra vagy a lábak elé
Az előző gyakorlatok elvégeztetése csukott szemmel
Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható) o Állj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.! o Ülj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.! o Térdepelj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.! o Feküdj elé, mögé, alá, mellé, mássz át stb.!
Percepciófejlesztés: A korai tanulásban a négy észlelési csatorna: vizuális, auditív kinesztetikus, taktilis különböző kombinációja, a különböző modalitású ingerek egymásba való átfordítása kiemelt jelentőségű. A vizuális diszkrimináció összetett, komplex észlelési folyamat, amely az alapvető vizuális funkciók, szem-kéz koordináció, alak-háttér konstanciák, téri helyzet és téri viszonyok együttműködésén alapul. Eredményeként képesek vagyunk a vizuálisan hasonló tárgyak között azonosságok és különbségek fölismerésére a tárgyak alakja, formája, színe, mintázata, mérete, sorban elfoglalt helyzete helye és orientációja szerint. A percepció fejlesztését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és a testséma fejlesztésén keresztül valósíthatjuk meg. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztésre is lehetőség van. Minden szakasz természetes velejárója a nyelvi fejlesztés, a vizuális jellemzők nyelvi kifejezőjének megtanítása, a szókészlet ilyenfajta bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális diszkriminációs folyamat összekapcsolódik valamilyen nyelvi auditív és motoros
141
tevékenységgel: a felismert tárgy vizuális képe, kimondott neve – amelyben a hangok pontos felfogása, a beszédmotoros működés – együtt és automatikusan működik. Az észlelési „keresztcsatornák” automatikus működése alapvető az eredményes tanulási folyamatban. Vizuális fejlesztés: A fejlesztés célja, hogy a gyermekek sok mozgással, cselekvéssel a különböző észlelő funkciók (látás- hallás-tapintás) együttműködtetésével az őket körülvevő világról egyre pontosabb ismereteket, sokrétűbb tapasztalatokat szerezzenek.
A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése o Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör. (A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek.)
A szem fixációs működésének erősítése o Ismert játékok, tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel-le mozgatjuk) o Egy bemutatott tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni, és azt fixálni 10 mp-ig. o Szemforgatók o Fényűzés (Mit rajzoltunk a falra a lámpával?)
Vizuális zártság-egészlegesség észlelésének alakítása „Mi hiányzik?” o Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni o Hiányos képek felismertetése; mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? o Rejtett figurák megtalálása o Hátrajz felismerése
Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása (Mi történt először?)
Vizuális ritmus: legkülönbözőbb vizuális minták folytatása o Tárgyakból kirakott minták folytatása o Rajzos-képi minták elrendezése o Sorminták rajzolása
Vizuális helyzet, pozíció felismertetése o Mágnes táblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe. A gyermekek a sajátjukon ugyanoda helyezik azt.
142
o Az alakzatok adott mezőben más pozícióba elhelyezve, miután a gyermekek ugyanúgy helyezik el.
Vizuális memória fejlesztése o Egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből „lemozogni” o Vizuális mintát rövid exponálás után felismerni, kirakni stb.
Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése: A feladatok keretében sokféle forma, tárgy karakterjegyeit ismertessük meg a gyermekekkel. Adjunk segítséget ahhoz, hogy ezeket a formákat felismerni, rendszerezni tudják. Minden azonosságot kereső feladat esetében hívjuk fel a figyelmet az adott formának a többitől való különbözőségére, a különbség mibenlétére.
A lehető legtöbb alak-forma, méret motoros kialakítása o Formakialakítás mozgással (járás. futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel) o Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása o Padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére
Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyermekek környezetében: bemutatásra azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó)
Adott vizuális minta kirakása: forma, méret szín szempontjából különböző minták kirakása (a lyukas tábla alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig)
Minták rajzolása, festése
Részekből különböző alakzatok összerakása
A tapintásos észlelés fejlesztése: A taktilis csatornák fejlesztése során fokozzuk az ujjak tapintási érzékenységét, tapintásos tapasztalatszerzéssel finomítjuk a formaérzékelést, pontosítjuk a finommozgásokat.
Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyépítés, mintázás gyakorlásával, gyurma-agyag felhasználásával
Különböző formák, méretek alakítása minta után 143
Különböző formák, méretek megváltoztatása („Varázsoljuk el!”) – Ritmikus sorminta készítése gyurmából, mintafolytatás. Az említett fejlesztési módoknál a hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van, de természetesen csak motorosan is aktív közreműködést jelentenek, másrészt a vizualitás is jelenlevő, hiszen a gyurmázással kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet.
A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával o
Pusztán tapintással felismerni ismerős tárgyakat (mérete, formája, felülete, anyaga alapján)
o
A tapintással felismert dolgokat párosítani, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján.
A térészlelés-térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése: A fejlesztésben mindvégig alapvető szerepe van a tér mozgásos fejlesztésének: a téri irányok mozgásos követésének, a különböző téri helyzetek mozgásos megélésének, az egyensúlyérzék fejlesztésének. A motoros alapok mellett döntő befolyással bír a testséma. Ezen belül a test koordinációjának – személyi zónájának alakítása. A test függőleges és vízszintes zónájának megtanítása, az oldaliság megerősítése teszi lehetővé a térirányok saját testen való helyes megítélését, és ez teszi képessé a gyermeket arra, hogy ezt a tudását átvigye a rajta kívül álló tárgyi világra.
Alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével o Két oldal megkülönböztetése a kéz segítségével (szalag, matrica használata) o Jobb-bal oldalirányok begyakorlása színezéssel, korongok kirakásával o A négy fő iránymező megismertetése
Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte levő tárgyakkal o Játékok kirakásával a négy irány gyakorlása o Mágnes táblán kirakással o Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből o Szögek érzékeltetése tapintással
Hallási észlelés, hangzási analízis, szintézis fejlesztése: Az olvasás-írás megtanulásához szükséges a hangok pontos észlelése, a jó hallás, a tiszta kiejtés, a hangok egymástól való megkülönböztetésének képessége. Az auditív fejlesztés fokozatosságának érdekében javasolt az alábbi sorrend betartása:
144
Zörejek megkülönböztetése, hangutánzások
Állathangok felismertetése, a környezet, természet és hangszerek hangjai, hangok felismerése szavakban, szavak szótagokra, hangokra bontása, szavak felismerése magánhangzóiból
Ritmus visszaadás csukott szemmel
Szavak gyűjtése, amelyek azonos hanggal kezdődnek
Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma…, ke… stb.?
Társak hangjának felismerése csukott szemmel
Erre csörög a dió! játék
Porkolábné dr. Balogh Katalin szerint: „A hangzási analízisben és szintézisben mutatkozó fogyatékosságok okainak felderítésére végzett kutatások kimutatták, hogy ezek összefüggenek a gyenge ritmusképességgel. Ennek fejlesztésében nélkülözhetetlenek a mozgást, a zenét és a ritmust összekapcsoló tevékenységek, valamint az, ha a gyermek beszél, miközben ritmusosan mozog. A tapasztalatok azt igazolják, hogy szoros összefüggés van a rövid idejű auditív emlékezet és a mondott vagy kopogott ritmusok megismétlésének képessége között.” A hangok egybeolvasztásának, összekötésének készsége úgy, hogy szavak álljanak össze belőlük, alapvetően fontos a későbbi hatékony olvasáshoz, és magában foglalja az összes auditív percepciós készséget: finom auditív diszkrimináció, rövid idejű hallási emlékezés, auditív sorba rendezés és ritmus, fontos hangok megkülönböztetése a háttérzajtól, és auditív zártság. A későbbi hatékony olvasástanulás alapvető feltétele, hogy a gyermek képes legyen a hangok szavakká történő egybeolvasztására. Ennek alapja egy megfelelő szintű auditív percepciós készség (hangok kiemelése háttérzajból, rövid idejű hallási memória, auditív sorba rendezés, ritmus, finom hallási diszkrimináció). Verbális fejlesztés: A részképesség zavaros gyerekeket a szegényes szókincs, a bátortalan megnyilatkozás jellemzi, ezért szükségesek a célzott verbális fejlesztés gyakorlatai. Természetesen minden egyéb fejlesztési területhez kapcsolódó gyakorlat (és a mindennapi tevékenységek is) számtalan lehetőséget teremtenek erre, hiszen például a téri tájékozódással kapcsolatos szavak gyakoroltatása mellett a percepciófejlesztés során adódik alkalom a szómagyarázatra, a szókincs aktivizálására. A 145
verbális fejlesztés célzott gyakorlatai hangsúlyossá teszik a beszédértés, a beszéd kivitelezés és a nyelvi rendszer kiművelését.
A hallási figyelem fejlesztése, a hangforrás irányának keresése csukott szemmel
Légző gyakorlatok, ritmusfejlesztés (fújás, szívás)
Szókincs (passzív-aktív) bővítése, szógyűjtési gyakorlatok, szómagyarázatok, szójátékok, mesehallgatás
Mozgáskoordináció beszédmozgással (mondókák mozgással kísérve)
Állatok „hangja”
Mit hallasz először? (Milyen hanggal kezdődik a szó?)
Robotparancsnok (Szótagolva mondunk utasítást.)
Emlékezetfejlesztés: A külvilág ingereinek csak egy részére figyelünk, ezeket érzékeljük, és még az érzékelt információknak is csak egy részét tároljuk hosszabb-rövidebb ideig a memóriában. Azok az információk, amelyek az egyén számára lényegtelenek, nem ismétlődnek, illetve nem végez vele gondolkodási műveleteket, általában a rövid idejű memóriába kerülnek. Az emlékezetfejlesztő gyakorlatok a tanulás tartósságát, az idői tájékozódás fejlesztését, a gondolkodási funkciók erősítését, illetve a beszédteljesítmény fokozását célozzák.
A vizuális emlékezet fejlesztése o Mi változott meg? (ruházaton változtatunk) o Mi hiányzik? (megfigyeli melyik játékot tettük el) o Memóriajátékok o Mit láttál? (emlékezetből felsorolja)
Az auditív emlékezet fejlesztése – Szövegemlékezet fejlesztése o Szólánc építő játékok o Egyre bővülő szósorok, illetve mondatok visszaidézése o Papagájjáték (öt állat, gyümölcs virág visszamondása sorrendben) o Névkígyó (Mindenki sorban az elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.) o Hangutánzás
Formaemlékezet o Építsd fel utánam! (5-6 elemből álló építményt megfigyelni, majd felépíteni)
146
o Forma kirakása (pálcikákból, szívószálakból, először minta alapján, később emlékezetből) o Rajzolás emlékezetből A tanulási zavarok elkerülésében igen fontos szerepe van a megelőzésnek. Lehetőség szerint biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási, úgynevezett szenzomotoros képességeinek fejlődését. Inger gazdag környezettel, a sokféle, apró kihívással teli elfoglaltság biztosításával a legtöbb esetben megelőzhetjük a tanulási nehézség kialakulását, vagy csökkenthetjük annak súlyosságát. Már csecsemőkorban énekeljünk, verseljünk a gyermeknek! A nyelv zeneiségét, ritmusát a gyermek már egész kicsi korban felfogja, és az segíti nyelvi készségeinek fejlődését. A verseket, énekeket kétéves kortól kezdve kiegészíthetik rövid történetek, mesék. Az óvodában is jól kihasználható mesélésre a délutáni alvás előtti időszak. A tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eleme a mese. A mesélés hatása igen sokrétű. A gyermeknek nemcsak a szókincse gyarapszik, hanem az irodalmi nyelvet, az olvasott szöveg fordulatait is észrevétlenül szívja magába. Követnie kell az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorba rendezéssel és a saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek. Az óvodáskori tanulás, ismeretszerzés minden mozzanatában játékos jellegű. Abból kiindulva, hogy a tanulás színtere a játék, az is következik, hogy minél inkább belefeledkezik a gyermek a játékba, annál inkább megindulnak benne a tanulást előidéző folyamatok. A részfunkciók fejlődési ütemében megkésett gyermekek a megfelelően összeállított, megválasztott játéktartalom segítségével behozhatják elmaradásukat.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésbeli sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlesztés eredményességét. Az óvodai élet tudatos szervezésével, a naponta végzett
egyéni
és
csoportos egyéni
fejlesztési
munkával,
az
érzelmi
biztonság
megteremtésével, a sokoldalú tapasztalatszerzést és szociális tanulást biztosítva óvodáskor végére el kell érni, hogy:
alakul önállóságuk a tisztálkodás, öltözködés, étkezés terén
fejlődik értelmi,- testi,- szociális képességük
147
adekvátan használják a játék eszközöket
értik az egyszerű kéréseket, utasításokat
alkalmazkodnak az egyszerű szabályokhoz
10. Hagyományaink, ünnepeink Óvodánk nyitott. Változatos lehetőség biztosításával a szülők betekinthetnek az óvoda életébe. Megtapasztalhatják szakmai felkészültségünket, emberi magatartásunkat és azt, hogy szeretjük gyermekeiket. A hagyományokhoz és ünnepekhez kötött rendezvényeink nemcsak óvodásainknak, hanem az ő hozzátartozóiknak is a szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését jelenti. Számunkra is jelentőséggel bír, hiszen közelebbről is megismerhetjük a szülőket, a gyermeknevelési szokásaikat és a leendő óvodásainkat.
Őszköszöntő
Állatok világnapja
Egészségnap
Mikulás várás
Adventi készülődés
Fergeteges Farsangi Mulatság
Tavaszi jeles napok
Közlekedési nap
Anyák –napi köszöntés
Nagyok búcsúzója
Gyereknap
Családi sportdélután
Ovi- Bál
148
11. Dokumentálással kapcsolatos feladatok Tudatos pedagógiai munkánk alapját a dokumentáció adja. Fontosnak tarjuk, hogy ez tagóvodai szinten egységes rendszerben, azonos alapelvekre és tartalmi elemekre épülve valósuljon meg. Törekszünk arra, hogy a dokumentáció egyszerű, könnyen kezelhető, de minden információt tartalmazó, naprakész legyen. A dokumentumokban lévő adatok és információk kezelésénél betartjuk a mindenkori törvényi rendelkezéseket. A dokumentáció ellenőrzése az éves pedagógiai munkaterv alapján, illetve kiemelt feladatokhoz kötötten történik. Kötelezően vezetett szakmai-tanügy igazgatási dokumentumok:
Felvételi-mulasztási napló
Óvodai csoportnapló: Az óvoda programját tükröző, a pedagógiai munkánkat teljes mértékben segítő dokumentum. A SZVÓ által egységesített tartalmi minimum mellett a tagóvodánkra jellemző sajátosságokat mutatja.
Egyéb dokumentumok:
Első beszélgetés: A családlátogatás alkalmával kitöltött információgyűjtő lap, amely a gyermekről a család gyermeknevelési szokásairól ad információt.
Napi terv: A „SÜNI” csoportban a projektrendszerű tanulás szervezését megsegítő dokumentum.
Heti terv: A projektrendszerű tanulás szervezését megsegítő dokumentum a szülők tájékoztatására.
Belső ellenőrzési jegyzőkönyv: Az adott tanév szakmai munkáját megsegítő dokumentum.
Együttműködést segítő szülői nyilatkozatok.
149
Háromszínű tagóvodai irattartó papucs elhelyezése a csoportokban. Segíti a csoportos dokumentumok átláthatóságát:
Zöld: felvételi és mulasztási napló, étkezési ív.
Sárga: a kiemelt pedagógiai területhez kapcsolódó dokumentumok, szakmai segédanyagok.
Piros: Pitypang Óvodai aktualitások
12. Az óvoda kapcsolatai 12.1.Belső kapcsolatok A családdal való kapcsolattartás minősége számunkra lényegi kérdés. A családok sajátosságaihoz illesztett intervenciós gyakorlatot támogató kapcsolattartási elemeket használjuk. Nyitottak vagyunk. A tanév folyamán lehetőséget biztosítunk előzetes egyeztetés alapján, hogy betekintést nyerjen az óvodai csoportéletbe. Résztvevők
Család
Forma
Tartalom
Gyakoriság
- Beiratkozás
Ismerkedés információ csere tájékozódás
-Minden év májusában, illetve év közben folyamatosan az óvoda befogadó kapacitásához és a szülői igényekhez mérten
- Nyári szülői értekezlet a leendő óvodások szüleinek
-A SZVÓ felépítése -június -az óvoda bemutatása -Házirend ismertetése -SZVÓ és tagóvodai pedagógiai program ismertetése -az óvodakezdés alapvető információi
- Családlátogatás
-környezettanulmány -ismerkedés -augusztus -szülői igények felmérése 150
-Ismétlő családlátogatás
-előforduló problémák -probléma esetén kapcsán(tartós hiányzás, rendszertelen óvodalátogatás,elhan yagoló szülői magatartás) -információ csere
-egyéni beszélgetések
-napi szinten, többnyire a délutáni időszakban -szülő tájékoztatása Aktuálisan
-fogadó óra
a gyermek fejlődéséről - a szülő által felvetett nevelési, családi problémák megbeszélése - a beiskolázás megsegítése
-Szülői értekezlet
- Nevelési év kezdetén: a beszoktatás, óvodához szoktatás tapasztalatai -Házirend felelevenítése -évente 3 alkalom -tájékoztatás a tanév rendjéről -napirend, heti rend ismertetése -tájékoztatás a támogatási rendszer igénybevételéről -Nevelési év közben: - tájékoztatás az év közbeni tapasztalatokról -igény szerint -egy kiemelt nevelési terület megismertetése(szem léletformálás, ismeretbővítés) -Meghívott 151
-réteg szülői értekezlet
szakemberek előadása. -a szülők egy csoportját érintő téma
-rendezvények
-hagyományok, óvodai ünnepek
SZMK:
-A szülők bevonása a tagóvoda működésébe.
-aktuálisan
-programterv alapján
-vélemény nyilvánítás -aktuálisan - dokumentumok elfogadtatása -szervezési feladatok Tagóvodák -szakmai délelőttök
-„Zeneovi” tehetségműhely -szakmai munkaközösségek
-aktuális nevelési témával kapcsolatos szakmai megbeszélések -bemutatók
-alkalomszerűen
- az éves tervben megjelölt feladatok megvalósítása
Gyermekvédelem és -Belső jelzőrendszer - információcsere -alkalomszerűen esélyegyenlőség működtetése - tájékozódás - családlátogatás - egyéni problémák megbeszélése -közvetítés a külső intézmények felé - családhoz illesztett segítségnyújtás
152
- 2 hetente
-elektronikus kapcsolattartás
- aktualitások - az óvoda működésével kapcsolatos információk cseréje
- személyes megkeresés -fogadó óra
- a pedagógiai munkával kapcsolatos
-Vezetői értekezletek
Felső vezetés
- nevelőtestületi ismeretek átadása értekezletek, szakmai napok
-rendszeresen igény szerint
-kiírtak szerint -évente 3 alkalom
12.2. Külső partnereink A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a nevelőtestületünk nyitott és kezdeményező. Intézmények
Jósika Úti Bölcsőde
Forma
Tartalom
-A SZVO „Ovikukucska”.
Lehetőséget adunk a leendő szülőknek és gyermekeknek a betekintésre.
-Óvodapedagógusok látogatása a bölcsödében. -Bölcsödei gondozók látogatása az óvodában, –A leendő óvodások látogatása az óvodában a szülővel a családi napon.
-információ csere - a bölcsőde-óvoda átmenet megsegítése
Gyakoriság
- munkaterv szerint
153
Általános iskolák: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
-rendezvények látogatása -kölcsönös látogatások Az óvodapedagógusok látogatása az 1. osztályosainknál. Tanítónők látogatása a leendő iskolásoknál.
- a beiratkozás megsegítése - az óvoda-iskola átmenet megsegítése - az iskolai pedagógiai munka megismerése - az 1. osztályosok után követése -szakmai ismeretek
- munkaterv szerint
- a gyermekek egészségi állapotának ellenőrzése -információ csere
- munkaterv szerint
Az első osztályosok visszalátogatása a volt cseréje. óvodapedagógusukhoz -továbbképzés Egészségügyi szervek ( védőnő, fogorvos)
- szűrések - eset megbeszélések
Családok Átmeneti
személyes és telefonos Tájékoztatás a
Otthona, Krízis Szálló
kapcsolattartás a
gyermek óvodai
családgondozókkal
életéről, a szülők
- szükség szerint
megjelenéséről, az óvoda igényeiről Gyermekjóléti Szolgálat
-eset megbeszélések - külső jelzőrendszer működtetése -családgondozókkal kapcsolattartás
-az alapellátásba vagy védelembe vett gyermekek nyomon követése - információ csere - a gyermek élet-
-esetekhez kötve
körülményeiben bekövetkező változások jelzése és az erre történő intézkedések visszajelzése Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Felterjesztés vizsgálatra -továbbképzések -szakmai előadások
- a gyermekek képességbeli-, iskolaérettségi-, szakértői vizsgálata - a gyermekek fejlesztéséhez segítség kérés - vizsgálati időpont
-szükség szerint
154
egyeztetés -szakmai ismeretbővítés Közművelődési Intézmények
-szórólapok -előadások látogatása
-kézműves foglalkozás, táncház, úszásoktatás, könyvtár, múzeum, levéltár látogatás, színház és mozi látogatása stb…
-alkalmanként
155
13. Felhasznált szakirodalom jegyzéke Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel J. N. K. Szolnok megyei Pedagógiai Intézet Szolnok 1996. Kovács György – Bakosi Éva: Játék az óvodában Szerzői kiadás, Debrecen, 1995, 1-244. P Dankó Ervinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Dinasztia, Bp., 1993. 55-111. P Molnárné Lóczi Tünde: Drámajátékok az óvodában KOMA, Szeged, 1996. 4-14. P Falvay Károly. Ritmikus mozgás, énekes játék OPI, 1990. Komáromi Lajosné: Játékos zenebona 2012 /Nóvum/ Forrai Katalin: Ének az óvodában Editio Musica, Bp., 1974. 1-249. P Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó, Bp., 1982. 7-289. P Kokas Klára: A zene felemeli a kezeimet Akadémiai, Bp., 1992. 2011. évi CXC.trv. – a nemzeti köznevelésről 20/2012(VIII.31)EMMI.rendelet a nevelési – oktatási intézményi működésről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A Kormány 363/2012(XII.17.)Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Villányi Györgyné: Tanulmányok a kisgyermeknevelésről OKKER Oktatási Iroda, 1996 Dr. Bartha Lajos: Pszichológiai alapfogalmak kisenciklopédiája Tankönyvkiadó Vállalat, 1984. 156
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat, Bp., 1978. 5-276. P Dr. Kovács György: Dolgozatok az óvodai ábrázolás köréből Óvónők modern kiskönyvtára, Bp., 1985. Nyiratiné Németh Ibolya: Zöld jeles napok Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2005 Nyiratiné Németh Ibolya: Módszertani kézikönyv Magyar Környezeti Nevelés Egyesület 2005 Réce Füzetek:
Óvodások környezeti nevelése
Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért 1998 Villány Györgyné: Játék a matematika? Matematikai játékok gyűjteménye óvodapedagógusoknak Tárogató Kiadó 1993 Okker 2003 Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban OKKER 1999. Dr. Hegyi Ildikó: Siker és kudarc a pedagógiai munkában (Pedagógiai képesség és fejlesztésük módja) OKKER Oktatási Iroda, 1996 Venterné Balogh Angelika: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I. suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht. Budapest, 2006 Dr. László Zoltánné: Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez II. suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006
157
Gájerné Balázs Gizella: Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006
Hernádi Krisztina: Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht. Budapest, 2006
Szabó Borbála: Ajánlások értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht. Budapest, 2006
Hegyiné Honyek Katalin: Ajánlások látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006
Dr. Bernolák Béláné: Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht. Budapest, 2006 Dr. Perlusz Andrea: Ajánlások nagyothalló és siket gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006 Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
158
Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program (Kudarc nélkül az iskolában). 2000. Gyarmati Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 1998. Kovácsné dr. Bakosi Éva: Játék, játékosság az óvodás gyermek tevékenységében MOZI PRINT Kft., Hajdúböszörmény, 1990. Daróczy Erzsébet: Játékos matematika, matematikai játékok az óvodában Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1983. Dr. Ágoston György: Neveléselmélet Tankönyvkiadó Vállalat, Bp., 1970. Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 2006. Gergely Ildikó: Mit? Miért? Hogyan? Módszertani füzet óvodapedagógusoknak 2001 Labdagyakorlatok Sokmozgásos testnevelési játékok Kondicionális képességek fejlesztése és mérése Gergely Ildikó honlapja Új szellemű „Mindennapos” mozgásfejlesztés Új szellemű „Mindennapos”testnevelés körülményei Új szellemű „Mindennapos foglalkozás felépítése Differenciálás a testnevelés foglalkozásokon A bábjáték I.-II. Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1982 Szentirmai László: Nevelés kézzel - bábbal Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2005
Dr. Mészáros Vinczéné – Kisné Polyák Erzsébet: Bábjáték az óvodában. 159
OPI. 1975. Dr. Horváthné Fülep Éva: Báb játék – Bábjáték Didakt Kiadó, 2003
-
Gósy Mária: Beszédészlelés, beszéd megértés fejlesztése óvodásoknak Nikol Kkt., 2005
-
Montágh Imre- Montághné Riener Nelli – Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a kisgyermekkorban
-
Mérei Ferencné: Beszédhibák megelőzése – javítása az óvodában, OPI, Bp., 1970
160
