HERDER: Ich-weiß-nicht-was „Ha fel tudok ismerni egy dolgot más dolgok között anélkül, hogy meg tudnám mondani, miben állnak különböző jegyei vagy tulajdonságai, akkor ez az ismeret zavaros. Ezen a módon olykor világosan tudjuk – anélkül, hogy a legcsekélyebb kétségünk is volna felőle –, hogy jó vagy rossz egy vers vagy egy festmény, mert van benne valami, nem tudom, mi, ami gyönyörködtet vagy taszít bennünket.” (LEIBNIZ, Metafizikai értekezés)
• a spanyol-francia ízléselméletből ismert mit-tudom-én-mi (je ne sais quoi) GRACIAN: az érzéki ízlés a legállatibb megkülönböztető érzékünk, az ezen alapuló megkülönböztetés a legközvetlenebbül történő élvező befogadás vagy visszautasítás; nem puszta ösztön, középütt van az érzéki ösztön és a szellemi szabadság között az ízlés olyasmi, mint az érzék: nem rendelkezik előzetes, bizonyított ismeretekkel, de ha az ízlés dolgaiban valami negatív, akkor az ízlés a legnagyobb biztonsággal tapasztalja, jóllehet nem tudja megmondani, hogy miért (GADAMER, Igazság és módszer, 2003, 69.) a megkülönböztető választásban főleg erre a negatív jelenségre vagyunk érzékenyek; az ízlés azt fogadja el, ami nem sérti az ízlést
A tökéletesség érzéki megítélése az ízlés • Az ítélőerő (judícium) tevékenysége, hogy egy különös esetet egy általános alá foglal, valamit egy szabály eseteként ismer fel. Logikailag ezt nem lehet demonstrálni. az ítélőerő tehát elvi zavarban van amiatt, hogy nincs olyan elv, amely irányítaná az alkalmazását nem lehet általánosságban tanítani, csak esetről esetre lehet gyakorolni BAUMGARTEN: az ítélőerő az érzéki-individuális dolgot ismeri meg, s amit a konkrét dolgon megítél, az annak tökéletessége vagy tökéletlensége. az érzéki-konkrét dolgot magában véve ragadjuk meg, amikor észrevesszük benne a sok és az egy egybehangzását tehát nem valami általánosnak az alkalmazása, hanem a belső egybefoglaltság a döntő
„aki egy lovon ülő Habsburgot csodál meg, s közben csak arra gondol, hogy ó, hisz ez V. Károly, az egyáltalán semmit sem látott a képből. Azt fel kell építeni úgy, hogy szinte szóról szóra képként olvassuk, s e kötelező felépítés végén azzá a képpé áll össze, melyben jelen van a vele felcsendülő jelentés”
Amikor esztétikailag ítélünk, akkor egy egészre gondolunk, mely azonban nincsen egészként adva. A zavarodottság (confusio) tapasztalata esztétikai élvezetet vált ki: ismeretre teszünk ugyan szert, de tévedések közt születő, nem-fogalmi megismerésre. ez hozzájárulhat a tagolt, fogalmi megismeréshez, sőt produktív módon ki is egészítheti azt az eseményszerű tapasztalat előre láthatatlanul, váratlanul következik be, keresztülhúzza elvárásainkat KANT szerint az esztétikai megismerés önmagát tökéletesíti: úgy képződik, hogy egy és ugyanazon tárgyat másként és másként megjelenni képes mivoltában ragadja meg (Fasslichkeit) • BAUMGARTEN:az esztétika érzéki megismerés HERDER később elválasztja az esztétikát az ízlés művészetétől (a szépről való szép ítéléstől), s filozófiai eljárásnak tekinti, amely a szépről tudományosan gondolkodik.
Giovanni da Modena, Inferno (1410, Bologna, Basilca di San Petronio)
M. S. MESTER gótikus táblaképe: Mária és Erzsébet találkozása (1506)
• Rámutatás az intellektuális összetettség alkalmi csomópontjaira, amelyeken a múlt érzékelhetővé válik → Megéreztetni a hallgatókkal az intenzitás pillanatait. Ilyenkor az élmény objektumaira összpontosítunk, melyek a saját kulturális viszonyaink között is bizonyos fokú felfokozottságot váltanak ki belőlünk. Anélkül, hogy tisztában volnánk e vonzalom okaival. S anélkül, hogy felsőbbrendű iránymutatást nyújtanának a viselkedés és a cselekvés számára. •Elszenvedik-e a hallgatóim azt az intenzív depressziót (akár megaláztatást), amelyet Giovanni da Modena, Inferno c. falfestményének nézője érezhet meg – érzelmileg és fizikailag is? • Szeretném, ha hallgatóim csatlakoznának egy végtelenül és örökké csendes világ ígéretéhez, amely hatalmába kerít, amikor elmerülök M. S. MESTER gótikus táblaképe (Mária és Erzsébet találkozása, 1506) nézésében. → Mi az, ami megigéz az esztétikai élmény tárgyaiban? → Jelentésekkel teli világunkban nincs unalmasabb, mint „még egy kis értelem”. • Ingázás a jelenléthatások és a jelentéshatások között.
HERDER (Über der Ursprung der Sprache, 1772) különbséget tesz a nyelv két formája között: az ősibb nyelv érzéki, poétikus, konkrét, képszerű, dallamos, ritmikus és gesztusokkal kísért, tehát intermediális összetettsége, esztétikai potenciálja nagy az értelem prózai nyelve ennél sivárabb és másként bonyolult „A szétáradó dallam, a versengő ütemek és hangok, hol lebegve, hol lélegzetvétellel és remegéssel váltva, az egész mű csodás széttartásának az egybecsengésének édességével csalogatnak. Vajon hányan vannak, akik ismerik az ütemek és dallamok tudományát? Mégis, egy sincs a jelenlévők között, aki ne lenne a leggyengédebben lebilincselve. […] Amikor bizonyos tárgyak oly gazdagok és bőségesek, hogy kincseiket önként kínálják, és szinte erővel behatolnak az érzékekbe és az elmébe, rögvest megjelenik telt szarujával a termékeny bőség.” Szerdahely György Alajos, Aesthetica (1778)
Képzeleti munka nélkül nem érzékelnénk! • a szem kiegészít – optikai csalódás, belelátás, együttműködés • ítélőerő: képesség, mely arra szolgál, hogy a különöst aláfoglaljuk az általános alá, és fordítva is, hogy a különöshöz megtaláljuk az általánost (ehhez az ítélőerő feltételez valamilyen összhangot az érzéki formák között, nem mintha ilyen ténylegesen lenne)
Képzeleti munka nélkül nem érzékelhetnénk, de a képzeleti tevékenység visszakötődik a testi tevékenységre! # a szem kiegészít – optikai csalódás, belelátás, együttműködés → egyszerű formákban sok mindent elmondani (Játékos négyzetek, Csordás Zoltán munkája, Avenir Heavy betűtípussal)
→ az f és a t betű lerajzolva lehet ugyanaz a forma, de az m problémát jelent → a díjnyertes ötlet gazdája a betűt negatívba forgatva rajzolta meg, mégpedig úgy, hogy az emberi szem csodálatos kiegészítő képességére bízta a rajz befejezését → a meglátás kreatív: az m bal oldali szárát mi magunk képzeljük oda, s közben a logó három „ugyanolyan” formában van megalkotva → apró csalás: az f két vízszintes vonala távolabb van az alaptól, mint az m betű vonalai az oldalvonaltól (ha ez nem így lenne, akkor a szemünk nem esne optikai csalódás áldozatául: azaz nem látnánk bele az első formába az m betűt, s így értelmét vesztené az embléma
• Mindannyian érzékelünk egy kulturálisan nagyon jelentős médiahatást: a médiumok hajlandóságot mutatnak arra, hogy semlegesítsék az olyan nagy hagyományú különbségtételeket, mint a valóság és fikció megkülönböztetése. • Ez a különbségtétel rendre összeomlik a lelkesítő, lebilincselő hatású médiahatásokban. → Az esztétikai tapasztalat elsőrendűen ott nyer teret, ahol az affektív lenyűgözöttség és a kognitív termékenység iránti emberi szükségleteink kielégülnek. A felfokozottság ilyen helyzetei mindig a médiumokban érzékelhetők. Ilyenkor átmenetileg nyugvópontra jutnak az olyan kényszeres különbségtevések, mint amilyen például művészet és élet elválasztása. • Ezeket a megkülönböztetéseket az esztétika és a művészetelmélet diskurzusából örököltük meg azokban a formákban és jelentésekben, ahogyan a 18. század végi művészetfilozófiában és művészetkritikai gyakorlatban használatosakká váltak. # Yves Klein fotómanipulációja – Ugrás az űrbe (1960) http://fotomuveszet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=37&It emid=44
a múzeum elpalástolja az eredeti életösszefüggést, melyben egy életstílus és egy ízléseszmény összetartozik
Joseph Mallord William TURNER – Rain, Steam, and Speed – The Great Western Railway (1844)
Turner, The Thames above Waterloo Bridge (1830–5)
Turner, Venice with the Salute (1840–5)
• Monet, Waterloo Bridge (1902)
• Each Instagram post features Ursula Goff's latest creation side-by-side with the piece that inspired her color choices.
• Meret Oppenheim: Tárgy (szőrrel fedett csésze, csészealj és kiskanál), 1936, MoMA, New York
• da Vinci’s work, The Last Supper, showed up in a 2005 ad from Marithé + François Girbaud that was so controversial it got banned in Milan
• Esztétikailag értékesnek ítélek valamit. Ízlésítéletem forrása ilyenkor az, hogy e valamit a saját művészeti kultúránk mutatja szépnek azáltal, hogy értéket tulajdonít neki, s éppen attól lesz értékes, hogy kultúránk felértékeli? Photographed by Horst P. Horst, September 15, 1939
La Perla Spring/Summer 2014 campaign
• „Mindez most azért látszik szépnek az ön számára, mert a művész szépnek találta ahhoz, hogy lefesse, s azért találta szépnek ahhoz, hogy lefesse, mert ő is szépnek látta” (Proust szavai Chardin csendéleteiről)
• az esztétikai érdeklődés esztétizálja a tárgyat: in visu művészivé teszi a tárgyat a) ezt tehetem önkéntelen vagy tudatosan egy korábbi mű hatására (ilyenkor a festészet és a kultúra formálja számomra csendéletté a természetes tárgyak képét) b) de lehet, hogy esztétikai tevékenységemet érzékenységem, egy személyes alkotói folyamat diktálja, bármilyen is az a művészi kultúra, amely az érzékenységemet kialakította: ilyenkor egy jövendő műalkotás hatása alatt állok – „szépnek találom, hogy lefessem, mert szépnek látom”
• Raf Simmons’ fall 2013 collection for Dior (and one image in particular) was a direct reference to Edouard Manet’s 1863 masterpiece, Luncheon on the Grass
• Vogue cover by Salvador Dali (1939), photograph by Louise Dahl-Wolfe (April 1958 cover of Harper’s Bazaar) and Elle Fanning photographed by Will Cotton (New York Magazine’s Spring 2013 fashion issue) Philip Treacy took a cue from Dahl-Wolfe and created a floral helmet (pictured below), which was most recently worn by Lady Gaga (for a bit of pop culture)
John Baldessari and Mario Sorrenti for W Magazine, November 2007
• Bernat Munkacsi was famous for his high-energy, identifiable images when, at the time, almost all fashion photographs were being shot on a large format camera inside a studio. His series of beach photographs from the late 1920’s to early 1930’s are still some of his most celebrated to date and served as the inspiration behind Ms.Prada’s spring/summer campaign
• http://www.faile.net/ - „Whether we’re working on a theme or series or just individual pieces, it all begins with images, pattern and language. Once, we’ve created this visual vocabulary to pull from, these works become the basis for the paintings, printmaking and sculpture.” In the end, their collection of pieced-together images is, „Akin to an urban tapestry where you’re left with fragments of the city – pieces of image and typography that create new narrative meaning through abstraction and juxtaposition.”
• For Fall/Winter 2013 Jeremy Scott and J.W.Anderson, in particular, took the FAILE route through their use of colorful, segmented patters and visual patchwork/overlays. FAILE-like graphics command as much attention walking down the runway as they do hanging buildings or sculptures
• Takeshi Murata’s work, Cone Eater, from 2004 is a 4-minute abstract digital video featuring a kaleidoscope-esque stream of colors and symmetrical images similar to the patterns used in Proenza’s spring 2010 collection
• Desert Tide - Proenza Schouler’s promotional video (released in November 2012 featuring animated versions of looks from their internet-inspired spring/summer 2013 collection) https://www.youtube.com/watch?v=_Y41MsmI598
Hogyan különböztethető meg az esztétikai élvezet az érzékek puszta örömétől? Miben különbözik az esztétikai élvezet az egyszerű élvezettől (attól, hogy az én érzékileg közvetlenül odaadja magát egy tárgynak)? Az én az elementáris élvezetben feloldódik, és ez, amíg tart, önmagával megelégszik, a további élethez nem kapcsolódik. Az esztétikai élvezetben viszont megvan az állásfoglalás folyamata: az élvező szemlélő a tárgyat imaginárius esztétikai objektumként alkotja meg. A távolságteremtés az esztétikai tapasztalatban a képzelő tudat alakteremtő aktusa is egyben. A képzelő tudat azért tagadja meg átmenetileg az adott tárgyvilágot, hogy a saját tevékenységével egy nyelvi, vizuális vagy zenei összetettség esztétikai jelei, sémái alapján létrehozhassa az irreális esztétikai tárgy szó-, kép- vagy hangalakját. De mi kell még ahhoz, hogy a jelen nem lévő elképzelése esztétikai élvezet lehessen?
Érdeklődésünk támad saját érdektelenségünk iránt… Az esztétikai distancia nem egyértelmű (nem csupán kontemplatív és nem csupán érdek nélküli) viszony az eltávolított tárgyhoz. „élvezem azt a lebegést is, amibe a primer élvezetet és a tárgyát hoztam” az irreális képzeleti esztétikai objektum megalkotása közben az én az állásfoglaló szabadságát gyakorolja eközben a képzeleti esztétikai tárgy a tetszetőssége egyre inkább feltárulkozik esztétikai tevékenysége közben az én élvezni képes önmagát is, miközben mentesülőnek érzi magát mindennapi egzisztenciájától Az esztétikai élvezet az érdek nélküli szemlélődés és a próbára tevő részvétel közötti lebegésben jön létre.
A recepció első fázisa: az érzékelő megértés elemzése
saját érzékelésében / olvasatában csodálkozni tud, s e csodálkozást kérdésekben ki tudja fejezni saját magamat – egy korunk művelődési horizontjával rendelkező – érzékelő befogadó szerepkörébe helyezem a recepció első, érzékelő olvasásban zajló folyamata technikai, formai elemekre is figyel (a szöveg fokozatos fölfedezés, dinamikusan változó percepció tárgya beleépíthetem a formális leírásba az olvasónak az érzékelési folyamatban betöltött szerepét is: a költői jelentésnek meg kell nyilvánulnia egy érzékelhető textuális jellegzetességben ekkor a befogadás anticipáció és korrekció váltakozása: ebben a feszültség, meglepetés, csalódás, irónia, komikum ekvivalens kategóriák
Feladat – 2016. április 25-ig Feladat: Az érzékelő megértés fázisának türelmes bemutatása a) egy irodalmi műalkotás, b) egy reklámkép, és c) egy zenemű befogadása közben. A három esszé egyenként 3.500 karakter hosszú legyen. Nyomtatva kérem a leadását. Arra a poiészisz műveletre vagyok kíváncsi, amellyel a befogadó felfedezi, létrehozza fokozatosan az érzékelés, az olvasás, a jelentésképzés tárgyát. Ahogyan újraalkotja a műalkotást, miközben élvezve megérti, egyelőre még homályosan, nyitott kérdésekre bukkanva. Ez még nem interpretáció. Ez még csak a hatás érzékelése önmagunkon, s a hatás kiváltotta továbbhaladás az olvasásban, érzékelésben. Anticipáció és korrekció váltakozását mutassák be! Hogyan irányítják az érzékelést technikai-formai elemek? Hogyan megyünk át olyan esztétikai hozzáállási módokon, mint amilyen a feszültség, a meglepetés, a csalódás, az irónia, a komikum érzékelése? Határidő: 2016. április 25.
Kemény István: Valami a vérről Az élet dönt fát a hintó elé, maga az élet, az élet dönt fát mögéje, ha megállt, az élet kavarja meg a lovakat, az élet, a fák közül az üvöltéseket ő hajtja ki, a lesből a zsiványokat ő hajigálja a célra. Az élet metszi el a torkokat, maga az élet, adja el a hintót, az élet, az élet. A véren tanul, a véren gyakorol, a véren próbál embert, gondolkozik a véren, kifürkészi az útjait, ahol kibuggyan, ő is ott van, szereti a vért, bort ad érte, menj, vigyél neki, csengesd föl, alszik, de akkor is bort vagy vért ad érte, lejön a kapuba, hozza bármikor. Te még nem ismered, az élet, az élet.
Te is szereted, ne tagadd le. Csinálj valamit, mert elmegy, elmegy. Szökik, üti-veri a lovakat, szökik a zsákmánnyal, viszi az egészet, és közben elszórja, elmulatja, beváltja kísérőzenére, arra a gyerekkori, vacak filmzenére, amivel már annyiszor átvert. Végül a füledben hagyja a maradékot: dúdolva, fütyülve halsz meg, te hülye.
Hova esik a befogadó első pillantása? Címsorra? Képre? A grafikai tervezés a figyelmet fókuszálja.
Neville BRODY (The Face magazin, 1981–1986). Kiegyensúlyozott oldalterv, szöveg és kép világos elrendezése, üres felületek használata.
Egyszerű kompozíció: átlátható, súlya van, releváns. Üres felületek nagyvonalú használatával kiemelhető a domináns elem. A befogadó tekintetét irányítani kell. Milyen sorrendben haladjon végig a tekintet a vizuális elemeken?
Szöveg és fotográfia drámai hatású egymás mellé helyezése. Az egyszerűséget és a komplexitás ütköztetés. A szöveg és a képi ábrázolás keresztezése ingerlő, civakodó hatást kelt. Neville BRODY, Brand Strategy for Nike (1988)
David CARSON a Ray Gun magazin grafikai tervezője (1992–1995) Olyan mértékben ötvözi a képet és a szöveget, hogy a magazin inkább hasonlított litográfiai műalkotásra, mintsem újságra.
Megszokott betűkép és roncsolt fotográfiai kép keverése szinte a kiolvashatatlanságig torzított ábrázolásmódban. A digitális design felemelkedésének időszakában Carson alapelve – „The End of Print” – megkérdőjelezte a vizuális kommunikációban a nyomtatott betű korábbi szerepét.
Az 1990-as évek végén David Carson céges ügyfelek számára is vállalt grafikai tervezést (Microsoft, Armani, Nike, Levi’s, British Airways, Quiksilver, Sony, Pepsi, Citibank, Yale University, Toyota).
Az emberi test a vizuális kommunikáció és a grafikai tervezés zavarba ejtő felületeként – bőr, tipográfia, kép keverése Stefan Sagmeister
Lou Reed: Set the Twilight Reeling
A tekintet megragadása domináns elemmel Eye Magazine Vol. 66, UK I Winter 2007
Letisztultság, egyensúly szöveg és kép között, Fotografisk Tidskrift 2004/2
Formátum megválasztása – funkció, üzenet, költségek, terjesztés Álló formátum – a magasság és a szélesség közti feszültségből származó energia le-fel mozgatja a tekintetet
Fekvő formátum – a tekintet végigsiklik balról jobbra, ez felerősíthető (kétoldalasra nyújtás, filmkockaszerű elrendezés)
A CD-borítók formátuma kihívás a grafikai tervezőknek Hogyan lehet élettel megtölteni a négyszögletes borítót? Hogyan lehet kiaknázni a kör alakjában rejlő lehetőségeket? Razorlight – Rip It Up (2004) Intro grafikai stúdió
John Coulthart – Silence & Strength: Das Haus zur letzten Latern - A Tribute to Gustav Meyrink http://www.johncoulthart.com/
A tekintet megragadása domináns elemmel Erőteljes tipográfiával Jonathan Bell Birkhäuser – 21st Century House
Kellemes színpalettával
Olvasási mintázatok. Design hiányában a szem így futna végig az oldalon.
Dinamikus hatás kontraszttal Két vagy négy vonallal harmad vagy ötödrészekre bontja a felületet, ezzel kialakítja a kontraszttal teli design alapjait. (A Grandpeople plakátjai a norvég Trollofon zenei fesztiválra.)
A harmadolás szabálya. Dinamikus hatású, ha a domináns elem a központi tengelytől kissé oldalra tolva helyezkedik el. Az aszimmetrikus kompozíció feszültséggel teli: sűrű és ritka, kicsi és nagy felületek ütköznek.
Hová helyezzem el a kép alanyát?
Lee Friedlander, Hillcrest, New York (1970)
A design alapvető szerkesztésmódjai: egyensúly: stabilitást és struktúrát ad; hierarchia: irányít és szervez; kontraszt: ütköztet és kiemel; ismétlés: egységesít és megerősít; sorba állítás: élesebb, világosabb következtetést tesz lehetővé
1. Kontraszt. Erős és letompított tónus váltakozik. A metál bronz, fekete és olajzöld színek szétválasztanak, kiemelnek, de érintkezésbe is léptetnek felületrészeket. A négyzetes és háromszög formák felszabdalják, helyenként térbelivé teszik a felületet. A kihajtható fülek kilépnek a vízszintes és függőleges irányból. Sűrűn és szellősen nyomtatott szövegrészek ellentéte mellett szokványos és szokatlan alakú írófelületek kontrasztját is látjuk. Ütközik a nyomtatott és a kalligrafikus szöveg, a leopárd mintás, a képes, az írott és az üres felszín, az organikus és geometrikus forma. Tableaux Restaurant Promotion (Vrontikis Design Office) – nyomtatott promóciós kártya
Bryan L. Peterson: Design Basics for Creative Results (2003)
2. Egyensúly. A kompozíció egyik irányba sem billen el. Nincsen sem túl élénk szín, sem túl hangsúlyos képi vagy szöveges elem egyik sarokban sem. A szimmetrikus hatás nem feltétlenül tükörszimmetrikus. Egyensúlyt érünk el akkor is, ha az eltérő színű, mélységű, nagyságú, élességű, alakú elemeket hagyjuk összeadódni. Ezen a borítón a betűjegyekből összeálló szöveg, valamint a nyomdai és a rajzolt elemekből megformázott alak ellentétezi, de ellensúlyozza is egymást.
How to Be a Wicked Witch – Book Cover (Dennis Clouse, Cyclone Design and Illustration)
Megformált alak (shape). Terület, melyet egy odaértett vonal fog körül. Esetenként a színek változása segíthet beazonosítani, s benne (sőt: általa) felismerhetővé válik egy jelentés. Ha alakok valószínűtlen kombinációját hozzuk létre, összeállhat egy egységgé, s megmutatkozhat benne egy jelentés-összefüggés, egy koncepció. A kéz és a galamb összekapcsolása különösen határozott és erőteljes képet eredményez. A drámaiság itt abban rejlik, hogy a különnemű alakok kombinációját önkéntelenül is elvégezzük, s e perfomálás közben ismerjük fel az új alakot és az új jelentést. Youth Violence Poster (Joel Templin, Templin Brink Design)
Egyensúly teremtése egyszerű elemek gondos elhelyezésével. Matador Magazine ( Co-founded, Designed and Art Directed by Fernando Gutiérrez, Madrid, Spain 1995–2006)
3. Elrendezés – modulháló segítségével. Az oldal egyenlő nagyságú mezőkre osztása és a területek azonos szélességű csatornákkal elválasztása. → De az elrendezés nem csupán modulszerkezetben valósulhat meg. A Gugenheim Magazine (Fall 1997) kép és szöveg egymásra reflektálásával hoz létre ismétlésen alapuló egyensúlyt.
Elrendezés – az arány (fokozat, méret) emberi léptékű megválasztásával rendezett, harmonikus összbenyomást érhetünk el. Ez a jól proporcionált elrendezés. A képen a Design Partners International ügynökség a Barcelona Chair (1929) alacsonyságát a vertikális vonalvezetéssel ellensúlyozza: a mennyezetről levezetett tekintet a horizontális elemeket már arányosnak látja az emberi test méreteihez.
4. Nyomatékosítás – domináns és alárendelt elemekkel. Fókuszálás középre helyezéssel, csoportból kiválasztással, felnövesztésen (tónus, vonal, szín, textúra, alak felerősítésén) alapuló megkülönböztetéssel.
5. Ritmus – változatosság az ismétlésben, hogy a befogadó élvezettel végighaladjon az anyagon. Folytonos ingerkeltés, elvárás és csalatkozás unalomtól mentes dinamikája, előrelendítés a meg nem jósolható felkínálásával, az egyhangúság megtörése a szériában rövid közjátékokkal. Váltások a közeli és a távoli, a különböző méretek, az ellentétes irányok, a szerves és geometrikus formák, a nyers és szubtilis textúrák között.
Alexey Brodovitch (1898 - 1971) Ramon and Renita (Harper's Bazaar, Photographs by Martin Munkacsi, 1935) http://www.iconofgraphics.com/alexey-brodovitch/
Brodovitch cropped his photograhps, often off-center, brought them to the edge of the page, integrated them in the whole. He used his images as a frozen moment in time and often worked with succeeding pages to create a nice flow trough the entire magazine. The Consensus of Opinion (Harper's Bazaar, Photograph by Man Ray, March 1936)
Tips in Your Fingers (Harper's Bazaar, Photographs by Herbert Matter, April 1941)
