Helyzetkép 2012. március - április
Gazdasági növekedés
Az európai reményeknél gyengébb, a megjelent prognózisoknál kedvezőbb lett az Európai Unió országainak összesített gazdasági teljesítménye az idei év kezdetén. Az Eurostat előzetes adatai azt mutatják, hogy az eurózóna nem csúszott recesszióba, az első negyedévben stagnált a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest és minimális mértékben, 0,1%-kal csökkent a múlt év első negyedévéhez viszonyítva. Az Európai Unió egészére is ugyanez a gazdasági teljesítmény volt jellemző azzal, hogy az előző év azonos időszakához képest valamelyest, 0,1%-kal nőtt a GDP. Az előző negyedévhez képest ebben a relációban is stagnálást regisztrált a statisztika. Ezek az adatok azért számítanak viszonylag kedvezőnek, mert az előző negyedévben a megelőző év negyedik negyedévéhez képest emelkedett a GDP: az eurózónában 0,7%-kal, az Európai Unió egészében 0,8%-kal; ugyanakkor a harmadik negyedévhez képest mindkét relációban 0,3%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Akkor beszélünk recesszióról, ha két egymást követő negyedévben csökken a gazdaság teljesítménye; ez most tehát nem következett be. Az Európai Unió, de még az eurózóna gazdasági helyzete is meglehetősen nagy különbségeket takar. A fejlett országok közül Németországban, Ausztriában, Belgiumban és az észak-európai országokban emelkedett a GDP, míg Franciaországban és NagyBritanniában stagnálás figyelhető meg. Hollandiában, Cipruson és az államháztartási gondokkal küzdő – dél-európai - országokban recesszióba süllyedt a gazdaság. A középkelet-európai térség országaiban – az egy főre eső GDP szintjét illetően a fejlett országokhoz sorolható Csehország és Szlovénia kivételével – bővült a bruttó hazai termék, Lengyelországban, Szlovákiában és a balti országokban dinamikus volt a növekedés. E téren Magyarország gazdasági teljesítménye jelentősen eltér az Unióhoz az utóbbi évtizedben csatlakozott országokétól, és csupán néhány komoly államháztartási és
2
finanszírozási gonddal terhelt gazdaságban volt nagyobb zuhanás az ország teljesítményében az első negyedévben, mint amit nálunk regisztrált a statisztika. A magyar gazdaság kilátásait kimondottan javította, hogy Németországban az előző negyedévhez képest 0,5%-kal, a múlt év első negyedévéhez képest 1,2%-kal nőtt a GDP. Finnországban jelentősen, negyedéves viszonylatban 0,8%-kal, éves összehasonlításban 1,7%-kal bővült a bruttó hazai termék, míg Svédországban negyedéves összehasonlításban ugyancsak 0,8%-kal, éves egybevetésben pedig 1,5%-kal nőtt a GDP. Ausztriában 0,2%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez és 0,7%-kal a múlt év azonos időszakához képest; Belgiumban az előző negyedévhez képest valamelyest nagyobb, 0,3%, míg az egy évvel korábbihoz képest némileg kisebb, 0,5% volt a bruttó hazai termék növekedése. Franciaországban az előző negyedévhez képest változatlan maradt a gazdaság teljesítménye, míg a múlt év első negyedévéhez képest szerény mértékben, 0,3%-kal növekedett. NagyBritanniában a múlt év utolsó negyedévéhez képest 0,3%-kal, a tavalyi első negyedévhez viszonyítva pedig csekély mértékben, 0,1%-kal visszaesett a GDP. Recesszió volt Hollandiában, ahol mindkét összehasonlításban második negyedéve, az előző negyedévhez történő viszonyításban harmadik negyedéve zsugorodik a gazdaság; az első negyedévben a GDP 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez és jelentősen, 1,3%-kal a múlt év azonos negyedévéhez képest. A ciprusi gazdaság teljesítménye mindkét összehasonlítás alapján az egymást követő harmadik negyedévben csökkent; az idei első negyedévben a visszaesés 0,3% volt negyedéves, míg 1,4% éves visszatekintésben. A financiális problémákkal nehezen birkózó országokban egyre kedvezőtlenebbek a növekedési kilátások. Spanyolországban csupán szerényebb mértékben, negyedéves viszonylatban 0,3%-kal, éves egybevetésben 0,4%-kal csökkent a bruttó hazai termék, de az előző negyedévhez viszonyított mutató már a múlt év utolsó negyedévében is 0,3%-os csökkenést jelzett. Olaszországban – a pénzügyi gondokkal arányosan - nagyobb volt a visszaesés: az előző negyedévhez képest 0,8%, az előző év azonos negyedévéhez képest 1,3%; az olasz gazdaság már a harmadik egymást követő negyedévben zsugorodik. Portugáliában több mint egy éve kezdődött a recesszió: az első negyedévben a GDP 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez és markánsan, 2,2%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Görögország 2010 második féléve óta recesszióban van; az első negyedévben a gazdaság teljesítménye 6,2%-kal zuhant az egy évvel korábbihoz képest /a görög statisztikai hivatal nem számol negyedéves összehasonlítású adatokat/. A kelet-közép-európai országokban továbbra is érzékelhetően bővül a gazdaság. Lengyelországban 0,8%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez és jelentősen, 3,8%-kal az előző év azonos időszakához képest. Szlovákia bruttó hazai terméke az első negyedévben 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez és számottevő mértékben, 3,2%-kal az előző év azonos negyedévéhez képest. Változatlanul kiemelkedő a balti országok gazdasági növekedése. Lettországban negyedéves visszatekintésben 1%-kal, éves összehasonlításban nagyon jelentős dinamikával, 5,5%-kal nőtt a GDP az első negyedévben. A litván bruttó hazai termék 0,8%kal bővült az előző negyedévhez és 4,4%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Észtországban a 0,5%-kal bővült a gazdaság a múlt év utolsó negyedévéhez és szintén jelentősen, 4%-kal az
3
előző év azonos időszakához képest. A balkáni országokban szerényebb dinamikát mért a statisztika. A bolgár GDP stagnált az előző negyedévhez és 0,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Romániában csekély mértékben, 0,1%-kal csökkent a bruttó hazai termék negyedéves összehasonlításban, míg 0,8%-kal bővült az előző év első negyedévéhez képest. Recesszióban van a cseh gazdaság. A negyedéves adatok már harmadik alkalommal mutatnak visszaesést; /igaz, az éves összehasonlítású adatok első alkalommal/; az első negyedévben a GDP mindkét összehasonlításban 1%-kal visszaesett. A térség országai közül kirívóan rossz Magyarország helyzete. Az Eurostat által alkalmazott, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye már egymást követő negyedik alkalommal nem nőtt negyedéves összehasonlításban; az első negyedévben jelentősen, 1,3%-kal csökkent a GDP az előző negyedévhez és 1,5%-kal a múlt év első negyedévéhez képest. A fejlett gazdaságokat magába foglaló OECD országok bruttó hazai terméke az első negyedévben érzékelhető mértékben, 1,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fejlett országok átlagánál most is gyorsabban bővült az amerikai gazdaság. Az Egyesült Államokban a GDP 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez és 2%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A természeti katasztrófát követően újra növekszik a japán gazdaság; a bruttó hazai termék az első negyedévben – a viszonylag alacsony bázishoz képest - jelentősen, 1%-kal nőtt az előző negyedévhez és 2,6%-kal az előző év azonos időszakához képest. Kiemelkedően fejlődik a norvég gazdaság: a GDP 1,4%-kal nőtt az előző negyedévhez és 4,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Svájcban e két viszonylatban 0,7%-kal, illetve 2%-kal bővült a gazdaság. A kínai gazdaságra vonatkozó korábbi lassulást jelző prognózis valóban realizálódott, ami abban nyilvánult meg, hogy a bruttó hazai termék az első negyedévben 8,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy nincs globális válság a fejlett világban. Az Európai Unió, illetve az eurózóna komoly, elsősorban fiskális és finanszírozási problémákkal küzd. Tulajdonképpen válaszút elé kerültek a tagországok: az integráció erősítésével, vagy az egyes országok saját megoldások keresésével, a jelenlegi állapotok minél ésszerűbb szinten tartásával lábaljanak ki a finanszírozási válságból. Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa meglehetősen nehézkes, nem egyszer bürokratikus és gyakran nem hatékony, de eddig minden kritikus esetben – ha késve is – de előre mutató megoldást találtak. Igaz, csaknem minden bővítési lépést követően nőtt az unión belüli heterogenitás, elnehezültek az egyeztetési mechanizmusok. Láthatóan a tagországok többsége most is az integráció pártján van, még Görögország eurózóna tagságának fenntartását illetően is. Úgy tűnik, a magyar kormány képtelen felismerni a magyar gazdaság valóságos érdekeit. A jelenlegi vezetés látványosan szembemegy az Európai Unió általános céljaival, az Európai Bizottság törekvéseivel, sőt döntéseivel, és látványosan negligálja a fejlett piacgazdaságokban működő intézményrendszert, kétségbe vonja a nemzetközi pénzügyi intézmények, az országok közötti egyeztetési mechanizmusok létjogosultságát. A kormány gazdasági szabadságharca tulajdonképpen a XIX. század adekvát gazdaságpolitikájának, és nem a XXI. század követelményeinek felel meg. /Ezzel analóg probléma a kormányzati ideológia, amely viszont
4
a XX. század első harmadának a szintjét célozza./ Ezzel a politikával Magyarország kirekeszti magát a fejlődés lehetőségéből, és a periféria irányába tesz határozott lépéseket. A KSH közölte első becslését a magyar gazdaság idei első negyedéves teljesítményéről. A statisztikai szolgálat egyben lefelé korrigálta a múlt évi GDP negyedéves visszatekintésű adatait. Míg a korábbi publikáció szerint a múlt év minden negyedévében bővült a gazdaság az előző negyedévhez viszonyítva, rendre 0,7%-kal, 0,1%-kal, 0,4%-kal, illetve 0,3%-kal, addig az új számítás szerint az utóbbi négy negyedévben nem volt növekedés. A múlt év első negyedévének adatát felfelé változtatták 1,4%-ra, a második és a negyedik negyedévben stagnált a GDP, míg a harmadik negyedévben 0,1%-kal csökkent. A most első alkalommal közölt idei első negyedéves adat a bruttó hazai termék jelentős, 1,3%-os csökkenését regisztrálta az előző év negyedik negyedévéhez képest. Az éves összehasonlítást tartalmazó adat legalább ilyen lehangoló: a nyers, kiigazítás nélküli számbavétel szerint 0,7%-kal szűkült a bruttó hazai termék a múlt év első negyedévéhez képest, a naptárhatás kiszűrésével számított érték 1,3%-kal csökkent, míg – az Eurostat által használt és a fentiekben is elemzett – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar GDP az első negyedévben számottevően, 1,5%-kal esett vissza az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A gazdaság helyzetének alaposabb elemzésére a részletes adatok ismeretében lehet visszatérni. Az azonban már e számok, illetve az eddig publikált bruttó szemléletű mutatók alapján is megállapítható, hogy egyre komolyabb strukturális problémák jelentkeznek a gazdaságban. A múlt évben a kedvező időjárásnak köszönhetően a mezőgazdaság hozzáadott értéke olyan jelentősen emelkedett, hogy szinte egymagában képes volt kompenzálni a gazdaság más ágazatainak gyengülő teljesítményét. A két éve folytatott dilettáns kormányzati gazdaságpolitika ugyanakkor egyre mélyebbre taszítja a gazdaságot. A folyamatos rögtönzések, az egész világ ellen folytatott szabadságharc, a kiszámíthatóság teljes hiánya, a normális gazdasági kapcsolatok szétzilálása, a bankrendszer elleni szüntelen támadások ellehetetlenítik a gazdaság tervszerű működését, a piaci lehetőségek kihasználását. Az adórendszer értelmetlen átalakítása a foglalkoztatást nehezíti, a kkv szektor egy részétől elvesz minden mozgásteret, növeli a szürkegazdaság arányát. A túladóztatott vállalkozások nem képesek fejlődni, csökken a beruházások volumene, elszabadult az infláció, a forint árfolyamának jelentős volatilitása megnehezíti a külgazdasági szerepvállalást, a kiszámíthatatlan üzleti környezet, az állami beavatkozások miatt menekül a működő tőke, a reálkeresetek zuhanása szűkíti a fogyasztást és fokozatosan ellehetetlenül az egész gazdaság. A gazdaság olyan állapotba került, hogy a kormányzat egyetlen gazdaságpolitikai célkitűzése sem teljesülhet. Nem a munkahelyek, hanem a munkanélküliek száma nő, az adóterhelés nem csökken, hanem nő, az adórendszer nem egyszerűsödik, hanem egyre áttekinthetetlenebbé és egyben diszfunkcionálissá válik, a gazdaság nem bővül, hanem szűkül és egyelőre az államadósság sem csökken, miközben az államháztartás hiánya is csak folytonos megszorítások árán tartható a 3%-os GDP arányos szint alatt. A gazdaság lefelé menő spirálban van és a következő két évben nem várható változás a katasztrofális kormányzati gazdaságpolitikában. A következmény a magyar gazdaság lecsúszása; ha az eddigi folyamatok nem változnak gyökeresen, akkor a gazdaság teljesítménye 2014-ben a
5
gazdasági világválság 2008. évi kitörését megelőző szintet sem fogja elérni. Ezzel a gazdasági produktummal könnyen kialakulhat az a helyzet, amelyben Magyarország csak Bulgáriát és Romániát előzi meg az Európai Unió országai közül. Az egy főre jutó bruttó hazai terméket tekintve a rendelkezésre álló legutóbbi, tehát 2010. évi adatok alapján Magyarország a 21. helyen áll a tagországok fejlettségi rangsorában. Az egy főre jutó magyar GDP az európai uniós átlag 65%-a, azaz alig kétharmada. Azok az országok, amelyek már 2003-ban az Európai Unió tagjai voltak, az egy főre eső GDP-t tekintve a déleurópai térség kivételével érzékelhetően meghaladják az uniós átlagot. A térség országai közül Olaszországban az egy főre jutó GDP 2010-ben 1%-kal haladta meg az uniós átlagot, míg Spanyolországban éppen megegyezett azzal. A görög gazdaság fejlettségi szintje az uniós átlag 90, míg a portugálé 80%-a. A 2004-ben csatlakozott országok közül Ciprus fejlettségi szintje gyakorlatilag megegyezik az Európai Unió átlagával, 2010-ben annak 99%-a volt, Szlovéniáé az uniós átlagnak 85%-a, míg Málta egy főre jutó bruttó hazai terméke ennek az átlagnak 83%-a. Csehországban az egy főre jutó GDP 2010-ben az uniós átlag 80%-a volt. A többi 2003. évet követően csatlakozott ország fejlettségi szintje lényegesen elmarad az uniós átlagtól. Természetesen ezekben az országokban az utóbbi években megfigyelhető volt a felzárkózás, de még mindig távol vannak az unió általános fejlettségi szintjétől. Mivel az egyes országokban eltérő a gazdasági fejlődés dinamikája, az országok egymás közötti sorrendje is változik, néhány százalékpontos eltérés nem minősül számottevőnek. Így Szlovákia néhány éve utolérte Magyarországot, 2010-ben az egy főre eső GDP elérte az uniós átlag 74%-át és ez már jelentős különbséget takar. Feltehetően Lengyelország és Észtország ez évben utoléri, illetve megelőzi a magyar gazdaság fejlettségi szintjét. Két éven belül ez a fordulat bekövetkezik Litvánia, a hamarosan csatlakozó Horvátország és nem kizárt, hogy Lettország egy főre eső bruttó hazai termékének esetében is. Így az Európai Unió országai közül 2014-ben az akkori 26. helyen leszünk az országok egy főre eső bruttó hazai termék szerinti rangsorában. Utólag nyer értelmet a Fidesz ellenzékben sokszor hangozatott kijelentése, hogy éllovasból sereghajtók lettünk. Akkor ez természetesen egyike volt a sok fideszes blöffnek, de utólag kiderült, hogy ez pontos prognózis volt egyben a 2014. évre.
Foglalkoztatottság, keresetek
A munkaerőpiac gyorsuló ütemben romló helyzetét tükrözik az idei év első hónapjaiban rögzített adatok. Az alkalmazottak száma a versenyszférában és a költségvetési szektorban egyaránt csökkent; a közfoglalkoztatásban hosszú késlekedés után végre nőtt a közmunkások száma, de a jogi és közgazdasági feltételek megalázóak a résztvevők számára, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak sem kapják meg a minimálbért. Egyre szélesebb körben érződik az – időben és összegében - radikálisan csökkentett munkanélküli ellátások hatása, amely rohamosan romló életkörülményeket okoz.
6
A február és április közötti három hónap átlagában a KSH mintavételes lakossági munkaerőfelvétele szerint a foglalkoztatottak száma 3 811 ezer fő volt, 52 ezer fővel, 1,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 56,1% volt, 1,1 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. Az aktív munkanélküliek száma e három hónap átlagában 496 ezer fő volt, 15 ezer fővel, 3%-kal több, mint egy évvel korábban. A passzív munkanélküliek száma ebben az időszakban 130 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta február és április között változatlanul rendkívül magas, 11,5% volt, 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A legjobb munkavállalási korosztálynak tekintett 25-54 éves korúak munkanélküliségi rátája 10,7% volt, amely ugyancsak 0,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. Továbbra is kritikus, 27,3% – a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő – 15-24 évesek munkanélküliségi rátája, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Figyelmeztetően magas a tartós munkanélküliség részaránya; az álláskeresők 45,7%-a egy évnél is hosszabb ideje nem talált munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama csaknem másfél év, 17,8 hónap volt a vizsgált időszakban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában április végén 555 ezer munkanélküli szerepelt, 36 700 fővel, 6,2%-kal kevesebb, mint egy hónappal és 57 500 fővel, 9,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek számának mérséklődésében két tényezőnek van szerepe. Csaknem kétéves érthetetlen és felelőtlen késlekedés után a kormány rászánta magát a közmunkaprogram – legalábbis mennyiségileg elfogadható – működtetésére. Ugyanakkor már érezteti hatását az - az Európai Unióban egyedülálló, embertelen törvény, amely mindössze három hónapra csökkenti az álláskeresési ellátásra jogosultság időtartamát, ezzel együtt csökkentették a rendszeres szociális segélyre jogosító egy főre eső családi jövedelem felső határát. Így megdöbbentő mértékben növekszik a teljesen ellátatlan munkanélküliek száma, akik közül sokan érdekeltség hiányában megszakítják a kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálattal, így kikerülnek a nyilvántartásból, ezzel lefelé torzítva a munkanélküliség adatait. Erre utal, hogy áprilisban 55 300 fővel, 8,8%-kal nőtt az előző hónaphoz képest a munkanélküli nyilvántartásba újonnan bekerültek száma, azaz nem a munkanélküliek, hanem csupán a regisztrációban szereplő munkanélküliek száma csökkent. Változatlanul igen nagyok a foglalkoztatottságban a területi különbségek. Az ország két régiójában minden ötödik aktív korú munkanélküli; Észak-Magyarországon a gazdaságilag aktívak 20,9%-a, Észak-Alföldön 20,4%-a volt állás nélkül áprilisban. Különösen kritikus volt a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol gyakorlatilag a felnőtt lakosság negyede, 24,3%-a, 57 600 fő volt munka nélkül. Ez annak ellenére rendkívül magas érték, hogy a regisztrált munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 5 300 fővel, 8,4%-kal, míg az egy évvel korábbihoz képest 7 500 fővel, 11,6%-kal csökkent. A másik nehéz helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben 22,8%-os volt a munkanélküliség, 66 200 fő szerepelt áprilisban a munkanélküliek nyilvántartásában, 4 300 fővel, 6,1%-kal kevesebb, mint ez év márciusában és 6 200 fővel, 8,5%-kal kevesebb, mint a múlt év áprilisában. Nógrád megyében is 22,8%-os munkanélküliségi rátát mért a statisztika, a 18 700 regisztrált munkanélküli 1 800 fővel, 8,6%-kal csökkent egy hónap és 2 300 fővel, 11%-kal egy év alatt.
7
Miután a kormány elsősorban a szociális támogatásokon, a munkanélküli ellátásokon takarékoskodik, - amelyet azután átcsoportosít a magas jövedelműek javára -, áprilisban csupán a regisztrált munkanélküliek 13,2%-a, 73 400 fő volt jogosult álláskeresési ellátásra, 17 500 fővel, 19,3%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban és 88 200 fővel, 54,6%-kal kevesebb, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Az igen szerény összegű szociális ellátásban 200 ezer fő részesült áprilisban, 10 600 fővel, 5%-kal kevesebb, mint az előző hónapban és 10 100 fővel, 5,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek több mint fele, 50,7%-a, 281 200 fő semmilyen ellátásban sem részesült. Ez ugyan 8 500 fővel, 2,9%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban, de jelentősen, 20 600 fővel, 7,9%-kal több, mint a múlt év áprilisában. Márciusban 93 600 fő vett részt közfoglalkoztatásban, csaknem kétszer annyi, 96,8%-kal több, mint egy évvel korábban. Fontos tényező a közfoglalkoztatásban, hogy a közmunkások 84,5%-a teljes munkaidőben dolgozott, igaz a 8 órás foglalkoztatással is csupán 75 800 forint bruttó átlagbért kaptak a törvényes minimálbér alig négyötödét, 80,6%-át. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első negyedévben a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a megfigyelési körbe tartozó nonprofit szervezeteknél 2 624 ezer fő állt alkalmazásban, 17 300 fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 1 804 ezren álltak alkalmazásban, 24 700 fővel, 1,3%kal kevesebben, mint a múlt év azonos időszakában; ezen belül a teljes munkaidőben dolgozók száma ennél nagyobb mértékben, 35 200 fővel, 2,2%-kal csökkent. A költségvetési intézményeknél az első negyedévben 664 ezren álltak alkalmazásban, 16 900 fővel, 2,4%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a közigazgatás és védelem területén 0,5%kal nőtt a létszám, míg az oktatásban 4%-kal, az egészségügyben és szociális ellátásban 2,4%kal csökkent az alkalmazottak száma. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első negyedévben 219 200 forint volt, 4,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A versenyszférában regisztrált 229 200 forintos bruttó átlagkereset 6,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a közszféra 205 800 forintos átlagkeresete 2,7%-kal volt több, mint az előző év első negyedében. A költségvetési intézményeknél az adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezése érdekében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 56%-a az első negyedévben a keresetbe nem tartozó, átlagosan 10 600 forint kompenzációt kapott. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első negyedévben 141 800 forint volt, 1,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Mivel az idei év első negyedévében a fogyasztói árak 5,6%-kal emelkedtek, a reálkereset jelentősen, 3,9%-kal csökkent. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 101 600 forint volt, 3,4%-kal több, vásárlóértéken ugyanakkor 2,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszféra szellemi dolgozóinak átlagkeresete 220 200 forint volt, amely nominálértékben 2,5%-kal nőtt, míg reálértékben 2,9%-kal csökkent. A költségvetési intézményeknél a nettó átlagkereset az első negyedévben 133 600 forint volt, mindössze 0,9%-kal több, reálértékben 4,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A közigazgatás és védelem területén a nettó átlagkereset 2,8%-kal nőtt, így ezeken a munkahelyeken a reálkereset 2,7%-kal csökkent. Az oktatásban a nettó
8
nominális átlagkereset 1%-kal, míg a reálkereset 6,2%-kal esett, az egészségügyben és szociális ellátásban a nettó kereset 1,1%-kal, a keresetek vásárlóértéke 6,3%-kal zuhant.
Áralakulás
A kormányzat gazdaságpolitikai dilettantizmusa felpörgette az inflációt, és az év elején igen magas áremelkedési ütemet regisztrált a statisztika. A recesszió általában nem kedvez az áremelési törekvéseknek, az adóemelések, a bérterhek irreális emelése mégis magasan tartja az áremelések dinamikáját. Úgy tűnik, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika most már az inflációs várakozásokat is megemelte, így igen csekély a remény arra, hogy az év hátralévő részében érzékelhetően csökkenjen az infláció mértéke. Sőt a hazai fizetőeszköz volatilitása, azaz értékének folytonos, jelentős ingadozása még növeli is ennek a valószínűségét. Az ipari termelői árak márciusban 0,2%-kal nőttek az előző havihoz képest és 6,4%-kal emelkedtek az előző márciusihoz viszonyítva. Az ipari termelői árak az első negyedévben 6,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet; kiemelkedő mértékben, 28,1%-kal nőttek a kőolaj-feldolgozásban, 12,7%-kal a vegyiparban és 10,1%-kal a gyógyszeriparban. Az ipari export forintban mért értékesítési árai márciusban 0,3%-kal emelkedtek az egy hónappal korábbihoz és 5,8%-kal az egy évvel azelőttihez képest. A hazai fizetőeszköz márciusban az előző hónaphoz viszonyítva kissé, 0,5%-kal gyengült az euróhoz és 0,6%-kal a dollárhoz képest, míg az egy évvel korábbi értékéhez hasonlítva 7,9%-kal gyengült az euróhoz és 14,4%-kal az amerikai dollárhoz képest. Az ipar belföldi értékesítési árai márciusban 0,1%-kal csökkentek az egy hónappal korábbiakhoz és 7,4%-kal nőttek az egy évvel azelőtti értékükhöz képest. A belföldi értékesítési árak 7,6%-kal emelkedtek az első negyedévben. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai márciusban 1,1%-kal nőttek a februárihoz és 8,3%-kal a tavaly márciusihoz képest. Az építőipari termelői árak az első negyedévben 2,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest és 0,8%-kal az előző negyedévhez viszonyítva. Az épületek építésénél 0,9%-kal, az egyéb építményeknél 2,6%-kal, míg a szaképítési ágazatban 2,5%-kal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest. A mezőgazdasági termelői árak márciusban – a magas bázishoz képest – 4,1%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növényi termékek termelői ára 11,7%-kal mérséklődött a múlt évi kiemelkedően jó termésnek köszönhetően, míg az élő állatok és állati termékek ára ugyanebben az időszakban jelentősen, 14,7%-kal emelkedett. A gabonafélék termelői ára márciusban 14,3%-kal alacsonyabb volt az előző márciusi szintnél; ezen belül a búza termelői ára 24,8%-kal, a kukoricáé 8,4%-kal csökkent egy év alatt. Jelentősen, 56,3%kal esett ebben az időszakban a burgonya, 18,7%-kal a zöldségfélék és valamelyest, 1%-kal a gyümölcsök termelői ára. A vágómarha termelői ára márciusban jelentősen, 19,2%-kal, a vágósertésé ennél is nagyobb mértékben 24,6%-kal, míg a vágóbaromfié szerényebb mértékben, 3,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az állati termékek termelői
9
ára ebben az időszakban jelentősen, 16,8%-kal emelkedett, ezen belül a tej felvásárlási ára 8%-kal, a tojásé rendkívüli mértékben, 65,5%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelés ráfordításai az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 5,4%-kal emelkedtek, ebből a folyó termelő-felhasználás árai 5,8%-kal, ezen belül az energiaárak 9,8%-kal, a műtrágyaárak 17,7%-kal nőttek, míg a takarmányárak 1,1%-kal csökkentek. A mezőgazdasági beruházások árszínvonala 2,4%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását összehasonlító agrárolló az első negyedévben – a múlt évi 5,7%-os záródást követően – 7,3%-kal nyílt, azaz a mezőgazdaság nem tudott a költségnövekedéssel lépést tartó árakat érvényesíteni. Áprilisban ismét gyorsult az infláció. A fogyasztói árak egy hónap alatt – az ebben az összehasonlításban - jelentősnek számító 0,8%-kal nőttek és 5,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az igen magas infláció fennmaradásában jelentős szerepe van a permanens – és ötletszerű – adóemeléseknek, a forint gyenge árfolyamának, az üzemanyagok – előbbi tényezőtől természetesen erősen függő – áremelkedésének és a bérterhek értelmetlen növekedésének. Áprilisban az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest a szokásosnál nagyobb mértékben, 0,8%-kal emelkedtek. Ugyancsak kiugró mértékben, 3,4%-kal nőtt egy hónap alatt az üzemanyagok ára. Az előző áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek az átlagosnál kevésbé, 4,2%-kal drágultak. Ugyanakkor az átlagot jóval meghaladó mértékben, 62,1%-kal drágult a tojás, 30,9%-kal a sertészsiradék, 19,9%-kal a csokoládé és a kakaó, 15,7%-kal a kávé, 12,1%-kal a sertéshús, 10,7%-kal a párizsi és a kolbász. A megfigyelt időszakban 16%-kal csökkent a liszt, 10,6%kal a cukor ára és 14,7%-kal váltak olcsóbbá az idényáras élelmiszerek. A jövedéki adó jelentős emelése következtében az átlagot meghaladóan, 12,6%-kal nőtt a múlt év áprilishoz képest a szeszes italok és a dohánytermékek ára. Az átlagos értéket több mint háromszorosan meghaladva, 18,3%-kal emelkedett egy esztendő alatt az üzemanyagok ára. Szintén átlag feletti, 7%-os volt az energiaárak növekedése, ezen belül a palackos gáz 14,1%-kal, a távfűtés 11,7%-kal drágult. A szolgáltatások árszintje, az átlagot el nem érően, 4,2%-kal emelkedett, de ezen belül a szemétszállítás 6,4%-kal, a csatornadíj 5,4%-kal magasabb volt áprilisban az egy évvel korábbinál. A ruházati termékek csupán 2%-kal kerültek többe, a tartós fogyasztási cikkek pedig 1,2%-kal kevesebbe, mint a múlt év azonos hónapjában. A lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok csoportja összességében 6,4%-kal drágult egy év alatt; miután ezek a termékek és szolgáltatások fedik le a rezsiköltségeket, láthatóan nem teljesül az a miniszterelnöki ígéret, mely szerint a rezsiköltségek nem emelkedhetnek az – akkor még 4%-nál kisebb üteműnek tervezett - általános inflációnál nagyobb mértékben. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció áprilisban 5,4% volt, azaz az áremelkedések szerkezetének megfelelően ezúttal nem érte el az általános árindex értékét. Ennek ellenére több mint egy százalékponttal meghaladta a januári nyugdíjemelés mértékét. Továbbra is gondot okoz, hogy – a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok nélkül számított – maginfláció rendkívül magas, áprilisban 5,1%-ot tett ki, ami a kiemelkedő infláció további
10
fennmaradását vetíti előre. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árindex 5,6%-kal emelkedett.
Jövedelem és fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az alacsony bázishoz képest - 0,5%-kal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva és 0,9%-kal emelkedett a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom gyakorlatilag stagnált, 0,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi eladások volumenét. A forgalom szerény bővülésében az élelmiszer eladások érzékelhető növekedése játszott szerepet: az árucsoport forgalma márciusban 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; ez évben korábbra esett a húsvét, így az élelmiszerforgalom ünnep előtti szokásos emelkedése jelentős részben márciusra tevődött át. Az élelmiszereken kívüli cikkek forgalma márciusban 0,9%-kal bővült. Az első negyedévben az iparcikkek forgalma – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 10,6%-kal, a ruházati termékeké 5,4%-kal emelkedett, a bútorok és műszaki cikkek eladása 2,8%-kal, az üzemanyagok forgalma 2,9%-kal, míg a gyógyszereké 7,7%-kal esett vissza. A lakosság bruttó pénzügyi vagyona az első negyedév végén 27 100 milliárd forint volt, 2,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A szerény mértékű növekedés jelentős szerkezeti változásokkal is járt, amely arra utal, hogy megrendült a lakosság pénzügyi biztonságérzete részben nemzetközi körülmények, - főképp az euróövezeti válság -, jelentős részben a kormány jogállamiságot nyíltan semmibe vevő, valamint, a megtakarítások értékállóságát komolyan veszélyeztető lépései miatt A háztartások birtokában március végén 2 207 milliárd forint készpénz volt, jelentősen, 19,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A lakosság forintban tartott betéteinek állománya 6 638 milliárd forintot képviselt, 5,7%-kal többet a múlt év március véginél. A kormány iránti bizalom komoly mértékű megingására utal, hogy a lakosság külföldi bankokban elhelyezett betéteinek állománya egy év alatt csaknem másfélszeresére nőtt: a március végi 426 milliárd forint értékű betét 43%-kal haladta meg a bázisidőszaki állományt. A lakosság birtokában lévő részvények és részesedések összege 10 612 milliárd forintot tett ki, aktuális árfolyamon 1,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül a részvények állománya 8 464 milliárd forint volt, 4,7%-kal több a bázisidőszakinál. A háztartások tulajdonában lévő befektetési jegyek összege március végén 2 148 milliárd forint volt, amely egy év alatt 8%-kal csökkent. A lakosság birtokában az első negyedév végén 805 milliárd forint névértékű kincstárjegy és államkötvény volt, 8,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A biztosítási díjtartalékok összesen 1 608 milliárd forintot képviseltek a háztartások vagyonában, 2,7%-kal kevesebbet az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a nyugdíjpénztári megtakarítások állománya 1 149 milliárd forintot tett ki, amely 0,7%-os csökkenést jelent egy év alatt. A múlt évi bázisban már nem szerepel a magánnyugdíjpénztári
11
vagyon erőszakos államosítását megelőző állomány, az idei állomány pedig még tartalmazza az idei második államosítási hullámmal érintett vagyont, mivel az a második negyedévben kerül az állam birtokába. Az életbiztosítási díjtartalékok március végén 1 608 milliárd forintot tettek ki, 2,7%-kal kevesebbet az előző márciusinál. A csökkenésben feltehetően szerepe volt a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztésnek, amely miatt az érintett családok ilyen módon is mozgósították a rendelkezésükre álló anyagi forrásokat. A háztartások tartozásállománya az első negyedév végén 10 144 milliárd forint volt, 3,1%kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a hitelek állománya 9 522 milliárd forint volt, 3,6%-kal kisebb az előző márciusinál. A csökkenés mellett az adósság szerkezete is jelentősen átalakult. Március végén a kötelezettségek 55%-át a devizahitelek tették ki, 5,7 százalékponttal kevesebbet a múlt év márciusinál. Az említett végtörlesztés keretében az adósok – zömében magasabb jövedelemmel rendelkező – egyötöde összesen 1 354 milliárd forinttal csökkentette a tartozását, amelyhez a bankszektor a törvény erejénél fogva 266 milliárd forint, míg az államháztartás 104 milliárd forint kedvezményt adott az adósoknak. A lakosság nettó pénzügyi vagyona március végén 16 928 milliárd forint volt, 5,6%-kal több, mint egy évvel korábban. Az inflációt is figyelembe véve a háztartások pénzügyi vagyona reálértékben változatlan maradt, amelynek egyik összetevője a vagyon 687 milliárd forintot kitevő negatív átértékelődése, valamint az 1 489 milliárd forint megtakarítás. A háztartások az idei első negyedévben – a végtörlesztéshez kapcsolódó tőke transzfer nélkül – nettó 149 milliárd forintot takarítottak meg, amely a GDP 2,3%-át tette ki. A lakosság betétállománya áprilisban 19 milliárd forinttal csökkent és a hó végén 7 523 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 8 milliárd forinttal nőtt, míg a devizabetéteké a magyar fizetőeszköz értékének változása következtében 25 milliárd forinttal, a tranzakciók eredményeként 2 milliárd forinttal csökkent. A hónap utolsó napján a lakossági devizabetétek összesen 978 milliárd forintot képviseltek. A lakosság hitelállománya áprilisban 140 milliárd forinttal csökkent és a hó végén 7 548 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek összege nem változott, míg a devizahiteleké az átértékelődés következtében 110 milliárd forinttal, a tranzakciók eredményeként pedig 31 milliárd forinttal csökkent. Április végén a teljes devizahitel állomány így 4 342 milliárd forintot tett ki, a lakossági hitelek 57,5%-át. A KSH közzétette a múlt évi létminimum számítás egyes adatait. A magyar statisztikai gyakorlat a normatív létminimum számítási módszert alkalmazza, amely az élelmiszerfogyasztás értékének alapján határozza meg a minimális szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen jövedelmet. A létminimum a statisztikai definíció szerint olyan küszöbérték, amely szerény életvitellel lehetővé teszi az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítését. Mivel a családok fogyasztásának egy része nem függ szorosan a családtagok számától, ezért a létminimumot fogyasztási egységre határozzák meg. A KSH ennek alapján a múlt évi létminimum értékét 83 900 forintban állapította meg. A kétszülős kétgyermekes családok létminimuma 243 400 forint, az egyszülős, egygyermekes családoké 138 500, a két nyugdíjasból álló családoké 130 100 forint volt a múlt évben.
12
A létminimum értéke 2010-ben 78 700 forint volt, egy év alatt tehát 6,6%-kal, az inflációt meghaladóan nőtt. A statisztikai szolgálat ezúttal nem közölte, hogy számításai szerint hányan éltek tavaly a létminimum alatt. A legutóbbi KSH adat így a 2010. évről áll rendelkezésre, mely szerint 3 700 ezer fő élt abban az évben ennél kevesebb jövedelemből. Publikus adat hiányában csak következtetni lehet a létminimum alatt élők számára az érintett családok fogyasztási szerkezetéből. A reprezentatív mintavételen alapuló háztartásstatisztikai felvételek vizsgálják a családok fogyasztását. Azokban a családokban, amelyekben az élelmiszerfogyasztás közel áll a normatív értékhez, a fogyasztás megoszlása mutatja a jövedelem nagyságát. Minél magasabb a család jövedelme, annál kisebb hányadot képvisel az élelmiszerekre fordított kiadás a családi költségvetésben. Az érintett családok 2010-ben a havi jövedelmük 31,3%-át költötték élelmiszerek vásárlására, csaknem ugyanilyen hányadát lakásfenntartásra, mely összeg több mint fele az energiaköltségek fedezetét jelentette. A múlt évben az érintett családok a jövedelmüknek valamelyest növekvő hányadát, 31,4%-át költötték élelmiszerre, ugyanilyen hányadot lakásfenntartásra, melynek már 60%-át kellett energiavásárlásra fordítaniuk. Ennek megfelelően más kiadásokra szerényebb összeg maradt. Közlekedésre mindkét évben a jövedelem 8%-át költötték a családok, egészségügyre és testápolásra 2010-ben még 7,3%-át, a múlt évben már csak 7,1%-át. Többek között az extra adók következményeként emelkedő árak miatt a családi kiadások között a telefóniára fordított részarány 5,6%-ról 5,9%-ra emelkedett. Ugyanakkor ruházkodásra 2010-ben még a jövedelem 3,6%-át, a következő évben már csupán 2,6%-át, oktatásra és művelődésre tavalyelőtt a jövedelem 4,4%-át, míg a múlt évben már csak 3,6%-át fordíthatták az érintett családok. Ezek az adatok egyértelműen az elszegényedés növekvő mértékére, a létminimum alatt élők – 2010-ben 3 700 ezres - számának érzékelhető emelkedésére utalnak. A másik statisztikai mutató a relatív jövedelmi szegénységet vizsgálja. Ez a módszer a medián jövedelem 60%-át tekinti a szegénységi küszöbértéknek. A KSH most közölte ennek a mutatónak a 2010. évi értékét, amely havi 59 400 forint volt. Ennél alacsonyabb jövedelemből élt a népesség 12,3%-a, 1 230 ezer fő. A relatív szegénységi küszöb értéke 2009-ben még 59 600 forint volt, s ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezett a lakosság 12,4%-a. Ez a relatív szegénységet mérő statisztikai mutató azt tükrözi, hogy 2010-ben valamelyest csökkent a medián jövedelem, miután a kormányváltást követően leállt a közmunkaprogram és csökkentek a szociális juttatások. Feltehetően e téren jelentős elmozdulás, a relatív szegénység számottevő növekedése a múlt évben ment végbe, erről azonban még nem rendelkezünk statisztikai adatokkal.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom növekedésének dinamikája több mint fél éve folyamatosan csökken. Az idei első két hónapban már igen szerény volt a forgalom növekedése, melyet márciusban a forgalom csökkenése követett. Márciusban az export volumene 1,4%-kal, az importé 1,3%-kal maradt el az egy évvel azelőtti értéktől. Az első negyedév egészében a
13
kivitel volumene 1,6%-kal, míg a behozatalé 0,9%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a vizsgált negyedévben 513 milliárd forintot, illetve 1 746 millió eurót tett ki, 65 milliárd forinttal, illetve 383 millió euróval kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben az árszínvonal az exportban 6,4%-kal, míg az importban 9,4%-kal emelkedett, így a cserearány a magyar külkereskedelem számára 2,7%-kal romlott. Ebben az időszakban a forint árfolyama az euróhoz képest 8,9%-kal, az amerikai dollárhoz képest 13,5%-kal romlott. A magyar külkereskedelmi forgalomban meghatározó gépek és szállítóeszközök kivitele az első negyedévben 4,7%-kal, behozatala 2,7%-kal visszaesett. Az árufőcsoport kivitelében a jelentős csökkenés oka a híradástechnikai termékek exportjának drasztikus, több mint 30%-os zuhanása. A feldolgozott termékek exportja 10,6%-kal, importja 4,6%-kal bővült. Az energiaimport volumene - 26%-os áremelkedés mellett - 3,5%-kal nőtt. Az élelmiszerek exportja az első negyedévben 3,1%-kal, importja 3,3%-kal emelkedett. Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene az első negyedévben csekély mértékben, 0,7%kal bővült, a tavalyinál 645 millió euróval kedvezőtlenebb, de így is jelentős, 2 427 millió eurós aktívum mellett. A 15 régi tagországba irányuló export 0,8%-kal csökkent, míg a 12 új tagországba irányuló 4,5%-kal nőtt. Az Európai Unióból érkezett import volumene az exporthoz képest jelentősen, 3,4%-kal bővült; itt még nagyobb volt a különbség a régebbi és az új tagállamok között: az előbbiekből 1,5%-kal, míg az utóbbiakból dinamikusan, 9,4%-kal nőtt a behozatal volumene. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló export 4,6%-kal emelkedett, az import ugyanennyivel, tehát 4,6%-kal csökkent 266 millió euróval javuló, de ennek ellenére 680 millió eurós külkereskedelmi passzívum mellett. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya április végén 228 milliárd forint volt, az éves hiány előirányzat 39,6%-a. Áprilisban 289 milliárd forintos többletet mutatott az államháztartás központi alrendszere, ezzel lényegesen kedvezőbbé vált a költségvetés végrehajtásának pozíciója, mivel az első negyedév végén a hiány már elérte az éves előirányzat 89,8%-át. Ez a javulás ugyanakkor nem strukturális változások, hanem főképp egyszeri tényezők következménye; így áprilisban pénzforgalmi szemléletben jelentősen csökkent az áfa visszatérítések összege, mivel az új törvényi előírás szerint az adóhatóság bizonyos körben a korábbi 45. nap helyett csak a 75. napon utalja vissza a gazdálkodó szervezeteknek az általános forgalmi adót. Ezen felül néhány jelentős összegű egyszeri befizetés is gyarapította az áfa bevételeket, melyek energetikai cégektől származtak. A központi rendszer bevétele az első négy hónapban összességében 4 533 milliárd forint volt, az éves előirányzat 31,6%-a, ugyanebben az időszakban 4 761 milliárd forint kiadás teljesült, az éves előirányzat 31,9%-a. A gazdálkodó szervezetek az első négy hónapban 321 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, 1,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fontosabb adónemek közül a társasági adóbevétel 4,6%-kal nőtt, az egyszerűsített vállalkozói adóbevétel 17,5%-kal csökkent. A fogyasztási adókból 1 228 milliárd folyt be az államkasszába, jelentősen, 21,5%kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A magasabb bevétel az említett egyszeri hatáson túlmenően az év eleji nagyarányú adóemelések következménye. A lakosság adóbefizetései
14
522 milliárd forintot értek el, 4,2%-kal többet az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére ebből az adónemből némi elmaradás van az időarányoshoz képest. A költségvetés kiadásai közül a költségvetési szervek kiadásaira 883 milliárd forintot fordítottak az első négy hónapban, 13%-kal többet, mint a múlt évben; ezzel jelentősen túllépte a kormány az éven belüli arányos ráfordításokat, hiszen elérték az éves előirányzat 36,5%-át. A fogyasztói árkiegészítésekre fordított 35 milliárd forint 9,1%-kal kevesebb a múlt évinél, amelynek következtében – érdemi szerkezeti változtatások hiányában – máris kaotikus állapotok vannak a közösségi közlekedésben, így a BKV-nál és a MÁV-nál. A kormány érdemben a szociális és a munkanélküli ellátásokkal takarékoskodik. Családtámogatásokra nominálértékben 2,3%-kal, reálértékben 7,9%-kal költött kevesebbet a kincstár, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő támogatásokra a múlt évinek jóval kevesebb mint a fele, 41,8%-a jutott az érintetteknek, valamint a munkanélküliek ellátására szolgáló kiadásokat az egy évvel korábbi ráfordításokhoz képest csaknem megfelezte a kormány, az érintettek a tavalyi összegnek mindössze 57%-át kapták. Jelentős megtakarítás realizálódott a táppénz kiadásoknál; az első négy hónapban, több mint negyedével, 25,6%-kal kevesebbet fordítottak ilyen célra. A szigorításokon túl ebben szerepe van a növekvő munkanélküliségnek és a munkanélküliségtől való félelemnek is. A már tavaly is jelentősen csökkentett gyógyszerkiadásokat ez évben tovább kurtítja a kormány: az április végéig realizált kiadások 15,3%-kal alatta maradtak az egy évvel korábbinak. Ennek ellenére az e rovaton tervezett keretet időarányosan túllépte az egészségügyi kormányzat, mivel elérte az előirányzat 38,9%át. A szaktárca által jelzett további – szakszerűtlen - szigorítások láthatóan kezelhetetlen helyzetet idéznek elő a gyógyszerellátásban. A gyógyító megelőző ellátás ráfordításai az első négy hónapban nominálértékben 3,2%-kal emelkedtek, reálértékben 2,3%-kal csökkentek, miközben nem látható a költségvetésben a megígért – év elejétől járó – orvosi és szakdolgozói béremelés fedezete. Az államháztartás működésének komoly zavaraira utal a költségvetési szervek magas adósságállománya. A Magyar Államkincstár jelentése szerint április végén e kör adóssága minden korábbinál magasabb, 51 milliárd forint volt. A tényleges tartozásállomány ennél feltehetően magasabb lehetett, mert a kincstári beszámoló szerint a jelentésre kötelezett költségvetési szervek 16%-a nem közölt adatokat, s nagy valószínűséggel a mulasztó szervezetek között felülreprezentáltak az – akár jelentős – tartozás állományt görgető intézmények. Ez a jelentős adósság többnyire lejárt határidejű szállítói tartozás, amely tovább súlyosbítja, illetve gerjeszti a versenyszféra egyes ágazatainak komoly nehézséget okozó körbetartozást. Az első négy hónap adatai nem alapozzák meg azt a kormányzati kommunikációt, hogy az idei költségvetés hiánycélja mintegy automatikusan teljesül. Az nem kétséges, hogy a kormány mindent megtesz a 3%-os hiány betartásáért, hiszen mára láthatóan a gazdaságpolitikának egyetlen célja maradt: a túlzott deficiteljárás alóli kimenekülés. A költségvetésben szereplő 2,5%-os hiánycél elérése irreálisnak látszik, sőt a 3% eléréséhez is további megszorító intézkedésekre lesz szükség. A nemrég elfogadott újabb távközlési adó egy ezek közül, de messze nem elég. Láthatóan rögtönzések sorozatára épül a kormányzás,
15
így feltehetően az őszi időszakban intézkedik majd a kormány a szükséges költségvetési bevételek realizálása érdekében. Külön gondot okoz az államháztartás finanszírozása. A pénzpiacok változatlanul bizalmatlanok a szabadságharcos kormánypolitika iránt, amelynek következményeként az ország kockázatát kifejező CDS mutató – a 2010. évi választáskor mért 170 bázispont helyett – ismét 600 bázispont fölé került. Ebben természetesen az eurózóna számos problémájának is szerepe van, de döntően a hazai gazdaságpolitikára vezethető vissza ez az érték, hiszen a térség minden országában lényegesen alacsonyabb a CDS, mint nálunk. Hosszabb ideje a hitelminősítők a világ 9. legkockázatosabb országának tartanak bennünket. Ennek az a következménye, hogy az államadósság hosszabb távon finanszírozhatatlanná válik. A kialakult 7 és 9% közötti állampapír hozamok kitermelhetetlenek; ha ez nem változik meg, az adósságszolgálat rendkívüli mértékben megemelkedik és megállíthatatlanul nőni fog a bruttó államadósság. Előzetes adatok szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a március végével záruló egy évben 1 262 milliárd forint, a GDP 4,4%-a volt, azaz jelentősen meghaladta a 3%-ot. Ezen belül az első negyedévben a nettó finanszírozási igény 124 milliárd forintot tett ki, a bruttó hazai termék 1,9%-át. Negyedéves időtávban ez is rendkívül magas érték. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított, ún. maastrichti adóssága az első negyedév végén 22 397 milliárd forint volt, a GDP 78,9%-a. Az adósság az első negyedévben 231 milliárd forinttal emelkedett a nettó hitelfelvétel következtében és 526 milliárd forinttal csökkent a forint erősödésének köszönhetően.
Beruházás
A beruházások – a tavalyi jelentős csökkenést követően - drasztikusan visszaestek az első negyedévben. A múlt évi 4,5%-os, komoly zsugorodás után az idei első negyedévben 8,6%kal tovább zuhant a beruházások volumene. Ez olyan mértékű esés, amely a következő időszakban is rányomja bélyegét a gazdasági növekedés lehetőségére, pontosabban annak lehetetlenségére utal. A beruházások az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazított volumenindex szerint – az igen jelentősnek számító 4,2%-kal mérséklődtek. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent, némelyekben drasztikusan visszaesett a beruházások volumene. Sőt, az előző negyedévekben még dinamikusan bővülő feldolgozóipari beruházások is összességében stagnáltak, csupán néhány feldolgozóipari alágban, így a gépi berendezések gyártásában, a járműgyártásban és a villamos berendezések gyártásában nőtt a beruházások volumene. A többi nemzetgazdasági ág közül az energetikában több mint kétharmadával, 66,9%-kal, az építőiparban 22,7%-kal, a vízellátás és hulladékgazdálkodás területén 8,2%-kal, a szállításban 0,8%-kal esett vissza a beruházások volumene. Az idegenforgalomban – egy jelentős egyedi beruházás révén – 27,6%-kal, a kereskedelemben 5,6%-kal, a mezőgazdaságban 3,1%-kal bővült a beruházási volumen. A humánszektorban is drasztikusan csökkent a beruházások volumene: az oktatásban 46,9%-kal, a kultúrában 38,8%-kal, az egészségügyben és szociális ellátásban 29,4%-kal.
16
A nagyobb visszaesés az építési beruházásoknál következett be, ahol 13,9%-kal csökkent a beruházások volumene; a gépberuházásoknál ennél kisebb, 1,8%-os volt a szűkülés. Az adatok azt mutatják, a kormányzat kincstári optimizmusával szemben még mindig nem indultak újra az Európai Unió forrásaiból finanszírozott és a 2010. évi kormányváltást követően látványosan – teljesen értelmetlenül – leállított különféle beruházások, most már veszélyeztetve a jövő év végi határidő betarthatóságát. Ezzel pedig igen jelentős uniós pénzeszközök elvesztését kockáztatja a kormány. A beruházási kilátásokat jelzi az MNB vizsgálata a bankok hitelezési gyakorlatáról. A jegybanki elemzés szerint a vállalati hitelezés feltételei az első negyedévben szigorodtak és a következő félévben a tendencia folytatódása várható. A hitelezési feltételek szigorításához a rendkívül alacsony hitelezési hajlandóság járul hozzá. A mikro- és kisvállalkozások 4-6 százalékpontos kamatfelár mellett jutnak hitelhez, egyes esetekben a kamatfelár eléri a 8 százalékpontot is. A felmérés szerint a bankok a beruházási hitelek iránti kereslet csökkenését tapasztalják a teljes vállalati körben és ebben nem számítanak fordulatra a következő időszakban sem. A pénzintézetek ellen vívott szabadságharc győztesnek kikiáltott csatái az egész gazdaságot hozták lehetetlen helyzetbe; a magánberuházások ellehetetlenülése a növekedési kilátásokat a távoli jövőbe helyezi.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés ez évi adatai a visszaesés jeleit mutatják. Az ipari termelés volumene márciusban 1,6%-kal csökkent, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index szerint 0,6%-kal nőtt. Az első negyedévben az ipari termelés volumene gyakorlatilag stagnált, 0,1%kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar termelése az első negyedévben mindössze 0,2%-kal bővült, az energiaipar kibocsátása pedig 2,7%-kal csökkent. A feldolgozóipar alágai közül a járműgyártás továbbra is dinamikusan bővül, az első negyedévben 8,7%-kal növelte a termelését. A számítógépek és elektronikai termékek gyártása – az alacsony bázishoz képest is – jelentősen, 15%-kal csökkent, az élelmiszeripar kibocsátása 8,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A gyógyszeripar termelése az első negyedévben 8,3%-kal nőtt, de ezen belül márciusban 4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gépgyártás kibocsátása az első negyedévben ugyancsak 8,3%-kal, ezen belül márciusban csupán 1%-kal bővült. Az ipari export a korábbi évek tendenciáitól eltérően igen csekély mértékben, az első negyedévben 0,7%-kal, márciusban 0,5%-kal emelkedett. A kivitelt meghatározó két feldolgozóipari alág közül a járműgyártás exportjának volumene márciusban is dinamikusan, 9,9%-kal bővült, míg a számítógépek és elektronikai termékek kivitelében márciusban is 8%os csökkenést regisztrált a statisztika. Az ipar belföldi értékesítése az első negyedévben 1,6%kal, márciusban jelentősen, 7,6%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi eladásai márciusban 3,6%-kal csökkentek a múlt év azonos hónapjához képest.
17
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó ipari termelés az első negyedévben 1,3%-kal nőtt a létszám ugyanilyen mértékű, 1,3%-os csökkenése mellett. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya márciusban 17,1%-kal nőtt az előző márciusihoz képest. Az új exportrendelések kiemelkedő mértékben, 21,2%-kal nőttek a járműipari rendelések felfutásának köszönhetően, ugyanakkor a belföldi új rendelések jelentősen, 10%-kal csökkentek. Az ipar teljes rendelésállománya az első negyedév végén 24,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés a beruházások és a lakásépítések jelentős visszaesése miatt folyamatosan zuhan. A termelés volumene márciusban számottevően, 12,6%-kal, az első negyedévben 11,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése az első negyedévben 14,5%-kal, az egyéb építményeké 6,1%-kal szűkült. A márciusi új rendelések állománya 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül az épületek építését célzóké 10,6%-kal csökkent, míg az egyéb építmények építésére irányulóké 6,8%-kal nőtt a tavaly márciusihoz képest. Az első negyedév végén az építőipar teljes rendelésállománya 16,8%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál; ezen belül az épületek építésére irányulóké drasztikusan, 31%-kal, a másik ágban kötötteké 6,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első negyedévben – az alacsony bázishoz képest – 14,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 18,4%-kal, ezen belül a gabonaféléké 21,7%-kal, a zöldségféléké 38,2%-kal, a gyümölcsöké – a tavalyi jelentős visszaesés után – 53,8%-kal nőtt. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása az első negyedévben 12,8%-kal, ezen belül a vágóállatoké 12,7%-kal, az állati termékeké 13,2%-kal bővült.
Idegenforgalom
Az első negyedévben 8,1 millió külföldi érkezett hazánkba, 6,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában; ezen belül az egy napra érkezők száma valamivel nagyobb mértékben, 7,8%-kal emelkedett. A külföldiek több mint háromnegyede, 76,6%-a egyetlen napra érkezett; e látogatások között jelentős szerepe volt a bevásárló turizmusnak, amely a gyenge forint árfolyammal is magyarázható. A külföldiek az első negyedévben 17 millió napot töltöttek nálunk, 2%-kal többet az előző évinél és ezen idő alatt 143 milliárd forintot költöttek, 9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A magyar állampolgárok az első negyedévben 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 44%ban turisztikai céllal. Az utazások száma gyakorlatilag nem változott, 0,3%-kal csökkent az
18
előző év azonos időszakához viszonyítva. A külföldre utazók 70,4%-a egyetlen napot töltött a felkeresett országban. A külföldre látogatók összesen 110 milliárd forintot költöttek utazásuk során, némileg, 1,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az utasforgalmi egyenleg 119 milliárd forint, illetve 402 millió euró volt az első negyedévben, 20 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az első negyedévben a kereskedelmi szálláshelyeken 1 292 ezer vendég fordult meg, gyakorlatilag ugyanannyi, 0,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az eltöltött vendégéjszakák száma ugyanakkor 2,4%-kal nőtt. A szálláshelyeken a külföldi vendégek száma 5,1%-kal, az általuk eltöltött éjszakáké 7,7%-kal nőtt. Több külföldi, hosszabb időre érkezett hozzánk, mint egy évvel azelőtt. A szállodák forgalma jelentősen nőtt, kivéve az ötcsillagos hoteleké; ebben a kategóriában a forgalomban érződik a MALÉV csődje, míg a fapados légitársaságok növekvő forgalma főként a háromcsillagos szállodák vendégkörét bővítette. A belföldi vendégek száma 3%-kal, az általuk eltöltött éjszakáké csaknem ugyanilyen mértékben, 2,6%-kal csökkent. A szállodák szobakihasználtsága 41%-os, ezen belül az ötcsillagosoké még mindig a legmagasabb, 55%-os, a négycsillagosoké 47%-os volt. A növekvő forgalom ellenére a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele folyó áron azonos volt az egy évvel korábbival, azaz reálértéken nem tudták növelni az eredményt.
Népesség, népmozgalom
Az első negyedévben 22 ezer gyermek született, 3,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A szökőnaphatástól megtisztított arányszám ugyanakkor ennél kisebb, 2,4%-os emelkedést mutat. A születési arányszám 8,9‰ volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben 4 100 házasságot kötöttek, 2,5%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A házasságkötési arányszám így 1,6‰ volt, valamelyest 0,1 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony értéknél. Az első negyedévben 35 500 halálesetet regisztráltak, 1,2%-kal, szökőnaphatással korrigált mutató szerint 1,1%-kal többet, mint a bázisidőszakban. A halálozási arányszám 14,3‰ volt, ugyannyi, mint az előző év azonos időszakában. A csecsemőhalálozási arányszám a megfigyelt hónapokban 5,6‰ volt, 0,5 ezrelékponttal magasabb, mint a tavalyi első negyedévben. A természetes fogyás az első negyedévben 13 500 fő volt, 5,6‰-es arányszáma némileg, 0,1 ezrelékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlási nyereséget is figyelembe véve az ország népessége az első negyedév végén 9 953 ezer fő volt.
19
Bűnügyi helyzet
Az első negyedévben 2 800 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, 3,6%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A halálos kimenetelű balesetek száma 2,5%kal nőtt, a súlyos sérüléssel járóké 5,7%-kal, a könnyű sérülést okozóké 3,2%-kal csökkent. A balesetek 90%-át a járművezetők okozták. A motorkerékpárosok okozta balesetek száma drasztikusan, 48,7%-kal, a kerékpárosok által okozott baleseteké is jelentősen, 21,2%-kal nőtt. Az ittasan okozott balesetek száma némileg, 1,4%-kal csökkent, ugyanakkor a motorkerékpárosok megdöbbentően, három és félszer annyi, a kerékpárosok 29,5%-kal több balesetet okoztak alkohol hatása alatt, mint egy évvel korábban. A balesetek jelentős része a gyorshajtásra vezethető vissza, noha ezek száma 6%-kal csökkent. A gyorshajtás ugyanakkor az autópályákon 6%-kal több baleset okozója volt, mint egy évvel korábban. A baleseti statisztika adatainak elemzésénél figyelembe kell venni, hogy a rendkívüli módon növekvő üzemanyagárak és a recesszióban lévő gazdaság átrendezték a forgalmi viszonyokat. Jelentősen csökkent a személygépkocsi forgalom, míg a közutakon igen gyorsan nő a kerékpárok száma. A belföldi közúti áruszállítás volumene az első negyedévben 22%-kal, a nemzetközi áruszállításé 1%-kal csökkent. A helyközi személyszállításban 4%-kal kisebb volt az utaskilométerben számított teljesítmény, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben tovább csökkent a forgalomban lévő gépjárművek száma; az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 26 ezer volt, a 2008. évi megfelelő értéknek mindössze 55%-a. Az első negyedévben 105 600 bűncselekményt regisztráltak a hatóságok, jelentősen, 19,6%kal, ezen belül Budapesten 27,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűncselekmények száma igen jelentősen, 24,6%-kal, a fővárosban egyenesen másfélszeresére, 47,9%-kal nőtt, míg a vétségek száma is dinamikusan, 16,9%-kal emelkedett. A közbiztonság helyzetét jelző egyik fontos mutató, a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma aggasztó romlást, 19,1%-os, Budapesten 19,9%-os emelkedést mutatott az első negyedévben. Számottevően, 19,3%-kal, ezen belül a fővárosban kiugró mértékben, 34%-kal nőtt a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. A bűnözés gyors növekedésének következtében jelentősen, 29%-kal, Budapesten megdöbbentő mértékben, 57,4%-kal nőtt a sértett természetes személyek száma. Az érzékelhetően romló bűnügyi helyzet ellenére az ismertté vált bűnelkövetők száma az első negyedévben némileg, 0,8%-kal, a fővárosban meglepő mértékben, 13,7%-kal csökkent. A rendelkezésre álló adatok aggasztó tendenciát tükröznek. Ugyanakkor a bűnügyi helyzet tényleges elemzéséhez nem állnak rendelkezésre nyilvános adatok. A Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség az utóbbi két évben gyakorlatilag megszüntette a korábbi összes adatközlést; azóta csak – mélyebb elemzéshez messze nem elégséges – önkényesen kiválasztott adatokat hoznak nyilvánosságra, ezzel törvénysértő módon – félő, hogy szándékosan – megakadályozzák a bűnügyi helyzet tényleges értékelését. A csekély számú adat alapján feltételezhető, hogy gyors ütemben emelkedik a vagyon elleni
20
bűncselekmények, ezen belül is a lopások és a betöréses lopások száma, mivel ezeknek a bűncselekményeknek olyan jelentős a súlya a teljes bűnözésen belül, hogy csak így emelkedhetett az ismertté vált bűncselekmények száma ilyen drasztikus mértékben. Nem hagyható figyelmen kívül a bűnügyi statisztikának az a jellegzetessége sem, mely szerint a rendőri szervek nem ritkán torzítják az általuk összeállított adatokat; gyakran visszaélnek azzal a módszertani sajátossággal, hogy a bűncselekmények akkor kerülnek a statisztikai adatgyűjtésbe, amikor lezárják a nyomozást, s ennek időpontját a statisztika kozmetikázására használják fel. Ezért könnyen lehet, hogy az elmúlt két év tudatos torzításai, amelyet a romló bűnügyi helyzet elfedése érdekében elkövettek, most mintegy ráomlik a bűnüldöző hatóságokra. A korábbi években az ügyészségi szervek ellenőrizték és – ha szükséges volt – korrekcióra szólították fel a rendőrséget, az utóbbi időszakban azonban ehhez a gyakorlathoz láthatóan asszisztálnak, sőt a korábbi ügyészségi bűnügyi statisztikai adatközlést is minimálisra csökkentették. Így azonban folyamatosan nő az eltérés a bűnügyi statisztika és a bűnözési helyzet valósága között, amely természetesen hosszabb távon semmilyen manipulációval sem leplezhető el.
Budapest, 2012. június 7.
Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
