HELYI TANTERV NÉMET NYELV EMELT SZINT 4. évfolyam

2013 HELYI TANTERV NÉMET NYELV – EMELT SZINT 4. évfolyam

KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA _________________________________________________________

KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400

1 NÉMET NYELV EMELT SZINT HELYI TANTERVE – 4. évfolyam

A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti alaptanterv (Nat) (2012) többi műveltségi területének céljaival, tartalmával, és az Európa Tanács ajánlásaival. A nyelvtanulás folyamata a Nat bevezetőjében megfogalmazott kulcskompetenciákra épül. Az idegen nyelv tanulásának és tanításának alapvető célja a kommunikatív idegen nyelvi kompetencia kialakítása és fejlesztése. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő receptív és produktív készségek fejlesztését foglalják magukba: - beszédértés, - olvasásértés, - beszédkészség, - írás. A nyelvoktatáson belül különbséget kell tennünk a kisgyermekkori, illetve a későbbi nyelvoktatás között: Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A hallott szöveg értésének fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. TANKÖNYVEK: Klett Kiadó Kft. Wir 2. tankönyv és munkafüzet Das neue Deutschmobil 1. tankönyv és munkafüzet

2

4. évfolyam Éves óraszám: 180 Heti óraszám: 5 Témakörök, tartalmak

Tevékenységformák

Ellenőrzés, értékelés

Nyelvtani egységek (a fogalomkörök részletezve a függelékben találhatók)



Család  Családi események, közös programok.  Családi ünnepek.  Napirend.

egyéni munka

Szövegértést ellenőrző feladattípusok:

Otthon  Otthonom, szűkebb környezetem  Kedvenc játékaim.  Lakóhelyem, tágabb környezetem.

csoportmunka

Fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése,  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok,  minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,







Idő, időjárás  Az óra.  Évszakok és hónapok.  A hét napjai és a napszakok. Iskola, barátok  Iskolám.  Tantárgyaim, tanáraim.  Osztálytársaim, barátaim.

pármunka kooperatív technikák

forgószínpad

   

igaz‒hamis, feleletválasztós, hozzárendelés (kép‒kép, kép‒szöveg, szöveg‒szöveg), kiegészítendő kérdések.

frontális osztálymunka drámajáték projektek

Beszédkészség:    

szövegösszetartó eszközök

kommunikációs készség, szókincs, Modalverb.können, müssen, nyelvhelyesség, wollen, sollen kiejtés. sorszámnév, dátum, évszám

Íráskészség:   



felszólító mód

kommunikációs készség, eldöntendő kérdés szókincs, összetett szó nyelvhelyesség,

3

  





Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban.

Sport  Sportok, sportfelszerelések.  Kedvenc sportom. Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.  Közös időtöltés barátokkal. Természet, állatok  Kedvenc állataim.  Állatok a ház körül.  Vadon élő és állatkerti állatok.  Állatok a nagyvilágban.  Kontinensek, tájegységek.



Ünnepek és szokások  Az én ünnepeim.  Ünnepek itthon és a nagyvilágban.



Fantázia és valóság  A képzeletem világa: fantáziaállatok.



helyesírás.

A szóbeli értékelés és ellenőrzés formái: 



rövidebb tanulói megnyilvánulások, hozzászólások értékelése hosszabb szóbeli feleletek árnyalt értékelése

birtokos névmás alany és tárgy esete es gibt+ tárgy eset elöljáró szó. von-bis, am

Kötőszavak: nicht, … sondern, A személyes névmás tárgyesete

Az írásbeli értékelés és ellenőrzés formái:   

írásbeli házi feladat, önellenőrző feladatlap, feladatlap.

Félévkor és évvégén osztályzatot kapnak a tanulók.

Mennyiségi viszonyok kifejezése A melléknév fokozása kérdőszó. wen? wem? für wen?

4



Egészséges életmód  A rendszeres testedzés.  A helyes táplálkozás.

Kommunikációs eszközök: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:      

köszönés, elköszönés, köszönet és arra reagálás, bemutatkozás, megszólítás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök:  

véleménykérés és arra reagálás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése

5

 

egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök:    

dolgok, személyek megnevezése, leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök:    

kérés, javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, kínálás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök:   

visszakérdezés, nem értés, betűzés kérése, betűzés.

6

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló 







követni tudja a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést; megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdéseket, a néhány rövid mondatból álló megnyilatkozásokat; felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, ezekből képes következtetni a szövegek témájára;

Beszédkészség

Olvasott szöveg értése

Íráskészség

Szóbeli interakció

A tanuló

A tanuló

A tanuló











  

képes beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva kifejezni; képes egyszerű kérdéseket feltenni ismert témákról, illetve egyszerű nyelvi eszközökkel válaszolni a hozzá intézett kérdésekre; képes rövid beszélgetést folytatni ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; képes rövid beszélgetést folytatni a társakkal a tanult témákról; közösen elő tud adni rövid, egyszerű szövegeket; kiejtése az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelít, intonációja helyes és beszédtempója megfelelő.











a megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert neveket, szavakat és mondatokat; megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét; egyszerű, autentikus szövegekből képes kiszűrni néhány alapvető információt; el tudja végezni az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat; a készségeket, képességeket kreatívan használja az olvasott szövegek értelmezéséhez; érdeklődése kialakul a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.







 

képes ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat írni; megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot; írásbeli válaszokat ad személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; elvégzi a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat; részt vesz írásbeli nyelvi játékokban; képes a meglévő szókincs, tudás kreatív alkalmazására az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásánál.

7





a megértést segítő feladatokra támaszkodva képes kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.

Összefüggő beszéd A tanuló 



 

el tud mondani rövid, egyszerű szövegeket, illetve elő tud adni társaival közösen, tanári segítséggel párbeszédet; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást tud adni saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; képes néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használatára; képes szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolására kötőszavakkal;  be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel;  el tud mondani ismert szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.