HELYI TANTERV
FÖLDRAJZ EMELT KÉPZÉS 10-12. évfolyam ALAPELVEK, CÉLOK A kiemelt képzés céljai nem különböznek a földünk és környezetünk műveltségi terület általános céljaitól. Különösen fontos feladatnak tekinti viszont a korábban megszerzett tudás elmélyítését és kiegészítését, hogy a képzésen résztvevő diákok magabiztosan tudjanak eligazodni a földrajzi térben és időben. A földrajz vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A komplex módszerek alkalmazásának gyakorlása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész; a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan tovább mélyülhet a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a XXI. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak, társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ korábban egymástól elzárt térségeiben, társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás kialakulásához, felkelti az igényt az eltérő kultúrák megismerése, a következő nemzedékek számára történő megőrzése iránt. Mindezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartáshoz. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület tartalmainak feldolgozása hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, az információszerzés és a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi
jellemzőinek bemutatásával fejlődik a tanulók szociális és állampolgári kompetenciája. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése nagymértékben hozzájárul a gazdasági élet eseményeiben történő eligazodáshoz, az aktív, kreatív, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó és vállalkozó-képes állampolgárrá váláshoz. Az alábbi kompetenciák fejlesztésére helyezi a képzés a hangsúlyt: - földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése; - földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében; - különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése; - kontúrtérképes feladatok megoldása; - egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése; - az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása; - földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése; - szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan; - földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.
A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
10. évfolyam
2
72
11. évfolyam
2
72
12. évfolyam
3
90
Az órák felhasználása Témakörök
Ismétlés, Új Gyakorlati összefoglalás, óra ismeretek mérés-értékelés
Összes óraszám
10. évfolyam I.
A földrajzi övezetesség
15
3
4
22
II.
A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
15
6
4
25
Az Európán kívüli kontinensek (Ázsia, Amerika), tájak, országok természeti-társadalmigazdasági jellemzői
14
5
4
23
Erdélyi út
0
2
0
2
Összesen
44
16
12
72
III.
Az órák felhasználása Témakörök
Ismétlés, Új Gyakorlati összefoglalás, óra ismeretek mérés-értékelés
Összes óraszám
11. évfolyam I.
Az Európán kívüli kontinensek (Afrika, Ausztrália, Antarktisz),
16
4
2
22
tájak, országok természeti-társadalmigazdasági jellemzői II.
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében
12
3
2
17
III.
Magyarország – helyünk Európában
12
3
2
17
IV.
Az Európai Unió
8
4
2
14
Erdélyi út
0
2
0
2
Összesen
48
16
8
72
Az órák felhasználása Témakörök
Ismétlés, Új Gyakorlati összefoglalás, óra ismeretek mérés-értékelés
Összes óraszám
12. évfolyam I.
A világgazdaság jellemző folyamatai
15
2
1
18
II.
Népesség településföldrajz
9
2
1
12
III.
Természetföldrajzi ismétlés
9
2
1
12
IV.
Regionális ismétlés
12
2
1
15
V.
Környezeti problémák
3
5
1
9
VI.
Gyakorlás
0
21
3
24
48
3
8
90
Összesen
–és
földrajzi
10. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Órakeret 22 óra
A földrajzi övezetesség Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
15
3
4
22
Előzetes tudás
Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismertetésével. A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Az övezetesség rendszere; az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása.
Kapcsolódási pontok Fizika: meteorológiai jelenségek fizikai alapjai. Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás.
Klímadiagramok szerkesztése, értelmezése és összehasonlítása. Az gyes éghajlatok felismerése a klímadiagram alapján. Biológia-egészségtan: életfeltételek, Fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus életközösségek, területei. biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, A társadalom lehetőségei az egyes övezetekben, övekben, talaj, az élővilág területeken. Példák arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, rendszerezése.
övek, területek környezeti problémáit. Magyar nyelv és Éghajlati övezetek, övek, területek/vidékek komplex jellemzése. irodalom: szövegegységek A forró övezet közötti tartalmi Az övezet öveinek elkülönítési szempontjai. különbségek Egyenlítői öv: a passzát szélrendszer szerepe az egyenlítői éghajlat felismerése. és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában. Átmeneti öv: összefüggések a passzát szélrendszer és az éghajlat Etika: más kultúrák átmeneti jellege között. A nedves és száraz szavanna éghajlati iránti érdeklődés. sajátosságai, okai. Térítői öv: az állandóan leszálló légáramlás szerepe trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában. Monszun vidék: a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulása, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepe a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai: A trópusi erdőirtások és felégetések következményeit. A szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait. az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban. A monszungazdálkodás sajátosságai. A mérsékelt övezet: A mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén. Meleg mérséklet öv: A mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedése, eltérő jellemzőik. A mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggései az uralkodó szélrendszer váltakozásával. A forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat összehasonlítása. Valódi mérsékelt öv: Az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatása a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira. Keresztmetszeti szelvények és éghajlati diagramok elemzése. Az óceánok és a tengeráramlások éghajlat-módosító hatása a nyugati területeken. Különbségek az egyes kontinenseken. Hasonlóságok és a különbségek a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságai között. A száraz kontinentális éghajlat természetes növénytakarójának különböző változatai. A tengerektől való távolság és a domborzat szerepe a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában. Hideg mérsékelt öv: A tajga éghajlat kiterjedésének különbségei és magyarázata az északi és a déli félgömbön. A vízháztartás sajátosságait az övben. Az övezet hasznosítása és környezeti gondjai: A környezeti tényezők szerepe a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában. A természetes növénytakaró kiirtásának környezeti hatásai. A vízháztartás példáján keresztül a területek környezeti gondjainak bemutatása. Megoldási
javaslatok a speciális környezeti gondokra. Hideg övezet: A sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjai. A nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változása. A belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön. Környezeti problémák bemutatása. Függőleges övezetesség: Összefüggések a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között: a külső erők magassággal változó felszínformáló szerepe a magashegységekben. Az övezetesség kialakulásának különbségei a vízszintes övezetesség függvényében. A növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszere. Kulcsfogalmak/ Az övezetek/övek/területek/vidékek elnevezése. növénytakaró, zonális és azonális talajtípusok neve. fogalmak Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
A
természetes
A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Órakeret 25 óra
Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
15
6
4
25
Az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével. A tematikai egység Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek nevelési-fejlesztési megismerése iránt. A kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, céljai érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési követelmények Európa általános természetföldrajzi képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők bemutatása a kontinens nagytájain.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.
Európa általános társadalmi képe Európa sűrűn lakott területei, nagy agglomerációi, és elhelyezkedésük indoklása. A vendégmunkások, menekültek és Etika: más kultúrák bevándorlók szerepe, befogadásuk és társadalmi következményei. értékeinek tisztelete.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gyarmatosítók, ipari forradalom, technológiai váltás. Atlanti-Európa A történelmi és a gazdaságtörténeti múlt hatását a kontinensrész Jugoszlávia országainak mai gazdasági életében. A gazdasági szerkezetváltás felbomlása. következményei. Az Egyesült Királyság, Franciaország és a Benelux államok és gazdaságának sajátos vonásai Egyesült Királyság: a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepe. A gyarmatosítás hatásai. Franciaország: a mezőgazdasági termelés területi elhelyezkedése, az idegenforgalom szerepe az ország gazdaságában. Az ipar telepítő tényezői és a legfontosabb ágazatok. Benelux-államok: szerepük az európai integrációban. Gazdasági körzeteik bemutatása. Észak-Európa A kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és társadalmi tényezői. Az Eu-s tagság és kimaradás az Unióból. Az országok jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek értelmezése.
Németország: Az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságai és a termelés különbségei. A keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődése, az ország újraegyesítését követő eredmények és problémák. A déli területek gyors fejlődése. Mediterrán-Európa és a Balkán-térség: A tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzői és a hozzá kapcsolódó gazdálkodás; a Földközi-tenger szerepe az országok természeti-gazdasági adottságaira. A mediterrán mezőgazdaság általános jellemzői. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása: Olaszország; Spanyolország és Görögország, Szerbia, Montenegró, Horvátország. A turizmus kiemelt szerepének bemutatása. Olaszország: Az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságai, gazdasági fejlettsége, a különbségek következményei. Az északi ipari háromszög kiemelt szerepének ismertetése. Spanyolország: Az ipar vezető ágazatai (különös tekintettel az idegenforgalomra és a történelmi hagyományokra), gazdasági központjai. Görögország: az ókori kulturális hagyományok. Az ország szerepe az EU-ban. Szerbia, Montenegró: Az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségek, a soknemzetiségű ország felbomlása és az utódállamok élete. Iparának és mezőgazdaságának területi elrendeződése, a Vajdaság gazdasági szerepe. Horvátország:
A karsztos képződmények bemutatása. Dalmácia idegenforgalmának szerepe az ország életében. Az Alpok országai: Ausztria és Svájc Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. Az Alpok szerepe az országok természeti és gazdasági adottságainak kialakításában. Svájc: magas gazdasági fejlettség hagyományai és alapjai. Ausztria: a medence és a magashegyvidéki területek gazdaságának jellemzői. Kelet-Közép-Európa: A piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. Lengyelország, Csehország: az ország nagytájai, a tájak legfontosabb erőforrásai, gazdasági központok. Szlovákia: a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepe a gazdaság fejlődésében. Magyar vonatkozású információk gyűjtése. Szlovénia: társadalmi-gazdasági fejlődése. Különleges helyzete a volt Jugoszláv utódállamok között. Románia: a gazdasági élet területi elhelyezkedése és ágazati szerkezete, a természeti adottságok szerepe a gazdasági központok elhelyezkedésében. Magyar vonatkozású központok. Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi-gazdasági fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Az Európán kívüli kontinensek (Ázsia, Amerika), tájak, országok természeti-társadalmi-gazdasági jellemzői
Órakeret 25 óra
Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
15
6
4
25
Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmigazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének beláttatása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, A tematikai egység okainak megértetése. nevelési-fejlesztési Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének céljai felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Előzetes tudás
A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása. A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben való közreműködés képességének alakításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Ázsia általános természeti képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők Történelem, társadalmi és bemutatása a kontinens nagytájain. állampolgári ismeretek: ókori Ázsia általános társadalmi képe A kontinens vallási-kulturális sokszínűsége, ennek következményei öntözéses kultúrák, a társadalom életében. A kontinens világgazdasági szerepe, annak világvallások változásai. A népességrobbanás folyamata, nagy gyarmatosítás, nagy népességkoncentrációk kialakulása. A túlnépesedés kezelésének földrajzi felfedezések, lehetőségei. Az élelmezési gondok kialakulása, és a probléma az Amerikai Egyesült Államok megoldása. megalakulása. Délnyugat–Ázsia Világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs Magyar nyelv és irodalom: útleírások, szerepének igazolása a térség fejlődésében. Az arab országok közös és egyedi vonásainak bemutatása. A térség tájleírások. geopolitikai fontosságának kiemelése. Az országok csoportosítása Művészetek: távoli gazdasági fejlettségük szerint. tájak népeinek kulturális értékei. India: Az ország népesedési folyamatának összefüggése az élelmezéssel. A társadalmi, vallási hagyományok szerepe a gazdasági életben. A Informatika: digitális természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaság és az iparfejlődés információforrások használata, eredményei. informatikai eszközök Japán meghatározó szerepe Kelet– és Délkelet–Ázsia gazdasági használata. fejlődésében Japán: a szigethelyzet és a természeti erőforrások szűkösségének Etika: más kultúrák következményei a gazdasági fejlődésben. A természeti feltételekhez értékeinek tisztelete. és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán gazdaság vonásai. A világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepe a gazdaság fejlődésében. Kiemelkedő ágazatok a japán gazdaságban. Délkelet–Ázsia: a gyorsan iparosodott országok fejlődési sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. A csoport
országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásai. Amerika általános természeti képe A kontinens kialakulásának folyamata geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével is. A geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggései. Tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggései. Ezen természeti tényezők bemutatása a kontinens nagytájain. Amerika általános társadalmi képe A népesség összetételének változásai, a bevándorlás szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben. A nagy népességkoncentrációk elhelyezkedése és kialakulásuk magyarázata. Amerikai Egyesült Államok: Az észak-déli nyitottság éghajlati következményei. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A mezőgazdaság övezetessége: az egyes övek sajátosságait, fő terményei. A nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciái. Latin–Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi– történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. Mexikó: az ország társadalmi-gazdasági életének fejlődése, kapcsolatai az USA-val. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése. A területi különbségek természeti és társadalmi okai.
11. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Az Európán kívüli kontinensek (Afrika, Ausztrália, Antarktisz), tájak, országok természeti-társadalmigazdasági jellemzői
Órakeret 22 óra
Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
16
4
2
22
Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmiElőzetes tudás gazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének beláttatása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, okainak megértetése. Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. A tematikai egység Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeinek nevelési-fejlesztési megismerése iránt. céljai A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása. A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben való közreműködés képességének alakításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Afrika természetföldrajza Afrika domborzatának és tájainak megismerése. Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozókészletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése. Afrika tipikus tájainak jellemzése.
Biológia-egészségtan: A forró övezet élővilága. Városi ökoszisztéma.
Afrika, az éhező kontinens A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Gyarmatosítás, ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom). Urbanizáció,
megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének felismerése. Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése. Dél-afrikai Köztársaság: az ásványkincsek és energiahordozók szerepe az ország gazdaságában. Az apartheid-rendszer és következményei. Nigéria: népcsoportok és gazdasági kapcsolatok.
technológiai fejlődés. Erkölcstan: lokális cselekvések és globális problémák.
Ausztrália természeti képe Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és következményeik ismerete. Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, társadalmi és környezeti következményeinek (hajózás, idegenforgalom stb.) megismerése. Természeti és gazdasági adottságok kapcsolata Ausztráliában. Ausztrália társadalmi-gazdasági képe Az ausztrál gazdaság legfőbb vonásai. A népesség területi elhelyezkedése és a természeti adottságok kapcsolata. A sarkvidékek földrajza Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonréteg-elvékonyodás okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék mint speciális élettér értelmezése.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében Új ismeretek
Gyakorlat
12
3
Órakeret 17 óra
Ismétlés, mérés Összes óraszám 2
17
jellemzői, nagytájai. A Kárpát-medence természetföldrajzi Magyarország nagytájai és egyes középtájai. A hegységek és a felszín Előzetes tudás alatti vizek típusai. A középhegység, a karsztvidék és a feltöltött alföld tipikus táj. A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpátmedencevidék egészében való földrajzi értelmezésével. Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés módszerével, a jellemzők okainak és következményeinek A tematikai egység összekapcsolásával). nevelési-fejlesztési A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a céljai nemzettudat formálása. Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és értékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos személyes és közösségi cselekvési lehetőségek
felismertetésével. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egysége A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése. A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban. A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése.
Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret: nemzeti kultúra, néprajzi csoport, népszokások. Magyar nyelv és irodalom: szöveges információgyűjtés.
Magyarország természeti adottságai A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, az időszakok, korok Biológia-egészségtan: eseményei és hazai földtörténeti emlékei. A legfontosabb ökológia és felszínalkotó és hasznosítható kőzetei. valamint az ásványkincsek és természetvédelem. energiahordozók területi előfordulása, felhasználásuk lehetőségei. Az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességei, a hazánkban előforduló éghajlati jellegzetességek ismertetése, a módosító tényezők bemutatása. Felszíni vizeink és gazdasági jelentőségük. A felszín alatti vizek hazai típusai, előfordulásai, hasznosítása. A vízszennyezés helyi és regionális összefüggései, a nemzetközi összefogás szükségessége a Kárpát-medencében. Az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén. A magyarországi nagytájak A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése. A hasonló adottságú nagytájak/tájak adottságainak összehasonlítása. A nagytájak felszínének, éghajlatának, vízrajzának, főbb talajtípusainak, ásványkincseinek jellemzése és a természeti adottságok hatásai a mezőgazdaságra. A hazai természetvédelem jellemzése: nemzeti parkok, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek. Kiemelten védett természeti értékeink. Alföld: a résztájak eltérő természeti adottságai, a folyók és a szél felszínformáló munkája az Alföldön. Szerepe a szénhidrogénbányászatban. A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék: összefüggések a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között. Az Alföld és a Kisalföld összehasonlítása. Dunántúli-domb- és hegyvidék: az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülése. Dunántúli-középhegység: a nagytáj tagjai és azok kőzetanyaga, a bányászat környezeti hatásai.
Északi-középhegység: kőzetanyaguk szerint. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
tagjainak
elkülönítése
kialakulásuk
és
Magyarország – helyünk Európában Új ismeretek
Gyakorlat
12
3
Órakeret 17 óra
Ismétlés, mérés Összes óraszám 2
17
A Kárpát-medence társadalomföldrajzi jellemzői, nagytájai. Magyarország nagytájai és egyes középtájai, megyéi, néhány városa. A térszemlélet fejlesztése Magyarország földjének a Kárpátmedencevidék egészében való földrajzi értelmezésével. Az oksági gondolkodás fejlesztése az országrészek, tájak földrajzi jellemzőinek összevetésével (az összehasonlító földrajzi elemzés módszerével, a jellemzők okainak és következményeinek összekapcsolásával). A tematikai egység A szülőföld és a haza szeretetének megalapozása a mikrokörnyezet nevelési-fejlesztési megismerésétől induló, egyre bővülő tudásszerzéssel; a haza- és a céljai nemzettudat formálása. Környezettudatosságra nevelés a természet-, környezet- és értékvédelem alapvető céljainak, közös és sajátos feladatainak megismertetésével, illetve információgyűjtéssel, és az azokkal kapcsolatos személyes és közösségi cselekvési lehetőségek felismertetésével. Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési követelmények Népességföldrajzi jellemzők A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet megismerése: a népesség nemzetiségi összetétele, területi eloszlása. Magyarország korfájának jellemzése. A hazai foglalkozási szerkezet és átalakulása. Településföldrajzi jellemzők A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők. A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország történelme. Vizuális kultúra: az épített környezet értékei.
Magyar nyelv és irodalom: hazai tájakról készült A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása leírások. statisztikai adatsorok elemzésével. A piac és a tulajdonformák szerepe, változása a gazdaság működésében, a gazdaság területi és szerkezeti Informatika: digitális átalakulásának eredményei és problémái. A külföldi tőke szerepe a gazdasági információforrások rendszerváltásban. használata, Az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatók elemzése a informatikai eszközök magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására. használata. A GDP regionális adatai az eltérések magyarázata.
Az egyes gazdasági ágazatok szerepe A mezőgazdasági termelés területi különbségei és a természeti adottságok kapcsolata. Az agrárgazdaság szerepe Magyarország gazdasági szerkezében és a GDP-ben. A történelmi borvidékek. Az ipar területi elrendeződése, főbb telephelyei.
Etika: kulturális érték, a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeinek tisztelete.
A szolgáltatások: hazánk közlekedésföldrajzi helyzete, a fontosabb idegenforgalmi körzetek, tájegységek, azok értékei. A hazai világörökségek bemutatása. A külkereskedelem szerepe hazánk gazdaságában: a külkereskedelem áruösszetétele és a legfontosabb külkereskedelmi partnerek.
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmi– gazdasági központok megismerése. A regionális fejlettség különbségeinek indoklása. A társadalmi– gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az összefüggések feltárása, a lehetséges fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizálása. Budapest központi szerepe az ország társadalmi-gazdasági életében. Az országhatáron átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpát– medencében, működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Órakeret 14 óra
Az Európai Unió Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
18
4
2
14
Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető elemei. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakításával. A tematikai egység Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek nevelési-fejlesztési megismerése iránt. céljai Az Európai Unióval kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az Európai Unió kialakulása Történelem, Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők. Az társadalmi és
európai integráció kialakulásához vezető okok, fejlődésének története, kapcsolata egyéb tömörülésekkel.
állampolgári ismeretek: Európa a Az Európai Unió tagállamai és főbb intézményei 20. század második A tagállamok felsorolása és a bővítés lehetőségei. Csatlakozás felében, az Európai folyamata. A legfontosabb intézmények tagjai és szerepe az unió Unió kialakulása. működésében, Együttműködés az EU-ban Az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése. A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei. A magterületek szerepe a perifériára szorult országok/térségek gazdaságában. A szervezet mezőgazdasági politikája, területfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvései.
Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete.
12. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Előzetes tudás
Órakeret 18 óra
A világgazdaság jellemző folyamatai Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
15
2
1
18
Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági közösség működése. A világ meghatározó jelentőségű országainak alapvető gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai
A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók, a folyamat ellentmondásainak felismertetése. A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek mindennapi A tematikai egység pénzügyi helyzetekben való alkalmazási képességének kialakítása. A nevelési-fejlesztési hitelfelvétel esetleges veszélyeinek beláttatása. céljai Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódó, médiában megjelenő hírek kritikus értelmezése. Pénzügyi döntések mérlegelési képességének, a vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet.
Matematika: statisztikai adatok A világgazdaság működése A piacgazdaság és a tervgazdaság működése, a működés elvei, értelmezése, kamatszámítás. összehasonlításuk. Példák a nemzetközi tőke-összefonódásokra. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének Etika: a pénz megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség szerepe a összefüggéseinek bemutatása országpéldákon. A gazdasági és a mindennapi
foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján. A világkereskedelem: a nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata. A protekcionizmus, a vámok, az export-kényszer, a munkaerőpiac, a tőkepiac szerepe a világgazdaságban. A világpiactól való különböző fajtájú és mértékű függőségek. A mezőgazdaság: a mezőgazdasági termelés típusai, a legnagyobb mezőgazdasági termelők és fogyasztók földrajzi elhelyezkedése. A művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlása, kapcsolata a földrajzi övezetességgel. A termesztett növények és tenyésztett állatok csoportosítása és termesztésük/tenyésztésük legfontosabb körzeteinek megnevezése. Az energiagazdaság: szerepe a gazdasági életben. Az energiahordozók csoportosítása. A kőolajválság eltérő hatását a különböző országcsoportokban. Az ipar: 20. századi nagy területi átrendeződése. A telepítő tényezők szerepe és azok átértékelődése az egyes iparágak és iparvidékek életében. A hagyományos iparvidékek válsága és a válság megoldása. A modern ipari ágazatok és telepítő tényezőik. Az ipar szerkezete és a gazdasági fejlettség összefüggése. Tercier szektor: a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe. A közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti összefüggések. Az egyes szállítási módok előnyei és hátrányai. A harmadik és a negyedik szektor szerepének időbeli átalakulása. A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A monetáris világ A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. A működő tőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése.
életben. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Technika, életvitel és gyakorlat: a családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel.
Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Előzetes tudás
Órakeret 12 óra
Népesség –és településföldrajz Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
9
2
1
12
A településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek, országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései.
Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértetése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek A tematikai egység megismerése iránt. nevelési-fejlesztési Az idegen nyelvtudás fontosságának belátása. céljai Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A népesség számbeli alakulása
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfiai A népesség térbeli eloszlása folyamatok; vallás, A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése. A nemzetiség, a városok demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó számítási feladatok kialakulása, megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. urbanizáció jellemzői. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása. Példák a népességvándorlások típusaira, azok összekapcsolása a Biológia-egészségtan: történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával emberfajták. A népesedési szakaszok jellemzése, a népesedési szakaszok és a korfa-típusok kapcsolata. A korfán tapasztalható eltérések jellemző történelmi eseményekkel való összekapcsolása.
A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmigazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján.
Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat. Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció).
Informatika: digitális Településtípusok információforrások A települések csoportosítása különböző szempontok alapján használata,
példákkal. A település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggések informatikai eszközök bemutatása konkrét példákkal. használata. A falvak átalakulási folyamata, szerepük átértékelődése. kialakulásának okai; a tanya és a farm összehasonlítása.
A tanyavilág
Urbanizáció A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsolatuk megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban; az agglomerációk kialakulása. Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása Előzetes tudás
Etika: a vallás szerepe, más kultúrák értékeinek elismerése.
Órakeret 12 óra
Természetföldrajzi ismétlés Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
9
2
1
12
A 9-10. évfolyamon megtanult ismeretanyag.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési A megszerzett tudás ismétlése és tematikus rendszerezése. céljai Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása Előzetes tudás
Órakeret 12 óra
Regionális földrajzi ismétlés Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
9
2
1
12
A 9-10. évfolyamon megtanult ismeretanyag.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési A megszerzett tudás ismétlése és tematikus rendszerezése. céljai Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása
Órakeret 9 óra
Környezeti problémák Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
3
5
1
9
Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő természeti és társadalmi– kulturális értékei. A Világörökség részeként Előzetes tudás megnevezett értékek megismertetése; a geoszférák környezeti problémáinak feltárása. Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi– gazdasági A tematikai egység folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés nevelési-fejlesztési és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából céljai alapvető fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv
értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének belátása. A környezeti témák iránti folyamatos tájékozódás igényének, a környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakítása, a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus értelmezése. Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi körben egyaránt. A természeti környezet, a természetes tájak és életközösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, a megőrzését segítő magatartásforma kialakítása. A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazása a mindennapi életben, és majd később a munka világában is. Ismeretek/fejlesztési követelmények A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása.
Kapcsolódási pontok Kémia: a szennyeződésekhez kapcsolódó kémiai folyamatok, szennyezőanyagok, gyártási folyamatok, műanyagok, égés.
Demográfiai válság A népességrobbanás kialakulása, következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési Biológia-egészségtan: folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven növekvő környezeti ártalmak, társadalmak jellemzőinek bemutatása példákon. egészséges táplálkozás, Urbanizációs válság hiánybetegségek, A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs folyamat területi elhízás, GMO, jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági rendszertan, védett következményeinek feltárása példákkal. növények és állatok. Élelmezési válság Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása példákkal. A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfia, urbanizáció.
A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása. A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a termelésben és a fogyasztásban, a fogyasztói társadalom és a tudatos
Technika, életvitel és gyakorlat: családtervezés, tudatos fogyasztói magatartás.
Fizika: energia.
Informatika: digitális információforrások használata,
fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése, összevetése. informatikai eszközök (gyakorlat) használata. A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságának igazolása, a különböző megoldási lehetőség összevetése. (gyakorlat) Etika: a jövő generációért érzett A környezet- és a természetvédelem feladatai. felelősség. Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A természeti- táji értékek és az emberiség kultúrkincsének védelmében tett lépések fontosságának, jelentőségének feltárása. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása. A témakörhöz kapcsolódó aktualitások (aktuális környezetvédelmi akciók, védett állatok, növények, területek) bemutatása források feldolgozásával – különös tekintettel a közvetlen környezet természeti értékeire. Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása Előzetes tudás
Órakeret 24 óra
Gyakorlás Új ismeretek
Gyakorlat
Ismétlés, mérés
Összes óraszám
0
21
3
24
A 7-12. évfolyamon megtanult ismeretanyag.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési A megszerzett tudás ismétlése és tematikus rendszerezése. céljai
A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára, a leolvasott adatok értelmezésére. Ismerjék fel a Világegyetem és a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések és törvényszerűségek értelmezésére. Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmigazdasági folyamataiban, tudják értelmezni a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmi-gazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, értelmezzék ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmi-gazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Példákkal támasszák alá Európai Unió egészére kiterjedő, illetve a környezető országokkal kialakult regionális együttműködések szerepét Tudják elhelyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismerjék az egész Földünket érintő globális társadalmi és gazdasági problémákat. Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben, nevezzék meg konkrét példáit. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben.
Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott topográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat. A képzés eredményeképpen a tanulók elsajátítják az emelt szintű földrajz érettségi követelményrendszerét, valamint olyan tudásanyagot szereznek meg, amellyel segítik a tájékozódás képességét.
MELLÉKLETEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS ÉS EGYEDI FOGALMAK VIZSGASZINT TÉMAKÖR Középszint Általános fogalmak: térképvázlat, térkép, a térképi ábrázolás földgömb, vetület, méretarány, vonalas aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, szintvonalas-, színfokozatos-, árnyékolásos domborzatábrázolás tényleges és viszonylagos tevékenységek a földrajzi fekvés, tengerszint térképen és a térképpel feletti magasság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (horizont), keresztmetszet, tömbszelvény, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridián), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilométer-hálózat, keresőhálózat, tájolás, fő- és mellékvilágtáj, csillagászati és földrajzi északi irány űrszonda, távérzékelés, az űrtérképezés hamisszínes felvétel, légi- és műholdfelvétel Az 1. témakörhöz tartozó Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi sarkkör, egyedi fogalmak Déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Greenwich, kezdő hosszúsági kör Általános fogalmak: 2. Kozmikus kozmikus környezet, környezetünk fényév, csillagászati egység 1. Térképészet
Emelt szint sík-, henger-, kúpvetület, területtartó és szögtartó vetület, síkrajz, domborzatrajz, névrajz, domborzati alapelemek, lejtőszög,
álláspont-meghatározás, területszámítás, metszetszerkesztés, mágneses deklináció
űrkutatás, felbontó-képesség
Landsat, Eumetsat
Spot
műholdak,
földközéppontú (geocentrikus) és napközéppontú
(CSE), csillag, bolygó, kőzetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter-típusú), a bolygók mozgástörvényei, gyűrűrendszer, hold, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag a Nap gömbhéjai, a Nap és kísérői napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény, nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok földalak (geoid), a Föld és mozgásai tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós mozgás, év, nap, napszakok, napi és évi időszámítás, naptári év, szökőév, helyi idő, zónaidő, időzóna, tengelyferdeség, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári és téli napforduló, csillagászati évszakok Az 2. témakörhöz tartozó Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, Nap, Hold, egyedi fogalmak Merkur, Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl a Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a Világegyetemben
3.1. A kőzetburok földtörténet
geoszférák
Általános fogalmak: földtan (geológia), ásványtan, kőzettan, a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős-, ó-, közép- és újidő, ősmaradvány, őslégkör, ősóceán, ózon, ősmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképződés, harmad és negyedidőszak, jégkor (pleisztocén), jelenkor (holocén) gömbhéj, kőzetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegőburok (atmoszféra), bioszféra,
(heliocentrikus) világkép, galaxis, extragalaxis, kisbolygó
plazma, termonukleáris folyamat, fotoszféra, kromoszféra, holdtenger, kráter, csillagkép, csillagrendszer forgási ellipszoid, zenit, ekliptika, közép napidő, napév, világidő, delelési magasság, dátumválasztó vonal
Ptolemaiosz, Kopernikusz, G. Bruno, Galilei, Kepler, Newton, J. Gagarin, N. Amstrong, E. Aldrin, Galaktika (Galaxis), Juliánus-naptár, Gergely-naptár, Androméda-köd viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás, vezérkövület, paleomágnesesség, őskontinens, kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm, triász, júra, kréta, eocén, oligocén, miocén, pliocén, glaciális, interglaciális, biológiai evolúció
lemeztektonika
kőzetek, ásványok
talajburok, belső hő, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, földköpeny, külső és belső mag, asztenoszféra (lágyköpeny) magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kőzetlemez, óceáni hátság, mélytengeri árok, mélytengeri síkság, hasadékvölgy, kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledő (ütköző)-, elcsúszó lemezmozgás, érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtő, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utóműködés, gejzír, földrengés, szeizmográf, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), utórengés a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, gyűrődés, redő, vetődés, vetősík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsővidék, medence, ásvány, kőzet, kristály, mélységi magmás kőzet, vulkáni kiömlési kőzet, vulkáni törmelékes kőzet; törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet; átalakult kőzet, kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, földgáz, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, riolit, tufák, márvány, palás kőzetek
térrövidülés, nehéz-, színes- és nemesfémérc, bázisos-, savanyú- és semleges vulkáni kőzet, telér, bazaltfennsík, kráter- és kaldérakúpos tűzhányó, forrópontos vulkán, fumarola, szolfatára, mofetta, savanyúvíz, földrengéshullám, tengerrengés
geoszinklinális, hegységképződési szakaszok (üledékfelhalmozódás, tektogenezis, orogenezis), redőboltozat, redőteknő, álló-, ferde-, fekvő- és áttolt redő
kőzetanyag-körforgás, üledékes érc, ásványi nyersanyag
ősföld (ősmasszívum), fedett és fedetlen ősmasszívum, táblás vidék, röghegység, gyűrthegység, vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság aprózódás, mállás, szállítás, felszínformálódás lepusztulás, felhalmozás, külső és belső erők, felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és magashegység; lánchegység; hátság, völgy, hágó, szoros, medence; tanúhegy Eurázsiai-, Pacifikus-, A 3.1. témakörhöz tartozó Variszkuszi-, Kaledóniaiegyedi fogalmak hegységrendszer Általános fogalmak: 3.2. A levegőburok légkör, alsó-, középső-, felső szerkezete légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, állandó-, változó-, erősen változó gázok, vendéganyagok felmelegedés besugárzás, visszaverődés, hőelnyelődés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo), felmelegedés és lehűlés, módosító tényezőik, a hőmérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhőmérséklet, napi hőingás, évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izoterma a levegő mozgása légnyomás, szél, eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon, hidegés melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dűne), kőgomba, szélrendszer, passzát, nagyszerkezeti egységek
töréses gyűrthegység
kémiai és biológiai mállás, lejtős tömegmozgás (csuszamlás, suvadás, omlás), talajfolyás, löszforma
Wegener, Pangea, Laurázsia, Gondwana őslégkör, mai légkör, termoszféra, ionoszféra, exoszféra, tropo-, sztrato- és mezopauza,
fordított hőrétegződés (hőmérsékleti inverzió),
napfénytartam, tenyészidőszak, hőösszeg, lejtőkitettség, napállandó
okklúziós front, trópusi ciklon (hurrikán, tájfun, orkán), tornádó, helyi szelek (parti szél, hegy-völgyi szél), főn, defláció, szélmarás, barkán, deflációs tanúhegy, futóáramlás
nyugatias szelek, sarki szelek, általános légkörzés, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun tényleges és viszonylagos csapadékképződés vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, felhőképződés, csapadékképződés, felhő, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták, csapadéktérkép, aszály idő, időjárás, éghajlat, időjárás és éghajlat meteorológia, éghajlattan; időjárási térkép időjárási és éghajlati elem: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyező anyagok, savas eső A 3.2 témakörhöz tartozó „fagyosszentek”, „Medárdnap”, „vénasszonyok nyara” egyedi fogalmak Általános fogalmak: 3.3. A vízburok hidrológia, vízburok világtenger (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás, világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, öböl, szárazföldi talapzat (self), fajhő, sótartalom, hűtő-fűtő hatás, hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, tengerjárás, apály, dagály, deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülő part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part tavak állóvíz, tó, fertő, mocsár, láp, kimélyített és elgátolt tómedence, jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-, tektonikus eredetű-,
fátyol (cirrus)-, réteg (stratus)-, gomoly (cumulus)-, esőfelhő kondenzációs mag, áramlási és sugárzási köd izohiéta, felszíni leöblítés, vonalas erózió, mikroklíma
emisszió, transzmisszió, imisszió, szmog, savas ülepedés
Coriolis-erő, Azori-, Szibériaianticiklon beltenger, peremtenger, földközi tenger, kontinentális lejtő, pozitív és negatív hőmérsékleti anomália, tengeri vízkörzés, szökőár, vakár, vihardagály, abrázió, hullámmorajlás, hullámtörés
tengerszem, maradvány-, dolina, polje-, kráter-, kaldérató, eutrofizáció
mesterséges tó, feltöltődés vízgyűjtő terület, vízválasztó, folyóvizek fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felső) szakaszjelleg, hordalék, hordalékkúp, zátony, sziget, V-keresztmetszetű völgy felszín alatti víz, felszín alatti vizek talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, résvíz, belvíz, artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, forrás, karsztformák: víznyelő, dolina (töbör), polje, karrmező, cseppkő, barlang, barlangi patak, karsztforrás folyószabályozás, vízgazdálkodás mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármentesített terület, víztározó, vízlépcső, belvízvédelem, ivóvíz, ipari víz, vízforgatás, csápos kút, artézi kút, vízenergia, öntözés, szennyvíztisztítás, vízszennyező források, vízvédelem, belvízi- és tengerhajózás, halászat, tengeri erőforrások hóhatár, belföldi jégtakaró, jég és munkája magashegységi jég, gleccser, lavina, gleccserpatak, Ualakú völgy, jégcsiszolta felszín, morénasánc, morénasíkság, tóhátság, fjord Golf-, Észak-atlanti-, A 3.3. témakörhöz tartozó Labrador-, Humboldt-, Ojaegyedi fogalmak shio-, Kuro-shio-áramlás talaj, humusz, talajképződés, 3.4. A talaj talajpusztulás, talajlevegő, trópusi vörösföldek, mezőségi-, barna erdő-, szürke erdő (podzol)-talaj, szikes talajok,
sodorvonal, folyóterasz, jövevényfolyó, időszakos folyó,
szoros, szurdok, kanyon
közműolló, nitrátosodás, mechanikai-, biológiai- és kémiai szennyvíztisztítás, vízkészlet
jégképződés, firn (csonthó), kárfülke, vásott szikla, ősfolyamvölgy, vándorkő
anyakőzet, talajszintek: A-, B-, C-szint, zonális és azonális talaj, tundratalaj, laterit, terra rossa, sivatagi talajok, láptalaj, rétitalaj, rendzina, váztalajok,
talajerózió, talajvédelem A 3.4. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak Általános fogalmak éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti monszun éghajlat; meleg-mérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, mediterrán terület, mediterrán éghajlat, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten szárazföldi terület, nedveséghajlat, kontinentális szárazföldi terület, szárazkontinentális éghajlat, szélsőségesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat; sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat; esőerdő (trópusi esőerdő), szavanna, monszunerdő (dzsungel), keménylombú erdő, babérlombú erdő, lomboserdő, tajga, tundra, erdős és füves puszta, erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, „örök fagy” Megjegyzés: Az övezetek, övek környezeti problémáival válságproblémáknál jelennek meg. 4. A földrajzi övezetesség
szikesedés Dokucsajev galériaerdő, erdős-, cserjés-, füves szavanna, nedves és száraz szavanna, macchia, tőzegmohaláp, pampa, préri, sztyep, fahatár
kapcsolatos fogalmak a globális
5. Népesség- és településföldrajz népességföldrajz
településföldrajz
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe világgazdaság
Általános fogalmak népességföldrajz, demográfia, népességrobbanás, természetes szaporul♣at, népességfogyás, elöregedő és fiatalodó társadalom, népesedési szakasz, korfa, korés foglalkozási szerkezet, születéskor várható átlagos élettartam, analfabétizmus, emberfajta, europid-, negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta, akklimatizáció, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás, népsűrűség, népességkoncentráció, belső vándorlás település, infrastruktúra, szórványtelepülés, csoportos település, tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu, szabálytalan alaprajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, településhalmaz (agglomeráció), városodás, városiasodás, urbanizáció, bolygóváros, alvóváros, központi szerepkör, belső munkahelyöv (city), belső lakóhelyöv, külső munkahelyöv, külső lakóöv, urbanizációs ártalmak, nyomornegyed Általános fogalmak termelés, fogyasztás, termelőerő, természeti erőforrás, humán erőforrás, természeti környezet, társadalmi környezet, földrajzi környezet, gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, aktív kereső, eltartott,
nagyrassz, alrassz, keveréknépek, őslakos (bennszülött), természeti vallás, indoeurópai-, uráli nyelvcsalád, nemzet, nemzetiség, etnikum, egy- és többnemzetiségű állam, nemzeti azonosságtudat (identitás), keresztény, mohamedán, hindu, buddhista vallás, nemzetközi- és interkontinentális vándorlás, ingázás, vendégmunkás, menekült, bevándorló, illegális munkavállalás
bokor-, sor-, szórt tanya,
ellenvárosodás, elővárosodás, kertváros, sokközpontú agglomeráció, körgyűrűs-övezetes városszerkezet, slum, gettó, óriásváros (megalopolisz), mezőváros, vásárváros, városklíma
K+F tevékenység, extenzív és intenzív gazdasági növekedés,
munkanélküli, foglalkozási átrétegződés, gazdasági fejlettség, termelékenység, gazdasági növekedés, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), alacsony, közepes és magas jövedelmű ország, fejlett és fejlődő ország, életszínvonal, világgazdaság, nemzetgazdaság, önellátó gazdaság, piacgazdaság, gazdasági rendszerváltás, közösségi-, állami és magántulajdon, privatizáció, piac, ár, árrendszer, kínálat, kereslet, nyereség (profit), piaci verseny, versenyképesség, társadalmi egyenlőtlenség, szociális háló, nemzetközi munkamegosztás, szakosodás (specializáció), globalizáció, világpiac, globális világgazdaság, világgazdasági korszakváltás, multi- (transz-) nacionális vállalat, túltermelési válság, tudományos-technikai forradalom, tömegárutermelés, monopolkapitalizmus, fogyasztói társadalom, jóléti állam, kőolajár-robbanás, ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális) társadalom, információs társadalom (gazdaság), árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, vámunió, támogatás (szubvenció), kvóta, bel- és külkereskedelem, külkereskedelmi nyitottság,
életminőség, tervutasításos gazdaság, direkt és indirekt gazdasági irányítás, gazdasági liberalizmus, egyéni és társas vállalkozás, konjunktúra, dekonjunktúra, recesszió, globalizálódás, vertikális vállalati és területi integráció, anya- és leányvállalat, innováció,
cserearányromlás, deficit (mérleghiány), protekcionizmus, árudömping, embargó, barter, kedvezményes (preferenciális) övezet, politikai unió
mezőgazdaság
pozitív és negatív külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, kereskedelmi társulás, integráció, szabad kereskedelmi övezet, közös piac, gazdasági unió, regionális gazdasági integráció, eurorégió, egységes belső piac, áru- és szolgáltatáskereskedelem, regionális politika, felvevőpiac, húzóágazat, szerkezetváltás, válságágazat, kooperáció mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, élelmiszergazdaság, agrárgazdaság, agrárország, agrotechnika, külterjes (extenzív) és belterjes (intenzív) gazdálkodás, teraszos művelés, hagyományos mezőgazdaság, égető-talajváltó gazdálkodás, kapás földművelés, ugarolás, ültetvényes gazdálkodás, monokultúra, öntözéses gazdálkodás, árasztás, oázisgazdálkodás, száraz művelés, nomád pásztorkodás, vándorló állattenyésztés, istállózó állattenyésztés, vegyes mezőgazdaság, szakosodott mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, kisparaszti gazdaság, szövetkezeti gazdálkodás, farmgazdaság, városellátó övezet, szántó, kert, gyümölcsös, rét és legelő, nádas, erdő, termőkörzet, történelmi borvidék, közös agrárpolitika, mennyiségi korlátozás, élelmiszer túltermelés
tenyészidőszak, hőösszeg, birtokkoncentráció, részesbérleti rendszer, idénymunkás,
latifundium,
duális szerkezetű mezőgazdaság, kollektivizálás, állami gazdaság, termelő szövetkezet, értékesítési szövetkezet, háztáji gazdaság, iparszerű mezőgazdaság,
„zöld forradalom”,
lefölözés
energiagazdaság
ipar
infrastruktúra és szolgáltatás
A pénz világa
energiagazdaság, energiahordozó, elsődleges és másodlagos energiaforrás, megújuló és fogyó energiahordozó, alternatív energiaforrás, energiaszerkezet, energia-újrahasznosítás gyáripar, ipari forradalom, iparosodás, kitermelő-, alapanyaggyártóés - feldolgozó ipar; kézműipar, nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar, kulcsiparág, csúcstechnológia, elektronika, elektrotechnika, mikroelektronika, biotechnológia, környezetvédelmi ipar, ipari telepítő tényezők, iparvidék, hagyományos iparvidék közlekedés, személyszállítás, áruszállítás, hagyományos és kombinált szállítási-közlekedési mód, közlekedési hálózat, egyközpontú (sugaras) szerkezetű hálózat, tömegközlekedés, tranzithelyzet, transzkontinentális útvonal, belvízi hajóút, anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra gazdasági és társadalmi szolgáltatás, tömegkommunikáció, áruforgalmi (logisztikai) központ, hírközlés, idegenforgalom, belföldi és nemzetközi turizmus, idegenforgalmi körzet, kulturális-, gyógy-, öko-, konferencia-, falusi turizmus pénz, készpénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibilitás,
energiahatékonyság
technológiai és ipari park, technopolisz, beszállító, összeszerelő szerepkör, agyelszívás („braindrain”), exportösztönző iparpolitika
távmunka,
kereskedelmi szálláshely, szolgáltatás-turizmus
árupénz, papírpénz, bankjegy, érme,
valutaárfolyam, állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla, hitel, kamat, infláció, tőzsde, érték- és árutőzsde, tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, értékpapírbefektetés, működőtőke-befektetés, fizetőképes kereslet, költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás, átütemezés, árfolyamváltozás, cserearány, adóparadicsom
tőzsdeindex, rekonstrukciós- és zöldmezős beruházás,
adósságválság, rövid- és hosszú lejáratú adósság (hitel), rögzített és változó kamatozású hitel, külső és belső adósságállomány, rögzített árfolyam, monetáris világgazdaság, feketepiac, „láthatatlan jövedelem”, off-shore cég Az 6. témakörhöz tartozó Európai Unió, Közép-európai Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Szabadkereskedelmi egyedi fogalmak (NAFTA), Megállapodás (CEFTA), Délkelet-ázsiai Nemzetek Alpok-Adria Közösség, Szövetsége (ASEAN), Kárpátok Eurorégió, Nemzetközi Valutaalap Európai Szabadkereskedelmi (IMF), Világbank, Társulás (EFTA), Egyesült Nemzetek Gazdasági Együttműködési és Szervezete (ENSZ), Fejlesztési Szervezet (OECD), Nevelésügyi Tudományos és Világkereskedelmi Szervezet Kulturális Szervezet (WTO), Vöröskereszt és Vörös Félhold (UNESCO), Egészségügyi Társaságok Szervezete, Európa Világszervezet (WHO), Tanács, Észak-atlanti Szerződés Dow Jones-index, BUX-index Szervezete (NATO), Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
8. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
Általános fogalmak: gazdasági polarizáció, világgazdasági pólus (erőtér), centrum és periféria, egy- és többpólusú világgazdaság, duális gazdasági szerkezet, „banánköztársaság”, „olajország”, tranzitország, egyedi gazdasági szerepkör Általános fogalmak: természetes és mesterséges ökoszisztéma, túlhalászás, helyi, regionális és globális probléma,
túlnépesedés, a népesség elöregedése, népességfogyás, mennyiségi és minőségi éhezés születésszabályozás, éhezés, éhségövezet, alultápláltság, társadalmi egyenlőtlenség, világélelmezési válság, túlfogyasztás, eltartóképesség, fizetőképes kereslet, energiaválság, nyersanyaghiány, globális felmelegedés, elsavanyodás, háborús és katasztrófaveszély, népességvándorlás, környezeti válság, veszélyeztetett élőhely, biológiai sokféleség csökkenése, erdőirtás, felégetés, füves területek feltörése, túllegeltetés, elsivatagosodás, környezetgazdálkodás, nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, természetvédelem, környezetvédelem, környezetvédelmi törvény, világörökség, fenntartható fejlesztés, hulladékgazdálkodás az ENSZ Környezetvédelmi Az 8. témakörhöz tartozó Programja, egyedi fogalmak Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), Ember és Bioszféra (MABprogram), Természetvédelmi Világnap (WWF)
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TOPOGRÁFIAI FOGALMAK A földrajz érettségi vizsga topográfiai követelményei – közép- és emelt szinten egyaránt – az általános és a részletes érettségi követelményekre épülnek.
A vizsgán a topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tevékenységek: • a tanuló tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket; • tudja megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban); • tudja felismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen; • kapcsoljon földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz. Világegyetem Tejútrendszer (Galaxis), Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz,Uránusz, Vénusz; Hold. Föld Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági kör (greenwichi délkör); Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger; Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Eurázsia, Európa; Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál–Indiai-lemez, Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöplemez (Filippínó-lemez), Nasca-lemez (Nazca-lemez); Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiaihegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer, Variszkuszihegységrendszer; Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Afrika Szerkezeti egységek, tájak: Afrikai-árokrendszer, Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél-afrikaimagasföld, Kanári-szigetek, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró (Kilimandzsárócsoport), Kongó-medence, Líbiai-sivatag, Madagaszkár, Namib-sivatag, Szahara, Szudán, Teleki-vulkán; Száhel (öv); Vízrajz: Csád-tó, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezicsatorna,Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Asszuáni-gát (asszuáni Nagy-gát); Országok: Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Seychelle-szigetek, Tunézia; Városok: Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Amerika A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache-hegység (Appalache), Atacama-sivatag, Bahama-szigetek, Brazil-felföld, Floridai-félsziget (Florida), Grönland, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget(Labrador), Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Paraná-alföld, Popocatépetl, Préri, Sziklás-hegység, Szilícium-völgy; Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi, Nagytavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagara-vízesés, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó;
Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Dominikai Köztársaság (Dominika), Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela; Városok: Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, LosAngeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, Săo Paulo, Seattle, Washington. Ausztrália és Óceánia Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztóhegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Vízrajz: Murray; Országok: Ausztrália, Új-Zéland; Városok: Canberra, Melbourne, Perth, Sydney, Wellington. Ázsia A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, KözépÁzsia, Belső-Ázsia; Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Bali, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkán-fennsík (Dekkán-ősföld), Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonézszigetvilág, Iráni-felföld, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, KisÁzsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Krakatau, Kuznyecki-medence, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tiensan, Turáni-alföld; Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Brahmaputra, Eufrátesz, Holt-tenger, Indus,Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Perzsa-öböl (Arab-öböl), Sárga-folyó, Tigris; Országok: Arab Emírségek, Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Városok: Ankara, Bagdad, Bangkok, Bombay, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Isztambul, Jakarta, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel AvivJaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok. Európa A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, KözépEurópa, Nyugat-Európa; Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkánhegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine-hegység (Pennine), Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv;
Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Feketetenger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál (folyó), Volga, Watt-tenger; Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Ukrajna, Vatikán; Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja; Vajdaság; Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin, Dubrovnik, Eszék, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva,Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb; Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvidék, Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriai iparvidék, Karaganda, Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (Központi) iparvidék, Olasz ipari háromszög, Randstad, Skót iparvidék, Uráli iparvidék, Volgai iparvidék. Közép-Európa Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyiközéphegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germánalföld, Grossglockner, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, KeletiKárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Morvamedence, Németközéphegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gotthárdhágó, Szilézia, Szudéták, Vereckei-hágó; Vízrajz: Boden-tó, Duna–Majna–Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Annató, Vág, Visztula; Száva (lásd Magyarországnál is) Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Ljubljana, Łódź, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székelyudvarhely, Tallin, Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich; Iparvidékek: Ruhr-vidék, Magyarország Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúliközéphegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugatmagyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék);
Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradlabarlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna– Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő,Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös–Maros köze, Kőszegihegység, Marcal-medence, Mátra, Mecsek,Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Települések: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Berente, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, BükkiNemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi NemzetiPark; Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék, Budapest Andrássy út a Millenniumi földalattival, BudapestVárnegyed és a pesti Duna-part, Fertő tó, Hollókő, Hortobágy, Pannonhalmi apátság, Pécsiókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja borvidéke; Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agglomeráció.
