HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM JAKABSZÁLLÁSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE JAKABSZÁLLÁS

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM JAKABSZÁLLÁSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

JAKABSZÁLLÁS

2013.

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde TARTALOMJEGYZÉK

AZ ÓVODA ADATAI ............................................................................................................... 4 BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 5 1. Bemutatkozás ........................................................................................................... 5 2. Alapelvek - Speciális alapelvek ............................................................................... 6 3. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja .......................................................... 8 3.1. Gyermekképünk ....................................................................................................... 9 3.2. Óvodaképünk ......................................................................................................... 10 4. Óvodánk szerkezete................................................................................................ 11 4.1. Az óvoda személyi feltételei .................................................................................. 12 4.2. Az óvoda tárgyi feltételei ....................................................................................... 13 5. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program fő feladatai .............................. 15 5.1. Az egészséges életmódra nevelés ........................................................................... 15 5.2. Érzelmi,erkölcsi nevelés és szocializáció az óvodában ......................................... 16 5.2.1 Óvodánk ünnepei, hagyományai 5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés...................................................... 22 5.3.1. A gyermek tevékenykedő lény ............................................................................... 22 5.3.2. A nevelő hatás belső – a tevékenység tartalmából eredő feltételei: ....................... 22 5.3.3. A nevelő hatás pedagógiai feltételei: ..................................................................... 22 5.3.4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenység hierarchiájaként ...... 23 6. A tudatos fejlesztés feltételei.................................................................................. 25 6.1. Objektív feltételek .................................................................................................. 26 6.2. Szubjektív feltételek ............................................................................................... 26 6.2.1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése ..................................... 26 6.2.2. Az óvodapedagógus modell szerepe ...................................................................... 26 6.2.3. Az óvónő és a dajka együttműködése .................................................................... 27 6.2.4. Dajka és gyermek kapcsolata ................................................................................. 27 6.2.5. A környezetben élők hatásai .................................................................................. 27 7. A fejlesztés tartalma ............................................................................................... 28 7.1. Játék a tevékenységekben megvalósuló tanulás ..................................................... 28 7.2. Társas és közösségi tevékenység............................................................................ 31 7.3. Munkatevékenység ................................................................................................. 33 7.4. Szabadidős tevékenység ......................................................................................... 35 8. A komplex tevékenységek rendszere ..................................................................... 36 8.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek ............................. 36 8.1.1. Anyanyelv, mint a komplexivitás (több elemből felépülő) alapeleme................... 36 8.1.2. Matematika ............................................................................................................. 38 8.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek ..... 40 8.2.1. Külső világ tevékeny megismerése ........................................................................ 40 8.2.2. Művészeti tevékenységek ....................................................................................... 42 8.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek ....................................................................................................... 48 8.3.1. Mozgás ................................................................................................................... 48 9. Dokumentációs rendszerünk .................................................................................. 50 9.1. A nevelés tervezése és időkeretei ........................................................................... 51 9.2. A fejlesztés módszere ............................................................................................. 52 9.3. A nevelés időkeretei ............................................................................................... 52 9.3.1. A napirend általános időkeretei .............................................................................. 53

2013. augusztus

2

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde

9.4. 9.5.

10. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

A heti rend A nevelés általános tartalma és maximális időkeretei ............................................ 53 Csoportszervezés .................................................................................................... 54 Gyermekek fejlődésének dokumentumai A pedagógiai munka dokumentációi A gyermek és ifjúságvédelem ................................................................................ 57 Óvodánk kapcsolatrendszere .................................................................................. 59 Óvoda-család .......................................................................................................... 59 Kapcsolattartás az iskolával ................................................................................... 62 Kapcsolat közművelődési intézményekkel ............................................................ 62 Az óvoda egészségnevelési terve............................................................................ 65 Sajátos nevelési igényü gyeremekek óvodai nevelése ........................................... 69 Óvodánkban megvalósuló integrált nevelés, oktatás ............................................. 70 Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, esélyegyenlőség biztosítása .................................................................... 75 Tehetséggondozás ................................................................................................... 75 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére................................................................... 76 Érvényességi nyilatkozat ........................................................................................ 77 Legitimációs záradék.............................................................................................. 78 Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 79 Mellékletek 1. sz. A program megvalósításához szükséges felszerelések és eszközök jegyzéke 2.sz . Az intézmény önálló innovációja 3.sz. A kompetencia alapú program óvodai adaptációja

2013. augusztus

3


AZ ÓVODA ADATAI

Az intézmény hivatalos elnevezése Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde Címe:

Jakabszállás, Tavasz u. 6.

Telefonszám:

76/382-135

Az óvoda fenntartója:

Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Alapító okiratának kelte:

2013. június 26.

Alapító okirat kiállítója:

Jakabszállás Község Önkormányzata

Az intézmény vezetője:

Ország Béláné

A bölcsőde vezetője:

Muzslai Lilla

2013. augusztus

4


BEVEZETŐ Az óvoda a 3-7 (8) éves korú gyermekek intézményes nevelésének színhelye. A hazai óvodapedagógiai hagyományok értékei, eredményei megtartásával tervezzük munkánkat, figyelembe véve az intézményes nevelés lehetőségeit és szükségleteit. Mai változó világunkban a felgyorsult élettempóhoz való alkalmazkodó képesség kialakításához a stabil értékrendszeren alapuló személyiség fejlődésének – fejlesztésének kezdeti szakaszában döntő jelentőségű a mi munkánk. Ezért programunk középpontjába állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezelni. Ezzel együtt felvállaljuk a többi gyermekkel együttnevelhető sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) gyermekek integrált óvodai nevelését (beszédfogyatékos, hallássérült, nagyothalló, valamint a tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozottak). A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését segítő habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjait beépítjük óvodánk nevelési programjába. A Helyi Óvodai Nevelési Programunk - amely a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja - gyakorlatban történő beválását folyamatosan vizsgálta nevelőtestületünk, melynek eredményében megfogalmazódott mindaz, amiben jól látjuk el feladatainkat. Óvodánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.4. pályázata keretében implementálta a kompetencia alapú óvodai programcsomagot egy óvodai csoportban. A kompetencia alapú programcsomag adaptálásának terve a mellékletben található. A pályázatban vállalt tevékenységek, újszerű pedagógiai módszerek, az intézményi átfogó és önálló fejlesztési innovációk, a megvásárolt Jó gyakorlat fenntartását is a melléklet tartalmazza. Az Alapprogramot módosító 255/2009.(XI. 20.) kormányrendeletben foglaltak alapján a felülvizsgált és módosításokkal egybeszerkesztett Helyi Nevelési Programot a 2010/2011 nevelési évtől alkalmazzuk.

1. Bemutatkozás Jakabszállás község Kecskeméttől 17 km - re Dny –i irányban fekszik jó közlekedési adottságokkal rendelkezik. A település mezőgazdasági jellegű, bár a lakosság megélhetését többnyire a városi munkahelyek biztosítják. Kedvező elhelyezkedésének köszönhetően lakosainak száma évről – évre nő jelenleg közel 2800 fő. Községünkben 1964 óta működik óvoda. A mostani épületet 1973.-ban 2 csoportos óvodának építették majd a folyamatosan emelkedő létszám miatt 1986 – ban 3 csoportos korszerű óvodává bővítették. A fenntartó ebben az évben jelentős felújítást, fejlesztést hajtott végre – tetőcserére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre, mosdók felújítására került sor- pályázati pénzből. A belső festést, játékok felújítását alapítványi és szülői segítséggel tudtuk megvalósítani. Intézményünk 1982 óta ÁMK tagintézményként működik. Majd 2007 - től szomszédos község Jakabszállás és Fülöpjakab összevonta oktatási – nevelési intézményeit, így jött létre a Jakabszállás – Fülöpjakab ÁMK. 2013. júniusától megszűnt a községek társulása ezt követően az óvoda és bölcsőde közös irányítású intézmény lett. 2013. augusztus

5


2. Alapelvek - Speciális alapelvek  gyermekközpontúság;  nevelésközpontúság;  tevékenységközpontúság;  egyenlő hozzáférés elve;  befogadó nevelés elve;  az erkölcsi szokás- és normarendszer megalapozása;  a gyermeki személyiség iránti tisztelet, megbeszélés, szeretet kinyilvánítása, emberi méltóságának tiszteletben tartása;  a gyermek mindenek felett álló érdekének elsődlegessége a nevelés folyamatában;  szeretetteljes, nyugodt, harmonikus, segítő, támogató, egymásra odafigyelő óvodai légkör biztosítása;  a családokkal való nyitott és szoros együttműködés, nevelőpartneri viszony kialakítása;  érzelmi alapokon nyugvó napi óvodai élet és boldog gyermekkor biztosítása;  esztétikus, harmonikus tiszta óvodai környezet biztosítása;  a szabad játék kiemelt szerepe;  a gyermek testi-lelki szükségleteinek maximális figyelembe vétele és kielégítése a nevelés során;  a gyermek gondozásának színvonalas megvalósítása;  az életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás;  a tevékenységre épülő nevelési-tanulási folyamat, amelyet teljes egészében átfog az anyanyelvi nevelés;  teljesítmény kényszertől mentes fejlesztés;  a gyermeki fejlődés-fejlesztés egyénhez igazodó megvalósulásának elősegítése, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével;  differenciált fejlesztés;  a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása;  humanizmus, a méltányos, humánus egyenlő bánásmód érvényesülése;  az egyediség, különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása;  pedagógiai optimizmus;  a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, megerősítése;  a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása;  a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg;

2013. augusztus

6


 a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, fejlesztése nagymértékű differenciálással, speciális eljárások alkalmazásával, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazásával;  a migráns (etnikai kisebbség) gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, alapvető szabadságjogaik védelme;  óvodáskor végére az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztése;  az óvónő azonosulási minta, modell a gyermekek számára;  igényes, szakmailag magasan kvalifikált, innovatív (megújuló) nevelőtestület és alkalmazotti közösség;  minőségi nevelés-oktatás;  a környezettudatos magatartás megalapozása, kialakítása, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet biztosítása;  a fejlődéshez, neveléshez szükséges optimális feltételek biztosítása. Az óvodai nevelés szellemiségét, tevékenységeit áthatja a kompetencia alapú nevelés:  Differenciálás következetes alkalmazása, mivel a kompetenciák fejlődése több éves folyamat, és egyénenként nagy eltérést mutat.  Tevékenységközpontúság, mivel hatékonyan csakis tevékenységek által fejlődik a kompetencia.  Módszertani sokszínűség, hiszen a kompetencia részképességeinek fejlesztése másmás módszert kíván.  A változatos munkaformák motiváló-fejlesztő hatásukon túl más kompetenciák fejlesztését is lehetővé teszik (például az együttműködés fejlesztése: szociális kompetencia).  Életszerű, élet közeli, a gyerekek számára érdekes ismereteket közvetítő elemekre épül a fejlesztés. (projektpedagógia)  A gondolkodásra nevelés, a problémaközpontúság és a felfedeztető tanulás központi szerepet kap a folyamatok tervezésében. Speciális alapelvek:  a tevékenység központi helye a nevelés-fejlesztés megvalósítása során;  a kommunikáció kiemelt feladatai;  a kooperáció fejlesztésének kiemelt feladatai;  toleráns viselkedési formák elsajátíttatása;  önállóságra nevelés az öntevékenység biztosításával;  a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetése, megszerettetése;

2013. augusztus

7


 az érésen alapuló, sürgetéstől mentes fejlődés - fejlesztés támogatása;  a gyermek képességének, tehetségének kibontakoztatásához mért differenciált fejlesztés;  változatos, tartalmas, komplex játéktevékenységek biztosítása a nevelési-tanulási folyamat során;  a pedagógusok önállóságának és – a gyermeki személyiséghez igazított – módszertani szabadságának biztosítása;  a helyi nevelési programban felvállalt kiemelt nevelési területek.

3. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény aktiválását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik, tehát lehetővé teszi, elősegíti a fejlődést, a tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. A pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába:  A kooperáció konkrét tartalma: a társas közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése.  A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja a 3-7éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja:  a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül;  az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül; 2013. augusztus

8


Programunk vallja, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálódhat az óvoda? - A szélesen értelmezett életfeladatokra. A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek életre való felkészítése, a gyermek környezettudatos magatartásának megalapozása csak valóságos tevékenységek, csak az aktív, tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg az ehhez szükséges pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet biztosításával. Mivel a gyermek elsődleges tevékenysége a játék, ezért a játékot olyan komplex tevékenységformának tekintjük, melyet az óvodapedagógus tudatosan felhasznál a nevelés folyamatában a céljai eléréséhez. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosításával mindezt úgy kell megvalósítanunk, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek, az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a nevelés, a fejlesztés ne legyen számukra megterhelő és a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak a komplex tevékenységek tartalmi elemeivé.

3.1. Gyermekképünk „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán) A gyermek fejlődő személyiség, ezért sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi – lelki szükségletei vannak. A gyermeki személyiség középpontba helyezésével - biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegítve a nemek társadalmi egyelőségének elismerését - olyan gyermekek nevelését tartjuk elsődleges feladatunknak, akik a tevékenységek által és tevékenységeken keresztül szerzett tapasztalatok útján élményekben gazdagok, eligazodnak az őket körülvevő világban, óvják, védik a környezetüket, érdeklődőek minden új iránt, segíteni, tolerálni tudják egymás különbözőségét, személyiségükben a nyitottság, őszinteség és a szeretet érzése dominál.

2013. augusztus

9


Olyan gyermekek nevelését vállaljuk fel, akik óvodáskor végére alkalmassá válnak az iskolakezdésre, ugyanakkor lehetőségeinkhez képest olyan élmény-gazdag gyermekkor biztosítására törekszünk, melynek emlékei, szépségei megalapozzák egy kiegyensúlyozott, harmonikus felnőttkori személyiség kialakulását. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Ezért az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vétele mellett törekszünk a sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségének kibontakoztatására is.

3.2. Óvodaképünk „…ha úgy érezzük valaki őszintén elfogad olyannak, amilyen vagyok, akkor máris hajlandó vagyok elmozdulni, elgondolkodni, hogy szeretnék megváltozni, fejlődni, mássá válni, még inkább azzá, amivé válnom csak lehetséges.” (Thomas Gordon) Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. A gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei Óvodánkban a nevelés családias, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs légkörben történik. A gyermekek személyiségének fejlődéséhez, életre való felkészítéséhez - az egyenlő hozzáférés, az egyéni bánásmód, a gyermek egyéni készségei, képességei kibontakoztatásának elvét figyelembe véve - biztosítjuk a sokféle változatos tevékenységet és az optimális feltételeket. Óvodánk a családdal együtt felelős azért, hogy a környezettudatos magatartásuk és személyiségük alakulása megfeleljen majd társadalmunk követelményeinek, és hogy az együtt elért eredményeink alkalmassá tegyék őket az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. Alapvetőnek tartjuk az érzelmi nevelés fontosságát, a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítását. Olyan nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkört igyekszünk teremteni gyermekeinknek, amely bizalomra, egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre és egymás elfogadására épül, ahol a befogadó attitűd (diszkriminációmentesség) természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők és gyermekek számára egyaránt, ahol a szülők biztonságban érezhetik gyermekeiket, amíg dolgoznak. A gyermek érdekében fejlődését folyamatosan követjük a nevelőtestület által elfogadott saját mérőeszközzel. Az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése illetve az esélyegyenlősége terv szerint nagycsoportban Diferrel mérünk. Ezen kívül a kompetencia 2013. augusztus

10


programcsomag bevezetésével a Bakonyi Anna féle mérőeszköz is segít az aktuális fejlettségi szint megállapításánál, az egyénre szabott fejlesztési terv elkészítésénél. Feladatunknak tartjuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek biztonságban, derűs légkörben nevelkedjenek. Minden segítséget megkapjanak a nevelés területén, hogy minél inkább alkalmassá váljanak a számukra megfelelő intézményben való további fejlesztésre az óvodás évek eltelte után. Az óvoda minden dolgozója tegye magáévá az elfogadáson alapuló gyermek iránti tiszteletet és szeretetet.

4. Óvodánk szerkezete Óvodánk a szűkebb környezet igényeihez igazodva, a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. A gyermek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. A gyermekek harmadik életévüktől az iskolába lépésig (legfeljebb 8 éves korig) látogathatják az óvodát. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program a közoktatás valamennyi elemét magába foglaló rendszer első láncszeme. Óvodánk a Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde intézményegységeként működik. Fenntartónk Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testület amelyet az Alapító okirat is kimond. Működésünket a közoktatási törvény és az önkormányzat pénzügyi helyzete határozza meg. Fejlesztési céljainkat mindenkori szükségleteink, és az önkormányzat anyagi helyzete dönti el. A gyermekek gondozása, nevelése három óvodai csoportban folyik:  Kiscsoport:  Középső csoport:  Nagycsoport:

3-4 évesek csoportja 4-5 évesek csoportja 5-6-7-(8 ) évesek csoportja

Ha a gyermeknek csoportot kell ismételnie, azt általában a kiscsoportban teszi. A gyermeket kiscsoporttól iskolába lépésig lehetőleg ugyanazok az óvodapedagógusok nevelik. Ezért együttműködésük emberileg és szakmailag is a lehető legharmonikusabb.

2013. augusztus

11


4.1. Az óvoda személyi feltételei Az óvoda dolgozóinak létszáma:  Óvodapedagógus: 7 fő  Dajka: 3 fő  Konyhás: 6 fő biztosítja a folyamatos minőségi munkát. Életkor szerinti megosztás:    

30-40 év közötti: 40-50 év közötti 50-55 év közötti: 55 év feletti:

4 fő 4 fő 2 fő 1 fő

Iskolai végzettség szerint:    

Főiskola: Középiskola: Dajkaképző: Szakmunkásképző:

7 fő 1 fő 3 fő 1 fő

Szakirányú továbbképzéseken szerzett végzettségek, diplomák:                   

C kategóriás bábcsoport vezető: 2 fő Origami: 1 fő Láb-és tartásjavító torna: 2 fő Gordon Iskola: 3 fő Közművelődési szakember népi játszóház vezető: 1 fő Európai Számítógép-használói (diploma) jogosítvány: 3 fő Magatartási zavarok kezelése: 2 fő Menedzser szakképesítésű óvodapedagógus: 1 fő Vezető óvodapedagógus: 1 fő Tanítói végzettség: 2 fő Gyógypedagógiai asszisztens: 2 fő A zene szeretetére nevelés, tehetséggondozás: 1 fő Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására: 1 fő SNI gyermekek képességeinek kibontakozása mozgásfejlesztéssel, Ayres módszerrel: 1 fő Gyermekközpontú vizuális nevelés: 1 fő Számítástechnológiai alapismeretek: 3 fő A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása A tanítás – tanulás folyamatában óvodai programcsomag: 5 fő

2013. augusztus

12


        

Testkultúra – vitamintorna: 2 fő Mozgásterápia lóháton: 1 fő Agykontrol: Stressz kezelő és elmefejlesztő módszer: 1 fő Változásmenedzsment képzés: 1 fő Tevékenységközpontú pedagógiák: 2 fő Óvodából iskolába való átmenet: 2 fő Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása: 2 fő IKT technológiák: 2 fő SNI gyerekek együttnevelése: 1 fő

Az óvoda dolgozóira jellemző a gyermekszeretet, a tapintat, a mély empátia, a humanizmus, a pedagógiai optimizmus és a bizalom. Mindenkiben jelen van az önművelésre, a szaktudás fejlesztésére való igény. A tudás, amit megszerzünk, megosztjuk a kollégákkal. Ezt mutatja az elmúlt években elvégzett tanfolyamok, továbbképzések száma is. Az óvodák számára kiírt pályázatokon sokszor eredményesen szerepelünk. Ebben az évben is nyertünk pályázatot, a kapott támogatás segíti programunk hatékonyabb megvalósítását. A nevelőtestület azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik a szakképzett dajkák segítségével. Kapcsolatunk egymást kiegészítő, segítő. A gyermekek számára követendő minta biztosítéka az igényes nevelői és emberi magatartás. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit az gyermekvédelmi felelős képviseli intézményi szinten. A háziorvos a gyermekek egészséges fejlődését figyelemmel kíséri, rendellenesség esetén megfelelő szakirányú ellátás felé utalja. A védőnő évente elvégzi a gyermekek egészségügyi vizsgálatát. A beszédhibák korrigálása a logopédus közreműködésével hatékonyan megoldott. Nevelési problémák, iskolaalkalmasság megítélésében szükség esetén a Nevelési tanácsadó utazó pszichológusa, fejlesztő pedagógusa , az iskolnyújt segítséget. , Rendelkezünk azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik a gyermeki képességek fejlesztését, a szülői igények kielégítését, a gyermeki öröm biztosítását. Ezeket a lehetőségeket szakköri keretek között biztosítjuk. Óvónők vezetik a különböző foglalkozásokat. A fociedzést az iskolája edzője vezeti. A Líra Zeneiskola zenetanárai, tartják a hangszerbemutatókat. Nevelőtestületünk örömmel fogadja a kihívásokat, az embert próbáló feladatokat. Egymást segítve igyekszünk megfelelni a partneri elvárásoknak.

4.2. Az óvoda tárgyi feltételei Az intézmény külső-belső esztétikája igen jó feltételeket teremt az idejáró gyermekek óvodai életéhez.

2013. augusztus

13


A tárgyi feltételek kedvezőek, az udvaron pázsit és betonozott rész egyaránt található. Különböző díszfák, cserjék lehetőséget nyújtanak az évszakok változásának megfigyelésére. A vasból készült játékeszközök, a homokozó, a ROTIKOM elemes csúszda mellett már csodálatos szépségű, nagyszerű mozgásfejlesztő fajátékok is az udvarra csábítják a gyermekeket. Három, modernül berendezett csoportszobában folyik a nevelés. A csoportszobák több funkciót töltenek be az óvodai tevékenységek, játék, testnevelés, foglalkozások, étkezés, pihenés színterei is. A csoportszobák berendezése és tárgyi eszközei a program fő feladataihoz és a gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodnak. A bútorok természetes anyagból készülnek (fa, vessző, nád), természetes a színviláguk is. Óvodánk belső tereinek kialakítását az egyszerűség, célszerűség jellemzi. A világos pasztellszínek, a természetes fényhatások, a zöld növények dominálnak az óvoda területén. Minden csoportszobához külön öltöző és mosdó tartozik. Az óvoda másik felében irodák, sószoba, konyha, és raktárhelyiségek találhatóak. Felszereltségünk jónak mondható, a bútorokat szükség szerint felújítjuk. Játékeszközöket, sportszereket évente vásárolunk költségvetésből, pályázati lehetőségek kihasználásával, valamint szülői támogatással. Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk a program szellemiségének megfelelően. Tudatosan válogatunk és válogattunk az értékes és hasznos könyvekből, amelyek felkészülésünket és a gyermekekkel való foglalkozást segítik. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodába kerülése után a számára legszükségesebb tárgyi feltételek biztosítására felügyelünk. Az infokommunikációs eszköztár óvodánkban folyamatos korszerűsítés és fejlesztés mellett biztosított.

2013. augusztus

14


5. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program fő feladatai 5.1. Az egészséges életmódra nevelés A gyermek személyes belső környezetének, testi-lelki, szociális egészségének gondozása – a környezettudatos magatartás megalapozásával -, az egészség fejlesztése, védelme, óvása az óvodai nevelés alapvető feladata. Ez a személyiségfejlesztés egyik alappillére. Az egészséges életmód a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását foglalja magában. Fontos, hogy a gyermekek életkorának megfelelő életritmust alakítsunk ki, melyet mi a rugalmas napirendünkkel biztosítunk. Az állandó, egymást követő tevékenységek biztonságérzetet adnak a gyermekeknek. A gondozási teendők illetve a testi szükségletek kielégítésénél a helyes mintaadáson és a szükség szerinti segítségnyújtáson keresztül – együttműködve a gondozást végző munkatársakkal (dajkák) - kívánjuk elérni azt, hogy óvodáskor végére önkiszolgálóvá, önállóvá váljanak gyermekeink. Kiemelten foglalkozunk a helyes és egészséges testápolási, egészség-megőrzési szokások kialakításával, tudatosításával. Ezt segítik közös beszélgetéseink, videó filmek, ismeretterjesztő könyvek nézegetése stb. Nagy odafigyeléssel gondoskodunk az egészséges, tiszta, biztonságos környezetről. A gyermekeket rendszeresen bevonjuk a környezet tisztántartásáért végzett tevékenységekbe. Ilyen tevékenységünk pl. a szelektív hulladékgyűjtés (papír, elem, műanyag) és a környezetvédelemhez kapcsolódó világnapok óvodai eseményei. Mivel megjelenik programunkban a környezetvédelmi nevelés, ezért a gyermekekkel, szülőkkel együtt arra törekszünk, hogy környezetünk megfelelően tükrözze testi-lelki harmóniánkat, igényességünket. Környezetünk állapota meghatározóan befolyásolja a mi egészségünket, melynek megőrzése érdekében fontos, hogy a gyermekeknek biztosítsuk a légfürdőzéshez, víz és napfürdőzéshez a megfelelő feltételeket. Sokat tartózkodunk az udvaron, hiszen a szabad levegőn való mozgás a gyermekek ellenálló képességét növeli. Meglévő játékaink, tornaeszközeink segítik a gyermekek mozgásigényének kielégítését, valamint a harmonikus mozgásfejlesztést. Specialitásunk az Ayres szenzoros, integrációs terápia, melynek célja az érzékelések hasznos rendezése. Ezen kívül a mezítlábas tornának is teret adunk az udvaron és a csoportszobában is mellyel a prevenciót, szolgáljuk, ez erősíti lábboltozat és a gerinc egészséges fejlődését. A vízzel való ismerkedést, intézményünkben pancsoló medencével valósítjuk meg. Amikor az időjárás engedi, egész nap a szabadban tevékenykedünk. A helyes és egészséges táplálkozási szokások kialakítása érdekében heti egy gyümölcsnapot tartunk. Étkezés közben kulturáltan viselkednek a gyermekek, igénylik az asztal esztétikus rendjét, és helyesen használják az evőeszközöket. Az eltérő szociokulturális hátterű családokból érkező, halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban HHH) gyermekek egészséges életmódra, való nevelésére fo2013. augusztus

15


kozottabb figyelmet fordítunk. A speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve történik intézményünkben. Pihenéskor figyelembe vesszük a gyermekek egyénenként más - más alvásszükségletét, ezért törekszünk arra, hogy korcsoportonként és az egyéni szükségleteknek megfelelően, fokozatosan ébresztjük a gyermekeket. A helyes életritmus kialakításával megalapozzuk az egészséges testi és szellemi fejlődést. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermek 6-7 éves kora körül jut el az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Ebben az életkorban a gyermekek teste arányosan fejlett, teherbíró, mozgása harmonikus. Megfelelően fejlett a gyerekek mozgáskoordinációja és finommotorikája. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését képes már szándékosan irányítani. A saját testükkel kapcsolatos gondozási tevékenységeket önállóan el tudják végezni, (tisztálkodás, WC használat, fogmosás, fésülködés, zsebkendő használat). Önállóság jellemzi őket az önkiszolgálás, étkezés és öltözködés területén is. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Környezettudatos magatartás jellemzi őket. Az óvodai nevelés az SNI-s gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által, az egyéni fejlesztési tervben meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására, a környezettudatos magatartás megalapozására törekszünk. Az iskolakezdés feltétele a gyermekek érettsége testi, lelki és szociális területen egyaránt.

5.2. Érzelmi. erkölcsi nevelés és szocializáció az óvodában A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés" feladatait. Az óvoda nagy előnye, hogy tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szo-

2013. augusztus

16


cializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik, és cél az érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör kialakítása. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai légkör, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárul a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek, akik viselkedési nehézségekkel küzdenek (agresszivitás, gátlás) sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) közreműködésével. A családi nevelésben felmerülő hiányokat próbáljuk kompenzálni, az óvodapedagógus és pedagógiai munkát segítő dolgozók modellértékű kommunikációjával és bánásmódjával. Fokozott körültekintéssel és megértéssel fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Mind a felnőttekkel, mind a gyermekekkel felkészülünk fogadásukra, hogy beilleszkedésük minél zökkenő mentesebb legyen. Szocializációjukat segítjük dicsérettel, sikereik kiemelésével. Egyértelművé tesszük a gyermekek számára a másság elfogadását. A szülők szemléletét is formáljuk ezzel. A közösségi és egyéni nevelés, a pozitív személyre szabott értékelés célja a gyermekek személyes érdekeinek, képességeinek kibontakoztatása a közösségben, annak értékrendje alapján. Kialakítjuk a szeretetteljes, fejlődésre alkalmas, nyugodt, állandó értékrenddel bíró légkört, amellyel növeljük óvodásaink biztonságérzetét, alakítjuk másokhoz való pozitív érzelmi viszonyát, segítjük kapcsolatteremtésüket a gyermekekkel és a felnőttekkel. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében kiemelten fontos a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése.

Az érzelmi nevelés feladatai:  a szeretet és kötődés képességének fejlesztése; 2013. augusztus

17


 az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi intézményünkben  a másik iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése;  az élménybefogadás képességének fejlesztése;  az érzelmek kifejező képességének fejlesztése;  az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése;  az érzelmi zavarok tompítása, leépítése;  a toleranciára, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés;  a befogadó attitűd kialakítása;  az alapvető erkölcsi értékek közvetítése, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése szokás - és normarendszer megalapozása  a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása;  a környezettudatos magatartás és értékrend megalapozása;  az emberi munka, alkotás megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés;  a szülőföldhöz való kötődés megalapozása.

Az erkölcsi nevelés lehetséges színterei: közösség: A gyermekeknek meg kell szokniuk az együttélés alapnormáit, az egymáshoz való alkalmazkodást, az esetenkénti lemondást. A közös élményszerű tevékenységek közben lehetőség adódik az erkölcsi tulajdonságok többszöri gyakorlására, megerősítésére. Az óvónő feladata a példaadáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás- és szabályrendszer kialakítása, megerősítése, és folyamatos ellenőrzése. játék: Játéktevékenység közben folyamatosan formálódik a gyermekek magatartása. A szerepjáték nagyon sok lehetőséget nyújt a viselkedéskultúra formálására, hiszen különböző szociális készségek gyakorlása válik lehetővé a játék során. Az óvónő tudatos befolyásolása által kialakulnak a kulturált közösségi magatartás szokásai. A szabályjátékokkal szintén növelhető morális érzékenységük. A személyiségfejlesztő játékokat kihasználva segítjük a jó szokások megszilárdulását, illemszabályok megszilárdulását, a másság elfogadását. mese: A mesék, versek, kitalált vagy igaz történetek szintén segítik a gyerekek etikai ismeretének gyarapodását. Ösztönösen azonosulnak a pozitív szereplőkkel, felismerik a jó és rossz etikai kategóriákat anélkül, hogy felhívnák erre a figyelmüket. Ezért mesélünk naponta, hogy alkalmat teremtsünk a viselkedési szokások bemutatására, értékhordozó, követhető minták megismerésére.

2013. augusztus

18


 A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyermekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:  az egészséges óvodai környezet megteremtése;  a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkör kialakítása;  segítsük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és arra neveljük, hogy elfogadóak és megértőek legyenek a különbözőségek elfogadásában.  a gyermek nyitottságára építünk, és ahhoz segítjük hozzá a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.  modellértékű, befogadó attitűd megteremtése a pedagógus-gyermek, a gyermek-dajka és a gyermek-gyermek kapcsolatban egyaránt;  a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása;  a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése;  a gyermek szociális érzékenységének, fejlődésének, én tudat alakulásának, önkifejező és önérvényesítő törekvésének elősegítése;  a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása;  az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyermekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul

2013. augusztus

19


Az erkölcsi nevelés lehetséges színterei: közösség: A gyermekeknek meg kell szokniuk az együttélés alapnormáit, az egymáshoz való alkalmazkodást, az esetenkénti lemondást. A közös élményszerű tevékenységek közben lehetőség adódik az erkölcsi tulajdonságok többszöri gyakorlására, megerősítésére. Az óvónő feladata a példaadáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás- és szabályrendszer kialakítása, megerősítése, és folyamatos ellenőrzése. játék: Játéktevékenység közben folyamatosan formálódik a gyermekek magatartása. A szerepjáték nagyon sok lehetőséget nyújt a viselkedéskultúra formálására, hiszen különböző szociális készségek gyakorlása válik lehetővé a játék során. Az óvónő tudatos befolyásolása által kialakulnak a kulturált közösségi magatartás szokásai. A szabályjátékokkal szintén növelhető morális érzékenységük. A személyiségfejlesztő játékokat kihasználva segítjük a jó szokások megszilárdulását, illemszabályok megszilárdulását, a másság elfogadását. mese: A mesék, versek, kitalált vagy igaz történetek szintén segítik a gyerekek etikai ismeretének gyarapodását. Ösztönösen azonosulnak a pozitív szereplőkkel, felismerik a jó és rossz etikai kategóriákat anélkül, hogy felhívnák erre a figyelmüket. Ezért mesélünk naponta, hogy alkalmat teremtsünk a viselkedési szokások bemutatására, értékhordozó, követhető minták megismerésére. Nevelőtestületünk az erkölcsi nevelés alapjait a következőkben fogalmazta meg:        

közösségi életre nevelés, a közösségi tudat kialakítása szokásrendszer megalapozása erkölcsi tulajdonságok megismerése, döntési képesség fejlesztése segítőkész, figyelmes, empatikus, önzetlen magatartási formák megalapozása; a kulturális környezet iránti érdeklődés felkeltése, pozitív viszony kialakítása a természeti környezet iránti érdeklődés felkeltése, pozitív viszony kialakítása munkára nevelés fegyelmezett magatartás kialakítása.

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére     

a jó és rossz cselekedetek között különbséget tesz, törekszik a jóra szófogadó, engedelmes viselkedési szabályokat, normákat igyekszik betartani segítőkész, figyelmes, önzetlen magatartási formák kialakulnak; fegyelmezett.

2013. augusztus

20


Óvodánk ünnepei, hagyományai Az érzelmi neveléshez szorosan kapcsolódnak hagyományos ünnepeink, egyéb rendezvényeink és jeles napjaink. Mindezt egy hosszú előkészület vezeti be, mely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre. Nevelőtestületünk fontos feladatának tartja a már eddig kialakult hagyományok, népszokások ápolását, értékeink megőrzését és továbbadását. Arra törekszünk, hogy az ünnepek kiemelkedjenek az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban. A felkészülés családias hangulatban történik. Az óvodai élet hagyományos ünnepei: Mikulás-leendő óvodás családok meghívása Anyák napja- anyukák, nagymamák, keresztanyák köszöntése, Gyermeknap-családi kirándulás Évzáró-csoportonként szülőkkel Ballagás-mindhárom csoport gyermekei, szülők és meghívott vendégek részvételével  Születésnap-csoportonként

    

Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepeink:    

Advent Karácsony-óvodai, a gyerekeknek , Farsang- óvodai, érdeklődő szülők Húsvét-csoportonként gyerekekkel,

Nemzeti ünnepeink:  Március 15.- közös ünnep,  Október 23. nagycsoportosok részt vesznek az iskolások ünnepén Egyéb:  Május 1. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek:  Idősek napja-községi ünnep  Karácsony –községi a templomban vagy a kultúrházban  Népfőiskola záró-községi ünnep Időszakos, alkalomhoz kapcsolódó ünnepek, hagyományok:       

Víz világnapja - óvodai program Takarítás világnapja - csoportonként Föld napja-családinap Madarak és fák napja- szülőkkel közösen A zene világnapja- óvodások, idősek részvételével Helyi évfordulók-községi ünnep Ovidős -kör –óvodások, idősek közös programjai

2013. augusztus

21


5.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek.  Elsősorban a gyermek egyéni érdeklődésére és meglévő tapasztalataira és élményeire építünk. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő környezet biztosítására törekszünk

5.3.1. A gyermek tevékenykedő lény !! Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban:  valamilyen belső szükségletek kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze;  képesség-felhasználás, képességfejlesztés eszköze.

5.3.2. A nevelő hatás belső – a tevékenység tartalmából eredő feltételei:  az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg);  a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön;  a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje);  a tevékenységrendszer teljesen zavartalan legyen kettős szempontból: o elégítse ki a gyermek akciószükségletét, o oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát o (önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig – a csoportélet kialakításától a környezet formálásig).

5.3.3. A nevelő hatás pedagógiai feltételei:  a tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös feladatta az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek;  a tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyermekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van);  a tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, a sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiány stb. lehet az értékelés kiinduló alapja;  a SNI – s gyermekek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fo-

2013. augusztus

22


gyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A fejlesztés rövid távú céljait gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni.

5.3.4. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenység hierarchiájaként A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget, az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7(8) éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7(8) éves korú gyermekeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés, változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik. Minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 (8) éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, illetve a szabadidő kellemes eltöltése.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:  Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek).  A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek meglévő tapasztalataira a gyermekek aktuális élményvilágára.  További élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban.  A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett, ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása.  A sajátos nevelési igényű gyermek számára a biztonságot nyújtó környezet kialakítása. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képességek részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása.

2013. augusztus

23


A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben egyszerre több részfunkciót teljesít. A nevelés:

- orientáló tevékenység is, - tevékenység szervezés is, - képességfejlesztés is.

A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók: - kooperációs képességek - kommunikációs képességek Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát, stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg. Más szóval, korántsem mindegy, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:  A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek).  A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységre való alkalmasság).  A tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók).  A tevékenység a kifejlesztet képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg). A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek kitüntetett képességosztályok, bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukba foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összessége több emberformáló folyamat (pl.: szocializáció) a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiek azonban itt is aktív szerepet töltenek be. Szervezik, rendezik, hatékonyabbá teszik, stb. az egyén képességstruktúráját. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (különböző jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciációnak a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának).

2013. augusztus

24


A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:  megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés;  megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme;  a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az óvodapedagógus feladatai a képességfejlesztésben:  Folyamatosan biztosítsa a gyermek számára, a képességei kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.  A folyamatos megfigyelésútján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.  A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.  Minden gyermek képességét önmagához - saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően programunkban szerepel az SNI - s gyermekek fejlesztése is. Az integráltan fejlesztett gyermekek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. A tárgyi és személyi feltételek hiányában nevelőtestületünk az integrált nevelést csupán az enyhe fokban sérült gyermekek (beszédfogyatékos, hallássérült, nagyothalló, valamint a tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozottak) esetében tudja felvállalni. Az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködése szükséges.

6. A tudatos fejlesztés feltételei A 3-7(8) éves korú gyermekek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermekek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Az objektív feltételek, mint az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara, a gyermeket körülvevő környezet adottak. Fontos a sajátos nevelési igényű gyermek számára az objektív feltételek biztosítása.

2013. augusztus

25


A tudatos fejlesztésben részt vesz az óvónő is a gyermeknapi életének megszervezésekor, minden területen, játék, munka, stb.

6.1. Objektív feltételek A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program nem igényel különleges feltételeket, csupán arra korlátozódik, hogy a Magyarországon elfogadott törvényi szabályozás alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelyiség és udvar álljon a gyermekek rendelkezésére. Óvodánk rendelkezik a fenntartó által elfogadott helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A környezetet úgy alakítottuk ki, hogy a gyermekek által használt tárgyi eszközök elhelyezése hozzáférhető és biztonságos legyen. Biztosítjuk a megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak. Lehetőséget teremtünk a szülők fogadására Az integráltan fejlesztett gyermekek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

6.2. Szubjektív feltételek 6.2.1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslat, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg, ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelési folyamatba.

6.2.2. Az óvodapedagógus modell szerepe A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Az óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. A gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvónő. Nagyon fontos ezért, hogy az SNI-s gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógusok vegyenek részt, akik személyes példaadássukkal válnak hitelessé a többi gyermek toleranciára nevelésében.

2013. augusztus

26


A család és óvoda között gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok. Ilyenkor az óvónőnek rendkívül tapintatosnak kell lennie, és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanul, és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyet tiszteletben kell tartani. A tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodapedagógusok mintegy pótolják, helyettesítik a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége hat a gyermeki személyiség fejlődésére. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése másfajta beállítódást és viselkedést igényel a felnőttől is. El kell fogadnia, hogy a gyermek is hat reá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös, ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség és helyzetfelismerő képesség meglétét. Csak olyan nevelő képes a gyermekeket életre és önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. Az óvodapedagógusok minden csoportot érintő kérdésben a lehetőségekhez mérten vonják be a gyermekeket a döntésekbe. tékű.

Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell ér-

6.2.3. Az óvónő és a dajka együttműködése A programunk megvalósítása során a dajkák munkája az óvodapedagógusokéval teljesen összehangolt. A pedagógiai munka nélkülözhetetlen közvetlen segítőinek tekintjük őket. Az óvodai dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki - éppúgy, mint az óvodapedagógus – magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vegyen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás megsokszorozza a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. Az SNI-s gyermekek integrált nevelésének felvállalása a dajkák számára is többletfeladatot jelent, hiszen ezeknek a gyermekeknek a nevelése, gondozása fokozottabb odafigyelést és együttműködést igényel. Ezért ebben az esetben még nagyobb jelentőségű az óvónő és a dajka együttműködése.

6.2.4. Dajka és gyermek kapcsolata  A gyermek dajka kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze.  Megfelelő kapcsolat alakuljon ki a sajátos nevelési igényű gyermek nevelésével kapcsolatosan.  A dajkának tudnia kell, hogy mikor, milyen módon igényel nagyobb odafigyelést és segítséget a sajátos nevelési igényű gyermek.

6.2.5. A környezetben élők hatásai

2013. augusztus

27


Fontos hatást gyakorol az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek. A helyi nevelési módszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Különösen igaz ez akkor, amikor a szülők egyre inkább kezdik felfedezni, hogy az óvoda tulajdonképpen szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően kell alakítani. Közvetlen hatást gyakorol nevelőmunkánkra a gyermeken keresztül a család. Az óvoda és a család kapcsolata mindennapos, folyamatos. A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteli a szülőt. Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét, valamint a migráns gyermek családjának kultúráját és anyanyelvét. Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermekek is megismerhessék egymás kultúráját, s tapintatosan befolyásolja a jó szokások kialakulását. A kapcsolat elmélyülését elősegítik a közös programok együttes tevékenységek. Az összehangolt együttműködésen alapuló nevelőmunka célja: a gyermek, kinek boldogságáért, boldogulásáért folyamatosan erősítenünk kell az óvoda és a szülők közötti kapcsolattartást.

7. A fejlesztés tartalma A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei:  játék és tanulási tevékenység,  társas és közösségi tevékenység, szocializáció,  munkatevékenység,  szabadidős tevékenység. A feladatrendszer elemei egymást átszőve együtt jelentik a gyermekek nevelésének tartalmát. Mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is öszszefüggnek egymással. A gyermekek számára pl.: az ágyazás, vagy csoportszoba átrendezése lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe. Ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Ezért gondolatainkat a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás szándéka vezeti.

7.1. Játék a tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék a 3-7 éves korú gyermekek – kiemelt jelentőségű, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó - alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysé-

2013. augusztus

28


ge. Olyan komplex tevékenységforrás, amit tudatosan fel kell használnunk a nevelés folyamatában a célok eléréséhez. A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit, és eszközzel, vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felhasználható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységekre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melynek hatására a gyerekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ettől függetlenül szükséges az általunk irányított vagy kezdeményezett játéktevékenység is. Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. Az a feladatunk, hogy megfigyeljük a gyermek játékát, felhasználjuk azt a saját nevelési céljaink elérése érdekében. A játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket, eszközöket nekünk kell biztosítani (pl.: bábjáték). A játék tehát olyan lehetőséget jelent számunkra, amit tudatosan felhasználhatunk a gyermekek fejlesztése érdekében (beszédjavítás - különféle hangok kiejtése). Az óvodapedagógusaink érzékenyen reagálnak a gyermekek spontán átélt egyéni és csoportos élményeire, s ezt tudatosan építik be nevelőmunkájukba, hiszen eredményesen, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegíti. A játékban minden lehetséges. Az ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. Az új lehetőségek gazdag áramlása a kreatív együttműködés fejlődését segíti elő. Játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Feladataink a játékkal kapcsolatban:  nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése; Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását.  Az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával éri el a gyermeki játék kibontakozását  a napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára;  a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása;  az ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához;  az egyéni élményeken túl közös élményszerzések kihasználása a különböző játékformák (gyakorlójáték, szimbolikus- szerepjáték, konstruáló játék, szabályjáték) fejlesztése érdekében;  a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, a szabadjáték lehetőségének biztosítása;  az óvodapedagógus tudatos jelenléte és az indirekt irányítás a játék folyamatában;  szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel;

2013. augusztus

29


 a nemi identitás fejlődésének elősegítése;  az önkifejező és az önérvényesítő gyermeki törekvések segítése. Játék és tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A tanulás természetesen része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismereteket kapjanak a gyermekek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Fontos, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lesznek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt ebben a folyamatban. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket. Minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatról van szó. A sikerélmény erősíti a gyermekek önbizalmát és bátorságot ad az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki, és a gyermek bátortalanná, visszahúzódóvá válik. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, tevékenységek, beszélgetések, séták formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Feladatunk a tanulással kapcsolatban:  értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/;  a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése;  lehetőséget kínálni a gyermek számára sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalásra, felfedezésre, olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit;  a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása;  a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése;  olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtsunk segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti;  az iskolai beilleszkedés közvetett segítése személyre szabott pozitív értékeléssel, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével, a tevékenységben megvalósuló tanulás során;  a rugalmas beiskolázás biztosítása a szülők számára az életkor és a fejlettségi szint figyelembevételével;

2013. augusztus

30


 az SNI-s gyermekek fejlesztésére vonatkozó feladatokat, valamint az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A TÁMOP 3.4.1. kapcsán nevelőtestületünk megismerte az új tanulásszervezési eljárásokat, ezek: a témahét, a 3 hetet meghaladó a projekt, a modul,melyeket a nevelési év folyamán 1 – 1 alkalommal alkalmaznak a kompetencianevelést felvállaló óvodapedagógusok.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Megértik és elfogadják társaik véleményét, tevékenységi logikáját a játékban. Képesek alkalmazkodni a szabályokhoz. A játék előzetes, közös tervezésében, szerepek kiválasztásában, eszközök megválasztásában már önállóak. Élethelyzeteket alkotnak újra, ahol a játszócsoportok között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. A barkácsolás, a szerepjáték, a bábozás a játék természetes eszközévé, alkotórészévé válik, mellyel maguk kezdeményezik az eltervezett tevékenységet. Saját fantáziájuk, elgondolásuk alapján képesek cselekményben, dramatizált szövegben visszaadni, eljátszani, ami közel áll hozzájuk és foglalkoztatja őket. A konstruáló, építő játékelemekből önállóan hozzák létre alkotásaikat és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. A szabályjátékban az egészséges versenyszellem is jelen van ebben a fejlődési szakaszban. Önállóan, sikeresen meg tudja oldani a feladatokat. Kialakulóban van a szándékos figyelem és megadott szempontok szerint önálló megfigyeléseket is végeznek Képes összefüggések felismerésére. Megjelenik a problémamegoldó, illetve a kombinatorikus gondolkodás is. Társaival tud együttműködni, fontos normák, együttélési szabályok elfogadására, betartására képes. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által - az egyéni fejlesztési tervben - meghatározott fejlettségi szint elérése a cél.

7.2. Társas és közösségi tevékenység A gyermekekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. Ezen képességek fejlesztése nagyon fontos az életre nevelés szempontjából. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat, így nyitottak és képesek lesznek az adott tevékenységek elvégzésekor szükséges fegyelem kialakítására.

2013. augusztus

31


A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű fejlődéséhez. A gyermekeknek folyamatosan kialakul a véleménye másokról és önmagukról, valamint igényükké válik, hogy az egyéni teljesítményeket, a közösen végrehajtott feladatokat a közösség szempontjából is mérlegeljék. Kezdeti formában a helyes „többségi" vélemény is jelentkezik. A csoportban elfogadott normák kialakításával nyitott, demokratikus és szeretetteljes atmoszféra biztosításával tág teret nyitunk a gyermekek önállóságának, tenni akarásának és döntési képességeinek fejlesztése irányába. Mindez csak a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az összetartozás erősítésének lényege az, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen és valóban a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, ami testi és szellemi épségére nem veszélyes. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyen szert óvodai élete során. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt szabadságra, nyíltságra és őszinteségre kell építeni. A felnőtt és gyermek között demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Ebben a folyamatban legfontosabb időpont, amikor a gyermek ismerkedik az óvodával. Feladatunk, hogy türelemmel és szeretettel forduljunk az óvodába kerülő gyermekek felé. A beszoktatásra elegendő időt biztosítunk, lehetőséget adunk a szülővel együtt történő beszoktatásra. Kapcsolatunk a szülőkkel az óvodáskor végéig megfelelő legyen (nyílt nap, fogadó óra, szülői értekezlet). Az óvoda nyitottsága hagyományok teremtésével nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Feladatunk a társas, közösségi tevékenységekkel kapcsolatban:  biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre;  a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban;  a gyermekcsoporton belül az együttműködés és együttjátszás az együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása;  a konfliktusok kezelése;  a társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása;  a demokratikus szabályok betartásának gyakorlása;  arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak társaik iránt. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is alkalmassá válnak az iskolára:  A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

2013. augusztus

32


 A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.  Viselkedéskultúrája fejlett, eléri az életkorának megfelelő szintet.  Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Mindezt kitartása, munkatempója, önállósága és önfegyelmének folyamatos alakulása biztosítja. Ötéves kortól kötelező az óvodába járás. Az óvodai nevelés célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. Az iskolai alkalmasság megállapítása az iskolába készülő gyermekek csoportvezető óvónőinek feladata. Alapja a megfigyelés, melynek tapasztalatait a fejlődési naplóban rögzítjük. A szülők számára hozzáférhető ez a dokumentum. Amelyik gyermeknél egyértelműen nem tudjuk megállapítani, hogy alkalmas-e iskolakezdésre, vagy a szülő nem ért egyet a véleményünkkel, abban az esetben javasoljuk a Nevelési Tanácsadó szakvéleményének kérését.  Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az ő esetükben óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által – az egyéni fejlesztési tervben - meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. Ezeket a gyermekeket a beiskolázás megkezdése előtt felülvizsgálatra küldjük az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság elé.

7.3. Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Alapvető követelmény a önállóság,az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták:     

önkiszolgálás, naposság, gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, csoport érdekében elvégzett munkák, a kerti munka.

A gyermek munkajellegű tevékenysége a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. Végzése közben - céltudatos irányításunkkal - a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek a természeti, társadalmi környezetükről. Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelenti. Munkavégzés közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek. A gyermekek éppúgy elvégzik a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvüket. Munkavégzés során biztosítjuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszeríttet feladat. Munkavégzés nem

2013. augusztus

33


időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység, ami beépül az óvodai mindennapokba. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása - a lehető legkorábbi időtől kezdve próbálják önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyermekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá. Fontos feladat, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. E célt szolgálja a naposi rendszer. Ennek régi hagyománya van óvodánkban, programunkban is megerősítjük fontosságát. Bevezetésére középső csoportban kerül sor. A naposi munkát jól előkészítik az önkiszolgáló tevékenységek. Fontos, hogy a gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti. Ebben a korcsoportban elsősorban az étkezési feladatok elvégzésénél alkalmazzuk. Az óvónő és a dajka közös megállapodás alapján alakítja ki a naposi munkát. A gyermekek közösen döntenek a munkamegosztásával kapcsolatosan. A kialakult szokásrendszerüknek megfelelően végezzék el a munkatevékenységeket. Feladatunk a munkatevékenységgel kapcsolatban:  Minden gyermeknek biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.  Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközök számára biztosítunk olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.  Lehetőséget adunk a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.  Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.  A munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása.  A nem társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolhatják.  Lehetőséget biztosítunk a tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban a különböző beszédformák és a munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak megismerésére, gyakorlására.  Az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása.  A gyermek önmagához mért fejlesztő értékelése.  Az SNI- s gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy adottságaiknak és képességeiknek megfelelően bekapcsolódhassanak az egyes munkatevékenységekbe. Az anyanyelvi nevelés feladatai:

2013. augusztus

34


 A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása.  A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A naposok esztétikusan és önállóan rendezik el az asztalon az étkezéshez szükséges eszközöket, majd leszedik azokat. Összeseprik a morzsát, és letörlik az asztalokat. Ők hajtogatják a szalvétát és elhelyezik a szalvétatartóban. A játék elrakásakor, ha szükséges, megigazítják a tárgyakat. Ügyelnek az udvari játékok rendjére, ha kell, helyre teszik. A tevékenységekhez szükséges eszközök kiosztását önállóan végzik. Vigyáznak a különböző helyiségek rendjére. Gondozzák, locsolják a szobanövényeket. A csoportszoba díszítésében, rendezésében részt vesznek, ötleteket adnak az óvónőnek. Segítenek a játéksarok nagytakarításában, játékszerek tisztításában, a babaruhák mosásában. Ünnepekre ajándékokat készítenek. Önállóan látják el a növény és állatgondozással kapcsolatos feladataikat, (virágoskert, élősarok, kisállatok gondozása). Aktívan részt vesznek az évszakokhoz, kapcsolódó munkákhoz, (fű, falevél gereblyézése, hó söprése, homok fellazítása, ágyások díszítése stb.) Folyamatosan gyűjtik a terméseket, terményeket, növényi részeket. Átérzik a kerti munka szükségességét. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által - az egyéni fejlesztési tervben - meghatározott fejlettségi szint elérése a cél.

7.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma a tevékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki az eleinte felkínált tevékenységek közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabadidős tevékenységeknek azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívnunk az óvodában, mert máskülönben a gyermek sohasem tanulja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő, önálló egyéniséggé válik Beavatkozásra akkor van szükség, ha a tevékenység tartalma nemkívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki. Ilyenkor igyekszünk pozitív fordulatot adni a tevékenységnek. Törekszünk arra, hogy az óvodába érkezéstől a hazamenetelig sokféle tevékenységet indíthassanak el és szerezhessenek a gyermekek. Gyakorolják a konfliktusok önálló megoldását. Az óvodában az iskolától eltérő módon értelmezzük a sza2013. augusztus

35


badidős tevékenységet. Ennek oka elsősorban az, hogy az óvodások egész nap az óvodában tartózkodnak, önállóan a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykednek. A délutáni időszakban jut idő arra, hogy a gyermekek az általunk felkínált lehetőségek közül szabadon választhassanak. Ezen kívül még az udvaron, játszótéren is sokfajta választási lehetőség adódik, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Feladataink a szabadidős tevékenységek megszervezésében:  Keressük azt a lehetőséget, hogyan tudnánk gyermekeink számára biztosítani nagyobb mozgás és tevékenységi teret.  A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítjük.  Egyszerű, magunk és a gyermekek, alkotta eszközökkel, segítjük elő a gyermekek fantáziájának fejlődését.  Szabadidőben keresünk és kínálunk lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

8. A komplex tevékenységek rendszere A komplex tevékenységek lényege:  komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén;  a tevékenységeket probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi;  a tevékenységeken tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket.

8.1. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek 8.1.1. Anyanyelv, mint a komplexitás (több elemből felépülő) alapeleme Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelést fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat. Segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell a pozitív hatást kifejtenünk. Óvodai munkánk során az anyanyelvi nevelés érdekében is fontosnak tartjuk a családlátogatást, ahol jobban megismerhetjük a szülők nyelvi kultúráját. Szükségét 2013. augusztus

36


érezzük annak, hogy a szülők szülői értekezleteken megismerjék e területen meghatározott feladatainkat és elért eredményeinket. A gyermekek beszédének fejlesztéséhez igyekszünk élmény dús, tapasztalatszerzésre is alkalmat adó helyzetet teremteni, ahol bővülnek ismereteik, gazdagodik szókincsük, fokozódhat beszédkedvük. Ebhez a bábok egész nap a gyermekek rendelkezésére állnak. Ünnepek, vagy a gyermekek életére hatással lévő események (vásár, születésnap, stb.) után mesélő perceket tartunk, ahol nyugodt légkörben, minden sürgetés, korlátozás nélkül elmondhatják átélt élményeiket. Ezek az alkalmak jó hatással vannak az önfegyelem kialakítására is, mert a gyermekek megszokják, hogy egyszerre csak egy valaki beszél, a többiek pedig türelmesen végighallgatják A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermekeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvoda minden dolgozója ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Mint az előzőekből is kitűnik, fontos szerepünk van a gyermekek beszédének fejlesztésében. A beszédkedv fenntartása érdekében ügyelünk rá, hogy gyermekeink mindig választ kapjanak kérdéseikre. (Helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (ösztönző beszélő környezet) alakítjuk a kommunikáció különböző formáit. Alkalmanként játékos ajak, nyelv és légzésgyakorlatokat végzünk, és hangutánzó játékot játszunk velük. Megtanítjuk őket a társas kapcsolatokhoz való szép kifejezésekre (kérem, köszönöm, stb.), és a mindennapi életben el is várjuk e kifejezések használatát. A bátortalanabb gyermeket dicsérettel buzdítjuk beszédre. Feladatunk, hogy a gyermekek anyanyelvi fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, tájékoztassuk a szülőt tapasztalatainkról, és szükség szerint (pl.: beszédhibás gyermekek) a Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Logopédiai Szakszolgálat logopédus szakemberének segítségét javasoljuk, akinek munkáját elengedhetetlenül fontosnak tartjuk. Differenciáltan támogatjuk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekeket a magyar nyelv elsajátításában. Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;  minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit  a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által, az egyéni fejlesztési tervben meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. 2013. augusztus

37


Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:  beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott, ösztönző légkör megvalósítása;  a beszédöröm biztosítása, arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket;  lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására;  képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni;  a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése;  nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése;  kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés alkalmazásával;  a gyermekek szókincsének folyamatos bővítése;  a beszédszínvonal (választékosság), beszédmegértés fejlesztése;  beszédtechnika fejlesztése;  a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása;  a szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása;  anyanyelvi játékok szervezése.  A hallássérült (SNI- s) gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése; a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés és a beszédérthetőség folyamatos javítása a gyógypedagógus, logopédus utasítása szerint.

8.1.2. Matematika Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére, a komplex óvodai tevékenységek keretén belül megvalósuló fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Az óvodában a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósul meg:  utánzásos, mintha – modellkövető,  spontán, játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés,  gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás,  a gyermeki kérdésekre adott válaszok, magyarázatok,  az óvónő által kezdeményezett tevékenységek. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermek2013. augusztus

38


korban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermekek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. A matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölhetünk meg: Az első szint: bevezetés a matematikába; általában a gyermek 5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. Az első szint feladatát a gyermek spontán érdeklődésére építve és az általunk szervezett kötetlen kezdeményezéseken oldhatjuk meg, pl.: számlálás, mennyiségek bontása egy-egy tulajdonság szerint, testhelyzetek gyakorlása, térbeliség megváltoztatása. A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza az 5-7-8. életévben. Feladata: Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése. A második szint feladatát kötelező formában tartott tevékenységeken és a mindennapokon felmerülő spontán alkalmakat kihasználva oldhatjuk meg, pl.: összefüggések felfedeztetése, párosítás alapjai (dominózás, kártyázás - azonosság és különbség, stb.). Azt, hogy matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a spontán szerzett benyomásokkal, vagy mely összefüggést dolgozzuk fel a foglalkozáson, az óvodapedagógus dönti el. Az egészségesen fejlődő gyermek óvodáskor végére:  képes jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatásra;  érti és helyesen használja mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb-rövidebb, keskeny-széles);  összemérés alapján helyes megállapítást tud tenni. Ismeri a több-kevesebbugyanannyi fogalmát;  tárgyakat meg tud számlálni 10-ig;  képes különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni;  ismeri a szimmetria fogalmát;  érti és követni tudja az irányokat, illetve a névutókat;  tömeg és űrtartalom mérésére képes. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit  a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.

2013. augusztus

39


Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által, az egyéni fejlesztési tervben meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:  Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.  A komplex matematikai tevékenységekben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.  Problémahelyzetek teremtése.  A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés.  Az önálló véleményalkotás elősegítése, döntési képesség fejlesztése.  A matematikai fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, gyakorlása, a gyermekek aktív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása. Az SNI-s gyermekek fejlesztésére vonatkozó feladatokat, valamint az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg; a fejlesztést a gyógypedagógus irányítása alapján kell végezni.

8.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek 8.2.1. Külső világ tevékeny megismerése Természet – társadalom – ember A természet - társadalom - ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere. Óvodás gyermekeink ismereteiket tevékenység útján tapasztalással szerezhetik A minél több természetes környezetben kezdeményezett tevékenységgel, példamutatással a természet szeretetére kívánjuk nevelni gyermekeinket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék azt a természeti környezetet, amelyben élnek. Felfedeztetjük annak szépségeit, felhívjuk figyelmüket környezetünk értékeire: szép park, madárdal, csend, jó levegő, háziállatok, madarak haszna, stb. Ennek érdekében lovas kocsis kirándulásokat szervezünk gyermekeinknek a Gedeon tanyára, ahol megismerkedhetnek a természetes vizek élővilágával, a mező értékeivel. Gyakran sétálunk a községben a középületek helye és funkciója megismerése céljából. Egy-egy alkalommal be is megyünk a középületekbe (posta, orvosi rendelő, bolt,iskola , könyvtár stb.), hogy megismerhessék az ott dolgozókat, munkájukat és munkájuk értékét így később szorongás nélkül mernek majd bemenni ezekre a helyekre. Az óvoda udvarán, kertjében végzett munka jó tanulási, tapasztalási lehetőséget nyújt a gyermekeknek. Az eddigieknél is fokozottabban kihasználjuk e lehetőségeket 2013. augusztus

40


(udvar, játszótér tisztántartása, növények ültetése, magok vetése, ápolása, termés betakarítása, tisztítása, fogyasztása). E tevékenységek komplex tanulási lehetőséget nyújtanak a gyermekek számára a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a szűkebb természeti, emberi, tárgyi környezetünkön keresztül hat ránk. A komplex tevékenységek magukba foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében lévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok.

Az anyanyelvi nevelés feladatai:  A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó.  A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása.  A fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása.  A beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, az összefüggő beszéd gyakorlása. Az egészségesen fejlődő gyermek óvodáskor végére:  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, valamint szűkebb és tágabb környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit;  ismeri a viselkedés alapvető szabályait kialakulóban, vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak;  a közlekedési eszközöket tudja csoportosítani;  ismerik a környezetében lévő intézményeket (iskola, orvosi rendelő);  ismerik az alapszíneket;  a testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolja;  ismeri az évszakok néhány jellegzetességét;  ismerik a „növény" kifejezését; önállóan gyakorolja a növénygondozást;  az állatokat csoportosítják aszerint, hogy hol élnek. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit  a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.

2013. augusztus

41


Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által - az egyéni fejlesztési tervben -, meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésébe:  Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben.  Az óvodapedagógus tudatos törekvése arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyermekek saját természeti, társadalmi környezetükből.  Eszközök biztosítása a gyermekek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez.  A tevékenységeket lehetőleg a szabadban szervezzük.  Biztosítjuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok,? konyha vagy virágoskert működjék.  Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.  A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, valamint ezek szeretetének és védelmének megtanítása.  A gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése a megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával.  Az SNI-s gyermekek fejlesztésére vonatkozó feladatokat, valamint az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg; a fejlesztést a gyógypedagógus irányítása alapján kell végezni.

8.2.2. Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatása. Ezért sohasem célszerű sémákat, a felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyermekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő

2013. augusztus

42


maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha ezt a gyermek maga kéri és igényli. Az óvodás gyermek belső képből dolgozik, felnőtt ideálunkat ne kérjük számon a gyermeken, a gyermekrajz inkább igaz legyen, mint szép! A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, énekben, zenében, bábozásban, rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. Itt is alapvető fontosságú feladat a tapasztalatszerzés. Minél több, változatosabb eszközzel ismerkednek meg a gyerekek, annál több lehetőségük adódik önmaguk fejlesztésére. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese, vers, az ének, zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, a gyurmázás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. Ezek olyan tevékenységek, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. Állandó helye van a csoportszobáinkban az elmélyült alkotómunkára kialakított kézműves saroknak, gyurmázás, rajzolás, festés gyöngyfűzés, papírhajtogatás stb. színterének. A komplexvitás nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában: pl.: az ősszel lehulló falevelet színezhetjük, festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetünk és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belőle. Ez így együtt jelentkezik a valóságban is, és ennek kell visszatükröződnie a tevékenységek során.

2013. augusztus

43


Vers, mese - Bábozás, dramatizálás Az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, az anyanyelvünk, a szülőföld szeretetére nevelés, a mindennapos mesélés, verselés, mondókázás alkalmával valósítható meg. Ezért minden nap mesélünk, verselünk, vagy mondókázunk az óvodában valamilyen formában, reggel, vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mese, vers kezdeményezésének anyaga változatos, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, de klasszikus és kortárs irodalmi műveknek is egyaránt helye van, mely a multi- és interkulturális nevelés megvalósításának eszköze. Ezt biztosítjuk azáltal is, hogy óvodánk névadó meséjével (Katajev: Hétszínvirág c. orosz mese) minden nagycsoportos óvodást megismertetünk. Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyel a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére. Lehetőségeket teremtünk a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához, valamint vers- és mesealkotáshoz, mely az önkifejezés egyik módja. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások. Nagyon szeretik a bábozást, melyek szorosan kapcsolódnak a meséléshez, mondókákhoz, verseléshez. Változatosan alkalmazzuk az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszereket (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). Az irodalmi élmények feldolgozását elősegítjük különböző anyagok, eszközök, barkácsolási lehetőségek biztosításával. A csoportszobában a gyermekek által is könynyen hozzáférhetően helyeztük el az általuk és óvónői, szülői segítséggel készített bábokat. Alkalmanként óvónői bábelőadásokkal szórakoztatjuk a gyermekeket. Középső és nagycsoportosaink évenként több alkalommal bábszínházi előadásokat látogatnak meg. A dramatizáláshoz a helyi adottságoknak lehetőségeknek megfelelően biztosítjuk az eszközöket. Az anyanyelvi nevelés feladatai:  Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvistilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében.  Az irodalmi élmény együtteséből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok).  A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése).

2013. augusztus

44


Az egészségesen fejlődő gyermeki személyiség óvodáskor végére:  10-12 mondókát, 6-8 verset ismer;  várja, kéri a mesemondást, melyet figyelmesen, csendben végighallgat;  a folytatásos mesét, meseregény szálait össze tudja szőni; a mesében elhangzottakról beszélget; a könyvekben a képek alapján megtalálja kedves meséit. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit  a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által - az egyéni fejlesztési tervben -, meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. Ének, zene, énekes játék Az óvodai ének, zene nevelésének jelentős hagyományai vannak. Anyaga a magyar népdalok, mondókák, népi gyermekdalok, ölbeli játékok, és énekes játékok köréből kerül ki, melyek felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan zenei anyag, melyet megismertetünk a gyermekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének, zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, verselés, séták és kirándulások. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy énekes játékok játszására. A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás rögtönzés zenére, dallam, ritmusvariációk kitalálásának ösztönzése, stb.) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt. A komplex tevékenységek inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. - Az élményt nyújtó közös éneklés, az énekes játék vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Kodály Zoltán Útmutatása alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének, zenei nevelés az alapja a fejlesztő munkánknak. - Komplex tevékenységeinket óvónői énekkel, hangszerrel, CD és magnókazettán hallgatott zenével színesítjük. A zenehallgatási megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzeti, a migráns, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását. - Az ének-zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére:  beszéd, és zenei hallás fejlesztése;  különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása,

2013. augusztus

45


 a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása;  az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). Az anyanyelvi nevelés feladatai  Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel.  Beszéd és zenei hallás fejlesztése.  Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása.  A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása.  Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős, énekes játékok). Az egészségesen fejlődő gyermekek óvodáskor végére:        

10 dalt biztonságosan énekelnek csoportosan és egyénileg is; egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza; felelgetős játékok; ismerik a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mélyéneklést; felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről; ismerkednek eredetiben néhány hangszerrel; ismerik a mondóka, ének ritmusát, ütemét; ritmusmotívumokat visszatapsolnak; ismernek egyszerű táncos, mozgásos motívumokat (dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, köralakítás).

Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit  a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által - az egyéni fejlesztési tervben -, meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. Rajz, mintázás, kézimunka Ezek a manuális tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak (gyurmázás, rajzolás, festés, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás, agyagozás, batikolás). Segítségükkel alakul a gyermekek belső igénye az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására

2013. augusztus

46


A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit, megismertessük a gyermekeket a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, az eszközök használatával. Ennek érdekében a gyermekek számára megszokott és elérhető helyen állnak rendelkezésre az anyagok, eszközök, amivel fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak. Falra, szekrényre, földre, asztalra ragasztott nagy papírra (lemosható tapétára) a nap bármely szakaszában „megörökíthetik" élményeiket a gyermekek. A nagy felület alkalmat ad a lendületes vonalak rajzolására és a kollektív munka fontos színtere. Tavaszi, nyári időszakban aszfaltrajz-versenyeket rendezünk óvodánkban és környékén. Őszi sétáink alkalmával begyűjtött termések barkácsolásaink fő kellékei. A sokféle tevékenység megkívánja a csoportszobában a folyamatos rendrakást, melyet a gyermekek bevonásával biztosítunk. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozások során fejlődnek a spontán beszéd formái: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése, stb. Az anyanyelvi nevelés feladatai:  A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése, megszólítás, szándéknyilvánítás kérés, tudakozódás.  Különböző mondatfajták használata.  Aktív és passzív szókincs bővítése.  Véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása.  Formák, színek magyarázata.  A barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése. Kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  emberalakok, állatok ábrázolása, mintázása;  papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, varrás;  önállóan díszítenek tárgyakat, az óvónő irányításával képesek változatos díszítőelemek és technikák alkalmazására;  elképzelés után meseszereplők, meserészletek ábrázolása.

2013. augusztus

47


Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit  a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által - az egyéni fejlesztési tervben -, meghatározott fejlettségi szint elérése a cél. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésébe:  A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával.  Úgy alakítsuk ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységeket kereső gyermek nyugodtan, kényelmesen dolgozhasson.  Biztosítsunk minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.  Nyújtsunk lehetőséget a manuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.  Segítsük elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását Az óvónő javasolja, hogy a szülők otthon is adjanak gyermeküknek lehetőséget az ábrázolásra, s kész alkotásaikat őrizzék, becsüljék meg, örüljenek neki.  Adjunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket.  Az SNI- s gyermekek fejlesztésére vonatkozó feladatokat, valamint az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg; a fejlesztést a gyógypedagógus irányítása alapján kell végezni.

8.3. Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek 8.3.1. Mozgás Testnevelés, mindennapi testnevelés Programunk lényeges eleme a mozgásfejlesztés és a mindennapi testnevelés. A 37 (8) éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket és szükségleteket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés szoros kapcsolatban áll egymással, ezért mi minden adódó lehetőséget kihasználunk a nap folyamán a mozgásra. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése fontos feladatunk, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését 2013. augusztus

48


Ezek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgás eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel - napfény, levegő, víz - történő edzés hatását sem szabad figyelmen kívül hagynunk, ezért a mindennapi testnevelést lehetőség szerint a szabadban tartjuk Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 10-20 perces testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mozgásfejlesztés feladatai:  Legyen lehetőségük a gyerekeknek saját testük mozgását átélni.  Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által.  Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.  A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket  Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.  A gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztése.  A motoros képességek fejlesztése.  A vázizomzat fejlesztése, és lábboltozat erősítése.  A helyes testtartás kialakítása.  A mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése. Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:  Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget – az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével - a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.  Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlatának feltételeit.  Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz, ösztönözze őket a mozgásra, az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.  Változatos eszközök, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek, valamint a gyermekek önálló szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.  A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával az egymásra figyelés, az önfegyelem, az alkalmazkodás, kooperáció képességének fejlesztése.  A mozgásformák megnevezésével a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése.  Biztosítson lehetőséget az SNI- s gyermekek számára, hogy adottságaiknak és fizikai képességeiknek megfelelően bekapcsolódhassanak a mindennapi testmozgásba.

2013. augusztus

49


 A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás biztosítása.  A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgástevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás) fejlődésére.  Az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítanunk Az anyanyelvi nevelés feladatai:  A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása Az egészségesen fejlődő gyermeki személyiség jellemzői óvodáskor végére:  mozgása összerendezett és megfelelő ritmusúvá válik, teljesítőképessége növekszik;  kitartó a mozgásban, melyet szeret és igényel;  cselekvőképessége gyors, megfelelően fejlett a tér- és időbeli tájékozódó képessége;  a szabályokat betartva játssza az egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyeket;  megértik az egyszerű vezényszavakat, ismeri, és helyesen alkalmazza a testnevelés egyes szakszavait;  életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelően végzi a gimnasztikai gyakorlatokat;  az egyensúlyozás, járás, ugrás, futás változatos mozgásformáit jól ismeri;  a labdakezelése, labdagyakorlatok végzése egyre biztonságosabb már ebben az életkorban. Az SNI–s gyermekek fejlődési jellemzőit  a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke és fizikai képessége határozza meg. Az óvodáskor végére az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a gyógypedagógus által - az egyéni fejlesztési tervben -, meghatározott fejlettségi szint elérése a cél.

9. Dokumentációs rendszerünk  Az intézményvezető éves pedagógiai, működési terve  A gyermekcsoport nevelési, tevékenységi programja – csoportnapló

2013. augusztus

50


 Egyéni fejlődés, fejlesztési dokumentuma

9.1. A nevelés tervezése és időkeretei A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan figyelembe vesszük, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a fejlődés dinamikája egy-egy területen más és más lehet. A nevelés és a tevékenységben megvalósuló tanulás tervezése egymással szoros kölcsönhatásban valósul meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszútávon éves periódusban gondoljuk át, ám konkrét formában két hetes tervet készítünk. A két hetes időszakra szóló tervezés lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges külön vázlatírás. Ennél fontosabb, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a további fejlődéséhez szükséges fejlesztés feladatairól. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:  Éves nevelési-tanulási terv készítése /éves anyaggyűjtés/ - csoportnapló vagy anyaggyűjtési jegyzet.  Kétheti nevelési-tanulási terv készítése - csoportnapló  Heti rend és napirend összeállítása - csoportnapló  A nevelőmunka folyamatos értékelése /január 31. és augusztus 31./  A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése - fejlődési napló /minden év november vége és június vége/  Az egyéni fejlettséget diagnosztizáló, helyzetelemző, tényfeltáró és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum kiterjed 3-7 (8) éves korig a nevelési és a tanulási folyamatokra is.

2013. augusztus

51


 Az SNI- s gyermekek egyéni fejlesztési tervében megfogalmazott célok megvalósulásának dokumentálása.

9.2. A fejlesztés módszere Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek keretei között, vagy kötött formában kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés formáját a gyermekek fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetbe meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák megtalálására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és tapasztalatszerzésre. Feladatunk továbbá az integráltan nevelhető SNI- s gyermekek fejlesztése. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata. Az értékelés tapasztalatai adnak támpontot a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.

9.3. A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermek óvodai életrendjét, időbeosztását. A heti rend és napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését, igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez. A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a szabad játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, 2013. augusztus

52


különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntésével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermekek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend, ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak, vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát - folyamatos tízórai.

9.3.1. A napirend általános időkeretei Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A fenti időkeretek figyelembevételével ajánlott napirend: 6.00 - 7.00

a gyermekek fogadása; szabadon választott tevékenység;

7.00 - 12.00

játék, szabadon választott tevékenység; folyamatos tízórai; komplex, játékos tevékenységben megvalósuló tanulás; mindennapi testnevelés; séta, levegőzés, udvari játék; bejárósok hazabocsátása;

12.00 – 13.00 öltözködés, tisztálkodás; ebéd; teremrendezés; tisztálkodás, fogmosás; 13.00 – 15.00 délutáni pihenő; 15.00 – 18.00 öltözködés, tisztálkodás; teremrendezés; uzsonna; játék, szabadidős tevékenység; a gyermekek hazabocsátása. Heti rend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. A beszoktatás idején még nagyobb odafigyeléssel állítjuk össze a heti rendet, hogy a gyermekek szempontjából minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb legyen. Később, óvodáskor végére az összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a heti rend a gyermekek életének észrevétlen szabályzója legyen.

9.4. A nevelés általános tartalma és maximális időkeretei

2013. augusztus

53


Hét napjai:

Időtartam: 10-15-20 perc

Hétfő

Mindennapi testnevelés

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers

Időtartam: 30-35 perc Mozgás - testnevelés

Matematika

Művészeti tevékenységek Természet - társadalom ember Művészeti tevékenységek

A 3-4 éves korú gyermekeknél a mindennapi testnevelés és minden egyéb tevékenység kötetlen formában történik. A 4-5 éves gyermekeknél heti egy kötelező testnevelés, a többi napokon mindennapi testnevelés délelőtt folyamán. Minden nap vers, mese, mondóka és egy komplex tevékenység szervezése valósul meg. Az 5-6-7 (8) éves gyermekeknél heti kettő kötelező testnevelés, a többi napokon mindennapi testnevelés délelőtt folyamán. Minden nap vers, mese, mondóka és egy komplex tevékenység megszervezése történik. A heti rend kialakítása a csoportvezető óvodapedagógusok feladata, a fenti táblázat csupán általánosságban foglalja össze a feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport gyermeki igényeinek, képességeinek figyelembe vételével nem csupán a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretek is változtathatóak.

9.5. Csoportszervezés A gyermekcsoportok szervezésekor elsősorban homogén életkorú csoportok kialakítására törekszünk. Az összetétel meghatározásakor azonban figyelembe vesszük még a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, valamint az óvodai ellátásban jelenleg részesülő, illetve az új jelentkező gyermekek életkorát és létszámát. Amennyiben a beiratkozó gyermekek összetétele úgy alakul, természetesen vegyes életkorú gyermekcsoportok kialakítását is biztosítjuk. Az Alapító Okiratunkban meghatározott típusú SNI- s gyermekek jelentkezése esetén - a csoportszervezés alkalmával - figyelembe kell vennünk, hogy az egy cso-

2013. augusztus

54


portba kerülő SNI- s gyermekek létszáma nem haladhatja meg a összcsoportlétszám 10 %-t. 9.6. Gyermekek egyéni fejlődésének dokumentumai Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentuma a fejlődési napló. A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást nyújt a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztés feladatairól. Fejlődési napló A növekedés, fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvónő megfigyelései – amit írásban is rögzítünk – az alapja a megismerésnek és a fejlesztésnek. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. Tartalmaznia kell:  a gyermek anamnézisét  a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd és mozgásfejlődés), valamint a programban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,  a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt  ha a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló javaslatait,  a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,  a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket: - évente két alkalommal az óvodapedagógus a mérés-fejlődés eredményét ismerteti a szülővel, aki aláírásával igazolja, hogy tájékoztatást kapott gyermeke fejlődéséről,  középső csoport második félévében az egységes mérőlappal végzett mérés eredményét (eszköze a 3. sz. mellékletekben található),  indokolt esetben a nagycsoportos gyermekkel végzett Difer fejlődésvizsgáló eredményét (tanév elején)  a mérések értékelését.  a családlátogatás tapasztalatait  orvosi papírokat pl. műtétről, allergiáról stb.

9.7. A pedagógiai munka dokumentációi

2013. augusztus

55


Óvodai dokumentumok Óvodai csoportnapló Fejlődési napló Gyermek fejlődésének mérése és értékelése Óvodai szakvélemény a gyermek iskolaérettségére vonatkozó 3 pld. nyomtatvány Óvodai felvételi és mulasztási napló Óvodai törzskönyv Óvodai felvételi előjegyzési napló Csoportnapló Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, az óvodai körbélyegző lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza:  a gyermekek nevét és óvodai jelét, OM azonosítóját  a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves, a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, és akik bölcsődések voltak  a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét  a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket  a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti rendet napi bontásban  a nevelési éven belüli időszakonként a nevelési feladatokat, a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és azok időpontjait, az értékeléseket, a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglalótevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit  a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt  a feljegyzést a csoport életéről Ez a dokumentum tartalmazza a csoportra differenciáltan vonatkozó szokásszabályrendszereket, a jeles napokhoz, évszakokhoz tervezett tevékenységeket, feladatokat és az eseményekkel járó szervezési feladatokat. A tervezés időkeretei Eseményterv – programterv

1 hónap

Csoportszokás – szabályrendszere

1 év

Heti rend – napirend

1 év

2013. augusztus

56


Délutáni összevonás rendje

1 év

Nevelés tervezése

félév

Nevelés értékelése

félév

Heti terv (tevékenységek és a feladat)

1 hét

A nyári időszakra, külön tervezünk. Az óvodapedagógus feladata:  a nevelési-tanulási folyamat tudatos átgondolása (éves anyaggyűjtés)  vegyük figyelembe, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző  szükség esetén az egyénre szabott differenciált fejlesztés módszereit is tervezzük, csoporton belül  tevékenységekből kiindulva valósítsuk meg a fejlesztést  tervező munkánk legyen tudatos, átgondolt, ne a mennyiségre, hanem a sokoldalúságra törekedjünk úgy, hogy azok épüljenek egymásra

10. A gyermek és ifjúságvédelem Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodába, ezért nagyon fontosnak tartjuk az egyéni sorsokkal való törődést, a befogadó környezet megteremtését. A gyermekvédelmi munka óvodánk minden pedagógusára nézve kőtelező feladat, melyet az 1997. évi XXXI. Törvény előírásainak megfelelően látunk el. Őrködünk a gyermeki jogok felett, biztosítva ezzel a gyermekek mindenek felett álló érdekét. A gyermekcsoportot és szülőket a csoportvezető óvónő a családlátogatás és kapcsolattartás alkalmával megismeri. Munkája közben felismeri azokat a helyzeteket, ahol felmerül a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező. A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető értesítésével egy időben az elsődleges és a veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése gyors ügyintézést és diszkréciót igényel az óvónőktől. Célunk: a prevenció, a segítségnyújtás, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, az egyenlő hozzáférés biztosítása, a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése, amely részünkről megértő emberi magatartást, támaszadást igényel. Ennek érdekében évente feltárjuk, és rendszeresen figyelemmel kísérjük azokat a körülményeket, amelyek óvodás gyermekeink helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Nagy hangsúlyt fektetünk ezért a halmozottan hátrányos helyzetű és az SNI-s gyermekek speciális fejlesztésére, esélyegyenlőtlenségeik csökkentésére. Alapvető nevelési módszerünk a tapintatos, személyes kapcsolattartás, az egyéni bánásmód és a családi nevelés gyermek iránti felelősségérzetének erősítése.

2013. augusztus

57


A gyermeki jogok védelme érdekében az intézmények és az intézményben dolgozó személyek:  kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál;  kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A gyermekbántalmazás, vagy elhanyagolás magában foglal minden olyan fizikai, érzelmi bánásmódot, melynek eredménye a gyermek egészségének, fejlődésének, méltóságának valós, vagy potenciális sérülése. A gyanújelek jelentős részét az óvodapedagógus észleli, melyről jelzést ad a gyermekvédelmi felelősnek, óvodavezetőnek, aki továbbítja a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A gyermekvédelmi esetek feltérképezésének szempontjai:  a gyermek környezete,  családi háttere,  veszélyeztető tényezők. A veszélyeztetett gyermek nyilvántartásba vételének szempontjai:  rossz családi légkör, tartós feszültség a családtagok között;  a család szorongatott, megoldhatatlannak látszó rossz szociális helyzete, társadalmi hátránya;  alkoholizálás, droghasználat, egyéb szenvedélybetegség – függés;  agresszivitás;  túl fiatal szülő;  a szülő maga is bántalmazott volt;  a szülő depressziója, szorongása;  egyéb személyiség torzulással járó pszichés eredetű betegség;  felbomlott házasságok, kapcsolattartási problémák;  a szülő pozitív családmodelljének hiánya;  erkölcstelen családi környezet, bűnöző családi helyzet. A gyermekvédelmi felelős az óvoda nevelőtestülete által megválasztott óvodapedagógus, aki ezen a területen továbbképzésen fejleszti ismereteit. Feladata:    

kapcsolattartás a rábízott feladat ellátása érdekében a gyermekjóléti szolgálattal; kapcsolattartás az óvodások szüleivel; kapcsolattartás az óvodavezetővel; szükség szerint gyámügyi előadóval, védőnővel, gyermekorvossal, szociális iroda dolgozóival és a Nevelési Tanácsadó szakembereivel;

2013. augusztus

58


 felkutatja, és nyílván tartja azoknak a gyermekeknek a körét, akik családi hátterük, szociális, anyagi helyzetük miatt hátrányos helyzetűek, valamint halmozottan hátrányos helyzetűek;  nyilvántartja a veszélyeztetett gyermekek körét;  figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek életmódját, életvitelét;  rendszeres konzultációt folytat a gyermek csoportjához tartozó óvónővel a gyermek fejlődését, viselkedését illetően;  havonta beszámol a gyermekvédelmi munkáról az óvoda vezetőjének;  szükség szerint családot látogat;  év végi beszámolót készít;  írásban jelzi az észlelt problémát a gyermekjóléti szolgálat és az óvodavezető felé. A gyermekvédelmi felelős mindenkori feladata, hogy segítse a jelzőrendszer tagjait a gyermek bántalmazás felismerésében, feltárásában, adott esetben folyamatos konzultációs lehetőséget és szakmai tájékoztatást nyújtson a tagok számára. A gyermek bántalmazás gyanújakor, jelzés esetén:  azonnali kapcsolatfelvétel a gyermekkel és családjával;  orvosi szakvélemény, látlelet kérése, arról hogy baleset, bántalmazás vagy egyéb történt-e, egyidejűleg megtudni, hogy a gyermeknél korábban tapasztaltak-e hasonlókat, és mit tettek;  a gyermek szűkebb és tágabb környezetének feltérképezése személyes kapcsolatfelvétel útján  az eset dokumentálása és minősítése a jelzés felvételétől kezdve;  a minősítés alapján a szükséges intézkedések megtétele.

11. Óvodánk kapcsolatrendszere 11.1.

Óvoda-család

Intézményünkben arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, a programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak kölcsö-

2013. augusztus

59


nös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermekeiket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. Az óvoda és a család kapcsolatának alapelvei  Bizalomra épülő kapcsolat kialakítása minden családdal.  Egyenrangú nevelőpartneri viszony szorgalmazása, a gyermek fejlesztésében az óvónő legyen a szülő támasza.  A családi és óvodai élet folyamatosságának biztosítása.  A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása.  Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése.  A szülők és dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése.  Az óvodai és a családban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése.  Az egyéni igények, szokások figyelembe vétele.  Az előítéletek kiküszöbölése.  A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel különös bánásmód.  Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával.  Az inkluzív nevelés értékeinek közvetítése direkt és indirekt módon (előadás, vitaindító cikkek ajánlása, faliújságra helyezése). Az óvoda a gyermek és a program érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja. Az óvodapedagógus kettős feladata:  A gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása.  A szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Az óvoda menedzselése a szülő felé  Nyílt napok szervezése leendő óvodásoknak.  Szülői fórum a leendő óvodások szülei számára.  Helyi nevelési programunk fő vonalainak közvetítése a szülő felé (tájékoztatók, kiadványok közreadásával). Kapcsolatfelvétel a leendő szülővel     

Szülők, gyermekek meghívása (levélben vagy személyesen) a nyílt napra. Szülők fogadása. Az óvoda bemutatása. Nevelési alapelvek ismertetése. Küldetésnyilatkozat átadása.

2013. augusztus

60


Kapcsolattartás formái  Beiratkozás: az első személyes kapcsolat felvétele.  Családlátogatások: beszoktatás előtt, családi nevelési szokások megismerése.  Óvodakezdés: szülő-gyermek kapcsolat megismerése, közös játék, tevékenység szülővel – gyermekkel.  Összevont és csoport szülői értekezletek: pedagógiai, egészségügyi előadások, olyan témában, amelyek kapcsolódnak értekezleteink témáihoz.  Nyílt napok szervezése: a szülők megismerhetik gyermekük óvodai életét ,közös tevékenykedés.  Fogadóóra (közösen egyeztetett időpontban): egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően.  Közös ünnepségek: farsang, anyák napja,.karácsony  Munkadélutánok: meghitt, bensőséges, hangulatban együtt készülünk az ünnepre (mikulás, karácsony, farsang).  Hagyományok felelevenítése: közös kézimunkázás (ballagó tarisznya, mikulászsák stb.)  Családi kirándulások, lovas kocsizások  Nyitott nap: kapcsolatfelvétel leendő szülőkkel, gyermekekkel.  Közös szüretek, veteményezések.  Kulturális rendezvények, közös programok: gyermeknap, sportnap, jótékonysági bálok, közös szereplések.  Óvodánk környezetének szépítése pl.: faültetés, parkosítás, szelektív hulladékgyűjtés,

11.2. Óvoda és a bölcsőde  Az óvodavezető és a bölcsőde szakmai vezetője havonta munkamegbeszélést tartanak  Óvoda és a bölcsőde egymás munkájának megismerésével (hospitálás, közös játszó délelőttök ) segítik a gyermekek zökkenőmentes óvodakezdését  Közös nevelői értekezletek, szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék  Leendő kiscsoportosok részt vesznek óvodai rendezvényeken a kisgyermeknevelőkkel  Óvónők ellátogatnak a bölcsődébe ajándékot készítenek a gyermekeknek

2013. augusztus

61


11.3. Kapcsolattartás az iskolával Az iskolai nevelőkkel emberi és szakmai kapcsolatokat folyamatosan ápoljuk. Célunk, hogy az iskola ismerje meg azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy környezetünkben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek és képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Megkönnyítve ezzel a gyermekeknek az iskolai átmenetet. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatra törekszünk az iskolával. Alapelvek Az óvodából az iskolába történő átmenet zavartalan biztosítása. A kölcsönös nyitottság érvényesülése. Egymás munkájának, programjának megismerése. Kölcsönös bizalom, megbecsülés egymás nevelőmunkája iránt. Minden gyermek örömmel induljon iskolába. Erősítjük a család - óvoda - iskola együttműködését Azonos mérőeszköz bevezetése mely megkönnyíti a gyermek számára az óvoda – iskola átmenetet  Az esélyegyenlőségi stratégia közös kidolgozása, végrehajtása

      

Együttműködés formái:  Vezetőségi megbeszélések  Szakmai tanácskozások  Közös megbeszélések pedagógiai-pszichológiai témákban, melyek segítik az óvoda-iskola átmenet könnyebb megvalósítását  Műhelymunkák: Difer mérések az óvodában és az iskolában  Iskolába lépés előtt közös szülői értekezletek  Leendő elsőosztályos tanítók látogatása az óvodában  Iskolába menők megismerkednek az iskolával ill. a tanító nénikkel  A volt nagycsoportosokat meglátogatjuk az iskolában  Csoportcsere – elsősből óvodás, óvodásból elsős  Közös ünnepek, sportversenyek, játékok

11.4. Kapcsolat közművelődési intézményekkel Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk a Ciróka bábszínházzal, a községi könyvtárral, Szórakaténusz játszóházzal, Líra zeneiskolával. Együttműködés formái:     

Könyvtárlátogatások, mesedélutánok, zenehallgatás Gyermekműsorok Gyermekfoglalkozások Hangszeres bemutatók, zenés délelőttök Bábelőadások, mesejátékok

2013. augusztus

62


Kapcsolat egészségügyi szervekkel Védőnő, orvos, fogorvos, gyermekjóléti szolgálat. Együttműködés formái:  Tisztasági vizsgálat havonta minden csoportban  Szűrővizsgálat alkalmanként  Évenként fogorvosi szűrés és játékos bemutató az óvodában és a fogorvosi rendelőben  Tanköteles korú gyermekeknek iskola alkalmassági vizsgálat  Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek  Szakmaközi esetmegbeszélések  Éves gyermekvédelmi tanácskozás  Alkalmanként esetmegbeszélések Kapcsolat szakmai szervekkel Megyei Pedagógiai Intézetek, Képző Intézetek Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. Hagyományteremtő kapcsolat kialakítását folytatjuk a Bugaci és a Fülöpjakabi óvodával. Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítőjellegű korrekt munkakapcsolat. Az önkormányzat fontosnak tartja az intézmény sikeres működését, a célok, törekvések azonosak, közös a felelősségvállalás. A működési feltételeket maximálisan biztosítják. A problémák megoldását összefogás, együttműködés jellemzi. Rendszeresen egyeztetünk, tájékoztatjuk egymást, különösen tartalmi, pénzügyi és szervezési feladatokban. Óvodásaink rendszeresen részt vesznek műsorukkal az önkormányzat által szervezett községi ünnepségeken . Évente meghívjuk a képviselőtestület tagjait, önkormányzat dolgozóit óvodai rendezvényeinkre.

2013. augusztus

63


12. Az óvoda egészségnevelési terve 1. Egészségnevelés Az óvodában teljes körű egészségfejlesztési folyamatot kell működtetni, melynek eredményeként a pedagógusok  az óvodában végzett tevékenységet,  a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést,  a gyermek és a szülő részvételét az intézmény életében  úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. 2. Az egészségnevelés célja A teljes körű egészségnevelés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön  a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő,  az óvodai mindennapokban rendszeresen működő,  egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségnevelés célja: 

A gyermekek szervezete legyen egészséges, ellenálló és alkalmazkodó képes, mozgásuk legyen összerendezett. Érzékszerveik fejlettsége tegye őket képessé a differenciált érzékelésre. A gyermekek rendelkezzenek önmaguk számára és a közösségi együttéléshez szükséges kulturált egészségügyi szokásokkal. Idegrendszerük egészséges fejlettsége járuljon hozzá kiegyensúlyozott, derűs, félelemmentes magatartásukhoz. A növekedés, a súlygyarapodás feleljen meg az életkornak, az egyéni alkatnak.

   

3. Az egészségnevelés feladatai Az egészség védelme, ápolása a mindennapos nevelői gyakorlat szerves része. Alapfeladatunk a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Kiemelt odafigyelést igényelő területek:      

a testápolás helyes táplálkozás öltözködés levegőzés mozgás nyugodt pihenés

Helyes életritmus hangsúlyozott kiemelése, a szülőkkel egységes szemlélet kialakítása, megerősítése.

2013. augusztus

64


Mozgásigény kielégítése, edzettség állóképesség fokozása.  Mozgásos játékok gyűjtése, napi tervezése.  Babzsák, labda, karika, bot gyakorlatok összegyűjtése.  Tartásjavító „Vitamin torna”gyakorlatainak beépítése a foglalkozások anyagába.  Hetente egy napon néptánc szervezése. Örömteli időtöltést jelent, és javítja a gyermekek koordinációs képességét, testtartását.  Az EU-szabványnak megfelelő udvari mozgásfejlesztő játékok változatos mozgáslehetőségének kihasználása.  A mozgáslehetőség bővítéséhez további jó lehetőséget biztosít az udvarunkon a betonozott terület. (labdajátékok, kosárlabda, célba dobó játékok…)  Úszás oktatás bevezetése nagycsoportban.  Folyamatos kapcsolattartás az egészségügyben dolgozókkal (orvos, védőnő, fogorvos)  Egészséges étrend összeállítása érdekében folyamatos kapcsolattartás az élelmezés vezetővel (korszerűbb ételek bevezetése, pl: magvas kenyér, korpás pékáru, szezámmagos pogácsa, ananászos csirkemell stb.) Szülők az - étlapot figyelve - kiegészítik friss zöldségekkel és gyümölccsel a napi étkezéseket. 3.1.Állapotfelmérés A következő területek felmérésére, minden tanév elején sor kerül: Testi egészség:  Allergiás gyerekek  Gyógyszerérzékenység  Túlsúlyos vagy kórosan sovány gyerekek  Fogászati szűrővizsgálat  Gyógytestnevelésre járók Lelki egészség:  Hangulati állapot (közérzet, elégedettség)  Terheltség  A gyermek óvodához fűződő viszonya A gyerekek szociális helyzete:      

Állami gondozott Hátrányos helyzetű Veszélyeztetett Nagycsaládos Gyermekét egyedül nevelő Segélyre, támogatásra szoruló

3.2.Helyzetelemzés

2013. augusztus

65


Minden nevelési év elején megtörténik a helyzetelemzés, amely az állapotfelmérés eredményeire támaszkodik. Bekerül az Egészségnevelési tervbe, amely a munkaterv részeként év végén értékelésre kerül. 4. Egészségnevelési programjaink 4.1.Egészségvédő alapismeret-bővítő programok  A test felépítését szemléltető program (Kisgyermekek lexikonja, testünk kirakó, szétszedhető papír babák, kiegészítős rajzok)  A szervezet működésének megfigyelése játékosan (sajátmagán és óvodás társán)  Ismeret- és tapasztalatszerző gyakorlatok a szervezet fizikai teljesítményéről, az elfáradásról és a pihenésről (légzés, szívdobogás megfigyelése)  Élelmiszerek megismerése-csoportosítása játékos programokon (babakonyhai szerepjátékok: bevásárlás, többfogásos menü készítése, vendégvárás, kulturált vendéglátás, társasjátékok, kirakók) 4.2.Egészséges életmód-fejlesztő programok  A személyi tisztálkodást készséggé fejlesztő játékos program (babákkal, saját magukon, dia-film, mesék, versek)  A fertőző betegségek elkerülését célzó szokásalakítás  Fogápolási és száj higiénés program (Fogápolás témahét)  Önálló öltözködés szokássá alakítása, ruhaviselés, ruhaváltás gyakorlata  Az egészséges táplálkozást propagáló programok (egészségnapok: gyümölcsnap és termésnap)  Ételválogatási, élelmiszer-válogatási játékprogram.  Kulturált étkezés gyakorló programja.  Gyermekbaleset-megelőzési program • veszélyhelyzeteket felderítése • otthoni balesethelyzetek felderítése (a szülőkkel). • a közlekedési szabályok játékos gyakorlása. • Az óvodai balesetek megelőzésének gyakorlása (a csoportszoba, a tornaterem, a mosdó, az udvar veszélyeinek "feltérképezése")  Mozgásos játékok bővítése. (csoportszobai, udvari)  A szabadban való tartózkodás mozgásprogramjai (edző mozgások, udvari, játszótéri játékok, séták, kirándulások egészségvédő programjai).  Játékos láb- és tartásjavító torna. „Vitamin torna.” 4.3.Környezet higiénés programok  Csoportszobák díszítése, otthonossá tétele  Az óvoda udvarának higiénéje, udvari játéklehetőségek tárházának folyamatos bővítése  Az óvoda balesetveszélyeinek kiiktatása (a játékeszközök rendszeres ellenőrzése).

2013. augusztus

66




Óvodánk környezetvédő programjai (Takarítási világnap, Föld napja, Víz világnapja. Madarak és fák napja) 4.4.Óvodai pszicho higiénés programok

        

Napirend-, életrend alakító programok. A rendszeres takarítás, rendrakás, kiszolgálás propagálása. Kiszolgáló munka az óvodai csoportokban. A túlmozgásos gyermekeket segítő pedagógiai program. A szokásbeli rendellenességű gyermekek segítő programja. Pszicho motoros rendellenességek óvodai kezelése. A funkcionális zavarok kezelési programja óvodában. Az érzelmi élet zavarainak feloldási programja. Sajátos nevelési igényű, speciális gondozást, korrekciót igénylő gyermekek segítő programja: • Beszédhibások szűrése, logopédiai gondozása. • Beszéd fogyatékosok óvodai gondozása. • Beutalási rend kialakítása nevelési és egészségvédő tanácsokkal • Az önálló védőnői tanácsadás igénybevétele. • Családsegítő Központok igénybevétele, családterápia. 4.5.Szülői egészségnevelési programok

   

Szülők egészségnevelési tájékoztatása Óvodai "nyílt napon"- témahetek kirándulásain részt vétel Óvodai egészségnapok szervezésében a szülők bevonása Szülők számára egészségnevelési kiadványok, tájékoztatók ajánlása, terjesztése. 4.6.Az egészségnevelési módszerek és eszközök továbbfejlesztése

 Az egészség és zöld hetek programjainak továbbfejlesztése, új ötletekkel, programokkal.  „Dohányzást Megelőző Program” alkalmazása mindhárom korcsoportban.  Egyéb, konfliktuskezelő programok kidolgozása egy-egy nevelési problémára.  Az egészséges életmódot propagáló eszközök, felszerelések, kiadványok, játékok beszerzése, illetve a gyerekekkel közösen elkészítése. (társasjátékok, kirakók…) 4.7.Az egészségügyi dolgozók bekapcsolása az óvodai programba  Az óvodai egészségnevelés tartalmi - módszertani kérdéseinek elemzése az óvoda orvosával és védőnőjével közösen.  Az óvónő és a védőnő együttműködésének szervezetté tétele, az egészségügyi és iskolaérettségi vizsgálatok előkészítése, és az eredmények felhasználása a mindennapos nevelőmunkában.  Gyermekorvosi és védőnői előadás és tanácsadás a szülői értekezleteken.  Az orvosi, és (önálló) védőnői tanácsadás szélesítése, szervezetté tétele

2013. augusztus

67


13 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Óvodai programunk kiegészítését a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a 2/2005. (Ill. 1) OM rendelete alapján, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készítettük el. Ide tartoznak a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek. Általános elvek Óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. E nevelés hatására a sérült kisgyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Fontosnak tartjuk, hogy a napirend során a gyermekek mindig csak annyi segítséget kapjanak, amennyi a további önálló cselekvéseikhez elengedhetetlen. (környezet kialakítása, szükséges tárgyi feltételek, eszközök). Az irányelv célja Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Fontosnak tartjuk, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, ne terhelje túl őket, és a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások váljanak az óvodánk nevelési programjának tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott módszer - és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségleteik határozzák meg. Az óvodánkban történő együttnevelés során figyelembe vesszük az esetenkénti egyéni fejlesztést. Habilitáció, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását; a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. A habilitációs és rehabilitációs tevékenységünk szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek igényeitől függő eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

2013. augusztus

68


A szokásos differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, kiegészítő fejlesztő célú pedagógiai eljárások alkalmazását valósítjuk meg. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő munka alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. Óvodai nevelőmunkánk során figyelembe vesszük, hogy a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti. A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei, befolyásolják. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez gyógypedagógiai végzettségű szakember közreműködése szükséges. Habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai  fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása  a meglévő ép funkciók bevonása a hiányzók pótlása érdekében  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása  az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése  a fejlesztő eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása Habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők E tevékenységek végzését meghatározza a fogyatékosság típusa, súlyossága, kialakulásának ideje, a speciális ellátás megkezdésének ideje, a gyermek kora, pszichés és egészségi állapota, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján fejlesztő tevékenységeink magukban foglalják a vizuális, akusztikus, taktikus mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését. A fogyatékossági típusok függvényében egyes gyermekeknél más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén adott gyermekeknél a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lennünk. Pedagógiai feltételek biztosítása    

módszerek, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása segédeszközök elfogadtatása, használatára nevelés kompenzációs lehetőségek körének bővítése annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre képesek

2013. augusztus

69


 rugalmas szervezeti keretekkel az egyéni foglalkoztatás megvalósítása  együttműködés a családdal

14. Óvodánkban megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek közösségbe valóbeilleszkedését elősegíti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Ezt szem előtt tartva pedagógiai programunk figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének igényeit, és külön gondot fordítunk arra, hogy e gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. Munkánkhoz gyógypedagógustól kapunk segítséget. Közreműködése kiterjed a gyermekeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a folyamatos tanácsadásra. Figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerekre, együttműködik az óvodapedagógusokkal, kapcsolatot tart a szülőkkel. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikusfejlesztésének elvei, feladatai az óvodai neve-lésünk során 1./Testi fogyatékos mozgáskorlátozott gyermek Ezeknél a gyermekeknél a mozgásszerv rendszer veleszületett vagy szerzett károsodása, funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges bánásmódot meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekek óvodai nevelése során kiemelt feladatunk a megfelelő eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, ezek segítségével a környezet minél sokrétűbb megismertetése, az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások során valósítjuk meg. 2./Gyengén látó gyermekek Elsősorban látás útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a hallási és tapintási megismerésnek is. Gondolkodásukat és beszédfejlődésüket a látási élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei:  látásnevelés, a látás használatának megtanítása a környezetben nagymozgás fejlesztése, mozgáskoordináció és mozgásbiztonság  térbeli tájékozódás a látás felhasználásával  finommozgás fejlesztése, kézügyesség, írás-előkészítés

2013. augusztus

70


 látás-mozgáskoordináció fejlesztése finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt 3./Enyhe fokban hallássérült, nagyothalló gyermekek A nagyothalló gyermekek az emberi beszédhangok, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, esetenként csak segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a beszédértés, szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása. A hallássérült gyermekek eredményes fejlesztésének feltétele a környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, a család bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépéskor milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvodai nevelő munkánkban egész nap megjelenik. 4./Enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermekek a kortárscsoportban megélnek. Az integrált óvodai nevelés során gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről is. 5./Autista, autisztikus tüneteket mutató gyermek Ha a pszichológiai képességmérés alapján az autisztikus gyermek az enyhe értelmi fogyatékos kategóriájába besorolható, abban az esetben a jelenlegi személyi és tárgyi feltételeink mellett végig kell gondolni, hogy ezek lehetővé teszik - e a gyermek ellátását. 6./Beszédfogyatékos, súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek Ezek a gyermekek szenzoros , motoros vagy szenzomotoros problémájuk, illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási, magatartási zavaraik miatt eltérően fejlődnek. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.

2013. augusztus

71


A fejlesztés az anyanyelvi nevelést állítja központba. Óvodai nevelésünk során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása szakember segítségével segíti a gyermekeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését.

15. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, esélyegyenlőség biztosítása Óvodás korú gyermekeink több mint fele elsősorban anyagi körülményeik miatt hátrányos helyzetű. Ez nagyban meghatározza a gyermekekkel kapcsolatos gondozási, nevelési feladatokat.  Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében fokozott figyelmet, egyéni fejlesztést kapnak.  Intézményen belüli szegregációmentesség biztosítása  Integrált nevelés feltételeinek biztosítása  Inkluzív pedagógia megismerése, megvalósítása  Fontos szempontnak tartjuk a hátrányos helyzetű gyermekekkel való stabil és szeretetteljes kapcsolat kialakítását, tudják és érezzék, hogy az óvónőre mindenben számíthatnak.  Fontos a családdal való szoros kapcsolat kialakítása, hiszen így pillanthatunk be egyre jobban az ilyen helyzetű gyermekek életébe.(pl. indokolatlan hiányzások visszaszorítások érdekében).  A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekre jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás, néha túlságosan bizalmasak, máskor pedig indulatosak. Feladatunk, hogy e két magatartást közelítsük egy optimális középút felé. Feladataink a gondozás és az egészséges életmódra nevelés, valamint közösségi nevelés területén.  Fontos szempontnak tartjuk (főleg a beszoktatás ideje alatt), hogy megismertessük a gyermekekkel a helyes WC illetve mosdó használatát, a helyes fogápolást, valamint körömkefe használatát. (ezek a tisztálkodási tárgyak általában hiányoznak a tanyasi gyermekek életéből).  Az otthoni szegényes táplálkozás után lényeges feladatunk a változatos és egészségesebb óvodai étkezés megszerettetése, ami kissé hosszadalmas feladat.  A naponta friss levegőn szervezett mozgásos tevékenységeknek, sétáknak szintén nagy jelentősége van.  Sok gyermek úgy kerül 3 évesen óvodába, hogy a délutáni pihenés illetve alvás kimarad napirendjéből, így mindenképpen célunk a helyes életritmus kialakítása, ami természetesen gyermekenként eltérő is lehet.  A gyermekek ápoltsága, tisztasága érdekében fogjunk össze a lakóhely egészségügyi szakembereivel.  Közös kirándulások szervezésével (szülő-gyermek) tegyük lehetővé, hogy olyan helyre is eljuthassanak a családok, ahova egyébként nem volna lehetőségük.

2013. augusztus

72


 Feladataink a különféle tevékenységformákon keresztül  A játéktevékenységek során azoknál a gyerekeknél, akiknél valamilyen oknál fogva a lemaradás nagy, vagy csak később kerülnek óvodába, lehetőséget kell keresni a fejlesztésre, úgy, hogy a szabad játék ne sérüljön.  A hátrányos helyzetű gyermekeknél gyakoribb a beszédhiba, sőt gyakran olyan súlyos, hogy személyiség zavart is okoz. Ilyenkor a logopédus munkáját jól kiegészíthetjük a célzott játékokkal, a bábokban rejlő fejlesztő erő felhasználásával.  A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülésükkor gyakran használnak csúnya szavakat, beszédértésükben és szókincsükben hiányosságok tapasztalhatók, ezért náluk kiemelten fontos az egyéni és a példaértékű beszéd.  Játékidőben minél több hangfejlesztést szolgáló játékot tervezzünk, valamint közvetlen beszédfejlesztő célja van az úgynevezett anyanyelvi játékoknak.  Fontos a nyelvi képességek fejlesztése a mondókák, gyermekdalok és zenei készségfejlesztő játékok által.  A sajátos szociokulturális helyzetben élő gyermekek szülei abban tudnának együttműködni az óvodával, hogy meghallgatják, éneklésre, verselésre illetve mondókázásra biztatják gyermeküket vagy maguk is, énekelnek és muzsikálnak velük.  A hátrányos helyzetű gyermekek otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán biztosítani kell az ilyen irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret.  A gyermekek munkáinak kiállítása ösztönzőleg hat a szülőkre, így segíthetjük elő, hogy otthon is adjanak gyermekeiknek lehetőséget az ábrázolásra, alkotásaikat őrizzék, és becsüljék meg.  Győzzük meg a szülőket arról, hogy milyen nagy jelentőségük van a matematikai, illetve környezetismereti jellegű társasjátékoknak, kirakóknak, hiszen ily módon a gyermekek fejlesztése folyamatossá válhat.  Rendszeresen tájékoztassuk a szülőket arról, hogy mik azok az apróbb hiányosságok, amelyekben a gyermekek segítségre szorulnak, adjunk ötleteket arra, hogy egyszerű, otthon kéznél lévő eszközökkel hogyan segíthetik fejlesztő munkánkat.(bab, pálcika, kavics stb.)  A mozgás megszerettetésében a család működjék együtt az óvónővel. A szülő lehetőség szerint az óvodán kívül is teremtsen minél több mozgási lehetőséget a gyermek számára, vigye gyerekét játszótérre, uszodába, engedje kerékpározni, rollerezni, szánkózni, s a szülőkkel együtt kiránduljanak.

2013. augusztus

73


16. Tehetséggondozás Tehetséges gyerekek Tehetségen azt a velük született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely a gyermeki tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt tudnak létrehozni. Vannak gyerekek, akiknél már fiatal korban feltűnik, hogy adottságaik valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak. Ebben a korban a tehetségre irányuló hajlamokról beszélhetünk. Feltétele Több teret, időt, lehetőséget kell hagynunk a gyerekek spontán érdeklődéséből fakadó tapasztalásnak, ismeretszerzésnek, melyet okos irányítgatással kell terelgetni. Célja A tehetséges gyerekek „erős” oldalának fejlesztése mellett, a tehetségével összefüggő gyengébb területek erősítése is, olyan légkör megteremtésével, amely őket elfogadja, és személyiségük fejlődését segíti. Feladata Feladatunk, hogy lehetőséget kínáljunk fel a gyerekeknek, had fedezhessék fel önmagukat minden téren. A lehetőségeinkhez képest fordítsunk kellő figyelmet, nyújtsunk több ismeretet. Mindezt úgy, hogy a gyerekek természetes kíváncsiságára hagyatkozunk. Rá kell nevelnünk a gyermekeket, hogy keressék az összefüggéseket, ismereteik minél komplexebbek legyenek. Egy - egy ismeretanyagot minél több oldalról, több megközelítésben „járjunk körül” a gyerekekkel, hogy megtalálják a saját útjukat, az ismeretek minél több megerősítést kapjanak. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a logikai gondolkodás fejlesztésére képességeiktől függetlenül, de nem figyelmen kívül hagyva. Differenciált feladatokkal fejlesszük a kiemelkedő területeket, illetve a szülőknek nyújtsunk megfelelő segítséget. Biztosítjuk a lehetőséget, hogy a hasonló érdeklődésű gyerekek egymásra találjanak. A szülők figyelmét ráirányítjuk a gyerekek jobb képességeire, a kiemelkedő képességű gyerekek esetében kérjenek a szülők szakemberektől segítséget.

2013. augusztus

74


17. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelem bevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerint iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, 

megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,



a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:  Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

2013. augusztus

75


 Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3.A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. 4.A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. 5.A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskola érettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

2013. augusztus

76


18. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT 1. A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje A nevelőtestület határozata alapján: 2013. szeptember 01. – 2018.aug. 31. 2. A Helyi Óvodai Nevelési Program felülvizsgálata Az óvoda nevelőtestülete 2018. augusztus 31.-ig felülvizsgálatot tart, és ennek eredményeképpen módosítja/hatja a Helyi Óvodai Nevelési Programot. 3. A Helyi Óvodai Nevelési Program módosításának lehetséges indokai     

ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, hálózatbővítés, leépítés, szervezeti átalakítás, ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol, ha a nevelőtestület legalább 1/3 – a módosításokra vonatkozó javaslatokat nyújt be (a javaslat elfogadásának feltétele a nevelőtestület 50%+ 1 igenlő szavazata).

4. Előírás a programmódosítás előterjesztésére  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének,  részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. 5. A Helyi Óvodai Nevelési Program elérhetősége és nyilvánosságra hozatala A megismerhetőség folyamatos biztosításának érdekében a Helyi Óvodai Nevelési Program az intézmény épületében a szülők faliújságján az egész nevelési év során megtekinthető.

6. A Helyi Óvodai Nevelési Program hatályba lépése A Helyi Óvodai Nevelési Program 2013. szeptember hó 01. napján lép hatályba. A hatályba lépést követően az intézmény valamennyi dolgozója óvodai nevelő munkáját a Helyi Óvodai Nevelés Program alapján végzi.

2013. augusztus

77


19. Legitimációs záradék

1. Egyetértését nyilvánította: Szülői szervezet

.....................................

.....................................

dátum

aláírás

.....................................

.....................................

dátum

aláírás

2. Elfogadta: A nevelőtestület

3. Jóváhagyta: Az intézményvezető ..................................... dátum

..................................... aláírás

4.Fenntartó egyetértése nyilvánította: ……………………….. dátum

2013. augusztus

..……………………. aláírás

78


20. Irodalomjegyzék 1.

A Jakabszállási Napközi otthonos Óvoda helyi programja 2010.

2.

Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 137/1996.(VIII.28) Korm. rendelet

3.

Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról szóló 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet Magyar Közlöny,2009.164. szám

4.

Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet

5.

Az óvodai nevelés programja 1989.

6.

Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Miskolc 1996.

7.

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

8.

229/2012.(VIII:28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

9.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012.(X.8) EMMI rendelet

10.

Kompetencia óvodai program elméleti alapvetések Educatió Nonprofit Kht. 2008.

11.

A gyermekek vélelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvény és módosításai

12.

Pereszlényi Éva: HOP szakmai feltételrendszere ALCIUS BT. Bp.1997.

13.

Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994.

14.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex Typo Bp. 1992.

15.

Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FERCO Kft.

16.

Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp.1974.

17.

Módszertani segédanyagok: Család és Óvoda Nevelőpartneri Program Debrecen 1997.

2013. augusztus

79


1. sz. melléklet 2. számú melléklet a 20/2012. (VIIII.31) EMMI rendelethez JEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Csoportszoba

Gyermekcsoportonként 1

A csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő

Tornaszoba, sportszertárral

Óvodánként 1

Jelenleg nincs

Gyermekágy/fektető tároló helyiség

Óvodánként valamennyi gyermekágy tárolására

Tároló szekrény

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Óvodánként 1

nincs.

Óvodapszichológusi szoba

Óvodánként (székhelyen és telephelyen 1)

Nincs.

Játszóudvar

Óvodánként 1

Gyermeköltöző

Óvodánként 1

csoportonként 1

Gyermekmosdó, WC

Csoportonként 1

csoportonként 2-3 mosdó, 3 WC

Felnőtt öltöző

Óvodánként 1

Felnőtt zuhanyozó

Óvodánként 1

Nevelőtestületi és könyvtárszobaszoba

Óvodában 1

Óvodavezetői iroda

Óvodában 1

I. Helyiségek

Óvodavezető-helyettesi szoba

.

nincs

Óvodatitkári iroda Orvosi szoba, elkülönítő szoba

2013. augusztus

Óvodánként 1

Jelenleg nincs. Nem kötelező.

80

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde Tálaló konyha

Óvodánként 1

Főzőkonyha itt van.

Felnőtt étkező

Óvodánként 1

Jelenleg nincs.

Felnőtt mosdó, WC

Óvodánként 1

Ételhulladék tároló

Óvodánként 1

Mosó, vasaló helyiség

Óvodánként 1

Jelenleg nincs.

Szárító helyiség

Óvodánként 1

Jelenleg nincs.

Általános szertár/ raktár

Óvodánként 1

Többcélú helyiség szülői fogadásra

Óvodánként 1

Jelenleg nincs

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Csoportszoba Óvodai fektető

Gyermeklétszám szerint 1

Gyermekszék


Gyermekasztal

Gyermeklétszám szerint

Fényvédő függöny

Ablakonként 1

Szőnyeg

Gyermekcsoportonként, a padló 1/5-nek lefedésére alkalmas méretben

Könyvespolc

Csoportonként 1

Játéktartó szekrény vagy polc

Csoportonként 2

Élősarok állvány

Csoportonként 1

Hőmérő

Csoportonként 1

csoportonként 2

Textil és foglalkozási eszköz- Csoportonként 1 tároló szekrény Edény és evőeszköz tároló szekrény

Csoportonként 1

Szeméttartó

Csoportonként 1

2. Tornaszoba

Óvodánként 1

2013. augusztus

konyhában

nincs

81

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde Tornapad

Óvodánként 2

Tornaszőnyeg

Óvodánként 1

Bordásfal

Óvodánként 2

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet

Óvodánként 1

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

3 gyermek egyidejű foglalkoztatásához

nincs

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

Program szerint. Nevelőiben, Só szobában

A fogyatékosság típusának Tanulási képességet fejlesztő eszközök Tükör

1

Asztal

1

Szék

2

Szőnyeg

1

Játéktartó szekrény vagy könyvek, iratok tárolására alkalmas polc

1

1 gyermek 1 felnőtt

Sószobában1

4. Óvodapszichológusi szoba

nincs

Asztal

1

Szék

4

Szőnyeg

1

Könyvek, iratok tárolására alkalmas polc

1

5. Játszóudvar Kerti asztal

Csoportonként 1

Kerti pad

Csoportonként 2

Babaház

Óvodánként 1

2013. augusztus

82

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde Udvari homokozó

Óvodánként 1

Takaróháló

Óvodánként 1

A homokozó használaton kívüli lefedéséhez.

Mozgásfejlesztődést segítő eszközök a gyermekek 30%ának megfelelő arányban 

Udvari labda



Dömper



Homokozó készlet



Játékmotor



Kisbicikli



Hinta



Mászóka, csúszda



Roller



Forgódob



Labdarúgó kapu hálóval



RO-TI-KOM



Futball labda

Nincs

6. Intézményvezetői iroda Íróasztal és szék

1-1

Tárgyalóasztal

1

Szék

2

Telefon

1

Könyvszekrény

1

Iratszekrény

1

Számítógépasztal

1

Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

Elektronikus adathordozó szekrény

1

2013. augusztus

nincs

83

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde személyzeti szoba

7. Óvodatitkári iroda, vezető-helyettesi iroda Asztal

1-1

Számítógépasztal és szék

1-1

Iratszekrény Szék

2

Telefon

1

Fax

1

Számítógép, nyomtató

1

8. Nevelőtestületi szoba Szék Könyvtári dokumentum, pedagógiai szakirodalom

Pedagóguslétszám figyelembevételével 500

Könyvszekrény

1

Tükör

1

Fénymásoló

Óvodánként 1

9. Többcélú helyiség Tárgyalóasztal székkel 9. Orvosi szoba

Nincs 1 Berendezése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai

Nem rendelkezünk vele.

10. Gyermeköltöző Öltözőrekesz, ruhatároló, fogas, cipőtároló

Gyermeklétszám figyelembevételével

öltözőpad


11. Gyermekmosdó, WC Törülközőtartó

2013. augusztus


84

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde Falitükör

Mosdókagylónként 1

Hőmérő

Mosdónként 1

Rekeszes fali polc (fogmosó tartó)


Zárható vegyszeres szekrény

Mosdónként 1

óvodában 1

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek


fésű, fogkefe, fogmosó pohár

Tisztálkodó felszerelések

Mosdókagylónként

ruhakefe, körömkefe, szappantartó

Fésűtartó

Csoportonként 1

mosdónként 1

Törülköző

Felnőtt és gyermeklétszám szerint

Abrosz

Asztalonként 1

Takaró


Ágyneműhuzat, lepedő

Gyermeklétszám szerint3-3


IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruhatároló

Óvodánként 1

láda

Mosott ruha-tároló

Óvodánként 1

szekrény

Mosógép

Óvodánként 1

Vasaló

Óvodánként 1

Vasalóállvány

Óvodánként 1

Szárítóállvány

Óvodánként 1

Takarító eszközök

Óvodánként 1

Kerti munkaeszközök, szerszámok

Óvodánként 1

Hűtőgép

Óvodánként 1

Porszívó

Óvodánként 1

Takarítógép

Óvodánként 1

2013. augusztus

nincs

85

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde Fűnyíró gép

1

V. Nevelőmunkát segítő játékok, játékeszközök Különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok

gyermekcsoportonként a gy. - csoportszobai és udvari eszek 30%-nak megfelelő meny- közök külön nyiségben

Bábok, dramatizálási kellékek, barkácsolás eszközei

Csoportonként 1 készlet

Mozgásfejlesztő eszközök: karikák, labdák, szalagok, babzsák, szerpentines botok, tornabot, egyensúly-készlet, hengerek, kendők, tornaszőnyeg, zsámoly, ugrálókőtél, függeszthető sportszerek

Óvodánként egy csoportra való készlet

Trambulin

Óvodánként1

Ének-zene, énekes játékok eszközei: furulya, metalofon, dob, cintányér, triangulum stb.


Az anyanyelv fejlesztésének eszközei: képeskönyvek, diafilmek, kártyák, fejlesztő játékok, diavetítő, vetítővászon


Értelmi képességeket(érzékelés,észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreatív fejlesztő anyagok


Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás,) kézimunka, anyagok,eszközök


A természeti, emberi, tárgyikörnyezet megismerését elősegítő eszközök


2013. augusztus

86

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde Munka jellegű tevékenységek Gyermeklétszám figyelemeszközei bevételével 2. A nevelőmunkát segítő eszközök: Televízió

Csoportonként 1

DVD-lejátszó

Óvodánként 2

Magnetofon, CD lejátszó/hangfalak

3 csoportonként 1

diavetítő vagy projektor

Óvodánként 1

Vetítővászon

Óvodánként 1

Projektor vagy írásvetítő

Óvodánként1

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

A fejlesztésben résztvevő gyermekek létszáma szerint

óvodában1

nincs

VII. Egészség és munkavédelmi eszközök Ételminta-vétel készlet

Óvodánként 1

Mentőláda

Óvodánként 1

Közegészségügyi előírások szerint

Gyógyszerszekrény

Óvodánként 1

Közegészségügyi előírások szerint

Munkaruha

Előírás szerint

Védőruha

Munkavédelmi szabályzat szerint

Tűzoltó készülék

2013. augusztus

Óvodánként 1-2

Tűzvédelmi szabályok szerint

87


2. sz. melléklet: OVIDŐS KÖR A közösségi együttélés hagyományainak ápolása - intézményi önálló innováció -

Az innováció jellemzői Az Ovidős kör létrehozásával, az óvodások és az idősek együvé tartozását egy községen belül, az identitástudat erősítését szeretnénk elérni az egymást Az óvoda koncepció- segítő szocializációs folyamat által. A nevelés folyamatába úgy kapcsolódunk szükség szerint a szemléletformálás lehetőségeivel úgy élünk - , hogy meghagyja: juk a családi nevelés elsődlegességét Az Ovidős kör segítségével nemcsak a szűk, hanem a tágabb családi szokásokat is megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. Egy-egy találkozás alkalmával sor kerül közös tevékenységekre, együtt munkálkodásra. Főleg a zenélés és a kézműves foglalatosságok adnak lehetőséget, hogy a gyerekek ellessék a különböző mesterségek – sütés, főzés, kézimunkázás, eszközkészítés, hangszerkezelés – csínját-bínját. Az év során többször találkozunk, ahol megismerjük egymás életterét, szokásait, kedvteléseit. Szempontok

Innováció célja:

Kulturális hagyományok átörökítése A generációk közötti barátság, tolerancia, megértés szorgalmazása A felhalmozott szellemi és gyakorlatban megvalósítható értékek átadása Tanuljanak meg gondoskodni egymásról, alakuljon ki a segíteni akarás, az együttérzés, az örömet szerezni akarás képessége. Óvodánk 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra kívánja képessé tenni óvodás korban a gyermekeket. A Helyi Óvodai Programban is megjelennek az itt megfogalmazott célok mind az érzelmi nevelés, mind a hagyományápolás terén. Az Ovidős kör ezeket a céloknak ad konkrét tartalmat.

Feladata:

Az óvodában folyó oktató-nevelő munkát minél szélesebb körben ismerjék meg a községben Az óvodások és az idősek rendszeresen találkozzanak egymással A két korosztály és általuk a szülők motiválttá tétele a programok szervezésében, lebonyolításában, az azokban való közreműködésben

Program terv:

− − − −

Zenei Világnap Betlehemezés Nyitott nap Anyák napja

Az események minden évben adottak, a tartalom változik a szervező pedagógus 2013. augusztus

88

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde elképzelése és a minden évben más gyerekcsoport ötletei alapján. Mivel az óvodai élet nem statikus, hanem állandóan változó, az előzőekben megvalósított tevékenységekre és tudásra épülve mindig új tartalommal bővül.

A tervezés alapja.

A szülőket és a nagyszülőket a gyerekek által kell érdekeltté tenni a különböző témák feldolgozásában, amit az óvodában folyó munka koordinál, támaszkodva az otthonról hozott ötletekre, eszközökre.

Tervezés:

Az együttlétek egymás köszöntésével kezdődik, mindkét korosztály készül valamilyen műsorral, majd a kötetlen, szabadon választott tevékenységek során mindenki érdeklődésének megfelelő foglalatosságot választ. Az Ovidős kör működési területe az óvoda, az idősek otthona, esetenként az idősek saját otthona, ahol családias körülmények kerülnek előtérbe.

A megvalósítás helyszínei: Szervezési formák: A pedagógus szerepe: Szülőkkel való kapcsolat:

-

Intézmények közötti kapcsolat

Természetes környezetben élményszerű, komplex tevékenységeken keresztül, játékos programok szervezése. Az innováció alkalmas arra, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson a gyermekek, családok számára. A felkínált tevékenységek, programok közös szervezéssel és lebonyolítással valósulnak meg.

A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG ADAPTÁCIÓJA Készült a TÁMOP 3.1 4-08/2-2009-0152 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben” c. pályázat keretében. Pályázó neve, címe: Jakabszállás Község Önkormányzata 6078 Jakabszállás, Petőfi Sándor u. 14 Feladat-ellátási hely neve, címe: Jakabszállás – Fülöpjakab ÁMK Napköziotthonos Óvodája 6078 Jakabszállás Tavasz u. 6. Implementációban résztvevő óvodai csoportok száma: 1csoport Implementációban résztvevő pedagógusok száma: 2 fő óvodapedagógus

2013. augusztus

89


A program elemei I. Elméleti alapvetések 1.Óvoda-iskola átmenet szakmai koncepciója 2.Inkluzív nevelés, integráció szakmai koncepciója 3.Játék, erkölcsiérzelmi nevelés szakmai koncepciója II. Tématervjavaslatok A külső világ tevékeny megismerése Vizuális nevelés

Irodalomanyanyelv

Az adaptáció mértéke teljes

teljes koncepcionálisan teljes

részleges

részleges

részleges

1.Játszunk? Termé- részleges szetesen

3.Bábjáték

4.Néphagyomány

részleges

részleges

részleges

5.Kiegészítő segéd- részleges 2013. augusztus

koncepcionálisan

koncepcionálisan

III. Kiegészítő kiadványok

2.Zenevarázs és Hangos melléklet

Az adaptáció módja

módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként, kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában koncepcionálisan és módszertani gyűjteményként kötetlen formában koncepcionálisan koncepcionálisan és módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani

Mely óvodai dokumentumokban jelenik meg? (illesztés) - Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló

ELVÁRT EREDMÉNY A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja.

- Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló - Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló

A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja. A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja

Csoportnapló

Változatos gyermeki tevékenység-rendszer biztosítása

Csoportnapló

Csoportnapló

Csoportnapló

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló - Helyi óvodai nevelési program - Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló - Csoportnapló

Változatos gyermeki tevékenység -rendszer Változatos gyermeki tevékenység -rendszer

Változatos gyermeki tevékenység -rendszer Változatos gyermeki tevékenység-rendszer

Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.

90

Jakabszállási Óvoda és Bölcsőde let 6. Játék bábokkal, játékok a Meseládikóval 7. Varázseszközök az óvodában 8. Kóstolgató

9. Játék, tánc, élet

10. Felfedezések a természetben 11. A gyermek fejlődésének nyomon követése

részleges

részleges

részleges

részleges

részleges

részleges

IV. Módszerek differenciálás

részleges

projekt

részleges

kooperatív technikák

részleges

2013. augusztus

gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában koncepcionális koncepcionális, módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában módszertani gyűjteményként kötetlen formában koncepcionálisan, a megfigyelési szempontok alkalmazásával

Változatos gyermeki tevékenység-rendszer

- Csoportnapló - Helyi óvodai nevelési program - Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló - Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló

- Csoportnapló

Változatos gyermeki tevékenység-rendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer.

- Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló

Hatékonyabb gyermekmegismerésre alapozott egyénre szabott differenciált fejlesztés.

kompetenciafejlesztés egyéni fejlesztési tervek alapján.

- Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló

A gyermekek képességek szerinti egyéni fejlesztése.

koncepcionálisan projekt tervezés és megvalósítás módszertana

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló

koncepcionálisan és módszertani gyűjteményként

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló

A projekttervezés gyakorlattá válása. Komplex tevékenységrendszerek kidolgozása gyermeki kezdeményezésre. Együttműködési stratégiák tudatos fokozása a gyermekek nevelése során.

91

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM JAKABSZÁLLÁSI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE JAKABSZÁLLÁS

Recommend Documents