Helyi Esélyegyenlőségi Program
Tolna Város Önkormányzata
2014-2018
1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 8 Célok ............................................................................................................................................................ 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 9 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 13 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 61 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 65 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 71 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 75 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 76 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 77 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 77 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 77 A beavatkozások megvalósítói .................................................................................................. 79 Jövőképünk....................................................................................................................................... 80 Az intézkedési területek részletes kifejtése............................................................................. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................................................................................................................................................ 81 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 90 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 90 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 90 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 91 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 91 Kötelezettségek és felelősség ................................................................................................... 92 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 93 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 94
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Tolna Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait (költségvetési koncepció, ciklusprogram, közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, integrált városfejlesztési stratégia, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
Tolna város bemutatása Tolna a településről elnevezett megye keleti részén fekvő város, a 6-os számú főút és a Budapest-Baja vasútvonal mentén, 15 km távolságra Szekszárdtól. A három tájegység – Mezőföld, Sárköz, és a Tolnaidombság – találkozásánál fekvő település 6 kilométerre fekszik az élő Dunától, közvetlen környezetében található a Gemenci-erdő és a Duna-Dráva Nemzeti Park. A Duna jobb partján haladó nagy fontosságú, évezredes út mentén alakult ki Alta-Ripa, a mai város elődje. A rómaiak erődítményt emeltek határuk és az itt működő rév- és vámhely védelmére, az akkor még az élő Duna partján fekvő területen. Tolna nevével először az 1055-ös tihanyi alapítólevélben lehet találkozni, Thelena alakban. A középkorban is fontos átkelő- és vámszedőhely, jelentős település volt. Többször tartottak itt országgyűlést is. A XV. században mezővárosi rangot kapott település virágkora a XVI. sz. közepéig tartott, melyet virágzó kereskedelme és kikötője biztosított. 1556-ban Tolnát – Budától a Fekete-tengerig – a legnagyobb településként, s az ország kiemelkedő bortermelőjeként tartották számon. Fejlődése a török időkben tört meg, a hódoltság végére lakosainak száma jelentősen lecsökkent. Az 1720-as években megindult a német telepesek beáramlása. A települést birtokolta a Wallis, az Apponyi és a Festetics család is. A városalapító népcsoportok összefogásának köszönhető, hogy Tolna ismét felvirágzott. A XIX. században a mezőváros lakossága már 6000 főre volt tehető. 1856-ban a Duna szabályozásával alapvetően megváltozott a város helyzete. A gazdaság jelentős térvesztése miatt jelentősége fokozatosan csökkent a térségben. A település az 1960-70-es években ismét fejlődésnek indult, s 1989-ben Tolna nagyközségből és Mözs községből – immár harmadszor – ismét várossá vált. Tolna lakónépessége 2013. végén 11.172 fő volt. Az össznépesség a korábbi évekhez viszonyítva lassan csökken.
3
1. számú táblázat Lakónépesség száma az év égén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012
11704 11637 11518 11439 11367 11172
Változás
99% 99% 99% 99% 98%
2. számú táblázat - Állandó népesség fő Összesen 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 6117
férfiak 5640
összesen 11757
nők 52%
férfiak 48%
763 167 3451 441 1295
811 173 3455 390 811
1574 340 6906 831 2106
48% 49% 50% 53% 61%
52% 51% 50% 47% 39%
4
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 1971 1930 2008 1965 1608 2009 2033 1597 2010 2037 1574 2011 2029 1562 2012 2106 1574 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 102,1% 122,2% 127,3% 129,4% 129,9% 133,8%
5
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
240 211 270 197 183
elvándorlás
egyenleg
232 241 245 214 208
8 -30 25 -17 -25
6
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 110 2009 81 2010 90 2011 94 2012 100 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
halálozások száma 132 125 142 164 131
természetes szaporodás (fő) -22 -44 -52 -70 -31
A város közműellátottsága meghaladja a megyei és az országos átlagot. A háztartások mintegy háromnegyede vezetékes gázzal fűt, a vezetékes ivóvíz ellátottság több, mint 98 százalékos. A szennyvízcsatorna hálózat gyakorlatilag teljesen kiépült, a rákötések aránya közel kilencven százalékos, folyamatosan növekedik. A kábeltelevíziós hálózat közel száz százalékban kiépített. A hulladékgazdálkodás színvonala az utóbbi években ugrásszerűen fejlődött, a rendszeres hulladékgyűjtésbe és a szelektív hulladékgyűjtésbe is a háztartások közel száz százalékát bevonták. 2013. óta hulladékudvar is üzemel a városban. 15 kilométernyi kiépítetlen út van a város területén, a biciklisek 6 kilométernyi kerékpárutat is használhatnak. A városban az 1990-es évektől nem működik a bölcsődei szolgáltatás, ennek szerepét a családi napközik vették át. Az óvodai ellátást a Wosinsky Mór Óvoda (WMÓ) biztosítja, öt telephelyen. Az állami általános iskolai oktatás a Wosinsky Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (WMÁI), hat feladatellátási helyen történik. A településnek katolikus általános iskolája, zeneiskolája és gimnáziuma is van. Az alap egészségügyi ellátás jó színvonalú, azzal együtt, hogy a mözsi háziorvosi körzet feladatait évek óta helyettesítéssel tudják csak ellátni. Az önkormányzat a Családsegítő Központ révén családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot működtet, négy környékbeli településsel társulásban. A városban két idősek napközije és egy idősek otthona is működik. Német és cigány nemzetiségi önkormányzat alakult a településen. Előbbi jellemzően óvodáknak, iskoláknak biztosít pályázati támogatást a német nemzetiségi kultúra megőrzése érdekében, utóbbi többek között a roma kisebbséghez tartozók életkörülményeinek javításában igyekszik segítséget nyújtani.
7
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára történő biztosítása alapvető humánus követelmény. Tolna Város Önkormányzatának vezetése emellett azt is vallja, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése nem csak erkölcsi parancs, hanem hosszú távú, kölcsönös érdek is. Hiszen egy egész település boldogulását, élhetőségét segíti elő, ha az ott lakók közül mindenkinek esélye van a munkavállalásra, a tisztességes megélhetésre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, illetve, hogy milyen családba, környezetbe született. Ennek megfelelően Tolna Város Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Az esélyegyenlőségi szempontokat folyamatosan kívánja érvényesíteni a város működésére, fejlesztésére vonatkozó alapvető dokumentumaiban, illetve a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása során. A fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében Tolna Város Önkormányzata megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Tolna Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: – az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét; – a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét; – a diszkriminációmentességet; – szegregációmentességet; – a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia.
Az alábbiakban röviden meghatározzuk a település esélyegyenlőségi koncepciójához illeszkedő stratégiákat. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján 9
megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.1 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 20092024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 18/2003. (VII.1.) önkormányzati rendelet célja, hogy a törvényben foglalt önkormányzati ellátásokkal, intézkedésekkel segítséget nyújtson a gyermekek törvényben deklarált jogainak érvényesítéséhez, gondoskodjon a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, segítse a szülőket a gyermekükről való gondoskodásban, segítse elő a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, előzze meg a gyermek kiemelését a családból. A szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló a 19/2008. (IV. 25.) önkormányzati rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális
10
rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételei és garanciáit. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 17/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelet szabályozza többek között az önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbe adásának feltételeit. A közművelődésről szóló 21/2003. (X. 28.) önkormányzati rendelet célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális igényeinek figyelembe vételével – a helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján – egységes alapelvek szerint határozza meg az általa támogatott közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, a szakmai és a finanszírozási alapelveket. Az önkormányzat könyvtári ellátással, kultúrával, közművelődéssel kapcsolatos kiemelt céljai között szerepel: a) A közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása; d) Az etnikai, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak gondozása, fejlesztése; e) Az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az időskorú népesség közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének, érdekérvényesítésének támogatása; g) Speciális helyzetű népességcsoportok művelődési közösségeinek gondozása, a közművelődési esélyegyenlőség biztosítása; h) A civil közösségek működésének, együttműködésének ösztönzése; i) Szolidáris akciók fogadása, gondozása. A sportról szóló önkormányzati rendelet célja, hogy megalapozza és létrehozza Tolna Város Önkormányzata sportkoncepciójának megvalósításához szükséges feltételrendszert, és szerkezeti keretet adjon a sport támogatására rendelt támogatási összegek felhasználásához.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A 2009-ben elfogadott Tolna Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve rögzíti: az önkormányzat esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tevékenysége során alapvető célnak tartja: – az összetartó, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom és oktatás további erősítését, a gyermeki, tanulói jogok maradéktalan érvényesülését; – az esetlegesen fellelhető szegregációs gyakorlat(ok) felszámolását; – a közszolgáltatások elérhetőségének további javítását, elősegítve ezzel azt, hogy a lakosság még jobban igénybe tudja venni a különböző ágazatokhoz – ezen belül a neveléshez és oktatáshoz – kapcsolódó szolgáltatásokat; – annak megvalósulását, hogy az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elvének érvényesülése a helyi társadalom minden tagja számára – legyen az gyermek vagy felnőtt – alapvető együttélési norma legyen. A 2010. márciusában elfogadott Tolna Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (ISV) egy olyan település jövőképét célozza, amely a lakóit megtartani képes, egészséges, lakható kisváros, ahol jó a társadalmi közérzet, igényes a települési környezet. Ehhez szükséges a fejlett közoktatási rendszer, a jó színvonalú egészségügyi és szociális ellátás, a teljes körűen kiépített infrastruktúra, a táji környezet és az épített értékek megőrzése. Az ISV részét képező Anti-szegregációs program a mözsi szegregátum területtel és a szegregációval veszélyeztettt területekkel kapcsolatban határozza meg a fő beavatkozási irányokat, illetve a városi szintű fejlesztések esetleges szegregációs hatásának megelőzésére hivatott. 11
2011. áprilisában fogadták el Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2010-2014-es évekre szóló programját (ciklusprogram). Ezen dokumentum alapján az önkormányzat kötelező feladatai ellátása során egyebek mellett közreműködik a foglalkoztatás elősegítésében, ellátja az óvodai és a közművelődési feladatokat. Támogatja a verseny- és tömegsportot és az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtését, valamint a művészeti tevékenységet. Biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítését. Önként vállalt feladatai között b) dietetikus szolgáltatást biztosít, d) gyermek-és tömegsport pályázatot ír ki, g) hozzájárul a nyári gyermektáboroztatás költségeihez.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Tolna Város Önkormányzata Bogyiszló, Fácánkert, Sióagárd községek és Fadd Nagyközség Önkormányzataival létrehozták a Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási, Családsegítő és Helyettes Szülői Társulását. A Társulás célja a törvényben meghatározott szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátással kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátása. A Társulás ellátja: a) házi segítségnyújtást, amely biztosítja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, a jogosult önálló életvitelének, higiénés körülményeinek fenntartását a szükségleteinek megfelelően a saját lakókörnyezetében, a veszélyhelyzetek kialakulása megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, amely biztosítja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátást. c) családsegítést, amely biztosítja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatást. A családsegítés magában foglalja az aktív korú nem foglalkoztatottak beilleszkedési programjával kapcsolatos feladatokat is. d) a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatást, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. e) a családban élő gyermek átmeneti gondozását egyéni gondozási-nevelési terv alapján saját háztartásában biztosított helyettes szülői hálózat működtetését. Tolna Város Önkormányzat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával és további 17 környékbeli település önkormányzatával létrehozta a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulást, amelynek keretében többek között a Tolnai Idősek Otthona fenntartását látják el. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzéshez szükséges statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük. Felhasználtuk továbbá az ágazati beszámolókban foglaltakat, illetve a különféle szakterületek vezetőinek, szakembereinek információit, tapasztalatait. Vannak területek, amelyekkel kapcsolatban nincs hivatalos nyilvántartás, ezek esetében megfontolandó a későbbiekben más módszerekkel adatokat gyűjteni. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység (a szegények mintegy 30 százaléka a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több, mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát általában azonosítják a cigánysággal. Ez azonban az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Nem igaz viszont, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az ugyanakkor kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció miatt. Alább azok az alapvető jogszabályi rendelkezések olvashatók, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos gazdasági és társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség. Okai között szerepelnek a társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de leginkább a jövedelmi viszonyok világítanak rá. 13
Az alacsony jövedelműek anyagi helyzetére utal, hogy bevételeik jelentős része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A munkaerő-piacra jutás fő akadályai az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet. A város egészének gazdasági és jövedelmi helyzetének egyik mutatója az adóerőképesség, ami Tolna esetében 2013-ban 216 millió forint volt. Ez a lakosságszámhoz viszonyítva relatíve kedvező adatnak számít. Ugyanakkor a település lakosságának rászorultságát mutatja egyebek mellett az önkormányzaton keresztül biztosított segélyezés mértéke, ami a település költségvetésében éves szinten mintegy 150 millió forintot tesz ki. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A lakosság jövedelmi helyzetét leginkább a foglalkoztatás, a munkához jutás lehetőségei határozzák meg. A város több száz főt alkalmazó, úgynevezett nagy foglalkoztatóinak száma – elsősorban a textilipar országos szintű, a textilipari hagyományokkal rendelkező Tolnát különösen érzékenyen érintő leépülése miatt – lecsökkent. Jelenleg két olyan cég van Tolnán, amely 200 főnél több dolgozót foglalkoztat, csak a városban. A vállalkozások túlnyomó többsége egyéni, illetve mikro vállalkozás. A város gazdaságilag aktív népességének jelentős része, mintegy harmada nem helyben dolgozik, hanem ingázik. Sokan dolgoznak a közeli paksi atomerőműben, illetve Szekszárdon. Jellemző ugyanakkor, hogy a foglalkoztatók egyre inkább a képzett munkaerőt igénylik. A település a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított munkanélküliségi rátája 2012-ben 14,4%-os volt, ami a szekszárdi kistérség települései közül a hatodik legkedvezőbb mutató. Tolna város munkanélküliségi adatai valamivel kedvezőbbek a megyei, illetve az országos átlagnál. Az álláskeresők számának alakulása évről évre szinte ugyanazt a hullámzást mutatja. Minden év januárfebruárjában tetőzik a nyilvántartottak száma, majd megindul egy lassú fogyás, amely június-július hónapban éri el a mélypontját. Ezt követően pedig újabb növekedés kezdődik a téli hónapokig. Ez nyilván magán hordozza a szezonalitás jegyeit. A mezőgazdaság, az idegenforgalom, a vendéglátás, az építőipar és természetesen a közfoglalkoztatás területén jellemzően tavasztól-őszig kerül foglalkoztatásra a legtöbb munkavállaló. Ez visszahat a nyilvántartott álláskeresők számára. Jellemző, hogy az alacsony iskolai végzettség és az idősebb kor gyakran együtt jelenik meg az álláskeresők esetében, ami nehezíti ennek a csoportnak az amúgy sem egyszerű elhelyezkedését.
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 4173 4200 8373 2009 4143 3261 7404 2010 4121 4145 8266 2011 4085 4130 8215 2012 4059 4018 8077 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 352 346 319 335 298
% 8,4% 8,4% 7,7% 8,2% 7,3%
fő 382 425 339 349 360
% 9,1% 13,0% 8,2% 8,5% 9,0%
fő 734 771 658 684 658
% 8,8% 10,4% 8,0% 8,3% 8,1%
14
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2011
2012
fő
734
771
658
684
658
fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %
60 8,2% 118 16,1% 113 15,4% 108 14,7% 83 11,3% 77 10,5% 72 9,8% 81 11,0% 20 2,7% 2 0,3%
49 6,4% 145 18,8% 103 13,4% 102 13,2% 82 10,6% 93 12,1% 75 9,7% 91 11,8% 30 3,9% 1 0,1%
36 5,5% 110 16,7% 96 14,6% 86 13,1% 73 11,1% 73 11,1% 70 10,6% 69 10,5% 43 6,5% 2 0,3%
40 5,8% 108 15,8% 97 14,2% 81 11,8% 82 12,0% 66 9,6% 75 11,0% 83 12,1% 49 7,2% 3 0,4%
41 6,2% 111 16,9% 76 11,6% 73 11,1% 88 13,4% 75 11,4% 63 9,6% 65 9,9% 64 9,7% 2 0,3%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 352 382 734 2009 346 425 771 2010 319 339 658 2011 335 349 684 2012 298 360 658 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő 215 209 163 111 188
férfi 185 164 137 160 165
összesen 400 373 300 271 353
Nő 61,1% 60,4% 51,1% 33,1% 63,1%
férfi 48,4% 38,6% 40,4% 45,8% 45,8%
összesen 54,5% 48,4% 45,6% 39,6% 53,6%
16
17
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011 2012
fő 971 945 932 927 874
fő 978 966 966 926 904
fő 1949 1911 1898 1853 1778
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő
fő 42 44 30 38 43
Férfi % 4,3% 4,7% 3,2% 4,1% 4,9%
fő 49 50 43 42 51
összesen % 5,0% 5,2% 4,5% 4,5% 5,6%
fő 91 94 73 80 94
% 4,7% 4,9% 3,8% 4,3% 5,3%
18
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Mint már említettük, az alacsony, vagy elavult iskolázottság egyre nagyobb hátrányt jelent a munkaerőpiacon. Az ipari foglalkoztatók például gyakran szívesebben alkalmaznak kevesebb szakértelmet igénylő munkakörökben is magasabban képzett munkavállalókat. A település lakosságának túlnyomó többsége elvégezte legalább a 8 osztályt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 15 évesnél idősebb korosztályban a nők mintegy 7, a férfiak mintegy 5 százaléka nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, de ebben a számban a gazdaságilag már nem aktív népesség tagjai is szerepelnek. A nyilvántartott álláskeresők között ez az arány 3-4 százalék között mozog, amely szám szerint nem éri el a harminc főt. Általános iskolai felnőttoktatás nem működik a városban, ez nem is tűnik feltétlenül indokoltnak. Kizárólag 8 általános iskolai végzettséggel, vagy szakképesítés nélkül, csak gimnáziumi érettségivel is meglehetősen kevés az esély az elhelyezkedésre. Ezt jelzi, hogy a 8 általánosnál magasabb végzettségű álláskeresők aránya meghaladja az ötven százalékot, azaz a munkanélküliek több, mint fele rendelkezik az általános iskolainál magasabb végzettséggel. Az általános iskolai felnőttoktatással szemben a középfokú felnőttoktatásnak van gyakorlata a városban, az utóbbi években mintegy 100-150-en vettek részt ilyen képzésben, feltételezhetően jórészt azért, mert jobb elhelyezkedési lehetőségeket reméltek a magasabb végzettségtől. A város a települési önkormányzat és a német nemzetiségi önkormányzat által az 1990-es években létrehozott Tolnai Tudásért Közalapítványon keresztül támogatja a felsőoktatásban jól tanuló tolnai diákokat, köztük a szociálisan rászoruló hallgatókat. Az iskolai végzettség azonban nem feltétlenül nyújt piacképes tudást is. A munkáltatók például gyakran jelzik a munkaügyi szervek felé, hogy az iskolákból kikerülők képzettsége nem felel meg a munkáltatók igényeinek.
19
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság száma összesen
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
év összesen
nő
fő fő 2001 10182 5427 2011 9606 5137 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
férfi
összesen
nő
férfi
fő 4755 4469
fő 0 9107
fő n.a. 4766
fő n.a. 4341
Összesen fő 10182 499
% 100,0% 5,2%
nő fő 5427 371
% 100,0% 7,2%
férfi fő 4755 128
% 100,0% 2,9%
20
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
Fő 2008 675 2009 760 2010 610 2011 604 2012 623 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 22 3,3% 21 2,8% 20 3,3% 21 3,5% 27 4,3%
8 általános fő 298 317 259 260 280
% 44,1% 41,7% 42,5% 43,0% 44,9%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 355 52,6% 422 55,5% 331 54,3% 323 53,5% 316 50,7%
21
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők összesen felnőttoktatásban résztvevők résztvevők év fő
fő
%
fő
2009 100 n.a. 0,0% n.a. 2010 130 n.a. 0,0% n.a. 2011 151 n.a. 0,0% n.a. 2012 137 n.a. 0,0% n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
%
fő
%
0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
100 130 151 137
100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
22
A város közfoglalkoztatási programjának kiemelt célja a településen élő munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékű bevonása a közcélú munkába, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. 2013-ban 194 főnek tudott az önkormányzat munkát biztosítani a közfoglalkoztatásban, a 2012. évi 180 foglalkoztatottal szemben. A foglalkoztatottak átlagos száma havonta 29 fő volt. Több esetben előfordult, hogy a munkaszerződés lejárta előtt megszüntetésre került a közfoglalkoztatási jogviszony, mert sikerült elhelyezkednie a foglalkoztatottnak. Ilyenkor a kieső munkaerőt pótolták. 2013-ban a közfoglalkoztatottak száma: Nemek szerinti megoszlás: Nő Férfi
194 fő 93 fő 101 fő
Élekor szerinti megoszlás: 35 évnél fiatalabb 35 – 55 év közöttiek 55 év felettiek
59 fő 116 fő 19 fő
Iskolai végzettség szerinti megoszlás: 8 általános iskola alatti, 8 általános: Szakmunkás: Gimnázium: Szakközépiskola+ OKJ: Felsőfokú szakképzés:
140 fő 38 fő 5 fő 8 fő 3 fő
Munkaterület szerinti megoszlás: Bio- és megújuló energiafelhaszn. programban Építőipari szakmunkások + segédmunkás mellettük Takarítók (Eü.ház Tolna, Eü.ház Mözs, Központi ügyelet) Egyéb kisegítők (kézbesítő, Teleház üzemeltető, stb.) Egyéb kisegítők (isk.gyerekek Szekszárdra kísérése) Idősek Klubjában ételszállító autón sofőr, egyéb kiseg. Idősek Klubjában kisegítő szoc. gondozó Köztisztasági, kommunális feladatot ellátók Képzésben résztvevők (csere miatt a tervnél több)
4 fő 20 fő 10 fő 15 fő 2 fő 2 fő 2 fő 81 fő 58 fő 23
2013-ban új foglalkoztatási formát vezettek be a téli átmeneti közfoglalkoztatásra. A kormány célul tűzte ki, hogy 2013. novembere és 2014. áprilisa közötti időszakban 200 ezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását kell biztosítani. A téli időszakban a szabadban végezhető tevékenységek száma jelentős mértékben csökken, így a magas foglalkoztatotti létszám megtartása, valamint az álláskeresők tartós jövedelemhez juttatása csak a képzési komponens erősítésével lehetséges. Az Európai Unió a képzésre azért biztosít TÁMOP forrást, hogy erősödjenek a közfoglalkoztatási programok aktiválási elemei és az abban részt vevők az elsődleges munkaerő-piacon nagyobb eséllyel indulhassanak. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési program célja, hogy a közfoglalkoztatási rendszert kiegészítve kompenzálja a téli hónapokban a közfoglalkoztatási lehetőségek beszűkülését és az érintettek jövedelmének csökkenését, illetve lehetőséget biztosítson a közfoglalkoztatásban részt vevők részére képzésbe történő bekapcsolódásra. A közfoglalkoztatotti létszám kiválasztása a munkaügyi kirendeltség és az önkormányzat egyeztetésével zajlott. A képzés lebonyolítása a munkaügyi központ feladata volt. Az önkormányzat, mint közfoglalkoztató a képzés előtt és után 1-1 hónapot foglalkoztatta a programban részt vevőket. A képzések túlnyomó része alapkompetencia képzés, ebben 45 fő vett részt, 2 csoportban, 1 tolnai és 1 mözsi helyszínen. 11 fő betanított képzése szekszárdi képzési helyszíneken zajlott. A betanított képzésből 2 fő motorfűrész-kezelő, 5 fő település-karbantartó és 4 fő házi betegápoló szakmát tanult. A programban részt vevők a teljes időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak napi 8 órában, bruttó 75 500 forint közfoglalkoztatási bérért, ami 2014. január 1-től emelkedett 77 300 forintra. A képzés időtartamára mentesültek a munkavégzés alól. Tolna számára előnyt jelent a megyeszékhely, mint a megyében a legtöbb munkalehetőséggel bíró város közelsége. Kiváló a buszos tömegközlekedési lehetőség, szintén előny, hogy a távolsági buszok gyakorlatilag végighaladnak a városon, így helyi járatként is szolgálnak az ingázók nagy részének. Sok munkavállalónak jelentene segítséget, ha a tömegközlekedés lehetőségét a város eddig abból kieső részein is igénybe lehetne venni. Az egykori laktanya területén tervezett új buszmegálló építése jelentős előrelépést jelentene ebből a szempontból. A tolnai munkavállalók viszonylag rugalmasnak, mobilnak mondhatók. Ez azonban nem feltétlenül jelent előnyt a város szempontjából, hiszen így nagyobb eséllyel hagyják el végleg a települést azok, akik távolabb találnak megfelelő munkát maguknak. A helyi munkaügyi kirendeltség minden évben tart tájékoztatót, ún. preventív megkeresést a munkaügyi szolgáltatásokról a végzős helyi gimnazistáknak. Nagyon népszerűek a fiatalok körében a pályaválasztási kiállítások, amelyeket jellemzően Szekszárdon rendeznek. A jó közlekedési lehetőségnek köszönhetően nem jelent problémát, hogy a középiskolában, felsőoktatási intézményben továbbtanulni, illetve dolgozni készülő tolnai fiatalok is részt vegyenek ezeken a programokon. Tolnán hat év után, 2014. januárjától ismét van önálló munkaügyi kirendeltség (a korábbi években munkaügyi iroda működött a városban). Az új helyzet fontos előrelépést jelent a város számára munkaügyi szempontból. A helyi kirendeltség, amennyiben van elegendő számú jelentkező, saját maga is indít képzési programokat álláskeresők számára. Ugyanakkor a legtöbb ilyen képzést a megyében Szekszárdon rendezik. A megyeszékhely közelsége és a jó közlekedési lehetőségek itt is előnyösek a tolnaiak számára. A foglalkoztatás területén történő hátrányos megkülönböztetésről nincs hivatalos, illetve biztos forrásból származó információ. Ennek ellenére előfordulhat ilyen Tolna városában is. A munkáltatók munkaerőigényükben mindenesetre nem jelölhetnek meg külön igényt az általuk alkalmazni kívánt munkavállalók nemére, életkorára, etnikai hovatartozására tekintettel sem. A hátrányos megkülönböztetéssel szemben pozitív diszkrimináció alkalmazásával rendszeresen élnek a munkaügyi szervek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a pályakezdő, illetve 25 év alatti álláskeresők, az 50 év feletti munkanélküliek, a kisgyermekes anyák, a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve roma álláskeresők elhelyezkedési esélyeinek javítására. A pozitív diszkrimináció jellemzően képzési programok révén, illetve a munkáltatóknak nyújtott 24
foglalkoztatási támogatással, abban az esetben, ha fenti hátrányos helyzetű csoportok tagjai közül alkalmaznak dolgozókat. Tolnán hátrányos helyzetű álláskeresők után nyújtandó, foglalkoztatást bővítő bértámogatást 2012-ben 28 főre állapítottak meg, közel 12 millió forint összegben. Bérköltség támogatást 16 főre, 10,6 millió forint, míg vállalkozóvá válás segítésére 2 fő részére 1,1 millió forint támogatást nyújtott a munkaügyi szervezet. A Családsegítő Központban 2012-ben beilleszkedést segítő program keretében gazdálkodási és életvezetési tanfolyamot tartottak hátrányos helyzetű álláskeresők részére. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 2014. januártól a krízishelyzetekben adandó támogatásokat, segélyeket a törvényi szabályozás alapján Tolna városában összevontan kezelik. E szerint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély összevontan, önkormányzati segély címen ítélhető oda. A jogosultság szempontjából a jövedelem maximuma a mindenkori nyugdíjminimum 130 százaléka lehet, tehát azon családok részesülhetnek ebben a támogatásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 37.050 forintot. 2013-ban átmeneti szociális segélyként 7,71 millió forintot, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra 3,22 millió forintot, temetési segélyre 1,78 millió forintot fizettek ki. A köztemetés lehetősége is biztosított a városban. Az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek rendszeres szociális segélyben, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek. A rendszeres szociális segély maximuma (ami a közfoglalkoztatási bér nettó összegének 90 %-ával egyenlő) 45.569 forint. Azokban a családokban, ahol foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy is él, a rendszeres szociális segély összege 22.769 forint. 2013-ban rendszeres szociális segélyre 23,72 millió forintot, illetve tartósan munkanélkülieknek 3,41 millió forintot, foglalkoztatást helyettesítő támogatásként 73,31 millió forintot fizettek ki. Lakásfenntartási támogatást a szociálisan rászorultak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz kaphatnak. A támogatás pénzben és természetben is adható. Tolnán jellemzően a közüzemi számlák közvetlen kiegyenlítését oldják meg ebből az önkormányzati támogatásból. A lakásfenntartási támogatásként kifizetett összeg 2013-ban 28,41 millió forint volt. Méltányossági ápolási díjat és méltányossági közgyógyellátást is biztosít a tolnai önkormányzat. Előbbi címen 2013-ban 463 ezer forintot, utóbbira 487 ezer forint kifizetés történt. Adósságcsökkentési támogatás a településen jelenleg nem igényelhető. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 8373 2009 7404 2010 8266 2011 8215 2012 8077 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
56 81 81 12 12
segélyben részesülők % 0,7% 1,1% 1,0% 0,1% 0,1%
25
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra száma jogosultak év fő fő % 2008 734 2009 771 2010 658 2011 684 2012 658 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
145 172 99 94 34
19,8% 22,3% 15,0% 13,7% 5,2%
26
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 évesek fő %-ában
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek %fő ában
2008 228 2,7 n.a. 2009 218 2,9 n.a. 2010 171 2 n.a. 2011 192 2,3 218 2012 229 2,8 285 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
n.a. n.a. n.a. 31,8 43,3
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A település közel 4500-ra tehető a teljes lakásállomány. A legtöbb ház az 1970-es években épült, az utóbbi években alig gyarapodott a lakások száma. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a város teljes területén 10 százalék körül van. Jelentős számú az eladó ingatlan a településen. A város bérlakás állománya állandónak mondható. Az önkormányzat jelenleg 33 önkormányzati bérlakással rendelkezik, ezek közül 1 bérlőkijelölési joggal terhelt, a többi szociális bérlakás, azaz a szociális helyzet alapján adható ki. 2013-ban egy bérlakást értékesítettek, kettőt pedig kialakítottak. Két ingatlant – ezen belül három lakást – teljes mértékben felújítottak a mözsi szegregátum területen, pályázati forrásból. A szociális bérlakásokat pályázat útján kell igényelni, de ettől el is lehet tekinteni, amennyiben rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény – különös tekintettel a nehéz szociális körülményre, a kérelmező családi életében bekövetkezett tragikus eseményre, természeti katasztrófa okán bekövetkező lakásproblémára – a kérelmező azonnali elhelyezését teszi szükségessé. Szociális bérlakás igénylésére az adhat be pályázatot, akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét. A bérbe adható lakás nagysága a városban 1-3 fő esetén 1 szoba, 2-4 fő esetén 2 szoba, 3-5 fő esetén 3 szoba, 4 fő fölött 3 vagy annál több szoba. A lakásbérleti díj összkomfortos lakásnál 345 Ft/m2/hó, komfortos lakásnál 255,-Ft/m2/hó, félkomfortos lakásnál 190 Ft/m2/hó, komfort nélküli lakásnál 125,-Ft/m2/hó. Az önkormányzati bérlakások közül 16 összkomfortos, a többi komfortos, utóbbiaknál a vezetékes földgáz nincs bevezetve, egyedi fűtési megoldás van. A legnagyobb bérlakás 77 négyzetméteres. Félkomfortos, illetve komfort nélküli bérlakás – a szegregátum területen levő ingatlanok felújítása óta – nincs a városban. Lakáscélra nincs kiadva nem lakáscélú önkormányzati ingatlan..
27
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év
összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
szociális lakásállomány (db)
bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008
4483
n.a.
32
0
31
0
0
0
2009
4488
n.a.
32
0
31
0
0
0
2010
4489
n.a.
33
0
32
0
0
0
2011
4490
n.a.
32
0
31
0
0
0
2012
4504
n.a.
33
0
32
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
28
29
.
A nem megfelelő lakáskörülmények között élők száma az utóbbi öt évben nagyjából stagnál, évente mintegy öt ember érintett a probléma által a településen. Nem lakás céljára szolgáló helyiségben (fűtetlen melléképület) két-három ember él. A Családsegítő Központ munkatársai egy fedél nélkül élőről tudtak, őt Szekszárdon helyezték el hajléktalanszállón. Tolnán ilyen intézmény nem működik. A nem megfelelő lakáskörülmények között élők valamennyien férfiak. Női hajléktalanszálló csak Tolna ötven kilométeres körzetén kívül, legközelebb Pécsett működik. A külterületen élők aránya csekély az összlakosságszámhoz viszonyítva, számuk pontosan nem ismert, de nem éri el a száz főt. A külterületeken élők többségének iskolai végzettségük alacsony, zömüknek nincs rendszeres munkajövedelme, jellemzően nehéz szociális helyzetben vannak. Helyzetüket rontja, hogy a várostól való távolság miatt nehezebben érik el az egészségügyi, szociális ellátásokat. Jellemzően egy-két fős háztartásokban élnek, a lakások zöme alacsony komfortfokozatú, az áramellátás viszont megoldott. A környező településekre vezető utakon kívül szilárd burkolatú út csak néhány szakaszon van.
30
(Akadnak azonban olyan, kedvező anyagi-társadalmi helyzetben levő külterületi lakosok is, akik tudatosan választottak a várostól távolabbra fekvő, természetközeli, ugyanakkor minden komforttal felszerelt lakóhelyet maguknak.) 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
661
n.a
2009
67
n.a.
2010
793
n.a.
2011
830
0
2012
417
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátum az a településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság – az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők – aránya meghaladja az 50%-ot, és a terület lakónépessége eléri az 50 főt. A város egyetlen szegregátum területe a mözsi településrészen, a Bartók Béla utca-Széchenyi utcaGyöngyvirág utca - Kölcsey utca által határolt területre eső két sornyi házat foglalja magában. Az ott élők 31
között a legmagasabb a lakásfenntartási támogatásban, a rendszeres szociális segélyben és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. 2009-es adatok szerint a telepet 31 ház alkotta, valamennyi alacsony komfortfokozatú. A házak közül egy volt életveszélyes, 5 egészségre ártalmas és 4 túlzsúfolt. Az ott lakó mintegy 150 fő mindegyike roma, jellemzően alacsony iskolai végzettségűek, illetve valamilyen állami ellátásban, vagy segélyben részesülnek. A hálózati vízvezetékre csak a lakások töredéke kötött rá. A kis telkek beépítettsége jellemzően igen magas. Szilárd burkolatú út nem volt, csapadékos időben a Gyöngyvirág utca gyakorlatilag járhatatlan volt. Az önkormányzat által 2011-13. között megvalósított, a Mözs Városrész Akcióterületének Szociális Célú Városrehabilitációja (DDOP-2009-4.1.2/A) elnevezésű pályázati projekt megvalósítása értelemszerűen a szegregátum területet is érintette. A mintegy 270 millió forint összértékű projekt során a szegregátum terület elzártságát fizikailag is megoldották azzal, hogy a környező rendezett területek felé az átjárást biztosítsák. Szilárd burkolattal látták el a környező utcákat, a szegregátum területen található önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásokat komfortosították, felújították. A projekt az infrastrukturális fejlesztések mellett ún. soft-elemeket is tartalmazott. A munkaerő-piaci és képzettségbeli hátrányok oldása, illetve a szociális-közösségi integrálódás elősegítése érdekében iskolai felzárkóztatást segítő, munkaerő-piaci beilleszkedést segítő, hagyományőrzést és közösségfejlesztést szolgáló, illetve közbiztonsági és bűnmegelőzési programokat is megvalósítottak az akcióterületen. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Tolnán jelenleg 2 gyermekorvosi, 6 háziorvosi és 3 fogorvosi körzet van. A mözsi IV. számú háziorvosi körzet betöltetlen, ott a gyógyítást helyettesítéssel oldják meg. A városban központi orvosi ügyelet működik. A védőnői szolgálatot 5 védőnővel látja el az önkormányzat. A védőnők a terhes-gondozástól az óvodákban, iskolákban végzett egészségügyi felvilágosításon át a családi életre nevelésig látják el a feladataikat. A kötelező egészségügyi feladatok ellátásán túl az önkormányzat önként vállalt feladatként biztosítja kislabor (vérvétel), fizioterpiás ellátás, illetve dietetikus tanácsadó működését a városban, csekély térítési díj ellenében. A 13 éves helyi lánykorosztály számára az önkormányzat 2008. óta biztosítja a méhnyakrákot is okozó HPV vírus elleni oltássorozat költségének egyharmadát mindaddig, amíg az oltás ingyenessé nem válik. Tolnán számos szakorvos folytat magánrendelést, így a lakosság számára helyben biztosított térítés ellenében egyebek mellett reumatológiai, ortopéd, nőgyógyász, bőrgyógyász szakrendelés. Ingyenes szakrendelés a szekszárdi központi rendelőintézetben vehető igénybe, a kórházi ellátás pedig ugyancsak a közeli, 15 kilométerre fekvő megyeszékhelyen biztosított. A védőnői szolgálat az iskoláskorú gyerekek szűrővizsgálatait is végzi, a gyermekorvosokkal együttműködve. Rendszeresen, évente egy alkalommal kerül sor ingyenes, nőgyógyászati jellegű rákszűrésre, amelynek az önkormányzat biztosít helyet. A fogorvosok fogászati szűrést végeznek az iskolások körében. A Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Könyvtár általa évente rendezett Egész-ség Hónap programjai között is minden évben szerepelnek ingyenes szűrővizsgálatok. Tolna város, méretéhez képest igen jelentős sportmúlttal és -jelennel rendelkezik, több Európa- és világbajnoki érmessel is büszkélkedhet a település. Számos sportegyesület működik a városban, ezek közül a legjelentősebb az asztalitenisz, a futsal, a karate, a kajak-kenu, a kézilabda és a labdarúgó klub. Több civil szervezet, illetve a Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Könyvtár kínál szabadidős sporttevékenységeket. A Wosinsky Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola telephelyein diáksportkörök működnek, az önkormányzat által biztosított a mindennapos testnevelés és a tömegsport foglalkozások is. Az óvodai testnevelés feltételei is adottak. Az önkormányzat tulajdonában három nagy sport-, illetve tornacsarnok, egy kisebb csarnok, két tornaterem egy sportpálya és egy kajakház van. A mözsi szegregátum területen 2013-ban pályázati támogatással egy kisléptékű sportpálya épült. A sportegyesületek terembér ellenében veszik igénybe a létesítményeket, kivéve a városi sportpályát és a kajakházat, amelyeket a használó klubok kezelnek. Az önkormányzat mindenkori költségvetésének legfeljebb 1 százalékát fordítja a helyi sport támogatására. Ebből a versenysport keret 93 százalék, szabadidő- és iskolai sportra a keret 7 százaléka jut. 32
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
0
6
2
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0 0
6 6 6 6
2 2 2 2
33
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
492
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
605 488 870 628
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
7 54 61 72 77
34
A település a Családsegítő Központon keresztül biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, többek között házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés és nappali ellátás formájában. A családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (A Családsegítő Központ a Tolnai Háló Közalapítvánnyal együttműködve részt vesz egyebek mellett az EU élelmiszersegély akciók lebonyolításában, ruhaosztásban.) Az önkormányzat létrehozta a szociálpolitikai kerekasztalt, amelynek feladata a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozása, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérése, a város közfoglalkoztatási tervének véleményezése. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a családsegítő központ vezetője, a képviselő-testület humán bizottságának elnöke, a helyi Vöröskereszt, a nagycsaládos egyesület és a nyugdíjas érdekszövetség vezetője. A szolgáltatások a városban mindenki számára hozzáférhetőek. Az önkormányzathoz a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód megsértése miatt panasz nem érkezett, ezzel kapcsolatos szankcióval nem éltek a város felé.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Tolnán közösségi színterek viszonylag sokrétűek, ezek közé tartoznak elsősorban az önkormányzat közművelődési intézményei, a szabadidő eltöltésére alkalmas közterek, emellett többek között a templomok, imaházak, a lakóközösségek, civil szervezetek működésének színterei is. A város többfunkciós közművelődési intézménye a Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Könyvtár, amelynek központi épülete az egykori laktanya lovardájának átalakításával jött létre. Az épületben egy sportcsarnok (színpaddal) és számos kisebb közösségi helyiség, kiállító terem található. Jelenleg gondot okoz, hogy az épület viszonylag távol esik a város nagyobb részétől, tömegközlekedési eszközzel nehezen elérhető. Ebben pozitív változást hozhat a központi buszpályaudvar tervezett áttelepítése az épület közelébe. A könyvtár épülete a városközpontban található. Leromlott állagú létesítmény, amelynek más helyre, korszerű körülmények közé költöztetésére konkrét tervek vannak. A BPSZK többi telephelye közé tartozik a civil ház, amely elsősorban a civil egyesületnek biztosít helyet összejöveteleik megtartására. Ide tartozik a Martinek Emlékház, amely a tolnai festőművész állandó kiállításának ad helyet, illetve a tolnai Holt-Duna partján álló víziszínpad, amelyet városi rendezvények idején vesznek igénybe. A tolnai helytörténeti kiállítás anyagát átmenetileg a mözsi iskola használaton kívüli épületében tárolják. A Mözsi Művelődési Házat a városrehabilitációs beruházás során 2013-ban korszerűsítették, újították fel, a helyi közösség megelégedésére. A mözsi településrész fontos közösségi tere a mözsi civil ház is. 35
A Családsegítő Központban 2006. óta működik e-Magyarország Pont, heti húsz órában. Az ingyenes szolgáltatást az elmúlt években közel négyezren vették igénybe. A közhasznú zöldterületek aránya azonban viszonylag kevés, különösen igaz ez a játszóterekre. Tolnán több mint hatvan társadalmi egyesületet, alapítványt, illetve sportklubot tartanak nyilván. A civil szerveződések igen fontos szerepet töltenek be a helyi társadalomban, az önkormányzat számára is fontos a velük való együttműködés. A civil szervezetek támogatására az önkormányzat minden évben pályázati forrást biztosít. A civilek segítenek a város közössége szempontjából lényeges érdekek megfogalmazásában és egyeztetésében, a közösségi élet szervezésében. Tolnán 2007-ben hozták létre 23 helyi szervezet részvételével a Tolnai Civil Kerekasztalt, amelynek véleményét az önkormányzat több fontos döntés előtt kikéri. A civil szervezetek a szociális problémák enyhítésében is egyre tevékenyebbek, egy részük az egyházakkal együttműködve. Elsősorban nagyobb ünnepek előtt rendszeresek a különféle adománygyűjtő (élelmiszer, pénz, ruházat) akciók, rendezvények. Vannak szervezetek, amelyek alkalmanként ingyen ételt osztanak a rászorulók részére, vagy nehéz sorsú gyermekeknek szerveznek programot. Olyan civil szervezet is akad, amely az egész év során használt ruhát oszt az azt igénylőknek. A helyi közélet egyik jelentős fóruma az önkormányzat által kiadott havilap, a Tolnai Hírlap. Az önkormányzat ezen kívül támogatást biztosít a körzeti feladatokat ellátó szekszárdi székhelyű televízió működtetéséhez, a Tolnáról szóló híradások megjelentetéséhez. A városban jelentős számú roma, illetve német nemzetiségű polgár él. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 480-an vallották magukat Tolnán a helyi német nemzetiséghez tartozónak, míg 316-an cigány nemzetiségűnek. (A helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökének becslése szerint a roma lakosság tényleges száma a népszámlálási adat többszöröse.) A romák és nem romák együttélése hosszú időre nyúlik vissza a városban. Az együttélés során kisebbnagyobb súrlódások előfordulnak, de kifejezetten etnikai jellegű konfliktusok nincsenek.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen 1994. óta folyamatosan működik roma kisebbségi, nemzetiségi önkormányzat, amelynek működéséhez a települési önkormányzat támogatást biztosít költségvetésében. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésük szabályait megállapodásban rögzítik, amelyet minden évben felülvizsgálnak. A megállapodás szerint a települési önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz a szükséges helyiségeket. Emellett lehetővé teszik a nemzetiségi önkormányzat részére, hogy az önkormányzati intézményekben ingyenesen szervezhessenek rendezvényeket. A polgármesteri hivatalon keresztül biztosítják a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, illetve a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Mindezt a nemzetiségi önkormányzat elnökének szoros együttműködésével, iránymutatásával. A települési önkormányzat költségvetési koncepciója tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a koncepció tervezetét a nemzetiségi önkormányzat véleményezi.
36
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A városban magas a munkanélküliek száma
Közfoglalkoztatás folytatása. Munkahelyteremtő vállalkozások lehetőség szerinti támogatása. Helyi közlekedési lehetőségek javítása A mözsi háziorvosi körzet betöltésének elősegítése. A városi szintű szűrőprogramok, a helyben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások támogatása, az egészséges életmódot, a rendszeres testmozgási lehetőségek elősegítése Az előítéletesség mérséklése a helyi intézmények, a helyi média közreműködésével Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése további bérlakások kialakítására
A lakosság, különösen a mélyszegénységben élők egészségügyi állapota nem megfelelő
Erősek a romákkal kapcsolatos előítéletek Nem kielégítő lakhatási feltételek a mélyszegények körében
37
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Tolna lakosságszáma fokozatosan csökken, miközben a 65 év felettiek száma valamivel növekszik. A születések száma a vizsgált öt évben 2008-ban volt a legmagasabb, 2009-ben pedig a legalacsonyabb, Összegezve megállapítható, hogy egy évben jellemzően nagyjából 90-100 gyermek születik a városban. A halálozások száma is ingadozó volt a vizsgált időszakban, ugyanakkor az öt év adatait tekintve nagyjából stagnált, évente 130 körül. Míg a 2001-es népszámlálás során még nagyjából egyenlő volt a 0–14 éves és a 65 év feletti korosztály létszáma, addig 2012-ben több, mint ötszáz fő volt a létszámkülönbség az idősek javára. Ez az öregedési indexből is kitűnik, amely 2012-ben 133 százalékot mutatott, azaz Tolna városa elöregedő település. Mindez elvileg azt jelenti, hogy az idősebbek fokozottabb ellátására van szükség, ugyanakkor a lakosságszámhoz viszonyítva kevesebb gyermek miatt természetesen nem indokolt, hogy a fiatal korosztály kevesebb figyelmet kapjon.
Alább a gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciók és szabályozás néhány pontja található. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 38
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, Hátrányos helyzetű gyermekek köre: A hátrányos helyzet megállapításának kötelező eleme, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre legyen jogosult. Ez a feltétel azonban önmagában kevés. A következő három kritérium közül egynek még teljesülnie kell. Ezek a következők: - A szülő, vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége. (Ez a körülmény akkor áll fenn, ha a gyermeket együtt nevelő mind a két szülőről, illetve a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy családba fogadó gyámról-önkéntes nyilatkozat alapján-megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett.) - A szülő vagy családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága. (Ez a körülmény akkor áll fenn, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33.§-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a gyermekvédelmi kedvezmény időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy.) - A gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei. (Ez a körülmény akkor áll fenn, ha megállapítható, hogy a gyerek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakókörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek.) A halmozottan hátrányos helyzetűek köre: A halmozottan hátrányos helyzet kötelező eleme, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre legyen jogosult, és a fenti kritériumok közül legalább kettő fenn álljon. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és - nyugellátásban, - korhatár előtti ellátásban, - szolgálati járandóságban, - balettművészeti életjáradékban, - átmeneti bányászjáradékban, - időskorúak járadékában vagy 39
- olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki: - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá - gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és - akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít.
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
55
15
143
2009
52
12
126
2010
41
17
121
2011
50
23
130
2012
72
19
87
Forrás: TeIR, KSH Tstar
40
41
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
727
n.a.
13
n.a.
344
2009
704
n.a.
16
n.a.
270
2010
756
n.a.
24
n.a.
667
2011
661
n.a.
3
n.a.
387
2012
632
n.a.
5
n.a.
231
Ebből tartósan Kiegészítő gyermekvédelmi beteg fogyatékos kedvezményben gyermekek száma részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
42
43
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
106
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
0
2009
108
242
n.a.
365
n.a.
0
2010
119
274
n.a.
384
n.a.
0
2011
115
266
n.a.
348
n.a.
0
2012
109
281
n.a.
363
n.a.
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
44
A gyermekek veszélyeztetettségének leggyakoribb okai anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő, gyermeknevelési problémák, iskolai hiányzások, a gyermekeknél előforduló magatartás és teljesítményzavarok, családi konfliktusok, hivatalos ügyintézésben felmerülő nehézségek, életvezetési problémák, közüzemi tartozások. A védelembe vétel leginkább iskolai mulasztás, a gyermek magatartása, szülői kötelezettségek elmulasztása, higiénés problémák, családon belüli bántalmazás, szenvedélybetegség miatt történik. 2012. decemberben 87 veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván Tolnán. Az esetek mintegy hatvan százalékában magatartási, míg közel negyven százalékban anyagi okok miatt állt fenn a veszélyeztetettség. Tolna város közigazgatási területén 2012-ben 170 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket tartottak nyilván. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében 2012. augusztusban 613, novemberben 607 gyermek részesült egyszeri természetbeni támogatásban. A kedvezményben részesülő gyermekeket nevelő családok száma 330 volt, ebből a kiskorúakat egyedül nevelő szülők száma 129. A kedvezményre jogosult családok többsége egy, vagy kettő kiskorú gyermeket nevelt háztartásában. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatást 2012-ben 5 gyermek kapott. Óvodáztatási támogatásban összesen 96 gyermek részesült. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 2012. évben 231 személy, 726 esetben kapott. 220 alkalommal pénzbeli támogatással, 506 esetben utalvány formájában biztosították az ellátást. Étkezési térítési díj hozzájárulást 6 személy kapott.
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Tolna városában egy hivatalos szegregátum terület található, a mözsi településrészen, ahol a lakosság összetétele miatt az egész településhez viszonyítva egyébként is több a hátrányos helyzetű gyermek. A szegregátum terület korösszetételét tekintve fiatalabb a városi átlagnál, az ott élő 0-14 évesek aránya közel kétszerese annak. A mözsi iskolások mintegy húsz százaléka a szegregátum területen élt 2013-ban. A településen élő sajátos nevelési igényű gyerekeknek pedig mintegy 5 százaléka a szegregátum lakója. Az utóbbi években az átmenetileg nevelésbe vett gyerekek jelentős része is erről a területről került ki. Mindez utólag is egyértelműen indokolja az önkormányzat által megvalósított mözsi szociális városrehabilitációs projekt fontosságát.
45
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
4
105
2009
4
101
2010
4
103
2011
4
105
2012
4
100
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
46
4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
2008
5
0
2009
5
0
2010
7
0
2011
7
0
2012
21
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
A védőnői ellátást évek óta biztosítja az állam annak elősegítésére, hogy minden polgára, a lehető legkedvezőbb körülmények között egészségben, biztonságban, szeretetben foganhasson, születhessen, és nevelkedhessen. A védőnők fő célkitűzése az általuk gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme, megőrzése, fejlesztése. A védőnő feladata, hogy folyamatos megfigyelésre alapozva, legfőképpen tanácsadással és egészségneveléssel megelőzze az egészségkárosodások 47
kialakulását. Segítse az egyének, közösségek és az utódnemzedék zavartalan, harmonikus fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását, felfigyeljen a család életében bekövetkező kedvező, vagy kedvezőtlen változásokra. Gondozási tevékenységük a család minden tagjára kiterjed, de külön figyelmet fordítanak a várandós anyákra, a gyermekágyasokra és a 0-16 éves korosztályra. 2012-ben 572 családot gondoztak a védőnők. A várandósok száma 57 fő volt, a 0-6 éves gyerekeké 1807, a 6-18 évesek száma pedig 1090. Tolnán 2013. augusztusáig négy védőnő – egy iskolai és három területi – dolgozott. Az ellátandók száma azonban két körzetben meghaladta a kormányrendeletben előírtakat, ezért 2013. augusztusától az önkormányzat egy fővel növelte a védőnői létszámot. Így jelenleg egy iskolai és négy területi védőnő látja el a védőnői feladatokat a városban. A városban hosszú évek óta két gyermekorvos végzi az ellátást, felnőtt háziorvos gyermekeket nem lát el. Betöltetlen gyermekorvosi betöltetlen praxis nincs. Mindkét gyermekorvosi rendelő az egészségházban, a város központjában működik, ez a körülmény a város távolabbi pontjain, így a mözsi településrészen élők számára jelenthet kellemetlenséget, de érdemi problémát nem okoz a gyerekek ellátásában. 2012. december 15-én 87 veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván a városban. Ennek leggyakoribb okai anyagi természetűek, magatartásbeliek, illetve tankötelezettség mulasztás miattiak. 2012. év végén 35 védelembe vett kiskorút tartottak nyilván. Több, mint hetven százalékban a szülőnek felróható magatartás, mintegy húsz százalékban a gyermeknek felróható magatartás miatt. Tanköteles korú gyermek 50 tanórát meghaladó igazolatlan mulasztása esetén a gyermek védelembe vételének elrendelésére és az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére került sor. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén az iskoláztatási támogatás a pénzfelhasználási tervben foglaltak szerint természetben került kifizetésre. A 2012-es évben 7 gyermek esetében került sor az iskoláztatási támogatás felfüggesztésére. A Családsegítő Központban megbízási szerződéssel kéthetente napi 4 órában pszichológus dolgozik. A 2012es évben 41 személy vette igénybe az ingyenes pszichológiai tanácsadást, melyet általában oktatásinevelési intézmény, vagy családgondozó javaslatára lehet előzetes egyeztetés útján igénybe venni. A jogi tanácsadás esetében az ügyfelek számára a Jogpont Plusz Hálózat szolgáltatását közvetíti a Családsegítő Központ. 2012-ben 70 alkalommal vettek igénybe ilyen módon jogi segítséget. A jelzőrendszer tagjai jelzéseiket telefonos, illetve írásos formában juttatják el a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Esetkonferencia megszervezésére a 2012-es évben 4 gyermek esetében került sor. Legtöbb esetben az oktatási-nevelési intézmények felől érkezik jelzés. A Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztályának munkatársával szintén rendszeres a kapcsolata a Családsegítő Központnak. Közös családlátogatásra több esetben sor került. Pártfogói felügyelet ügyszáma 2012-ben a településen 21 fő volt. A leggyakrabban előforduló bűncselekmény a lopás, testi sértés. Szabálysértési eljárás lefolytatására a legtöbb esetben tankötelezettség mulasztás miatt került sor. Ideiglenes, gyermekotthonban történő elhelyezésre 2012-ben 8 alkalommal került sor. Az elhelyezésekre a gyermeknek felróható magatartás, szülői elhanyagolás, illetve bántalmazás miatt került sor. A 2012-es évben a 14 szakellátott gyermek 8 családból került ki. Tartós nevelt gyermek 1 fő volt. A Családsegítő Központ munkatársai a családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozását a törvényben előírt módon látják el. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a vér szerinti szülővel, részükre hivatalos ügyeik intézésében nyújtanak segítséget, illetve életvezetési, mentális tanácsadással segítjük elő a gyermek vérszerinti családjába történő visszahelyezését. A családjából kiemelt gyermek új gondozási helyén történő felkeresése minden esetben megtörténik. Szenvedélybeteg kiskorúval kapcsolatban 2012-ben 3 gyermek esetében kaptak jelzést, mind a három esetben a gyermekvédelembe vételének elrendelésére került sor. Két gyermek vállalta a RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálatnál az elterelést. 48
Szülő által történt fizikai bántalmazásra 3 gyerek esetében került sor. Egy esetben ideiglenes elhelyezésre, egy esetben védelembe vételi javaslatra és pszichológiai tanácsadásra került sor, a harmadik esetben Családok Átmeneti Otthonába távozott a szülő a gyermekeivel. Helyettes szülőhöz történő elhelyezés legutóbb 2001-ben történt, egy esetben, a feladatot igény esetén Tolnán két helyettes szülő tudja ellátni. A Gyermekjóléti Szolgálat prevenciós tevékenységét a Tolnai Háló Közalapítvány támogatásával látja el. A programok szervezését és lebonyolítását a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói végzik. A 2012-es évben számos programot szerveztek a szabadidő hasznos eltöltése, a csellengés, csavargás unalomból történő bűnelkövetés megelőzése érdekében. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítve az oktatási-nevelési intézmény gyermekvédelmi felelőseinek munkáját, havi egy alkalommal koordinációs értekezletet szervez.
49
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
5 Az óvoda telephelyeinek száma 2
Hány településről járnak be a gyermekek
400 Óvodai férőhelyek száma 16 Óvodai csoportok száma 6-tól 17-ig
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
augusztus utolsó hete A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Fő
Hiányzó létszám
35
0
35
0
1
0
16
0
5
0
Gyógypedagógusok létszáma
Dajka/gondozónő
Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
50
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2009
368
17
425
5
368
0
2010
386
17
425
5
386
0
2011
394
16
400
5
394
0
2012
381
16
400
5
381
0
2013
412
16
400
5
412
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
51
4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
111
107
109
52
2
381
0
3
2
6
0
11
0
0
0
0
0
0
17
28
52
25
24
146
16
10
19
9
8
62
székhely
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés A Wosinsky Mór Óvoda öt telephelyen működik a városban. Az óvoda nevelési, pedagógiai alapelvei közé tartozik, hogy a családokkal szorosan együttműködve segítik elő a különböző szociális háttérrel rendelkező gyerekek fejlődését, a másság tiszteletben tartásával. Vallják, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve cigány gyerekeknek is meg kell adni az esélyt arra, hogy ők is megismerhessék értékeiket, kultúrájukat, meg kell teremteni számukra a beilleszkedés lehetőségét. Az óvoda vállalja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket nagyobb mértékű differenciálással, a nem fogyatékos gyerekekkel együtt, önmagukhoz képest fejlesztik. Az óvodák területileg optimálisan helyezkednek el a városban, így arányosan biztosítható a gyermekek ellátása. A beiratkozásnál figyelembe veszik a gyerekek lakhelyét. Egyéb igényeket csak ezután tudnak mérlegelni.
52
Az óvodákban sok a hátrányos helyzetű gyermek, a 2012-13-as nevelési évben 146 hátrányos helyzetű és 62 halmozottan hátrányos helyzetű beíratott óvodás volt. Számos az egy keresetből, vagy segélyből élő család, ezek következménye a kilátástalanság, a reményvesztett családi közösség, melyeket a nem megfelelő életvitel, az egészségtelen táplálkozás is jellemez. Az óvodai telephelyek közül az Aprajafalva óvodába jár a legtöbb hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) kisded. Ez elsősorban annak tudható be, hogy ez az óvoda fekszik a mözsi szegregátum területhez és annak környékéhez a legközelebb, így az ott élő szülők ebbe az intézménybe viszik a gyerekeket. Az Aprajafalva óvodában működik egy városi szintű fejlesztő csoport. Ebben a csoportban minden fajta fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadnak, és azokat a problémás gyerekeket is, akiknek szülei ezt igénylik. A Pitypang óvoda korszerűsítésére és bővítésére az önkormányzat pályázati támogatást nyert 2013-ban. A 2014. februárjában kezdődött beruházás nyomán 16-ról 17-re bővül a városban levő óvodai csoportok száma, a korábbi egy helyett pedig immár két óvodai fejlesztőcsoport lesz Tolnán. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
405
381
786
504
64,1%
2011/2012
403
354
757
478
63,1%
2012/2013
393
354
747
468
62,7%
napközis tanulók száma
tanév
Forrás: TeIR, KSH Tstar
53
54
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
tanév
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
2010/2011
20
19
39
1
1
2
2011/2012
20
15
35
0
2012/2013
20
16
36
0
db
Forrás: TeIR, KSH Tstar
55
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
745
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
60
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
n.a.
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
270
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
85
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
56
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító
45
0
Szaktanítást végző tanítók száma
4
0
Szaktanítást végző tanárok száma
34
0
Gyógypedagógusok létszáma
4
0
Gyermekvédelmi felelős
2
0
4
0
Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
57
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév
fő
%
2010/2011
90
100
2011/2012
70
100
2012/2013
74
99
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
58
4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok
ISKOLA NEVE
2010
2011
2012
Országos kompetenciamérés eredménye
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
6. évfolyam
1531
1483
1527
1465
1498
1410
1472
8. évfolyam
1567
1583
1563
1577
1555
1445
1567
6. évfolyam
1514
1498
1522
1486
1496
1309
1489
8. évfolyam
1534
1622
1528
1601
1538
1499
1612
Forrás: Önkormányzati, intézményfenntartói, tankerületi adatok A 2013-ban állami fenntartásba került korábbi önkormányzati fenntartású tolnai Wosinsky Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (WMÁI) öt telephelyen működik. Beiskolázási körzete Tolna teljes közigazgatási területe (illetve a szomszédos Fácánkert község.) A környező településekhez képest Tolnán alacsonyabb a hátrányos (HH), illetve halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) iskolások száma. Ugyanakkor a telephelyek közötti megoszlásuk különbözik. Összességében a tolnai általános iskolások mintegy harmada hátrányos helyzetű, tíz százalék alatti a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya. Az általános iskolai tanulók hátrányos helyzete tükröződik az általános iskolai lemorzsolódási számokban, illetve a továbbtanulási adatokban is. A 2013-13-as tanévben például a WMÁI teljes tanulói létszámát tekintve az országos átlagot minimálisan meghaladó volt az évfolyamismétlők aránya (2,2 százalék), addig a HH-s diákok 3,6 százalékának, míg a HHH-s tanulók közel 8 százalékának évet kellett ismételnie. A gimnáziumba továbbtanulók száma a WMÁI-ban a 2012-13-as tanévben 23 volt, közöttük 5 hátrányos helyzetű diák volt, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek pedig egyáltalán nem ment tovább gimnáziumba. A szakközépiskolában továbbtanuló 26 diák között 8 volt hátrányos helyzetű, HHH-s diák egy sem. Szakiskolai képzésbe az iskola akkori nyolcadikosai közül 13-an kerültek be, közülük 7 HH-s és 3 HHH-s. Az egyházi fenntartású, a város központjában fekvő Szent Mór Katolikus Általános Iskolába a 2012-13-as tanévben 107 tanuló járt. Ezen diákok között nagyobb arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű gyerekek: a 2012-13-as tanévben 47 HH-s és 31 HHH-s gyermek járt az egyházi iskolába. A Tolnán élő cigányság jelentős része Mözs településrészen lakik, a mözsi iskolában ott jóval magasabb a HH-s és a HHH-s tanulók létszáma az alsó tagozaton, mint a többi alsós telephelyen. Ez az aránytalanság a felső tagozatban változik, miután a mözsi iskolában megszűnt a felső tagozat, a mözsi felsős tanulókat másik két tolnai telephelyen tanulnak. A mözsi iskola felső tagozatának megszűnése után ugyanakkor megfigyelhetővé vált, hogy az ottani cigány gyermekek zömmel az iskola Bartók Béla utcai telephelyén folytatják tanulmányaikat – a saját választásuk alapján. Így viszont a két tolnai felsős telephely között folyamatosan nő a hátrányos helyzetűek aránytalansága. Megnyugtató megoldást, az aránytalanság megszűnését az jelenthetné, ha megvalósulhatna a felső tagozat évek óta tervezett egy helyre történő összevonása. Ehhez azonban jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő épület. Bár az önkormányzat korábban pályázott iskolaépítésre, egyelőre nem járt sikerrel.
59
A tolnai Sztárai Mihály Gimnáziumban – ahol hatosztályos képzés is van – a 2013-14-es tanévben nem tanul halmozottan hátrányos helyzetű diák. (A hatosztályos képzésre jellemzően a jobb képességű diákok jelentkeznek, így az általános iskolai 7-8. osztályokban általában kevesebb a jó képességű tanuló.) A gimnáziumban tanulók kétharmada az elmúlt években felsőoktatási intézményben tanult tovább, kisebb része felsőfokú OKJ-s képzést választott, ill. nem tanult tovább. Nincs jelentős különbség a HH-s illetve a HHH-s tanulók továbbtanulási arányát tekintve, hiszen ez a létszám a gimnáziumban amúgy is alacsony. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya a WMÁI-ban 5,5 százalék, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeké 13,9 százalék. A tolnai iskolákban semmilyen formában nem jelenik meg a szegregált oktatás. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja mellett a sajátos nevelési igényű tanulókat is integráltan fejlesztik az iskolák. A településről csak a súlyosan fogyatékosnak minősített gyerekek járnak speciális iskolába. Értelmi fogyatékos tanulók a WMÁI-ba a szakmai alapdokumentum alapján nem járhatnak. Alapfokú művészetoktatás a tolnai általános iskola művészeti tagintézményében folyik, zeneművészeti ágon. A zeneiskolán kívül a Táltos tehetséggondozó program keretén belül zajlik még színjátszás a WMÁIban. Ezen tanulók közül többben HH-s illetve HHH-s diákok. A tolnai általános iskolai telephelyeken – a köznevelési törvény előírása alapján is – mindenütt működik napközi. A szociálisan rászoruló tanulók nagy számban veszik igénybe a napközis foglalkozásokat, hiszen sokuknak otthon nincs lehetősége a másnapi felkészülésre, nincs, aki segítsen nekik a tanulásban. Ezeken a foglalkozásokon lehetőség nyílik a hozott otthoni szociális viszonyok kompenzálására, a hátrányok enyhítésére. A szakkörök sikeres tevékenységei az iskolának, színterei a tehetségek kibontakoztatásának, melyek minden tanulónak a rendelkezésére állnak. A szakköri lehetőségek igénybevételével a tanulók legalább fele él. A szakkörre járó gyermekeknek megközelítően a fele a HH-s kategóriába tartozik. Iskolai nyári táborozáson is részt vehetnek a tolnai általános iskolások. A táborozás költsége viszonylag magas, a tolnai önkormányzat a táborozás költségének felét átvállalja, így hátrányos helyzetű gyerekek is eljuthatnak ilyen programokra. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében létrehozott Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogramban a gimnáziumból 3, az általános iskolából 9 diák vesz részt. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A hátrányos helyzetű létből, a generációkon át öröklődő mélyszegénységből történő kitörés nehézsége Magas a külön fejlesztésre szoruló, jellemzően hátrányos helyzetű óvodások száma A két általános iskolai felső tagozatban aránytalan a hátrányos helyzetű tanulók megoszlása Sok a csellengő, hátrányos helyzetű kiskamasz, hiányzik egy közösségi tér
Fejlesztő programok, ösztöndíj lehetőségek támogatása
A városi játszóterek állaga leromlott
Újabb fejlesztő csoport létrehozása a Pitypang óvodában A felső tagozatok egy helyre történő összevonása pályázati támogatással A 12-14 éves korosztály számára létrehozandó közösségi tér megvalósítására pályázati lehetőségek felkutatása Új, szabványos játszótér kialakítása
60
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 4200 4173 2009 3261 4143 2010 4145 4121 2011 4130 4085 2012 4018 4059 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
férfiak
nők
férfiak
nők
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
338 399 304 281 325
337 361 306 323 298
61
A nyilvántartott álláskeresők között a vizsgált időszakban mindegyik évben kevesebb volt a nők száma és aránya, mint a férfiaké. Jóllehet a 15-64 éves, gazdaságilag aktív korosztályban a férfiak valamivel népesebb csoportot képviselnek. A pályakezdő álláskeresők esetében ugyancsak valamivel kedvezőbb a nők helyzete. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a legalább általános iskolát végzettek között a nők száma meghaladja a férfiakét. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők létszáma viszont nagyobb a férfiakénál. A közfoglalkoztatásban nagyjából hasonló a nők és a férfiak foglalkoztatása. 2013-ban 93 nő és 101 férfi jutott ilyen módon munkához. A valamennyi nyilvántartott álláskeresőnek nagyjából a fele tartósan, 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli. Ebben a csoportban jellemzően a nők vannak hátrányosabb helyzetben a férfiakhoz képest, a vizsgált időszakban Tolnán egy év kivételével mintegy 10-20 százalékkal is meghaladta a tartósan munkanélküli nők száma a férfiakét. A foglalkoztatás területén a munkaügyi szervezet törekedik a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok pozitív diszkriminációjára. Közöttük vannak a kisgyermeket nevelő nők is. A nők a városban elsősorban az intézményeknél töltenek be vezető pozíciókat. Nő áll a tolnai járási hivatal, a tolnai tankerület, a tolnai polgármesteri hivatal élén, mint ahogy nő igazgatja a tolnai gimnáziumot, az általános iskolát, az egyházi iskolát, az óvodát és a Családsegítő Központot is. A városban működő húsz legtöbb helyi adót befizető vállalkozás közül hármat irányít nő. 5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A településen az 1990-es évek elejétől nem működik bölcsődei szolgáltatás. Ennek szerepét részlegesen családi napközik vették át. 2009. november 30-tól a Törpi Tanya Alapítvány, 2012. februártól a Csodavár Egyesület, 2011. november végétől a Tolnai Duna Vízisport- és Turisztikai Nonprofit Kft. által működtetetett Vízicsibe családi napközi fogadja a másutt napközbeni ellátást igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb (elsősorban bölcsődés korú) gyermekeket, akik számára az adott ellátás keretében életkoruknak megfelelő ellátást, nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást biztosítanak. A tolnai önkormányzat a Törpi Tanya és a Csodavár családi napközijének működését – a tényleges gyereklétszám alapján – évek óta anyagilag támogatja, ezzel is könnyítve a szolgáltatást igénybe vevő családok terheit. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, az anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben levő várandós anyákra, gyermekágyasokra fokozott figyelmet fordítanak. A gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását, például családlátogatások során már várandós korban megkezdik. 62
A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyáknak hivatalos ügyeik intézésében és életvezetési tanácsadásban nyújt segítséget. Szükség szerint természetbeni adományokkal segítik a családgondozók a kismamát. Fiatalkorú kismamánál a gyámhatóság felé is jelzéssel élnek a szükséges intézkedések megtétele céljából (méhmagzat gondnok, gyám kirendelés). 2012-ben kiskorú anya miatti intézkedés négy esetben történt, várandós anya szociális válsághelyzete miatt öt esetben. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Családon belüli erőszak esetén sok családdal kerülnek kapcsolatba a Családsegítő Központ munkatársai a rendőrség által bevezetett adatlapos jelzési rendszer alapján is. Az adatlap beérkezése után az érintett családdal minden esetben felveszik a kapcsolatot, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a családon belüli erőszakban gyermek nem érintett, a családsegítő szolgálat teszi meg a szükséges intézkedést, amely lehet egyéni esetkezelés, jogi segítségnyújtás, illetve hatósági intézkedés. Amennyiben gyermek is érintett a családon belüli erőszakban, a gyermekjóléti szolgálat intézkedik, amely szükség szerint lehet egyéni esetkezelés, alapellátás és védelembe vétel. 2012-ben 31 család esetében élt jelzéssel a rendőrség a családsegítő központ felé. A jelzett esetek közül öt családban nevelkedett gyermek, egy család esetében védelembe vételre, egy esetben az anya és gyermekeinek családok átmeneti otthonában történő elhelyezésre került sor. Egy esetben a szülők rendezték a konfliktusukat, két esetben pedig pszichológiai tanácsadást vettek igénybe a felek. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások közé tartoznak a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásai, a családok átmeneti otthona, a helyettes szülői szolgálat, a hajléktalanszálló igénybevétele, illetve rendelkezésre áll az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, amelynek révén az érintettek biztonsága érdekében anonim elhelyezést lehet igénybe venni. Tolnán sem önkormányzati, sem más fenntartású anyaotthon nem működik, de környékbeli településeken megoldható az anyaotthoni elhelyezés. A városban évente jellemzően 0-5 olyan eset fordul elő, amikor szükség van ilyen segítségre. A város 50 kilométeres körzetén belül Szekszárdon működik családok átmeneti otthona, ahová – elsősorban családon belüli erőszak miatt – krízishelyzetbe került anyát gyermekével együtt el tudják helyezni. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év Férfi
Nő
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Férfi
Nő
Közgyűlések tagjai
Férfi
Nő
2008 14 4 2009 14 4 2010 8 3 2011 8 3 2012 8 3 Forrás: Helyi adatgyűjtés A város képviselő-testületében hagyományosan többségben vannak a férfiak, de a testületnek mindig is voltak nő tagjai. A 2006-2010-es önkormányzati ciklusban a 12 férfi mellett 4 nő képviselő volt. A 20102014-es ciklusban az arány javult a nők javára: a 11 tagú döntéshozói grémiumban a nyolc férfi mellett 3 nő van, akik már a többedik ciklusban nyerték el egyéni körzetükben a választók bizalmát. Egyikük immár két ciklus óta a város alpolgármestere. Rajtuk kívül – nem megválasztott képviselőként – a mözsi alpolgármester is hölgy. A német, illetve a roma nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületében egyaránt 2-2 nő foglal helyet. 63
A civil szervezetek, alapítványok vezetőinek mintegy fele nő (közel harmincan). A három önkormányzati alapítvány kuratóriumainak elnökei közül kettő tartozik a szebbik nemhez. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A gyermekgondozási ellátásban részesülő, vagy abból visszatérő munkanélküli nők foglalkoztatása az egyik jelentős probléma Tolna városában is. Ezen terület fejlesztését célozta az a tolnai Zafír Alapítvány által indított, 2008-ban befejeződött másfél éves, „NŐCIK” elnevezésű pályázati projekt, amely gyermekgondozási ellátásban részesülő vagy abból visszatérő, legalább középfokú végzettségű, gyermeket nevelő munkanélküli nők, főként a non-profit szektorban történő foglalkoztatását segítette elő, az egyéni szükségletekre alapozott, folyamatos pszicho-szociális támogatás és tanácsadói szolgálat mellett, a személyiség fejlesztésére irányuló tréningek és képzés által. Ugyancsak a Zafír Alapítvány valósított meg egy nőket is érintő pályázati projektet, A családi élet kultúrájának fejlesztése címmel. A projekt célja volt, hogy csökkenjen a családon belüli kezeletlen konfliktusok és a válások száma, fejlődjön a nevelési kultúra, tisztázódjanak a nagycsaládon belüli, a generációk közötti szerepek és erősödjön egymás jogainak tiszteletben tartása. A másfél éves projekt 2013. decemberében zárult. A helyi nagycsaládos egyesület fontos segítséget nyújt a (több)gyermekes nőknek, anyáknak, elsősorban a civil szervezet közösségi programjai révén. A városi könyvtárban rendszeresen tartanak zenés, játékos fejlesztő programokat kisgyermekes anyák és gyermekeik részére. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A kisgyermeket nevelő nők munkavállalási lehetőségei gyakran nem megfelelőek
A családi napközik fejlesztése, önkormányzati támogatásának fenntartása. A nők foglalkoztatását segítő programok támogatása A családon belüli erőszak potenciális áldozatainak felvilágosítása, együttműködve a Családsegítő Központ szakembereivel és a rendőri szervekkel A nők társadalmi szerepével kapcsolatos berögzült sztereotípiák oldása, felvilágosító programok és a helyi média közreműködésével Járdaépítés, járdafelújítás a legforgalmasabb szakaszokon
A családon belüli erőszak eseteinek száma nagy, jóval magasabb, mint amennyi eset ismertté válik A női egyenjogúság elve az élet számos területén nem érvényesül Nehéz a babakocsival való közlekedés egyes járdaszakaszok rossz állapota miatt, a városközpontban is
64
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A város lakosságának 25 százaléka tartozott a 60 év feletti korosztályhoz 20102-ben. A 64 év felettiek pedig az összlakosság 18 százalékát tették ki. Amint azt már fentebb bemutattuk, Tolna összlakosságszáma az utóbbi években fokozatosan csökken, miközben a 65 év felettiek száma növekszik. A halálozások száma évente ingadozik, ugyanakkor a vizsgált öt éves időszak adatait tekintve nagyjából stagnált, évente 130 körül alakult. Míg a 2001-es népszámlálás során még nagyjából egyenlő volt a 0–14 éves és a 65 év feletti korosztály létszáma, addig 2012-ben több, mint ötszáz fő volt a létszámkülönbség az idősek javára. Ez az öregedési indexből is kitűnik, amely 2012-ben 133 százalékot mutatott, azaz Tolna városa elöregedő település. Az idős korosztályban a nemek aránya változik a kor előrehaladtával. A 18-59 éves korosztályban 2012-ben szinte teljesen megegyezett a férfiak és a nők aránya. A 60-64 éves korosztályban azonban már 53-47 százalékos volt az arány a nők javára, míg a 65 év felettiek között 61 százalék volt a nő, a 39 százalék férfi mellett. Az, hogy a város lakói közül nagyjából minden negyedik ember idős, illetve, hogy arányuk fokozatosan emelkedik, természetesen következik az is, hogy a városnak fokozott figyelmet kell fordítania erre a több tekintetben kiszolgáltatott helyzetben levő korosztályra is. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 2009 2010 2011 2012
1649 1637 1636 1607 1575
2400 2386 2321 2314 2289
4049 4023 3957 3921 3864
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében az alábbi nyugdíjszolgáltatások járnak 2014-ben: 65
saját jogú nyugellátások: - az öregségi nyugdíj (ide értve a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíját), - a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék (az ellátás megállapítására 2012. január 1-jétől nincs lehetőség, de az ellátást a határozatban megjelölt időpontig tovább folyósítják). hozzátartozói nyugellátások: - az özvegyi nyugdíj, - az árvaellátás, - a szülői nyugdíj, - a baleseti hozzátartozói nyugellátások, - az özvegyi járadék. A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy legalább a várható élettartam emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. A korhatáremelés születési évjáratonként 6 hónapos fokozatos emeléssel valósul meg: például az 1952-ben születettek öregségi nyugdíjkorhatára 62,5 év, ők 2014. II. félév–2015. I. félévben lesznek jogosultak öregségi nyugdíjra. Az 1953-ban születettnél már 63 év a korhatár, ők 2016.ban lesznek nyugdíjra jogosultak. A 65 éves nyugdíjkorhatár elsőként az 1957-es születésűekre lesz érvényes, 2022-ben. A versenyszféráéban az öregségi nyugdíjban részesülők korlátozás nélkül dolgozhatnak, természetesen a járulékokat ezen munkavégzés után is be kell fizetni. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását azonban szüneteltetni kell, ha a keresőtevékenységből származó éves jövedelme az adott év első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2014-ben 1.827.000 forint) meghaladja. 2013. július 1-jétől az öregségi nyugdíj (korhatár előtti ellátás) folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében folyósított ellátás az időskorúak járadéka, amely a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező időskorúak részére nyújtott támogatás. Az ellátás havi összege a nyugdíjminimum (2014-ben 28.500 forint) 80 százaléka, ha a rászorult közös háztartásban él élettársával; 95 százaléka, ha egyedül él, és fiatalabb 75 évesnél; 130 százaléka, ha egyedülálló és 75 évesnél idősebb. Tolnán a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma négyezer fő körül alakul, az utóbbi években némileg csökkent. Az ilyen ellátásban részesülők száma jóval meghaladja az időskorúakét, így feltételezhető, hogy az idősek túlnyomó többsége részesül – természetesen eltérő összegű – nyugdíjban. Ezt jelzi azt is, hogy időskorúak járadékát évente tíznél kevesebb idős embernek folyósítottak a városban. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A társadalom elöregedése egyre nagyobb kihívást jelent. Az öregedő társadalom problémájának kezelése különösen a nyugdíjrendszer fenntartása miatt vált sürgető problémává, az aktív munkával eltöltött életszakasz meghosszabbítása pedig kiemelten fontos feladattá, egész Európában. Ennek ellenére tapasztalható, hogy a munkaadók, illetve a munkavállalók a mielőbbi nyugdíjba vonulásra ösztönöznek, illetve törekednek. Ehhez az is hozzájárul, hogy a foglalkoztatási viszonyok bizonytalansága, a fenyegető munkanélküliség miatt a nyugdíjazásra sokan egyfajta anyagi menedékként tekintenek. A 2011-12-es tolnai foglalkoztatottsági adatok alapján megállapítható, hogy a 61 év felettiek között elvétve akadt munkanélküli, ezen korosztály zöme minden bizonnyal már nyugdíjba vonult. Az 50 év feletti álláskeresők azonban az összes munkanélküli nagyjából 20 százalékát tették ki. Arra nincs adat, hogy közülük mennyien veszítették el a munkájukat 50 éves koruk után. A 2013-as tolnai közfoglalkoztatás számai alapján az összes közfoglalkoztatott 10 százaléka 55 év feletti volt. 66
Tény, hogy az 50 feletti munkavállalók elhelyezkedési esélyei jóval rosszabbak a fiatalabb korosztályokénál. Ehhez hozzájárulhat, hogy az idősebb munkavállaló nem megfelelően képzett, vagy éppen ellenkezőleg, túlképzett egy adott állás betöltéséhez. Az idősebb generációhoz tartozók emellett általában kevésbé rugalmasak, kevesebben beszélnek idegen nyelveket, informatikai ismereteik is általában korlátozottabbak, mint a fiatalabbaké. A munkáltatók mindenesetre nem jelölhetnek meg külön igényt az általuk alkalmazni kívánt munkavállalók életkorára sem. Ezzel együtt a városban is minden bizonnyal előfordul hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén az idősebb munkavállalók kárára. A helyi munkaügyi kirendeltség ugyanakkor pozitív diszkriminációt alkalmaz több, a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű csoport, köztük az 50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek javítására. A pozitív megkülönböztetés jellemzően képzési programok révén, illetve a munkáltatóknak nyújtott foglalkoztatási támogatással valósul meg. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 2012
fő 1965 2033 2037 2029 2106
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 32 34 31 36 38
% 2% 2% 2% 2% 2%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
67
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
3 4 6 6 5
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A Családsegítő Központ házi segítségnyújtást biztosít az önálló életvitel fenntartása, az elmagányosodás következményeinek megelőzése érdekében az ellátást igénylő lakásán, lakókörnyezetében. A házi gondozó segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénylő hozzájusson a szükséglete szerinti fizikai, mentális, szociális ellátáshoz saját környezetében életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével. Házi segítségnyújtásban 2012-ben 23 fő részesült a városban. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, hogy a szociálisan rászoruló idős emberek részére megfelelő ellátást nyújtson, biztosítsa a biztonságos életvitel feltételeit. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében történik a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes 65 év feletti időskorúak vagy betegek, fogyatékosok részére a felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából ellátás nyújtása. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 2012-ben 38 fő részesült. A városban összesen 24 riasztás volt, 12 esetben nyújtottak segítséget a gondozónők, 5 esetben téves, 7 alkalommal teszt riasztás történt. A segélyhívások elsősorban betegség, illetve elesés miatt történtek. A készülékekkel kapcsolatos igényeket folyamatosan nyomon követik. A készülékre várakozók az elmúlt időszakban néhány hét, esetleg néhány hónap alatt jutottak hozzá, mert költözés, idősek otthonába történő felvétel, kórházba kerülés miatt folyamatosan szabadulnak fel segélyhívók. Az étkeztetés keretén belül napi egyszeri meleg ételt kapnak azok a szociálisan rászorultak, akik koruk, szociális körülményeik, egészségi állapotuk miatt önmaguknak illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek ezt biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A 2012-es évben 83 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást. Közülük 48 embernek házhoz szállították az ebédet. A nappali ellátást a tolnai és a mözsi idősek klubjában biztosítják a rászorultaknak, ez fizikai, mentális, és orvosi ellátást is jelent, otthonosan kialakított környezetben. 2012-ben 35 állandó tagja volt a két idősek klubjának. 68
Tolnán 42 férőhelyes idősek otthona működik. A bentlakásos intézmény ápolást, gondozást nyújt azoknak, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték, szociális és egészségi állapotuk folyamatos gondozást igényel, de tartós kórházi kezelésre nem szorulnak. A gondozási tevékenység olyan fizikai, mentális, életvezetési, egészségügyi ellátást jelent, amellyel az otthon lakóit szociális, testi, szellemi állapotuknak megfelelő egyéni bánásmódban részesítik. Az intézmény célja az ott élők életkörülményeinek javítása, életminőségük növelése. Az otthon térítési díja 2014-ben havi 93 ezer forint/fő volt. Az intézmény iránt nagy az igény, hosszú a várólista. Az egészségügyi alapellátás mellett a betegeket helyi magánrendelések is várják, egyebek mellett fogászat, ortopédia, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, fejfájás ambulancia, és különféle természetgyógyászati ellátások. Az önkormányzat önként vállalt feladatként biztosítja kislabor (vérvétel), fizioterápiás ellátás, illetve dietetikus tanácsadó működését a városban, csekély térítési díj ellenében. Ezen szolgáltatásokat javarészt az idősek érdekében hívták életre, mivel igénybevételükhöz nem kell a megyeszékhelyre utazniuk a szépkorúaknak. Ugyanakkor a 65 év feletti ingyenes közösségi közlekedési lehetőség miatt azon időskorúak közül, akiknek egészségi állapota azt lehetővé teszi, sokan mégis az utazást és a térítésmentes egészségügyi szolgáltatást választják. A városban évente egy alkalommal ingyenes nőgyógyászati rákszűrést végeznek. Az évente megrendezett Egész-ség Hónap keretében is vannak szűrővizsgálatok. Évente egy-két alkalommal szemészeti és hallásvizsgálatot is tartanak. A helyi „bio-boltokban” különböző térítéses vizsgálatokra van lehetőség. A városban a helyi közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés jellemzően mindenki, így az idősek számára is biztosított. Az idősebb korosztály tagjai élnek is a lehetőségekkel, a kulturális és a közéletben is igen aktívan vesz részt ez a korosztály. A legtöbb helyi szervezésű kulturális jellegű rendezvény ingyenes. Általánosságban elmondható, hogy az ilyen jellegű programok résztvevői jelentős számban az idősek közül kerülnek ki, akik nem csak passzív résztvevőként, hanem közreműködőként is megjelennek a különféle rendezvényeken. Elsősorban a nehezebben mozgó időseknek problémát okozott ugyanakkor, hogy a Bezerédj szabadidőközpont jelenleg kiesik a helyi tömegközlekedési rendszerből. A lift nélküli, kétemeletes épületben pedig ugyancsak gondot jelentett a lépcsőzés. A városközpont megnyílt kiállítási helyszín, a Tolnai Galéria azonban ezt a problémát orvosolta. A Bezerédj szabadidőközpont által rendezett kiállítások látogatóinak legalább egyharmada az idősek korosztályához tartozik. Csakúgy, mint a településen lebonyolított ingyenes – elsősorban helyi művészeti csoportok fellépésével zajló – koncertek, hangversenyek, valamint az ismeretterjesztő előadások publikuma is. Az önkormányzat által támogatott városi nagyrendezvényeken – többek között a Város Napja, Bárka Fesztivál, Mözsi Falunap – szintén szívesen részt vesznek, illetve működnek közre a nyugdíjasok. Akadnak kifejezetten, vagy elsősorban a szépkorúak számára rendezett városi programok is: minden évben megrendezik az idősek napját, illetve az elszármazottak találkozóját. És van olyan városi esemény is, amelyet hagyományosan az időskorúak szerveznek: ilyen az augusztus 20-i aratófelvonulás, amelyet a Tolnai Nyugdíjas Szabadidő Klub bonyolít le. A városban négy, kimondottan időskorúakat tömörítő civil szervezet működik: a Tolna Városi Nyugdíjas Érdekszövetség, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolnai Városi Szervezete, a Mözsi Nyugdíjas Klub és a már említett Tolnai Nyugdíjas Szabadidő Klub. Ezek a szervezetek a város legnagyobb és legaktívabb tagságával rendelkező civil szervezetei közé tartoznak. Emellett számos, zömében nyugdíjas korú tagot tömörítő egyesület tevékenykedik a településen, például a Katolikus Karitász, a helyi Vöröskereszt alapszervezet, a Tolnai Öregdiák Egyesület, vagy a Német Nemzetiségi Baráti Kör. Az idősebb korosztályok informatikai jártassága tudása objektív okok miatt szerényebb a fiatalabbakéhoz képest. A 65 év feletti korosztály helyi becslések szerint mintegy húsz százaléka tudja alkalmazni a számítógépet, az ennél fiatalabbak jóval tájékozottabbak, közel háromnegyedük rendelkezik informatikai ismerettel. A városban évekkel korábban zajlott már szervezett informatikai képzés idősek részére, pályázati támogatással. Jelenleg is zajlik egy alapfokú számítógépes ismeretek megszerzését, az internet használatát segítő tanfolyam a városi könyvtárban, idősek részére. 69
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősek sajátos igényeinek kielégítését célzó programokat jellemzően a helyi civil szervezetek valósítják meg, amely tevékenységükhöz az önkormányzat támogatást nyújthat, a civilek számára évente biztosított pályázati keretből. A Tolna Városi Nyugdíjas Érdekszövetség tevékenységi köréhez tartozik egyebek mellett a különféle szociális kérelmekkel kapcsolatos ügyintézésben való segítségnyújtás, kedvezményes üdülések, gyógyászati lehetőségek igénybevételének segítése, különféle kulturális programok, kirándulások szervezése, vagy például a beteg tagok rendszeres látogatása, élelmiszercsomaggal való ellátása. Az idősek biztonságérzetének növelését és életkörülményeinek javítását célozza a tolnai polgárőrség azon vállalása, amelynek lényege, hogy a polgárőrök járőrözéseik során rendszeresen felkeresik az azt igénylő idős, jellemzően egyedül élő, segítségre szoruló időseket, jelenlétükkel megnyugtatják őket és akár kisebb házi munkák elvégzésében is segítenek nekik. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az idősek jelentős részének egészségi állapota nem megfelelő
Szűrőprogramok folytatása, helyi egészségügyi szolgáltatások köre bővítésének elősegítése, egészségmegőrző és betegségmegelőző programok népszerűsítése Bűnmegelőzési, áldozatsegítő programok támogatása a rendőrség és a polgárőrség bevonásával, figyelemfelhívás a helyi média segítségével Az egyedül élő idősek intézményi, illetve civil közreműködéssel történő további segítése, közösségi programok bővítése
Sokan válnak erőszakos, vagy „trükkös” bűncselekmények áldozatává
A magányos, a külvilággal kapcsolatot alig tartó idősek aránya magas
70
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló az, aki fogyatékosnak elismert, vagy elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló az, aki rehabilitációs ellátásban részesül, illetve, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
291
n. a.
2009
274
n.a.
2010
249
n.a.
2011
829
n.a.
2012
793
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar
71
Tolnán hagyománya van a fogyatékkal élők, illetve megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának. Az 1990-2000-es években például több, mint száz ilyen dolgozója volt egy szövödével, varrodával, bolttal, szerelőműhellyel is rendelkező helyi cégnek. Ez a társaság azonban 2009-ben megszűnt. Jelenleg 18, valamilyen fogyatékossággal rendelkező helybéli dolgozik egy tolnai varrodában. Egy másik, elsősorban virágkötéssel foglalkozó tolnai vállalkozás megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat, ahogy az önkormányzat is munkát biztosít két ilyen dolgozónak a polgármesteri hivatalban. Arra is van példa, hogy nagyobb helyi ipari üzemben integráltan dolgozik fogyatékossággal élő munkavállaló, de ez nem általános. Hátrányt jelent, hogy míg korábban sokan dolgoztak nyolc órában, ma már gyakorlatilag mindenkit csak napi négy órában foglalkoztatnak, ami értelemszerűen a kereseti lehetőségeket is erősen behatárolja. A hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén nem jellemző a városban. Ugyanakkor előfordult olyan eset, hogy ugyanazt a fogyatékkal élő embert a Tolnán működő kereskedelmi egység a fogyatékossága miatt nem alkalmazta, az ugyanazon lánchoz tartozó paksi egység viszont igen. Ráadásul ott megkülönböztetett figyelemmel segítették a beilleszkedését.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A város területén nem áll rendelkezésre kifejezetten a fogyatékkal önálló életvitelét segítő intézmény, szolgáltatás. Támogató szolgálat Tolnához legközelebb Szekszárdon működik. Nappali ellátás szintén nincs a városban, de elenyésző az ilyen jellegű igény. Ez utóbbi szolgáltatás legközelebb Szekszárdon, illetve Decsen érhető el. Ugyanakkor a tolnai idősek otthonában számos mozgáskorlátozott idős embert gondoznak, ahogy a két idősek napközijébe is járnak fogyatékkal élők. A rokkantnyugdíj rendszer átalakítása után az állami pénzbeli és természetbeni ellátások szűkültek, a feltételek szigorodtak. A gyakori jogszabályváltozásokat a fogyatékkal élők problémásnak ítélik. A fogyatékossági támogatás 2014-ben havi 19.968, illetve 24.576 forintra emelkedett. A korábbi rokkant nyugdíj helyett rehabilitációs ellátást, illetve ideiglenesen rehabilitációs járadékot kaphatnak az érintettek. A közlekedési kedvezmény a jogszabályváltozások nyomán csökkent. Korábban a gépjárműadót nem kellett megfizetniük a fogyatékkal élőknek, jelenleg az adó egy részét már meg kell fizetni. Az ingyenes parkolási kártyát azok igényelhetik, akiknek egészsége legalább 40 százalékban károsodott. Nehezebbé vált a gépkocsi vásárlása is mozgássérültek számára. Új autó vásárlására (Suzuki) 900 ezer forint állami támogatást lehet igénybe venni, használt autóra pedig 600 ezer forintot. Ám a használt autó nem lehet idősebb 5 évesnél. 72
A lakások akadálymentesítésére továbbra is 150 ezer forint támogatás igényelhető, ennek is feltétele a legalább 40 százalékos mértékű rokkantság. A lakás akadálymentesítés ügyintézése azonban nehezebbé vált az érintettek szerint. Az önkormányzat által biztosított szociális alapellátásokat – étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés – természetesen a fogyatékkal élők is igénybe veszik. Arról azonban nincs kimutatás, hogy közülük mennyi a fogyatékkal élő. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A városban az akadálymentesítés gyakorlatilag csak a mozgássérültekre, kerekesszékkel közlekedők igényeinek kiszolgálására alkalmas, ami a gyakorlatban a bejáratokhoz a rámpaépítést, kapaszkodók felszerelését, mozgássérült mosdó, illetve mozgássérült parkoló kialakítását jelenti. Nincs azonban a településen olyan épület, ahol vakvezető sáv, vagy indukciós hurok segítené a látás-, illetve halláskárosultakat. Az önkormányzati épületek közül a városháza, a családsegítő központ, a felújított mözsi művelődési ház, a Garay utcai orvosi rendelők akadálymentesítettek a mozgáskorlátozottak számára. A mozgássérültek által is használt civil házban az akadálymentesítés részlegesen megoldott. Az újonnan épült tolnai egészségház szintén akadálymentesített, ott a városban egyedülálló módon lift is működik. Akadálymentesített a tolnai postahivatal, két bankfiók és a két nagyobb tolnai bevásárlóközpont. Utóbbiaknál többször előfordul, hogy a mozgássérült parkolókat egészséges emberek járművei foglalják el. A három tolnai gyógyszertár közül csak egybe lehet bejutni kerekesszékkel. A tömegközlekedést illetően a mözsi vasútállomáson történt néhány évvel ezelőtti fejlesztés nyomán a peront úgy alakították ki, hogy ott mozgássérültek, kerekesszékkel közlekedők is fel tudjanak szállni a vonatokra. A város egyik óvodájában működik egy városi szintű fejlesztő csoport. Ebben a csoportban minden fajta fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadnak. Az iskolában a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan oktatják. A súlyosan fogyatékosnak minősített gyerekek speciális iskolába járnak, más településekre, mivel a városban ilyen jellegű intézmény nincs. A fogyatékkal élők beilleszkedése a tágabb társadalmi környezetbe érzékeny kérdés. Az érintettek szerint a helyi közösség ma már elfogadó a fogyatékkal élők iránt, ezen a téren az átlagemberek is jóval felvilágosultabbak, ezáltal toleránsabbak, mint korábban. Ezzel együtt akad olyan fogyatékkal élők, akiket az esetleges atrocitástól való félelem tart vissza például attól, hogy rendszeresen vásárolni járjon. De általában él bennük a kisebbségi érzés, így jellemzően nem szívesen járnak közösségbe. Vannak sérült gyerekek, akiket pedig a szüleik „rejtenek el” a világ elől. Tolnán a fogyatékkal élők közül csak a mozgáskorlátozottaknak van civil szervezetük, a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete tolnai csoportja, amelynek mintegy 300 helyi tagja van. A szervezet minden héten fogadóórát tart a tolnai civil házban. A tagok részére nyomtatványokat biztosítanak, a különféle támogatás igénylő dokumentumok kitöltésében nyújtanak segítséget, emellett többek között kirándulásokat is szerveznek. Az egyesület Szekszárdon ifjúsági klubot is működtet, ahová Tolnáról is több fiatal jár. A kirándulásoknak leginkább a korlátozott anyagi lehetőségek szabnak gátat. Akárcsak a nyugdíjas egyesületeket, a fogyatékkal élők szervezeteit is érzékenyen érintette, hogy évekkel korábban megszűnt a Volán társaságok által biztosított 90 százalékos kedvezmény a buszos túraprogramokra. A fentiekből is következően nem jellemző, hogy a fogyatékkal élők aktívan vennének részt a város kulturális életében. Ehhez hozzájárul az is, hogy a városi könyvtár jelenlegi épülete, a Tolnai Galéria, valamint a Bezerédj szabadidőközpont emeleti helyiségei nem akadálymentesítettek. A helyi politikai, illetve közéletben jelenleg nem jelennek meg hangsúlyosan a fogyatékkal élők. 1998-tól 2006-ig, két önkormányzati ciklusban dolgozott mozgássérült képviselő a tolnai képviselő-testületben, akinek kezdeményezésére számos fejlesztést valósított meg a város, például az akadálymentesítés terén. A közéletben való aktívabb részvételt, a fogyatékkal élők helyi érdekképviseletének erősödését segítené, ha a mozgássérült egyesület tolnai csoportja önálló szervezetté válna. A tolnai önkormányzat ugyanis soha nem zárkózott el a partnerség elől, ahhoz azonban, hogy a város például anyagi támogatást tudjon nyújtani 73
a fogyatékkal élőknek, szervezetük hivatalos bejegyzésére lenne szükség. Jelenleg azonban erre kevés az esély, a tagság csökkenőben van, a közösség összetartása inkább gyengülni, semmint erősödni látszik. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A megváltozott munkaképességűek nehezen jutnak munkához Az akadálymentesítés több középületnél nem, vagy csak részlegesen megoldott A mozgássérült parkolókat arra nem jogosult járművek foglalják el
Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató helyi vállalkozások lehetőség szerinti támogatása Teljes akadálymentesítés a tolnai civil házban, lehetőség szerint a közművelődési intézményeknél A parkolás folyamatos ellenőrzése a közterületfelügyelő és a rendőrség közreműködésével
74
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Tolnán közel hatvan társadalmi egyesületet tartanak nyilván. A civil szerveződések igen fontos szerepet töltenek be a város életében, az önkormányzat számára is fontos a velük való együttműködés. Minden év márciusában megrendezik a tolnai civil szervezetek találkozóját, ahol a társadalmi szervezetek képviselői és a város vezetői értékelik saját szempontjukból a korábbi év munkáját és ismertetik az adott esztendő terveit. A 2007-ben létrehozott Civil Kerekasztal céljai között szerepel az aktív részvétel a város életében, a folyamatos együttműködés a város önkormányzatával, illetve a szakmai háttér biztosítása a civil szervezeteket érintő helyi határozatok, döntések előkészítéséhez és véleményezéséhez. A város a Civil Kerekasztalon, illetve egyéb csatornákon keresztül is bevonja az önkormányzati döntések előkészítésébe a civil szervezeteket. Az önkormányzat partneri viszonyban van a civilekkel, függetlenségüket elismeri, tiszteletben tartja. A város a társadalmi szervezetek működéséhez, céljainak megvalósításához rendszeresen pályázati forrást biztosít. A civil szervezetek tevékenysége számos ponton kapcsolódik az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten kezelt valamennyi helyi társadalmi csoport helyzetének javításához. Egyebek mellett karitatív, érdekvédelmi, szociális, kulturális, közéleti, illetve az egészségügyet, a közbiztonságot érintő tevékenységük által. Néhány, az esélyegyenlőségi feladatok szempontjából jelentős civil szervezet a városban: Csodavár Egyesület, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tolnai Csoportja, Mozgássérült Egyesület Tolnai Csoportja, Mözs Gyermekmosolyáért Alapítvány, Mözsért Civil Egyesület, Mözsi Német Nemzetiségi Klub, Mözsi Nyugdíjas Klub, Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete, Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Tolnai Városi Szervezete, Tolna Város Vöröskereszt Alapszervezete, Tolna Városi Nyugdíjas Érdekszövetség, Tolnai Háló Közalapítvány, Tolnai Katolikus Karitász Csoport, Tolnai Német Nemzetiségi Baráti Kör, Tolnai Nyugdíjas Szabadidő Klub, Tolnai Polgárőrség Közhasznú Egyesület, Tolnai Tudásért Közalapítvány, Törpi Tanya Alapítvány, Zafír Alapítvány. A városban működő német, illetve roma nemzetiségi önkormányzattal egyaránt kötött együttműködési megállapodást a települési önkormányzat. A megállapodásokat évente felülvizsgálják. A megállapodás szerint a települési önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz a szükséges helyiségeket. Emellett lehetővé teszik a nemzetiségi önkormányzat részére, hogy az önkormányzati intézményekben ingyenesen szervezhessenek rendezvényeket. A polgármesteri hivatalon keresztül biztosítják a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, illetve a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Mindezt a nemzetiségi önkormányzat elnökének szoros együttműködésével, iránymutatásával. A települési önkormányzat költségvetési koncepciója tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a koncepció tervezetét a nemzetiségi önkormányzat véleményezi. Mindkét nemzetiségi önkormányzat működését, illetve nagyrendezvényeit anyagilag is támogatja a város. A német nemzetiségi önkormányzat számos megvalósult pályázata nem csak a német nemzetiség, hanem az egész város érdekét szolgálja. Egyebek mellett a németországi belügyminisztériumhoz benyújtott pályázatainak köszönhetően a mözsi idősek napközije berendezési tárgyakkal bővült, az egyik tolnai háziorvosi praxis prevenciós orvosi műszercsomagot kapott használatra, vásároltak egy kisbuszt is pályázati támogatás segítségével, amelyet a helyi iskolák, civil szervezetek is igénybe vehetnek. Az idősek otthonát pedig ugyancsak a német nemzetiségi önkormányzat pályázata révén egy defibrillátorral látták el. A pályázatok önrész igényét a települési önkormányzat biztosította. A települési és a német nemzetiségi önkormányzat partneri viszonyát szemlélteti, hogy közösen hozták létre a Tolnai Tudásért Közalapítványt, amely felsőoktatási intézményben tanuló helyi fiataloknak nyújt ösztöndíj támogatást. A roma nemzetiségi önkormányzat elsősorban a városi szintű szociális feladatok ellátásában történő 75
közreműködéssel – pl. a mélyszegénységben élők köréről való pontos információk biztosítása, a rászorulók könnyebb elérhetősége, javaslattétel különféle természetben adható szociális juttatások felosztására – járul hozzá a települési önkormányzattal való partnerséghez. A roma nemzetiségi önkormányzat által, roma és nem roma rászoruló gyerekek részére szervezett kirándulásokkal, karácsonyi ajándékosztással, illetve a roma kulturális hagyományok ápolását célzó tánccsoport működtetésével is „összvárosi” érdeket szolgáló tevékenységet végez. A helyben működő történelmi egyházakkal jó kapcsolatot ápol a város. Az 1997-ben újraindított katolikus iskola beágyazódott a helyi oktatási rendszerbe. Az egyházak napi működésével kapcsolatos egyes feladatokban is segítséget nyújt a város (pl. kézbesítés, kisebb felújításokban történő közreműködés). A nagyobb önkormányzati rendezvényeken, illetve nemzeti, állami ünnepi programokon rendszeresen jelen vannak a történelmi egyházak lelkipásztorai. A jelentősebb egyházi rendezvényeken, ünnepeken pedig a város vezetése is képviselteti magát. A helyben működő vállalkozások jelentős szerepet töltenek be az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Közülük számosan támogatják rendszeresen a helyi rendezvényeket, a civil szervezeteket, az oktatási- és sportintézmények egyes fejlesztéseit, a karitatív akciókat. Két tolnai sportegyesületnek névadó szponzora egy-egy helyi cég. A város számlavezető bankja a Tolnai Tudásért Közalapítványnak több alkalommal nyújtott jelentős összegű támogatást az ösztöndíjak kifizetésére. Közvetett módon a megváltozott munkaképességűeket és az egyéb szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozó munkavállalókat foglalkoztató cégek is hozzájárulnak az esélyegyenlőségi feladatok megvalósulásához. A Tolnai járás 2013. január 1-jén történt létrejötte óta a város még szorosabb kapcsolatot ápol a korábban a tolnai mikrotérséghez, immár a járáshoz tartozó három másik településsel, Faddal, Bogyiszlóval és Fácánkerttel. A járási együttműködésről szóló megállapodásban a nyilatkozattevő polgármesterek kinyilvánították akaratukat, egyebek mellett arról, hogy: – a járási együttműködésben résztvevő települések önkormányzatai és polgárai azonos jogokkal rendelkezzenek; – a jövőben felmerülő közös ügyekben a teljes konszenzuskeresés, a lakóhelyek mellérendeltsége, egymás érdekeinek figyelembe vétele valósuljon meg; – erősíteni kívánják, hogy a tolnai járás lakói az élet minden területén gyümölcsöző kapcsolatokat alakítsanak ki egymással.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésének előkészítésében részt vettek a városban dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, munkaügyi, köznevelési, közoktatási, közművelődési szakemberek, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok, illetve több civil szervezet képviselője. A közreműködők a munka során segítséget nyújtottak az egyes, esélyegyenlőségi szempontból hátrányos helyzetben levő csoportokkal kapcsolatos adatok összegyűjtésében, a problémák feltárásban, illetve az elkészült programtervezet szakmai ellenőrzésében, véleményezésében. A tervezetet az önkormányzat honlapján (www.tolna.hu) közzétesszük, ennek nyomán a helyi lakosság is véleményt mondhat a program tervezetéről. A már elfogadott dokumentum is hozzáférhető lesz a honlapon, így az esélyegyenlőségi folyamatokat, intézkedéseket a helyi polgárok is nyomon követhetik, a megvalósítás folyamatos ellenőrzése biztosított lesz.
76
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A városban magas a munkanélküliek száma
A lakosság, különösen a mélyszegénységben élők egészségügyi állapota nem kielégítő
Erősek a romákkal kapcsolatos előítéletek Nem kielégítő lakhatási feltételek a mélyszegények körében Gyermekek
A hátrányos helyzetű létből, a generációkon át öröklődő mélyszegénységből történő kitörés nehézsége Magas a külön fejlesztésre szoruló, jellemzően hátrányos helyzetű óvodások száma A két általános iskolai felső tagozatban aránytalan a hátrányos helyzetű tanulók megoszlása
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás folytatása. Munkahelyteremtő vállalkozások lehetőség szerinti támogatása. Helyi közlekedési lehetőségek javítása A mözsi háziorvosi körzet betöltésének elősegítése. A városi szintű szűrőprogramok, a helyben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások támogatása, az egészséges életmódot, a rendszeres testmozgási lehetőségek elősegítése Az előítéletesség mérséklése a helyi intézmények, a helyi média közreműködésével Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése további bérlakások kialakítására Fejlesztő programok, ösztöndíj lehetőségek támogatása Újabb fejlesztő csoport létrehozása a Pitypang óvodában A felső tagozatok egy helyre történő összevonása pályázati támogatással
A 12-14 éves korosztály számára Sok a csellengő, hátrányos helyzetű létrehozandó közösségi tér megvalósítására kiskamasz, hiányzik egy közösségi tér pályázati lehetőségek felkutatása A városi játszóterek állaga leromlott
Nők
Új, szabványos játszótér kialakítása
A családi napközik fejlesztése, A kisgyermeket nevelő nők munkavállalási önkormányzati támogatásának fenntartása. lehetőségei gyakran nem megfelelőek A nők foglalkoztatását segítő programok támogatása A családon belüli erőszak potenciális A családon belüli erőszak eseteinek száma áldozatainak felvilágosítása, nagy, jóval magasabb, mint amennyi eset együttműködve a Családsegítő Központ ismertté válik szakembereivel és a rendőri szervekkel 77
Idősek
Fogyatékkal élők
A nők társadalmi szerepével kapcsolatos A női egyenjogúság elve az élet számos berögzült sztereotípiák oldása, felvilágosító területén nem érvényesül programok és a helyi média közreműködésével Nehéz a babakocsival való közlekedés Járdaépítés, járdafelújítás a egyes járdaszakaszok rossz állapota miatt, a legforgalmasabb szakaszokon városközpontban is Szűrőprogramok folytatása, helyi egészségügyi szolgáltatások köre Az idősek jelentős részének egészségi bővítésének elősegítése, egészségmegőrző állapota nem megfelelő és betegségmegelőző programok népszerűsítése Bűnmegelőzési, áldozatsegítő programok Sokan válnak erőszakos, vagy „trükkös” támogatása a rendőrség és a polgárőrség bűncselekmények áldozatává bevonásával, figyelemfelhívás a helyi média segítségével Az egyedül élő idősek intézményi, illetve A magányos, a külvilággal kapcsolatot alig civil közreműködéssel történő további tartó idősek aránya magas segítése, közösségi programok bővítése Megváltozott munkaképességűeket A megváltozott munkaképességűek foglalkoztató helyi vállalkozások lehetőség nehezen jutnak munkához szerinti támogatása Teljes akadálymentesítés a tolnai civil Az akadálymentesítés több középületnél házban, lehetőség szerint a közművelődési nem, vagy csak részlegesen megoldott intézményeknél A parkolás folyamatos ellenőrzése a A mozgássérült parkolókat gyakran arra közterület-felügyelő és a rendőrség nem jogosult járművek foglalják el közreműködésével
78
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Közfoglalkoztatás folytatása. Munkahelyteremtő vállalkozások lehetőség szerinti támogatása. Helyi közlekedési lehetőségek javítása A mözsi háziorvosi körzet betöltésének elősegítése. A városi szintű szűrőprogramok, a helyben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások támogatása, az egészséges életmód, a rendszeres testmozgási lehetőségek elősegítése Az előítéletesség mérséklése a helyi intézmények, a helyi média közreműködésével Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése további bérlakások kialakítására
Gyermekek
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst települési önkormányzat helyi vállalkozások Magyar Közút Nonprofit Zrt.
települési önkormányzat Családsegítő Központ Bezerédj szabadidőközpont háziorvosok, védőnők Önkormányzati intézmények vezetői Tolnai Hírlap szerkesztője roma nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzat
települési önkormányzat Fejlesztő programok, ösztöndíj lehetőségek WMÁI, WMO vezetője támogatása helyi civil szervezetek roma nemzetiségi önkormányzat Újabb fejlesztő csoport létrehozása a WMO vezetője Pitypang óvodában Polgármesteri Hivatal A felső tagozatok egy helyre történő települési önkormányzat összevonása pályázati támogatással A 12-14 éves korosztály számára települési önkormányzat létrehozandó közösségi tér megvalósítására Családsegítő Központ pályázati lehetőségek felkutatása Új, szabványos játszótér kialakítása
Nők
Idősek
A családi napközik fejlesztése, önkormányzati támogatásának fenntartása. A nők foglalkoztatását segítő programok támogatása A családon belüli erőszak potenciális áldozatainak felvilágosítása, együttműködve családsegítő szakemberekkel és a rendőri szervekkel A nők társadalmi szerepével kapcsolatos berögzült sztereotípiák oldása, felvilágosító programok és a helyi média közreműködésével
települési önkormányzat települési önkormányzat családi napközik civil szervezetek Családsegítő Központ Tolnai Rendőrőrs Családsegítő Központ Bezerédj szabadidőközpont Tolnai Hírlap szerkesztője
Járdaépítés, járdafelújítás a legforgalmasabb szakaszokon
települési önkormányzat
Szűrőprogramok folytatása, helyi egészségügyi szolgáltatások köre bővítésének elősegítése, egészségmegőrző
települési önkormányzat Családsegítő Központ Bezerédj szabadidőközpont 79
Fogyatékkal élők
és betegségmegelőző programok népszerűsítése
háziorvosok
Bűnmegelőzési, áldozatsegítő programok támogatása a rendőrség és a polgárőrség bevonásával, figyelemfelhívás a helyi média segítségével Az egyedül élő idősek intézményi, illetve civil közreműködéssel történő további segítése, közösségi programok bővítése Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató helyi vállalkozások lehetőség szerinti támogatása Teljes akadálymentesítés a tolnai civil házban, lehetőség szerint a közművelődési intézményeknél A parkolás folyamatos ellenőrzése a közterület-felügyelő és a rendőrség közreműködésével
Családsegítő Központ Tolnai Rendőrőrs Tolnai polgárőrség Tolnai Hírlap szerkesztője Bezerédj szabadidőközpont Családsegítő Központ civil szervezetek települési önkormányzat helyi vállalkozások települési önkormányzat települési önkormányzat Tolnai Rendőrőrs
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romákkal szembeni előítéletek nem hátráltatják az ehhez a nemzetiséghez tartozó tisztességes emberek boldogulását. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők minél több esélyt kapjanak az előrébb lépésre. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek oktatását, mindent megteszünk azért, hogy ne elsősorban az döntse el sorsukat, hogy milyen családba születtek. Folyamatosan odafigyelünk arra, hogy az idősek helyben juthassanak minél több egészségügyi és kulturális szolgáltatáshoz, hogy életük alkonyán lehetőleg semmilyen szempontból ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a nők ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést a férfiakkal szemben sem a munka világában, sem a közéletben, sem a családban. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyatékkal élők is minél több, a város által biztosított közszolgáltatást igénybe tudjanak venni, illetve, hogy a helyi társadalom hasznos, egyenjogú tagjainak érezhessék magukat.
80
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézkedés megvalósításának határideje
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása
A városban magas a munkanélküliek száma, ebből a A Integrált szempontból a foglalkoztatottsá Városfejlesztési legrosszabb g növelése a Stratégia, helyzetben a célcsoporton önkormányzati mélyszegénységbe belül ciklusprogram n élők és a romák vannak
2
Az egészségügyi helyzet javítása
Nem kielégítő a lakosság, különösen a Az egészségügyi önkormányzati mélyszegénységbe állapot javítása ciklusprogram n élők célcsoportban egészségügyi állapota
3
Előítéletek mérséklése
Erősek a romákkal A romákkal kapcsolatos szembeni előítéletek, előítéletek
közoktatási esélyegyenlőségi terv, anti-
A közfoglalkoztatás folytatása, a munkahelyteremt ő vállalkozások települési lehetőség szerinti önkormányzat támogatása, helyi közlekedési lehetőségek javítása A mözsi, IV. számú háziorvosi körzet betöltésének elősegítése. A helyben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások támogatása, az egészséges települési életmódot, a önkormányzat rendszeres testmozgást szolgáló lehetőségek elősegítése. A városi szintű egészségügyi szűrőprogramok támogatása A helyi óvodákban, valamennyi iskolákban az önkormányzati integrált nevelés, intézmény
költségvetési önkormányzati források költségvetés biztosításával fenntartható
2015.12.31.
foglalkoztatási adatok
2015.12.31.
mözsi háziorvosi praxis betöltöttsége egészségügyi szolgáltatások önkormányzati önkormányzati költségvetési költségvetés, döntések alapján támogatási intézményi fenntartható összege szakembergárda egészségügyi szűrések száma, az azokon résztvevők száma
2016.04.30.
romákat érintő kulturális és szakmai
intézményi szakapparátus, sajtó
a társadalom gondolkodásmódjá nak változása lassú
81
amelyek hátráltatják az ezen csoporthoz tartozók előrejutását
oldása
szegregációs program
oktatás folytatása, a roma népcsoport hagyományainak, kultúrájának megismertetése. A helyi sajtóban pozitív példák bemutatása. A roma kultúrát bemutató közművelődési programok, illetve a népcsoport helyzetével foglalkozó szakmai rendezvények szervezése
rendezvények munkatársai száma, helyi írott sajtóban a romákkal foglalkozó írások száma
folyamat, de az eredmény tartósabban fennmarad
82
4
Integrált Városfejlesztési A A célcsoport Stratégia, Mélyszegénységbe mélyszegénységbe lakhatási önkormányzati n élők lakhatási n élők lakhatási körülményeinek lakások és feltételei feltételei gyakran javítása helyiségek nem kielégítőek bérletéről szóló rendelet
Önkormányzati bérlakások felújítása, komfortfokozatán ak növelése, illetve települési új bérlakások önkormányzat kialakítása, pályázati támogatások igénybevételével
2015.12.31.
önkormányzati költségvetés, önkormányzati szakembergárda bérlakások száma, a pályázati komfortfokozata források megszerzéséhez
2015.12.31.
iskolai felzárkóztató és tehetséggondozó oktatási programokban intézményi, illetve intézmények részt vevő önkormányzati szakembergárdáj hátrányos helyzetű közreműködéssel a, diákok száma helyi folyamatosan önkormányzati ösztöndíjban fenntartható költségvetés részesülő hátrányos helyzetű diákok száma
önkormányzati döntések alapján folyamatosan fenntartható
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
A mélyszegénységbe n élő, roma A gyermekek mélyszegénységbő későbbi életét, l való kitörés sorsát nagyban elősegítése meghatározza, milyen családba születtek
2
Óvodások fejlesztése
3
A hátrányos helyzetű tanulók
Esélyt adni a hátrányos helyzetű közoktatási gyerekeknek, esélyegyenlőségi hogy ki tudjanak terv törni a mélyszegénység ből
A magatartási-, illetve tanulási problémákból Magas a külön adódóan önkormányzati fejlesztésre hátrányból ciklusprogram, szoruló, zömmel induló gyerekek gyermekvédelmi hátrányos helyzetű esélyeinek rendelet óvodások száma óvodai fejlesztéssel történő növelése A két általános Az általános Integrált iskolai felső iskolai felső Városfejlesztési
A hátrányos helyzetű gyerekeknek elsősorban a tanulás révén van esélyük az előrelépésre. Ennek érdekében a helyi oktatási intézményekben települési felzárkóztató, önkormányzat illetve tehetséggondozó programokra van szükség. Az önkormányzat a jól tanuló, hátrányos helyzetű diákokat ösztöndíjjal tudja segíteni.
Óvoda bővítéshez Önkormányzati, pályázati intézményi támogatás, döntéssel óvodapedagógus fenntartható szakemberek
A jelenleg egy óvodai integrált Wosinsky Mór fejlesztő csoport Óvoda mellett egy újabb csoport indítása
2014.12.31.
A második fejlesztő csoport létrejötte
A felső tagozatos települési osztályokat egy önkormányzat
2016.12.31.
valamennyi felső pályázati tagozatos osztály források
önkormányzati döntéssel
83
aránytalan megoszlása
tagozatban tagozatos Stratégia,önkormá aránytalan a osztályokban nyzati hátrányos helyzetű arányos legyen a ciklusprogram, tanulók hátrányos közoktatási megoszlása helyzetű tanulók esélyegyenlőségi megoszlása terv
iskola épületben kell elhelyezni. Ehhez bővíteni kell a Bartók Béla utcai iskolaépületet, amelyre pályázati támogatással kerülhet sor
elhelyezésére alkalmas iskolaépület létrejötte
megszerzéséhez fenntartható szükséges önkormányzati szakmai apparátus
84
4
5
A 12-14 éves korosztályban különösen sok a csellengő gyerek, akik számára gyermekvédelem kívánatos lenne települési helyi rendszeréről egy biztonságos, önkormányzat szóló rendelet ellenőrzött közösségi tér, ahol értelmesen, kulturáltan tölthetik el a szabadidejüket
Közösségi tér csellengő gyerekeknek
A városban sok a csellengő, hátrányos helyzetű, 12-14 éves korú A csellengő kiskamasz, akiknek kiskamaszok hiányzik egy számának általuk csökkentése rendszeresen látogatható, biztonságos közösségi tér
Játszótér kialakítása
A kisgyermekes A kisgyermekes családok családok igénybe gyermekvédelem Biztonságos, igényelnék a városi tudjanak venni helyi rendszeréről szabványos játszótereket, de biztonságos szóló rendelet játszótér építése azok állaga játszóteret a leromlott városban
települési önkormányzat
2015.12.31.
Közösségi tér létrejötte
Önkormányzati költségvetési forrás, pályázati támogatás megszerzéséhez szükséges szakmai apparátus
önkormányzat, intézményi döntéssel folyamatosan fenntartható
2015.12.31.
pályázati támogatás Szabványos megszerzéséhez játszótér létrejötte szükséges szakmai apparátus
önkormányzati döntéssel folyamatosan fenntartható
2014.12.31.
családi napközik önkormányzati támogatási összege, a nők foglalkoztatását segítő programok száma
2014.12.31.
bűnmegelőzési és intézményi áldozatvédelmi szakmai rendezvények, apparátus akciók száma
III. A nők esélyegyenlősége
1
2
Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása
A kisgyermeket nevelő nők munkavállalási lehetőségei gyakran nem megfelelőek, nehéz összeegyeztetni az anyaságot a munkavállalással, a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközik szolgáltatásáért térítést kell fizetni
Gyermekvállalás után a nők – ha igénylik – könnyebben, rugalmasabban el tudjanak helyezkedni. A kisgyermekek napközbeni ellátása minél kevésbé legyen anyagilag megterhelő a családoknak
Családon belüli erőszak női áldozatai
A családon belüli erőszak eseteinek száma jelentős, jóval nagyobb, mint az ismertté vált esetek száma
A családon belüli erőszak Családsegítő visszaszorítása, Központ éves megelőzés, beszámolói áldozatvédelem
A városban a bölcsődék szerepét részben ellátó családi napközik működéséhez önkormányzati támogatásának települési biztosítása, ezáltal önkormányzat a térítési díj mérséklése. A nők foglalkoztatását segítő – intézményi, illetve programok – önkormányzati támogatása A családon belüli erőszak potenciális áldozatainak Családsegítő felvilágosítása, Központ ilyen jellegű, bűnmegelőzési és
önkormányzati költségvetési támogatás, pályázati támogatás megszerzéséhez szükséges szakmai apparátus
önkormányzati döntésekkel, civil szervezetek közreműködésével folyamatosan fenntartható
intézményi szakmai közreműködéssel folyamatosan fenntartható
85
3
4
áldozatsegítési témájú szakmai rendezvények szervezése, a családsegítő szakemberek és a rendőri szervek közreműködésével A nők társadalmi szerepével kapcsolatos rögzült sztereotípiák oldása, felvilágosító programok, a nők szerepével Családsegítő kapcsolatos Központ rendezvények szervezése, a helyi oktatási, kulturális és szociális intézmények, civil szervezetek és a helyi média bevonásával
A női egyenjogúság érvényesítése
A női A női egyenjogúság elve egyenjogúság az élet számos elve minél területén – szélesebb munkahely, család, körben közélet – nem érvényesüljön érvényesül
Kisgyermekes anyák akadálymentes közlekedése
A város rossz állapotú járdaszakaszain nehéz, balesetveszélyes a közlekedés babakocsival is
A babakocsival közlekedő kisgyermekes anyák is önkormányzati akadálymentese ciklusprogram n tudjanak haladni a járdákon
Járdafelújítások, járdaépítés a város települési legforgalmasabb önkormányzat szakaszain
Az idős korosztályhoz tartozó emberek jelentős részének nem megfelelő az egészségi állapota
Az egészség megőrzéséhez kapcsolódó önkormányzati szolgáltatások ciklusprogram elérhetőségének bővítése
Helyi egészségügyi szolgáltatások körének bővítése, települési helyi egészségügyi önkormányzat szűrésekhez való hozzáférés biztosítása,
2015.12.31.
a nők szerepével intézmények kapcsolatos szakmai rendezvények, apparátusa programok száma
intézményi és civil közreműködéssel folyamatosan fenntartható
2014.12.31.
Felújított, megépült járdaszakaszok hossza
önkormányzati költségvetési források, pályázati támogatások megszerzéséhez szükséges szakmai apparátus
önkormányzati döntésekkel folyamatosan fenntartható
2014.12.31.
helyi egészségügyi szolgáltatások száma, szűrések, egészségvédelmi rendezvények, programok száma
önkormányzati költségvetési támogatás, intézményi szakmai apparátus, civil szervezetek
Önkormányzati és intézményi döntésekkel, civil szervezetek közreműködésével folyamatosan fenntartható.
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Idősek egészségi állapota
86
egészségmegőrző és betegségmegelőző programok szervezése, népszerűsítése a helyi közművelődési, szociális intézmények, illetve civil szervezetek közreműködésével
közreműködése
87
2
3
Az idősebb korosztály tagjai közül a Az idősek, mint legelesettebbek bűncselekmények különösen sokszor áldozatai válnak erőszakos, illetve ún. trükkös bűncselekmények áldozataivá.
Figyelem az egyedül élő idősekre
Magas a külvilággal kapcsolatot alig tartó, magányos idős emberek száma
Minél kevesebben váljanak bűncselekménye k áldozataivá az idősek közül.
Több figyelem jusson a magányos idősekre, ami a segítségnyújtást hatékonyabbá teszi
Az áldozattá válás elkerülését, a bűnmegelőzést célzó, figyelemfelhívó, ismeretterjesztő Családsegítő előadások, akciók Központ szervezése a Családsegítő Központ, a rendőri szervek és a helyi polgárőrség közreműködésével A házi segítségnyújtás,a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek napközbeni ellátása rendszerének fenntartása, Családsegítő fejlesztése. Az Központ, BPSZK időseket érintő közösségi programok, karitatív akciók, segítő ellátások bővítése, intézményi és civil közreműködéssel
2014.12.31.
szakmai apparátus a bűnmegelőzési rendezvények programok száma szervezéséhez, civil aktivitás
Szakmai intézkedésekkel folyamatosan fenntartható.
2015.12.31.
Az időseket érintő szociális ellátásokban részesülők száma, az egyedül élő időseket érintő programok, akciók száma
intézményi döntésekkel, civil közreműködéssel folyamatosan fenntartható
2015.12.31.
A fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességűe önkormányzati ket foglalkoztató költségvetés helyi vállalkozásoknál dolgozók létszáma
önkormányzati döntésekkel folyamatosan fenntartható
2015.12.31.
akadálymentesítet önkormányzati t középületek költségvetés száma
önkormányzati döntésekkel folyamatosan fenntartható
intézményi szakapparátus, civil közreműködők
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
2
A fogyatékkal A fogyatékkal élők, élők, Megváltozott megváltozott megváltozott munkaképességűe munkaképességűe munkaképesség k foglalkoztatása k nehezen jutnak űek közül többen munkához jussanak munkához Az A fogyatékkal Középületek akadálymentesítés élők számára akadálymentesítés több középület akadálymentese e esetében nem, n
A fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességűe települési ket foglalkoztató önkormányzat helyi vállalkozások lehetőség szerinti támogatása Teljes akadálymentesítés települési a civil háznál és önkormányzat lehetőség szerint
88
3
Mozgássérült parkolók illetéktelen használata
vagy csak részlegesen megoldott
megközelíthetőe k legyenek a közintézmények
A mozgássérültek számára kijelölt parkolóhelyeket gyakran arra nem jogosult járművekkel foglalják el
A mozgássérült parkolókat az arra jogosultak használhassák
valamennyi közművelődési intézménynél. A parkolási szabályok betartásának folyamatos települési ellenőrzése a önkormányzat közterületfelügyelő és a rendőri szervek közreműködésével
2014.12.31.
önkormányzati, folyamatos illetve rendőri ellenőrzéssel szakapparátus fenntartható
89
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum tagjai - a Családsegítő Központ vezetője - a WMÁI igazgatója - a WMÓ vezetője - a BPSZK vezetője - a Civil Kerekasztal elnöke - a Mözsi Településrészi Önkormányzat elnöke - a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke - a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke - a települési önkormányzatot képviselő személy A HEP Fórum feladatai: - a HEP IT megvalósulásának nyomon követése, dokumentálása; - a kitűzött célok megvalósulásának vizsgálata, a tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása; - a HEP IT-ben meghatározott célok megvalósításához szükséges beavatkozások kétévenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása; - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása; - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.
Az Intézkedési Tervben megjelenített intézkedések részletes tartalmai kidolgozása, a megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület és intézmény képviselőinek aktív részvételével, az e célból létrehozott tematikus munkacsoportokon belül valósul meg.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében szakmai egyeztetést tartunk a programban érintett területek szakembereinek bevonásával. Ezt
91
követően a Helyi Esélyegyenlőségi Programot feltesszük a város honlapjára (www.tolna.hu), minél szélesebb körben lehetőséget biztosítva az anyaghoz kapcsolódó észrevételek megtételére.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatást adunk a program megvalósításában elért eredményekről a Képviselő-testület felé, illetve informáljuk az érintett intézményeket, az együttműködő partnerek képviselőit. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, illetve az önkormányzat lapja áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein. A tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért a települési önkormányzat részéről a Polgármesteri Hivatal vezetője felel.: - Feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. A HEP Fórum vezetője – a Polgármesteri Hivatal vezetője – feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása; - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, illetve megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő programokon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
92
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladatmegosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak.
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképpen módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
93
4. Elfogadás módja és dátuma
94
