Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

2013

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 4 Célok ............................................................................................................................................................ 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása................................................................................................................... 6 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................................... 7 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .......................................................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................................. 38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................... 58 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................................................... 65 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................ 72 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...................................................................................................................................... 78 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ..................................................................................... 80 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 81 1. A HEP IT részletei ................................................................................................................................ 81 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................................. 81 A beavatkozások megvalósítói ........................................................................................................... 82 Jövőképünk .......................................................................................................................................... 83 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................. 83 3. Megvalósítás .......................................................................................................................................... 93 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................... 93 A megvalósítás folyamata ................................................................................................................... 93 Monitoring és visszacsatolás .............................................................................................................. 94 A nyilvánosság ..................................................................................................................................... 94 Az érvényesülés, módosítás ....................................................................................................................... 96 4. Elfogadás módja és dátuma............................................................ Ошибка! Закладка не определена.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés A társadalom mind fizikai, mind mentális jellemzőiben különböző egyének közössége. Mások testi adottságaink, szellemi képességeink, korunk, nemünk, vagyoni helyzetünk. Különbözőségeink adják a társadalmunk sokszínűségét, értékeit. Van amikor a különbözőség - viszonyítva egy adott szituációhoz - korlátozó, kifejezetten hátrányt jelentő. A hátrányok felszámolása sokszor meghaladja erőnket, felszámolásuk tartós maradhat és önerőből megoldhatatlan. A társadalmi szolidaritásból egyértelműen következik, hogy hátrányos helyzetben lévő embertársaink érdekeinek előmozdítása, esélyegyenlőségük biztosítása valamennyiünk feladata kell, hogy legyen. Az előzőek okán, összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, saját intézményrendszerét, valamint a köznevelés, szociális és egyéb állami és nem állami intézményfenntartóit és a célcsoportokhoz kapcsolódó civil szervezetek képviselőit. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye – Petőfi Sándor szép megfogalmazása szerint – a „hasonlíthatatlan szépségű” Sátor-hegyek aljában települt. 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István királytól. Ma az ország legészakibb városa. A fölötte magasodó hegyek vulkáni keletkezésűek, formájukat a földrajztudósok és az idelátogatók az olaszországi Vezúvhoz hasonlítják. Már a középkor korai évszázadaiban jelentős fejlődésnek indult: ezt szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhette. Egy világhírű borvidék része volt, kereskedelmi utak vezettek rajta keresztül Oroszország, Lengyelország, Erdély irányába és az ország belseje felé. Jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik: a szomszédságában fekvő Borsiban született II. Rákóczi Ferenc „vezérlő fejedelem”. Innen indult politikai pályára Kossuth Lajos, aki büszkén vallotta magát „újhelyi magyar ember”–nek. A városból, és a közeli Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc, a nagy író és nyelvész a magyar nyelv megújítását célzó küzdelmeket a 19. század elején. Sátoraljaújhely ma hazánknak az egyik legszebb fekvésű, történelmi hangulatot árasztó kisvárosa. Lakóinak száma 16 ezer. Iskolaváros, a zempléni táj egyik kereskedelmi és kulturális központja. Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg. Műemlékekben, műemlék jellegű épületekben gazdag. A főtér hangulatát meghatározó barokk stílusú megyeháza (ma Városháza) 1754-1768 között épült, impozáns méreteivel a méltóság érzetét kelti. Előtte magaslik a város jelképévé vált Kossuth-szobor. Római katolikus plébániatemploma méltóságteljesen emelkedik a tér fölé. Az ún. „Bartászeren” található pálos-piarista kolostor és templom. A kolostor 13. századi eredetű, a kora gótikus templom a 14. században már állott. Barokk főoltára és templomi berendezése kivételes szépségű. 1

Költségvetési koncepció, Fejlesztési, Gazdasági program, Szociális Szolgáltatástervezési koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Akcióterületi terv, Informatikai Sratégia

3

A Magas-hegy a téli sportok kedvelőinek valóságos paradicsoma. Országos versenyek lebonyolítására is alkalmas sí- és szánkópályák várják a testedzésre és friss levegőre vágyókat. A Várhegy tetejéről körülpillantva messze kéklik Hegyalja, s az alföldi Bodrogköz. A Szár-hegyen Magyar Kálváriát épített a város lakossága Trianon szomorú emlékezetére. Híresek az ungvári és zsólyomkai pincék. Tokaj-hegyalja Magyarország történelmileg leghíresebb borvidéke, az ország északkeleti részén húzódik, 3-4 km szélességben 87 km hosszúságban. Különleges gyönyörű vidéket pillant meg az utazó, bármilyen irányból is közelíti meg Sátoraljaújhelyt. Az erdőkkel és szőlőkkel borított jellegzetes sátor formájú hegyek (Magas-hegy, Kecskehát, Sátor-hegy, Köves-hegy, Vár-hegy, Boglyoska, Szár-hegy) kiváló termőhelyei a finom Tokaji boroknak. Érdemes a város látnivalói megtekintése mellett megpihenni egy jó hűvös pincében, és belekóstolni a világ legjobb boraiba. Különleges és egyedülálló adottságai révén igazi kuriózumokkal dicsekedhet ez a vidék: Az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté református prédikátor 1631-ben készítette el a városhoz tartozó Oremusdülőben álló présházában Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára. A város Ungvári pincerendszerét az 1200-as évek végén a pálos rendi szerzetesek kezdték építtetni. A 15-30 m mély pincék több kilométer hosszú, többszintes bonyolult pincerendszert alkotnak. Magyarország legrégibb építészeti relikviái. 2002-től világörökség része a városban található Ungvári pincerendszer. Az 5 hektár felszín alatti részen több mint 10 km hosszú pincerendszer található. Sátoraljaújhely kulturális intézményei széleskörű művelődési lehetőséget biztosítanak: múzeuma, levéltára, könyvtára, zeneiskolája van. Helyi sajtó, regionális televízió, működnek a városban. Az elmúlt évtized beruházásai (Városi Uszoda, Városi Sportcsarnok, Zemplén Kalandpark, felújított történelmi városközpont a sétáló utcával és a rendezvénytérrel, hóágyúzott sípálya, görkorcsolya- műjégpálya stb.) is igazolják, hogy Sátoraljaújhely, a 750 éves város Zemplén Fővárosa.

Értékeink, küldetésünk Sátoraljaújhely Városa büszke történelmi múltjára, őseinek hagyományára, évszázadokon keresztül érvényesülő megkerülhetetlen szerepére. Ma is hordozza magában a múlt értékeit, mind a szellemi mind a tárgyi örökséget. A település közigazgatási, közművelődési, köznevelési-közoktatási, gazdasági szerepe okán méltó társadalomszervező közege a helyi és térségi közösségeknek. A város küldetése a dicső és büszke múlt eredményeinek megőrzése, az értékek gyarapítása és áthagyományozása a következő nemzedékeknek.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, - a szociális biztonság, - az egészségügy, - az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. 4

A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartókkal és az illetékes tankerülettel.

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók, így a gyermekek, a nők, az idősek a fogyatékkal élők, a mélyszegénységben élők számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

5

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása: A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása: Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása és érvényesítése érdekében elkészítette és 2008. november 20-án a képviselőtestület 289/2008/20488.(XI.20.) számú határozatával elfogadta az önkormányzat jelenleg is hatályos esélyegyenlőségi tervét. A hatályos esélyegyenlőségi terv elfogadásakor öt évre szólt, mely időszak alatt a tervet kétévente felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálati kötelezettség alapozta meg 2012-ben a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztály munkatársainak azon feladatát, melynek elvégzésével májusban elkészült a felülvizsgálati tervjavaslat. 2012 nyarán megjelent a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet, mely oly mélységben határozta meg részletesen a helyi esélyegyenlőségi programok tartalmát, hogy az év másod felében már nem volt lehetőség a tavasszal elkészül terv átalakítására. A közigazgatásban bekövetkező 2013. évi változások megváltoztatták a hivatal szervezeti felépítését, melynek okán az Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztály megszűnt, így a jegyzői titkárság feladatává vált a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata, elkészítése. Áttekintve a 2008-ban elfogadott programot a jelenlegi jogszabályok, előírások tükrében megállapítható, hogy a jelenlegi esélyegyenlőségi program minden tartalmi elemre kiterjedő átfogó novációja (megújítása) szükséges. Hivatalosan módosítani kellene a meglévő esélyegyenlőségi tervet, de a módosítás oly mértékű, hogy új terv elfogadását javaslom.

6

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az önkormányzat feladatainak ellátását és végrehajtását megalapozó stratégiai jelentőségű dokumentumai a Költségvetési koncepció, Fejlesztési, Gazdasági program, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Akcióterületi terv, Informatikai Sratégia. A stratégiai jelentőségű dokumentumok és a helyi esélyegyenlőségi program összekapcsolása az esélyegyenlőségi feladatok ellátásának szükségképpeni alapja. Az évnél hosszabb időintervallumon ható dokumentumok teremtik meg a tervezett esélyegyenlőségi feladatok egyes költségvetési éveken átnyúlóan ütemezett láncolatát, folytonosságát. A középtávon szükséges tervezést a Fejlesztési Gazdasági program, a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalmán át kell vezetni. A kapcsolódás másik nagy csoportját képezik a helyi jogforrások. A költségvetési koncepción alapuló és elfogadásával rendeletként jogforrási szinter emelt tárgyévi helyi önkormányzati költségvetés teremti meg az intézkedési terv végrehajtásának anyagi-financiális hátterét. A költségvetési forrást igénylő intézkedések nem hajthatók végre pénzügyi fedezet rendelkezésre állása hiányában, ezért a képviselőtestületnek terveznie kell az egyes intézkedések pénzügyi hátterét. Az esélyegyenlőségi célcsoportok érekeinek az előmozdítását segítik a szociális és gyermekvédelmi területek jogszabályai, így : - A lakáshoz jutás helyi támogatásának szabályairól szóló 8/2004.(III.22.) önkormányzati rendelet - A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 2/2005.(I.31.) önkormányzati rendelet - Sátoraljaújhely Építési Szabályzatáról szóló 8/2005.(V.2.) önkormányzati rendelet - Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 13/2006.(IV.27.) önkormányzati rendelet - A pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 5/2007.(II.6.) önkormányzati rendelet - A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról szóló 7/2007.(III.6.) önkormányzati rendelet - Az adósságkezelési támogatásról szóló 8/2007.(III.7.) önkormányzati rendelet - A lakóépületek felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 12/2007.(III.12.) önkormányzati rendelet - A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 25/2007.(VII.7.) önkormányzati rendelet - Az óvodáztatási támogatásról szóló 45/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet. Az esélyegyenlőségi terv elfogadását követően a célcsoportok érdekeinek az előmozdítását biztosítani kell a rendeletek szükség szerinti tartalmi módosításain keresztül. Az esélyegyenlőségi terv, mint alapdokumentum irányaiban meghatározza az önkormányzat intézményeinek esélyegyenlőségi, és egyéb a célcsoportok esélyegyenlőségét biztosító intézményi dokumentumainak elkészítését, módosítását. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Sátoraljaújhely Városa térségi szerepe a feladatellátás finanszírozásának változása miatt átalakult. A 2012. évben még működő társulások közül több, például a Többcélú Kistérségi Társulás, az Óvoda és Iskolafenntartó illetve a Szociális Társulás a 2013. évben megszűnt. A 2014. év feladatai közé tartozik az új térségi kapcsolatok kialakítása, illetve a meglévő együttműködések megőrzése, megerősítése. 7

Azon együttműködési formáknál, ahol az esélyegyenlőségi célcsoportok (gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal és mélyszegénységben élők) érdekeinek szükségessé teszik, az önkormányzat érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A hiteles helyzetelemzés elkészítésének alapkövetelménye a megfelelő statisztikai adatok begyűjtése. Az adatok megfelelősége nélkül helytálló következtetés nem vonható le, ezért fokozott körültekintés mellett került sor az adatgyűjtésre. Lényeges szempont volt, hogy az azonos nemű adatok egy adatbázisból kerüljenek előállításra, elkerülve ezzel az eltérő adatbázisok tartalmi különbségéből eredő különbségek okozta hibákat. A statisztikai adatok elsődlegesen az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatállományából (TeIR), a Központi Statisztikai Hivatal által működtetett KSH-TSTAR, az önkormányzati intézmények adatszolgáltatásából, illetve helyi adatgyűjtésből származnak. Az egyes adatforrások helyét az adott táblázatok tartalmazzák. A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésének adattartalmát a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet taxatív módon meghatározza. Az egyes adattáblák ennek okán kötelező jelleggel szerepelnek a helyzetelemzésben. Bizonyos táblázatok adatot nem tartalmaznak, melynek oka az adatok hiánya. Adathiány áll fenn, amikor a Központi Statisztikai Hivatal adatot nem közölt, illetve amikor az adat annak kezelésének tilalma miatt nem gyűjthető. Ilyen tipikus eset a helyzetelemzés roma nemzetiséget érintő táblázatai. Az adattáblák az egyes évek tekintetében az adott év nyitó adatát tartalmazzák. Az adathiányok esetén – ez a 2013. év tekintetében sorozatosan előfordul – az „n.a” vagyis nincs adat jelölést alkalmaztuk. 2.4. Demográfiai jellemzők: Az alábbi táblázatok általános áttekintés adnak Sátoraljaújhely Városának demográfiai helyzetéről. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Fő

Változás

16882 16518 16299 15901 15619 15355 n.a

98% 99% 98% 98% 98% n.a

Forrás: TeIR

8

Lakónépesség 17000 16500 16000 15500 15000 14500 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

A várost érintően az elmúlt öt év lakónépességének a változását vizsgálja és mutatja ki a fenti táblázat és diagram. A lakónépesség éves szinten egy-két százalékkal, mintegy átlagosan 300 fővel csökkent. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 1102 314 4821 662 1594

férfiak 1125 313 4855 461 926

% összesen 2227 627 9676 1123 2520

nők 49% 50% 50% 59% 63%

férfiak 51% 50% 50% 41% 37%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Állandó népesség - nők 65 év feletti 19%

0-14 éves 13% 15-17 éves 4%

60-64 éves 8%

18-59 éves 56%

9

Állandó népesség - férfiak 0-14 éves 15%

65 év feletti 12% 60-64 éves 6%

15-17 éves 4%

18-59 éves 63%

A 2. számú táblázat és diagram az állandó népesség korcsoportos, nemek szerinti megbontását mutatja. Érdekes megfigyelni, hogy a 60 év feletti korosztálytól drasztikusan csökken a férfiak száma és ezzel megfordul a férfiak nőkhöz mért aránya is a városban. A férfinépesség csökkenése okait célszerű vizsgálni. A férfinépesség csökkenése eredményezi az idős egyedülálló, illetve egyedülélő nők várható jelentős számát. Az önkormányzatnak tovább kell folytatni az idős egyedálló, illetve egyedülélő nőkkel kapcsolatos problémák kezelésével kapcsolatos feladatokat, teendőket. 3. számú táblázat - Öregedési index 60 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 3065 2008 3315 2009 3403 2010 3490 2011 3584 2012 3643 2013 n.a

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 3375 2592 2514 2428 2320 2227 n.a

Öregedési index (%) 90,8% 127,9% 135,4% 143,7% 154,5% 163,6% n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 180,0% 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001

2008

2009

2010

2011

2012

2013

10

A 3. számú táblázat és diagram a város lakosságának öregedési indexét mutatja. Egyértelműen látható, hogy az ezredfordulón még fiatalodó lakosságot egy öregedő népesség váltja fel. A folyamatos öregedés, az idős korúak növekvő száma miatt a szociális védőhálót folyamatosan igazítani kell az elvárásokhoz, igényekhez. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

257 224 222 176 202 n.a

417 338 347 331 300 n.a

-160 -114 -125 -155 -98 n.a

2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 2008

-20

2009

2010

2011

2012

2013

-40 -60 -80 -100 -120 -140 -160 -180

A 4. számú táblázat és diagram a belföldi el és odavándorlások számát mutatja. Az egyenleg negatív, ami közrejátszik a lakónépesség számának csökkenésében. Fontos vizsgálni az elvándorlások okát, s lehetőség szerint intézkedést kidolgozni azok megállítására, csökkentésére.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma 2008 2009 2010 2011 2012 2012

145 157 141 133 136 n.a

226 213 239 273 215 n.a

természetes szaporodás (fő) -81 -56 -98 -140 -79 n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

11

természetes szaporodás (fő) 0 -20

2008

2009

2010

2011

2012

2013

-40 -60 -80 -100 -120 -140 -160

Az 5. számú táblázat és diagram az adott évek élve születéseinek a számát elemzi a halálozások tükrében. Sajnos a város természetes szaporodási indexe negatív, tehát a népesség csökken mivel a halálozások száma valamennyi vizsgált éven meghaladja a születések számát. Összegezve megállapítható a város lakosságszáma folyamatosan és egyenletesen csökken a migráció és a halálozások születésekhez mért nagyobb száma miatt. A lakosság elöregszik, a születések alacsony számának illetve az átlagéletkor növekedésének köszönhetően. Az önkormányzatnak folytatnia kell a tevékenységét az inaktív, idős lakosság problémainak kezelésére, a szociális, egészségügyi ellátásának a biztosítására.

12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Az egyéni szükségletek kielégítésének meghatározója az anyagi lehetőség korlátossága. Abban az esetben ahol az egyén, illetve egyének a létminimum2 alatt élnek és esélyük sincs, hogy ezen helyzetükből önerőből kilépjenek mélyszegénységről beszélünk. A Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért elnevezésű pályázati felhívása szerint a mélyszegénység definíciója: „Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” A mélyszegénység több tartalmi rétegből tevődik össze. A mélyszegénységben élők jó része alacsonyan képzett és nem foglalkoztatott személyek ezért súlyos megélhetési problémákkal küzdenek. Az anyagi javak szűkössége kihat az alimentációra, az egészségi állapotra, lakhatási, körülményekre. A mélyszegénység komplexitásán túl jelentős veszélye az újratermelődés, mely során generációk „örökítik át” az állapotot. A mélyszegénység térbeli dimenziója, hogy a mélyszegénységben élő családok rendszerint szegregált körülmények között telepeken, leromlott városrészekben élnek. A mélyszegénységben élő társadalmi réteg jelentős részét a roma nemzetiséghez tartozók teszik ki. A romák többségi kultúrától elkülönült, karakteresen különböző hagyományai, eltérő szocializációs mintája, szemlélet és életmódja mintegy szükségképpen nagyobb eséllyel determinálja a mélyszegénységet a roma közösségekben. Az esélyegyenlőségi program fókuszában a mélyszegénységben élők között a romák helyzete külön figyelmet érdemel az esélyegyenlőségi program intézkedései között. Az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élőket, elsődlegesen homogén célcsoportként, nemzetiségi többletjellemzők nélkül kezeli. A kialakított álláspont szerint a célcsoporthoz tartozók esélyegyenlőségét a célcsoporthoz tartozás okán biztosítani kívánja, nemzetiségi szempontok nélkül.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet: A mélyszegénységben élők jövedelmét elsődlegesen a szociális ellátórendszer biztosítja. A szociális ellátórendszer szűkebb értelemben az önkormányzat képviselő-testületéhez (Szociális és Egészségügyi Bizottság) és a jegyzőhöz rendelt ellátásokat, míg tágabb értelemben az egyéb társadalombiztosítási ellátásokat foglalja magában. A mélyszegénységben élők vagyoni viszonyai szerények. Az életkörülményeket nyújtó ingatlan az esetek többségében saját tulajdonban van, míg ezen felül nagyobb értékű ingósággal nem rendelkeznek. 2013.január 01-től a járási hivatalok megalakulásával átalakult a szociális és gyermekvédelmi hatósági feladatok hatásköri rendszere. A szociális ügyek két nagy csoportba tartoznak, az önkormányzati hatáskörbe tartózó önkormányzati hatósági ügyekre, amelyekben a döntési jogkör a polgármester és a Szociális Bizottság között oszlik meg, valamint a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyekre. Hatáskörtől függetlenül a szociális ügyek döntésre való előkészítése, a döntés határozatba foglalása valamint esetenként a végrehajtás a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. Az alábbi táblázatban összefoglalásra kerültek a hatáskörök 2012. évről 2013. évre történő változása, ellátásonként:

2

A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a minimum jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelét. A létminimum kiszámításának hazai módja a normatív számítás. A számítás alapja az élelmiszer-fogyasztás aktuális társadalmilag elfogadott összetevőit tartalmazó értéke. A mélyszegénység, szintje ez alatt van. A létminimum 2013 évre kivetítve 92-93 ezer. Ft/fő. Család esetén a számítást a fogyasztási egységgel kompenzálják.

13

Aktív korúak ellátása foglalkoztatást helyettesítő támogatás Aktív korúak ellátása - rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása Ápolási díj alanyi jogon Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Hadigondozottak pénzbeli ellátása Közgyógyellátás - alanyi Közgyógyellátás - normatív Közgyógyellátás - méltányos Köztemetés

x

x

x

x

x x

x x

x x x x

Járási Hivatal

Szociális és Eü. Biz. Jegyző

Polgármeste r

Hatáskör gyakorlója 2013. Képviselőtestület

Jegyző

Szociális és Eü. Biz.

Polgármeste r

Hatáskör gyakorlója 2012. Képviselőtestület

Ügyfajta megnevezése

x x x Megszűnt ellátás

x x x x

x x x x x 05. 01től x

x

Lakásfenntartási támogatás – x normatív Lakásfenntartási támogatás - Megszűnt 2012.04.30-al. méltányos Átmeneti segély x Temetési segély x Adósságkezelési és x adósságrendezési támogatás Bursa Hungarica Felsőoktatási x x Önkormányzati Ösztöndíjpályázat

x x x

A táblázatból látható, hogy a járások kialakításának következtében 5 szociális ellátás típus került át a járási hivatalhoz. Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy az átkerült feladatok mennyisége nem könnyített hivatal leterheltségén, hiszen az átkerült feladatok közül 2 típusban a jogosultak létszáma alacsony, valamint a többi átkerült ellátás sem igényel a megállapítást követően minimum egy évig egyéb feladatot. A magas jogosult létszámmal és folyamatos mozgással járó rendszeres ellátások mint pl. az aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás továbbra is a jegyző hatáskörében maradt. Az önkormányzat által évek óta alkalmazott azon gyakorlat, hogy a segélyek, támogatások jelentős részét természetben biztosítja - utalvány közüzemek részére történő utalás – sikeresnek mondható. Ugyancsak sikeresnek mondható, hogy 2012. október 1-jétől lépett hatályba az a módosítás, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás természetbeni támogatásként fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására alkalmas Erzsébet-utalvány formájában kell ezen túl biztosítani. Az Erzsébet-utalvány bevezetése sikeresnek mondható, mivel célzott segítséget jelent a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok számára.

14

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Sátoraljaújhely Városát a rendszerváltást követő társadalmi, gazdasági átalakulás mélyen érintette. A kialakult foglalkoztatási viszonyok a piaci, gazdasági változások miatt jelentősen leromlottak. Az eddig megszokott munkahelyet biztosító gyárak, ipari üzemek, állami vállalatok, mezőgazdasági szövetkezetek bezártak, átalakultak, miután felvevőpiacukat elvesztették. A rendszerváltás sokkhatását követően, új gazdaságpolitikai alapokon szerveződött át a foglakoztatási piac. A korábbi túlélő ipari üzemek mellett új foglalkoztatók is megjelentek. A város és környéke az országos rátát3 meghaladó mértékű, de csökkenő tendenciájú munkanélküliséggel küzd évek óta. Az egyébként is egyre csökkenő számú aktív korú népesség jelentékeny része nem foglalkozatott. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya: 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012 2013

fő 6115 6054 5938 5826 5797 n.a

fő 5950 5870 5784 5705 5629 n.a

fő 12065 11924 11722 11531 11426 n.a

nő fő 583 597 633 536 561 n.a

% 9,5% 9,9% 10,7% 9,2% 9,7% n.a

férfi fő 770 838 694 628 675 n.a

összesen

% 12,9% 14,3% 12,0% 11,0% 12,0% n.a

fő 1353 1435 1327 1164 1236 n.a

% 11,2% 12,0% 11,3% 10,1% 10,8% n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresők aránya 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% nők férfiak összesen

8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008

3

2009

2010

2011

2012

2013

Munkanélküliségi ráta 9,9% (KSH adat, 2013. július-augusztus)

15

A 3.2.1. számú táblázat a város aktív korú évek szerinti lakónépességét veti össze a nyilvántartott álláskeresők számával nemek szerinti bontásban. A diagram az álláskeresők számát mutatja évenként nemek szerinti bontásban. Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek jelentősen nagyobb számban a férfiak közül kerülnek ki. A leglényegesebb mutató, hogy az aktív korú népesség - az országos átlagot meghaladóan - több mint 10%-a munkanélküli. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2011

2012

fő

1353

1435

1327

1164

1236

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

83 6,1% 214 15,8% 217 16,0% 184 13,6% 192 14,2% 138 10,2% 132 9,8% 132 9,8% 57 4,2% 4 0,3%

92 6,4% 209 14,6% 209 14,6% 168 11,7% 210 14,6% 185 12,9% 136 9,5% 165 11,5% 59 4,1% 2 0,1%

68 5,1% 206 15,5% 161 12,1% 176 13,3% 166 12,5% 176 13,3% 148 11,2% 155 11,7% 69 5,2% 2 0,2%

86 7,4% 181 15,5% 149 12,8% 154 13,2% 138 11,9% 143 12,3% 120 10,3% 123 10,6% 69 5,9% 1 0,1%

83 6,7% 203 16,4% 137 11,1% 179 14,5% 140 11,3% 166 13,4% 126 10,2% 121 9,8% 81 6,6% 0 0,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

16

Álláskeresők száma (fő) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 3.2.2. számú táblázat vizsgálja a regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerinti bontásban. Megállapítható, hogy az aktív korú népességen belül a nagyon fiatal és az idősebb korcsoportokban csekélyebb a munkanélküliek szám, míg valamennyi korcsoportban a munkanélküliség konstans mértékben van jelen.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

fő nő 583 597 691 536 561 n.a

férfi 770 838 633 628 675 n.a

fő összesen 1353 1435 1324 1164 1236 n.a

nő 404 403 423 288 223 n.a

férfi 547 569 395 288 229 n.a

% összesen 951 972 818 576 452 n.a

Nő 69,3% 67,5% 61,2% 53,7% 39,8% n.a

férfi 71,0% 67,9% 62,4% 45,9% 33,9% n.a

összesen 70,3% 67,7% 61,8% 49,5% 36,6% n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

17

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% nők férfiak összesen

40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 3.2.3. számú tábla a munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek számát és arányát mutatja. Megfigyelhető, hogy miközben a munkanélküliek száma jelentősen nem változik a vizsgált időszakban a tartós munkanélküliek aránya jelentősen csökken. Vélhetően a foglalkoztatási lehetőségek, (például a közfoglalkoztatás) számának az emelkedése hat az elhelyezkedés javulásra. A diagram jól mutatja a tartósan munkanélküliek számának csökkenését. Látható az utolsó két évben a tartósan munkanélküliek jelentős része nő volt. A nők tartós munkanélküliségének felszámolására célszerű intézkedést tenni.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010 2011 2012 2013

fő 1458 1411 1356 1295 1301 n.a

fő 1595 1559 1524 1479 1455 n.a

fő 3053 2970 2880 2774 2756 n.a

nő fő 77 64 79 80 87 n.a

% 5,3% 4,5% 5,8% 6,2% 6,7% n.a

Férfi fő 100 120 91 88 92 n.a

% 6,3% 7,7% 6,0% 5,9% 6,3% n.a

összesen fő 177 184 170 168 179 n.a

% 5,8% 6,2% 5,9% 6,1% 6,5% n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

18

Pályakezdő álláskeresők száma 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

nők

2012

2013

férfiak

A 3.2.4. számú táblázat és diagram a pályakezdő álláskeresők számát és a 18-29 éves népesség számához viszonyítottan mutatja be. A 2009. évet kivéve a pályakezdő álláskeresők száma állandó, melyen belül a férfiak aránya magasabb a nőkéhez képest.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát összesen végzettek száma év

2001 2011

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő 18340 13946

fő 9790 7391

fő 8550 6555

fő 13647 12908

fő 7158 6745

fő 6489 6163

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 4693 1038

% 25,6% 7,4%

nő fő 2632 646

% 26,9% 8,7%

férfi fő 2061 392

% 24,1% 6,0%

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

A 3.2.5. számú táblázat az alacsonyan iskolázott népesség adatait mutatja be. A népesség általános műveltségét jelentő 8 osztály elvégzése drasztikusan növekedett mindkét nem esetén. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a nők esetén a város lakosságának 8,7%, míg a férfiak esetén a lakosság 6%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel.

19

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Fő 1353 1435 1327 1164 1236 n.a

8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő % 108 8,0% 121 8,4% 109 8,2% 78 6,7% 78 6,3% n.a n.a

8 általános fő 488 531 463 410 436 n.a

% 36,1% 37,0% 34,9% 35,2% 35,3% n.a

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 757 55,9% 783 54,6% 755 56,9% 676 58,1% 722 58,4% n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

8 általánosnál alacsonyabb

2011

8 általános

2012

2013

8 általánosnál magasabb

A 3.2.6. számú táblázat és az ahhoz kapcsolódó diagram a regisztrált munkanélküliek számát jeleníti meg az iskolai végzettség szerint. A megállapítható, hogy a munkanélküliek döntő többsége a nyolc általános iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel rendelkezik, ez aggasztó eredmény. Paradox a helyzet, mivel a munkanélküliek döntő többsége nem rendelkezik a városban fellelhető munkahelyek elvárásának megfelelő végzettséggel. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő %

2009 2010 2011 2012 2013

29 21 30 29 n.a

29 21 30 29 n.a

100% 100% 100% 100% n.a

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat

20

eredményes végzők aránya (%) 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2009

2010

2011

2012

2013

A 3.2.7. számú táblázat és a diagram az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők számát mutatja arra vonatkozóan, hogy a képzést az adott éven hányan fejezték be. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők száma nem túl magas, és e mellett biztató, hogy az alapfokú végzettséget megszerezni akarók kivétel nélkül eredményesen be is fejezik tanulmányaikat

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők év

2009 2010 2011 2012 2013.

fő

fő

%

fő

%

fő

%

272 268 283 395 n.a

0 0 32 147 n.a

0,0% 0,0% 11,3% 37,2% n.a

206 211 191 174 n.a

75,7% 78,7% 67,5% 44,1% n.a

66 57 60 74 n.a

24,3% 21,3% 21,2% 18,7% n.a

Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés

21

Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2009

2010

2011

szakiskola

szakközépiskola

2012

2013

gimnázium

A 3.2.8. számú táblázat és diagram a felnőttoktatásban résztvevők számát jeleníti meg a középfokú iskolában. Örömteli, hogy a középfokú oktatásban jelentkezők száma évről évre növekszik. A város középfokú intézményei megfelelő háttérrel rendelkeznek a tanulni vágyók fogadásához. 2012-2013 tanévtől, már két középfokú gimnáziumban is lehet gimnáziumi felnőttoktatásban érettségi bizonyítványt szerezni.

c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat jogszabályon alapuló feladata a helyi közfoglalkoztatás megszervezése és annak biztosítása. A központi kormányzat által kialakított közfoglalkoztatási programokhoz minden éven csatlakozott az önkormányzat. Kezdetben a közcélú és közhasznú foglalkoztatás programjain, majd az Út a munkához és a Startmunka programokon keresztül segítette elő a város a foglalkoztatás növelését. A piaci alapokon szerveződő gazdaság munkáltatói szereplőin felül a közfoglalkoztatás jelentékeny mértékben javítja a foglalkoztatási mutatókat. Az önkormányzat vezetésének fokozott figyelmet kell fordítania a közfoglalkoztatási programok szervezésére, csökkentendő ezzel a munkanélküliséget, a leszakadó rétegeket, a mélyszegénységet. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év 2010 2011 2012 2013

Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest száma 819 906 226 n.a

6% 8% 2% n.a

n.a n.a n.a n.a

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest n.a n.a n.a n.a

Forrás: Önkormányzat adatai

22

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2010

2011 Közfoglalkoztatottak száma

2012

2013

Közfoglalkoztatott romák száma

A 3.2.9. számú táblázat és a diagram a közfoglalkoztatásban résztvevők számát mutatja be. A 2010 és 2011. évben eddig egyedülálló módon kiugróan magas számmal valósította meg a közfoglalkoztatást a város vezetése más önkormányzati és egyéb intézményekkel4 karöltve. A 2010 és 2011. évben a regisztrált munkanélküliek kétharmada foglakoztatásra került a közmunkaprogram keretében. A közfoglalkoztatottak nemzetiségi összetétele nem ismert, erre vonatkozóan az önkormányzat, illetve a hivatal adatot nem gyűjt, és nem is gyűjthet.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl.

közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A munkaerő piac nem egyedüli sajátossága és jellemzője a foglalkoztatotti adatok, a nem foglalkoztatottak, a munkaerő összetétele. Fontos vizsgálni a vállalkozások körülményeit. A vállalkozásokat övező szabályozási, és egyéb piaci körülmények teszik lehetővé, vagy éppen korlátozzák egy-egy piaci szereplő piacra lépését. Minél könnyebb a piacra jutás annál könnyebben indulnak a vállalkozások, kezdenek a magánszemélyek önfoglalkoztatásba. A bővülő piac, kedvez gazdasági fellendülésnek és a foglalkoztatásnak.

A közfoglalkoztatási programban közfoglalkoztatott munkaerőt delegált az önkormányzat hivatala a Városi Könyvtár, a Hétszínvirág Óvoda, a Kossuth Lajos Művelődési Központ, a Városellátó Szervezet, az Erzsébet Kórház, a Kazinczy Iskola, az V. István Közgazdasági Szakközépiskola, az Egyesített Szociális Intézmény, a Sátorlajaújhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, a Bokréta Művészeti Iskola, a Piarista Kollégium, a Szlovák Általános Iskola. A Szent Anna Szeretetotthon, a Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány, a Pedagógiai Szakszolgálat, a Sátoraljaújhelyi Rendőrség, Munkaügyi Központ., Cigány Nemzetiségi Önkormányzat., Trefort Szakközépisk., Szepsi Szakközépisk Árpád-Házi Szent Margit Ált. Isk., Deák úti Ált. Isk., Földhivatal, Kossuth Gimnázium, Máltai Szeretetszolg., Munkanélk. és Álláskeresők egyesülete Kazinczy Műzeum, Zemplénért Civil Szervezetek, Zsólyomkai Egyesület, Zempléni Fiatalok Hat. Nélk., Önkormányzat 4

23

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év

regisztrált vállalkozás Kiskereskedelmi ok száma a üzletek száma településen

állami vendéglátó kivetett szektorban helyek iparűzési foglalkoztatottak száma adó száma Nem értelmezhető

2008

1349

356

137

2009

1613

361

124

n.a

Nem értelmezhető

2010

1684

374

124

n.a

Nem értelmezhető

2011

1728

290

99

n.a

Nem értelmezhető

2012 2013

1690 n.a

302 n.a

102 n.a

n.a n.a

n.a

Nem értelmezhető n.a

befizetett iparűzési adó

400730 e Ft 378213e Ft 338782e Ft 392180e Ft 446362e Ft n.a

működő foglalkoztatási foglalkoztatási programokban programok részt vevők száma száma helyben

3

58

1

26

1

820

2

907

3 n.a

334 n.a

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

A 3.2.10. számú táblázat a foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vizsgálja a vállalkozások egy-egy adata tükrében. Látható a regisztrált vállalkozások száma jelentős, bár a gazdasági válság a szolgáltatási szektort visszavetette. A vendéglátó helyek száma szűk 20%-kal csökkent. Örvendetes, hogy a befizetett iparűzési adó mértéke növekvő, ezzel jelzi a gazdaság élénkülését, a piaci termelés fokozódását, ami a foglalkoztatás növelésének alapja.

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz vonat járatok elérhetőség átlagos Kerékpár járatpárok átlagos átlagos átlagos átlagos utazási úton való száma utazási idő száma utazási idő ideje idő megközelíthe munkaautóbusszal munkanapok kerékpáron autóval vonattal tőség napokon on Megye1 óra 1 1,5 óra 18 1,5 óra nemleges nemleges székhely Főváros 2,5 óra 0 4 óra 31 4 óra nemleges nemleges Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

A 3.2.11. számú táblázat feltételezi a kedvező munkaerő-piaci körülmények mellett a munkaerő mobilitását. A Város területi lehelyezkedése, távolsága nagyobb centrumoktól, így a megyeszékhelytől, a fővárostól kedvezőtlenül hat az ingázásra, a munkaerő mobilitására. A közlekedési körülmények tovább nehezítik a távolság mellett azon munkavállalók mobilitását, akik a várostól távolabb kényszerülnek munkát vállalni.

24

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs

Felsorolás

van

Első munkahelygarancia program, nyári diákmunka, TÁMOP 1.1.2.; foglalkoztatást bővítést segítő bértámogatás, önfoglalkoztatóvá válást elősegítő támogatás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

Első munkahelygarancia program, nyári diákmunka, TÁMOP 1.1.2.; foglalkoztatást bővítést segítő bértámogatás, önfoglalkoztatóvá válást elősegítő támogatás

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

van

TÁMOP 1.1.2.

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

TÁMOP 1.1.2.

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

Forrás: helyi adatgyűjtés

A 3.2.12. számú táblázat összefoglalja azokat a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programokat jogcímenként, melyek a városban elérhetők. Látható, hogy a foglalkoztatási problémák válaszaként minden szegmensben rendelkezik a térség foglalkoztatási programmal.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

A munkaerő-piaci integráció elsődleges szervezete a már járási formában szerveződött munkaügyi központ városi kirendeltsége. A kirendeltség feladata a kormány foglalkoztatáspolitikájának a végrehajtásában való közreműködés, az egyes ellátások biztosítása a jogosultak részére, munkaerő-piaci szolgáltatások, a munkaadók, munkavállalók tekintetében, az önkormányzati közfoglalkoztatási programok koordinálása, ellenőrzése. Az önkormányzat aktív tevékenységet folytat a közfoglalkoztatás területén. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A foglalkoztatottak vonatkozásában, mint esélyegyenlőségi célcsoportot tekintve szükséges vizsgálni a mélyszegénységben élők és ezen a csoporton belül a romák foglalkoztatási helyzetét az önkormányzati intézményekben. A vizsgálat célja annak a következtetésnek a levonása, hogy az önkormányzat saját eszközeivel, foglalkoztatáspolitikájával kellő mértékben kompenzálja-e a mélyszegénységben élők helyzetét a célcsoport foglalkoztatásával. A probléma vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az önkormányzat az általa szervezett közfoglalkoztatási programokban (Út a munkához program, START munkaprogram) tudatosan és elsődlegesen alkalmaz olyan személyeket, akik a Munkaügyi Központban történt regisztrációjukon kívül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, mint szociális ellátásban részesülnek. Kijelenthető, hogy az Önkormányzat a mélyszegénységben élők foglalkoztatási hátrányának leküzdésére saját foglalkoztatás politikája keretén belül, határozott intézkedéseket tett az elmúlt években. A társadalmi szociológiai kutatások alapján a mélyszegénységben élők jelentős része a roma nemzetiséghez tartozik. A mai magyar jogrendben az egy-egy nemzetiséghez tartozás tényét kizárólag az egyén erre irányuló nyilatkozata alapozza meg. Egy adott nemzetiséghez tartozás az adatvédelmi törvények értelmében különleges 25

(szenzitív) adatnak minősül. A különleges adatok kezelése speciális előírások alapján lehetséges, s mivel ezen előírásokkal (pl. az adatkezelés célhoz kötöttsége), az önkormányzat nem rendelkezik, így nem releváns egy-egy foglalkoztatási projektben, az hogy adott munkavállaló milyen nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Vizsgálva az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai gyakorlatát határozottan kijelenthető, hogy a közfoglalkoztatás szervezésében a mélyszegénységhez tartozó személyek esélyegyenlőségének előmozdítása kétségtelen szempont, érdek, míg a mélyszegénységben élők valamely nemzetiséghez tartozása irreleváns.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat foglalkoztatáspolitikája legfőbb eleme az elérhető támogatások maximalizálására törekvés az adott támogatási mértéken belül a legnagyobb foglalkoztatási létszám elérése, produktív tevékenységek kifejtésével az önkormányzati feladatellátás hatékonyságának növelése. Az előbbi célrendszerhez össztársadalmi és önkormányzati érdek fűződik, ezért az önkormányzat további szempontokat nem alkalmaz a munkavállalók kiválasztása során. Nem került sor arra, hogy ha a munkavállaló kiválasztásakor indokolatlan nem objektív körülmény kerüljön meghatározásra. Egy adott munkavállaló foglalkoztatásának a megtagadása mindig valós objektív elvárásokon alapult pl. egészségi alkalmatlanság, szaktudás hiánya, mentális problémák. A város vezetése folyamatosan törekszik az objektív feltételek és elvárások megfogalmazásával a hátrányos megkülönböztetés felszámolására.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.a Igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma: A nem foglalkoztatott személyek a szociális ellátórendszeren belül a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény, vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályai alapján részesülnek ellátásban. Az egyes ellátások számának alakulását az alábbi táblázatok tartalmazzák:

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 2009 2010 2011 2012 2013

12065 11924 11722 11531 11426 n.a

68 76 67 28 15 n.a

segélyben részesülők % 0,6% 0,6% 0,6% 0,2% 0,1% n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

26

Segélyezettek száma (fő) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008

2009

2010

15-64 évesek

2011

2012

2013

Segélyben részesülők száma

3.3.1. számú táblázat és a diagram az álláskeresési segélyben részesülők számát mutatja az aktív korú lakónépességhez viszonyítva. Látható, hogy az álláskereséséi segélyben részesülők száma csekély az aktív korú népesség arányában. 3.3.2. számú táblázat – Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra száma jogosultak év fő fő % 2008 2009 2010 2011 2012 2013

1353 1435 1327 1164 1236 n.a

166 248 193 168 56 n.a

12,3% 17,3% 14,5% 14,4% 4,5% n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

27

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 3.3.2. számú táblázat és diagram az álláskeresési járadékra jogosultak számát mutatja be. A 2012. évben drasztikusan csökkent a járadékosok száma, melynek oka, hogy az ellátás rendszere átalakult. Az új álláskeresési járadék folyósításának időtartama jelentősen csökkent, és a munkanélküli segély összege is változott. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő Azoknak a száma, szociális Azoknak a száma, akik támogatás (álláskeresési akiktől helyi segélyben 30 nap munkaviszonyt támogatás) önkormányzati részesülők év nem tudtak igazolni és rendelet alapján az FHT jogosultságtól 15-64 megvonták a munkanélküliek elesett fő évesek %fő támogatást %-ában ában 2008 973 8,06 0 0 0 0 2009 105 0,88 1044 72,75 0 0 2010 114 0,97 883 66,54 0 5 2011 147 1,27 887 76,2 0 3 2012 93 0,81 955 77,26 41 3 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

28

Ellátottak száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma

A 3.3.3. számú táblázat és diagramm a rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek számát mutatja. A táblázatból látható, hogy a rendszeres szociális segélyben részesültek száma a 2009 évtől drasztikusan lecsökkent. A változás oka, hogy hivatkozott évtől a szociális ellátott rendszerben bevezetésre kerül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, melynek értéke a vizsgált időszak első évében nulla. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályozási rendszerében beépült azon elvárás, hogy az ellátottnak legkevesebb 30 nap foglalkoztatási jogviszonyt, mely lehet visszterhes vagy ingyenes az ellátás további folyósítása érdekében igazolnia. Ezen intézkedés a munka világába való visszatérésre még ha az időleges is ösztönözte és ösztönzi jelenleg is a segélyezetett. A szabályozás későbbi változása lehetőséget teremtett az önkormányzatoknak arra, hogy az ellátás törvényi szabályain felül helyi rendeletben további elvárásokat fogalmazzanak meg a támogatás folyósítása érdekében. Ezek az előírások a lakókörnyezet, lakhatási körülmények, illetve az ingatlan előtti közterület rendjére, tisztaságára vonatkoztak. A táblázat elemzéséből levonható az a következtetés is, hogy az álláskeresők jelentősen több mint kétharmada részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban és az ellátottak száma jelentősen nem változik, szinte állandósult. A következtetések alapján az önkormányzat vezetésének a foglalkoztatás elősegítésére, a szociális ellátásban részesülök számának csökkentésére és a közmunkaprogram folytatására hathatós intézkedést kell terveznie. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Sátoraljaújhely városa a település közigazgatási szerepéből adódóan változatos lakásállománnyal rendelkezik. A központi városmagban XVIII-XIX. században épült a korstílusnak megfelelő architektúrájú, zömmel kétszintes épületek vannak. A központi városmag peremén a XX. századi lakásépítési technológiával épült, zömmel alagút zsalus, univázas, kevés számban panel épület található. Az épületek többsége 4 emeletes. A kertvárosias lakóövezetben egy-két szintes családi házak találhatók. Nem hivatalos becslés szerint a lakóingatlanok hatodát értékesítési szándék övezi.

a) bérlakás-állomány Az önkormányzati lakás és bérlakás állomány vizsgált időszakban történő alakulását a 3.4.1 számú táblázat mutatja. A felmérés nem tartalmazza azokat a lakáscélú ingatlanokat, melyek bérbeadása magánszemély részéről történt, mivel az adatgyűjtéssel elérhető adatbázisok erre vonatkozó adatot nem tartalmaztak. Az elégtelen lakhatási célú körülményeket biztosító ingatlanokra vonatkozóan az elmúlt 5 évben az Árpád u. 49. és a Zrínyi u. 10. szám alatti ingatlanok esetén történt bontás hatósági kötelezésre. Több esetben került sor helyreállításra, vagy életveszély elhárításra vonatkozó kötelezettség kibocsátására. Az építéshatóság tájékoztatása szerint elégtelen műszaki állapotú ingatlan bontásának elrendelésére, kényszerbontásra az utóbbi öt éven belül nem került sor. 29

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmé nyeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma

200 8 200 9 201 0 201 1 201 2 201 3

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomá ny (db) ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

6854

n.a

n.a

n.a

397

n.a

n.a

n.a

6875

n.a

n.a

n.a

399

n.a

n.a

n.a

6889

n.a

486

n.a

395

n.a

n.a

n.a

6898

n.a

486

n.a

392

n.a

n.a

n.a

6898

n.a

460

n.a

369

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

b) szociális lakhatás A város lakásállományának 5,3 %-a önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás. A lakásállomány heterogén módon a település különböző városrészein lelhető fel. Az önkormányzati bérlakások döntő többsége a szegregátumhoz köthető. A mélyszegénységben élők lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében az önkormányzat saját tulajdonában lévő lakásállomány vonatkozásában pályázati rendszert működtet. A bérlemények iránti lakossági igény meghaladja az önkormányzat által kínált lakások mennyiségét. Az ingatlanok komfortfokozata zömében komfortos illetve összkomfortos. Elvétve található félkomfortos, és elenyésző a komfort nélküli lakások száma.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A helyi adatgyűjtés alapján nem volt információ fellelhető lakás céljára szolgáló nem lakáscélú ingatlanok vonatkozásában. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008 2009

508 777

59 88

2010

590

123

2011

914

142

2012

883

161

2013

n.a

n.a

Forrás: önkormányzati adatok

30

Veszélyeztetett lakhatási helyzet 1000 900 800 700 600

Veszélyeztetett lakhatások száma Hajléktalanok száma

500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 3.4.2. számú táblázat és diagramm a veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság helyzetét vizsgálja. Veszélyeztet lakáshelyzetben lévőben tekintjük azokat a személyeket, akik lakhatásuk biztosítása érdekében a szociális ellátórendszer adott támogatásait veszik igénybe, így pl. lakásfenntartási támogatásban vagy adósságkezelési ellátásban részesülnek. Ezen két ellátotti létszám összege adja a város szintjén közel ezres érinteti kört. A veszélyeztetett lakhatási helyzetben lévők magas száma az önkormányzat részéről csökkentve ezzel a mélyszegénységbe kerülés veszélyét további intézkedést igényel. Külön vizsgálandó a hajléktalanok száma. A helyi vizuál regiszter, mint lakcímnyilvántartó rendszer lekérdezésével vizsgálatara került a településszintű lakóhellyel rendelkező személyek száma az elmúlt 5 évben. A vizsgált időszak elején 2008-ban, mintegy 8 fő, majd a vizsgálat végére 2012-re 48 főre emelkedett a számuk. Ettől eltérő képet mutat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által közölt a fenti diagramban jelölt adat. Az adateltérés oka, hogy a szeretetszolgálat adatai tartalmazzák a környező településekhez kötődő, de a városunkban élő hajléktalanok számát is, akik a hajléktalansággal kapcsolatos problémát okozzák. A hajléktalanok helyzetének megoldására intézkedési terv kidolgozása szükséges.

e) lakhatást segítő támogatások A lakhatást segítő támogatások tekintetében a lakásfenntartási támogatásban és az adósságrendezési támogatásban részesülők számát vizsgáltuk az alábbiak szerint: 3.4.3. számú táblázat - Lakás fenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

470 706 547 858 845 n.a

38 71 43 56 38 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

31

Támogatásban részesülők

(fő )

1000 900 800 700 600

Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások

500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 3.4.3. számú táblázat a támogatásban részesülők számát mutatja. Az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma a szociálisan rászorult személyek számához képest nem jelentős viszont a lakásfenntartási támogatásban részesülök száma kiugróan magas.

f) Az eladósodottság Az eladósodottság több tényező vizsgálatával állapítható meg reálisan. Az adósságkezelési támogatásban részesülők száma, amely a szociális rászorultak számához képest nem túl magas csak egy jellemzője az eladósodottság mértékéhez. További jellemző lehet a végrehajtási eljárások száma: kilakoltatási ügyek száma, illetve az egyes pénzintézeteknél jövedelmükhöz képest túlzott mértékű hitelállománnyal rendelkezők száma. Ezen jellemzőkre vonatkozóan az adatgyűjtés nem volt lehetséges. Köztudomású tényként annyit megállapíthatunk, hogy a válság hatására a rossz hitelkonstrukciók (devizahitelek), illetve az alacsony foglalkoztatottság miatt az eladósodottság növekvő mértékű, számottevő tényező a helyi lakosságban.

g) lakhatás egyéb jellemzői: A város közigazgatási területéhez tartozó Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom településrészek, amelyek közigazgatási értelemben megszűnt települések. Mindhárom városrészre a falusias szabályozási övezet jellemző. Hagyományos telkes házak, gyakorta melléképülettel és belterületi gazdálkodásra, állattartásra alkalmas telekmérettel. A települések összközművesek. A lakott külterülethez tartozik a Köveshegy, Kácsárd, Némahegy, Torzsás, Várhegy elnevezésű városrészek. Az önkormányzat által fenntartott szociális intézmény egyik intézményegysége található itt. Az egyes városrészi jogállású települések megközelíthetősége közúton megfelelő, vasúton nem lehetséges. Mindhárom településrész menetrendszerinti buszjárattal megközelíthető. Az utóbbi években a „falusias” nyugalom, életforma vonzóvá tette a településrészeket, így több lakóingatlan felújítására, illetve építésre is akadt példa.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata településszerkezetéből, illetve a lakásság összetételéből adódóan természetes úton, objektív körülmények hatására létrejött szegregátummal rendelkezik. A szegregátum 32

fennmaradása sem társadalmi, sem gazdasági okokból nem kívánatos, ezért a város vezetése 2008-ban városrehabilitációs pályázatot nyújtott be, mely pályázat elnyerését követően 2010-re fejlesztéseket valósított meg a szegregátumokban élők használatában lévő ingatlanokon. A fejlesztések kiterjedtek az egészséges ivóvíz bekötések, esővíz elvezetés, útfelújítás, önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati bérlakások külső teljes felújítása, köztéri játszótér kialakítása megvalósítására, melynek következtében szembeszökő mértékben javultak a lakhatási körülmények. Az önkormányzat második ütemben ismételten pályázatot nyert a városrehabilitációra, így további fejlesztéseket, intézkedéseket tesz a szegregátum felszámolása érdekében. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői: A szegregátum a Köztársaság utca egy része, Járóka S., Bihari, Balázs K., Meder utcák területére terjed ki. A közműellátottságról elmondható, hogy összközműves, vagyis elektromos árammal, szennyvízelvezetéssel, ivóvíz, esővíz, pormentes út, vezetékes földgázvételi lehetőséggel ellátott. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a szegregátum elhelyezkedéséből adódóan nem rosszabb, mint a város peremterületén elhelyezkedő szegregátumnak nem minősülő területek esetén. A szegregátum környezetügyi szempontból, tekintettel a közművesítettség fokára nem terhelt. Egyedüli környezetterhelést az elkerülő út jelenti amely nemcsak a szegregátum élőknek, hanem a kamionforgalommal érintett útszakaszok mentén valamennyi lakos nyugalmát is zavarja.

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői: A szegregátumban mélyszegénységben élők élnek, akik közül egy része roma nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A társadalmi problémák a munkahelyek és ezzel párhuzamosan az ott élők szakképzettségének a hiányából eredő munkanélküliségből következnek. A foglalkoztatás hiánya a mélyszegénységből eredő mindennapi, sok esetben alimentációs problémák jellemzőek az ott élők helyzetére, melyből többségüknél mentális problémák is kialakulnak. A szegregátumban lakó családok nagy számú gyermeket nevelnek, ezért a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya magas. A családok bevételi forrása a szociális ellátórendszer ellátásaiból ered, kiegészülve az alkalmi, illetve közfoglalkoztatásból eredő munkabérrel.

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A szegregációval veszélyeztetett terület teljes települést érintő átrendeződésével nem kell számolni ellenben érezhető és érzékelhető a szegregátumban élők szegregátumból való kitörésének szándéka. A város vezetése saját eszközeinek erejéig támogatja a szegregátumból való kitörést választó személyeket feltéve, hogy azok képesek a társadalmi együttélés elvárásait, normáit teljesíteni. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés: 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

0

8

4

2009 2010 2011 2012 2013

0 0 0 0 n.a

8 7 8 8 n.a

4 4 4 4 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 3.6.1. számú táblázat az orvosi ellátásra vonatkozó adatokat tartalmazza. Az önkormányzat feladatellátási területén 2010. évet kivéve a háziorvosi körzetek száma betöltött volt. A házi gyermekorvosok feladatellátási körzete a vizsgált időszak valamennyi éve tekintetében betöltésére került. Összességében megállapítható, hogy a házi orvosi illetve a házi gyermekorvosi feladatellátás teljes.

33

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

569

2009 2010 2011 2012 2013

533 522 520 539 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Közgyógyellátotttak száma

(fő )

580 570 560 550 540 530 520 510 500 490 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 3.6.2. számú táblázat és diagram a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számát mutatja, látható hogy a vizsgált időszakban a közgyógyellátás jogosultak számában nagyobb változás nem következett be. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008

78

2009 2010 2011 2012 2013

79 81 79 80 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

34

Ápolási díjban részesülők száma

(fő )

81,5 81 80,5 80 79,5 79 78,5 78 77,5 77 76,5 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 3.6.3. számú táblázat és diagram az ápolási díjban részesítettek számát mutatja, látható, hogy az ápolási díjra jogosultak száma a vizsgált időszakban különösen nem változott.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§-a előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, és házi gyermekorvosi, a fogorvosi, központi orvosi ügyelet, védőnői szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátásokról. Az ellátások közül a védőnői szolgáltatást önkormányzatunk saját feladatellátásban, közalkalmazott védőnők bevonásával végzi. A jogszabályban előírt, fent felsorolt többi feladatot korábban a képviselő-testület ez irányú döntése alapján feladatátadási szerződéssel az önkormányzat kiszervezte. A feladatellátást a vizsgálat időszakban folyamatos volt, betöltetlen körzet esetén az önkormányzat a helyettesítésről gondoskodott. A feladatellátások tekintetében a személyi feltételek vonatkozásában a közreműködők, a jogszabályokban előírt képesítéssel rendelkeznek. Az önkormányzat saját tulajdonú épületein keresztül, továbbá az Euvolició Betegellátási Központ bevonásával biztosítja a tárgyi feltételeket. A meglévő eszközállomány átadásra került a feladatátadással érintett alapellátást biztosító vállalkozók és szervezetek részére, akik a minimum feltételeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiegészítették. Az egészségügyi alapellátást szolgáló épületek az előírt akadálymentesítési kritériumoknak megfelelnek.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez)

való hozzáférés A város összlakosságát érintő adott korcsoportokra meghatározott szűrővizsgálatok, akár az alapellátás, akár a szakellátás vonatkozásában biztosítottak. Az itt élők egészségi helyzetét elősegíti és javítja, hogy a város saját térségi feladatot is ellátó súlyponti kórházzal rendelkezik. Mind az alapellátásban, mind a szakellátásban, kórház ellátásokban is biztosított a szükséges személyi tárgyi feltétel, szakmai és a diagnosztikai háttér. A koragyermekkori szűrések hatásfokát, eredményességét, így az ellátás biztonságát nagyban elősegíti, hogy a város – települési vegyes körzetekkel szemben - külön háziorvosi, illetve házi gyermekorvosi körzetekkel rendelkezik.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségi állapotuk okán fejlesztésre, rehabilitációra szoruló személyek a városban megfelelő mértékben és minőségben részesülhetnek ellátásban. A súlyponti kórház itt léte miatt, mind a korházi háttérhez, mind pedig a járóbeteg-ellátáshoz kapcsolódó rehabilitációs háttér rendelkezésre áll. A korházban foglalkoztatott szakemberek és a legutóbbi kórházfejlesztéssel kapcsolatos pályázat együttesen biztosítják a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A gyermek és tanulói étkeztetést több az adott intézményekhez tartozó konyha végzi. Az óvodai ellátás tekintetében kettő főzőkonyha, továbbá valamennyi tagintézményben melegítő konyha működik. A konyhák 35

működtetésénél elsődleges szempont az adott célcsoport például gyermekeknél a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő tápanyagtartalmú ételek előállításának kritériuma. Az egészséges táplálkozás érdekében az élelmezésvezetők rendelkezései szerint nem használnak fagyasztott árut, állati zsiradékot, elsődlegesen friss zöldséget, gyümölcsöt, húsárut szereznek be. A menük összeállításánál figyelemmel vannak az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozástudományi Intézet ajánlásaira. A Hétszínvirág Óvoda részt vesz a minta menza program is. Melegítő konyhával rendelkezik az Esze Tamás, a Jókai Mór, a Petőfi tagintézmények, továbbá a református és a szlovák általános iskola. A saját konyhával nem rendelkező intézmények az önkormányzattól, vagy külső szállítótól szerzik be az ételeket. A helyi adatgyűjtés alapján megállapítható, hogy az egészséges táplálkozás céljának elérését technológiai problémák akadályozzák, ezért szükséges az egyes konyhák berendezéseinek, eszközeinek fejlesztése.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A várost aktív sportélet jellemzi. A sportágak tekintetében jellemző a jogi személyiségnek megfelelő szervezeti forma, mellyel átlátható módon, a sportolók igazolásával, egyes támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségével működnek. A városban megtalálható a labdarúgás, vízilabda, atlétika, torna, küzdősport. Az úszás és a téli sportok kedvelői is megtalálhatják a sportoláshoz szükséges feltételeket. A település rendelkezik két sportpályával, fedett sportlétesítménnyel, felvonózott, hóágyúzott téli-nyári sípályával, bobpályával és korcsolyapályával, mely utóbbi létesítmény a jégkorongsport „szerelmeseinek” is biztosítja a szabadidő eltöltésének lehetőségét.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociális alapszolgáltatásokon belül a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat az önkormányzat az Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja. Az intézmény ellátja a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali ellátása, a családsegítés, a támogató szolgálat, a közösségi ellátás, a gyermekjóléti szolgáltatás és az intézményi ellátási feladatokat.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások

nyújtásakor A helyi adatgyűjtés során az egyes szociális feladatok ellátása során az ellátórendszer közreműködői részéről, a fenntartó hátrányos megkülönböztetést nem tapasztalt.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi

ellátórendszer keretein belül A helyi önkormányzat előnyben részesítést alkalmaz külön jogszabályban foglalt előírásokon túl azzal, hogy saját hatáskörben bevezetett nem kötelező ellátásokat fokozottabban előmozdítva ezzel az egyes célcsoportok esélyegyenlőségének biztosítását. A nem kötelező ellátások között szerepel az önkormányzat Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázaton történő részvétele, az átmeneti segély, illetve a közgyógyellátás méltányos jogcímen történő biztosítása.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai Sátoraljaújhely Városban aktív közösségi élet zajlik. A város történelmi háttere, a lakosság igénye megkívánja, hogy az önkormányzat a helyi közösség civil szervezetekkel együttműködve aktív szervezője, működtetője legyen a helyi közösség kulturális életének. Legfontosabb események közé tartozik a Város Hete rendezvénysorozat, az Édes Anyanyelvünk Országos Nyelvhasználati Verseny, Nemzetközi Néptánc-fesztivál, Utcaszínház, Várnapja, Zsólyomkai Nyitott Pincék, Nemzetiségi Napok, Kultúra hete Programsorozat, Családi Nap. Elmondható, hogy nincs olyan hét ahol a város lakosságát ne gazdagítanánk valamilyen rendezvénnyel. A közösségi élet a kultúra ápolásában az önkormányzat legkiemelkedőbb partnerei Városvédő és Szépítő Egyesület, Zempléni Fiatalok Hátárok Nélküli Egyesület, Intervox Női Kar, a Magyar Világszövetségének Zempléni Tagozata, Magyar Nyelv Múzeuma. 36

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A várost alkotó civil közösségek között kiemelkedő, példaértékű együttműködés folyik. Függetlenül attól, hogy a közélet, kultúra, sport mely területén tevékenykednek. Az önkormányzat vezetése nagy hangsúlyt fektet ezek kialakítására, fenntartására. Elmondható, hogy a közösségi célok minden esetben eredményesen tömörítik az a mögé felsorakoztató szervezeteket. A város közösségei között fellelhetőek nemzetiségi csoportok. A német, szlovák, ruszin és roma nemzetiségek tekintetében. A helyi önkormányzat ezen nemzetiségi önkormányzatokkal is aktív eredményes kapcsolatot ápol. Jellemző, hogy kirívó konfliktus a közösségek között nem található.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az előző pontokban bemutatott közösségi együttműködés legszembeszökőbb megnyilvánulása azok eredményei. Az elmúlt időszakból kiemelhető az évente megrendezendő alapítványok bálok. Az önkormányzat által rendszeresített adományok a polgármesteri keretből évenként eltérő célú felhasználása például hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásának támogatására. Több alkalommal működik közre az önkormányzat adományozásban ilyen támogatások elosztásában való közreműködés az ökomenikus szervezettel. Több esetben nyilvánul meg a helyi vállalkozások, gazdasági társaságok részéről. A közelmúlt jó példája volt a Borsiban található Rákóczi szobor felújítására kezdeményezet adománygyűjtés. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Az önkormányzatiság alkotmányos feltételeinek megteremtésével egyidejűleg a városunkban élő nemzetiségek is aktív önszerveződésbe kezdtek. Valamennyi nemzetiség számára kiemelkedő feladattá vált az adott nemzetiséghez fűződő hagyományok ápolása ezzel a nemzetiséghez tarozás, az identitástudat megőrzése. Figyelemmel arra, hogy a mélyszegénységben élők egy része a roma nemzetiséghez tartozónak vallja magát a roma nemzetiségi önkormányzat fokozott figyelemmel és aktivitással működik közre a roma nemzetiségű mélyszegénységben élő családok megsegítésében. Saját helyi és országos szervezeteinken keresztül igyekeznek támogatásokat igénybe venni, illetve a rászorultakat azokhoz hozzájuttatni. Pl. Cinka-Panka Pályázat. A nemzetiségi önkormányzat aktív tagjai tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik az önkormányzatot a közfoglalkoztatás megszervezésében. A helyi önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat és valamennyi önkormányzat működéséhez szüksége dologi feltételeket biztosítja külön együttműködési megállapodás alapján. Összességében elmondható, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat megfelelő partner az egyes célcsoportok esélyegyenlőségnek elősegítésében az önkormányzat számára. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Aktív korúak foglalkoztatásának a hiánya

Munkahelyteremtés (akár vállalkozók, civilek bevonásával), közmunkaprogramba való bevonás, továbbképzések, tanfolyamok (piacképes) beindítása Az alapfokú végzettség megszerzése valamennyi aktív korú számára Az adott végzettséggel rendelkezők átképzése a munkaerő-kereslet szükségleteinek megfelelően

Iskolázatlanság Átképzés hiánya

37

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Sátoraljaújhely Város tekintetében is elmondható az országos trendekhez hasonlóan, hogy a lakosság száma csökken. Az egyes korcsoportokon belül csökkenő tendenciát mutat a gyermekek száma is, következően abból, hogy a születések száma is alacsony. Ezt az állapotot rontja továbbá az elvándorlás, amikor gyermeket nevelő családok a kedvező foglalkoztatás, illetve életkörülmények miatt elköltözni kényszerülnek a városból.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013.

121 122 142 156 152 n.a

36 47 48 52 59 n.a

408 454 480 520 559 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú

(fő )

600

500

400 védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú

300

200

100

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

38

A 4.1.1. számú táblázat mutatja, hogy a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma hogyan alakul a vizsgált időszakban. A 18 év alatti lakosság számához viszonyítottan a védelembe vett gyermekek száma nem kimagasló. Lényeges feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjának, hogy a kialakult veszélyhelyzeteket megelőzze, gyermekvédelmi intézkedésekkel mielőbb megszüntesse. A veszélyeztetett kiskorúak számában történt emelkedés oka a jelzőrendszer hatékony működésének a következménye, ennél fogva kisebb a látenciában maradt esetek száma.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

1326 1348 1496 1540 1515 n.a

Ebből tartósan Ebből Kiegészítő Rendkívüli beteg tartósan beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi fogyatékos fogyatékos kedvezményben kedvezményben gyermekek gyermekek részesítettek száma részesítettek száma száma száma 24 18 15 13 12 n.a

n.a n.a n.a n.a n.a n.a

n.a n.a n.a n.a n.a n.a

143 47 114 105 99 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008 2009 rendszeres kedvezmény

2010 kiegészítő kedvezmény

2011 2012 rendkívüli kedvezmény

2013

39

Rendszeres kedvezmények 1800 1600 1400 1200 Rendszeres gyermekvédelmi

1000

kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 4.1.2. számú táblázat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát mutatja. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma a vizsgált időszakban növekedést mutat. Ez jelzi a gazdasági válság negatív hatásait, továbbá felhívja a figyelmet a gyermekek, mint célcsoport érdekében szükséges intézkedések megtételére.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A mélyszegénységben élő több gyermeket nevelő családok legfőbb bevételi forrása a gyermekek jogán keletkező főleg társadalombiztosítási alapon kifizetésre kerülő támogatások. Ezen családok az ilyen jogcímű bevételeiket jó esetben a család közös szükségleteinek kielégítésre, rosszabb esetben az arra nem jogosult személyek szükségleteinek kielégítésére fordítja. A helyzetelemzésben feltárt védelembe vett, veszélyeztetett gyermeket nevelő családoknál jellemzők a fentiek. Látható, hogy a gyermekek jogán járó ellátások jogosultak részéről történő felhasználásához jelentős érdek fűződik, ezért mondható sikeresnek azok a kormányzati, illetve helyi intézkedések amelyek ezt megteremtik. Pl. ingyenes tankönyv, támogatás Erzsébet utalványban történő kifizetése, óvodáztatási támogatás természetbeni nyújtása, gyermekétkeztetés, Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjpályázat.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes Ingyenes Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvétkezésben támogatásban étkeztetésben év résztvevők száma étkezésre ellátásban résztvevők száma részesülők részesülők iskola 1-8. jogosultak részesülők óvoda száma száma évfolyam száma 1-13. száma évfolyam 2008 242 335 114 579 0 179 2009 255 379 93 593 65 208 2010 268 446 76 584 100 147 2011 266 424 72 559 105 160 2012 255 407 62 511 96 119 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

40

A 4.1.3. számú táblázat, mely a kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők számát mutatja megfigyelhető, hogy az ingyenes étkezésben részesülők száma a jogszabályi feltételek módosulása miatt növekedett. A táblázatban történő ellátásokban részesülők száma a vizsgálat időszak éveit tekintve állandó.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A migrációs folyamatok és tendenciák hiányában nem jellemző a város lakosságára, hogy nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermekeket nevelnének, ezért a helyzetelemzésben ennek vizsgálatára nem tértünk ki. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma

A településen élő 0-6 éves gyermekek száma

Adott településen található utazási idő (perc)

A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

Ebből Ebből Ebből Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban él él él 489

n.a

30

n.a

94

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

n.a

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok

A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek számát pontosan meghatározni nem lehetséges, mivel erre vonatkozóan az önkormányzat adott nem kezel.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

11 10 10 9 9 n.a

320 343 331 350 341 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

41

Védőnői álláshelyek

(db )

12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2013

(fő )

355 350 345 340 335 330 325 320 315 310 305 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 4.3.1. számú táblázat a védőnői álláshelyek számát mutatja az egy védőnőre jutó gyermekek számához viszonyítottan. Látható a védőnői álláshelyek számának csökkenése párhuzamos a gyermekek számának csökkenésével, ezért az egy védőnőre jutó gyermekek száma korlátos mértékben ingadozik.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

0 0 0 0 0 n.a

76088 87128 84058 92263 89298 n.a

Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma ellátott gyerekek száma 28587 26963 28148 27278 27176 n.a

n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

42

A 4.3.2. számú táblázat a gyermekorvosi ellátás jellemzőit mutatja be. A háziorvos illetve a gyermekorvosok által ellátott személyek száma oszlopok az ellátott esetek számát tartalmazzák. Az önkormányzat a 2010. évben betöltetlen felnőtt háziorvosi praxissal rendelkezett, viszont a betegek ellátását a praxis betöltetlenségének időszaka alatt helyettesítéssel biztosította a zavartalan ellátás érdekében. Kijelenthető, hogy az egészségügyi ellátás mind a felnőtt háziorvosi, mind a gyermek körzetekben folyamatos.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

2008 2009 2010 2011 2012 2013

1 1 1 1 1 n.a

22 25 22 29 30 n.a

0 0 0 0 3 n.a

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 56 56 56 56 56 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 0-7 éves gyermekek tekintetében biztosított a korai intézményi ellátás, mind a bölcsőde, mind az óvoda vonatkozásában. A bölcsödében írt gyermekek száma jelentősen alulmarad az bölcsőde kapacitástól. A jelenleg intézményi háttér nagyobb létszám igényeket is képes kiszolgálni. Fontos, hogy az önkormányzat, mint fenntartó a bölcsődei kapacitásának folyamatos rendelkezésre tartásával segítse a gyermeket nevelő családok ellátáshoz jutását, illetve a nők foglalkoztatásban történő visszatérését.

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

0 0 0 0 0 n.a

0 0 0 0 0 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

A fenti táblázat egyértelműen jelzi, hogy családi napközi nem működik a településen. Álláspontunk szerint a városban családi napközi, azért nincs, mert az ellátásra nincs tényleges igény, mivel a gyermekeket érintő intézményi ellátások kapacitása és minősége elegendő. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

db 5 6 575 22 7 h -tól-17-h-ig 43

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet

Fő 47 47 0 22 8

5 hét Hiányzó létszám

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az óvodai nevelés, mint kötelező önkormányzati feladatot a Hétszínvirág Óvoda látja el. A hatékony és gazdaságos működés érdekében az önkormányzat évekkel ezelőtt egy intézménybe vonta össze óvodáit, így az óvodai nevelést a városban és a városhoz csatlakozott településrészeken tagintézmények látják el. Úttörő jellegű kezdeményezésnek számít a Pöttömke - Biztos Kezdet Gyermekház Esze Tamás út 79. szám alatt található, amely a szegregátumban, mélyszegénységben élő gyermeket nevelő családok részére teszi lehetővé, hogy a gyermekek mielőbb intézményi ellátásban részesüljenek elősegítve ezzel a gyermekek szocializációját, illetve csökkentve a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos terheit. Az óvoda-bezárás időtartama tagintézményenként értendő, vagyis az intézmény szintjén, mindig van egy intézmény egység, amely az év teljes időszakában biztosítja az ellátást az igénylő családok számára.

d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás kapcsán elmondható, hogy az önkormányzat a törvényben rászabott kötelező feladatokat messzemenően ellátja. Az Egyesített Szociális Intézményen belül működik a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. A szolgálat végzi a veszélyeztetett családok családgondozását, szükség esetén tanácsadással hangsúlyt fektetve a prevencióra gondozzák alapellátásban a családokat. Lényeges szempont a veszélyeztetettség megszűntetése, családgondozás, utógondozás biztosítása, válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása. Jogszabály előírásoknak megfelelően működteti az észlelő és jelző rendszert. Szakmaközi megbeszéléseket tart, a veszélyeztetett gyermekek problémának feltárására (esetmegbeszélés).

e) gyermekvédelem Sátoraljaújhely városában az Egyesített Szociális Intézményen belül működő gyermekjóléti szolgálat végzi a gyermekjóléti szolgáltatást. Azon családokban ahol veszélyeztetett gyermekek élnek a gyermekjóléti szolgálat alapellátás keretében gondozza a családot, illetve a gyámhatóság elrendelése folytán védelembevétel keretében. A gyermekvédelemi ellátásokban az önkormányzat polgármesteri hivatala közreműködik annak ellenére, hogy 2013. január 1-től a teljes gyámhatósági hatósági feladatokat a Járási Gyámhivatal látja el. Az önkormányzat szoros együttműködésben áll a Járási Gyámhivatallal, ezért szükségszerű a két szervezet együttműködése az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek előmozdítása érdekében. Gyermekvédelem terültén a jegyző hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások adható támogatások igénybevételével próbálja segíteni a veszélyeztetettség megszűntetését.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetbe igénybe vehető szolgáltatások két intézményen keresztül kerülnek biztosításara a rászoruló személyek számára. Az elsődleges segítséget a Családsegítő Szolgálat nyújtja, ahol a probléma jellegéhez igazodva kerül sor további intézkedés megtételére pl.: gyermekelhelyezések, gyermekvédelmi intézményi rendszerellátások érdekében, vagy várandós anya elhelyezése anyaotthonban. A másik lehetőség krízishelyzet keletkezése esetén a Máltai Szeretetszolgálat Sátoraljaújhelyben működő intézményében történik. Az intézmény alkalmas rászorultak elhelyezésére.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Sátoraljaújhely önkormányzata mind az egészségfejlesztés, mind a sport-és a szabadidős tevékenységek gyakorlásához rendelkezik magas szintű tárgyi és személyi feltételrendszerrel. Városban uszoda, két sportpálya fedett sportlétesítmény áll rendelkezésre.

44

Nevelési oktatási intézmény által szervezett egészségfejlesztéshez, sporthoz kapcsolódó tevékenységek céljára a város ingyenesen biztosítja az uszoda létesítményt. Az egészségfejlesztés témakörében az önkormányzat és az óvoda együttműködésében jelenleg is pályázat végrehajtása történik, melyben a gyermekek, szülők, dolgozók, mint célcsoportok részére főző klub, stresszkezelő tréning, egészségügyi szűrés valósul meg. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Valamennyi gyermekneveléssel, oktatással foglalkozó intézmény vonatkozásában kiemelt jelentőséggel bír a gyermekek egészséges étkeztetése. Az egészséges étkezés érdekében az egyes konyhákon folyamatos friss zöldség, gyümölcs, hús árú felhasználása történik, ezért a tartósított élelmiszerek és a raktározás kisebb jelentőséggel bírnak. Az egyes ételek elkészítéséhez az OÉTI javaslatát, lejárásait az élelmezésvezető figyelembe veszi. A Hétszínvirág Óvoda ez év szeptemberétől részt vesz az országos Mintamenza Programban.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A helyzetelemzés elkészítésekor hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésre esetet nem volt fellelhető, eljárás nem volt folyamatban.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein

belül Pozitív diszkriminációt valósít meg az óvodáztatási támogatás, mint speciális juttatási forma, mivel a támogatás juttatási feltétele a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének a fennállása, amely többek között azt is feltételezi, hogy a szülők iskolai végzettsége nem lehet több mint alapfokú végzettség. Hátrányt kompenzáló szolgáltatásnak tekinthető a Családsegítő Szolgálat mélyszegénységben élők érdekében kifejtett nyári szünidei játszóházi foglalkozás programja.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjában a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a tehetséggondozásban részesítendő gyermekek szerepelnek. Az óvoda intézmény mindhárom csoportba tartozó gyermekek ellátást biztosítani tudja, ezen belül a sajátos nevelésű igényű gyermekeknél külső szakértő igénybevételével. Az intézmény rendelkezik ezen feladatellátásra vonatkozóan pedagógiai programmal. A fogyatékkal élő gyermekek vonatkozásában szintén felkészült az intézmény és jelenleg is nevelnek hallássérült, mozgásban korlátozott, illetve mentális zavarokkal küzdő autista gyermekeket. Ezen gyermekek tekintetében a Partizán Úti Intézményegység látja el a feladatokat, mivel például ez az intézmény fizikailag akadálymentesített vagy indukciós hurokkal rendelkező. Összességében elmondható, hogy ezen gyermekek nevelése, fejlesztése fokozott financiális igényű, így ezen költségeket fenntartói támogatásból, pályázatokból egyéb forrásokból fedezik. 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. év 2008 2009 2010

Helyhiány miatt elutasított Ebből hátrányos / halmozottan gyermekek száma hátrányos helyzetű (fő) (fő) 0 0 0

0 0 0 45

2011 2012 2013

0 0 0

0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés

A 4.4.2. számú táblázat az óvodai nevelés adatait tartalmazza arra tekintettel hány gyermeket és ebből hány hátrányos helyzetű gyermeket utasított el az óvodavezetés. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt öt évben helyhiány miatt elutasított gyermek, illetve hátrányos helyzetű gyermek nem volt az óvodába beiratkozni kívánók közül. Lényeges ténymegállapítás, hiszen a gyermekek nevelésének, pszichológiai egyedfejlődésének szükségképpeni állomása az óvodai nevelés. Hátrányos helyzetű, nevelési gondokkal küzdő családoknál a szocializáció jelentős színtere az óvoda. A mélyszegénységben élők gyermekekkel kapcsolatos ellátási feladatait, terheit is jelentősen átvállalhatja, segítheti az intézményi ellátás. A város vezetésének folyamatosan nagy hatékonysággal és kapacitással kell a jövőben is rendelkezésre állni a kisgyermeket nevelő családok óvodáztatási szükségleteinek kielégítéséhez. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsoportok száma száma 628 532 601 605 528 n.a

23 23 23 22 22 n.a

óvodai férőhelyek száma 575 575 575 575 575 n.a

óvodai óvodába óvodai feladatbeírt gyógypedagógiai ellátási gyermekek csoportok száma helyek száma száma 5 530 0 5 480 0 5 526 0 5 547 0 5 489 0 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A 4.4.3. számú táblázat az óvodai nevelés adatait a 3-6 éves korú gyermekek száma, az óvodai férőhelyek és az óvodába beírt gyermekek számához viszonyítottan mutatja be. Látható, hogy az óvodás korú gyermekek számához képest megfelelő a férőhelyek száma. Összességében megállapítható, hogy az óvodai férőhelyek száma szükség esetén bővíthető annyira, hogy a gyermekek elhelyezése megoldott legyen. Az óvodai ellátás lehető legnagyobb kiszélesítése javítja a gyermekek szocializációját, elősegíti a nevelés eredményességét, támogatja a szülőt az ellátások biztosításában.

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 53 60 52 35 0 Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 1 2 1 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt 0 1 1 0 1 időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek 21 25 24 20 0 létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos 6 14 16 11 1 helyzetűek létszáma tagóvoda-Partizán Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 27 44 33 52 3 Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 1 1 6

Összesen 200 4 3 90 48 159 9

46

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda-Esze Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda-Károlyfalva Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda-Széphalom Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

0

2

2

0

0

4

17

30

19

35

2

103

14

18

14

21

0

67

18 0

28 0

24 1

23 3

0

93 4

0

0

0

0

0

0

13

19

10

16

1

59

5

11

3

7

1

27

4 0

6 0

7 1

7 1

0 0

24 2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

4 1

4 0

4 0

0 0

12 1

0

0

0

0

0

0

0

0

5

1

0

6

0

0

0

0

0

0

igénybevételét

mutatja

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A 4.4.4. számú táblázat intézményegységenként.

az

óvodai

ellátás

be

korcsoportos

bontásban,

47

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása az az intézménybe intézménybe beíratott, beíratott, 20%-ot 20%-ot fejlesztő fejlesztő meghaladóan meghaladóan beíratott foglalkozásban beíratott foglalkozásban hiányzott hiányzott halmozottan részesülő hátrányos részesülő halmozottan hátrányos hátrányos halmozottan helyzetű hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű hátrányos gyermekek helyzetű helyzetű gyermekek gyermekek helyzetű létszáma gyermekek gyermekek száma (az létszáma gyermekek száma száma (az adott évből száma adott évből eltelt eltelt időszakra időszakra vetítetten) vetítetten) Székhely Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Csoport 7 Csoport 8 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda-Partizán úti Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Csoport 7 Csoport 8 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda-Esze Tamás úti Csoport 1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

10 16 12 9 10 16 6 11 90

2

1 1 1 0 0 2 3 0 8

6 6 7 5 6 6 5 7 48

10

0

5

5

0

0

0

0

0

0

4

0 1 1 1 1 1 3 2 10

6 4 7 6 10 11 11 12 67

15

0

10

3

0

16 18 13 12 59

0 0

8

8 9 12 11 15 18 15 15 103

1 1

1 1 2

6 6 7 5 6 6 5 7 48

0

4

6 4 7 6 10 11 11 12 67

9

0

9

0

2

0

0

1 1 1 1 4

7 6 7 7 27

0

7 6 7 7 27

0

4

3

0

3

2 1 1

2 1 1

48

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda-Károlyfalvi Csoport 1 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda-Széphalmi Csoport 1 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

1

0

0

1

0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 3

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátását mutatja be intézményegységenként.

4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár A Óvodai körzetbe körzetenfelvehető kénti (ott élő) létszám és összes hh/hhh gyermegyermekek kek megoszlása száma Székhely Esze Partizán Károlyfalvi Széphalmi Összesen

224 126 253 10 4 617

A körzetbe A körzetbe A körzet felvehető felvehető óvodáiba A körzetbe (ott élő) (ott élő) járó járó hh összes összes hhh gyermekek gyermekek hh gyermekek összlétszáma gyermeszáma létszáma kek száma 113 64 142 0 0 319

62 31 76 0 0 169

200 93 159 24 12 488

90 59 103 0 3 255

A körzetbe járó hh gyermekek aránya a A körzetbe körzet járó hhh óvodásainak gyermekek összlétszáma létszámához viszonyítva (%) 45% 48 63% 27 65% 68 0% 0 25% 0 52% 143

A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) 24% 29% 43% 0% 0% 29%

Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

A 4.4.6. számú táblázat az óvodai körzethatárok szerinti bontásban mutatja be a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát. Fontos szempont, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arány a lehetőség szerint kiegyensúlyozott mértékű legyen az egyes körzetek viszonyában. Az általános iskolai nevelés és oktatás jelentős változáson ment keresztül az elmúlt időszakban. A 2013/2014. tanévtől a változások soha nem tapasztalt mértékűvé váltak. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapjaiban újra fekteti le az alapfokú nevelés és oktatás intézményrendszerét. Jelentős változás, hogy a feladatellátás az önkormányzatok helyett, immár az államot terheli. A tankerületekbe szervezett intézmények erős centrális irányítását, ellenőrzését, gazdálkodását, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. A tantervi követelmények átalakultak, az egyes tantárgyak más súlyozást nyertek. A pedagógusok munkaköri követelményei, javadalmazás szintén jelentős mértékben változtak. Növekedtek az óraszámok és a nem közvetlen a tanításhoz kapcsolódó feladatok.

49

Az állami fenntartáson kívül erősödött az egyházi fenntartás, az egyházak szerepvállalása az oktató-nevelő munkában. A jelenlegi oktatási rendszer jó alternatívákat kínál a gyermeküket taníttató szülők számára.

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók évfolyamon tanulók tanév száma száma fő fő 2010/2011 714 795 2011/2012 673 760 2012/2013 640 722 2013/2014 n.a n.a

általános iskolások száma fő 1509 1433 1362 n.a

napközis tanulók száma fő % 456 30,2% 426 29,7% 397 29,1% n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskolai tanulók (fő) 1600 1400 1200 1000 általános iskolai tanulók száma

800

napközisek szááma

600 400 200 0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

A 4.4.7. számú táblázat és diagram az általános iskolában tanuló számát mutatja. Jól látható a tanuló létszám csökkenése. A vizsgált időszakban alacsony volt a napközis tanulók száma. Az köznevelési törvény jelenlegi rendelkezései a napközis ellátást igénybevevő tanulók számnak növekedését célozzák. Az egész napos iskolai rendszer megteremti a gyermekek délutáni felügyeletét, biztosítja az egyes tanulók ellátását, javítja az oktatónevelő munka hatékonyságát. A helyzetelemzés alábbi táblázatokba foglalt adatai kizárólag a Sátoraljaújhelyi Tankerület adatszolgáltatásából ered, ezért nem tartalmazza az egyházi fenntartású iskolák számadatait. A helyzetelemzés következtetései a tankerület adataiból is helytálló módon megállapíthatók. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai 50

általános iskolai osztályok száma tanév

általános iskolai általános iskolai osztályok száma a feladatgyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma

1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon

db

2010/2011

127

150

277

5

8

13

3

2011/2012 2012/2013 2013/2014

97 100 94

123 109 90

220 209 184

6 4 0

8 8 0

14 12 0

3 3 2

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 300

250

200 osztályok száma (db) 150

osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)

100

50

0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

A fenti táblázat és diagram az általános iskolás tanulók számát mutatja a gyógypedagógiai oktatásban résztvevők számához viszonyítva.

Az iskolai személyi feltételeket mutatja be az alábbi táblázat és diagram. Látható, hogy az alacsony finanszírozás miatt létszámhiány állapítható meg a tanárok, gyermekvédelmi felelős az iskolaorvos és pszichológus illetve a kisegítő személyzet vonatkozásában.

51

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő 8 17 38 0 2 2 0 16

Nem szaktanítást végző tanító Szaktanítást végző tanítók száma Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet

Hiányzó létszám 0 0 2 0 2 3 2 4

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Személyi feltételek - hiányzó létszámok (fő)

0 2 3 2

11

Nem s za kta nítá s t végző ta nító Sza kta nítá s t végző ta nítók s zá ma Sza kta nítá s t végző ta ná rok s zá ma Gyógypeda gógus ok l éts zá ma

2

0 4

Gyermekvédel mi fel el ős Is kol a orvos Is kol a ps zi chol ógus Ki s egítő s zemél yzet

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév fő % 2010/2011 123 10,78 2011/2012 160 15,5 2012/2013 104 11,01 2013/2014 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 4.4.12. számú táblázat a 8. évfolyamot eredményesen befejezettek számát és arányát mutatja a nappali oktatásban résztvevő tanulókhoz mérten.

A következő táblázat az ellátást igénybevevő tanulókat mutatja be különböző jellemzőik (tagozat, SNI, HH, HHH, stb.) szerint osztályonkénti bontásban.

52

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 20122013. tanév Telephely1 (szükség HHH SNI Létszám, HH tanulók Sajátos SNI tanulók szerint, tanulók tanulók amelynek Tagozat Hátrányos aránya az Halmozottan nevelési aránya az Magántöröljön aránya az számából Évismétlők alapján megLétszám Napközis Bejáró helyzetűek osztály hátrányos igényű osztály tanulók vagy osztály a hhh száma integrációs nevezése létszáma létszámához helyzetűek tanulók létszámához száma szúrjon be létszámához tanulók normatívát viszonyítva létszáma létszáma viszonyítva plusz viszonyítva száma igényelnek sorokat) 1. évfolyam A sportiskola 58 58 3 34 59% 23 40% 1 2% 0 2 0 osztály 1. évfolyam B 0 35 35 0 27 77% 19 54% 1 3% 1 2 0 osztály 2. évfolyam A sportiskola 63 63 8 34 54% 15 24% 1 2% 0 1 0 osztály 2. évfolyam B 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 osztály 3. évfolyam A 0 56 56 10 38 68% 12 21% 3 5% 2 0 0 osztály 3. évfolyam B 0 21 21 0 11 52% 9 43% 1 5% 1 0 0 osztály 4. évfolyam A 0 56 56 4 30 54% 14 25% 1 2% 1 0 0 osztály 4. évfolyam B 0 21 21 0 11 52% 4 19% 2 10% 0 0 0 osztály 5. 0 59 47 4 31 53% 16 27% 3 5% 1 3 0

évfolyam A osztály 5. évfolyam B osztály 6. évfolyam A osztály 6. évfolyam B osztály 7. évfolyam A osztály 7. évfolyam B osztály 8. évfolyam A osztály 8. évfolyam B osztály 8. évfolyam C osztály

0

20

11

1

11

55%

4

20%

1

5%

0

1

0

0

67

19

8

31

46%

18

27%

3

4%

1

1

0

0

41

18

1

27

66%

14

34%

2

5%

2

1

0

0

74

25

7

29

39%

14

19%

1

1%

0

0

0

0

44

19

1

29

66%

13

30%

1

2%

0

0

0

0

72

27

5

27

38%

13

18%

4

6%

0

0

0

0

35

16

2

22

63%

9

26%

2

6%

0

0

0

33%

5

33%

15

1

2

5

3

0,2

0

0

0

0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

54

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok,

iskolapszichológusok száma stb.) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások egy részét, az adott intézmények saját humánerőforrások által biztosítják. Ez a helyzet az óvodai nevelés esetén ahol két óvoda pedagógus gyógypedagógia végzettség birtokában látja el a nevelési igénynek megfelelő speciális többletfeladatot. Ugyan ez a helyzet a gyógyúszásoktatás esetén is. Értelemszerűen valamennyi specifikus végzettség nem áll rendelkezésre az egyes intézmények szintjén, ezért szurdopedagógust, tiflopedagógust, konduktort, oligrofrén pedagógust, illetve autistákra szakosodott szakembert külső megbízással biztosítják a gyermekek részére az intézmények.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények

között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A lehetőségek határon belül törekszik az intézményrendszer arra, hogy ne legyenek szegregátumok. A szegregáció megszűntetése érdekében az első lehetőség a Hunyadi utcai óvoda bezárása, és a gyermekek szétosztása a szegregátum érdekében.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában

mutatkozó eltérések A helyzetelemzés elkészítésekor az egyes oktatási intézmények között jelentős eltérés még nem mutatható ki. Az önkormányzat fenntartásában lévő általános iskolák körzet határainak kijelölésekor lényeges szempont volt, hogy a különböző sajátosságú illetve körülményű gyermekek integrált nevelése valósulhasson meg. A fenntartó ezzel kívánt hadhatós intézkedést tenni a szegregáció felszámolására. Az oktatási körülmények későbbi vizsgálata azonban célszerű, mivel a 2013-2014 tanévtől a Református Egyház személyében újabb fenntartó kezdte meg működését a közoktatás területén. A tankerülettől szolgáltatott kompetencia mérési adatok az alábbiak szerint alakultak: 4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok 2010 Országos kompetencia-mérés eredménye

2011

Iskola átlaga

Országos átlag

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

1427 – 0

1483 – 0

6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

1419 – 0

1498 – 0

Iskola átlaga Szövegértés 1494 1641 0 Matematika 1582 1635 0

2012

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

1465 1577 0

1407 1391 0

0 0 0

1472 1567 0

1486 1601 0

1417 1480 0

0 0 0

1489 1612 0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

55

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Gimnázium (%)

Szakiskolai képzés (%)

tanév összlétszámon belül

HHHtanulók körében

összlétszámon belül

HHHtanulók körében

összlétszámon belül

HHHtanulók körében

2008/2009

15

3

17

6

6,29

2,29

2009/2010

11

1

16

2

4

2

2010/2011 2011/2012 2012/2013

10 14 11,6

0 3 1

20 11 17

6 2 3

6 3 9

10 1 13

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 4.4.15. számú táblázat a továbbtanulási mutatókat tartalmazza a nappali tagozatos középfokú oktatásban.

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

tanév összlétszámon belül

HHHtanulók körében

összlétszámon belül

HHHtanulók körében

összlétszámon belül

HHHtanulók körében

2008/2009

3,57

12,8

0

0

0

0

2009/2010

2,49

14,41

0

0

1,51

4,78

2010/2011 2011/2012 2012/2013

2,2 1,55 0

7,14 10 0

0,2 0 0,6

0 0 0

4 0 2,6

12,85 0 10

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 4.4.16. számú táblázat a lemorzsolódási mutatókat jeleníti meg az általános iskolában.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A gyermekek mint esélyegyenlőségi célcsoportok vonatkozásában is, mint korábban a mélyszegénységben élők esetén kifejtettük, pozitív diszkriminációt valósít meg az óvodáztatási támogatás, mint speciális juttatási forma. A támogatás juttatási feltétele a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének a fennállása, amely többek között azt is feltételezi, hogy a szülők iskolai végzettsége nem lehet több mint alapfokú végzettség. Hátrányt kompenzáló szolgáltatásnak tekinthető a Családsegítő Szolgálat mélyszegénységben élők érdekében kifejtett nyári szünidei játszóházi foglalkozás programja. A gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek előmozdítására, a foglalkoztatás elősegítésére a magántulajdonú ingatlanok bevonásával, az önkormányzat közreműködésével lakásbérleti program javaslat kerül kidolgozásra. 56

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek magas száma

A kiváltó okok feltárása, a gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működtetése, hatékonyabb gyermekvédelmi intézkedések keresése és kezdeményezése A Pöttömke program erősítése, óvodai és bölcsődei ellátás igénybevételének népszerűsítése Óvodai és iskolai hiányzások számának csökkentésére a hátrányos helyzetű tanulók körében Rendhagyó osztályfőnöki óra

Intézményes bölcsődei-óvodai ellátás elmaradása az elvárttól Igazolatlan hiányzások magas száma Az egyes korcsoportokat érintő aktuális problémák

57

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A demográfiai adatokat vizsgálva megfigyelhető, hogy a 60 éves korosztályig a lakosság nagyobb részben férfiakból áll. A 60 év felüliek tekintetében ez az arány gyorsan megfordul és a nők majdnem kétszer akkora számban élnek a korcsoportban, mint a férfiak. A nők társadalmi szerepvállalásukból adódó többletfeladataik, kisebb fizikai erejük okán több esetben hátrányosabb helyzetben vannak a férfiakhoz képest. A célcsoport vizsgálata, a problémák feltárása elősegítheti a nők esélyegyenlőségének a biztosítását. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Az alábbi táblázat és az azok alapján készített diagram a nők férfiakhoz viszonyított foglalkoztatási helyzetét mutatja be. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

6115 6054 5938 5826 5797 n.a

5950 5870 5784 5705 5624 n.a

5345 5216 5244 5198 5122 n.a

5367 5273 5151 5169 5063 n.a

770 838 694 628 675 n.a

583 597 633 536 561 n.a

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

foglalkoztatottak

2010 munkanélküliek

2011

2012

2013

munkavállalási korúak száma

58

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

foglalkoztatottak

2010

2011

munkanélküliek

2012

2013

munkavállalási korúak száma

Munkavállalási korúak száma (fő) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008

2009

2010 férfiak

2011

2012

2013

nők

59

Foglalkoztatottak (fő) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008

2009

2010 férfiak

2011

2012

2013

2012

2013

nők

Munkanélküliek (fő) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010 férfiak

2011 nők

Látható, hogy mindkét nem tekintetében csökkenő a lakosságszám, mind a népesség, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek tekintetében. A helyzetelemzés elején a 3.2.3. táblázat eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a nők saját arányához képest magasabb a nők tartós munkanélkülisége. Ez a hátrányos helyzet, intézkedést tesz szükségessé.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkaügyi központ által szervezett foglakkoztatást és képzést segítő programok folyamatosan rendelkezésre állnak a nők számára. Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatáson belül kifejezetten a nők fizikai alkalmasságának megfelelő programokat is elindultak, így pl. a egynyári növények szaporítása, zöld felület gondozása, vagy adminisztratív tevékenységek. Az önkormányzatnak folyamatosan szem előtt kell tartani a nők foglalkoztatását, ezért a közfoglalkoztatási programokat erre tekintettel is kell szerveznie.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 60

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők elhelyezkedési esélyei különösen nehezek. A nők családon belüli szerepe, a gyermeknevelés és a háztartás fenntartásának a terhe mellett a nőknél a legnagyobb a tartós munkanélküliség aránya. A nők számára alkalmas munkahelyek hiánya tovább rontja az elhelyezkedés lehetőségét. A város vezetésének közre kell működnie a nők elhelyezkedését biztosító munkahelyek megteremtésében, felkutatásában, a városban lévő munkáltatók profiljának megfelelő végzettségek megszerzéséhez szükséges átképzések szervezésében, valamint te tennie kell a nők foglalkoztatását biztosító intézményi háttér kialakításáért.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A helyzetelemzés elkészítésekor a vizsgált szektorokban nem volt fellelhető hátrányos megkülönböztetés a nők foglalkoztatásával kapcsolatban. A vizsgált szektorok a bér jogszabályi alapon kötelező minimummal és a foglalkoztatott nemétől független bérelemeket és bér megállapítási kötelezettséget tartalmaznak. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A társadalom, így a helyi közösség léte és működése szempontjából is kiemelkedő fontosságú a nők családi feladatellátását segítő intézményi háttér rendelkezésre állása. A város vezetése ennek tudatában szervezte és szervezi a feladatkörébe tartozó intézményi kapacitásokat, szolgáltatásokat. Az alapfokú neveléshez kapcsolódó bölcsődei óvodai és egyéb ellátások már korábban (lsd. 4.3.3. és a 4.4.3. táblázatok) elemzésre kerületek. Összefoglalva megállapítható, hogy a rendelkezésre álló kapacitásokat a jogosultak nem használták még ki teljesen. Az önkormányzatnak számolnia kel azzal, hogy a trendek megváltozása esetén az esélyegyenlőségi célcsoportok, így a nők és gyermekek jogainak érvényesítése érdekében a szükséges kapacitást biztosítania kell.

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

3 év alatti gyermekek száma a településen

működő bölcsödék száma

143 148 159 126 149 n.a

1 1 1 1 1 n.a

bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati 56 56 56 56 56 n.a

egyéb 0 0 0 0 0 n.a

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

0 0 0 0 0 n.a

0 0 0 0 0 n.a

56 56 56 56 56 n.a

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Az 5.2 számú táblázat a munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatásokat tartalmazza.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén jelentős ellátásbéli kérdés a védőnők és a 0-3 év közötti gyermekek száma. A sajnálatosan csökkenő demográfiai trend jellemzi a város gyermeklakosságát is. A csökkenő gyermekszám okán a feladatot ellátó önkormányzat a védőnői álláshelyeket is csökkentette, de úgy, hogy a gyermekgondozás területén megfelelően biztosított az ellátás.

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 61

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

11

143

13

2009 2010 2011 2012 2013

10 10 9 9 9

148 159 126 149 n.a

15 16 14 17 n.a

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőket ért családon belüli erőszak a legjellemzőbben látenciában maradó bűncselekmény. A bűncselekmény passzív alanya nem csak a bántalmazást elszenvedő fél, hanem mellette a családban élő gyermekek, akiknek a lelki, erkölcsi fejlődése is veszélyben van ekkor. A bűncselekmény változatos elkövetési formákban valósulhat meg. Létezik a megfélemlítés, mely inkább a pszichére hat, a fenyegetés élet, testi épség ellen, a nő mozgásának fizikai korlátozása, a testi erőszak fizikai bántalmazással, szexuális erőszak. A családon belüli erőszak megnyilvánulása nem köthető csak bizonyos rétegekhez, anyagi háttérhez, nemzetiségi hovatartozáshoz. A jelenség áthatja az egész társadalmat. A szégyen, az alany beletörődése miatti látencia okozza a legnagyobb nehézséget, mivel a hatóságok sok esetben már csak akkor szereznek tudomást az esetekről, amikor súlyos visszafordíthatatlan károkat szenvednek el a felek. Lényeges feladat a család, mint szociológiai alapegység, és a nők esélyegyenlősége, valamint a gyermekek védelme érdekében a családon belüli erőszak megelőzése, mielőbbi megszüntetése az egyes intézmények és szakemberek együttműködésével. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak rendőrök riasztása családi tényleges feljelentések év bírósági ítélet viszályhoz száma 2008 n.a n.a n.a 2009 26 12 10 2010 28 16 16 2011 30 26 26 2012 24 11 10 2013 n.a n.a n.a Forrás: Helyi adatgyűjtés

62

Családon belüli erőszak 35 30 25

rendőrök riasztása családi viszályhoz tényleges feljelentések száma

20 15

bírósági ítélet

10 5 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Az 5.4. számú táblázat és diagram a nőket érő erőszak, családon belüli erőszak esetszámát mutatja be. Látható a 2011. év esetszáma és a bírósági ítéletek mennyisége kiugró a többi évhez viszonyítva. Örvendetes a 2012. év esetszámainak jelentős csökkenése.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetbe került nők, fiatal anyák és gyermekeik elhelyezési lehetőségeit vizsgálva, megállapítható, hogy Miskolc megyei jogú városban három anyaotthon működik, melyből egy csak miskolciakat fogad. A megyében Ózdon található egy anyaotthon, szintén csak ózdi rászorultak részére. Sátoraljaújhelyben anyaotthon nem működik, a város 50 km-es vonzáskörzetén belül, pedig csak egy otthon van Viss községben a Zempléni Református Egyházmegye Vissi Átmeneti Anyaotthona. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi. XXXI. törvény 51.§ (1) értelmében: „Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.” Az anyaotthon legalább tizenkettő legfeljebb negyven felnőtt é gyermek egyidejű elhelyezését biztosítja. Az elhelyezésen kívül a tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget, a textíliával történő ellátást, és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését, szükség szerint ruházatot és élelmiszert, az elsősegélyhez szükséges felszereléseket is nyújt. 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év

önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008 2009 2010 2011 2012 2013

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1

Forrás: Helyi adatgyűjtés

63

Anyaotthon szolgáltatások 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010

2011

2012

2013

önkormányzati anyaotthon

önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül

nem önkormányzati anyaotthon

nem önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül

A 5.5. számú táblázat és diagram a krízishelyzetben igénybe vehető családok átmeneti otthona és anyaotthoni ellátási lehetőségeket mutatja. Vizsgálni kell a rászorulók jelenlegi és korábbi számát annak megállapítása érdekében szükséges-e anyaotthon létesítése a rászorulók számára. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők közéleti szerepvállalás is egyfajta jellemzője lehet a nőket ért hátrányos megkülönböztetésnek. A lehetőség csak elméleti. A téma vizsgálata során nem került olyan eset a vizsgálat látókörébe, amely alapján egyáltalán felmerült a negatív diszkrimináció. A társadalom ismeri és elismeri a nők társadalomban, munkahelyeken betöltött szerepét. Az egyes beosztásokban – ha csak a munka jellege objektíven nem kívánja meg – nem szempont a jelentkező nemisége. Több ágazati területen (közigazgatás, nevelés-oktatás, egészségügy) kiemelkedően magas és jelentős a nők foglalkoztatottsága. A nők vezető szerepe erőteljes, egyes munkahelyeken évtizedek óta női vezetőt alkalmaznak. Kétségtelen tény, hogy vannak területek, ahol a nők szerepvállalása alacsonyabb mértékű. Az alacsonyabb mértékű szerepvállalás oka pedig nem diszkriminációban, hanem inkább a nők társadalomban betöltött szerepe miatt jelentkező korlátok meglétében tapasztalható. A társadalom feladata, hogy biztosítsa azt az intézményi háttért, ami a nők szerepvállalása esetén megteremti támogatást, pl. a gyermekek egész napos elhelyezésével. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten a családgondozási, foglakoztatási problémák érintik elsődlegesen. A nők érdekképviseletét funkcionális civil szervezetek vállalják fel esetenként. Eddig a nők nemiségén alapuló érdekképviseletre vonatkozó igény nem volt.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nőket ért családon belüli erőszak A nők társadalmi szerepének alacsony mértéke Nők foglakoztatásának alacsony mértéke

Jelzőrendszer kibővítése Intézményi háttér erősítése, fejlesztése Munkahelyteremtés, átképzés a nők fizikai adottságához igazodó munkahelyek teremtésével, intézményi háttér erősítése 64

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A város lakossága az országos trendeknek megfelelően fokozatosan „elöregszik”. Az egyre javuló életkörülmények, a szakszerű és fejlett orvosi ellátás következtében az átlagéletkor növekszik. Az összlakosság és a gyermekek számának csökkenése ellenére a város lakossági összetételén belül egyre a több a 60 éven felüliek száma az összlakossághoz viszonyítva.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év

nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

2083 2063 2010 1983 1910 n.a

3082 3051 2944 2860 2837 n.a

összes nyugdíjas 5165 5114 4954 4843 4747 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nyugdíjasok száma (fő) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 6.1.1. számú táblázat a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát mutatja nemek szerint.

65

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A város foglalkoztatási mutatóit nézve nincs lehetőség az idősek foglalkoztatására. Az 55 éven felüli lakosság esetében drasztikus mértékben lecsökken a munkanélküliség százalékos aránya. Vélhetően a foglalkoztatásuk megoldódik, vagy még inkább a társadalombiztosítás által koruk, eddigi szolgálati idejük alapján nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. A nyugdíjban részesülők közintézményekben, illetve egyéb munkáltatóknál történő foglalkoztatására ritka esetben kerül sor. A több generációs családmodellek már évekkel ezelőtt felbomlottak, ennek ellenére az aktív fizikai állapotban lévő idősebb nemzedék, a fiatalabb nemzedékek terheinek csökkentése, érdekében szívesen sokszor erőn felül vállal részt a fiatalabbak feladataiban, segíti a fiatalokat a családi és mindennapi életben. A társadalom számára is előnyös ez az együttműködés, mert kevéssé terheli az intézményi ellátórendszert,

b) tevékeny időskor A tevékeny, önmegvalósításra is alkalmas hasznos időtöltést biztosító időskor feltételei adottak a városban. Az önkormányzat által fenntartott intézmények a Kossuth Lajos Művelődési Központ, A Városi Könyvtár, az egyes sportlétesítmények kiváló színterei az aktív kulturális és szabadidős tevékenységekhez. Az egyes intézmények kifejezett célcsoportjai az idősebb generációhoz tartozók, határozott törekvés az idősebb korosztály részére biztosítani az egyes szolgáltatásokat. Az idősebb generáció aktív társadalmi életét segítik elő a civil szervezetekben, egyesületekben, például a nyugdíjas klubban való részvétel. A város vezetése külön figyelmet fordít az egyes civil szerveztek támogatására.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A téma vizsgálatakor az életkorból következő diszkrimináció két oldalával szembesülhettünk. A munkáltatók sok esetben – főleg ott ahol a pálya előre haladtával az előmeneteli és illetményrendszer nagyobb javadalmazást ír elő – a munkáltatók a költségek csökkentése érdekében szívesebben alkalmaznak fiatalabb munkaerőt. Azon esetekben, ahol a munkakör jellege, a munka minősége megkívánja a munkáltatók az idősebb, tapasztaltabb munkavállalók közül választanak. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén év

Regisztrált munkanélküliek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

fő 1353 1435 1327 1164 1236 n.a

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő 61 61 71 70 81 n.a

% 5% 4% 5% 6% 7% n.a

Tartós munkanélküliek száma fő 951 972 818 576 452 n.a

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő n.a n.a n.a n.a n.a n.a

% 0% 0% 0% 0% 0% n.a

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

66

Munkanélküliek száma (fő) 90 80 70 60 50

55 év felettiek

40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 6.2.3. számú táblázat vizsgálja a hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén. A táblázat nem hiányos, mivel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatbázisa a tartós munkanélkülieket korcsoportos bontásban nem tartalmazza, ezért teljes körű következtetést nem lehet levonni.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény a nappali ellátást, hajléktalanoknak továbbá elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyeknek biztosítja. Az ellátottak körében lehetnek fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek is. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

fő 2291 2340 2442 2490 2520 n.a

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 78 89 79 87 85 n.a

% 3% 4% 3% 3% 3% n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

67

64 évnél idősebbek (fő) 3000 2500 2000 nappali ellátásban részesült

1500 1000 500 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

64 évnél idősebbek 3000

4% 4%

2500

3% 2000

3%

1500

2%

nappali ellátásban részesültek aránya

2%

1000

1% 500

1%

0

0% 1

2

3

4

5

6

A fenti táblázat és diagramok a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számát elemzi. A nappali ellátásban részesülők száma a 64 évnél idősebbek számához képest szerény mértékű.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

5 6 6 6 6 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

68

időskorúak járadékában részesülők (fő) 6,2 6 5,8 5,6 5,4 5,2 5 4,8 4,6 4,4 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 6.3.2. számú táblázat a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számát tartalmazza. Látható az ellátásban részesülők száma nagyon alacsony, ami jelzi, hogy az időskorúak jórészt nyugdíj ellátásban részesülnek, illetve ellátásuk meghaladja a szociális törvényben előírt jövedelemminimumot, így ellátásuk biztosított.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelődési Múzeumi Mozielőadás Színházelőadás Könyvtár intézmény Vallásgyakorlás Sportrendezvényen kiállítás látogatása látogatása látogatása rendezvényén templomban részvétel év megtekintése részvétel alkalom alkalom fő fő alkalom fő fő 2008 120 10 46250 55233 3600 26000 5600 2009 116 14 32465 48874 3300 26000 2500 2010 118 13 31460 46985 3000 26000 2200 2011 110 14 32009 49633 3600 26000 2200 2012 112 14 26484 48502 2400 26000 2100 2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: Helyi adatgyűjtés

A 6.3.3. számú táblázat a kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeit, a látogatók számát tartalmazza. A táblázat tömören és informatív módon foglalja össze a kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. A filmszínházi, színházi, könyvtári szolgáltatásokat az önkormányzat, míg a múzeumi szolgáltatást az önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma nyújtja. A sportrendezvények a Városi sportpályán illetve a sportcsarnokban zajlanak. A vallásgyakorlók és a sportrendezvényre látogatók száma hozzávetőleges becslésen alapul.

69

c) idősek informatikai jártassága 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Összes megkérdezett

év

fő n.a n.a n.a n.a n.a 210

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Számítógépet használni tudók száma fő n.a n.a n.a n.a n.a 51

Internetet használni tudók száma

% n.a n.a n.a n.a n.a 24,3%

fő n.a n.a n.a n.a n.a 41

% n.a n.a n.a n.a n.a 19,5%

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Idősek infromatikai jártassága (fő) 250

200

150

összes megkérdezett számítógépezik internetezik

100

50

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 6.3.4. táblázat és diagram az idősek informatikai jártasságát hivatott bemutatni. A helyzetelemzés elkészítésekor – nem lévén korábbi adat – az idei év adatait mutatja be a táblázat a megkérdezett 210 fő válaszadásainak feldolgozásával. Látható, hogy az idős korú népesség vonatkozásában mind a számítógép mind az internet használat messze elmarad az országos trendektől. A számítógép és internet használatával csökkenthető az idősek elszigeteltsége, javítható mentális állapotuk, biztosíthatók bizonyos szolgáltatások. Célszerű intézkedést tenni az ilyen időskorúak informatikai fejlesztésére.

70

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen. év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

28 30 26 31 30 n.a

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Idősprogramok száma (db) 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 2008

2009

2010

2011

2012

2013

A 6.4. táblázat és diagram kifejezetten az idősek életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok számának alakulását mutatja be a vizsgált időszakban. Látható a város folyamatosan rendelkezik speciális programokkal az idősek számára.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az aktív időskor eltöltésének segítése

Idősek klubja, intenzívebb közösségi élet megteremtése Kirándulások szervezése, klubösszejövetelek Képzések szervezése, teleház szolgáltatás biztosítása a könyvtárban és a művelődési házban

Az idősek alacsony informatikai ismerete

71

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény értelmében fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. A fogyatékkal élő személyek esetén nyer még szembeötlőbb értelmet az esélyegyenlőség biztosítása. A fogyaték nélkül élő emberek a mindennapi életükben megszokott tevékenységek láncolatában észre sem veszik, hogy az egyszerű cselekvések milyen lehetetlen végrehajtásúnak tűnnek bizonyos képességek hiányában. Nem tűnik fel milyen nehéz az ismeretszerzés látás nélkül, az élőbeszéd megértése hallás nélkül, az utazás végtagok hiányában. A fogyatékos személyek jogai a fogyatékosság szemszögéből vizsgálva szerteágazó területeket érintenek. A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. A fogyatékkal élő személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékkal élő személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Joguk, hogy állapotuknak megfelelően és életkoruktól függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyenek részt. A kiskorú fogyatékkal élő személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították. A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatókat és a szociális foglalkoztatást végző foglalkoztatókat a központi költségvetés - jogszabályban meghatározottak szerint támogatásban részesíti. A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához. A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását, a - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 445 n.a 2009 396 n.a 2010 362 n.a 2011 331 n.a 2012 790 n.a 2013 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

72

szociális ellátásban részesülők száma

(fő )

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

megváltozott munkaképességű

2011

2012

2013

egészségkárosodott

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 12 0 0 2009 14 0 0 2010 13 0 0 2011 15 0 0 2012 13 0 0 2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar;

A nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számát mutatja a 7.1.2. számú táblázat. Láthatóan az ellátást igénybe vevők száma alacsony, ezen kívül sem egyházi sem civil fenntartású intézmény nem biztosítja az önkormányzaton kívül ezt a szociális szolgáltatást. Az ellátásra vonatkozóan célszerű igényfelmérést készíteni.

73

nappali ellátásban részesülők

(fő )

16 14 12 10 önkormányzati egyházi civil

8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás,

közfoglalkoztatás) Védett foglalkoztatás az EU tagállamaiban a fogyatékos emberek foglalkoztatását elősegítő speciális foglalkoztatási forma. Többféle formája ismert például más résztvevőkhöz viszonyítva előírhatják a fogyatékos emberek minimális arányszámát. A védett foglalkoztatás versenynek nem kitett környezetben valósul meg, és olyan fogyatékossággal élő emberek számára tartják fenn, akik nem juthatnak be a nyílt munkaerőpiacra. Lényeges feladat elősegíteni a védett munkahelyek létesítését, illetve az önkormányzati közfoglalkoztatás eszközeinek bevonásával intézkedéseket tenni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. A fogyatékkal élők foglalkoztatását nehezíti, hogy a közfoglalkoztatásba kerülésük feltételét jelentő ellátásban (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) a törvényi szabályozás okán nem részesülnek.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről a téma vizsgálata során információt az elemzés nem lelt fel. A foglalkoztatás az objektív feltételek hiánya (például az akadálymentesítés) miatt marad el.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az önálló életvitelt támogató helyi szolgáltatást nyújt a Városi Önkormányzat Egyesített Szociális Intézményének Hunyadi úti Intézményegysége, ahol a fogyatékos személyek nappali ellátása keretében foglalkoznak rászorultakkal, rehabilitálják őket. A szociális intézmény működteti ezen felül a támogató szolgálatot.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az alábbi 7.2.1. számú táblázat vizsgálja a fogyatékkal élők pénzbeli és természetbeni ellátását. Némely ellátások esetén nem értelmezhető az ellátás jogosultja vagy csak alanya a fogyatékkal élő. Ilyen ellátás az ápolási díj. A táblázat a 2012. évre rendelkezésre álló adatokat tartalmazza.

74

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás Fogyatékos személyek száma Időskorúak járadéka 0 Aktív korúak ellátása 0 Rendszeres szociális segély 6 Lakásfenntartási támogatás 18 Ápolási díj 0 Temetési segély n.a Átmeneti segély 6 Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az n.a önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. 242 Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás n.a Energia felhasználási támogatás n.a Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás n.a Rokkantsági járadék n.a Személygépkocsi átalakítási támogatás n.a Közlekedési kedvezmény n.a Személygépkocsi szerzési kedvezmény n.a Parkolási igazolvány 40 Forrás: helyi adatgyűjtés

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Igen/nem

oktatási intézmények

alapfok középfok felsőfok

fekvőbete egészség g ellátás ügyi intézmé- járó beteg nyek szakellátás alapellátás kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorláto zottak részére mosdó

Rámpa

Hangos Indukci Tapintható tájékoztat ós hurok információ ás

igen nem N.R.

igen nem N.R.

igen nem N.R.

igen nem N.R.

igen nem N.R.

igen nem N.R.

igen nem N.R.

nem nem N.R.

Igen

igen

igen

nem

igen

igen

igen

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

igen

igen

nem

nem

nem

nem

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

nem

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

nem

Jelnyelvi segítség

Egyéb

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

75

A 7.3.1 táblázat a közintézmények akadálymentesítettségét tartalmazza. Az épületek között találhatóak olyan ingatlanok is, amelyek nem a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, ilyenek az igazságügyi, rendőrségi, ügyészségi, illetve a fekvőbeteg-ellátást szolgáló épületek. Az egyes összevont sorokon szereplő épületek közül az akadálymenetesítésben legjobb színvonalú épület adatait közöltük. Ennek értelmében például az „igazságszolgáltatás, rendőrség, ügyészség” soron a bírósági épület, mint legteljeskörűbben felszerelt ingatlan adatait rögzítettük. Az önkormányzat saját forrásból a tulajdonát képező épületek akadálymentesítését nem tudja megoldani, így azok megvalósítására csak uniós források bevonásával van lehetőség. Ennek eredménye mutatkozik, a fenti táblázatban szereplő alapfokú oktatási intézmények esetében. Jelenleg is folyamatban lévő több beruházás kapcsán is sor kerül intézmények akadálymentesítésére pl.: Köveshegyi Szociális Otthon átépítése, Védőnői egészségügyi alapellátás épületének akadálymentesítése. Az önkormányzat a 2014-2020 pályázati ciklus esetében több tulajdonát képező középület felújítását így akadálymentesítését is tervezi.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai,

információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A 7.3.1. táblázat a kulturális intézményekre vonatkozóan tartalmaz információkat. Az egyes kulturális szolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítettsége nem megoldott, ezért az akadálymentesítést az önkormányzatnak tovább kell folytatnia. Az egyes szolgáltatásokat nyújtó épületek pl.: kereskedelmi egységek tekintetében a külföldi tulajdonú cégek törekszenek az akadálymentesítés megvalósítására, míg a kiskereskedelmi egységek forrás hiányában nem tudják biztosítani az akadálymentesítést a fogyatékkal élők számára.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Igen/nem

A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege Prec-Cast öntödei Kft Certa Zárgyártó Présöntő Kft Continental Dohányipari Kft Norpan Sütőipari Kft Zemplén Vízmű

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

Egyéb

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál

A 7.3.2. táblázat az akadálymentesítést mutatja be a foglalkoztatóknál. Jellemző ezen a terülten a működő nagyobb cégek profilukból adódóan nem tudják biztosítani mozgásukban korlátozottak foglalkoztatásához szükséges körülményeket. Tekintettel ezen munkáltatók versenypiaci helyzetére, nem tekinthetők védett foglalkoztatóknak, ennek okán fogyatékkal élő személyek foglalkoztatása nem céluk.

76

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége: 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

Közterület nem nem igen nem nem nem nem (utca/járda, park, N.R. tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés nem nem nem nem nem nem nem nem Buszpályaudvar, buszvárók nem igen nem igen nem nem nem nem Vasútállomás nem igen nem igen nem nem nem nem Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől

A 7.3.3. táblázat a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettséget mutatja be a közlekedésben. A közösségi közlekedés induló pontjának, illetve a busz- és vasút állomásnak helyet adó épület felújításakor a mozgásukban korlátozottak számára való megközelítés biztosítása volt az elvárás, ennek feltételei valósultak meg. Az egyéb fogyatékkal élő csoportok számára további fejlesztések indokoltak. Közterülten történő út-és járda felújítás kapcsán az önkormányzat törekszik arra, hogy a megvalósuló új állapot a fogyatékkal élők számára használható legyen (járdaszegély süllyesztése, kis emelkedési járdák, lámpák építése).

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési

megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékos személyek számára speciális közlekedési megoldások a városban nem állnak rendelkezésre. Intézményi szinten, viszont az Egyesített Szociális Intézmény rendelkezik a feltételekkel pl.: a mozgásukban korlátozott személyek számára gépjármű. Az Egyesített Szociális Intézmény az önkormányzat azon intézménye, ahol fogyatékkal élők intézményi ellátása megoldható.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat nem rendelkezik pozitív diszkriminációt, hátránykompenzációt jelentő juttatásokkal, szolgáltatásokkal. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Utcák, terek fizikai akadálymentesítésének hiányossága

Ezek akadálymentesítése, akár önkormányzati önerőből, akár pályázati források útján Indukciós hurok létesítése Közreműködés védett munkahelyek létrehozásában.

Egyéb akadálymentesítés hiánya Munkanélküliség

77

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A partneri kapcsolatok között az alábbi civil szervezetek, egyházak, állami szervek vonhatók be az esélyegyenlőségi program végrehajtásába az alább jelzett területeken, célcsoportoknál. Állami szervek: Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Munkaügyi Központja Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Gyámhivatala Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság Érdekképviseleti szervezetek: - Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete érdekképviselet a fogyatékkal élő személyek vonatkozásában, - Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete, érdekképviselet a nem foglalkoztatottak tekintetében, - Nagycsaládosok Egyesülete, érdekképviselet a gyermekek, nők célcsoportnál, Intézményfenntartók: - Sátoraljaújhelyi Tankerület - Római Katolikus Egyház, intézményfenntartás a V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium Árpádházi Szent Margit Általános Iskola tekintetében - Református Egyház, a Sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Református Általános iskola vonatkozásában

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CXXIX. törvény tartalmazza a nemzetiségek alapvető jogait, mind a kollektív, mind az egyéni jogok területén. Ugyan ezen törvény szabályozza az önrendelkezés gyakorlására módjára vonatkozó szervezeti feltételeket, a nemzetiségi önkormányzat feladatait, működését, gazdálkodását. A jogszabály értelmében fontos szempont, hogy az egyes önkormányzatok, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat egymástól független autonom szerveződések, közöttük alá-főlé rendeltségi viszony nincs. Jelenleg az egyes önkormányzatok gazdálkodása is szervesen elkülönül. Ezen tényezők alapján biztosított a jogi háttér a nemzeti önkormányzatok, és a helyi önkormányzatok együttműködéséhez. Függetlenül attól, hogy mind a helyi, mind a nemzetiségi önkormányzat bevételei jó részben központi költségvetési támogatásból keletkeznek. A helyi önkormányzat igyekszik segítséget nyújtani a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez, feladataiknak ellátáshoz. Az együttműködés feltételeit a felek külön együttműködési megállapodásban rögzítették. A városban a híveket legnagyobb számban a történelmi egyházak tömörítik. Napjainkban történelmi egyházak szerepe kibővült, és már nem csak hitéleti tevékenységet, hanem társadalmi feladatokat is ellátnak pl.: nevelés oktatás területén. Az egyházak megváltozott társadalmi szerepvállalása miatt, szükségképpen partnerei a helyi önkormányzatnak az esélyegyenlőségi program végrehajtásában.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az elmúlt időszak önkormányzati együttműködései jelentős változáson mentek keresztül. Az önkormányzati feladatok rendszerének megváltozása megváltoztatta az eddig kialakult önkormányzatok közötti kapcsolatrendszert is. Felbomlottak a Kistérségi, oktatási, nevelési, szociális együttműködések. Az elkövetkezendő időszak egyértelmű feladata kell, hogy legyen, az új kapcsolatrendszer feltérképezése, az új típusú együttműködések kialakítása az erre vonatkozó megállapodások megkötése. Az új típusú együttműködések kialakításakor meg kell vizsgálni, az esélyegyenlőségi célterülteken történő együttműködéseket is.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A nemzetiségi önkormányzatok mind jogalanyiságukban, mind költségvetési gazdálkodásukban önállósággal rendelkeznek. Ezen két feltétel biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy a nemzetiségi önkormányzatok az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek előmozdításában részt vegyenek. Vizsgálva a nemzetiségi önkormányzatok eddigi tevékenységét megállapítható, hogy a német, szlovák, az alapfokú nevelésben és 78

oktatásban résztvevő gyermekek, mint esélyegyenlőségi célcsoport érdekeinek előmozdításában vesznek részt. A roma nemzetiségi önkormányzat a mélyszegénységben élők tekintetében is fejt ki tevékenységet, közreműködik az önkormányzati közfoglalkoztatás szervezésében.

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Sátoraljaújhely városában nagyon aktív közösségi élet zajlik, melynek tevékenyen szereplői az egyes civil szervezetek. A civil szerveződések, alapítványok, egyesületek megbízható partnerei a helyi önkormányzatnak. Számtalan rendezvény szervezéséhez nyújtanak a felek kölcsönös segítséget egymásnak. Sok önkormányzati tisztségviselő is aktív szerepet vállal a civil szervezetekben. Az esélyegyenlőségi célcsoportok tekintetében azok a szervezetek bírnak relevanciával, amelynek elsődleges célja a célcsoportok érdekeinek előmozdítása. E tekintetben, az esélyegyenlőségi programban a gyermekekkel, ifjúsággal, fogyatékosokkal, nem foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos feladatok ellátására szerveződött civil szervezetek jelentik az önkormányzat részére a partnerséget.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A for-profit szereplők tevékenységét vizsgálva jelentősebb az egyes célcsoportokat érintő tevékenységet nem tártunk fel. Az esélyegyenlőségi program széleskörű megvalósítása érdekében fel kell tárni a for-profit szereplők közreműködésének lehetőségeit.

79

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi

önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyi esélyegyenlőségi program előkészítése a helyzetelemzéshez kapcsolódó adatgyűjtés, problémák feltárása következtetések levonása a polgármesteri hivatal személyi állománya részéről történt. Az előkészítő munka lezárásaként kerületek bevonásra az egyes szervezetek, intézmények képviselői, annak érdekében, hogy a már előkészített HEP anyaga megismerésre kerüljön, megtörténjen a véleményezés és a javaslattétel, vagyis a helyi társadalmi egyeztetés. Az egyeztetéssel párhuzamosan történik a HEP szakmai ellenőrzése a Türr István Képző és Kutató Intézet munkatársai által. A társadalmi és szakmai egyeztetés lezárását követően sor kerül az egyes önkormányzati bizottságok részéről az előterjesztés tárgyalására. A bizottsági véleményezés és javaslattétel után a HEP képviselő-testület ülésén történő tárgyalására és elfogadására kerül sor. A társadalmi és szakmai egyeztetés, továbbá a bizottsági és képviselő-testületi elfogadás szakasza mintegy 30 napot vesz igénybe. A véleményezés, javaslattétel minden esetben az előzetesen megküldött HEP témaköreiben érintettek személyes részvételével zajló fórumokon történik, mely fórumokról jegyzőkönyv készül. Az egyes fórumok, így a HEP véleményező javaslattevő szervezetei: - Sátoraljaújhelyi Tankerület - az önkormányzat nevelési intézménye: a Hétszínvirág Óvoda - az önkormányzat szociális intézménye: az Egyesített Szociális Intézmény - a védőnői szolgálat vezetője - nemzetiségi önkormányzatok (német, roma, ruszin, szlovák) - a Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal illetékes munkatársai (gyámhivatal, munkaügyi központ) - Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság - az egyes célcsoportok civil képviselői:  Mozgáskorlátozottak Egyesülete  Sátoraljaújhelyi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete  Magyar Máltai Szeretetszolgálat  Sátoraljaújhelyi Testedzők Köre  Zemplén Betegeiért Alapítvány  Vakok és Gyengénlátók Egyesülete  Katolikus Oktatásért Alapítvány  Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Egyesülete  Civil Nyugdíjas Közhasznú Egyesület

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

A végrehajtás a bevont intézmények és szervezetek közreműködésével, és ellenőrzésével történik. A végrehajtás során az egyes célcsoportok visszajelzésével kontrolálhatók az intézkedési folyamatok iránya, intenzitása. A visszacsatolások segítik elő az évente ülésező HEP fórum résztvevőinek tevékenységét. A visszajelzések minden esetben írásban, anonim adatgyűjtésekkel történnek.

80

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Aktív korúak foglalkoztatásának a hiánya

Mélyszegénységben élők

Iskolázatlanság Átképzés hiánya

Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek magas száma

Gyermekek

Intézményes bölcsődei-óvodai ellátás elmaradása az elvárttól Igazolatlan hiányzások magas száma

Nők

Az egyes korcsoportokat érintő aktuális problémák kezelésének hiánya Nőket ért családon belüli erőszak A nők társadalmi szerepének alacsony mértéke Nők foglakoztatásának alacsony mértéke Az aktív időskor eltöltésének segítése

Idősek

Az idősek alacsony informatikai ismerete

Fogyatékkal élők

Utcák, terek fizikai akadálymentesítésének hiányossága Egyéb akadálymentesítés hiánya Munkanélküliség

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Munkahelyteremtés (akár vállalkozók, civilek bevonásával), közmunkaprogramba való bevonás, továbbképzések, tanfolyamok (piacképes) beindítása. Az alapfokú végzettség megszerzése valamennyi aktív korú számára. Az adott végzettséggel rendelkezők átképzése a munkaerő-kereslet szükségleteinek megfelelően. A kiváltó okok feltárása, a gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működtetése. hatékonyabb gyermekvédelmi intézkedések keresése és kezdeményezése. A Pöttömke program erősítése, óvodai és bölcsődei ellátás igénybevételének népszerűsítése. Intézkedés az óvodai és iskolai hiányzások számának csökkentésére a hátrányos helyzetű tanulók körében. Rendhagyó osztályfőnöki óra. Jelzőrendszer kibővítése. Intézményi háttér erősítése, fejlesztése. Munkahelyteremtés, átképzés a nők fizikai adottságához igazodó munkahelyek teremtésével, intézményi háttér erősítése Szintér biztosítása az intenzívebb közösségi élet megteremtéséhez. Képzések szervezése, teleház szolgáltatás biztosítása a könyvtárban és a művelődési házban. Akadálymentesítés akár önkormányzati önerőből, akár pályázati források útján. Egyéb akadálymentesítési szükségletek feltárása, indukciós hurok stb. létesítése. Közreműködés védett munkahelyek létrehozásában.

81

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Aktív korúak foglalkoztatásának a hiánya

Mélyszegénységben élők

Iskolázatlanság Átképzés hiánya

Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek magas száma Az egyes korcsoportokat érintő aktuális problémák kezelésének hiánya

Gyermekek

Intézményes bölcsődei-óvodai ellátás elmaradása az elvárttól Igazolatlan hiányzások magas száma

Az aktív időskor eltöltésének segítése

Idősek

Az idősek alacsony informatikai ismerete

Nőket ért családon belüli erőszak A nők társadalmi szerepének alacsony mértéke

Nők

Nők foglakoztatásának alacsony mértéke

Utcák, terek fizikai akadálymentesítésének hiányossága Egyéb akadálymentesítés hiánya

Fogyatékkal élők

Munkanélküliség

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Felelős: jegyző Bevont partnerek: Munkaügyi központ Felelős: intézményvezetők Bevont partnerek: célcsoport képviselői, oktatási intézmények Felelős: munkaügyi központ Bevont partnerek: célcsoport képviselői, szakképző intézetek, szakképzési gyakorlati helyek Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, nevelési és oktatási intézmények vezetői, gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, járási gyámhivatal vezetője Felelős: bűnmegelőzési tanács elnöke Bevont partnerek: célcsoport képviselői, pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés, rendőrségi, büntetésvégrehajtási szakemberek Felelős: intézményvezető Bevont partnerek: célcsoport képviselői, pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés, rendőrségi, büntetésvégrehajtási szakemberek Felelős: intézményvezető Bevont partnerek: célcsoport képviselői, pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés, rendőrségi, büntetésvégrehajtási szakemberek Felelős: művelődési központ igazgatója Bevont partnerek: célcsoport képviselői, könyvtár vezetője, Felelős: művelődési központ igazgatója Bevont partnerek: célcsoport képviselői, informatikai szakemberek, oktatók Felelős: bűnmegelőzési tanács elnöke Bevont partnerek: célcsoport képviselői, rendőrség, jelzőrendszer tagjai Felelős: polgármester Bevont partnerek: célcsoport képviselői, intézményvezetők Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, munkaügyi központ Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, intézmények vezetői, vállalkozások, beszállítók Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, intézmények vezetői, vállalkozások, beszállítók Felelős: polgármester Bevont partnerek: célcsoport képviselői, gazdasági társaságok, vállalkozások

82

Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők felemelkedjenek tanulással, munkával a helyi társadalom közreműködése, segítsége mellett. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek családban, kimagasló intézményi háttér mellett részesüljenek életkoruknak megfelelő nevelésben-oktatásban. Folyamatosan odafigyelünk az idősek mentális és fizikai állapotára, annak érdekében, hogy nyugodt tevékeny időskort éljenek. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a társadalmi feladatmegosztás egyenlőségét, a nők helyzetének előmozdítását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életkörülményeinek akadálymentességére, az Őket körülvevő világ kezelhetőségére, a fizikai akadályok ledöntésére.

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

83

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Célunk a településen élők jelentős részének Cél a munkanélküliek Önkormányzat visszavezetése a számának gazdasági munka világába, csökkentése programja képzések szervezésével.

Kapcsolatfelvétel a munkanélküliekkel, munkaügyi központtal. A Jegyző, célcsoport tagjai és Munkaügyi a munkaügyi Központ központ közötti koordináció, foglalkoztatásba történő bevonás.

1

A munkanélküliek magas számának csökkentése

2

Pályázat benyújtásával, ipari park létrehozása, majd befektetők Ipari park létesítése a Javuljon a keresése az ipari Ipari park kialakítása közigazgatási foglalkoztatási HÉSZ, Fejlesztési termelés a határon, a polgármester mutató, növekedjen a Gazdasági Terv megindítása munkahelyteremtésért szomszédos város munkahelyek száma érdekében. A bevonásával projekt a két szomszédos város együttműködésében valósulna meg.

3

Képzés az általános műveltség megszerzéséhez

A jelentősen csökkent, de még jelentékeny alapműveltséggel nem rendelkezők részére a végzettség megszerzése.

Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők végzettséghez juttatása.

Pedagógiai Program

Hosszú távon minél több munkáltató bevonásával csökkentendő a munkanélküliség.

2016.09.01.

Statisztikai adatok (teir;munkaügyi központ).

Startmunkaprogram keret, önkormányzati költségvetés.

2018.12.31.

beruházások, munkahelyek számának növekedése

megvalósuló pályázati forrás fejlesztések, új esetén munkahelyek valósítható meg létesülése

Iskolai végzettség megszerzése

Képzések anyagi javuló tárgyi elhelyezkedési feltételeinek a mutatók biztosítása

Felnőttképzések szervezése az általános iskolák intézményvezetők 2016.06.15. aktív közreműködésével.

84

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

4

Átképzés az elhelyezkedésért

Átképzések szervezése a helyi munkáltatók munkaerő szükségleteihez igazodva

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Javuljanak a foglalkoztatási mutatók

Önkormányzati gazdasági program, Pedagógiai Programok

A helyi munkáltatók igényeinek feltérképezését követően a munkaügyi foglalkoztatás központ javítása és az elhelyezkedés érdekében specifikus képzések megszervezése.

Bűnmegelőzési tanács beszámolója, gyermekvédelmi beszámoló.

Ismeretterjesztő, kooperatív foglakozások szervezése, pedagógus, pszichológus, rendőrségi, büntetésvégrehajtási szakember bevonásával.

G

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

2017.06.15.

H

Szakképzésben résztvevők száma, munkanélküliek számának csökkenése.

A képzéshez javuló szükséges elhelyezkedési személyi és tárgyi mutatók. feltételek.

Statisztikai adatok.

Szakemberek bevonása, foglalkozási tematika összeállítása. Oktatási intézmények megkeresése.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

Fiatalkori bűnelkövetések megelőzése

Szakemberek bevonásával foglalkozások szervezése.

A fiatalkori bűnelkövetések számának csökkentése.

kapitányságvezető, bűnmegelőzési 2017.08.31. tanács elnöke

Közép távon a képzések folyamatos szervezésével csökkenő fiatalkori bűnelkövetéssel számolhatunk.

85

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

2

3

Rendhagyó osztályfőnöki óra

Lakhatási helyzet javítása

Rendhagyó osztályfőnöki órák szervezése külsős szakértőkkel aktuális témákban.

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az adott generáció kapcsán fennálló problémák pedagógiai feltárásával, javuljon program, a gyermekek mentális állapota, bővüljenek ismereteik.

Javuljanak a Városrehabilitációs demográfiai mutatók program keretében a Fejlesztési, a gyermeket nevelő gyermeket nevelő gazdasági családok családok helyzetének program. életkörülményeinek javítása. az előmozdításával.

Az iskolarendszerű nappali képzésben tanuló általános és középiskolás tanulók részére külsős szakértők bevonásával oktatási-nevelési aktuális nevelési, intézmények életvezetési, vezetői. bűnmegelőzési, egészségi, és egyéb problémák, témák feltárása, megoldások nyújtása tanórai keretben. A városrehabilitációs program keretében élhető lakókörnyezet kialakítása, az életminőség javítása érdekében, ezen polgármester belül társasház felújítás, út, járda építés, közösségi tér fejlesztés, sportpálya lelátó építés, mentálhigiénés képzés.

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

2015.12.31.

szakértők pedagógusok elégedettségi díjazása nélkül kérdőív, anonim megvalósítható, vélemények, minimális dologi kiadással

Korszerű ismeretek szerzésével javul a gyermekek mentális állapota.

2014.12.31.

energia megtakarítás, felújított útszakaszok pályázati forrás hossza, képzésbe bevont lakosok száma.

javuló életkörülmények

86

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

4

5

A gyermekvédelmi kerekasztal és A veszélyeztetett intézményrendszer gyermekek számának aktív működésével a csökkentése csökkenteni az esetszámot

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Csökkenjen a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma

önkormányzati ciklusprogram, gyermekvédelmi beszámoló, intézkedési terv

A bölcsődei és óvodai ellátást Növelni kell a igénybe vevők A bölcsődések bölcsődei ellátásban számának a Pedagógiai számának a növelése részesülő gyermekek növelésével javuljon a program számát. gyermekek szocializációja, ellátása.

Feltérképezni a védelembe vételi és veszélyeztetettségi okokat. A gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működésével hathatós gyermekvédelmi intézkedésekkel javítani a gyermekek helyzetén.

nevelési és oktatási intézmények vezetői, gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, járási gyámhivatal vezetője

G

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

2016.06.15.

A szülők aktív meggyőzésen alapuló bevonásával, minél több gyermek tekintetében vegyék igénybe a bölcsődei és az óvodai ellátásokat, melynek intézményvezető 2015.12.31. következtében javuljon a gyermekek ellátása, növekedjen a nevelő munka eredménye. Lehetővé váljon az anyák visszatérése a munkahelyekre.

H

Védelembe vételek és veszélyeztetett gyermekek számának a csökkenése.

Az intézkedés megvalósításához a veszélyeztetett elsődlegesen gyermekek együttműködésre felkutatása, van szükség a veszélyhelyzetek jelzőrendszer csökkentése. tagjai között

bölcsődések számának a növekedése.

Költségvetési támogatás lehívása, a javuló intézményi személyi és a ellátottság tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

87

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

III. A nők esélyegyenlősége

1

2

A közfoglalkoztatásban a nők fizikai A nők adottságaihoz foglalkoztatottsági A nők foglalkoztatási Foglalkoztatási igazodó mutatóinak javítása a mutatóinak javítása terv tevékenységekkel közfoglalkoztatásban. növelni a nők foglalkoztatási mutatóit.

A startmunka programok előkészítésekor olyan tevékenységeket kell tervezni, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a nők Jegyző/munkaügyi 2016.12.31. fiziológiai központ. adottságának megfelelő munkavégzést, segítve ezzel az alacsonyan képzett női munkaerő foglalkoztatáshoz jutását.

Statisztikai mutatók.

startmunka hatósági szerződés.

Már rövid távon javítandó a nők foglalkoztatásának a mutatója.

Tartósan, vagyis 180 napnál régebben Tartósan Csökkenjen a munkanélküli nők munkanélküli nők tartósan foglalkoztatásának foglalkoztatásának az munkanélküli nők az elősegítése a elősegítése száma Startmunka program eszközeivel.

A startmunka programok elkészítésekor olyan tevékenységeket kell tervezni, jegyző, munkaügyi 2018.12.31. amelyek jellegüknél központ fogva lehetővé teszik a tartósan munkanélküli nők foglalkoztatását.

statisztikai mutatók

startmunka hatósági szerződés

A vállalt időszakban javuló foglalkoztatási mutatók

Foglalkoztatási terv

88

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

3

4

Nőket ért családon belüli erőszak megakadályozása

A nők társadalmi szerepének elősegítése

Aktív együttműködésen alapuló jelzőrendszer működtetése.

Az önkormányzati intézményrendszer kapacitásának az erősítése a nők szerepvállalásának elősegítése érdekében.

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Olyan szakemberekből álló jelzőrendszer kiépítése, ahol a jelzőrendszer tagjai közvetett gyermekvédelmi észleléseken A nőket ért családon intézkedési terv, keresztül, aktív belüli erőszak bűnmegelőzési együttműködéssel csökkentése tanács intézkedési kiszűrhetik és terve felderíthetik a családon belüli erőszak eseteit, a további intézkedések megtétele érdekében.

Javuljon a nők társadalmi szerepvállalásának esélye.

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

2017.12.31.

Esetszám csökkenés.

Aktív, Aktív együttműködés. együttműködéssel A szükséges és sértetti erőforrás közreműködéssel rendelkezésre áll. fenntartható.

Az önkormányzati ellátórendszert oly módon fenntartani, hogy annak kapacitása lehetővé polgármester, gazdasági program 2018.12.31. tegye a nők intézményvezetők visszatérését a munkába, egyéb tevékenységek vállalását.

férőhelyek számának növelése,

A személyi és tárgyi feltételek javuló egyenlőre körülmények, rendelkezésre esélyek. állnak.

bűnmegelőzési tanács elnöke, jelzőrendszer tagjai

89

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

A családgondozó és házi segítségnyújtó hálózaton keresztül felmért idős korú lakosság Az idős korú szükségletei felérése személyek felmérése, folyamatos Az idős személyek folyamatos, gyors Az egyes szociális Szociális rendelet. figyelemmel polgármester, szociális ellátásokhoz adminisztratív ellátások biztosítása a Önkormányzati kísérése által gyors jegyző, 2018.12.31. való hozzájutásának intézkedésekkel, célcsoport részére. költségvetés adminisztratív intézményvezető az elősegítése. szociális közreműködéssel ellátásokhoz történő biztosítani az egyes hozzásegítése. szociális természetbeni, pénzbeni, intézményi ellátásokat.

Ellátást igénybevevők számának emelkedése.

Önkormányzati folyamatosan költségvetés javuló ellátás.

90

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

G

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

2

A Kossuth Lajos Művelődési Informatikai képzés Központ által szervezésével informatikai képzés Javítani az idős javítani az idős szervezésével korúak társadalmi Informatikai képzés korúak javítani az idős elszigeteltségét, gazdasági program intézményvezető 2015.12.31. időseknek elszigeteltségét, korúak társadalmi szolgáltatásokhoz szolgáltatásokhoz elszigeteltségét, az történő hozzáférését. történő egyes web alapú hozzáférését. szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

3

A közösségi színtér A közösségi színtér folyamatos folyamatos biztosításával biztosításával javítani javítani az az intenzívebb intenzívebb közösségi gazdasági program intézményvezető 2016.12.31. közösségi kapcsolatokat, kapcsolatokat, elősegíteni az aktív, elősegíteni az aktív, tartalmas időskor tartalmas időskor megélését. megélését.

Közösségi színtér biztosítása az időseknek.

Közösségi színtér biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat.

H

képzésben résztvevők száma

Képzések személyi és dologi kiadásainak biztosítása.

Javuló számítógép és internet használat.

közösségi Személyi és rendezvények és dologi kiadások a Javuló időskori résztvevők rendezvényekhez életkörülmények. száma. kapcsolódóan.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

91

A

B

A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

1

2

3

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az akadálymentesítés során beszerzett A korábban A siketek és eszközök A hallássérültek beszerzett eszközök nagyothallók használatával a gazdasági tájékoztatása alkalmazásával a tájékoztatásának a siketek és program, jegyző minőségének a tájékoztatás és a javítása, hivatali nagyothallók költségvetés. javítása. hivatali ügyintézés ügyintézésük tájékoztatása javítása. elősegítése. minőségének a javítása, a hivatali ügyintézésben történő segítésük. Az önkormányzati Az önkormányzati tulajdonú épületek Az önkormányzat épületek fizikai közül, ahol még tulajdonában álló akadálymentesítésével nem történt meg az épületek biztosítani gazdasági akadálymentesítés Épületek fizikai akadálymentesítése a mozgásukban program, haladéktalanul meg jegyző akadálymentesítése kerekesszéket, fogyatékkal élők első költségvetés. kell kezdeni az támbotot, egyéb sorban a akadálymentesítés eszközt használók kerekesszékkel és tervezését, a részére. támbottal közlekedők pénzügyi fedezet épülethasználatát. előirányzását. Védett munkahelyek Védett munkahelyek létrehozásában való létrehozásában való aktív aktív közreműködés Foglalkoztatottság A fogyatékkal élők önkormányzati hatására javuljanak a javítása a fogyatékkal foglalkoztatásának gazdasági program közreműködés polgármester foglalkoztatási élők körében elősegítése. hatására javuljanak mutatók a a foglalkoztatási fogyatékkal élők mutatók a körében. fogyatékkal élők körében.

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét megvalósításának erőforrások eredményeinek mérő határideje (humán, fenntarthatósága indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

A beszerzett eszközök pl. indukciós hurok használatának a megszervezése.

Rövid távon javuljon az tájékoztatás színvonala.

2018.12.31.

kérdőíves elégedettség mutató

2017.11.30.

megvalósuló költségvetés, beruházás pályázat mértéke (db, m)

A fogyatékkal élők körülményeinek javulása.

2017.12.31.

új munkahelyek pályázat, teremtése

javuló foglalkoztatási mutatók

92

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. A város önkormányzata azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Az önkormányzat elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok városunkban maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. A nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. 94

A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, az Zemplén Televízión keresztül a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről az aljegyző felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

95

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Az érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

96

97

98

99

100

Helyi Esélyegyenlőségi Program - felülvizsgálat Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

2015

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés......................................................................................................................................................3 A település bemutatása................................................................................................................................3 Értékeink, küldetésünk.................................................................................................................................3 Célok.............................................................................................................................................................3 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)......................................................................5 1. Jogszabályi háttér bemutatása..............................................................................................................5 2. Stratégiai környezet bemutatása...........................................................................................................5 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...................................................11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység..........................................................26 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége.......................................................................................................37 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................................42 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...................................................................................46 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...................................................................................................................................50 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága................................................................................51 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)....................................................................52 1. A HEP IT részletei.................................................................................................................................52 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése.................................................................................52 A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................52 Jövőképünk..........................................................................................................................................52 Az intézkedési területek részletes kifejtése.........................................................................................52 3. Megvalósítás.......................................................................................................................................57 A megvalósítás előkészítése.................................................................................................................57 A megvalósítás folyamata....................................................................................................................57 Monitoring és visszacsatolás................................................................................................................57 Nyilvánosság........................................................................................................................................57 Érvényesülés, módosítás......................................................................................................................57 4. Elfogadás módja és dátuma.................................................................................................................58

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. október 30-ai ülésén, 229/2013. (X.30.) határozatával elfogadta Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának esélyegyenlőségi programját. Az elfogadott program a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő szerkezetben és tartalommal az Önkormányzat kiemelt jelentőségű alapdokumentumává vált. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (4) bekezdése kimondja: „A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani.” A fenti jogszabály értelmében Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának a 2013. év októberében elfogadott esélyegyenlőségi programját felül kell vizsgálni, mind a helyzetelemzési, mind az intézkedési terv tekintetében, majd ezt követően a változásokat a dokumentációban rögzíteni kell. A felülvizsgált program elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A felülvizsgálat elmaradásához a törvény jogkövetkezményt nem fűz, ennek ellenére a felülvizsgálat hiánya eredményezheti az elfogadott esélyegyenlőségi program alkalmatlanságát, ezáltal az Önkormányzat uniós pályázatokon történő részvételének, így a források megszerzésének akadályát. A felülvizsgálat során a felülvizsgálati dokumentumban az elfogadott helyi esélyegyenlőségi terv szerkezetének megfelelően jeleztük a változtatásokat. A változással nem érintett pontok a dokumentumban „változatlan tartalom” elnevezést kaptak. A felülvizsgálati dokumentum tartalmazza az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programban szereplő táblázatokat és diagramokat, melyben az esélyegyenlőségi program elfogadása óta eltelt időszakban bekövetkezett statisztikai adatváltozások átvezetésre kerültek. A szöveges részben hivatkozott táblázatok sorszámát és megnevezését követően jelzett „k” betű a táblázat, jogszabályon alapuló kötelező, míg az „nk” jelölés nem kötelező jellegére utal. A felülvizsgálat kizárólag a HEP elfogadásakor hatályos jogszabálynak megfelelő kötelező táblázatok módosítására vonatkozik.

A település bemutatása Változatlan tartalom.

Értékeink, küldetésünk Változatlan tartalom.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Változatlan tartalom.

3

A HEP helyzetelemző részének célja Változatlan tartalom. A HEP IT célja

Változatlan tartalom.

4

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

Változatlan tartalom. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Változatlan tartalom. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS) fogadott el. A HEP szempontjából irányadó, a felülvizsgálat idején hatályos helyi jogforrások az alábbiak: - Sátoraljaújhely Építési Szabályzatáról szóló 8/2005.(V.2.) önkormányzati rendelet - Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 13/2006.(IV.27.) önkormányzati rendelet - A lakóépületek felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 12/2007.(III.12.) önkormányzati rendelet - A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 25/2007.(VII.7.) önkormányzati rendelet - Az óvodáztatási támogatásról szóló 45/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet, - Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2013.(XII.16.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról, - Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(VII.10.) önkormányzati rendelete a lakáshoz jutás helyi támogatásának szabályairól, - Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról, - Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a gyermekjóléti alapellátásokról Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, - Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2015.(X.26.) önkormányzati rendelete az egészségügyi alapellátások körzeteinek kialakításáról és működéséről. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

Változatlan tartalom.

5

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

Változatlan tartalom. 2.4. Demográfiai jellemzők: 1. sz. táblázat (Lakónépesség száma az év végén) K 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

16882 16518 16299 15901 15619 15355 15301 15052 n.a

Változás 98% 99% 98% 98% 98% 100% 98% n.a

A várost érintően az elmúlt öt év lakónépességének a változását vizsgálja és mutatja ki a fenti táblázat és diagram. A lakónépesség éves szinten egy-két százalékkal, mintegy átlagosan 300 fővel csökkent. 2. sz. táblázat (Állandó népesség)K

6

2. számú táblázat - Állandó népesség

0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

nők

fő férfiak

% összesen

nők

férfiak

1039 264 4624 670 1654

1061 289 4733 472 976

2100 553 9357 1142 2630

49% 48% 49% 59% 63%

51% 52% 51% 41% 37%

A 2. számú táblázat és diagram az állandó népesség korcsoportos, nemek szerinti megbontását mutatja. Érdekes megfigyelni, hogy a 60 év feletti korosztálytól drasztikusan csökken a férfiak száma és ezzel megfordul a férfiak nőkhöz mért aránya is a városban. A férfinépesség csökkenése okait célszerű vizsgálni. A férfinépesség csökkenése eredményezi az idős egyedülálló, illetve egyedülélő nők várható jelentős számát. Az önkormányzatnak tovább kell folytatni az idős egyedálló, illetve egyedülélő nőkkel kapcsolatos problémák kezelésével kapcsolatos feladatokat, teendőket. 7

3. sz. táblázat (Öregedési index)K 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 3065 3375 2008 3315 2592 2009 3403 2514 2010 3490 2428 2011 3584 2320 2012 3643 2227 2013 3700 2177 2014 3772 2100 2015 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 90,8% 127,9% 135,4% 143,7% 154,5% 163,6% 170,0% 179,6% n.a

A 3. számú táblázat és diagram a város lakosságának öregedési indexét mutatja. Egyértelműen látható, hogy az ezredfordulón még fiatalodó lakosságot egy öregedő népesség váltja fel. A folyamatos öregedés, az idős korúak növekvő száma miatt a szociális védőhálót folyamatosan igazítani kell az elvárásokhoz, igényekhez. 4. sz. táblázat (Belföldi bevándorlások)K 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 257 2009 224 2010 222 2011 176 2012 202 2013 166 2014 171 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás 417 338 347 331 300 268 309 n.a

egyenleg -160 -114 -125 -155 -98 -102 -138 n.a

8

A 4. számú táblázat és diagram a belföldi el és odavándorlások számát mutatja. Az egyenleg negatív, ami közrejátszik a lakónépesség számának csökkenésében. Fontos vizsgálni az elvándorlások okát, s lehetőség szerint intézkedést kidolgozni azok megállítására, csökkentésére. 5. sz. táblázat (Természetes szaporodás)K 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 145 2009 157 2010 141 2011 133 2012 136 2013 147 2014 134 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 226 213 239 273 215 219 215 n.a

természetes szaporodás (fő) -81 -56 -98 -140 -79 -72 -81 n.a

9

Az 5. számú táblázat és diagram az adott évek élve születéseinek a számát elemzi a halálozások tükrében. Sajnos a város természetes szaporodási indexe negatív, tehát a népesség csökken mivel a halálozások száma valamennyi vizsgált éven meghaladja a születések számát. Összegezve megállapítható a város lakosságszáma folyamatosan és egyenletesen csökken a migráció és a halálozások születésekhez mért nagyobb száma miatt. A lakosság elöregszik, a születések alacsony számának illetve az átlagéletkor növekedésének köszönhetően. Az önkormányzatnak folytatnia kell a tevékenységét az inaktív, idős lakosság problémainak kezelésére, a szociális, egészségügyi ellátásának a biztosítására.

10

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Változatlan tartalom. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

2015. évben a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere jelentős mértékben átalakulásra került, egységesedtek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök, módosul a törvény alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre és bővül az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások meghatározásában. 2015.március 1-jétől az aktív korúak ellátása a járási hivatalok hatáskörébe került, továbbá kikerült a törvényi szabályozás alól a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági közgyógyellátás és méltányossági ápolási díj. Természetesen a korábban megállapított jogosultságok alapján az adósságkezelés, méltányossági közgyógyellátás és lakásfenntartási támogatás esetében a támogatási összegek a határozatban szereplő időpontig kerülnek folyósításra, de új jogosultságok megállapítására már nincs lehetőség. Az önkormányzatok a továbbiakban települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást hasonló juttatásokra. Hatáskörök alakulása 2015.március 01-től

Ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Hátrányos/halmozottan hátrányos helyzet megállapítása Óvodáztatási támogatás Rendkívüli települési támogatás Települési támogatás Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Köztemetés

Képviselőtestület

A hatáskör gyakorlója Szociális és Egészségügyi Bizottság Polgármester

Jegyző x x x x

x x x

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

Változatlan tartalom. 3.2.1. táblázat (Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek számára) K

11

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 6115 5950 12065 2009 6054 5870 11924 2010 5938 5784 11722 2011 5826 5705 11531 2012 5797 5629 11426 2013 5696 5557 11253 2014 5558 5494 11052 2015 n.a n.a 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 583 597 633 536 561 630 379 n.a

% 9,5% 9,9% 10,7% 9,2% 9,7% 11,1% 6,8% 0

fő 770 838 694 628 675 799 467 n.a

% 12,9% 14,3% 12,0% 11,0% 12,0% 14,4% 8,5% 0

fő 1353 1435 1327 1164 1236 1429 846 0

% 11,2% 12,0% 11,3% 10,1% 10,8% 12,7% 7,7% 0

A 3.2.1. számú táblázat a város aktív korú évek szerinti lakónépességét veti össze a nyilvántartott álláskeresők számával nemek szerinti bontásban. A diagram az álláskeresők számát mutatja évenként nemek szerinti bontásban. Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek jelentősen nagyobb számban a férfiak közül kerülnek ki. A leglényegesebb mutató, hogy az aktív korú népesség - az országos átlagot meghaladóan - több mint 10%-a munkanélküli. 3.2.2. táblázat (Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint) K

12

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők fő 1353 1435 1327 1164 1236 száma összesen fő 83 92 68 86 83 20 éves és fiatalabb % 6,1% 6,4% 5,1% 7,4% 6,7% fő 214 209 206 181 203 21-25 év % 15,8% 14,6% 15,5% 15,5% 16,4% fő 217 209 161 149 137 26-30 év % 16,0% 14,6% 12,1% 12,8% 11,1% fő 184 168 176 154 179 31-35 év % 13,6% 11,7% 13,3% 13,2% 14,5% fő 192 210 166 138 140 36-40 év % 14,2% 14,6% 12,5% 11,9% 11,3% fő 138 185 176 143 166 41-45 év % 10,2% 12,9% 13,3% 12,3% 13,4% fő 132 136 148 120 126 46-50 év % 9,8% 9,5% 11,2% 10,3% 10,2% fő 132 165 155 123 121 51-55 év % 9,8% 11,5% 11,7% 10,6% 9,8% fő 57 59 69 69 81 56-60 év % 4,2% 4,1% 5,2% 5,9% 6,6% fő 4 2 2 1 0 61 év felett % 0,3% 0,1% 0,2% 0,1% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2013

2014

2015

1429

846

0

72 5,0% 246 17,2% 197 13,8% 185 12,9% 148 10,4% 167 11,7% 153 10,7% 137 9,6% 118 8,3% 6 0,4%

37 4,4% 131 15,5% 111 13,1% 91 10,8% 92 10,9% 105 12,4% 78 9,2% 92 10,9% 102 12,1% 7 0,8%

n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

A 3.2.2. számú táblázat vizsgálja a regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerinti bontásban. Megállapítható, hogy az aktív korú népességen belül a nagyon fiatal és az idősebb korcsoportokban csekélyebb a munkanélküliek szám, míg valamennyi korcsoportban a munkanélküliség konstans mértékben van jelen. 13

3.2.3. táblázat (A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként) K 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 583 770 1353 2009 597 838 1435 2010 691 633 1324 2011 536 628 1164 2012 561 675 1236 2013 630 799 1429 2014 379 467 846 2015 n.a n.a 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő 404 403 423 288 223 324 194 n.a

férfi 547 569 395 288 229 434 197 n.a

összesen 951 972 818 576 452 758 391 0

Nő 69,3% 67,5% 61,2% 53,7% 39,8% 51,4% 51,2% 0

férfi 71,0% 67,9% 62,4% 45,9% 33,9% 54,3% 42,2% 0

összesen 70,3% 67,7% 61,8% 49,5% 36,6% 53,0% 46,2% 0

A 3.2.3. számú tábla a munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek számát és arányát mutatja. Megfigyelhető, hogy miközben a munkanélküliek száma jelentősen nem változik a vizsgált időszakban a tartós munkanélküliek aránya jelentősen csökken. Vélhetően a foglalkoztatási lehetőségek, (például a közfoglalkoztatás) számának az emelkedése hat az elhelyezkedés javulásra. A diagram jól mutatja a tartósan munkanélküliek számának csökkenését. Látható az utolsó két évben a tartósan munkanélküliek jelentős része nő volt. A nők tartós munkanélküliségének felszámolására célszerű intézkedést tenni.

14

3.2.4. táblázat (Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként) K 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

nő

fő fő fő fő 2008 1458 1595 3053 77 2009 1411 1559 2970 64 2010 1356 1524 2880 79 2011 1295 1479 2774 80 2012 1301 1455 2756 87 2013 1165 1331 2496 81 2014 1161 1294 2455 65 2015 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Férfi % 5,3% 4,5% 5,8% 6,2% 6,7% 7,0% 5,6% n.a

fő 100 120 91 88 92 125 64 n.a

összesen % 6,3% 7,7% 6,0% 5,9% 6,3% 9,4% 4,9% n.a

fő 177 184 170 168 179 206 129 n.a

% 5,8% 6,2% 5,9% 6,1% 6,5% 8,3% 5,3% n.a

A 3.2.4. számú táblázat és diagram a pályakezdő álláskeresők számát és a 18-29 éves népesség számához viszonyítottan mutatja be. A 2009. évet kivéve a pályakezdő álláskeresők száma állandó, melyen belül a férfiak aránya magasabb a nőkéhez képest.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

Változatlan tartalom. 3.2.5. táblázat (Alacsony iskolázott népesség) K

15

Változatlan tartalom. 3.2.6. táblázat (Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint) K 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség

Fő fő 2008 1353 108 2009 1435 121 2010 1327 109 2011 1164 78 2012 1236 78 2013 1429 104 2014 846 39 2015 n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

% 8,0% 8,4% 8,2% 6,7% 6,3% 7,3% 4,6% n.a

8 általános fő 488 531 463 410 436 542 282 n.a

% 36,1% 37,0% 34,9% 35,2% 35,3% 37,9% 33,3% n.a

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 757 55,9% 783 54,6% 755 56,9% 676 58,1% 722 58,4% 783 54,8% 525 62,1% n.a n.a

3.2.7. táblázat (Általános iskolai felnőtt oktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamon eredményesen végzettek) K 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők résztvevők száma száma év fő Fő % 16

2009 29 29 2010 21 21 2011 30 30 2012 29 29 2013 18 n.a. 2014 23 n.a. 2015 n.a n.a Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

100% 100% 100% 100%

c) közfoglalkoztatás

2015. évtől jelentős változás, hogy a Városellátó Szervezet apparátusa tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a közfoglalkoztatás nagyobb részét. Kiemelkedő, hogy a közfoglalkoztatás egyszerre kell, hogy szolgálja a város kommunális igényének kielégítését, továbbá a nem foglalkoztatottaknak a munka világába történő visszavezetését, jövedelemhez jutását. 3.2.9. táblázat (Közfoglalkoztatásban résztvevők száma) NK d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

Változatlan tartalom 3.2.10. táblázat (A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – vállalkozások) NK 3.2.11. táblázat (A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja –közlekedés) NK e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Változatlan tartalom.

17

3.2.12. táblázat (A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja –fiatalok) NK f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Változatlan tartalom. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

A korábbi Munkaügyi Központ a járási hivatal szervezetébe integrálódott, ezért elnevezése Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályára változott. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Változatlan tartalom

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Változatlan tartalom. 3.3.1. táblázat (Álláskeresési segélyben részesülők száma) K 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 12065 68 2009 11924 76 2010 11722 67 2011 11531 28 2012 11426 15 2013 11253 16 2014 11052 16 2015 n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

segélyben részesülők % 0,6% 0,6% 0,6% 0,2% 0,1% 0,1% 0,1% n.a

18

3.3.1. számú táblázat és a diagram az álláskeresési segélyben részesülők számát mutatja az aktív korú lakónépességhez viszonyítva. Látható, hogy az álláskereséséi segélyben részesülők száma csekély az aktív korú népesség arányában. 3.3.2. táblázat (Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma) K 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év

nyilvántartott álláskeresők száma

fő 2008 1353 2009 1435 2010 1327 2011 1164 2012 1236 2013 1429 2014 846 2015 n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

álláskeresési járadékra jogosultak fő 166 248 193 168 56 77 47 n.a

% 12,3% 17,3% 14,5% 14,4% 4,5% 5,4% 5,6% n.a

19

A 3.3.2. számú táblázat és diagram az álláskeresési járadékra jogosultak számát mutatja be. A 2012. évben drasztikusan csökkent a járadékosok száma, melynek oka, hogy az ellátás rendszere átalakult. Az új álláskeresési járadék folyósításának időtartama jelentősen csökkent, és a munkanélküli segély összege is változott. 3.3.3. táblázat (Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma) K 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

év fő

15-64 évesek %-ában

fő

2008 973 8,06 0 2009 105 0,88 1044 2010 114 0,97 883 2011 147 1,27 887 2012 93 0,81 955 2013 98 0,87 848 2014 130 1,17 622 2015 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

munkanélküliek %-ában

0 72,75 66,54 76,2 77,26 59,34 73,52 n.a

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 41 n.a n.a n.a

0 0 5 3 3 n.a n.a n.a

20

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Változatlan tartalom a) bérlakás-állomány 3.4.1. táblázat (Lakásállomány) K 3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

6854 6875 6889 6898 6898 6702 6702 n.a

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

397 399 392 369 369

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok b) szociális lakhatás Változatlan tartalom 21

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Változatlan tartalom d) elégtelen lakhatási helyzetek, hajléktalanság Változatlan tartalom

3.4.2. táblázat (Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság) NK

e) lakhatást segítő támogatások Változatlan tartalom

3.4.3. táblázat (Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők) NK f) eladósodottság Változat tartalom

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Változatlan tartalom 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a)

a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

3.5.1. táblázat (Telepek, szegregátumok helyzete) NK 3.5.2. táblázat (Telepek, szegregátumok helyzete – lakásállomány) NK b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

22

3.5.3. táblázat (A telepeken, szegregátumokban élők) NK 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 3.6.1. táblázat (Orvosi ellátás) K 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 0 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

8 8 7 8 8 8 8 n.a

4 4 4 4 4 4 4 n.a

A 3.6.1. számú táblázat az orvosi ellátásra vonatkozó adatokat tartalmazza. Az önkormányzat feladatellátási területén 2010. évet kivéve a háziorvosi körzetek száma betöltött volt. A házi gyermekorvosok feladatellátási körzete a vizsgált időszak valamennyi éve tekintetében betöltésére került. Összességében megállapítható, hogy a házi orvosi illetve a házi gyermekorvosi feladatellátás teljes. 3.6.2. táblázat (Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma) K 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

569 533 522 520 539 524 465 n.a

23

A 3.6.2. számú táblázat és diagram a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számát mutatja, látható hogy vizsgált időszakban a közgyógyellátás jogosultak száma, kis mértékben csökkenő tendenciát mutat. 3.6.3. táblázat (Ápolási díjban részesítettek száma) K 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 78 2009 79 2010 81 2011 79 2012 80 2013 88 2014 75 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Változatlan tartalom.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Változatlan tartalom.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Változatlan tartalom.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Változatlan tartalom. 24

e) sportprogramokhoz való hozzáférés Változatlan tartalom.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Változatlan tartalom.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Változatlan tartalom.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Változatlan tartalom.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Változatlan tartalom.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Változatlan tartalom.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

Az önkéntes munka területén jelentékeny elmozdulást eredményezett a középiskolás tanulók részére előírt önkéntes tevékenység kifejtése, melynek során a helyi közösségek tevékenységben megnyilvánuló támogatást nyernek, miközben a felnövekvő generációk jótékony szemléletformálása is bekövetkezik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Változatlan tartalom. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Változatlan tartalom.

25

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Változatlan tartalom.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. táblázat (Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma) K 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év Megszűntetett esetek száma a 18 veszélyeztetett kiskorú év alattiak száma év alatti védelembe vettek közül gyermekek száma 2008 121 36 408 2009 122 47 454 2010 142 48 480 2011 156 52 520 2012 152 59 559 2013 236 60 516 2014 197 96 458 2015 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

26

A 4.1.1. számú táblázat mutatja, hogy a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma hogyan alakul a vizsgált időszakban. A 18 év alatti lakosság számához viszonyítottan a védelembe vett gyermekek száma nem kimagasló. Lényeges feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjának, hogy a kialakult veszélyhelyzeteket megelőzze, gyermekvédelmi intézkedésekkel mielőbb megszüntesse. A veszélyeztetett kiskorúak számában történt emelkedés oka a jelzőrendszer hatékony működésének a következménye, ennél fogva kisebb a látenciában maradt esetek száma.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. tábla (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma) K 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Rendszeres Kiegészítő Ebből tartósan tartósan Rendkívüli gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg gyermekvédelmi év kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos kedvezményben részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek részesítettek száma száma száma száma száma 2008 1326 24 0 n.a 143 2009 1348 18 0 n.a 47 2010 1496 15 0 n.a 114 2011 1540 13 0 n.a 105 2012 1515 12 0 n.a 99 2013 1342 2 0 n.a 42 2014 1216 2 0 n.a 37 2015 n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

27

A 4.1.2. számú táblázat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát mutatja. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma a vizsgált időszakban növekedést mutat. Ez jelzi a gazdasági válság negatív hatásait, továbbá felhívja a figyelmet a gyermekek, mint célcsoport érdekében szükséges intézkedések megtételére.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Változatlan tartalom.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. táblázat (Kedvezményes óvodai – iskolai juttatásokban részesülők száma, arány) K 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű étkezésben étkezésben kedvezményes résztvevők résztvevők étkezésre száma iskola 1-8. száma óvoda jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 242 335 114 255 379 93 268 446 76 266 424 72 255 407 62 217 492 71 207 471 84 n.a n.a n.a

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

579 593 584 559 511 669 639 n.a

0 65 100 105 96 114 131 n.a

179 208 147 160 119 0 0 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 28

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Változatlan tartalom.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Változatlan tartalom.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. táblázat (Védőnői álláshelyek száma) K 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek év védőnői álláshelyek száma száma 2008 11 320 2009 10 343 2010 10 331 2011 9 350 2012 9 341 2013 9 307 2014 8 331 2015 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

29

A 4.3.1. számú táblázat a védőnői álláshelyek számát mutatja az egy védőnőre jutó gyermekek számához viszonyítottan. Látható a védőnői álláshelyek számának csökkenése párhuzamos a gyermekek számának csökkenésével, ezért az egy védőnőre jutó gyermekek száma korlátos mértékben ingadozik.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői. K 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által Gyermekorvos által év háziorvosi praxis/ok ellátott személyek ellátott gyerekek száma száma száma 2008 0 76088 28587 2009 0 87128 26963 2010 0 84058 28148 2011 0 92263 27278 2012 0 89298 27176 2013 0 90355 25612 2014 0 90367 26469 2015 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

A 4.3.2. számú táblázat a gyermekorvosi ellátás jellemzőit mutatja be. A háziorvos illetve a gyermekorvosok által ellátott személyek száma oszlopok az ellátott esetek számát tartalmazzák. Az önkormányzat a 2010. évben betöltetlen felnőtt háziorvosi praxissal rendelkezett, viszont a betegek ellátását a praxis betöltetlenségének időszaka alatt helyettesítéssel biztosította a zavartalan ellátás érdekében. Kijelenthető, hogy az egészségügyi ellátás mind a felnőtt háziorvosi, mind a gyermek körzetekben folyamatos. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

30

4.3.3. táblázat (Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma) K 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett Működő összes bölcsődébe beírt gyerekek száma (munkanélküli bölcsődei férőhelyek év bölcsődék száma gyermekek száma szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali száma tagozaton tanuló szülő) 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 1 2014 1 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

22 25 22 29 30 39 50 n.a

0 0 0 0 3 n.a n.a n.a

20 20 20 20 36 48 48 n.a

A 0-7 éves gyermekek tekintetében biztosított a korai intézményi ellátás, mind a bölcsőde, mind az óvoda vonatkozásában. A bölcsödében írt gyermekek száma jelentősen alulmarad az bölcsőde kapacitástól. A jelenleg intézményi háttér nagyobb létszám igényeket is képes kiszolgálni. Fontos, hogy az önkormányzat, mint fenntartó a bölcsődei kapacitásának folyamatos rendelkezésre tartásával segítse a gyermeket nevelő családok ellátáshoz jutását, illetve a nők foglalkoztatásban történő visszatérését. 4.3.4. táblázat (Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma) K 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 2013 0 2014 0 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma 0 0 0 0 0 0 0 n.a

A fenti táblázat egyértelműen jelzi, hogy családi napközi nem működik a településen. Álláspontunk szerint a városban családi napközi, azért nincs, mert az ellátásra nincs tényleges igény, mivel a gyermekeket érintő intézményi ellátások kapacitása és minősége elegendő. 4.4.1. táblázat (Óvodai nevelés adatai) K

31

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

db 5 6 575 22 7 h - tól - 17-h-ig 5 hét Fő Hiányzó létszám 46 46 0 22./8. 11

A 2015. év szeptember 1-től jelentős szerkezeti változásnak tekinthető a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde vonatkozásában, hogy az intézményt fenntartó önkormányzat a Római Katolikus Egyház fenntartásába átadta az Esze Tamás Úti Tagóvodát. Ezzel a feladat-ellátási helyek száma, az intézmény közalkalmazotti létszáma és az ellátott gyermekek, továbbá a férőhelyek száma is csökkent. d) gyermekjóléti alapellátás Változatlan tartalom.

e) gyermekvédelem A gyermekvédelmi ellátások birtokában az önkormányzat Polgármesteri Hivatala közreműködik annak ellenére, hogy 2013. január 1-től a teljes gyámhatósági feladatot a Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya látja el.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Változatlan tartalom.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Változatlan tartalom.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 2015. évben a gyermekétkeztetés egészségtudatos és ezzel együtt a jobb minőséget célzó intézkedései biztosítják a gyermekek és tanulók korosztályának megfelelő étkeztetését, mint ellátást.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

32

Változatlan tartalom.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Változatlan tartalom.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége A fogyatékossággal élő gyermekek tekintetében a Miklóssy István úti intézményegység látja el a feladatokat, mivel ez az intézményegység fizikailag akadálymentesített, továbbá a hallássérültek részére indukciós hurokkal ellátott. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 4.4.2. táblázat (Óvodai nevelés adatai 2.) NK 4.4.3. táblázat (Óvodai nevelés adati 3.) K 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

3-6 éves korú óvodai gyermekek gyermekcsoportok száma száma 628 23 532 23 601 23 605 22 560 22 546 22 525 22 n.a n.a

óvodai férőhelyek száma 575 575 575 575 575 575 575 n.a

óvodai feladatellátási helyek száma 5 5 5 5 5 5 5 n.a

óvodába beírt gyermekek száma 530 480 526 547 517 489 466 n.a

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma 0 0 0 0 0 0 0 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.4. táblázat (Az óvodai ellátás igénybevétele) NK 4.4.5. táblázat (A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ellátása) NK 4.4.6. táblázat (Óvodai körzethatár) NK Az óvodát érintő szervezeti változás következtében szükséges az óvodáztatási körzetek módosítása is. 4.4.7. táblázat (Általános iskolában tanulók száma) K 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma tanév 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma fő 714 673 640 644

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma fő 795 760 722 714

általános iskolások száma fő 1509 1433 1362 1358

napközis tanulók száma fő 456 426 397 319

% 30,2% 29,7% 29,1% 23,5% 33

2014/2015 2015/2016

711 n.a

689 n.a

1400 n.a

797 n.a

56,9% n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

4.4.8. táblázat (Általános iskolák adatai) K 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma tanév

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

1-4 5-8 évfolyamon évfolyamon 23 27 21 24 19 25 19 23 18 22 19 20

összesen 50 45 44 42 40 39

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon 5 5 5 5 6 6

5-8 évfolyamon 4 4 3 4 4 3

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

összesen

db

9 9 8 9 10 9

5 5 4 4 4 4

Forrás: TeIR, KSH Tstar

34

4.4.9. táblázat (Általános iskola adatai – el- és bejárás) NK 4.4.10. táblázat (Iskolai körzethatár) NK 4.4.12. táblázat (A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban) K 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű tanév oktatásban fő % 2010/2011 123 10,78 2011/2012 160 15,5 2012/2013 185 13,6 2013/2014 199 14,2 2014/2015 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

35

4.4.13. táblázat (Iskolai ellátás igénybevétele –telephelyi bontásban) NK b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 4.4.11. táblázat (Iskola személyi feltételek) NK c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Változatlan tartalom.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 4.4.14. táblázat (Kompetenciamérési adatok) NK 4.4.15. táblázat (Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton) NK 4.4.16. táblázat (Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában) NK e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.4.17. táblázat (Hátránykompenzáló programok) NK 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Változatlan tartalom 36

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Változatlan tartalom. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Változatlan tartalom. 5.1.1. táblázat (Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében) K 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak év férfiak nők férfiak nők 2008 5950 6115 5345 5367 2009 5870 6054 5216 5273 2010 5784 5938 5244 5151 2011 5705 5826 5198 5169 2012 5629 5797 5122 5063 2013 5557 5696 4758 5066 2014 5494 5558 5027 5179 2015 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Munkanélküliek férfiak nők 770 583 838 597 694 633 628 536 675 561 799 630 467 379 n.a n.a

Látható, hogy mindkét nem tekintetében csökkenő a lakosságszám, mind a népesség, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek tekintetében. A táblázatból látható, hogy a férfiak számottevően nem sokkal kisebb száma mellett a munkanélküliek többsége a férfi lakónépesség köréből származik. A nők tekintetében, a magasabb népességszám ellenére alacsonyabb a munkanélküliek száma.

37

38

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Változatlan tartalom.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Változatlan tartalom.

39

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Változatlan tartalom.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

Változatlan tartalom. 5.2. táblázat (A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások) NK

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

Változatlan tartalom. 5.3. táblázat (Családtervezés, anya- és gyermekgondozási terület) K 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

582 581 572 538 545 530 516 n.a

53 58 57 60 61 59 65 n.a

2008 11 2009 10 2010 10 2011 9 2012 9 2013 9 2014 8 2015 n.a Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 40

Változatlan tartalom. 5.4. táblázat (A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak) NK 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Változatlan tartalom. 5.5. táblázat (Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások) NK

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Változatlan tartalom.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

Változatlan tartalom.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Változatlan tartalom.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Változatlan tartalom. 41

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.1.1. táblázat (Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint) K 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas részesülő nők száma száma 2008 2083 3082 5165 2009 2063 3051 5114 2010 2010 2944 4954 2011 1983 2860 4843 2012 1910 2837 4747 2013 1834 2777 4611 2014 1787 2741 4528 2015 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 6.1.1. számú táblázat a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát mutatja nemek szerint.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

Változatlan tartalom.

42

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

Változatlan tartalom.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Változatlan tartalom.

6.2.3. táblázat (Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén) NK

Változatlan tartalom. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

Változatlan tartalom. 6.3.1. táblázat (64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma) K 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR, KSH Tstar

fő 2291 2340 2442 2490 2520 2564 2630 n.a

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 78 89 79 87 85 90 95 n.a

% 3% 4% 3% 3% 3% 4% 4% n.a

43

A fenti táblázat és diagramok a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számát elemzi. A nappali ellátásban részesülők száma a 64 évnél idősebbek számához képest szerény mértékű. 6.3.2. táblázat (Időskorúak járadékában részesülők száma) K 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma 2008 5 2009 6 2010 6 2011 6 44

2012 2013 2014 2015

6 7 9 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar A 6.3.2. számú táblázat a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számát tartalmazza. Látható az ellátásban részesülők száma nagyon alacsony, ami jelzi, hogy az időskorúak jórészt nyugdíj ellátásban részesülnek, illetve ellátásuk meghaladja a szociális törvényben előírt jövedelemminimumot, így ellátásuk biztosított.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.3. táblázat (Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés) NK

Változatlan tartalom. c) idősek informatikai jártassága 6.3.4. táblázat (Idősek informatikai jártassága) NK

Változatlan tartalom. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. táblázat (Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen) NK

Változatlan tartalom. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Változatlan tartalom.

45

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Változatlan tartalom. 7.1.1. táblázat (Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma) K 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek szociális év személyek ellátásaiban részesülők ellátásaiban részesülők száma száma 2008 445 n.a 2009 396 n.a 2010 362 n.a 2011 331 n.a 2012 790 n.a 2013 689 n.a 2014 645 n.a 2015 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.1.2. táblázat (Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma) K 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma 46

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 12 0 0 2009 14 0 0 2010 13 0 0 2011 15 0 0 2012 13 0 0 2013 20 0 0 2014 20 0 0 2015 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével A nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számát mutatja a 7.1.2. számú táblázat. Láthatóan az ellátást igénybe vevők száma alacsony, ezen kívül sem egyházi sem civil fenntartású intézmény nem biztosítja az önkormányzaton kívül ezt a szociális szolgáltatást. Az ellátásra vonatkozóan célszerű igényfelmérést készíteni.

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

Változatlan tartalom. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Változatlan tartalom. 47

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Változatlan tartalom.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 7.2.1. táblázat (Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények) NK Változatlan tartalom.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat (Akadálymentesítés 1.) NK

Változatlan tartalom.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Változatlan tartalom.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége 7.3.2. táblázat (Akadálymentesítés a foglalkoztatóknál) NK Változatlan tartalom.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 7.3.3. táblázat (Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben) NK Változatlan tartalom.

48

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) 7.3.4. táblázat (Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások) NK Változatlan tartalom.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Változatlan tartalom.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Változatlan tartalom.

49

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Állami szervek: Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Változatlan tartalom.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Változatlan tartalom.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Változatlan tartalom.

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Változatlan tartalom.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Változatlan tartalom.

50

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Változatlan tartalom.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Változatlan tartalom.

51

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Változatlan tartalom

A beavatkozások megvalósítói Változatlan tartalom

Jövőképünk Változatlan tartalom.

Az intézkedési területek részletes kifejtése Változatlan tartalom

52

A

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Intézkedés Az intézkedés sorszáma címe, megnevezése

C

D A célkitűzés összhangja Az intézkedéssel elérni egyéb kívánt cél stratégiai dokumentu mokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá eredményességét mérő szükséges eredményeinek felelőse nak határideje indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

Felülvizsgálati megjegyzés

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Célunk a településen élők A munkanélküliek jelentős részének visszavezetése Cél a munkanélküliek magas számának a munka világába, képzések számának csökkentése csökkentése szervezésével.

Önkormány Kapcsolatfelvétel a munkanélküliekkel, Jegyző, zat munkaügyi központtal. A célcsoport tagjai és a Munkaügyi gazdasági munkaügyi központ közötti koordináció, Központ programja foglalkoztatásba történő bevonás.

2

Ipari park Ipari park létesítése a kialakítása a közigazgatási határon, a munkahelyteremtés szomszédos város bevonásával ért

Javuljon a foglalkoztatási mutató, növekedjen a munkahelyek száma

HÉSZ, Fejlesztési Gazdasági Terv

3

A jelentősen csökkent, de még Képzés az általános jelentékeny alapműveltséggel műveltség nem rendelkezők részére a megszerzéséhez végzettség megszerzése.

Az alapfokú végzettséggel nem Pedagógiai Felnőttképzések szervezése az általános iskolák rendelkezők Program aktív közreműködésével. végzettséghez juttatása.

4

Átképzés az elhelyezkedésért

Átképzések szerve zése a helyi munkáltatók munkaerő szükségleteihez igazodva

Pályázat benyújtásával, ipari park létrehozása, majd befektetők keresése az ipari termelés megindítása érdekében. A projekt a két polgármester szomszédos város együttműködésében valósulna meg.

Önkormány zati A helyi munkáltatók igényeinek feltérképezését Javuljanak a gazdasági követően a foglalkoztatás javítása és az munkaügyi foglalkoztatási mutatók program, elhelyezkedés érdekében specifikus képzések központ Pedagógiai megszervezése. Programok

Hosszú távon minél több Startmunka-program munkáltató keret, önkormányzati bevonásával költségvetés. csökkentendő a munkanélküliség.

2016.09.01.

Statisztikai adatok (teir;munkaügyi központ).

2018.12.31.

beruházások, pályázati forrás munkahelyek esetén valósítható számának növekedése meg

2016.06.15.

Iskolai végzettség megszerzése

2017.06.15.

Szakképzésben A képzéshez javuló résztvevők száma, szükséges személyi és elhelyezkedési munkanélküliek tárgyi feltételek. mutatók. számának csökkenése.

megvalósuló fejlesztések, új munkahelyek létesülése

Képzések anyagi javuló tárgyi feltételeinek a elhelyezkedési biztosítása mutatók

Az elsődleges munkaerő-piaci igények ellenében nem hathat a közfoglalkoztatás, ezért a közfoglalkoztatotti létszám az önkormányzati intézményi szükségletek felé nem emelkedhet. A munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent. Önálló ipari parki fejlesztést tervez az önkormányzat a szomszédos város együttműködése hiánya miatt. A projektterv szerepel a megyei fejlesztési tervben. (ITP) A pályázat benyújtása a TOP keret terhére történhet. A megjelölt határidőre a teljesítés reálisan megvalósulhat. A célcsoport tekintetében az alapkompetencia képzések a járási hivatal foglalkoztatási osztálya által végrehajtásra kerültek a 2014-2015 évben. A képzések további szervezése várható, a célkitűzés véghatárideje reális. A járási hivatal foglalkoztatási osztálya folyamatosan felméri és nyilvántartja az álláskeresőket. Az önkormányzat bevonásával szervezik és hajtják végre az egyes képzéseket. Hosszabb időtartamú képzések szervezése.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

2

Fiatalkori bűnelkövetések megelőzése

Rendhagyó osztályfőnöki óra

Szakemberek bevonásával foglalkozások szervezése.

Bűnmegelő zési tanács Ismeretterjesztő, kooperatív foglakozások A fiatalkori beszámolója szervezése, pedagógus, pszichológus, bűnelkövetések , rendőrségi, büntetés-végrehajtási szakember számának csökkentése. gyermekvéd bevonásával. elmi beszámoló.

kapitányságvezet ő, bűnmegelőzési 2017.08.31. tanács elnöke

Az adott generáció Az iskolarendszerű nappali képzésben tanuló kapcsán fennálló általános és középiskolás tanulók részére Rendhagyó osztályfőnöki órák oktatási-nevelési problémák feltárásával, pedagógiai külsős szakértők bevonásával aktuális nevelési, szervezése külsős szakértőkkel intézmények 2015.12.31. javuljon a gyermekek program, életvezetési, bűnmegelőzési, egészségi, és aktuális témákban. vezetői. mentális állapota, egyéb problémák, témák feltárása, megoldások bővüljenek ismereteik. nyújtása tanórai keretben.

Statisztikai adatok.

Szakemberek bevonása, foglalkozási tematika összeállítása. Oktatási intézmények megkeresése.

Közép távon a képzések folyamatos szervezésével csökkenő fiatalkori bűnelkövetéssel számolhatunk.

Az intézkedés céljához illeszkedően több esélyegyenlőség i tárgyú pályázat végrehajtása is történik az oktatási intézményekben a HEP elfogadása óta.

A rendhagyó, esélyegyenlőségi és bűnmegelőzési tárgyú osztályfőnöki szakértők órák és egyéb foglalkozások Korszerű pedagógusok díjazása folyamatosan valósultak meg a ismeretek elégedettségi kérdőív, nélkül kitűzött határnapig. Az szerzésével javul anonim vélemények, megvalósítható, önkormányzat esélyegyenlőségi a gyermekek minimális dologi pályázata a tanórán kívüli mentális állapota. kiadással tevékenység keretében szolgálta az intézkedés célját. Módosított határidő: 2018. 12. 31.

53

A Intézkedés Az intézkedés sorszáma címe, megnevezése

3

4

5

Lakhatási helyzet javítása

A veszélyeztetett gyermekek számának a csökkentése

A bölcsődések számának a növelése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Városrehabilitációs program keretében a gyermeket nevelő családok helyzetének javítása.

A gyermekvédelmi kerekasztal és intézményrendszer aktív működésével csökkenteni az esetszámot

C

D A célkitűzés összhangja Az intézkedéssel elérni egyéb kívánt cél stratégiai dokumentu mokkal

E

Az intézkedés tartalma

Javuljanak a A városrehabilitációs program keretében demográfiai mutatók a élhető lakókörnyezet kialakítása, az Fejlesztési, gyermeket nevelő életminőség javítása érdekében, ezen belül gazdasági családok társasház felújítás, út, járda építés, közösségi program. életkörülményeinek az tér fejlesztés, sportpálya lelátó építés, előmozdításával. mentálhigiénés képzés.

Csökkenjen a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma

önkormány zati ciklusprogra Feltérképezni a védelembe vételi és m, veszélyeztetettségi okokat. A gyermekvédelmi gyermekvéd kerekasztal aktívabb működésével hathatós elmi gyermekvédelmi intézkedésekkel javítani a beszámoló, gyermekek helyzetén. intézkedési terv

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá eredményességét mérő szükséges eredményeinek felelőse nak határideje indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

Az intézkedéshez kapcsolódó városrehabilitációs pályázat támogatást nyert, a megvalósítás utolsó tevékenységei a felülvizsgálat idején zajlanak. Sor került építésre, javuló életkörülmények képzésre. A véghatáridő 2015. december 31-re módosult, ezzel szemben a program sikeresen és eredményesen megvalósult.

polgármester

energia megtakarítás, felújított útszakaszok pályázati forrás hossza, képzésbe bevont lakosok száma.

nevelési és oktatási intézmények vezetői, gyermekvédelmi 2016.06.15. szakszolgálat vezetője, járási gyámhivatal vezetője

Az intézkedés megvalósításához a veszélyeztetett Védelembe vételek és elsődlegesen gyermekek veszélyeztetett együttműködésre van felkutatása, gyermekek számának a szükség a veszélyhelyzetek csökkenése. jelzőrendszer tagjai csökkentése. között

2014.12.31.

A szülők aktív meggyőzésen alapuló A bölcsődei és óvodai bevonásával, minél több gyermek tekintetében ellátást igénybe vevők Növelni kell a bölcsődei vegyék igénybe a bölcsődei és az óvodai számának a Pedagógiai ellátásban részesülő gyermekek ellátásokat, melynek következtében javuljon a intézményvezető 2015.12.31. növelésével javuljon a program számát. gyermekek ellátása, növekedjen a nevelő gyermekek munka eredménye. Lehetővé váljon az anyák szocializációja, ellátása. visszatérése a munkahelyekre.

Felülvizsgálati megjegyzés

A kerekasztal működése folyamatos, a tevékenység hatékonyságának az elemzése szükséges. Felelősök: gyermekvédelmi kerekasztal/jelzőrendszer tagjai Módosított határidő: 2018. 12.31.

Az intézményegység folyamatos tájékoztató munkája eredményeként a bölcsődei szolgáltatást igénybe Költségvetési vevők száma nőtt. A támogatás lehívása, a bölcsődések számának javuló intézményi létszámnövelést elősegítette és a személyi és a tárgyi jövőben is segíti az ellátási terület a növekedése. ellátottság feltételek bővítése a működési engedély 2015. rendelkezésre állnak. szeptember 1-étől hatályos módosításával.

III. A nők esélyegyenlősége A startmunka programok előkészítésekor olyan tevékenységeket kell tervezni, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a nők Foglalkoztat Jegyző/munkaüg fiziológiai adottságának megfelelő 2016.12.31. ási terv yi központ. munkavégzést, segítve ezzel az alacsonyan képzett női munkaerő foglalkoztatáshoz jutását.

1

A nők foglalkoztatottsági A közfoglalkoztatásban a nők mutatóinak javítása fizikai adottságaihoz igazodó A nők foglalkoztatási a tevékenységekkel növelni a nők mutatóinak javítása közfoglalkoztatásba foglalkoztatási mutatóit. n.

2

Tartósan, vagyis 180 napnál Tartósan A startmunka programok elkészítésekor olyan régebben munkanélküli nők Csökkenjen a tartósan jegyző, munkanélküli nők Foglalkoztat tevékenységeket kell tervezni, amelyek foglalkoztatásának az elősegítése munkanélküli nők munkaügyi foglalkoztatásának ási terv jellegüknél fogva lehetővé teszik a tartósan a Startmunka program száma központ az elősegítése munkanélküli nők foglalkoztatását. eszközeivel.

3

Nőket ért családon A nőket ért családon Aktív együttműködésen alapuló belüli erőszak belüli erőszak jelzőrendszer működtetése. megakadályozása csökkentése

gyermekvéd elmi Olyan szakemberekből álló jelzőrendszer intézkedési kiépítése, ahol a jelzőrendszer tagjai közvetett terv, észleléseken keresztül, aktív együttműködéssel bűnmegelőz kiszűrhetik és felderíthetik a családon belüli ési tanács erőszak eseteit, a további intézkedések intézkedési megtétele érdekében. terve

bűnmegelőzési tanács elnöke, jelzőrendszer tagjai

2018.12.31.

2017.12.31.

Statisztikai mutatók.

statisztikai mutatók

Esetszám csökkenés.

A HEP elfogadását követően a nők esélyegyenlőségének és foglalkoztatási helyzetének Már rövid távon előmozdítására az önkormányzat startmunka hatósági javítandó a nők varrodát működtet a szerződés. foglalkoztatásána közfoglalkoztatás keretében. A k a mutatója. foglalkoztatásra irányuló kereslet jelenleg meghaladja a célcsoportok foglalkoztatásra irányuló igényét. A közfoglalkoztatás megvalósítása során a tartósan munkanélküliek A vállalt startmunka hatósági időszakban javuló foglalkoztatása elsődleges. szerződés foglalkoztatási mutatók A bűnmegelőzési tanács tevékenységei közé az intézkedést Aktív beemelte, a végrehajtás szervezése Aktív, együttműködéssel folyamatos, a kijelölt határidőre együttműködés. A és sértetti várhatóan megvalósul. szükséges erőforrás közreműködéssel rendelkezésre áll. fenntartható.

54

A Intézkedés Az intézkedés sorszáma címe, megnevezése

4

A nők társadalmi szerepének elősegítése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az önkormányzati intézményrendszer kapacitásának az erősítése a nők szerepvállalásának elősegítése érdekében.

C

D A célkitűzés összhangja Az intézkedéssel elérni egyéb kívánt cél stratégiai dokumentu mokkal Javuljon a nők társadalmi szerepvállalásának esélye.

gazdasági program

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá eredményességét mérő szükséges eredményeinek felelőse nak határideje indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

Az önkormányzati ellátórendszert oly módon polgármester, fenntartani, hogy annak kapacitása lehetővé intézményvezető 2018.12.31. tegye a nők visszatérését a munkába, egyéb k tevékenységek vállalását.

férőhelyek számának növelése,

A személyi és tárgyi javuló feltételek egyenlőre körülmények, rendelkezésre állnak. esélyek.

Felülvizsgálati megjegyzés

Az önkormányzati intézményrendszer kapacitása rendelkezésre áll, az igények hiánya miatt, jelenleg a kapacitásbővítés nem indokolt.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

Az idős személyek szociális ellátásokhoz való hozzájutásának az elősegítése.

Az idős korú személyek felmérése, folyamatos, gyors Az egyes szociális adminisztratív intézkedésekkel, ellátások biztosítása a szociális ellátásokhoz történő célcsoport részére. hozzásegítése.

2

Informatikai képzés időseknek

Informatikai képzés szervezésével javítani az idős korúak elszigeteltségét, szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

3

A közösségi színtér folyamatos biztosításával javítani Közösségi színtér Közösségi színtér biztosításával az intenzívebb biztosítása az javítani az intenzívebb közösségi időseknek. közösségi kapcsolatokat. kapcsolatokat, elősegíteni az aktív, tartalmas időskor megélését.

1

A családgondozó és házi segítségnyújtó Szociális hálózaton keresztül felmért idős korú lakosság rendelet. szükségletei felérése folyamatos figyelemmel polgármester, Önkormány kísérése által gyors adminisztratív jegyző, 2018.12.31. zati közreműködéssel biztosítani az egyes szociális intézményvezető költségvetés természetbeni, pénzbeni, intézményi ellátásokat.

Javítani az idős korúak társadalmi gazdasági elszigeteltségét, program szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

gazdasági program

A Kossuth Lajos Művelődési Központ által informatikai képzés szervezésével javítani az idős korúak társadalmi elszigeteltségét, az egyes web alapú szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

A közösségi színtér folyamatos biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat, elősegíteni az aktív, tartalmas időskor megélését.

Az ellátás folyamatos, az intézkedés hatékonyságának elemzése szükséges. Ellátást igénybevevők Önkormányzati számának emelkedése. költségvetés

folyamatosan javuló ellátás.

2015.12.31. Javuló Képzések személyi és Módosított képzésben résztvevők számítógép és intézményvezető dologi kiadásainak határidő: száma internet biztosítása. 2016. 12. 31. használat.

2016.12.31. Módosított közösségi intézményvezető határidő: rendezvények és 2018. résztvevők száma. december 31.

Személyi és dologi kiadások a rendezvényekhez kapcsolódóan.

A Városi Könyvtár intézményben a HEP elfogadása óta évente szerveztek képzést. A KLMK a jövőben a célcsoport érdekeinek előmozdítására programot tervez.

A meglévő közösségi színtér, a KLMK épületének felújítása uniós forrásból CLLD keret terhére. A megújított közösségi színterekben Javuló időskori folyamatos a célcsoportot érintő életkörülmények. tevékenységek, programok szervezése. A határidő módosítása szükséges.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

2

A siketek és nagyothallók A korábban beszerzett eszközök tájékoztatásának a alkalmazásával a tájékoztatás és javítása, hivatali a hivatali ügyintézés javítása. ügyintézésük elősegítése. Épületek fizikai Az önkormányzat tulajdonában Az önkormányzati akadálymentesítése álló épületek akadálymentesítése épületek fizikai a kerekesszéket, támbotot, akadálymentesítésével egyéb eszközt használók biztosítani részére. mozgásukban fogyatékkal élők első sorban a kerekesszékkel és támbottal közlekedők A hallássérültek tájékoztatása minőségének a javítása.

Az akadálymentesítés során beszerzett gazdasági eszközök használatával a siketek és program, nagyothallók tájékoztatása minőségének a költségvetés javítása, a hivatali ügyintézésben történő . segítésük. gazdasági Az önkormányzati tulajdonú épületek közül, program, ahol még nem történt meg az költségvetés akadálymentesítés haladéktalanul meg kell . kezdeni az akadálymentesítés tervezését, a pénzügyi fedezet előirányzását.

jegyző

2018.12.31.

jegyző

2017.11.30.

A beszerzett eszközök pl. kérdőíves elégedettség indukciós hurok mutató használatának a megszervezése.

Rövid távon javuljon az tájékoztatás színvonala.

megvalósuló beruházás költségvetés, pályázat A fogyatékkal mértéke (db, m) élők körülményeinek javulása.

Az eszközbeszerzésre intézkedés még nem történt. Az anyagi forrásokra figyelemmel az eszközbeszerzés a kitűzött határidőre várhatóan megvalósul. Az végrehajtás időszakában kiadott (29 db) intézményeket érintő tervezési feladatok tartalma az akadálymentesítési tevékenységre is irányul. Akadálymentesítés történt a falmászó központban, a Magyar Kálvárián, a kormányablak tekintetében.

55

A Intézkedés Az intézkedés sorszáma címe, megnevezése

3

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Védett munkahelyek Foglalkoztatottság létrehozásában való aktív javítása a közreműködés hatására fogyatékkal élők javuljanak a foglalkoztatási körében mutatók a fogyatékkal élők körében.

C

D A célkitűzés összhangja Az intézkedéssel elérni egyéb kívánt cél stratégiai dokumentu mokkal épülethasználatát. A fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése.

gazdasági program

E

Az intézkedés tartalma

F

G

H

I

J

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá eredményességét mérő szükséges eredményeinek felelőse nak határideje indikátor(ok) erőforrások (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)

Védett munkahelyek létrehozásában való aktív önkormányzati közreműködés hatására polgármester javuljanak a foglalkoztatási mutatók a fogyatékkal élők körében.

2017.12.31.

új munkahelyek teremtése

pályázat,

javuló foglalkoztatási mutatók

Felülvizsgálati megjegyzés

A 2013. évtől kezdődően és azóta folyamatosan együttműködik az önkormányzat a város egyetlen védett munkahelyének fenntartásában, melynek keretében a működés céljára önkormányzati ingatlant biztosít.

56

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Változatlan tartalom

A megvalósítás folyamata Változatlan tartalom A HEP Fórum működése: Változatlan tartalom

Monitoring és visszacsatolás Változatlan tartalom

Nyilvánosság Változatlan tartalom

Kötelezettségek és felelősség Változatlan tartalom

Érvényesülés, módosítás Változatlan tartalom