Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sajóhídvég Község Önkormányzata július 1

Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajóhídvég Község Önkormányzata

2013. július 1.

1

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program …................................................................................................................3. o. Bevezetés......................................................................................................................................................3. o. A település bemutatása ….............................................................................................................................3. o. Értékeink, küldetésünk.................................................................................................................................6. o. Célok – A HEP átfogó célja............................................................................................................................6. o. A HEP helyzetelemző részének célja.............................................................................................................7. o. A HEP IT célja................................................................................................................................................7. o. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése (HEP HE).....................................................................8. o. 1. Jogszabályi háttér bemutatása.................................................................................................................8. o. 2. Stratégiai környezet bemutatása..............................................................................................................8. o. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége......................................................11. o. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.............................................................38. o. 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége..........................................................................................................73. o. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége....................................................................................................82. o. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................89. o. 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása......................................................................................................................................99. o. 9. A Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága.................................................................................100. o. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).................................................................101. o. 1. A beavatkozások megvalósítói..............................................................................................................102. o. 2. Az intézkedési területek részletes kifejtése..........................................................................................103. o. 3. Megvalósítás folyamata........................................................................................................................111. o. A HEP Fórum működése...........................................................................................................................113. o. Monitoring és visszacsatolás.....................................................................................................................113. o. Nyilvánosság.............................................................................................................................................113. o. Kötelezettségek és felelősség...................................................................................................................113. o. Érvényesülés, módosítás...........................................................................................................................114. o. 4. Elfogadás módja és dátuma..................................................................................................................116. o. HEP elkészítési jegyzék..............................................................................................................................117. o.

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Segíti elérni azt a célt, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatások elérésére, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal élő, milyen a származása vagy anyagi helyzete, illetve kora. Az egyenlő bánásmód elvének betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat. Tekintettel az Alkotmány idevonatkozó rendelkezéseire, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira, az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajóhídvég Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

Sajóhídvég község Borsod-Abaúj-Zemplén megye dél-keleti részén, Miskolctól 20 km-re dél-keletre, Tiszaújvárostól 20 km-re észak-nyugatra, a Hernád bal partján fekszik. Vasútállomása nincs, csak közúton közelíthető meg a Miskolc-Alsózsolca-Bőcs útvonalon, vagy a 35-ös útról Muhi-Köröm érintésével, valamint Szerencs felől a 37-es útról, Hernádkak-Bőcs irányból. A Sajó-Hernád sík települése. A község eredetileg a Hernád jobb partján feküdt, de a folyó megváltoztatta medrét, így Hídvég a bal partra került. A falut 1261ben említik először az oklevelekben Hydveghe írásmóddal, mint az egri püspökség birtokát. 1635-ben már a Rákóczi-birtokok között található, mint az ónodi vár tartozéka. A községet ért természeti csapások közül az 1885. évi tűzvész volt emlékezetes, amelynek során az 1810-ben emelt református templom is leégett, s a falu házaival együtt újjá kellett építeni. A lakosság nagy része református vallású. A község lakóinak többsége mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. A településen van óvoda, iskola, művelődési ház. Az intézmények Alapító Okirattal rendelkeznek és van helyi közművelődési rendelet. A településen van szabadtéri színpad is, illetve három csoport működik: a Sajóhídvégi Ifjúsági Klub, az Idősek Klubja, Fafaragók. Rendezvényeik: Falunap, templomi hangverseny, nemzeti ünnepek, Hősök Napja, Rákóczi Hét. A településen „Hídvégi Hírek” címen helyi újság, illetve falu TV is működik. Sajóhídvég állandó népessége jenleg 1111 fő. Lakosságának 86 %-a magyar, 14 %-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi (2001.) népszámlálás adatai szerint. Ma kb. 40-45 %-ra tehető a roma lakosság száma. Fő

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

1088 1065 1049 1035 1048 1111

Változás

98% 98% 99% 101% 106% 0% ### ### ### ###

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Változás

1088 1065 1049 1035 1048 1111

98% 98% 99% 101% 106% 0% ### ### ### ###

A lakónépesség számának változása az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, ami mindenképpen pozitívum. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 578

férfiak 533

142 26 267 31 69

141 33 294 30 35

% összesen 1111 61 283 59 561 61 104

nők 52%

férfiak 48%

50% 44% 48% 51% 66%

50% 56% 52% 49% 34%

A népességben közel azonos százalékban van a férfiak és a nők aránya. Életkor szerinti megoszlásban 4

hasonló számban élnek a gyermekek, és az idősek, míg legtöbben az aktív korúak vannak.

3. számú táblázat - Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 192 105 102 104 104 104

2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 299 291 280 276 283 283

Öregedési index (%) 64,2% 36,1% 36,4% 37,7% 36,7% 36,7% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Az öregedési index alapján a falu népességszerkezete fiatalos, hiszen túlsúlyban a 14 év alatti gyermekek, így ők fokozottabb figyelmet igényelnek.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

állandó jellegű odavándorlás 26 23 20 55 n.a.

elvándorlás

egyenleg

43 40 45 55 n.a.

-17 -17 -25 0 #ÉRTÉK! 0 0 0 0 0

Forrás : TeIR, KSHTSTAR

5

Belföldi vándorlások tekintetében az eddigi években a negatív egyenlegű tendenciát kaptunk, így tehát az elvándorlás a jellemzőbb. Napjainkban erről még nincsenek megfelelő adatok.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

Forrás: TeIR, KSHTSTAR

élve születések száma

halálozások száma

15 20 18 14 n.a.

10 14 13 10 n.a.

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

természetes szaporodás (fő) 5 6 5 4 #ÉRTÉK! 0 0 0 0 0

Korábban már utaltunk arra, hogy a település fiatalos szerkezetű, ezt a tényt erősítik meg azok az adatok is, melyek azt mutatják, hogy az élve születések száma magasabb, mint a halálozások száma.

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges intézkedéseket jelen stratégiai dokumentumban rögzítjük. A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és az általunk készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók összhangjáról. Az Esélyegyenlőségi Programban elkészítjük településünk helyzetelemezését, különös tekintettel a hátrányos helyzetű lakosság különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésére, a foglalkoztatási, szociális és oktatási mutatókra, és az intézkedési tervet. Az Esélyegyenlőségi Program elsősorban az alábbi célcsoportokra terjed ki: - A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége, - A gyermekek esélyegyenlősége, - A nők esélyegyenlősége, - Az idősek esélyegyenlősége, - Fogyatékkal élők esélyegyenlősége.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sajóhídvég település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a 6

szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás tekintetében az Ebktv. által előírt, hatályos HEP bemutatására van szükség. Az Ebktv. 2010. május 1-jén hatályba lépett 63/A. §-a rendelkezett a helyi esélyegyenlőségi programról. A rendelkezés értelmében a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, melyet 2 évente át kellett tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A rendelkezést a 2011. évi CLXXIV. törvény módosította, így az esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás az Ekbtv. 31. §-ába került át. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvény keretei között – önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a 8

helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Köznevelés-fejlesztési terv10 – A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat-működtetési és köznevelésifejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. §) Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. §-a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. Az itt említett tervek esélyegyenlőség szempontjából mind kapcsolatban vannak egymással, hiszen bármiféle fejlesztés, programok megvalósításához gazdaságilag stabil, megfelelő költségvetési koncepcióval kell rendelkeznie az önkormányzatnak.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 9

A Mötv. 87. §-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. Sajóhídvég település Közös Önkormányzati Hivatalt működtet Berzék községgel, amely egyben körjegyzőség is. A település szerződésben áll az Ongai Családsegítő és Támogató Szolgálattal, akik a fogyatékkal élők, idősek szállítását vállalták fel. Sajóhídvég tagja a Miskolci Többcélú Kistérségi Társulásnak, a közfoglalkoztatással kapcsolatban, továbbá kapcsolatban van a Bőcsi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, melyhez Bőcs-Berzék-Sajóhídvég-Köröm települések tartoznak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok nagy részénél a teir rendszerére és a KSH adatbázisára támaszkodtam. Helyi adatgyűjtés csak nagyon kevés esetben történt. A gyermekek esélyegyenlőségével foglalkozó fejezetben sok segítséget kaptam az általános iskola iskolatitkárától, és az óvoda vezetőjétől. Sajnos az önkormányzat saját adatbázisa nagyon hiányos, kevés adatot kaptam a közfoglalkoztatottakról, a romákkal kapcsolatos kérdésekről nincsenek adatok, bár erről nem is készíthetnek nyilvántartást.

10

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma „cigánykérdésként” való felfogása. Fontos tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. §-a és a Cst. 4. §-a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában.

11

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § - 23. § Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. A gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

12

15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő

férfi

összesen

fő 346 349 347 351 324

fő 345 271 346 346 357

fő 691 620 693 697 681 0 0 0 0 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 54 44 44 66 62

férfi % 15,6% 12,6% 12,7% 18,8% 19,1% ### ### ### ### ###

fő 82 71 66 87 65

összesen % 23,8% 26,2% 19,1% 25,1% 18,2% ### ### ### ### ###

fő 136 115 110 153 127 0 0 0 0 0

% 19,7% 18,5% 15,9% 22,0% 18,6% ### ### ### ### ###

A 15-64 év közötti lakónépesség száma az utóbbi években közel hasonlóan alakult. Ezekből az adatokból a nyilvántartott álláskeresők számát tekintve a férfiak aránya folyamatosan magasabb. Ha az összesített arányt nézzük, nem lehet egyértelműen kijelenteni sem a tartós emelkedést, sem a tartós csökkenést. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

fő

136

115

113

153

127

0

0

0

0

0

fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

0 0,0% 20 14,7% 14 10,3% 22 16,2% 16 11,8% 11 8,1% 20 14,7% 18 13,2% 15 11,0% 0 0,0%

3 2,6% 13 11,3% 11 9,6% 20 17,4% 10 8,7% 12 10,4% 15 13,0% 19 16,5% 12 10,4% 0 0,0%

1 0,9% 21 18,6% 15 13,3% 17 15,0% 12 10,6% 14 12,4% 10 8,8% 12 10,6% 11 9,7% 0 0,0%

6 3,9% 20 13,1% 23 15,0% 20 13,1% 14 9,2% 15 9,8% 21 13,7% 15 9,8% 15 9,8% 4 2,6%

3 2,4% 18 14,2% 16 12,6% 12 9,4% 12 9,4% 14 11,0% 12 9,4% 18 14,2% 20 15,7% 2 1,6%

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

###

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

13

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. Megállapítható, hogy a munkanélküliek aránya 26-35 és 51-55 év közötti korosztályban a legmagasabb. A 20 év alattiak és 60 év felettiek tekintetében az arány elhanyagolható. A munkanélküliség tekintetében van talán a legtöbb tennivaló, hiszen országos szinten megyénkben és régiónkban a legmagasabb a munkanélküliek száma. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

nő 54 44 44 66 62

férfi 82 71 66 87 65

fő összesen 136 115 110 153 127 0 0 0 0 0

nő 36 17 28 35 n.a.

férfi 51 32 34 42 n.a.

% összesen 87 49 62 77 #ÉRTÉK! 0 0 0 0 0

Nő 66,7% 38,6% 63,6% 53,0% #ÉRTÉK! ### ### ### ### ###

férfi 62,2% 45,1% 51,5% 48,3% #ÉRTÉK! ### ### ### ### ###

összesen 64,0% 42,6% 56,4% 50,3% #ÉRTÉK! ### ### ### ### ###

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az összes nyilvántartott munkanélküliek száma hasonló arányt mutat évről évre, de a férfiak száma mindig magasabb. A tartós munkanélküliek száma sajnos elég magas, itt is a férfiak vannak többen.

3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként

14

18-29 évesek száma nő

férfi

összesen

fő 80 89 93 102 n.a.

fő 104 102 94 93 n.a.

fő 184 191 187 195 #ÉRTÉK! 0 0 0 0 0

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő fő 2 5 5 6 n.a.

Férfi % 2,5% 5,6% 5,4% 5,9% #ÉRTÉK! ### ### ### ### ###

fő 2 6 7 10 n.a.

% 1,9% 5,9% 7,4% 10,8% #ÉRTÉK! ### ### ### ### ###

összesen fő 4 11 12 16 #ÉRTÉK! 0 0 0 0 0

% 2,2% 5,8% 6,4% 8,2% #ÉRTÉK! ### ### ### ### ###

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 18-29 éves korosztályban a férfiak aránya a nagyobb munkanélküliség tekintetében. Ehhez képest a pályakezdő álláskeresők száma elhanyagolható, 10 % alatti értékeket mutat, de a többség itt is a férfiak csoportjából került ki.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

év

2001 2011

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma iskolát végzettek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő 816 697

fő 390 351

fő 426 346

fő #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

fő n.a. n.a.

fő n.a. n.a.

Összesen fő #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

nő fő #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

férfi fő #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A 2001-es népszámlálás óta napjainkig kb. 100 fővel csökkent a 15 éves és annál idősebb lakosság száma. Erre a korosztályra vonatkozóan nem találtam adatokat arra nézve, hogy hányan rendelkeznek/nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel.

15

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Fő 138 121 118 158 144 0 0 0 0 0

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 31 26 19 25 27

% 22,5% 21,5% 16,1% 15,8% 18,8% ### ### ### ### ###

8 általános fő 73 55 53 81 63

% 52,9% 45,5% 44,9% 51,3% 43,8% ### ### ### ### ###

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő 34 40 46 52 54

% 24,6% 33,1% 39,0% 32,9% 37,5% ### ### ### ### ###

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők száma átlagosan 100-150 fő között mozgott az utóbbi években. Legtöbben a 8 általánossal rendelkezők közül kerülnek ki. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

év

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő

Fő

%

0 0 0 0

0 0 0 0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 16

Az utóbbi években nem voltak általános iskolai felnőttoktatási képzést nyújtó programok a településen. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő

fő

%

fő

%

fő

%

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 0 0 0 0 0

n.a. n.a. n.a. n.a.

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

0 0 0 0

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

0 0 0 0

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 2010. óta vannak szakiskolai felnőttoktatási programok, bolti eladó szakon. Ezeket a 2. Esély Felnőttoktatási Iskola indítja. A résztvevők számáról nincsenek pontos adatok, de zömmel nők végzik el. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

69

9,95

n.a.

n.a.

2011

76

10,9

n.a.

n.a.

2012

85

10,9

n.a.

n.a.

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: Önkormányzat adatai

17

Közfoglalkoztatásban a település aktív korú lakosságának kb. 10 %-a vesz részt évről-évre. A romák számáról nincsenek adatok.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek, valamint vendéglátóhelyek számának változása jelzi a település helyi gazdasági potenciáljának alakulását, tendenciáit. Sajnos elhanyagolható a helyi vállalkozások száma a településen. Ezek is inkább családi jellegűek, foglalkoztatás szempontjából nem mérvadók, hiszen nem foglalkoztatnak alkalmazottat, családon belül oldanak meg minden munkát.

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

év

regisztrált vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

2008

n.a.

2

1

állami szektorban foglalkoztatottak száma n.a.

foglalkoztatási működő foglalkoztatási programokban részt programok száma helyben vevők száma n.a. n.a.

kivetett iparűzési adó

befizetett iparűzési adó

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a. 2009

n.a.

2

1 n.a.

2010

n.a.

2

1 n.a.

2011

n.a.

2

1 n.a.

2012

n.a.

2

1 n.a.

2013 2014 2015 2016 2017

n.a.

2

1

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés

18

elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok átlagos utazási idő vonat járatok átlagos száma munka-napokon autóbusszal száma munkanapokon

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

30 perc

6

40 perc

0

0

n.a.

60 perc

Megye-székhely

30 perc

12

50 perc

10

12 perc

n.a.

n.a.

Főváros

150 perc

n.a.

180 perc

10

150 perc

n.a.

n.a.

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

A legközelebbi centrum (Tiszaújváros), illetve a megyeszékhely (Miskolc) azonos távolságra van a településtől. A közlekedés autóval és busszal a leggyakoribb, lévén, hogy Sajóhídvégnek nincs vasútállomása. Vonatközlekedés Bőcsről megoldható, egyébként gyakori vonatjáratokkal. A fővárosba a megyeszékhelyről lehet eljutni.

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.212. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

Felsorolás

nincs van

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nincs

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

- állásbörzék, TKKI által indított képzések, Munkaügyi Központ által indított képzések

Munkaügyi Központ által indított képzések

Forrás: helyi adatgyűjtés Konkrétan a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincsenek. Ilyeneket csak a megyeszékhelyen, illetve közeli városokban találhatunk. Viszont tanulásra ösztönző programok vannak: - Bursa Hungaria – felsőoktatási ösztöndíj - Arany János Tehetséggondozó Program középiskolásoknak - Útravaló Ösztöndíjprogram roma gyerekeknek

3.2.13. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon résztvevő fiatalok száma

19

év

2008

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

2009

2010

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: helyi adatgyűjtés Mivel nincsenek ilyen programok, így férfi-nő számarányú bontás sem állapítható meg. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Forrás: helyi adatgyűjtés

20

van/nincs

Felsorolás 2. Esély Felnőttképző Iskola által indított bolti eladó képzés CNC-hegesztő képzés, mentőápoló képzés

felnőttképző programok a településen

van

felnőttképző programok a vonzásközpontban

van

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

n.a.

n.a.

van

Start mezőgazdasági program

n.a.

n.a.

Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

Korábban volt szó a felnőttoktatási programokról. Helyi foglalkoztatási programként a Start munkaprogramok működnek az aktuális pályázatok keretében. 3.2.15. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – programokon részvevő felnőttek száma

év

2008

felnőttképző programok felnőttképző programok a településen a vonzásközpontban

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzáskörzetben

helyi foglalkoztatási programok a településen

helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: helyi adatgyűjtés

21

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénység és mélyszegénység fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg: A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60 %-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40 %-a alatti a jövedelme. 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

év

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

n.a.

n.a.

2009

n.a.

n.a.

2010

n.a.

n.a.

2011

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: helyi adatgyűj tés Az önkormá nyzatnak nincsene k ilyen irányú adatai. h) hátrányo s megkülö nbözteté s a foglalkoz tatás területén

A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. Megengedett a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott 22

foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. Ezek a fajta támogatások mind kiutalásra kerülnek a településen. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

691 620 693 697 778

11 13 13 14 2

1,6% 2,1% 1,9% 2,0% 0,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az utóbbi években folyamatosan 10 % körül alakult a segélyben részesülők aránya az aktív korú lakosságból. 2012-ben ez az arány drasztikusan lecsökkent 1 %-ra.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

136 115 110 153 127

n.a. n.a. n.a. 11 5

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 7,2% 3,9% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

23

A nyilvántartott álláskeresők száma csökkent 2011-ig. Ekkor volt egy emelkedés, majd újra csökkenni kezdett ez a szám. Az álláskeresési járadékra jogosultak száma és aránya egyenes arányban volt a nyilvántartott álláskeresők számával.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

fő

15-64 évesek %-ában

fő

munkanélküliek %-ában

102 28 32 83 58

14,76 4,51 4,61 11,9 7,45

n.a. 41 n.a. 57 n.a.

n.a. 35,65 n.a. 37,25 n.a.

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat adatsora azt jelzi, hogy az adott településen a szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mint az aktív korúak támogatása milyen mértékben van jelen. Esetünkben a foglalkozást helyettestő támogatás nagyobb arányban van jelen, mint a szociális segély. Rendszeres szociális segélyt az az aktív korú személy kaphat az önkormányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. 24

A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató. Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Igen lényeges az Ebktv. 26. §-ának (3) bekezdésének figyelembe vétele a lakhatási helyzet, illetve a szegregátumok vizsgálata és a megfogalmazandó intézkedések során. A rendelkezés rögzíti, hogy „a lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.” Az Ebktv. tiltja a lakáshoz jutási feltételek olyan módon való meghatározását, ami alapján egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok egy adott településen vagy településrészen belül mesterségesen elkülönülnek. Ezt elsősorban a település drágábban és olcsóbban értékesíthető telkekre, ingatlanokra történő felosztásával, kettéosztásával lehet megvalósítani. A törvényi tilalom része, hogy a mesterséges elkülönülés a csoport tagjainak szándékán kívül valósuljon meg, azaz abban az esetben, ha egyes személyek vagy e személyek csoportja önként, kényszer nélkül kíván a település egy különálló részén élni anélkül, hogy ez a helyzet bizonyos lakáshoz jutási feltételek diszkriminatív meghatározásán alapult volna, az nem minősíthető az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének. a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány

25

év

összes lakásállomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

2008

346

4

0

0

0

0

0

0

2009

348

4

0

0

0

0

0

0

2010

349

4

0

0

0

0

0

0

2011

349

4

0

0

0

0

0

0

2012

349

4

0

0

0

0

0

0

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

Az összes lakásállomány az utóbbi években nem nagyon változott. Egyre inkább háttérbe szorulnak az új lakás építését célzó kezdeményezések a családokban. Ez nagyban a családok gazdasági helyzetéből, eladósodottságából, a munkanélküliségből adódik. b) szociális lakhatás A településen nincs szociális lakásállomány. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincsenek egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. Az elégtelen lakhatási körülményekkel jellemezhető lakás meghatározásához a következők nyújtanak segítséget: Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 26

6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az ezen tényezőknek meg nem felelő lakásokat tekintjük elégtelen lakhatási feltételeknek. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

Forrás: önkor mányz ati adatok

év

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

4

0

4

0

4

0

4

0

4

0

Egy esetbe 2009 n sem került az 2010 önkor mányz 2011 at szociál 2012 is bizotts ága 2013 elé veszél 2014 yeztet ett 2015 lakhat ási 2016 helyze 2017 t problémája az elmúlt években. Nincsenek hajléktalanok a településen. e) lakhatást segítő támogatások

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részéra a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg a jegyző által. Az adósságcsökkentési támogatásban részesülőkről nincsenek adatok. A lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma folyamatosan emelkedik. 3.4.3. számú táblázat – Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülőkről

27

f) eladóso dottság

év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

Komoly 2008 n.a. n.a. problé ma az eladóso dás, 2009 101 n.a. különös en a hátrány 2010 108 n.a. os helyzet 2011 137 0 ű, munkáj 2012 n.a. n.a. ukat elveszít 2013 ő vagy alacson 2014 y jövedel 2015 mű, idős, 2016 vagy több 2017 gyerme Forrás: TeIR, KSH Tstar kes családo knak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Ez sajnos nem csak a községünkre, hanem az egész régióra jellemző. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Sajóhídvégen nincsenek olyan lakások, amelyek nem a lakóövezetben helyezkednek el. A település minden utcája közművesített. A lakosság egyformán tud hozzáférni a közszolgáltatásokhoz, illetőleg a közösségi közlekedéshez. A településen keveredve élnek romák és nem romák általánosan, egyetlen utca, a Dankó Pista utca az, amelyiket teljes egészében romák lakják, csak ez nevezhető szegregátumnak.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

28

3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete

Telepek, szegregátumok száma a településen:

1

Telepi lakások száma a településen: 2008

12

2009

12

2010

12

2011

12

2012

12

2013 2014 2015 2016 2017 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: A telep/ek megközelíthetősége:

1 utca a falu szélén jól megközelíthető

A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, nincs feldolgozó üzem stb.):

Forrás: helyi adatgyűjtés A szegregátum egy utcából áll, ez 12 lakást jelent. Ez a település legszélső utcája, de könnyen megközelíthető a falu többi részéről.

29

3.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány komfort nélküli lakások a belterületen

komfort nélküli lakások a külterületen

komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken

komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

n.a.

0

n.a.

0

aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

n.a.

0

n.a.

0

alapozással nem rendelkező lakások a belterületen

alapozással nem rendelkező lakások a külterületen

alapozással nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

n.a. n.a.

0 0

n.a. n.a.

0 0

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a belterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a külterületen

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

n.a. n.a.

0 0

n.a. n.a.

0 0

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a belterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a külterületen

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

n.a.

0

n.a.

12

aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

n.a.

0

n.a.

3,43

árammal ellátott lakások a belterületen

árammal ellátott lakások a külterületen

árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

379 100

0 0

n.a. n.a.

12 3,43

vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

vezetékes gázzal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

vezetékes gázzal ellátott lakások vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen a külterületen száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

száma (db) aránya az összes lakásállományhoz viszonyítva (%)

n.a. n.a.

0 0

n.a. n.a.

12 3,43

csatornával ellátott lakások a belterületen

csatornával ellátott lakások a külterületen

csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

csatornával ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

n.a. n.a.

0 0

n.a. n.a.

12 3,43

Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis

30

A falu összes lakásállománya 350, ebből 12 lakás található a telepen. A település lakásállományának egyéb adatairól, komfortfokozatáról nincsenek feljegyzések. A telepi házak mind közművesített, ún. szocpolos lakások. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Szegregátum az a településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság - az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők - aránya meghaladja az 50%-ot. Létező jelenség, hogy a lakáshoz jutási feltételek meghatározása arra irányul, hogy egyes, meghatározott tulajdonságokkal rendelkező (általában a roma kisebbséghez tartozó) személyek valamely településen, illetve településrészen mesterségesen elkülönüljenek. Az Ebktv. 26. §-ának (3) bekezdése értelmében az ilyen eljárás jogszabály-ellenes.

31

3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők

2008

82

43

39

2009

82

43

39

2010

82

43

39

2011

82

43

39

2012

82

43

39

0-6-éves

24

14

10

7-14 éves

36

16

20

15-30 éves

12

6

6

31-45 éves 46-64 éves

8 2

6 1

2 1

65< éves

0

0

0

az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott

11

6

5

munkanélküli

11

7

4

Inaktív eltartott

11 0

7 0

4 0

segélyezettek száma

7

7

0

hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

60 60

30 30

30 30

a telepen/szegregátumokban élők száma és változása

Forrás: Önkormányzati adatok A telepen élők javarészt a 0-45 év közötti népességből kerülnek ki, ebből is a 2/3-a gyermek. A családok mindegyike alacsonyan iskolázott, segélyből, Gyes-ből, családi pótlékból élő munkanélküli. Közcélú foglalkoztatási formában szoktak dolgozni, esetleg alkalmi munkákban.

32

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

33

év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

1

0

0

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

1 1 1 1

0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Településünkön nincs házi gyermekorvosi szolgálat, a gyermekek ellátását a felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálat látja el, melyből egy van.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar

év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

55

2009 64 2010 70 2011 72 A 2012 n.a. közgyógy 2013 ellátás a 2014 szociálisa 2015 n 2016 rászorult 2017 személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma folyamatosan emelkedik. év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

9

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

9 13 21 n.a.

3.6.3. számú táblázat Ápolási díjban részesítettek száma

34

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. § b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjban részesítettek száma az utóbbi években növekvő tendenciát mutat. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen az egészségügyi alapszolgáltatás a felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgáltatás, illetve a hétvégén, ünnepnapokon és éjszaka – Gesztelyben – működő orvosi ügyelet által megoldott. Fogászati alapellátást a Girincsen működő fogászati rendelés nyújt. Szakellátások igénybevételéhez a megyeszékhelyen, illetve a környező városokban, található kórházak, szakrendelők, magánrendelők felkeresése szükséges. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, kora-gyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés a megyeszékhelyen, illetve a környező városokban található kórházakban, szakrendelőkben megoldott zömmel. Időszakosan szerveznek a településen is kihelyezett mobil szűréseket – busszal - , például tüdőszűrés. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz a megyeszékhelyen, illetve a környező városokban található kórházakban, szakrendelőkben tudunk hozzájutni. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjai a legújabb – hatályos – törvények és rendelkezések által valósulnak meg. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Sportprogramokat nem rendszeresen – ünnepi rendezvényeken – szervez az önkormányzat. Ezek bárki számára elérhetőek, nyilvánosak. 35

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások közvetlenül a településen nincsenek. A szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás érhető el bárki számára. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs tudomásunk a szolgáltatások nyújtásakor fellépő hátrányos megkülönböztetésekről, jogsértésekről, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértéséről. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Nincs tudomásunk pozitív diszkrimináció esetéről. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A településen óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár működik, és szabadtéri színpad is van. Három csoport működik: a Sajóhídvégi Ifjúsági Klub, az Idősek Klubja, Fafaragók. Rendezvények: Falunap, templomi hangverseny, nemzeti ünnepek, Hősök Napja, Rákóczi Hét. A településen „Hídvégi Hírek” címen helyi újság van, és falu TV működik. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikumok közötti konfliktusok nem igazán jellemzők a településre. Jól megfér egymás mellett roma és nem roma származású család. Inkább az egyes etnikai csoportokon belüli konfliktusok fordulnak elő, például roma és roma család között. Ezek általában hevesen és gyorsan zajlanak, a helyi rendőri erők bevonásával hamar rendeződnek. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Nem annyira jellemző, de, ha bármi rossz történik valakivel, például családi vagy egészségügyi problémák, akkor mindenki a másik segítségére siet, kiállnak egymás mellett az emberek. Adománygyűjtés inkább jótékonysági bál formájában történik. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 115-116. §-ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira. A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális

36

igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79-86. §-ai rögzítik. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A roma nemzetiségi önkormányzat mindenben együttműködik a települési önkormányzattal.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Magas a munkanélküliek száma

Munkahelyek teremtése önkormányzati, vállalkozási szinten, Felnőttoktatási programok létrehozása Munkára ösztönző programok (közmunka, vállalkozások) Felnőttoktatási programok létrehozása Vállalkozásra ösztönző lehetőségek biztosítása Önkormányzati, állami segítségnyújtás, munkahelyteremtés

Nincsenek felnőttoktatási programok Magas a segélyekből élők száma Magas a csak 8 általánossal rendelkezők száma Kevés a helyi vállalkozások száma Egyre jellemzőbb az eladósodottság

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az alábbiakban elsőként áttekintjük a gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciókat és szabályozást. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, 37

d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)21 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 38

4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1)) Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki · a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá · gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és · akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. § (1)) 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Mint arról korábban már szó volt – Sajóhídvég településszerkezete fiatalos. Az 1111 fős népességből 342 a gyerekek száma. A fiúk és lányok aránya közel azonos, lányok 168 fő, fiúk 174 fő. A veszélyeztetettség helyzetének felismerése gyakran az együttműködésre kötelezett szakemberek hiányos jelzései miatt maradnak rejtve. A rendelet szerint definiált veszélyeztetettség – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot - gyakran igen nehezen felismerhető helyzetekből adódik. Igen nagy a látencia a gyermekek bántalmazása, a szexuális abúzus, gyerek és/vagy szülő alkohol- vagy drogfogyasztása kapcsán. A látencia okai között szerepel, hogy a sértett gyermek gyakran nem tudja, hová fordulhat segítségért, illetve a bántalmazott gyermek és családja nem kerül a gyermekvédelmi rendszer látókörébe, nem kerül kapcsolatba olyan szakemberekkel, akik a bántalmazás gyanújára felfigyelhetnének A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések során, a védelembe vétel elrendelése esetén, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek. Az igazolatlan iskolai hiányzás és ennek következményeként a családi pótlék felfüggesztése esetében a jogalkotó szándéka a gyakorlatban nem mindig érvényesül, azaz az iskolai hiányzás valódi oka, annak részletes feltárása gyakran rejtve marad. Az iskolai hiányzás oka mögött előfordulhat a család részéről történő bántalmazás vagy lehet, hogy a veszélyeztetett helyzet azért áll elő, mert a gyermek anyagi vagy egyéb okokból családfenntartói vagy egyéb funkciókat lát el (dolgozik, ápol valakit, stb.)

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

39

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

7

n.a.

2

2009

1

n.a.

6

2010

2

n.a.

4

2011

20

n.a.

52

2012

33

n.a.

n.a.

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, vagy a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapotot ért a rendelet, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az utóbbi években hasonló számban alakult a lakosságban a 18 év alattiak száma. A védelembe vett 18 év alattiak és a veszélyeztetett kiskorúak száma az elmúlt időszakban drasztikusan emelkedett. Megszűnt esetekről nincs adatunk.

40

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülők legtöbbször nem a megemelkedett jövedelem miatt esnek el a jogosultságtól, hanem azért, mert az alapvető papírjaik is elvesznek, hiányoznak, nem, vagy nehezen tudnak jövedelemigazolást szerezni házastársuktól, nem indítanak hatósági eljárást, ami pedig lehetővé tenné a jövedelem igazolását. Mindezen okok éppen a legszegényebb, legrászorulóbb családokat érintik.

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi Ebből tartósan beteg Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek fogyatékos kedvezményben száma gyermekek száma részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

286

2

0

0

0

2009

290

2

0

0

0

2010

289

2

0

0

0

2011

297

2

0

0

0

2012

n.a.

2

0

0

0

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formája: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezmény b) pénzbeli támogatás (évente két alkalommal: augusztus és november hónapban, feltéve, 41

hogy a kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-jén, illetve november 1-jén fennáll c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény. Magas az a szám, - aktív korú lakosság több, mint harmada -, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt folyósítanak. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményt nem folyósítottak az utóbbi években. Ebből a magas számból elhanyagolható a tartósan beteg, illetve a fogyatékos gyermekek száma – 2 fő. Jól látható, mennyire magas a hh és hhh gyermekek száma a településen.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Ld. az előbbi és utóbbi táblázatot. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya

év

Ingyenes étkezésben 50 százalékos mértékű Ingyenes tankönyvÓvodáztatási Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1- kedvezményes étkezésre jogosultak ellátásban részesülők támogatásban részesülők résztvevők száma óvoda 8. évfolyam száma 1-13. évfolyam száma száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

44

89

55

143

13

0

2009

39

111

22

150

15

0

2010

44

119

24

163

21

0

2011

49

123

32

169

31

0

2012

40

122

23

143

23

0

2013 2014 2015 2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Az ingyenes vagy a kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. A támogatások zöme a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. A támogatások mindegyikét hivatalos iratokkal kell igényelni, igazolni. A mélyszegénységben élő személyek, családok gyakran megfelelő papírok, jövedelemigazolás vagy egyéb okok miatt nem jutnak hozzá szolgáltatásokhoz. Az óvoda létszámához képest közel 100 %, az iskolások számához viszonyítva több mint 50 % az ingyenesen étkezők száma. Sokan 42

50 %-os kedvezményben részesülnek. Az óvodáztatási támogatást évről-évre egyre többen kapják meg, ennek oka, hogy a támogatás motiváló erőként hat, ezért csökkent az óvodai hiányzások száma. Nagyon sokat részesülnek ingyenes tankönyvellátásban, kb. 10-12 gyerek fizet mindössze a tankönyvekért az egész iskolában. Nyári étkeztetés nincs.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

év

Magyar állampolgársággal nem Ebből hátrányos rendelkező óvodások száma (fő) helyzetű (fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű (fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű (fő)

2008

0

0

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

0

0

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH Településünkön minden gyermek magyar állampolgár, nincsenek külföldi illetőségű állampolgárok.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni 43

védelemben részesüljön. A Gyvt. 17 § (3) bekezdése alapján a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében történő együttműködési és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség is kiemelten fontos. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek

A településen óvodai ellátásban részesülő A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma gyermekek száma

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

A településen élő 0-6 éves gyermekek száma

Összesen

Ebből szegregátumban él

Összesen

Ebből szegregátumban él

Összesen

Ebből szegregátumban él

181

51

15

0

0

0

0

Adott településen található utazási idő (perc)

10 perc

15-20 perc

0

0

0

0

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A településen 181 fő a 0-6 éves gyerekek száma, ebből 51 fő, (28,17 %) óvodás. A telepen élők közül 15 fő (8,28 %) veszi igénybe az óvodai ellátást. Az óvoda jól megközelíthető a falu bármely részéről 5-10, maximum 20 perces kényelmes sétával, kerékpárral 5-10 perc ez az idő.

4.2.2. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete

44

A településen élő, fogyatékosnak minősített (SNI) általános iskolás tanulók száma SNI tanulók ellátásának települése (helyben vagy más település ahol tanulnak)

A településen élő általános iskolás tanulók száma

163

összesen

ebből szegregátumban él

6

3

helyben

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A település iskolás korú gyermekeiből 6 fő SNI tanuló, közülük 3 fő a szegregátumban él. Mindannyian helyben, az általános iskolában tanulnak.

4.2.3. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

Intézmény OM azonosítója

Iskola / Feladat-ellátási hely neve:

Feladat-ellátási helyen tanulók száma (összes tanuló)

202242

Rákóczi Julianna Általános Iskola

163

A feladat-ellátási helyen tanulók A feladat-ellátási helyen tanulók közül az 1. szegregátum(ok)ban közül a 2. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma lakó tanulók száma

20

A feladat-ellátási helyen tanulók közül a 3. szegregátum(ok)ban lakó tanulók száma

0

0

Forrás: Járási tankerületi, intézményfenntartói, Önkormányzati adatok Kb. 20 gyerek jár az általános iskolába a szegregátumból.

4.2.4. számú táblázat – Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

45

Otthont nyújtó ellátásba került gyermekek száma a szegregátumban

Átmeneti nevelésbe vétel

település egésze

szegregátum 1.

szegregátum 2.

Szegregátum 3.

2010

n.a.

n.a.

0

0

2011

n.a.

n.a.

0

0

2012

n.a.

n.a.

0

0

2010

n.a.

n.a.

0

0

2011

n.a.

n.a.

0

0

2012

n.a.

n.a.

0

0

2013 2014 2015 2016 2017 2010

n.a.

n.a.

0

0

2011

n.a.

n.a.

0

0

2012

n.a.

n.a.

0

0

2013 2014 2015 2016 2017 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

0 0 0

0 0 0

2013 2014 2015 2016 2017

Tartós nevelésbe vétel

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Családi pótlék/ iskoláztatási támogatás felfüggesztése iskolai hiányzás miatt

46

Forrás: Önkormányzati adatok A szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek az átlagnál nagyobb arányban kerülnek a gyermekvédelem alap- vagy szakellátás látókörébe. Kimondottan a sajóhídvégi szegregátumra vonatkoztatott adatok az otthont nyújtó ellátásba került gyermekekkel kapcsolatosan nincsenek.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről. Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

47

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

291

2009

1

280

2010

1

276

2011

1

283

2012

1

283

2013 2014 2015 2016

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányz ati adatgyűjtés

A faluban 1 védőnő lát el minden gyereket, aki nagyon le van terhelve, hiszen nagyon sok 0-14 év közötti gyermek tartozik hozzá, közel 300 fő. Emellett más településen is ellátja a gyermekek et.

b) gyermekorv osi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 2017

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

48

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

0

20329

0

20329

2009

0

15054

0

15054

2010

0

14057

0

14057

2011

0

14572

0

14572

2012

1

n.a.

0

n.a.

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A hátrányos helyzetű településeken jellemzően alig van gyermekorvos, ez igaz Sajóhídvégre is. Gyermekeinket felnőtt háziorvos látja el. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Sajóhídvégen nincsen sem bölcsőde, sem családi napközi. Egy óvoda működik 2 csoporttal. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

49

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő,

év

bölcsődék száma

bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008

0

0

0

0

2009

0

0

0

0

2010

0

0

0

0

2011

0

0

0

0

2012

0

0

0

0

veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

50

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

51

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

1 Az óvoda telephelyeinek száma csak helyiek vannak

Hány településről járnak be a gyermekek

50

Óvodai férőhelyek száma

2 Óvodai csoportok száma 6,30-tól 17,00-ig

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

07.01. - 08. 20.

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

4

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

4

0

0

0

2

0

2

0

Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

d) gyermekjóléti alapellátás e) gyermekvédelem A gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi feladatokat a Bőcsi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat két szakembere végzi. Nevük, elérhetőségük minden közoktatási és önkormányzati intézményben kifüggesztésre került, fogadóórán kívül is bármikor rendelkezésre állnak. A gyermekvédelmi, gyámügyi feladatokat január 1-jétől már nem helyi, hanem járási szinten lehet intézni, de az önkormányzat tisztviselői és a családsegítő szolgálat munkatársai is segítenek információszolgáltatással. 52

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetek esetén elsősorban a családsegítő szolgálat munkatársai állnak rendelkezésre, további intézkedéseket kezdeményeznek, felveszik a kapcsolatot a megyeszékhelyen lévő átmeneti otthonokkal, stb. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A tanév/nevelési év során az iskola és az óvoda szervez különféle sport- és szabadidős programokat, illetve rendezvények alkalmával az önkormányzat is. A település központjában őrzött játszótér áll a gyerekek rendelkezésére, így ezt hétvégeken, szünidő alkalmával is igénybe tudja venni bárki. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Gyermekétkeztetésben részesül minden óvodás, és az azt igénylő általános iskolás gyermek. A térítési díjakat, kedvezményeket a hatályos jogszabályok szerint állapítja meg az önkormányzat. A gyerekek nagy arányban – óvodában kb. 90 %, iskolában kb . 80 % ingyenesen étkeznek. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Ingyenes tankönyvellátásban részesül a tanulók kb. 90 %.a. A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatnak nyújtandó támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy (2012-ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri meleg étkeztetés formájában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. A nyári gyermekétkeztetés biztosítására több éve lehetősége van az önkormányzatoknak, de az egyszeri meleg étel biztosítására több esetben tartós élelmiszer, konzerv formájában került sor, amely nem garantálja a gyermekek szükségleteinek figyelembe vételét. A közétkeztetéssel kapcsolatban problémák jelentkeznek a helyi, gyakrabban a kiszervezett élelmezések esetében amikor nem mindig biztosított az életkor specifikus étrend. A fenntartó oldaláról gyenge, nem dokumentált, ill. nincs megfelelő kontroll minderre. Nyári étkeztetés nincs Sajóhídvégen. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A település önkormányzata küzd mindennemű hátrányos megkülönböztetés ellen. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

Pozitív diszkriminációként fogható fel az önkormányzat által nyújtott Útravaló Macika Ösztöndíjprogram roma gyerekeknek. 53

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az alábbiakban áttekintjük azokat a területeket, amelyek a jogszabályokban megjelennek, és a közoktatásra vonatkozóan határozzák meg az esélyegyenlőség biztosítását. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont). Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul. Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban. A törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítását és az ezzel gyakran együtt járó lemorzsolódás megelőzhető legyen. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét (Nkntv. 45. §). Kibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű tanuló vesz részt. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171. § - 173. §)

54

Az Nkntv. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. IX. fejezetében található, a rendelkezés 2013. szeptember 1-ig hatályos. Ezt követően a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát az Nkntv. 2. számú melléklete tartalmazza.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

év

Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013

3

0

2014 2015 2016

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormán yzati, intézmény i adatgyűjt és

A korábbi években csak a 3 éves kort betöltött halmozot tan hátrányo s helyzetű gyermek eket kellett előnyben részesíte ni az óvodai felvétel során,

2017 55

míg 2014-től minden 3 éves gyermeknek kötelező óvodába járni.

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladat-ellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

94

2

50

1

54

0

2009

99

2

50

1

49

0

2010

96

2

50

1

56

0

2011

98

2

50

1

58

0

2012

91

2

50

1

51

0

2013 2014 2015 2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Az utóbbi években nem voltak az óvodában helyhiány miatt elutasított gyerekek. Az óvoda évek óta magasteljesen feltöltött – létszámmal működik. Nagyon magas a hh gyerekek aránya, kb. 90 %, és több mint 50% a hhh gyerekek aránya. Az utóbbi években egyre inkább csökkent a mulasztások száma, ez valószínűleg az óvodáztatási támogatás motiváló hatásával magyarázható. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele

56

2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

székhely

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma

0

Más településről bejáró gyermekek létszáma

0

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma

0 0

10

16

19

6

0

51

0

0

0

0

0

0

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

1

0

4

4

0

9

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

7

7

18

10

0

42

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

6

4

8

8

0

26

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésben történő részvétele jelentősen javult Magyarországon. A különböző okokra visszavezethető nagyobb mértékű hiányzás a hátrányos helyzetű csoportok későbbi sikeres oktatási részvételére lehet negatív hatással.

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

57

az intézménybe beíratott, fejlesztő az intézménybe beíratott, 20%-ot 20%-ot meghaladóan beíratott hátrányos foglalkozásban beíratott halmozottan meghaladóan hiányzott hiányzott hátrányos helyzetű helyzetű gyermekek részesülő hátrányos hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott létszáma helyzetű gyermekek gyermekek létszáma gyermekek száma (az adott évből évből eltelt időszakra száma eltelt időszakra vetítetten) vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Székhely

Csoport 1 Csoport 2

Csoport 3

Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen

0

0

0

0

0

0

Csoport 1

21

7

21

14

7

14

Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

21

2

21

15

2

15

42

9

42

29

9

29

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár

58

Óvodai körzeten-kénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása

A körzetbe felvehető (ott élő) összes gyerme-kek száma

A körzetbe felvehető (ott élő) összes hh gyerme-kek száma

A körzetbe felvehető (ott A körzet óvodáiba járó élő) összes hhh gyermekek összgyermekek száma létszáma

Körzet 1

A körzetbe járó hh gyermekek létszáma

A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma

A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak össz-létszámához viszonyítva (%)

42

82%

29

57%

51

Körzet 2

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 3

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 4

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 5

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 6

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

Körzet 7

#ZÉRÓOSZTÓ!

Összesen

0

Forrás:

0

0

51

Önkormányzati

42

82%

#ZÉRÓOSZTÓ! 29

57%

adat

59

4.4.6. számú táblázat - Óvodai létszám-megoszlás

Székhely:

Létszám

hh fő

hh arány %

hhh fő

hhh arány %

hh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

hhh arány a gyermekek összlétszámához viszonyítva

53,8

37,2

27,45

sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma

sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a csoport összlétszámához viszonyítva

Csoport1 Csoport 2 Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) tagóvoda vagy telephely Csoport1

26

19

73

14

0

Csoport 2

25

21

84

15

60

41,17

29,41

Összesen

51

40

78,43

29

56,86

153,78

111,49

0

0

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0

Csoport 3 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

6 0

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

74

97

171

31

18,1%

2011/2012

73

86

159

29

18,2%

2012/2013

84

71

155

28

18,1%

napközis tanulók száma

tanév

2013/2014

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2014/2015

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2015/2016

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2016/2017

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az általános iskola alsó és felső tagozatán hasonló a gyermeklétszám megoszlása. A gyerekek 18 %-a veszi igénybe a napközit. Egy gyógypedagógiai osztály működik összevontan, az SNI gyerekek számára.

6 1

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai osztályok száma

általános iskolai feladatellátási helyek száma

tanév

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

5

4

9

2-7.évf

0

1

2

2011/2012

5

4

9

3-8. évf.

1

2

2012/2013

5

4

9

4-8. évf.

1

2

2013/2014

0

0

2014/2015

0

0

2015/2016

0

0

2016/2017

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás

6 2

A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

163

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

9

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

n.a.

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

131

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma

111

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár

Hány körzet van a településen

1

Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

A körzetbe járó hh tanulók létszáma

A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%)

155

131

85%

Összesen

155

db

131

A körzetbe járó hh tanulók A körzetbe járó A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hh hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak össztanulóinak össz-létszámához tanulók létszáma létszámához viszonyítva (%) viszonyítva 111

72%

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

85%

111

72%

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

6 3

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév

fő

%

2010/2011

18

n.a.

2011/2012

23

n.a.

2012/2013

18

n.a.

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

6 4

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

6 5

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban

2012-2013. tanév

Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat) 1. évfolyam A osztály

Tagozat megnevezése

Létszám

Napközis

Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

normál

26

15

0

22

1. évfolyam B osztály

2. évfolyam A osztály

normál

19

12

0

15

normál

18

0

1

15

normál

17

0

1

15

6. évfolyam B osztály 7. évfolyam A osztály 7. évfolyam B osztály 8. évfolyam A osztály 8. évfolyam B osztály Összesen:

13

83%

88%

normál

15

0

1

13

87%

14

19

0

1

17

normál

19

0

4

16

normál SNI (4-8.)

12 6 151

0 0 27

2 0 10

10 5 128

89% #ZÉRÓOSZTÓ! 84% #ZÉRÓOSZTÓ! 83% 83% 85%

SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

SNI tanulók számából a hhh tanulók száma

Évismétlők száma

Magán-tanulók száma

69%

0

0%

0

3

0

0

3

0

0

4

0

0

0

0

0

3

0

0

8

0

0

1

1

0

0 0 22

0 0 1

68%

78%

76%

0

73%

0

12 5 5 108

89% #ZÉRÓOSZTÓ! 63% #ZÉRÓOSZTÓ! 42% 83% 72%

0% #ZÉRÓOSZTÓ!

0

0% #ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

17

0%

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

11

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ! 13

#ZÉRÓOSZTÓ!

normál

Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

5. évfolyam B osztály

6. évfolyam A osztály

79%

HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

4. évfolyam B osztály

5. évfolyam A osztály

18

#ZÉRÓOSZTÓ!

3. évfolyam B osztály 4. évfolyam A osztály

85% #ZÉRÓOSZTÓ!

2. évfolyam B osztály 3. évfolyam A osztály

HH tanulók aránya az Halmozottan osztály létszámához hátrányos viszonyítva helyzetűek létszáma

0%

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0 0 6 6

0% #ZÉRÓOSZTÓ! 0% #ZÉRÓOSZTÓ! 0% 100% 4%

0

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az intézményben 1 fő gyógypedagógus van. Iskolapszichológus csak a Nevelési Tanácsadóban áll rendelkezésre. Az iskolaorvosi feladatokat a körzeti orvos látja el.

6 6

0

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek

Forrás: Önkor mányz ati és intézm ényfen ntartói, tanker Nem szaktanítást végző tanító ületi adatok Szaktanítást végző tanítók száma

c) hátrán Szaktanítást végző tanárok száma yos megkül önbözt Gyógypedagógusok létszáma etés és jogelle Gyermekvédelmi felelős nes elkülön ítés az Iskolaorvos oktatás , Iskolapszichológus képzés terület Kisegítő személyzet én, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

Fő

Hiányzó létszám

0

5 8

1 1 0 0 4

Az oktatásban nincs semmilyen formában hátrányos megkülönböztetés, a roma gyerekek integráltan tanulnak a nem roma gyerekekkel. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az országos kompetenciamérések alkalmával az iskolánk átlaga minden esetben az országos átlag közelében áll. 4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

6 7

ISKOLA NEVE

Országos kompetenciamérés eredménye

2010

Iskola átlaga

2011

Országos átlag

Iskola átlaga

2012

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

2013

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

2014

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

2015

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

2016

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

2017

Országos átlag

Iskola átlaga

Szövegértés 6. évfolyam

1253

1483

8. évfolyam

–

–

6. évfolyam

1239

1498

8. évfolyam

–

–

1221

1465

1190

1472

1220

1486

1198

1489

10. évfolyam Matematika

10. évfolyam

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton

6 8

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Gimnázium (%)

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)

tanév

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009/2010

11

n.a.

11

9

78

91

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010/2011

0

0

43

38

43

38

14

24

n.a.

n.a.

2011/2012

18

0

36

11

41

78

5

11

n.a.

n.a.

összlétszámo HHH-tanulók n belül körében

összlétszámon HHH-tanulók összlétszámo HHH-tanulók összlétszámon HHH-tanulók belül körében n belül körében belül körében

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

2016/2017

országos átlag: 2016/2017

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A gyerekek nagy része tovább tanul a 8. osztály elvégzése után, legnagyobb részük szakiskolai képzésben, átlagosan 50 %. Ezt követik a szakközépiskolai képzéseket választók, 40 %. A hhh tanulók zömmel a szakiskolai képzéseket választják.

6 9

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

tanév

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009

21

23

4

4

7

4,3

2009/2010

7

6

4

3

9

5,5

2010/2011

12

11

2

2

12

7,3

2011/2012

14

13

1

1

16

9,8

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

2016/2017

országos átlag 2016/2017

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az országos átlaghoz képest nagyon magas az évfolyamismétlők aránya. Ennél az adatnál mindössze 1 % különbség van a hhh és a többi tanuló között. A magántanulók mind a hhh gyerekek közül kerülnek ki. Az utóbbi években folyamatosan emelkedik a 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok

tanév

tanodai program létszám

HH/ HHH tanulók létszáma

tehetséggondozó program

HH/ HHH tanulók létszáma

nyári tábor

HH/ HHH tanulók létszáma

alapfokú művészetoktatás

HH/ HHH tanulók létszáma

2008/2009

0

0

0

0

0

0

0

0

2009/2010

0

0

0

30.XII.

0

0

0

0

2010/2011

0

0

0

0

0

0

0

0

2011/2012

0

0

0

0

0

0

0

0

2012/2013

0

0

0

0

0

0

0

0

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Tanodai, tehetséggondozó programok, művészetoktatás nincs, pozitív diszkriminációként már korábban említettük az Útravaló Ösztöndíjprogramot roma gyerekeknek.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Növekszik a védelembe vett és veszélyeztetett gyerekek száma

A hh és hhh gyerekek családjai körében felzárkóztató programok, felnőttoktatási képzések indítása, prevenció Lásd az előbbi lehetőséget Nyári étkeztetés megvalósítása Gyermekorvosi praxis létrehozására pályázat figyelése Pályázatok figyelése bölcsőde, családi napközi létrehozására Hátránykompenzáló programok indítása az iskolában

Sok a hh és hhh gyerek Nincs nyári gyermekétkeztetés Nincs gyermekorvos a településen Nincs bölcsőde és családi napközi Nincsenek hátránykompenzáló programok

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Sajnos központi adatszolgáltatás e területen kevéssé áll rendelkezésre. Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: · Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. · a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, · a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, · a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

345 271 346 346 389

346 349 347 351 389

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

82 71 66 87 65

54 44 44 66 62

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. Az aktív korú lakosságban közel azonos arányban vannak a nők és a férfiak, munkanélküliséget tekintve a férfiak aránya nagyobb.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

év

Foglalkoztatást segítő programok száma

Képzési programok száma

résztvevők száma

résztvevő nők száma

2008

Út a munkához

0

50

n.a.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

n.a. n.a. n.a. Start

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. 11

n.a. n.a. n.a. 11

Forrás: Helyi adatgyűjtés Kimondottan a nőket érintő foglalkoztatást segítő program idén a Start munkaprogram keretében indult. Ez 11 főt érint, akik mind nők.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

év

munkanélküli nők száma

8 általánosnál alacsonyabb végzettségű

8 általános

szakiskola/szakmunkásképző

gimnázium

érettségi

főiskola

egyetem

2008

54

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

44 44 66 62

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A táblázat adataiból jól látható lenn, hogy a településen miként áll összefüggésben a nők iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága. A kapott adatok segíthetnének a foglalkoztatást segítő programok, képzések hatékonyabb szervezésében, de nem állnak rendelkezésre ezek az adatok.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor, az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében (üvegplafon-jelenség). A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés.

5.1.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

év

Esetszám

2008

0

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

0 0 0 0

Forrás: Helyi adatgyűjtés Önkormányzatunk küzd mindennemű hátrányos megkülönböztetés ellen, így a nemek közötti megkülönböztetés ellen is a foglalkoztatás területén is. Az állami szektorban foglalkoztatott munkavállalók zöme nő. Konkrét esetekről ezen a területen nincsenek adatok.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Településünkön nincs bölcsőde. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Sajóhídvégen nincs családi napközi. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Nálunk nincs ilyen lehetőség. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Sajóhídvégen nem működik ez a fajta szolgáltatás. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, - a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Klubfoglalkozások, játszóház, ehhez kapcsolódó szervezett programok nincsenek a településen. Játszótér – felnőtt által őrzött – van Sajóhídvégen, ide bárki jöhet, szülők – gyerekek együtt. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett

településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)23 Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-jétől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3 év alatti gyermekek száma a településen

67 77 75 75 76

működő bölcsödék száma

0 0 0 0 0

bölcsődei férőhelyek száma

önkor-mányzati

egyéb

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A 3 év alatti gyerekek a népesség 7 %-át alkotják. A községben nem működik sem bölcsőde, sem családi napközi. A 3 év alatti gyerekek napközbeni ellátása intézményi szinten nem megoldott. A nők munkaerő-piaci esélyeit és az ideális családtervezést is pozitívan befolyásolná, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított lenne a településen.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

Forrás: TeIR és helyi adatgyű jtés

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

67

67

2009 1 77 77 A 2010 1 75 75 védőnői 2011 1 75 75 szolgála 2012 1 76 76 t 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! nemcsa #ZÉRÓOSZTÓ! k a 2014 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! kisgyer 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! mek 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! egészsé gi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számával. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek, információk, segítség nyújtása nagyrészt a védőnőre hárul, aki esetünkben egyedül végzi munkáját. Rajta kívül a körzeti háziorvoshoz fordulhatnak a nők, családok közvetlenül.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távol tartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától.

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

év

2008

rendőrök riasztása családi tényleges feljelentések viszályhoz száma 3

0

bírósági ítélet

0

Forrás: Helyi adatgyű jtés

A családo n belüli erőszak a nemzet közi és országo s statiszti kák alapján sokkal jelentősebb mértékben jelenlévő probléma, mint gondolnánk. Sajóhídvégen rendőri riasztások családi viszályhoz nőkkel, gyerekekkel kapcsolatban elenyésző számban fordulnak elő, általában ezekben az esetekben sem történik tényleges feljelentés. Az esetek többségében a családok elzárkóznak, nem kérnek segítséget, ami ellen nem nagyon tehet semmit sem az önkormányzat, sem a családsegítő szolgálat. 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2 1 2 n.a.

0 0 0 n.a.

0 0 0 n.a.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetben lévő nők számára nagyon fontos tényező az idő, ezért a várólistával működő szállók sok esetben nem tudnak azonnali segítséget nyújtani. Fontos a megfelelő tájékoztatás, és az igények és kapacitás összhangja. 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

év

önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008

0

1

0

1

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

0 0 0 0

1 1 1 1

0 0 0 0

1 1 1 1

Forrás: Helyi adatgyűjtés Az anyaotthonok és a családok átmeneti otthonai (anyagi vagy családi) krízishelyzetben jelenthetnek megoldást azok számára, akiknek nincs hová menniük. Bizonyos esetekben kimondottan célszerű, ha a krízishelyzetben lévő nő távol kerül addigi környezetétől, de vannak olyan helyzetek is, amikor az anyaotthon/családotthon és a lakóhely távolsága komoly problémát jelent (munkahely, gyermekellátó intézmények). Jellemzően ezen intézményeknél (a férőhelyek hiánya miatt főleg a téli időszakban) várólistás rendszer működik. Helyben sem önkormányzati, sem más fenntartású átmeneti otthon nincs. Ilyet csak a megyeszékhelyen találhatunk.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Képviselőtestület tagja év

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Közgyűlések tagjai

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

2 2 1 1 1

4 4 5 5 5

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. 24

n.a. n.a. n.a. n.a. 5

Forrás: Helyi adatgyűjtés Sajóhídvégen nagyon aktívan vesznek részt a nők a közéletben, hiszen a képviselő-testületben évek óta a hölgyek vannak többségben. A megyei közgyűlés már más képet mutat, itt már a négyszer több férfi kapott helyet, mint amennyi nő.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

év

Intézkedessek, pályázatok, programok száma a településen

Önkormányzati

Más állami szerv által támogatott

Civil

Összes

2008

0

0

0

0

0

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Településünkön nincsenek a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nem megoldott a 3 év alatti gyerekek napközbeni ellátása intézményi szinten A nők nem mernek segítséget kérni bántalmazás esetén Nincsenek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Bölcsőde, családi napközi létesítését célzó források felkutatása Családok tájékoztatása a lehetőségekről Átmeneti otthonok alapítása, akár több település összefogásával

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A 60-64 év közötti lakosságban a férfiak és nők aránya egyaránt 30 %. 65 év felett már a nők kétszer annyian vannak, mint a férfiak. Minden nyugdíjas korú lakos rendelkezik valamilyen jövedelemmel – nyugdíjjal vagy nyugdíjszerű ellátással. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

114 109 108 106 n.a.

143 142 137 148 n.a.

összes nyugdíjas 257 251 245 254 #ÉRTÉK! 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Nincsenek ellátás nélküli időskorúak a községben. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

64 év feletti lakosság száma

év

fő 105 102 152 104 n.a.

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 0 0 0 0 0

% 0% 0% 0% 0% #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A nappali ellátás szociális alapszolgáltatás, amely lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, következőkben felsorolt személyek részére: A) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek. Igény szerint lehetőség van a napközbeni étkezésre is. Településünkön nem működik nappali ellátó rendszer.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

2 1 1 1 1

Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az Flt. 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen élő idősebb korosztály munkaerő-piaci mutatói rávilágítanak arra, hogy csekély arányú a foglalkoztatottságuk. A már nyugdíjas személyekre vidéken jellemzőbb, hogy a nagyarányú fizikai terhelés hatására - mely az évek során végigkísérte őket – még ha lenne is lehetőségük rá, mát nem szívesen vállalnak munkát kereset-kiegészítésként egészségügyi problémáik miatt. Egyébként az eredmények azt mutatják, hogy a még aktív korú, de nyugdíj-korhatárhoz közeli személyek között alacsony a foglalkoztatottság. A fő foglalkoztató leginkább az önkormányzat, közfoglalkoztatás keretében. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nincsenek olyan pályázati programok, helyi rendeletekhez kapcsolt intézkedések, melyek elősegíthetik az idősebb korosztály foglalkoztatását, vagy tesznek az élethosszig tartó tanulás elvének érvényesítéséért. 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

év

Önkormányzati

Munkaügyi Központ által támogatott

Civil

Egyéb

Összesen

db 0 0 0 0 0

db 0 0 0 0 0

db 0 0 0 0 0

db 0 0 0 0 0

db 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: Helyi adatgyűjtés

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Azt tudjuk, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Regisztrált munkanélküliek száma fő 136 115 110 153 127

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő 15 12 11 19 22

% 11% 10% 10% 12% 17% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Tartós munkanélküliek száma fő 87 49 62 77 n.a.

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR Községünkben az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek az összes munkanélküli 10-20 %-át alkotják, vagyis nem mondható, hogy ők lennének helyi szinten a legtöbben.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítő szolgálat működik, ezek elérhetők minden azt igénylő időskorú számára. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településnek van könyvtára, és a különféle intézmények, az önkormányzat szervezésében szoktak lenni rendezvények. Ezek a rendezvények nyitottak, így tehát az idősebb korosztály számára is elérhetőek. Mindenki örömére a falu apraja – nagyja részt is szokott venni szép számmal ezeken a rendezvényeken. Az idősebbek számára az igazi kikapcsolódást azonban a templom, esetleg a könyvtár látogatása jelenti. A szervezett mozi, színház, múzeumlátogatás nem jellemző. 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

év

Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

Vallásgyakorlás templomban

Sportrendezvényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008

0

0

0

165

0

0

0

2009

0

0

0

169

0

0

0

2010

0

0

0

179

0

0

0

2011

0

0

0

154

0

0

0

2012

0

0

0

158

0

0

0

2013 2014 2015 2016 2017

Forrás: Helyi adatgyűjtés

c) idősek informatikai jártassága

Rohanó világunkban mindenki – így az idősebbek is – tisztában vannak az informatika, a számítógépek jelentőségével, de az „öregek” többsége vallja azt a nézetet, „meg lehet lenni nélküle, régen se volt számítógép meg internet.” nem is igazán érdeklődnek a téma iránt. Leginkább az a néhány időskorú ember került vele komolyabb kapcsolatba, akiknek munkájához, végzettségéhez szükség volt rá, pl. nyugdíjas pedagógusok, vagy az unokák unszolására. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága

Összes megkérdezett

év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

fő 30 30 30 30 30

Számítógépet használni tudók száma fő 11 10 11 9 12

% 36,7% 33,3% 36,7% 30,0% 40,0% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Internetet használni tudók száma fő 8 6 5 7 10

% 26,7% 20,0% 16,7% 23,3% 33,3% #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: Helyi adatgyűjtés 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

1 1 1 1 1

Forrás: Helyi adatgyűjtés

A település önkormányz ata kiemelt figyelmet fordít az idősebb lakosságra. Ennek érdekében igyekszik minél szélesebb körű szociális támogatást, szolgáltatást nyújtani. Ezeken túlmenően, ami kimondottan az idősekre irányuló program Sajóhídvégen, az a Nyugdíjasklub.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nincsenek pályázatok, programok az idősebbek foglalkoztatásával kapcsolatosan Nincs nappali ellátás az időskorúak részére

Ilyen irányú pályázatokon való részvétel

Kevés az idősebbeknek szóló kulturális program

Idősek napközi otthonának létrehozására vonatkozó pályázatok figyelése Több kulturális program szervezése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

40

37

2009

40

37

2010

40

35

2011

38

67

2012

38

n.a.

2013 2014 2015

2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

2013 2014

2015

2016

2017

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. Hasonló arányban vannak a településen, akik megváltozott munkaképességű személyek ellátásában és akik egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülnek. Ez a lakosság kb. 4-5 %-át jelenti. Nincsenek Sajóhídvégen olyan intézmények, amelyek a fogyatékos személyek nappali ellátását biztosítanák.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.

Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkoztatási forma, bár nem kizárt, hogy fogyatékos személy is foglalkoztatásra kerül a rendszerben. Aktuális jogszabály: - 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. - 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet - A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény)

Non profit szervezet

Gazdasági vállalkozás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma

0

0

0

Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma

0

0

0

Szociális foglalkozatásban alkalmazottak

fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma

munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma

Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével. A településen 6 fogyatékkal élő személy van, ebből 3 fő (férfi) 65 év feletti, 2 fő (1 férfi – 1 nő) 6-14 év közötti gyermek. 1 fő (férfi) 19-24 év közötti felnőtt. Sajóhídvégen nincsenek foglalkoztatásban fogyatékkal élők.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Előfordulhat, hogy a fogyatékos személyt akadályozottsága miatt nem foglalkoztatják a végzettségének és képzettségének megfelelő álláshelyen. (pl.: felsőfokú végzettsége ellenére alacsonyabb végzettséggel is betölthető foglalkoztatást ajánlanak neki.) A rámpa és kijelölt parkoló nemcsak mozgássérült személyek, hanem más csoportok részére is hasznosak (nők, kisgyermekesek, idősek). Fontos a célpályázatok felkutatása és az akadálymentesítés komplex, rövid- közép- és hosszú távú terveinek elkészítései. A foglalkoztatás akkor is meghiúsulhat, ha a fogyatékos személy nem tudja megközelíteni a munkahelyet, például a településen belüli közlekedési akadályok miatt és a támogató szolgálattól sem kap segítséget. Ilyen információk beszerzése rendkívül nehéz, hiszen az érintettek nem hozzák a hátrányos megkülönböztetést nyilvánosságra, mert ezzel a jövőbeni alkalmaztatási kilátásaik is csökkennek.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A saját lakókörnyezetben, lakóotthonban élő fogyatékos személyeknek nyújt alapszolgáltatást a támogató szolgálat. A támogató szolgálat többek között a különböző közösségi és szabadidős szolgáltatások elérésében (mind szállítás, mind kommunikáció szintjén) ad támogatást, emellett az igénybe vevő környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az önérdekérvényesítést. A nappali ellátás a saját lakókörnyezetben élő fogyatékos személyeknek napközben nyújt fejlesztést, étkezést, segít az önálló életvitelben és a társadalmi szerepek gyakorlásában. Sajóhídvég az Ongai Családsegítő és Támogató Szolgálattal áll szerződéses viszonyban. Az érintettek szükség esetén ehhez az intézményhez fordulhatnak bármikor segítségért.

7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati

2010

2011

2012

falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

0

0

étkeztetés

3

házi segítségnyújtás

3

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés

2011

2012

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

támogató szolgáltatás

6

6

6

0

0

0

0

0

0

nappali ellátás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Forrás: helyi adatgyűjtés

2014

2015

2016

2017

2010

2011

2012

0

0

0

3

3

0

3

3

0

3

3

3

6

6

0

2013

2014

Civil

2010

közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére

2013

Egyházi

2015

2016

2017

2013

2014

2015

2016

2017

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák, amelyeket jogszabályok biztosítanak a fogyatékkal élők személyek számára: Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon Aktuális jogszabályok: 141/ 2000(VIII.9.) Korm. rend A súlyos fogyatékossá minősítésének és felülvizsgálatának,valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól. 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 7.3.1. Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények Az adatgyűjtés korlátozott. Nem nyilvántartott, hogy hányan élnek a tömegközlekedésben elérhető kedvezményekkel, az adókedvezménnyel. Vannak olyan természetbeni ellátások, melyek nem a fogyatékossághoz, hanem az alacsony jövedelemhez kötöttek.

1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás

Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka

Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély

3

Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély

Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.

6

Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány

0 0 0 2

Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi önkormányzatok nem tartják nyilván, hogy a pénzbeli, illetve a természetbeni ellátásban részesülők fogyatékos emberek-e, mert itt a szociális rászorultság az elsődleges. Egyes ellátásoknál kérnek orvosi igazolást az igénylőtől, de itt az ápolási és gondozási szükséglet mértéke a fontos, nem pedig a diagnózis vagy a fogyatékosság.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. (Fot. 5. § (1)- (2)) Kommunikáció: A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (Fot. 6.- 7. §) Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: A fogyatékos személy számára a Fot-ban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére. (Fot. 7/A.- 7/C. §) Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. (Fot. 8.- 10. §) Egészségügy: A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. (Fot. 12. §) A modern emberi jogi szemlélet érvényesülése a fogyatékos emberek ellátása során alapelv. Oktatás, képzés: A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt. A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították (Fot. 13. §). Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel: A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához (Fot. 17. §) Kultúra, sport: A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára – sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni (Fot. 18. §) A rehabilitációhoz való jog: A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. Az ehhez kapcsolódó állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg ([Fot. 19.- 20. §). A helyi politikai életben és közéletben való részvételhez való jog: másokkal azonos alapon, hatékonyan és teljes körűen vehessenek részt a helyi politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a

szavazásra és választhatóságra (2007. évi XCII. tv 29. cikk).A fogyatékos emberek önérvényesítő mozgalmainak erősödése, saját maguk képviseleti lehetőségének támogatása kiemelt feladat. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Közhasznúak azok az épületek, melyek használata senki számára sem korlátozott. Ebbe a körbe tartoznak az oktatás bármely szintjét befogadó épületek vagy épületrészek, az egészség-, szociális, kulturális, művelődés, sport célú építmények. Ilyenek és tevékenységük súlya miatt kiemelten fontosak az önkormányzati, a hatósági, a közigazgatási, az igazságszolgáltatói célokra fenntartott épületek vagy épületrészek. A mozgásukban akadályozottak, az idősek, nők- és gyermekek a fizikai akadálymentességet igénylik, a többi fogyatékos csoport számára az infokommunikációs akadálymentesség a jogos igény. Ilyenek a kontrasztos színekkel készült táblák, tapintható információk, hallható segítség, jelnyelvi segítség, a belső környezetben való tájékozódást elősegítő piktogramok, feliratok. Aktuális jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

alapfok oktatási intézmények

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

igen

középfok felsőfok fekvőbeteg ellátás

egészségügyi intézmények

járó beteg szakellátás alapellátás

igen

igen

igen

igen

kulturális, művelődési intézmények

önkormányzati, közigazgatási intézmény

igen

igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség

szociális ellátást nyújtó intézmények

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

Egyéb

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A településen szerencsére nagyon kevés (6 fő) a fogyatékkal élők száma, így ők közösségi, családi összefogással éppúgy hozzá tudnak férni a közszolgáltatásokhoz, kulturális- és sportprogramokhoz, mint bárki más. A köz- és szolgáltató épületek nagy rész akadálymentesített. c) munkahelyek akadálymentesítettsége 7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkoztatóknál Igen/nem

orvosi rendelő (bt-ként működik)

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

nem

nem

igen

igen

nem

igen

nem

nem

nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem

Lift

Vakvezető sáv

Mozgáskorlátozottak részére mosdó

Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

Helyi és távolsági tömegközlekedés Buszpályaudvar, buszvárók

nem nem

nem nem

nem nem

nem nem

nem nem

nem nem

nem nem

nem nem

nem nem

Vasútállomás

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

Közterület (utca/járda, park, tér)

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások

0

2010

2011

2012

ápolást, gondozást nyújtó intézmény

0

0

0

rehabilitációs intézmény

0

0

0

lakóotthon

0

0

0

támogatott lakhatás

0

0

0

átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza

0

0

0

2013

2014

2015

2016

Forrás: helyi adatgyűjtés Nem állnak rendelkezésre helyi szolgáltatások fogyatékos személyek részére.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs tudomásunk pozitív diszkrimináció felmerüléséről ebben a témában.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nincsenek nappali ellátást nyújtó intézmények fogyatékosok számára Nincsenek foglalkoztatva a fogyatékosok a településen

Ilyen irányú pályázatok figyelése, források felkutatása

Nincs megfelelő akadálymentesítettség Nincs megfelelő adatgyűjtés

Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások megteremtésének segítése Akadálymentesítés helyi tervezése, pályázatok figyelése Adatok gyűjtése

2017

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Az önkormányzat munkáját a HEP elkészítésében minden helyi intézmény segítette. Ezek nagy része az önkormányzat fenntartása alá tartozik, másokkal partnerségi vagy szerződéses viszonyban állunk. Mindent megtesz a HEP elkészítése és végrehajtása érdekében az általános iskola és az óvoda nevelőtestülete és minden dolgozója. Sok segítséget nyújtanak a Bőcsi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai – különösen a mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlőségének megteremtése területén. A Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás a közfoglalkoztatás terén nyújt sok segítséget a különféle programokkal kapcsolatban. Az önkormányzat szerződésben áll az Ongai Családsegítő és Támogató Szolgálattal, amely az idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésében működik közre leginkább.

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat partnerségi kapcsolatban van a Roma Kisebbségi Önkormányzattal, mely fontos eleme a mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége megteremtésének. Ezen kívül jó kapcsolatot ápol az egyházakkal, ami a későbbiek folyamán fontos lehet egy esetleges fenntartóváltás során vagy új intézmény, pl. bölcsőde vagy lakóotthon megvalósulásának szempontjából.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Térségi és területi társulásokról fentebb már szóltunk. Önkormányzati partnerséget illetően Sajóhídvég település közös önkormányzati hivatalt működtet a szomszédos Berzék községgel, melynek pályázatok, uniós források igénybevételekor lehet jelentősége. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A d-e-f pontban megjelölt szereplőknek eddig nem volt esélyegyenlőségi tevékenysége. A nemzetiségi önkormányzat mindenben együttműködik a települési önkormányzattal.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az Önkormányzat és az intézmények a Programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik. Továbbá szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó, stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A program elfogadását követően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, amelyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala. A nyilvánosság folyamatos biztosítása érdekében évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Az esélyegyenlőségi program az önkormányzat, valamint a településen működő intézmények közreműködésével készült. Az érintettek személyes megkeresés után beszélgetéssel, adatok szolgáltatásával vettek részt, illetve segítették a program elkészítését.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Végrehajtással kapcsolatos észrevételeivel bárki fordulhat az önkormányzathoz, a képviselő-testülethez, az esélyegyenlőségi referenshez, a családsegítő szolgálat munkatársaihoz személyesen és telefonon egyaránt. A kiemelt problématerületekre a terület képviselőinek, szakembereinek részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői rendszeresen beszámolnak munkájukról a képviselő-testület számára. Az első elkészített programot az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2015. február 15-ig felül kell vizsgálni.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

A fentiekre tekintettel a HEP IT négy részből áll:

1. Tartalmazza mindazokat a részleteket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve végrehajtásához elengedhetetlen információnak tekintendők. 2. Része a 2/2012 EMMI rendeletben megadott táblázat, mint a részletes tartalmakat összefoglaló projekttáblázat. Az első két rész elválaszthatatlan és csak együtt értelmezhető. 3. A megvalósítást segítő részletek szerves részét képezik a HEP IT-nek. Az egyes alfejezetekben rögzítettek biztosítják, hogy strukturálisan és széleskörűen beágyazottak legyenek az esélyegyenlőség érdekében tervezett tevékenységek. 4. A zárófejezet megadja, hogy milyen legitimáció szükséges az elkészült dokumentumhoz.

Célcsoport

Következtetések problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Magas munkanélküliség, iskolázottság, szegregátum

Gyermekek

Sok hh és hhh gyerek, sok a veszélyeztetett Prevenció, gyermekorvos, nyári étkeztetés és védelembe vett gyerek

Idősek

Nincs nappali ellátás, kevés program és Idősek napközi foglalkoztatás programok

Nők

Nem megoldott a 3 év alattiak elhelyezése, Bölcsőde, családi napközi, átmeneti otthon nincs nemenkénti adatszolgáltatás alapítása, adatgyűjtés

Fogyatékkal élők

Nincs megfelelő adatgyűjtés, minimális az Adatgyűjtés, akadálymentesítési terv akadálymentesítés

alacsony Vállalkozások, közfoglalkoztatás, felnőttképzési programok, integráció

otthona,

szervezett

1. A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Közfoglalkoztatás, programok, integráció

Gyermekek

Önkormányzat, védőnő, oktatási intézmények, Prevenció szülők részére, nyári étkeztetés, kisebbségi önkormányzat, felelős: gyermekorvos POLGÁRMESTER

Idősek

Idősek napközi programok

Nők

Bölcsőde, családi napközi, átmeneti otthon, Önkormányzat, családsegítő szolgálat, védőnő, adatgyűjtés felelős: POLGÁRMESTER

Fogyatékkal élők

Adatgyűjtés, akadálymentesítési terv

felnőttképzési Önkormányzat, családsegítő szolgálat, kisebbségi önkormányzat, felelős: POLGÁRMESTER

otthona,

szervezett Önkormányzat, családsegítő szolgálat, POLGÁRMESTER

felelős:

Önkormányzat, családsegítő szolgálat, felelős: POLGÁRMESTER

2. Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenlő esélyekkel indulnak a munka világába, fel tudnak zárkózni és élnek a nekik szánt lehetőségekkel. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők minél több lehetőséget - lehetőleg munkát – kapjanak, hogy esélyük legyen kilábalni az őket sújtó problémákból. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek integrált és minél sokrétűbb oktatását, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősekre, és arra, hogy minél jobbal érezzék magukat a településünkön. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód elvét, különösen a foglalkoztatás területén. Igyekszünk feltárni a családon belüli erőszak eseteit és megvédeni a szenvedő alanyokat. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők problémáira, minden megteszünk azért, hogy zavartalanul be tudjanak kapcsolódni a község életébe.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe:

A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

- magas munkanélküliség, alacsony iskolázottság, szegregáció

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A HEP helyzetelemzésének és az Intézkedési Tervben foglaltaknak a megismertetése a szakmai és társadalmi környezettel; rövid távú: szektorközi együttműködés kialakítása (egészségügyi, szociális, oktatási ágazat intézményei, civil szervezetek) közép- és hosszú távú: felzárkóztató programok indítása a képzetlenek számára, munkahelyteremtés (közfoglalkoztatás), szociális integráció megteremtésére törekvés

Résztvevők és felelős

Önkormányzat tisztviselői, jegyző, civil szervezetek, felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat, a település intézményei

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: folyamatosan, közép- és hosszú távú: 2015.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

- lehetőségek feltérképezése, - pályázatok figyelése

Az elért eredményekről dokumentálása

folyamatos

felmérések

készítése,

fenntartható

Adminisztratív túlterheltség – előzetes terv készítése és ütemezés

Szükséges erőforrások Pályázatok, humán erőforrás

adatainak

Intézkedés címe:

Gyermekek esélyegyenlősége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

- sok a hh és hhh gyermek – nincs gyermekorvos

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A HEP helyzetelemzésének és az Intézkedési Tervben foglaltaknak a megismertetése a szakmai és társadalmi környezettel; rövid távú: a hh és hhh gyerekek családjainak felnőttképzés és prevenció szervezése közép- és hosszú távú: gyermekorvosi ellátás kialakítása helyben - családlátogatások, - lehetőségek feltérképezése, - pályázatok figyelése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat tisztviselői, szociális bizottság, jegyző, családsegítők, civil szervezetek, felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat, egészségügyi szektor, helyi közoktatási szektor

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: folyamatosan, közép- és hosszú távú: 2017.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Az elért eredményekről dokumentálása

folyamatos

fenntartható

Családok elzárkózása – bizalom építése

Szükséges erőforrások Pályázatok, humán erőforrás

felmérések

készítése,

adatainak

Intézkedés címe:

Nők esélyegyenlősége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

- Nem megoldott a 3 év alatti gyerekek napközbeni ellátása, - nincs nemenkénti adatgyűjtés

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A HEP helyzetelemzésének és az Intézkedési Tervben foglaltaknak a megismertetése a szakmai és társadalmi környezettel; rövid távú: nemekre érzékeny adatgyűjtés megtervezése közép- és hosszú távú: bölcsőde kialakítása (vagy egységes óvoda – bölcsőde, esetleg óvodai csoportbővítés) - adatgyűjtés - lehetőségek feltérképezése, - pályázatok figyelése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat tisztviselői, jegyző, családsegítők felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat, civil szervezetek, helyi közoktatási szektor

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: folyamatosan, közép- és hosszú távú: 2015.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Az elért eredményekről dokumentálása

folyamatos

fenntartható

Valótlan adatok közlése – bizalom építése

Szükséges erőforrások Pályázatok, humán erőforrás

felmérések

készítése,

adatainak

Intézkedés címe:

Idősek esélyegyenlősége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

- nincs nappali ellátás - kevés a kulturális program

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A HEP helyzetelemzésének és az Intézkedési Tervben foglaltaknak a megismertetése a szakmai és társadalmi környezettel; rövid távú: minél többféle kulturális és szabadidős program szervezése közép- és hosszú távú: Idősek Napközi Otthonának létrehozása

- adatgyűjtés, programszervezés - lehetőségek feltérképezése, - pályázatok figyelése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat tisztviselői, jegyző, családsegítők felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat, civil szervezetek, egyházak, szociális szektor

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: folyamatosan, közép- és hosszú távú: 2017.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Az elért eredményekről dokumentálása

folyamatos

felmérések

készítése,

fenntartható

Adminisztratív túlterheltség – előzetes terv készítése és ütemezés

Szükséges erőforrások Pályázatok, humán erőforrás

adatainak

Intézkedés címe:

Fogyatékkal élők esélyegyenlősége

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

- nincs megfelelő adatgyűjtés, - nincs megfelelő akadálymentesítettség

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A HEP helyzetelemzésének és az Intézkedési Tervben foglaltaknak a megismertetése a szakmai és társadalmi környezettel; rövid távú: adatok gyűjtése közép- és hosszú távú: akadálymentesítési terv készítése, annak végrehajtása

- adatgyűjtés - lehetőségek feltérképezése, - pályázatok figyelése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat tisztviselői, jegyző, családsegítők, felelős: polgármester

Partnerek

Önkormányzat, szociális szektor, civil szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú: folyamatosan, közép- és hosszú távú: 2017.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Az elért eredményekről dokumentálása

folyamatos

felmérések

készítése,

fenntartható

Adminisztratív túlterheltség – előzetes terv készítése és ütemezés

Szükséges erőforrások Pályázatok, humán erőforrás

adatainak

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

Intézkedés sorszáma

A

B

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

H

I

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1

közfoglalkoztatá Sok a Munkanélkülisé s munkanélküli g megszüntetése

Munkaügyi központ, kormányzat rendeletei

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

polgármester

2015.

felmérések

pályázatok

fenntartható

2

felnőttképzés

Alacsony iskolázottság

iskolázatlanság

Önk. éves terve, költségvetés, esélyegyenlőség i terv, feladatellátási terv

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

polgármester

2015.

felmérések

pályázatok

fenntartható

3

integráció

szegregátum

Szegregáció megszüntetése

Önk. éves terve, költségvetés, esélyegyenlőség i terv, feladatellátási terv

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

polgármester

folyamatosan

felmérések

pályázatok

fenntartható

… II. A gyermekek esélyegyenlősége 1

prevenció

Sok a hh és hhh Hh és hhh Önk. éves terve, Rendszeres gyerek csökkentése költségvetés, időközönként esélyegyenlőség felmérés i terv, feladatellátási terv

polgármester

Folyamatos

felmérések

pályázatok

fenntartható

2

gyermekorvos

Nincs gyerekorvosi ellátás

polgármester

2017.

felmérések

pályázatok

fenntartható

Veszélyeztetetts Önk. éves terve, ég csökkentése költségvetés, esélyegyenlőség i terv, feladatellátási terv

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

1 0 8

3 … III. A nők esélyegyenlősége 1

bölcsőde

Nem megoldott 3 év alattiak a 3 év alattiak napközbeni napközbeni ellátása ellátása

Önk. éves terve, költségvetés, esélyegyenlőség i terv, feladatellátási terv

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

polgármester

2015.

felmérések

pályázatok

fenntartható

2

Családi napközi

u.a.

u.a.

Önk. éves terve, költségvetés, esélyegyenlőség i terv, feladatellátási terv

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

polgármester

2015.

felmérések

pályázatok

fenntartható

3

adatgyűjtés

Nincs nemenkénti adatgyűjtés

Nemenkénti adatok gyűjtése

Önk. éves terve, Rendszeres költségvetés, időközönként esélyegyenlőség felmérés i terv, feladatellátási terv

polgármester

folyamatos

felmérések

pályázatok

fenntartható

polgármester

2017.

felmérések

pályázatok

fenntartható

Önk. éves terve, Rendszeres költségvetés, időközönként esélyegyenlőség felmérés i terv, feladatellátási terv

polgármester

folyamatos

felmérések

pályázatok

fenntartható

Önk. éves terve, Rendszeres

polgármester

folyamatos

felmérések

pályázatok

fenntartható

… IV. Az idősek esélyegyenlősége 1

Idősek napközi Nincs otthona ellátás

2

Szervezett programok

nappali Nappali ellátás Önk. éves terve, megoldása költségvetés, esélyegyenlőség i terv, feladatellátási terv

Kevés kulturális szabadidős program

a Idősek bevonása és kulturális és foglalkoztatási programokba

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

3 … V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

adatgyűjtés

Nem megfelelő

adatgyűjtés

1 0 9

az adatgyűjtés

2

Akadálymentesí tési terv

költségvetés, időközönként esélyegyenlőség felmérés i terv, feladatellátási terv

Nem teljes az akadálymentesít Önk. éves terve, akadálymentesít és költségvetés, ettség esélyegyenlőség i terv, feladatellátási terv

Lehetőségek feltérképezése, pályázatok figyelése

polgármester

2017.

felmérések

pályázatok

fenntartható

3 …

1 1 0

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. Mivel Sajóhídvég viszonylag kevés lélekszámú (1111 fős) település, így a hagyományos értelemben vett Fórumhoz nem rendelkezik megfelelő létszámú szakemberrel. Ez nálunk csak úgy tud működni, hogy egy nagy munkaközösség van, amely mind az öt vizsgált hátrányos helyzetű csoporttal foglalkozik. Ez a munkacsoport minden évben egyszer ülésezik, melyről jegyzőkönyvet készít. A munkacsoport tagjai: a Gyermekjóléti és Családgondozó Szolgálat munkatársai, a védőnő, az orvos, az iskolaigazgató, az óvodavezető, a jegyző, a polgármester, illetve ettől kezdve az esélyegyenlőségi referens. Abban az esetben, ha esetjelzés történik, illetve bármilyen egyéb ok miatt a munkacsoport azonnal összeül és megoldást keres. A munkacsoport tagjai között folyamatos, és napi szintű a kapcsolattartás. A munkacsoport éves tervvel rendelkezik.

A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására.

Nyilvánosság Biztosítani kell, hogy a település minden lakója, az önkormányzat intézményei és azok munkatársai, valamint az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

-

Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre.

A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.