Helyi Esélyegyenlőségi Program
Márkó Község Önkormányzata
____
MARKO 2013-2015
Tartalom H elyi E s é ly e g y e n lő s é g i P ro g ra m ( H E P ) .................................................................................................. 3 A te le p ü lé s b e m u t a t á s a ............................................................................................................................. 3 É rté k e in k , k ü ld e t é s ü n k .............................................................................................................................. 7 C é lo k ...................................................................................................................................................................7 A H elyi E s é ly e g y e n lő s é g i P ro g ra m H e ly z e te le m z é s e (H E P H E ) ............................................... 9 1. Jo g s z a b á ly i h á tté r b e m u ta tá s a ..................................................................................................... 9 2. S tra té g ia i k ö rn y e z e t b e m u ta tá s a ............................................................................................... 10 3. A m é ly s z e g é n y s é g b e n é lő k é s a ro m á k h e ly z e te , e s é ly e g y e n lő s é g e ....................... 12 4 . A g y e r m e k e k h e ly z e te , e s é ly e g y e n lő s é g e , g y e r m e k s z e g é n y s é g ............................... 30 5. A n ő k h e ly z e te , e s é ly e g y e n lő s é g e .............................................................................................43 6. A z id ő s e k h e ly z e te , e s é ly e g y e n lő s é g e .....................................................................................49 7. A fo g y a té k k a l é lő k h e ly z e te , e s é ly e g y e n lő s é g e .................................................................. 56 8. H elyi p a rtn e rs é g , la k o s s á g i ö n s z e rv e z ő d é s e k , civil s z e r v e z e t e k é s fo r-p ro fit s z e re p lő k tá rs a d a lm i f e le lő s s é g v á lla lá s a ......................................................................................65 9. A h e lyi e s é ly e g y e n lő s é g i p ro g ra m n y ilv á n o s s á g a ..............................................................68 A H elyi E s é ly e g y e n lő s é g i P ro g ra m v é g r e h a jt á s á t s z é le s kö rű n y ilv á n o s s á g b izto s ítá s á v a l v é g e z z ü k . A H E P v é g le g e s v á lto z a tá t e lh e ly e z z ü k a k ö z s é g h o n la p já n , v a la m in t le h e tő sé g s z e rin t v a la m e n n y i, a v é g re h a jtá s b a n ré s z tv e v ő p a rtn e rin té z m é n y h o n la p já n ..................................................................................................................68 A helyi m é d iá k o n k e re sz tü l tá jé k o z t a t ju k a la k o s s á g o t a z in té z k e d é s e k m e g v a ló s ítá s á ró l. A n n a k é rd e k é b e n , h o g y a v á ro s i la k o s s á g v é le m é n y e é s é s z re v é te le i is h e ly t k a p ja n a k a P ro g ra m m e g v a ló s u lá s á n a k v iz s g á la t a so rá n a z ö n k o rm á n y z a th o z é rk e z ő v is s z a je lz é s e k e t te k in te tb e v e s s z ü k , a z o k ta rta lm á t é rd e m b e n m e g v iz s g á lju k .........................................................................................................................68 A H elyi E s é ly e g y e n lő s é g i P ro g ra m In té z k e d é s i T e rv e (H E P I T ) ............................................ 69 1. A H E P I T ré s z le te i.............................................................................................................................. 69 A h e ly z e te le m z é s m e g á lla p ítá s a in a k ö s s z e g z é s e .................................................................69 A b e a v a tk o z á s o k m e g v a ló s ító i...................................................................................................... 72 Jö v ő k é p ü n k .............................................................................................................................................74 A z in té z k e d é si te rü le te k ré s z le te s k ife jt é s e ............................................................................ 74 2. Ö s s z e g z ő tá b lá z a t - A H elyi E s é ly e g y e n lő s é g i P ro g ra m In té z k e d é s i T e rv e (H E P I T ) ...................................................................................................................................................................95 3. M e g v a ló s ítá s.......................................................................................................................................103 A m e g v a ló s ítá s e lő k é s z ít é s e .........................................................................................................103 A m e g v a ló s ítá s fo ly a m a ta .............................................................................................................. 103 M onitoring é s v is s z a c s a t o lá s ........................................................................................................105 N y ilv á n o s s á g ........................................................................................................................................105 K ö te le z e tts é g e k é s f e le lő s s é g ..................................................................................................... 106 É r v é n y e s ü lé s , m ó d o s ítá s................................................................................................................ 107 4 . E lfo g a d á s m ó d ja é s d á tu m a Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Márkó Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Földrajzi elhelyezkedés, fekvése: Márkó község az ország nyugati részén, a közép-dunántúli régióban, a Bakony hegyei között meghúzódó kis völgyben, Veszprémtől 8 km-re helyezkedik el. Sokáig az egyutcás kisfalvak egyik jellegzetes példájaként földrajzi könyvekben szerepelt. A 8 sz. főútvonal korábban kettémetszette a települést, mely hatalmas forgalommal járt. A két éve épült elkerülő útnak és a völgyhídnak köszönhetően ma már egy csendes és nyugodt település Márkó. Közlekedési infrastruktúrája kifejezetten jónak mondható, és a helyközi autóbuszos tömegközlekedés is megfelelő. A faluban vasúti megállóhely is van. Története: A település első írásos említése a XIII. századból való. Márkó a XV. században a bakonybéli apátság tulajdonához tartozott. Területén ekkor még több kisebb falu volt. A török támadások, fosztogatások Bere, Mesteri, Endréd (Andráspüspöki) és Szentmárk helységek és puszták elnéptelenedéséhez vezettek. A törökök pusztítás mögött szinte csak a templom- és kápolnarom maradt, így lett erdő borította terület a korábban virágzó falvakból. A márkói plébánia elnéptelenedett területére Padányi Biró Márton, veszprémi káptalan, mint földesúr a birtok jövedelmezőségének biztosítása érdekében a Habsburg birodalom területéről származó telepeseket hívott. 1741. február 15-én kötötték meg a telepítési szerződést, amit a király jóváhagyása után 1742. április 27-én hoztak nyilvánosságra, így megkezdődhetett a letelepítés és a faluépítés. A betelepülők hamarosan hozzáláttak a faluépítéshez. Kemény munkájuk eredményeként 1747-ben már önálló falu állt a szentmárki romokon. Tekintettel arra, hogy a betelepítés igen kedvező feltételek mellett ment végbe, már kezdetben is többen jöttek, mint a megállapodásban szereplő 50 család. 1745-ben 236 lelket számláltak, ez 1771 tájékán 941 főre emelkedett. Az 1810-es években a lakosságszám megközelítette az 1000 főt, az 1853-56-os években volt a legmagasabb a falu lélekszáma: 1213 fő. A következő években fokozatosan fogyatkozó lakosságszám az első világháború végére 466 főre csökkent. A helyi plébániát 1743-ban alakították meg. 1747-48-ban kezdték meg a templom építését, mely a pénzhiány miatt lassan haladt előre, s csak 1753-54-ben készült el. Az elemi oktatás a letelepedést követően hamarosan kezdetét vette. A falu első és harmadik tanítója is a telepesek közül került ki. Önálló iskolaépületet 1760 körül emeltek, amelyet falu lakói maguk tartottak fenn. 1817-ben 80 személyes iskolájuk volt, 1907-ben ezt újjáépítették és bővítették, 1914-ben egy másikat is építettek mellé. Az iskolások száma a XIX. században mindig százon felül volt. 3
Az első tanítókon kívül is nevelt a falu lakossága értelmiségieket: 4 szerzetes pap-tanárt, 2 világi papot, 3 világi tanárt, 3 tanítót, egy szerzetes tanárjelöltet és 3 érettségizettet az 1940-es évekig. A falu lakossága 1945-ig szinte teljes mértékben német nemzetiségű volt. A magyar kormányzat a II. világháború után a német nemzetiségekkel szemben a kollektív bűnösség elvét alkalmazta, a német nemzetiségű lakosság több mint 60 %-át kitelepítették (zömmel Németország szovjet megszállás alatti övezetébe), voltak családok, akik a környékbeli tanyákon, vagy távolabbi falvakban, városokban bujkáltak a kitelepítés elől. A faluba felvidékről kitelepített magyar családokat költöztettek, később Bihar megyéből hoztak telepeseket. Ez a már eddig is nagyon vegyes összetételű lakosság a 60-as években még egyszer „kicserélődött": a felvidékiek nagy többsége elköltözött Nógrád és Borsod megyébe, az alföldről idekerült családok egy része visszament Biharba, más része a közeli ipartelepekre költözött a jobb munkalehetőségek reményében. A falu lakosságának ilyen mértékű cserélődése, a régi és újonnan beköltözött lakosság között esetenként fennálló feszültség nehezítette a falu egységes közösségének kialakulását. Az 1980-as évekig jellemző volt, hogy a fiatalok nagy része Veszprémben vásárolt lakást, építkezett, a lakosságszám akkor csökkenő tendenciát mutatott. A nyolcvanas évek elején két új utcasor került kialakításra, sokan költöztek a faluba Veszprémből, Csehbányáról, Hárskútról. A lakosságszám ekkor 900 950 fő körül mozgott. Napjainkban a település lélekszáma folyamatosan nő. A faluban - Veszprém irányába- öt új utca került kialakításra, sok fiatal költözik a településre. Iskola sajnos 1995 óta nem működik a településen. Nagy örömünkre az óvodás korú gyermekek számára egy új 90 férőhelyes óvodaépületet sikerült kialakítani, ahol német nemzetiségi oktatás is folyik. A közelmúltban Márkóra költözött kisgyermekes családok beilleszkedését az aktív közösségi életen keresztül szeretnénk segíteni, a szülők ismerkedése már a védőnő által szervezett Tipegő klubban kezdődik, folytatódik az óvodában. A településen élénk közösségi élet alakult ki az elmúlt években. A faluban működő civil szervezetek: Márkói Németek és Magyarok Baráti Köre, Márkó Sportkör, Márkói Nyugdíjasok Egyesülete, Steixner István Német Nemzetiségi Énekkar, Márkófolt Varrókör Egyesület, Márkói Kamara TehátRum, Cserdülők Kulturális Egyesület, Blinker Horgászegyesület a lakosság széles rétegét öleli fel, egy-egy civil szervezetben több generáció is együtt tevékenykedik. Az Önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a kulturális életre, alkalmaz egy pedagógust művelődésszervezőként, ő vezeti a községi könyvtárat is. Azóta sok kulturális program van a faluban, a civil szervezetek nagy lelkesedéssel vesznek részt a helyi rendezvényeken és öregbítik a falu jó hírét a környező településeken, sőt több esetben már határon túl is. Gazdasági élet A falu lakosságának nagy része a rendszerváltás előtt a megyeszékhely, Veszprém nagy gyáraiban talált munkát (pl. Bakony Művek, VÁÉV), sokan dolgoztak a Herendi Porcelángyárban is. A környező falvak termelőszövetkezeteinek egyesülése után márkói székhellyel működő „Herendvidéke MGTSZ" is számos helybelinek adott munkát. A növénytermesztés és állattenyésztés mellett melléküzemágak is voltak: a murvabánya (a 70-80-as években rengeteg építkezés volt, nagy volumenű volt a kitermelés), volt a szövetkezetnek faüzeme (a Balaton bútorgyárral kooperációban készültek a hárskúti telephelyen asztalok, székek, kiságyak, továbbá seprűnyeleket gyártottak a lajosmizsei cirokseprű gyárnak), kárpitos üzeme, vasüzeme, kőműves brigádja, mészégetője is volt a termelőszövetkezetnek, erdőgazdálkodást is folytattak. A szövetkezet felszámolása óta mezőgazdasági tevékenységgel kevesen foglalkoznak, ők is inkább kiegészítő tevékenységként, mert a rossz minőségű, köves talajon nem igazán jövedelmező. Egy gazda foglalkozik szarvasmarhákkal, többen tartanak lovakat, két gazda foglalkozik juhtenyésztéssel (kisebb állományok), a sertéstartók száma sem számottevő. Az utóbbi években megnőtt azoknak a háztartásoknak a száma, ahol a kiskertben a család szükségleteit kielégítő zöldség és gyümölcstermesztés folyik. Jelenleg is legtöbben a közeli megyeszékhelyen, Veszprémben dolgoznak. Márkón több nagy vállalkozás (szállítmányozó cégek, fémipari tevékenységet folytató vállalkozások, mezőgazdasági gépkereskedelmi cégek stb.) működik, ahol igyekeznek a helybeli munkaerőket foglalkoztatni, sokan egyéni vállalkozóként tevékenykednek. A munkanélküliek nagy része az országos, illetve helyi közfoglalkoztatás keretei között talál munkát, kevés azok száma, akik egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni. 4
A település infrastrukturális helyzete megfelelő. A község vezetékes vízzel, villannyal, gázzal ellátott, telefonhálózattal, burkolt (portalanított) utakkal és járdával a település az új falurészen egyáltalán nem rendelkezik, ez megnehezíti az ott lakók közlekedését. A régebbi falurészen a szennyvízbekötések miatti átvágások megsüllyedtek, az egyenetlen aszfaltburkolat okoz gondot. A belvízelvezetés megoldódott, az elmúl években az árkok kitisztítása megtörtént. A településen három élelmiszerbolt, egy barkácsbolt, két vendéglő működik. A 2013-as évtől Márkói Közös Önkormányzati Hivatalként működik a helyi önkormányzat hivatala (mely Márkó, Bánd, és Hárskút települések igazgatási feladatait látja el), van helyben Postahivatal is. Nincs sajnos helyben iskola, nincs önálló művelődési ház, gyógyszertár. Márkó nevezetességei: az 1700-as évek végén felszentelt római katolikus templom és gyönyörű barokk főoltára, a kálvária, a falu alapításának 250. évfordulójára állított Kopjafa, jellegzetes régi tornácos házak a Petőfi utcában. A település demográfiai helyzete Márkón 2012.01.01-én 1229 fő volt a lakónépesség száma. A község lakosságszáma az 1980-as évek óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén______________________________ Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Fő
Változás
1139 1143 1152 1166 1209 1229
100% 101% 101% 104% 102%
Forrás: TEIR A nemek szerinti megoszlás kiegyensúlyozott, 65 éves korig a férfiak aránya nagyobb. A 65 év feletti korosztályban a nők aránya 20 %-kal meghaladja a férfiakét, ami sajnos az országos tendenciával megegyező, a férfiak várható élettartama országosan jóval alacsonyabb, mint a nőké. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő
nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
%
nők 629
férfiak 634
összesen 1263
nők 50%
férfiak 50%
101 21 403 31 73
118 24 411 33 48
219 45 814 64 121
46% 47% 50% 48% 60%
54% 53% 50% 52% 40%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
5
Az utóbbi öt évet vizsgálva a születések száma általában magasabb volt a halálozásokénál, s a jellemzően pozitív vándorlási különbözet is hozzájárult a népesség növekedéséhez. Az előbbi folyamatokkal összefüggően a népesség korösszetételében is a fiatalabb korosztály növekvő aránya figyelhető meg, az öregedési index 56,7 %-ról 55,3 %-ra csökkent a vizsgált időszakban, jellemzően fiatalos a településszerkezet. Az elvándorlást és a bevándorlást vizsgálva megállapítható, hogy a településre nagyobb mértékben jellemző a bevándorlás, mint az elvándorlás. 3. számú táblázat - Öregedési index______________ 0-14 éves 65 év feletti korú állandó Öregedési állandó lakosok index (%) lakosok száma (fő) száma (fő) 2001 n.a. 153 #ÉRTÉK! 2008
110
194
56,7%
2009
111
198
56,1%
2010
116
210
55,2%
2011
121
219
55,3%
4.
számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás egyenleg odavándorlás 2008 51 53 -2 2009 44 25 19 2010 66 44 22 2011 59 23 36 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
5. számú táblázat - Természetes szaporodás természetes élve halálozások születések szaporodás száma száma (fő) 2008 14 8 6 2009 16 13 3 2010 13 14 -1 2011 16 11 5 Forrás: TeIR, KSHTSTAR
term észetes szaporodás (fő)
Értékeink, küldetésünk Márkó Község Önkormányzatának célja, hogy a település minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ezen céljaink minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. Az esélyegyenlőségi program Márkó település adatai alapján feltárt esélyegyenlőségi problémákat tartalmazza: a helyzetelemzést, az erre épülő cél és feladat meghatározásokat, a megvalósítás ütemezését. A helyzetelemzés célja, hogy számadatokkal alátámasztva pontosabb képet kapjunk arról, hogy a Márkón élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok milyen foglalkoztatási, képzettségi, szociális, egészségügyi, mutatókkal rendelkeznek és ezen adatok alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. A Helyi Esélyegyenlőségi Program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye korlátozott marad az élet különböző területein jelentkező hátrányaikat kompenzáló intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mélyszegénységben élőket és romákat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség problémája további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságok szerint tovább bővíthető - az esélyegyenlőségi törvény szempontjait is figyelembe véve. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem csak erkölcsi követelmény számunkra, közösségünknek is érdeke, hogy településünk minden lakójának esélye legyen a munkavállalásra, a szolgáltatások teljes körének igénybe vételére függetlenül származásától, anyagi helyzetétől, életkorától, nemétől és attól, hogy egészéges-e, vagy fogyatékkal élő.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Márkó település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket - az óvoda kivételével - érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
7
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
8
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bem utatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, ■ a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról" szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai" fejezete és ■ a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a ■ a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) ■ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) ■ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) ■ a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) ■ az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) ■ a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) ■ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!" Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az Ekbtv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi képviselő-testület által hozott döntéseknek. Márkó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. 9
2. Stratégiai környezet bem utatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az alábbiakban azon jogszabályi rendelkezések ismertetésére kerül sor, amelyek koncepciók, tervek elkészítését írják elő az önkormányzatok számára. • Márkó Község Költségvetési Koncepciója - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében a jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig benyújtja a képviselő-testületnek. Évről évre egyre kevesebb anyagi lehetősége van a településnek arra, hogy éves költségvetési koncepciójába olyan kiadásokat tervezzen, mellyel csökkenthetné a kistelepülés adta hátrányokat. Az évente megrendezésre kerülő hagyományos rendezvények lebonyolítására bizonyos összeg betervezésre kerül, de próbálják minden esetben a támogatók minél szélesebb körben történő bevonását is biztosítani. Tervezésre kerül bizonyos mértékig az aktív korú munkanélküli lakosság, a gyermekek, az inaktívak támogatása is. • Márkó Község Gazdasági programja 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Márkó község az ország nyugati részén, a közép-dunántúli régióban, a Bakony hegyei között meghúzódó kis völgyben helyezkedik el. Sokáig az egyutcás kisfalvak egyik jellegzetes példájaként földrajzi könyvekben szerepelt. A 8 sz. főútvonal korábban kettémetszette a települést, a völgyhíd elkészülte óta szerencsére kevésbé forgalmas, de jól megközelíthető, nagyon jó a helyközi autóbuszos tömegközlekedés. A faluban vasúti megállóhely is van. Dinamikusan fejlődő községünk a Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás Magyarország egyik középső régiójában, a Közép-Dunántúlon, Veszprém megye székhelyét övező térség a veszprémi statisztikai kistérség. A térség a régió déli sávjában, középtájon található, Fejér megyével határos, a Balaton közelében. A központi földrajzi elhelyezkedés, a gazdasági vezető potenciál mellett kulturális, innovációs és munkaerő piaci szempontból is kiemelt jelentőségű és vezető szerepet játszó városról és térségéről van szó. A veszprémi a megye 9 statisztikai kistérségének egyike. A térség 81.052 lakosa 645 km2-es területen elhelyezkedő 20 településen él. A népsűrűség viszonylag magas, 125 fő/ km2, ami alapvetően a város nagyobb népsűrűségének köszönhető. (TEIR SZÁIR területi alapadatok, 2006.) 0A települések közül 2 város - a megyeszékhely és Herend , a többi község. Az átlagos településnagyság 4.052 fő, de ha Veszprémet nem tekintjük, akkor a térség központi városa nélküli átlagos településnagyság 1.190 főre csökken! A térség tehát jellegzetesen aprófalvas, egyközpontú vidék. kistérség települései: Bánd, Barnag, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Papkeszi, Pula, Sóly, Szentgál, , Veszprém, Veszprémfajsz, Vilonya és Vöröstó. (A térkép forrása: 0 HYPERLINK "http://wwwwww.teir.hu0) 10
A térséget vonzó természeti környezet jellemzi, a Balaton közelsége és a szolgáltatói, kutatói, oktatási központ jelleg a szolgáltató szektorban megjelenő munkahelyek széles körét kínálja. A húzóágazat a kereskedelem és a szolgáltatások, de jelentős az ipar, és egyre erősödő mértékben a turizmus is. A veszprémi kistérség legjelentősebbnek mondható társulása a Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás. A Kistérség 20 település összefogásával 2005-ben alakult. Feladatai közé tartozik a térség komplex fejlesztése, az emberi, gazdasági és természeti erőforrások összefogása, valamint azoknak hatékony és összehangolt felhasználása. További feladatai: gazdasági- és területfejlesztési feladatok ellátása, rendezési tervek koordinálása, tanácsadás, szakmai képzések szervezése, stb. A társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő testületei - köztük Márkó Önkormányzatának képviselő testülete is - a Társulási Megállapodás keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, és hangolják össze a feladatellátást, a közszolgáltatást, a közigazgatási szolgáltatást és a területfejlesztési tevékenységet. Veszprém Kistérség Többcélú Társulásához tartozó települések több önkormányzati feladatot oldanak meg társulási formában. Ezek közül az esélyegyenlőség szempontjából említésre méltó feladatok: • szociális étkeztetés • házi segítségnyújtás • nappali ellátások • logopédiai ellátás az óvodákban • közfoglalkoztatás szervezése: „Parlagfű program". 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI.5.) EMMI rendeletben foglaltak alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a TEIR és a KSK adatbázis, a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Márkó Község Önkormányzata, a Márkói Német Nemzetiségi Óvoda, a Háziorvos és a Védőnői Szolgálat, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala valamint Munkaügyi Központja által szolgáltatott adatok, a lakosság körében végzett felmérések adatai és az elektronikus média Márkóval foglalkozó oldalai is hasznos információkkal szolgáltak. A települési önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Márkó 1263 állandó lakost számláló település, ezért az esélyegyenlőségi szempontból kiemelt társadalmi csoportokba tartozók helyzete jól követhető.
11
3. A m élyszegénységben élők és a rom ák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nemcsak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is. Azt a jelenséget értjük alatta, mikor valaki, vagy valakik tartósan a létminimum alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettség- és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére - nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel függ össze. A mélyszegénységben élők arányát fejezik ki olyan mutatók, mint az oktatási területen a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek adatai, a lakhatás területén a veszélyes, vagy komfort nélküli lakások száma, vagy a szegregátumokban élők száma. A szegénység nem objektív, állandó fogalom. Mást jelentett szegénynek lenni száz évvel ezelőtt, s mást jelenet ma a térségünkben élőknek, mint az ország keleti határvidékén, vagy éppen más országokban. Ez a relativitás a környezetünkben élőkhöz való viszonyítás, a lehetőségektől, javaktól való megfosztottság érzése alapvetően fontos a kirekesztődés és a szegénység jelenlegi értelmezésében, ezért is kell a saját, szűkebb környezetünkben értelmezhető problémákat áttekinteni. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében a Jövedelem: az az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § -a értelmében jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét; rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. A jövedelmi adatok tekintetében a Veszprémi Kistérség településeinek adatait hasonlítottuk össze helyi adatokkal.
12
Márkón a 2010 évi egy állandó lakosra jutó összes belföldi jövedelem összege havi 83.979,- Ft volt, ami 2011 évben 3,9%-kal emelkedett (87.268,- Ft), mellyel a Veszprémi Kistérség településeinek jövedelmét tekintve a második helyről az első helyre kerültünk. Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem 2010.
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem 2011 Barnag Bánd H ajm áskér Herend
Barnag Bánd H ajm áskér Herend H idegkút H árskút Királysze ntistvá n Liter Mencshely Márkó Nagyvázsony N em esvám os Papkeszi Pula Szentgál Súly Tótvázsony Veszprém Veszprém fajsz Vilonya Vöröstó
H idegkút Hárskút Ki rá lysze nti stvá n Liter Mencshely Márkó Nagyvázsony Nem esvám os Papkeszi Pula Szentgál Sóiy Tótvázsony Veszprém Veszprémfajsz Vilonya Vöröstő 200000
400000
600000
800000
1000000
200000
1200000
400000
600000
•
BOOOOO
1000000
1200000
Fórrá S:(TelR)IAPE H- SZJAjKS H-TSTAR
Forrás: (J b IR)|APEH- SZJA| KSH-TSTAR
Az egy adófizetőre jutó összes belföldi jövedelem havi összege 2010-ben 154.380,- Ft. volt, mellyel a kistérség települései között a 3. helyen álltunk, ez az adat 2011. évben 8%-kal emelkedett (166.746,- Ft), így a kistérség települései közül az első helyre kerültünk. (Forrás: KSH)
Egy adófizetőre jutó összes nettó jövedelem 2010. Barnag
Barnag Bánd Hajmáskár Herend ^ Hidegkút
Bánd Hajmáskér H erend
Hidegkút ^ Hárskút Ki rá lysze nti stvá n Liter Mencshely Márkó Nagyvázsony Nemesvámos Papkeszi ^
■
j ■
H árskút ^
Ki rálysze nti stvá n Liter Mencshely ^ Márkó Nagyvázsony Nemesvámos Papkeszi Puia Szentgál sóiy Tótvázsony Veszprém
1
Pula
I
Szentgál Sóiy Tótvázsony Veszprém Veszprémfajsz
|
; I
~
Veszprémfajsz Vilonya
Vilonya Voröstó ^ 0
Egy adófizetőre jutó összes nettó jövedelem 2011.
__________________________________________ 500000
1000000
1500000
2000000 2500000 Forrás:(TelR)|APEH-SZJA
_______________________________
Vörűstó 0
500000
1000000
1500000
2000000
2500000
Fórrá s:(TelR)|APEH-SZJA
13
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A veszprémi kistérség hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági övezetének részeként jó gazdasági mutatókkal bír. A megyeszékhely térségének mutatói mind a megye, mind a régió, mind az ország értékeit meghaladják az adófizetők aránya alapján. Mind a gazdaságilag aktív, mind az adófizetők aránya magasabb az országosnál és a magasabb téregységeknél. Mindezen adottságok kedvező körülményeket teremtenek a helyi társadalmak, közszolgáltatások megerősítése, a kirekesztődés és a szegénység mérséklését elősegítő szolgáltatások, programok biztosítása számára. Adófizetők aránya, 2002-2006
A veszprémi térség foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatói is jobbak az országos átlagnál. A térségben a turizmus és a mezőgazdasági tevékenységek idényjellegének megfelelően a munkanélküliségi adatok is idényenként változóak. A nyári időszakban alacsonyabb a munkanélküliség a szezonális foglalkoztatás miatt. Ez az arány azonban a téli időszakban jelentősen változik. (Forrás: www.vktt.hu)
A márkói munkanélküliségi adatokból egyértelműen látható a 2008-ban kezdődő, és azóta is tartó magyarországi válság hatása. A munkanélküliségi ráta 2008-ban csak 3,8 %-os volt, a válság mélypontján (2009-ben) 7%-os, ami sokkal kedvezőbb volt a megyei 12,6%-os, a régiós 11,5%-os, valamint az országos 12,8%-os átlaghoz képest. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
fő
Fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
445
439
884
17
3,8%
17
3,9%
34
3,8%
2009
447
354
801
26
5,8%
30
8,5%
56
7,0%
2010
463
439
902
24
5,2%
22
5,0%
46
5,1%
2011
455
468
923
30
6,6%
26
5,6%
56
6,1%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Korcsoportos bontást vizsgálva elmondható, hogy a 21-25 éves korosztályban a legmagasabb a munkanélküliség a vizsgált időszakban. Az 56-60 év közöttiek száma jelentős mértékben növekedett (2008ban 3%, 2011-ben 11%). A 26-45 éves korosztályhoz tartozó álláskeresők aránya csökkenő tendenciát mutat.
3.2.2 Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők 34 fő 56 46 száma összesen fő 0 0 0 20 éves és fiatalabb 0,0% 0,0% % 0,0% fő 4 12 7 21-25 év % 11,8% 21,4% 15,2% fő 6 11 3 26-30 év % 17,6% 19,6% 6,5% fő 1 4 8 31-35 év 7,1% 17,4% % 2,9% fő 5 5 5 36-40 év % 14,7% 8,9% 10,9% fő 5 8 7 41-45 év % 14,7% 14,3% 15,2% fő 6 5 6 46-50 év % 17,6% 8,9% 13,0% fő 6 7 6 51-55 év % 17,6% 12,5% 13,0% fő 1 4 3 56-60 év 7,1% 6,5% % 2,9% fő 0 0 1 61 év felett 0,0% 2,2% % 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2011 56 2 3,6% 12 21,4% 6 10,7% 7 12,5% 3 5,4% 5 8,9% 8 14,3% 7 12,5% 6 10,7% 0 0,0%
A munkanélküliek számának növekedése együtt járt a támogatásban részesítettek (álláskeresési segély, álláskeresési járadék, aktív korúak ellátása) számának növekedésével. A munkanélküliek körében 2009-ben volt a legmagasabb a száma (23 fő) a 180 napnál régebben regisztrált munkanélkülieknek, az azt követő években folyamatosan csökkent (2011-ben 11 fő volt.) A regisztrált munkanélküliek aránya minden év első és negyedik negyedévében a legmagasabb, év közben mérséklődik. A munkanélküli nők aránya 2010-2011 évben meghaladja a férfiakét.
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % összesen férfi összesen nő férfi nő férfi összesen Nő 2008 17 17 34 5 7 12 29,4% 41,2% 35,3% 2009 26 30 56 9 14 23 34,6% 46,7% 41,1% 2010 24 22 46 9 9 18 37,5% 40,9% 39,1% 2011 30 26 56 7 4 11 23,3% 15,4% 19,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal,Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Veszprém A pályakezdő álláskeresők aránya a 2008-as évben 0.5% volt, ami 2009-ben 4,3%-ra nőtt, az azt követő évben 1,5%, 2011-ben ismét 4,1 %-ra emelkedett. Az országos adatokkal (2008-ban 2,5 %, 2009-ben 3,2 %, 2010-ben 3,7%, 2011-ben 3,4 %), illetve a megyei nyilvántartott pályakezdők adataival (2008-ban 1,8 %,2009-ben 2,8 %, 2010-ben 2,4 %,2011-ben 2,6 %) összevetve a márkói pályakezdők aránya a vizsgált időszakban két évben is jelentősen meghaladta az országos illetve a megyei arányszámokat. 15
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő állás ceresők száma év
nő
férfi
összesen
Férfi
nő
fő fő fő fő % fő 2008 110 109 219 1 0,9% 0 2009 102 107 209 4 3,9% 5 2010 102 103 205 1 1,0% 2 2011 99 97 196 4 4,0% 4 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
összesen
% fő 0,0% 1 4,7% 9 1,9% 3 4,1% 8 Központ Veszprém
% 0,5% 4,3% 1,5% 4,1%
A népesség iskolázottsága a 2001-es népszámlálás óta az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők tekintetében nem változott (2 fő), míg a 15-x éves, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők adatait tekintve csökkenés mutatkozik, ami a 15-x éves lakosság számában is észrevehető. Ez a fiatalabb korcsoport számának növekedésével magyarázható: a 0-14 éves korosztály a vizsgált időszakban 43%-kal nőtt (153 főről 219 főre). A nyilvántartott álláskeresők körében a 2009-es évtől folyamatosan emelkedik a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (18-20-39%).
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb lakosság általános iskolát végzettek száma összesen száma év összesen
nő
fő fő 2001 1097 549 2011 1044 528 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
férfi
összesen
nő
férfi
fő 548 516
fő 1095 1042
fő 549 528
fő 546 514
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő 2 2
% 0,2% 0,2%
férfi
nő fő 0 0
% 0,0% 0,0%
fő 2 2
% 0,4% 0,4%
A településen sem általános iskolai felnőttoktatás, sem szakiskolai-, középfokú-, szakközépiskolai, gimnáziumi felnőttoktatás nem működik. A vonzásközpontban működő felnőttoktatási intézményekben tanuló márkóiakról adattal nem rendelkezünk.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
8 általánosnál 8 általános magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 43 34 79,1% 1 2,3% 8 18,6% 2009 67 56 83,6% 1 1,5% 10 14,9% 2010 56 46 82,1% 1 1,8% 9 16,1% 2011 79 56 70,9% 1 1,3% 22 27,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal,Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Veszprém év
8 általánosnál alacsonyabb végzettség
16
Közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma a vizsgált időszakban növekedett a település aktív korú lakosságához viszonyítva, a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva is emelkedett 15%-ról 49%-ra. (3.2.9. sz. táblázat) Közfoglalkoztatás keretében a helyi önkormányzatnál is foglalkoztattunk nyilvántartott álláskeresőket, de sokan az országos közfoglalkoztatási program keretében találtak munkát a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaságnál, a KDT Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnökségén, vagy a parlagfű program keretében, melyet a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása szervezett.
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásba résztvevők aránya a év résztvevő romák/cigányok n résztvevők száma település aktív korú száma lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
7
7 ezrelék
n.a
n.a
2011
11
1%
n.a
n.a
2012
20
n a.
n.a
n.a
Forrás: Helyi adatgyűjtés Márkó Község Önkormányzata a helybeliek foglalkoztatását az iparűzési adó összegéből történő jóváírással szorgalmazza. A fent részletezett adatoknál a regisztrált álláskeresők számát és összetételét vizsgáltuk, azokról a munkanélküliekről, akik a rendszerből esetlegesen kikerültek, nem rendelkezünk adattal. Ez létező, jelen levő probléma a településen is. Ahhoz, hogy ezek az emberek szervezett segítséget kapjanak, vissza kell kerülniük a munkaügyi regisztrációba, hiszen a munkaügyi központ számos eszközzel - átképzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása - segítheti visszavezetni őket munka világába. Tekintettel arra, hogy a regisztrációból kikerült személyekről az önkormányzatnak adata, nyilvántartása nincs, így az általános tájékoztatáson kívül egyéb segítséget nyújtani nem tud. Személyre szóló segítség csak abban az esetben nyújtható, ha a regisztrációból kikerült személy maga fordul segítségért, illetve szociális helyzete más ügyben válik ismertté az önkormányzat ügyintézése során. A helybeli munkaadóknál foglalkoztatott márkóiak száma: 49 fő.
3.2.10. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált állami szektorban vállalkozások Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek kivetett iparűzési év foglalkoztatottak száma a üzletek száma száma adó száma településen 2008
164
10
4
2009 2010
159 168
9 8
5 4
2011
166
8
4
n.a. n.a.
3
n.a.
2012
9
n.a. n.a.
befizetett iparűzési adó
21229
27953
25322 24870
21803 21223
17343
11730
20329
23915
Forrás: Helyi adatgyűjtés A fent részletezett adatoknál a regisztrált álláskeresők számát és összetételét vizsgáltuk, azokról a munkanélküliekről, akik a rendszerből esetlegesen kikerültek, nem rendelkezünk adattal. Ez létező, jelen levő probléma a településen is.
17
Munkaerő-piaci szolgáltatások Az Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés. A fiatalok foglalkoztatáshoz való hozzáférési esélyének helyi potenciáljának felméréséhez a Munkaügyi Központ szolgáltatott adatokat. A településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő program, illetve az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program nincs. Ezek a vonzásközpontban, Veszprémben érhetők el a Munkaügyi Központ szervezésében.
3.2.12. számú táblázat - A foglalkoztatás hoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
van
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
van
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
Felsorolás Első munkahely garancia program, TÁMOP 1.1.2. "A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)" Első munkahely garancia program, TÁMOP 1.1.2. "A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)"
nincs
Első munkahely garancia program,
van
Első munkahely garancia program,
A településen felnőttképző program és egyéb munkaerőpiaci szolgáltatás nincs, helyi foglalkoztatási program az önkormányzatnál folyó közfoglalkoztatás keretében adott. Felnőttképző program, egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások a vonzásközpontban, Veszprémben elérhetőek, az országos közfoglalkoztatásra is jelentős számban közvetítenek ki márkói munkanélküli embereket, akik sok esetben tartósan munkanélküliek, a szabad munkaerőpiacon kevés eséllyel találnának munkát.
18
3.2.14. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése______________________ Van/nincs felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban
Nincs Van
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban
Nincs Van
Felsorolás -- Angol alapfok - Angol középfok - Autóbuszvezető D + GKI - Betanított varrómunkás - CNC-forgácsoló - Csontozó munkás - Élelmiszer- és vegyi áru eladó + - Pénztárgépkezelő -Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő -Földmunka-, rakodóés szállítógép kezelő - Fröccsöntőgép-kezelő - Gyakorló ápoló - Hő- és hangszigetelő - Hulladékgyűjtő és -szállító - Karbantartó csőszerelő - Logisztikai ügyintéző - Mezőgazdasági vontató vezető - Műanyageksztruder kezelő - Német alapfok - Német középfok - Nyomdai gépkezelő - Panziós, falusi vendéglátó - Parkgondozó - Parkgondozó + kisgépkezelő - Pék -Ruházati eladó + Bolti pénztáros - Szakács - Szállodai szobaasszony + angol nyelv -Szállodai szobaasszony + német nyelv - Szárazépítő - Szerkezetlakatos - Szobafestő - Szociális gondozó és ápoló - Szőlőtermesztő - Targoncavezető + raktárkezelő - Tehergépkocsi-vezető C + GKI - Munkatanácsadás - Pályatanácsadás - Álláskeresési tanácsadás - Rehabilitációs tanácsadás - Pszichológiai tanácsadás - Munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás 19
- Információnyújtás - Mentori segítségnyújtás Forrás: helyi adatgyűjtés, VMKH Munkaügyi Központ adatai
A településen felnőttképző program, valamint helyi foglalkoztatási program nincs.
3.2.15. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - programokon részvevő felnőttek száma felnőttképző egyéb munkaerő egyéb munkaerő helyi foglalkoztatási programok a piaci szolgáltatások piaci szolgáltatások programok a év vonzásközpontban a településen a vonzáskörzetben vonzáskörzetben
2008 2009 2010 2011 2012
Férfi
nő
1
7
2
0
0
férfi 0
nő
férfi
nő
férfi
nő
0
7
9
0
0
6
11
0
0
0
0
2
0
0
36
29
0
0
0
0
0
0
31
28
0
0
0
0
0
0
21
25
0
0
Forrás:VMKH Munkaügyi Központ
Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.
20
A vizsgált időszakban az álláskeresési segélyben részesülők száma jelentős emelkedést mutat, legmagasabb a 2010-es évben volt, a 15-64 éves korosztályhoz viszonyítva (4 %), 2011-ben 1,5 %-os csökkenés tapasztalható.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben kiemeljük a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatásokat és az álláskeresők számára elérhető támogatásokat. E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. Márkó község önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. törvényben biztosított ellátásokon (aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás, ápolási díj) túl biztosítja a helyi rendeletében meghatározott ellátásokat is (átmeneti segély, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás, születési támogatás). Az átmeneti segélyben részesülők száma magasnak mondható a vizsgált időszakban, 2010-ben kaptak legtöbben segélyt a vizsgált időszakban: a lakónépesség 6,3 %-a (74 fő), 2012 évben azonban jelentősen lecsökkent a kérelmezők száma (26 fő, 2,1%). Márkón a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 6/2011.(X.12.) sz. rendeletben is szerepel a „születési támogatás", mely már a korábbi rendeletben is létező támogatási forma volt. Örvendetes tény, hogy ez az esetszám a vizsgált időszak minden évében 10 felett volt, 2012-ben 16 családot támogattunk ebben a formában. Pénzbeli és természetbeni ellátásban részesítettek száma Lakásfenntartási Ápolási Év Közgyógyellá támogatásban tásban díjban részesültek részesültek részesültek száma száma 2008 19 2009 24 2010 20 2011 29 2012 26 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés
1 1 3 4 4
0 1 2 20 10
Átmeneti segélyben részesültek száma 37 65 74 72 26
Születési támogatás ban részesültek száma 14 16 12 12 16
Temetési segélyben részesültek száma 8 11 13 9 7
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezőkről és az ápolási díjban részesülőkről a 3.6 fejezetben (27. oldal) olvasható részletesebb elemzés.
21
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő lakónépesség száma 2008 2009 2010 2011 Forrás: TEIR , Nemzeti
884 801 902 923 Munkaügyi Hivatal
segélyben részesülők %
11 22 36 23
1,2% 2,7% 4,0% 2,5%
Az álláskeresési járadékra jogosultak száma fokozatosan emelkedett 2008-2010 években, míg 2011-ben jelentős csökkenés figyelhető meg. Akkor jogosult a munkanélküli személy álláskeresési járadékra, ha három éven belül legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett. A 360 nap a tartósan munkanélküli embereknek nehezen érhető el, éppen ebből adódik, hogy az önkormányzatnál a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma 2010-2011 évben jelentősen megemelkedett. (lásd 3.3.3. sz. táblázat) 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma_______________ álláskeresési Nyilvántartott álláskeresők száma járadékra év jogosultak fő 2008 34 2009 56 2010 46 2011 56 Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő
%
11 22 19 10
32,4% 39,3% 41,3% 17,9%
Az aktív korúak ellátásában (ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban és rendszeres szociális segélyben) nem részesülhet minden olyan álláskereső, aki kimerítette az Flt. szerinti álláskeresési ellátási idejét, mert az Szt. előírásai szigorú jövedelmi és vagyoni helyzettől teszik függővé a jogosultságot, továbbá foglalkoztatást helyettesítő támogatásban egy családból csak egy személy jogosult egyszerre. Vannak tehát olyan munkanélküliek, akik így rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek. A vizsgált időszakban jelentősen megnövekedett a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma, a jogosultak közül azonban minden személyt sikerült az adott év során közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatni vagy sok esetben önállóan sikerült elhelyezkedniük a szabad munkaerőpiacon. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Azoknak a száma, Foglalkoztatást helyettesítő szociális segélyben akik 30 nap Azoknak a száma, akiktől támogatás (álláskeresési támogatás) részesülők munkaviszonyt nem helyi önkormányzati rendelet év tudtak igazolni és az alapján megvonták a 15-64 munkanélküliek %FHT jogosultságtól támogatást fő fő évesek ában elesett %-ában 2008 4 0,4 n.a. n.a. 0 0 2009 2 9 16 0 0 0,1 2010 1 17 37 0 0 0,1 2011 2 0,2 26 46 0 0 2012 2 0,2 31 n.a. 0 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés 22
Az önkormányzat mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújt a rászoruló családoknak, hogy milyen egyéb ellátásokra lehetnek jogosultak az álláskeresési ellátásokon túl (pl. lakásfenntartási támogatás, egészségügyi ellátásra jogosultság szociálisan rászorulóknak, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény stb.), s a közmunkaprogramban igyekszik mindenkinek rövidebb-hosszabb ideig munkát biztosítani.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1jétől. A TEIR-ben megtalálható adatok szerint Márkón 2011-ben 404 lakás volt. 2001-hez viszonyítva a lakásállomány 25%-kal nőtt, melyek a modern építési technológiának megfelelő, új lakóházak. Önkormányzati bérlakás nincs a településen. Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzet és hajléktalan személy nincs a településen. Márkón az infrastruktúra feltételei biztosítottak, valamennyi lakásban megoldott a villamosenergia és az ivóvíz ellátás, az egész településen kiépült a közcsatorna hálózat. Sajnos a szennyvíztisztító kapacitása kevésnek bizonyul. A község belterületén újabb utcasorok kerülnek kialakításra, az itt épülő házaknak a szennyvízkezelésére már biztosan nem elegendő. Ez nagy gondot jelent az önkormányzat és a lakosság részére is (a zárt szennyvíztárolók kiépítési költsége és a szennyvíz elszállítási díja igen magas), ezért az önkormányzat folyamatosan keresi a pályázati lehetőséget a tisztító bővítésére. Félő, hogy ha ezt a problémát nem tudjuk orvosolni, akkor tisztítatlan szennyvíz kerülhet ki a talajba, mely veszélyezteti a fokozottan védett karsztvíz bázisunkat. A lakások jelentős része bekapcsolódott a földgáz hálózatba. A rendszeres kommunális hulladékszállítás valamennyi lakásra kiterjed. A faluban két szelektív hulladékgyűjtő sziget is található.
23
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
Összes lakás állomány (db)
szociális lakásállo mány (db)
Bérlakás állomány (db)
Ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma
egyéb lakás célra használt nem lakás célú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülménye -ket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
ebből elégtelen lakhatási körülménye -ket biztosító lakások száma
2008
379
0
0
0
0
0
0
0
2009
393
0
0
0
0
0
0
0
2010
404
0
0
0
0
0
0
0
2011
404
0
0
0
0
0
0
0
2012
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok
A szociálisan rászorulók lakásfenntartási kiadásaihoz az önkormányzat támogatást nyújt. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szt.) meghatározott feltételeknek szerint. (3.4.3. számú táblázat) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. Az önkormányzat a Szt.-ben foglalt feltételekkel normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz. A vizsgált időszak első két évében kevesen igényelték, azonban a 2011-ben bekövetkezett jogszabályváltozás sokkal kedvezőbb feltételeket határozott meg. Ennek következtében tízszeresére nőtt (20 fő) 2011-ben az igénylők száma, míg 2012-ben 10 főre csökkent. több esetben azért nem nyújtottak be újabb támogatási kérelmet a határozott időre (egy év) megállapított támogatás lejártával, mert a támogatás összegét nagyon csekélynek tartották (2.500,- Ft. körüli összeg), ugyanis a támogatás mértéke függ az egy fogyasztási egységre jutó jövedelemtől és az egy háztartásban élők számától. 3.4.3. számú táb ázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási adósságcsökkentési év támogatásban részesítettek támogatásban részesülők száma száma 2008 0 0 2009 1 0 2010 2 0 2011 20 0 2012 10 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 24
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Márkó községben nincs szegregátum.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (4) bekezdése a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja az egészségügyi alapellátást és az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokat. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.tv.) 152. §. értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen élők egészségügyi ellátása megoldott. Egy háziorvosi praxis van, amely egyben a gyermekorvosi teendőket is ellátja (vegyes praxisként működik), 1 fő védőnő dolgozik a körzetben. A körzethez Márkó, Bánd és Hárskút települések tartoznak. Hétköznapokon minden nap van rendelés Márkón, a másik két településen heti két alkalommal. 3.6.1. számú táblázat - Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 0 0 0 0 0
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az orvosi rendelőt és védőnői tanácsadót magába foglaló épület teljes mértékben akadálymentesített, a beruházás pályázati pénzből és saját erőből valósult meg. 25
A településen család- és nővédelmi gondozás a jogszabályban foglaltaknak megfelelően -családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós és szoptatós anya gondozása- biztosított. A védőnő ezen felül is sokat segít a kisgyermekes édesanyáknak, családoknak: babamasszázs tanfolyam szervezése, Tipegő Klub, ruhaadományok közvetítése, segítő beszélgetések -ezek mind-mind fontosak az édesanyák, a családok lelki egészségmegőrzésében. Az egészségügyi alapellátáshoz tartozó fogorvosi ellátás és az ügyeleti ellátás a 8 km-re lévő megyeszékhelyen, Veszprémben érhető el. Az egészségügyi szakellátásokat (kórházi, illetve sürgősségi ellátás) Veszprémben vehetik igénybe a község lakói, van néhány olyan szakellátás ami a megye más városában működik (pl. Ajkán az infektológiai szakrendelés). A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma folyamatosan nőtt, 2011-ben volt a legmagasabb. Ennek egyik oka az lehet, hogy a rendeletben kedvezőbb feltételek kerültek meghatározásra, így méltányossági alapon szélesebb réteg részesülhetett közgyógyellátásban. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
19
2009 2010 2011 2012
24 20 29 26
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díjban részesülők száma is megnövekedett. Alanyi jogú ápolási díjban egy főrészesült a vizsgált időszakban, tehát az önkormányzattól a helyi rendelet alapján méltányosságból közgyógyellátásban részesülők száma növekedett jelentős mértékben. Ez az önkormányzatra nagy anyagi terhet ró, hiszen teljes mértékben az önkormányzat kiadása. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek Év száma 2008
1
2009 2010 2011 2012
1 3 4 4
Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az állampolgárok szűrőprogramokon való megjelenéséről az önkormányzatoknak adata nincs. Az évente helyben végzett tüdőszűrő vizsgálat lebonyolításához az önkormányzat segítséget nyújt (helyiség, energiaköltség átvállalása, adminisztrációs segítség). A szűrővizsgálatok szintén Veszprém városban érhetők el. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Területileg Veszprémhez tartozik ebben a vonatkozásban is Márkó, tehát itt vehetők igénybe ezen ellátások.
26
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetés vásárolt élelmezés formájában történik, megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. e) az egészséges életmód, sportprogramokhoz való hozzáférés A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában közvetlenül nem vállal szerepet. Az egészséges életmódra nevelés az óvoda szakmai programjának szerves része. Az idősebb korosztály körében is igény formálódik a helyben elérhető szűrőprogramokra, előadásokra. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. A szociális alapszolgáltatások közül helyben szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás érhető el. A szociális étkeztetést jelenleg a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásának Kistérségi Gondozási Központja biztosítja. Az ellátást 2009-ben 27 fő vette igénybe, az ellátottak száma fokozatosan nő, jelenleg 39 fő veszi igénybe a szolgáltatást. Szociális étkeztetésben részesülők Év
Igénybevevők száma
2008 0 2009 27 2010 30 2011 34 2012 39 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Házi segítségnyújtásban részesülők Év Igénybevevők száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 27 2012 27 Forrás: helyi adatgyűjtés
Házi segítségnyújtást a NAPÁVA Szociálisgondozó Nonprofit Kft. végzi, két helybeli gondozónő látja el a klienseket, az ellátást minden igénylő részére biztosítani tudják. Nappali ellátásra a Kistérségi Gondozási Központon keresztül van lehetőség, területileg a herendi Idősek Klubjához tartozunk. A Göllesz Viktor Fogyatékos Személyek Nappali Intézményében biztosított a Veszprémi Kistérség településein lakóhellyel rendelkező értelmi fogyatékosok részére az alapellátás. Az utóbbi két ellátási formára nem merült fel igény még a településen. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. 27
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Márkón nagyon élénk a közösségi élet, sok civil szervezet alakult, sok közösségi rendezvény van. A szervezetekben sok korosztály munkálkodik együtt, a rendezvények jó hangulatúak, nagy érdeklődés mellett zajlanak. A közösségi élet színterei, fórumai A faluban nem működik iskola. Kultúrház nincs a településen. 1992-ben elkezdődött egy iskolaépítés, nagy közösségi térrel együtt. Az építkezés fedezet hiányában igen lassan haladt, az épület egyik részét sikerült befejezni. Az ott kialakított hat közösségi terem és egy nagyobb előtér kulturális rendezvények lebonyolításához, a civil szervezetek működéséhez ideális volt. Iskolát fenntartani sajnos nem tudna az önkormányzat, így az épület más célú hasznosítására születtek tervek. Tavaly ott került kialakításra egy 90 férőhelyes óvoda. Ezzel sajnos a kulturális célokra használható termek száma kettőre redukálódott, az előtér is az óvoda területéhez került. Így jelentősen megnehezedett a szervezés, ősztől tavaszig nem is tudunk nagy rendezvényt tartani, mert a félig kész agora fűtési költségeit nem tudná az önkormányzat kigazdálkodni. A civil szervezetek a meglevő két kisebb termet tudják használni. Mindezen problémák megoldása érdekében az önkormányzatnak szándékában áll az épület többi -félig kész, illetve csak tető alatt levő- részének befejezése. Ennek megvalósítása saját költségvetésből nem kivitelezhető, ezért folyamatosan figyelemmel kísérik a vonatkozó pályázati kiírásokat. Közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Egy kistelepülésen az alapfokú oktatási intézmény léte és minősége nemcsak a település gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a közösségi élet alakulásához, szerveződéséhez, a település népességmegtartó erejének növeléséhez. Márkón sajnos nem működik iskola, a közösségi élet megszervezésében ezt az űrt az erős civil szervezeti munka és összefogás igyekszik kitölteni. Az újonnan beköltözők nem érzik kirekesztettnek magukat, lehetőségük van bármely szervezethez csatlakozni, sok rendezvény van, ahol új ismeretségek, barátságok kötődnek. Örömmel tapasztaljuk, hogy nemcsak bekapcsolódnak a közösség életébe, hanem aktívan részt vesznek a munkában, sokan rövid idő alatt igazi lokálpatrióták lettek a szó legnemesebb értelmében. Etnikai konfliktusok nincsenek a településen. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A Szent Márk Karitászcsoport a rászorulók megsegítése érdekében adománygyűjtést szervez évente több alkalommal, az önkormányzattal közösen részt vesz az EU. élelmiszerprogramban, szervezi az adományok szétosztását. A többgyermekes családoknak, nehéz szociális helyzetben élőknek beiskolázási támogatást, élelmiszeradományokat juttat a Katolikus Karitász segítségével. A közösség érdekében sok helyi lakos végez önkéntes munkát faluszépítés területén, játszóházak lebonyolításában, nyári gyermektáborokban, rendezvényeken segítőként. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Márkón • a 2001-es népszámláláson 4 fő • a 2011-es népszámláláson kevesebb, mint 3 fő (a KSH jelentés 3 fő alatti létszámnál számszerűsített adatot nem ad ki) vallotta magát roma nemzetiségűnek. Ebből következően roma nemzetiségi önkormányzat nincs a településen.
28
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A hátrányos helyzetű csoportok nehezen találnak munkát
Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával és a Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségével A közfoglalkoztatás nyújtotta fokozottabb kihasználása
lehetőségek
A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutása nehezített
Tájékoztatás: az önkormányzati hivatal, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő, a háziorvos és a védőnő munkavégzése során rendszeresen végzi az érintettek tájékoztatását
Nem áll rendelkezésre adat a hátrányos helyzetű csoportok (fogyatékkal élők, regisztrációból kikerült munkanélküliek, tanulási zavarral küzdő gyermekek stb.) tartozó személyekről
Adatgyűjtés egyes hátrányos helyzetű csoportok fogyatékkal élő személyek, nők, stb.) élethelyzetének demográfiai mutatóinak tekintetében Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett csoportok aktív bevonásával szükséges bővíteni az információs partnerséget arra vonatkozóan, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mennyire biztosított, illetve mennyire veszik igénybe. Ez a feladat csak önkéntes adatszolgáltatással és az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával hajtható végre.
A településen élő hátrányosabb helyzetű családok gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásai magasak
A tartósan munkanélküliek általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek
Az önkormányzat helyet és szervezési segítséget biztosít Adományház és Baba-mama börze megszervezéséhez, melynek keretében a településen élő gyermekes családok használtruhák és gyermekjátékok cseréjével segíthetnének egymásnak Növelni kell a tartósan elhelyezkedési esélyeit
munkanélküliek
Tájékoztatás a továbbképzési, átképzési és tanulási lehetőségekről (helyi vállalkozások munkaerőigényét figyelembe véve)
29
4. A gyerm ekek helyzete, esélyegyenlősége, gyerm ekszegénység A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt) gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakoztatását segítő különleges ellátáshoz. A Gyvt 11.§-a kimondja: a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával. ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Az esélyegyenlőségre minden helyzetben törekednünk kell. A cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, tájékoztatást kapjon a jogszabályok adta lehetőségekről. Gyermekeink élethelyzetének javítása, az esetleges esélyegyenlőtlenségek csökkentése vagy megszüntetése érdekében az önkormányzat, a helyi kis közösségek, szervezetek, s az egész lakosság összefogása szükséges. A település közösségi életében nehézséget okoz, hogy nincs helyben iskola. Gyermekeink nem egy iskolába járnak, hanem legalább hat településre. Barátokra legtöbbször az iskolában, osztálytársak között lelnek, így lazulnak az óvodáskori „ismeretségek, barátságok", a szülők is más szülői közösségben mozognak. Ezt ellensúlyozandó tartja rendkívül fontosnak az önkormányzat a civil szervezetek működését, a sok közösségi programot, hogy erősebb kötődés alakulhasson ki a faluhoz, legyen helye és módja a Márkóra költözőknek és a régebben itt élőknek ismerkedni, barátkozni, hiszen ettől sokszínűbbé és gazdagabbá válhat a közösség. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A település lakosságszáma növekedő tendenciát mutat. A népesség korcsoportos megoszlását vizsgálva elmondhatjuk, hogy jellemzően fiatalos a településszerkezet. Az öregedési index a vizsgált időszakban 57%ról 55%-ra csökkent. A 18 év alatti korosztály korcsoportos bontásából megfigyelhető, hogy • a 0-2 éves korú gyermekek száma folyamatosan nő, (az utóbbi tízévben közel kétszeresére emelkedett) • a 3-5 éves (óvodás korú) gyermekek száma átmeneti csökkenés után folyamatosan növekszik az utóbbi években • a 6-14 éves korú gyermekek száma (általános iskolás korosztály) a vizsgáltidőszakban csökkent, • a 15-17 éves korosztályban ugyanez a tendencia figyelhető meg.
Népesség megoszlása korcsoportok szerint
18 év alatti korcsoportok változása
Év
Korcsoport
1995 2000 2005 2010 2011 0-2
33
26
37
3-5
45
40
6-14
150
15-17 18Állandó lakosságszám összesen
36
46 42
50 48
127
130
122
121
71
55
39
42
45
793
884
937
976
999
1092 1132 1179 1228 1263
140 120 100
____ ^
40 20 0
mSaat 1995
2000
2005
2010
□0-2 □ 3-5 □ 6-14 |□15-17
2011
Forrás: Saját gyűjtés a TEIR/KSH adataiból 30
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A Gyvt. 17 § (3) bekezdése alapján a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében történő együttműködési és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség is kiemelten fontos. A szociális alap- és szakellátáshoz kapcsolódó szempontok érvényesítése, tehát a gyermekek megfelelő ellátáshoz történő hozzáférése érdekében szakmaközi, tehát nemcsak a szociális terület szakembereinek objektívabb probléma-megközelítése és helyzetelemzése indokolt. A HEP során cél a jelzőrendszer tényleges, helyi működésének feltérképezése és esetleges hiányosságainak hatékony és mérhető orvoslása. A veszélyeztetettséget a jelzőrendszer széleskörű, minden jelzőrendszeri tag bevonásával kell meghatározni. A veszélyeztetettség helyzetének felismerése gyakran az együttműködésre kötelezett szakemberek hiányos jelzései miatt maradnak rejtve. A rendelet szerint definiált veszélyeztetettség magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot - gyakran igen nehezen felismerhető helyzetekből adódik. Igen nagy a látencia a gyermekek bántalmazása, a szexuális abúzus, gyerek és/vagy szülő alkohol- vagy drogfogyasztása kapcsán. A látencia okai között szerepel, hogy a sértett gyermek gyakran nem tudja, hová fordulhat segítségért, illetve a bántalmazott gyermek és családja nem kerül a gyermekvédelmi rendszer látókörébe, nem kerül kapcsolatba olyan szakemberekkel, akik a bántalmazás gyanújára felfigyelhetnének (ld. ombudsman jelentése az AJB-2227/2010). A helyzetelemzés során ezért nemcsak a meglévő szolgáltatások felsorolását, hanem azok ismertségét, „akadálymentességét" és hatékonyságát is szükséges feltárni és mérni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos ügyintézés során, a védelembe vétel elrendelése esetén, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
5
0
7
2009
7
0
9
2010
6
1
10
2011
4
5
11
Forrás: TeIR, KSH Tstar A védelembe vett 18 év alattiak száma csökkenést mutat, a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma ugyan kis mértékben, de emelkedik. A veszélyeztetett gyermekek száma 2011-ben a gyermekek körülbelül 1,1 %át jelentette. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme alapján, a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint állapítja meg a lakóhely szerint illetékes önkormányzat Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben nem részesült senki a vizsgált időszakban a településen.
31
Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény jogcímen nem volt kifizetés, az átmeneti segély keretében támogatta az önkormányzat a gyermekekre tekintettel folyósított támogatásokat: pl. étkezési hozzájárulás, gyermekek ruházkodási kiadásaira kifizetett támogatások, beiskolázási támogatások. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a regisztrált munkanélküliek számához hasonlóan a 2009-2010-2011 években volt a legmagasabb. Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek arányát a 0-17 éves korosztály adataihoz viszonyítva vizsgáljuk, elmondható, hogy két év alatt (2010-2012 évek) 28%-ról 18 %-ra csökkent az arányszám. Ez nem feltétlenül a családok anyagi helyzete ilyen mértékű javulásának tudható be, hanem annak, hogy a rászorultság határa a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege alapján számítódik, mely összeg 2008. január 1-óta nem emelkedett, így az ellátásból egyre több szerény jövedelmű család is kiszorul. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 0 0 0 2008 34 0 2009
49
0
0
0
0
2010
59
0
0
0
0
2011
54
0
0
0
0
2012
48
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az átmeneti segélyben részesült családok közül 12 kisgyermekes család részesült összesen 100.000,- Ft. támogatásban. • Ezen felül: beiskolázásra: 140.000 Ft-ot, étkezési térítési díj támogatásra: 53.419 Ft-ot, születési támogatásra: 480.000 Ft-ot fizettünk. Ezzel további 35 család számára nyújtottunk anyagi segítséget. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülőkről, 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultakról (1-13 évfolyam) és ingyenes tankönyvellátásban részesülőkről az önkormányzatnak nem áll rendelkezésre adat, iskola nem működik a településen. Kedvezményes óvodai étkeztetésben részesülőkről az óvoda szolgáltatott adatokat. Óvodáztatási támogatásban két családot részesített az önkormányzat, az egyik család időközben elköltözött a településről. Nyári gyermekétkeztetésben 2011-2012 években egy gyermek sem részesült, a korábbi években melegíthető étel (konzervek, száraztészta stb) formájában tudtuk a családokat segíteni, azonban a jogszabályváltozás ezt már nem teszi lehetővé, így ezt a támogatást nem tudta az önkormányzat biztosítani.
32
4.1.3. számú táblázat - Kedvezményes óvodai - iskolai juttatáso kban részesülő k száma
év
Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma étkezésre száma iskola 1-8. jogosultak száma 1 óvoda évfolyam 13. évfolyam
Ingyenes tankönyv ellátásban részesülők száma
Óvodáztatási Nyári támogatásban étkeztetésben részesülők részesülők száma száma
2008
3
n.a
n.a.
n.a.
0
9
2009
7
n.a
n.a.
n.a.
1
8
2010
6
n.a
n.a.
n.a.
1
9
2011
6
n.a
n.a.
n.a.
1
0
2012
4
n.a
n.a.
n.a.
1
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A községben a nyilvántartások szerint nincs olyan gyermek, aki nem magyar állampolgársággal rendelkezik. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Márkón szegregált lakóövezet nincs, telepszerű lakókörnyezet nem jellemző.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. •
A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. 33
•
A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.
•
Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről.
•
Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.
•
védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)
A Védőnői szolgálathoz egy védőnői státusz tartozik, betöltetlen státusz nincs. A védőnői körzethez tartozó települések: Márkó, Bánd, Hárskút. Az egy védőnőre jutó gyermekek száma adat a három településhez tartozó gyermekek számát 0-6 éves korcsoportra vonatkozóan tartalmazza. A vizsgált időszakban az ellátott gyermekek száma 26 %-kal nőtt (167-ről 210 főre). A védőnő a heti rendszeres tanácsadásokon túl rendszeresen látogatja a családokat, a három település óvodájában is ellátja a védőnői feladatokat. 4.3.1. számú táblázat - Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
1
167
2009
1
180
2010
1
186
2011
1
204
2012
1
210
Forrás: TeIR, KSH Ts ar, önkormányzati adatgyűjtés gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen gyermekorvosi praxis nem működik. Egy háziorvosi praxis van, amely egyben a gyermekorvosi teendőket is ellátja (vegyes praxisként működik). Az alábbi táblázatban a háziorvos által ellátott személyek 34
száma adat a teljes praxisra, míg a „Felnőtt házi orvos által ellátott gyermekek száma" adat a márkói lakóhellyel rendelkező gyermekek számadatát tartalmazza. A megadott adatokból látható, hogy a felnőtt háziorvos által ellátott gyermekek száma 13%-kal csökkent, míg a gyermekek száma növekvő tendenciát mutat. A szülők egyre nagyobb arányban a közeli Veszprémben keresnek gyermekorvost gyermekeik számára, ez a nehezebb anyagi helyzetben élő szülőkre nem jellemző. 4.3.2. számú táblázat - Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008
0
2155
n.a.
229
2009
0
2139
n.a.
226
2010
0
2224
n.a.
216
2011
0
2225
n.a.
202
2012
0
2248
n.a.
200
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés •
0 -7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Speciális ellátási igényekre vonatkozó adattal nem rendelkezünk. A rehabilitáció, korai fejlesztés Veszprémben érhető el. A védőnő, a háziorvos, az óvodapedagógusok nagy odafigyeléssel végzik munkájukat, a gyermekek szükség esetén korán jutnak el vizsgálatokra, s kapják meg a nekik szükséges fejlesztő ellátásokat. Az óvodában logopédiai foglalkozás helyben megoldott, fejlesztő pedagógust sajnos anyagi lehetőségek hiányában nem tud az óvoda foglalkoztatni. • gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás társulási formában megoldott a településen. A Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látja el a településen a családsegítő és a gyermekjóléti szolgáltatást. A szolgálathoz tartozó települések: Herend, Városlőd, Kislőd, Csehbánya, Szentgál, Bánd, Márkó és Hárskút. Telephelyeiken állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező lakos, illetve az életvitelszerűen a település közgazdasági területén tartózkodó személy számára nyújtanak szolgáltatást, amennyiben a kliens vállalja az intézmény segítő szakembereivel közösen meghatározott cselekvési programban való együttműködést (együttműködési nyilatkozat alapján). Kiskorú személyek esetén a szolgáltatások igénybevételéhez szülői hozzájárulás szükséges. Szociális Információs Szolgáltatás keretében segítséget nyújt annak a kliensnek, aki telephelyeiken állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező lakos, illetve aki életvitelszerűen a település közgazdasági területén tartózkodik és tájékoztatást szeretne kapni a szociális ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A szolgálat munkatársa heti egy alkalommal tart fél napos ügyfélfogadást településünkön. A 2011-es évben változott a jogszabály, alapellátásba kellett venni azokat a gyermekeket, akik igazolatlan hiányzásairól az iskola a gyermekjóléti szolgálat felé jelzést küldött, ezért növekedett meg a szám ilyen radikálisan.
35
A gyermekjóléti szolgálatnál alapellátásban gondozottak száma Év
Gondozottak száma
2009 3 2010 2 2011 9 2012 13 Forrás: Saját adatgyűjtés/Gyermekjóléti Szolgálat
• krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások közül helyben elérhető (a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál): pszichológus, segítő beszélgetés, mediáció. Anyagi jellegű krízishelyzetben a helyi önkormányzat, segítő szervezetek (Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat). A megyeszékhelyen, Veszprémben (8 km.) elérhető szolgáltatások: a Veszprémi Nevelési Tanácsadó, Veszprém Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata (jogi segítségnyújtás). • egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Mivel Márkón nem működik iskola, így az egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programok szervezését az egész faluközösség szintjén kell megoldani. A művelődésszervező rendszeres programokat szervez a gyermekek részére, rendszeresek az ünnepekhez kapcsolódó játszóházak, minden évben megrendezésre kerül a gyermeknap, a falunap. Ezek a programok ingyenesek a résztvevők számára, időpontjuk a faluújságban meghirdetésre kerül. Színes szünidős program szokott lenni minden évben a településen. A nyár általában a Blinker Horgászegyesület szervezésében zajló horgásztáborral indul, amely egész napos, ingyenes tanulási és szórakozási lehetőség a gyermekeknek. Hosszú múltra tekint vissza a Márkói Németek és Magyarok Baráti Körének kézműves tábora is, ahol egy héten keresztül várják a gyermekeket kézműves foglalkozásokra. A részvétel ingyenes, a foglalkozások nagy részét helyi önkéntesek végzik. Tavaly szervezték meg hagyományteremtő jelleggel az I. Cserdülő Népzenei és Hagyományőrző Tábort, ahol a néptánc tanuláson kívül kézműves foglalkozások, játékok várták a gyermekeket. Ennek szervezésében és lebonyolításában a Márkói Cserdülő Kulturális Egyesület tagjai vettek részt. A Márkófolt Varrókör tagjai rendszeres résztvevői a játszóházaknak. A művelődésszervező vezeti a könyvtárt is. Könyvtárunkban a könyvkölcsönzésen túl foglalkozásokra, társasjátékozásra is van lehetőség, mondhatni klubkönyvtárként működik heti két alkalommal. A márkói utánpótlás futball csapatban szintén ingyenesen van lehetőségük fiataljainknak sportolni, a futball és kosárlabda pályák nyitottak, szabadon használhatók. A pályákat a sportkör tartja karban, ami anyagilag megterhelő számukra. Jelenleg nagy gondot az öltözök mérete és állapota okoz, kicsinek bizonyult már. Szervezett, edző felügyelete alatt végezhető egyéb sportolási lehetőség nincs.
• gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A márkói óvodába járó gyermekek étkeztetését a Márkói Csárda útján (vásárolt élelmezéssel) látják el. Az óvodában csak melegítő konyha működik, helyben nem főznek. Iskola nincs a településen, így az iskolás gyermekek étkeztetéséről pontos információnk nincs. Hétvégi, szünidei étkeztetésre lehetőséget az önkormányzat nem tud biztosítani.
36
•
hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Településünkről hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jelzés nem érkezett, ilyen eljárásról nincs tudomásunk. •
pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Az önkormányzat és intézményei, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, a karitatív szervezetek munkájuk során fokozott odafigyelést tanúsítanak a hátrányos helyzetben levő személyek, családok segítésére. Segítő munkájukat összehangoltan, jól működő jelzőrendszer keretein belül végzik. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Fogalmak: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. §-ának 13. pontja) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont). Aránytalan teher Ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek (Nkntv. 4. § 2. pont) A lenti, a)-e) pontokban foglalt szempontok során a következőkre szükséges figyelemmel lenni: Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását. A körzethatárok kialakításánál és a beiskolázásnál az Ebktv. vonatkozó paragrafusait is figyelembe kell venni. Ebben segít eligazodni az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. (III. 23.) TT sz. 37
állásfoglalása: Az etnikai alapú iskolai szegregációt nem csupán a tényleges, hanem a jogsértő által feltételezett etnikai hovatartozás alapján is el lehet szenvedni. A szegregáció megvalósulásának nem feltétele az elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg nem engedett elkülönítés." A jogellenes, elkülönített oktatás még abban az esetben is jogszerűtlen, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik. A jogellenes elkülönítés minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést. Az Nkntv. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Márkón iskola nem működik, a márkói iskoláskorú gyermekek a Herendre és Veszprémbe járnak általános iskolába. A Veszprém Megyei Kormányhivatal a kötelező felvételt biztosító iskolának a Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt jelölte ki, nemzetiségei oktatás vonatkozásában pedig a veszprémi Dózsa György Általános Iskolát. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülnek óvodánkban, hiányzó alkalmazotti létszám, üres állás nincs. A 4.4.1. táblázat az intézményben közfoglalkoztatotti jogviszonyban állók adatait tartalmazza, ezen kívül óraadóként logopédust foglalkoztatnak. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma
2 90 2
Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):
6H-17H 4 HÉT
A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 38
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma
4
0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
4
0
0
0
2
0
1
0
Személyi feltételek
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
A Márkói Német Nemzetiségi Óvoda fenntartója Márkó Község Önkormányzata. Az óvoda jelenleg 2, de a 2013-2014-es nevelési évtől 3 csoporttal működő 90 férőhelyes intézmény. 2012-ben új épületbe költözött az óvoda, ennek eredményeként lehetett 45 férőhelyesről 90 férőhelyesre bővíteni, ezzel az önkormányzat már előre gondolkodott, így legalább egy évtizedre oldódott meg a férőhely gondja a településnek. Az új óvoda épülete megfelelő, berendezése otthonos, esztétikus. A technikai felszereltség megfelel a korszerű pedagógiai elveknek. Az udvar rendezett, jól karbantartott. A kültéri játékok folyamatos karbantartást igényelnek, szükséges lenne további EU-s szabványnak megfelelő kültéri játékok beszerzése. Az óvodában jelenleg 4 óvodapedagógus és 2 dajka dolgozik. A településen élő összes óvodás korú gyermek elhelyezése biztosított, két csoportban végzik az óvodapedagógusok a nevelő munkát. Gyógypedagógiai csoport nincs. A 2011-2012-es nevelési évben 54 fő volt a gyermekek létszáma (115%-os volt a kihasználtság), a 20132014-es nevelési évre beíratott gyermekek száma: 64 fő. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai feladat ellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
2008
36
2
45
1
42
0
2009
38
2
45
1
47
0
2010
42
2
45
1
50
0
2011
47
2
45
1
54
0
2012
47
2
90
1
56
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
39
Az óvodai ellátás tekintetében településünkön minden gyermek ellátása biztosítható, 90 férőhelyes óvodánk van. Helyhiány miatt elutasított gyermek nem volt. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
17
10
13
13
1
54
Más településről bejáró gyermekek létszáma
0
0
1
1
0
2
3
0
0
0
0
3
0
1
2
1
0
4
0
0
0
1
0
1
székhely
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Márkó település egy óvodai körzetet alkot, ahol jelenleg két csoport van. Az óvodában a hátrányos helyzetű (HH) gyermekek száma 4 fő, halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermek: 1 fő. Elosztásuk a két csoport között arányos, szegregáció nem tapasztalható. Az iskoláskorú gyermekekről gyűjtött önkormányzati adatok alapján elmondható, hogy hátrányos megkülönböztetés, szegregáció abban a korcsoportban sem tapasztalható. 4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
beíratott hátrányos helyzetű gyerm ekek létszáma
az intézm énybe beíratott, 20%-ot m eghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyerm ekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyerm ekek száma
beíratott halm ozottan hátrányos helyzetű gyerm ekek létszáma
az intézménybe beíratott, 20%-ot m eghaladóan hiányzott halm ozottan hátrányos helyzetű gyerm ekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
Csoport 1
1
0
0
1
0
0
Csoport 2
3
0
0
0
0
0
Összesen
4
0
0
1
0
0
fejlesztő foglalkozásban részesülő halm ozottan hátrányos helyzetű gyerm ekek száma
Székhely
40
A csoportok összlétszámából a 6 1 0 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb 0 0 gyermekek (ped. szakszolgálat vélemény) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
0
1
0
0
0
0
0
0
4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár A körzetbe A körzetbe A járó hh járó hhh Óvodai körzetbe A körzetbe A körzet gyermekek gyermekek körzeten A körzetbe felvehető felvehető óvodáiba A körzetbe aránya a A körzetbe aránya a kénti felvehető (ott élő) (ott élő) (ott élő) járó járó hh körzet járó hhh körzet létszám és összes gyerme összes hh összes hhh gyermekek gyermekek óvodásainak gyermekek óvodásainak hh/hhh gyerme gyermekek kek száma összlétszáma összlétszáma összgyermekek kek száma létszáma létszámához létszámához megoszlása száma viszonyítva viszonyítva (%) (%) Körzet 1
90
0
0
54
4
7%
1
2%
Összesen
90
0
0
54
4
7%
1
2%
Forrás: Önkormányzati adatok d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A kérdés nem releváns, Márkón nem működik iskola. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az iskolákban folyó oktatási munka során gyermekeink minden segítséget megkapnak pedagógusaiktól, nincs az önkormányzatnak tudomása arról, hogy ezzel kapcsolatban esetlegesen panasz, észrevétel történt volna. Amire az önkormányzatnak lehetősége van, az anyagi segítségnyújtás. Márkó Község Önkormányzata 2006. év óta vesz részt a felsőoktatásban résztvevő hallgatók támogatására szolgáló Bursa Hungarica pályázatban. Több alkalommal támogatottunk már különböző formában tehetséges tanulókat: pl. nemzetközi gyorsíró versenyen induló diákot, a Szilágyi Harangegyüttes külföldi fellépésén három diákunkat, támogattuk több diákunk táborozását, kirándulását. A helyi esélyegyenlőségi program fórumán az Óvoda részéről felmerült olyan kérés, hogy a gyermekek könnyebb utaztatása érdekében hasznos lenne egy kis busz beszerzése. A kis buszt nem csak a gyermekek, hanem az idősek, a fogyatékkal élők, valamint a civil szervezetek is használhatnák. Az önkormányzat ennek érdekében figyelemmel kíséri a vonatkozó pályázati kiírásokat.
41
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Iskola hiányában a helyi gyermekek közösséggé kovácsolódása, szabadidő hasznos eltöltése nehezített (különös tekintettel a HH-s és HHH-s gyermekekre)
fejlesztési lehetőségek A településen nehéz a gyermekek iskolán szabadidős tevékenységének szervezése
kívüli
Az önkormányzat a helyi civil szervezetek bevonásával arra törekszik, hogy a gyermekek számára minél több tartalmas programot szervezzen (sport, kulturális programok)
A településen nincs bölcsőde, az 1-3 év közötti gyermekek korai fejlesztése nem megoldott
A települési önkormányzat célul tűzte ki, hogy megszervezi a településen lő 1-3 év közötti gyermekek korai fejlesztését, igény esetén bölcsőde- óvoda kialakításának vizsgálata
Az óvoda három csoportossá bővült, a benti játékok, bútorzat és udvari játékok kevésnek bizonyulnak
A meglevő bútorzat és eszközök, játékok felmérése és kiegészítése szükség szerint. Az udvari játékok számának növelése Ehhez pályázat figyelése, alapítványi támogatás, esetleg szülői munkaközösség segítsége (önkéntes munka) felmérése
Az egyre növekvő gyermeklétszám mellett a játszótéren kevés a játék
Az önkormányzat célul tűzi ki, hogy a játszótéri játékok számának növelése érdekében figyeli az aktuális pályázati kiiírásokat A cél megvalósítása érdekében pályázatot nyújt be, hogy a játszótéren újabb, EU szabványoknak megfelelő játékokat állíthasson fel
A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez
Kis busz beszerzése pályázati forrásból
42
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: • Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. • a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, • a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, • a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Az alábbi táblázat adatait összevetve láthatjuk, hogy míg a munkavállalási korú nők száma növekvő tendenciát mutat a vizsgált időszak első 3 évében, addig a foglalkoztatott és a munkanélküli nők száma és aránya évenként változó. A 2011-es évben a foglalkoztatott nők számának 15%-ot meghaladó (59 fő) csökkenése figyelhető meg, míg a munkanélküli nők száma 6 fővel nőtt. A munkavállalási korúak számánál a 15-64 éves korosztályhoz tartozók számát vettük alapul. Ez a nők esetében a nyugdíjkorhatárt figyelembe véve már nem jelent egyet a munkavállalási korúak számával. Ezzel és a 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuló nők viszonylag magas számával is indokolható a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenése a 2011-es évben. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év
2008 2009 2010 2011 Forrás: Telr és
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
439 432 439 468 helyi adatgyűjtés
445 447 463 455
422 402 417 389
428 421 439 380
17 30 22 26
17 26 24 30
43
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen felnőttképző programok, egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások, illetve helyi foglalkoztatási programok nincsenek. A vonzásközpontban a munkaügyi központ szervezésében széleskörű felnőttképző programok és egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások érhetők el. A vizsgált időszak utolsó két évében a településről egy személy sem vett részt képzésben. Az adatgyűjtés során csak a képzésben résztvevők adatai álltak rendelkezésünkre, a képzésre jelentkezők és esetlegesen elutasítottak számáról adattal nem rendelkezünk. 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év
Foglalkoztatást segítő programok száma
Képzési programok száma
résztvevők száma
résztvevő nők száma
2008
0
17
8
7
15 26 13 25
2 2 0 0
0 2 0 0
2009 1 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A regisztrált munkanélküli nők iskolai végzettség szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, a szakmunkás végzettségű, valamint az érettségizett munkavállalók elhelyezkedési lehetőségei a legnehezebbek. Részükre nyújthat megoldást a munkaügyi központ által szervezett széleskörű képzési, átképzési lehetőség. 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év
8 munkanélküli általánosnál 8 nők száma alacsonyabb általános végzettségű
szakiskola/szak munkásképző
gimnázium
érettségi
főiskola
egyetem
2008
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2009 2010 2011 2012
21 25 21 15
0 0 0 0
6 6 7 5
7 6 3 4
1 2 2 1
4 8 6 4
2 2 2 1
1 1 1 0
Forrás: Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése nehezen vizsgálható jelenség, megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében (üvegplafon-jelenség). A településen hátrányos megkülönböztetés miatt esetlegesen panasszal élőkről nincs adatunk.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Településünkön bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközi ellátás nem működik. Arról, hogy a gyesről, gyedről a munkába visszatérő szülők munkahelyei milyen mértékben veszik figyelembe a munkavállaló szülői feladatait, biztosít-e számukra rugalmasabb munkaidőt, egyéb könnyítéseket nem áll rendelkezésünkre adat. Az önkormányzatnak anyagi lehetősége nincs saját erőből bölcsőde kialakítására, de a közös igazgatású óvoda-bölcsőde beindításának lehetőségével élni kíván, amennyiben erre pályázati lehetőség adódik és a lakossági igények felmérése alapján igény van erre az ellátási formára. Az óvoda reggel 6-tól délután öt óráig biztosítja a kisgyermekek részére a felügyeletet. az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhely hiányában egyetlen kisgyermeket sem kellett elutasítani. A 2013/2014-es nevelési évben a gyermekszám emelkedése miatt újabb csoport beindítására lesz szükség, ami örvendetes a település számára, azonban a személyi és tárgyi feltételek biztosítása újabb anyagi terhet ró az önkormányzatra.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Várandós tanácsadást heti rendszerességgel tart a védőnő. A tanácsadások során koordinálja a várandósság idejének megfelelő vizsgálatok megtörténtét, tanácsadási időn kívül is elérhető, telefonon még munkaidő után is sokszor fordulnak hozzá a kismamák. Munkáját nagy szakértelemmel, odafigyeléssel végzi. A védőnő otthonában is meglátogatja a várandósokat, a csecsemőt, kisgyermeket gondozó családokat. A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. Kötelező feladatain túl Tipegő klubot szervez, rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat tart és szervez, ingyenes babamasszázs tanfolyamot tart.
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
1
84
84
2009
1
86
86
2010
1
85
85
2011
1
79
79
82
82
2012 1 Forrás: Védőnői Szolgálat adatszolgáltatása
A védőnő által gondozott 0-6 éves korú gyermekekre vonatkozó számadatok a 4.3.1 sz. táblázatban szerepelnek a 34. oldalon.
45
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol rendszeres testi bántalmazásnak volt kitéve, a folyamatos lelki erőszakban élő nők száma sokkal magasabb. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak legtöbbször láthatatlan. A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság adatai alapján a Márkói Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó településekre (Márkó, Bánd, Hárskút) 2012-ben összesen 3 alkalommal riasztották a rendőrséget családi viszály miatt, ebből ténylegesen 2 feljelentés. A bírósági ítéletekre vonatkozóan nincs adat.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen sem önkormányzati, sem egyéb (egyházi, alapítványi) anyaotthon nem működik. Községünk 50 km-es körzetében elérhető anyaotthonokról a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala szolgáltatott adatot. Az adatokból látható, hogy az önkormányzati anyaotthoni férőhelyek fokozatos csökkenésével szemben jelentősen megnőtt a nem önkormányzati férőhelyek száma, az összes férőhely tekintetében 275%-os a férőhely növekedés. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatás legközelebb Veszprémben érhető el. A családok önként kérhetik felvételüket az intézményvezetőnél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet pl. anyagi probléma, lakhatási krízishelyzet, családon belüli erőszak, bántalmazás, titkolt terhesség. Az átmeneti intézményben az egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak. A gondozottak folyamatos személyi segítséget kapnak annak érdekében, hogy az intézményen kívüli életüket minél előbb megkezdhessék. 5.5 számú táblázat- Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
év
önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
2008
52
24
2009 2010 2011 2012
52 42 30 30
85 85 179 179
Forrás: Helyi adatgyűjtés
46
A n yao tth o n szolgáltatások 10 0% 90%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
1 2 0 08
1 2 009
1 2 0 10
1 2 011
1 2 012
1 2 0 13
1 2014
1 2 0 15
1 2016
1 2 017
■ ö n ko rm á n yzati anya o tth o n
■ ö n ko rm á n yzati anya o tth o n 5 0 km-en belül
■ nem ö n ko rm á n yzati anya o tth o n
■ nem ö n ko rm á n yzati anya o tth o n 50 km-en belül
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az Alaptörvény XV. cikkére visszavezetve vizsgálható, hogy a helyi közéletben a nők és férfiak azonos jogai a politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében érvényesülnek-e. Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. Az adatgyűjtés a nők adott településen való közéleti részvételét térképezi fel. Márkó Község Önkormányzatának képviselő-testületében a jelenlegi ciklusban két női képviselő rendelkezik mandátummal az előző ciklushoz hasonlóan. Az önkormányzati hivatal és a közoktatási intézmény is női alkalmazottakat foglalkoztatnak, míg az önkormányzat községgazdálkodási szakfeladatán foglalkoztatottak férfiak. A falu közösségi életében a nők aktívan részt vesznek. A civil szervezetek vezetőségében is magas arányban vannak nők. Egyéb munkahelyről nem rendelkezik adattal a települési önkormányzat. 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben
Képviselőtestület tagja év
2008 2009 2010 2011 2012
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Férfi
Nő
Férfi
Nő
6 6 6 5 5
2 2 2 2 2
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Közgyűlések tagjai
Férfi nem nem nem nem nem
releváns releváns releváns releváns releváns
Nő nem nem nem nem nem
releváns releváns releváns releváns releváns
Forrás: Helyi adatgyűjtés
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének.
47
Tapasztalataink szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb nagymértékben rontja a nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeit.
idejű
távolmaradás
A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák Márkón nem jellemzőek, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Emelkedett a munkanélküli nők aránya, kevés a képzésre jelentkező, képzésen résztvevő nők aránya
Munkalehetőségek feltérképezése a településen és a vonzáskörzetben A nők foglalkoztatását illetve képzésben való részvételét gátló tényezők feltérképezése
Vannak tartósan, 180 napnál hosszabb ideje álláskereső, tartósan munkanélküli nők, akik a szabad munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni
Az önkormányzat a 180 napnál hosszabb ideje álláskereső, tartósan munkanélküli nők számára a helyi munkáltatók körében végzett képzési igények felmérésére alapozott felnőttképzési tervet készít, felveszi a kapcsolatot a felnőttképzési intézményekkel
Életvezetési problémák, a nők helyzete különösen nehéz
„Szülők iskolája" a mindennapi megélhetési problémákkal való küzdelem, a gyermeknevelés problémái, egészségmegőrzés témakörében előadások szervezése, beszélgetések megszervezése, önsegítő csoportok létrehozása (igényfelmérés, érintettek körének feltérképezése)
48
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. A népesség-előreszámítások azt valószínűsítik, hogy a második világháborút követő években születettek időskorba lépésével az öregedés folyamata felgyorsul, új szakaszba lép. Európa népei gyorsan elérkeznek az „egyharmados idős népesség" kialakulásához, amikor már minden harmadik ember 60 éves vagy idősebb lesz. Egyes országokban az idősek aránya néhány évtized múlva akár a 40%-ot is megközelíti. Hasonlóan gyors öregedés vár a csatlakozó országokra, köztük Magyarországra is. Míg a demográfiai öregedés, a korstruktúra romlása kedvezőtlenebb folyamatot jelent, az életkor meghosszabbodása nagyon is pozitív jelenség. Különösen áll ez azokra az országokra - ezek közé tartozik sajnos, Magyarország is - amelyekben a születéskor várható átlagos élettartam alacsony. Amennyire örvendetes jelenség az életkor meghosszabbodása, annyira válik egyre felelősség-teljesebb társadalmi kötelezettséggé az élet megfelelő minőségének, az egészségnek és az aktív életnek minél hosszabb ideig való fenntartása, biztosítása. A társadalmi szolidaritás megkívánja, hogy a fiatal generációk fokozott gondot fordítsanak a munkából lassan kiöregedő, vagy már kiöregedett népesség életkörülményeire, életminőségére.
6.1 stb.)
Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek
Márkón 2012.01.01-én 1263 fő volt az állandó lakosság száma. A község lakosságszáma az 1980-as évek óta folyamatosan nő. Az állandó lakosság 15 %-át teszi ki hatvan év feletti lakótársak aránya. A nemek szerinti megoszlás kiegyensúlyozott, 65 éves korig a férfiak aránya nagyobb. A 65 év feletti korosztályban a nők aránya 20 %kal meghaladja a férfiakét, ami sajnos az országos tendenciával megegyező, a férfiak várható élettartama országosan jóval alacsonyabb, mint a nőké.
Állandó népesség korcsoportos megoszlása fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
%
nők 629
férfiak 634
összesen 1263
nők 50%
férfiak 50%
101 21 403 31 73
118 24 411 33 48
219 45 814 64 121
46% 47% 50% 48% 60%
54% 53% 50% 52% 40%
A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a népesség egészéhez viszonyítva közel 20%. Nyugdíjasaink közül sokan alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, részint mert olyan munkahelyen dolgoztak, ahol kevés volt a jövedelmük (pl. Bakony Művek, „Herendvidéke MGTSZ") részint mert jogszerző idejük egy részében munkanélküliek voltak.
49
6.1.1. számú táblázat - Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008
91
139
230
2009
95
132
227
2010
97
133
230
2011
100
143
243
Forrás: TeIR, KSH Tstar Egyre több olyan háztartás van, amelyben idős személyek is, de főleg amelyekben csak idős emberek élnek. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egyszemélyes háztartást tartson fenn. A statisztikai adatok alapján az utóbbi években erősödni látszik az a tendencia, hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekekkel, unokáikkal, hanem megpróbálnak önállóan élni. Egyszemélyes háztartások száma életkor szerint
Nő
Férfi
Összesen
65-70 71-75 76-80 80 felett Forrás: Helyi adatgyűjtés
4 8 8 9
1 2 3
4 9 10 12
Ennek ellenére a családi kapcsolatoknak nagy jelentősége van az idős emberek életében. A feleslegesség tudata, a bizonytalanságérzet akkor is fizikai és lelki hanyatlást idézhet elő, ha az idős emberek viszonylag kiegyensúlyozott anyagi kondíciók között élnek. Ezért az a célunk, hogy az idősek életmódját javító társadalmi programok, civil szervezetek tevékenységét az élet e területére, az idős emberek aktivitásának erősítésére minél szélesebb körben kiterjesszük. Az önkormányzat téli időszakban már két évben is alkalmazott közfoglalkoztatás keretében szociális kapcsolattartót, aki az idős, főként egyedül élő személyek, esetenként idős házaspárok segítségére volt igényeik szerint (hóeltakarítás, tüzifa behordása, begyújtás, bevásárlás, gyógyszerek kiváltása). Ezek az idősek általában házi segítségnyújtásra még nem tartanak igényt, azonban a téli időszakban nagyon jól esik nekik a segítség. Az önkormányzatnak szándékában áll ezt a szolgáltatást ilyen formában a továbbiakban is fenntartani. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. Márkón időskorúak járadékában a vizsgált időszakban nem részesült senki.
50
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az OECD 1998-as definíciója szerint az „aktív időskor" koncepció az idős emberek képessé tétele arra, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban. Ez nem azt jelenti , hogy az egészségi állapotukra, munkaképességükre és munkakedvükre tekintet nélkül dolgozniuk kell, hanem azt, hogy meg kell kapniuk a lehetőséget, hogy szabadon döntsék el, mivel töltik az idejüket. Az „aktív időskor"koncepció tehát nemcsak a fizetett munkavégzésre helyezi a hangsúlyt, hanem minden hasznos tevékenységre, legyen az önkéntesség, tanulás, kultúrafogyasztás, utazás, családi feladatokban, közösségi munkában való részvétel. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen élő idősebb korosztály munkaerőpiaci mutatóit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy arányuk a regisztrált munkanélküliek és a tartós munkanélküliek között egyaránt alacsonynak mondható. A közfoglalkoztatás keretein belül minden évben sikerült több 50 év feletti regisztrált munkanélkülinek elhelyezkednie hat-nyolc hónapra kötött közfoglalkoztatási szerződéssel. Arról, hogy a településen élő idősebb korosztályt képviselők milyen szektorokban dolgoznak, vagy hogy a már nyugdíjas személyek vállalnak-e munkát kereset-kiegészítésként, nem rendelkezünk információval. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A településen önkormányzati illetve egyéb szervezetek által támogatott lehetőségek nincsenek, a civil szervezetekben azonban szívesen hatékonyan tevékenykednek idősebb korosztályhoz tartozó lakótársaink. Az önkormányzat azonban minden évben jelentős összeggel támogatja a civil szervezeteket. A vonzásközpontban, Veszprémben érhető el Munkaügyi Központ által támogatott program.
6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor ( ehetőségek a településen) Önkormányzati
Munkaügyi Központ által támogatott
Civil
Egyéb
Összesen
2008
db 0
db 1
db 0
db 0
db 1
2009
0
1
0
0
1
2010
0
1
0
0
1
2011
0
1
0
0
1
2012
0
1
0
0
1
év
Forrás: Helyi adatgyűjtés
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Azt tudjuk a szakirodalomból, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Márkón a vizsgált időszak adataiból látható, hogy bár növekvő tendenciát mutat az 55 év felettiek regisztrált munkanélküliek száma, arányaiban mégsem érzékelhető az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés.
51
6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén
év
Regisztrált munkanélküliek száma
Tartós munkanélküliek száma
55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma
55 év feletti tartós munkanélküliek száma
2008
fő 34
fő 1
% 3%
fő 0
fő 0
% #ZÉRÓOSZTÓ!
2009
56
4
7%
4
0
0%
2010
46
3
7%
8
1
13%
2011
56
6
11%
5
2
40%
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az alapszolgáltatásokról és szakosított ellátási formákról - köztük az idősek érdekében szervezett szolgáltatásokról - ld. a 3.6. pontot. a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi szolgáltatások közül az idősek részére helyben a háziorvosi szolgálat érhető el. A háziorvosi rendelőben már hosszabb ideje jól működik az időpontra történő bejelentkezés. Az idősebb emberekre fokozottabban odafigyelnek, hosszabb időt számítanak egy-egy vizsgálatra az előjegyzés során is. Mivel nincs a településen gyógyszertár, a háziorvosi rendelőben is kiválthatók a gyógyszerek. Ezzel a szolgáltatással az idős emberek sokkal gyorsabban és egyszerűbben jutnak a gyógyszereikhez. Az idősek a nappali ellátást a Herendi Idősek Klubjában vehetnék igénybe, azonban a településről még nem volt igény erre az ellátási formára. Feltételezhetően ennek egyik oka az, hogy a településről ki kellene mozdulniuk, s gondot okozna a közlekedés. Az önkormányzat megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy pályázati forrásból egy kis buszt vásárol, melyet nemcsak az idősek, hanem a fogyatékkal élők, a gyermekek és esetleg a civil szervezetek is igénybe vehetnének. Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről : ld. még a 3.6 (a,b,c) pontot (24 25. oldal). 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
év
64 év feletti lakosság száma
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
2008
fő 110
fő 0
% 0%
2009
111
0
0%
2010
116
0
0%
2011
121
0
0%
Forrás: TeIR, KSH Tstar b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés felmérése során 68 idős lakótársunkat kérdeztük ki kérdőíves módszer segítségével. 52
A 2008-2010-es évekre vonatkozóan adatokat nem szolgáltattak. A mozi és színházlátogatás Veszprémben érhető el legközelebb, múzeumba jellemzően a kirándulások során jutottak el, a közművelődési intézmény rendezvényén legtöbben a helyi rendezvényeket értették, sportrendezvény alatt pedig általában a helyi labdarúgó mérkőzéseket. Helyben római katolikus templom van, ahol hétköznap általában két alkalommal, és vasárnap van szentmise. A református híveknek havi egy alkalommal van istentisztelet helyben, egyébként Veszprémben érhető el, az evangélikus istentisztelet szintén. Bár a helyközi közlekedés nagyon jó Márkó és Veszprém között, azért az idősek már kicsit nehezebben mozdulnak ki, van aki nem is jutna el vidéki rendezvényekre. Ezért is tartja fontosnak és támogatja az önkormányzat a helyi rendezvényeket.
6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelődési Múzeumi intézmény Mozielőadás Színházelőadás Könyvtár Vallásgyakorlás kiállítás látogatása látogatása látogatás rendezvényén templomban év megtekintése részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom
Sportrendez vényen részvétel alkalom
2008
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2009
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2010
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
2011
0
56
32
6
108
250
22
2012
0
68
28
8
111
372
20
Forrás: Helyi adatgyűjtés c) idősek informatikai jártassága A Nyugdíjasklub az elmúlt évben a Márkói Német Nemzetiségi Önkormányzattól több használt számítógépet kapott ajándékba, melyeken el is kezdődött egy egyszerűbb „tanfolyam": a számítógépet rendszeresen használó, gyakorlottabb társak vezették be az informatika rejtelmeibe társaikat és mutatták meg nekik az internet használatát. A 3.7 fejezetben (ld. 24.old.) részletezett körülmények miatt jelentősen lecsökkent a kulturális célokra igénybe vehető termek száma, így hely hiányában nem tudják a gépeket használni, ez a lehetőség egyenlőre szünetel. Az adatgyűjtés során a megkérdezettek nagy része fontosnak tartotta, hogy újra lehetősé legyen ingyenes számítógépes tanfolyamra, hogy a gépeket újra használni tudják. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága
év
Összes megkérdezett
Számítógépet használni tudók száma
Internetet használni tudók száma
2008
fő 68
fő 20
% 29,4%
fő 18
% 26,5%
2009
68
20
29,4%
18
26,5%
2010
68
20
29,4%
18
26,5%
2011
68
20
29,4%
18
26,5%
2012
68
20
29,4%
18
26,5%
Forrás: Helyi adatgyűjtés
53
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A helyi önkormányzat megalakulása óta rendszeresen támogatja a nyugdíjasklubot. A jelenleg már egyesület formában működő Márkói Nyugdíjasklub idén ünnepelte húszéves évfordulóját. A húsz év alatt sok kirándulást szerveztek, sok témában hallgattak ismeretterjesztő előadásokat, dalkört szerveztek. Sokat és szívesen segítettek a közösségi rendezvények szervezésében, a falu virágosításában. Aktív résztvevői a különböző civil szervezeteknek: foltvarrók, nemzetiségi énekkar, jógaklub, karitász munkacsoport. Az alábbi táblázatban a rendszeres foglalkozások mellett a falunap, a nemzetiségi nap, az idősek napja rendezvényeit stb. vettük számba. 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év
Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma
2008 7 2009 8 2010 7 2011 7 2012 7 Forrás: Helyi adatgyűjtés Az adatgyűjtés során feltett kérdésre, hogy milyen igények merültek fel az idősebb lakótársak körében ezek a javaslatok érkeztek: • szeretnék, ha évente egy-két alkalommal helyben elérhető ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok lennének (látás-, hallás vizsgálat, vérvétel stb), • ingyenes számítógépes tanfolyam, • kulturális programok, kirándulások, • különböző tanfolyamok, • önálló klubhelyiség, • idősek napközi otthona (ebéd és uzsonna ellátással).
54
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Szűrővizsgálatokon való részvétel idősek számára nehezebb Veszprémben
Egészségnap szervezése Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy az idősek egészségvédelemmel kapcsolatos előadásokon, helyben elérhető szűrővizsgálatokon vehessenek részt, ezért egészségnapot szervez. (Kérdőíves felmérés az időseket leginkább érintő témák feltérképezésére)
Magas az egyedül élő idősek aránya, ennek következménye lehet az elmagányosodás
A településen élő 65 év feletti emberek körében az időskortárs közösséghez tartozás lehetőségét a következő két évben az önkormányzat rendelkezésére álló eszközökkel támogatni fogja és a helyi médiában népszerűsíti
Az idősek részére több kulturális, közművelődési programot kell helyben szervezni
Az önkormányzat a költségvetési keretéből a civil szervezetek részére támogatást nyújt -ezen belül a Nyugdíjasklub részére is. Az önkormányzat programszervezőt foglalkoztat, a programok összeállítása során figyelembe veszik az idősebb korosztály igényeit is.
A házi segítségnyújtást nem igénylő idősek a téli időszakban segítségre szorulhatnak
Az önkormányzat téli időszakban szociális kapcsolattartó foglalkoztatását kezdeményezi a munkaügyi központnál annak érdekében, hogy a házi segítségnyújtást nem igénylő idős embereknek segítsenek (hóeltakarítás, tüzifa behordása, bevásárlás stb)
Az idősek közül sokan nem tudják kezelni a számítógépet, nem tudnak internetezni
Az önkormányzat a hétköznapi számítógép- és internethasználatot és elektronikus levelezési készségek elsajátítását célzó csoportos képzéseket szervez a településen élő 60 év feletti emberek számára (helyi önkéntesek bevonásával)
Nincs olyan terem, amelyet a nyugdíjasok klubhelyiségként használhatnának
Az önkormányzat szándékában áll a félig kész iskolaépület befejezése, abban az épületrészben kulturális célokra hasznosítható termek kialakítása, ennek érdekében folyamatosan figyeli a pályázatokat, az épület belső terének kialakítására terveket készít
A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez
Kis busz beszerzése pályázati forrásból
55
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1. cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Nem rendelkeznek olyan foglalkozatási szakemberrel, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, ezért a sikertelen beszoktatás következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Javaslat folyamatos felkutatása a fogyatékos munkavállalókkal is betölthető álláshelyeknek, fogyatékosügyi mentor, tanácsadó foglalkoztatásával a fogyatékos személyek munkahelyi kisérésének biztosítása. Önkormányzati szakember képzése ez irányba, állami és civil munkaerő-piaci szolgáltató szervezet és a Munkaesély Szövetség bevonása a feladat megoldásába. Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. A MOVE Alfa Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Zrt veszprémi telephelyén foglalkoztatnak márkói munkavállalót is. 56
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésről nem rendelkezünk adattal. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetésről nem rendelkezünk adattal.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. A településen élő megváltozott munkaképességű személyekről számszerűsített adattal rendelkezünk a TEIR adataiból. A vizsgált időszakban a 2011-es év adataiban kiugróan magas a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma, ennek oka a jogszabályok változása, az ellátórendszer átalakítása lehet. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott egészségkárosodott személyek szociális munkaképességű év ellátásaiban részesülők személyek ellátásaiban részesülők száma száma 2008
5
0
2009
4
0
2010
5
0
2011
25
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható • szociális alapszolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés Ápolást, gondozást nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. A Göllesz Viktor Fogyatékos Személyek Nappali Intézményében biztosított a Veszprémi Kistérség településein lakóhellyel rendelkező értelmi fogyatékosok részére az alapellátás. Erre jelenleg nincs igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott.
57
7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/ önkormányzati
Civil
2010
2011
2012
2011
2012
0
0
0
0
0
0
van
van
van
0
0
0
házi segítségnyújtás
0
0
0
0
van
van
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
0
0
0
0
0
0
van
van
van
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
támogató szolgáltatás
0
0
0
0
0
0
nappali ellátás
0
0
0
0
0
0
falugondnoki szolgáltatás
vagy
tanyagondnoki
étkeztetés
családsegítés közösségi részére közösségi részére
ellátás ellátás
szenvedélybetegek pszichiátriai
betegek
2010
Ellátási formák: Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül. 58
Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon A településünkön fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények vonatkozásában nagyon kevés adattal rendelkezünk. Részint, mert az önkormányzat nyilvántartásainak nem adattartama, hogy az ellátottak fogyatékkal élők-e, részint pedig azért, mert a természetbeni ellátásokat nem a helyi önkormányzat állapítja meg. Az adatgyűjtés során megkerestük az ellátást megállapító szervet, azonban településekre bontva nem tudtak adatot szolgáltatni. 7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás
Fogyatékos személyek száma
Időskorúak járadéka
n.a.
Aktív korúak ellátása
n.a.
Rendszeres szociális segély
n.a.
Lakásfenntartási támogatás
n.a.
Ápolási díj
n.a.
Temetési segély
n.a.
Átmeneti segély
n.a. Természetbeni ellátás
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány
n.a.
összes alanyi jogon kiállított közgyógyellátási igazolvány: 9 db.
0 0 6 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forrás: helyi adatgyűjtés
59
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az alábbiakban kiemeljük azokat a területeket jogszabályi hivatkozással, amelyek a fogyatékkal élő személyek jogait biztosítják. ■
■
■
■
■
■
Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. (Fot. 5. § (1)- (2)) Kommunikáció: A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (Fot. 6.- 7. §) A megfelelően hozzáférhető információ létrehozása olyan szakmai feladat, mely kezdetben nehézséget okozhat. Javasoljuk, azoknak a szolgáltató szervezeteknek a bevonását, melyek professzionális segítséget nyújthatnak. Ilyenek például a jelnyelvi tolmácsszolgálatok (http://fszk.hu/m ip/tolm acsszolgalatok-elerhetosegei.pdf). a könnyen érthető fordításokat készítő ÉFOÉSZ és tagszervezetei (http://ww w.efoesz.hu/m dex.php?m =text&.id = 2). a speciális eszközkölcsönzők (http://w w w .blissalapitvany.hu/kolcsonozheto-eszkozok). Javasoljuk továbbá, hogy az önkormányzat érintett munkatársai kapcsolódjanak be olyan tréningekbe, képzésekbe, ahol ezek a tudások megtanulhatók, ilyenek egyebek mellett az EMMI és az FSZK Nonprofit Kft. képzései (w w w .fszk.hu). Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: A fogyatékos személy számára a Fot-ban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére. (Fot. 7/A.- 7/C. §) Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. (Fot. 8.- 10. §) A hozzáférés biztosításakor két kihívás biztosan felmerül: egyrészt a megfelelő szaktudás bevonásának a kérdése, másrészt pedig az ehhez szükséges forrás. Az első kérdésre javasoljuk minden esetben rehabilitációs szakmérnök, valamint az érintett fogyatékos csoportot képviselőjének a bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, valamint a következő dokumentum áttekintését - Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez Komplex akadálymentesítés (http://fszk.hu/bemutatkozas/programirodak/akadalymentesitesi-programiroda/szakmaianyagok/segedlet-a-kozszolgaltatasok-egyenlo-eselyu-hozzaferesenek-megteremtesehez-komplexakadalymentesites/). A másik kérdésre, mely a forrásteremtésre vonatkozik, javasoljuk, hogy történjen Európai Uniós pályázatfigyelés a www.nfu.gov.hu honlapra építve Támogató szolgálat, segédeszköz: fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg. (Fot. 11. §) Egészségügy: A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. (Fot. 12. §) A modern emberi jogi szemlélet érvényesülése a fogyatékos emberek ellátása során alapelv. Javasoljuk, hogy az ehhez elengedhetetlen attitűdváltás eléréséhez a szolgáltatók vegyék igénybe az országban több helyen 60
■
■
■
■
■
■
elérhető tréninglehetőségeket (GYEMSZI ETI és FSZK Nonprofit Kft. egyebek mellett), valamint igényeljék azokat a hozzáférést biztosító megoldásokat, melyekről a korábbiakban már szóltunk. Oktatás, képzés: A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt. A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították (Fot. 13. §). Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel: A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi lakhatási forma megválasztásához (Fot. 17. §) A 2011. évben megkezdődött a nagylétszámú ápoló gondozó intézetek kiváltása támogatott lakhatási megoldásokká. Ez a folyamat, bár pozitív kimenetelében bizonyosak vagyunk, mégis számos konfliktust rejt magában. Javasoljuk megismerni a folyamat jogszabályi hátterét, valamint azokat a szakmai módszertani anyagokat, melyek ezt a közösségi alapú szolgáltatások felé való elmozdulást segítik. A dokumentumok a folyamatot generáló Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület honlapjáról tölthetők le: http://w w w .szodalisportal.hu/w eb/szodalis-agazati-portal/kivaltast-koordm alotestu let;jsessio nid =f580a338bd8c05ebc946047d522c A közösségi beilleszkedést segíthetik a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei is, így bevonásuk javasolt. Kultúra, sport: A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni (Fot. 18. §) A hozzáférés biztosításakor két kihívás biztosan felmerül: egyrészt a megfelelő szaktudás bevonásának a kérdése, másrészt pedig az ehhez szükséges forrás. Az első kérdésre javasoljuk minden esetben rehabilitációs szakmérnök, valamint az érintett fogyatékos csoportot képviselőjének a bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, valamint a következő dokumentum áttekintését - Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez - Komplex akadálymentesítés (http://fszk.hu/bemutatkozas/programirodak/akadalymentesitesi-programiroda/szakmaianyagok/segedlet-a-kozszolgaltatasok-egyenlo-eselyu-hozzaferesenek-megteremtesehez-komplexakadalymentesites/). A másik kérdésre, mely a forrásteremtésre vonatkozik, javasoljuk, hogy történjen Európai Uniós pályázatfigyelés a www.nfu.gov.hu honlapra építve. A rehabilitációhoz való jog: A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. Az ehhez kapcsolódó állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg ([Fot. 19.- 20. §). Az érintett célcsoport sok esetben nem rendelkezik megfelelő információval a saját jogai és lehetőségei tekintetében. Javasoljuk, hogy legyen számukra lehetőség hozzáférni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapjához, valamint dokumentumaihoz (http://nrszh.korm any.hu/), továbbá azokhoz a jogsegély szolgáltatásokhoz, amelyeket érdekvédelmi szervezeteik nyújtanak a számukra. A helyi politikai életben és közéletben való részvételhez való jog: másokkal azonos alapon, hatékonyan és teljes körűen vehessenek részt a helyi politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazásra és választhatóságra (2007. évi XCII. tv 29. cikk) A fogyatékos emberek önérvényesítő mozgalmainak erősödése, saját maguk képviseletének lehetőségének támogatása kiemelt feladat. Javasoljuk, hogy ennek érdekében alakuljanak ki az együttműködésre és a párbeszédre lehetőséget adó fórumok akár az önkormányzat
61
kezdeményezésére, ahol a fogyatékos emberek a „Semmit rólunk nélkülünk!" elvnek megfelelően bekapcsolódhatnak a róluk szóló döntések alakításába. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat tulajdonában lévő hivatal, intézmények, kulturális létesítmények részben akadálymentesítettek, a teljes akadálymentesítés még megoldandó feladat. Az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat teljesen akadálymentesített, a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek kialakítása is megtörtént. Márkón alapfokú-,középfokú-, felsőfokú oktatási intézmény nem működik, fekvőbeteg ellátás illetve járóbeteg szakellátás nem működik. A háziorvosi rendelő és a védőnői tanácsadó teljes mértékben akadálymentesítettek, jelnyelvi segítség helyben nem elérhető. Igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség, szociális ellátást nyújtó intézmény nincs a településen. A kulturális célokra használt épület nem akadálymentesített, az önkormányzat hivatala részben igen (rámpa van a díszterem bejáratánál). 7.3.1. táblázat - Akadálymentesítés 1.
Lift
Igen/nem Mozgás Han korláto gos Induk Tapintha Vakveze Rám Jelnyelvi zottak tájé ciós tó infor tő sáv pa segítség részére kozta hurok máció mosdó tás nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs
alapfok nincs középfok nincs felsőfok nincs fekvőbeteg ell. nincs egészségügyi járóbeteg nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs intézmények szakell. alapellátás nincs van van van van van van kulturális, művelődési int. nincs nincs nincs van nincs nincs nincs Önkorm., közig. intézmény nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs igazságszolgáltatási, rendőrség, nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs ügyészség szociális ellátást nyújtó nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, szervezetei oktatási intézmények
Egyéb
nincs nincs nincs nincs
nincs
nincs
nincs nincs nincs
nincs nincs nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
fogyatékosok civil
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáféréshez a teljes akadálymentesítés a cél, ezek a létesítmények jelenleg csak részben akadálymentesítettek. Anyagi eszköze az önkormányzatnak a teljes akadálymentesítésre nincs, a vonatkozó pályázati kiírásokat folyamatosan figyeljük. A szolgáltató épületek akadálymentesítését az előírásoknak megfelelően meg kell oldani, mivel azonban ezek nem önkormányzati tulajdonban vannak, így az önkormányzatnak erre ráhatása nincs. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettségéről az önkormányzat adattal nem rendelkezik. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége
62
Az utcák aszfaltozása nem készült el az új lakórészen, illetve járda kialakítása sem történ meg teljes hosszban, ezért ott nem csak a kerekesszékkel való közlekedés nehéz, de a babakocsikat toló kismamák, és az idősebb korosztály közlekedése is nehezített. Önkormányzati feladatként a járdák állapotának folyamatos javítása, a teljes kiépítés a cél. Ehhez biztonságosan lerakott lapokból, térkőből készített járda készítése, a régi járdák felújítás szükséges. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincs a településen ilyen szolgáltatás. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 6/2011. (X.12.) sz. önkormányzati rendeletének 9. §. (1) bek. a-c) pontjában az aktív korúak ellátása (ezen belül a rendszeres szociális segélyre jogosultak) tekintetében kedvezőbb feltételeket állapít meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. törvény 33. %. (1) bek. a) pontjában meghatározottól.
A településen nem megoldott a támogató szolgálat. Az önkormányzat a támogató szolgálat működését saját gépjármű beszerzésén keresztül kívánja biztosítani a fogyatékkal élők számára A kisbusz egyúttal a lakosság széles körének segítéségre lehetne megfelelő működtetés esetén
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Fogyatékos személyek információk hiányában nem jutnak hozzá a részükre járó pénzbeli vagy természetbeni juttatásokhoz
célszerű megkeresni a fogyatékos személyek helyi érdekvédelmi szervezeteit, hogy van-e tudomásuk olyan fogyatékos személyről aki ilyen természetű segítséget igényelne, nincs e olyan megindított folyamat ami elakadt, vagy nincsenek-e ilyen irányú tapasztalataik
Hiányzó, nem megfelelő, az akadálymentesítettség
Az akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe.
Járda és útburkolatok hiányosak, néhány helyen rossz minőségűek
A településen az új építésű utakat és járdákat úgy kell kiépíteni, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglevő utak felújításakor, korszerűsítésekor is figyelembe venni az akadálymentes közlekedés szempontjait. Ennek érdekében : pályázatfigyelés, pályázatírás
63
Adatgyűjtés egyes hátrányos helyzetű csoportok fogyatékkal élő személyek, nők, stb.) élethelyzetének demográfiai mutatóinak tekintetében
Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett csoportok aktív bevonásával szükséges bővíteni az információs partnerséget arra vonatkozóan, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mennyire biztosított, illetve mennyire veszik igénybe. Ez a feladat csak önkéntes adatszolgáltatással és az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával hajtható végre.
A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez
Kis busz beszerzése pályázati forrásból
64
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalm i felelősségvállalása
a) a 3-7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A település nagyságához képest szép számmal működnek civilszervezetek, melyek a közösség érdekében végzik munkájukat, tagjaik sorában az esélyegyenlőségi szempontból célcsoportnak tekintendő korosztályok együtt tevékenykednek. Az alábbiakban a Márkón működő civil szervezeteket tekintjük át: Márkó Fejlesztéséért Alapítvány Több évtizedes múltra tekint vissza, működésének célja már a nevében is szerepel. Első olyan szervezetünk volt, melynek keretén belül többször kapott támogatást a falu más szervezetektől (sokszor meghatározott célra), volt gyűjtés az iskola építésére, a személyi jövedelemadó 1%-át sok lakótársunk utalja az alapítvány részére, amit közösségi célokra fordítanak. Rendszeresen támogatják a Nyugdíjas Klubot, az óvodát, a sportkört. Márkói Nyugdíjasok Egyesülete A Márkói Nyugdíjasok Egyesülete (korábban Nyugdíjasklub) idén ünnepli 20 éves évfordulóját. Feladatuknak tartják szervezetük tagjai részére olyan emberi, közösségi légkör megteremtését, amivel javítani tudják nyugdíjas társaik közérzetét és segíteni tudják informáltságukat. Igyekeznek a nyugdíjas társaiknak lehetőséget biztosítani a szabadidejük kellemes, tartalmas és hasznos eltöltéséhez. Nemcsak munkával és szorgoskodással telik közös idejük, hanem szívesen kirándulnak, sok színes programot szerveznek. 2011-ben újra szerveződött a népdalkörük. Mottójuk: „Szeretnénk daltól derűs, jobb világot, sok szép szót, égre, kéket, emberarcú emberséget. Utakhoz fényt, csodát, álmot, békességet, boldogságot." Márkói Németek és Magyarok Baráti Köre A Baráti Kör 1999-ben alakult. A németek kitelepítésének 50. évfordulóját a plébánia udvarán és a hozzátartozó épületben tartották meg. A 3 napos rendezvény szervezését és lebonyolítását egy 20-30 fős csapat végezte. A szervezésben résztvevők úgy gondolták , hogy ezt a tevékenységet kár lenne abbahagyni . Így jött létre a Baráti Kör. A Baráti Kör megalakulásakor a nemzetiségi kultúra és nemzeti értékek megőrzését tűzte ki célul. Az egyesület rendezvényeit egy magánszemély által rendelkezésre bocsátott épületben esetenként a rendezvényjellegétől függően szabadban tartja. Minden évben kitakarítják a kálvária kápolnát és rendben tartják annak környékét. Kulturális programokat és kirándulásokat szerveznek a Baráti Kör tagjainak, valamint gyermekprogramokat, évenként egy hetes nyári tábort, kézműves foglalkozásokat a településen lakó gyermekeknek. A szervezet aktívan részt vett a jóga-klub és a foltvarró kör létrehozásában. Márkófolt Varrókör Egyesület Kedves bemutatkozó soraik: „A foltvarrás közösségi tevékenység, ez talán a legszebb, ha nem is mindig a legmutatósabb része. A foltvarró munkák érzelmi ragasztók az asszonyok között, segítenek összetartani ezt a szétesőben lévő világot." Dolányi Anna, a Magyar Foltvarró Céh alapítójának szavai. Ez az Amerikából induló technika babonázta meg kicsiny falunk asszonyait, lányait is 2003-ban. Karácsonyra készülődve merült fel a gondolat a Foltvarró csoport alakításáról. A lelkes csoport 2004. januárjától már hetente találkozott, és megismerkedett a patchwork alapfogalmaival és a különböző technikákkal. Ez a töretlen odaadás a mai napig is megmaradt lányaink szívében, a csoport létszáma évről évre növekedett. Jelenleg 15 fő. Az évek során alakult ki jelmondatunk: „Szabj pontosan, Vasalj gondosan,Bonts Boldogan." S szívedben felragyog az alkotás adta szabadság.
65
Szívesen készítünk ajándékokat. Az óvodásoknak faliképeket állatokról, járművekről, legutóbb mesepárnákat varrtunk, óvodásjelekkel. Nemzetiségi napra vendégelőadóknak táskát varrtunk. Rendszeresen részt veszünk játszóházakban és a Márkói Németek és Magyarok Baráti köre szervezésében a nyári táborokban. Steixner István Német Nemzetiségi Egyesület Az énekkar 2001-ben a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére alakult és vette fel az egykori márkói tanító és kántor Steixner István nevét. Céljuk a nemzetiségi hagyományok felelevenítése és ápolása, ezen belül a helyi dialektus megőrzése. Az énekeik többsége márkói forrásból származik. Rendszeres résztvevői a helyi rendezvényeknek, sokszor énekelnek a környező települések rendezvényein, énekeltek már Baranya megyei, Tolna megyei, budapesti rendezvényeken, sőt Ausztriában is. Idén kitüntetéses arany minősítést értek el a városlődi országos minősítőn. Márkói Kamara TehátRum A Márkói Kamara TehátRum színjátszó csoport 2009 áprilisában alakult meg. Céljuk az előadások elkészítése és település lakosságának szórakoztatása mellett az ember megismerése. A bennünk lakó különféle érzelmek és gondolatok segítségével, színdarabokon keresztül az emberi lét sokszínűségének bemutatása. Természetesen értékteremtő munkát is szeretnének végezni. Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, egy - egy alkalom ünnepibbé tétele is szerepel tevékenységeik között. Szeretik magunkat jól érezni és azt is szeretik ha a közönség is jól érzi magát. Első alkalommal 2009. június 6-án a falunapon léptek fel Márkón. Ezt aztán következett Zirc, Nemeshany, Bánd, Veszprém. Határon túlra is eljutottak már. Szlovákiában, Nagyfödémesen léptek fel 2010 tavaszán egy magyar színjátszó fesztiválon. Pünkösdkor Csíksomlyón jártak a búcsúban. S a nyár során számos fesztiválon, a megye településein vidámították az embereket. Márkói Cserdülő Kulturális Egyesület A hivatalosan másfél éve (2012 januárjában) alakult Márkói Cserdülő Kulturális Egyesület fő feladata, hogy egyfajta keretet, hátteret biztosítva támogassa, segítse a településünkön már évek óta működő 3 néptánccsoport tevékenységét. Szervezetüket tehát elsősorban a magyar hagyományok ápolására, falunk és a környező települések kulturális életének gazdagítására, a közösségi élet színesítésére hozták létre. Fontos feladatuknak érzik továbbá a helyi hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok felkarolását, egy összetartó gyermekközösség kialakítását. Csoportjaik taglétszáma meghaladja a 60 főt. A néptánc és néphagyományok tiszteletén túl tagjaik falunk egyéb rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában is (pl. játszóházak, kézműves foglalkozások, nyugdíjas- és gyermekprogramok, stb.) aktívan részt vállalnak, s megalakulásuk óta már két önálló szervezésű, nagy volumenű rendezvényünk is volt - I. Cserdülő Népzenei és Hagyományőrző Tábor (2012. augusztus 6-12.) és az I. Márkói Cserdülő Néptáncgála és Táncház (2013. április 28.) - melyeket óriási érdeklődés mellett, nagy sikerrel bonyolítottak le. Rendszeres táncpróbáik időpontjai: Óvodás csoport: hétfő: 17.00-18.00 Iskolás csoport: csütörtök: 17.00-18.30 Felnőtt csoport: vasárnap 15.30-18.30 Márkó Sport Egyesület Már több évtizedes múltra tekint vissza a márkói sportkör. 2003-tól működik jelenlegi formájában, bejegyzett egyesületként. Két korosztályban -felnőtt és ifi csapatok- 45 igazolt játékosa van a sportkörnek. Az utóbbi években is igen sikeresen szerepelnek a megyei bajnokságon (elsők lettek). Heti rendszerességgel edzenek, a mérkőzések hétvégén vannak. A pálya a mérkőzéséken és edzéseken kívül a mozgást kedvelők rendelkezésére áll, sokan járnak le focizni, futni is. Falunapon rendszeresen megtartják az utcák közötti bajnokságot, nyári táboroknál is kedvelt helyszín a focipálya a sportfeladatokra. A sportkör tevékenysége is igen fontos a közösségi élet, az egészséges életmódra nevelés szempontjából, a gyerekek is értelmes elfoglaltságra találhatnak.
66
Blinker Horgászegyesület A Blinker Horgász Egyesület 1991-ben alakult. Célja: A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése. Tagjai és az ifjúság részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása. A társadalmi együtt élés és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása. A természet szeretetére és védelmére való nevelés Az egyesület minden évben rendez két alkalommal horgászversenyt,ahol a tagok családjukkal együtt nagyon szívesen részt vesznek és mint egy nagy család (50-60 fő) töltenek el a szabadban egy kellemes napot. A tagok létszáma évről-évre nő,2013-ban elérte az 53 főt. 2007 óta az Egyesület évente megrendezett egy egyhetes horgásznapközit, ahol 20-25 fő 6 és 12 év közötti gyermeket tanítottak elméletben és gyakorlatban a természet és horgászat szeretetére. Az ifjúsági és felnőtt tagok tanították a gyermekeket a horogkötéstől a horgászásig. Soraikból sok horgászpalánta cseperedett ifi és felnőtt horgásszá. Rendezvényeiken a körzeti védőnő az egészséges életmóddal és mozgással kapcsolatos játékos oktatást tartott. A Veszprémi Drogambulancia és a Veszprémi Rendőrkapitányság Drogelhárító osztályáról kértek fel előadókat „ Horgászbottal a drog ellen „ című előadás megtartására. A gyermekeknek napi kétszeri étkezést biztosítottak. Horgászfelszereléseket vásároltak, melyet a záró rendezvény után haza is vihettek. A napközivel az egyesület vezetőinek célja volt segíteni a szülőknek a gyermekek nyári elhelyezésében. Ezt a hagyományt sokáig szeretnék ápolni. Szent Márk Karitászcsoport A Szent Márk Karitászcsoport a helyi katolikus egyházközségen belül alakult, de tevékenységét a falu minden lakója érdekében végzi. A rászorulók megsegítésére adománygyűjtést szervez évente több alkalommal, amit nem csak a templomban hirdetnek meg, hanem a falu újságban is, az önkormányzattal közösen több éve részt vesz az EU. élelmiszerprogramban, szervezi az adományok szétosztását. A többgyermekes családoknak, nehéz szociális helyzetben élőknek beiskolázási támogatást, élelmiszeradományokat juttat a Katolikus Karitász segítségével. Több alkalommal szerveztek adventi vásárt, melynek bevételéből a szegényebb családok karácsonyát tudták kicsit szebbé tenni. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A helyi önkormányzat, a német kisebbségi önkormányzat, a községben működő vállalkozások, az egyházak képviselői, a falu egész lakossága közös érdeke és felelőssége, hogy Márkó a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. A polgármester, a képviselők, civilszervezetek és a lakosság kapcsolata sikeresnek értékelhető. A helyi civilszervezetek kapcsolata a környező települések hasonló szervezeteivel jónak mondható, gyakran szerveznek közös rendezvényeket. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Helyi Esélyegyenlőségi Program térségi, valamint társulási kapcsolatait a 2.2. fejezetben részletesen bemutattuk. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Márkói Német Nemzetiségi Önkormányzat az esélyegyenlőség területén viszonylag szűkös mozgástérrel rendelkezik. Anyagi helyzetéhez mérten támogatja a Steixner István Német Nemzetiségi Énekkart, a Márkói Nyugdíjasklubot. Ezekben a szervezetekben sok idős korú tevékenykedik aktívan. A Márkói Német Nemzetiségi óvodában folyó munkához is segítséget nyújt anyagilag, így tud hozzájárulni a magas színvonalú oktatási-nevelési munkához.
67
e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek nagyon fontos munkát végeznek a közösségépítés, a hasznos szabadidő eltöltés területén. A tagok között minden korosztály és a lakosság széles rétege megtalálható, a szervezetek nyitottak, minden érdeklődőt szeretettel fogadnak. Mai rohanó világunkban nagyon fontos a „valahová tartozás" érzése, az együtt töltött időben igaz barátságok kötődnek, mindez fontos a lelki egészség megőrzéséhez. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A helyi for-profit szereplők a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátása terén leginkább a munkanélküliség enyhítésében említésre méltók. Sok márkói dolgozik a helyi vállalkozásokban, előszeretettel alkalmazzák a helybeli munkavállalókat, amennyiben megfelelő képzettséggel rendelkeznek. A falu rendezvényein lehet számítani a vállalkozókra szponzorként, segítőként, de támogatják a civil szervezetek munkáját is. Több alkalommal volt arra példa, hogy egy helyi szállítmányozási vállalkozó teljesen ingyen szállította Márkóra a Karitász telephelyéről az EU-s élelmiszersegély szállítmányt.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Márkó Község Önkormányzat Képviselő-testülete, az önkormányzat dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleg módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. A Helyi Esélyegyenlőségi Program az önkormányzat hivatalában bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető. Márkó Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtását széles körű nyilvánosság biztosításával végezzük. A HEP végleges változatát elhelyezzük a község honlapján, valamint lehetőség szerint valamennyi, a végrehajtásban résztvevő partnerintézmény honlapján. A helyi médiákon keresztül tájékoztatjuk a lakosságot az intézkedések megvalósításáról. Annak érdekében, hogy a városi lakosság véleménye és észrevételei is helyt kapjanak a Program megvalósulásának vizsgálata során az önkormányzathoz érkező visszajelzéseket tekintetbe vesszük, azok tartalmát érdemben megvizsgáljuk.
68
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást. A HEP IT négy részből áll: 1. Tartalmazza mindazokat a részleteket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve végrehajtásához elengedhetetlen információnak tekintendők. 2. Része a 2/2012 EMMI rendeletben megadott táblázat, mint a részletes tartalmakat összefoglaló projekttáblázat. Az első két rész elválaszthatatlan és csak együtt értelmezhető. 3. A megvalósítást segítő részletek szerves részét képezik a HEP IT-nek. Az egyes alfejezetekben rögzítettek biztosítják, hogy strukturálisan és széleskörűen beágyazottak legyenek az esélyegyenlőség érdekében tervezett tevékenységek. 4. A zárófejezet megadja, hogy milyen legitimáció szükséges az elkészült dokumentumhoz. 1. A HEP IT részletei
A helyzetelem zés m egállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Mélyszegénységben élők és romák
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
A hátrányos helyzetű csoportok nehezen találnak munkát
A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítása
A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutása nehezített
A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése
Nem áll rendelkezésre adat a hátrányos helyzetű csoportokhoz (fogyatékkal élők, regisztrációból kikerült munkanélküliek, tanulási zavarral küzdő gyermekek stb.) tartozó személyekről A településen élő hátrányosabb helyzetű családok gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásai magasak A tartósan munkanélküliek általában alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek
Adatgyűjtés egyes hátrányos helyzetű csoportok élethelyzetének, demográfiai mutatóinak tekintetében
Adományház és Baba-mama börze
A tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növelése
69
Iskola hiányában a helyi gyermekek közösséggé kovácsolódása, szabadidő hasznos eltöltése nehezített
Eszközök, játékok, bútorok mennyiségének felmérése, új eszközök vásárlása az óvodába
Eszközök, játékok, bútorok mennyiségének felmérése, új eszközök vásárlása az óvodába
Az egyre növekvő gyermeklétszám mellett a játszótéren kevés a játék
Új játékok vásárlása a játszótérre
A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez Magasabb lett a munkanélküli nők száma, kevés a képzésre jelentkező, képzésen résztvevő nők száma
Nők
Kis busz beszerzés
A munkanélküli nők esélyeinek növelése
elhelyezkedési
Vannak tartósan, 180 napnál hosszabb ideje álláskereső, tartósan munkanélküli nők, akik a szabad munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni
Felnőttképzési terv a helyi munkaerőigények és képzési lehetőségek figyelembe vételével
Életvezetési problémák, a nők helyzete különösen nehéz
„Szülők iskolája"
Idősek számára nehéz a szűrővizsgálatokra eljutás, fontos az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek bővítése
Az idősek nehezebben jutnak el településről kulturális programokra
Egészségnap szervezése
Közösséghez tartozás elmagányosodással
Magas az egyedül élő idősek aránya
Idősek
szervezése,
Korai fejlesztés szervezése, közös igazgatású óvoda-bölcsőde kialakítás lehetőségének vizsgálata
Korai fejlesztés hiánya
Gyermekek
Szabadidős programok közösségépítés
a
szemben
Kulturális, közművelődési foglalkozások szervezése
az
programok,
A házi segítségnyújtást nem igénylő idősek a téli időszakban segítségre szorulhatnak
Szociális kapcsolattartó foglalkoztatása
Az idősek közül sokan nem tudják kezeli a számítógépet, nem tudnak internetezni
Idősek bővítése
Nincs olyan terem, amelyet a nyugdíjasok klubhelyiségként használhatnának
Klubhelyiség kialakítása az idősek részére
informatikai
ismereteinek
70
A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez Fogyatékos személyek információk hiányában nem jutnak hozzá a részükre járó pénzbeli vagy természetbeni juttatásokhoz
Az önkormányzat tulajdonában álló épületek felújításra szorulnak, az akadálymentesítést is el kell végezni.
Járda és útburkolatok hiányosak, néhány helyen rossz minőségűek Fogyatékkal élők
A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez
Az önkormányzat kevés adattal rendelkezik a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó személyekről, így a fogyatékkal élőkről is
Kis busz beszerzése
A fogyatékkal élők tájékoztatása az őket megillető pénzbeli és természetbeni támogatásokról
Önkormányzati tulajdonú felújítása, akadálymentesítése
épületek
Út- és járdafelújítás, folyamatos karbantartás Kis busz beszerzése
Adatgyűjtés egyes hátrányos helyzetű csoportok fogyatékkal élő személyek, nők, stb.) élethelyzetének demográfiai mutatóinak tekintetében Ez a feladat csak önkéntes adatszolgáltatással és az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával hajtható végre.
71
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával és a Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségével Tájékoztatás: az önkormányzati hivatal, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő, a háziorvos és a védőnő munkavégzése során rendszeresen végzi az érintettek tájékoztatását
Romák és/vagy mélyszegény ségben élők
Intézményi adatgyűjtés, az érintettek közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének vizsgálata, akadályok feltérképezése, elhárítása Adományház és Baba-Mama börze megszervezése a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások csökkentésére Munkaerőpiaci igények, helyi vállalkozások munkaerőigényének felmérése, képzésekről tájékoztatás, tartósan munkanélküliek részére segítségnyújtás a képzésre jelentkezésben
Gyermekek
Szabadidős programok közösségépítés Felmérések alapján összeállítása
szervezése,
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek - kiemelve a felelőst Munkaügyi Kirendeltség Önkormányzat - polgármester Önkormányzat erre a célra kijelölt munkatársa Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Családsegítő munkatársa, Felnőtt-, gyermek háziorvos Önkormányzat erre a célra kijelölt munkatársa Képviselőtestület, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző Egészségügyben dolgozók (orvos, védőnő), oktatási intézmények Fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei, Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat Polgármester, jegyző, szoc. ügyintéző, programszervező Gyermekjóléti szolgálat, védőnő, KARITÁSZ csoport, önkéntesek Képviselőtestület, Polgármester, jegyző, szociális ügyintézők Munkaügyi Központ, Családsegítő, Helyi vállalkozások Képviselő testület, polgármester, jegyző, művelődésszervező Helyi civil szervezetek, családsegítő szolgálat munkatársai, önkéntes segítők
programok
Képviselőtestület, polgármester, jegyző, óvoda védőnő, vezető óvónő Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, érintett családok Eszközök, játékok, bútorok mennyiségének Képviselőtestület, polgármester, vezető óvónő felmérése, új eszközök vásárlása az Szülői munkaközösség, helyi önkéntesek, óvodába Márkó Fejlesztéséért Alapítvány Képviselőtestület, polgármester A település játszóterére új játékok vásárlása Pályázatkészítő, kivitelező, önkéntesek Korai fejlesztés megszervezése, bölcsőde beindítása
72
Kis busz beszerzés pályázati forrásból a támogató szolgálat megszervezésére és a település széles rétegeinek segítségére Munkalehetőségek felmérése a településen és a vonzáskörzetben, soros együttműködés a munkaügyi központtal, célcsoporthoz tartozókkal Nők
A piaci igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzéséhez segítségnyújtás a tartósan munkanélküli nők részére „Szülők iskolája" előadások, beszélgetések szervezése, önsegítő csoportok létrehozása
Egészségnap egészségmegőrzéssel ismeretek bővítése
szervezése, kapcsolatos
Az idősek kortárs közösségének támogatása, az egyesület működéséről tájékoztatás az idősek részére az elmagányosodás megelőzésére Kulturális, közművelődési foglalkozások szervezése Idősek
programok,
Szociális kapcsolattartó foglalkoztatása a téli időszakban az idős lakótársak megsegítésére Számítógép- és internethasználatot és elektronikus levelezési készségek elsajátítását célzó csoportos képzések szervezése a településen élő 60 év feletti emberek számára Klubhelyiség kialakítása az idősek részére Kis busz beszerzés pályázati forrásból a támogató szolgálat megszervezésére és a település széles rétegeinek segítségére
Fogyatékkal élők
A fogyatékkal élők tájékoztatása az őket megillető pénzbeli és természetbeni támogatásokról Önkormányzati tulajdonú felújítása, akadálymentesítése Útés járdafelújítás, karbantartás
épületek
folyamatos
Képviselőtestület, polgármester, jegyző Civil szervezetek, Német Kisebbségi Önkormányzat
Polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, célcsoporthoz tartozó személyek Családsegítő szolgálat, helyi munkaadók, munkaügyi központ, TKKI Képviselőtestület, polgármester, jegyző, szociális ügyintézők Munkaügyi Központ, családsegítő, helyi vállalkozások Önkormányzat, polgármester, programszervező, védőnő Családsegítő, nevelési tanácsadó szakemberei, pszichológus, mediátor, szakorvosok Önkormányzat, polgármester, háziorvos, védőnő Szakemberek (orvosok, dietetikus, természetgyógyász stb.) civil szervezetek, alapítvány, szponzorok Önkormányzat, polgármester, jegyző Márkói Nyugdíjasok Egyesülete, Családsegítő Önkormányzat, polgármester, jegyző, programszervező Civil szervezetek, családsegítő, önkéntesek, előadók, foglalkozás vezetők Önkormányzat, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, szociális kapcsolattartó Munkaügyi központ, családsegítő Képviselőtestület, művelődésszervező, gondozók
polgármester, önkéntesek, szociális
Képviselőtestület, polgármester, pályázatkészítő, kivitelező
jegyző,
Képviselőtestület, polgármester, jegyző Civil szervezetek, Német Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestület, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnő, háziorvos, fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei Képviselőtestület, polgármester, jegyző Pályázatíró, kivitelező Képviselőtestület, polgármester, jegyző Pályázatíró, kivitelező 73
Kis busz beszerzés pályázati forrásból a támogató szolgálat megszervezésére és a település széles rétegeinek segítségére Intézményi adatgyűjtés, az érintettek közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének vizsgálata, akadályok feltérképezése, elhárítása
Képviselőtestület, polgármester, jegyző Civil szervezetek, Német Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestület, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző Egészségügyben dolgozók (orvos, védőnő), oktatási intézmények Fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei, Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat
Jövőképünk
Márkó Községi Önkormányzat legfontosabb célja, hogy az itt élő állampolgárok jólétének biztosítása, életminőségének folyamatos javítása érdekében olyan környezetet biztosítson, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést, a társadalmi szolidaritást. Az intézkedéseivel elősegítse nehezebb körülmények között élők boldogulását, a hátrányos helyzetű csoportok számára megteremtse az esélyegyenlőség feltételeit. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre és a segítségre szoruló idősekre. Tudatos és partnerségen alapuló intézkedései hatására a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyei, életminőségük javuljon.
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen növekszik a munkanélküliek száma. A település önkormányzata fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedési esélyeit növelje a munkaerőpiacon.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszutávú időegységekre bontásban
Célunk, hogy a munkanélküliek minél nagyobb számban el tudjanak helyezkedni, minden munkanélkülit sikerüljön hosszabb vagy rövid távú foglalkoztatás keretében foglalkoztatni
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával. Az önkormányzat felméri a településen működő munkaadók munkaerőigényeit. Álláshirdetések figyelése, segítségnyújtás önéletrajzírásban, pályázatok benyújtásánál Az önkormányzati feladatok ellátására minél több hátrányos helyzetű munkavállalót igyekszik bevonni a közfoglalkoztatás keretein belül
Résztvevők és felelős
Képviselő-testület, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző
74
Partnerek
Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Márkón működő vállalkozások, Családsegítő szolgálat
Határidő(k) pontokba szedve
Munkaadók igényeinek felmérése, önkormányzati feladatokra foglalkoztatható munkaerő felmérése : 2014. február 28. Munkaügyi Központtal történő kapcsolattartás, lehetőségek figyelemmel kísérése: határidő folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Csökken a hátrányos helyzetű csoportok munkanélküliségi mutatója Minden munkanélkülit sikerül bevonni a foglalkoztatásba
Forráshiány az önkormányzat költségvetésében, a munkaügyi nyilvántartásból kikerült személyeket nem sikerül bevonni a foglalkoztatásba Önkormányzati források biztosítása
Szükséges erőforrások Anyagi és emberi erőforrások
Intézkedés címe:
A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A mélyszegélységben élők, hátrányos helyzetű csoportok sok esetben nem rendelkeznek elég információval a jogszabályok adta lehetőségekről Az önkormányzat számára fontos, hogy a község minden lakója számára tájékoztatást nyújtson az őket megillető ellátásokról
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Célunk az, hogy minden nehéz helyzetben élő személy elég információval rendelkezzék
A jogszabályok alapján a pénzbeli és természetbeni ellátások számba vétele, a tájékoztató füzet összeállítása Közzététel, változások naprakész vezetése a kiadványban
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző
Partnerek
családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnő, háziorvos
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és
1 év: készüljön egy kiadvány (papír, elektronikus, akadálymentesített) 3 év: a kiadvány az érintettek részére elérhető az ellátások igénylésének helyén és az orvosi rendelőben, védőnői szolgálatnál A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának összeállítása A jelenleg is működő fórumokon a kiadvány bemutatása, változtatások naprakész követése, hozzáférhetőség biztosítása
75
hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Anyagi fedezet hiánya
Szükséges erőforrások Emberi (kiadvány elkészítése) és anyagi (nyomdai költségek)
Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Adatgyűjtés egyes hátrányos helyzetű csoportok élethelyzetének, demográfiai mutatóinak tekintetében Az önkormányzat kevés adattal rendelkezik a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó (mélyszegénységben élők, fogyatékkal élők, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek stb.) személyekről
Célunk az, hogy egy adatbázissal rendelkezzünk, melynek segítségével hatékonyabb lehet az esélyegyenlőségi célcsoportok elérése, a tényleges segítségnyújtás E feladat csak önkéntes adatszolgáltatással és az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával hajtható végre! R: Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás K: A célcsoportok érdekvédelmi szervezeteinek megkeresése H:Az érintettek közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének vizsgálata, akadályok feltérképezése, elhárítása Képviselőtestület, Polgármester, jegyző, szociális ügyintéző Egészségügyben dolgozók (orvos, védőnő), oktatási intézmények Fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei, Családsegítő, Szolgálat R: 2014.06.30. K: 2014.12.31. H: adatbázis létrejötte után folyamatos
Gyermekjóléti
R-K: adatgyűjtés sikeressége, információs partnerség kialakítása H: Az esélyegyenlőség szempontjából érintett célcsoportok bizalmán alapuló partnerségi viszony kialakítása
A célcsoporthoz tartozók nem szolgáltatnak adatot, nem járulnak hozzá adataik nyilvántartásához Tájékoztatás a nyilvántartással kapcsolatosan
Szükséges erőforrások Önkormányzat rendelkezésére álló erőforrások
76
Intézkedés címe:
Adományház és Baba-Mama börze
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen élő hátrányosabb helyzetű családok gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásai magasak, nem tudnak elegendő ruházati cikket, játékot vásárolni gyermekeiknek, mivel ezek a családok sok esetben megélhetési gondokkal küzdenek
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Célunk, hogy segítsük a nehéz helyzetben levő családokat A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások csökkentése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: Tájékoztató készítése, program népszerűsítése helyi médiában, gyermekjóléti szolgálatnál, védőnői szolgálatnál, orvosi rendelőben, óvodában K: Adományok összegyűjtésére és tárolására alkalmas raktárhelyiség kialakítása, adományok gyűjtése H: Adományház és Baba-mama börze működtetése
Résztvevők és felelős
Polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, programszervező
Partnerek
Gyermekjóléti szolgálat, védőnő, KARITÁSZ csoport, önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. 12.31. K: 2014.06.30. H: A rendszer működtetése folyamatos (havi rendszerességgel)
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: tájékoztató elkészül, helyi média közzé teszi K: sikerül kialakítani az adományok részére egy helyiséget, érkeznek az adományok H: eredményesen működik a rendszer, az adományozók és az adományt elfogadók hasznosnak találják a programot, szívesen vesznek részt a börzén, látogatják az adományházat Kérdőíves felmérés a tapasztalatok összegyűjtésére
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Kevés adomány gyűlik össze - széles körű tájékoztatás A rászorulók szégyellik helyzetüket és nem fogadnak ingyen adományt meggyőzés, személyes kapcsolat kialakítása Felgyülemlik sok cikk, amit nem visznek el és feltelik a raktár, kevés a hely felesleg eljuttatása karitatív szervezetek részére
Szükséges erőforrások
Anyagi: Helyiség kialakítása önkormányzati forrásból, tájékoztató készítése Emberi: önkéntesek bevonása,
Intézkedés címe:
A tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Vannak olyan munkanélküliek, akiknek hosszabb ideje nem sikerül elhelyezkedniük ( alacsony iskolai végzettség, elavult szaktudás, munkaerőpiacon nem keresett szakképesítés stb.)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és
A piaci igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzéséhez segítségnyújtás a tartós munkanélkülieknek
77
hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: az érintettek személyek felkutatása K: munkaerőpiaci igények, helyi vállalkozások munkaerőigényének feltérképezése H: képzésekről tájékoztatás, kapcsolattartás a tartósan munkanélküliekkel, segítségnyújtás a jelentkezéshez
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, Polgármester, Jegyző, szociális ügyintézők
Partnerek
Munkaügyi Központ, Családsegítő, Helyi vállalkozások
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2014.04.30. K: 2014.06.30. H: folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Képzésben résztvevők, tanfolyamatot sikeresen elvégzettek száma Elhelyezkedettek száma lemorzsolódási mutató Igényfelmérések a következő tanfolyamokra
Alulmotiváltság, önbizalomhiány a tartós munkanélküliség következtében mentális segítségnyújtás Nem jut be képzésre - napi kapcsolat a munkaügyi szervekkel, az információhoz való hozzájutás segítése Anyagi: önkormányzati saját erő az adminisztrációs költségekre, információs Szükséges erőforrások pont kialakításához (pl. helyi könyvtárban ) internet elérhetőség biztosítása Humán: szakemberek bevonása
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Szabadidős programok szervezése, közösségépítés Iskola hiányában a helyi gyermekek közösséggé kovácsolódása, szabadidő hasznos eltöltése nehezített (különös tekintettel a HH-s és HHH-s gyermekekre)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba
A településen nehezebb a gyermekek iskolán kívüli szabadidős tevékenységének szervezése, mivel nincs helyben iskolai oktatás Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a fiatalabb korosztály mintát lásson a hasznos szabadidő eltöltésre, összetartó, egységes kortárscsoport alakuljon, ezzel is erősíteni tudjuk gyermekeink kötődését a faluhoz Az önkormányzat a helyi civil szervezetek bevonásával arra törekszik, hogy a gyermekek számára minél több tartalmas programot szervezzen (sport, kulturális programok) Kiinduló érték:....gyermek. R: kérdőíves felmérés a gyermekek körében arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységekben vennének részt szívesen (érdeklődési körük) K: a felmérések alapján programok összeállítása, szakemberek, önkéntesek 78
szedve
felkérése H: hasznos és értelmes szabadidő eltöltés, PREVENCIÓ
Résztvevők és felelős
Képviselő testület, polgármester, jegyző, művelődésszervező
Partnerek
Helyi civil szervezetek, családsegítő szolgálat munkatársai, önkéntes segítők
Határidő(k) pontokba szedve
R: felmérés 6 hó K: 1 év H: folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
R: gyermekek hasznos szabadidő eltöltése, prevenció K-H: baráti kapcsolatok, közösségek kialakulása H: a közösségekből a civil szervezetek utánpótlásai nőhetnek ki, a közösségért való munka beépül a fiatalok értékrendjébe
Érdektelenség -nagyobb reklám, érdeklődés felkeltése, személyes megszólítás Önálló helyiség hiányában nem tud beindulni az ifjúsági klub -
Szükséges erőforrások
Anyagi :helység, eszközök biztosítása, rezsiköltségek fedezete, szakemberek munkadíja Humán: szakemberek, önkéntesek
Intézkedés címe:
Korai fejlesztés szervezése, közös igazgatású óvoda-bölcsőde kialakítás lehetőségének vizsgálata
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen nincs bölcsőde, ezért az 1-3 év közötti gyerekek korai fejlesztése nem megoldott.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A települési önkormányzat célul tűzi ki, hogy megszervezi a településen élő 1-3 év közötti gyermekek korai fejlesztését R: igényfelmérés, korai fejlesztés szűrés K: helyiség, humán és pénzügyi erőforrás megteremtése, pályázatfigyelés, pályázatírás, szakember keresése (kevés létszám esetén környező települések megkeresése szakember közös foglalkoztatásának lehetőségét kell megvizsgálni) H: szakmai munka beindítása Igényfelmérés családonként kérdőívvel (óvoda-bölcsőde irányában is) Korai fejlesztéshez: Helyiség kialakítása, fejlesztő szakember keresése Szakmai munka beindítása Óvoda-bölcsőde indításához: pályázat figyelés, működési költségek számbavétele a várható gyermeklétszám alapján
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző, védőnő, vezető óvónő
Partnerek
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, érintett családok
Határidő(k) pontokba szedve
R: felmérés 4 hó Korai fejlesztés K: helyiség kialakítása, szakember kiválasztása 12 hó Óvoda-bölcsőde K: pályázatfigyelés, pályázatírás H: szakmai munka beindítása: 2015.09.01.
79
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
R: a felmérés elvégzése -kérdőívek és interjúk készítése K: szakemberek keresése, személyes megbeszélés, interjúk, korai fejlesztéshez a helyiség kialakítása H: szakmai munka dokumentációi
Nincs kellő érdeklődés - a környező településekre is ki kell terjeszteni Nincs elegendő anyagi erőforrás - pályázat figyelés, szponzor keresés Nem írnak ki pályázatot
Szükséges erőforrások
Anyagi erőforrás: pályázat, önerő, humán erőforrás: szakember
Intézkedés címe:
Eszközök, játékok, bútorok mennyiségének felmérése, új eszközök vásárlása az óvodába
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az óvoda a 2013/2014-es nevelési évtől három csoportossá bővül, a benti játékok, bútorzat és udvari játékok kevésnek bizonyulnak
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az óvoda jelenleg két csoporttal működik, a 2013/2014-es évben 64 fős gyermeklétszám várható. Célunk, hogy gyermekeinket biztonságos, jól felszerelt csoportszobák és udvar várja az óvodában. R: A meglevő bútorzat és eszközök, játékok felmérése és kiegészítése szükség szerint K: új udvari játékok beszerzése, ehhez pályázatfigyelés, pályázatírás, alapítványi támogatás megpályázása, szülő munkaközösség és más önkéntesek segítsége H: az óvoda udvarán elegendő játékkal felszerelt, biztonságos játszóhely kialakítása R: A meglevő bútorok, játékok számba vétele után a szükséges mennyiség beszerzése K: pályázatfigyelés, pályázatkészítés, szülői munkaközösség és más önkéntesek megkeresése, segítségkérés helyi médiában H: az udvari játékok felszerelése, felállítása
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, vezető óvónő
Partnerek
Szülői munkaközösség, helyi önkéntesek, Márkó Fejlesztéséért Alapítvány
Határidő(k) pontokba szedve
R: 3 hó K: 6 hó H: 1 év (megfelelő pályázat esetén)
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Az óvodai létszámnak megfelelő, jól felszerelt, biztonságos csoportszobák és udvar kialakítása
Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek
80
Szükséges erőforrások
Anyagi: önerő és pályázati forrás Humán: pályázatíró, szülők, önkéntesek
Intézkedés címe:
Új játékok vásárlása a játszótérre
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A település játszóterén a folyamatosan növekvő gyermeklétszám mellett kevés a játék
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az önkormányzat célul tűzi ki, hogy a játszótéri játékok számát növeli, ennek érdekében figyeli a pályázati kiírásokat R: pályázati lehetőségek feltárása, K: a pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése, pályázatírás H: az EU-s normáknak megfelelő új játékok beszerzése és kihelyezése Pályázatfigyelés, pályázatkészítés Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése, önkéntesek bevonása Folyamatos ellenőrzés, karbantartás
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester
Partnerek
Pályázatkészítő, kivitelező, önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 6 hónap -megfelelő pályázat esetén K:9 hónap H: 1 év ( a beadott pályázat eredményességétől függően)
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nő a játszótéren elhelyezett biztonságos, szabványnak megfelelő játékok száma
Nem kerül kiírásra megfelelő pályázat, pénzügyi forrás hiánya
Szükséges erőforrások Saját erő, pályázati forrás
Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és
Kis busz beszerzés A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez A civil szervezetek munkájában is segítséget jelentene egy gépjármű Az önkormányzat a támogató szolgálat működését saját gépjármű beszerzésén keresztül kívánja biztosítani a fogyatékkal élők számára A kisbusz egyúttal a lakosság széles körének segítéségre lehetne megfelelő
81
rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
működtetés esetén R: pályázatfigyelés K: pályázatírás, kisbusz beszerzése H: működtetés, a jármű minél gazdaságosabb üzemeltetése, széles körű, indokolt lakossági igények kielégítése Pályázatfigyelés, pályázat készítés Kisbusz beszerzés Működtetési szabályzat elkészítése (költségek finanszírozására is tekintettel), állandó gépkocsivezető kiválasztása
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző
Partnerek
Civil szervezetek, Márkói Német Nemzetiségi Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 2 év H: folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szállított személyek száma,
Nem kerül kiírásra pályázat
Szükséges erőforrások önerő, pályázat forrás
Intézkedés címe:
A munkanélküli nők elhelyezkedési esélyeinek növelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen magasabb lett a munkanélküli nők száma, kevés a képzésen résztvevő nők száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A női munkanélküliség csökkentése a településen R: Munkalehetőségek felmérése a településen és a vonzáskörzetben K: A nők foglalkoztatását illetve képzésben való részvételét gátló tényezők feltérképezése H: A képzésben való részvételt akadályozó tényezőkre megoldás keresése közösségi szinten
R: Előzetes helyzetértékelés Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
K: Munkalehetőségek felmérése a településen és a vonzáskörzetben, szoros együttműködésben a munkaügyi központtal, célcsoporthoz tartozókkal Közmunka lehetőségek feltérképezése (önkormányzat, erdőgazdaság) K: Képzési lehetőségek felmérése -
folyamatos kapcsolat a munkaügyi 82
központtal, a képzésre jelentkezőkkel H: A nők foglalkoztatását illetve képzésben való részvételét gátló tényezők feltérképezése, ezekre közösségi szinten megoldás keresése
Résztvevők és felelős
Polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, célcsoporthoz tartozó személyek
Partnerek
Családsegítő szolgálat, Helyi munkaadók, Munkaügyi Központ, TKKI,
Határidő(k) pontokba szedve
R: 3 hó K: 6 hó H: 2014.08.31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Női munkanélküliség csökken a településen
Kevés a munkahely- vonzáskörzet nagyobb munkaadóinak megkeresése Érdektelenség - motiváció erősítése
Szükséges erőforrások
anyagi: Állami támogatás közfoglalkoztatásra, saját erő humán: kapcsolattartó személy
Intézkedés címe:
Felnőttképzési terv figyelembe vételével
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Vannak olyan tartósan munkanélküli nők, akiknek hosszabb ideje nem sikerül elhelyezkedniük ( alacsony iskolai végzettség, elavult szaktudás, munkaerőpiacon nem keresett szakképesítés stb.)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A piaci igényeknek megfelelő szakképesítés megszerzéséhez segítségnyújtás a tartósan munkanélküli nők részére
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: az érintettek személyek felkutatása K: munkaerőpiaci igények, helyi vállalkozások munkaerőigényének feltérképezése H: képzésekről tájékoztatás, kapcsolattartás a célcsoporthoz tartozókkal, segítségnyújtás a jelentkezéshez
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, Polgármester, Jegyző, szociális ügyintézők
Partnerek
Munkaügyi Központ, Családsegítő, Helyi vállalkozások
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2014.04.30. K: 2014.06.30.
a helyi
munkaerőigények és
képzési
lehetőségek
83
H: folyamatos Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Képzésben résztvevők, tanfolyamatot sikeresen elvégzettek száma Elhelyezkedettek száma lemorzsolódási mutató Igényfelmérések a következő tanfolyamokra
Alulmotiváltság, önbizalomhiány a tartós munkanélküliség következtében mentális segítségnyújtás Nem jut be képzésre - napi kapcsolat a munkaügyi szervekkel, az információhoz való hozzájutás segítése Anyagi: önkormányzati saját erő az adminisztrációs költségekre, információs Szükséges erőforrások pont kialakításához (pl. helyi könyvtárban ) internet elérhetőség biztosítása Humán: szakemberek bevonása
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Intézkedés címe:
„Szülők iskolája"
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Életvezetési problémák, értékrend válsága a családon belül A nők helyzete különösen nehéz
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A mindennapi megélhetési problémákkal való küzdelem a családokban olyan helyzetet idéz elő, melyre nincsenek megoldási alternatíváik. A váratlan helyzet sokszor krízisként jelentkezik, a nehéz élethelyzet a nőkre különösen nagy terhet ró. Ebben a helyzetben a családoknak külső segítségre van szüksége. Célunk, hogy széleskörű ismereteket adjunk át a szülőknek, a családokat megerősítsük, kialakuljanak egymást segítő csoportok Igényfelmérés, az érintettek körének feltérképezése Szakemberek felkeresése (pszichológus, mediátor, védőnő, szakorvosok stb.) Előadások, beszélgetések szervezése, önsegítő csoportok létrehozása
Résztvevők és felelős
önkormányzat, polgármester, programszervező, védőnő
Partnerek
Családsegítő, szakorvosok
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013.11.30. K: 2014.03.31. H: 2015.06.30.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: a krízishelyzetben levő családok segítséget kapnak problémáik megoldásában K: A szakemberek különféle témákban tartott előadásai a szülők ismereteit bővítik, sok jó megoldás kerül át a gyakorlatba, a családok megerősödnek, baráti kapcsolatok alakulhatnak H: kialakul egy egymást támogató rendszer
Nevelési
Tanácsadó
szakemberei,
pszichológus,
mediátor,
84
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdeklődés hiánya A nehéz helyzetben levő családok bezárkóznak - személyes kapcsolat kialakítása, jó közösség vonzóereje
Szükséges erőforrások
Anyagi: helyiség, szakemberek előadásának költsége, foglalkozások kisebb dologi költségei
Intézkedés címe:
Egészségnap szervezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az idősebbek számára nehezebb a szűrővizsgálatokra való eljutás Fontos az egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek bővítése
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A település önkormányzata fontosnak tartja, hogy az idősek egészségvédelmével kapcsolatos programok, előadások és szűrővizsgálatok helyben elérhetők legyenek, ennek érdekében évente legalább egy alkalommal egészségnapot szervez. Célunk, hogy olyan szakembereket kérjünk fel a programokon való részvételre, akik hatékonyan, az idős embereket érintő minden problémában hasznos tudnivalókkal segítik idősebb lakótársainkat R: Kérdőíves felmérés a célcsoport körében (a legnagyobb érdeklődésre számot tartó területek felmérése) K: Előadások, programok szervezése, szakemberek megkeresése, szponzorok felkutatása H: Elégedettségi felmérés, a programok rendszeressé tétele
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Önkormányzat, polgármester, háziorvos, védőnő,
Partnerek
Szakemberek (orvosok, dietetikus, természetgyógyász stb), civil szervezetek, alapítvány, szponzorok
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2-3 hónap K:4-5 hónap H: 3-5 év, terv megvalósítása, rendszeressé tétele
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
R: eredményesség: 30%-os részvétel a célcsoportból K: gyakrabban kerül sor előadások szervezésére, nő a látogatottság H: fenntarthatóság érdekében az érdeklődés növelése
Érdeklődés hiánya- népszerűsítés a helyi médiában, Közösségi tér hiánya, forráshiány -szponzorok keresése
Szükséges erőforrások
Anyagi: kérdőívek elkészítése, előadók tiszteletdíja, helyiség Humán: helyi szakemberek (háziorvos, védőnő), vendég előadók
Intézkedés címe:
Közösséghez tartozás szemben az elmagányosodással
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen magas az egyedül élő idősek aránya, ennek következménye lehet az elmagányosodás. 85
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a településen élő idős emberek számára biztosítsa a kortárs közösséghez való tartozás lehetőségét, ezért a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni fogja ezen szervezeteket.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: a Márkói Nyugdíjasok Egyesülete ismertető megjelenítése a helyi médiában, működéséről folyamatos információk eljuttatása az idősekhez, foglalkozások idejéről tájékoztatás K: az önkormányzat az iskolaépület befejezése után kulturális célokra hasznosítandó területen önálló termet biztosít a Nyugdíjasok Egyesületének, valamint működési költségeihez minden évben támogatást nyújt H: folyamatos kapcsolattartás, partnerségi kapcsolat az Egyesület vezetőségével
Résztvevők és felelős
önkormányzat, polgármester, jegyző
Partnerek
Márkói Nyugdíjasok Egyesülete, Családsegítő,
Határidő(k) pontokba szedve
R:1-2 hó (tájékoztatás folyamatos) K: önálló terem biztosítása: 2014.12.31. (pályázati lehetőség függvényében) támogatás: minden évben az önkormányzat költségvetésének elfogadását követően H: folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Az egyedül élő idős személyek minél nagyobb számban válnak a Márkói Nyugdíjasok Egyesületének tagjává.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdeklődés hiánya, nehéz kimozdulni otthonról - személyes meghívás, jó kapcsolat Nem írnak ki megfelelő pályázatot a kulturális helyiségek kialakítására, önerő hiánya
Szükséges erőforrások
Saját költségvetés terhére folyósított támogatás, pályázat+ önerő terem kialakításra
Intézkedés címe:
Kulturális, közművelődési programok, foglalkozások szervezése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az idősebb korosztály tagjai nehezebben mozdulnak ki a településről, ritkábban jutnak el kulturális programokra
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Célunk, hogy az idősebb korosztály tagjai részére is több kulturális programot szervezzünk a településen, ennek érdekében figyelembe vesszük igényeiket az éves programok összeállításánál A civil szervezetek működését is fontosnak tartja az önkormányzat, támogatja is lehetőségei szerint, mert tagjaik között sok idős ember tevékenykedik
86
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: az idősebb korosztály igényeinek felmérése kérdőív segítségével K: az éves kulturális programok összeállítása H: elégedettség mérése, tapasztalatok hasznosítása a folyamatos működés során
Résztvevők és felelős
önkormányzat, polgármester, jegyző, programszervező
Partnerek
Civil szervezetek, családsegítő, önkéntesek, előadók, foglalkozás vezetők
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2-3 hónap K: az éves programterv összeállításakor (tárgyév február-március hónap) H: 2015.01.31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A programokon résztvevő idősebb korosztály létszáma Elégedettségi mutatók
Érdektelenség - programok népszerűsítése Forráshiány- pályázat figyelés, pályázat írás
Szükséges erőforrások
Anyagi: Saját erő, pályázati forrás Humán: programszervező, önkéntesek, foglalkozás vezetők
Intézkedés címe:
Szociális kapcsolattartó foglalkoztatása a téli időszakban
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Vannak a településen olyan idős lakótársak, akik még nem igényelnek házi segítségnyújtást, azonban a téli időszakban segítséget igényelnének (hóeltakarítás, tüzifa behordás, bevásárlás stb.)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Az önkormányzat a téli időszakban fokozottabb figyelmet fordít az idős lakótársak megsegítésére, ennek érdekében szociális kapcsolattartó foglalkoztatását kezdeményezi közfoglalkoztatás keretein belül a munkaügyi központnál.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: közfoglalkoztatási lehetőségek figyelemmel kísérése, célcsoport igényeinek felmérése kérdőív segítségével K: közfoglalkoztatási szerződéskötés a munkaügyi kapcsolattartó személyének kiválasztása H: kapcsolattartás, segítségnyújtás a téli időszakban
Résztvevők és felelős
önkormányzat, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, szociális kapcsolattartó
Partnerek
Munkaügyi központ, családsegítő,
Határidő(k) pontokba szedve
R: folyamatos K: tárgyév 10.31. H: téli időszakban: 11.01-től következő év 02.28-ig
központtal,
szociális
87
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Ellátott idősek száma- a szociális kapcsolattartó munkanaplója
Nem jut el minden idős személyhez az információ, nem érkezik vissza a kérdőív személyes megkeresés nincs lehetőség közfoglalkoztatásra, kimerült a keret - saját forrás számba vétele
Szükséges erőforrások saját erő, munkaügyi központ támogatása, szociális kapcsolattartó személy
Intézkedés címe:
Idősek Informatikai ismereteinek bővítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az idősek közül sokan nem tudják kezelni a számítógépet, nem tudnak internetezni.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Az önkormányzat a hétköznapi számítógép- és internethasználatot és elektronikus levelezési készségek elsajátítását célzó csoportos képzéseket szervez a településen élő 60 év feletti emberek számára.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: tájékozódás az idősek informatikai jártasságának szintjéről, igényfelmérés K: a képzés levezetéséhez önkéntesek bevonása (esetleg középiskolás önkéntesek), önkéntesek toborzása és kiválasztása Helyszín kialakítása, biztosítása H: A képzések beindítása és folyamatos fenntartása
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, művelődésszervező
Partnerek
Önkéntesek, szociális gondozók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 4-5 hó K: 1 év H: képzés beindításától folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A program konkrét eredménye az idősek magányosságérzésének csökkentése. Cél, hogy az idősek informatikai ismeretei bővüljenek, a tőlük távol élő rokonaikkal, ismerőseikkel ezen keresztül is tudják a kapcsolatot tartani, s könnyebben hozzájuthassanak olyan szolgáltatásokhoz, melyekhez a településen nincs módjuk.
Idősek érdektelensége, félelme - önkéntesek bevonása (esetleg unokák)
88
Szükséges erőforrások Terem, informatikai eszközök, önkéntesek.
Intézkedés címe:
Klubhelyiség kialakítása az idősek részére
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nincs olyan terem, amelyet a nyugdíjas egyesület tagjai önálló klubhelyiségként használhatnának.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az önkormányzatnak szándékában áll a félig kész óvoda/iskola épület befejezése, abban az épületrészben kulturális célokra hasznosítható termek kialakítása, ennek érdekében folyamatosan figyeli a pályázatokat, az épület belső terének kialakítására terveket készít. R: pályázati lehetőségek figyelése, pályázatkészítés Önkormányzati ingatlanok helyzetének felülvizsgálata, esetleges eladás K: Tervek elkészítése, kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése H: folyamatos működés
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző
Partnerek
Pályázatkészítő, kivitelező
Határidő(k) pontokba szedve
R: 6 hó-1 év (megfelelő pályázat függvényében) K: 1 év H: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Megfelelő nagyságú és színvonalú helyiség kialakítása a nyugdíjasok egyesülete részére
Nem kerül kiírásra megfelelő pályázat, pénzügyi forrás hiánya
Szükséges erőforrások Saját erő, pályázati forrás
Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és
Kis busz beszerzés A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez A civil szervezetek munkájában is segítséget jelentene egy gépjármű Az önkormányzat a támogató szolgálat működését saját gépjármű beszerzésén keresztül kívánja biztosítani a fogyatékkal élők számára A kisbusz egyúttal a lakosság széles körének segítéségre lehetne megfelelő
89
rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
működtetés esetén R: pályázatfigyelés K: pályázatírás, kisbusz beszerzése H: működtetés, a jármű minél gazdaságosabb üzemeltetése, széles körű, indokolt lakossági igények kielégítése Pályázatfigyelés, pályázat készítés Kisbusz beszerzés Működtetési szabályzat elkészítése (költségek finanszírozására is tekintettel), állandó gépkocsivezető kiválasztása
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző
Partnerek
Civil szervezetek, Márkói Német Nemzetiségi Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 2 év H: folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szállított személyek száma,
Nem kerül kiírásra pályázat
Szükséges erőforrások önerő, pályázat forrás
Intézkedés címe:
A fogyatékkal élők tájékoztatása az őket megillető pénzbeli és természetbeni támogatásokról
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A fogyatékkal élők sok esetben nem rendelkeznek elég információval a jogszabályok adta lehetőségekről Az önkormányzat számára fontos, hogy a község minden lakója számára tájékoztatást nyújtson az őket megillető ellátásokról
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Célunk az, hogy minden fogyatékkal élő személy rendelkezzék szükséges információval az ellátásokról.
A jogszabályok alapján a pénzbeli és természetbeni ellátások számba vétele, a tájékoztató füzet összeállítása Közzététel, változások naprakész vezetése a kiadványban Képviselőtestület, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző
90
Partnerek
családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, védőnő, háziorvos, fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei
Határidő(k) pontokba szedve
1 év: készüljön egy kiadvány (papír, elektronikus, akadálymentesített) 3 év: a kiadvány az érintettek részére elérhető az ellátások igénylésének helyén és az orvosi rendelőben, védőnői szolgálatnál
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások listájának összeállítása A jelenleg is működő fórumokon a kiadvány bemutatása, változtatások naprakész követése, hozzáférhetőség biztosítása
Anyagi fedezet hiánya
Szükséges erőforrások Emberi (kiadvány elkészítése) és anyagi (nyomdai költségek)
Intézkedés címe:
Önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, akadálymentesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az önkormányzati tulajdonban álló akadálymentesítést is el kell végezni
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Márkón az önkormányzat tulajdonában álló épületek felújításra szorulnak, az akadálymentesítés is csak az orvosi rendelő és védőnői tanácsadó tekintetében megfelelő. Az önkormányzat ezért célul tűzi ki, hogy a megfelelő pályázati források felhasználásával az elkövetkező öt évben fokozatosan elvégzi az épületek felújítását, akadálymentesítését R: pályázati lehetőségek feltárása K: pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése, pályázatírás H: Kivitelezés
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Pályázatfigyelés, pályázat készítés Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése. Kivitelezés Folyamatos ellenőrzés, karbantartás
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző
Partnerek
pályázatíró, kivitelező
Határidő(k) pontokba szedve
R:1 év K: 2 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Biztonságos, korszerű, akadálymentesített épületek A fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzájutásának biztosítása
épületek
felújításra
szorulnak,
az
91
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek
Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Út- és járdafelújítás, folyamatos karbantartás A járdák és útburkolatok hiányosak, rossz minőségűek. A kisgyermekes anyák nehezen tudják tolni a babakocsikat, az idősek és a mozgáskorlátozottak közlekedése is nehezített A településen sok helyütt megnehezíti a közlekedést az úthálózat és járdák állapota, illetve hiánya A települési önkormányzat célul tűzi ki, hogy az elkövetkező 5 évben a település úthálózatát és meglévő járdáit felújítja, járdát épít R: pályázati lehetőségek feltárása K: pályázathoz szükséges dokumentáció elkészítése, pályázatírás H: utak, járdák állapotának javítása, építése Pályázatfigyelés, pályázatírás Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése Folyamatos ellenőrzés, karbantartás
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző
Partnerek
Pályázatíró, kivitelező
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1év K: 2 év H: 4 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Felújított, újonnan épített járdák és utak hossza Élhetőbb környezet, biztonságosabb közlekedés
Nem kerül kiírásra pályázat, pénzügyi forrás hiánya
Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás
Intézkedés címe:
Kis busz beszerzés
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket, az óvodás csoportok utazása esetén is nehéz alkalmazkodni a tömegközlekedési eszközök menetrendjéhez A civil szervezetek munkájában is segítséget jelentene egy gépjármű
92
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az önkormányzat a támogató szolgálat működését saját gépjármű beszerzésén keresztül kívánja biztosítani a fogyatékkal élők számára A kisbusz egyúttal a lakosság széles körének segítéségre lehetne megfelelő működtetés esetén R: pályázatfigyelés K: pályázatírás, kisbusz beszerzése H: működtetés, a jármű minél gazdaságosabb üzemeltetése, széles körű, indokolt lakossági igények kielégítése Pályázatfigyelés, pályázat készítés Kisbusz beszerzés Működtetési szabályzat elkészítése (költségek finanszírozására is tekintettel), állandó gépkocsivezető kiválasztása
Résztvevők és felelős
Képviselőtestület, polgármester, jegyző
Partnerek
Civil szervezetek, Márkói Német Nemzetiségi Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 2 év H: folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szállított személyek száma,
Nem kerül kiírásra pályázat
Szükséges erőforrások önerő, pályázat forrás
Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Adatgyűjtés egyes hátrányos helyzetű csoportok élethelyzetének, demográfiai mutatóinak tekintetében Az önkormányzat kevés adattal rendelkezik a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó (mélyszegénységben élők, fogyatékkal élők, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek stb.) személyekről
Célunk az, hogy egy adatbázissal rendelkezzünk, melynek segítségével hatékonyabb lehet az esélyegyenlőségi célcsoportok elérése, a tényleges segítségnyújtás E feladat csak önkéntes adatszolgáltatással és az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával hajtható végre! R: Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás K: A célcsoportok érdekvédelmi szervezeteinek megkeresése H:Az érintettek közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének vizsgálata, akadályok feltérképezése, elhárítása 93
Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Képviselőtestület, Polgármester, jegyző, szociális ügyintéző Egészségügyben dolgozók (orvos, védőnő), oktatási intézmények Fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei, Családsegítő, Szolgálat R: 2014.06.30. K: 2014.12.31. H: adatbázis létrejötte után folyamatos
Gyermekjóléti
R-K: adatgyűjtés sikeressége, információs partnerség kialakítása H: Az esélyegyenlőség szempontjából érintett célcsoportok bizalmán alapuló partnerségi viszony kialakítása
A célcsoporthoz tartozók nem szolgáltatnak adatot, nem járulnak hozzá adataik nyilvántartásához Tájékoztatás a nyilvántartással kapcsolatosan
Szükséges erőforrások Önkormányzat rendelkezésére álló erőforrások
94
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma m egnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentum okka l
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés feleló'se
Az intézkedés m egvalósításának határideje
Az intézkedés eredm ényességét mérő' indikátor(ok)
Az intézkedés m egvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredm ényeinek fenntarthatósága
A n y a g i (s a já t erő
M in d e n
I. A m é ly s z e g é n y s é g b e n é lő k és a ro m á k e s é ly e g y e n lő sé g e 1
A
h á trá n y o s
N ö v e k s z ik
a
A
Ö n k o rm á n y z a t
E g y ü ttm ű k ö d é s
K é p v is e lő te s tü le
2 0 1 4 .0 2 .2 8 .
C sö k k e n
h e ly ze tű
m u n k a n é lk ü lie k
m u n k a n é lk ü lie k
k ö lts é g v e té s i
a
t, p o lg á rm e s te r,
ille tv e
m u n k a n é lk ü lis é
és
c s o p o rto k
szá m a
m in él
k o n c e p c ió ja
sze rv e k k e l, h elyi
je g y z ő ,
fo ly a m a to s
g
központ
m u n k a e rő ig é n y
ü gy in té ző
nagyobb
m unkaügyi
m u n k a e rő p ia c i
s zá m b a n
h e ly ze té n e k
tu d ja n a k
ek
ja v ítá s a
h e ly e z k e d n i
se g íts é g
el
szo c iá lis
a
m unkaügyi
t á m o g a tá s a )
fe lm é ré s e ,
m u n k a n é lk ü li ta lá l
és
h o ssza b b -
rö v id e b b
e m b e ri
id ő sz a k ra
e rő fo r rá s o k
m unkát
m u n k a k e re s é s b en, k ö z fo g la lk o z ta to tta k
lé tszá m
n ö v e lé se 2
A
A
M in d e n
m é ly s z e g é n y s é g
m é ly s z e g é n y s é g
h e ly ze tb e n
ben
ben
s z e m é ly
é lő k,
h á trá n y o s
é lő k,
n eh é z élő e lé g
Ö n k o rm á n y z a t
T á jé k o z ta tó
K é p v is e lő te s tü le
és
Jo g s za b á ly i
k ö lts é g v e té s i
fü z e t
t, p o lg á rm e s te r,
e lk é s zíté s e ,
a
a n y a g i k ö lts é g e (
v á lto z á s o k
k o n c e p c ió ja
ö s sz e á llítá sa
je g y z ő ,
je le n le g
is
n y o m d a i ktg.)
a
1-3 é v
K ia d v á n y
szo c iá lis
H um án
nyom on
h á trá n y o s
in fo rm á c ió v a l
p é n zb e li
re n d e lk e zzé k
te rm é s z e tb e n i
fó ru m o k o n
k ia d v á n y
e llá tá s o k ró l
tö rté n ő
fo ly a m a to s
b e m u ta tá sa ,
u tá n g y á rtá s a
h e ly ze tű
h e ly ze tű
c s o p o rto k
c s o p o rto k
in fo rm á c ió h o z
so kszo r
va ló
re n d e lk e zn e k
h o z z á ju tá s á n a k
e le g e n d ő
e lő se g íté se
in fo rm á c ió v a l
és
ü gy in té ző
m űködő
nem
k ö v e té s e ,
v á lto z á s o k n y o m o n k ö v e té s a
e,
jo g s z a b á ly o k
h o z z á fé rh e tő s é g
ad ta
b izto sítá sa
le h e tő sé g e k rő l 3
A d a tg y ű jté s
Az
C é lu n k az, h o g y
Ö n k o rm á n y z a t
In té zm é n y i
e g y e s h á trá n y o s
ö n k o rm á n y z a t
re n d e lk e zzü n k
k ö lts é g v e té s i
a d a tg y ű jté s
K é p v is e lő te s tü le
2 0 1 4 .0 6 .3 0 .
A nyagi
Az
t, p o lg á rm e s te r,
2 0 1 4 .1 2 .3 1 .,
sik e re ss é g e ,
e rő fo rrá s o k
h e ly ze tű
kevés
egy
k o n c e p c ió ja
e s é ly e g y e n lő s é g
a d a tsz o lg á lta tá s
je g y z ő ,
a d a tb á zis
in fo rm á c ió s
(ö n k o r m á n y z a t
c s o p o rto k
re n d e lk e z ik
s ze m p o n tjá b ó l
a d a tb á ziss a l,
,
ü gy in té ző
p a rtn e rs é g
k ö lts é g v e té s e )
é le th e ly ze té n e k ,
é rin te tt
h á trá n y o s
m e ly n e k
k ö z s z o lg á lta tá s o
d e m o g rá fia i
h e ly ze tű
se g íts é g é v e l
khoz
m u ta tó in a k
c s o p o rto k h o z
h a té k o n y a b b
h o z z á fé ré s é n e k
a d a tta l a
az
és
é rin te tte k va ló
szo c iá lis
lé tre jö tte fo ly a m a to s
-
után
Az
a d a tg y ű jté s
k ia la k ítá sa ,
cé lc s o p o rto k b iza lm á n a la p u ló
95
tekintetében
tartozó személyekről
4
Adományház és A Baba-Mama gyermeknevelés börze sel kapcsolatos kiadások nagy terhet rónak a hátrányos helyzetű családokra
5
A tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növelése
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Szabadidős programok szervezése, közösségépítés
2
lehet az esélyegyenlőség i célcsoporthoz tartozók elérése Önkormányzat A gyermeknevelés költségvetési sel kapcsolatos koncepciója kiadások csökkentése
vizsgálata, akadályok feltérképezése, elhárítása Gyűjtésre és tárolásra alkalmas raktárhelyiség kialakítása, adománygyűjtés Baba-Mama börze megszervezése Munkaerőpiaci igények, helyi vállalkozások munkaerőigény ének feltérképezése, képzésekről tájékoztatás
partnerségi viszony kialakítása Képviselőtestüle t, Polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, programszervez ő
2013.12.31. 2014.06.30., a rendszer működtetése folyamatos (havi rendszerességge l)
Képviselőtestüle t, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző
2014.04.30. 2014.06.30., későbbiekben folyamatos
Felmérés: 6 hó, szervezés és rendszer működésének beindítása: 1 év, későbbiekben folyamatos
Rendszer eredményes működése, kérdőíves felmérés a tapasztalatok összegyűjtésére
Anyagi: helyiség kialakítása önkormányzati forrásból, tájékoztató elkészítése, Emberi: önkéntesek bevonása Képzésben Anyagi: saját erő résztvevők, adminisztrációs tanfolyamot költségekre, sikeresen információs elvégzettek pont száma, kialakításához elhelyezkedette internet k száma elérhetőség Humán: szakemberek bevonása
Eredményesen működik a rendszer, az adományozók és az adományt elfogadók hasznosnak találják a programot A tanfolyamok elvégzése után elhelyezkedett személyek pozitív például szolgálnak a tartósan munkanélküliek számára
Gyermekek hasznos szabadidő eltöltése, baráti kapcsolatok, közösségek kialakulása
Gyermekek számára érdekes, változatos programok szervezése, prevenció, baráti kapcsolatok, jó közösség alakul ki
Vannak olyan munkanélküliek, akiknek hosszabb ideje nem sikerül elhelyezkedniük
A piaci Önkormányzat költségvetési igényeknek koncepciója megfelelő szakképesítés megszerzéséhez segítségnyújtás a tartós munkanélküliek nek
Helyben működő iskola hiányában a helyi gyermekek közösséggé kovácsolódása, szabadidő hasznos eltöltése nehezített
Önkormányzat költségvetési koncepciója
Kérdőíves felmérés után programok összeállítása, szakemberek, önkéntesek felkérése
Képviselőtestüle t, polgármester, jegyző, művelődésszerv ező
Önkormányzat költségvetési koncepciója
Igényfelmérés családonként, korai
Képviselőtestüle Felmérés 4 hó, Helyiség Anyagi: saját Működéshez t, polgármester, korai fejlesztés kialakítása, erőforrás + szükséges jegyző, védőnő, beindítása: 1 év, Szakmai munka pályázat; humán költségek
A fiatalabb korosztály mintát lásson hasznos szabadidő eltöltésére, összetartó egységes kortárscsoport alakuljon, ezzel is erősödjön gyermekeink kötődése a faluhoz Korai fejlesztés A településen Az 1-3 év közötti szervezése, nincs bölcsőde, gyermekek korai közös igazgatású az 1-3 év közötti fejlesztésének
Anyagi: helyiség, eszközök biztosítása, rezsiköltség, szakemberek munkadíja
96
óvoda-bölcsőde gyermekek korai megoldása, 3 év kialakítás fejlesztése nem alatti gyermekek lehetőségének megoldott bölcsődei vizsgálata elhelyezése szükség esetén
A gyermekeket Önkormányzat jól felszerelt, költségvetési koncepciója biztonságos csoportszobák és udvar várja az óvodában
3
Eszközök, játékok, bútorok mennyiségének felmérése, új eszközök vásárlása az óvodába
4
Új játékok A település vásárlása a játszóterén a játszótérre folyamatosan növekvő gyermeklétszám mellett kevés a játék
Játszótéri játékok számának növelése
5
Kis busz A településen beszerzés nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen
Önkormányzat Támogató költségvetési szolgálat működtetése, a koncepciója lakosság széles köre részére
A 2013-2014-es nevelési évtől három csoportossá bővülő óvoda játékkészlete, bútorzata és udvari játékai kevésnek bizonyulnak
Önkormányzat költségvetési koncepciója
fejlesztéshez helyiség kialakítása, szakember kiválasztása, bölcsőde beindítása: pályázatfigyelés, pályázatírás Meglevő bútorok, játékok számba vétele után a szükséges mennyiség beszerzése, pályázatfigyelés, pályázatkészítés önkéntesek segítségének igénybevétele, felhívás a helyi médiában, udvari játékok felszerelése és felállítása Pályázati kiírások figyelemmel kísérése, pályázati dokumentáció elkészítése, sikeres pályázat esetén játékok beszerzése és kihelyezése Pályázatfigyelés, pályázat készítés, kis busz beszerzés, működtetési
vezető óvónő
Közös dokumentációi igazgatású Bölcsőde-óvoda beindítása pályázattól függően, szakmai munka beindítása: 2015.09.01. Képviselőtestüle 3 hó- 1 év Az óvodai t, polgármester, létszámnak vezető óvónő megfelelő, jól felszerelt, biztonságos csoportszobák és udvar kialakítása
Képviselőtestüle 6 hó-9 hó, t, polgármester megvalósítás a beadott pályázat sikerességétől függően 1 év
erőforrás: szakemberek
biztosítása csak az önkormányzat saját forrásából bizonytalan, pályázati forrást kell keresni
Anyagi: önerő és Eszközök pályázati forrás, folyamatos karbantartása humán: pályázatíró , szülők, önkéntesek
Nő a játszótéren Anyagi: saját Az eszközök elhelyezett erő, pályázati folyamatos biztonságos, forrás karbantartása szabványnak megfelelő játékok száma
Képviselőtestüle Pályázat: 1-2év, Szállított t, polgármester, működtetésre személyek jegyző folyamatos száma
Anyagi: önerő és Működtetés pályázati forrás költségeinek fedezetére szabályzat készítésekor
a
97
veszi igénybe a tömegközlekedé si eszközöket, óvodás csoportok utaztatása is könnyebb lenne
hasznosítható közlekedési eszköz beszerzése
szabályzat elkészítése
Növekvő munkanélkülisé g a nők körében, kevés a képzésben résztvevők száma
A női Önkormányzat munkanélkülisé költségvetési g csökkentése a koncepciója településen
Polgármester, jegyző, szociális ügyintéző, célcsoporthoz tartozó személyek
3-6 hó, Működtetésre: 2014.08.31., illetve folyamatos
Női munkanélkülisé g csökken a településen
Anyagi: állami támogatás közfoglalkoztatá sra, saját erő a költségvetés terhére.
Vannak olyan tartósan munkanélküli nők, akiknek hosszabb ideje nem sikerül elhelyezkedniük (alacsony iskolai végzettség, elavult szaktudás, munkaerőpiaco n nem keresett szakképesítés stb) „Szülők iskolája" Életvezetési problémák,
A piaci Önkormányzat költségvetési igényeknek koncepciója megfelelő szakképesítés megszerzéséhez segítségnyújtás a tartósan munkanélküli nők részére
Helyzetértékelés Munkalehetősé gek felmérése a településen és a vonzáskörzetbe n, közmunka lehetőségek feltérképezése, képzési lehetőségek felmérése, a nők foglalkoztatását gátló tényezőkre megoldás keresése közösségi szinten Érintettek felkutatása, munkaerőpiaci igények feltérképezése, képzésekről tájékoztatás, kapcsolattartás a célcsoporthoz tartozókkal, segítségnyújtás a jelentkezésben
Képviselőtestüle t, polgármester, jegyző, szociális ügyintézők
2014.04.30 2014.06.30. Későbbiekben folyamatos
Képzésben résztvevők száma, tanfolyamot sikeresen elvégzettek száma
Anyagi: saját erő az adminisztrációs költségekre, információs pont kialakítása, internet elérhetőség biztosítása Humán: szakemberek bevonása
Igényfelmérés, érintettek
Önkormányzat, polgármester,
2013.11.30. 2014.03.31.
A szülők Anyagi: helyiség, Kialakulhat egy ismeretei szakemberek egymást
III. A nők esélyegyenlősége 1. A munkanélküli nők elhelyezkedési esélyeinek növelése
2.
3.
Felnőttképzési terv a helyi munkaerőigény ek és képzési lehetőségek figyelembe vételével
Széleskörű ismeretek
Önkormányzat költségvetési
fokozott figyelemmel kell lenni
Helyi és vonzáskörzetbel i munkaadókkal , munkaügyi szervekkel jó partnerkapcsola t kialakítása, álláskeresők motivációjának erősítése
98
értékrend válsága családokban
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Egészségnap szervezése
2
Közösséghez tartozás szemben az elmagányosodás sal
3
Kulturális, közművelődési programok, foglalkozások szervezése
átadása, a családok megerősítése
koncepciója
Az idősek nehezebben tudnak eljutni a szűrővizsgálatok ra Veszprémbe
Az idősek Önkormányzat egészségvédelm költségvetési ével kapcsolatos koncepciója programok, előadások és szűrővizsgálatok elérhetően legyenek
Magas az egyedül élő idősek aránya, ennek következménye lehet az elmagányosodás
Önkormányzat költségvetési koncepciója
Az önkormányzat fontosnak tartja az idős emberek számára a kortárs közösséghez való tartozást, ennek érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja ezen szervezeteket Az idősebb Az idősebb korosztály tagjai korosztály nehezebben számára mozdulnak ki a változatos, településről, nagyobb
Önkormányzat költségvetési koncepciója
körének feltérképezése, szakemberek felkeresése, előadások beszélgetések szervezése, önsegítő csoportok létrehozása
programszervez 2015.06.30. ő, védőnő
bővülnek, családok megerősödnek, baráti kapcsolatok alakulhatnak, kialakul egy egymást támogató rendszer
előadásának támogató költsége, rendszer foglalkozások kisebb dologi költségei humán erőforrások: szakemberek, művelődésszerv ező
Kérdőíves felmérés a célcsoport körében, előadások, programok szervezése, szakemberek megkeresése, programok rendszeressé tétele A szervezetekről, a csatlakozás lehetőségéről tájékoztató a helyi médiában, működéshez szükséges helyiség kialakítása, támogatás a működési költségekhez
Önkormányzat, polgármester, háziorvos, védőnő
2-5 hó a felmérésre, 4-5 hó a szervezésre, 3 5 év a terv megvalósítására és a programok rendszeressé tételére
A célcsoport részvételi aránya legalább 30 %-os Nő a részvételi arány
Hirdetmények, felhívások az érdeklődés fenntartására és növelésére
Önkormányzat, polgármester, jegyző
1-2 hó a tájékoztatásra, helyiség kialakítására: 2014.12.31. (pályázati lehetőségek függvényében) , támogatás a későbbiekben : folyamatos
Az egyedül élő személyek minél nagyobb számban válnak a nyugdíjas egyesület aktív tagjává.
Anyagi: kérdőívek elkészítése, előadók tiszteletdíja, helyiség biztosítása Humán: helyi szakemberek (háziorvos, védőnő) , vendég előadók Anyagi: támogatás a költségvetésből, pályázathoz önerő biztosítása
Önkormányzat, polgármester, jegyző, programszervez ő
felmérés: 2-3 hó, az éves programterv összeállításakor (tárgyév
a programokon résztvevő idősebb korosztály létszáma,
anyagi: saját erő, pályázati forrás; humán: programszervez
A visszajelzések, elégedettségi felmérések tapasztalatainak hasznosítása a
Kérdőíves igényfelmérés, programok összeállítása, elégedettség
Folyamatos kapcsolattartás, partnerségi kapcsolat kialakítása az egyesület vezetőségével
99
4
ritkábban jutnak érdeklődésre el kulturális számot tartó programokra programok, foglalkozások szervezése Szociális A téli A téli Önkormányzat költségvetési kapcsolattartó időszakban időszakban koncepciója foglalkoztatása megnövekszik fokozottabb a téli időszakban azon idősek figyelmet fordít száma, akik az segítségre önkormányzat szorulnak, de az idős még nem lakótársak igényelnek házi segítésére segítségnyújtást
5
Idősek informatikai ismereteinek bővítése
Az idősek közül sokan nem tudják kezelni a számítógépet nem tudnak internetezni
6
Klubhelyiség Nincs olyan kialakítása az terem, melyet a idősek részére nyugdíjasok egyesülete önálló klubhelyiségkén t használhatna
7
Kis busz A településen beszerzés nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen
Az időse minél Önkormányzat költségvetési nagyobb koncepciója számban sajátíthassák el a számítógép használat alapjait
A kulturális célokra hasznosítandó óvoda/iskola épületben önálló klubhelyiség biztosítása az egyesületnek Támogató szolgálat működtetése, a lakosság széles köre részére
Önkormányzat költségvetési koncepciója
Önkormányzat költségvetési koncepciója
mérése
február március), elégedettségi felmérés: 2015.01.31. Közfoglalkoztatá önkormányzat, folyamatos, ill. si pályázatok polgármester, tárgyév: 10.31., figyelemmel jegyző, szociális téli időszakban: kísérése, ügyintéző, 11.01-től szerződéskötés szociális következő év a munkaügyi kapcsolattartó 02.28-ig. központtal, igényfelmérés a lakosság körében, segítő munka Tájékozódás, képviselőtestüle R: 4-5 hó, igényfelmérés t, polgármester, Képzés: 1 év, és szintfelmérés művelődés Képzés Képzés során szervező beindításától önkéntesek folyamatos bevonása, helyiség kialakítása, képzések beindítása
elégedettségi mutatók
ő, önkéntesek, működés során foglalkozás vezetők.
ellátott idősek száma, szociális kapcsolattartó munkanaplójána k adatai
Anyagi: saját erő, munkaügyi központ támogatása; humán: szociális kapcsolattartó
A képzésben résztvevő, a számítógép használatot sikeresen megtanulók száma
Anyagi: helyiség biztosítása, informatikai eszközök, humán: önkéntesek
Munkaügyi központ által támogatott foglalkoztatás, szociális kapcsolattartó személyének körültekintő kiválasztása
A sz.gép használat elsajátításával kitárul számukra a világ, könnyebb a kapcsolattartás a távoli rokonokkal. Ez motiváló tényező lehet a társak részére Pályázati Képviselőtestüle 6 hó-1év Megfelelő Anyagi: önerő és Önálló helyiség lehetőségek t, polgármester, (megfelelő nagyságú és pályázati forrás kialakítása után figyelése, jegyző pályázat színvonalú az igények pályázatkészítés esetén), helyiség szerint akár napi , tervek Működése: 2 év kialakítása a rendszerességge elkészítése, nyugdíjasok l szervezhetnek helyiség egyesülete programot az kialakítása részére idősek részére Pályázatfigyelés, Képviselőtestüle Pályázat: 1-2év, Szállított pályázat t, polgármester, működtetésre személyek készítés, kis jegyző folyamatos száma busz beszerzés, működtetési
Anyagi: önerő és Működtetés pályázati forrás költségeinek fedezetére szabályzat készítésekor
a
100
veszi igénybe a tömegközlekedé si eszközöket, óvodás csoportok utaztatása is könnyebb lenne V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 A fogyatékkal A fogyatékkal élők élők sokszor tájékoztatása az nem őkt megillető rendelkeznek pénzbeli és elegendő természetbeni információval a támogatásokról jogszabályok adta lehetőségekről
2
3
Önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, akadálymentesí tése
Az önkormányzati tulajdonban álló épületek felújításra szorulnak, az akadálymentesít ést el kell végezni.
hasznosítható közlekedési eszköz beszerzése
szabályzat elkészítése
Önkormányzat Minden fogyatékkal élő költségvetési személy elég koncepciója információval rendelkezzék
Tájékoztató füzet összeállítása a pénzbeli és természetbeni ellátásokról
Megfelelő pályázati források felhasználásával az elkövetkező 5 évben fokozatosan elvégzi az önkormányzat a felújításokat és az akadálymentesít ést Útés A járdák és A település az járdafelújítás, útburkolatok elkövetkező 5 hiányosak, rossz évben folyamatos karbantartás minőségűek úthálózatát és meglevő járdáit felújítja, valamint új járdát is épít
Önkormányzat költségvetési koncepciója
Önkormányzat költségvetési koncepciója
fokozott figyelemmel kell lenni
Képviselőtestüle 1-3 év t, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző
Kiadvány elkészítése, a jelenleg is működő fórumokon történő bemutatása, változások nyomon követése, hozzáférhetőség biztosítása Pályázatfigyelés, Képviselőtestüle 1-2 év Biztonságos, pályázat t, polgármester, pályázatra, korszerű, készítés, jegyző Munkálatok akadálymentesít kivitelező befejezése: 5 év ett épületek A kiválasztása, fogyatékkal élők munkák szolgáltatásokho elvégzése z való Folyamatos hozzájutásának ellenőrzés, biztosítása karbantartás
Pályázatfigyelés, Képviselőtestüle 1-2 év pályázat, pályázatírás, t, polgármester, beruházás megvalósítása: 4 kivitelező jegyző év kiválasztása, munkák megkezdése, folyamatos ellenőrzés, karbantartás
Humán és Jogszabályi anyagi költsége ( változások nyomdai ktg.) nyomon követése, kiadvány folyamatos utángyártása
Anyagi: önerő, A korszerű, pályázati forrás akadálymentesít ett épületek folyamatos karbantartása
Felújított, Anyagi: önerő, újonnan épített pályázati forrás járdák és utak hossza
Élhetőbb környezet, biztonságosabb közlekedés
101
4
5
Kis busz A településen beszerzés nem megoldott a támogató szolgálat, sok idős nehezen veszi igénybe a tömegközlekedé si eszközöket, óvodás csoportok utaztatása is könnyebb lenne Adatgyűjtés Az egyes hátrányos önkormányzat helyzetű kevés adattal csoportok rendelkezik a élethelyzetének, hátrányos demográfiai helyzetű mutatóinak csoportokhoz tekintetében tartozó személyekről
Önkormányzat Támogató költségvetési szolgálat működtetése, a koncepciója lakosság széles köre részére hasznosítható közlekedési eszköz beszerzése
Pályázatfigyelés, Képviselőtestüle Pályázat: 1-2év, Szállított pályázat t, polgármester, működtetésre személyek készítés, kis jegyző folyamatos száma busz beszerzés, működtetési szabályzat elkészítése
Anyagi: önerő és Működtetés pályázati forrás költségeinek fedezetére a szabályzat készítésekor fokozott figyelemmel kell lenni
Célunk az, hogy Önkormányzat költségvetési rendelkezzünk koncepciója egy adatbázissal, melynek segítségével hatékonyabb lehet az esélyegyenlőség i célcsoporthoz tartozók elérése
Intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás , az érintettek közszolgáltatáso khoz való hozzáférésének vizsgálata, akadályok feltérképezése, elhárítása
Anyagi erőforrások (önkormányzat költségvetése)
Képviselőtestüle t, polgármester, jegyző, szociális ügyintéző
2014.06.30. 2014.12.31., adatbázis létrejötte után folyamatos
Az adatgyűjtés sikeressége, információs partnerség kialakítása,
Az esélyegyenlőség szempontjából érintett célcsoportok bizalmán alapuló partnerségi viszony kialakítása
102
3. M egvalósítás
A m egvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A m egvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
104
Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság
A programot -az elfogadását megelőzően- a község honlapján megjelentettük a széleskörű megismerhetőség érdekében. A programot a Képviselőtestület nyílt ülésén tárgyalja. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
105
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről fa polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
106
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt - de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és - szükség esetén - felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
107
4. Elfogadás módja és dátuma
I. Márkó község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. Ili. Ezt követően Márkó község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta é s ..B Q .J.2 ű .lh .^ í.^ á m ú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Ő\(UÓ\2 oá2>.qZ J2 Dátum
A.............. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
HEP elkészítési jegyzék1
NÉV2
HEP részei3
Aláírás4
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Láng Zsanett
R É j )e
R É0
RÉ0E
RÉ&E
R é <0
RÉ@ E
RB^E
RÉ© E
RÉ0E
RÉÖ
Laknerné Léber Katalin
^ E
te
@ É© E
{^ É ® E
$É$E
V0$E
E
/® É$ E
$É£PE
Kovács Józsefné
(fÉ § E
<E?ÉÍJ>E
®É$E
-0ÉÍ0E
Polányiné Lénárt Katalin
®§© E
(? i© E
Horváth Katalin
R É (f>
R(E>E
(®É(j>E
®É© E
R É{])e
RÉ© E
Wágenhoffer Kornélia Fenyvesi Andrea
4 7 t )e
€?
S f c h u .<|É$E
(p T E
@ §8e RÉ®E
$
é 6)E-
ÜM -üiL/tJ,
RÉÖ
réö
@ É0E
R
r é {?)e
RÉ(f>
& 0TE
(3§8> e
(& )E
R É (Jf
R S^
R É(f)E
R Í0 E
0é§ e
®É@ E
(r)é @e
RÉ© E
R ÉÖ?E
Ö ÉŐ E R É®E
RÉ©E
RÉ^E
®É®E
© É^E
#|>E
@ S®E
lít U ^ r -
1 Ez a jegyzék - mint a HEP melléklete - szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 2 A je g y z é k s o ro n k é n t je lö li a H E P e lk é s z íté s i fo ly a m a tb a n r é s z tv e v ő s z e m é ly e k e t, in té z m é n y e k e t, p a rtn e re k e t.
3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte.
4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
