Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Pétervására Város Önkormányzata

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

       

Esélyegyenlőség‐elvű  fejlesztéspolitika  kapacitásának  biztosítása 

Helyi  Esélyegyenlőségi   Program Felülvizsgálata  Pétervására Város Önkormányzata 

                     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Türr István Képző és Kutató Intézet  Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14.  Telefon:06‐1‐882‐3454  email: [email protected]  web: www.tkki.hu  Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01‐0790‐04  Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008 

2015. 

1

Tartalom        Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)    Bevezetés                    A település bemutatása                 Célok                      A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzés (HEP HE)        1. A jogszabályi háttér bemutatása            2. Stratégiai környezet bemutatása            3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége    4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység      5. A nők helyzete, esélyegyenlősége            6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége            7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége          8. Helyi partnerség                9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága        10. Összegzés                  11. Az Intézkedési Terv megvalósulása              Melléklet  Összegző táblázat – a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)                                                             

                             

                             

3  3  10  11  11  19  22  39  53  57  60  61  61  61  62 

 

 

69 

2

     

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)    Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31.§‐ a  írja  elő  a  települési  önkormányzatok  számára  a  hátrányos  helyzetű  társadalmi  csoportok  életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program (továbbiakban: HEP) elkészítését.    A  hivatkozott  jogszabály  szerint  a  HEP‐ben  helyzetelemzést  kell  készíteni  a  hátrányos  helyzetű  társadalmi  csoportok  lakhatási,  foglalkoztatási,  oktatási  egészségügyi  és  szociális  helyzetéről,  valamint  intézkedési  tervben  meg  kell  határozni  a  helyzetelemzés  során  feltárt  problémák  komplex  kezelése  érdekében  szükséges intézkedéseket.    Az  európai  uniós  forrásokból,  a  nemzetközi  megállapodás  alapján  finanszírozott  egyéb  programokból,  valamint  az  államháztartás  alrendszereiből  származó,  egyedi  döntés  alapján  nyújtott,  pályázati  forrásból  odaítélt  támogatásban  csak  akkor  részesülhet  a  települési  önkormányzat,  ha  az  Ebktv.  rendelkezéseinek  megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.    A HEP‐ek elkészítését az alább felsorolt rendeletek szabályozzák:  ‐ a  helyi  esélyegyenlőségi  programok  elkészítésének  szabályairól  és  az  esélyegyenlőségi  mentorokról szóló 321/2011. Kormányrendelet,  ‐ a  helyi  esélyegyenlőségi  program  elkészítésének  részletes  szabályairól  szóló  2/2012.(VI.5.)  EMMI rendelet.    A  helyi  esélyegyenlőségi  programok  minden  település  esetében  tartalmazzák  az  öt  évre  szóló  intézkedési  tervet.    A  települési  önkormányzatoknak  a  programot  kétévente  felül  kell  felülvizsgálnia,  ha  szükséges  módosíthatják az intézkedési tervet, illetve a programot.    Mindezekre tekintettel Pétervására Város Önkormányzata a 2013. évben elkészítette programját, melyet a  86/2013 (VII.31.) számú határozatával elfogadott.     A  HEP  felülvizsgálatára  2015.  augusztusában  került  sor,  elfogadásáról  Pétervására  Város  Önkormányzat  Képviselő‐testülete 77/2015 (IX. 17.) számú képviselő‐testületi határozatával döntött.        

A település bemutatása      Pétervására  város  az  Új  Széchenyi  Terv  Észak‐Magyarországi  Operatív  Program  keretében  közel  400  M  Ft  vissza  nem  térítendő  támogatást  kapott  az  Európai  Unió  és  a  Magyar  Állam  közös  finanszírozásában  az  „ELSŐ  LÉPÉS”‐  szociális  célú  városrehabilitáció  Pétervásárán  ÉMOP‐3.1.1.‐12‐2013‐0013  projekt  megvalósításához.  A program keretein belül megvalósult a Szántó‐Vezekényi István Művelődés Házának  a  korszerűsítése,  az  intézmény  egy  200  négyzetméteres  teremmel  (közösségi  térrel),  s  annak  kiszolgáló  helyiségeivel bővült.   A  városrehabilitációs  program  része  volt  a  főtér  dísztérré  alakítása  is.    A  városképet  jelentősen  megváltoztatta,  esztétikussá  tette  az  új  térburkolat,  a  parkosítás,  a  világítótestek  és  padok  cseréje,  a  kerékpár tárolók elhelyezése.  Az  említett  program  nyújtott  arra  lehetőséget,  hogy  a  Keglevich  úton  lévő  társasházak  felújítása  is  megvalósult, így került sor a társasházak külső szigetelésére és újra színezésére.  A városrehabilitáció keretében újult meg a régi játszótér is, és a létesült egy új játszótér a megújult központi  tér részeként, melyek 2014. évben kerültek átadásra.     3

A projekt szerves részét képezték az ún. „soft” elemek, melyek meghatározásakor a lakosság, valamint az  intézmények véleményét, javaslatait is figyelembe vették.  A  pályázat  célja  a  településen  élő  hátrányos  helyezetű  családok,  gyermekek  támogatása,  munkanélküliek  elhelyezkedésének segítése, a fiatalok hasznos szabadidejének eltöltése, környezettudatosság erősítése.  A pályázat keretein belül összesen 6 db projekt típusú „soft” tevékenység valósult meg:  ‐ „Pétervásárafia”  –  péterkei  termékek  kifejlesztése  és  piacra  juttatásának  segítése  (pl:  szőnyegszövés)  ‐ „Zöld  Nap”  –  városi  szintű  akcióként  mindenkit  próbált  aktivizálni,  a  főtér  és  az  iskola  környezetének rendbe tétele, társadalmi munkával növényültetés a városban  ‐ „Tér  Ünnep  –  Egy  nap  a  Péterkei  lakosokért”  –  elsősorban  a  település  civil  szervezeteinek,  intézményeinek bevonásával a szolgáltatások, civil közösségek megismertetése a lakosokkal. A  város rehabilitációs program zárásaként, a megújult városközpont, főtér ünnepélyes átadására  (szeptember)  az  ún.  „Térünnep”  egész  napos  szórakozást  kínált  a  látogatóknak.  Családok,  felnőttek, gyermekek egyaránt megtalálhatták a kedvükre való szórakoztató programokat.  ‐ „Péterkei Karácsonyi Vásár” – december hónapban helyi kézműves alkotók kínálták termékeiket  a főtér karácsonyi vásárán, színes gyermek programok kíséretében  ‐ „Miénk  itt  a  tér”  –  a  megújuló  játszótér  környezetének  parkosítása,  rendezése  önkéntes  munkával,  ‐ „  Péterke  a  mi  városunk”  –  identitásépítő  és  településkiajánló  kiadványok  és  brosúrák,  imázsfilm készült    Összesen 10 db programalapú „soft” projekt került kiírásra:  „Kiegyensúlyozott jövő”:  ‐ tanácsadás, mentorálás a munkahelyet keresők számára, munkába állást segítő szolgáltatások,  ‐ pályaorientációt  elősegítő  szakmabemutató  előadások  és  munkahelyi  látogatások  szervezése  általános iskolásoknak,  „Háló  –  együtt  a  település  és  a  térség  lakóiért!”  –  Szakmai  program  kialakítása  műhelymunka  megszervezése, szakmai előadássorozat megszervezése  „Szülői  Program/mentorok  képzése”  –  Gyermekneveléssel  kapcsolatos  előadássorozat  és  beszélgetések,  egyedülálló és fiatalkorú anyák és önkéntesek számára indított gyermeknevelési és ellátási tréning,  „Játsszunk együtt” – kifejezetten hátrányos helyzetű, többgyermekes családok foglalkozása:   ‐ Játszó‐ és foglalkoztató házak működtetése szülők és gyermekek bevonásával  ‐ Sportfoglalkozások tömegsport jelleggel gyermekek és szülők bevonásával,  „Okos háztartás” – a lakosság mindennapi életét segítő tanácsadás‐sorozat:  ‐ Háztartás „ÖKO”‐san  ‐ Közösségi kert kialakítása,  „Nyitott Pajta” – szabadidős programlehetőségek: asztalitenisz, csocsó, darts stb… fiatalok számára,  „Vakáció a városban” – cél, hogy élmény legyen itthon lenni, találkozni, együtt játszani a társakkal, erősíteni  a fizikai interakciókat (szemben az internet világával)  Mindegyik projekt igen nagy sikerrel, érdeklődéssel zárult.    Szintén az elmúlt két évben történt, hogy a térség életében központi szerepet betöltő egészségügyi központ  és  orvosi  ügyelet  épülete  is  megújult,  sor  került  a  nyílászárók  cseréjére,  egy  második  fogászati  rendelő  kialakítására, vizes blokkok felújítására, járólapok cseréjére, festésre.      Ivád Község lakossága 2015. január 1. napjától intézheti hivatali ügyeit a Pétervásárai Közös Önkormányzati  Hivatalnál, mert ettől az időponttól négy település tartozik a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatalhoz,  melyek a következők: Pétervására város, Váraszó, Ivád és Kisfüzes községek.              4

  1. számú táblázat ‐ Lakónépesség száma az év végén     2007  2008  2009  2010  2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR 

Fő  2557 2537 2507 2511 2464 2324 2294 2218 n.a.  n.a.  n.a. 

Változás    99% 99% 100% 98% 94% 99% 97% #ÉRTÉK!  #ÉRTÉK!  #ÉRTÉK! 

   

5

2. számú táblázat ‐ Állandó népesség  fő 

  

0‐2 évesek  0‐14 éves  15‐17 éves  18‐59 éves  60‐64 éves  65 év feletti  Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR 

nők  1152    167  43  577  96  269 

férfiak  1066     171  35  621  84  155 

%  összesen 2218  69  338  78  1198  180  424 

nők  52%     49%  55%  48%  53%  63% 

férfiak  48%     51%  45%  52%  47%  37% 

   

   

6

Az  elmúlt  évek  alatt,  kismértékben  ugyan,  de  csökkenő  mértéket  mutat  a  Pétervásárán  élők  száma.  A  2.  Számú  állandó  népesség  táblázat  a  2014‐évi  adatok  nő‐férfi,  és  korcsoportok  szerinti  lebontását  tartalmazza, ebből továbbra is látszik, hogy Pétervásárán a nők élnek többségben a férfiakhoz képest 52%‐ 48%‐ban. Azonban az is megfigyelhető, hogy a 18‐59  éves korosztályban viszont a férfiak oldalára billen a  mérleg,  vagyis  az  aktív  korú  lakosság  nagyobb  részét  a  férfiak  teszik  ki,  míg  ez  az  arány  a  nyugdíjas  korú  lakosság körében teljesen megfordul, azaz a nők majdnem kétszer annyaian vannak, mint a férfiak.      3. számú táblázat ‐ Öregedési index  0‐14 éves korú  65 év feletti állandó     állandó lakosok  Öregedési index (%)  lakosok száma (fő)  száma (fő)  2001        #ZÉRÓOSZTÓ!  2008  421  383  109,9%  2009  431  360  119,7%  2010  424  355  119,4%  2011  412  341  120,8%  2012  413  347  119,0%  2013  415  360  115,3%  2014  425  353  120,4%  2015        #ZÉRÓOSZTÓ!  2016        #ZÉRÓOSZTÓ!  2017        #ZÉRÓOSZTÓ!  Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR     

7

A 2008 évhez képest az öregedési index sajnos növekvő tendenciát mutat, mert míg 2008‐ban 109,9%  volt, addig ez a szám 2014‐ban 120,4%‐ot mutatott. A két évet összehasonlítva megállapítható, hogy  2008‐ban  0‐14  éves  korú  lakosok  száma:  383  főről,  2014‐re  353  főre  csökkent,  míg  a  65  év  feletti  lakosok száma ugyanebben az időszakban 421 főről 425 főre növekedett.      4. számú táblázat ‐ Belföldi vándorlások    

állandó jellegű odavándorlás 

2008  2009  2010  2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR 

52  82  65  63  173  143             

elvándorlás 

egyenleg 

61  90  74  67  186  166             

‐9  ‐8  ‐9  ‐4  ‐13  ‐23  0  0  0  0 

   

                  8

5. számú táblázat ‐ Természetes szaporodás  élve születések  száma  2008  25  2009  16  2010  24  2011  18  2012  16  2013  26  2014     2015     2016     2017     Forrás: TeIR, KSH‐TSTAR    

halálozások száma  36  45  48  41  51  37             

természetes  szaporodás (fő)  ‐11  ‐29  ‐24  ‐23  ‐35  ‐11  0  0  0  0 

   

  A természetes szaporodás mutatója még továbbra is a negatív mezőben mozog, azonban amíg a számok a  2008.évben  és  a  2013.  Évben  ugyanazt  a  számot  mutatják,  de  pozitívumként  értékelhető,  hogy  a  köztes  évekbez képest (2009‐20012) a 2013.évben  több volt az élveszületések száma, és kevesebb a halálozások  száma.                    

9

Célok      Pétervására városban tervezett beruházások: 2015‐2020  1. Szociális városfejlesztés   A  szociális  városrehabilitáció  1.  Üteme  megvalósult.  A  2.ütemben  az  elhanyagolt,  közművekkel  nem  rendelkező  területek  rehabilitációjára  ill.  megszüntetésére  kerül  sor.    A  hátrányos helyzetű felnőttek, gyermekek felzárkóztató programjainak folytatása szükséges.  2. Óvoda felújítása, bővítése, bölcsőde kialakítása  Az  óvoda  épület  korszerűsítése  mellett  régi  terv  egy  tornaszoba  kialakítása,  amely  az  óvodaépület bővítésével kivitelezhető. Emellett bölcsőde kialakítására is szükség lenne.  3. Időskorúak otthonának bővítése  Az  időskorúak  otthona  bővítésre  és  energetikai  korszerűsítésre  szorul.  A  várólista  mindig  hosszú, így nagyon sok idős nem jut férőhelyhez.  4. Sportcsarnok felújítása  A jelenlegi csarnok állapota tarthatatlan. A 70‐es években építették, a kiszolgáló helyiségek  sem megfelelőek már, így az épület teljes felújítására lenne szükség.  5. Autóbusz pályaudvar kialakítása  6. Városkép javítása, központi területek felújítása  A  már  felújított  műemlék  templom  környezetének  rendbetétele,  valamint  a  piactér  környékének rendezése, mindezek által megvalósul a városrehabilitáció folytatása.  7. Kerékpárút építése:  Kerékpárút  építése,  elsősorban  kerékpáros  turizmus  elősegítése  érdekében  Sirok‐ Istenmezeje között a Tarna parton, Bükkszéki bekötőúttal  8. Keglevich kastély helytörténeti Múzeummá és Oktatási Központtá alakítása  9. Volt laktanya fejlesztése helyi ipari park létrehozása céljából, valamint a helyi gazdaság fejlesztése  helyi vállalkozásokon keresztül  10. Körforgalom kiépítése  Pétervására  város  központjában  körforgalom  kiépítése.  Régi  lakossági  igény.  Járás  központtá  válással  a  forgalom  növekedése  miatt  is  szükséges  a  körforgalom  kiépítése  és  közlekedésbiztonsági szempont. Ez kapcsolódik az országos 25‐ös közút fejlesztéséhez.  11. Pétervására és Terpes közötti víztározó kiépítése  12. Római Katolikus Templom környezetének rendezése  A  templom  környezetének  rendbetétele  segítené,  hogy  a  templomdomb  a  turisták,  a  városba  látogatók,  és  a  városlakók  számára  vonzóvá  váljon.  A  dombon  kialakulna  egy  pihenő‐park a település lakói számára.  13. Piactér kialakítása, környezetének rendezése  A mai kor követelményeinek, igényeinek megfelelő piactér kialakítása, amely vonzza a város  és  környék  lakóit,  mint  kereskedőket,  továbbá  mint  vásárlókat.  Annál  is  inkább  fontos  a  megfelelő színvonalú piactér kialakítása, mivel Pétervására évtizedek óta vásártartási joggal  rendelkezik.  14. Temető kerítésének felújítása, valamint a temetőnél parkolók kialakítása   A  temető  körbekerítése  több  okból  is  indokolt:  biztonsági,  valamint  vad  elleni  védelem  szempontjait figyelembe véve. Jelenlegi parkolóhelyek bővítése.  15. Sportcsarnok ingatlanának komplex rendezése, funkcióbővítéssel  A  sportcsarnok  és  egyben  az  egészségügyi  központ  környezetének  rendezése,  teniszpálya  kialakítással.  A  területen  a  város  egy  új  közösségi  terének  létrehozása,  a  sportélet  színvonalának, a város nyújtotta sportolási lehetőségek körének bővítése.  16. Testvértelepülési találkozó megrendezése  A  város  testvértelepülési  kapcsolatainak  erősítése,  a  lakosság  nagyobb  rétegű  bevonása  a  testvértelepülési kapcsolatokba.      10

17. Római Katolikus Kápolna felújítása, megnyitása a látogatók számára  A Kossuth úton található kápolna épületének felújításával egy műemléki védelem alatt álló  épület állagmegóvása valósulna meg, továbbá megnyitásával a város egy újabb látogatható  látnivalóval gazdagodna.  18. A központból kiindulva Járdák felújítása, akadálymentessé tétele  19. Parkolók kialakítása  Parkolók kialakítása a város központi részén  20. Helyi történeti múzeum kialakítása  A  helytörténeti  múzeum  kialakításával  reményeink  szerint  a  helyi  lakosság  identitás  erősítése  várható,  emellett  a  turizmus  fellendülése,  a  városba  látogatók  számának  megnövekedése várható  21. Városi televízió kiépítése  A lakosok tájékoztatása a programokról, eseményekről és közügyekről  22. Térfigyelő rendszer bővítése  Közbiztonság növelése a településen  23. Önkormányzati bér‐ és szolgálati lakás építése  Helyi épületállomány bővülése  24.  Jelenleg fejlesztés alatt álló Péterkei‐tó mellett üdülő‐, pihenő‐, horgász paradicsom kialakítása  25. A  derogációs  kötelezettséggel  terhelt  meglévő  szennyvízhálózat  és  szennyvíz‐tisztítómű  felújítása,  és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő további üzemeltetése.     

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)   

1. Jogszabályi háttér bemutatása  1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása    1. Pl.:  A  szociális  területet  lefedő,  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül.  A  2013.  évi  LXXV.  törvény  és  a  197/2013.(VI.13.)  Kormányrendelet  módosítja  fenti  jogszabályokat.  A  törvénymódosítás  értelmében  2014.  január  1‐jétől  az  átmeneti  segély,  a  temetési  segély  és  a  rendkívüli  gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik, és önkormányzati segéllyé olvad össze. A  törvény  felhatalmazása  szerint  a  települési  önkormányzatnak  legkésőbb  2013.  december  31‐ éig  kellett  megalkotnia  az  önkormányzati  segély  megállapításának,  kifizetésének,  folyósításának  valamint  felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.    2. A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló  2011. évi CLXXXIX. törvény 41.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő‐testület hatáskörét a  jegyzőre átruházza.  Van‐e átruházott feladat?    3. Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított  havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem  lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%‐ánál (37.050.‐Ft).  (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.‐Ft). Ettől eltérően a  megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.‐Ft), illetve  egyedülálló személy esetén 200 % (57.000.‐Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 %  (49.875.‐Ft).  Kinek a részére nyújt a testület önkormányzati segélyt?    11

  4. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet  tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző  feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és  nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony  foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan  hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia.  A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés  területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít.    5. Az  étkeztetés  esetében  a  Szt.  62.§(1)  bekezdése  határozza  meg  a  szociális  rászorultság  szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont.    

6.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következőek: ‐ aktív korúak ellátása, ‐ időskorúak járadéka, ‐ ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), ‐ közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), ‐ egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatalok állapították meg. Egyéb  támogatás  biztosításáról  a  települési  önkormányzatok  döntenek.  Az  önkormányzatok  által  nyújtható  támogatás  neve  egységesen  települési  támogatás  lesz,  amelynek  jogosultsági  feltételeit,  típusait az önkormányzatok határozhatják meg.     AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK:   I. Aktív korúak ellátása   (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban:  Szt.), 33.§‐37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§)   Az  aktív  korúak  ellátása  az  aktív  korú,  nem  foglalkoztatott  személyeknek  nyújtott  ellátás,  amely  olyan  személyeknek  állapítható  meg,  akiknek  a  családjában  az  egy  fogyasztási  egységre  jutó  jövedelem  az  öregségi  nyugdíjminimum  90%‐a  (25  650  Ft)  alatt  van,  és  a  családnak  nincs  a  törvényi  értékhatárt  meghaladó  vagyona.  Az  aktív  korúak  ellátása  keretében  kétféle  támogatás  állapítható  meg,  a  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatás,  valamint  a  rendszeres  szociális  segély  helyébe  lépő  egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.   A  jelenleg  jegyzői  hatáskörben  lévő  aktív  korúak  ellátásának  megállapítása  2015.  március  1‐től  a  járási  hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási  hivatal  jogosult.  A  kérelmeket  továbbra  is  be  lehet  nyújtani  a  polgármesteri  hivataloknál,  amelyek  azt  továbbítják a járási hivatalok részére.   Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként  változni fognak.   I.1.  A  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatás  szabályaiban  nem  várható  változás  azon  kívül,  hogy  a  támogatást a járási hivatal fogja megállapítani.   A támogatás havi összege – 2014‐hez hasonlóan – 22 800 Ft.   12

I.2. Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1‐től megszűnik. A korábban erre a  támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.   Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:     A  jelenleg  rendszeres  szociális  segélyre  jogosult  személyek  ellátásra  való  jogosultságát  a  jegyző  2015.  január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.     A  felülvizsgálat  eredményeként  a  jegyző  határozatban  megállapítja,  hogy  az  ügyfél  2015.  március  1‐től  milyen ellátásra lesz jogosult.    Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a  személyek,  akik  azért  jogosultak  rendszeres  szociális  segélyre,  mert  egészségkárosodottnak  minősülnek,  vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.     Ha  vállalják  a  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatáshoz  kapcsolódó  együttműködési  kötelezettséget  (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást  helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat  rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre.    Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek  alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak  ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.  

Az  újonnan  bevezetendő  egészségkárosodási  és  gyermekfelügyeleti  támogatás  (EGYT)  összegét  a  rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi  jövedelemhatár összege változik:   Az  EGYT  havi  összege  a  családi  jövedelemhatár  összegének  és  a  jogosult  családja  havi  összjövedelmének  különbözete,  de  nem  haladhatja  meg  nettó  közfoglalkoztatási  bér  90%‐át.  (A  nettó  közfoglalkoztatási  bér  90%‐a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)   A  családi  jövedelemhatár  összege  megegyezik  a  család  fogyasztási  egységeihez  tartozó  arányszámok  összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%‐ának szorzatával. (2015. február 28‐ig  az önym. 90%‐áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy  esetében  a  családi  jövedelemhatár  összege  26  220  Ft,  mert  a  fogyasztási  egység  arányszáma:1,  az  önym.  92%‐a: 26 220 Ft.)   13

Az  Szt.  2015.  február  28‐ig  hatályos  37/A.  §  (1)  bekezdés  alapján  rendszeres  szociális  segély  akkor  állapítható  meg  és  akkor  folyósítható  –  kivéve  az  egészségkárosodásuk  okán  ellátásban  részesülő  személyeket  –  ha  a  személy  nyilatkozatában  vállalja  az  együttműködési  kötelezettséget  a  települési  önkormányzat  által  erre  kijelölt  szervvel.  Az  Szt.  alapján  az  együttműködés  intézményi  feltételeiről  a  települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.   A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az  aktív  korúak  ellátásában  részesülők  együttműködési  kötelezettségének  biztosításában.  Az  egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük  miatt  nem  került  előírásra  együttműködési  kötelezettség.  A  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatásban  részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.  . II. Lakásfenntartási támogatás   (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (1)‐(2) bekezdés)   A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1‐étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az  időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.   Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28‐án lehet benyújtani.   Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási  támogatást, a következőképpen alakul:    Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31‐ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi  szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.    Ha a hatóság 2015. január 1‐ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási  támogatást csak 2015. február 28‐ig lehet biztosítani.     Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó  rendszeres kiadások viseléséhez.   III. Adósságkezelési szolgáltatás   (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (4) bekezdés)   Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1‐étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az  időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.   Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az  adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.   Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz  kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára.      

14

IV. Méltányossági közgyógyellátás   (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C.§ (3) bekezdés)   A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1‐től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az  időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.   Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28‐án lehet benyújtani.   A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban  fennáll az alábbi esetekben:    Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1‐jét megelőzően megállapították, vagy    Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28‐án folyamatban van.     Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások  viseléséhez.   V. Méltányossági ápolási díj   Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.   A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1‐jétől kikerülnek a szociális törvényből.   A 2015. március 1‐ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően  biztosíthatóak 2015. március 1‐jét követően, települési támogatás formájában.   Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött  tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.   VI. Önkormányzati segély   (jogszabályi háttér: Szt. 45.§)   Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1‐jétől egységesen települési támogatás  lesz.   E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott  élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési  támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely  feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat  mérlegelési jogkörébe tartozik.   Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő‐testület a létfenntartást veszélyeztető  rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő  személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető  élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen  helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához.   Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:   Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen   a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,   b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,   c) a gyógyszer‐kiadások viseléséhez,   d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.   Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési  támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. 5    

15

A települési önkormányzat képviselő‐testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének,  folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február  28‐áig kell megalkotnia.     7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)  szociális szolgáltatásokat érintő módosítások   Az intézményi térítési díj szabályainak változása   A támogatott lakhatás szabályainak módosítása   Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben   Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása   A  területi  lefedettséget  figyelembevevő  finanszírozási  rendszerbe  történő  befogadás  szabályainak  módosítása   Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása   Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése   Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása   Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben   Jogorvoslati rend pontosítása   A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása   A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok   Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása   Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása    8. Az Szt.‐hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai    A  szociális,  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi  szolgáltatók,  intézmények  ágazati  azonosítójáról  és  országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai   A  szociális,  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi  szolgáltatók,  intézmények  és  hálózatok  hatósági  nyilvántartásáról és ellenőrzéséről   A  személyes  gondoskodást  nyújtó  szociális  ellátások  térítési  díjáról  szóló  29/1993.  (II.17.)  Korm.  rendelet módosításai   A  támogató  szolgáltatás  és  a  közösségi  ellátások  finanszírozásának  rendjéről  szóló  191/2008.  (VII.  30.) Korm. rendelet módosításai   Az  egyházi  és  nem  állami  fenntartású  szociális,  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi  szolgáltatók,  intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm.   A  Nemzeti  Rehabilitációs  és  Szociális  Hivatalról,  valamint  a  szakmai  irányítása  alá  tartozó  rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat ‐ és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet  módosításai    9. Az Szt.‐hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai      A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM  rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól  és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai   A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának  és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása                  16

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.    Pétervására  Város  Önkormányzat  Képviselő‐testülete  (a  továbbiakban:  Képviselőtestület)  a  szociális  biztonság  megteremtésére  és  megőrzése  érdekében  –  az  önhibájukon  kívül  –  szociális  segítségre  szoruló  polgárokért  érzett  felelősségtől  indíttatva  a  –  az  Alaptörvény  32.  cikk  (1)  bekezdés  a)  pontjában  és  a  Magyarország  helyi  önkormányzatairól  szóló  2011.  évi  CLXXXIX.  törvény  13.  (1)  bekezdés  8.  és  8a.  pontjában  meghatározott  eredeti  jogalkotói  hatáskörében  eljárva,  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  1993.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Szt.)  92.  §  (1)  bekezdés  b)  pontjában,  132.  §  (4)  bekezdés  g)  pontjában,  valamint  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi  igazgatásról  szól  1997.  évi  XXXI.  törvény  (a  továbbiakban:  Gyvt.)  29.  §‐ában  kapott  felhatalmazás  alapján  a  megalkotta  az  alábbi  helyi  rendeletét:   Pétervására  Város  Önkormányzat  Képviselő‐testületének  4/2015.  (II.13.)  önkormányzati  rendelete  a  pénzbeli és  természetbeni támogatások rendszeréről, valamint  a személyes  gondoskodást nyújtó szociális  és gyermekjóléti ellátási formák szabályairól   A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli  és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatások  igénybevételének  jogosultságáról,  mértékéről,  igénybevételük  módjáról és térítési díjairól.    A települési támogatások formái   (1)  A  rendelet  3.§‐ában  arra  felhatalmazott  szerv  létfenntartást  veszélyeztető  rendkívüli  élethelyzetbe  került,  valamint  az  időszakosan  vagy  tartósan  létfenntartási  gonddal  küzdő  személyek  részére  az  alábbi  pénzbeli vagy természetbeni ellátásokat nyújthatja:   a) ápolási támogatás;   b) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;  c) a létfenntartási gondok enyhítésére szolgáló eseti és rendkívüli települési támogatás;   d) a lakhatás költségeihez,   e) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás  f) köztemetés.  (2) A pénzbeli ellátások felhasználását a Hivatal ellenőrizheti.  (3) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.    Lakhatás költségeihez való hozzájárulás   (1)  A  rendelet  3.  §‐ában  meghatározott,  hatáskörrel  rendelkező  szerv  a  település  közigazgatási  területén  azon  rászorult  személyeknek,  családoknak,  az  általuk  lakott  lakás  vagy  nem  lakás  céljára  szolgáló  helyiség  fenntartásával  kapcsolatos  rendszeres  kiadásaik  viseléséhez,  lakhatás  költségeihez  való  hozzájárulás  (a  továbbiakban: lakhatási támogatás) formájában támogatást biztosít.  (2)  A  lakhatási  támogatás  feltétele,  hogy  a  tulajdonosnak  vagy  bérlőnek  a  háztartásában  az  egy  főre  jutó  havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %‐át.  Ápolási támogatás  (1) A rendelet 3. §‐ában arra felhatalmazott, hatáskörrel rendelkező szerv ápolási támogatást állapíthat meg  Pétervására  város  közigazgatási  területén  lakóhellyel  rendelkező  és  életvitelszerűen  a  városban  lakó  nagykorú közeli hozzátartozónak,   a) aki 18. életévet betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi,  b)  kora,  egészségi  állapota  alapján  alkalmas  az  ápolt  személy  gondozási  és  ápolási  igényére  tekintettel  a  feladat ellátására,  c)  aki  az  ápolás  előtt  minimum  3  hónappal  megelőzően  a  (2)  bekezdésében  meghatározott  tevékenységet  folytatott, és az ápolás miatt a keresőfoglalkozását nem tudja folytatni, valamint  d)  a  családjában  az  egy  főre  jutó  jövedelem  nem  haladja  meg  az  öregségi  nyugdíj  mindenkori  legkisebb  összegének 200 %‐át, és vagyonnal nem rendelkezik, és  e) nem jogosult az Szt. 41. §‐a alapján ápolási díjra, illetve nem részesül méltányossági ápolási díjban.  (2)  Az  Szt.  42.  §  (1)  bekezdés  d)  pontjában  meghatározott  tevékenység  kivételével,  ápolási  díj  megállapításához figyelembe vehető keresőtevékenységek:  ‐ jövedelemszerző tevékenység;  17

‐ álláskeresési támogatás;  ‐ munkanélküli, vagy társadalombiztosítási ellátás;  ‐ nyugellátás;  ‐ gyermekek gondozása címén folyósított ellátások időtartama;  ‐ súlyos fogyatékos beteg ápolására tekintettel kapott korábbi ápolási díj időtartama.  (3) Az eljárás során vizsgálni kell, hogy van‐e az ápolt személynek más olyan közeli hozzátartozója, aki az ápolást  el tudja látni, illetve, hogy az ápolási szükséglet más módon, szociális vagy egészségügyi szolgáltatás keretében  megoldható‐e, valamint, hogy az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll‐e  fenn.    Rendkívüli települési támogatás   (1)  Rendkívüli  települési  támogatás  állapítható  meg,  annak  a  létfenntartási  gondokkal  küzdő  személynek,  akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 200 %‐át, és    a) aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy   b) aki alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul, vagy  c) aki gyermeke(i) hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.  (2) A rendkívüli települési támogatás adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel.   (3) A (1) bekezdésben meghatározott jövedelem vizsgálata nélkül adható rendkívüli települési támogatás az  (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben.     (7) A rendelet 3. §‐ában arra felhatalmazott, hatáskörrel rendelkező szerv rendkívüli települési támogatást  állapíthat meg annak az pétervásárai állandó lakhellyel rendelkező személynek,   a) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy  b)  az  a  közeli  hozzátartozó,  aki  az  elhunyt  személy  eltemetésére  köteles,  de  a  temetési  költség  viselése  a  saját,  vagy  a  családja  létfenntartását  veszélyezteti  és  a  családjában  a  kérelem  benyújtását  megelőző  hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 250 %‐át, egyedül élő esetén a 300 %‐át. A jövedelem számítás során az Szt. 4. § (1) bekezdés a)  pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.   (8) A támogatás mértéke egyszeri vissza nem térítendő támogatás, melyet a kérelem benyújtását követő 15  napon belül kell az igénylőnek jogosultsága esetén kifizetni.  (9) A támogatás maximális összege az 1. mellékletben meghatározott helyben szokásos legolcsóbb temetés  15 %‐a.    Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás   (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes  vagy  részbeni  hozzájárulás  (a  továbbiakban:  gyógyszerköltség  támogatás)  állapítható  meg  annak  a  személynek,  a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és   b) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége  meghaladja saját jövedelme 15 %‐át, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %‐át.  (2)  Az  (1)  bekezdés  szerinti  települési  támogatás  alkalmanként  adott  mértéke  legfeljebb  10.000,‐Ft.  A  támogatás évente legfeljebb két alkalommal adható.  (3)  A  kérelmező  gyógyszerköltségét  a  háziorvos  által  leigazolt  rendszeres  gyógyszer  szükséglet  alapján,  a  gyógyszerész által kiállított költség igazolás igazolja.     BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat   (1) Pétervására Város Önkormányzata a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve   a  hátrányos  helyzetű  szociálisan  rászoruló  felsőoktatási  hallgatók  és  felsőoktatási  tanulmányokat  kezdő  fiatalok  részére  ösztöndíj  támogatást  nyújt.  Hátrányos  helyzetű  szociálisan  rászorultnak  minősül  az  a  tanulmányokat kezdő és folytató fiatal, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja  meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %‐át.  (2) Az ösztöndíj elbírálásának további szempontjai: a pályázó  18

a) árva vagy félárva,  b) családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több,  c) gyermeket nevel,  d) egyedül neveli gyermekét,  e) valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy a családban folyamatos ellátást igénylő beteg vagy  rokkant van,  f) eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,  g) állandó lakhelyén kívüli intézményben tanul,  h) nem részesül kollégiumi ellátásban.   

2. Stratégiai környezet bemutatása       A 2014‐2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves  periódushoz  képest  –  melynek  a  legfőbb  célja  a  leszakadt  régiók  felzárkóztatása  volt  –  a  most  induló  ciklusban  az  EU  más  célkitűzéseket  vállalt.  Ezeket  11  pontban  foglalta  össze.  Az  összes  tagállamnak  a  11  célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább.  Magyarország  a  következő  hét  éves  időszakban  összesen  7480  milliárd  forintot  használhat  fel.  Az  összes  forrás  60%‐át  a  Gazdaságfejlesztésre  fordíthatjuk  majd,  melynek  részét  képezi  a  foglalkoztatottság  elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor  több  a  kutatás‐fejlesztésre  és  innovációra,  energiahatékonyságra  és  az  infokommunikációs  szektor  fejlesztésére  pedig  a  korábbi  dupláját  használhatjuk  fel.    A  teljes  pénzügyi  keret  legalább  15  százalékát  közvetlenül a kis‐  és  középvállalkozások megerősítésére fordítják  majd, és  a pályázati rendszerben is több  változásra számíthatunk.      

    19

  A 2007‐2013 és a 2014‐2020‐as tervezési időszak összehasonlítása 

          2014‐2020 időszak Operatív programok:    Gazdaságfejlesztési és Innovációs  OP (GINOP) 

Versenyképes Közép‐Magyarország OP (VEKOP) 

Terület és Településfejlesztési OP (TOP) 

Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) 

Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) 

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) 

Koordinációs OP (KOP) 

„Vidékfejlesztés, halászat” OP    20

    2.1  Kapcsolódás  helyi  stratégiai  és  települési  önkormányzati  dokumentumokkal,  koncepciókkal,  programokkal    Pétervására Város Önkormányzatának Képviselő‐testületének költségvetésre vonatkozó döntését a 2/2015  (II.11.) számú önkormányzati rendeletében fogadta el.   A településre vonatkozó középtávú gazdasági program elfogadása valamint az Integrált Településfejlesztési  Stratégia elfogadása folyamatban van.  2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása    Ivád  Község  Önkormányzata  2015.  január  1.  napjától  csatlakozott  a  Pétervásárai  Közös  Önkormányzati  Hivatalhoz.  Jelenleg  négy  település  tartozik  a  Pétervásárai  Közös  Önkormányzati  Hivatalhoz,  melyek  a  következők: Pétervására város, Váraszó, Ivád és Kisfüzes községek.    Társulások, melyeknek Pétervására város is tagja:    ‐ Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulás,  ‐ Pétervására és Környéke Központi Orvosi Ügyeleti Társulás,  ‐ Pétervására város, Váraszó és Kisfüzes községek Társult Képviselőtestülete és Erdőkövesd, Ivád  községek Önkormányzatainak Egészségügyi Intézményfenntartó Társulása,  ‐ Pétervására város, Váraszó és Kisfüzes község önkormányzatai Óvodafenntartó Társulása,  ‐ Pétervására,  Erdőkövesd,  Váraszó,  Istenmezeje,  Bükkszenterzsébet,  Tarnalelesz,  Szentdomonkos  Szennyvízcsatorna‐hálózat  és  Szennyvíztisztító  Beruházó  Önkormányzati  Társulás      2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok,  kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása    2/2012.  (VI.  5.)  EMMI  rendelet  1.  számú  mellékletének  (a  8‐as  pontba  feltöltött  indikátor  tábla)  a  2013‐ 2014 évi adatokkal való feltöltése.       

21

 

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége  3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet  A mélyszegénységről általában:  Mit  is  jelent  a  mélyszegénység?:  amikor  valaki  vagy  valakik  hosszabb  ideig,  azaz  tartósan  a  létminimum  szintje alatt élnek és nagyon kevés az esélyük arra, hogy ebből az élethelyzetből segítség nélkül, önerőből  kilépjenek.  Az okok, melyek a mélyszegénység kialakulásához vezethetnek:   ‐ Munkanélküliség,  ‐ Megfelelő ellátásokhoz való hozzáférés hiányosságai,  ‐ A megfelelő szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságai.  Hatása az alapvető feltételekben: táplálkozási, lakhatási körülményekben, és persze az érintettek egészségi  állapotában is jelentkezik.  Sok esetben megfigyelhető probléma az eladósodás, legyen az devizahitel, vagy a kamatos pénz „uzsora”.  A  három  vagy  több  gyermeket  nevelő  nagycsaládok  számos  esetben  nehéz  anyagi  körülmények  között  élnek, közöttük jellemzően több a roma család.   A településen a mélyszegénységre vonatkozó konkrét adatokat a HEP következő részei tartalmazzák.   Hivatalos adat a roma lakosságra vonatkozóan nagyon kevés. A legutóbbi népszámlálás alkalmával nagyon  kevés személy, család vallotta magát roma származásúnak, ettől jóval többen élnek a településen.  Pétervására városban működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat.   A közoktatási intézményekben nincs szegregáció.    3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő‐piaci integráció    A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a  foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  és  a  Mötv‐ben  foglalt  feladatai  alapján  településünkre  jellemző  foglalkoztatottságot,  munkaerő‐piaci  lehetőségeket  kívánjuk  elemezni  az  elmúlt  évek  változásainak  bemutatásával,  a  különböző  korosztályok,  illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.    a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya  3.2.1. számú táblázat ‐ Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15‐64 évesek száma  15‐64 év közötti  nyilvántartott álláskeresők száma (fő)  lakónépesség (fő)  év   nő  férfi  összesen  nő  férfi  összesen  fő  fő  fő  2008  1002  935  1937  2009  999  761  1760  2010  995  904  1899  2011  767  784  1551  2012  756  785  1541  2013  746  777  1523  2014  716  740  1456  2015        0  2016        0  2017        0  Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi  Hivatal 

fő  %  57  5,7%  83  8,3%  77  7,7%  80  10,4%  71  9,4%  52  7,0%  73  10,2%     #######     #######     ####### 

fő  144  167  136  107  71  51  84          

%  15,4%  21,9%  15,0%  13,6%  9,0%  6,6%  11,4%  #######  #######  ####### 

fő  201  250  213  187  142  103  157  0  0  0 

%  10,4%  14,2%  11,2%  12,1%  9,2%  6,8%  10,8%  #######  #######  ####### 

22

   

3.2.2. számú táblázat ‐ Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint        2008  2009  2010  2011  nyilvántartott álláskeresők száma  fő  201  250  213  187  összesen  fő  12  10  8  7  20 éves és fiatalabb  %  6,0%  4,0%  3,8%  3,7%  fő  21  31  30  22  21‐25 év   %  10,4%  12,4% 14,1%  11,8%  fő  30  30  26  24  26‐30 év  %  14,9%  12,0% 12,2%  12,8%  fő  36  46  32  25  31‐35 év  %  17,9%  18,4% 15,0%  13,4%  fő  30  33  28  21  36‐40 év  %  14,9%  13,2% 13,1%  11,2%  fő  26  37  29  32  41‐45 év  %  12,9%  14,8% 13,6%  17,1%  fő  22  29  24  20  46‐50 év  %  10,9%  11,6% 11,3%  10,7%  fő  18  27  26  23  51‐55 év  %  9,0%  10,8% 12,2%  12,3%  fő  6  7  10  11  56‐60 év  %  3,0%  2,8%  4,7%  5,9%  fő  0  0  0  2  61 év felett  %  0,0%  0,0%  0,0%  1,1% 

2012 

2013 

2014 

142 

103 

157 

7  4,9%  18  12,7%  19  13,4%  22  15,5%  15  10,6%  19  13,4%  12  8,5%  15  10,6%  14  9,9%  1  0,7% 

10  9,7%  8  7,8%  11  10,7%  10  9,7%  15  14,6%  16  15,5%  10  9,7%  13  12,6%  9  8,7%  1  1,0% 

14  8,9%  18  11,5%  15  9,6%  15  9,6%  22  14,0%  23  14,6%  14  8,9%  18  11,5%  17  10,8%  1  0,6%  23

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi  Hivatal 

 

3.2.3. számú tábla ‐ A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya  nyilvántartott/regisztrált  munkanélküli  180 napnál régebben regisztrált munkanélküli  év   fő  fő  % 

2008  2009  2010  2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017 

nő  55  83  77  80  71  52  73          

férfi  144  167  136  107  71  51  84          

összesen  199  250  213  187  142  103  157  0  0  0 

nő férfi összesen 30 81  111  58 85  143  44 55  99  42 46  88  48 34  82  28 25  53  19 11  30        0        0        0 

Nő  férfi  összesen  54,5%  56,3%  55,8%  69,9%  50,9%  57,2%  57,1%  40,4%  46,5%  52,5%  43,0%  47,1%  67,6%  47,9%  57,7%  53,8%  49,0%  51,5%  26,0%  13,1%  19,1%  ########  ########  ######### ########  ########  ######### ########  ########  #########

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal                24

   

      3.2.4. számú táblázat ‐ Pályakezdő álláskeresők száma és a 18‐29 éves népesség száma  18‐29 évesek száma  Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma  év  

nő 

férfi  összesen 

fő  fő  fő  2008  180  178  358  2009  178  172  350  2010  168  160  328  2011  157  154  311  2012  162  172  334  2013  156  171  327  2014  148  155  303  2015        0  2016        0  2017        0  Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal                 

nő  fő 5  9  6  8  9  9  16         

%  2,8%  5,1%  3,6%  5,1%  5,6%  5,8%  10,8%  ########  ########  ######## 

Férfi  fő 9  12 14 10 10 5  9          

%  5,1%  7,0%  8,8%  6,5%  5,8%  2,9%  5,8%  ########  ########  ######## 

összesen  fő  %  14  3,9%  21  6,0%  20  6,1%  18  5,8%  19  5,7%  14  4,3%  25  8,3%  0  ########  0  ########  0  ######## 

25

     

 

  b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága    3.2.6. számú táblázat ‐ Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 

év 

nyilvántartott  álláskeresők száma  összesen 

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint  8 általánosnál alacsonyabb  végzettség 

 Fő  2008  499  2009  250  2010  213  2011  187  2012  142  2013  103  2014  157  Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 

fő  19  27  26  15  13  14  24 

%  3,8%  10,8%  12,2%  8,0%  9,2%  13,6%  15,3% 

8 általános  fő  78  82  82  57  42  34  55 

%  15,6%  32,8%  38,5%  30,5%  29,6%  33,0%  35,0% 

8 általánosnál  magasabb iskolai  végzettség  fő  %  402  80,6% 141  56,4% 105  49,3% 115  61,5% 87  61,3% 55  53,4% 78  49,7%

              26

       

 

  Az  utóbbi  években  láthatóan  csökkent  a  munkanélküliek  száma  különösen  a  8  általánosnál  magasabb  végzettségűeknél szembetűnő a változás.    c) közfoglalkoztatás  A  településen  magas  a  közfoglalkoztatottságban  foglalkoztatottak  aránya.  Nem  kötelezően  ellátandó  feladat a munkahelyek teremtése, hiszen források hiányában az önkormányzat részéről ez kivitelezhetetlen.  Sajnos  az  utóbbi  évben  országos  szinten  kevesebb  a  közfoglalkoztatási  program  indult,  egy  ilyen  kis  városnak, mint Pétervására nincs nagy mozgástere, hiszen kevés a bevétele a helyi adókból.  A törvény előírja, hogy aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül és nem vállalja el a felajánlott  közmunkát,  akkor  a  szociális  rendszerből  kiesik,  és  az  együtt  nem  működés  miatt  elesik  minden  pénzbeli  ellátástól  van  úgy,  hogy  1  teljes  évre.  A  törvényi  változás  szerint  az  önkormányzat  feladata,  hogy  a  krízis  helyzetben  lévő  emberen  segítsen.  Az  önkormányzat  ezen  feladatának  eleget  is  tesz  az  alkalmanként  előforduló, előre nem látható események felbukkanása esetén, azonban ezt 1 éven keresztül finanszírozni  ilyen bevételek mellett képtelenség.    A  településen  élő  munkanélküliek  közül  legnagyobb  számban  az  önkormányzat  által  biztosított  közfoglalkoztatásban  helyezkednek  el.    Az  önkormányzaton  és  intézményein  kívül  több  intézmény  is  foglalkoztat  közfoglalkoztatás  keretében  munkanélküli  személyeket  ilyen  pl:  KLIK,  Egererdő  Erdészeti  Rt,  Vízügyi Igazgatóság, stb…    Pétervásárán az önkormányzat alkalmazásában az alábbiak szerint alakultak a közfoglalkoztatási programok  és képzések évekre lebontva:  2012.évben:  13  program  indult,  146  fő  bevonásával,  ebből  férfi:  99  fő,  és  nő:  47  fő  volt.  A  146  főből  startmunkaprogramba  105  fő  került  bevonásra  (megoszlás:  87  férfi  és  18  nő),  valamint  hagyományos  közfoglalkoztatás keretében 41 fő volt foglalkoztatva (megoszlás: 12 fő férfi és 29 nő). Továbbá megvalósult  egy  képzés,  melyben  összesen  26  fő  vett  részt,  melyben  a  nemek  szerinti  megoszlás  az  alábbiak  szerint  alakult: 10 fő férfi és 16 fő nő.    27

2013.évben:  10 program indult, 246 fő bevonásával, ebből férfi: 154 fő, és nő: 92 fő volt.  Ebből egy képzés volt, ahol 19 fő férfi és 29 fő nő vett részt.    2014.évben:  10 program indult, 222 fő bevonásával, ebből férfi: 113 fő, és nő: 109 fő volt.  Ebből egy képzés volt, ahol 8 fő férfi és 20 nő, összesen: 28 fő vett részt.  d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés,  potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben  működő foglalkoztatási programok stb.)    e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a  településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük  A pétervásárai járásközpontban működő munkaügyi központ által indított képzések:  2012. évben:   ‐ háztáji növénytermesztés és tartósítás,        ‐ ló ápoló és gondozó,        ‐ mérlegképes könyvelő,        ‐ CNC forgácsoló,    2013. évben:  ‐ mentőápoló,         ‐ alapkompetencia,        ‐ házi betegápoló,        ‐ motorfűrész kezelő,        ‐ TB ügyintéző,        ‐ gyógymasszőr,        ‐ bolti hentes, csontozó,        ‐ szárazépítő,    2014. évben:        ‐ mezőgazdasági munkás,        ‐ házi betegápoló,        ‐ parkgondozás,        ‐ építő‐ és anyagmozgató gép kezelője,        ‐ kisgépkezelő,        ‐ betanított konyhai kisegítő,        ‐ motorfűrész‐kezelő,        ‐ bevonat elektródás kézi ívhegesztő,  Ezeken a képzéseken pétervásárai lakosok is részt vettek.‐     f) munkaerő‐piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és  egyéb munkaerő‐piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)    g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő  foglalkoztatása    h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén                28

              3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó  támogatások  3.3.1. számú táblázat ‐ Álláskeresési segélyben részesülők száma  15‐64 év közötti  év  segélyben részesülők fő  segélyben részesülők %  lakónépesség száma  2008  1937  2009  1760  2010  1899  2011  1551  2012  1541  2013  1523  2014  1456  2015     2016     2017     Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 

            2  3  4          

0,0%  0,0%  0,0%  0,0%  0,1%  0,2%  0,3%  #ZÉRÓOSZTÓ!  #ZÉRÓOSZTÓ!  #ZÉRÓOSZTÓ! 

   

        29

              3.3.2. számú táblázat ‐ Járadékra jogosultak száma  álláskeresési  nyilvántartott álláskeresők  járadékra  száma  év  jogosultak   fő  2008  201  2009  250  2010  213  2011  187  2012  142  2013  103  2014  157  2015     2016     2017     Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 

fő

% 

            13 16 16         

0,0%  0,0%  0,0%  0,0%  9,2%  15,5%  10,2%  #ZÉRÓOSZTÓ!  #ZÉRÓOSZTÓ!  #ZÉRÓOSZTÓ! 

   

                30

          3.3.3. számú táblázat‐ Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban  részesítettek száma  rendszeres  szociális segélyben  részesülők   

Foglalkoztatást helyettesítő  támogatás (álláskeresési  támogatás) 

év  fő 

15‐64 évesek  %‐ában 

fő 

2008  167  17,48  39  2009  67  3,8  85  2010  14  0,7  128  2011  23  1,48  119  2012  23  1,49  203  2013  17  1,11  184  2014  19  1,3  124  2015           2016           2017           Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 

munkanélküliek %‐ ában 

                             

Azoknak a  Azoknak a száma,  száma, akiktől  akik 30 nap  helyi  munkaviszonyt nem  önkormányzati  tudtak igazolni és az  rendelet  FHT jogosultságtól  alapján  elesett   megvonták a  támogatást 

                             

                             

 

          31

              A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számának csökkenése, nagyrészt annak köszönhető,  hogy a helyi rendelet alapján, ha valaki átmenetileg 3 hónapnál hosszabb időre nem volt foglalkoztatható az  üzemorvos véleménye alapján, akkor rendszeres szociális segélyre vált jogosulttá.  Ugyanezen oknál fogva  növekedett ilyen mértékben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma. Azonban 2015. március 1.  napjától  megváltozott  a  szociális  törvény,  mely  szerint  minden  olyan  esetben  meg  kell  szüntetni  a  rendszeres  szociális  segélyt,  amely  a  helyi  rendeletre  vagy  az  5  éven  belül  eléri  a  nyugdíjkorhatárra  tekintettel  került  megállapításra,  és  amennyiben  az  aktív  korúak  ellátására  jogosult  személy  vállalta  az  együttműködést  a  kijelölt  szervvel,  akkor  részére  2015.  Március  1.  Napjától  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatás volt megállapítható.    A  településen  élő  érintettek  közül  mindenki  vállalta  az  együttműködést,  így  senki  sem  maradt  ellátatlan.   Mindezekre  tekintettel  várhatóan  2015.ben  a  foglalkoztatást  helyettesítő  támogatásra  jogosultak  száma  ismét  emelkedni  fog,  még  a  rendszeres  szociális  segélyben  (azaz  most  már  egészségkárosodási  és  gyermekfelügyeleti támogatásban) részesülők száma viszont csökken.       3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció    E  fejezetben  a  lakhatáshoz  kapcsolódó  területet  elemezzük,  kiemelve  a  bérlakás‐állományt,  a  szociális  lakhatást,  az  egyéb  lakáscélra  nem  használt  lakáscélú  ingatlanokat,  feltárva  a  településen  fellelhető  elégtelen  lakhatási  körülményeket,  veszélyeztetett  lakhatási  helyzeteket  és  hajléktalanságot,  illetve  a  lakhatást  segítő  támogatásokat.  E  mellett  részletezzük  a  lakhatásra  vonatkozó  egyéb  jellemzőket,  elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.  a) bérlakás‐állomány    b) szociális lakhatás    c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok    e) lakhatást segítő támogatások                                      32

    3.4.3. számú táblázat ‐ Támogatásban részesülők  év 

lakásfenntartási támogatásban  részesítettek száma 

adósságcsökkentési  támogatásban részesülők  száma 

2008 

233 

  

2009 

192 

  

2010 

163 

  

2011 

198 

  

2012 

214 

  

2013 

234 

  

2014 

240 

  

2015 

  

  

2016 

  

  

2017 

  

  

Forrás: TeIR, KSH Tstar   

 

33

A  településen  a  lakásfenntartási  támogatásban  részesülők  aránya  évről  évre  növekedett,  azonban  ez  az  ellátási  forma  2015.  február  28.  napjával  megszűnt,  azonban  az  elmúlt  évben  1  évre  megállapított  jogosultságok  alapján  még  folyósítható  a  támogatás.  2015.  március  1.  napjától  a  szociális  törvény  ezen  a  ponton  is  módosult,  a  helyi  önkormányzatok  a  települési  támogatás  keretein  belül  állapíthatnak  meg  lakhatási  támogatást,  az  arra  rászorulók  részére.  Pétervására  Város  Önkormányzata  megalkotta  az  erre  vonatkozó helyi rendeletét, (melyet az előzőekben már részletesen beidéztünk.) és továbbra is támogatja a  településen élő szociálisan rászoruló embereket.       f) eladósodottság    g)  lakhatás  egyéb  jellemzői:  külterületeken  és  nem  lakóövezetben  elhelyezkedő  lakások,  minőségi  közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása    3.5 Telepek, szegregátumok helyzete      a)  a  telep/szegregátum  mint  lakókörnyezet  jellemzői  (kiterjedtsége,  területi  elhelyezkedése,  megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés  lehetőségei, egyéb környezet‐egészségügyi jellemzői stb.)    b)  a  telepen/szegregátumokban  élők  száma,  társadalmi  problémák  szempontjából  főbb  jellemzői  (pl.  életkori  megoszlás,  foglalkoztatottsági  helyzet,  segélyezettek,  hátrányos,  halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek aránya, stb.)    c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai  A településen nincs szegregáció, a Szőlő útról , ‐ mely a településen szegregátum kialakulásának veszélyét  rejtette – a családok nagy többsége elköltözött, egy részük a településen belül máshová, másik részük más  településre.    3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés      a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés     Pétervására  városban  2  körzetben  valósul  meg  a  háziorvosi  ellátás.    Mindkét  körzethez  kapcsolódik  még  két‐két másik település háziorvosi ellátás szempontjából. A háziorvosok és a gyermekorvos (1 körzet) a hét  minden  napján  rendelnek  a  településen.  Továbbá  Pétervásárán  rendelnek  munkanapokon  a  fogorvosok,  szám  szerint  2,  akikhez  két  körzet  tartozik  (egyik  körzet:  Pétervására  lakosságának  fele,  Erdőkövesd,  Váraszó,  Istenmezeje,  és  a  másik  körzet  Pétervására  lakosságának  másik  fele,  Ivád,  és  Kisfüzes)  valamint  szintén itt elérhető a hét minden napján az orvosi ügyelet 13 község vonatkozásában.                          34

3.6.2. számú táblázat ‐ Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma  közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők  év  száma  2008 

131 

2009  2010  2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  Forrás: TeIR, KSH Tstar 

131  115  132  159  117  114          

   

3.6.3. számú táblázat ‐ Ápolási díjban részesítettek száma  ápolási díjban részesítettek  év  száma  2008  2009  2010  2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  Forrás: TeIR, KSH Tstar 

23  30  36  45  68  70  59  n.a.  n.a.  n.a. 

35

A közgyógyellátások száma évről évre magasabb volt az elmúlt időszakban, azonban sajnos 2015. március 1.  napjától megszűnt az önkormányzat jogosultsága a méltányosság alapján megállapítható közgyógyellátásra.  Ez a változás sok nehéz körülmények között élő embert érintett érzékenyen, hiszen sokan vannak olyanok,  akik  nem  jogosultak  normatív  vagy  alanyi  jogon  közgyógyellátásra,  és  ha  a  jövedelmük  a  családban  meghaladja a 28.500,‐Ft/hó, illetve egyedülélő esetén a 42.750,‐Ft/hó összeget, akkor már nem jogosultak  közgyógyellátásra,  hiába  magas  a  gyógyszerköltségük  (sok  esetben  a  gyógyszerköltség  meghaladja  a  saját  jövedelmük 30‐40%‐át is).  Az  önkormányzat  települési  támogatásként  az  egészségi  állapot  megőrzését  jelentő  szolgáltatások  költségeihez  való  teljes  vagy  részbeni  hozzájárulást  (a  továbbiakban:  gyógyszerköltség  támogatás)  állapít  meg  a  rászoruló  személyeknek  évente  két  alkalommal.  A  helyi  rendeletben  az  erre  való  jogosultság  megállapításánál  sokkal  magasabbra  tette  a  jövedelemkorlátot,  hogy  minél  több  ember  részesülhessen  ebben a támogatásban.    b)  prevenciós  és  szűrőprogramokhoz  (pl.  népegészségügyi,  koragyermekkori  kötelező  szűrésekhez)  való  hozzáférés  A  településen  évente  egy  alkalommal  ingyenes  látásvizsgálatra  van  lehetőség,  valamint  a  Parádfürdői  Kórház  szervezésében  szintén  évente  egy  alkalommal  vérnyomás‐,  és  vércukorszint  mérés  történik  a  jelentkezők körében. A nőgyógyászati szűrésről bővebben a nők esélyegyenlősége témakörnél.    TÁMOP‐6.1.2./LHH/11B‐2012‐0007‐ Együtt az egészséges mindennapokért a Pétervásárai kistérségben  Pétervásárán,  2015.  május  30.  napján  második  alkalommal  került  megrendezésre  a  szűrőbuszos  egészségfelmérés.  A  Parádfürdői  Kórház  Egészségfejlesztési  Iroda  munkatársai  az  alap  szűrővizsgálatokon  kívül, csontsűrűség mérést, bőrgyógyászati‐ és szájüregi szűrést is végeztek. A cél az volt, hogy a komplex  szűrővizsgálatot a lehető legközelebb hozzák a kistérség lakóihoz.   A megjelent 51 fővel 278 szűrést végeztek. A részvevők a kiadott szűrőlapok másolatát megkapták, így az  eredményeik alapul szolgálhat a szükség szerinti életmódváltásnak.  Az „Egészségesnek maradni jobb, mint meggyógyulni”” mottó azt tükrözi, hogy nemcsak szűrésekre, hanem  átfogóan,  egyéb  mozgásprogramokra,  életviteli  tanácsadásokra  is  alapozzák  munkájukat.  Az  Egészségfejlesztési Iroda programjai másfél éve várják az érdeklődőket Pétervásárán a Művelődési Házban,  minden  héten  kedden  és  szerdán  17  órától  gyógytorna  foglalkozással,  illetve  az  Aranykapu  Kistérségi  Humán Szolgáltató Központban minden hónap 2. szerdáján 15 órától Életmód Klub foglalkozással.     c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés    d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése    e) sportprogramokhoz való hozzáférés    A településen több sport szakosztály is működik:  ‐ Labdarúgó szakosztály ( ifi, serdülő, felnőtt)  ‐ Röplabda szakosztály   ‐ Kerékpáros szakosztály  ‐ Túra szakosztály  ‐ Autó‐motossport szakosztály  ‐ Sakk szakosztály  ‐ Karate szakosztály  ‐ Asztalitenisz szakosztály  ‐ Strand labdarúgás  ‐ Stb…….  Minden  szakosztályban  vannak  olyan  sportolók,  akik  helyi,  megyei  vagy  akár  országos  szinten  is  szép  eredményeket  értek  el,  csak  néhány  példát  említve:  az  országos  Hegyi‐  és  Terepfutó  Kupasorozatban  a  csapatbajnokságot  vezeti  a  Bodon  FC,  megelőzve  olyan  nagy  klubokat,  mint  a  Budapest  Honvéd,  vagy  a  Ferencváros.    36

Történelmi pillanatnak tekinthető, hogy Pétervásárán először van önálló strand‐labdarúgó NB1.es csapat  A  helyi  székhelyű  Bodon  Péter  Fc  nevezését  elfogadta  az  MLSZ,  így  a  legmagasabb  osztályban  mérhetik  össze a tudásukat az ország legjobb csapatai ellen.      f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés    g)  hátrányos  megkülönböztetés,  az  egyenlő  bánásmód  követelményének  megsértése  a  szolgáltatások  nyújtásakor    h)  pozitív  diszkrimináció  (hátránykompenzáló  juttatások,  szolgáltatások)  a  szociális  és  az  egészségügyi  ellátórendszer keretein belül    3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása    a) közösségi élet színterei, fórumai  A  Szántó  Vezekényi  István  Művelődés  Háza  és  Könyvtár  ad  helyet  a  város  különböző  rendezvényeinek  a  teljesség igénye nélkül felsorolva néhányat:   ‐  állami ünnepségek,  ‐  kiállítások,  ‐ gyermekek részére szóló színházi előadások,  ‐ játszóházak,  ‐ civil szervezetek rendezvényei,  ‐ konferenciák,  ‐ író‐olvasó találkozók,  ‐ könyvbemutatók,  ‐ számos más kulturális esemény.  A  Munkaügyi  Központ  és  a  Türr  István  Képző  és  Kutató  Intézet  2014.  Júniusa  óta  a  Művelődési  Házba  szervezi képzéseit. Ez azt jelenti, hogy minden hétköznap délután, az intézmény helyet biztosít a képzésben  résztvevő tanulóknak.   A Parádi Egészségfejlesztési Iroda egy éven keresztül, kedden és szerdánként ingyenes gyógytornával várta  a  gyógyulni  vágyókat.  Jelenleg  nyári  szünetet  tartanak,  szeptembertől  remélhetőleg  folytatódnak  a  foglalkozások.  Szerdánként Dömök László tanár úr tart foglalkozást az alkohol‐ és a drog problémákkal küzdő fiataloknak.  Csütörtökönként, istentiszteletet tart a Krisztus Szeretete Egyház.   Heti rendszerességgel péntekenként kerül sor a Sakk‐szakkör foglalkozásaira, illetve minden hónap utolsó  szombatján itt gyűlnek össze a Nyugdíjasok Pétervásárai Szövetségének tagjai.  Mindezeken kívül a művelődési ház adott helyet az alábbi programoknak:  2013. évben:    ‐ április 9   Esélyegyenlőségi képzés    ‐ október 8.   Nagy Béla motivációs tréner előadása  2014.évben:    ‐ június 21.   Palóc nap    ‐ június 27.   Roma nap    ‐ augusztus 7. „Nyitott pajta” címmel felzárkóztató foglalkozások hátrányos helyzetű gyermekeknek    ‐ november 12.  Drogprevenciós előadás (Kovács Tamás rendőr)  2015.évben     ‐ január 10.   Tréning kisebbségi önkormányzatoknak    ‐ február 4.   Alapkompetencia képzés 20 fő részére    ‐ április 29.    Drogprevenciós előadás Takács Tamás énekes előadásában   A  Könyvtár  adott  helyett  egy  két  hónapig  tartó  tehetséggondozó  tábor  megvalósításának,  melyet  egy   nyertes  pályázatnak  köszönhetünk.  Ennek  keretein  belül  a  tehetséggondozó  foglalkozások  mellett,  napi  háromszori ingyenes étkezést kapnak a gyerekek.   37

  b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)    c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)    Szent Márton Karitasz csoport egész évben nagyon aktív munkát végez, folyamatos az adomány gyűjtés és  osztás,  főként  élelmiszer  csomagok,  ruhanemű  formájában,  de  már  arra  is  volt  példa,  hogy  a  rászorulók  között  néhány  kályha  talált  gazdára.  Továbbá  vetőmagot,  vetőburgonyát,  paprika  és  paradicsompalántát  osztottak  a  hátrányos  helyzetű  családok  részére.  Részt  vettek  a  pétervásárai  Gyermeknapon.  Itt  szintén  élelmiszercsomagot  osztottak,  valamint  a  gyermekek  plüss  játékot,  és  Prospan  cseppet  és  palacsintát  is  kaptak.  Sok  esetben  krízishelyzetbe  került  családokat  támogatnak  valamilyen  formában:  kifizetik  a  rezsiköltség  tartozásukat,  feltöltős  óra  felszerelésében  nyújtanak  segítséget.  Előfordul,  hogy  gyógyszert  váltanak ki, vagy babakelengye összeállításában nyújtanak segítő kezet.    3.8  A  roma  nemzetiségi  önkormányzat  célcsoportokkal  kapcsolatos  esélyegyenlőségi  tevékenysége,  partnersége a települési önkormányzattal    A Pétervásárai Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységéről egy tömör beszámoló évekre lebontva:  2013.évben:    ‐ támogatás nyújtása a helyi Óvodának gyermeknapi rendezvényre,    ‐ támogatás nyújtása a roma gyermekeknek rendezett sportversenyre,  ‐  iskolakezdési  támogatás  a  roma  gyermekek  részére  (füzetcsomag,  írószer,  tisztasági  csomag,  testnevelési felszerelés, stb…),  ‐ TANODÁ‐val ésa Tamási Áron Általános Iskolával kötött együttműködési megállapodás,  ‐ Pétervásárai Szent Márton Karitasz csoporttal kötött együttműködési megállopodás,  ‐ helyi Óvodának támogatás nyújtása az óvoda 30 éves fennállásának alkalmából,  ‐ Karácsonyi ajándékcsomagok összeállítása és kiosztása,    2014.évben:  ‐  A  VM  ASZK  Mezőgazdasági  Szakképző  Iskola  és  Kollégiummal  megkötött  együttműködési  megállapodás aláírására felhatalmazás (TÁMOP ‐3.1.4‐2/2‐2012‐0964)  ‐ Alapító Okirat módosítás,  ‐  GV  Mátra  Regionális  Hulladékhasznosító  Kft‐vel  megállapodást  kötöttek  roma  munkavállalók  foglalkoztatására,  ‐ Nőnap alkalmából virágvásárlás,  ‐ Húsvétra csomagok összeállítása,  ‐ Gyermeknap megtartásához 30.000,‐Ft támogatás,  ‐ vissza nem térítendő támogatás nyújtása temetésre,  ‐ iskolakezdési támogatás roma gyermekeknek,  ‐ TANODA‐val együttműködési megállapodás,  ‐ alakuló ülés  ‐ Karácsonyi csomag a halmozottan hátrányos helyzetű családoknak,    2015.évben    ‐ Pétervására Város Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás,    ‐ SZMSZ módosítás jogszabályváltozás miatt,    ‐ támogatás Gyermeknap megtartásához,    ‐ Holokausztról (roma) megemlékezés,    ‐ TANODA támogatása,    ‐ a halmozottan hátrányos helyzetű roma családok támogatása.        38

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.        A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      alacsony iskolázottság  felzárkóztató képzések továbbra is  szakképzetlenség  szakképzések szervezése munkaügyi bevonásával  munkanélküliség  munkahelyteremtés, beruházások  sok a halmozottan hátrányos gyermek  Tanoda program, hátrányok kompenzálása             

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység    Az  önkormányzat  és  intézményei  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi  feladatai  gyakorlása  során  meghatározott  ellátásokkal  és  intézkedésekkel  kötelesek  segítséget  nyújtani  a  gyermekek  a  gyermekek  törvényben  foglalt  jogainak  és  érdekeinek  érvényesítéséhez,  a  szülői  kötelességek  teljesítéséhez,  illetve  gondoskodnak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésérők, és megszüntetéséről, a hiányzó szülői  gondoskodás pótlásáról.     Az  önkormányzat,  gyámhivatal,  bíróság,  rendőrség,  ügyészség,  más  szervezetek  és  személyek  gyermekek  mindenek  felett  álló  érdekét  figyelembe  véve,  törvényben  elismert  jogaikat  biztosítva  járnak  el.  Tevékenységük során együttműködnek a családdal és – jogszabályban meghatározottak szerint – elősegítik  a  gyermek  családban  történő  nevelkedését,  biztosítják  családjából  bármely  okból  kikerült  gyermek  biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését.     Fontos  hangsúlyozni,  hogy  az  ellátások  igénybevétele,  általában  önkéntes.  A  gyermek  szülője  vagy  más  törvényes  képviselője  csak  a  törvényben  meghatározott  esetekben  kötelezhető  valamely  ellátás  igénybevételére.  A  gyermekek  védelme  során  –  nemhez,  nemzethez,  nemzetiséghez,  etnikai  csoporthoz  való  tartozás,  lelkiismereti,  vallási  vagy  politikai  meggyőződés,  származás,  vagyoni  helyzet,  cselekvőképesség  hiánya  vagy  korlátozottsága  miatt,  valamint  a  gyermekvédelmi  gondoskodásba  kerülés  alapján – tilos bármely hátrányos megkülönböztetés.    A  gyermekek  védelme  a  gyermek  családba  történő  nevelkedésének  elősegítése,  veszélyeztetésének  megelőzésére,  és  megszüntetésére,  valamint  a  szülői  vagy  más  hozzátartozói  gondoskodásból  kikerülő  gyermeke helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.                     

39

4.1.  A  gyermekek  helyzetének  általános  jellemzői  (pl.  gyermekek  száma,  aránya,  életkori  megoszlása,  demográfiai trendek stb.)      4.4.3. számú táblázat ‐ Óvodai nevelés adatai 3. 

év 

3‐6 éves korú  gyermekek  száma 

óvodai  gyermekcsoportok  száma 

óvodai  férőhelyek  száma 

óvodai  feladat‐ ellátási helyek  száma 

óvodába  óvodai  beírt  gyógypedagógiai  gyermekek  csoportok száma száma 

2008 

  

3 

75 

1 

64 

0 

2009 

  

3 

75 

1 

62 

0 

2010 

  

3 

75 

1 

74 

0 

2011 

  

3 

75 

1 

79 

0 

2012 

94 

3 

75 

1 

77 

0 

2013 

92 

3 

75 

1 

78 

0 

2014 

80 

3 

75 

1 

76 

0 

2015 

  

  

  

  

  

  

2016 

  

  

  

  

  

  

2017 

  

  

  

  

  

  

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati  adatgyűjtés      Az óvodai férőhelyek számának kihasználtsága meghaladja a 100%‐ot, ezt a 4.4.3. táblából is jól látható,  hogy  elmúlt  4  évben  több  volt  a  beíratott  gyermekek  száma,  mint  az  óvoda  férőhelyek  száma.  A  férőhelyek bővítését az is indokolttá teszi, hogy ma már törvényi előírás, hogy 3 éves kortól kötelező az  óvodai ellátás igénybevétele. Továbbá évek óta igényként jelentkezik a bölcsőde szükségessége, hiszen a  legközelebbi bölcsőde 20 km‐rel távolabb Sirokban található, és a GYED letelte után az anyukák, ‐ ha nincs  nagyszülői  segítség  ‐  nem  tudják  hol  elhelyezni  két  éves  gyermekeiket,  amennyiben  újra  munkába  szeretnének állni.        40

      4.4.7. számú táblázat ‐ Általános iskolában tanuló száma 

Általános iskola 1‐4  évfolyamon tanulók  száma 

Általános iskola 5‐8  évfolyamon tanulók  száma 

általános iskolások  száma 

fő 

fő 

fő 

fő 

% 

2010/2011 

181 

271 

452 

169 

37,4% 

2011/2012 

160 

269 

429 

107 

24,9% 

2012/2013 

156 

250 

406 

107 

26,4% 

2013/2014 

150 

238 

388 

103 

26,5% 

2014/2015 

146 

209 

355 

101 

28,5% 

2015/2016 

n.a. 

n.a. 

#ÉRTÉK! 

  

#ÉRTÉK! 

2016/2017 

n.a. 

n.a. 

#ÉRTÉK! 

  

#ÉRTÉK! 

napközis  tanulók száma 

tanév 

Forrás: TeIR, KSH Tstar 

 

 

  41

        4.4.8. számú táblázat ‐ Általános iskolák adatai 

általános iskolai osztályok száma  a gyógypedagógiai oktatásban 

általános iskolai osztályok száma 

általános iskolai  feladat‐ellátási  helyek száma 

tanév 

1‐4 évfolyamon 

5‐8 évfolyamon  összesen

1‐4  5‐8  összesen  évfolyamon évfolyamon 

db 

2010/2011 

11 

10 

21 

1 

1 

2 

1 

2011/2012 

11 

10 

21 

1 

1 

2 

1 

2012/2013 

8 

10 

18 

1 

1 

2 

1 

2013/2014 

7 

10 

17 

  

  

0 

3 

2014/2015 

7 

10 

17 

  

  

0 

3 

2015/2016 

  

  

0 

  

  

0 

  

2016/2017 

  

  

0 

  

  

0 

  

Forrás: TeIR, KSH Tstar          a)  veszélyeztetett  és  védelembe  vett,  hátrányos  helyzetű,  illetve  halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek,  valamint  fogyatékossággal  élő  gyermekek  száma  és  aránya,  egészségügyi,  szociális,  lakhatási  helyzete                            42

  b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma  4.1.2. számú táblázat ‐ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 

év 

Kiegészítő  Rendszeres  gyermekvédelm Ebből tartósan  gyermekvédelmi  i  beteg fogyatékos  kedvezményben  kedvezménybe gyermekek száma  részesítettek száma  n részesítettek  száma  

Ebből  tartósan  beteg  fogyatékos  gyermekek  száma 

Rendkívüli  gyermekvédel mi  kedvezményb en  részesítettek  száma 

2008 

246 

  

  

  

834 

2009 

221 

  

  

  

588 

2010 

260 

  

  

  

458 

2011 

289 

  

  

  

405 

2012 

305 

  

  

  

325 

2013 

293 

  

  

  

299 

2014 

259 

  

  

  

305 

2015 

  

  

  

  

  

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 

   

43

   

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya    d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya    e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya        4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége    A településen nincs szegregátum.                          44

4.3  A  hátrányos,  illetve  halmozottan  hátrányos  helyzetű,  valamint  fogyatékossággal  élő  gyermekek  szolgáltatásokhoz való hozzáférése    Az Óvodának nagyon fontos szerepe van a gyermekek életében, mert ha az  óvodában – természetesen a  családdal  együttműködve  –  megtörténik  a  megfelelő  alapozás,  akkor  a  gyermekek  sokkal  könnyebben  veszik az akadályokat az iskolában, és az élet különböző területein.  Az  óvodába  érkező  gyermekek  különböző  szociokulturális  háttérrel  rendelkeznek.  A  szülők  körében  igen  magas  a  munkanélküliek  száma,  sok  gyermek  él  hátrányos  helyzetű  családban,  ahol  az  életszínvonal  romlása  tapasztalható.  Az  utóbbi  időben  növekedett  a  szociális  gondoskodást  és  a  gyermekvédelmi  kedvezményt  igénylők  száma,  igen  magas  a  hátrányos  és  halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek  aránya. Kiemelt jelentőséggel bír a szülői házzal való szoros kapcsolattartás, a folyamatos együttműködési  lehetőségek  keresése,  valamint  az  óvodai  integrációs  program  működtetése  a  hátrányos,  és  halmozottan  hátrányos helyzetű gyermekek érdekében.  Az  óvodai  nevelésben  elengedhetetlen  a  pedagógusok  részéről  az  elfogadó,  befogadó  szemlélet  érvényesítése  az  esélyteremtés  érdekében.  Minden  gyermeket  megillet  az  egyéni  bánásmód  a  közösségi  nevelésen belül, hiszen minden gyermeknek másra van szükséges az egészséges testi‐lelki fejlődése során.  Az integrációs program működtetése:  Az IPR‐ alapú módszertani program azoknak a gyermekeknek az iskolai , óvodai esélyeit kívánja növelni, akik  a hazai és külföldi ‐ kutatások alapján – az alacsony iskolázottságú szülők által nevelt, szegény családokban  felnövekvő  gyermekek.  A  közoktatási  törvény  őket  sorolja  hátrányos,  illetve  halmozottan  hátrányos  helyzetű gyermekek körébe.   A  halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek  iskolai  sikerességének  záloga  a  megfelelő  időtartamú  óvodáztatásuk.   Óvodák  esetében  a  támogatás  fejlesztő  eszközök  beszerzésére,  a  szociális  helyzetből  fakadó  hátrányok  enyhítését  célzó  tevékenységekre,  a  célcsoport  óvodai  beíratását  és  a  hiányzás  minimalizálását  elősegítő,  valamint az óvoda‐iskola átmenet támogatásával összefüggő kiadásokra használható fel.  A pétervásárai óvodában továbbra is szeretnék működtetni az IPR programot a hátrányos, és halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek  megsegítése  érdekében,  melynek  megvalósításához  minden  tanév  elején  részletes feladattervet készítenek a felelősök és határidők megjelölésével.  Kiemelt területként kezelik az alábbiakat:  ‐ A célcsoport beóvodázásának figyelemmel kísérése,  ‐ A hiányzások minimalizálása,  ‐ A kommunikációs nevelés,  ‐ Érzelmi nevelés, szocializáció,  ‐ Egészséges életmódra nevelés,  ‐ Komplex állapot‐felmérésre épülő egyéni fejlesztés,  ‐ Óvoda‐iskola átmenet megkönnyítése,  ‐ Óvodán kívüli szervezetekkel való együttműködés,  ‐ A szülőkkel való együttműködés erősítése.    A szociokulturális háttérből adódóan kiemelten fontos tevékenység az óvoda gyermekvédelmi munkája.  Célok:   ‐  a  gyermekvédelmi  esetek  felismerése,  kezelése,  feldolgozása,  megoldása  az  érintett  gyermekvédelmi társszervezetekkel, szakemberekkel együtt.  ‐ A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége növekedjen.  ‐  A  gyermekek  jussanak  el  a  fejlődőképességük  optimális  fokához,  részesüljenek  megfelelő  fejlesztésben.  ‐ A gyerekek 90%‐a időben tudja kezdeni az általános iskolát.  ‐ Legyen természetes a gyerekek és a felnőtt dolgozók körében a „másság” elfogadása.  Feladatok:  1. Megelőzés  2. Feltárás  3. Megszüntetés    45

A kapcsolatok kialakításában fontos szempont, hogy elősegítse a nevelési feladatok megoldását, és hatása  összhangban legyen a pedagógiai tevékenységgel.  ‐ Szülőkkel való kapcsolattartás,  ‐ Fenntartóval való kapcsolattartás,  ‐ Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködési megállapodás,  ‐ Társintézményekkel való kapcsolattartás:  = iskolába történő átmenet megkönnyítése,   A  Tamási  Áron  Általános  Iskolával  az  IPR  program  működtetése  óta  még  színvonalasabb  az  együttműködés.  = „Aranykapu” KHSZK‐tal való kapcsolattartás,  = Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartás,  = gyermekorvossal, védőnővel való kapcsolattartás,  = közművelődési intézmények programjainak figyelemmel kísérése, részvétel  ‐ Civil szervezetekkel való együttműködés.    A Pétervására Napköziotthonos Óvoda a 2013/2014 és a 2014/2015‐ös nevelési évben az IPR keretén belüll  két pályázatot nyert, melyből 3.052.000,‐Ft támogatást kapott.  Felhasználása röviden az alábbiakban felsoroltak szerint történt:  ‐ Rendezvények szervezése: 30 éves évforduló, Tök jó nap, Márton nap, Kívánság nap, Mesenap,  Farsang, Tündérvölgy, Anyák napja, Évzáró, Gyermeknap  ‐ Fellépő ruhák vásárlása, varratása,  ‐ Továbbképzések szervezése: Fejlesztőpedagógia, Drámapedagógia, PEK‐torna, Vitamintorna,  ‐ Udvari játékok vásárlása (mókuskerék, rugós lovacska)  ‐ Szakmai eszköz vásárlása (Laser nyomtató, fényképezőgép, CD lejátszó)  ‐  Fejlesztőjátékok vásárlása a gyermekek részére,  ‐ Kirándulások szervezése: Ipolytarnóc, Nyíregyháza, Budapesti Nagycirkusz  ‐ Megbízási  szerződés  megkötési  a  gyermekek  fejlesztése  (halmozottan  hátrányos  helyzetű  gyermekek),  ‐ Tehetséggondozás  (Mesenap,  Versnap,  Környezetvédelmi  Nap‐Kompolt,  Mátraderecske‐ Napocska Fesztivál, Andornaktálya‐Mesemondó verseny),  ‐ Tárolószekrények, szőnyegek vásárlása a csoportszobába,  ‐ Ábrázoláshoz szükséges eszközök beszerzése,  ‐ Törhetetlen étkészlet és edénykészlet vásárlása a gyermekek részére.    Az óvoda jövőbeni tervei között szerepel:  ‐  4. Csoportszoba kialakítása, ahol a 2,5 éves gyermekeket is bölcsödés szinten el tudják látni  ‐  tornaszoba építése, ami szükséges a gyermekek mindennapi mozgásfejlesztéséhez,  ‐ Udvari játékok vásárlása, mert a folyamatos használat és az időjárás miatt már elkoptak, udvari  ellenőrzés előírta, hogy a régi játékokat le kell cserélni,   ‐ Továbbképzések szervezésére pályázni.  Az  óvodai  férőhelyek  számának  kihasználtsága  meghaladja  a  100%‐ot,  ezt  a  4.4.3.  táblából  is  jól  látható,  hogy elmúlt 4 évben több volt a beíratott gyermekek száma, mint az óvoda férőhelyek száma. A férőhelyek  bővítését az is indokolttá teszi, hogy ma már törvényi előírás, hogy 3 éves kortól kötelező az óvodai ellátás  igénybevétele.  Továbbá  évek  óta  igényként  jelentkezik  a  bölcsőde  szükségessége,  hiszen  a  legközelebbi  bölcsöde  20  km‐rel  távolabb  Sirokban  található,  és  a  GYED  letelte  után  az  anyukák,  ‐  ha  nincs  nagyszülői  segítség ‐ nem tudják hol elhelyezni két éves gyermekeiket, amennyiben újra munkába szeretnének állni.    A  Pétervásárai  Tamási  Áron  Általános  Iskolában  az  alábbi  esélyegyenlősséggel  összefüggő  projektek  valósultak meg:    1. TÁMOP 3.3.8 „B”  „Esélyegyenlősség Alapú Fejlesztés Támogatása a Pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában”  Időtartam: 2013. augusztus 01. – 2015. Szeptember 30. 26 hónap  A program 120 gyermek bevonásával valósult meg, mely jelenleg is folyamatban van.   46

2.

3.

4.

5.

  A projekt részeit képezi:  ‐ Egyéni fejlesztés,  ‐ Különféle  programok:  pályaorientációs  tevékenység,  szülői  értekezlet,  multikulturális  nap,  Roma nap, Projekt nap: Tamási Áron nap, Karácsony, Húsvét – tanévenként mindenből 1     TÁMOP 3.3.1.4.  „ A „Hazai testvériskolai kapcsolat –  „Sport összeköt”  ‐ Közös tábor,  ‐ Közös kirándulás,  ‐ Sport fejlesztés,  ‐ Idegen nyelv fejlesztés,   „B” Nemzetközi testvériskolai kapcsolat – „Tánc összeköt”  ‐ Közös kirándulás,  ‐ Közös tábor,  ‐ Gyermekeknek 10 kulturális program,  ‐ Idegen nyelv fejlesztés,  ‐ Kis csoportos foglalkozások keretében fejlesztések,  A  „Tánc  összeköt”  című  nemzetközi  testvériskolai  pályázatnak  köszönhetően  30  pétervásárai  általános  iskolás  diák,  valamint  6  kísérő  pedagógus  tölthetett  el  5  csodálatos  napot  Szlovéniában.  3.1.4. „B” Kompetencia alapú oktatás (fenntartási kötelezettség 2016‐ig)  ‐ Különféle programok  3.1.4.”C” Innovatív Iskolai Fejlesztés:  ‐ Sport nap,  ‐ Sport tábor,  ‐ Különféle foglalkozások,  ‐ Különféle tanfolyamok,  ‐ Nyelvi téma hét,  ‐ Egészségnap,  ‐ IKT fejlesztése matematika órán,  Eötvös József Program (TKKI támogatásával)  Intézet fejlesztés és pojektháló  ‐ Kompetencia‐fejlesztés,  ‐ Pályázat írásban segítségnyújtás,  ‐ Tábor : Tiszafüreden 1 hét  ‐ 1 mentorasszisztens és 5 mentor segíti az iskola munkáját, akiknek a munkabérét a TKKI fedezi.  Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR)  A program részeit képezi:  ‐ Szociális hátrányok enyhítése,  ‐ Programok szervezése,  ‐ Pedagógusok továbbképzése,  ‐ Projektnapok szervezése,  ‐ Eszközök beszerzése,  ‐ Hospitálások megvalósítása,  ‐ Óvoda‐iskola átmenet megkönnyítése,  ‐ 4‐5. Osztály közötti átmenet megkönnyítése. 

  6. A  KEOP‐5.6.0/12‐2013‐0033  projekt  keretében  a  leghátrányosabb  helyzetű  térségek  iskoláinak  korszerűsítése  valósult  meg  a  Pétervásárai  Tamási  Áron  Általános  Iskolában:  többek  között  nyílászáró  csere,  napelemek  és  napkollektorok  beépítése  történt  meg  az  energiahatékonyság  növelése céljából.      47

TANODA:   

tanév 

tanodai  program  létszám 

HH/ HHH  tanulók  létszáma 

HH/ HHH  HH/ HHH  tehetséggondozó  tanulók  nyári tábor  tanulók  program  létszáma  létszáma 

2008/2009 

  

  

  

  

  

  

2009/2010 

  

  

  

  

  

  

2010/2011 

  

  

  

  

  

  

2011/2012 

  

  

  

  

  

  

2012/2013 

31 

28/25 

10 

10 és 8 

  

  

2013/2014 

31 

28/25 

11 

11 és 9 

25 

17 és 14 

2014/2015 

31 

23/22 

11 

11 és 9 

18 

18 és 15 

2015/2016 

  

  

  

  

  

  

2016/2017 

  

  

  

  

  

  

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi  adatok  Pétervására  városban  megvalósult  a  Társadalmi  Megújulás  Operatív  Program  (  TÁMOP‐3.3.9.C‐12‐2012‐ 0078) ( továbbiakban: Tanoda program). A Tankerület és az önkormányzat együttműködési megállapodást  kötött a pályázatot benyújtó Hét Kútforrás Szociális Alapítvánnyal.  A Tanoda program időtartama: 2014. augusztusától 2015. június 15‐ig tartott.   A program során a pedagógusok a gyerekekkel való foglalkozás során a tanuláshoz szükséges pszichikus  funkciók  fejlesztését,  korrekcióját,  esetleg  a  hiányzó  funkciók  pótlását  végezték.  Fő  cél  volt,  hogy  megelőzzék vagy csökkentsék a tanulási nehézségeket,  tanulási zavarokat és  megváltoztassák a sorozatos  tanulási kudarcok következtében kialakult negatív attitűdöket, megkedveltessék a tanulást, csökkentsék a  viselkedési  zavarokat.  A  gyermekekkel  foglalkozó  szakemberek  a  legfontosabbnak  azt  tartották,  hogy  a  tanulók  fejlesztése  saját  egyéni  utat  kell  találni  és  járni  a  gyerekek  képességeikhez  és  személyiségéhez  igazodva. Olyan belső és külső feltételeket igyekeztek megteremteni, amiben a tanulók pszichés funkciói a  spontán  érés  mellett  optimálisan  kibontakoztathatóak.  A  pedagógusok  a  fejlesztéseket  következetesen  próbálták végigvinni és a gyakorlatok sorozata fog elvezetni egy‐egy funkció stabilitásához. Munkájuk során  azokra  a  képességekre  támaszkodtak,  amelyekben  a  gyermek  sikeres.  A  programban  résztvevő  pedagógusok véleménye szerint a kulcs a gyerekekhez az elfogadás, amely azonban a személynek szól , nem  a viselkedésnek.       48

  A Tanodáról általában…  A  tanulók  sokszor  olvastak  fel  történeteket,  vicceket  egymásnak,  majd  emlékezetből  minél  többet  vissza  kellett  ismételniük,  ezzel  is  fejlesztve  memóriájukat,  emlékezetüket.  A  népi  énekek  megismerése,  megtanulása,  eléneklése  a  kognitív  képességeik  fejlődését  segítette  elő.  A  játékok  a  csoport  jobb  összekovácsolódását,  a  választékos  beszéd,  az  egymásra  odafigyelés,  a  másikkal  szembeni  toleráns  viselkedés  helyes  elsajátítását,  alkalmazását  szolgálta.  Sokszor  játszottak  labdajátékokat.  Bábszakkör  keretein belül megismerkedtek különböző bábozási technikákkal, ezzel is fejlesztve kreativitásukat, finom‐ motorikájukat.  Napi  rendszerességgel  bekapcsolódtak  az  uzsonnakészítésbe.  Több  alkalommal  részt  vettünk  a  Tanoda  Platformon.  Számos  alkalommal  rendeztünk  kirándulásokat  és  sétákat  Pétervásárán  és  közvetlen közelében.    A Tanodáról részletesebben…   ‐ A  Szent  Márton  Tanodában  megtartották  a  Báb‐  és  dráma  foglalkozások  záró  rendezvényét,  amin  szép  számban,  összesen  negyvenen  vettek  részt.    Az  előzőleg  közösen  elkészített  paravánok  és  bábok  segítségével  előadták  Unger  Mária  tanító  néni  közreműködésével  a  „Mindent látó királylány”  történetét, amely  nagy sikert aratott  mind szülők,  mind a vendégek  körében.  ‐ Erdőkövesdi  túrára  19  Tanodás  gyermek  indult  el,  azonban  Erdőkövesdre  érve  33  főre  gyarapodott a létszám, mert nemcsak a Tanodás gyerekek, hanem az ő testvéreik is eljöttek.  ‐ Hét  alkalommal  tartottunk  sportnapot,  melyben  a  szülők  és  a  pedagógusok  is  aktívan  részt  vettek  ‐ Túrázni voltak az ivádi játszótéren.  ‐ Pétervására környéki erdőben gombáztak, ahol a biológia órán tanultakat hasznosíthatták.  ‐ A projektmenedzser jóvoltából többször is kaptak a gyerekek adományként ruhákat, cipőket és  játékokat.  ‐ Dunakeszi  kiránduláson  vettek  részt,  ahol  a  rendőrség  nagyon  színes  programmal  várta  őket,  valamint a repülőtéren is voltak.  ‐ A  gyermekek  Tamási  Áron  napon  vettek  részt  az  iskolában,  ahol  népdaléneklő  versenyen  és  mondamondó versenyen is kamatoztathatták tudásukat.  ‐ Oláh  Anna  Esélyegyenlőségi  Referens  kétszer  is  ellátogatott  hozzánk,  és  szülői  értekezletet  tartott  a  gyermekek  és  szüleik  számára,  melynek  témája:    Továbbtanulási  lehetőségek  a  halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára.  ‐ Megemlékeztek  a  Tamási  Áron  Általános  Iskolában  az  Aradi  Vértanúkról,  majd  a  gyermekek  emlékfutáson vettek részt és megkoszorúzták az emlékművet.  ‐ Az  gyermekek  októberben  az  egészséges  életmódról  tartott  előadást  hallgathatták  meg  a  könyvtárban.  ‐ „”Kalandok meseországban” címmel játékos vetélkedőn vettek részt.  ‐ Idősek világnapja alkalmából az általános iskola tanulóival közösen meglátogatták a helyi Idősek  Otthonának lakóit. A gyerekek szép műsorral készültek.  ‐ Unger  Mária  foglalkozást  tartott  a  gyerekeknek,  ahol  kooperatív  kapcsolatteremtő  drámajátékok kerültek bemutatásra.  ‐ Mikulás és Karácsonyi ünnepséget rendeztek, a Mátrix Közhasznú Alapítványnak köszönhetően  ajándékokat kaptak a gyerekek.  ‐ Unger Mária segítségével szalvéta és gyertyatartót készítettek a gyerekek.  ‐ Szabóné Szűcs Szilviának köszönhetően a gyerekek kézműves foglalkozáson vehettek részt.  ‐ A  József  Attila  színházban  megtekinthették  Jókai  Mór:  Az  arany  ember  című  regényéneka  színpadi változatát.  ‐ A farsangi előadásokat és mulatságot az általános iskolában közösen tartották meg.  ‐ Március  15.  megemlékezésen  is  részt  vettek  a  művelődési  házban.  Többek  között  a  Tanodás  lányok és fiúk léptek fel Palotás tánccal, majd a műsorban is közreműködtek.  ‐ Roma napot tartottak a Tamási Áron Általános Iskolával.  49

‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

Húsvétre készülve családi kézműves napot tartottak  Adományból 5 gyermeknek szemüveget készíttethettek.  A Fővárosi Nagycirkuszban a négy földrész legjobb akrobatáival ismerkedhettek meg.  A Tanoda záró ünnepséget a művelődési házban tartották meg.  Budapestre kirándultak és állatkertet látogatták meg.  Gyereknapot  tartottak  a  pályán,  melynek  keretében  közösen  főztek  a  szülőkkel  és  a  pedagógusokkal.  A  programban  41  tanuló  vett  részt,  ebből:  27  fő  roma,  és  14  fő  nem  roma  gyermek.    A  résztvevő  diákok  közül 33 fő volt hátrányos helyzetű. Időközben 10 fő tanuló lépett ki a programból.    A programban résztvevő tanulók esetében minden tantárgynál – legyen az matematika, szövegértés, angol,  nyelvtani  ismeretek,  ill.  természetismeret  –  látszott  és  mérhető  volt  a  tanulmányi  eredményekben,  viselkedésben való pozítív változás. Név nélkül csak néhány eredményt példaként említve: matematikából  27%‐ról 46,6%‐ra, szövegértés: 44%‐ról 77 %‐ra javult egy‐egy tanuló eredménye.    A  program  sikeressége  vitathatatlan,  ezzel  egyetértenek  a  résztvevő  gyermekek,  szülők,  a  Tamási  Áron  Általános iskola és az önkormányzat is.   Minden  érintett  bízik  az  újabb  program  megvalósulásában,  a  sikeres  pályázatban  és  a  sikeres  együttműködésben a pályázatíró szervezettel.   A településen Tanoda programra továbbra is nagy szükség van.    a)  védőnői  ellátás  jellemzői  (pl.  a  védőnő  által  ellátott  települések  száma,  egy  védőnőre  jutott  ellátott,  betöltetlen státuszok)    Két védőnő látja el a védőnői feladatokat Pétervásárán és még négy községben: Erdőkövesden, Váraszón,  Ivádon, és Kisfüzesen.  Betöltetlen státusz nincs. Egy védőnőre jutó gyermekek száma:    4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma 

év 

védőnői álláshelyek száma 

Egy védőnőre jutó gyermekek  száma 

2008 

2 

97 

2009 

2 

85 

2010 

2 

86 

2011 

2 

79 

2012 

2 

396 

2013 

2 

398 

2014 

2 

344 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés  50

A 2011.évig beírt adatok csak a 0‐3 éves kor közötti gyermekekre vonatkozó adatokat tartalmazzák.     b)  gyermekorvosi  ellátás  jellemzői  (pl.  házi  gyermekorvoshoz,  gyermek  szakorvosi  ellátáshoz  való  hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)    Az előzőekben említett öt település tartozik a gyermekorvoshoz, aki munkanapokon Pétervásárán rendel.    c)  0–7  éves  korúak  speciális  (egészségügyi‐szociális‐oktatási)  ellátási  igényeire  (pl.  korai  fejlesztésre,  rehabilitációra) vonatkozó adatok    d) gyermekjóléti alapellátás  Az  „ARANYKAPU”  Kistérségi  Humán  Szolgáltató  Központ    2007.  Január  1‐jével  kezdte  meg  működését  a  Pétervásárai  Kistérség  Többségi  Társulása  fenntartásában  a  kistérség  ellátási  területén.  A  személyes  gondoskodás keretébe tartozó szolgáltatásokat biztosítja az intézmény 17 településen, melynek székhelye  Pétervására.  2014.  Január  1.  napjától  az  intézmény  működésével  kapcsolatos  pénzügyi,  gazdasági  tevékenységeket ellátó szervezet, a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal.  Az intézmény a 2014. Évben a következő szolgáltatásokat nyújtotta:  ‐ gyermekjóléti szolgálat,  ‐ családsegítő szolgálat,  ‐ házi segítségnyújtó szolgálat,  ‐ jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat,  ‐ támogató szolgálat,  ‐ helyettes szülői átmeneti gondozás.  A  Központ  a  gyermekjóléti  szolgáltatást  2014‐ben  17  településen  végezte,  3  fő  családgondozó  foglalkoztatásával.  Működése  nem  hatósági,  hanem  szolgáltató  jellegű.  Az  együttműködés  elvére  épül,  igyekezve megelőzni a hatósági intézkedést.   A  gyermekjóléti  szolgálatnak  törvényben  meghatározott  feladata  a  veszélyeztetettséget  észlelő‐  és  jelzőrendszer működtetése.  2014‐ben 628 db jelzés érkezett a szolgálathoz, ebből a legjelentősebb számú  366 db az iskolai hiányzások miatt történt. A megfelelő intézkedés megtétele minden esetben megtörtént.    e) gyermekvédelem  A jelzőrendszeri tagokkal folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálat.  Ezen  kívül  foglalkoznak  még  olyan  problémákkal  is  ‐  regisztrált  esetek  ‐,  melyek  még  nem  igénylik  az  alapellátásba  vételt.  Ez  esetben  tanácsadással,  információnyújtással,  közvetítéssel  segítik  a  családot  a  gyermekvédelmi problémák megoldásában.  Az  utóbbi  években  vezető  problématípus  az  anyagi  jellegű  problémákkal  a  szolgálathoz  forduló  kliensek  száma,  melynek  oka  lehet,  hogy  az  emberek  mélyszegénysége  a  gyermekeken  csapódik  le.  Adományosztással is segítik a rászorult családokat. Rendszeres kapcsolatban állnak több civil szervezettel:  Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete, Katolikus Karitasz Csoport, Áldozatsegítő Szolgálat.      f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások   A  rendkívüli  gyermekvédelmi  támogatás  2014.  01.01.  napjától  megszűnt,  helyette  a  települési  önkormányzatának  képviselő‐testülete  a  helyi  rendeletben  meghatározott  módon  és  feltételek  szerint  a  gyermek  és  fiatal  felnőtt  rászorultságára  tekintettel  önkormányzati  segélyt,  2015.  március  1.  napjától  rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.     g) egészségfejlesztési, sport‐, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés  Az  „ARANYKAPU  „  KHSZK  az  elmúlt  évben  csatlakozott  az  EFI  egészségmegőrző  programhoz,  a  parádi  kórház  szervezésében.  Az  intézményben  kéthetente  előadásokon,  ingyenes  szűréseken  vehetnek  részt  az  érdeklődők. Gyógytorna, jóga is szerepel a programjukban. Általában 8‐9 fő vesz részt.      51

A  Szolgálat  fontosnak  tartja,  hogy  hozzájuk  tartozó  településeken  élők  szabadidejüket  hasznosan  tudják  eltölteni.  A  szabadidő  csak  egy  kis  része  életünknek,  de  nagyon  fontos  szerepe  van.  Hasznos,  értelmes  eltöltése harmóniát ad a léleknek, boldoggá, felszabadulttá teszi az embert. A családsegítő és gyermekjóléti  szolgálat  munkatársai  különböző  programok  népszerűsítésében,  szervezésében  és  lebonyolításában  is  aktívan közreműködnek. Falunapon, gyermeknapon, nyári tábor alkalmával, családi napokon segítségükkel  az érdeklődők hasznosan tudják eltölteni a szabadidejüket. Kézműves foglalkozásokkal, játszóházzal várjuk a  családokat.      h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy  a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, ami azt jelenti,  hogy pl.: az óvodában, illetve az általános iskola 1‐8. Osztályában az étkezés ingyenes, efölötti osztályokban  pedig 50% kedvezményre jogosult, valamint egyéb kedvezmény is igénybe vehető pl.: ingyenes tankönyv,  kollégium térítési díj kedvezmény.  A törvényi szabályozás változása miatt 2015. május hónapjában fizethető ki utolsó alkalommal óvodáztatási  támogatás.    i)  hátrányos  megkülönböztetés,  az  egyenlő  bánásmód  követelményének  megsértése  a  szolgáltatások  nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei      j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül      4.4  A  kiemelt  figyelmet  igénylő  gyermekek/tanulók,  valamint  fogyatékossággal  élő  gyerekek  közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége        a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési,  tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása    b)  a  közneveléshez  kapcsolódó  kiegészítő  szolgáltatások  (pl.  iskolára/óvodára  jutó  gyógypedagógusok,  iskolapszichológusok száma stb.)    c)  hátrányos  megkülönböztetés  és  jogellenes  elkülönítés  az  oktatás,  képzés  területén,  az  intézmények  között és az egyes intézményeken belüli szegregációs     d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó  eltérések    e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)   

52

  4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.      A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      magas a halmozottan hátrányos helyzetű  Tanoda,   gyermekszám  óvodai férőhelyek hiánya, a két és fél éves kor  az óvoda bővítése csoportszobával, tornaszobával ,  alatti gyermekek elhelyezésére nincs lehetőség  valamint bölcsőde kialakítása                   

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége    5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége    A munkanélküli nők és a férfiak száma közel ugyanannyi a településen, egyik évben egyik oldalra billen a  mérleg,  másik  évben  a  másik  oldalra.  A  nők  elhelyezkedési  esélyeit  nagymértékben  korlátozza  a  gyermekvállalás,  és  gyermeknevelés,  mert  ha  nincs  nagyszülői  háttér  igen  nehéz  megoldani  a  gyermekek  elhelyezését pl. a nyári szünetben, amikor sem iskola, sem óvoda nincs.  Szegénység  szempontjából  meghatározó  társadalmi  jellemző  a  családok  gyermekszáma.  A  Védőnői  Szolgálatnak  a  nők  körében  végzett  felvilágosító  munkája  éppen  ezért  nagyon  fontos.  Családlátogatás  és  nővédelmi  tanácsadás  alkalmával  nyújtanak  felvilágosítást  a  gondozottak  részére.  A  rossz  körülmények  között  élő  nők  körében  sajnos  sokszor  ez  kevésnek  bizonyul,  hiába  világosítják  fel  őket  a  fogamzásgátlás  módszereiről,  mert  a  környezetük  és  hagyományaik  mást  várnak  el  tőlük,  így  sok  esetben  számukra  már  csak az abortusz az elérhető lehetőség a „családtervezésre”.         a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében  5.1.1. számú táblázat ‐ Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében  Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak 

Munkanélküliek 

év  férfiak  2008  824  2009  796  2010  779  2011  784  2012  746  2013  742  2014  705  2015     Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 

nők 

férfiak 

nők 

férfiak 

nők 

775  776  769  767  715  702  673    

680  629  643  677  665  658  621    

718  693  643  687  629  629  600    

144  167  136  107  81  81  84    

57  83  77  80  86  84  73    

53

   

   

  b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban     c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei    d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)     

54

5.2 A munkaerő‐piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi  napközi,  óvodai  férőhelyek,  férőhelyhiány;  közintézményekben  rugalmas  munkaidő,  családbarát  munkahelyi megoldások stb.)      5.3 Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe      5.3. számú táblázat ‐ Családtervezés, anya‐ és gyermekgondozás területe  év 

védőnők száma 

0‐3 év közötti  gyermekek száma 

átlagos gyermekszám  védőnőnként 

2008 

1 

97 

97 

85  86  79  80  87  87          

85  86  79  80  87  87  #ZÉRÓOSZTÓ!  #ZÉRÓOSZTÓ!  #ZÉRÓOSZTÓ! 

2009  1  2010  1  2011  1  2012  1  2013  1  2014  1  2015     2016     2017     Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés     

        55

Nővédelem.    A  nővédelem  területén  a  védőnő  közreműködik  az  egészségnevelésben,  tanácsot  ad  a  családtervezéssel  kapcsolatosan, segíti a nők anyaságra való felkészítését. A lakossági célzott szűrővizsgálatoknál részt vesz a  szűrésben valamint segít a szervezésében, ismertetésében.     ‐  A  területen  tanácsadáson,  látogatásokon  illetve  bármely  beszélgetés  alkalmával  támogatjuk  a  szűrővizsgálatokon való részvételt, az egészségmegőrzést.   ‐ Pétervására 2010‐től részt vesz a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram (továbbiakban VMP).  A program célja, hogy az éves 400‐500 között lévő méhnyakrákos halálozási szám csökkenjen, mert a súlyos  kimenetelű betegség időbeni felismerése esélyt ad a gyógyulásra. A védőnő helyileg közel van az elérendő  népességhez.  Fontos  szempont  az  is,  hogy  ismerősként  lehet  hozzá  fordulni,  valamint  sok  esetben  az  is,  hogy a védőnő is nő így sokan könnyebben tudnak beszélni ezen intim témáról.   Pétervására  mellett  két  település  Erdőkövesd  és  Váraszó  hölgyei  kapnak  behívót  az  országos  szűrési  központból a VMP‐s programba.  A  szűrést  legtöbb  európai  ország  gyakorlata  szerint  szakdolgozók  végzik.  Magyarországon  e  program  keretében  az  Országos  Tisztifőorvosi  Hivatal  által  szervezett  akkreditációs  képzést  követő  vizsga  után  a  védőnők  végzik  a  szűrést.  A  VMP  egy  komplex  tevékenység,  melynek  keretében  a  megbetegedés  megelőzése érdekében primer prevenciós és szekunder prevenciós tevékenységet fejt ki a védőnő.   2014. évben a szűrést végző védőnők nőgyógyászati vizsgálóasztalra és paravánra pályázhattak, így került  Pétervásárára is a két eszköz.       ‐ A várandósság alatt és a szülést követő gyermekágyas időszakban a védőnő tanácsaival segítséget nyújt az  anyának  a  testi  és  lelki  változások  feldolgozásában.  Tanácsokat  ad  a  szoptatással,  valamint  a  családtervezéssel kapcsolatban.      ‐  A  gyermekekkel  történő  találkozásokon  már  az  óvodás  kortól  kiemelt  feladat  az  egészséges  táplálkozási  ismeretek  bővítése  a  dohányzás  egészségkárosító  hatásainak  ismertetése,  az  életkor  szerinti  testi  változások  megbeszélése.  Ezen  tudás  a  jövő  felnőtt  generációjának  egészsége  szempontjából  nagy  jelentőségű,  mivel  helyes  táplálkozással,  és  a  káros  szenvedélyek  elkerülésével  sok  betegség  előfordulási  kockázata csökkenthető.   VI. osztályos kortól az egészségnevelési előadásokon már a serdülőkorról, az anyaságról, a fogamzásgátlás  fontosságáról  folyik  a  beszélgetés.  Tevékenységünkkel  a  nagyszámú  egészségre  veszélyes  terhesség‐ megszakítások  számát  szeretnénk  csökkenteni,  hogy  később  a  kívánt  gyermek  megszülethessen.  Már  a  gyermekek  megtanulják,  hogy  az  egészség  érték,  és  megőrzéséért  érdemes  több  figyelmet  fordítani  magunkra.     5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak      5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)    Nincs sem a településen, sem pedig a közelben anyaotthon, illetve családok átmeneti otthona.    5.6 A nők szerepe a helyi közéletben    Pétervására  Város  Képviselő‐testülete  7  főből  áll,  ebből  2  fő  nő,  azonban  a  településen  működő  intézmények nagy többségében női vezető tölti be az adott intézményben a legmagasabb munkakört.      

56

5.7  A  nőket  helyi  szinten  fokozottan  érintő  társadalmi  problémák  és  felszámolásukra  irányuló  kezdeményezések    5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.      A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      alacsony iskolai végzettség  alapfokú képzettség megszerzése  szocializációs hiányosságok  mentálhigiénés tájékoztatás, prevenció                   

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége  6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek  stb.)    6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint  nyugdíjban, nyugdíjszerű  nyugdíjban, nyugdíjszerű  év  ellátásban részesülő férfiak  összes nyugdíjas  ellátásban részesülő nők száma  száma  2008  2009  2010  2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017 

335  319  309  304  291  290             

490  472  457  444  436  437             

825  791  766  748  727  727  0  0  0  0 

Forrás: TeIR, KSH Tstar 

57

Évek óta magas az igény az Időskorúak Otthonában történő elhelyezésre, hiszen mindig hosszú a várólista ,  a férőhely  pedig  korlátozottan állnak rendelkezésre.   Jelenleg 33 fő elhelyezésére van lehetőség, de ettől  sokkal  többre  volna  igény,  hiszen  nemcsak  a  településről,  hanem  a  környékbeli  településekről  is  vannak  jelentkezők.  Továbbá az intézményen  belül  egyre  nagyobb szükség van a  demens betegek elkülönítésére,  mivel  egyre  több  ilyen  típusú  betegségben  szenvedő  időskorú  ember  kerül  az  otthonba,  azonban  ez  helyhiány miatt lehetetlen.    6.2 Idősek munkaerő‐piaci helyzete    a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága    b)  tevékeny  időskor  (pl.  élethosszig  tartó  tanulás,  idősek,  nyugdíjasok  foglalkoztatásának  lehetőségei  a  közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)    c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén      6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához  való hozzáférés    a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése    b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés    c) idősek informatikai jártassága    6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen    A 2008 évhez képest az öregedési index sajnos növekvő tendenciát mutat, mert míg 2008‐ban 109,9% volt,  addig ez a szám 2014‐ban 120,4%‐ot mutatott. A két évet összehasonlítva megállapítható, hogy 2008‐ban 0‐ 14  éves  korú  lakosok  száma:  383  főről,  2014‐re  353  főre  csökkent,  míg  a  65  év  feletti  lakosok  száma  ugyanebben az időszakban 421 főről 425 főre növekedett.  A  nyugdíjas  korú  lakosság  teszi  ki  Pétervására  településen  a  második  legnagyobb    csoportot  a  18‐59  éves  csoportba tartozókat követően.  Nyugdíjas  szövetség  működik  a  településen,  akik  igen  aktívak.  Évente  többször  kirándulásokat  szerveznek  vagy „fürdővárost” keresnek fel.     A Pétervásárai Nyugdíjasok Szövetsége a 2014‐2015.évi programjáról így számolt be:  2014. évben a rendezvények az alábbiak szerint alakultak:    ‐ Január 21‐én volt a rendes évi közgyűlés, az előző évi beszámolókkal.    ‐ Február 11‐én a Bükkszéki Strand fedett, gyógy részén voltak.    ‐ Március 8‐án a Kakas Fogadóban rendezték meg a Nőnapi vacsorát.  ‐  Március 28‐án a „Hippolyt a lakáj” című  zenés vígjátékot  tekintették  meg az Egri  Gárdonyi Géza  Színházban.  ‐ Május 7‐én a váraszói tónál majálisoztak.  ‐ Május 31.én részt vettek a városi gyermek és sportnap alkalmából rendezett főzőversenyen.  ‐ Július 9‐én a Mátraderecskei Strandon fürödtek.  ‐  Október  21‐én  a  „Bál  a  Savonyban”  című  revüoperettet  láthatták  az  Egri  Gárdonyi  Géza  Színházban.  ‐ December 6‐án volt a Mikulásbál.  58

    2015.évi programok, melyek eddig megvalósultak:    ‐ Februárban közgyűlés    ‐Március 7. Nőnapi vacsora    ‐ Április 25. Teadélután a Művelődési Házban    ‐ Május 27. Színházlátogatás: Móricz: „Légy jó mindhalálig” musical    ‐ Május 30.  Gyermeknapi főzőcske a pályán    ‐ Június 27. Teadélután    A  beszámolóban  szerepelnek  a  szövetséget  ért  pozítív  és  negatív  események,  történések  egyaránt,  mely  szerint:   Az  idei  évben  a  klub  létszáma  szépen  gyarapodott.  A  további  fejlődésük  akadálya,  hogy  nincs  klubhelyiségük,  pedig  csak  havonta  lenne  rá  szükség  a  teadélutánok  számára  (minden  hónap  utolsó  szombatján 17 és 20 óra között. Évekig volt klubhelyiség más csoportokkal együtt, de az a lehetőség egy pár  éve  megszűnt.  A  tagság  fájlalja,  hogy  már  évek  óta  nem  tudnak  buszos  kirándulásokat  szervezni,  mert  nagyon sokba kerül a bérlés.  Problémaként  említik,  hogy  a  nincs  internetes  hozzáférésük.  Az  egész  –  megyei,  országos‐nyugdíjas  szövetség ezen keresztül  működik, leveleket már nem küldenek, hogy informálják a kisebb szervezeteket,  így sok mindenből kimaradnak.  Elképzelhetőnek tartanák, egy számítógépes alapképzést biztosító tanfolyam beindítását. Az egri képzések  mindig túljelentkezéssel küzdenek, azonban ezek térítésmentesek, és nyugdíjasok részére szervezik.    A  beszámoló  kitér  arra  is,  hogy  Pétervására  Város  Önkormányzata  és  a  Polgármester  Úr,  amiben  csak  lehetősége  van  segíti  őket,  példa  erre,  hogy  második  éve  meghívottak  a  Gyermeknapi  rendezvény  alkalmával  megrendezett  főzőversenyre,  már  második  éve,  hogy  az  Idősek  világnapján  októberben  vacsorára  hivatalosak,  Karácsony  előtt  élelmiszercsomagot  kapnak  a  70  éven  felüli  idősek,  valamint  pénztámogatást is kaptak már.     6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.    Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      alacsony informatikai jártasság  informatikai képzések szervezése   Időskorúak Otthonában férőhely hiány, demens  Időskorúak Otthonának bővítése  részleg hiánya                     

59

 

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége  7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái    A településen nem rendelkezünk adatokkal a fogyatékkal élők számáról.     a)  fogyatékkal  élők  foglalkoztatásának  lehetőségei,  foglalkoztatottsága  (pl.  védett  foglalkoztatás,  közfoglalkoztatás)    b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén    c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok      7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei      7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához  való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés    a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége    b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs  és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége    c) munkahelyek akadálymentesítettsége    d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége    e)  fogyatékos  személyek  számára  rendelkezésre  álló  helyi  szolgáltatások  (pl.  speciális  közlekedési  megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)    f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)   

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása    A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön    beazonosított problémák  fejlesztési lehetőségek      munkanélküliség   megváltozott munkaképességűek munkahely  teremtése                         

60

8.  Helyi  partnerség,  lakossági  önszerveződések,  civil  szervezetek  és  for‐profit  szereplők  társadalmi felelősségvállalása    a)  a  3–7.  pontban  szereplő  területeket  érintő  civil,  egyházi  szolgáltató  és  érdekvédelmi  szervezetek,  önszerveződések  feltérképezése  (pl.  közfeladatot  ellátó  szervezetek  száma  közfeladatonként  bemutatva,  önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)    b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása    c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség    d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége    e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége    f) non‐profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.    Szent Márton Karitasz csoport egész évben nagyon aktív munkát végez, folyamatos az adomány gyűjtés és  osztás,  főként  élelmiszer  csomagok,  ruhanemű  formájában,  de  már  arra  is  volt  példa,  hogy  a  rászorulók  között  néhány  kályha  talált  gazdára.  Továbbá  vetőmagot,  vetőburgonyát,  paprika  és  paradicsompalántát  osztottak  a  hátrányos  helyzetű  családok  részére.  Részt  vettek  a  pétervásárai  Gyermeknapon.  Itt  szintén  élelmiszercsomagot  osztottak,  valamint  a  gyermekek  plüss  játékot,  és  Prospan  cseppet  és  palacsintát  is  kaptak.  Sok  esetben  krízishelyzetbe  került  családokat  támogatnak  valamilyen  formában:  kifizetik  a  rezsiköltség  tartozásukat,  feltöltős  óra  felszerelésében  nyújtanak  segítséget.  Előfordul,  hogy  gyógyszert  váltanak ki, vagy babakelengye összeállításában nyújtanak segítő kezet.     

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága    a)  a  helyzetelemzésben  meghatározott  esélyegyenlőségi  problémák  kapcsán  érintett  nemzetiségi  önkormányzatok,  egyéb  partnerek  (állami  vagy  önkormányzati  intézmények,  egyházak,  civil  szervezetek,  stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába    b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását  szolgáló eszközök bemutatása.    A településen nem alakult HEP fórum, de minden célcsoporttal foglalkozó személy segített a felülvizsgálat  elkészítésében,  fontosnak  ítéli  meg  a  HEP  felülvizsgálatban  foglaltakat,  és  figyelemmel  kíséri  azok  végrehajtását.     10. Összegzés    ‐ A megvalósult eredmények további fenntartása indokolt.    ‐ A településen eddig megvalósult rendezvényeinek fenntartására való törekvés.    ‐ A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, kiaknázása szükséges.    ‐ Szoros együttműködés fenntartása a civil szervezetekkel          61

    11. Az Intézkedési Terv megvalósulása:    11. 1 A mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége  1. Alacsony iskolázottság – Szakképzettség hiánya:   A felzárkóztató képzések és szakképzések részben megvalósultak, hiszen a munkaügyi központ  által  indított  képzések  igen  sokszínűek  és  elérhetőek  a  településen.  Időről  időre  más  és  más  területre irányuló képzés indul. Az elmúlt években az alábbi képzések voltak elérhetőek évekre  lebontva:  2012. évben:   ‐ háztáji növénytermesztés és tartósítás,        ‐ ló ápoló és gondozó,        ‐ mérlegképes könyvelő,        ‐ CNC forgácsoló,  2013. évben:  ‐ mentőápoló,         ‐ alapkompetencia,        ‐ házi betegápoló,        ‐ motorfűrész kezelő,        ‐ TB ügyintéző,        ‐ gyógymasszőr,        ‐ bolti hentes, csontozó,        ‐ szárazépítő,  2014. évben:  ‐ mezőgazdasági munkás,        ‐ házi betegápoló,        ‐ parkgondozás,        ‐ építő‐ és anyagmozgató gép kezelője,        ‐ kisgépkezelő,        ‐ betanított konyhai kisegítő,        ‐ motorfűrész‐kezelő,        ‐ bevonat elektródás kézi ívhegesztő,  Ezeken a képzéseken pétervásárai lakosok is részt vettek.  A  Türr  István  Képző  és  Kutató  Intézet  (TKKI)  jelenleg  helyben  a  pétervásárai  Keglevich  kastély  egy  részében  alakít  ki  képzési  központot,  így  szeptembertől  még  több  képzés  elérhető  lesz  helyben az emberek számára.   Ez a probléma évről évre előfordul, ezért a felzárkóztató képzésekre és az átképzésekre, illetve  szakképzések szervezésére továbbra is szükség van    2. Munkanélküliség:  A  munkahely  teremtés  szintén  megvalósult  részben,  hiszen  az  önkormányzat  minden  Start  munka‐program lehetőséget megragadva foglalkoztat munkanélküli embereket. Sajnos a Start  munkaprogramok  száma  országosan  csökkent,  így  az  önkormányzat  hagyományos  közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat.    Várható, hogy a Keglevich kastély egy részében zajló TKKI által végzett beruházás befejezésével  a képzési központ is több embert kíván majd foglalkoztatni. Továbbá jelenleg a településünkön  működik  a  verpeléti  tésztagyár,  mely  szintén  több  embert  foglalkoztat,  remélhetőleg  minél  hosszabb időtartamban.   A munkanélküliség miatt továbbra is indokolt az intézkedés fenntartása, továbbra is kitűzött cél  és szándék a munkahelyteremtés.    3. Sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: (részletesen kifejtve a következő pontban)      62

  11. 2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége    1. Magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekszám:  A gyermekek helyzetének javítását úgy lehet megvalósítani, ha a munkanélküli szülők számára  munkát biztosítunk.   A Tanoda program a Hét Kútforrás Szociális Alapítványnak, a Tamási Áron Általános Iskolának, a  tankerületnek valamint az önkormányzatnak köszönhetően megvalósult.    Pétervására városban megvalósult a Társadalmi Megújulás Operatív Program ( TÁMOP‐3.3.9.C‐ 12‐2012‐0078)  (  továbbiakban:  Tanoda  program).  A  Tankerület  és  az  önkormányzat  együttműködési  megállapodást  kötött  a  pályázatot  benyújtó  Hét  Kútforrás  Szociális  Alapítvánnyal.  A Tanoda program időtartama: 2014. augusztusától 2015. június 15‐ig tartott.   A  program  során  a  pedagógusok  a  gyerekekkel  való  foglalkozás  során  a  tanuláshoz  szükséges  pszichikus  funkciók  fejlesztését,  korrekcióját,  esetleg  a  hiányzó  funkciók  pótlását  végezték.  Fő  cél  volt,  hogy  megelőzzék  vagy  csökkentsék  a  tanulási  nehézségeket,  tanulási  zavarokat  és  megváltoztassák  a  sorozatos  tanulási  kudarcok  következtében  kialakult  negatív  attitűdöket,  megkedveltessék  a  tanulást,  csökkentsék  a  viselkedési  zavarokat.  A  gyermekekkel  foglalkozó  szakemberek a legfontosabbnak azt tartották, hogy a tanulók fejlesztése saját egyéni utat kell  találni  és  járni  a  gyerekek  képességeikhez  és  személyiségéhez  igazodva.  Olyan  belső  és  külső  feltételeket  igyekeztek  megteremteni,  amiben  a  tanulók  pszichés  funkciói  a  spontán  érés  mellett  optimálisan  kibontakoztathatóak.  A  pedagógusok  a  fejlesztéseket  következetesen  próbálták  végigvinni  és  a  gyakorlatok  sorozata  fog  elvezetni  egy‐egy  funkció  stabilitásához.  Munkájuk  során  azokra  a  képességekre  támaszkodtak,  amelyekben  a  gyermek  sikeres.  A  programban  résztvevő  pedagógusok  véleménye  szerint  a  kulcs  a  gyerekekhez  az  elfogadás,  amely azonban a személynek szól, nem a viselkedésnek.   A  programban  résztvevő  tanulók  esetében  minden  tantárgynál  –  legyen  az  matematika,  szövegértés,  angol,  nyelvtani  ismeretek,  ill.  természetismeret  –  látszott  és  mérhető  volt  a  tanulmányi  eredményekben,  viselkedésben  való  pozitív  változás.  Név  nélkül  csak  néhány  eredményt példaként említve: matematikából 27%‐ról 46,6%‐ra, szövegértés: 44%‐ról 77 %‐ra  javult egy‐egy tanuló eredménye.  A  program  sikeressége  vitathatatlan,  ezzel  egyetértenek  a  résztvevő  gyermekek,  szülők,  a  Tamási Áron Általános iskola és az önkormányzat is.   Minden  érintett  bízik  az  újabb  program  megvalósulásában,  a  sikeres  pályázatban  és  a  sikeres  együttműködésben a pályázatíró szervezettel.   A településen Tanoda programra továbbra is nagy szükség van.  Ebben  az  esetben  a  Tanoda  program  megvalósult  és  sikeresnek  bizonyult,  ezért  a  következő  időszakra vonatkozóan újból cél a megvalósítás.     2. Óvodai férőhelyek hiánya, bölcsőde hiánya  Óvoda bővítése és Bölcsőde létrehozása:  Az  óvodában  a  férőhelyek  számát  minden  évben  meghaladja  a  beíratott  gyermekek  száma,  valamint  van,  akit  helyhiány  miatt  nem  tudnak  felvenni.  Továbbá  évek  óta  helyi  valamint  környékbeli  településen  élők  igénye  a  Bölcsőde  létrehozása,  hiszen  a  GYED  leteltét  követően,  amennyiben az édesanya szeretne visszatérni a „munka világába” dolgozni, ‐ és nincs nagyszülői  háttér,  aki  a  gyermekre  vigyázni  tudna  –  nem  tud,  mert  nincs  hová  elhelyezni  a  gyermeket  a  településen, hiszen nincs bölcsőde legközelebb csak 20 km‐re Sirokban.  Mindezek valamint az idei évben hatályba lépő jogszabályok (3 éves kortól kötelező az óvodai  ellátás  igénybevétele)  szintén  indokolttá  teszik  az  óvoda  bővítését,  valamint  a  bölcsőde  létrehozását a településen.      63

  11.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége:      1. Alacsony iskolai végzettség:  A felzárkóztató képzések és szakképzések részben megvalósultak, hiszen a munkaügyi központ  által  indított  képzések  igen  sokszínűek  és  elérhetőek  a  településen.  Időről  időre  más  és  más  területre irányuló képzés indul.   A pétervásárai járásközpontban működő munkaügyi központ által indított képzések közül most  csak azokat a képzéseket sorolnám fel, amelyek inkább a női szakmáknak mondhatóak:  2012. évben:   ‐ háztáji növénytermesztés és tartósítás,        ‐ mérlegképes könyvelő,  2013. évben:  ‐ házi betegápoló,        ‐ gyógymasszőr,    2014. évben:  ‐ mezőgazdasági munkás,        ‐ házi betegápoló,        ‐ parkgondozás,        ‐ betanított konyhai kisegítő,        Ezeken a képzéseken pétervásárai lakosok is részt vettek.   A  Türr  István  Képző  és  Kutató  Intézet  (TKKI)  jelenleg  helyben  a  pétervásárai  Keglevich  kastély  egy  részében  alakít  ki  képzési  központot,  így  szeptembertől  még  több  képzés  elérhető  lesz  helyben az emberek számára.  

Ez  a  probléma  évről  évre  előfordulhat,  ezért  a  felnőttképzés  biztosítására  továbbra  is  szükség van.     2. Szocializációs hiányosságok:  A mentálhigiénés tájékoztatás, prevenció a településen részben már megvalósul:  Munkacsoport ‐ megvalósulás folyamatban  A  nővédelmi  tanácsadás  folyamatosan  megvalósul  a  védőnők  által,  és  a  szűrés  lehetősége is állandóan adott általuk, ma már a feltételek is adottak.   Jelenleg  a  mentálhigiénés  felvilágosító  programok,  egészségmegőrzéssel  kapcsolatos  előadások a településen szintén megvalósulnak a parádi Egészségfejlesztési Iroda (EFI)‐ nek köszönhetően.   Az intézkedés fenntartása továbbra is indokolt.    11.4 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége    1. Alacsony informatikai jártasság:  Az  informatikai  képzések  megvalósultak  ugyan  2013‐ban  a  településen,  melynek  az  FM  ASZK  Mezőgazdasági  Szakiskola  és  Kollégium  biztosította  a  helyszínt,  azonban  a  meghirdetése  nem  volt széleskörű, sokan később értesültek a képzés lehetőségéről, ezért lemaradtak.  Az igény a nyugdíjasok részéről jelenleg is aktuális, ezért az intézkedés fenntartása indokolt.    2. Időskorúak Otthonának bővítése  Évek óta magas az igény az Időskorúak Otthonában történő elhelyezésre, hiszen mindig hosszú  a  várólista,  a  férőhely  pedig  korlátozott.    Jelenleg  33  fő  elhelyezésére  van  lehetőség,  de  ettől  sokkal többre volna igény, hiszen nemcsak a településről, hanem a környékbeli településekről is  vannak jelentkezők.   Továbbá  az  intézményen  belül  egyre  nagyobb  szükség  van  a  demens  betegek  elkülönítésére,  mivel  egyre  több  ilyen  típusú  betegségben  szenvedő  időskorú  ember  kerül  az  otthonba,  azonban ez helyhiány miatt lehetetlen.    64

  11.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége    1. Munkanélküliség:  A  megfelelő  pályázati  lehetőségek  hiányában  a  megváltozott  munkaképességű  személyek  számára munkahelyteremtés eddig nem valósult meg a településen, de igény van rá nemcsak  Pétervásárán,  hanem  a  környékbeli  településeken  élők  között  is.  Legközelebb  ilyen  jellegű  munkahely Mátraderecskén található, ahová Pétervásáráról is többen járnak át dolgozni.  Intézkedés fenntartása továbbra is indokolt.     

65

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)     

1. A HEP IT részletei    Az intézkedési területek részletes kifejtése     Intézkedés címe: 

Óvoda bővítése, Bölcsőde létrehozása 

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Óvodában férőhely hiány illetve túlzsúfoltság   Bölcsőde hiánya 

Célok ‐   Általános  megfogalmazás és  rövid‐, közép‐ és  hosszútávú  időegységekre  bontásban  Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

Óvoda  épületének  bővítése  csoportszobával  illetve  tornaszobával  a  férőhelyek  növelése  céljából,  hiszen  2015.  szeptember  1.napjától  kötelező  a  3  éves  kort  betöltött gyermekek óvodai ellátása.   A bölcsőde kialakítása évek óta igény a lakosság, valamint a környező település  lakói részéről, mert legközelebb 20 km‐re található bölcsőde.    1. Pályázat figyelés  2. Beruházás megvalósítása 

Résztvevők és  felelős 

Városi önkormányzat, intézményvezető   

Partnerek 

önkormányzat, óvoda, vállalkozók 

Határidő(k) pontokba  2018.12.31.  szedve  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei 

Nincs túlzsúfoltság a csoportszobákban.  Férőhely hiánya miatt nincs elutasított gyermek.  Több munkavállaló anyuka.    A  megvalósításhoz  és  fenntarthatósághoz  egyaránt  szükséges  a  megfelelő  pályázat valamint az önerő biztosítása.  Nincs megfelelő pályázat, vagy ha nincs elég önerő.  Pályázatok  folyamatos  figyelése  és  a  megfelelő  pályázat  határidőben  történő  benyújtása. 

Szükséges erőforrások  Pályázat, önerő, szakemberek, számítógép, munkagépek            66

Intézkedés címe: 

Időskorúak Otthonának bővítése 

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Férőhely hiány, demens betegek elkülönítésére nincs lehetőség 

Célok ‐   Általános  megfogalmazás és  rövid‐, közép‐ és  hosszútávú  időegységekre  bontásban  Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

Férőhelyek  számának  növelése,  mert  nagy  a  túljelentkezés,  hosszú  a  várólista.  Továbbá  a  demens  betegek  elkülönítésére  nincs  lehetőség,  pedig  erre  nagy  szükség  van,  mert  ebben  a  betegségben  szenvedő  időskorú  ember  egyre  több  kerül az otthonba.   

1. Pályázat figyelés  2. Beruházás megvalósítása 

Résztvevők és  felelős 

önkormányzat, intézményvezető 

Partnerek 

önkormányzat, időskorúak otthona, vállalkozó 

Határidő(k) pontokba  2018.12.31.  szedve  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei 

A  jelentkezők  gyors  elhelyezésére  lesz  lehetőség,  a  demens  betegek  külön  épületrészben kerülnek elhelyezésre.    A  megvalósításhoz  és  fenntarthatósághoz  egyaránt  szükséges  a  megfelelő  pályázat valamint az önerő biztosítása.  Nincs megfelelő pályázat, vagy ha nincs elég önerő.  Pályázatok  folyamatos  figyelése  és  a  megfelelő  pályázat  határidőben  történő  benyújtása. 

Szükséges erőforrások  Pályázat, önerő, szakemberek, számítógép, munkagépek                             

67

  Intézkedés címe: 

Informatikai képzés idősek részére 

Feltárt probléma  (kiinduló értékekkel) 

Időskorú emberek között kevesen rendelkeznek informatikai jártassággal 

Célok ‐   Általános  megfogalmazás és  rövid‐, közép‐ és  hosszútávú  időegységekre  bontásban  Tevékenységek  (a beavatkozás  tartalma) pontokba  szedve 

Informatikai  képzések  szervezése  ingyenesen  az  idősek  részére  a  tudás  és  információ‐ bővítés céljából. 

1. Pályázat figyelés  2. Informatikai képzések   

Résztvevők és  felelős 

önkormányzat, nyugdíjas szövetség 

Partnerek 

önkormányzat, képző szerv, nyugdíjasok 

Határidő(k) pontokba  2018.12.31.  szedve  Eredményességi  mutatók és annak  dokumentáltsága,  forrása  (rövid, közép és  hosszútávon),  valamint  fenntarthatósága  Kockázatok   és csökkentésük  eszközei 

A  nyugdíjas  emberek  nagyobb  informatikai  jártassága,  több  információ  jut  el  hozzájuk  az  élet  minden  területét  illetően.  Számítógép  illetve  az  internet  használata  már  nem  lesz  idegen  számukra.  Megismerkednek  az  elektronikus  ügyintézéssel, ügyfélkapu használatával.    A  megvalósításhoz  és  fenntarthatósághoz  egyaránt  szükséges  a  megfelelő  pályázat valamint az önerő biztosítása. 

Nincs megfelelő pályázat, vagy ha nincs elég önerő.  Pályázatok  folyamatos  figyelése  és  a  megfelelő  pályázat  határidőben  történő  benyújtása.  Pályázat, önerő, szakemberek, számítógép,   Szükséges erőforrások     

68

3. Összegző táblázat ‐ A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)  4.   3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez   

Intézkedés  sorszáma 

Az intézkedés címe,  megnevezése 

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt  esélyegyenlőségi probléma megnevezése 

Az intézkedéssel elérni  kívánt cél 

A célkitűzés összhangja egyéb  stratégiai dokumentumokkal 

Az intézkedés tartalma 

Az intézkedés  felelőse 

Az intézkedés  megvalósításához  Az intézkedés  Az intézkedés  szükséges  megvalósításának  eredményességét mérő  erőforrások  határideje  indikátor(ok)  (humán,  pénzügyi,  technikai) 

Az intézkedés  eredményeinek  fenntarthatósága 

2018.12.31 

Munkacsoport  megalakulása,  jegyzőkönyv, jelenléti ív. 

Terembérleti díj,  technikai  eszközök 

Folyamatos ütemterv,  ülésezés, munkaterv. 

Humánerőforrás 

Megszerzett tudás  érvényesítése. 

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 

1 

2 

Munkahelyteremtés  (Munkacsoport felállítása) 

Képzések szervezése 

Magas munkanélküliség. 

Csökkenjen a  munkanélküliség. 

Alacsony iskolázottság, főleg a roma nőknél. 

Alap‐, és OKJ‐s képzések  szervezése igazodva a helyi  munkaerő‐piaci  igényekhez. 

Start munkaprogram,  közfoglalkoztatási terv. 

Éves képzési terv 

A munkacsoport  meghatározza a stratégiát,  intézkedési tervet. 

Az  Önkormányzat  által kijelölt  személy 

Helyzet és igényfelmérés,  képzések megszervezése. 

városi  önkormányzat,  munkaügyi  központ 

2018.12.31 

Start munkaprogram  keretén belül 30 fő tanul  jelenleg is  felnőttoktatásban  (Növénytermesztés) 

Hét Kút Forrás  Alapítvány,  Városi  Önkormányzat 

2018.12.31 

Gyermekek jelenléte,  megtartása a program  végéig. 

Terem, technikai‐ ,fejlesztő  eszközök,  szakemberek 

Folyamatos ütemterv,  munkaterv az aktuális  problémák kezelése 

2018.12.31 

Nincs elutasított  gyermek férőhelyhiány  miatt, nincs túlzsúfolt  csoportszoba, több  munkavállaló anyuka,  több munkahely a  településen 

Pályázat és önerő  ‐ pénzügyi  Szakemberek a  pályázatírásnál,  majd a bővítés  megvalósulásakor  ‐ humán,  Számítógép, net  elérhetőség,  munkagépek ‐  technikai 

A létszámnövekedés  miatt a megfelelő  férőhely biztosítása  folyamatosan, a  bővülés megvalósulását  követően szakemberek  alkalmazásával új  munkahelyek  teremtése valósul meg,  ezáltal csökken a  munkanélküliek száma  a településen 

2018.12.31 

Munkacsoport  megalakulása,  jegyzőkönyv, jelenléti ív 

Terembérleti díj,  technikai  eszközök 

Folyamatos ütemterv,  ülésezés, munkaterv 

II. A gyermekek esélyegyenlősége 

1 

2 

Tanoda program 

Óvoda bővítése, bölcsőde  létrehozása 

A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos  gyermekek hátrányainak csökkentése. 

Egyenlőtlenségek  csökkentése 

  

Tanulási felzárkóztatás,  csoportos foglalkozások,  konfliktus kezelés, prevenció

Óvoda bővítés: minden  gyermek számára elérthető  Óvoda bővítése egy csoportszobával, valamint  legyen az óvodai ellátás,  A célkitűzés összhangban van a  tornaszobával férőhelyek növelése céljából, a  senki ne legye elutasítva  Integrált Településfejlesztési  Pályázat figyelése, Óvoda  3 éves kortól kötelező óvodai ellátás  férőhely hiány miatt, és ne  Városi  Stratégiával, az Integrált  bővítése férőhelyek  biztosításának megfelelően. A bölcsőde  legyen túlzsúfolt  Önkormányzat,  Városfejlesztési Stratégiával  számának növelése céljából,  kialakítása évek óta igény a lakosság valamint  csoportszoba. Bölcsőde: a  intézményvezető valamint a Szolgáltatás‐tervezési  Bölcsőde létrehozása,   a környező települések lakói részéről, mert  munka világába visszatérő  koncepcióval.  legközelebb 20 km‐re található bölcsőde.  anyukáknak legyen hová  elhelyezni a 3 évesnél  fiatalabb gyermekeiket. 

III. A nők esélyegyenlősége 

1 

Prevenciós tevékenységek  szervezése (Munkacsoport  felállítása) 

Mentálhigiéné, prevenciók a szocializációs  hátrányos csökkentésére. 

Szocializációs hátrányok  csökkenése 

Szociális koncepció,  Egészségfejlesztési terv 

Mentálhigiénés terv 

Dr. Varga Attila  jegyző 

IV. Az idősek esélyegyenlősége 

1 

Idősek Otthonának  bővítése 

Idősek Otthonának bővítése férőhelyek  számának növelése céljából, demens idősek  elkülönítése miatt  

Idősek Otthonának  bővítésével több személy  elhelyezésére legyen  lehetőség, mert nagy a  túljelentkezés, valamint a  demens betegek részére  külön rész biztosítása 

Az intézkedés összhangban van  az Integrált Településfejlesztési  Stratégiával, az Integrált  Városfejlesztési Stratégiával  valamint a Szolgáltatástervezési  koncepcióval.  

pályázat figyelése, idősek  otthonának bővítése  férőhely számok növelése  céljából,  

Városi  Önkormányzat,  intézményvezető

2018.12.31 

Több idős ember  elhelyezésére válik  lehetőség, várólista  megszűnés, 

pályázat és  önrész,  szakember  pályázat íráshoz,  intézmény rentábilissá  majd a beruházás  tétele  megvalósításához,  számítógép, net  elérhetőség 

69

2 

Informatikai képzés 

Informatikai képzések szervezése ingyenesen  az idősek számára a tudás,és információ‐  bővítés céljából  

Az idős emberek tudása  bővüljön az informatika  terén, ezáltal több  információhoz jussanak ,  valamint az elektronikus  ügyintézésben is önállóbbá  váljanak  

Az intézkedés összhangban van  az Integrált Településfejlesztési  Stratégiával, az Integrált  Városfejlesztési Stratégiával  valamint a Szolgáltatástervezési  koncepcióval 

pályázat figyelése,  informatikai képzés  szervezése, 

városi  önkormányzat,  nyugdíjas  szövetség 

2018.12.31 

Idősek bővebb  információval  rendelkeznek az élet  minden területén,  segítség nélkül  használják a  számítógépet, a  internetet, valamint az  elektronikus ügyintézés,  ügyfélkapu használata is  egyértelműbbé válik  számukra  

pályázat,  szakember a  képzés során,  számítógép,  internet  elérhetőség,  

folyamatos pályázat  figyelés mellett  képzések szervezése 

2018.12.31 

Munkacsoport  megalakulása,  jegyzőkönyv, jelenléti ív 

Terembérleti díj,  technikai  eszközök,  humánerőforrás 

Folyamatos ütemterv,  ülésezés, munkaterv 

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 

1 

Munkahelyteremtés  megváltozott  munkaképességűek  részére (Munkacsoport  felállítása) 

Munkahelyteremtés, és nagyobb  foglalkoztatottság megváltozott képességű  személyek részére 

Magasabb  foglalkoztatottság, Járási  Központhoz igazodó új  lehetőségek feltárása. 

  

munkahelyteremtés, start  munkaprogram 

városi  önkormányzat,  járási hivatal,  

70

3. Megvalósítás   

  A megvalósítás folyamata    A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot  hozunk létre.     A HEP Fórum feladatai:  ‐  az  HEP  IT  megvalósulásának  figyelemmel  kísérése,  a  kötelezettségek  teljesítésének  nyomon  követése,  dokumentálása,  és  mindezekről  a  település  képviselő‐testületének  rendszeres  tájékoztatása,  ‐ annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették‐e  a  kitűzött  célok  megvalósulását,  és  az  ezen  tapasztalatok  alapján  esetleges  új  beavatkozások  meghatározása  ‐ a HEP IT‐ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata,  a HEP IT aktualizálása,   ‐ az esetleges változások beépítése a HEP IT‐be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő‐testületi  döntésre  ‐ az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása  ‐ a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása    Az  esélyegyenlőség  fókuszban  lévő  célcsoportjaihoz  és/vagy  kiemelt  problématerületekre  a  terület  aktorainak  részvételével  tematikus  munkacsoportokat  alakítunk  az  adott  területen  kitűzött  célok  megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is,  a  munkacsoportok  rendszeresen  (minimum  évente)  beszámolnak  munkájukról  az  Esélyegyenlőségi  Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.       

71

Romák/ mély‐ szegénységben  élők esély‐ egyenlőségével  foglalkozó  munkacsoport

Fogyatékkal élők  esély‐ egyenlőségével  foglalkozó  munkacsoport 

Nők esély‐ egyenlőségével  foglalkozó  munkacsoport 

HEP Fórum  

Idősek esély‐ egyenlőségével  foglalkozó  munkacsoport 

tagjai:   munkacsoportok  vezetői, önkormányzat,  képviselője, partnerek  képviselője 

Gyerekek esély‐ egyenlőségével  foglalkozó  munkacsoport 

      A HEP Fórum működése:    A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.  A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.  A  Fórum  javaslatot  tesz  az  HEP  IT  megvalósulásáról  készített  beszámoló  elfogadására,  vagy  átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.  A HEP Fórum egy‐egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb  munkacsoportokat hozhat létre.   

Monitoring és visszacsatolás    A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot  készít  a  HEP  szükség  szerinti  aktualizálására  az  egyes  beavatkozási  területek  felelőseinek,  illetve  a  létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.       

72

 

Kötelezettségek és felelősség    Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:    A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről  jegyző. felel.:   - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú  támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.  - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.  - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak  valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így   o Felel  azért,  hogy  a  település  minden  lakója  és  az  érintett  szakmai  és  társadalmi  partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.   o Figyelemmel  kíséri  azt,  hogy  az  önkormányzat  döntéshozói,  tisztségviselői  és  intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP‐ben foglaltakat.   o Támogatnia  kell,  hogy  az  önkormányzat,  illetve  intézményeinek  vezetői  minden  ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.   o Kötelessége  az  egyenlő  bánásmód  elvét  sértő  esetekben  meg  tennie  a  szükséges  lépéseket,  vizsgálatot  kezdeményezni,  és  a  jogsértés  következményeinek  elhárításáról intézkedni     A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:  - a  HEP  IT  megvalósításának  koordinálása  (a  HEP  IT‐ben  érintett  felek  tevékenységének  összehangolása, instruálása),   - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,   - az  esélyegyenlőség  sérülésére  vonatkozó  esetleges  panaszok  kivizsgálása  az  önkormányzat  felelősével közösen  - a HEP Fórum összehívása és működtetése.    A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői   - felelősek  azért,  hogy  ismerjék  az  egyenlő  bánásmódra  és  esélyegyenlőségre  vonatkozó  jogi  előírásokat,  biztosítsák  a  diszkriminációmentes  intézményi  szolgáltatásokat,  a  befogadó  és  toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos  ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.   - Felelősségük  továbbá,  hogy  ismerjék  a  HEP  IT‐ben  foglaltakat  és  közreműködjenek  annak  megvalósításában.  - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.  - Az  önkormányzati  intézmények  vezetői  intézményi  akciótervben  gondoskodjanak  az  Esélyegyenlőségi  Programban  foglaltaknak  az  intézményükben  történő  maradéktalan  érvényesüléséről.  Minden,  az  önkormányzattal  és  annak  intézményeivel  szerződéses  viszonyban  álló,  számukra  szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT‐t, magára nézve kötelezőként kövesse  azt,  és  megfeleljen  az  elvárásainak,  amelyre  vonatkozó  passzust  a  jövőben  bele  kell  foglalni  a  szerződésbe.  Szükséges  továbbá,  hogy  a  jogszabály  által  előírt  feladat‐megosztás,  együttműködési  kötelezettség  alapján  a  települési  önkormányzattal  kapcsolatban  álló  szereplők  ismerjék  a  HEP‐ot,  annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és  működtetése.)     

 

73

Érvényesülés, módosítás    Amennyiben  a  kétévente  előírt  –  de  ennél  gyakrabban,  pl.  évente  is  elvégezhető  ‐    felülvizsgálat  során kiderül, hogy a HEP IT‐ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül  jelentést  kér  a  beavatkozási  terület  felelősétől,  amelyben  bemutatja  az  indikátorok  teljesülése  elmaradásának  okait,  és  a  beavatkozási  tevékenységek  korrekciójára,  kiegészítésére  vonatkozó  intézkedési  tervjavaslatát  annak  érdekében,  hogy  a  célok  teljesíthetők  legyenek.  A  HEP  Fórum  a  beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat  képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.  A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős  személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.  Az  egyenlő  bánásmód  elvét  sértő  esetekben  az  HEP  IT  végrehajtásáért  felelős  személy  megteszi  a  szükséges  lépéseket,  vizsgálatot  kezdeményez,  és  intézkedik  a  jogsértés  következményeinek  elhárításáról.  Az HEP IT‐t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be,  illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok  megvalósításához.                                                                 

 

74