Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dunafalva Községi Önkormányzat

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Dunafalva Községi Önkormányzat

2013.

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ........................................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................. 3 A település bemutatása ............................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ............................................................................................................................. 3 Célok ....................................................................................................................................................... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)............................................................... 4 1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................................ 4 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................................ 5 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.................................................... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ........................................................14 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................................17 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ..............................................................................................19 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................20 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ...............................................................................................................................21 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .............................................................................22 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)..............................................................23 1. A HEP IT részletei ...........................................................................................................................23 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ...............................................................................23 A beavatkozások megvalósítói..........................................................................................................24 Jövőképünk ......................................................................................................................................24 Az intézkedési területek részletes kifejtése........................................................................................27 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........................36 3. Megvalósítás....................................................................................................................................40 A megvalósítás előkészítése .............................................................................................................40 A megvalósítás folyamata.................................................................................................................40 Monitoring és visszacsatolás.............................................................................................................41 Nyilvánosság....................................................................................................................................41 Érvényesülés, módosítás...................................................................................................................42 4. Elfogadás módja és dátuma ..............................................................................................................43

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, a Szeremle Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Dunafalva község Bács-Kiskun megyében, a Duna bal partján, Baja és Mohács városok között helyezkedik el. A település a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint halmozottan hátrányos helyzetű település minden szempontból A település közszolgáltatásokkal való ellátottságának néhány jellemzője: közigazgatás – közös önkormányzati hivatal fenntartása Szeremlével, a településen hivatali központ működik; egészségügyi ellátás vegyes háziorvosi körzet, ügyeleti ellátás, fogorvosi ellátás feladat-ellátási szerződéssel államháztartáson kívülre szervezve, gyógyszertár, iskola-egészségügy, védőnői szolgálat közös védőnői körzet Szeremlével; óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés – állami feladat-ellátással a Szeremle-Dunafalva Általános Iskola biztosítja a feladat-ellátást; szociális ellátás – szociális étkeztetés önálló, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Dávod-Dunafalva Szociális Intézményfenntartó Társulás útján szerződéses feladat-ellátás; családsegítés és gyermekvédelem – bajai központtal társulásos feladat-ellátás. Vezetékes ivóvízzel, áram- és gázszolgáltatással, pormentesített közutakkal (néhány utcától eltekintve) a település teljes belterülete lefedett. A településen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését a Dunafalva Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Dunafalva Német Nemzetiségi Önkormányzat a települési önkormányzattal együttműködve biztosítja. Értékeink, küldetésünk Dunafalva Község Önkormányzata kinyilvánítja, hogy a településen minden ember számára, a társadalmi élet minden színterén, megkülönböztetés nélkül biztosítja az esélyegyenlőséget az alapvető jogokhoz való hozzáférés tekintetében és ennek érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat és intézkedési programokat.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

Településfejlesztési

stratégia,

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja A Dunafalva Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet,  szegregációmentességet,  a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi programban meghatározott célok és feladatok végrehajtásának eszközei megjelennek a célcsoportokat érintő alábbi helyi rendeletekben:  a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 10/2004.(V.24.) önkormányzati rendelet  a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 2/2013.(III.25.)önkormányzati rendelete  a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról és a térítési díjakkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 8/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Dunafalva Községi Önkormányzat 2010-2014. évi gazdasági programja A település infrastrukturális helyzete miatt a legkilátástalanabb feladat a munkahelyteremtés. A gyermeklétszám csökkenése miatt a közös fenntartású oktatási intézményben törekedni kell a helyi foglalkoztatottak munkahelyének megtartására. Az egyre idősödő lakosságra figyelemmel a szociális ellátás területén vizsgálni a létszámbővítés lehetőségét és esetlegesen egy bentlakásos intézmény közös kialakítását.. A képviselő-testület fontosnak tartja a település még működő munkáltatókkal való jó kapcsolat tartását, kooperációt és koordinációt különösen a pályázások területén, valamint az együttműködést a térség településeivel azzal a céllal, hogy az ott létesülő munkahelyeknek dunafalvi munkavállalói is lehessenek. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Bajai Többcélú Kistérségi Társulás rendelkezett szociális szolgáltatásfejlesztési koncepcióval, közoktatási intézkedési tervvel, azonban a társulás megszűnésével ezek a tervek csak kiindulási dokumentumokként szolgálhatnak egy új, jelenleg nehezen körvonalazódó térségi társulásnak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A település alapvető problémája, hogy a község lakossága 1970-től folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A község állandó népességének alakulása (1870-2011.) az utolsó, 2011. évi népszámlálási adatok alapján. Dunafalva- népességszám (1870-2011) 2 500 2 000 1 500 1 000 500 70 80 90 00 10 20 30 41 49 60 70 70 80 90 01 11 18 18 18 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20

Népességszám (fő)

1. ábra

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő

Változás

07

988

08

975

99%

09

962

99%

10

947

98%

11

942

99%

12

938

100%

Dunafalva - lakosságszám 2000-2013. 1300 1200 1100 1000 900

2013.

2012.

2011.

2010.

2009.

2008.

2007.

2006.

2005.

2004.

2003.

2002.

2001.

2000.

800

lakosságszám

2. ábra Egy rövidebb intervallumot figyelembe véve, a község állandó lakosainak száma (2000-2013.) egyre jelentősebb ütemben csökken. A fenti 1. számú ábra szerint a lakosság száma 1870-től folyamatosan csökken. 43 év alatt 49,8%-kal csökkent. Ennek oka a mezőgazdaságra valamint a bajai könnyűiparra épülő munkahelyek megszűnésén keresztül a családok megélhetési nehézségeinek növekedése. Az elmúlt időszakban a népességváltozás tényezői – természetes szaporodás vagy fogyás illetve vándorlási különbözet – az utóbbi időszakra vonatkozóan ugyancsak kedvezőtlen adatokat mutatnak:

Természetes szaporodás, fogyás Vándorlási különbözet

1980-1989. -168 -51

1990-2001. -163 -35

2001-2011. -134 -24

A lakosság korcsoportos megoszlását bemutató grafikonból látható, hogy a csökkenő lakosságszámon belül a 18 év alatti korosztály csökkenése az utóbbi öt évben, míg a 18-60 év közötti korosztály csökkenése az utóbbi három évben jellemző, míg a 60 év felettiek aránya a csökkenő összlakosságszámban növekszik.

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a településen az 1000 lakosra jutó  élve születések száma 79  halálozások száma 230  házasságkötések száma 3  válások száma 4 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

n.a.

n.a.

2008

227

113

200,9%

2009

230

107

215,0%

2010

308

95

324,2%

2011

312

91

342,9%

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

2008 2009 2010 2011

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

276 278 273 269

313 240 305 301

589

36

13,0%

48

15,3%

84

14,3%

518

36

12,9%

58

24,2%

94

18,1%

578

32

11,7%

50

16,4%

82

14,2%

570

25

9,3%

45

15,0%

70

12,3%

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év

2008 2009 2010 2011

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

276 278 273 269

313 240 305 301

589

36

13,0%

48

15,3%

84

14,3%

518

36

12,9%

58

24,2%

94

18,1%

578

32

11,7%

50

16,4%

82

14,2%

570

25

9,3%

45

15,0%

70

12,3%

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

84

94

83

összesen

2011

2012

70

0

20 éves és fiatalabb 21-25 év

26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

fő

5

4

2

1

n.a.

%

6,0%

4,3%

2,4%

1,4%

#########

fő

13

13

17

11

n.a.

%

15,5%

13,8%

20,5%

15,7%

#########

fő

10

11

10

13

n.a.

%

11,9%

11,7%

12,0%

18,6%

#########

fő

9

10

10

5

%

10,7%

10,6%

12,0%

7,1%

#########

fő

7

11

13

11

n.a.

%

8,3%

11,7%

15,7%

15,7%

#########

fő

10

16

10

5

n.a.

%

11,9%

17,0%

12,0%

7,1%

#########

fő

10

10

9

9

n.a.

%

11,9%

10,6%

10,8%

12,9%

#########

fő

10

14

9

9

n.a.

%

11,9%

14,9%

10,8%

12,9%

#########

fő

8

4

3

6

n.a.

%

9,5%

4,3%

3,6%

8,6%

#########

fő

2

1

0

0

n.a.

%

2,4%

1,1%

0,0%

0,0%

#########

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

fő

fő

nő

férfi

összesen

nő

2008

35

42

77

2009

39

52

91

21

2010

36

52

88

2011

31

42

73

2012

26

37

63

férfi

% összesen

Nő

férfi

összesen

0

0,0%

0,0%

0,0%

28

49

53,8%

53,8%

53,8%

22

30

52

61,1%

57,7%

59,1%

12 n.a.

31 n.a.

43

38,7%

73,8%

58,9%

0

0,0%

0,0%

0,0%

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen

Fő

8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő %

2008

84

2

2009

94

2010

év

8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő %

fő

%

2,4%

26

31,0%

56

66,7%

2

2,1%

30

31,9%

62

66,0%

85

1

1,2%

23

27,1%

61

71,8%

2011

70

0

0,0%

28

40,0%

42

60,0%

2012

63

0

0,0%

25

39,7%

38

60,3%

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra jogosultak

nyilvántartott álláskeresők száma év fő

fő

%

2008

81

11

13,6%

2009

91

7

7,7%

2010

88

7

8,0%

2011

75

6

8,0%

2012

63

1

1,6%

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet A 2011. évi népszámlálási adatok alapján  az 1000 lakosra jutó adózók száma a településen 286 fő,  az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó  a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népességből 14%,  a női munkanélküliek aránya a nyilvántartott álláskeresőkből 43 %,  a regisztrált 180 napon túli munkanélküliek aránya az álláskeresőkből 59%. a) Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A következő ábra a település bajai kistérségen belüli helyzetét mutatja meg a munkanélküliség szempontjából. A diagrammból látható, hogy a települési munkanélküliségi mutató (TMM) - mely a nyilvántartott munkanélküliek összes munkaképes lakoshoz viszonyított arányát mutatja – és a települési összesített mutató (TÖM=TMM*MMM) alapján – ami tehát mind a munkanélküliek számát, mind összetételét figyelembe veszi – Dunafalva a kistérség második legrosszabb helyzetben lévő települése. A mély munkanélküliségi mutató (MMM) szempontjából – mely a munkanélkülieken belül a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók (pályakezdő, tartós munkanélküli, alapfokú végzettségű, megváltozott munkaképességű, 50 év feletti) arányát is figyelembe veszi - a helyzet valamivel kedvezőbb. A település hátulról a 4. helyet foglalja el a kistérségben, tehát a dunafalvi munkanélküliek között a többi 19 településhez képest arányában valamivel nagyobb számban vannak olyan személyek, akik vélhetően hosszabb időn belül tudnak majd elhelyezkedni. Bajai kistérség munkanélküliségi mutatói 2007. Forrás: DAR Munkaügyi Központ Bajai Kirendeltség tájékoztatója, 2007 25

20

Sorren d

15

10

5

Az iskolázottság figyelembe vételével a gazdasági aktivitás tekintetében a nők hátrányos helyzete megállapítható, hiszen az inaktív keresők aránya jóval nagyobb a foglalkoztatottak aránya pedig kisebb, mint a férfiaké. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A legmagasabb befejezett iskolai végzettség a 2011. évi népszámlálási adatok alapján: legmagasabb iskolai végzettség (7 éves és idősebb)

0 évfolyam 1-7. évfolyam 8. évfolyam középfokú érettségi egyetem, főiskola

600

Legmagasabb befejezett iskolai végzettség egyetem, főiskola nemenkénti eloszlása stb. oklevéllel (2011.) érettségi

400 középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

200 0 férfi

nő

Dunafalva lakosságának gazdasági aktivitása (2011.) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

eltartott inaktív kereső munkanélküli foglalkoztatott

férfi

nő

A fenti első grafikonból látható, hogy a dunafalvi lakosságon belül a legnagyobb arányt a 8. évfolyam legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők képezik. Az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nem éri el a középfokú végzettséggel, de érettségivel nem rendelkezők számát. A végzettség nemenkénti megoszlása azt mutatja, hogy a nők körében magasabb az általános iskolai végbizonyítvánnyal, érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az álláskeresőkből 48,6%. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat a Munkaügyi központ által biztosított keretszámok maximális kihasználásával vesz részt a közfoglalkoztatásban. Éves szinten a közfoglalkoztatottak átlaglétszáma: 30 fő/év d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés tekintetében a település rossz helyzetben van. Buszjárat Dunafalváról Bajára hétköznapokon ötször van. Baján a nagyszámú munkaerőt igénylő üzemek egy része megszűnt. A vállalkozások segítése és a helyben való foglalkoztatás elősegítése érdekében az önkormányzat kezdeményezte a település szabad vállalkozási övezetbe való csatolását. A térségben működő közfoglalkoztatási program segítségével az önkormányzaton kívül a Vízügy is foglalkoztatja a lakosság e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok foglalkoztatásának valamint gyakorlathoz való juttatásának elősegítése érdekében az önkormányzat rendszeresen pályázik a Munkaügyi Központ pályázatkezdők számára biztosított keretére. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyi foglalkoztatási program a közcélú foglalkoztatáson kívül nincs, az önkormányzat a neheződő körülmények ellenére törekszik a munkahelyek megtartására. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményekben közfoglalkoztatási program keretében biztosított a mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés nincs. 3.2 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A települési önkormányzat a szociális törvény és a helyi szociális rendeletben foglaltak szerint biztosítja a jogosultak számára a rendszeres és eseti támogatásokat, természetbeni ellátásokat. Az aktív korúak ellátásának csökkenésében nyomon követhető az a központi szándék, hogy az aktív korúakat megillető támogatások csökkenjenek a közcélú munkába bevontak számának és így a számukra fizetendő bér ellenében. 2012-ben önkormányzati közfoglalkoztatásban 21. fő (16 férfi, 5 nő) vett részt. A közfoglalkoztatási program nehézsége, hogy a pályázati rendszer döntően csak 2 havi foglalkoztatást tesz lehetővé és az ennek ellenértékeként fizethető bér nem segít a családok anyagi nehézségein, különösen abban az esetben nem, ha mindkét családfenntartó munkanélküli.

2012. december 31-én 67 gyermek volt jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, 36 családból. Az eseti szociális ellátásoknál szembetűnő az átmeneti segély növekedése és a Bursa Hungarica támogatás visszaesése. Az önkormányzat a társulásban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálat valamint a hivatal szociális ügyintézőin keresztül segítséget nyújt a szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben valamint egészségi okból, mentális állapotból vagy más okból származó problémák megoldásában valamint aktív közcélú foglalkoztatással is segíti a családokat. A tartós bentlakást, illetve átmenti elhelyezést nyújtó otthon a településen nincs. 3.3 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány - az önkormányzat az egészségházban háziorvosi bérlakással rendelkezik b) szociális lakhatás - az önkormányzat szociális célú bérlakással nem rendelkezik c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok - egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok nincsenek a településen e) lakhatást segítő támogatások - helyi szociális rendelet alapján természetben nyújtott támogatásként lakásfenntartási támogatás vehető igénybe f) eladósodottság A lakosság eladósodottságának mértékére adatok nincsenek, azonban a 3.3. pontban évenként kimutatott segélyeknél jól látható az átmeneti segélyek növekedése. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása - 72 fő külterületi lakos van, 3.4 Telepek, szegregátumok helyzete a) a szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Nincs ilyen terület. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) nincs c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregációval veszélyeztetett terület nincs. 3.5 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés - háziorvosi szolgálat – önálló vegyes körzet (dr. Juhász Katalin) a - védőnői szolgálat – közös körzet Szeremlével, feladat-ellátási szerződés államháztartáson kívül gazdasági társasággal (Szamy Bt.) b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés - a koragyermekkori kötelező szűrések a védőnői szolgálat útján helyben hozzáférhetők, - a népegészségügyi szűrések a bajai szűrőállomáson illetve szakrendelők útján Baján történnek, c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés - a gyermekek és tanulók számára az oktatási nevelési intézmények útján biztosított a hozzáférés - a felnőttek rehabilitációs ellátást bajai szakrendelők útján vehetik igénybe d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

- a közétkeztetésben a helyi beszállítók segítségével az önkormányzat törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak megfelelő étrend összeállítására, a központi konyha dietetikussal nem rendelkezik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés - a helyi sportprogramokhoz való hozzáférés ingyenes, a szabadidős és sportprogramok a Dunafalva SE szervezésében valósulnak meg f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés - a szociális étkezés, házi segítségnyújtás a helyi szociális rendelet alapján vehető igénybe, nappali ellátás, bentlakásos intézmény a településen nincs, a településen idősek klubja működik, g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor - hátrányos megkülönböztetés vagy az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos bejelentés az önkormányzat vagy intézményei által nyújtott ellátásokkal kapcsolatosan nem volt h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül - a szociális étkezés térítési díjainak megállapítása során az egy főre jutó jövedelem alapján három fizetési sáv került megállapításra - családsegítő és gyermekjóléti szolgálat a mélyszegénységben élőkkel, hátrányos helyzetű személyekkel kiemelten foglalkozik 3.6 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai - Iskolai rendezvények, Dunafalvi Hagyományőrző Egyesület rendezvényei. - a közösségi élet fórumai a helyi önszerveződő közösségek számára is nyitott, kéthavonta megjelenő Lakossági Tájékoztató, a polgármesteri fogadóórák, az évente tartott közmeghallgatás valamint a falugyűlés b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) - a közösségi együttélésre az etnikai konfliktusok nem jellemzőek c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) - a katolikus egyház karitatív tevékenységet folytatnak a településen, melyhez az önkormányzatok is segítséget nyújtanak, az önkormányzat önkénteseket fogadó szervezetként nyilvántartásba vetette magát. 3.7 A német és roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A település lakosságának 14,5%-át teszik ki a különböző nemzetiséghez tartozó lakosok. A nemzetiségi hovatartozás tekintetében - az utolsó, 2011. évi népszámlálási adatok alapján – megállapítható, hogy legnagyobb számot, 10,4 %-ot a német lakosság képviseli, ezt követi a roma nemzetiség 2,8%-kal.

Nemzetiségi hovatartozás (2011.)

magyar cigány (romani, beás) horvát német

A népszámlálási adatok nem minden esetben adnak pontosan számot a cigány kisebbség lélekszámának alakulásáról, mivel sokan – tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás önkéntes - nem nyilatkoznak származásukról. Ugyanez elmondható az idősebb német nemzetiségű lakosokról, akik a korábbi, általuk megélt retorziók miatt nem vallanak nemzetiségi hovatartozásukról.

A cigány származású munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek növelését a munkaügyi központ munkaerőpiaci programokkal, az önkormányzat a közhasznú- és közcélú foglalkoztatásba való bevonásukkal segíti. A településen cigány és német nemzetiségi önkormányzat működik. - A roma nemzetiségi önkormányzat a kiemelt ünnepekhez (karácsony, húsvét) kapcsolódóan végez adományozást, együttműködve a Máltai Szeretetszolgálattal ruhaosztásokat szervez, a roma nemzetiségű közcélú munkavállalók minél nagyobb számú foglalkoztatását kezdeményezte az önkormányzatnál. A német nemzetiségi önkormányzat a dunafalvi lakosság nyelvoktatását támogatja. Vásárolt 3 tananyagot, melyet a falu lakosai szabadon kölcsönözhetnek. 3.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A mélyszegénységben élők és a romák között jelentős munkanélküliség Szolgáltatók felé fennálló tartozások, szolgáltatások megszüntetése

Ezen csoportok nagyobb mértékű bevonása a közfoglalkoztatásba, és annak képzési programjába Jelző rendszer kialakítása a szolgáltatókkal a kikötések megelőzése valamint a lakásfenntartási támogatások célzott juttatása

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen önkormányzati fenntartású napközi otthonos óvoda, valamint állami fenntartású és működtetésű általános iskola van. Az általános iskolai felső tagozatos oktatásban a dunafalvi felsőtagozatosok szervezett szállítással, bejáró tanulóként vesznek részt.

Iskola összlétszámának alakulása 120 100

107 105

113

109 107 111

105

95

100

94 87 86 85 84 81 73

80

68 66 58

60

51 49 47 45

40 20

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2009/2010

2008/2009

2007/2008

2006/2007

2005/2006

2004/2005

2003/2004

2002/2003

2001/2002

2000/2001

1999/2000

1998/1999

1997/1998

1996/1997

1995/1996

1994/1995

1993/1994

1992/1993

1991/1992

1990/1991

0

Iskola összlétszáma

A településen az általános iskola létszáma csökkenő tendenciát mutat. A köznevelésben megvalósításra váró esélyegyenlőségi feladatok végrehajtása az érintett intézmény feladatköréhez tartozik, melyet saját pedagógiai programjuk részeként, illetve önálló esélyegyenlőségi tervükben határozzák meg. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 67 fő c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 51 fő e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nincs ilyen gyermek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnő Szeremle és Dunafalva településeket látja el. betöltetlen státusz nincs, az egy védőnőre jutó ellátottak száma: 54 fő b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen vegyes háziorvosi praxis van. Gyermekorvos a védőnői szolgálat szervezésében végez szűrést és vizsgálatot a településen.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A korai fejlesztési és rehabilitációs ellátások Baján vehetők igénybe, odautazási probléma esetén az önkormányzat segítséget nyújt. d) gyermekjóléti alapellátás A bajai központú, társulás keretein belül működő családsegítő szolgálat heti egy alkalommal tart fogadóórát és látogatja helyszínen a családokat. Az iskolában napközi otthoni ellátás működik. e) gyermekvédelem 2012. december 1-jén a gyámhatóság 4 veszélyeztetett családot és 10 veszélyeztetett kiskorút tartott számon a településen. A veszélyeztetettsége okai között döntően magatartási okok szerepeltek, környezeti és anyagi veszélyeztetettség mellett. Védelembe vett kiskorú ebben az időpontban nem volt. 2012-ben iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezésére 4 gyermek esetében került sor, december 1-jén 6 gyermek iskoláztatási támogatásának folyósítása szünetelt. Kizárólag 16 évet betöltött gyermekekkel kapcsolatosan merültek fel olyan jellegű, iskolába nem járással kapcsolatos problémák, mely miatt ellátás szüneteltetésére került sor. Az általános iskolás korú és helyben tanuló gyermekeknél a helyi jelzőrendszer – iskola, családsegítő szolgálat, hivatal, védőnő – jó működése és az egységes fellépés eredményeként ezek a problémák időben kezelésre kerülnek. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A helyi szociális és gyermekvédelmi rendelet alapján átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Sport és szabadidős programok az önkormányzat, az iskola, a Dunafalva Sport Egyesület, Dunafalva Horgász Egyesület valamint a Dunafalvi Hagyományőrző Egyesület szervezésében zajlanak a településen, melyen a részvétel bárki ingyenesen számára biztosított. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Intézményi gyermekétkezés az iskolában és az óvodában biztosított. Hétvégi étkeztetés nincs. Az önkormányzat minden évben sikeresen pályázik a nyári gyermekétkezési programba. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére észrevétel nem érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A jelzőrendszer jelzése alapján a krízishelyzetben lévők problémáinak kezelése pénzbeli vagy természetbeni juttatásokkal, ingyenes étkezés biztosításával 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A nevelési, oktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása integrált oktatás keretében történik. Az integrált oktatás, különleges gondozás a gyermek életkorától és állapotától függően - a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében biztosított. Az intézmények sajátos helyzetét jelzi a hátrányos helyzetű (HH), valamint halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek tanulók száma.

A

település

oktatási,

nevelési

intézmény Dunafalvi Katica Napközi Otthonos Óvoda Szeremle-Dunafalva Általános Iskola

intézményeiben HH fő 12 30

% 60% 66%

a

HH/HHH

adatai

HHH fő 3 7

(2012.)

% 15% 15%

Az óvodai létszám (20 fő) 60%-át teszik ki a hátrányos helyzetű és 15%-át a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, míg az iskolában a létszám (45fő) 66%-át a hátrányos helyzetű és 15%-át a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A sajátos nevelési igényű (SNI) valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) gyermekek tanulók aránya meghaladja az országos átlagot (7,8%), de az intézményekben saját szakképzett pedagógusokkal illetve a Bajai Pedagógiai Szakszolgálattal szerződve, utazó pedagógusokkal kerül megoldásra a korai fejlesztés, gyógytestnevelés, logopédia, egyéni fejlesztés. A településen az ép értelmű, testi, érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók oktatásának feltételei beavatkozást kívánnak, mert az épületek akadálymentesítése nem vagy csak részben megoldott, és speciális eszközök, hang- és fényjelzések, berendezések hiányoznak. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Iskolapszichológus a köznevelési intézményekben nincs, a Bajai Pedagógiai Szakszolgálat szerződéssel látja el a feladatot, illetve az iskola állományában két gyógypedagógus végzettséggel rendelkező pedagógus is található. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönítés az oktatás területén nincs. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen csak egy iskola és egy óvoda található, nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A kislétszámú integrált oktatás-nevelés, fejlesztés, ingyenesen biztosított közösségi programok, iskolai kirándulások. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


A hátrányos helyzetű illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében nagyobb az iskolai mulasztások száma különösen középiskolában, így marad az alacsony iskolázottság Szorgalmi időszakon kívül a hátrányos helyzetű tanulók napi egyszeri meleg étkezése nem megoldott

Arany János, Útravaló programok valamint a Bursa Hungarica Felsősoktatási Ösztöndíjpályázatokra figyelemfelhívás, részvétel ösztönzése, támogatása, A nyári gyermekétkeztetési programban való aktív részvétel, abban a helyi felvásárlás erősítése

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A 2011. évi népességszámlálási adatok alapján a nők aránya az összes lakosságszámon belül 50,1%. A 60 év feletti korosztályban a nők aránya már 51,2%, 70 év felett már 59,8%, míg 80 év felett 72,5%.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

A fenti első grafikonból látható, hogy a dunafalvi lakosságon belül a legnagyobb arányt a 8. évfolyam legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők képezik. Az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nem éri el a középfokú végzettséggel, de érettségivel nem rendelkezők számát. A végzettség nemenkénti megoszlása azt mutatja, hogy a nők körében magasabb az általános iskolai végbizonyítvánnyal, érettségivel, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nincs erre vonatkozó adat. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése helyben lehetetlen, időszakosan a mezőgazdasági idénymunkák idején tudnak csak alkalmi munkát vállalni. A városban való elhelyezkedésük is ritka, mivel ezeket az álláshelyeket a munkáltatók a bejárási költségek megtakarítása miatt igyekeznek helyi munkavállalókkal betölteni. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs erre vonatkozó adat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Bölcsőde, családi napközi a településen nincs. Férőhely hiányában nem volt óvodai felvétel elutasítás. A közintézményekre nem jellemző a rugalmas munkaidő. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Családtervezési tanácsadást a védőnő tart és az ő szakterülete az anya- és gyermekgondozás is. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőket érő illetve családon belül erőszakról nem érkezett jelzés. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Anyaotthon, családok átmeneti otthona nincs a településen, krízishelyzet esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségével kerülnek a családok elhelyezésre más településeken. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A településen a helyi közéletben a nők nem töltenek be kellően aktív szerepet. A települési önkormányzat 5 tagjából 1 nő. A helyi civil szerveződésekben (sportkör, horgászegyesület, vadásztársaság) döntően férfiak vesznek részt, a kulturális, oktatási célú szerveződésekben (hagyományőrző egyesület, iskolai alapítvány) azonban jelentősebb a női résztvevők száma. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket érő munkanélküliség csökkentése érdekében bevonásuk a közfoglalkoztatásba, a családgondozók segítségével az otthon végzendő munkák rendszerességére, az azokból megtermelhető javakra való felhívás (pl. háztáji kertek gondozása, állattartás). Az önkormányzati intézményekben jellemző, hogy a munkavállalók nagyobb számban nők, akik vezetői pozícióban is vannak (pl. roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, óvodavezető, jegyző). 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Magas a munkanélküli nők és ezen belül a kisgyermekes anyák száma

Aktív bevonásuk a közfoglalkoztatásba, képzési programokba, részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása Tájékoztatás az együttműködő partnerek útján a lehetőségekről. Tájékoztatás a segélyezési formákról és a gyermektartás megelőlegezés módjáról a családgondozók útján Javaslattétel anyaotthon létesítésére Baján

Családon belüli erőszak rejtve marad A férfiak családból való kikerülésével, a felkutathatatlan jövedelmekkel a nők és a gyermekek kilátástalan anyagi helyzetbe jutnak A településen és a közelben sincs anyaotthon

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A 2.1. pont szerinti demográfiai adatokból látható, hogy a település lakosságában az idős korúak aránya emelkedik. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján megállapítható, hogy a településen a háztartások 38%-a egyszemélyes, 31,6%. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Nem jellemző. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A közösségi programokban, a nők részt vesznek, de nyugdíjasok foglalkoztatására a közintézményekben nincs mód, mivel cél a munkaképes korúak foglalkoztatása. Az idősek tekintetében cél a munkahelyek megőrzése és eljuttatásuk a nyugdíjas közösségbe. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs ilyen megkülönböztetés.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi és szociális alapellátásokhoz való hozzáférés helyben biztosított, idősek napközi otthona nincs a településen. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Idősek Klubja és a művelődési ház programjainak látogatása biztosított. Önszerveződő közösségek szervezésében egyéb programokon is részt vehetnek. Évente egyszer az önkormányzat Idősek Napját szervez c) idősek informatikai jártassága Nem jellemző és nincs is ilyen jellegű igény, ugyanakkor a községi könyvtár biztosít lehetőséget a számítógépes jártasság fejlesztésére. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Idősek klubja működik a településen. Dávod-Dunafalva Szociális Intézményfenntartó Társulás házi betegápolást biztosít. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


Egyedül élő idősek hétvégi ellátása, étkeztetése nem megoldott 55 év feletti tartós munkanélküliek száma magas

Igényfelmérés, ajánlat kérés hétvégi étkeztetésre

Elmagányosodás, elszigetelődés

Az idősebb korosztály informatikai jártassága alacsony A 65 év feletti férfiak száma jóval alacsonyabb a nőkénél

Fokozott bevonásuk a közcélú programokba, képzési átképzési programok indítása a Munkaügyi Központtal, képzési hely és pedagógus kapacitás biztosítása A helyi önszerveződő közösségeknek a helyi újságban,a honlapon nagyobb nyilvánosság biztosítása, szervezett programjaik számára a közösségi színterek ingyenes biztosítása A helyi szintű alapfokú informatikai képzés szervezése a partner szervezetek segítségével Egészség megőrzési tájékoztató programok szervezése a partner szervezetek bevonásával

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A fogyatékkal élők nem a közfoglalkoztatási célcsoport tagjai. Az önkormányzati intézményeknél cél a fogyatékkal élők munkahelyének megtartása. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs hátrányos megkülönböztetés, amennyiben fogyatékkal élő szeretne közcélú munkásként elhelyezkedni, előnyben részesül. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Nincs ilyen intézmény vagy program. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen a fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére pontos statisztikai adat nem áll rendelkezésre.

A fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének lehetőségei erősen korlátozottak, elsősorban rossz egészségi állapotuk miatt. A nem dolgozók számára az egyetlen jövedelemforrás az alacsony összegű öregségi nyugdíj, vagy járadék, segély. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az orvosi rendelő, az óvoda, a sportöltöző, Népház kistermének akadálymentesítése megoldott. Az iskola, a hivatal épülete, a templom épületének akadálymentesítése nincs megoldva. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Információs és kommunikációs akadálymentesítés sehol nincs. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nincs tudomásunk akadálymentesített munkahelyről. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Nem megoldott. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Nincsenek ilyen helyi szolgáltatások f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nincs ilyen hátránykompenzáló juttatás vagy szolgáltatás. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A középületek akadálymentesítése nem megoldott

fejlesztési lehetőségek Akadálymentesítés pályázati támogatással, addig mobilrámpák készítése

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Dunafalvi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Dunafalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat, Katolikus Egyház, Dunafalvi Hagyományőrző Egyesület, Dunafalvi Általános Iskoláért Alapítvány, Polgárőrség, Mozgáskorlátozott Csoport, Dunafalvi Sportkör b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Dunafalvi Roma Nemzetiségi Önkormányzat – együttműködés közösségi programok megvalósításában Dunafalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat – együttműködés közösségi programjaik megvalósításában Katolikus Egyház – együttműködés közösségi programjaik megvalósításában Dunafalvi Hagyományőrző Egyesülete – közös program megvalósítás, pénzügyi segítségnyújtás programjainak megvalósításában Dunafalvi Általános Iskoláért Alapítvány – közös program megvalósítás, Polgárőrség - anyagi támogatás biztosítása, bevonásuk a helyi közbiztonsági feladatok ellátásába Mozgáskorlátozott Csoport – anyagi támogatás biztosítása, közös programok szervezése Dunafalva Sportkör - anyagi támogatás biztosítása, közös programok szervezése Szeremle Községi Önkormányzat – közös önkormányzati hivatal működtetése, együttműködés az étkeztetés, közösségi programok megvalósítása során, c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Bajai Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége - bűnözés visszaszorítására együttműködés Rendőrséggel, ügyészséggel (2 db megállapodás)

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Dunafalvi Hagyományőrző Egyesület- együttműködés közösségi programok megvalósításában, közösségi programok biztosítása Dunafalva SE – közösségi sportprogramok biztosítása fiataloknak, utánpótlás nevelés f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nincs ilyen 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A nemzetiségi önkormányzat, az egyházak és a civil szervezetek számára a HEP tervezete együttgondolkodás és véleményezés végett megküldésre került. A vélemények a HEP testületi előterjesztéséhez mellékelve. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A HEP tervezetének közzététele a település honlapján.

2.3.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Jelentős és tartós munkanélküliség

Szolgáltatók felé fennálló tartozások, szolgáltatások egyoldalú megszüntetése HH és HHH-s gyermekek körében magasabb számú iskolai mulasztások, alacsony iskolázottság fennmaradása Szorgalmi időszakon kívül a gyermekek napi egyszeri meleg étkezése nem megoldott Idősek hétvégi meleg étkezésének megoldása 55 év feletti tartós munkanélküliek száma magas

Idősek Elmagányosodás, elszigetelődés 65 év feletti férfiak száma jóval alacsonyabb a nőkénél Az idősebb korosztály informatikai jártassága alacsony Magas a munkanélküli nők és ezen belül a kisgyermekes anyák munkanélkülisége

Nők

A családon belüli erőszak rejtve marad A csonka családok kilátástalan anyagi helyzetbe kerülnek

Fogyatékkal élők

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közcélú foglalkoztatásnál prioritás a kisgyermekes, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek számára Szolgáltatók felé fennálló lakossági tartozások csökkentése érdekében jelzőrendszer kialakítása Komplex ösztönzési rendszer kialakítása az iskolázottság növelésére Nyári gyermekétkeztetési program Igényfelmérés, ajánlatkérés hétvégi étkezés biztosítására Közcélú foglalkoztatásnál prioritás a kisgyermekes, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek számára Helyi önszerveződő közösségek tevékenységének nagyobb nyilvánossága, támogatása Egészség megőrzési, tájékoztató programok szervezése Helyi szintű alapfokú informatikai képzés szervezése Közcélú foglalkoztatásnál prioritás a kisgyermekes, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek számára Családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére jelzési rendszer kialakítása, tájékoztatás a jogokról és lehetőségekről A csonka családok anyagi lehetőségeinek javítása

A településen és a közelben sincs anyaotthon

Javaslat bajai otthon létesítésére

A közintézmények akadálymentesítése nem megoldott

Középületek akadálymentesítése

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Közcélú foglalkoztatásnál prioritás a kisgyermekes, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek számára Szolgáltatók felé fennálló lakossági tartozások csökkentése érdekében jelzőrendszer kialakítása Komplex ösztönzési rendszer kialakítása az iskolázottság növelésére Nyári gyermekétkeztetési program

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

Igényfelmérés, ajánlatkérés hétvégi étkezés biztosítására Közcélú foglalkoztatásnál prioritás a kisgyermekes, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek számára Helyi önszerveződő közösségek tevékenységének nagyobb nyilvánossága, támogatása Egészség megőrzési, tájékoztató programok szervezése Helyi szintű alapfokú informatikai oktatás szervezése az időseknek Családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére jelzési rendszer kialakítása, tájékoztatás a jogokról és lehetőségekről Közcélú foglalkoztatásnál prioritás a kisgyermekes, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek számára A csonka családok anyagi helyzetének javítása Javaslat bajai anyaotthon létesítésére Középületek akadálymentesítése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Felelős: polgármester, RNÖ elnök

Felelős: polgármester Felelős: polgármester, családsegítő

óvoda,

iskola,

Felelős: polgármester Felelős: polgármester Felelős: polgármester Felelős: polgármester, helyi önszerveződő közösségek Felelős: polgármester, háziorvos, védőnő Felelős: polgármester t, iskola Felelős: polgármester

Felelős: polgármester Felelős: polgármester Felelős: polgármester Felelős: polgármester

Jövőképünk Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nevelését, oktatást, a gyermekek közötti hátrányok megszüntetését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek szükségleteihez igazodó ellátási rendszer fenntartására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén családi krízishelyzet esetén az aktív segítségnyújtást Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők érdekében a közösségi épületek fizikai akadálymentesítésére.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe:

Közcélú foglalkoztatásnál prioritás a kisgyermekes, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek számára

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A foglalkoztatásnál a kisgyermekes nők, az 55 év feletti, tartósan munkanélküli vagy roma személyek hátrányos helyzetben vannak

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Á: a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának növelése közcélú foglalkoztatással R: az FHT-s személyek közül a hátrányos helyzetben lévők kiválasztása, a foglalkoztatási programokba való beépítése K: partnerek bevonása, források megteremtése, pályázati rendszer kidolgozása H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás - az FHT-s személyek közül a hátrányos helyzetben lévők kiválasztása, a foglalkoztatási programokba való beépítése - kiválasztási folyamatba a roma önkormányzat, a családgondozók bevonása - a pályázati forrás valamint az önrész költségvetési forrásának megteremtése

Résztvevők és felelős

polgármester ,RNÖ elnöke

Partnerek

roma nemzetiségi önkormányzat, családgondozók

Határidő(k) pontokba szedve

R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Mutató: foglalkoztatott közcélú munkások száma Dokumentáltság: munkaügyi központtal kötött szerződések Forrás: R – közcélú munkaszerződések K – éves költségvetés, testületi jegyzőkönyv H – közcélú munkavégzés helyi eredményei Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Pénzügyi források, partnerek bevonása

Szükséges erőforrások Pénzügyi forrás elkülönítése, pályázati forrás bevonása

Intézkedés címe:

Szolgáltatók felé fennálló lakossági tartozások csökkentése érdekében jelzőrendszer kialakítása


A hátrányos helyzetben élőknél gyakori az alapvető szolgáltatások (víz, áram, gáz) szolgáltató általi egyoldalú megszüntetése

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Á: a hátrányos helyzetű családoknál a szolgáltatások fenntartása, a lakásfenntartási és egy támogatások célzott biztosítása R: jelzőrendszer kiépítése a szolgáltatókkal K: az önkormányzati támogatások célzott nyújtása annak érdekében, hogy a „kikötések” ne valósuljanak meg H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

- jelzőrendszer kialakítása a roma önkormányzattal, családgondozókkal - kapcsolatfelvétel a szolgáltatókkal, hogy az önkormányzat felé is jelezzék, amennyiben kikötésre kerülne sor, - az önkormányzati támogatások rendeleti kidolgozása oly módon, hogy az célzottan biztosítsa a kikötések elkerülését, lakossági kölcsön biztosítása az ilyen esetek elkerülésére - az éves költségvetésben külön forrás elkülönítése erre a célra,


polgármester, RNÖ elnök

Partnerek

roma nemzetiségi önkormányzat, családgondozók


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: célzott támogatások, kölcsönök száma Dokumentáltság: testületi határozatok, rendeletek Forrás: R – jelzések száma, testületi határozatok K – éves költségvetés, testületi jegyzőkönyv H – jelzések számának változása Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban


Szükséges erőforrások Pénzügyi forrás elkülönítése

Gyermekek

Intézkedés címe:

Komplex ösztönzési rendszer kialakítása az iskolázottság növelésére


A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknél marad az alacsony iskolázottság


Á: a hátrányos helyzetű családoknál a gyermekek ösztönzése a képességeiknek megfelelő iskolai végzettségek megszerzése érdekében R: együttműködés megvalósítása az oktatási, nevelési intézményekkel annak érdekében minden hátrányos helyzetű gyermek hozzáférjen a képességének megfelelő ösztöndíj programhoz, K: az önkormányzati támogatások, hozzájárulások célzott nyújtása annak érdekében, hogy minél több gyermek szerezzen iskolai végzettséget H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás - partnerek bevonása a gyermekek tanulmányainak figyelemmel kísérésére, - a családok tájékoztatása az ösztöndíj lehetősekről partnerek bevonásával, helyben szokásos úton - önkormányzati csatlakozás az Arany János, Útravaló, és Bursa Hungarica programokhoz - költségvetési források megteremtése az ösztöndíjak fizetéséhez


polgármester

Partnerek

Szeremle-Dunafalva Általános Iskola, családgondozók


: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: célzott támogatások, hozzájárulások száma Dokumentáltság: testületi határozatok, tájékoztatók Forrás: R – jelzések száma, testületi határozatok K – éves költségvetés, testületi jegyzőkönyv H – ösztöndíjak számának valamint az arra fordított összegnek a változása Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban


Szükséges erőforrások Pénzügyi forrás elkülönítése

Intézkedés címe:

Nyári gyermekétkeztetési program


A szorgalmi időszakon kívül nem megoldott a hátrányos helyzetű gyermekek napi egyszeri melegétkezése


Á: „Minden gyermek lakjon jól!” R: a hátrányos helyzetű gyermekek számára a napi egyszeri meleg étkezés biztosítása K: folyamatos részvétel a nyári gyermekétkezésben H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás - ösztönzés és igényfelmérés a hátrányos helyzetű családok nyári gyermekétkezésben való részvételére, - a központi konyhán a helyi felvásárlás útján történő beszerzés növelése - részvétel a nyári gyermekétkeztetése pályázatban


polgármester

Partnerek

Szeremle-Dunafalva Általános Iskola, Katica Óvoda, családgondozók,


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: nyári gyermekétkezésben résztvevők száma Dokumentáltság: igényfelmérések, döntések, kimutatások, tájékoztatók Forrás: R – étkezési nyilvántartás K – elnyert pályázati támogatás, önrész az éves költségvetésben H – az étkeztetési támogatásokra fordított összegek Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban



Idősek Intézkedés címe:

Idősek hétvégi meleg étkezésének megoldása


Az idősek, különösen az egyedül élők vagy betegek hétvégi étkezése nem megoldott


Á: az idős lakosok komfortérzetének növelése a településen R: az idős, egyedül élő vagy beteg személyek hétvégi meleg étkezésének megteremtése K: az idős lakosok egészségmegőrzése H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás

- igényfelmérés - ajánlatkérés a hétvégi étkezés biztosítására


polgármester

Partnerek

házi gondozók,


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: hétvégi étkezésben résztvevők száma Dokumentáltság: igényfelmérés, étkezők száma Forrás: R – étkezési nyilvántartás K – étkezési nyilvántartás H – az étkeztetési támogatásokra fordított összegek Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Partnerek felkutatása

Szükséges erőforrások Munkaerő a bonyolításhoz

Intézkedés címe:

Helyi önszerveződő közösségek tevékenységének nagyobb nyilvánossága, támogatása


Az idős lakosság körében nagyobb az elszigetelődés, magányosodás


Á: az idős lakosok komfortérzetének növelése a településen, az elszigetelődés, elmagányosodás megakadályozása R: az idős lakosok megismertetése a helyi önszerveződő közösségekben folyó tevékenységekkel, bevonásuk a közösségekbe K: az idős lakosok egészségmegőrzése H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás


- a lakossági tájékoztatóban, honlapon folyamatos tájékoztatási lehetőség biztosítása a helyi közösségek számára - a helyi önszerveződő közösségek rendezvényre szóló meghívóinak, tájékoztatóinak az idős lakosokhoz való közvetlen eljuttatása - az idős lakosok bevonása a helyi közösségi programokba - a helyi önszerveződő közösségek anyagi és szakmai támogatása tevékenységük ellátásához


polgármester

Partnerek

házi gondozók, helyi önszerveződő közösségek, egyházak


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: az idős lakosok száma a helyi önszerveződő közösségek tagjaiként Dokumentáltság: idős résztvevők száma Forrás: R – önkormányzati határozatok K – helyi programokon résztvevők száma H – a helyi önszerveződő közösségekre fordított összegek Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Forrásteremtés a közösségi támogatásokhoz


Intézkedés címe:

Egészség megőrzési, tájékoztató programok szervezése


A 65 év feletti férfiak száma jóval alacsonyabb a nőkénél


Á: a 65 év feletti kort elérő férfiak számának növelése R: az idős lakosok számára egészség megőrzési tájékoztató programok szervezése K: az idős lakosok egészségmegőrzése H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás


- a lakossági tájékoztatóban, honlapon folyamatos tájékoztatási lehetőség biztosítása a háziorvos számára - a háziorvos segítségével tájékoztató anyagok készítése és közzététele a lakossági tájékoztatóban és a honlapon - egészség megőrzési tájékoztató programok szervezése az idős lakosok számára - a háziorvos segítségével szűrővizsgálatok szervezése a középkorú férfiak számára


polgármester

Partnerek

háziorvos, helyi önszerveződő közösségek


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: a 65 év feletti férfiak száma, aránya az összlakosságon belül Dokumentáltság: egészség megőrzési programok, tájékoztatók száma Forrás: R – lakossági tájékoztató, honlap K – helyi programokon résztvevők száma H – népesség nyilvántartási adatok Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Forrásteremtés a programszervezéshez


Intézkedés címe:

Helyi szintű alapfokú informatikai képzés szervezése


Az idősebb korosztály informatikai jártassága alacsony


Á: az idős lakosok komfortérzetének növelése a településen, az elszigetelődés, elmagányosodás megakadályozása R: az idős lakosok informatikai képzés szervezése K: az idős lakosok bevonása a helyi programokba H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás


- igényfelmérés és meggyőzés az informatikai jártasság szükségességéről - az iskola segítségével oktatók beszervezése - a helyi önszerveződő közösségek segítségével az informatikai képzés megszervezése - a helyi önszerveződő közösségek anyagi és szakmai támogatása tevékenységük ellátásához


polgármester

Partnerek

házi gondozók, iskola, helyi önszerveződő közösségek


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: az informatikai tanfolyamon résztvevők száma Dokumentáltság: jelenlét Forrás: R – lakossági tájékoztató, honlap K – az informatikai tanfolyamon résztvevők száma H – a tanfolyamra fordított összegek Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Forrásteremtés a tanfolyam megvalósításához


Nők Intézkedés címe:

Családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére jelzési rendszer kialakítása, tájékoztatás a jogokról és lehetőségekről


A családon belüli erőszak rejtve marad


Á: a családon belüli erőszak megelőzése, kezelése R: jelzési rendszer kialakítása a családon belüli erőszak esetén a gyors beavatkozáshoz K: a nők számára tájékoztató programok szervezése a megelőzésről, a jogokról és lehetőségekről H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás


- a lakossági tájékoztatóban, honlapon folyamatos tájékoztatási lehetőség biztosítása a családgondozók számára - tájékoztató anyagok készítése, programok szervezése a családon belüli erőszak megakadályozására, a bekövetkezése esetén igénybe vehető lehetőségekről, a nőket megillető jogokról - a nők elszigetelődésének megakadályozására bevonásuk a közösségi programokba - a helyi önszerveződő közösségek anyagi és szakmai támogatása tevékenységük ellátásához


polgármester

Partnerek

családgondozók, helyi önszerveződő közösségek, egyházak


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: a tájékoztatók, programok száma Dokumentáltság: a női résztvevők száma Forrás: R – tájékoztatók, programok a honlapon K – helyi programokon résztvevő nők száma H – a helyi önszerveződő közösségekre fordított összegek Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Forrásteremtés a közösségi támogatásokhoz, a programok megvalósításához


Intézkedés címe:

A csonka családok anyagi helyzetének javítása


A csonka családok kilátástalan anyagi helyzetbe kerülnek


Á: a krízishelyzetbe került csonka családok anyagi helyzetének javítása R: a csonka családok számára anyagi forrás biztosítása az átmeneti nehézségek kezelésére K: a munkanélküli családfenntartók számára munkalehetőség biztosítása közcélú foglalkoztatás keretében H: folyamatos fenntartás, visszacsatolás


- a helyi információs csatornákon keresztül jelzések begyűjtése a „bajba került” családokról - komplex kezelési program kidolgozása a nehézségek kezelésére - forrásteremtés az ad hoc jellegű problémák kezelésére - a közcélú foglalkoztatás során a bajba került családfenntartók foglalkoztatásának előnybe részesítése


polgármester

Partnerek

családgondozók, védőnő, helyi önszerveződő közösségek, egyházak


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: a csonka családban élők száma Dokumentáltság: helyi nyilvántartás Forrás: R – önkormányzati határozatok, K – kidolgozott komplex beavatkozási program H – a krízishelyzetek kezelésére fordított összegek Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Forrásteremtés a krízishelyzetek kezelésére


Fogyatékkal élők

Intézkedés címe:

A középületek akadálymentesítésének megoldása


A középületek akadálymentesítése nem megoldott


Á: a középületek akadálymentesítése R: a középületek számára mobilrámpák készíttetése közcélú munkavállalókkal K: a középületek akadálymentesítésének tervezése, kivitelezése H: komplex akadálymentesítés


- felmérés készítése a szükséges mobilrámpákról - mobilrámpák megtervezése - mobilrámpák elkészíttetése közcélú munkásokkal, - fix akadálymentesítés tervezése, megvalósítása, - komplex akadálymentesítés megvalósítása


önkormányzat

Partnerek

egyházak


R: 1 év K: 1-3 év H: 3-5 év


Mutató: akadálymentes középületek száma Dokumentáltság: helyi nyilvántartás Forrás: R – önkormányzati határozatok K – ingatlan nyilvántartás H – akadálymentesítésre fordított összegek Fenntarthatóság: folyamatos aktív részvétel a folyamatban

Forrásteremtés


2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B C D E F G A A célkitűzés helyzetelemzés összhangja Az Az intézkedés következtetése Az intézkedés intézkedéssel egyéb Intézkedés Az intézkedés Az intézkedés címe, iben feltárt megvalósításá elérni kívánt stratégiai sorszáma tartalma felelőse megnevezése esélyegyenlősé nak határideje dokumentumo cél gi probléma kkal megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1. Közcélú A a hátrányos nincs kiválasztás, polgármester, 3-5 év foglalkoztatásn foglalkoztatásn helyzetű beépítés a kapcsolat RNÖ elnök ál prioritás a ál a csoportok közcélú kisgyermekes, kisgyermekes foglalkoztatásá programba, az 55 év nők, az 55 év nak növelése ktgvetési feletti, tartósan feletti, tartósan közcélú forrás munkanélküli munkanélküli foglalkoztatáss megteremtése vagy roma vagy roma al személyek személyek hátrányos számára helyzetben vannak 2. Szolgáltató A hátrányos a hátrányos nincs jelzőrendszer polgármester, 3-5 év felé fennálló helyzetben helyzetű kialakítása, kapcsolat RNÖ elnök, lakossági élőknél családoknál a kapcsolatfelvét tartozások gyakori az szolgáltatások el a csökkentése alapvető fenntartása, az szolgáltatókkal érdekében szolgáltatások önkormányzat , rendelet, jelzőrendszer (víz, áram, támogatások ktgvetési gáz) célzott kialakítása forrás szolgáltató juttatása általi egyoldalú megszüntetése

H

I J Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges eredményesség eredményeinek erőforrások ét mérő fenntarthatósá (humán, indikátor(ok) ga pénzügyi, technikai) foglalkoztatott ktgvetési közcélú forrás munkások száma

folyamatos költségvetés biztosítása

célzott támogatások, kölcsönök száma

esélytudatos működés

ktgvetési forrás

A

B A helyzetelemzés Az intézkedés következtetése Intézkedés címe, iben feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlősé gi probléma megnevezése II. A gyermekek esélyegyenlősége 1. Komplex A hátrányos ösztönzési vagy rendszer halmozottan kialakítása az hátrányos iskolázottság helyzetű gyermekeknél növelésére marad az alacsony iskolázottság

3.

Nyári A szorgalmi gyermekétkezt időszakon etési program kívül nem megoldott a hátrányos helyzetű gyermekek napi egyszeri melegétkezése

C

D

E

F

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

a hátrányos helyzetű családoknál a gyermekek ösztönzése a képességeikne k megfelelő iskolai végzettség megszerzése érdekében „Minden gyermek lakjon jól”

G

H

I J Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges Az intézkedés eredményesség eredményeinek megvalósításá erőforrások ét mérő fenntarthatósá (humán, nak határideje indikátor(ok) ga pénzügyi, technikai)

nincs kapcsolat

partnerek polgármester, bevonása, családok tájékoztatása, csatlakozás pályázati rendszerekhez, ktgvetési forrás megteremtése

3-5 év

célzott partnerek, támogatások, ktgvetési hozzájárulások forrás száma

folyamatos ktg vetés biztosítása

nincs kapcsolat

ösztönzés, polgármester, 3-5 év igényfelmérés, élelmezésvezető helyi felvásárlás, csatlakozás a programhoz

nyári partnerek, gyermekétkezé ktgvetési sben résztvevő forrás gyermekek száma

folyamatos ktg vetés biztosítása

A

B

A helyzetelemzés Az intézkedés következtetése Intézkedés címe, iben feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlősé gi probléma megnevezése III. A nők esélyegyenlősége 1. Családon A családon belüli erőszak belüli erőszak megelőzésére rejtve marad és kezelésére jelzési rendszer kialakítása, tájékoztatás a jogokról és lehetőségekről 2. A csonka A csonka családok családok helyzetének kilátástalan anyagi javítása helyzetbe kerülnek

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1. Idősek hétvégi Az idősek, étkezésének különösen az egyedül élők megoldása vagy betegek hétvégi étkezése nem megoldott 2. Helyi Az idős önszerveződő lakosság közösségek körében nagyobb nagyobb az nyilvánossága, elszigetelődés, támogatása magányosodás

C

D

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal

E

F

G

H

I

J

Az intézkedés megvalósításá Az intézkedés Az intézkedés hoz szükséges Az intézkedés eredményesség eredményeinek megvalósításá erőforrások ét mérő fenntarthatósá (humán, nak határideje indikátor(ok) ga pénzügyi, technikai)

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

tájékoztatás lapban és honlapon, programok, közösségi programok, támogatás

polgármester, családsegítő

3-5 év

tájékoztatók, programok száma

partnerek, ktgvetési forrás

folyamatos ktgvetés biztosítása

a nincs krízishelyzetbe kapcsolat került csonka családok anyagi helyzetének javítása

információs polgármester, hálózat, családsegítő komplex kezelési program, ktgvetési forrás, közcélú foglalkoztatás

3-5 év

csonka partnerek, családban élők ktgvetési száma, forrás önk.hat. száma


az idős nincs emberek kapcsolat komfortérzetén ek növelése a településen

igényfelmérés, polgármester, 3-5 év élelmezésvezető ajánlatkérés

hétvégi étkezésben résztvevők száma

partnerek

esélytudatos működés

az nincs elszigetelődés, kapcsolat magányosodás megakadályoz ása

lehetőség lapban, honlapon, meghívók, anyagi, szakmai tám.

idős résztvevők száma

partnerek, ktgvetési forrás


A családon belüli erőszak megelőzése, kezelése

nincs kapcsolat

polgármester

3-5 év

3.

Egészség megőrzési, tájékoztató programok szervezése

B A helyzetelemzés következtetése iben feltárt esélyegyenlősé gi probléma megnevezése A 65 év feletti férfiak száma jóval alacsonyabb a nőkénél

4.

Helyi szintű alapfokú informatikai képzés szervezése

Az idősebb korosztály informatikai jártassága alacsony

Intézkedés sorszáma

A Az intézkedés címe, megnevezése

C Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal

E Az intézkedés tartalma

a 65 év feletti kort elérő férfiak számának növelése

nincs kapcsolat

az idős nincs lakosok kapcsolat komfortérzetén ek növelése, elszigetelődés, magányosodás megakad.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1. Középületek A középületek a középületek akadálymentes akadálymentes akadálymentes ítésének ítése nem ítése megoldása megoldott

helyi gazdasági fejlesztési program

F Az intézkedés felelőse

G Az intézkedés megvalósításá nak határideje

H Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor(ok)

háziorvos önkormányzat lapban, honlapon, tájékoztató, programok, szűrővizsgálat ok igényfelmérés, önkormányzat szervezés, bonyolítás

3-5 év

65 év feletti férfiak aránya

3-5 év

tanfolyamon résztvevők száma

felmérés, mobilrámpák, tervezés, megvalósítás

3-5 év

önkormányzat

I Az intézkedés megvalósításá hoz szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) ktgvetési forrás

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósá ga

ktgvetési forrás


akadálymentes ktgvetési középületek forrás száma



3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dunafalva Községi Önkormányzat

Recommend Documents