ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001
Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása
Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata
2013-2018
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
2
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ........................................................................................... 1 Bevezetés ..............................................................................................................................................3 A település bemutatása ....................................................................................................................3 Értékeink, küldetésünk .....................................................................................................................7 Célok .......................................................................................................................................................7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................9 1. Jogszabályi háttér bemutatása ..............................................................................................9 2. Stratégiai környezet bemutatása ..........................................................................................9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 21 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................................... 30 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége............................................................................... 33 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................. 38 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ............................................................................... 40 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága .......................................................... 40 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ......................................... 41 1. A HEP IT részletei..................................................................................................................... 41 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................ 41 A beavatkozások megvalósítói............................................................................................... 43 Jövőképünk .................................................................................................................................. 44 Az intézkedési területek részletes kifejtése....................................................................... 44 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...................................................................................................................................................... 54 3. Megvalósítás .............................................................................................................................. 61 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................... 61 A megvalósítás folyamata ....................................................................................................... 61 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................. 63 Nyilvánosság ............................................................................................................................... 63 Érvényesülés, módosítás ......................................................................................................... 64 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................. 65
3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A Magyar Országgyűlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kiemelten megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok a közösséget érintő programok kialakításában, ill. projektek tervezésében. Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csanádpalota Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Úgy gondoljuk, hogy az igazi változás garanciája – a pénzügyi feltételek biztosítása mellett – a feladatmegosztás az önkormányzatok, a civil szervezetek, a vállalkozások, a helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint a családok és az egyének között. Emellett a probléma társadalmi elfogadottságának javítása a másik fontos feltétel. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Földrajzi, gazdasági környezeti jellemzői Csanádpalota Csongrád megye keleti térségében, Makótól 16 km-re keletre, Mezőhegyestől 15 km távolságra, a két város között fekszik, a Maros hordalékkúpján kialakult lösztáblán. A település közvetlenül határos Romániával, a Nagylaki határátkelőhelytől 7 km távolságra van. A település közigazgatási területe 7776 hektár, ebből belterület 332 hektár, külterület 7444 hektár. Földrajzi helyzetéből adódóan földje kitűnő, humuszban gazdag mezőségi talaj, így a város alapvetően mezőgazdasági jellegű, jelentősebb ipar nincs, azzal a korábbi évtizedekben sem rendelkezett. Csanádpalota a térség egyik legperiférikusabb fekvésű települése. A mezőgazdasági vállalkozásoknak szervezeti formától függetlenül - hosszú évek óta a tőke- és jövedelemhiány a legnagyobb gondja. Családi gazdálkodást folytatók száma lassan növekszik. A kis parcellákon termelők száma igen magas. Helybeli felvevő-kapacitás hiányában az itt megtermelt áru, jelentős része kényszereladásra kerül, főleg a kis területeken gazdálkodók vannak kiszolgáltatott helyzetben. A hatékony értékesítést lehetővé tevő piaci kapcsolatokkal csak nagyobb gazdasági társaságok, szövetkezetek rendelkeznek. A szarvasmarha-tenyésztés tradicionálisan meghatározó a térségben, a legnagyobb szarvasmarha állomány Csanádpalotán van, magánvállalkozók tulajdonában. A település gazdálkodási kultúrájában mindig is kiemelt jelentősége volt az állattartásnak, azonban a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés nagymértékben visszaesett.
1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
4
A településre továbbra is jellemző, hogy a mezőgazdaság a fő megélhetési forrás, de a kicsiny földterülettel rendelkezők csupán a mezőgazdaságból nem tudnának megélni, számukra különösen fontos a kiegészítő jövedelem lehetősége. Jelentős változások történtek az ipari és szolgáltató ágazatban is. A nagy munkaadó cégek megszűntek, vagy feldarabolódtak. Csanádpalotán a korábban 100-200 főt foglalkoztató építőipari kisszövetkezet átalakult betéti társasággá, kb. 10 taggal. Csanádpalota a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosítja lakosai számára a stabil intézményhálózatot, törekszik a meglévő mindenki számára hozzáférhető szolgáltatások színvonalának megtartására, s lehetőségeihez mérten bővítésére. A népesség alakulása A város lakónépessége az elmúlt hat évet vizsgálva folyamatos csökkenést mutat: 2007 és 2012 között 125 fővel csökkent. 2011. évről 2012. évre ugyan nő 24 fővel, azonban ez a minimális emelkedés, nem befolyásolja a csökkenő tendenciát, valamint az állandó népességre sem gyakorol hatást. Lakónépesség száma az évvégén Fő 2007 3117 2008 3064 2009 3012 2010 2969 2011 2968 2012 2992 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Változás
98% 98% 99% 100% 101%
Csanádpalota állandó lakossága 2012. évben 3080 fő, ebből 1561 nő és 1519 férfi. Az alábbi táblázat, illetve kör diagramok a 2012. évi állandó népesség adatait tartalmazza korosztályos és nemenkénti bontásban, melyek a korosztályok nemenként egymáshoz viszonyított arányát, illetve a nemek korosztályon belüli megoszlását mutatják.
Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
nők 1561
férfiak 1519
214 45 855 107 340
209 69 913 82 246
% összesen 3080 68 423 114 1768 189 586
nők 51%
férfiak 49%
51% 39% 48% 57% 58%
49% 61% 52% 43% 42%
5
Mindkettőből megállapítható, hogy a 65 év feletti férfiak száma jelentős csökkentést mutat, a 65 év feletti nők korosztályos csoportjához viszonyítva. A korösszetétel szintén kedvezőtlen, jól látható, hogy az idősebb korosztályoknál a szokásos nőtöbblet mutatkozik, viszont a fiatalok esetében a megszokottnál nagyobb a férfiak aránya. Csanádpalotán a 0–17 éves korosztályok alakulása kisebb eltéréssel, de folyamatosan csökken, ami összefügg a születések és a halálozások számának alakulásával. Ugyanakkor a 18–59 éves korosztály létszáma az elmúlt 5 év vonatkozásában a kezdeti csökkenést követően folyamatos emelkedést mutat, ahogy a 65 év feletti korosztály létszáma is az összlakosság létszámához viszonyítva. A természetes szaporodás mutatója kedvezőtlen, egyre emelkedő mutató: a stagnáló születési arányt nem tudja ellensúlyozni a növekvő halálozási arány, ezért a természetes szaporodás régóta fogyást mutat. Csanádpalota születési mutatói kedvezőtlenek, a születés és a halálozás aránya negatív előjelű. A halálozások száma 45,36%-kal több mint a születéseké. Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 566 0,0% 2008 592 445 133,0% 2009 604 429 140,8% 2010 583 432 135,0% 2011 586 423 138,5% 2012 586 423 138,5% Forrás: Teir, KSH-TSTAR
Fenti adatok alapján megállapítható, hogy Csanádpalota lakossága nem gyors ütemben, de elöregedőben van.
Az elmúlt öt évet vizsgálva, a vándorlási egyenleg negatív, mely szintén szerepet játszik az állandó népesség csökkenésében. Az egyenleg 2010-ben pozitívra vált, mivel a beköltözők aránya 16,25%kal magasabb, mint az elköltözőké, azonban a csökkenő tendencián ez jelentősen nem változat, a település állandó lakossága jelenleg is csökken, ezt igazolják a fenti adatsorok.
Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás egyenleg odavándorlás 2008 65 96 -31 2009 93 109 -16 2010 80 67 13 2011 81 82 -1
A statisztikai adatok alapján Csanádpalotán a természetes szaporodás/fogyás mutatószáma 23 fő, mely szinté a lakosság elöregedésére utal, amit az öregedési index is mutat. Természetes szaporodás élve természetes halálozások születések szaporodás száma száma (fő) 2008 24 42 -18 2009 19 45 -26 2010 18 57 -39 2011 27 50 -23 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településen elérhető közszolgáltatások Csanádpalota településen valamennyi alapellátást nyújtó intézménytípus működik, a város önkormányzatának önállóan működő költségvetési szerveként. Így működik a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény, a Kelemen László Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, valamint az Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat. Mind az óvodai, mind az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás. Ennek érdekében mindkét alapfokú oktatási-nevelési intézmény szoros és kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatot ápol az Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti szolgálattal, mely az intézményeken keresztül segíti, hogy a gyermekek pozitív természeti és szociokulturális hatásokban részesüljenek, semmiben ne szenvedjenek hiányt, szükségleteik ki legyenek elégítve. Az Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a szociális ellátás területén is jelentős szerepet tölt be. Csanádpalota központtal több település szociális tárulásaként működik. Az önkormányzat ezen intézmény fenntartásával számos szolgáltatást biztosít, hiszen keretein belül látnak el házi segítségnyújtást, szervezett kereteken belül működő étkeztetést, szállásbiztosítást és nappali szociális ellátást, valamint Családsegítő Központ is működik. Az egészségügyi alapellátást biztosító központi orvosi rendelő az önkormányzat tulajdonában van, itt működik két háziorvosi körzet, a fogorvosi alapellátás, a kisegítő alapellátási szolgáltatás (fizikoterápia), valamint itt van székhelye a körzeti védőnői szolgálatnak is. A háziorvosok, valamint a fogorvos vállalkozási formában működnek. A központi orvosi rendelő épülete lehetővé tette az orvosi alapszolgáltatások centralizálását, egy helyen történő elérését. Az intézmény akadálymentesítése megoldott, az Új Magyarországi Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott "Egyenlő esélyt az egészségügyben Csanádpalotán is" című pályázat EU-s támogatásának köszönhetően, melynek eredményeként megvalósult a Központi Orvosi Rendelő komplex módon kivitelezett, teljes körűen elvégzett akadálymentes átalakítása.
Értékeink, küldetésünk Az egyenlőtlenségek megszűntetése a kis települések számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása a társadalmi összefogással, az erőforrások bővítésével érhető el. Ehhez elengedhetetlen fontosságú, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a roma emberek számára egyaránt megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén. Csanádpalota Város Önkormányzata nem csak a projekt keretében, de mindennapi működése során is a rendelkezésre álló eszközök segítségével igyekszik elősegíteni, hogy a hátrányos helyzetű csoportok helyzete javuljon. Arra törekszik, hogy ezeket a csoportokat ne érje semmilyen hátrányos megkülönböztetés – különös tekintettel a nemre, korra, etnikai hovatartozásra, szociális helyzetre vagy fogyatékosságra –, egyenlő eséllyel kapjanak lehetőséget céljaik elérésére. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Csanádpalota gazdasági-társadalmi szempontból a hátrányos helyzetű települések közé tartozik, így számunkra különösen fontos a fejlődés, a mindenki számára elérhető élet megteremtése, a tényleges demokrácia megteremtése. A lehetőség, hogy mindenki megmutathassa a benne rejlő elhivatottságot. Mindehhez elengedhetetlen az EU nyújtotta lehetőségek kiaknázása, mint a fejlődés megalapozása. Ennek tükrében készült a jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés, melyre építve az esélyegyenlőségi programot is elkészítjük.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden települési állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Csanádpalota település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.
A HEP helyzetelemző részének célja
8
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Csanádpalotán nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat – mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők – érintő helyi szabályozás. Kifejezetten az esélyegyenlőséget segítő helyi rendeletekkel, határozatokkal az önkormányzat nem rendelkezik, ugyanakkor az egyes rendeleteiben esélyegyenlőséget segítő elemeket határoz meg, például rendeletében részletezi a gyermekes családok támogatását, az ezzel kapcsolatos ellátások biztosítását, valamint mindenkori költségvetési rendeleteiben minden évben támogatási összeget különít el az esélyegyenlőségi célcsoportokat képviselő civil szervezetek számára. A minőségi ellátások megszervezése érdekében a kistérségi együttműködésben biztosít szolgáltatásokat.
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Csanádpalota Önkormányzatának Településfejlesztési Koncepciója olyan prioritásokat határoz meg, amelyekhez a települési esélyegyenlőségi terv hozzá tud járulni. A fent nevezett település fejlesztési terv alapvető célkitűzése: 10
a város lakosságának megtartása, a lakosság létszám csökkenésének megállítása, fiatalok helyben történő letelepedésének segítése, megélhetési gondok csökkentése munkalehetőségek teremtésével. A meghatározott cél érdekében kiemelt feladatként fogalmazza meg: -
a település versenyképességének javítását a település kohéziójának erősítését, a biztonságos környezet kialakítását, valamint a település lakosságának életminőség javítását.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az esélyegyenlőségi tervezés segíti a térség területfejlesztési koncepciója fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely elsősorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és gyermekvédelmi területek célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. Életszínvonal, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, a településen munkahely-teremtési kezdeményezések támogatása.
Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése
Szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása)
Közbiztonság, bűnmegelőzés
Közösségek működése, azok szerepe, részvétele a különböző programokban. Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk a KIRSTAT éves statisztikai összegzéseit, valamint az esélyegyenlőségi célcsoportok képviselőinek megállapításit, tapasztalatait is.
11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása, mely az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben és az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. Ez az állapot az érintetteket szinte azonnal megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket eredményezi. Mindezek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, vagyis a társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből adódik. A 2011 évi felmérések - Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia (2011. év) – megállapítása szerint: „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben.” A szegénység szempontjából jelenleg az egyik legmeghatározóbb társadalmi jellemző a gyermekszegénység, hiszen míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartoznak a mélyszegénységben élők közé. A romák nagy többsége ehhez a csoporthoz tartozik településünkön is. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat szerint a Csanádpalotán élő romák 95%-a mélyszegénységben él. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányosságokban mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elsősorban a munkanélküliség, a szociális rászorultság, a gyermekek helyzete, és az iskolai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakosság jövedelmi viszonyairól nem rendelkezünk megfelelő adatokkal. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Településünkön tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, illetve a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák. Az elmúlt 5 évet vizsgálva Csanádpalotán átlagosan 11% volt a munkanélküliek aránya. A roma emberek iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, térségi és települési szinten is jelentősen alacsony.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. Csanádpalota alapvetően mezőgazdasági jellege miatt magas az alkalmi munkát végzők száma, hiszen a termelés szezonális jellegű. Ez nagymértékben hatással van a munkanélküliség alakulására, melyet az alábbi táblázat mutat. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008
fő 975
fő 1084
fő 2059
nő fő 97
férfi % 9,9%
fő 92
% 8,5%
összesen fő 189
% 9,2% 12
2009 978 1061 2039 2010 955 1031 1986 2011 940 1032 1972 2012 959 1033 1992 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
113 119 134 118
11,6% 12,5% 14,3% 12,3%
94 122 99 103
8,9% 11,8% 9,6% 10,0%
207 241 233 221
10,2% 12,1% 11,8% 11,1%
A fenti adatok alapján 2012. évben településünkön a munkanélküliek éves átlagos száma 221 fő volt, az előző évhez képest alig változott, így a 11,1 százalékos munkanélküliségi ráta is közel megegyezett a 2011et jellemző, 11,8 százalékos értékkel. A táblázatból megállapítható, hogy a vizsgált öt év átlaga megközelítőleg szintén egyezik ezzel az értékkel, hiszen átlagosan 11 % volt a munkanélküliek aránya. A stagnálónak nevezhető munkanélküliségi arány ellenére azonban a gazdaságilag aktív korú népesség csökkenésével párhuzamosan a nyilvántartott álláskeresők számának lassú növekedése jellemző. Jelentős különbség a nő és férfi nyilvántartott álláskeresők számában mutatkozik, melyet az alábbi diagram szemléltet.
A nyilvántartott nő álláskeresők száma az elmúlt öt évet vizsgálva átlagosan 2,36 %-kal magasabb, mint a férfiaké. Ami különösen figyelmet érdemel, hiszen annak ellenére, hogy a gazdaságilag aktív 15-64 éves népességen belül a nők aránya megközelítőleg 47 %, a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva 53%-ot képviselnek. Az összes nyilvántartott munkanélkülieken belül a tartós munkanélküliek száma szintén nagyobb a nők esetében. Még a 180 napnál régebben regisztrált nő munkanélküliek aránya az összes nyilvántartott munkanélküli nők számához viszonyítva 49,77%, addig a férfiak esetében ez az arányszám 35,55 %. A vizsgált négy év átlagát tekintve a tartós munkanélküliek összes regisztrált munkanélküli számához viszonyított aránya pedig 43,3%, mely igen magas értéknek tekinthető. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
Nő
férfi
összesen 13
2008 97 92 189 2009 113 94 207 2010 119 122 241 2011 134 99 233 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
46 51 62 73
36 36 47 26
82 87 109 99
47,4% 45,1% 52,1% 54,5%
39,1% 38,3% 38,5% 26,3%
43,4% 42,0% 45,2% 42,5%
Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók a nők, valamint az idősebb nyugdíj előtt álló korosztályok egyaránt. A regisztrált munkanélküliek korcsoportos bontását alapul véve alacsonynak mondható a 21-25 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodásával magyarázhatjuk, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők fő 189 207 241 száma összesen fő 4 8 8 20 éves és fiatalabb % 2,1% 3,9% 3,3% fő 36 36 38 21-25 év % 19,0% 17,4% 15,8% fő 20 22 22 26-30 év % 10,6% 10,6% 9,1% fő 26 24 30 31-35 év % 13,8% 11,6% 12,4% fő 26 24 22 36-40 év % 13,8% 11,6% 9,1% fő 24 26 32 41-45 év % 12,7% 12,6% 13,3% fő 25 35 38 46-50 év % 13,2% 16,9% 15,8% fő 16 22 35 51-55 év % 8,5% 10,6% 14,5% fő 9 10 14 56-60 év % 4,8% 4,8% 5,8% fő 3 0 2 61 év felett % 1,6% 0,0% 0,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a munkaerő-piaci igényeknek nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya, valamint az iskolai végzettség befolyásolja. A munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és
2011 233 7 3,0% 39 16,7% 30 12,9% 27 11,6% 32 13,7% 25 10,7% 29 12,4% 30 12,9% 12 5,2% 2 0,9%
szakképzettségre irányulnak, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra. Településünkön azonban nem számottevő a 18-29 éves népességszámhoz viszonyítva a nyilvántarott pályázakezdő 14
álláskeresők száma, mindössze 4 %, ami kevesebb mint egynegyede az országos mutatóknak.
A település gazdasági aktivitására a foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése, valamint az inaktív keresők és munkanélküliek számának lassú növekedése jellemző Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
Fő 189 207 241 233
8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 6 5 8 9
% 3,2% 2,4% 3,3% 3,9%
8 általános
fő 74 80 96 89
% 39,2% 38,6% 39,8% 38,2%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 109 57,7% 122 58,9% 137 56,8% 135 57,9%
2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR A vizsgált négy év vonatkozásában a nyilvántartott álláskeresők között átlagosan 42,2% a 8 általánosnál alacsonyabb, illetve a 8 általános végzettségűek száma. A munkanélküliek között a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 2%. A foglalkoztatás típusa szerint az álláskeresők 90%-a fizikai dolgozó és 10% szellemi foglalkozású. A településen nincs és az elmúlt 4 évet vizsgálva sem volt általános iskolai felnőttképzés, ugyanakkor a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya magasnak mondható, 3%, a nyilvántartott álláskeresők összes számához viszonyítva. A vizsgált időszakban középfokú iskolai felnőttképzés 1 alkalommal volt a településen 2009. évben, melynek során a gimnáziumi felsőoktatásba bevont településen élők száma 16 fő volt.
A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján szervezi foglalkoztatását. 2012. évben összesen 186 fő munkanélküli dolgozott közfoglalkoztatásban, mely a 2012. évi aktív korú lakónépesség 9,33%-a, illetve a regisztrált álláskeresők 84%-a. Ez az arány kedvezőbb az előző évinél, de hosszútávon nem csökkentette a tartós munkanélküliséget. A közfoglalkoztatásban dolgozók érintett létszámának éves számából jól látszik, hogy 2012. évben (186 fő) jelentősen nőtt 2011-hez képest a létszám (131 fő) A rövid idejű közfoglalkoztatás idén már nem volt jellemző, a közfoglalkoztatottak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében dolgoznak. A hosszabb időtartamú programokon belül a kistérségi startmunka mintaprogramok mezőgazdasági projektjeiben, mezőgazdasági földút-karbantartásokon belvízelvezetés és téli közfoglalkoztatás keretében dolgoznak.
15
A csanádpalotaiak 62,85%-a a település határain belül helyezkedik el. Viszonylag sokan – 334 fő – kényszerül ingázásra. Az eljáró dolgozók nagy része elsősorban az iparban – Makó városban -, néhányan Deszken és Szegeden találtak munkahelyet. A nők közül 15-20 fő a szomszédos Békés megyében, Tótkomlóson működő varrodában dolgozik. A településre bejáró dolgozók aránya csekély (5,2%). A működő vállalkozások közül az egyéni vállalkozások túlsúlya jellemző. Számuk ez elmúlt években csökken, míg a társas vállalkozások növekvő tendenciája tapasztalható. A településen munkalehetőséget főleg a mezőgazdaság, az önkormányzati intézmények és a mikro-, és kisvállalkozások biztosítanak. A jelentősebb vállalkozások dolgozói létszáma megközelítőleg 150 fő, míg az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak száma 121 fő.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Jelen helyzetelemzés tekintetében településünkön is fontos mérőszám lehet a szociális ellátások igénybevételének aránya. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak, így nekünk is feladatunk, így a Képviselő-testület a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény - melyet az elmúlt években is többször módosítottak – előírásait a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és azok igénybevételéről szóló 10/2011. (V. 27.) önkormányzati rendeletébe építette be. A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosultak számára rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Az aktívkorúak körében megállapított rendelkezésre állási támogatás felváltotta a bérpótló juttatás, melynek feltételei több ponton is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni (ez jellemző a bérpótló juttatást felváltó, jelenleg érvényben lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásra is), míg a rendelkezésre állási támogatást kétévente kellett. A két felülvizsgálat közötti időszakban minden támogatottnak igazolható módon legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie. Erre több módon is lehetőség van, nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységgel (ide értve az egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, és a háztartási munkát), munkaerő-piaci programban történő részvétellel, az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamú képzésben való részvétellel, közérdekű önkéntes tevékenység folytatásával, vagy közfoglalkoztatásban való részvétellel. Ez utóbbi lehetőségre az önkormányzat foglalkoztatása szervezésekor kiemelt figyelmet fordít, mindet megtesz annak érdekében, hogy a fenti juttatásra rászoruló kérelmezők ne essenek el ettől a támogatástól. Fentieken túl rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül van, illetve aki az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel. Rendeletünkben ez az alábbiak szerint került rögzítésre: „Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az önkormányzat által szervezett munkavégzésbe a foglalkoztatásegészségügyi vizsgálat alapján nem vonható be, rendszeres szociális segélyre jogosult. Az anyagi helyzet általános romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, nagymértékben változott énképük és életvitelükben is jelentős változás figyelhető meg. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a családokban, sokszor az alkoholizmus is megjelenik a folyamat kiteljesedéseként. A vizsgált négy év tekintetében az aktív lakónépesség közel 5%-a segélyben részesülő, valamint a nyilvántartott álláskeresők 17%-a jogosult ellátásra.
16
Járadékra jogosultak száma év
nyilvántartott álláskeresők száma
2008 2009 2010 2011 2012
fő 701 753 810 973 874
álláskeresési járadékra jogosultak fő % 113 16,1% 165 21,9% 165 20,4% 165 17,0% 63 7,2%
Az elmúlt évben rendszeres szociális segélyben részesülők száma 15 fő, ezt megelőzően 26 fő volt. Amíg 2010. és 2009. évben 9 illetve, 7 fő, addig 2008-ban 87 fő, ami kimagasló az ezt követő évekhez képest. 2009. évre a kérelmezők számának drasztikus csökkenése tapasztalható, ez a csökkenés 2009 és 2012. között stagnál. Az Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a szociális ellátás területén is jelentős szerepet tölt be. Csanádpalota központtal több település szociális tárulásaként működik. Az önkormányzat ezen intézmény fenntartásával számos szolgáltatást biztosít, hiszen keretein belül látnak el házi segítségnyújtást, szervezett kereteken belül működő étkeztetést, szállásbiztosítást és nappali szociális ellátást, valamint Családsegítő Központ is működik. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció A település infrastrukturális feltételei kedvezőek. Csanádpalotán valamennyi lakóházhoz gázhálózat, valamint vízvezeték-hálózat csatlakozási lehetősége kiépített. A gázvezeték kiépítése már a rendszerváltás előtt befejeződött. Szennyvízelvezető rendszer kiépítésére vonatkozóan nyertes pályázattal rendelkezik a kivitelezés közbeszerzése folyamatban van. A településen az úthálózat hossza 32.494 méter, amelyből 4554 méter KPM út, míg az önkormányzati utak hossza 27.950 méter, amelyből 21.900 méter szilárdburkolatú. Szilárd útburkolat a település úthálózatának mintegy 91%-án van. A lakások száma 1678 db, melyből közel 300 üresen áll. Új ház nem épült, csak régiek felújítása történt meg. A rendszerváltástól napjainkig eltelt időszakban a lakásállomány csökkenő tendenciája és minőségi javulása figyelhető meg. Míg az 1 és 2 szobás lakások egyértelmű fogyása mutatkozik, addig a 3 szobásak évről-évre gyarapodnak. Ez idő alatt a 4 vagy több szobás lakóházak építése az évtized elején mutatkozó – országos tendenciáknak megfelelő – fellendülése 2008-ra némileg mérséklődött. A komfortos és összkomfortos lakások aránya az elmúlt 18 év alatt fokozatosan növekedett. Csanádpalotán ma a lakások majdnem fele komfortos, míg 25%-a összkomfortosnak mondható. A félkomfortos és komfort nélküli épületek fogyó mértéke ellenére még mindig jelen vannak a településen. Ennek oka a külterületen található tanyaépületek magas száma. Általánosságban ezen lakóingatlanok jellemzően komfort nélküliek, azonban közülük 14 egység elektromos energiával ellátott. A határon is átnyúló, élénkülő ingatlanpiac a lakás- és épületállomány örvendetes megújulásához is hozzájárul. Az önkormányzat 12 bérlakással és 2 szociális bérlakással rendelkezik, melyek kielégítik a szükséges igényeket. Ami inkább problémaként jelentkezik a saját tulajdonban lévő lakások és környezetük rendezetlensége, mely a települési lakásállományhoz viszonyítottan megközelítőleg 10 % -ra jellemző. Ez a 10 %-ék csekélynek tűnik, azonban nagymértékben rontja, ronthatja a települési összképet. A városra nem jellemző a nem lakáscélú ingatlanokban történő lakhatás. A településen hajléktalan személy nincs.
A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik. A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként is folyósítható. Településünkön természetbeni ellátásként a közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással kerül megállapításra a támogatás. Az elmúlt két évben a valamely közüzemi szolgáltatás esetében hátralékkal rendelkező állampolgárok száma folyamatos növekedést mutat. Az eladósodás napjainkban országos problémaként jelentkezik, különösen a hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű, munkájukat elvesztő, illetve több gyermekes családok esetében. Jelentősen megnövekedett ezen eladósodott családok száma, s ez a célcsoport vált leginkább veszélyeztetetté. A lakosság eladósodását mutatja a hivatalunkhoz érkezett végrehajtási eljárások magas száma is, mely folyamatos növekedést mutat. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Csanádpalota településen szegregátum nem alakult ki. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Csanádpalota városban az egészségügyi alapellátás céljára a központi orvosi rendelő szolgál, itt működik két háziorvosi körzet, a fogorvosi alapellátás, a kisegítő alapellátási szolgáltatás (fizikoterápia), valamint itt van székhelye a körzeti védőnői szolgálatnak is. A háziorvosok, valamint a fogorvos vállalkozási formában működnek. A háziorvosi és házi-gyermekorvosi ellátásra a településen vegyes körzet szerveződött, így az iskolai orvosi ellátás is szervezetten biztosított. A központi orvosi rendelő épülete lehetővé tette az orvosi alapszolgáltatások centralizálását, egy helyen történő elérését. Az intézmény akadálymentesítése megoldott, az Új Magyarországi Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott "Egyenlő esélyt az egészségügyben Csanádpalotán is" című pályázat EU-s támogatásának köszönhetően, melynek eredményeként megvalósult a Központi Orvosi Rendelő komplex módon kivitelezett, teljes körűen elvégzett akadálymentes átalakítása. A lakosság szűrővizsgálatokon különböző intézményekben, illetve az orvosi rendelőben szervezett szűréseken vehet részt, azonban erre vonatkozó részvételi adatokkal nem rendelkezünk. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személyek részére, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását szolgáló hozzájárulás. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal év rendelkezők száma 2008 163 2009 140 2010 186 2011 214 2012 213 Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
26
2009 2010 2011 2012
35 38 40 45 18
Forrás: TeIR, KSH Tstar A fenti táblázat a szociálisan rászorulók növekvő számát mutatja, az elmúlt négy év alatt 58 % - kal nőtt az ápolási díjban részesülők száma. Településünkön a szociális alapszolgáltatásokhoz történő hozzáférés teljes körűen biztosított, sőt a szakosított ellátások közül a Naplemente Idősek Gondozóháza bentlakásos ellátást is nyújt. A szociális ellátás bázisintézménye az Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat. Ezen intézmény a Csanádpalota, Kálmány Lajos utca 9. szám alatti székhelyintézményben biztosítja az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátását, valamint a családsegítést. Az épület fizikai akadálymentesítése megoldott, a mozgáskorlátozottak minden nehézség nélkül meg tudják azt közelíteni. Az étkeztetésre vonatkozó igényeket teljes körűen ki tudjuk elégíteni. A napi meleg étel elkészítésére csanádpalotai vállalkozóval van szerződés kötve, ahonnan az ebédet az ellátott igénye szerint vagy saját maga viszi el, vagy a gondozószolgálat szállítja el otthonába. Az idősek klubja nappali ellátásnak is ezen intézmény ad otthont. A klubban lehetőség van a újság olvasására, TV-nézésre, e-Magyarországpont keretében történő internetezésre. Ezen felül rendszeresen megtartják a jelentősebb ünnepeket is, az anyák napját, nőnapot, karácsonyt, sőt összevontan a gondozottak névnapját is. A nyújtott szolgáltatások közül az internetezés lehetősége az, amelyet a legkevésbé vesznek igénybe az idősek. Az Idősek Klubja 50 férőhellyel működik, kihasználtsága 100 %-os. A házi segítségnyújtást az intézmény 2 házi gondozónővel, 18 rászoruló idős ember részére tudja biztosítani. Az ellátás jelenleg teljes körűen megoldott, a jelentkező igényeket ki tudja elégíteni. Ugyanakkor felmerül, hogy a jövőben szükség lehet az idősek napközbeni gondozását biztosító ellátási formák fejlesztésére, hiszen az idős ember nem szívesen mozdul ki otthonából, sok esetben még a településen lakó gyermekéhez sem szívesen költözik. Éppen ezért azon idősek részére, akiknek egészségi állapota még lehetővé teszi hosszú távon biztosítani kell az idősek klubja nappali ellátását, még a fokozottabb gondozásra szorulók esetében az otthonukban történő gondozást, az ebédet és a házi segítségnyújtást. A Délibáb utca 2. szám alatt lévő, részelegesen akadálymentesített Naplemente Idősek Gondozóháza 16 fő részére biztosít teljes körű ellátást. A magára maradt, fokozott gondozást igénylő idősek szívesen veszik igénybe szolgáltatásait, hiszen nem kell a településről elköltözniük, a régi megszokott környezetben, ismerőseik között tudnak maradni. A családsegítés a településen minden rászoruló személy részére ingyenesen igénybe vehető szociális alapszolgáltatás, amelyet az intézményben felsőfokú, szociális munkás végzettséggel rendelkező közalkalmazottal biztosít. A szakmai munka magas színvonalon történő ellátása érdekében a családgondozó munkáját külsős szakemberek, egy ügyvéd és egy pszichológus is segíti. A lakosság szabadidősportjában, a rekreációs tevékenység keretében rendszeres testedzést folytatók köre elsősorban gazdasági és társadalmi okokból csökken. Ugyanakkor megjelent egy szűkebb réteg, amely az egészséges életmód irányelvét követve társadalmi szervezetbe tömörült, egyesületeteket hoztak létre, melynek programjaiban biztosítják a mozgás és testedzés lehetőségét. A lakosság szabadidősportját kifejezetten szolgáló sportlétesítmény a településen nincs, ilyen irányú sportolási, testedzési, testmozgási lehetőséget az Önkormányzat által fenntartott intézmények, sportpályák kínálnak.
A lakosok sportolási igényét egy 3117 m2 alapterületű futballpálya elégítik ki, amelyhez egy 109 m2-es öltözőhelyiség is csatlakozik. Ugyanitt a kisebb gyerekek szabadidejének eltöltésére egy játszótér szolgál röplabda- és kosárlabda, strand röplabda-pályával. A sportpálya közvetlen szomszédságába elhelyezkedő lovaspálya, valamint horgásztó sportolási és pihenési funkcióval egyaránt rendelkezik. Mivel a fent említett sportlétesítmények egymás mellett helyezkednek el, sportcentrumként is említhető a komplexum. A civil szervezetek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt élő emberek szabadidejüket egészségesen, sporttal töltsék el. A településen tornaterem nincs. Az általános iskolások sportolási lehetőségeit két helyszínen oldjuk meg. Az Ady Endre utcai 243 m2 alapterületű (17 m x 9 m) tornaszoba fiú- és leány öltöző, tusolóval, tanári szobával, szertárral ellátott. Helyt ad az iskolai sportrendezvényeken túl a téli teremjátékoknak. Ezen felül jó idő esetén egy 200 férőhelyes sportudvar is lehetőséget nyújt a testedzésre. A Kelemen László Művelődési Ház otthont ad a KEMPÓ csoportnak, amely 12 fővel működik, rendszeresen tartják edzéseiket. Továbbá az Egészséges életért és szebb környezetért Egyesület szervezésében a Művelődési Házban egy konditerem működik teljes kihasználtsággal. A Csanádpalotai Futball Club alapítása 1932-re tehető. Neve azóta többször változott: a jelenleg használt Csanádpalota FC nevet 2005-től viseli. A csapat jelenleg a megyei bajnokság I. osztályában játszik. A Klubnak mintegy 60 tagja van. A heti kétszeri edzésen három korcsoportban közel 20-20 fő felnőtt, ifjúsági férfi és serdülő csapat külön szakmai felügyelet mellett sportol. Szoros a kapcsolatuk a helyi általános iskolával, ahonnan az utánpótlást készítik elő. A településen sporttevékenységet is folytató társadalmi szervezeteket, egyesületeket (Csanádpalotai Futball Club, Csanádpalotai Lovas Egyesület, Csanádpalotai Horgászegyesület, Egészséges életért és szebb környezetért Egyesület ) az Önkormányzat – anyagi lehetőségei függvényében – minden évben támogatja, amelynek összegéről a Képviselő-testület minden évben költségvetési rendeletének megalkotásával egyidejűleg dönt. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Csanádpalota Város Önkormányzata közművelődési feladatait az 1973. augusztus 20-án megnyitott Kelemen László Művelődési Ház, és a Városi Könyvtár fenntartásával és működtetésével látja el. Kelemen László Művelődési Ház Az intézmény alaptevékenységének fő célkitűzése, hogy munkájának jelentős része – az igényekhez igazodva és a lehetőségeket figyelembe véve – a kiscsoportos rendszerben működő, alkotó művelődési közösségek, rendszeres művelődési formák, tanfolyamok, egyéb közösségek munkájára, színház és szórakoztató, egyéb művelődési és szórakozási alkalmak, nyitott formák, szolgáltatások szervezésére, lebonyolítására terjedjen ki. Ezen alkotó művelődési közösségek munkájának lényege a művészeti értékek megkedveltetése, ízlésfejlesztés, igényesség felkeltése. Az e csoporton belül működő amatőr irodalmi és színjátszó, valamint népdalkör-csoportnak szép hagyományai vannak községünkben. Az intézményben azonban nemcsak amatőr csoportok tartanak bemutatókat, hanem hivatásos művészek, színházak is megfordulnak intézményünkben. A művelődési ház működésének másik fő területe a kötetlen „társas élet” biztosítása, korra és nemre való tekintet nélkül (pl.: zenehallgatás, videó- és filmvetítés, sakk, kártyázás, sportolási lehetőség stb.). E területen is nagy felelősség hárul az intézményre, hiszen községünkben másik intézményesített forma, lehetőség nem igen van. A művelődési ház az ilyen igények, e közösségi színterek működtetésére, összefogására klubokat működtet. Mindemellett információs központot – TELEHÁZ – működtet, mindenki számára könnyen elérhető és megfizethető hozzáférést biztosítva.
20
Városi Könyvtár Könyvállománya 31.217 db, az intézményen belül kap helyet az iskolai könyvtár is, melynek állománya 4222 db. Jelenleg települési szinten működik, ám jelentős könyvállománya több település kiszolgálására is alkalmassá tenné. A könyvtár a város életében igen fontos intézmény, hiszen az alapfeladatokon túl felvállal minden olyan tevékenységet, amely hozzájárul a települési igények kielégítéséhez: gyermektáborokat, kézművestáborokat, játszóházakat szervez. Vers- és prózamondó versenyeket, olvasóköröket rendez, s hozzájárul valamennyi települési rendezvény szervezéséhez. E-magyarország pontot üzemeltet, mint internet – hozzáférési helyet, mely ma már a Könyvtár épületében működő (IKSZT) Integrált Közösségi és Szolgáltató tér keretein belül működik számos kötelező programmal együtt. Az IKSZT cím elnyerését követően támogatott pályázat keretében megvalósult az IKSZT kialakítása, melynek eredményeként felújításra és bővítésre került a könyvtár épülete, valamint a teljes körű akadálymentesítés is megvalósult. Csanádpalota rendkívül széles körű civil szférával rendelkezik. A településen tevékenykedő egyesületek, szervezetek, szakkörök és klubok száma eléri a 24-et. Nagy számban vannak jelen a kultúrát közvetítő szerveződések, de az egészséggel, a mozgáskultúrával, a lakókörnyezet alakításával foglalkozók köre is tág. A Magyar Vöröskereszt Helyi Szervezete, a Futball Club, és a Nyugdíjas Klub már több mint 40 éve vannak jelen a településen. A civil szervezetek legnagyobb része fiatal, 2000 után alakult. A tenni akaró egyesületi formába, csoportokba, kisebb szerveződésekbe tömörülő lakosság aktívan vesz részt a Csanádpalotát érintő fejlesztésekben, a hagyományok őrzésében és a kultúra átadásában. A különböző rendezvények szervezésében, lebonyolításában jelenlétük állandó. Csanádpalota lakosainak nemzetiségi megoszlása nem különösebben változatos. Az itt élők több mint 97%a magyarnak vallja magát. Noha a XVIII. századi telepítések következtében németek és szlovák származásúak is érkeztek a nagyközségbe, a nagyfokú asszimiláció következtében mára elmagyarosodtak, vagy elhagyták a települést. A német, román, szlovák, szlovén, ukrán és szerb nemzetiség csekély aránya mellett a roma lakosság képviselteti magát nagyobb számban. A lakosság nemzetiség szerinti megoszlása 2001. magyar cigány német román szlovák szlovén ukrán szerb 3170 fő 11 fő 8 fő 7 fő 6 fő 4 fő 2 fő 1 fő 97,9% 0,3% 0,2% 0,21 0,18% 0,12% 0,06% 0,03% Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001. Települési rendezvényeink megkülönböztetés nélkül mindenki számára elérhetők, valamennyi helyi eseményen képviselteti magát a nemzetiségi önkormányzat, valamint a roma lakosság is közvetlen résztvevője az eseményeknek. Csanádpalotára általánosságban elmondható, hogy a közösségi együttélés zökkenőmentes, nem jellemző etnikai konfliktus, nemzetiségek közötti probléma. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön 87 fő vallotta magát roma származásúnak a 2011-es népszámlálás alkalmával, mely ténylegesen is a valóságot tükrözi. A romák kétségkívül az ország egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak, hiszen a mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde a létminimum alatt él, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településen, illetve településrészeken. Lakáskörülményeik jóval a magyarországi átlag alatt vannak, illetve oktatási és munkaerő-piaci esélyeik is alacsonyabbak. Településükön a roma nemzetiség érdekképviseletét 2010. év óta a Csanádpalotai Roma Nemzetiségi Önkormányzat látja el, aki anyagi helyzetéhez és lehetőségeihez mérten mindent megtesz a fenti, országosan általános problémák enyhítése érdekében. Működésének elmúlt 2,5 évében több alkalommal 21
megrendezésre került „Ki mit tud”, gasztronómiai esemény, valamint folyamatos kapcsolattartás jellemzi a településen élő roma lakosokkal. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, tanácskozási joggal, rendszeresen részt vesz a települési önkormányzat testületi ülésein. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Lakókörnyezet rendezetlensége
fejlesztési lehetőségek -
-
Munkanélküli nők magas aránya
-
Felvilágosítás, tájékoztatás, környezettanulmány Hatósági eszközök: a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeként meghatározni a tiszta és rendezett lakókörnyezetet konkrét ingatlanok, lakóterületek meghatározása lomtalanítások szervezése, illetve iskolával együttműködve különböző gyűjtések szervezése A Faluszépítő egyesület szervezésében különböző akciók szervezése Helyzetelemzés elkészítése, kereslet-kínálat felmérése, Stratégia kidolgozása a lehetséges partnerek megkeresésére Kapcsolatfelvétel és együttműködés Képző Központokkal Képzések megszervezése, illetve csatlakozás egy programhoz Tájékoztató és toborzó előadások megszervezése a képzés(ek)ről
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Már születésünk s talán fogantatásunk pillanatától esélyegyenlőtlenség állhat fenn, hiszen nem mindegy, hogy milyen családba születünk, hazánk keleti vagy nyugati térségében, kis vagy nagy településen. Az esélyegyenlőségre ebben a helyzetben is törekedni kell, tehát a cél az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátásokhoz, illetve rendelkezzen a kellő információval, tisztában legyen vele, hogy milyen ellátások illetik meg, melyen lehetőségei vannak. Az ellátásokat hol igényelheti és az igénylésnek mi a módja! Az utóbbi években született szociális vonatkozású jogszabályokban megvalósult a jogalkotó azon törekvése, hogy az irányelveknek megfelelő, az egyenlő esélyeket biztosító jogszabályok szülessenek. Csanádpalota Város népességben a gyermekek aránya 2008-ban 19 %, 2009-ben 18 %, 2010-ben 17 %, 2011-ben 17 % volt. Megfigyelhető a gyermekek számának összlakosságszámhoz való arányának csökkenése. 22
A védelembe vett gyermekek száma: 2008-ban 2, 2009-ben 13, 2010-ben 4, 2011-ben 8, 2012-ben 10. Veszélyeztetettség 2008-ban 45, 2009-ben 23, 2010-ben 29, 2011-ben 36, 2012-ben 41 gyermek esetén állt fenn. 4.1.1 számú táblázat – Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak Megszűntetett esetek védelembe vett 18 veszélyeztetett kiskorú év száma a száma a 18 év alatti év alattiak száma gyermekek száma népességben védelembe vettek közül 583 2008 2 n.a 45 2009 2010
557 548
13 4
n.a n.a
23 29
2011
537
8
n.a
36
10
n.a
41
2012 524 Forrás: TeIR, KSH TStar
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 2008-ban 241, 2009-ben 256, 2010-ben 263, 2011-ben 287, 2012-ben 264 gyermek volt jogosult, közülük 2008-ban 6 fő, 2009-ben 1 fő, 2010-ben 5 fő, 2011-ben 27 fő, 2012-ben 26 fő tartósan beteg. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban Csanádpalotán a vizsgált 5 év alatt nem részesültek. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma a vizsgált 5 év folyamán növekedett, mintegy kb. 100 fővel. 2008-ban ez a szám 190 fő, 2009-ben 194 fő. A növekedés 2010-től érzékelhető, amikor ez a szám 297 főre növekedett. 2011-ben a részesültek száma 313 fő, 2012-ben 293 fő. A számokból leszűrhető, hogy nőtt a mélyszegénységben élő családok száma, egyre többen küzdenek napi megélhetési gondokkal.
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből tartósan Rendszeres tartósan Kiegészítő Rendkívüli beteg gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi év fogyatékos kedvezményben fogyatékos kedvezményben kedvezményben gyermekek részesítettek száma gyermekek részesítettek száma részesítettek száma száma száma 2008
241
6
n.a
n.a
190
2009
256
1
n.a
n.a
194
2010
263
5
n.a
n.a
297
2011
287
27
n.a
n.a
313
n.a
n.a
293
2012 264 26 Forrás: TeIR, KSH TStar, Önkormányzati adatok
Míg az ingyenes óvodai étkezésben részesülő gyermekek száma az 5 év során stagnált (2008-ban 58 fő, 2009-ben 54 fő, 2010-ben 52 fő, 2011-ben 56 fő, 2012-ben 48 fő), addig az ingyenes iskolai étkeztetést igénybevevők száma közel a kétszeresére emelkedett ( 2008-ban 48 fő, 2009-ben 71 fő, 2010-ben 83 fő, 2011-ben 94, 2012-ben 95). Az önkormányzat a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakban nyújtott a rászoruló gyermekek részére nyári gyermekétkeztetést. Ez a 2009, 2010-es években önrész hiányában már nem volt lehetséges. 23
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes Ingyenes mértékű Óvodáztatási étkezésben tankönyvétkezésben kedvezményes támogatásban év résztvevők ellátásban résztvevők étkezésre részesülők száma iskola részesülők száma óvoda jogosultak száma száma 1-8. évfolyam száma 1-13. évfolyam
Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008
58
48
43
143
51
2009
54
71
34
133
67
2010
52
83
24
132
5
2011
56
94
21
132
21
2012 48 95 22 Forrás: TeIR, KSH TStar, Önkormányzati adatok
132
22
76
0
A magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma 2008 és 2012 között folyamatosan 2 fő volt, akik közül 1 hátrányos helyzetű. A magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma 2008 és 2010 között 3, 2011-ben 5, 2012-ben 4 fő volt. Ebből hátrányos helyzetű 2008-ban 1, 2009-ben 2, 2010-ben 2, 2011-ben 4, 2012-ben 4 fő volt.
4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma Magyar Magyar Magyar Ebből állampolgársággal Ebből állampolgársággal Ebből állampolgársággal hátrányos nem rendelkező hátrányos nem rendelkező, hátrányos év nem rendelkező helyzetű általános helyzetű 18 év alatti helyzetű óvodások száma (fő) iskolások száma (fő) középiskolások (fő) (fő) (fő) száma (fő) 2008
0
0
3
1
n.a
n.a
2009 2010
0 2
0 1
3 3
2 2
n.a n.a
n.a n.a
2011
2
1
5
4
n.a
n.a
4
4
n.a
n.a
2012 2 1 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH
Szegregált, telepszerű lakókörnyezet Csanádpalotán nem található. A védőnői helyek száma 2008 és 2012 között változatlanul 2, az egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008ban 99, 2009-ben 92, 2010-ben 99, 2011-ben 96. A védőnők két településen látják el feladataikat, Csanádpalota mellett a közelfekvő faluban, Kövegyen is.
24
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
2
99
2009
2
92
2010
2
99
2011
2
96
2012
2
88
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Gyermekorvosi ellátás a településen nincs. A bölcsődei férőhelyek száma 2008-2009-ben 20 fő volt, majd 2010-től ez a szám 30 főre emelkedett. A Szociális szempontból felvett gyermekek száma a 2008-as állapothoz (9 fő) képest növekedett (2009-ben 13 fő, 2010-ben 14 fő, 2011-ben 17 fő, 2012-ben 14 fő). 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma bölcsődébe beírt (munkanélküli szülő, év bölcsődék száma gyermekek száma veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 2008 1 26 9 2009 1 27 13 2010 1 28 14 2011 1 30 17 2012 1 27 14 Forrás: TeIR, KSTstar
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 20 20 30 30 30
A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézményben Óvodai Tagintézménye 1 telephellyel, 120 férőhellyel és 4 csoporttal rendelkezik. 9 diplomás óvodapedegógus és 4 dajka foglalkozik a gyermekkel. 2008-ban 116, 2009-ben 114, 2010-ben 107, 2011-ben 102, 2012-ben 109 volt a 3-6 éves korú gyermekek száma. Az intézmény tehát férőhelyeinek száma tehát alkalmas a város összes óvodáskorú gyermekének befogadására. A Napsugár Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény a speciális ellátást nyújt beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeknek számára a makói Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthontól kijáró nevelési tanácsadó segítségével. Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek részére részmunkaidőben foglalkoztatott gyógypedagógus nyújt speciális szolgáltatást. A gyermekjóléti alapellátás körébe tartozik a Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított gyermekjólléti szolgáltatás és a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézményben működő gyermekek napközbeni ellátása. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma
db 1 1 120 25
Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
4 6.30 -tól - 16.30-ig 2 hét
Személyi feltételek
Hiányzó létszám 0 0 0 0 0
Fő
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
9 9 0,5 4 0
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008
116
4
120
1
118
0
2009 2010
114 107
4 4
120 120
1 1
105 89
0 0
2011
102
4
120
1
100
0
2012
109
4
120
1
89
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012-2013-ban az óvodába beíratott gyermekek 30 %-a hátrányos helyzetű, 24 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, 5 %-a hátrányos helyzetű, 3 %-a halmozottan hátrányos helyzetű SNI-s. Mindösszesen 1 gyermek hiányzott 20 %-ot meghaladóan. A gyermekek 15 %-a jár be más településről az óvodába. 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
15
30
33
10
1
89
3
0
1
10
0
14
0
1
0
0
0
1
6
5
9
7
0
27
5
3
9
3
1
21
NR
NR
NR
NR
NR
NR
székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda
26
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása az az intézménybe intézménybe beíratott, beíratott, 20%-ot 20%-ot fejlesztő fejlesztő meghaladóan meghaladóan beíratott foglalkozásba beíratott foglalkozásba hiányzott hiányzott halmozotta n részesülő hátrányos n részesülő halmozottan hátrányos n hátrányos halmozottan helyzetű hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű hátrányos gyermekek helyzetű helyzetű gyermekek gyermekek helyzetű létszáma gyermekek gyermekek száma (az létszáma gyermekek száma száma (az adott évből száma adott évből eltelt eltelt időszakra időszakra vetítetten) vetítetten) Székhely Csoport 1
6
0
0
5
1
0
Csoport 2 Csoport 3
7 7
0 0
0 1
3 4
0 0
0 0
Csoport 4
7
0
4
9
0
3
NR NR 5
NR NR 21
NR NR 1
NR NR 3
1
1
0
1
0
0
0
0
NR
NR
NR
NR
Csoport 5 NR NR Csoport 6 NR NR Összesen 27 0 A csoportok összlétszá mából a 6 0 0 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszá mából a 7 évesnél idősebb 0 0 gyermekek (ped. szakszolgál at véleménny el) Tagóvoda NR NR Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
27
A településen működik a Dér István Általános Iskola. A intézménynek 2010/2011-es tanévben 225, a 2011/2012-es tanévben 203, a 2012/2013-as tanévben 194 beiratkozott tanulója volt. Ezekből a számokból 2010/2011-ben 1-4 évfolyamos 108, 2011/2012-ben 107, 2012/2013-ban 112 tanuló, 5-8 évfolyamos 2010/2011-ben 117, 2011/2012-ben 99, 2012/2013-ban 82 tanuló volt. A napközis ellátást 2010/2011-ben 20, 2011/2012-ben 86, 2012/2013-ban 25 tanuló vette igénybe. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók évfolyamon tanulók tanév száma száma fő fő 2010/2011 108 117 2011/2012 107 99 2012/2013 112 82 Forrás: TeIR, KSH Tstar
általános iskolások száma
napközis tanulók száma
fő 225 206 194
fő 20 86 25
% 0,0% 0,0% 12,9%
Az általános iskolai osztályok száma a következőképp alakult : 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév
általános iskolai feladatellátási helyek száma
1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon
db
2010/2011
5
5
0
0
0
0
1
2011/2012
5
4
0
0
0
0
1
2012/2013
6
4
10
0
0
0
1
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az iskolában 8 szaktanítás végző tanító, 3 szaktanítást végző tanító, 8 szaktanítást végző tanár, 1 iskolaorvos és 5 fős kisegítő személyzet dolgozik. A településen 2012. december 31. végzett munkát gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Nem szaktanítást végző tanító
Fő
Hiányzó létszám
8
0
28
Szaktanítást végző tanítók száma
3
0
Szaktanítást végző tanárok száma
8
0
Gyógypedagógusok létszáma
1
0
Gyermekvédelmi felelős
1
0
Iskolaorvos
1
0
Iskolapszichológus Kisegítő személyzet
0 5
0 0
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
A lemorzsolódási arány 2010-ben 12 %, 2011-2012-ben 0 % volt.
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a tanév nappali rendszerű oktatásban fő
%
2010/2011 2011/2012
32 28
88% 100%
2012/2013
21
100%
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE
Országos kompetenciamérés eredménye
2010
Iskola átlaga
2011
Országos átlag
Iskola átlaga
2012
Országos átlag
Iskola átlaga
HHH tanulók átlaga
Országos átlag
Szövegértés 6. évfolyam
1455
1483
1437
1465
1340
n.a
1472
8. évfolyam
1540
1583
1511
1577
1486
n.a
1567
1486 1601
1455 1540
n.a n.a
1489 1612
10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam
1457 1604
1498 1622
1370 1563
29
10. évfolyam Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
4.4.15. –számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)
Gimnázium (%)
Szakiskolai képzés (%)
tanév 8 évfolyam összlétszámon belül
HHHtanulók körében
8 évfolyam összlétszámon belül
HHHtanulók körében
8 évfolyam összlétszámon belül
HHHtanulók körében
2008/2009
3,40%
0%
58,60%
50%
38%
50%
2009/2010
17,20%
0%
44,80%
33,30%
38%
66,70%
2010/2011
9,40%
0%
46,90%
50%
43,70%
50%
2011/2012
25%
0%
28,60%
0%
46,40%
100%
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A lemorzsolódási mutatók tekintetében megállapítható, hogy az évfolyam ismétlő tanulók összlétszámon belüli aránya nagymértékben csökkent, illetve 2010 óta magántanuló nincs. 4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Az előző tanévben 250 Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) tanév HHHHHHHHHösszlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók tanulók belül belül belül körében körében körében 2008/2009 5,6 41,17 0,8 2009/2010
0,8
0,4
0,4
0,2
-
-
2010/2011
2,2
1,3
-
-
0,4
-
2011/2012
1,9
1,1
-
-
0,4
-
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A Város nem nyújt krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokat. A Város Művelődési Háza szabadidős és szünidei programokat kínál gyermekeknek, amely közül kiemelendő a nyaranta megrendezésre kerülő Honismereti Tábor. A Városi Könyvtár minden nyáron Szünidei Játszóházat szervez a gyermekeknek. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek részére folyósításra kerül a 1997. XXXI. törvény által szabályozott óvodáztatási támogatás. A gyermekek, mint célcsoport vonatkozásában nem érkezett hátrányos megkülönböztetésről, jogellenes elkülönítésről szóló észrevétel sem az oktatás, sem a szolgáltatások nyújtása során.
30
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Magas a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást olyan gyermekek részére, akiknek a szülei nem igénybevevők száma tudnak új ruhákat venni – nem használt ruhák ingyenes felajánlása – ruha-program -szponzorok, támogatók keresése, megállapodások kötése - helyi élelmiszersegély program – üzletek, cégek ingyenes felajánlásaival -az önfenntartó gazdálkodás elősegítése – pl. ingyenes vetőmag-osztás, tanácsadás Magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Adatgyűjtés, veszélyeztetettséget okozó tényezők feltárása Helyzetelemzés és az esetenkénti a megoldási lehetőségek, javaslatok összegyűjtése, kapcsolatfelvétel támogatókkal, adományozókkal Intézkedési terv készítése, a helyzetelemzésben feltárt adott problémára megoldást nyújtó lehetőségek beazonosítása, folyamatos megvalósítása (élelmiszer-, ruha-, játékadományok, tanácsadási lehetőségek, szülő – gyermek közösségi programok)
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
A nők helyzete Csanádpalota Városban a munkavállalási korú nők körében a munkanélküliségi mutató 2008-ban 10 %, 2009-ben 11 %, 2010-ben 12 %, 2011-ben 13 % volt. Ehhez a képest a férfiak munkanélküliségi aránya kisebb volt a vizsgált időszakokban : 2008-ban 8 %, 2009-ben 9 %, 2010-ben 11 %, 2011-ben 9 %. Ez eredhet egyrészt a betölthető munkahelyek jellegéből (pl. fizikai munka, amelyet csak férfiak tudnak elvégezni), illetve abból a tényből, hogy a gyermekes családokban a nők otthon maradnak gyermekükkel.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év
2008 2009 2010
férfiak
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
1061 1031 1032
978 955 940
969 937 910
881 842 821
92 94 122
97 113 119 31
2011 2012
1033 1021
959 945
934
825
99
134
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Csanádpalota Város startmunkaprogramjaiban kiemelkedő a nők részvételi aránya. A 2012-es évben a fóliasátorban történő zöldségtermesztést célzó programban, 20 résztvevőből 18 nő volt. A 2013-as fólia programban és gombatermesztési programban kizárólag nők vesznek részt 35 fővel. 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év
Foglalkoztatást segítő programok száma
2012 1 2013 2 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Képzési programok száma
résztvevők száma
résztvevő nők száma
1 2
20 35
18 35
A városban működő a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Többcélú Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, ezáltal a nők munkaerő-piaci esélyei nem romlanak a gyermeknevelés miatt. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
3 év alatti gyermekek száma a településen
működő bölcsödék száma
2008 75 1 2009 71 1 2010 73 1 2011 68 1 2012 64 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati 20 20 30 30 30
egyéb
működő családi napközik száma
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
férőhelyek férőhelyek száma családi összesen napközikben 0 0 0 0 0
20 20 30 30 30
A védőnők száma 2008 és 2012 között 2, a vizsgált időszakban csökkent az egy védőnőre jutó gyermekek száma. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008 2009 2010 2011 2012
2 2 2 2 2
99 92 99 96 88
50 46 50 48 44
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 32
Nőket érő erőszakról a Rendőrség 2 esetben számolt be. 2010-ben riasztották a rendőröket családi viszályhoz, mely ügyben tényleges feljelentést is tettek. 2011-ben szintén sor került a rendőrség riasztására, de feljelentésre nem került sor. 5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év
rendőrök riasztása családi viszályhoz
tényleges feljelentések száma
bírósági ítélet
1
n.a.
2008 2009 2010 1 2011 2012 1 Forrás: Helyi adatgyűjtés
0
Nehezíti a helyzetet, hogy a Városban, sőt 50 km-es körzeten belül sincs olyan intézmény, amelyben krízishelyzet esetén egy családon belül erőszak áldozatául esett nő ideiglenes szállást kaphatna. A nők érdekeinek helyi közügyekben történő képviseletét erősíti a képviselőtestületben női képviselő folyamatos jelenléte. 2008-2009-ben 2 női képviselője is volt Csanádpalota Város Képviselőtestületének, míg ez a szám a későbbiekben 1-re csökkent. 5.6. számú táblázat – A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év
2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Férfi
Nő
11 11 6 6 6 6
2 2 1 1 1 1
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A nők nem vállalnak kellő mértékben szerepet a közéletben
-Különböző életkorú nők között végzett felmérés a közéleti szerepvállalással kapcsolatban -Együttműködés az iskolával – a nők közéleti szerepvállalással kapcsolatos órák tartása pl. a társadalomismeret-tantárgy keretében, a tanulók írjanak esszét arról, milyen módon változtatnának közösségük életén, milyen kötelezettségeket vállalnának a közösség érdekében
Rejtett probléma – látens cselekmények,
-széleskörű
tájékoztatás
az
igénybevehető 33
Az áldozatul esett nők csak ritkán mernek segítségért fordulni.
segítségekről -tájékoztató előadások szervezése
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
Az idős kor az ember életének az a szakasza, amikor már megtett mindent azokért, akiket szeret. Felnevelte és útjára bocsátotta gyermekeit, aktívan kivette részét az unokák gondozásából, tisztességgel ellátta szüleit, s egyszerre rádöbben, hogy talán egyedül maradt, jobb esetben párjával, rosszabb esetben tényleg egyedül. Ezért fontos, hogy a szűkebb és tágabb család mellett megfelelő gondoskodásban részesüljön a társadalom, az önkormányzat részéről is. Önkormányzatunk ezért kiemelt figyelmet fordít az idősellátás valamennyi területére. Támogatja az idősek civil szervezeteit, a gondozásra szorulók részére működteti a szociális alapszolgáltatások valamennyi ellátási formáját, sőt az idősek bentlakásos intézményének fenntartásával szakosított ellátást is nyújt a legrászorultabbak részére. Az idős kornak, ugyan úgy, mint a gyermek- és felnőttkornak különböző szakaszai vannak. Az idős kor első szakaszán az éppen nyugdíjba vonult ember még aktív, közösségekbe jár, bevonható a különböző városi rendezvényekbe. Sokan szívesen segítenek, hiszen ekkor még egészségük, erejük is van hozzá. Ahogy telnek az évek, az idősödő embernél háttérbe szorulnak a közösségi rendezvények, társas találkozások, egyre inkább magányosság válik, segítségre, sőt sok esetben gondozásra is szorul. Az idősekkel foglalkozó ellátórendszernek is ehhez a folyamathoz kell igazodnia annak érdekében, hogy az idős ember minden esetben azt a segítséget, szolgáltatást kapja meg, amelyet élethelyezte indokol. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 505 668 1173 2009 495 634 1129 2010 466 579 1045 2011 457 593 1050 Csanádpalota demográfiai összetételét elemezve megállapítható, hogy magas az időskorúak aránya, ugyanakkor a népesség természetes fogyásával közel azonos arányban az időskorúak létszáma is csökken. Munkahely hiányában a fiatalok a környező nagyobb városokban telepednek le, nagyon alacsony azoknak a fiataloknak a száma, akik felsőfokú tanulmányaik befejezését követően visszatérnek szülővárosukba. Az idősek közül a vizsgált időszak minden évében magasabb a nők aránya. Csanádpalota mezőgazdasági jellegű település. A jelenlegi nyugdíjas korosztály nagy része az alacsonyan jövedelmező mezőgazdaságból ment nyugdíjba, ezért jelentős részük a versenyszférából nyugdíjba vonulókénál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Lehetőségek hiányában, kiegészítő jövedelemszerzésre még a tevékeny időskorban lévőknek sem igazán van esélyük. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete
34
Településünkön a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények. A mezőgazdaság élő munka igénye mára már jelentősen csökkent, egyre kevesebb embernek nyújt megélhetést. A varroda, a Szegedi Tömegcikk Készítő Ipari Szövetkezet helyi gyáregysége megszűnt, így még az aktív korban lévő lakosok nagy része is ingázni kényszerül. A közszféra nyugdíjasokat nem foglalkoztat, elenyészőnek mondható a versenyszférában munkát találó idősek száma is. A településen ez ideig nem kerültek szervezésre olyan foglalkoztatást elősegítő programok, amelyeknek a célcsoportja az idős korosztály. A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetés nem tapasztalható, ugyanakkor a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségei igen korlátozottak. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idősek egészségügyi alapellátása teljes körű, két vállalkozó háziorvos, fogszakorvos akadálymentesített orvosi rendelőben végzi a gyógyító-megelőző munkát. Éjszakai és munkaszüneti napokon a Makói Kistérség Többcélú Társulása keretében megszervezett Központi Orvosi Ügyelet biztosítja az egészségügyi ellátást. Az alapellátáson felül az orvosi rendelőben – az idősebb korosztály életminőségének javítása szempontjából kiemelt jelentőségűnek minősíthető – szakorvosi felügyelet mellett fizikoterápiai szakellátás is működik. Ennek köszönhetően az időseknek nem kell a különféle mozgásszervi megbetegedések kezelése érdekében a 20 km-re lévő makói szakrendelőbe beutazni. A fizikoterápia keretében nyújtott kezelések széleskörűek, ultrahang, rövid hullám, TENS, diadynamic, interferencia, selektív ingeráram, sollux, bioptron. A kezelések számának alakulását az alábbi táblázat mutatja.
Év 2008. 2009 2010 2011 2012
Kezelések száma 13753 13463 13076 13091 13068
Forrás: Betegforgalmi statisztika A statisztikai adatok mutatják, hogy a kezelések száma magas, az azok iránti igény nem csökken. Ugyanakkor Magyarország helyi önkormányzat. Problémát jelent azonban, hogy az önkormányzat évek óta sikertelenül próbálkozik azzal, hogy az Egészségbiztosító Pénztárnál befogadja a fizikoterápia finanszírozását, így azt önként vállalt feladatként a működtetés anyagi forrását teljes egészében az önkormányzat biztosítja. Az önkormányzati gazdálkodás szabályozó rendszere szigorodott. Az önkormányzatok önként vállalt feladatot csak kötelező önkormányzati feladataik teljes körű ellátása után vállalhatnak abban az esetben, ha annak finanszírozását saját forrásból biztosítani tudják. Csanádpalota város Önkormányzata 2013. évi költségvetésében a fizikoterápia működésének fedezete biztosított. Abban az esetben azonban, ha a feladatalapú finanszírozásból kötelező feladatait már nem tudja biztosítani és kénytelen lesz saját forrásból kiegészíteni azt, a fizikoterápia szakellátás - az önkormányzat akaratán kívül is - veszélybe kerülhet. Amennyiben egy ilyen helyzet előáll ez elsősorban az időskorú népesség helyzetét fogja a legsúlyosabban érinteni, hiszen az ellátottak jelentős része korosztályukból kerül ki, ők azok, akik csak nehézségek árán(pl. utazás, esetleg kísérő) tudják igénybe venni a makói szakrendelést. Az étkeztetés, házi segítségnyújtás bázisa a Csanádpalota Térségi Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat csanádpalotai székhelyén lévő Nappali ellátást nyújtó telephelye. Az étkeztetés az igényjogosultság esetén korlátlanul igénybe vehető, ez a szolgáltatás ellátható maximális létszámmal 35
korlátozva nincs. Más a helyzet a házi segítségnyújtás és Nappali ellátás biztosítása területén. Ezen ellátási formák esetében a foglalkoztatott szakdolgozók száma (házi segítségnyújtás esetén: 1 fő maximum 9 gondozott ellátását biztosíthatja, nappali ellátás esetén 30 ellátottanként a vezető mellett gondozónőt kell alkalmazni) határozza meg a felvehető létszámot.
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő 592 604 583 586
fő 46 48 51 53
% 8% 8% 9% 9%
A nappali ellátásban részesülők számának alakulását elemezve megállapítható, hogy – bár tendenciájában kismértékben emelkedik – de a 64 év feletti korosztály létszámához viszonyítottan nagyon alacsony a nappali ellátásban részesülők aránya. Célunk, hogy az idős embereket mindaddig saját lakókörnyezetükben gondozzuk, amíg azt egészségi állapotuk lehetővé teszi, ez azonban csak úgy lehetséges, hogy megteremtjük a szociális alapszolgáltatások teljes körű biztosításának személyi és tárgyi feltételeit. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
év
64 év feletti lakosság száma
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
fő 592 604 583 586
2008 2009 2010 2011
fő 46 48 51 53
% 8% 8% 9% 9%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az időskorúak járadékára jogosultak száma az ellátás jellegéből fakadóan alacsony, mivel megállapítására már nincs jogi lehetőség és a jogosultak száma az elhalálozás következtében folyamatosan csökken. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011
5 5 4 2 36
Forrás: TeIR, KSH Tstar A szakosított ellátást a Naplemente Gondozóházban 16 fő veheti igénybe. Az ellátási forma igen népszerű az idősek körében, hiszen az állandó felügyeletet igénylő idős ember megszokott lakókörnyezetében maradhat, hozzátartozói minden nehézség nélkül akár naponta is látogathatják. 6.3.3 Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az idősek kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférése településünkön több szintéren is biztosított. A Könyvtár és annak keretén belül működő IKSZ-t a XXI. századi igényeket kielégítő infrastruktúrával rendelkezik, akadálymentesített. A Kelemen László Művelődési Ház alkalmas kiscsoportos foglalkozások, de nagyobb rendezvények megtartására is. A Művelődési Ház ad otthon az idősek különböző csoportjai (Fészek Klub, Nyugdíjas Klub) klubfoglalkozásainak, esetenként a már hagyományossá váló farsangi, szüreti mulattságoknak. Településünkön a tevékeny korban lévő idősek több időseket tömörítő civil szervezet közül is választhatnak. Működik a már említett Fészek Klub, a Nyugdíjas Klub és az idősek nappali ellátása keretében működő klub. Ezek a klubok lehetőséget biztosítanak az idősek számára, hogy érdeklődési körüknek megfelelő előadásokon, programokon vegyenek részt, vagy csak egyszerűen találkozzanak egy kis beszélgetésre, szervezetten részt tudnak venni a különböző önkormányzati rendezvényeken (gasztronómiai fesztivál, városnapok, stb.), közös színházlátogatásokat, kirándulásokat szerveznek, amelyeket az alábbi táblázat mutat be: 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év
Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma
2008 2009 2010 2011 2012
16 17 18 19 20
6.3.4 Az idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai jártasságának megismerése érdekében az időseket tömörítő civil szervezetek tagjai körében felmérést készítettünk. A kiadott kérdőív egyben igényfelmérés is volt arra vonatkozóan, hogy a célcsoport tagjai milyen arányban igényelnének informatikai képzést. A képzés keretében elsősorban a számítógép használattal kapcsolat alapvető tudnivalókkal, az internet használatával ismertetnénk meg az 37
időseket annak érdekében, hogy folyamatosan kapcsolatot tudjanak teremteni távol élő gyermekeikkel, illetve a számítógép segítésével minél több információs kapjanak a világ más tájairól. A felmérés alapján a jelenlegi helyzetet az alábbi:
Megkérdezettek száma: Számítógép használatában jártas: Számítógép használatában nem jártas: Internet használatában jártas: Internet használatában nem jártas: Szívesen elsajátítaná a számítógép-használatot: Nem kívánja elsajátítani a számítógép használatát: Szívesen elsajátítaná az internet-használatot: Nem kívánja elsajátítani az internet-használatát:
50 fő 16 fő 34 fő 6 fő 44 fő 28 fő 22 fő 28 fő 22 fő
A felmérés adatai az bizonyítják, hogy alacsony, 32 % a számítógép használatában jártas, még alacsonyabb 12 % az internet használatában jártas időskorúak száma. Tekintettel azonban arra, hogy a felmérés nem reprezentatív volt, az időskorú lakosság egy meghatározott rétegére – civil szervezetekbe tömörült idősek – korlátozódott, az időskorú lakosság egészére vetítve ez a százalékos arány vélhetően sokkal rosszabb lesz. Az azonban tény, hogy a megkérdezettek több mint fele 56 %-a szívesen elsajátítaná a számítógép- és az internethasználattal kapcsolatos ismereteket, - még akkor is ha ez az arány az időskorú lakosság egészére történő felmérés esetén jelentősen csökken, - számottevő marad azon idősek száma, akiknek az informatikai jártasság megszerzése teljesebbé tudja tenni idős napjait.
38
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A nappali ellátást igénybe vevők és otthonukban gondozott idősek száma alacsony
fejlesztési lehetőségek -
A fizikoterápia fenntartása bizonytalan
-
Az idősek informatikai jártassága alacsony
-
Helyzetfelmérés, Információs anyag elkészítése, célcsoporthoz való eljuttatása, információ nyújtása, Igényfelmérés elkészítése, Az igények kielégítése lehetőségeinek felmérése, pályázatok felkutatása, Szolgáltatások bővítése, intézményhálózat személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztése Az önkormányzati költségvetésben forrás biztosítása a működtetéshez Egészségpénztárral történő kapcsolatfelvétel, működtetés lehetőségeinek megvizsgálása, Pályázat, dokumentációk készítése, benyújtása Kérdőívek eljuttatása és feldolgozása, Tájékoztatók a tanfolyam szervezéséről, részvételi lehetőségekről Tanfolyamok megszervezése
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy az, aki érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességét jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve a kommunikáció területén számottevően korlátozott, ami számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok, köztük a különböző fogyatékossággal élő emberek számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén, a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő társadalmi szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak a közfeladatok megvalósításában is, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó állami és nem állami szereplőnek. 7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A 2001. évi népszámlálási adatok szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember él Magyarországon, mely a népesség 5,7%-a. A korábbi 1990. évi népszámláláshoz képest számuk és arányuk jelentősen emelkedett. Ez abból eredhet, hogy a fogyatékosság mind pontosabb meghatározása következtében, egyre többen vannak tisztában egészségi állapotuk fogyatékossággal kapcsolatos jellegével. 39
Csanádpalota városában nincs pontos felmérés a fogyatékkal élőkről, a helyzetelemzés során nem mutatnak teljes képet. A településen a Mozgáskorlátozottak Helyi Csoportja foglalkozik érdekképviseletükkel, de átfogó képet ezáltal sem kapunk. Vizsgálatok alapján a fogyatékos személyek többségének egészségi állapota lehetővé tenné az aktívabb munkaerő-piaci részvételt, de munkalehetőséget, csak erősen korlátozott mértékben kínál számukra a hazai munkaerőpiac. Ez elmondható települési szinten is, nem jellemző az integrált foglalkoztatás. A szociális ellátórendszer a fogyatékossággal élők számára városunkban jónak mondható, elérhető számukra a nappali ellátás, étkeztetés, házi segítségnyújtás és családsegítés. A saját lakókörnyezetben élő fogyatékos személyeknek a nappali ellátás is fejlesztési, étkezési lehetőséget nyújt, segíti az önálló életvitelt. 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
4
0
0
2009
4
0
0
2010
9
0
0
2011
7
0
0
2012
5
0
0
7.2. A fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek számára külön pénzbeli és természetbeni ellátást és kedvezményeket az önkormányzat nem nyújt. 7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés elérhetőségei, akadálymentesítés A közszolgáltatás akkor hozzáférhető, ha a fizikai megközelítés lehetőségén túl az épületen belüli tájékozódás is biztosított a mozgáskorlátozott személyek mellett a vak, a gyengénlátó, a siket, a nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista és a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek számára is. Fentiek alapján az önkormányzat tulajdonában lévő középület akadálymentesítése még nem 100%- ban komplex módon megoldott. A fizikai akadálymentesítés a legtöbb intézmény esetében biztosított, azonban teljes körű, fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés az orvosi rendelő, a városháza, az óvoda, a bölcsőde és a könyvtár esetében valósult meg, de ezen intézmények esetében is van némi hiányosság, indukciós hurokkal az óvoda és bölcsőde nem rendelkezik. A közszolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott, s az önkormányzat még nem rendelkezik akadálymentes honlappal. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének növelése érdekében szükséges a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítés megteremtése az önkormányzat közszolgáltatásain túl a települési közlekedésben is. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön 40
beazonosított problémák A közintézmény-hálózat akadálymentesítése nem teljes körű
fejlesztési lehetőségek -
-
-
Járdák akadálymentesítésének hiánya
-
Állapotfelmérés elkészítése, árajánlatok bekérése, ezek alapján a rangsorolás elkészítése és a pályázati lehetőségek felkutatása. Önkormányzati költségvetés áttekintése, a lehetőségekhez mérten források (pl.: önerő, illetve kisebb költségigényű beszerzések) elkülönítése, szponzorok felkutatása (pl.: cement, sóder stb). Rehabilitációs szakmérnökkel történő kapcsolatfelvétel A költségigény és fontossági szempontok alapján felállított rangsor szerint folyamatos megvalósítás A szükséges felmérések elvégzése Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok benyújtása A tevékenységre épülő közmunka szervezése Karbantartás
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az önkormányzati-nemzetiségi önkormányzati együttműködést kétoldalú megállapodás szabályozza. Az együttműködés pénzügyekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására, rendezvények lebonyolítására is kiterjed. Biztosítja a működési feltételeit, a városban elérhető közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést és támogatja a szellemi és tárgyi örökségük védelmét. Az önkormányzat a város érdekeit szem előtt tartva több területen is együttműködik a térség településeivel. Elsősorban szociális területen erős az együttműködés, ugyanakkor a köznevelés területén is jelentkezik, és a kultúra területén is partneri viszony alakult ki, A városban működő 24 civil szervezet az érintett célcsoportokkal kapcsolatosan is az esélyegyenlőség elérésére törekszik. A szervezetek társadalmi párbeszédet kezdeményeznek szükség esetén, támogatják lehetőségükhöz mérten a látókörükben élő rászoruló célcsoport tagjait.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
A szervezetek és a lakosság számára is elérhetővé válik az elfogadott, városi honlapon közzétett esélyegyenlőségi program. A határidőket figyelembe véve, az intézkedések eredményeiről nyílt bizottsági és képviselő-testületi üléseken történik beszámolás és ilyen módon biztosított lesz a megvalósítás ellenőrzése
41
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Helyzetelemzés elkészítése, kereslet-kínálat felmérése, Stratégia kidolgozása a lehetséges partnerek megkeresésére Kapcsolatfelvétel és együttműködés Képző Munkanélküli nők magas aránya Központokkal Képzések megszervezése, illetve csatlakozás egy programhoz Tájékoztató és toborzó előadások megszervezése a képzés(ek)ről Felvilágosítás, tájékoztatás, környezettanulmány Hatósági eszközök: a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeként meghatározni a tiszta és rendezett lakókörnyezetet Lakókörnyezet rendezetlensége Konkrét ingatlanok, lakóterületek meghatározása Lomtalanítások szervezése, illetve iskolával együttműködve különböző gyűjtések szervezése A Faluszépítő egyesület szervezésében különböző akciók szervezése Ruha-program (olyan gyermekek részére, akiknek a szülei nem tudnak új ruhákat venni nem használt ruhák ingyenes felajánlása) Magas a rendkívüli gyermekvédelmi Helyi élelmiszersegély program támogatást igénybevevők száma (szponzorok, támogatók keresése, megállapodások kötése– üzletek, cégek ingyenes felajánlásaival) Önfenntartó gazdálkodás elősegítése (pl. ingyenes vetőmag-osztás, tanácsadás)
42
Magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
A nappali ellátást igénybe vevők és otthonukban gondozott idősek száma alacsony
Idősek A fizikoterápia fenntartása bizonytalan
Az idősek informatikai jártassága alacsony
A nők szerepének növelése a közéletben
Nők
Az áldozatul esett nők csak ritkán mernek segítségért fordulni. Rejtett probléma – látens cselekmények Fogyatékkal
A
Adatgyűjtés, veszélyeztetettséget okozó tényező feltárása Helyzetelemzés és az esetenkénti a megoldási lehetőségek, javaslatok összegyűjtése, kapcsolatfelvétel támogatókkal, adományozókkal Intézkedési terv készítése, a helyzetelemzésben feltárt adott problémára megoldást nyújtó lehetőségek beazonosítása, folyamatos megvalósítása (élelmiszer-, ruha-, játékadományok, tanácsadási lehetőségek, szülő – gyermek közösségi programok) Helyzetfelmérés, Információs anyag elkészítése, célcsoporthoz való eljuttatása, információ nyújtása, Igényfelmérés elkészítése, Az igények kielégítése lehetőségeinek felmérése, pályázatok felkutatása, Szolgáltatások bővítése, intézményhálózat személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztése Az önkormányzati költségvetésben forrás biztosítása a működtetéshez Egészségpénztárral történő kapcsolatfelvétel, működtetés lehetőségeinek megvizsgálása, Pályázat, dokumentációk készítése, benyújtása Kérdőívek eljuttatása és feldolgozása, Tájékoztatók a tanfolyam szervezéséről, részvételi lehetőségekről Tanfolyamok megszervezése Különböző életkorú nők között végzett felmérés a közéleti szerepvállalással kapcsolatban Együttműködés az iskolával – a nők közéleti szerepvállalással kapcsolatos órák külön foglalkozás keretében, a tanulók írjanak esszét arról, milyen módon változtatnának közösségük életén, milyen kötelezettségeket vállalnának a közösség érdekében Települési szintű ifjúsági önkormányzat létrehozása, működésének önkormányzati segítése széleskörű tájékoztatás az igénybe vehető segítségekről tájékoztató plakátok, szóróanyagok kihelyezése tájékoztató előadások szervezése
közintézmény-hálózat Állapotfelmérés
elkészítése,
árajánlatok 43
élők
akadálymentesítése nem teljes körű
bekérése, ezek alapján a rangsorolás elkészítése és a pályázati lehetőségek felkutatása. Önkormányzati költségvetés áttekintése, a lehetőségekhez mérten források (pl.: önerő, illetve kisebb költségigényű beszerzések) elkülönítése, szponzorok felkutatása (pl.: cement, sóder stb). Rehabilitációs szakmérnökkel történő kapcsolatfelvétel A költségigény és fontossági szempontok alapján felállított rangsor szerint folyamatos megvalósítás.
Járdák akadálymentesítésének hiánya
A szükséges felmérések elvégzése Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok benyújtása A tevékenységre épülő közmunka szervezése Karbantartás
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Nők a munkaerőpiacon
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Tiszta udvar – rendes ház
Összefogással a gyermekekért Gyermekek „Adott helyzet, adott segítség”
A tartalmas idős évekért Idősek Tegyünk meg mindent az életminőségének romlása ellen Az idősek és az informatika
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Önkormányzat, a célcsoport Munkaügyi Központ, Képző Központ, önkormányzati intézmények Felelős: polgármester Önkormányzat, lakókörnyezetben élők, Faluszépítő Egyesület, iskolások Munkaügyi Központ, civil szervezetek, közszolgáltatók Felelős: polgármester Lakosság, helyi vállalkozók, családsegítő szolgálat, védőnők Felelős: polgármester családsegítő, védőnők, önkormányzat iskola, óvoda, lakosság, helyi vállalkozók Felelős: polgármester Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, szociális ellátórendszer dolgozói, önkéntesek, önkormányzat szociális szakemberek időseket tömörítő civil szervezetek Felelős: polgármester önkormányzat, orvosok, egészségügyi idősek szakdolgozók Felelős: polgármester önkormányzat intézményei, IKSZT, Teleház, önkéntesek 44
A nők szerepének növelése a közéletben Nők Családon belüli erőszak
„Korlátok nélkül” Fogyatékkal élők Akadálymentes település
Idősek klubja, Nyugdíjas Klub, Fészek Klub Felelős: polgármester önkormányzat, általános iskola, szülői munkaközösség, civil szervezetek Felelős: polgármester Jogvédő szervezetek, családsegítő szolgálat, jelzőrendszer tagjai, védőnők Családsegítő Központ Felelős: polgármester Önkormányzat és intézményei, helyi vállalkozások, rehabilitációs szakmérnök Felelős: polgármester Önkormányzat, Munkaügyi Központ, helyi vállalkozások, önkéntesek Felelős: polgármester
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenlő eséllyel indulnak a foglalkoztatás terén. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők gazdasági kiszolgáltatottsága csökkenjen. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek ép és harmonikus családban történő nevelkedését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek elmagányosodásának csökkentésére, a segítségre szorulók gondozására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a közéleti szerepvállalás motiválását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáféréséhez.
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Nők a munkaerőpiacon
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Munkanélküli nők magas aránya (3.2.1. táblázat)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Női munkanélküliség csökkentése Rövid: munkaerő-piaci helyzetelemzés, releváns munkaerő-piaci programok felkutatása Közép: Helyi stratégia kidolgozása, női foglalkoztatásra irányuló képzésekhez való csatlakozás Hosszú: Női foglalkoztatás növelése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
Helyzetelemzés elkészítése, kereslet-kínálat felmérése, Stratégia kidolgozása a lehetséges partnerek megkeresésére Kapcsolatfelvétel és együttműködés Képző Központokkal Képzések megszervezése, illetve csatlakozás egy programhoz Tájékoztató és toborzó előadások megszervezése a képzés(ek)ről
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, a célcsoport polgármester
Partnerek
Munkaügyi Központ, Képző Központ, önkormányzati intézmények
45
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
R: 1 év K: 1,5-2 év H: folyamatos
-
helyzetelemzés stratégia, induló programok száma munkanélküli nők számának csökkentése ( -2%)
Célcsoport érdektelensége – folyamatos és intenzív tájékoztatás, motiválás Programok hiánya – folyamatos kapcsolattartás
Szükséges erőforrások
humánerőforrás technikai feltételek, önkéntesek
Intézkedés címe:
Tiszta udvar – rendes ház
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Lakókörnyezet rendezetlensége (önkormányzati tapasztalat)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Belső-, és külső lakókörnyezet tisztaságának megteremtése Rövid: lakóingatlan tisztaságának megteremtése Közép: közvetlen lakókörnyezet tisztaságának megteremtése Hosszú: tiszta és rendezett település megteremtése -
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
Felvilágosítás, tájékoztatás, környezettanulmány Hatósági eszközök: a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeként meghatározni a tiszta és rendezett lakókörnyezetet konkrét ingatlanok, lakóterületek meghatározása lomtalanítások szervezése, illetve iskolával együttműködve különböző gyűjtések szervezése A Faluszépítő egyesület szervezésében különböző akciók szervezése
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, lakókörnyezetben élők, Faluszépítő Egyesület, iskolások polgármester
Partnerek
Munkaügyi Központ, civil szervezetek, közszolgáltatók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 2 év H: 3 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon),
-
környezettanulmányok hatósági kötelességek csökkentése élhető tiszta környezet
46
valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nem együttműködő magatartás – felvilágosítás Forráshiány, anyagi eszközök hiánya – pályázati források Szolgáltatók elzárkózó magatartása
humánerőforrás Szükséges erőforrások pályázati forrás, együttműködése
Munkaügyi
Központ
támogatása,
közszolgáltatók
Intézkedés címe:
Összefogással a gyermekekért
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Magas a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igénybevevők száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Családok anyagi helyzetének javulása Rövid távon: helyzetfelmérés (hányan veszik igénybe a gyermek ruháztatása, élelmezése, stb. miatt) Közép távon: a közösség figyelmének felhívása a szegény sorban élő gyermekek helyzetére, kapcsolatfelvétel a támogatókkal Hosszú távon: a családok anyagi helyzetének olyan mértékű javulása, hogy minél kevesebbeknek legyen szüksége a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételére -olyan gyermekek részére, akiknek a szülei nem tudnak új ruhákat venni – nem használt ruhák ingyenes felajánlása – ruha-program -szponzorok, támogatók keresése, megállapodások kötése - helyi élelmiszersegély program – üzletek, cégek ingyenes felajánlásaival -az önfenntartó gazdálkodás elősegítése – pl. ingyenes vetőmag-osztás, tanácsadás
Résztvevők és felelős
családsegítő, védőnők polgármester
Partnerek
Lakosság, helyi vállalkozók, családsegítő szolgálat, védőnők,
Határidő(k) pontokba szedve
Rövid távon: 1 év Közép távon: 2 év Hosszú távon: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövid távon: helyzetelemzés – 1 db Közép távon: megállapodás kötése támogatókkal Hosszú távon: gyermekvédelmi támogatást igénybevevők száma
Nehéz lehet olyan támogatókat találni, aki rendszeresen hajlandó ingyenes felajánlásokat nyújtani 47
Szükséges erőforrások Humán, Anyagi (felajánlott javak)
Intézkedés címe:
„Adott helyzet, adott segítség”
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.1. számú tábla
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Veszélyeztetettséget okozó tényezők csökkentése Rövid távon: Adatbázis készítése az érintetek számáról Közép távon: a veszélyeztetettség okainak felmérése Hosszú távon: a különböző okokból eredő veszélyeztetettségi helyzet csökkentése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Adatgyűjtés, veszélyeztetettséget okozó tényező feltárása Helyzetelemzés és az esetenkénti a megoldási lehetőségek, javaslatok összegyűjtése, kapcsolatfelvétel támogatókkal, adományozókkal Intézkedési terv készítése, a helyzetelemzésben feltárt adott problémára megoldást nyújtó lehetőségek beazonosítása, folyamatos megvalósítása (élelmiszer-, ruha-, játékadományok, tanácsadási lehetőségek, szülő – gyermek közösségi programok)
Résztvevők és felelős
családsegítő, védőnők, önkormányzat polgármester
Partnerek
iskola, óvoda, lakosság, helyi vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
Rövid távon: 6 hó Közép távon: 1 év Hosszú távon: 1,5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
adatbázis, statisztika, helyzetelemzés intézkedési terv
családok elzárkózása közös megoldások keresése
Humán erőforrás Helyi szakember bevonása Szükséges erőforrások Anyagi (felajánlott javak) Technikai erőforrás
48
Intézkedés címe:
A nők szerepének növelése a közéletben
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nők nem vállalnak kellő mértékben szerepet a közéletben
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid távon: helyzetfelmérés Közép távon: iskola bevonása a programba Hosszú távon: településszintű ifjúsági önkormányzat létrehozása, társadalmi hatásokat tekintve: nők nagyobb mértékű bevonása a helyi közügyekbe
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-Különböző életkorú nők között végzett felmérés a közéleti szerepvállalással kapcsolatban -Együttműködés az iskolával – a nők közéleti szerepvállalással kapcsolatos órák tartása pl. a társadalomismeret-tantárgy keretében, a tanulók írjanak esszét arról, milyen módon változtatnának közösségük életén, milyen kötelezettségeket vállalnának a közösség érdekében
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, Dér István Általános Iskola polgármester
Partnerek
Szülői munkaközösség, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
Rövid távon: 1 év Közép távon: 2 év Hosszú távon: 3 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövid távon: Középtávon: a közszerep-vállalás és női közszerep-vállalás megjelenése az iskolai tananyagban Hosszú távon: nők érdekeinek nagyobb mértékű megjelenése a helyi közéletben, pl. képviselőtestület női tagjai számának növekedése
Érdektelenség, az oktatásban nehéz időt szakítani a témára, a tanárok együtt nem működése
Szükséges erőforrások Humánerőforrás
Intézkedés címe:
Családon belüli erőszak
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Rejtett probléma – látens cselekmények, Az áldozatul esett nők csak ritkán mernek segítségért fordulni.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és
Feltárt esetek száma nő Rövid távon: széles körű tájékoztatás Közép távon: Kapcsolatfelvétel, társszervezetek keresése Hosszú távon: 49
hosszútávú időegységekre bontásban
A nők ösztönzése, hogy merjenek segítséget kérni, ha családon belüli erőszak áldozatává válnak
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- széleskörű tájékoztatás az igénybe vehető segítségekről - tájékoztató plakátok, szóróanyagok kihelyezése - tájékoztató előadások szervezése
Résztvevők és felelős
Jogvédő szervezetek, családsegítő szolgálat, jelzőrendszer tagjai, védőnők Családsegítő Központ
Partnerek
Rendőrség, háziorvos, védőnők, gyermekvédelmi felelősök
Határidő(k) pontokba szedve
Rövid távon: 6 hónap Közép távon: 1 év Hosszú távon: 3 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
R: Segítséget nyújtó szervezetek elérhetőségének ismeretének széleskörű elterjedése – elérhetőségek K: tájékoztató plakátok szóróanyagok mennyisége H: évente szervezett előadások jegyzőkönyvei
Az érintettek nem mernek segítséget kérni, anyagi kiszolgáltatottság – települési szintű, általános tájékoztatás
Szükséges erőforrások Humánerőforrás, Technikai erőforrás, Anyagi erőforrás
Intézkedés címe:
A TARTALMAS IDŐS ÉVEKÉRT
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nappali ellátást igénybe vevők és otthonukban gondozott idősek száma alacsony
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A nappali ellátást igénybe vevők és otthonukban gondozott idősek számának növelése. Rövidtávú: tájékoztatás, információgyűjtés a szociális alapszolgáltatásokról, igényfelmérés, Középtávú: az alapszolgáltatások személyi és tárgyi feltételei bővítése lehetőségeinek felmérése Hosszú távú: a szociális alapszolgáltatásokban (nappali ellátás, házi segítségnyújtás) részesülők számának növelése, ezáltal az idősek életminőségének javítása. 1. Helyzetfelmérés, 2. Információs anyag elkészítése, célcsoporthoz való eljuttatása, információ nyújtása, 3. Igényfelmérés elkészítése, 50
Résztvevők és felelős
4. Az igények kielégítése lehetőségeinek felmérése, pályázatok felkutatása, 5. Szolgáltatások bővítése, intézményhálózat személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztése Alapszolgáltatási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, szociális ellátórendszer dolgozói, önkéntesek, önkormányzat Képviselő-testület
Partnerek
szociális szakemberek időseket tömörítő civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
Rövidtávú: 1 év Középtávú: 2 év Hosszú távú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Rövidtávú: kérdőíves felmérés és kiértékelés, igényfelmérés elkészítése Középtávú: pályázati források felkutatása, pályázatok elkészítése Hosszú távú: a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, nappali ellátás) igénybevevők számának emelkedése.
érdektelenség az idősek részéről – nyílt napok szervezése a működő intézményben, forráshiány – pályázati lehetőségek jelenlegi szociális ellátórendszer dolgozóinak leterheltsége – foglalkoztatás folyamatos bővítése saját humán erőforrás Szükséges erőforrások pályázati források civil szervezetek támogatása Kockázatok és csökkentésük eszközei
Intézkedés címe:
TEGYÜNK MEG MINDENT AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK ROMLÁSA ELLEN
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A fizikoterápia fenntartása bizonytalan
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A településen működő fizikoterápia közfinanszírozottá tétele Rövid távú: önkormányzati forrásból működtetni a fizikoterápiát Középtávú: pályázati lehetőségek felkutatása, Egészségbiztosítási Pénztári finanszírozás befogadásának lehetőségei felkutatása Hosszú távú: fizikoterápia közfinanszírozásban történő működtetése 1. Az önkormányzati költségvetésben forrás biztosítása a működtetéshez 2. Egészségpénztárral történő kapcsolatfelvétel, működtetés lehetőségeinek megvizsgálása, 3. Pályázat, dokumentációk készítése, benyújtása
Résztvevők és felelős
önkormányzat, orvosok, egészségügyi szakdolgozók Felelős: polgármester
Partnerek
orvosok, egészségügyi szakdolgozók
51
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövidtávú: 1 év Középtávú: 3 év Hosszú távú: 5 év Rövidtávú: önkormányzati költségvetés forrásösszetételének folyamatos vizsgálata, Középtávú: Egészségbiztosítási Pénztár illetékeseivel történő egyeztetések Hosszú távú: A fizikoterápia működtetése hosszú távon, biztonságosan megoldott.
Pályázati lehetőségek hiánya, Eredménytelen tárgyalás az Egészségpénztárral
Szükséges erőforrások pályázati forrás, közfinanszírozás
Intézkedés címe:
IDŐSEK ÉS AZ INFORMATIKA
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az idősek informatikai jártassága alacsony
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Az idősek informatikai jártasságának növelése Rövid távú cél: az idősek körében a jártassági szint teljes körű felmérése, illetve igényfelmérés Középtávú cél: tanfolyamok szervezése Hosszú távú cél: az idősek megfelelő informatikai jártasságának kialakítása 1. Kérdőívek eljuttatása és feldolgozása, 2. Tájékoztatók a tanfolyam szervezéséről, részvételi lehetőségekről 3. Tanfolyamok megszervezése
Résztvevők és felelős
önkormányzat intézményei, IKSZT, Teleház, önkéntesek polgármester
Partnerek
Idősek klubja, Nyugdíjas Klub, Fészek Klub
Határidő(k) pontokba szedve
Rövid távú: 6 hónap Középtávú: 1 év Hosszú távú: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Rövidtávú: igénylők számának megállapítása Középtávú: tanfolyam lebonyolítása Hosszú távú: az informatikai jártassággal rendelkező idősek arányában növekedése
52
Kockázatok és csökkentésük eszközei
az érdeklődés hiánya az idősek részéről, amely tájékoztatással, pozitív példákkal csökkenthető
Szükséges erőforrások Humánerőforrás, intézményi eszköz forrás,
Intézkedés címe:
„Korlátok nélkül”
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A közintézmény-hálózat akadálymentesítése nem teljes körű 7.3.1 tábla
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A működő közintézmények teljes körű akadálymentesítése Rövid: állapot-, és költségfelmérés, fontossági sorrend szerinti rangsorolás Középtávon: pályázati lehetőségek felkutatás, pályázatbenyújtás és forrás elkülönítés Hosszútávú cél: az akadálymentesítés folyamatos megvalósítása -
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
-
Állapotfelmérés elkészítése, árajánlatok bekérése, ezek alapján a rangsorolás elkészítése és a pályázati lehetőségek felkutatása. Önkormányzati költségvetés áttekintése, a lehetőségekhez mérten források (pl.: önerő, illetve kisebb költségigényű beszerzések) elkülönítése, szponzorok felkutatása (pl.: cement, sóder stb). Rehabilitációs szakmérnökkel történő kapcsolatfelvétel A költségigény és fontossági szempontok alapján felállított rangsor szerint folyamatos megvalósítás.
Résztvevők és felelős
Önkormányzat és intézményei, helyi vállalkozások, rehabilitációs szakmérnök polgármester
Partnerek
Helyi és külsős vállalkozások Mozgáskorlátozottak egyesülete, Idősek klubja
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 3 év H: 8 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
-
állapotfelmérés, költségterv: 1-1 db benyújtott pályázat, illetve pályázatok teljes körűen akadálymentesített épületek aránya 95%
Forráshiány – kisebb költségigényű munkák elvégzése, szponzorok bevonása. humánerőforrás pályázati támogatás, önerő, szponzori támogatás
53
Intézkedés címe:
Akadálymentes település
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Járdák akadálymentesítésének hiánya (önkormányzati tapasztalat)
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Akadálymentesítés megoldása Rövid: Járdák állapotának felmérése Közép: középületek akadálymentes megközelítésének megoldása Hosszú: települési szintű akadálymentesítés -
A szükséges felmérések elvégzése Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok benyújtása A tevékenységre épülő közmunka szervezése Karbantartás
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, Munkaügyi Központ, helyi vállalkozások, önkéntesek polgármester
Partnerek
Helyi vállalkozók, önkéntesek, Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1 év K: 3 év H: 6 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
-
elkészített felmérés pályázatok elszámolása, elkészült projektek átadása elégedettségi felmérés, állapotfelmérés
Forráshiány – csökkentésére: pályázatok, önkéntesek, közmunka szervezése humánerőforrás pályázati támogatás, céltámogatás, önkormányzati önerő hozzárendelése
54
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A
Intézkedés sorszáma
1
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
Akadálymentesítés megoldása Rövid: Járdák állapotának Járdák felmérése Közép: akadálymentesítésének Akadálymentes középületek hiánya (önkormányzati település akadálymentes tapasztalat, 7.3.3. megközelítésének számú táblázat) megoldása Hosszú: települési szintű akadálymentesítés
F
Az intézkedés felelőse
-A szükséges felmérések elvégzése -Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok polgármester benyújtása -A tevékenységre épülő közmunka szervezése Karbantartás
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
2018.06.29.
-elkészített felmérés - humánerőforrás pályázatok pályázati elszámolása, elkészült támogatás, projektek átadása - céltámogatás, Folyamatos elégedettségi önkormányzati felmérés, önerő állapotfelmérés hozzárendelése
2018.06.29.
helyzetelemzés - 1db stratégia, induló humánerőforrás programok száma - technikai Folyamatos 1db munkanélküli nők feltételek, számának csökkentése önkéntesek ( -2%)
2016.06.30.
-
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Női munkanélküliség csökkentése Rövid: munkaerő-piaci helyzetelemzés, releváns munkaerőpiaci programok Munkanélküli nők felkutatása Közép: Nők a magas aránya (3.2.1. Helyi stratégia munkaerőpiacon táblázat) kidolgozása, női foglalkoztatásra irányuló képzésekhez való csatlakozás Hosszú: Női foglalkoztatás növelése
2
Tiszta udvar – Lakókörnyezet
Belső-,
és
külső
-Helyzetelemzés elkészítése, keresletkínálat felmérése, Stratégia kidolgozása a lehetséges partnerek megkeresésére Kapcsolatfelvétel és együttműködés polgármester Képző Központokkal -Képzések megszervezése, illetve csatlakozás egy programhoz Tájékoztató és toborzó előadások megszervezése a képzés(ek)ről -Felvilágosítás, polgármester
humánerőforrás Folyamatos
55
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
rendes ház
B
C
D
E
A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
rendezetlensége (önkormányzati tapasztalat)
lakókörnyezet tisztaságának megteremtése Rövid: lakóingatlan tisztaságának megteremtése Közép: közvetlen lakókörnyezet tisztaságának megteremtése Hosszú: tiszta és rendezett település megteremtése
F
Az intézkedés felelőse
G
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
tájékoztatás, környezettanulmány -Hatósági eszközök: a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeként meghatározni a tiszta és rendezett lakókörnyezetet konkrét ingatlanok, lakóterületek meghatározása lomtalanítások szervezése, illetve iskolával együttműködve különböző gyűjtések szervezése -A Faluszépítő egyesület szervezésében különböző akciók szervezése
H
környezettanulmányok pályázati forrás, -hatósági kötelességek Munkaügyi csökkentése -élhető Központ tiszta környezet támogatása, közszolgáltatók együttműködése
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
Családok anyagi helyzetének javulása Rövid távon: Magas a rendkívüli helyzetfelmérés gyermekvédelmi (hányan veszik Összefogással a támogatást igénybe a gyermek gyermekekért igénybevevők száma ruháztatása, 4.1.2. számú tábla élelmezése, stb. miatt) Közép távon: a közösség figyelmének felhívása a szegény
-olyan gyermekek részére, akiknek a szülei nem tudnak új ruhákat venni – nem használt ruhák ingyenes felajánlása polgármester – ruha-program szponzorok, támogatók keresése, megállapodások kötése helyi
2018.06.29.
Rövid távon: helyzetelemzés – 1 db Közép távon: megállapodás kötése Humán, Anyagi támogatókkal Hosszú (felajánlott Folyamatos távon: javak) gyermekvédelmi támogatást igénybevevők száma
56
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
E
A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
sorban élő gyermekek helyzetére, kapcsolatfelvétel a támogatókkal Hosszú távon: a családok anyagi helyzetének olyan mértékű javulása, hogy minél kevesebbeknek legyen szüksége a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételére
2
D
Veszélyeztetettséget okozó tényezők csökkentése Rövid távon: Adatbázis készítése az érintetek Magas a számáról Közép „Adott helyzet, veszélyeztetett kiskorú távon: a adott segítség” gyermekek száma veszélyeztetettség 4.1.1. számú tábla okainak felmérése Hosszú távon: a különböző okokból eredő veszélyeztetettségi helyzet csökkentése
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
élelmiszersegély program – üzletek, cégek ingyenes felajánlásaival -az önfenntartó gazdálkodás elősegítése – pl. ingyenes vetőmagosztás, tanácsadás
Adatgyűjtés, veszélyeztetettséget okozó tényező feltárása Helyzetelemzés és az esetenkénti a megoldási lehetőségek, javaslatok összegyűjtése, kapcsolatfelvétel polgármester támogatókkal, adományozókkal Intézkedési terv készítése, a helyzetelemzésben feltárt adott problémára megoldást nyújtó lehetőségek beazonosítása, folyamatos
2015.06.30.
Humán erőforrás Helyi szakember adatbázis, statisztika, bevonása Anyagi helyzetelemzés Folyamatos (felajánlott intézkedési terv javak) Technikai erőforrás
57
A
Intézkedés sorszáma
B
Az intézkedés címe, megnevezése
C
D
E
A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
megvalósítása (élelmiszer-, ruha-, játékadományok, tanácsadási lehetőségek, szülő – gyermek közösségi programok) III. A nők esélyegyenlősége
1
Rövid távon: helyzetfelmérés Közép távon: iskola bevonása a programba Hosszú A nők A nők nem vállalnak távon: településszintű szerepének kellő mértékben ifjúsági önkormányzat növelése a szerepet a közéletben létrehozása, közéletben társadalmi hatásokat tekintve: nők nagyobb mértékű bevonása a helyi közügyekbe
2
Családon erőszak
belüli Rejtett probléma – Feltárt esetek száma látens cselekmények, nő Rövid távon:
Különböző életkorú nők között végzett felmérés a közéleti szerepvállalással kapcsolatban Együttműködés az iskolával – a nők közéleti szerepvállalással kapcsolatos órák külön foglalkozás keretében, a tanulók írjanak esszét arról, milyen módon polgármester változtatnának közösségük életén, milyen kötelezettségeket vállalnának a közösség érdekében Települési szintű ifjúsági önkormányzat létrehozása, működésének önkormányzati segítése széleskörű polgármester tájékoztatás az
2016.06.30.
Rövid távon: Felmérés Középtávon: a közszerep-vállalás és női közszerep-vállalás megjelenése az iskolai tananyagban Hosszú Humánerőforrás távon: nők érdekeinek Technikai Folyamatos nagyobb mértékű erőforrás megjelenése a helyi közéletben, képviselőtestület női tagjai számának növekedése
2016.06.30.
R: Segítséget nyújtó Humánerőforrás, Folyamatos szervezetek Technikai
58
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
Az áldozatul esett nők széles körű csak ritkán mernek tájékoztatás Közép segítségért fordulni. távon: 5.4. számú táblázat Kapcsolatfelvétel, társszervezetek keresése Hosszú távon: A nők ösztönzése, hogy merjenek segítséget kérni, ha családon belüli erőszak áldozatává válnak
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
igénybe vehető segítségekről tájékoztató plakátok, szóróanyagok kihelyezése tájékoztató előadások szervezése
elérhetőségének erőforrás, ismeretének Anyagi erőforrás széleskörű elterjedése – elérhetőségek száma K: tájékoztató plakátok szóróanyagok mennyisége H: évente szervezett előadások jegyzőkönyvei
1.Helyzetfelmérés, 2.Információs anyag elkészítése, célcsoporthoz való eljuttatása, információ nyújtása, 3.Igényfelmérés elkészítése, 4.Az igények kielégítése lehetőségeinek polgármester felmérése, pályázatok felkutatása, 5.Szolgáltatások bővítése, intézményhálózat személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztése
Rövidtávú: kérdőíves felmérés és kiértékelés, igényfelmérés elkészítése Középtávú: saját humán pályázati források erőforrás felkutatása, pályázatok pályázati elkészítése Hosszú Folyamatos források civil távú: a szociális szervezetek alapszolgáltatásokat támogatása (házi segítségnyújtás, nappali ellátás) igénybevevők számának emelkedése.
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
A nappali ellátást igénybe vevők és otthonukban gondozott idősek számának növelése. Rövidtávú: tájékoztatás, információgyűjtés a szociális A nappali ellátást alapszolgáltatásokról, igénybe vevők és igényfelmérés, A tartalmas idős otthonukban Középtávú: az évekért gondozott idősek alapszolgáltatások száma alacsony 6.3.1 személyi és tárgyi számú táblázat feltételei bővítése lehetőségeinek felmérése Hosszú távú: a szociális alapszolgáltatásokban (nappali ellátás, házi segítségnyújtás) részesülők számának növelése, ezáltal az idősek
2018.06.29.
59
A
Intézkedés sorszáma
2
3
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
F
A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
életminőségének javítása. A településen működő fizikoterápia közfinanszírozottá tétele Rövid távú: önkormányzati forrásból működtetni a fizikoterápiát Tegyünk meg A fizikoterápia Középtávú: pályázati mindent az fenntartása lehetőségek idősek bizonytalan felkutatása, életminőségének (önkormányzati Egészségbiztosítási romlása ellen tapasztalat) Pénztári finanszírozás befogadásának lehetőségei felkutatása Hosszú távú: fizikoterápia közfinanszírozásban történő működtetése Az idősek informatikai jártasságának növelése Rövid távú cél: az idősek körében a jártassági szint teljes körű Az idősek informatikai felmérése, illetve Az idősek és az jártassága alacsony igényfelmérés informatika 6.3.4. számú táblázat Középtávú cél: tanfolyamok szervezése Hosszú távú cél: az idősek megfelelő informatikai jártasságának kialakítása
Az intézkedés felelőse
1.Az önkormányzati költségvetésben forrás biztosítása a működtetéshez 2.Egészségpénztárral történő kapcsolatfelvétel, polgármester működtetés lehetőségeinek megvizsgálása, 3.Pályázat, dokumentációk készítése, benyújtása
1.Kérdőívek eljuttatása feldolgozása, 2.Tájékoztatók tanfolyam szervezéséről, részvételi lehetőségekről 3.Tanfolyamok megszervezése
G
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
2018.06.29.
Rövidtávú: önkormányzati költségvetés forrásösszetételének folyamatos vizsgálata, Középtávú: Egészségbiztosítási pályázati forrás, Folyamatos Pénztár illetékeseivel közfinanszírozás történő egyeztetések Hosszú távú: A fizikoterápia működtetése hosszú távon, biztonságosan megoldott.
2015.06.30.
Rövidtávú: igénylők számának megállapítása Középtávú: tanfolyam Humánerőforrás, lebonyolítása Hosszú intézményi Folyamatos távú: az informatikai eszköz forrás, jártassággal rendelkező idősek arányában növekedése
és a polgármester
H
60
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
C
D
E
A helyzetelemzés A célkitűzés következtetéseiben feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb Az intézkedés tartalma esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma megnevezése dokumentumokkal
F
Az intézkedés felelőse
G
H
I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés szükséges megvalósításának eredményességét mérő eredményeinek erőforrások határideje indikátor(ok) fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
A működő közintézmények teljes körű akadálymentesítése Rövid: állapot-, és költségfelmérés, A közintézmény- fontossági sorrend hálózat szerinti rangsorolás „Korlátok nélkül” akadálymentesítése Középtávon: pályázati nem teljes körű 7.3.1 lehetőségek tábla felkutatás, pályázatbenyújtás és forrás elkülönítés Hosszú távú cél: az akadálymentesítés folyamatos megvalósítása
-Állapotfelmérés elkészítése, árajánlatok bekérése, ezek alapján a rangsorolás elkészítése és a pályázati lehetőségek felkutatása. Önkormányzati költségvetés áttekintése, a lehetőségekhez mérten források (pl.: önerő, illetve kisebb polgármester költségigényű beszerzések) elkülönítése, szponzorok felkutatása (pl.: cement, sóder stb). Rehabilitációs szakmérnökkel történő kapcsolatfelvétel -A költségigény és fontossági szempontok alapján felállított rangsor szerint folyamatos megvalósítás.
2018.06.29.
-állapotfelmérés, költségterv: 1-1 db - humánerőforrás benyújtott pályázat, pályázati illetve pályázatok - támogatás, Folyamatos teljes körűen önerő, szponzori akadálymentesített támogatás épületek aránya 95%
61
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
63
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről ………………………….. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
64
-
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
65
4. Elfogadás módja és dátuma I. A Csanádpalota város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Csanádpalota város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 125/2013. (VI. 26.) Kt.h. számú határozatával elfogadta. Csanádpalota, 2013. június 27.
Kovács Sándor polgármester
66
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
2
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
