Helyi Esélyegyenlőségi Program. Apaj Község Önkormányzat

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001

Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Helyi Esélyegyenlőségi Program Apaj Község Önkormányzat

2013-2018

Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: [email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom 1. Bevezetés 1.1 Jogszabályi háttér bemutatása 1.2 Célok 2. Helyzetelemzés 2.1 A település bemutatása 2.2 Értékeink, küldetésünk 2.3 Demográfiai mutatók 2.4 Foglalkoztatottság- munkanélküliség 2.5 Lakhatási helyzet 2.6 Telepek szegregátumok helyzete 2.7 Szociális helyzet, szociális támogatások 2.8 Egészségügyi ellátás 2.9 Közbiztonság 3. Mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás 4. Elfogadás módja és dátuma

2

1. Bevezető

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi

mentorokról

szóló

321/2011.

(XII.

27.)

Korm.

rendelet

és

a

helyi

esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Apaj Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Minden állampolgár számára egyenlő esélyeket kell biztosítanunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: 1. családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, 2. nemek közötti esélykülönbségek csökkentése, 3. akadálymentesítés, 4.

fogyatékkal

élők

életminőségének

és

munkaerő-piaci

esélyeinek javítása, 5.

romák

életminőségének

és

munkaerő-piaci

esélyeinek

javítása, 6. más hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a mélyszegénységben élők és romák, az idősek és a fogyatékkal élők helyzetére. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadtat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza ezen csoportok esélyegyenlőségét elősegítő céljait és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A törvény kimondja továbbá, hogy az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni, illetve lehetőséget teremt a települési önkormányzatok számára, hogy hazánk esélyegyenlőségi programjában meghatározott célokkal összhangban, helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. Az Önkormányzat célja, hogy a település minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetűek

3

esélyegyenlőségét az élet különböző területein. A fenti célok hatékony és eredményes megvalósítása érdekében alkotja meg Apaj Község Esélyegyenlőségi Programját.

1.1 Jogszabályi háttér bemutatása Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei: . 

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és



a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a



a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)



a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)



a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)



a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)



az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

alapján alkottuk meg. A Települési Esélyegyenlőségi Program elkészítésekor Apaj Község Önkormányzata a következő stratégiákkal, fejlesztési programokkal, koncepciókkal rendelkezett: -

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatásokról és az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokról szóló 2/2008. (I.25) Képviselőtestületi rendelet,

4

-

a helyi önszerveződő közösségek önkormányzati támogatásának rendjéről szóló 3/2010. (II.15) Képviselő- testületi rendelete,

-

a tiltott, közösségellenes magatartásokról, az elkövetőkkel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól és szabálysértési tényállások hatályon kívül helyezéséről szóló 14/2012. (V.29) önkormányzati rendelete,

-

az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 4/2009. (III. 20.) rendelete.

1.2 Célok Apaj Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: -

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

-

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

-

a diszkriminációmentességet,

-

szegregációmentességet

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések megtételéről gondoskodik. A helyi esélyegyenlőségi terv helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési tervének célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

5

2. Helyzetelemzés 2.1 A település bemutatása Apaj a Kiskunsági Nemzeti Park kiskunpusztai részén helyezkedik el keleti irányban 7356 hektáron, a Solti-lapály északi csücskén, Budapesttől 50 km-re, a Duna–menti síksághoz tartozó területen. A település első okleveles említése 1291-ből ismert, Opoy néven. Az Apaj elnevezés a személynévként használt magyar apa főnévből alakult ki kicsinyítő „j” képzővel. A terület 1340 előtt a Rozgonyi családé volt, majd 1341-ben Lampert fiai tulajdonába került. A török előtti időkben az Apaj család birtoka a falu. A törökök után lakóhelyünk a Dömsödhöz tartózó puszták ura a Bosnyák-család kezén volt, majd Bosnyák Judit Balassa Imrével kötött házassága után a Balassa családhoz került. Ezt követően – szintén házasságkötéssel – 1684-1826 között a Koháry családé lett. Helységmérési adatok szerint 1828-ban Apajon 25 házat és 197 lakost írtak össze. Az 184849-es szabadságharc után a Fülöp Szász Coburg Gáthai hercegek tulajdonába került településünk, és 1945-ig az ő kezükben maradt. 1948-49-ben szovjet tulajdon lett. A magyar államhoz kerülése után a volt uradalmi területen, a peregi és az ürbői állami gazdasággal összevontan megalakították a Kiskunsági Állami Gazdaságot. A mezőgazdaságon belül jelentős szerepet kapott az állattenyésztés. A gazdaság kedvező gazdálkodási eredményei, a munkaerő-szükségleteik kielégítésére más vidékekről hoztak embereket, akik itt letelepedtek, családot alapítottak és így fokozatosan nőtt a település lélekszáma. Apaj közigazgatásilag Dömsöd Nagyközséghez tartozott. Az állami gazdaság fejlődése a község önállósodásához vezetett. Dömsödtől 1985-ben közigazgatásilag is külön vált. A község lakosai 1990-ben megválasztották önkormányzati képviselőiket és polgármesterüket. Apaj teljes jogú önálló község lett, a 2012. évi adatok alapján lakossága 1226 fő.

2.2 Értékeink, küldetésünk A fejlesztések nagyságrendjét mutatja, hogy településünkön 1991-92-ben megépült a vezetékes ivóvíz hálózat. A település ivóvízzel való ellátása igen nagy lépés volt az életszínvonal emelésének érdekében. Megvalósult a telefonhálózat kiépítése, vezetékes gázellátás, szennyvízcsatorna hálózat. A környék természeti szépségeiben gyönyörködni vágyóknak e táj sok érdekességet tartogat. A Hortobágy után ez a második legnagyobb szikes összefüggő puszta, amely a ritka növény- és 6

állattársulásoknak kedvez. Itt él a puszták nagytestű madara a túzok, a csíkos fejű nádi poszáta, a réti fülesbagoly, a bíbic, a szürke marha, racka juh, mangalica sertés az apaji ménes. Apaj község napjainkban újra virágkorát éli, bár a munkahelyek tekintetében nincs nagy kínálat, a jó közlekedésnek köszönhetően lakóhelyként nyújt kedvező lehetőségeket. A telekárak alacsonyak, felújításra került az óvoda és az általános iskola. 18 férőhelyes informatika teremmel bővült az iskola. 2010-ben elkészült egy 20 millió forintos beruházás keretében a „Kölykök Tere” játszótér, amely mellett szánkózó domb és kerékpáros pálya is létesült. A település szinte minden utcája aszfalt burkolatot, járdát és csapadékvíz elvezető árkot kapott. Megépült 5 millió forintos beruházásból a település szabadtéri színpada, két éve elkészült a temető is és 2012 évben az ivóvíz minőségének javítására kiírt pályázat elnyerése meghozta az apaji lakosok számára az arzénmentes egészséges ivóvizet. A tavalyi évben elkészült az „apaji tó” rekultivációja, folyamatban van egy újabb tanösvény (a meglévő „réce tanösvény” mellett) kialakítása, amely az idegenforgalom és a turisztika ismételt fellendülését eredményezheti. A jövőre nézve ebben fejlesztési lehetőséget kínál a Kiskunsági Nemzeti Park közelsége. Minden év július végén a régi Kiskunsági Pásztor és Lovasnapok hagyományát őrizve megrendezésre kerül a Falunap, amelyen Díjugrató Lovasverseny és RC Off Road Apaj kupa Modellverseny is látható. A két napos program alkalmával néptánc csoportok, helyi óvodások és iskolások, valamint a helyi fiatalokból álló Diamond Dance tánccsoport műsorait tekinthetjük meg. Szombat este minden alkalommal ismert előadók, együttesek meghívásával szabadtéri koncert szórakoztatja az ide látogatókat. A település további éves programjai: Kistérségi Nyugdíjas Találkozó, Kistérségi Aerobic Verseny, gyermeknap, megemlékezés március 15-re és október 23-ra, egyesületi bálok, önkormányzati bál.

2.3 Demográfiai mutatók Apaj település lakóinak száma az elmúlt években csökkent. A 2012-es KSH adatok alapján lakónépessége 1184 fő, míg állandó lakosainak a száma 1226 fő.

lakónépesség 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Fő 1257 1251 1249 1228 1205 1184

Változás

100% 100% 98% 98% 98% 7

A 2007 és 2012 években a lakónépesség létszámának lassú csökkenése látható. A lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.

Az alábbi táblázat bemutatja Apaj lakosságszámát korcsoportonként 2012-ben.

fő nő 0-3 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 547

férfiak 645

90 25 302 41 89

110 33 410 35 57

% összesen 1226 34 200 58 712 76 146

nők 46%

férfiak 54%

45% 43% 42% 54% 61%

55% 57% 58% 46% 39%

A táblázatból látható, hogy a településen a18-59 év közötti munkaképes korú lakosság dominál. Ők az összlakosság 58%-át teszik ki. A 0-17 éves korosztály aránya is magas, a lakosság kb. 56%-a. A nemek szerinti megoszlás összességében a férfiak aránya magasabb, 54%, míg a nőké 46%. A 65 év feletti népességet tekintve jelentős fordulat következik be, mivel itt a nők aránya 61% és a férfiaké mindössze 39%. Ez a tendencia megfelel az országosnak, mivel az egész ország területén jellemző hogy a férfiak várható élettartama alacsonyabb a nőkénél.

65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 2012

164 198 203 212 201 156

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 271 234 227 213 200 200

Öregedési index (%) 60,5% 84,6% 89,4% 99,5% 111,0% 77,0%

A 2001 és a 2011 közötti népszámlálási adatokból látszik, hogy a népesség ez idő alatt folyamatosan elöregedik, viszont a 2012 évi adat szerint 0 -14 éves korosztály emelkedő tendenciát mutat.

8

Népességvándorlás Az elvándorlást és a bevándorlást vizsgálva megállapítható, hogy a településre nagyobb mértékben jellemző az elvándorlás, mint a bevándorlás. 2008-2012 év között a bevándorlás leginkább távolabbi településekről, illetve Budapestről és vonzáskörzetéből, míg az elvándorlást tekintve a közeli településekre költöznek jellemzően az emberek. A folyamat 2012–től megfordul. Magasabb, ha minimálisan is, a településre vándorlók aránya, az elvándoroltakhoz képest.

2008 2009 2010 2011 2012

állandó jellegű elvándorlás odavándorlás 31 46 23 33 21 20 13 16 14 12

egyenleg -15 -10 1 -3 2

Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

17 13 5 9 8

6 9 10 10 15

2008 2009 2010 2011 2012

természetes szaporodás (fő) 11 4 -5 -1 -7

A lakónépesség fogyatkozása ebből a táblából is kitűnik, mivel 2008-ban 17 fő volt az élve születések száma és 6 fő a halálozások száma, addig 2012-ben a helyzet megfordult, mert az élve születések száma 8, míg a halálozások száma 15 fő.

2.4 Foglalkoztatottság-munkanélküliség 15-64 év közötti lakónépesség (fő) év

nő

férfi

összesen

2008 2009 2010

fő 394 395 393

fő 457 372 460

fő 851 767 853

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 14 16 24

férfi % 3,6% 4,1% 6,1%

fő 12 15 26

összesen % 2,6% 4,0% 5,7%

fő 26 31 50

% 3,1% 4,0% 5,9% 9

2011 2012

395 388

459 455

854 843

30 27

7,6% 7,0%

24 18

5,2% 4,0%

54 45

6,3% 5,3%

A táblázat a nyilvántartott álláskeresők számát tükrözi Apaj községben. A településen a munkavállaló korú lakosság számához képest a nyilvántartott álláskeresők száma alacsony. Ez az adat nem azt jelenti, hogy a munkavállalók aránya ilyen mértékben magasabb, hanem a lakosság túlnyomó része nem regisztráltatja magát a munkaügyi központban.

A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év

2008 2009 2010 2011 2012

fő nő 15 24 27 19 21

férfi 13 25 22 16 18

fő összesen 28 49 49 35 39

nő 5 7 11 11 12

férfi 0 18 5 5 7

% összesen 5 25 16 16 19

Nő 33,3% 29,2% 40,7% 57,9% 57,1%

férfi 0,0% 72,0% 22,7% 31,3% 38,9%

összesen 17,9% 51,0% 32,7% 45,7% 48,7%

Látható, hogy a regisztrált munkanélküliek arányában igen magas a tartós munkanélküliek száma. 2012. évben 39 fő regisztrált munkanélkülit figyelembe véve 19 fő a tartós munkanélküliek száma, ami 49%-ot jelent. Ebből a 19 fő tartós munkanélküliből 12 fő nő, míg 7 fő férfi.

év 2008 2009 2010 2011 2012 A fenti

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 96 113 209 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 91 108 199 1 1,1% 0 0,0% 1 0,5% 89 102 191 2 2,2% 1 1,0% 3 1,6% 87 110 197 1 1,1% 1 0,9% 2 1,0% 80 108 188 2 2,5% 1 0,9% 3 1,6% tábla a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számát mutatja a 18-29 éves népesség

arányában. Láthatjuk, hogy a településre nem jellemző a pályakezdő álláskeresők száma. A vizsgált

öt

év

távlatában

mindössze

kb.

1%-uk

szerepel

a

Munkaügyi

Kirendeltség

nyilvántartásában. Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008 évben a 15-64 év közötti lakónépesség számához viszonyítva 3,1%. 2012. évben ez az adat emelkedést mutat, mert a lakónépesség száma csökkent, de az álláskeresési segélyben részesülők száma emelkedett 5,3%-ra.

10

Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben lakónépesség részesülők fő részesülők % száma

év

2008 2009 2010 2011 2012

851 767 853 854 843

26 31 50 54 45

3,1% 4,0% 5,9% 6,3% 5,3%

Foglalkoztatási helyzet Apajon munkalehetőség a Kiskunsági Állami Gazdaság 1991 évi privatizációja óta nagyon kevés van. Apaj lakosságának túlnyomó része elvesztette munkahelyét, munkanélkülivé vált. A munkanélküliség napjainkban is érezteti hatását, ami bizonyos fokú elszegényesedést is jelent. A földterületek jelentős része hosszú lejáratú bérbe került. Ezek főleg mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások, amelyekben a lakosság nem jelentős, kb. 8%-a dolgozik. A településen nincs jelentősebb létszámot foglalkoztató vállalkozás. Apaj község bemutatásánál már említésre került a Kiskunsági Nemzeti Park közelsége. A turisztika és idegenforgalom terén előnyt jelent, viszont új munkahelyek teremtésénél, egy bizonyos mértékig hátrány ez a közelség. Az önkormányzat célja kisebb és nagyobb vállalkozás Apaj községbe történő településének elősegítése (pl. telephely céljára alkalmas épület, terület, infrastruktúra biztosítása).

regisztrált állami vállalkozások Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek szektorban év száma a üzletek száma száma foglalkoztatottak településen száma 2008 41 4 6 65 2009

40

4

6

2010

42

2011

49

6

6

2012

46

6

6

6

60 42 38 35

Az aktív korú lakosok túlnyomó része ingázik Budapestre és vonzáskörzetébe. A települést érintő Budapest-Kelebia vasúthálózat lehetőséget biztosít, hogy időben eljussanak a munkavállalók a 11

munkahelyükre, illetve visszajussanak lakóhelyükre. A vonatok óránként közlekednek mindkét irányba. A menetidő a fővárosba kb. 60 perc. A településről Ráckevére autóbusszal juthatunk el. Vissza délután közlekedik közvetlen járat. Kiskunlacházára és Kunszentmiklósra több buszjárat is indul.

Legközelebbi centrum Megye-székhely Főváros

elérhetőség átlagos ideje autóval 20 perc

autóbusz járatpárok száma munka-napokon 2

40 perc

2

70 perc

40 perc

2

70 perc

átlagos utazási idő autóbusszal 35 perc

vonat járatok átlagos száma munkanapokon óránként odavissza óránként oda.vissza óránként odavissza

átlagos utazási idő vonattal 15 perc 60 perc 60 perc

A Munkaügyi Központ számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, önkormányzatokkal együttműködve hosszú időtartamú közfoglalkoztatás támogatása, stb.) Az önkormányzat is megragad minden lehetőséget, amelyet a Munkaügyi Központ nyújt. Pályázott a „Bio megújuló energia felhasználás startmunka mintaprogram támogatására” és 2 fő 8 órás munkalehetőséget kapott 2012.12.012013.11.30 közötti időszakra. Minden évben közcélú munkavégzéssel oldjuk meg intézményeink karbantartását, felújítását, környezetünk szépítését.

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

2010

3

1

2011

2

0

2012

6

0

Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (megváltozott munkaképességűek, romák stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátránnyal küzdenek, az aktív támogatásokban pedig munkanélkülieken belüli arányuknál sokkal kisebb arányban vesznek részt.

12

Iskolázottság a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása:

év

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

8 általános

Fő

fő

%

fő

%

fő

%

2008

11

0

0,0%

10

90,9%

1

9,1%

2009

34

2

5,9%

18

52,9%

14

41,2%

2010

28

0

0,0%

22

78,6%

6

21,4%

2011

25

0

0,0%

22

88,0%

3

12,0%

2012

21

2

9,5%

15

71,4%

4

19,04%

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a munkanélküliség szempontjából legérintettebb csoport az általános iskolai végzettségűek. 2008 évben a 11 fő nyilvántartott álláskeresőből 10 fő általános iskolát végzett, míg csak 1 fő szerzett magasabb iskolai végzettséget. 2009-ben a tendencia kis mértékben változott, mert a 8 osztálynál magasabb iskolai végzettségűek a nyilvántartott álláskeresők 41%-át teszik ki, a megoszlás 2012-ben csak 19%.

15 éves és idősebb lakosság száma összesen év

2001 2011

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

összesen

nő

férfi

összesen

nő

férfi

fő 988 854

fő 455 395

fő 533 459

fő 948 844

fő 434 395

fő 514 449

A 2001 és 2011 évi népszámlálás adatait tekintve a 15 éves és idősebb lakosság arányában az általános iskolát végzettek száma 2001-ben 95%, míg 2011-ben 99% ami az országos átlag felettinek mondható. Általános iskolával nem rendelkezők nemek közötti aránya 2001-ben 40 főből 21 nő, 19 férfi, míg 2011-ben 10 főből 10 férfi. Általános iskolai felnőtt oktatásban az elmúlt öt év statisztikai adatait tekintve nem volt résztvevő. Középfokú felnőtt oktatásban 2010-ben egy fő nő, 2011-ben 1 fő nő vett részt

13

2.5 Lakhatási helyzet Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

bérlakás állomány (db)

szociális lakásállo mány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

év

összes lakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

437

41

2

2

2

2009 2010

439 441

41 41

2 2

2 2

2 2

2011

441

41

2

2

2

2012

441

41

2

2

2

A település belterületi részén 441 lakás van. Ez a szám 3 éve nem változott. Saját tulajdonú lakásban a lakosság 90%- a él. Jelenleg nincs kiadott építési engedély. Az elmúlt években nem épült lakás a községben. Az önkormányzat tulajdonában 4 db bérlakás van, amelyekből 2 szociális bérlakás. Hajléktalan nincs a településen. A lakott házak állaga elfogadhatónak nevezhető. A lakosság erejéhez mérten csinosítja lakókörnyezetét. Sok az eladásra kínált lakás a településen, de az ingatlan-vásárlási kedv az utóbbi években alábbhagyott. 2012 évben egy értékesített családi házról tudunk. A 441 lakásból 30 komfort nélküli és alapozással nem rendelkezik. Árammal 441 lakás, vezetékes ivóvízzel 395 lakás, csatornahálózattal 333 lakás, vezetékes gázzal 143 lakás ellátott.

2012 évi adatok

száma (db)

száma (db)

komfort nélküli lakások a belterületen

komfort nélküli lakások a külterületen

30 20 41 alapozással nem alapozással nem alapozással nem rendelkező rendelkező rendelkező lakások a lakások a lakások a nem szegregált belterületen külterületen lakóterületeken 30 20 19 szilárd falazattal szilárd falazattal nem rendelkező nem rendelkező lakások a lakások a belterületen külterületen

száma (db)

komfort nélküli lakások a nem szegregált lakóterületeken

0

0

szilárd falazattal nem rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken 0 14

vezetékes vezetékes ivóvízzel ellátott ivóvízzel ellátott lakások a lakások a belterületen külterületen száma (db)

vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken

395

6

389

árammal ellátott lakások a belterületen

árammal ellátott lakások a külterületen

441

16

árammal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken 425

száma (db)

vezetékes gázzal vezetékes gázzal ellátott lakások ellátott lakások a belterületen a külterületen száma (db)

143

0

csatornával ellátott lakások a belterületen

csatornával ellátott lakások a külterületen

333

0

száma (db)

Közintézményeink:

iskola,

óvoda,

vezetékes gázzal ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken 0 csatornával ellátott lakások a nem szegregált lakóterületeken 322

kultúrház,

önkormányzat

épülete,

szolgáltatóház,

egészségház. Apajon a közintézmények állapota megfelelő. 2004-ban újították fel az önkormányzat épületét, 2008-ban megújult az óvoda és az iskola. Az egészségházon 2012-ben teljes ajtó- és ablakcsere volt. Az épület további felújítása a közeli megvalósítandó célok között szerepel. Jelenleg folyamatban van a kultúrház vizesblokkjának felújítása, az ajtók cseréje a tavalyi évben megtörtént, majd a későbbiekben az ablakok cseréje vár megvalósításra. A szolgáltatóház teteje is felújításra került, ahol posta, fodrász, gyógyszertár üzemel. Az

akadálymentesítés

az

intézmények

egészségház, szolgáltatóház óvoda).

egy

részénél

már

megvalósult

(önkormányzat,

A többi közintézménynél még nem megfelelő, de az

önkormányzat célkitűzésében szerepel az iskola, a kultúrház akadálymentesítése is.

2.6 Telepek, szegregátumok helyzete

összes fő

férfi

nő

2008 2009 2010 2011

32 32 34 34

20 20 21 21

12 12 13 13

2012

32

20

12

0-6-éves

1

0

1

7-14 éves

4

2

2

15-30 éves

7

6

1

a telepen/szegregátumokban élők száma és változása

15

31-45 éves

9

7

2

46-64 éves 65< éves

10 1

4 1

6 0

az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott

7

5

2

munkanélküli

8

5

3

Inaktív

5

3

2

eltartott segélyezettek száma hátrányos helyzetű gyermekek száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

6 3 3

3 2 2

3 1 1

1

1

0

Szegregátumok meghatározása A szegregátumok meghatározása a KSH 2001. évi népszámlálási adataiból számított szegregációs mutatón alapul. Fentiek alapján azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A fentiek alapján kerülnek kijelölésre az esetleges rosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata már megjelent, vagy előrehaladott állapotban van, illetve ebből a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. Apaj Község közigazgatási területéhez külterületen egy ilyen jellegű településrész tartozik. Itt az 1973-ban megjelent helységnévtár szerint a lakosok száma 122 fő, házak száma 5, lakások száma 25. A gazdaság a 70-es évek végén dolgozóinak ingyen juttatott építésre alkalmas telket, hogy a szórt tanyák, távolabbi részen élő lakosok is betelepülhessenek. Nagyon sok család élt ezzel a lehetőséggel.

Jelenleg 32 fő él a településtől 8 km-re eső részen. Közülük 20 férfi és 12 nő. A 46-64 év közöttiek aránya a legmagasabb 4 férfi és 6 nő. 0-6 év közötti gyermek csak egy él a területen. Az aktív korú 15-64 évesek közül 7 fő foglalkoztatott, 8 fő munkanélküli, 5 fő inaktív kereső, 6 fő eltartott. Segélyezettek száma 3 fő. Ők rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 1 él a területen.

Az 5 ház a mai napig fellelhető. A lakások száma viszont 9. Állapotuk igencsak felújításra szorul, mert ezek az épületek a régi uradalom idején cselédházak voltak. A ma is ott élők közül akinek anyagi helyzete megengedte javítgatta, építgette lakókörnyezetét.

16

Vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz és csatornahálózat nincs a területen. A lakások szilárd falazattal, de alapozással nem rendelkeznek. Az áramszolgáltatás minden lakásban megoldott.

komfort nélküli lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

9 alapozással nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

9 szilárd falazattal nem rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

0 vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

0 árammal ellátott lakások a szegregált lakóterületeken

száma (db)

9

2.7 Szociális helyzet, szociális támogatások

A települési önkormányzat a szociális helyzetük és rászorultságuk alapján a lakosokat pénzbeli vagy természetbeni ellátásban részesíti. A juttatásokat az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján és Apaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatásokról és az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatásokról szóló 2/2008. (I.25.) önkormányzati rendelettel szabályozza.

17

Aktív korúak ellátása állapítható meg annak a személynek: 1. aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztett, illetve 50%-os egészségkárosodást szenvedett, 2. vagy vakok személyi járadékában részesül, 3. vagy fogyatékossági támogatásban részesül, 4. vagy akinél az álláskeresési támogatás lejárt, 5. vagy álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, 6. vagy két éven belül legalább egy évig együttműködött a munkaügyi kirendeltséggel, 7. vagy az ápolási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, rokkantsági nyugdíj, stb. lejárt és legalább három hónapig együttműködött az állami foglalkoztatási szervvel.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 9 fő részesül. Nemük szerint 2 nő és 7 férfi. Jelenleg 4 fő támogatását szüneteltetjük, mivel a Munkaügyi Központ közfoglalkoztatásba vonta be őket.

Rendszeres szociális segélyre azon egészségkárosodott személyek jogosultak, akik 55 év felettiek, vagy a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltik, vagy egészségkárosodást szenvedtek, vagy 14 év aluli gyermeket nevelnek, vagy a település rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelelnek. Községünkben 2012-ben 4 fő, 2 férfi és 2 nő jogosult rendszeres szociális segélyre. Közülük 3 fő egészségkárosodott és 1 fő férfi 55 év feletti.

év

2008 2009 2010 2011 2012

rendszeres szociális segélyben részesülők fő

15-64 évesek %-ában

2 2 2 3 4

0,23 0,23 0,23 0,35 0,47

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek fő %-ában

4 4 3 6 7

15,3 12,9 6 11,1 15,6

18

Ápolási díjat az önkormányzat méltányosság alapján állapíthat meg az 1993. évi III. törvény 41. §a szerint annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500.-), egyedülálló esetén 150%-ot (42.750.-). Ilyen támogatásban 7 főt részesít az önkormányzat. Közülük 2 nő, 1 férfi szülőt ápol, 1 nő nagyszülőt és 2 nő házastársat.

év

ápolási díjban részesítettek száma

2008 2009 2010 2011 2012

7 9 11 11 15

méltányos ápolási díjban részesítettek száma 0 0 0 4 7

Lakásfenntartási támogatás: Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Apajon 31 kérelmező, közülük 8 férfi és 23 nő részesül ebben a támogatásban.

év 2008 2009 2010 2011 2012

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 6 6 14 19 31

Átmeneti segélyben részesítheti az önkormányzat azt a rászorulót, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakos vagy tartós létfenntartási gondokkal küzd és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét, 28.500.- Ft-ot, vagy egyedülálló esetén annak 150%-át, 42.750.- Ft-ot. A megállapított segély összege alkalmanként maximum 10.000.- Ft. Ha a kérelemből megállapítható, hogy az átmeneti segélyre közüzemi díjak, intézményi térítési díjak fizetése miatt van szükség, a megállapított segélyt közvetlen erre a célra kell átutalni. 2012 év folyamán 10 fő nő részesült átmeneti segélyben. Temetési segély annak a rászorulónak nyújtható, akinek a nevére a temetési számlát kiállították, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 19

legkisebb összegét, egyedülállónál a 150%-ot. Az önkormányzat 5 fő nőt részesített temetési segélyben 2012 évben. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a 0-18 éves korosztályból 96 gyermek. Ez 40 családot jelent a településen, amelyből 7 fő egyedülálló szülő. A gyermekek közül 3 fő tartósan beteg, illetve fogyatékos. A közoktatási törvény 121. § (14) bekezdése értelmében minden gyermek, aki után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt vesznek igénybe hátrányos helyzetűnek kell tekinteni. Évente két alkalommal részesülnek a családok gyermekenként 5.800.- Ft értékű természetbeni juttatásban. Ezen felül további kedvezményekben is részesülhetnek a rászorultak, mint például étkezési térítési díjkedvezmény, tankönyvtámogatás. Óvodáztatási támogatásban 1 fő részesült a településen. A jogosultság annak a gyermeknek állapítható meg, akit a szülő annak az évnek az utolsó napjáig beíratott az óvodába mikor a negyedik életévét betöltötte. Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítheti a települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket, akinek családja létfenntartási gondokkal küzd, vagy a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Ilyen támogatásba csak 2 fő részesült a településen. Közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Az elmúlt évben 34 fő részesült közgyógyellátásban. Közülük 32 fő alanyi vagy normatív alapon, míg méltányos alapon 2 fő nő részesült.

év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

35

2009 2010 2011 2012

21 29 28 34

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában 10 fő részesült. Közülük 8 felnőtt, ők 7000.- Ft és 2 gyermek, akik 24.500.- Ft támogatást kaptak.

20

70 év feletti szemétszállítási díjkedvezményben 2012 évben 16 család és 16 egyedülálló (15 nő és 1 férfi) részesült. Közülük a jövedelmi viszonyaikat tekintve 20 kérelmező 50%-os és 12 kérelmező 100%-os térítési kedvezményt kapott. Szociális gondoskodás A Dömsöd – Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás 2005 novemberében jött létre a 2 településen történő szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására. Tevékenysége: 1.Gyermekjóléti Szolgálat 2012 – ben a gyermekjóléti szolgálatnál megjelent ügyfelek száma: 736 fő alapellátásban részesült gyermek: 65 gyermek / 7 apaji lakos / védelembe vett / hatóság által kötelezett/ : 14 gyermek / 3 apaji lakos / utógondozás alatt állt: 3 gyermek átmeneti nevelésben részesülő: 36 gyermek / 1 apaji lakos / 2.Családsegítő Szolgálat A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái: anyagi: 420 ügyintézésben segítségkérés: 199 információkérés: 137 foglalkoztatással kapcsolatos: 126 egészségkárosodás következménye: 59 lelki – mentális: 32 családi – kapcsolati: 10 életviteli: 45 3. Házi segítségnyújtás 35 fő házi gondozását láttuk el a múlt évben, amelyből 2 fő apaji lakos. A gondozási igény mindenkinél változó, az ebédhordást és az önálló életvitel fenntartásának segítségét is magában foglalhatja. Az ellátás intézményi térítési díja 200 Ft / óra. A gondozásban részesülő személy a gondozási díj megfizetése alól mentességben részesül, amennyiben a családban az 1 főre jutó havi jövedelem 25 % -át meghaladja a fizetendő díj. A jelzőrendszer által küldött írásos jelzések száma: 77 db Az általános iskolából / Dömsöd, Apaj, Kiskunlacháza, Dunavecse / 39 jelzés érkezett, ennek legnagyobb része igazolatlan iskolai hiányzás miatt. 21

Szakközép, szakképző és egyéb középiskolákból 22 esetben kaptunk jelzést. Az Óvoda 2 esetben jelzett. A Védőnői Szolgálat.1 alkalommal jelzett. Szociálisan fokozott gondozást igénylő gyermekekre és szüleikre vonatkozott a jelzés. Rendőrségi jelzés 5 esetben történt.

A családi veszekedések általában a gyermekek előtt

zajlanak. A gyermekorvos 5 db bejelentése kisebb nagyobb elhanyagolt betegséget tartalmaznak, vagy a gyermek szakorvoshoz jutása a probléma. A házi orvosainkkal napi telefonkapcsolatban állunk. Felhívják figyelmünket, amennyiben valamelyik betegnek házi gondozásra, illetve támogatásra van szüksége. A lakosság részéről 3 személy jelzett a 2012 – es évben. Az alapellátási referens megállapította, hogy a családsegítés területén, Apajon heti 10 órás családgondozói státusz hiányzik. Egyenlőre ezt a problémát úgy oldjuk meg, hogy a dömsödi családsegítős munkatárs szerda délutánonként Apajon is fogad ügyfeleket. Terveink között szerepel a Kisherceg Gyerekházzal összefogásban olyan növénytermesztési program megvalósítása, amely által az ügyfelek megtanulnák, hogy hogyan kell saját kertjükben növényeket termeszteni. A vetőmagokat részben a Gyerekház finanszírozná és kora tavasszal magánszemélyektől is próbálnánk beszerezni azokat. A magokból nevelt palántákat a Gyerekház mellett lévő világos teremben tartanánk. Egy közhasznú munkást szeretnénk a program megvalósításához igényelni, aki gyakorlati bemutatót tartana és ellenőrizné az elvégzett feladatokat. A programban való részvétel önkéntes, azonban aki idő előtt feladja, az nem részesül a következő évben palántában és tanácsadásban. A Dömsöd – Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat épülete teljes egészében akadálymentesített. Az apaji ügyfelek a dömsödi irodákban is kérhetnek segítséget, intézhetik ügyeiket, mint ahogyan néhány esetben meg is tették már. forrás: Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás 2012.évi beszámolója

2.8 Egészségügyi ellátás A Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bek. 4. pontja kötelezően ellátandó feladatnak írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező és az alapellátásba tartozó feladatait egészségügyi feladat- ellátási szerződés útján oldja meg. Apajon az egészségügyi ellátás megfelelő. Az egészségügyi alapellátást 1 fő vállalkozó háziorvos látja el. Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatként működik. Az iskolai egészségügyi feladatok ellátása és a védőnői szolgálat is megoldott a településen, 1 fő főállású védőnő látja el a feladatokat. A településen évente lehet tüdőszűrő vizsgálaton részt venni. Több alkalommal szerveztek csontritkulás-vizsgálatot, és egy alkalommal légzésfunkciós vizsgálatot. Az önkormányzat minden 22

évben lehetőséget biztosít a lakosság ingyenes látásvizsgálatára. A doktornő havonta egyszer leveszi a vért, a főleg véralvadás gátló kezelésben részesülő, idős emberektől és az önkormányzat szállítja át Ráckevére a laboratóriumba. Minden héten egy nap a kisgyermekek és várandós anyák tanácsadását végzi a háziorvos a védőnő segítségével. Fogorvosi rendelő van a településen, de fogorvos nincs, mivel az önkormányzat saját erőből nem tudja finanszírozni és az OEP lakosságszám alapján támogatja az ellátást. Iskolafogászati rendszer kb. 15 éve nem működik a településen. Az egészségházon az ablakok és ajtók cseréje az elmúlt évben megtörtént. Fiók gyógyszertár 1997 óta működik a településen. Mindkét épület akadálymentesített.

2.9 Közbiztonság Az apaji lakosok közbiztonsága érdekében alakult 2011 évben az Apaji Polgárőr Egyesület. Az ő megalakulásuk óta lényegesen kevesebb a betöréses lopások és a közterületen történő rongálások száma. A település rendezvényein teljes létszámmal felügyelik a rendet. Az éjszakai járőrözéseket önkéntes alapon, munka mellett saját gépjárművel oldják meg. Az önkormányzat 2012 évben gépjárművet vásárolt, amely a polgárőrök szolgálatteljesítését segíti.

3. A mélyszegénységben esélyegyenlősége

élők

és

a

romák

helyzete,

Azokat soroljuk mélyszegénységben élők közé, akik legalább 3 éve munkanélküliek, vagy csak közfoglalkoztatásban vettek részt, vagy legalább az iskola 9-10 osztályát végezték el ami mellett nem piacképes szakképzettséget, vagy OKJ-s képzést szereztek, aktív korú inaktívak, illetve akik kettőnél több gyermeket nevelnek. 2008 évi felmérések szerint Magyarország

5-7%-a él

mélyszegénységben, köztük 200.000 ezer gyermek. Helyi felmérések szerint településünkön ez az arány (5-7%) magasabb. Önkormányzati saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatásuk alacsony. A 2009 évben volt magasabb, amikor 2 mélyszegénységben élőt és 3 roma származásút tudott foglalkoztatni az önkormányzat.

Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év

mélyszegénységben élők

Romák/cigányok

2008

2

0

2009

2

3

2010

1

1 23

2011

2

1

2012

2

0

Azt a személyt tartjuk romának, aki annak vallja magát. A településen élő roma származásúak számára vonatkozóan pontosan nem áll rendelkezésre adat. A 2011. évi népszámláláskor 1 család vallotta magát romának. A roma lakosság szociális helyzetére megállapítható, hogy átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, iskolázottsága, egészségügyi állapota, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. A többségi társadalomhoz képest kis arányú a szakképzésben résztvevők aránya, még elenyészőbb az érettségihez kötött képzésben, valamint a felsőoktatásban résztvevők hányada. Az elmúlt években a hátrányos helyzetűek, inaktívak

munkaerő-piacra

történő

visszakerülése

érdekében

az

önkormányzat

közfoglalkoztatással segítette a munkavégzéshez kapcsolt, jövedelemmel járó foglalkoztatást. Apajra az utóbbi két évben költözött több roma család. A település olcsó, komfort nélküli lakásait vásárolták meg vagy bérlik. Jelenleg 10-11 roma család él a településen. Egyenlőtlen bánásmódról velük szemben nincs tudomásunk, de ha mégis érzékelhető a mindennapok során, az a társadalomban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

alacsony iskolázottság miatt a munkaerőpiacon nincs esélyük nem regisztráltatják magukat a munkaügyi kirendeltségnél

munkaügyi központnál feltérképezni a lehetőségeket tájékoztatást adni a regisztrálás utáni lehetőségekről

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzetének általános jellemzői A településen élő gyermekek számára életkoruknak megfelelően elérhető az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás. Hiányzik a bölcsőde, a családi napközi otthon, a házi gyermekfelügyelet a településen. Az óvoda épületét pályázaton elnyert támogatással 2008-ban teljesen felújította az önkormányzat. Az óvodai férőhelyek száma 50, a gyermekcsoportok száma 2. Jelenlegi kihasználtsága 47 fő. Helyhiány miatt elutasított gyermek nem volt még 2008-ban sem, amikor 53 fő volt az óvodába

24

felvettek száma. Az óvodai nevelés személyi feltétele nem megoldott. Csoportonként hiányzik 1 fő óvoda pedagógus. Az óvodai nevelésnél a fenntartói jogokat 2009. augusztus 31-ig az önkormányzat látta el, 2009. szeptember 1. napjától társulási megállapodás alapján Nagyközségi Óvoda Tagóvodája Pitypang Óvoda néven Dömsödi társulásként működik. A tárgyi feltételek folyamatosan javulnak, az alapfeltételek biztosítottak. Sok segítséget és anyagi támogatást kap az óvoda a civil szervezetként működő „Az Apaji Pitypang Óvoda Gyermekeiért Egyesület”-től. Pályázataikkal az óvoda játék állományának újítását és fejlesztő játékok megvásárlását, valamint a gyermekek utazási költségeit (bábszínházba, állatkertbe stb.) finanszírozzák. A karácsonyi játékokat minden évben az egyesület vásárolja meg. Az óvoda nyitvatartási ideje 6.30-16.30-ig. Nyári óvodai zárás időtartama 2013 évben július 29augusztus 23-ig.

év

óvodába felvett 3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsop ortok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

2008

53

2

50

1

2009

48

2

50

1

2010

43

2

50

1

2011

47

2

50

1

2012

47

2

50

1

A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai és gyógypedagógiai ellátást hetente 2 alkalommal az óvodába utazó pedagógus oldja meg, ami tovább javítja a jelenleg 8 fő gyermek fejlesztését, felzárkóztatását. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 7 hátrányos helyzetű gyermek van az óvodában, közülük 5 roma származású. Ingyenes óvodai étkezésben 15 fő, nagy családosi 50 %os kedvezményben 16 részesül. Magyar állampolgársággal nem rendelkező 1 fő van (román állampolgár), szegregált lakókörnyezetben élő gyermek nincs az óvodában. 25

Az iskola épületének a felújítása is megvalósult 2008 évben. Ekkor a felújított vizesblokk mellett 18 férőhelyes informatika teremmel bővült az iskola. Megújult a tanári szoba, az intézményvezetői szoba. Az önkormányzat 2009 augusztusáig saját intézményként működtette az iskolát, majd szeptember 1-től a Gróf Széchenyi István Általános Iskola Tagiskolája lett. Az iskola személyi feltételei elfogadhatónak mondhatók, bár hiányzik 1 fő nem szaktanítást végző tanító, 2 fő szaktanítást végző tanár és 1 fő gyógypedagógus.

Fő

Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító

0

1

Szaktanítást végző tanítók száma

7

0

Szaktanítást végző tanárok száma

4

2

Gyógypedagógusok létszáma

0

1

Gyermekvédelmi felelős

1

0

Iskolaorvos

1

0

Iskolapszichológus

0

0

Kisegítő személyzet

2,5

0

Az iskolában 8 évfolyamon és 1 napközis tanulócsoportban folyik az iskolai nevelés-oktatás. A felső tagozatosoknál jelenleg szünetel a napközi – az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való tekintettel hozta ezt a döntést. A napközi helyett önkormányzati javaslatra pedagógiai asszisztens alkalmazása történt. Minden tanulócsoportnak külön tanterme van. Tornaszoba van, de a mérete miatt nem felel meg mindenben az előírt sportoktatásnak és az adott évfolyamokon felmenő rendszerben bevezetésre került mindennapos testnevelés teremszükségletének. Apajon az általános iskola férőhelye 184 fő. A 2011-2012-es tanévben az iskola létszáma 96 fő.

Az iskolába járó gyermekek száma

94 fő+2 fő

Alsó tagozatos

49 fő

Alsó tagozatos és napközis

36 fő

Felső tagozatos

45 fő+2 fő

26

Hátrányos helyzetű

45 fő+1 fő

Halmozottan hátrányos helyzetű

7 fő

Veszélyeztetett

1 fő+1 fő

Ebből anyagi (szociális)

2 fő

forrás: 2012. évi iskolai beszámoló A táblázatból láthatjuk, hogy az iskola kapacitásának arányában igen alacsony a tanulói létszám. Az osztályok létszáma átlagban 12-13 fő. Van olyan osztály ahol a létszám 9 fő. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Hátrányos helyzetű gyermekek száma nagyon magas 46 fő és ezen belül 7 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása: Hátrányos helyzetű a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő alacsony iskolai végzettsége b) a szülő alacsony foglalkoztatottsága c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete halmozottan hátrányos helyzetű: a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az a) – c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább 2 fennáll, b) a nevelésbe vett c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói jogviszonyban álló fiatal felnőtt . A település nevelési, oktatási intézményeiben nagy hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetű gyermekekkel és tanulókkal való foglalkozásra, a hátrányokból származó lemaradások csökkentésére, fejlesztésére, felzárkóztatására. A gyógypedagógiai oktatást az iskolába heti 1 alkalommal járó képzett fejlesztő pedagógussal oldják meg. Jelenleg 16 fő BTM (beilleszkedési,

27

tanulási, magatartási nehézségű) tanuló és 7 fő SNI (sajátos nevelési igényű) tanuló fejlesztését végzi. A felzárkóztatásra ez az egy alkalom nagyon kevés. Szegregált lakókörnyezetben élő gyermek 2 tanul az iskolában. Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek 2 fő (román állampolgár) van az iskolában. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény biztosítja. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően - a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani.

50 százalékos Ingyenes mértékű étkezésben kedvezményes résztvevők étkezésre száma iskola jogosultak 1-8. évfolyam száma 1-8. évfolyam

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

2008

14

28

18

86

2009

13

30

15

87

2010

16

39

11

75

2011

17

36

8

70

2012

15

32

10

64

A támogatások mértékét tekintve ingyenes étkezésben 32 fő, 50%-os kedvezményben 10 fő és ingyenes tankönyvtámogatásban 64 fő részesül a 2012 évi adatok szerint. Az iskolai étkeztetést nem helyben, hanem szomszéd településen lévő vállalkozóval oldja meg az önkormányzat. A tízórait, az ebédet és az uzsonnát ő szállítja az óvodába és az iskolába. Napközis tanulók létszáma 36 fő.

28

Az Önkormányzat részt vesz a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban és ösztöndíjat biztosít a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő felsőoktatásban résztvevő apaji hallgatók számára. Jelenleg 6 fő részesül ebben a támogatásban. A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Dömsöd – Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás végzi. A gyermekjóléti szolgálat főbb tevékenységei: -

gyermekek veszélyeztetésének megelőzése

-

a már kialakult veszélyeztetés megszüntetése

-

családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése

-

családjába visszahelyezett gyermek utógondozása

Az elmúlt évben 3 gyermeket helyeztek védelem alá, alapellátásban részesült 7 gyermek, átmeneti nevelésben részesült 1 gyermek. Az iskola munkáját, a gyermeknapi programok megszervezését, különböző sport rendezvényen való részvételt (Kistérségi Aerobic verseny) az „Iskolánkért Gyermekeink Jövőjéért Egyesület” megalakulása óta hol anyagiakban, hol munkájával támogatja. Nyaranta táboroznak a gyermekekkel, játékos vetélkedőt és kézműves programokat szerveznek. Céljuk, hogy minél több lehetőséget adjanak az apaji diákoknak képességeik fejlesztésére.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

hátrányos helyzetű gyermekek és SNI gyermekek felzárkóztatására kevés a heti 1 alkalom nincs a felső tagozatnál napközi

gyógypedagógus alkalmazása helyben igényfelmérés a napközi visszaállítására

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve is tiltja a nemek közötti megkülönböztetést. Az Alaptörvény kimondja, hogy „Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga”. A nők és férfiak közötti egyenlő bérezés problémájával a magyar jog nem foglalkozik, csak általánosságban tiltanak minden megkülönböztetést a bérek 29

tekintetében. A nők között is kiemelkedően hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők, a pályakezdők és a gyesen lévő, illetve kisgyermekes anyukák. Az önkormányzat dokumentumaiban nem szerepel a nők esélyegyenlőségével kapcsolatos intézkedés.

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011 2012

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

483 464 490 494 482

430 419 425 436 425

470 439 468 478 460

415 395 398 417 405

13 25 22 16 22

15 24 27 19 20

A fenti adatokból kitűnik, hogy a foglalkoztatott nők száma 5 év távlatában alacsonyabb, mint a férfiaké. Helyi felmérés alapján a munkavállalási korú nőknél az iskolai végzettség nem túl magas. Nagyon sok esetben csak 8 általános iskolát végeztek. A munkavállalási korúak között kevés az érettségivel rendelkező nő és szinte évente csak egy- egy főiskolát végzett van. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nők a munka minden területén kiveszik részüket: háztartást vezetnek, gyereket nevelnek és emellett a munkahelyen is elvégzik a dolgukat. A hátrányos munkaerő-piaci helyzetükre jellemző, hogy a legalacsonyabban fizetett foglakoztatási ágakban nagyon magas az arányuk. A férfiakkal azonos munkakörök esetén is a bérük elmaradást mutat. A diszkrimináció gyanúja a fizikai dolgozók körében érezhető, mivel itt a szakképzettséget érintő eltérések jelentősen kisebbek, mint a bérkülönbségek. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A 3 év alatti gyermekek száma a településen magas, viszont nem működik sem bölcsőde, sem családi napközi. Az anyák nem tudnak a gyermek 3 éves kora előtt munkába állni. Az óvodai férőhelyek száma 50 fő. Az évek során nem utasítottak vissza egy gyermeket sem helyhiány miatt. A közintézményekben a munkaidő megfelel a gyermekes anyák igényeinek. A családbarát munka megvalósítása nem egyszerű feladat a munkáltatók számára, ezért ez a probléma még megoldásra vár.

30

Családtervezés, anya és gyermekgondozás A településen megoldott az egészségügyi törvénynek megfelelően a családtervezés, fogamzás előtti gondozás, várandós, szoptatós anyák gondozása. Hetente egyszer van terhes tanácsadás, amit a háziorvos és a védőnő együtt lát el és havonta egyszer szülész-nőgyógyász jön a ráckevei szakrendelőből mozgó szakorvosi szolgálat keretében. A tanácsadásokon nemcsak várandósok ellátásával, hanem családtervezéssel, nőgyógyászati problémákkal is foglalkoznak. A terhes gondozás egyeztetett gondozási terv alapján történik. A terv magába foglalja a várandósság alatti vizsgálatokat, azok ajánlott időpontját, jelentőségét. A gyermekgondozás területén szintén gondozási tervet alkalmaznak a 0-6 év közötti korosztálynak, amely tartalmazza a kötelező szűrővizsgálatok időpontját, védőoltásokat, családlátogatás gyakoriságát. Ehhez a háziorvos és a védőnő szoros együttműködése szükséges. A nők szerepe a helyi közéletben Apajon a közintézményekben – iskola, óvoda, egészségügy, önkormányzat – 98%-ban nők dolgoznak. A képviselő-testületben jelenleg a 7 főből 1 fő női képviselő van. A civil szervezetek vezetői is túlnyomó részben nők. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. 2005 – ben jött létre a Dömsöd – Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás. Ezen idő alatt nem volt jelzés feleség, anya bántalmazásáról sem a lakosok, sem a hatóságok részéről. Apajon valószínűleg létezik ez a probléma, habár hivatalosan nincs tudomás róla. Célszerű lenne választ keresni arra, hogy a helyi lakosok miért tesznek úgy, mintha nem is léteznének bántalmazott nők. Rendőrségi riasztásról és bírósági eljárásról nincs adat. A településen nem működik olyan szervezet, ahová a bántalmazott nők fordulhatnak. Célkitűzéseink között szerepel a családsegítő szolgálat segítségével olyan figyelemfelkeltés, tájékoztatás, ami segíti a bántalmazott nőket jogaik érvényesítésében. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

3 év alatti gyermeket nevelő anyák részmunkaidős elhelyezkedése nem megoldott

családi napközi, bölcsőde állami finanszírozással, mert az önkormányzat önerőből nem tudná fenntartani 31

nincs érdekképviselete a bántalmazott nőknek nincs családbarát munkahely

Figyelemfelkeltés, megfelelő tájékoztatás a jogaikról feltérképezni a lehetőségeket, munkáltatók bevonása

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2009 2010 2011 2012

121 121 119 109 106

168 165 163 155 149

289 286 282 264 255

A 60 év felettiek aránya az összlakosság több mint 20%-át képezik. Nyugdíjszerű ellátásban 2012 évben 106 férfi és 149 nő részesült. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, e háztartások nagyobb részét özvegy nők alkotják. A településen belül is kimutatható az országos tendencia, hogy a nők magasabb kort élnek meg, mint a férfiak.

Idősek munkaerő-piaci helyzete

év

Regisztrált munkanélküliek száma

2008 2009 2010 2011 2012

fő 90 158 169 164 156

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő 6 17 19 24 18

% 7% 11% 11% 15% 12%

Tartós munkanélküliek száma fő 5 25 16 16 17

55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő 2 9 6 6 6

% 40% 36% 38% 38% 35%

Az időskorúak körében a tartós munkanélküliség aránya 35-40% az aktív korú tartós munkanélküliekhez viszonyítva. Ebben a csoportban 90%-os arányban férfiak szerepelnek. Az 55 év feletti, nyugdíjra még nem jogosult, munkanélküliek munkaerő- piaci lehetőségei nem túl jók. A munkahelyi leépítések is ezt a korosztályt érintik. Ha valaki elveszíti a munkáját, a munkaügyi 32

központnál regisztráció után álláskeresési támogatásra, majd rendszeres szociális segélyre lesz jogosult. Jelenleg az önkormányzatnál egy 55 év feletti férfi részesül ebben a támogatásban. Időskorúak támogatásában nem részesül senki. Az 50 év feletti munkavállalók többsége határozott idejű szerződéssel dolgozik. A munkahelyi diszkrimináció fellelhető az időskorúak foglalkoztatásánál. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A Dömsöd-Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás beszámolója alapján Apajon 2 fő nő veszi igénybe a házi segítségnyújtást. Az ő számukra gyógyszer beszerzéssel, bevásárlással, hivatalos ügyek elintézésével segítik az önálló életvitel fenntartását. A településen működik egy civil szervezet, a Tavaszváró Nyugdíjas Egyesület. Az állandó tagságuk 40- 45 fő. A település egyik vállalkozójától kaptak egy épületet, amit felújítottak, kicsinosítottak és klubházként üzemeltetik, kéthetente tartanak taggyűlést. Az egyesület fogja össze a település idős embereit, akik kirándulni, kulturális programokon, vagy éppen egy 24 órás vetélkedőn szeretnének részt venni. Évente rendeznek nyugdíjas bált, ahová a társklubokat is meghívják. Több alkalommal látogatnak el más település közművelődési intézményébe, ahol rendezvényeken vesznek részt. Általuk már több alkalommal került megrendezésre a Kistérségi Nyugdíjas Találkozó, közel 30 klub és egyesület részvételével. Az önkormányzati programoknak is aktív segítői. A velük történt felmérésből megállapítható, hogy az idős emberek az informatikában nem jártasak. Lehetőség lenne a településen (az iskola 18 férőhelyes informatika terme), viszont szándékuk sincs, hogy megtanulják.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

idős emberek munkanélkülisége

munkahelyteremtés (az önkormányzatnak nincs erre ráhatása) szórólapokkal, megkereséssel tájékoztatást adni

házi segítségnyújtást kevésen veszik igénybe

33

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi

képességeit

jelentős

mértékben

vagy

egyáltalán

nem

birtokolja,

illetőleg

a

kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékkal élőkre nem áll rendelkezésre értékelhető statisztikai adat. Helyi gyűjtésből kapunk értékelhető adatot. Tanköteles fogyatékkal élő gyermek 1, mozgássérült, végtaghiányos 3 fő, süket-néma 3 fő, vak 1 fő él a településen. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában átlagosan 13 fő, egészségkárosodott személy szociális ellátásában 3 fő részesül. A fogyatékos emberek egyik csoportjának sincs érdekképviseleti szerve Apajon.

év

2008 2009 2010

egészségká megváltozott rosodott munkaképességű személyek személyek szociális ellátásaiban ellátásaiban részesülők száma részesülők száma 13 1 11 1 13 1

2011

14

3

2012

13

3

A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíjjáradék vagy segély. Munkaerő-piaci lehetőségeik erősen behatárolódtak.

Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az önkormányzat 2012 évben súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában 10 főt részesített. Közülük 8 fő felnőtt és 2 fő gyermek. Ápolási díjban részesítettek között 7 fő súlyosan fogyatékos személyt ápolt. Átmeneti segélyben 3 főt, lakásfenntartási támogatásban 3 főt részesített az önkormányzat. Rendszeres szociális segélyt 3 fő kap, akik egészségi állapotuk miatt kiestek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásból.

34

1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás

Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka

0

Aktív korúak ellátása

0

Rendszeres szociális segély

3

Lakásfenntartási támogatás

3

Ápolási díj

7

Temetési segély

0

Átmeneti segély

3

Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár.

0

25

Adósságkezelési szolgáltatás

0

Energia felhasználási támogatás

2

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás

2

Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány

8 0 10 0 4

A 2012. évben egészségügyi szolgáltatás, temetési segély, aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka iránti kérelem nem érkezett fogyatékos személyektől. Az önkormányzat szociális feladatai közé nem tartozó ellátásokról kevés adat áll rendelkezésre. Ezek az adatok helyi adatgyűjtésből, és az előző évek nyilvántartásaiból származnak. Fogyatékossági támogatásban 2 fő, rokkantsági járadékban 8 fő részesül. Személygépkocsiátalakítási támogatást és személygépkocsi-szerzési támogatást az elmúlt 2 évben nem igényeltek. Parkolási igazolvánnyal 8 fő rendelkezik az adatgyűjtések alapján.

35

A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A települési önkormányzat tulajdonában lévő középületek közül az egészségház, az óvoda, a szolgáltatóház és az önkormányzat akadálymentesítettek. Megvalósításra vár még az iskola és a kultúrház. A településen működő üzletek közül az egyik élelmiszerbolt szintén akadálymentesített. A

közösségi

közlekedés,

járdák,

parkok

megközelíthetősége

a

mozgásukban,

vagy

érzékszerveikben fogyatékos emberek számára nem megoldott.

Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Fogyatékkal élő embereknek nincs érdekképviseleti szerve a településen Hiányos a közintézmények, közterületek akadálymentesítése

Létrehozni olyan civil szervezetet, ahol a problémáikkal foglalkoznak Pályázatok útján, támogatók útján az épületek felújítása mellett elvégzendő feladat

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

A képviselő- testület ülései nyilvánosak. A község honlapján megtekinthető az ülések ideje. A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a lakosság és a településen

működő

egyesületek,

civil

szerveződések

képviselői

közérdekű

ügyekben,

önkormányzati ügyekben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, észrevételeket tehetnek. Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak.

A helyi lakosság nagy

számban vesz részt a civil szervezetek programjain. A civil szervezetek függetlenségét elismeri és tiszteletben tartja az önkormányzat. Partneri viszony alakult ki az összes civil szervezettel. Az együttműködésnek köszönhetően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt.

Civil szervezeteink: Az Apaji Pitypang Óvoda Gyermekeiért Egyesület Iskolánkért, Gyermekeink Jövőjéért Egyesület Tavaszváró Nyugdíjas Egyesület Apaji Polgárőr Egyesület 36

önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség: Csepel- szigeti Önkormányzati Társulás Ráckevei-Duna Térségi Turisztikai Desztinációs Management Leader HACS Pest Budai és Ráckevei Városszépítő és Műemlékvédő Egyesület civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Az Apaji Pitypang Óvoda Gyermekeiért Egyesület, és az Iskolánkért Gyermekeink Jövőjéért Egyesület az elnyert pályázataival a gyermekek helyzetének javítását, fejlesztését, kulturális fejlődését tűzte ki célul.

A Tavaszváró Nyugdíjas Egyesület az idős emberek felkarolását tűzte ki céljául szabadidejük aktív és tartalmas eltöltésével. Kulturális és egyéb programok szervezésével és abba való bevonással, hogy továbbra is értékes embernek érezzék magukat. Az Apaji Polgárőr Egyesület önkéntes éjszakai járőrözésével biztosítja a lakosság közbiztonságát. Az idős, egyedül élő emberek biztonságára különösen nagy hangsúlyt fordítanak.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A helyi esélyegyenlőségi terv elkészítésében részt vettek az önkormányzat köztisztviselői, a szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési szakemberek, valamint a civil szervezetek képviselői.

A kapcsolattartás az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák

feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése.

37

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra (romák és mélyszegénységben élők, gyermekek, idősek, nők, fogyatékkal élők) irányul. Számukra a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást.

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel 1. alacsony iskolázottság miatt a munkaerő-piacon nincs esélyük 2. nem regisztráltatják magukat a munkaügyi kirendeltségnél 1. hátrányos helyzetű gyermekek és SNI, BTM gyermekek felzárkóztatására kevés a heti 1 alkalom 2. nincs a felső tagozatnál napközi 1. idős emberek munkanélkülisége

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

2. házi segítségnyújtást kevesen veszik igénybe 1. 3 év alatti gyermeket nevelő anyák részmunkaidős elhelyezkedése nem megoldott 2. nincs érdekképviselete a bántalmazott nőknek 1. Fogyatékkal élő embereknek nincs érdekképviseleti szerve a településen 2. Hiányos az iskola akadálymentesítése

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. munkaügyi- központnál feltérképezni a lehetőségeket 2. figyelem felkeltés, tájékoztatás a regisztrálás utáni lehetőségekről 1. gyógypedagógus alkalmazása lehetőségének megvizsgálása a KIK bevonásával 2. tanulószoba fenntartása 1. a helyi újságban és települési honlapon tájékoztatást adni a lehetőségekről 1. a bántalmazott nők megfelelő tájékoztatása, figyelemfelkeltés a jogaikról

1. működő helyi civil szervezetek figyelemfelhívása segítségnyújtásra 2. Pályázatokkal, támogatókkal az épületek felújítása mellett elvégzendő feladat

38

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése 1. alacsony iskolázottság miatt a munkaerő-piacon nincs esélyük 2. nem regisztráltatják magukat a munkaügyi kirendeltségnél 1. hátrányos helyzetű gyermekek és SNI, BTM gyermekek felzárkóztatására kevés a heti 1 alkalom 2. nincs a felső tagozatnál napközi 1. idős emberek munkanélkülisége 2. házi segítségnyújtást kevesen veszik igénybe 1. 3 év alatti gyermeket nevelő anyák részmunkaidős elhelyezkedése nem megoldott 2. nincs érdekképviselete a bántalmazott nőknek 1. Fogyatékkal élő embereknek nincs érdekképviseleti szerve a településen 2. Hiányos az iskola akadálymentesítése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Területi munkaügyi kirendeltség Szociális ügyintéző Fejlesztő pedagógus Arany János Általános Iskola pedagógusai, iskolavezető igazgatóhelyettes Arany János Általános Iskola igazgatója Civil szervezet (nyugdíjas klub) Családsegítő Szolgálat Védőnői Szolgálat Családsegítő Szolgálat Önkormányzat szociális ügyintéző

Családsegítő szolgálat Polgármester

Jövőképünk Apaj Község Önkormányzat legfontosabb célja, hogy olyan településen éljünk, ahol pihenésre alkalmas környezetben, a társadalom minden rétege megtalálja a közösségben a helyét, ahol számukra a munkahelyi lehetőségek megoldottak, regisztrálással átképzésük megvalósítható. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők helyzete javuljon. Meg kell tanítani az itt élőknek az önellátást, amit a vidéki élet nyújt számukra (ne maradjon parlagon egy kert sem), hogy a háztáji kiskertben történő gazdálkodással a család napi élelmiszer-szükségletének túlnyomó része önerőből megoldható legyen. Folyamatosan odafigyelünk az idősek szociális helyzetének javítására, segítséget nyújtunk a mindennapi tevékenységek megoldásához. Elengedhetetlennek

tartjuk

a

nők

érdekképviseletét,

tájékoztatással,

figyelemfelkeltéssel

segítséget nyújtunk a családon belüli erőszak visszaszorításában. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közlekedését könnyítő akadálymentesítés megteremtésére közterületen és közintézményekben egyaránt.

39

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés A célkitűzés Az megvalósításához következtetéseiben összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés szükséges Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni egyéb Az intézkedés Az intézkedés felelőse megvalósítá eredményességét mérő eredményeinek sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai tartalma erőforrások sának indikátor(ok) fenntarthatósága probléma dokumentumok (humán, pénzügyi, határideje megnevezése kal technikai) I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Alacsony Munkaügyi iskolázottságuk miatt rövid távú: igényfelmérés központnál a munkaerőpiacon és elemzés Cél a munkanélküliséggel feltérképezni a nincs esélyük. középtávú: minél több Munkaügyi Munkaerőpiac járó problémák megoldása, lehetőségeket a 1 Kevesen Szociális ügyintéző 2015.05.14. regisztráció, képzés lehetőségei fekete gazdaság regisztráció után. kirendeltség, regisztráltatják hosszú távú: képzés visszaszorítása. Tájékoztatást adni magukat a után munkaviszony a regisztrálás utáni munkaügyi létesítése lehetőségekről. kirendeltségen. II. A gyermekek esélyegyenlősége rövid távú: motiválás a tanuláshoz, szakkörök, ismeretterjesztő Helyben gyógypedagógus, Magas a hátrányos előadások szervezése, Pedagógusok, fejlesztő pedagógus helyzetű és SNI középtávú: fejlesztés, Hátrányos helyzetű alkalmazása tanulók aránya. Arany János Ált. Isk. gyógypedagógiai oktatás gyógypedagógus,s 1 Oktatás fejlesztés és SNI, BTM tanulók 2015.05.14. , lehetőségének Kevés a heti egy igazgatója lehetőségének zülők családsegítő felzárkóztatása. megvizsgálás a KIK alkalom a megvizsgálása a szolgálat bevonásával. fejlesztésükre. hátrányos helyzetű tanulók között hosszú távú: osztályon belüli felzárkóztatás

40

A

B A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

2

Napközi a felső tagozatnak!

Nincs a felső tagozatnál napközi.

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A napközi visszaállításával ösztönözni a gyerekeket, hogy a házi feladatok elkészüljenek, az elméleti tanulás felügyelet mellett történjen. A délutáni csellengés helyett hasznos időtöltés. A felső tagozatosok magas számú osztályismétlése csökkenjen, a továbbtanulási kedv nőjön.

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal

E

Az intézkedés tartalma

I Az intézkedés Az megvalósításához intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés felelőse megvalósítá eredményességét mérő erőforrások sának indikátor(ok) (humán, pénzügyi, határideje technikai) F

G

H

Kötelezővé tenni a bukásra álló diákok Arany János Ált. Isk. körében a napközit igazgatója (szülői beleegyezéssel).

rövid távú: motiválás a délután hasznos eltöltésére középtávú: pedagógusok bevonásával szakkörök, foglalkozások, 2015.05.14. korrepetálások szervezése hosszú távú: a felső tagozatos diákok osztályismétlési arányát csökkenteni

Partnerség felvétele a kunszentmiklósi bölcsődével.

Szociális ügyintéző

rövid távú: igény felmérés középtávú: pályázati lehetőség a 2015.05.14. megvalósításhoz hosszú távú: személyi feltétel biztosítása, üzemeltetés beindítása

Nincs érdekképviseleti szerv a településen Civil szervezetek, családsegítő Szociális ügyintéző bevonásával ismertetni a nők jogait a probléma felmerülésekor.

rövid távú: helyi kiadványban tájékoztatás középtávú: családsegítő bevonásával figyelemfelkeltő 2015.05.14. előadások szervezése hosszú távú: minden bántalmazott nő tisztában legyen a jogaival, merjen beszélni róla, tudja hova kell fordulni a bajban

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

III. A nők esélyegyenlősége

1

2

Kisgyermekes anyák esélye a munkához

A 0-3 év alatti Esélyt adni azoknak a 0-3 gyermeket nevelő éves gyermekes anyáknak, anyák akik nem szeretnének részmunkaidős kiesni a munkából, elhelyezkedése nincs karrierépítésből. megoldva.

Nincs megfelelő tájékoztatás a Ne legyen a családon belüli családon belüli erőszakkal erőszak tabu téma! kapcsolatban a nők jogairól.

Minden nő legyen tisztában a jogaival. Megfelelő tájékoztatás.

41

A

B A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

2

Idős emberek munkaerő piaci lehetőségei

Házi segítségnyújtás

Idős emberek között magas a munkanélküliség. Leépítéskor az ő munkaviszonyuk szűnik meg.

A házi segítségnyújtást igénybe vevők száma alacsony.

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A munkájukat elvesztett idős emberek visszakerülhessenek a munkaerő piacra.

A házi segítségnyújtás minden idős ember számára ismert és elérhető legyen.

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal

E

Az intézkedés tartalma

Munkahelyek felmérése, munkahely teremtéshez lehetőségek biztosítása

I Az intézkedés Az megvalósításához intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés felelőse megvalósítá eredményességét mérő erőforrások sának indikátor(ok) (humán, pénzügyi, határideje technikai) F

Családsegítő szolgálat

helyi újságban tájékoztatást adni a házi segítségnyújtásról. Családsegítő szolgálat A családsegítő szolgálat mérje fel a helyzetet.

G

H

rövid távú intézkedés: információ gyűjtés, a munkalehetőségekről középtávú: állásbörze 2015.05.14. partnerekkel hosszú távú: foglakoztatás megvalósítása

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

munkaügyi központ, munkáltatók,

rövid távú : kampány szervezése középtávú: igény felmérés, a szolgáltatás megismertetése hosszú távú: kialakítani azt a családsegítő rászorult idős szolgálat, civil 2015.05.14. emberekből álló szervezet csoportot, akik a mindennapi élet problémáit (bevásárlás, gyógyszer felíratás stb.) maguktól megoldani képtelenek

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

42

A

B A helyzetelemzés következtetéseiben Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi probléma megnevezése

1

2

Fogyatékkal élők érdekképviselete

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A különböző fogyatékkal élő emberek Nincs érdekvédelmi foglalkoztatási, szociális képviselete a lehetőségeinek fogyatékkal élő képviselete. Működő civil embereknek a szervezet segítségével településen. biztosítani az esélyegyenlőségüket.

Az akadálymentesítés nincs Akadálymentesítés minden közintézményben megoldva.

Minden közintézmény legyen akadálymentesítve.

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumok kal

E

Az intézkedés tartalma

I Az intézkedés Az megvalósításához intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés felelőse megvalósítá eredményességét mérő erőforrások sának indikátor(ok) (humán, pénzügyi, határideje technikai) F

G

H

Érdekképviselettel megfelelő tájékoztatást kaphatnak a munkaerőpiacról, a polgármester továbbképzésről, a szociális és egészségügyi lehetőségekről.

rövid távú: információgyűjtés (szeretnének- e képviseletet) középtávú: 2015.05.14. kapcsolatfelvétel a partnerekkel az igényről hosszú távú: működő civil szervezet segítése, támogatása

A felújításra váró épületeknél az akadálymentesítést is meg kell oldani. Ahol az épület már polgármester felújításra került, ott az akadálymentesítést is célul kell kitűzni.

rövid távú: felmérni az épületeket, ahol nincs akadálymentesítés középtávú: új pályázatok 2015.05.14. figyelése, beadása hosszú távú: az akadálymentesítés megvalósítása

J Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

43

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra

és

esélyegyenlőségre

vonatkozó

azon

kötelezettségek,

melyek

az

önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében a szociális bizottság, mint HEP Fórum tesz meg mindent. Feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,

- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HEP Fórum működése: A szociális bizottság, mint Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A szociális bizottság egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a szociális bizottság, mint HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

45

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános testületi ülést hívunk össze. A

véleményformálás

lehetőségét

biztosítja

az

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló szociális bizottság, mint HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában

elért

eredményekről,

a

monitoring

eredményeiről

a

település

döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja és a helyi újság áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

végrehajtásáért

az

önkormányzat

részéről

a

képviselőtestület felel: -

Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

-

Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

-

Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így

46

o

Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.

o

Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

o

Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.

o

Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtenni a szükséges

lépéseket,

vizsgálatot

kezdeményezni,

és

a

jogsértés

következményeinek elhárításáról intézkedni. A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -

a

HEP

IT

megvalósításának

koordinálása

(a

HEP

IT-ben

érintett

felek

tevékenységének összehangolása, instruálása), -

a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

-

az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen

-

a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó

jogi

előírásokat,

biztosítsák

a

diszkriminációmentes

intézményi

szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. -

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

-

Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

-

Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt

47

feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP- ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. A HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

48

4. Elfogadás módja és dátuma

I. Az Apaj Község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Apaj község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

Apaj Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

49

HEP elkészítési jegyzék1 NÉV2

Novák Pál Gyökeresné Sándor Ildikó Pailinger István Zsinkó Márta Lazur Erika Niklainé Kozma Ilona Barnáné Csatári Anikó Kovácsné Benkő Erika

1

HEP részei3

Aláírás4

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 2 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 3 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 4 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

51