Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató
A Nemzeti Művelődési Intézet • •
•
„Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította. Részt vesz a közművelődési szakterület kormányzati és minisztériumi szintű stratégiai, fejlesztési terveinek előkészítésében. A szakterülethez kötődő hungarikumok összegyűjtését segíti, helyi és megyei értéktárak összeállítását kezdeményezi, végzi a szellemi kulturális örökség és a kulturális turizmus sajátos értékeinek módszertani gondozását….” (Részlet az NMI Alapító okiratából)
Az NKKI stratégiai partnerei OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET OFI
Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet NAKVI
Az értéktárak létrehozásának jogszabályi háttere 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról
2. § (1) A települési és megyei önkormányzat e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül döntést hoz arról, hogy kíván-e élni a települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozásának lehetőségével. (Határidő 2013. június 15.)
3. § (1) Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi önkormányzat képviselőtestülete határozza meg. Az értéktár bizottság • a) legalább három tagból áll; • b) munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket;
Miért éppen a közművelődés? •
„… akik Magyarországnak minden idegen avatkozástól ment rendelkezési jogát vallják politikai hitigazuknak, egy olyan zászló köré csoportosulnának, amelyre e három jelszó volna fölírva: »függetlenség, demokratia, közművelődés«” (Kossuth Lajos)
•
A közművelődés egésze Európában olyan nemzeti sajátosságunk, amelyre méltán lehet büszke az ország, igazi hungarikum, mert sajátosan magyar.
A közművelődést jellemző kiemelt mutatók • A 30 ezer fő alatti települések 83,8%-án van művelődési ház vagy színtér. • A települések 56%-n van alkotó közösség. • A 30 ezer fő alatti települések 24,9%-n van tájház, helytörténeti gyűjtemény. • A 30 ezer fő alatti településeken összesen 70,3%-án van Internet elérési lehetőség, ezen belül közművelődési intézményben 44,2%. • A helyi hagyományokra is épülő, fesztiválokat a települések 21%-ban szerveznek. • A települések 67,4%-ban szerveznek falunapokat, népünnepélyeket, amelyeken rendszeresen megjelennek a helyi értékek.
• A közművelődés intézményrendszere az egyik legátfogóbb, a települések több mint háromnegyedén jelenlévő szervezet.
• A közművelődési tevékenységek körében jelentős helyet foglal el a helyben értékként megjelenő, a településre jellemző hagyomány, sajátosság, önmeghatározásra is alkalmat teremtő esemény helyi ünneppé emelése. • A települési emlékezet olyan értékekre hívja fel a figyelmet, ami a ma élő és helyben felelősen gondolkodók számára újrafogalmazhatja a település jelenét, erősítheti a kötődést.
Az értéktárak és a közösségi hálózatok NEMZETI MŰVELŐDÉSI INTÉZET
/központi és területi (megyei) szakmai-módszertani munka, feladatfinanszírozás/
ÖNKORMÁNYZATI KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK, HELYI, TERÜLETI CIVIL KÖZÖSSÉGEK
114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok rendszerezésének részletes szabályairól • 2 .§ (1) A települési és megyei önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) az e rendelet hatálybalépését követő fél éven belül döntést hoz arról, hogy kíván-e élni a települési, tájegységi, megyei értéktár létrehozásának lehetőségével. – Az NNKI levélben keresi meg a települések polgármestereit, a megyei önkormányzatok elnökeit és felajánlja partneri együttműködését, közreműködését a települési, megyei értéktárak létrehozásához.
Az értéktárak összeállításának fő céljai 1. A helyi értékek feltérképezése: – Fontos, hogy a helyi értékek feltérképezését azok végezzék, akik ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkeznek az adott területen, és később akár a támogatás munkája is rájuk lenne bízható. 2. Az értékek tudatosítása: – A meglévő és a szakemberek látókörébe került értékek csak akkor válnak ténylegesen helyi közösségépítő, identitást erősítő tényezővé, ha annak tudatos feldolgozása is megtörténik.
3. Az értékek ismertté tétele: – Alkotócsoportok munkájába történő beillesztés • Honismereti körök feltáró munkája, helyi gyűjtemények kialakítása, kiadványok megjelentetése, gyermek- és ifjúsági vetélkedők szervezése, – Helyi és térségi rendezvények szervezése, -ÉrtékTárlat kialakítása az intézményekben,. – Információs felületek – Együttműködés
4. A Magyar Értéktár/Hungarikum program ismertté tétele: – Horizontálisan: az iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködés, munkamegosztás, közös események szervezése – Vertikálisan: a különböző ágazatokhoz tartozó térségi és országos szervezetekkel való együttműködés
Az NMI feladatai 1. Folyamatos módszertani tanácsadás • A NKKI keretében létrejött szakmai munkacsoport kidolgozza az egységes módszertani irányelveket, megyei szinten figyeli és segíti a helyi kezdeményezéseket. • Ez a gyakorlat már épít a kialakult hagyományokra: • Bács-Kiskun, Veszprém, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár Bereg megyei, valamint a térségi Közkincs Bizottságok kezdeményezéseire, • Lakitelek Népfőiskola által megjelentett füzeteiben írtakra (Helyi értékek, Helyi tudástár) • meglévő ágazati értéktárak adataira, módszereire, eljárásrendjére
• Közösségi alapú értékfeltárást és feldolgozást támogat a különböző nagyságú, típusú települések adottságaira figyelve.
2. Mintaprogramok, értékfeltárás, feldolgozás és bemutatás • A NMI-nek megyénként kötelező feladata 2013-ban: – 10-20 település (1-2 járás teljes területére kiterjedő) értékeltárásában való közreműködés, – a közösségi feltárásra és feldolgozásra való felkészítés, – települési és járási értékbemutatást szolgáló ünnep megszervezésének segítése
3. A Hungarikum Klubok létrejöttének segítése • A települési értékfeltárásban résztvevő, értéket teremtő, őrző, azok továbbélésért tenni akaró emberek közösségé formálását segítő munka. – A klub alakulását minden esetben előzze meg a közösségi értékfeltárás, bemutatás, hogy a célokkal való azonosulás, együttes cselekvés és elkötelezettség kialakuljon a résztvevőkben. – A szervezettség foka több szintű lehet: civil társaság és egyesület is a település nagyságától, a felvállalt céloktól függően.
• Hálózati rendszer kialakítása szükséges.
4. Források összpontosítása – A NMI rendelkezésre álló forrás mellé az értéktárak és a Hungarikum Klubok működtetésére – Már meglévő közkincs (térségi) kerekasztalok támogatására – Kistelepülések segítésére a Hungarikum Bizottság forrásaiból: • 500 fő alatti települések • 500-1000 fő közötti települések • 1000-3000 fő közötti települések – támogatás az értéktár létrehozására
Az NKKI erősségei a program megvalósításáért • A társadalom mentális állapotának komplex kezelése, - hit és tartás • A meglévő hálózatok használata, (új rendszer felállításához nem kell újabb költségvetési ráfordítás)
• A hungarikumok és a helyi értékek sikeres menedzselésével munkahelyek stabilizálódnak, újak létesülnek
Szakembereink jelenléte Magyarország közel háromezer településén, az ő helyismeretük, kapcsolataik, civil közösségeink kiterjedt hálózata biztosítja a helyi értékek továbbélését, megújulását, kreatív gazdasági hasznosulását, több száz vállalkozás, munkahely létrejöttét, a foglalkoztatás javítását a vidéki Magyarországon.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.mmikl.hu
[email protected]
