Kulturális, közéleti, művészeti sajtóorgánum egy magyar-német ajkú bakonyi falu hétközi és ünnepnapjaiért
Bándi Igéző Jelek
IV.évfolyam 1. szám 2013. január-február
Fülszöveg*Mindenki Újéve*Eseménynaptár*A Polgárőrség tájékoztatója*Barlangok Bándon*Nyugdíjas Bál*Önkormányzati hírek*Megint játszótér*A levél*Iskola a nyelvhatáron IV.*Kitelepítési megemlékezés*Vers
HÁZUNK TÁJA
társadalom
Buvári Tamás
MINDENKI ÚJÉVE Fülszöveg A Föld alszik, álmodik, kilégzése szokatlanul halk. Talán így, álmában is ránk figyel? Hogy, mondjuk, szellemünk éber-e? Elképzelhető. Vízkereszt jött, de nem, amit akartunk, hanem, ami adódott: három királyokkal, kitelepítésre, népirtásra való emlékezéssel, megfagyott hontalanokkal a hírekben, szerencsére nem Bándon, de hát számít az valamit is? Őrangyalaink viszont nem alszanak, szegények 24 órában szolgálnak, vannak közülük, akik 23 óra 59 percben, végül is csak meg kell halni valamikor az embernek. Évszakasztalunkon nagyszakállú jégkirály uralkodik jó ideje, ásványok koptatták térdkalácsát, moccanatlan áll. Mikor pöccinti már le a tavasz tündére? A tündérek még várnak, nem húznak maszkot, a farsangi forgatag leginkább elijeszti őket, az erdő mélyén másfajta zene szól – éteri. Talán épp a hóvirágok felett tartják a havat, hogy végre mozdulhassanak azok is?
Elöljáróban néhány köszönőszó. (Hiszen általában gyorsan felejtünk, olykor eszmélni sincs időnk.) Köszönet tehát a Mindenki Karácsonya szervezői felé, a Sose Bánd színjátszóknak, kik évek óta szervezik ezt az ünnepet. Köszönet a résztvevőknek, a segítőknek, a támogató szervezeteknek, az Énekkarnak, Fülöp Erika meseírónak, Fodor András mesélőnek, és nem utolsó sorban a Kakukk vendéglőnek. Köszönet továbbá a Máltai Szeretet szolgálatnak és a helyi Önkormányzatoknak, akik tavaly év végén, valamint idén, a nagy havazás idején több száz élelmiszercsomagot osztot-tak szét a környező falvakban, így Bándon is. Köszönet a Christkindl-gyerekeknek, akik Karácsony napján fáradhatatlanul rótták a falut, és köszönet Ladnai Tündinek, aki jó ideje állhatatosan szervezi és őrzi a népszokást. Dübörög az újév, régen látott mennyiségű hó szitálta meg a falut. Végre hófehérben fürödhettünk, fürödhetünk, s ki tudja, meddig fogunk még?
MIRE VÁRTUNK?
ESEMÉNYNAPTÁR
Közmunkások és közalkalmazottak szorgalmasan lapátoltak, a „kobaltkék” csodajárgány mindenhol megfordult (köszönet Drexler Tominak is), szerény véleményem szerint a csapat jó munkát végzett, ami nem azt jelenti, hogy a magánporták előtt nem kellett gimnasztikázni – de legalább mozogtunk kicsikét. A közútkezelő ellenben néhányszor csúnyán elintézte a járdákat Hivatalunk megtette az észrevételt, az eset azonban két nap múlva újra megismétlődött. Nem tudom, legközelebb mitől nem fogja magát Alonso-nak érezni a munkagép pilótája, de reménykedjünk! Máskülönben most már igazán abbahagyhatná Holle anyó a dunyharázást. Halljuk a médiában, hogy Baranyában kibújt az első hóvirág, ami biztos jele annak: kifelé megyünk a cudar évszakból. Persze a Bakonyhoz képest Baranya maga a mediterrán éghajlat bölcsője, de ez más kérdés. Saját szememmel láttam a medvét, amint kijött a kisutcai (Kossuth u.) barlangjából, és nem ijedt meg az árnyékától – de hát akkor mért rohant vissza egy vödörrel a kezében? Vagy lehet, hogy a fiúk voltak, akik a barlangban dolgoznak? (Lásd: Barlangok Bándon című újság- cikkünk.)
program
Az alábbi hasábon naplószerűen igyekszünk tudósítani a közelmúlt, illetve a közeljövő Bándon esedékes kulturális és közéleti eseményeiről. Január 12-én a bándi iparos társadalom felkerekedik, hogy egy szentmise meghallgatása után kibeszélje, kitárgyalja, kimulassa gondját, baját, vidámságát. Január 13-án megemlékeznek a kitelepítés 65.évfordulójáról a kitelepülési emlékmű falánál. Február 1-jén nyugdíjas estet tartanak a bándi kultúrházban. A faluközösség régóta várt eseményén körülbelül 50-60 fő vesz részt. Február 9-én a bándi óvoda szülői közössége hatalmas kedvvel 1 ugyanott. farsangi bálozik
Kardinális változások történtek egyéb területeken is. A polgármesteri hivatal elköltözött, új helyről kormányoz, sokkal barátságosabb szobából, így reméljük működése is fokozott meghittséget sugároz majd a jövőben. Ránk fér! Apropó: már gyűjtjük a 4000 forintokat. A könyvtár szintén új térben kínálja a hazai és a világirodalom remekeit, valamint némileg új időköntösben is, minthogy csütörtökön délután is nyitva áll. Természetesen a Világhálóra szintúgy ráfonódva. A nagy fehérségben kibontakozni látszanak még további programok is: úgymint nyugdíjas klub, kismama klub, ifjúsági klub, sütemény-est, állandó kiállítás – ezek lennének gondos szervezés és előkészítés alatt. Minden a szervezőkön és a közönségen és az egyéb külsőbelső körülményeken múlik. A tavalyi évben kismértékben felújított bándi művelődési ház idén már több rendezvénynek is teret engedett: a maszkás időszakban bugiztak ott iparosok, nyugdíjasok, vagy épp a bándi óvoda szülői közössége. A gyorsan elcsituló ádventi időszak után, immár a karácsonyi fény birtokában megremegett a föld, rázott minket a farsang szele, hogy a húshagyó kedd, a hamvazó szerda és a torkos csütörtök harmonikus rendjét követően beköszöntsön a nagyböjti időszak, amely ismét elmélyülésre és visszafogottságra ösztönöz bennünket. Egyszóval ekként hullámoznak körülöttünk időszakok és ünnepkörök. S mi hol a völgyben, hol pedig felhőtlen kilátással rendelkezünk. Akkor ez most a bándi hullámvasút, vagy maga az élet? Alighanem az utóbbi. Nézem a szomszéd tavát. Szélcsend van, egyáltalán nem fodrozódik a víz, ezzel szemben esik az eső. Nem baj, kell a csapadék a termőföldnek, ki tudja, minő aszályos lesz az idei nyár! – mondom magamban a jól betanult
mondatot. Mialatt az esőcseppek apró köröket rajzolnak, és a körök finoman megérintik egymást a víz felszínén. Mintha ezernyi parányi élőlény lélegeztetné a tavat. És így, együtt mintha mégis indukálnának valami mozgást… Utazunk a Nap körül, szeretnénk magunk mögött tudni a telet, várjuk a tavaszt, készen állunk az ébredésre. Miközben valójában minden nap egy új év kezdődik nekünk. Vagy ha úgy akarjuk: új esély, új kezdet, új folytatás. Csak nem ezt hívják Mindenki Újévének?, kérdezem magamtól. Miközben kint hóra vált az eső, és már a szűnni nem akaró havazást nézem.
HÁZUNK TÁJA
társadalom
A POLGÁRŐRSÉG TÁJÉKOZTATÓJA
Bánd községben 2013. január 07ről 08-ára virradóra ismeretlen tettes vagy tettesek a helyi Önkormányzat tároló helységébe valószínűleg másolt kulccsal bejutottak és innen eltulajdonítottak 2 db Stihl márkájú derékvágót és 1 db Metabo márkájú csavarbehajtót kb. 200.000 Ft értékben. Természetesen a Rendőrség megkezdte a nyomozást. Azon az éjszakán (22-02) szolgálatot teljesítő polgárőrök nem észleltek mozgást szolgálati idejük alatt. 2013. január 13-án du. 14 órakor Hajdár József helyi polgárőr vezető lakásán jelezte két 12 éves ikerkislány, hogy játék közben valami gyanús tárgyakat véltek felfedezni a hóban. Ekkor a kislányok édesapja és a polgárőrség vezetője a lányok által mutatott helyszínre érve meg találták az eltulajdonított értékeket, amik avarral betakarva, már a földbe fagyva, kissé behavazva hevertek kb.200 méterre a bűncselekmény helyszínétől.
2
Valószínűsíthető, hogy megzavarhatták a tetteseket, így nem vitték el a tárgyakat. Január 15-én éjjel a kutyák erős csaholására ébredő szomszéd észlelt mozgást az elrejtett zsákmány helyszínén. Kiérkezve a polgárőrök a hóban keresgélés nyomaira bukkantak, valószínűleg ekkor jöttek vissza a lopott holmiért. A nyomok a 8-as számú főúton értek véget. Köszönjük Nagy Petrának és Nagy Rékának, akik becsületes állampolgárokhoz méltón jelzésükkel lehetővé tették, hogy az eltulajdonított értékek visszakerüljenek jogos tulajdonosukhoz. Ebből is kitűnik, hogy jelzést adhat idős és gyermek egyaránt, és ezzel segítheti a Rendőrség és a Polgárőrség munkáját. Ezután is vigyázzunk értékeinkre lehetőleg tegyük zárhatóvá kapunkat, lakásunkat és az ahhoz tartozó mellékhelységeket, kamrákat, füstölőket, tárolókat. Kérjük, ha bármi gyanúsat tapasztal, akár éjjel, akár nappal, azonnal, késlekedés nélkül hívja a 107-es ingyenes Rendőrségi hívószámot vagy a helyi KMB:0630/3743403 vagy a helyi Polgárőrséget 0630/6503806. Köszönettel: Hajdár József, helyi polgárőrvezető Bánd, 2013.január 28.
HÁZUNK TÁJA
társadalom
Schäfer István
BARLANGOK BÁNDON
Napjainkban a feltáró barlangkutatás reneszánszát éli. Az utóbbi évtizedben jelentős előrejutások történtek mind külföldi, mind hazai barlangokban. A kutatók munkájának köszönhetően a Grúziai Krubera-Voronja-barlang elsőként érte el a 2000 méteres mélységet. Budapest több barlangjának összekötésével a Pál-völgyibarlangrendszer még az aggteleki Baradla-barlangnál is hosszabb járatrendszerrel a ranglista élére került. A Pilisben nemrég az ország harmadik legmélyebb barlangrendszerét tárták fel. Szintén az előző évek szenzációja volt Tapolcán a Berger Károlybarlang feltárása, mely a Kórházbarlanggal hamarosan egy rendszert alkotott. A tavalyi év végének jelentős eseménye lett az előző barlangok és a Tavas-barlang összekötése, amely a Bakony leghosszabb barlangrendszerét eredményezte. A tapolcai barlangrendszer együttes hossza meghaladja a 10 kilométert, amivel az országos ranglistán a negyedik leghosszabb. Ezek a legjelentősebb eredmények, de felsorolhatatlan a sok kisebb továbbjutás, új feltárás. Szűkebb hazánkban, a Bakony erdeiben 800-nál is több a regisztrált barlangok száma. Sok közülük feltárásra érdemes. Ilyen kutatási hely az Esseg-vár alatt is található, amely ha nem is számíthat a legmélyebb vagy a leghosszabb jelzőre, mégis csak barlang, és itt van, a miénk. 1992-ben Oroszlán Zoltán, az Esseg-vár Alapítvány akkori elnöke hívta fel figyelmünket a Kossuth Lajos utcában található üregekre. Az 1. számú barlang a 39. szám alatti ház udvarán nyílik. A dolomitban kialakult bejárati terem olyan méretekkel rendel-
kezik, hogy az 1980-as években egy teherautó kényelmesen telephelyezett benne. Azóta a mennyezete részben leomlott, így ilyen célra már nem alkalmas. A feltárás 2008-ban kezdődött el, amikor a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének kutatói a lelkes helyi várépítők közreműködésével nekiláttak a munkának. Az eredetileg 10 méteres barlang a feltárásnak köszönhetően mára közel 40 méter hoszszan bejárható. Az üledék kitermelése, kihordása, majd elszállítása komoly fizikai munkát jelent. Az eddig kiásott járatokban nagyrészt állva lehet közlekedni, ezek oldott hasadék jellegűek. A barlang érdekessége az 5 méter mélységű forráskürtő, amely hévizes kialakulásra utal. Ez a meleg víz már régen nincs jelen, így „sajnos” termál turizmuson nem kell gondolkodnunk. A melegvizes kialakulás azért különleges, mert a dolomitban csak így jöhettek létre nagyobb méretű járatok, üregek.
Az eddig kitermelt üledék nem tartalmazott a történelmi korokhoz tartozó leletanyagot, ami arra utal, hogy a járatok már az ember előtti időkben feltöltődtek. Az üledék földtani és őslénytani vizsgálata még folyamatban van. Az eredmények alapján lesz behatárolható a feltöltődés kora. A kitöltő üledék elzárhat eddig ismeretlen szabad járatokat is. A feltárás későbbi
3
eredménye előre nem látható, azonban a már kiásott és megismert járatok településünk természeti értékei. Földtörténeti múltunk egy szakaszát mutatják be, amelyek bárki számára megtekinthetőek. A barlangok, Kordos László világhírű geológus megfogalmazásában „tudományos adatbankok” amelyek üledék csapdaként működnek, és megőrzik a régen itt élt emberek, állatok vagy őslények, illetve az egykor a felszínen jelenlevő, mára már lepusztult kőzetrétegek maradványait. A barlangok üledéksora felbecsülhetetlen értékű lehet a tudomány számára. Nem kell messzire menni, hogy példákat említsünk. Tágabb lakókörnyezetünkben is számos ilyen akad. Szentgálon a Kőlik-barlangban több korszakot átfogó régészeti leletanyag került elő, amelyek közül legérdekesebbek a 3500 éves késő-bronzkori emberi maradványok, edénytöredékek. A Csatár-hegyi-barlangban egy 200 millió éves, korábban ismeretlen tengeri csigafaj kövületeit találtuk meg. Ezt a megtalálás helyéről neveztük el Purporoidea Csatarhegyensisnek. Bánd határában – a Miklóspálhegy oldalában – egy kis barlang kőzetében bukkantunk egy ritka kagylófaj kövületére, ami Magyarországon csak itt, a világon pedig összesen eddig négy helyen került elő. Az elérhető mélységi és hosszúsági rekordok mellett ezek a tudományos események is amellett szólnak, hogy a barlangok feltárása, szakszerű kutatása mindenképpen fontos közérdek. Ezúton is szeretnénk megköszönni az eddigi segítséget mindazoknak, akik a feltáró munkákban részt vettek, illetve bármilyen módon segítették azt. Külön köszönjük a türelmet és támogatást a ház tulajdonosainak, Abonyi Ivánnak és feleségének. Ők biztosítják számunkra a barlang megközelítését, hiszen a kitermelt üledéket kizárólag az Ő telkükön keresztül tudjuk
elszállítani. E helyen is megígérjük, hogy tavasszal újra füvesítjük a tél során keletkezett taposási nyomokat. Köszönjük a segítséget a Pad családnak is, Jenő bácsit és feleségét sokszor zavartuk késő este a kulcsok miatt. A feltáró munkát tovább folytatjuk, minden kedden este öt órakor
HÁZUNK TÁJA
társadalom
Halmosné Kántor Mária
NYUGDÍJAS BÁL és BABA-MAMA Klub Február első napján a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében a Kultúrházban vendégül látták a falu nyugdíjasait. A barátságos találkozó jó hangulatban telt el. Fodor András, szavalatával szórakoztatta a közönséget, zenéről Magasházi János bácsi gondoskodott. Az est fénypontja a Kakukk Vendéglő pincéreinek szervírozásában a vendégek elé tálalt vaddisznó pörkölt volt. A nyugdíjas hölgyek és urak az est folyamán önfeledten beszélgettek, emlékeztek a régi időkre. Még közös éneklésre is sort kerítettek. Ez az este is ékesen igazolta, hogy az életkor is csak egy állapot, a kor előre haladásával is lehet fiatalosan élni, mulatni. Éppen ezért jött az a gondolat, hogy Nyugdíjas Klubot alapítsunk községünkben, ahol az idősek szívesen vannak együtt, örömmel szerveznek közös programokat és igyekeznek jól érezni magukat. Az est résztvevői közül már többen jelentkeztek is tagnak, aki úgy érzi, szeretne jelentkezni, az megteheti személyesen a Könyvtárban. Még egyszer köszönjük a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak, hogy ilyen szép, maradandó emlékű rendezvényt szerveztek a község nyugdíjas korú lakóinak.
találkozunk a Kossuth utca 39. szám előtt. Ebben a munkában bárki részt vehet, aki kedvet érez egy kis földalatti ásáshoz, vödrözéshez. A feltárásról és a keddi munkákról érdeklődni lehet Schäfer István kutatásvezetőnél (272-186) vagy Erdősi Ferencnél (70/3306126).
Baba-Mama Klubot szeretnénk létrehozni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a községünkben élő kismamákat, anyukákat összefogja, ismerkedési lehetőséget biztosítson számukra. Összejöveteleink célja az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélése szakemberek bevonásával, előadások és kötetlen beszélgetések formájában. Foglalkozásainkon az anyukák kikapcsolódhatnak, míg a gyermekek önfeledten játszhatnak. Gyere el, szívesen látunk - ha gyermeket vársz, kisgyermeket nevelsz, - ha szívesen megosztod gyermeknevelési tapasztalataidat másokkal, - ha kérdéseidre szakembertől is választ vársz, - ha szeretsz beszélgetni, tanácsokat, információkat cserélni, miközben gyermeked is jól érzi magát kortársai körében. Ha van ötleted, hogy milyen előadót hallgatnál meg szívesen, vagy milyen téma érdekelne, gyere el és beszéljük meg! Természetesen, ha gyermeked pont ebben az időszakban uzsonnázik, ha ekkor ébred fel, vagy ekkor alszik el, vagy éppen nyűgösebb időszakában van, és nem tudsz eljönni a klub találkozóira, nincs semmi gond. Bármikor jöhetsz, csatlakozhatsz. A foglalkozásokra jelentkezni lehet személyesen a Könyvtárban vagy a 272-110-es telefonszámon, vagy e-mailben a
[email protected] címen. Mindenkit szeretettel várunk!
4
HÁZUNK TÁJA
önkormányzatiság
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Az iparűzési adó formanyomtatványai letölthetők Bánd Község honlapjáról Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) kormányrendelet 1. § (2) bekezdése alapján Bánd község közigazgatási területén első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként 2013. január 1-jétől Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzőjét jelöli ki. Tájékoztatom Önöket, hogy VMJV Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Iroda Város- környéki Csoportjának vezetője: Németh József, telefonszáma: 88/549-125, Bánd község építésügyi hatósági ügyintézője: Tevely Erzsébet, telefonszáma: 88/549-131; a hivatal ügyfélfogadási ideje: hétfőn 7.30-17.30 óráig tart.
HÁZUNK TÁJA önkormányzatiság
MEGINT JÁTSZÓTÉR
Lapunkban többször szóba került már a kérdés, mostanában a falu egyik sarkalatos pontjának látszik. Amit tudunk: Több megkeresés érkezett az önkormányzathoz, aláírást is gyűjtöttek, melyek hatására a hivatal hozzájárulását adta a tervhez. Egyéb, arra alkalmas területek híján a játszótér a mostani focipálya helyén állna, a falu centrumában. Anyagában, szerkezetében, kialakításában az uniós előírásainak megfelelően. Már csak a pénzt kellene előteremteni az építkezéshez. Vannak azonban kísérletek, elképzelések. Pályázatok, hivatali- illetve magántámogatások, közmunka, társadalmi munka, satöbbi. Nem tűnik reménytelen esetnek. Legutóbb olyan hír keringett a faluban, hogy konkrét lehetőség nyílt egy pályázat benyújtására, ami körül azonban akadtak bonyodalmak. Erről kérdeztem Schindler László polgármestert, aki elmondta, valóban beadtak egy pályázatot, melynek megvalósításához némi (20%-os) önrész szükséges. Az elmúlt időben, a 8-as út bővítése érdekében végzett kisajátítások jelentettek némi bevételt a hivatal számára, így lenne miből finanszírozni az önrészt is, tehát az önkormányzat pályázott. Pályázhatott volna azonban a Bándért Közalapítvány is, ez esetben kedvezőbb helyzetben lett volna a falu, lévén a Közalapítvány kiemelten támogatott közhasznú szervezet, így nem kellett volna áfát fizetnie, ami esetünkben több mint 1 millió Forint spórolást jelentett volna. Polgármesterünk elmondta, hogy a Közalapítvány kuratóriuma azzal vetette el az ilyen szintű közreműködést, hogy a terv megvalósításának idejére az alapítvány elnöke a saját vagyonával tartozik felelősséggel, ami nyilvánvalóan nem elvárható. Ezt a
hivatkozást ellenben a testület pontatlannak gondolja. További érdeklődésemre a közalapítvány elnöke, a külföldön tartózkodó Auerbach László a következő információt adta: „A Bándért Közalapítvány az Alapítói Okiratnak megfelelően szavazással döntött az esetleges pályázatról. A játszótér kialakításával maximálisan egyetértett, de leszögezte, hogy ekkora felelősséget nem vállalhat egy olyan szervezet, amely nincs felkészülve a szinte biztosan felmerülő jogi és kivitelezéssel kapcsolatos problémák kiküszöbölésére. Tudomásul kell venni, hogy nem rendelkezik olyan apparátussal, mint az önkormányzat, amely megfelelő háttérrel végig tudja kísérni. A Közalapítvány elnöke felelősséggel tartozik a Közalapítványért, egy személyben képviseli azt a hivatalos helyeken.” Tervem szerint a következő számunkban beszélgetést olvashatnak a közalapítvány elnökével, és az alapítvány működése mellett a játszótér kérdésével is foglalkozunk. bt. HÁZUNK TÁJA
társadalom
Buvári Tamás
A LEVÉL A levelet személyesen kaptam kézhez. Egy írást tartalmaz, melyet immár halálos ágyán írt a szerző, a tavaly nyáron fiatalon elhunyt Pichner Katalin. Katicát sokan ismerték a faluban, szülei Bándról származnak, régóta Herenden élnek, ő is ott cseperedett, miközben sokat járt Bándra, például a nagymamájához, Lohn Lizi nénihez. Katica édesanyja telefonon hívott a levél miatt. December közepén kerestem fel Kati nénit, és férjét, Feri bácsit. Idős korukhoz képest tűrhető egészségi állapotnak örvendenek, lányuk halála természetszerűleg megviselte őket, mindezek ellenére
5
(látogatásom idején úgy láttam) az élni akarás, vagy legkevesebb az elfogadás fénye csillogott a szemükben. Kati néni adta át a levelet, azzal a mondattal, hogy Katica az írást nekünk, nálánál tovább élő embertársainak szánta, de már nem tudta befejezni. Valamint hogy olvassam el, majd pedig kezdjek vele, amit gondolok, ezt is mondták az idős szülők. Az írás másfél oldalnyi szöveg, amely nem másról, mint a házasságról, a szentség illetve intézmény mai helyzetéről, feladatáról, egyetemes küldetéséről szól. Katica ügyvéd volt, hivatása betöltése során több nehéz esettel találkozott, számos család széthullását kellett végignéznie, s mint írja, keveset tudott megmenteni közülük. Sajnálatos módon az ő házassága is felbomlott, jó pár évig egyedül nevelte kislányát, akit ma már inkább nagylánynak kell látnunk, hála Istennek és a család erőfeszítéseinek. Az írásban felhozott témakör minden bizonnyal érdekelte, személyes elszámolni valója lehetett vele, valamint tágabb horizonton belül is értelmezni kívánta. Az elvben és kezdetben mindörökre kötött házasságok bizonytalan helyzetét társadalmunk beteg gócpontjának tartotta. A szövegből jól kirajzolódik, hogy mint keresztény értékekben hívő ember, a boldog élet egyik sarokbástyájának, ha nem épp magának a kővárnak gondolta. De ha csak a bástyánál maradunk, annak védelmét és az arról való összegzést Katica különösen fontosnak gondolhatta. Amennyiben lehetősége lett volna rá, bizonyára megosztja velünk valamelyik közösségi oldalon. Magam úgy tekintem, hogy Katica örülne neki, ha gondolatait néhányan elolvasnánk. És minthogy ez a lehetőség minden bándi előtt nyitva áll, néhány bekezdést közölni szeretnék a dolgozatból. Ne feledjük: ezen gondolatok is azt a lelket és szellemet tükrözik,
amely Katica mindig személyét hordozta.
vidám
Idézet a levélből: „Mintha az emberek ma már elfelejtették volna, hogy holtomiglan-holtodiglan esküdtek. Vagy már eleve nem veszik komolyan az esküjüket, vagy később érzik feljogosítva magukat a könnyebbik útra. (Pedig később kiderül mindig, hogy nem ez a könnyebbik út.) Az igazság az, hogy ezzel a kérdéssel már réges-régen kellett volna foglalkozni. Kitárgyalni, beszélni, írni róla. Nem is tudom, miért nem került rá sor. De tudom: soha nem gondoltam, hogy én akár esszét, akár könyvet, de akár csak cikket írhatnék. Mindig is gyakorló jogász voltam. Azonban az utóbbi időben annyira felgyorsultak az események: azaz annyira növekedett a válások száma, annyira lecsökkent a házasságkötések száma, hogy emellett már nem szabad szó nélkül elmenni. Ügyfeleim gyermekeitől, vagy lakásvásárló ügyfelektől (akik együtt éltek, de nem voltak házasok, és esetleg gyermekük is volt) adott esetben megmegkérdeztem, hogy miért nem házasodnak össze. Mondván, én már öregasszony vagyok, és büntetlenül kérdezhetek ilyet. A válasz majdnem mindig az volt, hogy minek, amikor mindenki úgyis elválik, és úgysem lehet egy életen át kitartani, ilyet ők a környezetükben nem láttak, nem tapasztaltak, de az ellenkezőjét annál inkább. Ez felveti a mi, azaz a szülők felelősségét, és bizony a szüleink felelősségét is. Meggyőződésem, hogy nem a házasságok romlottak meg jobban, mint 50-100 évvel ezelőtt. Nem. Azért van sok válás, mert a jogszabályok ezt könnyen lehetővé teszik, és az emberek élnek is vele. Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy ezt a kérdést elsősorban jogi eszközökkel kell szabályozni (bár nem ártana ne-
hezíteni a házasságok felbontását), a megoldást sokkal inkább a nevelésben látom, és mint annyi más esetben, a legjobb nevelés a példamutatás. Mint oly sok más területén az életnek, a régiek nem voltak sem jobbak, sem roszszabbak nálunk, de nem voltak jók sem, azaz a régiek magatartása sem feltétlen követendő példakép. Nemzedékekkel korábban sem volt sokkal jobb a családok helyzete, csupán a családok egyben maradtak, és a sok könny rejtve maradt. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ezen probléma megoldásával több száz éve adósok vagyunk. Nem tudjuk, mit jelent valójában az a szó, hogy szeretet, és nem tudjuk, hogy hogyan kell azt „csinálni”. Így aztán, ha véletlenül jön egy ember, aki éli és gyakorolja, akkor igen meglepődünk, és sztárt csinálunk belőle, pedig ő csak a Szentírás szavaival él, azaz a kötelességét teljesíti. Bizony nagyon szigorúan hangzik, de mindegyikőnknek így, valódi szeretetben kellene élni. Töredéke lenne a váló perek száma a mainak, és egészen kevés gyermek lenne, akiknek nincs senkijük, illetve akiknek olyan szüleik vannak, hogy még a gyermekeik kedvéért sem hajlandóak az önfeláldozásra, a saját élvezetekről való lemondásra, urambocsá” az „önmegvalósításról” való lemondásra. De mi a legfontosabb és legnagyobb önmegvalósítás? Hát nem az, hogy a jövő nemzedékét felneveljük? Úgy gondolom, hogy ha valakit szeretek, annak a kedvéért, az ő kedvére sok mindent megteszek. Mindig minden cselekedetem mögött az van, hogy mivel tudok neki örömet szerezni. Ha ki-ki magába száll, rá kell, hogy jöjjön, a dolgok ennyire egyszerűek.” Eddig az általam szerkesztett szöveg, melyhez nem nagyon szeretnék hozzáfűzni semmit. Legfeljebb annyit, hogy köszönjük, hogy gondolt ránk, és köszön-
6
jük az üzenetet! Van dolgunk vele, az biztos. . .
RÉGEN VOLT…
néprajz
ISKOLA A NYELVHATÁRON IV. RÉSZ Egy lassan elfeledett, vagy legalábbis ritkán szóba kerülő XX. Századi bándi história befejezése következik. A históriáé, amely az itt élők sorsára meghatározó befolyással bírt. Az írás Krein Teri néni „A bölcsőtől a sírig” című dolgozatának felhasználásával készült. Legutóbb az utcán „elkövetett” játékoknál tartottunk. „…Drágán vásárolt játékok helyett a gyermeki leleményesség talált alkalmat és eszközöket a játszáshoz, ami biztosította a szükséges napi mozgást, egymás iránti toleranciára nevelt, mozgást és kézügyességet fejlesztett, anélkül, hogy ez a szülék, de még kevésbé a gyerekek részéről tudatos, célszerű cselekvésnek minősült volna. A falu gyerekei, főleg a fiúk korosztályuk szerint csoportokba verődve töltötték szabad idejüket, szórakozásukat. Már a 7-9 évesek kialakították saját „bandájukat”, akiket a nagyobbak bokorugrónak (Schrolə-Hupsə, szó szerint göröngyugrók) csúfoltak. Ha új tagok jelentkeztek, azokat, ünnepélyesen” bevették a bandába: egy pohár vizet öntöttek a nyakukba, és alaposan végig paskolták őket. Ezt a felvételt (E:kháfə) a banda által szervezett táncest követte úgy, hogy a fiúk valamelyik családnál estére szobát béreltek, zenészt, többnyire harmonikást is fogadtak. A lányok pedig a lámpába való petróleumról gondoskodtak. Az új tagok felvétele általában farsangkor történt, így egyben a farsangolás is biztosított volt. Ezen a farsangi vasárnapon kivételesen szülői hozzájárulással este 9-10 óráig táncolhattak. A néhány évvel idősebbek, a 12-14 évesek „bandája” ellentétben a
kicsikkel „középsőknek” (Mittən) nevezték magukat. Ők éppen az elemi iskola hatodik osztályának befejezésével kerültek ebbe a csoportba. Ünnepélyes felvételük „beavatásuk” már borral történhetett, azt borították a jelölt fejére. Minthogy ez a korosztály munkája révén vagy kapott zsebpénzzel rendelkezett, az avatás egyik feltétele az volt, hogy a belépőnek egy üveg bort kellett a banda asztalára tennie. Ez volt a belépési díj. A felvétel aktusát itt is boros nyakon öntés után tánc követte, és ugyan csak lehetőleg farsangkor került rá sor.”
HÁZUNK TÁJA
társadalom
A kitelepítés megemlékezésének 65. évfordulóján Görögné Pichner Bernadett a következőket mondta: Az emlékmű előtt minden évben január 13-án visszagondolunk azokra az emberekre, családokra, akik átélték a kitelepítést. Mind annyian az elszenvedett igazságtalanság bélyegét viselték egész életük során. A hazai németek kollektív bűnösségen alapuló kitelepítése a második világháború után tömeges volt. 1945-ben Magyar országon mintegy 380 ezer német nemzetiségi élhetett. A magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, és telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba. Az itt maradottaknak földjét, házát elvették. Azért gyűltünk össze, hogy emlékezésünk perceiben együtt-
érzésünket fejezzük ki. Arra emlékezünk, hogy 65 évvel ezelőtt 100 bándi lakosnak kellett elhagynia házát egyik napról a másikra. Marhavagonokba zárták és elűzték Őket az ismeretlenbe egy batyuval a hátukon. Legyen ez az alkalom tiszteletadás azoknak az embereknek, akik ezt a keserű sorsot kénytelenek voltak elviselni. Erkölcsi kötelességünk, hogy az emlékezés pislákoló lángját ne hagyjuk kialudni, továbbra is éltessük, tudva, hogy ez a legkevesebb, amivel elüldözötteinknek tartozunk. Ezt jelképezi majd a koszorú elhelyezése és a mécsesek meggyújtása. A magyar és sváb himnusz eléneklése után két személyes visszaemlékezést hallhattak Feith Ágnes pályamunkájából, melyet nemzetiségi tagozatos diákok fordítottak, és Volf Adrienn, Lauer Barnabás olvastak fel. A dolgozat fő címét és mottóját az idén is elmondták, mert találó: Die Wunden sind geheilt, aber die Narben werden bleiben – a sebek begyógyulhatnak, de a hegek mindig megmaradnak.
HÁZUNK TÁJA
SK-tól egy bándi lánytól
vers
Édesapám Hatalmas az űr benn, benn a szívben hatalmas a hiány, azért érzem szíven belül, mélyen hasogat, ordít, kiált nagyokat. Édesapám hiánya megvisel, két évesen felfoghatatlanul gyúr, miért kell nekem szenvednem ebben a romlott, rémes világban? De kibírom, mert ki kell bírnom, nem törhetek össze ezért, hajt a család: csináld, csináld, amíg erőd van, de nyerjél! Mások nem érthetnek engem, de nem is akarom, hogy értsék, nem ismertem, de tudom róla, hihetetlenül jó ember volt. Éjjelente sokat sírok érte, hiánya mérhetetlen gond, apa nélkül nem gyermek a kicsiny gyermeklétem. 2012.09.18.
A Balaton Volán tervezett vonatkozásában március 1-től.
változtatása
Bánd
-7380/595-ös járatot munkanapokon változatlanul, szabadnapokon 15 perccel korábban és Úrkút fordulóig közlekedtetik, így Veszprém, autóbusz állomás megállóhelyről 12.15 óra helyett 12.00 órakor indul Bándon át Úrkútra. -7396/445-ös járatot 35 perccel később közlekedtetik, így Veszprém, autóbusz állomás megállóhelyről 13.40 óra helyett 14.15 órakor indul Bándon át Ajkára.
7
Komoly vizeken Hétvári Andrea
Egyházközségi Felhívás
vers
Én nem hiszem
Egyházközségi hozzájárulást szedünk minden hónap 3. vasárnapján a szentmise után a sekrestyében. Természetesen, amennyiben arra igény mutatkozik betegség, vagy más egyéb okból kifolyólag, a képviselő testületi tagok az otthonokba is elfáradnak. A képviselő testület az idei évre a sekrestye belsőfelújítását, illetve az ereszcsatorna elkészítését tűzte ki célul, hosszabb távon pedig a templom aljzatának rendbehozatalát és a padok felújítását szeretné megvalósítani.
én nem hiszem hogy nincs semmi a hosszú fekete alagút után a szerpentinutak is folytatódnak a távolban a hegy másik oldalán hogy az autók mint az apró kis bogarak
Köszönettel:
száguldhassanak tovább a hegyoldal szédítő magasságú
Képviselő Testület
csigalépcső-rendszerében ha fölértek a csúcsra mint az elfáradt hegymászó
VÁLTOZÁS
haza is értek a nyárba
2013. január hónaptól az IgézőJelek tördelője Halmosné Kántor Mária, aki egyben a Bándi Könyvtár és a Kultúrház művelődésszervezői feladatait is végzi.
hiába van odafönt farkasordító hideg nyár, ősz, tél, tavasz
Kérjük, kedves olvasóinkat, hogy amennyiben bármiféle észrevételük, kívánságuk volna az újsággal kapcsolatban, forduljanak hozzá bizalommal.
ősz, tél, tavasz, nyár föl, föl följebb és még följebb
E helyen tolmácsolnám hálás köszönetemet Németh Bogárkának, eddigi tördelő munkatársamnak.
én nem hiszem hogy nincs újra tavasz ki az, aki folytatás nélküli
A szerkesztő
lépcsőt építene a semmibe
Bándi IgézőJelek*Ingyenes, támogatható kiadvány. Az adományokat kérjük a kiadó Önkormányzat részére eljuttatni. Kiadja: Bánd Község Önkormányzata, Bánd Község Német Nemzetiségi Önkormányzata Felelős kiadó: Schindler László * Feleslős szerkesztő: Buvári Tamás * Tördelés: Halmosné Kántor Mária Szerkesztőség: 8443 Bánd, Tanya u. * E-mail:
[email protected] * Telefon: 06-30-602-4142
8
