Háztartási és kiskerti munkák kockázatai

Háztartási és kiskerti munkák kockázatai – lakossági tájékoztató –

Dr. Ungváry György Dr. Morvai Veronika

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Budapest, 2005

Készült az Egészségügyi Minisztérium és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ támogatásával a 4. Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia (Budapest, 2004) céljainak megvalósítására.

ISBN 963 86572 5 1 Nyomdai előkészítés és kivitelezés: Ronin Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Tel.: 06 70 944 80 59, E-mail: [email protected] Megjelent 300 példányban.

Valamennyien – felnőttek és gyermekek – egyaránt úgy gondoljuk, hogy otthonunk, („az én házam az én váram”) a legnagyobb biztonságot garantálja. Rövid tájékoztatónknak nem célja lerombolni ezt a hitet. Mindennapi életünk és otthonunk biztonságosabbá tétele érdekében azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy háztartásunk és a házkörüli kertünkben végzett munka számos olyan kockázat forrása lehet, amely egészségünket és biztonságunkat fenyegeti. Egyúttal szeretnénk azt is bemutatni, hogy ezek a kockázatok figyelemmel, gondossággal, megfelelő ismeretek alkalmazásával elkerülhetők, de legalábbis elfogadható szintűre csökkenthetők. Ismertetőnk – már csak terjedelmi korlátai miatt is – nem törekedhet a problémák átfogó és részletes elemzésére. Kiadványunk csak a háztartási balesetekkel, mérgezésekkel, valamint a kiskerti tevékenységgel (fizikai munka, növényvédelem) összefüggő egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatokkal, ezeknek a kockázatoknak az elkerülhetőségével, valamint a potenciálisan bekövetkező megbetegedések/sérülések laikus és orvosi elsősegélynyújtásával foglalkozik.

Háztartási balesetek, mérgezések kockázatai Sérülések. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a lakosság össz-halálozásának 1-2 %-át háztartási baleset okozza. A nőknél a baleseti halálozások 50 %-a a lakásban történik; ezek elsősorban robbanásokat (gáz-), égést, áramütést és a lépcsőről, létráról történő leeséseket (combnyaktörés, illetve szövődményei) követően fordulnak elő. Magyarországon az utolsó (2003) országos lakossági felmérés szerint a házi és házkörüli balesetek száma több, mint negyedmillió volt. 3

Mérgezések. A háztartási vegyi anyagok között nagy számban fordulnak elő veszélyes anyagok (biocidok: irtószerek, tisztítószerek; savak, lúgok). Ezek okozta mérgezésekkel különösen akkor kell számolni, ha az eredeti csomagolású edény helyett címkézetlen, feliratozás nélküli vagy korábban élelmiszer tárolására alkalmas edényekbe átöntve, áttöltve tárolnak mérgező hatású anyagot. Ez utóbbiak „megkóstolása”, elfogyasztása halálos kimenetelű mérgezést is okozhat. Különösen sok Magyarországon a gyermekkori mérgezés (1. táblázat). Ennek egyik oka, kockázati forrása lehet a mérgező háztartási vegyi anyagok, növényvédő szerek lakáson belüli helytelen, gyermekek számára hozzáférhető helyen való tárolása; másik kockázati forrás a szülők, nagyszülők gyógyszereihez való hozzáférés; harmadik kockázati forrás, hogy a mérgező hatású anyagot tartalmazó üvegekről a kötelezően előírt, ún. gyermekbiztos zár hiányzik, vagy éppen nem működik. A gyermekkori mérgezések korcsoportonkénti megoszlása hazánkban Korcsoportok (év)

2001

2002

2003

2004

<1

360 (4,5%)*

214 (2,4%)

165 (1,0%)

74 (0,5%)

1-4

627 (7,8%)

753 (8,6%)

764 (4,6%)

896 (6,6%)

5-14

672 (8,4%)

703 (8,0%)

809 (4,9%)

662 (4,9%)

1. táblázat

∑ 1 632 fő

* Az összes mérgezés (beleértve a felnőttkori mérgezéseket is) %-ában kifejezve; megjegyzés: az adatsorok csak a 2003. és 2004. évben tekinthetők teljeskörűnek. 4

Kiskertben végzett munkák kockázatai Fizikai munka. A kertben végzett könnyű és közepesen nehéz fizikai munka egészséges ember számára nem jelent egészségkárosító kockázatot. Ezt a munkát azonban a fiatal és középkorú lakosság mellett igen nagy számban végzik idős, valamint szív-érrendszeri betegségben szenvedő betegek is, noha esetükben a kerti munka végzése egészségkárosító kockázattal jár. További kockázatot jelent, hogy az ilyen munkák jelentős része a nyári időszakban történik, amikor számolnunk kell az erős napsütés, a felmelegedés okozta melegártalmak lehetőségével, hőség okozta kockázatokkal is. A kockázatok gyakoriságát és mértékét a fizikai munka és a magas környezeti hőmérséklet együttes hatása jelentősen megnöveli. A szív- és érrendszeri betegségben (magas vérnyomás, szívbillentyű-betegség, koszorúér-betegség) szenvedők fizikai munkavégző képességét a betegség stádiuma és a gyógyszeres kezelés esetleges mellékhatásai (pl. szédülés) határozzák meg. Amennyiben a betegség az életmódot csak enyhén korlátozza és a beteg terhelhetősége jó, metszés, gereblyézés, gyomlálás, kapálás végezhető. Ennél kisebb fizikai megterhelést jelent a gépi fűnyírás. Sérülések. A kiskerti tevékenység (gyomlálás, kapálás, ásás, sarlózás, kaszálás, metszés) közben általában a bőr kisebb baleseti sérüléseinek kockázatával kell számolni. Egyéb balesetek. Gyümölcsszedés közben a rosszul kiegyensúlyozott létra, a figyelmetlen fáramászás zuhanásos balesetet eredményezhet.

5

Áramütés. Elektromos kerti gépek használata az áramütés kockázatával járhat. Rosszul szigetelt elektromos vezeték használata, vagy a vezeték átvágása (pl. fűnyírógéppel) áramütést okozhat. Az áram bioelektromos (az izom- és idegszövetre gyakorolt) hatásai miatt jelent veszélyt az emberi szervezetre. A vázizomzatot ért áramütés izomösszerándulást okozhat, amely a kéz esetében akadályozza az áramütést okozó vezeték, fogantyú elengedését (elengedhetetlenségi érték: 220 V 50 Hz 15 mA). Az elektromos áram elsősorban a szívre és az idegrendszerre gyakorolt hatása miatt halált okozhat.

Napsütésben, melegben végzett munka A kerti munkavégzés során a nyári időszakban fontos számolni a magas környezeti hőmérséklet és a levegő páratartalomnövekedés kedvezőtlen hatásaival. Normális hőmérsékleten a hő leadása a bőrön át a környezetnek 65 %-ban hősugárzás, 20 %-ban párolgás révén történik. Magas külső hőmérsékleten a hő leadása főleg párolgás, verejtékezés útján megy végbe. Tartós, jelentős megterhelés esetén izzadással óránként 1 liter folyadék leadására is sor kerülhet. Ha a verítékkel elveszített folyadék és só mennyiségét nem pótoljuk, rosszullét léphet fel. Bizonyos betegségek, illetve állapotok akadályozzák a verejtékezést és a párologtatást, és ezáltal megnövelik a melegártalmak kialakulásának kockázatát. Ilyenek az elhízás, egész testre kiterjedő bőrbetegségek, kiszáradás, alultápláltság. Számos gyógyszer is gátolja a verejtékezést. Napon végzett kerti munka megkezdése előtt meg kell kérdezni a kezelőorvostól, hogy a munkát végző egyén gyógyszerei között vannak-e ilyenek. 6

A melegártalom kockázatát növeli az életkor előrehaladása, az elégtelen fizikai kondíció és az egyidejűleg fennálló egyéb betegség. Napégés. Erős napsugárzás hatására, fedetlen testfelszín esetén a bőr fájdalmas gyulladása alakul ki. Bőrdaganatok. A hűtőgépekben, tisztító- és zsírtalanító anyagként, a gyógyszer- valamint a kozmetikaiparban különböző spray-k hajtógázaként alkalmazott fluorokarbonok (Freonok) elillanva előbb lakókörnyezetünkbe, majd a sztratoszférába jutnak és szerepet játszanak az ózonpajzs pusztításában, az ún. ózonlyuk-képződésében, nagyobbodásban. Ilyenkor az UV sugárzás nagyobb intenzitással és mennyiségben éri el a földfelszínt, így bőrfelületünket is, s ezáltal megnő a bőrdaganatok gyakorisága. A nyári hónapokban 10-től 15 óráig az erős napsütésben, fedetlen bőrrel végzett kiskerti tevékenység megnöveli a bőr daganatos megbetegedésének kockázatát (1. ábra). Napszúrás. Az erős napsugárzás hatására fedetlen fej esetén napszúrás alakulhat ki, melynek tünetei a fejfájás, szédülés, kábultság, tudatzavar, eszméletlenség és a bőr napégéses gyulladása. Hőség-ájulás. Akkor léphet fel, amikor a hőleadás gátolt (párás, meleg környezet) és izommunka miatt fokozott a hőtermelés. A beteg rövid időre eszméletét veszti, bőre hűvös és nyirkos. Hőséggörcsök. Meleg környezetben folytatott erőteljes munkavégzéskor léphet fel. Főleg akkor alakul ki, ha a verejtékezéssel elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. 7

1. ábra. Az ózon-depléció hatásai. Az ózonlyuk a bőr daganatos megbetegedései mellett a szürkehályog, az immunrendszer károsodásának kockázatát is megnöveli. Ábránk az ózonpajzs pusztulását követő környezetkárosodásokat is jelzi. Forrás: WHO-IPCS/00.1

8

Hőség okozta többlethalálozás. Ha a napi középhőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 25 C°-t, mintegy 15 %-kal megnő az egy napra jutó halálozások száma. A napi halálozás gyakoriság tovább nő, ha a napi középhőmérséklet három egymást követő napon éri el a 25 C°-t; ha a három nap egyikén a napi középhőmérséklet 27 C°, akkor ezen a napon a várható napi többlethalálozás 30 %! Ha a 27 C°-t a napi középhőmérséklet az egymást követő három nap mindegyikén eléri, a többlethalálozás valamennyi napon 30-30 %. A többlethalálozás elsősorban idős és krónikus (főleg szív-érrendszeri) megbetegedettek közül kerül ki, de különösen veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek és a fogyatékossággal élők is. Hőkimerülés. Oka: meleg környezetben végzett tartós, nehéz fizikai munka és a nem megfelelő sóbevitel. Tünetek: forró, vörös, verejtékes bőr, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, száraz nyelv, szomjúság, fulladás, szapora szívverés, érzékcsalódások, remegés, zavartság. Azonnali orvosi ellátást igénylő állapot. Hőguta. A hőszabályozás elégtelensége; életveszélyes, sürgősségi ellátást igénylő állapot. A verejtékezés (hőleadás) megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni. A test hőmérséklete meghaladja a 39 C°-t. Tünetek: forró, száraz, sápadt bőr, gyenge pulzus, periodikus légzés, tudatzavar, epileptiform, tetaniform görcsök, hányás, hasmenés. Az állapot eszméletvesztéshez, halálhoz vezethet. Már az enyhébb tünetek jelentkezésekor azonnal mentőt kell hívni. Megjegyzés: a hőguta kockázata kerti munka során minimális, de idősödő embereket kerti munka közben is sújthat.

9

Fertőzések. Részben a bőr sérülései fertőződhetnek, amelyek nyomán enyhe vagy súlyos gennyes bőrgyulladások, vagy a gyakran halálos kimenetelű tetanusz alakulhatnak ki. Fertőzést okozhatnak – sajnos a városok belterületein is – az egyre nagyobb számban jelenlevő kullancsok; ezek enyhébb vagy súlyos agyhártyagyulladást, agy- és gerincvelő gyulladást, máskor Lyme-kórt idézhetnek elő. Vigyázat: házi kedvenceink (macska, kutya) is terjeszthetnek fertőző megbetegedést (máj-, vesegyulladás, a máj cisztás betegségei) harapásuk, nyáluk, karmolásuk révén.

Légzőszervi megbetegedések kockázatai A növények, pollenek allergénként viselkednek és allergiás légzőszervi megbetegedést okozhatnak (pl. rhinitis, asthma bronchiale). Három különböző periódusban jelennek meg: kora tavasszal a fák (pl. nyír, kőris, mogyoró), nyáron a füvek, nyárvégén és ősszel a gyomnövények idézik elő. A gyomnövények közül a legerősebb allergén a parlagfű (Ambrosia elatior) pollenje. A kiskertekben dolgozók allergiás légzőszervi megbetegedéseinek kockázata az adott személy túlérzékenységi reakcióját előidéző pollen maximális kiáramlásának periódusában nő meg, vagyis szezonális jellegű. Növényvédelem+ házkörüli kiskertekben. A kiskertekben végzett munkák egyik legjelentősebb egészségkárosító kockázati forrása a képesítés, képzettség nélkül vagy nem engedélyezetten használt, mérgező hatású, veszélyes növényvédő szerek szabálytalan raktározása és felhasználása. Ezek súlyos, sőt halálos kimenetelű mérgezések okai lehetnek. De: Kockázati forrás lehet az engedélyezett és megfelelő képesítés birtokában +

: a növényvédelem mellett gyakran kerül sor talajjavítók, műtrágyák alkalmazására. Ez a munka általában nem veszélyes anyaggal történik; ennek a munkának a kockázata a kerti fizikai munkához hasonló; veszélyes anyag hatásával gyakorlatilag nem kell számolni.

10

alkalmazott növényvédő szer is, ha nem az eredeti csomagolásban tartott folyékony peszticidet valaki üdítő vagy szeszes ital helyett fogyasztja el vagy „csak” belekóstol. Kockázati forrás lehet az is, ha a felhasználás (permetezés) nem az előírt egyéni védőeszközök alkalmazásával történik; több peszticid hatóanyaga, oldószere szembe, bőrre jutva azok gyulladását idézi elő vagy bőrön át is felszívódik és mérgezi szervezetünket. Kockázati forrást jelent az is, ha a növényvédő szerre előírt munkaegészségügyi és/vagy élelmezésegészségügyi várakozási időt nem tartjuk be. Munkaegészségügyi várakozási idő: az a napokban meghatározott időtartam, amelyen belül a kezelt területre csak az előírt védőfelszerelésben lehet belépni, illetve amelynek eltelte után szabad a kezelt területen védőfelszerelés nélkül munkát végezni. Megjegyzés: képesítés nélkül csak az ún. III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket szabad használni; ezek munkaegészségügyi várakozási ideje általában 0 (nulla) nap! A permetező anyag azonban csak néhány órával a felhordást (permetezést) követően szárad meg; ez alatt a permetlé a fedetlen testfelszínre jutva felszívódhat, ami különösen gyermekekre jelenthet súlyos kockázatot. A permetezett területre ezért csak a permet megszáradását követően lépjünk be, engedjük be gyermekeinket. Élelmezésegészségügyi várakozási idő: az a napokban meghatározott időtartam, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés/permetezés és a gyümölcs, termés betakarítása, szüretelése, piacra vitele, elfogyasztása között el kell telnie. Az élelmezésegészségügyi várakozási idő eltelte előtti fogyasztás felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt egészségkárosító kockázatot jelent. Figyelem: a gyermekek mérgező anyagokra való érzékenysége jelentősen meghaladja a felnőttekét!

11

Háztartási balesetek/mérgezések kockázatának elkerülése, kezelése – tanácsok Sérülések megelőzése. Ne vállalkozzon olyan munkára (létrázás, magasban végzett tevékenység, éles, nehéz tárgyak emelése, „javítása”), amelyhez nincs meg testi adottsága (ereje, egyensúlyérzéke, biztonsága, ügyessége stb.), gyakorlottsága. Gyakorlottságát ne az egyedül végzett munka során szerezze meg. Kérje valaki segítségét! Lakása padozata legyen csúszásmentes. A padozat szintjéből vagy a falakból, ajtófélfából ne „álljon ki” feleslegesen magas küszöb, éles, hegyes, kemény tárgy, dekoráció. A szőnyegek széle ne emelkedjen el a padozattól (ne „kunkorodjon fel”). A lakásán belül is csak megfelelő világítás mellett közlekedjen, járjon lépcsőn! Háztartási gépeit szakemberrel tartassa karban! A gázellátást csak szakember kontrollálja, javítsa! Lakásában ne dohányozzon, az égő cigarettavéget folyó víz alá tartva oltsa el és fémből készült, zárt cigarettavég-gyűjtő hulladéktartóban helyezze el! Baleset esetén kérjen segítséget, forduljon orvoshoz! Áramütés megelőzése. Ne javítson, ne szereljen elektromos vezetéket, elektromos árammal működő gépeinek érintésvédelmi ellenőrzését szakemberrel végeztesse. – Az áramütött beteg ellátása: feszültségmentesítés, újraélesztés (lélegeztetés, szív12

masszázs). Ha az áramütés nem járt súlyos következményekkel, akkor is orvoshoz kell fordulni, EKG vizsgálatot kell végezni! Mérgezések megelőzése. Veszélyes anyagot csak az előírásnak, használati utasításnak megfelelően használjon! Használata után mindig mosson kezet, használata közben ne egyen, ne igyon, ne kávézzon, ne cigarettázzon! A háztartásban szükséges veszélyes anyagokat előírásosan, a használati utasítás szerint tárolja. Mérgező anyagot tilos együtt tárolni élelmiszerekkel, élvezeti cikkekkel. Veszélyes anyagot csak az eredeti (címkével, szimbólummal) ellátott csomagoló burkolatban (üvegben, dobozban, stb.) tartson. Veszélyes anyagot átmenetileg is tilos nem eredeti csomagoló burkolatú (pl. üdítőhöz, szeszesitalhoz használt) edényben tárolni. Ha az előírások megkövetelik a gyermekbiztos zárat, ellenőrizze, hogy megvan-e, működik-e! Ha az előírások megkövetelik a vakok és gyengén látók részére a tapintható veszélyjelzést, ellenőrizze, hogy megvan-e! Ismerje meg a Magyarországon (és az EU valamennyi tagországában) alkalmazott veszélyjelzéseket, szimbólumokat (2. ábra). A veszélyes anyagot ne öntse a csapba, a kommunális szeméttárolóba. Kezelje és gyűjtse veszélyes hulladékként! A vízzel nem elegyedő oldószerek gőzei a lefolyóból „feljönnek”, nyílt láng (gyufa, cigaretta) hatására robbannak, tüzet okozhatnak. 13

E

T+

robbanásveszélyes

nagyon mérgező

O

T

égést tápláló, oxidáló

mérgező

F+

Xn

rendkívül gyúlékony (fokozottan tűzveszélyes*) F

ártalmas

könnyen gyúlladó (tűzveszélyes*) N

maró

környezeti veszély

irritatív

C

Xi

2. ábra. A veszélyes anyagok és készítmények jelzésére Magyarországon és az EU országaiban kötelezően használt szimbólumok (piktogramok) és veszélyjelek 14

Elsősegély mérgezésben. Mérgezés gyanúja esetén azonnal kérjen segítséget, forduljon orvoshoz! A mérgezettet – fejét oldalra fordítva – fektessük le, nyakán az inget, öltözéket nyissuk meg, lazítsuk el! A méreganyaggal átitatott ruhaneműt vegyük le, a bőrről a méreganyagot langyos vízzel mossuk le, a mérgezést elszenvedőt takarjuk be, ne engedjük kihűlni! A szembe jutott mérgező anyagot, savat, lúgot az orvos érkezéséig (lehetőleg folyó) vízzel öblítsük. Mérgezésekről, mérgező anyagokról a nap minden órájában, vasár- és ünnepnapokon is szakszerű tájékoztatást kérhet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatától. Telefon: 06-80-20-11-99 (zöld szám, díjmentes); 476-6400, 476-6464; honlap: www.fjokk.hu

Kiskertekben végzett munka kockázatainak elkerülése, csökkentése Fizikai munka. Amennyiben valamilyen szívbetegségben szenved, a betegséggel kapcsolatos életmód korlátozásról, illetve a terhelhetőségről a kezelőorvostól helyes tájékoztatást kérni. Szívbetegek esetében a kerti munkával járó fizikai megterhelés egészségkárosító kockázatának csökkentésére célszerű pihenéssel megszakítani a munkavégzést.

15

A melegártalmak megelőzése, elsősegélye, kezelése A munkát a legmelegebb órák (10 - 15 h) előtt vagy után helyes végezni. Ismerje a melegártalom okozta korai panaszokat és tüneteket! Ismerje a melegártalom kockázatát növelő állapotokat és gyógyszereket, kérjen tanácsot orvosától! Munka közben mindig pótolja só és folyadékveszteségét! Munkáját időről-időre szakítsa meg pihenéssel; a pihenőidőben hűvös, árnyékos helyen tartózkodjon. Langyos vagy hideg vízzel többször is zuhanyozzon. Napégés. Megelőzése: a kerti munkák végzése 10 óra előtt, 15 óra után; a bőr védése ruházattal és fényvédő készítményekkel. Fehérbőrűek különösen óvatosak legyenek! A nap égető erejétől védje magát széles karimájú kalappal, napszemüveggel.

Napszúrás. Kezelése: a beteget hűvös helyre kell fektetni, hűvös (15 C°) borogatást alkalmazni. Kábultság, aluszékonyság, tudatzavar esetén azonnal hívjanak orvost, kórházi megfigyelés, illetve kezelés szükséges. Hőség-ájulás. Kezelése: hűvös helyiségben fektetés, itatás (folyadékpótlás). Súlyosabb esetben orvosi kezelés. Hőséggörcsök. Kezelése: hűvös helyen fektetés és sóoldatitatás (4 teáskanál só 4,5 l vízben). 16

Hőség okozta többlethalálozás. Hőségben elsősorban hűs lakóhelyünkön tartózkodjunk, lehetőleg ne tegyünk meg hosszabb utakat. Magyarországon 2005-től az ÁNTSZ együttműködve az Országos Meteorológiai Szolgálattal és az Országos Mentő- szolgálattal ún. hőségriadók elrendelésével óvja a lakosságot a hőség legsúlyosabb kockázatától, a többlethalálozástól. A hőségriadóról szóló információ tájékoztatást ad a hőség kockázatáról, tüneteiről, és kockázatainak elkerülhetőségéről. Függően a napi középhőmérséklet mértékétől és az egymás után következő 25 C°-nál melegebb középhőmérsékletű napok számától első, másod és harmadfokú (utóbbi a legsúlyosabb) riadó elrendelésére kerül sor. A hőségriadó előrejelzéséről a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete a www.antsz.hu/oki honlapon is tájékoztatást ad; ez valamennyi közérdekű információt összegzi. Hőkimerülés, hőguta. Mindkettő azonnali orvosi ellátást igényel. Áramütés megelőzése. Elektromos kerti gépek karbantartása, időszakos érintésvédelmi ellenőrzések betartása. Az áramütött beteg ellátását lásd: a háztartási balesetek fejezetben.

Házkörüli kiskertek növényvédelmi kockázatainak elkerülése, kezelése A növényvédelmi munka, a növényvédő szerek alkalmazása esetén mindenek előtt figyelmesen el kell olvasni a csomagoló burkolat címkéjén feltüntetett előírásokat, utasításokat. Ne bízzon semmit a véletlenre! Ugyancsak pontosan tartsa magát a használati utasításhoz! Az előírások, utasítások garantálják 17

az Ön (és gyermekei! és családtagjai!) egészségének védelmét, biztonságát. Olvassa el, és használja az előírás szerint a védőeszközöket (előírhatják: védőruha, védőkalap, védőkesztyű, védőszemüveg, légzésvédő használatát). Vigyázzon: a folyadék vagy por, vagy más halmazállapotú tömény növényvédő szer hígítására, keverésére, permetezőbe történő betöltésére általában más munkavédelmi előírások vonatkoznak, mint a hátról, kézből való permetezésre! A hígításkor vigyázzon, hogy a tömény szer ne szóródjon, ne csepegjen el, ne jusson a környezetbe! Terhes nő, szoptató anya, gyermek ne permetezzen, ne végezzen növényvédelmi munkát. Növényvédelmi munka közben tilos enni, inni, dohányozni, kávét fogyasztani. A munka befejeztével, a védőeszközök levételét követően alaposan mossa meg kezét! A védőeszközt elkülönítve és ne a lakásban tárolja. A III. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket felhasználó termelők az „AGRO I” márkanevű, illetve ennek megfelelő csomag védőeszközeit használják (háza körül csak III. forgalmi kategóriájú szert használjon!). Képesítés nélkül I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szert tilos használni! A forgalmi kategóriát a címkén fel kell tüntetni! A növényvédő szert kizárólag az eredeti csomagoló burkolatban tartsa! Tilos más edénybe átönteni, tárolni! Ennek megszegése számos halálos kimenetelű mérgezés oka volt már! Tilos együtt raktározni élelmiszerekkel, élvezeti cikkekkel!

18

Gyermekektől tartsa távol! Ha a gyermekbiztos zár alkalmazása az adott növényvédő szer esetében kötelező, meglétét és működőképességét ellenőrizze! Ha a családban vakok, gyengén látók vannak, akkor ellenőrizze: előírták-e a szerhez a tapintható veszélyjelzést és az megvan-e? Tartsa és tartassa be a munkaegészségügyi várakozási időt! Tartsa és tartassa be az élelmezésegészségügyi várakozási időt! A feleslegessé vált növényvédő szer, a növényvédő szer csomagoló burkolata veszélyes hulladék! Kezelését, ártalmatlanítását eszerint oldja meg. Figyelem: a növényvédő szerekkel kapcsolatosan részletesebb információhoz juthat a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Munkaegészségügyi Információs Szolgálatának (MIR) megkeresésével. Telefon: 06-80-20-42-64 (zöld szám, díjmentes, munkaidőben hívható); honlap: www. fjokk.hu. A növényvédő szerek mérgező hatásáról a Központ Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) ad felvilágosítást. Telefon: 476-6400, 476-6464; 06-80-20-11-99 (zöld szám, díjmentes). Ez 24 órás non-stop szolgáltatás; honlap: www.fjokk.hu.

Sérüléses kockázatok elkerülése, kezelése Kerti munkát mindig a mechanikus sérüléstől megóvó kesztyűben és zárt cipőben végezzen. Jelentősebb sérüléssel forduljon orvoshoz. Megfelelő óvatossággal és gyakorlottsággal 19

(fáramászás, létrázás) a leesést, zuhanásos baleseteket kerülje el! Zuhanást követő nagyobb fájdalom, mozgáskorlátozottság, fej beütése, eszméletvesztés esetén azonnal hívjunk orvost, esetleg szállítsuk a sérültet orvosi rendelőbe! Vigyázat: gerincsérülés gyanúja esetén a beteget ne mozgassuk! Hívjunk orvost, mentőt!

Fertőzéses kockázatok elkerülése, kezelése Kullancsveszély esetén kizárólag zárt ruhában dolgozzunk. A munkavégzést követően vizsgáljuk át testünket, nincs-e kullancs-csípés; a kullancsot távolítsuk el és tanácsért forduljunk orvoshoz! A kullancs-csípés okozta agyhártya-, agyvelőgyulladás és gerincvelőgyulladás ellen van védőoltás. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás! A Lyme-kór antibiotikum-kezeléséről orvos döntsön. Kutya-, vagy macskaharapást követően azonnal forduljunk orvoshoz! Mélyebb, szúrt sérülések is orvosi ellátást igényelnek – sebfertőzés, illetve tetanusz elkerülése! Bizonytalan eredetű csípések, sérülések esetén keresse meg orvosát!

Pollen eredetű allergiás megbetegedések kockázatának elkerülése, kezelése A túlérzékenységet okozó pollen maximális kiáramlásának idején kerülje a pollen-belégzést, ne végezzen kerti munkát. A legerősebb allergének közé sorolt parlagfüvet házunk körül irtsuk, s erre hívjuk fel szomszédaink figyelmét is. 20

Figyelem: a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézetében „pollentájékoztatást” kaphat. Honlap: www.antsz.hu/oki/pollen

Megbetegedés esetén forduljon orvoshoz!

Háztartási és kiskerti munkájához jó egészséget kívánunk, lelje bennük örömét.

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ munkatársai

21

A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Lakossági Szolgáltatásai ETTSZ – Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Telefon: 476-6400, 476-6464; 06-80-20-11-99 (zöld szám); 24 órás non-stop szolgáltatás honlap: www.fjokk.hu MIR

– Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Munkaegészségügyi Információs Szolgálat Telefon: 06-80-20-42-64 (zöld szám) munkaidőben honlap: www.fjokk.hu

Hőségriadó – Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete honlap: www.antsz.hu/oki Pollen

– Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete honlap: www.antsz.hu/oki/pollen

22