HÁZIREND
TISZAVASVÁRI, 2013.
Tartalomjegyzék A házirend ........................................................................................................................ 1. oldal A Házirend célja, feladata, hatálya................................................................................... 2. oldal A tanulók jogai ................................................................................................................. 2. oldal A tanuló kötelességei ....................................................................................................... 4. oldal Az intézmény munkarendje .............................................................................................. 5. oldal A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................................... 7. oldal Tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................ 9. oldal A tanulók tantárgy választásának rendje ........................................................................ 12. oldal Csengetési és szünetek rendje ........................................................................................ 13. oldal Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje .............................................. 14. oldal Az ügyeletesek általános feladatai: ................................................................................ 14. oldal Étkezések rendje, napközi, tanulószoba munkarendje ................................................... 15. oldal Létesítmények és helyiségek használati rendje .............................................................. 16. oldal Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................................ 18. oldal Tanulók közösségei...............................................................................................................21. oldal Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ................................. 23. oldal A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolat rendje és formái .............................................................................................................. 24. oldal A tanulók felvételének, iskolaváltásának, átvételének és mentesítésének szabályai ..... 25. oldal A tanítási óráról és tanórán kívüli foglalkozásról való távolmaradás szabályozása ...... 28. oldal A tanulók jutalmazása .................................................................................................... 30. oldal A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések .......................................................... 32. oldal Kártérítés szabályai ........................................................................................................ 34. oldal Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ........................................ 34. oldal Térítési és tandíjbefizetés ............................................................................................... 35. oldal A tanulók által készített dolgok értékesítése .................................................................. 35. oldal A könyvtárak működési rendje ...................................................................................... 36. oldal Az intézmény rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátási rendszere ...................... 37. oldal Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az intézménybe .................... 39. oldal Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás............................................................................39. oldal A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei .....................................40. oldal A Házirend nyilvánossága:............................................................................................. 42. oldal A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai ................................................ 42. oldal
A Házirend tartalmazza a Tiszavasvári Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit a magasabb jogszabály előírásai alapján
A házirend a következő jogszabályok alapján készült: •
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv.
•
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
•
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
1.
1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Az intézmény jogi státusa, adatai: Intézmény neve:
Tiszavasvári Általános Iskola
Intézmény székhelye:
Kabay János Iskolai Egység Tiszavasvári, Ifjúság u. 8. Vasvári Pál Iskolai Egység
Telephelyei:
4440 Tiszavasvári, Vasvári Pál u. 97/A Napközi otthon Tiszavasvári, Vasvári Pál u. 103 2.
A Házirend hatályba lépésének időpontja:
2013..
3.
Egyetértési jogot gyakorol:
Diákönkormányzat Intézményi Szülői közösség
4.
Az intézmény nevelőtestülete
Elfogadja:
2
A Házirend célja, feladata:
1.
A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2.
A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A Házirend hatálya:
1.
A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2.
A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3.
A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
Az iskolai élet szabályai A tanulók jogai:
A tanulói jogviszony a tanuló beiratkozásának napjával kezdődik, jogait ez időponttól gyakorolhatja a tanulói jogviszony megszűnésének napjáig.
A tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
A tanulónak joga továbbá, hogy -
képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
3
-
képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
-
nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
-
egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,
-
részére a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjen,
-
személyiségi jogait, így különösen személyiségének kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti társai, az intézmény alkalmazottai valamint saját egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, megtartását,
-
állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
-
indokolt esetben, az aktuális törvényi előírások figyelembevételével magántanulóként folytathassa tanulmányait,
-
kérdést intézhessen az iskola vezetőihez, és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia,
-
a diákönkormányzat szervezésében egy tanítás nélküli munkanap programjáról döntsön,
-
tanulmányi munkájukhoz a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjon,
-
igénybe vegye és a védő - óvó előírások (balesetvédelem, tűzvédelem) betartásával rendeltetésszerűen használja az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, sportfelszereléseit, létesítményeit,
-
minden tanulónak joga van ahhoz, hogy bármilyen problémájával nevelőit, osztályfőnökét, a diákönkormányzatot, az iskola igazgatóját, az igazgatóhelyetteseket megkeresse, érdekei védelmében segítség kérjen és kapjon,
-
az iskola tanulója szervezetten (felügyelettel) használhassa az iskola-sportudvarát, ha az ott folyó szakmai munkát, a napközi délutáni foglalkozásait nem zavarja,
-
ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tankönyvellátásban részesüljön a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott módon,
-
indokolt esetben, ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. 4
A tanuló joga különösen, hogy:
napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön,
válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül,
igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket,
rendszeres egészségügyi felügyeletben, ellátásban részesüljön,
hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz,
részt vegyen a tanórán kívüli foglalkozásokon, programokon, a diákkörök munkájában,
vélemény nyilvánítson, és tájékoztatást kapjon az iskola működéséről, valamint a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
személyesen, vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntésben,
választó és választható legyen a diákképviseletbe,
a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért,
szülői vagy szaktanári kérelemre indokolt esetben kérhesse a tanórai foglalkozások alóli felmentését,
jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról.
A tanuló kötelességei: A tanuló kötelessége, hogy
részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon,
hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja,
eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
magatartása fegyelmezett legyen,
választott tisztségét, megbízatását lelkiismeretesen teljesítse,
megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait,
minden tanítási órára elhozza tájékoztató füzetét, ellenőrzőjét, a tanuláshoz szükséges eszközöket,
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, tartsa be a Házirend előírásait, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat,
fertőző betegség esetén a szülőnek kötelessége orvoshoz vinni a gyereket. A betegség után a tanuló a „Közösségbe mehet” orvosi igazolással jöhet újra az iskolába. 5
a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket,
haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy elérhető alkalmazottnak, ha saját magát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, sérülést észlel,
a gyermekfelelősök utasításait, kéréseit figyelembe vegye, és azok szerint cselekedjen
az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, valamint tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,
az előírásoknak megfelelően kezelje az oktatás során rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.
Az intézmény munkarendje A tanév rendje: A tanév rendjét az oktatási miniszter évenként kiadott rendeletével szabályozza. A tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg, amely tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat, a tanítás nélküli munkanapokat. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak, az osztályfőnöki órán, a szülőknek az első szülői értekezleten. Nyitvatartási rend: Az intézmény a tanulók számára szorgalmi időben, munkanapokon: 6 30 órától 18 00 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A tanulók szervezett programokon tanári, edzői felügyelettel, ettől eltérő időpontban is részt vehetnek a foglalkozásokon. A tanítás rendje:
A tanítás 8 órakor kezdődik, a Vasvári Pál Iskolai Egység alsó tagozatán pedig, ez az időpont 7 50.
A tanítási órák 45 percesek. Rendkívül indokolt esetben, az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
6
A tanítás megkezdése előtt, 7
30
– órától 8
00
óráig, a délutáni foglalkozások után 16
00
–
17 00 óráig, valamint a szünetekben biztosítani kell a tanulók nevelői felügyeletét.
A pedagógusnak és tanulónak is az óra és egyéb iskolai program kezdete előtt legkésőbb 15 perccel kell megérkeznie a tanítás, illetve a program helyszínére. A változó telephelyen dolgozó pedagógus ettől eltérhet, amennyiben az előző órája nem azon a telephelyen volt, de az órát pontosan meg kell kezdenie.
A tantermi cserék miatt a következő órákra való felkészülés zökkenőmentessége érdekében a tanítási órákat pontosan kell kezdeni és befejezni.
A tanítási órákat csak rendkívül indokolt esetben, az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, a székhely vagy a telephely igazgatóhelyettes, valamint a telephely tagozatvezető engedélyével lehet megzavarni.
A tanítási órán külső személy csak az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, a székhely vagy a telephely igazgatóhelyettes, valamint a telephely tagozatvezető engedélyével tartózkodhat.
Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni.
Ha a tanár nem érkezik meg 5 perccel a becsengetés után a tanterembe, a hetes kötelessége ezt jelenteni a tanáriban, az igazgatónak vagy igazgatóhelyettesnek.
A naplókat csak a pedagógus viheti be az osztályterembe.
Tanítási órákon a mobiltelefon használata – számolásra is – tilos.
A tiltás ellenére, az órán használt telefont, a nevelő elveheti és csak a szülőnek köteles visszaadni.
Tilos a tanítási órákon étkezni, rágózni és innivalót fogyasztani.
A testnevelés órán felmentett tanulók kötelesek jelen lenni az órán.
A tanórán elvárás a tevékeny, fegyelmezett részvétel. Az órát elhagyni csak a tanár engedélyével szabad. A tanórai munka zavarása fegyelmi vétség.
Az utolsó óra után a tanulók kötelesek a székeket a padokra feltenni, a szemetet a padokból kivenni. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tanteremben ne maradjon égve a villany. Az órát tartó pedagógus feladata, hogy az étkező gyerekeket az ebédlő ajtajáig elkísérje.
A hiányzó pedagógus köteles a tanítás anyagát az érintett igazgatóhelyetteshez időben (egy nappal előtte) eljuttatni, tartós hiányzás esetén tanmeneteit átadni. Ez alól kivétel az előre nem látható ok miatti hiányzás. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése
7
érdekében szakszerű helyettesítést kell tartani, tanmenet szerint előre haladni, ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a foglalkozás megkezdése előtt megbízták.
A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő vagy esetenkénti feladatokra a megbízást az igazgató adja.
A tanítási órák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet e dokumentum tartalmazza.
A tanulók az iskola területét csak pedagógus engedélyével hagyhatják el.
A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.
A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata: A vizsgaszabályzat célja: A vizsgaszabályzat célja a 20/2012. EMMI rendelet 64. 65.§ és a 73§ 2-4. bekezdésben foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A vizsgaszabályzat hatálya: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
pótló vizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,
aki számára az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő,
aki pótló vizsgát tesz.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
8
A vizsgatárgyak részei: Tantárgy
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Magyar nyelv és irodalom
x
x
Történelem
x
x
Idegen nyelv
x
x
Matematika
x
x
Fizika
x
x
Természetismeret
x
x
Kémia
x
x
Biológia
x
x
Földrajz
x
x
Gyakorlati vizsga
Testnevelés
x
Ének - zene
x
x
Informatika
x
x
Rajz
x
Technika életvitel
x
x x
x
x
A tanulmányok alatti vizsgák rendje:
Azok a tanulók, akiket felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, a törvényben meghatározott időnél többet hiányoztak, s a tanulmányi előmenetelüket a tantestület nem (értékelte), osztályozta, osztályozóvizsgát tesznek.
Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során félévkor és évvégén szervez.
Iskola-, osztályváltáskor a két tanítási nyelvű oktatásban, az idegen nyelven oktatott tantárgyakból szóbeli és írásbeli különbözeti vizsgát kell tenni.
Iskolaváltás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie abból a tantárgyból, amelyet előző iskolájában nem tanult.
A különbözeti vizsga esetén tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
A különbözeti vizsgára jelentkezni az intézmény igazgatója számára benyújtott írásbeli kérelem alapján lehet.
Javítóvizsgát tehet a tanuló, -
ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot 9
kapott, -
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban tehet.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
Osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót írásban tájékoztatni kell.
A vizsgázó egy vizsganapon maximum 3 írásbeli és 3 szóbeli vizsgát tehet.
A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját, valamint a szóbeli kérdéssort a helyi tanterv követelményei alapján az adott szaktanár állítja össze. A kérdező szaktanár a helyi tanterv által meghatározott követelmények teljesítése alapján, a bizottság egyetértésével osztályzatot ad, első évfolyamon szövegesen értékel. A vizsgázó teljesítményének értékelése a helyi tanterv követelményei alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások rendje: Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, a diákkörök igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez 16 óráig. A szülő kérésére, az igazgató indokolt esetben engedélyezheti a tanuló távolmaradását a délutáni tanórán kívüli foglalkozásokról. A foglalkozások szervezését behatárolják az intézmény tárgyi és személyi feltételei, az erre fordítható pénzügyi kerete is. 10
A foglalkozások helyét, időtartamát a székhely és a telephely igazgatóhelyettes rögzíti egyeztetés után. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Ennek tartalmaznia kell a résztvevők névsorát, osztályát, az elvégzett munka témáját, időtartamát, időpontját. A foglalkozási naplókat az igazgatóhelyettesek ellenőrzik és igazolják az elszámolható órák számát. Amennyiben tanórán kívüli foglalkozásokat a tanuló napközis foglalkozásának idejére szervezték, akkor a napközis nevelő csak a szülő írásbeli kérelmére engedheti el napközis tanulmányi időből. A kérelmet az ellenőrzőben kell rögzíteni. A foglalkozásra való pontos érkezés a tanuló feladata. A tanórán kívüli foglalkozásokra történt jelentkezés egy tanévre szól. A foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni az adott évben választott tanórán kívüli foglalkozáson. Az intézményben rendszeresen működő tanórán kívüli foglalkozások:
napközi, tanulószoba
szakkörök
érdeklődést felkeltő programok
énekkarok
sportági foglalkozások
tömegsport foglalkozások
gyógytestnevelés
könyvtári foglalkozások
úszásoktatás
lovaglásoktatás
tehetségműhelyek
művészeti csoportok
Időszakonként szervezett tanórán kívüli foglalkozások:
DÖK által szervezett programok, rendezvények
tanulmányi séták, kirándulások
tanulmányi versenyek
sportversenyek
iskolai ünnepségek
múzeumi foglalkozások 11
természetvédelmi hét
Egészség nap
kulturális bemutatók
testvériskolai látogatások
határon túli kirándulások
családi napok
„jeles napokhoz” kapcsolódó projektnapok
Színházlátogatások
bérletes hangversenyek
író – olvasó találkozók
nyári és téli táborok
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és feladatai
Napközi, egész napos iskolai és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés és a szabadidő hasznos, kulturált és egészséges eltöltésének színterei. A foglalkozást vezető feladata a tanulás irányítása, segítése, felzárkóztató, korrepetálás jellegű segítségadás. A fő feladat mellett igénybe lehet venni a kulturális és sport lehetőségeket is.
A szakköröket, a tehetségműhelyeket, érdeklődésfelkeltő programokat a magasabb szintű érdeklődés és a speciális igények kielégítése, a tehetséggondozás érdekében szervezzük.
Az énekkart a közös éneklés örömének, az iskolai ünnepélyek magasztosságának, színvonalának emelése, kórustalálkozókon való versenyszerű vagy bemutató jellegű részvétel érdekében hozzuk létre.
Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés fő célja, hogy a valamely okból /családi okok, személyiségzavarok, részképességek hiánya, hosszabb ideig tartó hiányzás stb./ lemaradókat szintre hozzuk, ezáltal biztosítva fejlődésüket, továbbhaladásukat. Az egyéni fejlesztésekre tervet kell készíteni.
A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleménye alapján történik.
A tömegsport, diáksport egyesületi foglalkozások, úszásoktatás és lovaglásoktatás a testnevelési órákat egészítik ki, hozzájárulnak a mindennapi testedzés kiterjesztéséhez, a tanulók mozgásigényének kielégítéséhez, és a versenyekre való felkészülést is szolgálják.
Tanulmányi, kulturális és sportversenyek helyi szervezése a felmenő rendszerű versenyekre, vetélkedőkre való továbbjutást szolgálja.
12
Az intézmény tanulóközösségei, diákönkormányzata saját programja szerint és kezdeményezésére különböző rendezvények megszervezésére vállalkozhat, melyeket az igazgatóval és az igazgatóhelyettesekkel egyeztetni kell /vetélkedők, diszkó, kulturális gála, iskolanapok stb./.
A tanulók tantárgy választásának rendje:
Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, tanórán kívüli foglalkozásokról.
A szülő minden év május 20-ig az iskola által kiadott nyomtatványon jelezheti döntését a tantárgyválasztással kapcsolatosan. A napközis, a tanulószobai és a tanórán kívüli foglalkozásokra is hasonló módon jelezheti igényét. A nyilatkozat a következő tanévre szól.
Az leendő 1. osztályos tanulók szülei beiratkozáskor tájékozódnak a kötelező és a szabadon válaszható tanítási órák rendjéről, s annak tudomásul vételét aláírásukkal igazolják.
Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését iskola igazgatójának. A napközis, a tanórán kívüli foglalkozások igénylése szintén írásban beiratkozáskor történik.
A tanuló, illetve a szülő az adott tanév végén módosíthatja előző évi döntését a tantárgyválasztással és a tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatosan.
Erkölcstan – hit- és erkölcstan tantárgy választás rendje: Március 1. és március 14. közötti időpontban az egyházi jogi személy képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstanoktatást milyen módon szervezi meg vagy papíralapú tájékoztatót biztosít számukra. Beiratkozáskor,
átiratkozáskor
a
szülő
a
hit-
és
erkölcstanoktatással
összefüggő
adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatást, vagy az erkölcstanoktatást igényli a gyermeke számára. 13
Ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez. Ha a szülő valamelyik egyház hit- és erkölcstan oktatását választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. Csengetési és szünetek rendje: Kabay János Iskolai Egység: 1. óra 800 – 845 2. óra 855 – 940 3. óra 1000 – 1045 4. óra 1055 – 1140 5. óra 1150 – 1235 6. óra 1245 – 1330 Ebédszünet: 13 30 – 14 15 Tanórán kívüli foglalkozás: 14 15 – 16 00 Vasvári Pál Iskolai Egység: Alsó tagozat: 50
Felső tagozat:
35
1. óra: 7 – 8
1. óra 800 – 845
2. óra 845 – 930
2. óra 855 – 940
3. óra 940 – 1025
3. óra 950 – 1035
4. óra 1035 – 1120
4. óra 1045 – 1130
5. óra 1130 – 1215
5. óra 1140 – 1225
6. óra 1230 – 1310
6. óra 1235 – 1320
7. óra: 1325 – 1410
Ebédszünet: 13 20 – 14 15
8. óra: 1420 – 1505
Tanórán kívüli foglalkozás: 14 15 – 16 00
9. óra: 1515 – 1600 Mindkét iskolai egységben az ebédszünet utáni foglalkozások 14 ha tanulók erre az időpontra befejezik az ebédet.
14
00
órakor is kezdődhetnek,
Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje:
Az intézménybe külön engedély nélkül léphetnek be a tanulók, a dolgozók, a szülő gyermeke ügyeinek intézése érdekében. Az iskolába érkezéskor a szülők a gyermekeiket az iskolai egység által meghatározott helyig kísérhetik. Amennyiben a tanítás, napközi vagy más foglalkozás befejezésére várakoznak, meghatározott helyen tartózkodhatnak. Mindenki más csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek szóbeli vagy írásbeli engedélyével léphet be az iskolába, - illetve a portaszolgálat kíséretével - és tartózkodhat bent a neki szóló program idejére.
Az iskolai ünnepélyeken /tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, farsang, iskolai napok / minden érdeklődő részt vehet.
Az ügyeletesek általános feladatai: Az ügyeletes nevelő irányításával az adott terület rendjét, tisztaságát vigyázza, társait figyelmezteti a rendellenességek megszüntetésére, súlyosabb esetekben a nevelő segítségét kéri. A portai ügyeletesek feladatai
Az ügyelet 7 30 – 13 35-ig tart.
Az iskolába belépő idegeneket köszöntsék, kérdezzék meg jövetelük célját, és a következőképpen járjanak el, miután az ügyeletesi füzetbe ezt beírták: -
Amennyiben az igazgatót, helyetteseit vagy az iskolatitkárt, pénztárost keresik, az ügyeletes kísérje fel a megfelelő irodába.
-
Amennyiben szülő vagy más felnőtt tanárral kíván beszélni, az ügyeletes kísérje fel a tanári szoba elé, és érdeklődje meg, hol található a nevelő. Ha órája van a keresett tanárnak, kérje meg a vendéget, hogy a tanári előtti folyosón várja meg a kicsengetést.
-
Ha a szülő vagy felnőtt az iskola tanulójával szeretne beszélni, akkor kicsengetésig az ügyeletesi asztal előtt várakozzon, a beszélgetés is ott történjen meg a szünetben. A keresett tanulót az ügyeletes hívja le a tanteremből. Más iskola tanulója is csak így beszélhet iskolánk tanulójával.
-
A továbbképzésre illetve bemutatókra érkező vendégeknek útbaigazítást kell adni, illetve kérésük esetén el kell kísérni őket az esemény helyszínére.
-
Ha az épületben idegen személy tartózkodik, és jövetelének céljáról nem ad tájékoztatást, az ügyeletes haladéktalanul tájékoztassa erről az ügyeletes tanárt, az igazgatót, az igazgatóhelyetteseket vagy a gondnokot. 15
A földszinten tapasztalt bármilyen rendellenesség, a házirenddel összeegyeztethetetlen tanulói magatartás, baleset stb. észlelése esetén azonnal értesítik a földszinten ügyeletet teljesítő tanárokat.
Postai, vagy egyéb küldeményt nem lehet átvenni, a kézbesítőt az iskolatitkárhoz kell küldeni.
Ha a portásfülkében csörög a telefon, akkor azt fel kell venni és illendően fogadni kell a hívást.
Az ügyeletes tanulókon kívül a portás asztalnál más tanuló nem tartózkodhat!
Az ügyelet végén a füzetet aláírják és beteszik a portásfülkébe.
Ha a portai ügyeletes teendőit nem teljesíti a tanuló, akkor, az osztályfőnök vonja felelősségre a fegyelmi szabályzat alapján!
Étkezések rendje:
Az étkezés ideje alatt az étteremben csak az ott étkezők és az étkeztetést felügyelő felnőttek tartózkodhatnak.
Tanulók csak az ebédlőben és a tantermekben étkezhetnek.
Ebédelés előtt a táskát az erre kijelölt helyen hagyhatja a tanuló.
Egyéb helyeken az iskola rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében táskát nem lehet hagyni.
Étkezni csak kultúráltan és fegyelmezetten lehet.
Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet.
A napközi munkarendje: A napközi az utolsó tanítási óra után kezdődik. 14 00 óráig ebéd, szabadidő, levegőzés. 14 00 – 16 00 – ig tanulmányi munka, 15 20 – 15 45 – ig uzsonnaszünet. Ha az osztálynak hatodik órája is van, ettől a beosztástól a nevelő eltérhet. A tanulószoba munkarendje: A tanulmányi munka 14
00
– 16
00
– ig tart. Uzsonna 15
40
– 16
00
– ig tart. Azok a tanulók,
akik az iskolában étkeznek az utolsó órájuk után a szabadidőt az iskola udvarán, folyosóján vagy a könyvtárban tölthetik pedagógusi felügyelet mellett. Az iskola területét nem hagyhatják el.
16
Létesítmények és helyiségek használati rendje:
Az intézmény helyiségeit: tantermeit, udvarát, tornatermét az intézmény tanulói és pedagógusai tanítási órán kívüli foglalkozásokra (DSE sportcsoport, szakkör, diákönkormányzat, könyvtár, énekkar,), értekezletekre (pl.: szakszervezeti értekezlet, munkaközösségi
megbeszélés,
szülői
közösségi
megbeszélés,
stb.)
ingyenesen
használhatják felügyelet mellett. A felelősség a foglalkozás vezetőjét, az értekezlet tartóját terheli.
Az intézmény területén csak a tanulók nevelésével-oktatásával összefüggő, azt nem zavaró üzleti tevékenységet szabad folytatni (pl.: büfé üzemeltetése, könyvárusítás, tankönyv-, taneszköz árusítás, stb.).
Informatika termek használati rendje: Néhány fontos szabály, amelyek betartása minden tanulóra nézve kötelező:
a géptermekben tanár felügyelete nélkül tartózkodni tilos;
a gépeket bekapcsolni csak a tanár kifejezett utasítására lehet;
a termekben található elektromos, csatlakozásokhoz, vezetékekhez, a gép kábeleihez nyúlni, a gépek burkolatát kinyitni, eltávolítani tilos;
a tanárok és más iskolai dolgozók által használt gépeket (tanári szoba, titkárság, igazgatói szoba, gazdasági iroda, szaktanári szobák gépeit) tanuló nem használhatja;
a géptermekben elhelyezett szerverekhez, tanári gépekhez nyúlni szigorúan tilos;
a munkaállomásokhoz csak a tanuláshoz feltétlenül szükséges felszerelés vihető (füzet, könyv, írószer), a kabátokat, táskákat az arra kijelölt helyen kell tárolni;
a gépterembe ételt, italt, bármilyen élelmiszert bevinni tilos;
a tanórák alatt történő bármilyen rendellenes működést, sérülést, rongálást azonnal jelenteni kell a tanárnak;
tilos a számítógépek vagy bármely, az Informatika Rendszerhez tartozó berendezés engedély nélküli megbontása, ki-vagy bekapcsolása, beállításainak megváltoztatása;
tilos bármilyen szoftver-beállítás engedély nélküli megváltoztatása;
baleset, rosszullét esetén azonnal értesíteni kell a felügyelő tanárt!
vírusgyanú esetén a munkát fel kell függeszteni és azonnal értesíteni a szaktanárt;
minden esetben (szakóra, illetve szabad gépidő esetén) a számítógépeket csak úgy szabad használni, hogy ezzel a többi felhasználó munkáját nem zavarhatja! (Hangszórók hangos üzemeltetése, zavaró, céltalan levelek, üzenetek küldése, stb.!)
17
hardverelemek cseréje és bármilyen szerelés kizárólag a rendszergazda dolga! Ha a géppel kapcsolatban bármilyen probléma merül fel, akkor azt a felügyelő tanárnak azonnal jelezni kell! Önállóan hibát keresni, a konfigurációt módosítani TILOS!
programokat csak a teremért felelős szaktanár és a rendszergazda telepíthet!
a számítógépek hálózatba vannak kötve. Akik a hálózatot használják kötelesek betartani a hálózati szabályokat.
a felhasználóknak mindent meg kell tenni az Informatikai Rendszer védelméért;
Az iskola fenntartja magának a jogot, hogy a jelen házirend megsértőivel szemben eljárjon. Az eljárást a szaktanár kezdeményezi. A házirend az intézmény minden számítógépeket tartalmazó szaktantermére vonatkozik. A technika termek használati rendje:
csak tanár felügyeletével lehet a teremben tartózkodni,
a tanár által ismertetett helyes munkaműveleti rendet be kell tartani,
a munkahely csak tanári engedélyével hagyható el,
munkavégzés közben vigyázni kell saját és társai testi épségére,
az eszközöket tanári felügyelet mellett, rendeltetésszerűen kell használni,
az elektromos eszköz meghibásodása esetén azonnal a tanárnak kell szólni, a tanuló nem foghat a berendezés megjavításához!
A tornatermek használati rendje:
a tanuló a tornateremben, csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
testnevelés óra alatt a felmentett tanulóknak is a tornateremben, illetve a sportpályán kell tartózkodniuk;
az öltözőkben (illetve az osztálytermekben) a testnevelés óra alatt senki sem tartózkodhat, az öltözőket (osztálytermeket) zárva kell tartani;
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő); a kötelező öltözetet a testnevelő tanárok közösen határozzák meg,
testnevelés alóli felmentés csak orvosi igazolás alapján adható,
18
könnyített, illetve gyógytestnevelés jogosságát szakorvosi vélemény alapján az iskolaorvos állapítja meg,
A terembe ételt és italt bevinni tilos,
A testnevelés órákon a különböző ékszerek viselete, valamint a rágógumizás balesetveszélyes és tilos!
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal Szülői közösség: Első szint: Intézményi szülői közösség elnöksége (a telephelyi szülői közösség vezetőinek testülete a megválasztott vezetővel). Második szint: Telephelyi szülői közösség elnöksége (A telephelyi elnökség osztályai által delegált szülői közösségi tagokból áll, élén a vezetővel és l-2 helyettesével). Harmadik szint: Telephelyi szülői közösség választmánya. Negyedik szint: Osztály szülői közösség. A szülők tájékoztatási formái:
A tanulói jogviszony létrejöttével a szülő és a tanuló megkapja az intézmény Házirendjét.
Az intézmény szülői közösségének választmányát az igazgató évente legalább két alkalommal tájékoztatja az iskola eredményeiről, a soron következő feladatokról és egyéb aktuális kérdésekről.
A telephelyi szülői közösségeket a telephelyi igazgatóhelyettes köteles tájékoztatni évente két alkalommal a fentiek szerint.
A Pedagógiai Programról, a Házirendről a szülők a tanév első szülői értekezletén tájékoztatást kapnak. Ezen kívül tájékoztatást kérhetnek a fogadóórákon, / időpontja a tanulók tájékoztató füzetében megtalálható / a szaktanároktól, osztályfőnököktől.
A szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik, különösen: a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel.
A tankönyv megrendelés előtt szülő nyilatkozhat, hogy: az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni a gyermeke részére, vagy más módon, pl. használt tankönyvvel kívánja megoldani gyermeke tankönyvellátását.
Minden tanév januárjában a Tankönyvellátás rendjének meghatározásához az igazgató kikéri a szülői közösség véleményét.
19
A telephelyek meghatározott rend szerint havi - kivéve a szülői értekezletek hónapját fogadóórát tartanak valamennyi pedagógus részvételével. Időpontját az igazgató határozza meg és beépíti az éves munkatervbe.
A pedagógusok a tájékoztató és üzenő füzet útján minden, a tanulóval kapcsolatos fontos kérdésről, az érdemjegyekről, iskolai dicséretekről és fegyelmező intézkedésekről tájékoztatják a szülőt. A tájékoztató után kötelesek meggyőződni a szülő láttamozásáról.
A telephelyek meghatározott rend szerint nyílt napokat, tanítási órákat, szülői fórumokat szerveznek munkájuk megismertetésére.
Iskolai hirdetőtáblák, tájékoztató anyagok, iskolai kiadványok, valamint a média közvetítésével információkat juttatunk el a szülőkhöz.
Az iskola honlapján letölthető formában elérhetővé tesszük a törvényben előírt dokumentumokat.
20
A szülőkkel való kapcsolattartás formái: Kapcsolattartás
Kapcsolattartásért
Kapcsolattartás
módja
felelős
gyakorisága
igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök,
Szülői értekezlet
3 alkalommal
szaktanárok, gyermekvédelmi felelős.
Fogadóórás szülői
szaktanárok,
értekezlet
osztályfőnökök szaktanárok,
Nyílt tanítási nap
osztályfőnökök
Szülőkkel való kapcsolattartás
szaktanárok,
Fogadóórák
osztályfőnökök
Szülői fórum
Iskolai rendezvények
2 alkalommal
évente egy
heti rendszerességgel
szaktanárok,
aktualitásnak
osztályfőnökök
megfelelően
szaktanárok,
az éves munkaterv
osztályfőnökök
alapján Az 1. és 5. évfolyamon
Családlátogatás
szaktanárok,
minden tanulónál, a
osztályfőnökök
többi évfolyamon, szükség esetén.
Iskola honlapja,
szaktanárok,
iskolai faliújság,
osztályfőnökök
hirdetmények
folyamatos
Választmányi ülés Szülői Munkaközösséggel való kapcsolattartás
igazgató,
Iskolai szintű szülői
igazgatóhelyettes,
értekezlet
tagozatvezető
SZMK megbeszélések
21
félévente legalább egyszer
Tanulók közösségei Az osztályközösség:
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint, pedagógus - vezető – az osztályfőnök áll.
Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
Két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A diákkörök:
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy.
Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Diákönkormányzat:
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A
nevelőtestület
véleményezi
a
működésükhöz
szükséges
felhasználását.
A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus segíti. 22
anyagi
eszközök
A tanulókat általában a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi és vezetői tanács őket érintő értekezletein, de ha a téma lehetővé teszi, diák képviselő is részt vehet az értekezleteken.
A diákközgyűlés megszervezésének rendjét a saját SZMSZ-ében rögzíti.
A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje: A kapcsolattartás rendjét az intézményi SZMSZ és a diákönkormányzat SZMSZ-e együttesen szabályozza.
A diákönkormányzattal a vezetői feladatmegosztásnak megfelelően az intézmény pedagógiai munkájának irányításával megbízott általános igazgatóhelyettes tart közvetlen kapcsolatot.
Az igazgató képviseli az intézményt a diákközgyűlésen, igény szerint részt vesz a különböző rendezvényeken, programokon.
Az általános igazgatóhelyettes részt vesz az intézményi és a telephelyi diákönkormányzati programokon, ahol igény szerint tájékoztatja a diák-önkormányzati szervek képviselőit, válaszol a felvetett kérdésekre, illetve továbbítja azokat az intézmény igazgatójának folyamatos munkakapcsolatban áll a diákönkormányzatot patronáló nevelőkkel, segíti munkájukat.
A diákönkormányzat vezetője a vezetőség ülésrendjének megfelelően témától függően részt vesz a vezetőség munkájában, a tanulók nagyobb közösségét /telephely diákközösséget/
érintő
kérdésekben
rendkívüli
vezetői
tanácsülés
összehívását
kezdeményezheti.
A diákképviselők a diákönkormányzatot segítő nevelőn keresztül vagy közvetlenül fordulhatnak észrevételeikkel, javaslataikkal a telephelyet irányító igazgatóhelyetteshez, az általános igazgatóhelyetteshez és az igazgatóhoz. A vezetők a megkeresést követően lehetőleg egy munkanapon vagy legfeljebb 5 munkanapon belül kötelesek fogadni a diákvezetőket. Felvetéseikre legkésőbb az általános ügyintézési határidőn belül választ kell adni.
A diákönkormányzat működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása
A diákönkormányzat a tevékenységéhez szükséges helyiségeket az iskola működését irányító általános igazgatóhelyettes engedélyével és a telephelyi igazgatóhelyettes tudtával a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartásával használhatja. Az 23
igénybevétel a nevelő-oktató munkát nem hátráltathatja.
A diákönkormányzat működési feltételeinek javításához külső anyagi forrásokat vonhat be (támogatás, pályázat stb.). Az így keletkező bevételt a diákönkormányzat működését szolgáló alaptámogatáshoz kell rendelni.
A
diákönkormányzat
az
intézmény
szabályainak
megfelelően
használhatja
a
kommunikációs rendszert.
Önálló információs, adminisztratív feladataihoz az alapvető technikai eszközöket az intézmény a diákönkormányzat rendelkezésére bocsátja.
A diákönkormányzat adminisztratív, ügyviteli és gazdasági feladataihoz az intézmény szakmailag illetékes munkatársa segítséget nyújt.
A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje ás formája: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.
A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén
Az iskola faliújságján, honlapján és az iskolarádión keresztül.
Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje: A tanulók a diákönkormányzaton keresztül élnek véleményezési jogukkal. Az iskola a diákönkormányzat véleményét kikéri:
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
iskolai SZMSZ elfogadása előtt,
a házirend elfogadása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása előtt,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, 24
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.
A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolat rendje és formái: Az intézményben biztosítani kell a tanulók számára a testedzés lehetőségét. Ezek formái:
testnevelési órák;
tömegsportóra;
napközi otthoni és tanulószobai sportfoglalkozás;
a DSE igény és lehetőség szerint.
A diáksport szervezet és az iskolavezetés kapcsolattartásának formái:
DSE közgyűlés;
DSE elnökségi ülés;
sportversenyeken való részvétel és díjátadás;
iskolai szintű dicséretekre, jutalmazásokra való javaslattétel;
egyéb értekezlet;
foglalkozások és óralátogatások tapasztalatainak megbeszélése.
Gyermekvédelem: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tartanak fenn Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Tiszavasvári Járás Gyámhivatalával valamint a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszavasvári Szociális és Egészségügy Szolgáltató Központja Gyermekjóléti Szolgálatával. A munkakapcsolat fenntartásáért az általános igazgatóhelyettes a felelős.
25
Formája és módja: Kapcsolattartás
Kapcsolattartásért
Kapcsolattartás
módja
felelős
gyakorisága
jelzőlap igazgatóhelyettesek
egyeztető Gyermekvédelmi
megbeszélés
szervezettel való
jelzőrendszeri
kapcsolattartás
megbeszélés
gyermekvédelmi
pedagógiai vélemény
felelős
folyamatos
folyamatos
készítése esetmegbeszélés
osztályfőnökök
családlátogatás
A tanulók felvételének, iskolaváltásának, átvételének és mentesítésének szabályai: A felvétel, átvétel szabályait a 20/2012.EMMI rendelet 23§ 3.-8. és 10. továbbá 193.§ 4., rendelkezései alapján határozzuk meg. Felvételi eljárásrend: A szülőt megilleti a nevelési- oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, nemzetiségi hovatartozására tekintettel választhat iskolát. Az iskola köteles felvenni azt a tanköteles gyereket, akinek tartózkodási helye Tiszavasváriban van. A Tiszavasvári Általános Iskola beiratkozási körzete Tiszavasvári Közigazgatási területe. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója – a beiratkozást követő harminc napon belül tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A döntésről az iskola igazgatója köteles írásban értesíteni a szülőt (gondviselőt). Az értesítésnek tartalmaznia kell a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatót. Az igazgató által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet. A szülő jogszabálysértésére vagy érdeksérelmére hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a Tiszavasvári Tankerület Igazgatójához kell benyújtani. 26
Minden a beiratkozási feltételeknek megfelelő gyereket felveszünk. Első osztályba felvehető maximális létszám – indítható osztályonként – a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szabályozása szerint. A felvételi eljárás különös szabályai A tanköteles tanulók első évfolyamra történő beiratkozásának időpontjáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ dönt. A szülő gondviselők az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a kijelölt időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint választott iskola első évfolyamára. A szülő az első évfolyamra történő beiratkozáskor köteles bemutatni
a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt valamint,
az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
Az osztályba beosztás szabályai: A kéttanítási nyelvű és komplex tehetséggondozó képzésbe való bekerülés: a) Osztályba kerülés feltételei az első évfolyamon: A beiskolázáskor a szülők/gondviselők írásbeli nyilatkozatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az intézmény fejlesztőpedagógusa a tanító nénikkel együtt a beíratást követően, elvégezzenek egy bemért, szakemberek által összeállított képességvizsgálatot, amely a figyelem, a relációszókincs, az összefüggéslátás, kommunikációs képességek, és azok fejlettségi szintjét állapítja meg. Az igazgató dönt az osztályokba beosztásról. b) Általános tudnivalók az osztályokkal kapcsolatban: Tanévenként egy kéttanítási nyelvű, több komplex tehetséggondozó program szerint haladó osztályt indítunk, amelyhez mindig a fenntartó döntése szükséges! Amennyiben az osztályba beosztható tanulók számától több a jelentkezők száma, a kéttanítási nyelvű osztályba a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény által szabályozott maximálisan felvehető tanuló kerülhet. A komplex tehetségprogramú osztályba is a sikeres képességvizsgálat eredménye után kerülhetnek be a tanulók. c) Bekerülés feltételei további évfolyamokon: A szülő vagy a pedagógus javaslatára az igazgató engedélyével a tanuló bekerülhet a 27
kéttanítási nyelvű és komplex tehetséggondozó osztályba:
ha a tanuló eredményes különbözeti szintfelmérő vizsgát tesz.
Szintfelmérő tehető az adott tanév elején, félévkor és a tanév végén, a szabályoknak megfelelően.
Átvétel szabályai: Iskola-, osztályváltáskor a két tanítási nyelvű oktatásban, az idegen nyelven oktatott tantárgyakból szóbeli és írásbeli különbözeti vizsgát kell tenni. Iskolaváltás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie abból a tantárgyból, amelyet előző iskolájában nem tanult.
A más iskolából, településről érkező tanulók osztályba sorolásáról, az intézmény azonos évfolyamain tanulók osztályváltoztatási kérelméről a telephelyek sajátosságai, az osztályok létszáma és a szülő kérése alapján az igazgató dönt.
A tanuló változtatási kérelemről a szakmai munkaközösség, a pedagógus és az osztályfőnök véleményének meghallgatása után az igazgató dönt.
A különbözeti vizsga szervezése a tanulói jogviszony keletkezésétől számított három hónapon belül lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, vagy a tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A kikerülés szabályai: A tanuló kikerülhet a két tanítási nyelvű és a komplex tehetséggondozó nevelésből a szülő vagy a pedagógus javaslatára az igazgató engedélyével, ha:
a tanuló nem tartja be a házirend szabályait,
szorgalma kifogásolható, a tanulmányi eredménye gyenge,
a szülő kezdeményezi,
a 4. évfolyamon megszervezésre kerülő mérésen a tanuló nem éri el az előírt szintet.
Tanulói jogviszony megszűnése: A tanulói jogviszony megszűnik, ha:
ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
28
az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni.
A mentesítés szabályai:
A mindennapi iskolába járás alóli felmentésről és a magántanulói státuszról a szülő kérésére az igazgató dönt. Szükség esetén kikéri a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét.
Az egyes tárgyak /testnevelés, idegen nyelv/ óráinak látogatás vagy értékelése alól megfelelő orvosi és a pedagógiai szakszolgálat szakvéleményének és a szakértői bizottságok szakértői véleményének alapján adhat mentesítést az igazgató.
A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti: - az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő - egyes tantárgy tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
A tanítási óráról és tanórán kívüli foglalkozásról való távolmaradás szabályozása:
A tanulók tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően.
A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell.
A szülő előzetes kérése alapján a tanuló: a) az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, b) az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat, c) A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ebben az esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése, a mulasztás
megkezdésétől
számított
három
napon
belül.
Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles 5 napon
belül
családlátogatáson
meggyőződni
a
mulasztás
okáról.
Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül.
29
Versenyekre való felkészülésre lehetőséget biztosít az iskola: a szülő írásbeli kérésére, a szaktanár egyetértésével körzeti, megyei versenyek esetén 2 tanítási óra, regionális, országos verseny esetén 2 tanítási nap vehető igénybe.
A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell.
A tanulók mulasztásának igazolása:
A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 napon belül, három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli betegség esetén orvosi igazolással igazolhatja mulasztását.
Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni
A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata:
Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni.
Az iskola köteles a szülőt értesíteni : -
a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, valamit akkor is,
-
ha a tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.
Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
Ha az iskola értesítése ellenére a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, és ismételten
30
tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra.
A késésre vonatkozó szabály: Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, ezt igazolnia kell. A késés igazolására az iskolának a mulasztás igazolására meghatározott eljárást kell alkalmaznia. A késés idejét össze kell adni, s amennyiben ez az idő eléri a negyvenöt percet, a késés igazolt vagy igazolatlan órának számít.
A tanulók jutalmazása: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít,
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt,
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez
az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: 1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret
napközis nevelői dicséret
osztályfőnöki dicséret
igazgatói dicséret
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A versenyek jutalmazási formái: 31
a)
Az iskolaszintű versenyek első három helyezettei oklevelet kapnak.
b) Megyei
szintű
versenyeken,
vetélkedőkön,
illetve
előadásokon,
bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók (1. - 6. helyezés), kistérségi versenyen eredményesen szereplő tanulók (1-3. helyezés), illetve országos versenyen (1-10.) helyezést elért tanulók igazgatói dicséretben részesülnek és az igazgató által rendezett fogadáson vesznek részt a tanév végén. 2. Az iskolában tanév végén a következő dicséretek, kitüntetések adhatók: a)
Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevél elismerésben részesülnek.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményéért,
példamutató magatartásáért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért
nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c) A tanév végén adható kitüntetések: Iskolai díjak:
„Tehetség Díj”
Az „Év tanulója” Díj
„Érdemes tanuló” emlékplakett nyolc éven át kitűnő tanulóknak
„Sport tevékenységért” emlékplakett
DÖK kitüntetések:
Könyvjutalom 8. oszt. végén kitűnőknek
„Közösségért Díj”
32
Alapítványi kitüntetések:
„Kabay- díj”
„Vasvári Pál- díj
A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgatóhelyettesek, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.
Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére – a nevelő testület véleménye alapján - az iskola igazgatója tehet javaslatot.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések: Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
a tanulói házirend előírásait megszegi,
igazolatlanul mulaszt,
bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
A fegyelmi eljárás rendje: A fegyelmi eljárásba bevont tanulót megilleti az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége. Pedagógusok, ill. a pedagógus munkát segítők körét ért tanulói fegyelemsértésnél az egyeztető eljárás nem alkalmazható! Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, az értékelés alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtetheti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal:
a sértett, (kiskorú sértett esetén a szülő,) és
a kötelességszegő, (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
33
MENETE: 1.
A sértett hozzájárulásával a kötelességszegő tájékoztatása a fegyelmi eljárás megindításáról szóló levél útján.
2.
Öt tanítási napon belül kérheti a kötelezettségszegő, az SZMK ill. a DÖK az eljárás megindítását. Ha ez nem történik meg, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
3.
Legfeljebb 15 napon belül kell megszületni a megállapodásnak. Egyezség hiányában a fegyelmi eljárás folytatódik.
4.
Ha megállapodás született, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a sérelem orvoslásának idejére, de legfeljebb három hónapra. Ha ezen időn belül nem történik meg a megállapodás végrehajtása, akkor a fegyelmi eljárást folytatni kell.
5.
Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
6.
Ha a felek a megállapodásban kikötik, a megállapodást az osztályközösségben, illetve a nagyobb közösségben meg lehet vitatni.
Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés
napközis nevelői figyelmeztetés
osztályfőnöki figyelmeztetés
osztályfőnöki intés
osztályfőnöki megrovás
igazgatói figyelmeztetés
igazgatói intés
igazgatói megrovás
nevelőtestületi figyelmeztetés
nevelőtestületi intés
nevelőtestületi megrovás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 34
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt.
A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.
Kártérítés szabályai: Ha a tanuló az iskolának szándékosan vagy gondatlanságból kárt okoz, ez esetben a Nkt.59. § 1. 2. 3. bekezdése és Ptk. szerint kell eljárni. Az elveszett vagy megrongált tankönyvek kártérítése:
A tanuló hibájából használhatatlanul súlyosan megrongált (gyűrt, tépett, összefirkált) tankönyv, segédlet értékét szintén a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni.
Rendeltetésszerű használatból (lényegkiemelő, szövegkiemelés, aláhúzás, jegyzet a tanár utasítására) eredő értékcsökkenés esetén a tanulót nem terheli kártérítési kötelezettség.
Térítési költség megállapítása esetén a meghatározott nyugta ellenében az iskola titkárságán kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén az iskola igazgatója írásban szólítja fel a szülőt a mulasztás pótlására.
Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei: A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről - amennyiben erre az iskola jogosult az iskola igazgatója, az osztályfőnök véleményének kikérése után a szociális bizottság dönt. A szociális bizottság tagjai:
az iskola általános igazgatóhelyettese
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelők
az alsó tagozat képviselője
a felső tagozat képviselője
A szociális támogatás odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló:
akinek egyik, vagy mindkét szüleje munkanélküli
akit az egyik szülő egyedül nevel
akinél a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbért 35
akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő
akit a nevelőtestület és a szociális bizottság rendkívüli esetben arra jogosultnak tart.
Az intézmény vezetője írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra. Milyen jogcímen jogosultak a normatív kedvezményre, közli az igényjogosultság igazolásának formáját, és az igénylés elbírálásának elveit. A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről, évente a tantestület dönt. Jelenleg a térítésmentes és a normatív támogatáson túli kedvezmények adására nincs más lehetőség. Térítési és tandíjbefizetés: Általános iskolai ellátás alaptevékenységeiben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaink:
az iskolai tanórák,
egyéb foglalkozások,
fejlesztő és gyógypedagógiai foglalkozások,
az iskolai létesítmények és eszközök használata,
a tanórán kívüli foglalkozások,
a felügyelet biztosítása.
Az étkezési térítési díjakat a Városi Kincstár számlájára havonta előre minden hó 11. napjáig postautalványon befizetni, vagy átutalással lakossági folyószámláról teljesíteni.
A Városi Kincstár az igénybe nem vett étkezésre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő 1 nappal előre a Városi Kincstár alkalmazottjánál lemondja. Be nem fizetett étkezési díj esetén a szülő felszólítást kap a befizetés elmulasztásáról.
A tanulók által készített dolgok értékesítése: A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, 36
hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. A könyvtárak működési rendje:
A könyvtár külön működési szabályzat szerint dolgozik.
A könyvtárak feladata: Az intézmény nevelő-oktató munkájának segítése, könyvtári szolgáltatás nyújtása a tanulók és pedagógusok számára /folyóirat, olvasóterem, kölcsönzés, hangzó anyagok, videofilmek, kották /.
A könyvtárak használata ingyenes; beiratkozással tagja lehet az intézmény minden tanulója, pedagógusa és pedagógus munkát közvetlenül segítő munkatársa.
A kijelentkezést távozáskor kell megtenni.
A könyvtárhasználók az okozott kárt /elvesztés, rongálódás/ a mindenkori új árnak megfelelő és azonos tartalmú könyvvel kötelesek pótolni.
A dolgozói eltávozást az igazgatóhelyettesek, a tanulóit az osztályfőnökök jelzik a könyvtárosnak.
A könyvtárban csak felügyelettel, a könyvtáros jelenlétében vagy engedélyével lehet foglalkozást tartani, egyéb ok miatt ott tartózkodni.
Valamennyi könyvtár nyitvatartási idejét úgy kell szabályozni, hogy a tanulónak és a pedagógusnak délelőtt és délután is legyen lehetősége használni.
A könyvtárak nyitva tartását az igazgató szabályozza.
A tankönyvkölcsönzés rendje:
A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába adni. 37
A tartós tankönyvek átvételét a tanuló vagy a szülő aláírásával ismeri el.
A tanév utolsó hetében a tankönyvfelelősök által kijelölt napokon az ingyenes ellátásra jogosult tanuló a tartós könyveket köteles leadni az iskola könyvtárába.
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője, köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából keletkezett kárt megtéríteni.
Az intézmény rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátási rendszere:
A tanulók rendszeres egészségügyi ellátásának és felügyeletének a formái: -
a státusz vizsgálatok;
-
a védőoltások;
-
egyéb, törvényben előírt vizsgálatok.
A vizsgálatokat a telephelyre kijelölt védőnő és az iskolaorvos végzi, az igazgatóhelyettesek koordinálják.
Az
iskolaorvosok
szükség
szerint
fogadják
a
tanulókat,
megállapítják
pályaalkalmasságukat, rendszeresen végeznek gerinc, hallás- és látásvizsgálatot.
Az iskolafogász a felmérésen túl csak szülői beleegyezéssel kezelheti a gyermekek fogait.
A sportorvosi vizsgálat elkészítéséről a felkészítő és versenyeztető személy köteles gondoskodni.
38
Az intézményi védő, óvó előírások: Az intézmény telephelyei elkészítik a bombariadó és katasztrófa-elhárító terveiket, tűzvédelmi riadóterveiket. E terveknek megfelelően évente két alkalommal tűzriadó és bombariadó próbát tartanak. Az igazgatóhelyettesek gondoskodnak az épületek terv szerinti gyors és pánikmentes elhagyásáról és a mentés megszervezéséről. Az intézkedésre jogosultak:
igazgató,
általános igazgatóhelyettes;
székhely és telephely igazgatóhelyettes;
munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott.
Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők: Tűz-, illetve bombariadó esetén a személyi védelem a legfontosabb. Aki az intézmény területén bárhol tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, vagy bombarobbantására utaló körülményről hall, az haladéktalanul köteles értesíteni az intézmény igazgatóját, az igazgatóhelyetteseket, illetve a telephelyi tűzvédelmi megbízottat és azonnal jelezni a legközelebbi telefonon a Tűzoltóság (105), illetve Rendőrség (107) felé illetve általános segélyhívó (112) telefonszámon. Feladatok a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén:
Az intézmény valamennyi vezetője, pedagógusa és alkalmazottja szigorúan köteles betartani a munka- és balesetvédelmi szabályokat.
A preventív munkavédelmi és balesetvédelmi oktatás, tájékoztatás minden lehetséges veszélyhelyzet esetén kötelező /munkavégzés, tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás, fizikai-kémiai kísérletek, testnevelési és sportfoglalkozások, technika órák előtt/.
Amennyiben baleset, rendkívüli esemény történik, a tanulókat felügyelő pedagógus biztosítja a baleset helyszínét, és azonnal értesíti a felettesét, aki a szabályoknak megfelelően intézkedve értesíti a mentőket, rendőrséget, tűzoltókat, igazgatót, fenntartót, az érintett szülőt.
Valamennyi balesetet ki kell vizsgálni, meg kell állapítani az esemény okát, felelősét, intézkedni kell a hasonló események megelőzéséről, javaslatot tenni a felelősségrevonásra és a felvett jegyzőkönyveket az előírás szerint el kell juttatni a megfelelő szervekhez. 39
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az intézménybe: Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes játékot, technikai eszközt) valamint nagyobb összegű kézpénzt a tanulók az iskolába csak szülői engedéllyel, rendkívüli szükséges esetben, saját felelősségükre hozhatnak. Ilyen esetben, az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanuló a titkárságon leadhatja megőrzésre. Az iskola nem felel azokért a tárgyakért, értékekért, amelyek a tanulmányi munkához nem szükségesek. A tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson a mobiltelefont kikapcsolva kell tartani. Tilos az iskola területére szennyező és veszélyeztető eszközt, anyagot behozni. Tilos az iskolába energiaitalt, dohányterméket behozni, és ott fogyasztani. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás:
Az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken, versenyeken, túrákon, kirándulásokon stb. a tanulóktól fegyelmezett magatartást várunk el.
Helytelen, illetlen viselkedésével ne hozza kellemetlen helyzetbe önmagát, társait, hozzátartozóit, iskoláját. A tanulók legyenek példamutató, fegyelmezett és kifogástalan magatartásúak az iskolán kívüli szereplések idején! Ilyenkor iskolánkat képviselik, és elvárjuk tőlük, hogy ezt méltóképpen tegyék!
A rendezvények alatt a tanulók kötelesek a maguk és a társaik testi épségére vigyázni, a kísérő pedagógus utasításait minden esetben betartani.
A tanulók a pedagógus engedélye vagy kísérete nélkül nem hagyhatják el rendezvény helyszínét.
A rendezvényen használt eszközöket, tárgyakat, berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják, ha arra engedélyt kaptak.
Szándékos károkozás esetén a kár megtérítése a tanuló szüleit terheli.
40
A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei A köznevelési törvény 27§. (2) bekezdése szerint „általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak” és a tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkozásokon részt vegyen”. Iskolánk minden tanuló számára megszervezi ezt, aki igényli. A köznevelési törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő kérelmére az igazgató saját hatásköre alapján ez alól felmentést adhasson. Ez a szabályozás 2013. szeptember elsejétől minden általános iskola minden évfolyamára vonatkozik. A 16 óráig kötelező iskolában tartózkodás alóli felmentés szabályai: A szülő minden tanév kezdetén, legkésőbb szeptember 15-ig írásban kérheti az indok megjelöléssel gyermekének felmentését, a 16 óráig tartó kötelező iskolában tartózkodás alól. Tanév közben csak alapos indokkal kérheti ezt a szülő. Az engedélyt az igazgató adhatja meg. - Írásbeli kérelem szükséges, ha iskolán kívüli heti rendszerességű programokon, foglalkozásokon kíván részt venni a gyermek. - Alkalomszerű, eltávozás engedélyezése az osztályfőnök illetve a foglalkozást vezető pedagógus hatáskörébe tartozik. A tantestület döntése alapján, nem adható felmentés: - annak a tanulónak, akinek a legutóbbi év végi vagy félévi tanulmányi eredményének átlaga rosszabb, mint 2,6, - aki védelemben van vagy veszélyeztetett tanuló, - aki halmozottan hátrányos helyzetű és az osztályfőnök véleménye alapján nem adható felmentés, - aki sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd és ez alapján délutáni rehabilitáción és fejlesztő foglalkozáson vesz részt. Minden egyéb speciális esetben az igazgató a saját hatáskörében bírálja el a szülői kérelmeket. Amennyiben a tanuló a 16 óráig tartó foglalkozásokon nem vesz részt és nincs felmentése, akkor az igazolatlan hiányzásnak minősül. A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 51§(4) szerint, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát az iskolában az iskola igazgatója köteles a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni. 41
A Házirend nyilvánossága: A házirend előírásai nyilvánosak, az minden érintettnek (tanulók, szülők, az iskola alkalmazottai) meg kell ismernie. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola irattárában
az iskola könyvtárában
az iskola nevelői szobájában
az iskola igazgatójánál
az iskola igazgatóhelyetteseinél
az osztályfőnököknél
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél
az iskolai szülői szervezet vezetőinél
az iskola honlapján letölthető formában
A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott, vagy módosított Házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
a tanulókat, osztályfőnöki órán
a szülőket, szülői értekezleten. A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai
1.
A Házirend tervezetét a nevelők, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2.
A Házirend elfogadása előtt az igazgató beszerzi a diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet egyetértését a tervezettel kapcsolatban.
3.
A Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezletén.
4.
Az érvényben lévő Házirend módosítását bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért, kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői közösség vezetősége.
5.
A módosítást az 1-3. pontban leírtak szerint kell végrehajtani.
42
