HÁZIREND. Kölcsey Ferenc Általános Iskolája. Egyházi Jogi Személy. Baptista Szeretetszolgálat EJSZ. Kölcsey Ferenc Általános Iskolája

Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Kölcsey Ferenc Általános Iskolája 5200 Törökszentmiklós, Kölcsey F. u. 21. Tel/fax: 56 / 390-284

E-mail: [email protected]

Egyházi Jogi Személy

Kölcsey Ferenc Általános Iskolája

HÁZIREND

2015

TARTALOMJEGYZÉK Preambulum....................................................................................................................................... 4 Bevezetés ............................................................................................................................................. 5 Jogszabályi hivatkozás.................................................................................................................... 6 A házirend hatálya ........................................................................................................................... 6 A házirend nyilvánossága .............................................................................................................. 6 I. A tanítás rendjével, a munkarenddel kapcsolatos szabályok ................................ 7  Az iskolában tartózkodás rendje .......................................................................................... 7  A tanítási órák és az óraközi szünetek időtartama, a csengetés rendje ................ 7  A tanórák rendje a csengetés ................................................................................................. 7  Az ügyeleti rendszer működése ............................................................................................ 7  Felelősi rendszer......................................................................................................................... 8  A dolgozatokkal kapcsolatos szabályok............................................................................. 8 II. A tanulók jogai és kötelességei ......................................................................................... 9  A tanulói jogviszony kezdete ................................................................................................. 9  A tanulók által előállított termék/dolgok/alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás .......................................................................................................................................... 10  Részvétel a közösségi rendezvényeken .......................................................................... 10  Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetése ................................................................. 10  Szociális juttatások megállapításának, felosztásának elvei .................................... 11  A tantárgyválasztás szabálya .............................................................................................. 11  Mulasztások, késések igazolása ......................................................................................... 12  Viselkedési szabályok ............................................................................................................ 12  Diákkörök működése ............................................................................................................. 12 III. Az egyéb foglalkozások rendje ........................................................................................12  A tanulók számára kötelező foglalkozások .................................................................. 12  Az iskolai könyvtár szolgáltatásának igénybevétele ................................................ 13  Tanítási idő utáni rendezvények rendje ........................................................................ 13 IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ..................................................................13  Dicséretek formái ................................................................................................................... 13  Kitüntetések ............................................................................................................................. 13  Részvétel a Kölcsey túrán ................................................................................................... 13 V. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái ...............................14  Fegyelmező intézkedések formái ..................................................................................... 14  Súlyos kötelességszegés meghatározása ...................................................................... 14

2

VI. A tankönyvtámogatással, tankönyvellátással és a tankönyvrendelés elkészítésével összefüggő kérdések ..............................................................................15  A tankönyvellátás célja és feladata .................................................................................. 15  A tankönyvfelelős megbízása ............................................................................................ 15  A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése .............................................................. 16  A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ...................................................... 17  A tankönyvrendelés elkészítése ....................................................................................... 17  A kölcsönzés szabályai ......................................................................................................... 18 VII. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának rendje és formái ..19  Tájékoztató fórumok ............................................................................................................. 19  Tanulói kérdések, észrevételek formái .......................................................................... 19  A véleménynyilvánítás jogát biztosító fórumok, eljárások .................................... 19  Szülők tájékoztatása .............................................................................................................. 20  Szülői bejelentések kezelése .............................................................................................. 20 VIII. A vizsgák rendje . …………………………………………………………………………………………20  Osztályozó vizsgák ................................................................................................................. 20  Nyolcadik osztályos tanulók év végi vizsgái ................................................................ 20 IX. Helyhiány miatti felvételi eljárás rendje .....................................................................20  Felvételi kérelmek teljesítése ............................................................................................ 20  Sorsolás ...................................................................................................................................... 21  Sorsolás nélküli felvétel ....................................................................................................... 21 X. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok....................21  Tanév eleji tűz- és balesetvédelmi oktatás, tájékoztató .......................................... 21  Egészséges életmód népszerűsítése, gyakoroltatása ............................................... 22 XI. Védő, óvó rendszabályok...................................................................................................22  Testi épségre veszélyes eszközök tilalma ..................................................................... 22  Kártérítési felelősség ............................................................................................................ 22  Egészségre káros anyagok fogyasztásának tilalma ................................................... 23  Védő, óvó előírások figyelembe vétele ........................................................................... 23 XII. Záró rendelkezések .............................................................................................................23 XIII. A házirend elfogadásának legitimációs dokumentumai ........................................24 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei 2. sz. melléklet A sorsolás szabályai

3

P REAMBULUM

„Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben. Te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk.” (Pál levele Tituszhoz 2. rész 6-8. versek)

A Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Kölcsey Ferenc Általános Iskolája a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztyén egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az iskolaban, hanem egesz evben es az iskolan kívü l rendezett iskolai programokon is ervenyesek.

 Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek.  A tisztelet, szeretet es mertektartas vonatkozik a diakok egymas kö zö tti viselkedesere, kommunikaciojara is. Kerü ljek a durvasagot, annak barmely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének.  Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen, helyzetben vagy időpontban fogalmazzák meg, hogy az az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse.  Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában.  A szülőket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák.  A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok és a kábítószer fogyasztása.  A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, 4

képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik elofeltetele az otthoni feladatok pontos elvegzese es a szü kseges taneszközök gondos előkészítése.  A tanorakon a koncentralt figyelem es a masik ember – tanar vagy diak – munkajanak megbecsü lese a jo munka feltetele. Az orai munkaban valo folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (pl. enni és innivaló fogyasztással, rágógumizással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni.  Szü netekben az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére.  Fokozott testi es lelki fegyelmet es megfelelo megjelenest, ö ltö zetet kívan az ü nnepelyeken es istentiszteleteken valo reszvetel.  Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlatban követeli meg. Tiltja a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerü lni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvanulast, amely szembehelyezkedik az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.

Bevezetés 1. A házirend a köznevelési törvényben, valamint a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az elvárt viselkedés szabályait állapítja meg. 2. Meghatározza az iskolai munkarendet, az egészséget óvó és védő előírásokat. 3. Biztosítja a nevelő-oktató munka zavartalan megvalósítását, a tanítási-tanulási folyamat eredményességét. 4. A házirend előírásai azokra az iskolán kívüli rendezvényekre is vonatkoznak, melyeken nevelői kísérettel, az iskola képviseletében vesznek részt a tanulók (tanulmányi kirándulás, erdei iskola, táborozás, tanulmányi- és sportverseny, szabadidős tevékenység, kulturális program, stb.). Ide tartozik az utazás időtartama is. 5. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden tanulójának és szüleinek, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége! 5

Jogszabályi hivatkozás  

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.); A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet); A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.); A tankönyvvé, pedagógus - kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Tkr.).

A házirend hatálya Ez a házirend 2015. szeptember 1-től hatályos, határozatlan időre szól és módosításáig vagy visszavonásáig érvényes. Készült a 2014. szeptember 1-től hatályos házirend 2015. augusztus 24-i módosításával.

A házirend nyilvánossága 1. A házirend nyilvános. Megtekinthető:  az iskola honlapján;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az igazgatói irodában. 2. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, aki aláírásával igazolja annak átvételét. 3. Az újonnan elfogadott vagy módosított osztályfőnöknek tájékoztatást kell adnia:  a tanulóknak osztályfőnöki órán;  a szülőknek szülői értekezleten.

házirend

előírásairól

minden

4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten. 5. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgató - helyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a fogadó órán vagy más, – előre egyeztetett - időpontban. 6

I. A tanítás rendjével, a munkarenddel kapcsolatos szabályok 1. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 (a 0. órák előtt 10) perccel kell az iskolába megérkezniük. Felügyeletet 700 órától biztosítunk, ettől korábbi érkezéshez – indokolt esetben – szülői kérelem és igazgatói engedély szükséges. 2. A tanítás előtti gyülekező helye: 730 órától az aulában. Az osztálytermekbe reggel az ügyeletes nevelők engedélye után lehet bemenni. 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:

715 – 800 800 – 845 855 – 940 955 – 1040 1050 – 1135 1145 – 1230 1240 – 1325

szünet: 845 – 855 szünet: 940 – 955 szünet: 1040 – 1050 szünet: 1135 – 1145 szünet: 1230 – 1240

Az igazgató rendkívül indokolt esetekben rövidített órákat és szüneteket is elrendelhet. A tanítási órák kezdetét és végét csengetés jelzi. Az első kezdete és valamennyi vége előtt 5 perccel jelzőcsengetés hangzik el. A tanulók kötelesek az óraközi szünetekben a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni. Az utolsó tanítási óra után pedagógus kísérettel kell az ebédlőhöz menni, illetve hazaindulni. Az étkeztetés ideje az ebédlőben 1145-től 1415-ig tart. A főétkezésre biztosított hosszabb szünet:  alsó tagozatosok esetében a fenti időszakban az órarend függvényében 30 perc,  felső tagozatosok esetében a fenti időszakban az órarend függvényében 20 perc, minden esetben nevelői felügyelettel. Aki délutáni elfoglaltsága miatt az iskolában marad, köteles a számára külön meghatározott felügyeletet igénybe venni (tanulószobán, napköziben, egyéb helyszínen). A tanítás 800 órától 1325 óráig tart. Az ún. „0. testnevelés órák” 715-kor kezdődnek. Az egész napos iskolai munkarend 1600 óráig tart. Szülői kérésre felügyeletet 1700 óráig biztosítunk. Az egyéb foglalkozások legkésőbb 1800 órakor befejeződnek.

7

4. Az iskolában ügyeleti rendszert működtetünk, mely biztosítja a tanulók tanítási órák előtti és utáni, továbbá az óraközi szünetek alatti felügyeletét, valamint a balesetvédelmet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: az aulában, a folyosón, a tantermekben vagy az udvaron tartózkodhatnak az ügyeletes nevelők utasításának megfelelően. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét engedély nélkül nem hagyhatja el. Rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök hozzájárulásával, az igazgatóság egyik tagjának írásbeli engedélyével lehetséges. Ezt a tanulónak távozáskor be kell mutatnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. 6. Becsengetés után a tanulók kötelesek fegyelmezetten várni a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni. 7. Az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni, de a biológia és az informatika szaktantermeket, a nyelvi laborokat, a könyvtárt zárva kell tartani. Amikor jó idő esetén a tanulók az udvaron töltik a szünetet, a tanteremben, illetve a folyosón az osztályból csak egy hetes tartózkodhat. Ettől indokolt esetben csak nevelői engedéllyel és felügyelettel lehet eltérni (összevont óra, rendkívüli megbeszélés, stb.). 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órákra kötelesek időben, a szükséges eszközökkel és felszerelésekkel megérkezni. 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  Osztályonként két hetes, illetve az osztály döntése alapján további megbízottak. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki.  Felső tagozaton osztályonként két – az osztály által választott - küldött, akik saját közösségüket képviselik az iskolai diákönkormányzatban.  Osztály-, évfolyam- illetve iskolai szintű programok, rendezvények lebonyolításához kapcsolódóan a mindenkori felelős szervezők kérése/megbízása alapján feladattal bíró felelősök. 10. A hetesek feladata az osztálytermek átadása-átvétele. Ezen kívül jelentik a hiányzó tanulókat az órát tartó pedagógusnak. Ha a pedagógus nem jelenik meg az órán, a becsöngetés után maximum 5 perccel jelentik a titkárságon. Gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a megfelelő krétáról, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak, aki továbbítja azt az iskolavezetésnek. 8

11. A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást elmarasztalják. 12. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. E rendelkezés vonatkozásában dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a teljes órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. 13. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy fogadóórán, vagy előre egyeztetett időpontban gyermeke dolgozatát megnézhesse. 14. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. 15. Tanítási órákon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okos telefon, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó használata tilos, a mobiltelefont ki kell kapcsolni. 16. A tanulók igényei alapján, az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan a tanításon kívüli időszakban is használják. Ennek során be kell tartani a szervezeti és működési szabályzatban leírtakat. 17. A tisztaság megóvása érdekében október 1-től március 31-ig a tanulók számára a tantermekben váltócipő használata kötelező.

II. A tanulók jogai és kötelességei 1. A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően megilletik a tanulót. 3. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak joga van az Integrációs Pedagógiai Rendszerben való részvételre, különös tekintettel az egyéni fejlesztésre. 9

4. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. 5. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője – a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetértésben – megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha a tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – gyümölcsözteti (hasznait szedi), a bevétel 30 %-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg. 6. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése, illetve befejezésük után a rend helyreállítása. 7. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken – az előre megbeszéltek szerinti – ünnepélyes ruhában jelenjen meg. 8. Az iskola pedagógiai programja alapján a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatással összefüggő tandíj mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 9. Az étkezési térítési díjat, illetve a tandíjat havonta, az előre meghatározott napokon kell a gazdasági irodában a gazdasági ügyintézőnél készpénzben az iskola házipénztárába befizetni. Az esetleges túlfizetés összege a következő havi térítési díj, tandíj összegéből levonásra kerül. Amennyiben ez nem lehetséges, visszafizetése készpénzben történik. 10. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legalább két nappal előre a napközis nevelőnél, illetve a felső tagozatos étkezést vezető pedagógusnál lemondja. 11. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre a költségvetés lehetőséget ad – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után, a 10

nevelőtestület dönt. Előnyt élvez az a tanuló, aki:  halmozottan hátrányos helyzetű,  hátrányos helyzetű,  egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,  akit az egyik szülője egyedül nevel,  akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelel az elvárásoknak. 12. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek figyelembe vételével, évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatást a szociális elvek alapján ítéli oda, a 11. pontban megfogalmazottak szerint kell eljárnia. 13. Az iskola igazgatója az osztályfőnökök közreműködésével a félévi szülői értekezleteken, illetve az osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról és az azt oktató pedagógusokról. 14. A 14. életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a 14. életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Eddig az időpontig kell jelezni, hogy az Nkt. 35. §-a alapján a tanuló a következő tanévben az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan (bibliaismeret) órán kíván részt venni. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 15. Az Nkt. 35/A. § szerinti hit- és erkölcstan oktatását a szülői igényeknek megfelelően, az érintett egyházakkal egyeztetve, heti egy alkalommal biztosítjuk tanulóink számára. 16. A tanuló mulasztását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a kötelező tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 17. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap mulasztását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú mulasztásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 18. A tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb – az előbb megjelölt időponttól számított – 5 tanítási napon belül köteles igazolni mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Az órák/foglalkozások igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt a tanuló nem igazolja távolmaradását. A megjelölt időtartamon túli igazolás nem fogadható el. 19. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi a késés tényét, idejét, valamint azt, hogy a késés igazolt vagy igazolatlan. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben az eléri a 45 percet, 11

a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késés igazolására a mulasztások szabályai vonatkoznak (a szülő három késést igazolhat). 20. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a diákoknak kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a vétkes tanuló fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, továbbá kizárható a szabadon választott programból. 21. Tanulóinktól elvárjuk, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken is fogadjanak szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsák be a közlekedési és balesetvédelmi szabályokat, az alkalomhoz és helyhez illő ruházatot viseljenek. 22. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport, tehetségcsoport, sportcsoport, stb. 23. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt.

III. Az egyéb foglalkozások rendje 1. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie. A jelentkezés – a szakértői bizottságok szakvéleményében és a szakértői véleményben előírt fejlesztő foglalkozások és az orvosi szakvélemény alapján kötelező gyógytestnevelés órák kivételével – önkéntes, szülői nyilatkozattal írásban történik, egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal azonos megítélés alá esik. 2. Annak a tanulónak, aki a szakértői bizottság szakvéleményében vagy a szakértői/orvosi véleményben foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson, illetve gyógytestnevelési órán való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal azonos megítélés alá esik. 3. Az emelt szintű/óraszámú testnevelési osztályokba járó tanulók számára 5. osztálytól kezdődően – választásuk szerint - kötelező minimum heti 2 óra 12

időtartamban tanórán kívüli rendszeres sporttevékenységet folytatni. Az iskolán kívüli edzésről igazolást kell bemutatni. Az iskolán belüli edzésről a hiányzás jogkövetkezménye a tanítási órákkal azonos. 4. A tehetségcsoportokba beválogatott tanulók számára a csoport munkájában való részvétel legalább egy tanéven át kötelező. 5. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és pedagógusok vehetik igénybe. A beiratkozás ingyenes, minden tanév elején egyénileg történik és egy tanévre szól. 6. Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezető beleegyezésével – évfolyamés osztályrendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 18 óráig befejeződjön és 20 tanulóra legalább 1 felnőtt pedagógus felügyeljen. 7. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem rendjének helyreállítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi.

IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. Azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt nyújt, példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeinek megfelelően folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi-, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A Kölcseytúrán résztvevők beválogatásánál előnyben kell részesíteni őket. 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepségen vehet át.

13

Ezen túl a megfelelő feltételek teljesítése esetén elnyerheti az iskola hagyományos kitüntetéseit:  Kölcsey Plakett  Jó tanuló - jó sportoló 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve rendezvényeken, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek az alábbiak szerint:  városi, járási versenyen elért 1-3. helyezésért,  megyei, regionális versenyen elért 1-6. helyezésért,  országos versenyen elért 1-10. helyezésért,  nemzetközi versenyen elért bármilyen helyezésért. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

V.

A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái

1. Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítésén kívül – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. 2. A fegyelmező intézkedések formái:  szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás  napközis nevelői figyelmeztetés, intés, megrovás  osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás  igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás  nevelőtestületi figyelmeztetés  eltiltás az iskola képviseletétől a versenyeken (igazgatói figyelmeztetés esetén automatikusan életbe lép). 3. Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a tettel arányos büntetésnek, a fokozatosság elvének és a nevelő célzatnak kell érvényesülnie. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: durva verbális agresszió; a másik tanuló bántalmazása, megverése; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

14

VI.

A tankönyvtámogatással, a tankönyvellátással és a tankönyvrendelés elkészítésével összefüggő kérdések

1. A Tkr. 26. § (5) és (6) bekezdése alapján az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjét – a nevelőtestület, az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a fenntartó véleményének kikérésével - évente az iskola igazgatója határozza meg, minden év június 17-ig. 2. Ugyanezen rendelet 32. § (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskolai tankönyvellátás helyi rendjéről tájékoztatni kell a szülőket és a fenntartót. 3. Az Ntt. 3. § (10) bekezdése alapján az iskolai tankönyvrendelést – a szakmai munkaközösség véleményének beszerzésével és a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el. 4. A tankönyvrendelés elkészítésével, a tankönyvtámogatással és tankönyvellátással kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. a) A tankönyvellátás célja és feladata 1. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói és pedagógusai rendelkezésére álljanak. 2. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 3. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 4. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. b) A tankönyvfelelős megbízása 1. Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval (KELLO) a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi.

15

2. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. c) A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 1. Az iskola igazgatója a tankönyvfelelős közreműködésével minden év június 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból kölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni, valamint új tankönyvet vásárolni. 2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy az Ntt. 4. § (1) és (2) bekezdése alapján mely tanulók jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, illetve - ha az iskolának lehetősége van -, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. 3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő elmulasztása jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 4. Az igazgató a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. 5. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra és aláírásával igazolja. 6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

 a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt);  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; 16

 sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 7. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 8. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán, valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé – amennyiben a költségvetése lehetővé teszi - a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 9. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. d) A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 1. A VI/c/1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év június 15-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot és a fenntartót, továbbá kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 2. Az intézmény igazgatója minden év június 17-ig a véleményezésre jogosultak véleménye alapján meghatározza a tankönyvtámogatás rendjét és erről értesíti a szülőket és a fenntartót. e) A tankönyvrendelés elkészítése 1. A tankönyvfelelős minden év április 20-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd egyezteti az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

17

4. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. 5. A tankönyvrendelés határideje: az adott év április hónap utolsó munkanapja. Módosítása június 30-ig lehetséges. A pótrendelés határideje: szeptember 5. 6. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f)

A kölcsönzés szabályai

1. Az olvasó a kölcsönzött tankönyvért kártérítési felelősséggel tartozik. Amennyiben elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Ha erre nincs mód, a mindenkori beszerzési költséget köteles az iskolának megtéríteni. 2. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet kölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet/kell tenni. 3. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszaadni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tanulónak felróható ok miatt elveszett vagy megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik példány beszerzésével pótolni, illetve a tankönyv beszerzési árát megfizetni. 4. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. 5. A kölcsönzött tankönyvet a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően a tanuló 50%-os árkedvezménnyel (új könyv esetén 100%-os áron) megvásárolhatja. 6. A tanuló/szülő kérheti a kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelem elutasítása ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló/szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. 7. A pedagógus a tanításhoz szükséges kézikönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönözheti ki az adott tanév időtartamára. Kártérítési kötelezettségére a VI/1. pontban foglaltak vonatkoznak. 18

8. Az olvasó az iskolával fennálló tanulói vagy alkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni.

VII.

A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának rendje és formái

1. A tanulókat az iskola igazgatója vagy az általa megbízott személy (igazgatóhelyettes, diákönkormányzatot segítő pedagógus, munkaközösség-vezető) az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról iskolagyűlésen két havonta, továbbá az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon szükség szerint teszik ezt. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban, illetve a tájékoztató füzeten/ellenőrző könyvön és az üzenő füzeten keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete/ellenőrző könyve, üzenő füzete a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő számára kötelező tájékoztatás ajánlott levélben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. 4. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában a következők: gyűjtőláda, rendszeres diák-önkormányzati ülés/értékelés, közvetlen partnerigény és elégedettség mérés, diákközgyűlés, osztályfőnöki órák. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az iskolaszék tagjaival vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői munkaközösség, illetve az iskolaszék ülésén évente három alkalommal (a tanév elején, félévkor és a tanév végén) szóban, a bejáratnál elhelyezett hirdetéseken és az iskola honlapján keresztül folyamatosan írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein évente legalább két alkalommal tájékoztatják szóban a szülőket. 6. A szülők jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy 19

választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, az iskolaszékhez vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. Felvetéseikre tizenöt napon belül választ kell kapniuk.

VIII.

A vizsgák rendje

1. Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. (A követelményeket a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza). 2. A magántanulók az adott félévre vonatkozó, a továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi követelményeket magántanulói státuszba kerülésüket követően két héten belül írásban megkapják. 3. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét a jogszabály adta keretek között az iskola igazgatója határozza meg. Hirdetmény formájában közzéteszi az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain, továbbá a tanulók és szüleik tudomására hozza az osztályfőnökök útján a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal. 4. A 8. osztályos tanulók három tantárgyból (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv) kötelesek vizsgát tenni a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint. A vizsgák tételeit január 31-ig kapják meg az érintettek.

IX.

Helyhiány miatti felvételi eljárás rendje 1. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesítenie a jogszabályban foglalt arányok figyelembevételével. 2. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. 3. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyén található. 4. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a 20

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyén található. 5. Amennyiben az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás szabályait a házirend 2. sz. melléklete tartalmazza. 6. A hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az, akinek ezt különleges helyzete (Rendelet 24. § (7) bek.) indokolja. 7. Az emelt óraszámú testnevelési osztályba jelentkezők számára az Nkt. 50. § (5) bekezdése alapján alkalmassági vizsgát szervezünk. A felvételnél a magasabb pontszámot elérő, továbbá az előkészítő óvodás tornán rendszeresen résztvevő gyermekeket részesítjük előnyben. 8. Az emelt óraszámú angol nyelvű osztályba jelentkezők esetében a tehetségazonosításkor elért jobb eredményt vesszük figyelembe. Előnyt jelent az előkészítő óvodás játékos angol nyelvi foglalkozásokon történő részvétel.

X.

Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok

1. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a tanév megkezdésekor, valamint szükség esetén életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. 2. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, informatika) a pedagógus köteles az első tanórán a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. 3. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon dohányozni, valamint tudatmódosító szereket fogyasztani szigorúan tilos. 4. Rendszeresen gondoskodunk az egészséges életmód – életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében (ökoiskolai, egészségnevelési rendezvények, sportprogramok, projektek, témahetek). E feladat teljesítéséhez az nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában.

21

5. Valamennyi intézményi programon nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. 6. Az osztálytanítók, a napközis nevelők és a szaktanárok az órákon/foglalkozásokon, továbbá a tanulókkal való kötetlen programokon rendszeresen felhívják a figyelmet az egészséges életmóddal kapcsolatos tudnivalókra. 7. Jó idő esetén a 3-4. és a 4-5. óra közötti szünetet a tanulók a pedagógusok felügyelete mellett az iskola udvarán töltik el. 8. A szabadtéri napközis foglalkozásokhoz a napközis nevelő felelősség vállalásával tanév elején biztosítjuk a sporteszközöket. 9. Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon nem népszerűsítjük a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack fogyasztását. 10. Az iskola minden programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján tervezzük és bonyolítjuk le.

XI.

Védő, óvó rendszabályok

1. A tanulók az iskolába kerékpárral saját, illetve szülői felelősségvállalással jöhetnek. A kerékpárokat a kijelölt kerékpártárolóba kell elhelyezni. A kerékpártároló nem őrzött, ezért az esetleges rongálásért, eltulajdonításért az iskola semmilyen kártérítési felelősséget nem vállal. 2. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tanulásában akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki azt leadja a titkárságon és haladéktalanul értesíti a tanuló szülőjét, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. 3. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, megrongálásáért, elvesztéséért (pl. mobiltelefon). 22

4. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. 5. A tanulók számára tilos az iskolába a következő tárgyak behozatala: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgó- és tökmag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. 6. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezen kívül fizika, kémia, biológia, számítástechnika, technika, testnevelés tantárgyakból külön balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 7. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, vagy használt pedagógiai eszközöket.

XII.

Záró rendelkezések

Jelen házirendet csak a nevelőtestület módosíthatja az Iskolaszék és a Diákönkormányzat véleményének kikérésével, a fenntartó jóváhagyásával. A házirend felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján vagy jogszabályváltozás esetén kerül sor, továbbá ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a Diákönkormányzat vagy az Iskolaszék. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Törökszentmiklós, 2015. augusztus 24. Görömbei Zoltán igazgató

23

1.sz. melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

1. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM



Szabályos betűalakítás- és kapcsolás.



Szavak, szószerkezetek írása, másolással írott és nyomtatott mintáról.



Írás emlékezetből. Megadott képek nevének leírása.



Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Illusztráció készítése.

25

1. évfolyam MATEMATIKA

Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. Folyamatos fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét a helyi tantervben meghatározott követelményekhez viszonyítva. Az értékelés kiemelt szempontjai: – a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, – az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, – tárgyi tevékenységben való jártasság, – tanult műveletek értelmezése, – a tanult számolási eljárások ismerete és alkalmazása. A továbbhaladás feltétele, minimum követelmények: I. Gondolkodás Követelmények A tanuló: – tudjon egyszerű tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására (20-as számkörben) – használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; – tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; egyszerű állítások helyességét eldönteni; – legyen képes egyszerű növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni; – egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatokat folytatni.

26

II. Számtan, algebra Követelmények A tanuló: – tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint; – biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; – használja, értelmezze a relációs jeleket; – képezzen egyszerű szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat; – ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; – ismerje fel a páros és páratlan számokat; – tudja a számok szomszédjait; – tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni; – legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában;– tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel. III. Geometria, mérés Követelmények A tanuló: – legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; (alatta, felette, mellette…) – ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; – tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott egységekkel; – használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; – tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot. IV. Valószínűségi játékok, statisztika – fedezze fel segítséggel egyszerűbb esetekben az összetartozó adatok közötti kapcsolatokat.

27

1. évfolyam KÖRNYEZETISMERET



Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén



Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szakaszéhoz



Az emberi test fő testrészeinek megnevezése



Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete



Az időjárás elemeinek ismerete, az időjárásnak megfelelő öltözködés



Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése



A halmazállapotok felismerése



Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során

28

1. évfolyam ÉNEK - ZENE



Pontos artikuláció, szövegejtés, dallam és ritmus megszólaltatása.



Gyermekjátékdalok éneklése, előadása játékokkal együtt.



Dalok éneklése egyenletes járással, majd dalritmus megszólaltatásával.



Dalok ritmusának megszólaltatása segítséggel.



Ellentétpárok (dinamika, tempó, hangmagasság, hangszín, karakter) hallás utáni megkülönböztetése.



Hangszerek felismerése kép és hangzás után.



Ritmusértékek felismerése.



Dallamhangok, szolmizációs hangok ismerete (lá-szó-mi-dó).



A tanult, gyakorolt dalok dallami és ritmikai fordulatainak megszólaltatása.



Ritmusértékek érzékeltetése, elemi ritmusértékek ismerete, lejegyzés a vonalrendszerbe.

29

1. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Első évfolyam: (elmélet)    

ismerje fel az évfolyam számára előírt eszközöket. tudjon viszonyítani /kisebb-nagyobb/ ismerje fel a főszíneket, a fehéret és a feketét. tudjon saját alkotásáról beszélni.

+ gyakorlat: Rajzfilm (média) illusztráció. A rajzán alkalmazza az elméleti követelményeket.

30

1. évfolyam ERKÖLCSTAN I.

Ki vagyok én?

Tudja, hogyan és hányféleképpen szólítják meg mások. Hol született és mikor. Hány éves. Kik a szülei, hogy hívják őket. II.

Ilyen vagyok

Tudja elmondani, hasonlít-e valakire a családban. Mit szeret magán? Mit nem? Mitől lesz szomorú, mitől fél. Minek szokott örülni. III.

Testi épségem

Tudja elmondani, hogy tud vigyázni magára, egészségére, testi épségére. IV.

Kedvenc tárgyaim, tevékenységeim

Tudja elmesélni, melyek a legkedvesebb játékai, tárgyai. Hogy vigyáz rájuk? Mit szeret játszani és kivel. V.

Kapcsolatok

Tudja, hogy szólítja meg a különböző korú közelebbi és távolabbi ismerősöket. Hogy kérhet segítséget a felnőttektől és a gyerekektől. Mit tegyen, ha idegen ember megszólítja az utcán. VI.

Család

Tudja, hogy kikből áll a család. Milyen a kapcsolata az anyukájával, apukájával, testvéreivel, nagyszüleivel. Mit kaphat tőlük és mit adhat nekik. Milyen családi ünnepeik vannak, és hogyan tartják meg őket. VII.

A gyerekek élete

Tudjon arról beszélni, hogy telik egy hétköznapja. Milyen a hétvégéje? Milyen az iskolai élete? Miért szeret iskolába járni és miért nem? Milyen szabályokat kell betartani az iskolában? 31

1. évfolyam TESTNEVELÉS

Előkészítő gyakorlatok: 

Kitartó futás 2 perc



1-4 ütemű gimnasztikai gyakorlatok végrehajtása pedagógus által bemutatott gyakorlatok alapján

Labdával végzett gyakorlatok 

Célba dobás zsámolyba, karikába 4 méterről



Tudjon labdát gurítani, feldobni, elkapni



Labdavezetés egyenes-, szlalom vonalban

Atlétika 

Távolba dobás kislabdával



25 m futás állórajtból



Helyből távolugrás

Torna 

Gurulóátfordulás előre, hátra



Tarkóállás



Egyensúlyozó járás talajon, padon

32




Az ábécé használata



A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészletben



Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor



Mondatkezdés nagybetűvel, a mondat szavakra tagolt leírása segítséggel



A tanult mondatvégi írásjelek alkalmazása/ kijelentő, kérdő



Egyszerű mondatok másolása



Egyszerű szóbeli és írásos szöveg megértése. Kérdésekre értelmezés, rövid válaszok adása. Rövid szövegből leírt események sorrendjének felismerése

33

2. évfolyam MATEMATIKA Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. Folyamatos fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét a helyi tantervben meghatározott követelményekhez viszonyítva. Az értékelés kiemelt szempontjai:  a tanulók önmagukhoz mért fejlődése,  az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje,  tárgyi tevékenységben való jártasság,  tanult műveletek értelmezése,  a tanult számolási eljárások ismerete és alkalmazása.

A továbbhaladás feltétele, minimum követelmények:

I.

Gondolkodási módszerek

Követelmények A tanuló: – tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani; (100-as számkörben) – tudjon halmazokat képezni egyszerű tulajdonságok alapján; – ismerje fel kiválogatott elemek közös tulajdonságát; – legyen képes egyszerű összefüggések megfigyelésére; – tudja állítások igazságát eldönteni; – legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint; – segítséggel készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről; – ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét; – ismerjen fel és folytasson számsorozatokat egyszerű szabály alapján; – összetartozó elempárok keresése.

34

II. Számtan, algebra Követelmények A tanuló: – tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével; – ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben; – tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben; – találja meg a számok helyét a számegyenesen; – ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányados alakját; – tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben; – végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználattal 100-as számkörben; – ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet; – ismerje a maradékos osztást;– ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; – tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat. III. Geometria, mérés Követelmények A tanuló: – ismerje fel a téglalapot, négyzetet; – tudjon segítséggel alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint; – ismerje és segítséggel használja a tanult szabványegységeket; (m, dm, cm, l, dl, cl, kg, dkg, hónap, – nap, óra, perc,) – kis segítséggel végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel; IV.

Valószínűségi játékok, statisztika

Segítséggel legyen képes adatok lejegyzésére, leolvasása.

35




Alapvető tájékozódás az iskolában, annak helyiségeiben, az iskola környékén való jártasság.



Az évszakok ismerete, főbb jellemzői. A hónapok felsorolása, évszakokhoz való kötése. Időjárás.



Testünk részei, funkciói, testápolás.



A növény részeinek megnevezése, azok funkciói életkornak megfelelően.



Különféle anyagok felismerése, a szilárd, légnemű és folyékony fogalmak használata.



Önálló, környezettudatos magatartás. A technikai, épített és szociális környezet alapvető ismerete.

36

2. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Második évfolyam (elmélet)   

Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni. Legyen képes egyszerű báb tervezésére. Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet után.

+ gyakorlat: Mesefilmhez (média) kapcsolódóan esemény, élmény vizuális megjelenítése figurális elemekkel.

37

2. évfolyam ERKÖLCSTAN I.

Miben változtam?

Tudja elmondani, miben változott óvodás kora óta. Miben fejlődött? Milyennek látja magát és milyennek látják mások. II.

Családi szokások

Tudja, kikkel él együtt a családban. Kinek milyen feladatai vannak a családban. Vannak-e szabályok a családban, amit be kell tartani. III.

A családon túl

Tudja, hogy milyen csoportokhoz tartozik. Melyek az életközösségei az iskolában és az iskolán kívül? IV.

Akik körülöttünk élnek

Tudja, hol él. Milyen a környezete? Tudjon beszélni a lakóhelyéről. V.

Más lakóhelyek

Tudjon mesélni arról, hol járt már a családjával. Milyen távolabbi helyekről hallott már? VI.

Növények és állatok a környezetünkben

Tudjon beszélni arról, miért jó, hogy vannak körülöttünk növények. Hogy tudunk rájuk vigyázni, és részt venni a gondozásukban? Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogy tudunk részt venni a gondozásukban? VII.

A természet védelme

Tudjon beszélni arról, felelősek vagyunk-e az erdőben, réteken, mezőkön élő növényekért és állatokért. Mit tudunk tenni értük?

38




Helyes levegővétel.



Pontos szövegejtés, a tanult dalokban a dallam és a ritmus pontos megszólaltatása.



Ritmuskövetés, ritmikus mozgás gyermekdalokra.



Ünnephez kapcsolódó dalok csokorba szedése. A dalcsokrok előadása tanítói segítséggel, ritmushangszerekkel csoportban és hangszerkísérettel, illetve szólóban.



Dalok ritmusának felismerése, tempójának megtartásával csoportos előadása.



Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.



Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján.



Dinamikai ellentétpárok felismerése.



Tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása kottaképről.

39

2. évfolyam TESTNEVELÉS Előkészítő gyakorlatok 







1-4 ütemű kéziszergyakorlatok (gumilabda, tornabot, tömött labda)





Tudjon labdát gurítani, feldobni, elkapni



Labdavezetés egyenes-, szlalom vonalban

Atlétika 







5-6 lépés nekifutással távolugrás egy lábról két lábra érkezéssel, ugrógödörbe

Torna 




Tarkóállás



Híd



Egyensúlyozó járás talajon, padon



1 részes svédszekrényre felguggolás, dobbantó használatával

40




Igék, főnevek, melléknevek felismerése, megnevezése



Tanult helyesírási, és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben



A ’j’ hang helyes jelölése 20 szóban



A szöveg lényegének megértése, megfogalmazása, a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása.

41

3. évfolyam MATEMATIKA Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. Folyamatos fejlesztő célzatú  szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében,  útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét a helyi tantervben meghatározott követelményekhez viszonyítva. Az értékelés kiemelt szempontjai: -

a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, tárgyi tevékenységben való jártasság, tanult műveletek értelmezése, a tanult számolási eljárások ismerete és alkalmazása.

A továbbhaladás feltétele, minimum követelmények: I.

Gondolkodás

Követelmény A tanuló: - tudjon elhelyezni elemeket egyszerű tulajdonságú halmazokba; - ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát; - állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, kis segítséggel tudja folytatni az elkezdett sorozatot, - tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni; - tudjon egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni véges alaphalmazon; - értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, segítséggel tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni. 42

II.

Számtan, algebra

Követelmények A tanuló: - Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül. - Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint. - Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. - Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédjait, tízesekre, százasokra kerekített értékét. - Tudja értelmezni, eszközzel elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást. - Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal. - Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval). - Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. - Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával. III.

Geometria, mérés

Követelmények A tanuló: – Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat. – Tudjon előállítani síkidomokat tevékenységgel. – Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során. – Tudjon megoldani egyszerű szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc). IV.

Valószínűségi játékok, statisztika

Követelmények Legyen képes: - Kísérletek, játékok alapján a lehetséges esetek keresésére. - Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos események eldöntésére egyszerűbb esetekben. - Események bekövetkezésének megfigyelésére, lejegyzésére kis segítséggel. - Igaz, hamis állítások felismerésére, szétválogatására.

43

3. évfolyam ANGOL NYELV

Hallott szöveg értése  

Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket. Felismeri az ismerős szavakat.

Beszédkészség  

Ismert témákhoz egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszavas válaszokkal reagál. Hívókártya segítségével kiejti a szavakat.

Olvasási készség  

Felismeri a tanult szavak írott alakját. Ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat elolvas.

Íráskészség



Ismert szavakat lemásol.

44




Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében



Az élőhelyek szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint



A lakóhely elhelyezkedése Magyarország térképén

45

3. évfolyam VIZUÁLIS KULTÚRA    

Ismerje a fő- és mellékszíneket. Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni. Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni. Tudja mi a tájkép.

+ gyakorlat: Média + Természeti formák látvány utáni ábrázolása.

46

3. évfolyam ÉNEK - ZENE 

Magyar népdalok éneklése egyénileg, pontos szöveggel.



Daléneklés tisztán, pontos ritmusban a „c-d” hangok közötti magasságban.



Ünnepekhez kapcsolódó dalcsokor előadása egyénileg.



Dalok ritmusának, tempójának reprodukálása.



Kérdés-felelet, és más játékos formák az ismert ritmus és dallammotívumok megszólaltatásával.



Emberi hangfajták megkülönböztetése hangzás alapján.



Hangszerek hallás utáni felismerése a hangszerek azonosításával.



Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján.



Hangszínek megkülönböztetése.



Dinamikai ellentétpárok felismerése.



Tanult ritmusértékek, ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről.



Megismert dallamrelációk éneklése.



A tanult ritmusértékek önálló elhelyezése a négyes ütemben.



Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről.



Újonnan belépő dallamhangok (kézjel, betűkotta, hangjegy) elhelyezése a vonalrendszerben.



Dalritmus írása.

47

3. évfolyam TESTNEVELÉS Előkészítő gyakorlatok 







1-4 ütemű kéziszergyakorlatok (gumilabda, tornabot, tömött labda)





Tudjon labdát feldobni, elkapni helyben és mozgás közben



Labdavezetés egyenes-, szlalom vonalban időre



Labdaátadás párokban (kétkezes felső, mellső, alsó, egykezes felső)

Atlétika 







Nekifutással távolugrás egy lábról két lábra érkezéssel, ugrógödörbe

Torna 




Tarkóállás



Híd



Lebegőállás



Összefüggő talajgyakorlat (3-4 talajgyakorlati elem)



Egyensúlyozó járás talajon, padon, kis gerendán



2 részes svédszekrényre felguggolás, dobbantó használatával



Kötélmászás mászókulcsolással (2-3 fogás)

48

4. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM



A mondatfajták tanult szófajok felismerése, megnevezése



Önállóan megismert szöveg lényegének megértése és megfogalmazása, a szöveg információinak pontos kiemelése, egyszerű összefüggések felismerése.



A szöveg folyamatos, kifejező olvasása előzetes felkészülés után.

49

4. évfolyam

MATEMATIKA I. GONDOLKODÁS Követelmények A tanuló: – tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani; – tudja kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni; – legyen képes összefüggések felismerésére; – tudja eldönteni állítások igazságtartamát, egyszerű igaz, hamis állításokat fogalmazni; – tudja megkeresni egyszerű nyitott mondatok igazsághalmazát; – ismerje és segítséggel alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát; – tudjon folytatni egyszerű számsorozatokat a felismert szabály alapján; II. SZÁMTAN, ALGEBRA Követelmények A tanuló: – tudjon tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; – helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint; – tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni; – ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédjait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét; – tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást; – tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel; – ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; – legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); – tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával. III. GEOMETRIA, MÉRÉS Követelmények A tanuló: – ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat; – ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat; – ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma);

50

– ismerje és segítséggel használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során; – Kis segítséggel tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat; – tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét. IV. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK, STATISZTIKA Követelmények A tanuló: – tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat; – tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni; – tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni; Kimeneti követelmények A tanuló: – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására; – tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; – használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =); – legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; – helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten; – tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben. – tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban; – legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); – tudja ellenőrizni a számítások helyességét; – tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával; – ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört; – ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc); – tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben.

51

4. évfolyam

ANGOL NYELV Hallott szöveg értése: A tanuló megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egye-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket. Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Bemutatkozás Család Kedvenc háziállatok Testrészek Ház részei Napirend Étkezés Színek Számok

Beszédkészség: A tanuló képes az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra reagálni egyszavas válaszokkal, cselekvéssel. Olvasási készség: A tanuló megérti az ismert nyelvi elemekből álló mondatokat a tanult témakörökben.

52

4. évfolyam

KÖRNYEZETISMERET



Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülése



Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térképen, néhány jelentős kulturális és természeti értékének ismerete

53

4. évfolyam

ÉNEK-ZENE                     

Magyar népdalok éneklése egyénileg, pontos szöveggel. Gyermek és népdalok: a négy év során tanult dalok éneklése. A Himnusz éneklése. Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Játékos ritmusok, ritmikus mozgás gyermekdalokra. Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Ünnepekhez kapcsolódó dalcsokor előadása csoportban kisebb együttesben illetve szólóban. Ritmus és dallammotívum felismerése. Osztinató előadása ismert dalhoz. Mozgásos improvizáció dallamra, ritmusra. Hangszínek hallás utáni felismerése. Emberi hangfajták, kórusok megkülönböztetése, felismerése hangzás alapján. Vonós, ütős, fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján. Dinamikai ellentétpárok felismerése. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése, azonosítása. Tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása, önállóan kottaképről, olvasása és írása tanári irányítással. Megismert dallamrelációk, pentaton fordulatok felismerése, éneklése szolmizálva tanári segítséggel. Újonnan belépő dallamhangok: a fá és a ti hang kézjele és helye a vonalrendszerben (kézjel, betűkotta, hangjegy). A háromnegyedes ütemmutató alkalmazása. Pontozott fél kotta és szünetjele, váltakozó ütem, nagy éles és nyújtott ritmus. A váltakozó ütem felismerése.

54

4. évfolyam

TECHNIKA - ÉLETVITEL 

alaprajz leolvasása, nézetrajz készítése



mérés centiméter pontossággal



munkaeszközök ismerete, használata (olló, kalapács)



önállóság otthon és az iskolában



ésszerű takarékosság az anyagokkal tárgykészítés közben



a tárgy rendeltetése, funkciója



jártasság a gyalogos és kerékpáros közlekedésben.

Feladatok: Látszati rajz, nézeti ábrázolás vagy játék készítése természetes anyagokból vagy egyszerű öltésfajták alkalmazása vagy feladatlap a gyalogos és kerékpáros közlekedésről

55

4. évfolyam

ÉNEK-ZENE

                    

Magyar népdalok éneklése egyénileg, pontos szöveggel. Gyermek és népdalok: a négy év során tanult dalok éneklése. A Himnusz éneklése. Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Játékos ritmusok, ritmikus mozgás gyermekdalokra. Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Ünnepekhez kapcsolódó dalcsokor előadása csoportban kisebb együttesben illetve szólóban. Ritmus és dallammotívum felismerése. Osztinató előadása ismert dalhoz. Mozgásos improvizáció dallamra, ritmusra. Hangszínek hallás utáni felismerése. Emberi hangfajták, kórusok megkülönböztetése, felismerése hangzás alapján. Vonós, ütős, fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján. Dinamikai ellentétpárok felismerése. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése, azonosítása. Tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása, önállóan kottaképről, olvasása és írása tanári irányítással. Megismert dallamrelációk, pentaton fordulatok felismerése, éneklése szolmizálva tanári segítséggel. Újonnan belépő dallamhangok: a fá és a ti hang kézjele és helye a vonalrendszerben (kézjel, betűkotta, hangjegy). A háromnegyedes ütemmutató alkalmazása. Pontozott fél kotta és szünetjele, váltakozó ütem, nagy éles és nyújtott ritmus. A váltakozó ütem felismerése.

56

4. évfolyam

VIZUÁLIS KULTÚRA (elmélet)   

Ismerje a fő- és mellékszíneket, legyen képes a színek keverésére, színárnyalatok megkülönböztetésére. Tudja a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét. Legyen képes értékelő véleményt mondani saját munkájáról.

+ gyakorlat: Ismert történelmi hősről karakterábrázolás filmélmény alapján.

57

4. évfolyam

TESTNEVELÉS Előkészítő gyakorlatok   

Kitartó futás 5 perc 1-4 ütemű gimnasztikai gyakorlatok pedagógus által bemutatott és utasítás alapján végrehajtott gyakorlatok 1-4 ütemű kéziszergyakorlatok (gumilabda, tornabot, tömött labda, ugrókötél)

Labdával végzett gyakorlatok     

Célba dobás zsámolyba, karikába 7 méterről Tudjon labdát feldobni, elkapni helyben és mozgás közben Labdavezetés egyenes-, szlalom vonalban időre Labdapassz falhoz alapvonaltól Labdaátadás párokban (kétkezes felső, mellső, alsó, egykezes felső)

Atlétika    

Távolba dobás kislabdával 25 m futás állórajtból Térdelőrajt végrehajtása Nekifutással távolugrás egy lábról két lábra érkezéssel, ugrógödörbe

Torna        

Gurulóátfordulás előre, hátra Tarkóállás Híd Lebegőállás, mérlegállás Összefüggő talajgyakorlat (3-4 talajgyakorlati elem) Egyensúlyozó járás talajon, padon, kis gerendán 3 részes svédszekrényre felguggolás, dobbantó használatával Kötélmászás mászókulcsolással (2-3 fogás)

58


Irodalom A tanuló legyen képes a hallott/olvasott szövegről rövid szóbeli összefoglalást adni Mesék: Tudja összehasonlítani a népköltészetet a műköltészettel Tudjon megnevezni 3 mesefajtát és ismerjen mesei elemeket Petőfi Sándor: János vitéz Ismerje a mű cselekményét, szereplőit Ismerje a következő fogalmakat: epika, elbeszélő költemény, hasonlat, megszemélyesítés, metafora Memoriter a műből Ismerje Petőfi Sándor: Az alföld című művét, a tájleíró költemény fogalmát Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Ismerje a regény cselekményét, a szereplők jellemét Ismerje a regény fogalmát Nyelvtan 

Ismerje és alkalmazza az alapvető helyesírási szabályokat: - (kiejtés, szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés elve)



Ismerje a magánhangzók és mássalhangzók alapvető jellemzőit



Tudja megállapítani a szavak hangrendjét



Ismerje fel a rokon értelmű és a hangutánzó szavakat



Tudja a magyar ábécét, és tudjon betűrendbe sorolni



Tudja alkalmazni az elválasztás szabályait



Ismerje a teljes hasonulás fogalmát és helyesírási szabályait



Ismerje fel az egyszerű és összetett szavakat



Ismerje fel a szavakban a szótövet és a toldalékot

59

5. évfolyam

MATEMATIKA SZÁMTAN, ALGEBRA   

A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.

Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése.  

Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK 

Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

GEOMETRIA, MÉRÉS   

Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.

Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA  

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

60

5. évfolyam

ANGOL NYELV

Hallás utáni szövegértés Az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése. Témakörök: Én és a család, otthon, étkezések, szabadidő, étkezés, időjárás, öltözködés, kedvenc állatok.

Beszédkészség Legyen képes ismert nyelvi mondatokban válaszolni.

eszközökkel

megfogalmazott

kérdésekre

egyszerű

Olvasási készség Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése, kiolvasása.

61

5. évfolyam

TERMÉSZETISMERET BIOLÓGIA rész

A TANULÓ ISMERJE ÉS HASZNÁLJA HELYESEN A KÖVETKEZŐ FOGALMAKAT:               

csonthéjas termés, almatermés, bogyótermés, egynyári, kétnyári, évelő növény, raktározó főgyökér, hagyma, teljes átalakulás, rovar, bogár, lepke, gyökérgümő, pillangós virág, hüvelytermés, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, lágyszárú növény, fásszárú növény, fő-, és mellékgyökérzet, szalmaszár, gerinces, emlős, párosujjú patás, szarv, kérődzés, növényevő, redős zápfog, hiányos és teljes fogazat, mindenevő, gumós zápfog, madár, kapirgálóláb, magevő csőr, fészekhagyó fiókák, úszóláb, lemezes csőr, összetett szem, nyaló-szívó szájszerv, ragadozó, tarajos zápfog, behúzható karmok, metszőfog, szemfog, zápfog, veszettség, begy, zúzógyomor, rágcsáló fogazat, háziasítás,

A TANULÓ TUDJA FELSOROLNI:       

a csonthéjas-, az alma-, és a bogyótermés részeit, a virág részeit, a növény részeit, az összetett gyomor részeit, az állatfajok családtagjait, a tojás részeit, magyar kutyafajtákat.

FÖLDRAJZ rész

A TANULÓ ISMERJE ÉS HASZNÁLJA HELYESEN A KÖVETKEZŐ FOGALMAKAT:     

vonalas mérték, magassági szám, alföld, dombság, hegység, középhegység, magashegység, fényforrás, fagyáspont, forráspont, olvadáspont, fagyás, olvadás, párolgás, lecsapódás, időjárás, éghajlat, középhőmérséklet, hőingás, szél,

A TANULÓ TUDJA FELSOROLNI:   

a fő- és mellékvilágtájakat, a folyóvizek fajtáit, az időjárás és az éghajlat elemeit, 62

   

néhány csapadék fajtát, a talaj alkotórészeit, a víz felhasználási lehetőségeit, a tavak keletkezésének módjait,

A TANULÓ TUDJA MEGMUTATNI A TÉRKÉPEN:  Magyarország nagytájait,  Magyarország megyéit megyeszékhelyükkel,  Magyarország középhegységeit,  a Kárpátokat és az Alpokat,  a Dunát eredési helyétől a torkolatáig és az országokat, amelyeken áthalad,  a Tiszát eredésétől a torkolatáig,

63

5. évfolyam TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL



Ismertesse a lakás helyiségeit, tudjon lakásalapot készíteni



Csoportosítsa a ruházati alapanyagokat, ismerje a praktikus öltözködést



Ismertessen egyszerű étel elkészítésének menetét



Ismerje a kerékpáros közlekedés szabályait



Tudja az alapvető szerszámokat és a hozzájuk kapcsolódó műveleteket felsorolni

64

5. évfolyam ERKÖLCSTAN Képes beszélgetésben együttműködően részt venni a következő témákban:



önismeret (Ki milyennek lát? Milyennek látom magam? Mik azok a tulajdonságaim, amiken szeretnék változtatni?)



egészség, betegség (Hogyan kerülhet veszélybe az egészség? Én egészségesen élek? Van olyan szokásom, amin jó lenne változtatni?)



a szeretet (Mit jelent a szeretet? Miért kell szeretni magam, a társaimat, a környezetemet? Meg tudok bocsájtani, ha megbántanak?)



szabályok a mindennapokban és a közösségben (Kellenek-e szabályok, Milyen szabályokkal találkozunk a mindennapjainkban? Kinek a felelősége a szabályok betartása?)

65

5. évfolyam

VIZUÁLIS KULTÚRA



A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során.



Modell célirányos megfigyelése adott szempontok alapján, és ábrázolása síkban és térben.



Látvány utáni tanulmányrajz készítése. A megfigyelt jelenség térbeli helyzetének, arányainak, színviszonyainak megfigyelése és ábrázolása.



Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek megjelenítése.



Egyszerű téri helyzetek létrehozása különböző technikákkal.



Különböző mozgások megfigyelése, rögzítése.



Szöveg és kép együttes megjelenítése (plakátkészítés).

66

5. évfolyam

TESTNEVELÉS

 

Sajátítson el 8 gyakorlatból álló, önálló bemelegítésre alkalmas szabadgyakorlatot! Tudjon kötelet mászni mászókulcsolással!

kosárlabda:  Tudjon szabályosan megindulni, megállni, labdát vezetni! 1-2 lépésből szabályosan végrehajtani a fektetett dobást! kézilabda:  Tudjon szabályosan megindulni, megállni, labdát vezetni! Helyből és 3 lépés után kapura dobni. Atlétika jellegű feladatok    

A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatokat jártasság szinten sajátítása el! A rajtokat hajtsa végre az indítási jeleknek megfelelően! A kislabda-hajító technikát képességeknek megfelelő sajátítása el! Tudjon 5 percet folyamatosan futni

Torna jellegű feladatok 

Állítson össze önállóan 2-4 elemből álló talaj, gerenda-és gyűrűgyakorlatot!

67

5. évfolyam

ÉNEK - ZENE



Részvétel a csoportos munkában és annak értékelő megbeszélésében.



Részvétel szerkesztett mozgásos jelenetekben.



A tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan).



A Szózat és Himnusz éneklése emlékezetből.



Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.



A tanult hangszerek hangjának felismerése.



Népi hangszerek és népi zenekar felismerése hallás után.



A tapasztalatszerzés útján megtanult zenei fogalmak pontos használata.



Alapvető ismeretek zeneszerzőkről, zeneművekről.

68

5. évfolyam

BIBLIAISMERET

- A Biblia főbb jellemzőinek ismerete - Ismerje a következő bibliai történeteket: Dávid és Góliát, Jézus születése, halála és feltámadása, A jó pásztor története - A „Mi Atyánk” az 1.Tim.3:16-17., Zsid 13:8 és az 1.Sám 16:7 memoriter szintű ismerete. - Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: bűn, hit, Krisztus, szeretet - Tudja megfogalmazni az advent, a karácsony, a nagypéntek és a húsvét lényegét.

69

5. évfolyam

TÖRTÉNELEM

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény

Tartalmi kulcsfogalom

Életmód, kereskedelem, kultúra, vallás, királyság, köztársaság, császárság Fogalmak:

Fogalmak, adatok

őskor ókor, többistenhit, egyistenhit, fáraó, piramis, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, olimpia, népgyűlés, városállam, olimpia, népgyűlés, rabszolga, középkor, hűbérúr, hűbéres, jobbágy, robot, majorság, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, céh, középkori város, finnugor, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, honfoglalás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Nagy Károly, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Szent László, IV. Béla Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Görögország, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón. Itáliai-félsziget, Róma, Római Birodalom, Pannónia, Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: Kr. u. 476., 800., 895–900., 1000., 1241–1242., 1301.

70


Irodalom A tanuló legyen képes a hallott/olvasott szöveg megértésére, összefoglalására, továbbadására. Tudjon felsorolni 3-4 művet Petőfitől és Aranytól Ismerje Arany János: - Rege a csodaszarvasról című művét - Tudja, mi a különbség mese és monda között Ismerje Arany János: A walesi bárdok című műballadát, a ballada fogalmát Arany János: Toldi - Ismerje a mű cselekményét, szerkezetét, szereplőinek jellemét - Ismerje a következő fogalmakat: epika, elbeszélő költemény, hasonlat, megszemélyesítés, metafora - Memoriter a műből Gárdonyi Géza: - Egri csillagok - Ismerje a mű cselekményét, a szereplők csoportjait, konfliktusait - Ismerje a regény fogalmát Fazekas Mihály: - Lúdas Matyi - Ismerje a mű cselekményét - Tudjon mesei elemeket megnevezni a műből Nyelvtan Tudja a helyesírási alapelveket alkalmazni Tudjon helyesen elválasztani Ismerje a szófajok legjellemzőbb csoportjait: - Ige, főnév, melléknév, számnév, személyes, kérdő és mutató névmások Tudja szövegkörnyezetben a fenti szófajokat kikeresni Tudja az igealakot jellemezni: mód, idő, szám, személy, ragozás Tudja a köznév és a tulajdonnév legalapvetőbb helyesírási szabályait

71

6. évfolyam

MATEMATIKA GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

SZÁMTAN, ALGEBRA     

Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.


Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

GEOMETRIA, MÉRÉS     

A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.

A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA • Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. • Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

72

6. évfolyam

ANGOL NYELV

Hallás utáni szövegértés A tanuló megérti az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Témakörök: Én és a család, otthon, étkezések, szabadidő, étkezés, időjárás, öltözködés, iskola, utazás, foglalkozások.

Beszédkészség Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokkal válaszol.

Olvasási készség Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése, kiolvasása.

73

6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET



Elemi szinten tájékozódjon térképen és földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével.



Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi, közigazgatási térképekről.



Tudja felsorolni a kontinenseket, óceánokat.



Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről.



Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.



Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket.



Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni.



Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény- és állatfajok testfelépítését, életmódját.



Értse meg a természet védelmének jelentőségét.



A Föld mozgásai és következményei.



A napi és az évi időszámítás elemi ismerete és gyakorlati felhasználása.



Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők ismerete alapfokon.



Hazánk jellegzetes tájainak és fontosabb vizeinek megnevezése és felismerése a térképen.



Hazai tájaink életközösségeinek környezeti jellemzőinek felsorolása, egy-egy jellemző növényének vagy állatának megnevezése, felismerése képről vagy leírás alapján és életmódjának ismertetése részletesen.



Tápláléklánc összeállítása az adott életközösségben.



Az erdők, vizek és füves területek jelentőségének és védelmének példával illusztrált ismertetése.



Nemzeti parkjaink felsorolása, helyének térképen való megtalálása, jelentőségük ismerete egy példán bemutatva.

74

6. évfolyam INFORMATIKA



Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni.



Tudjon használni néhány közhasznú információforrást.



Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni.



Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket.



Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.



Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.

75


Növekvő és változó emberi szükségletek   

Sorolj fel alapvető, kiegészítő és luxus cikkeket! Mit értünk pazarló fogyasztás alatt? Mire valók a reklámok?

Az épített környezet    

Milyen építőanyagokat ismersz? Sorolj fel építőipari szakmákat! Milyen hatások ellen véd az épület? Melyek a lakás főbb helyiségei?

A lakás     

Milyen feladatokat látnak el lakásban található berendezések Mi teszi szobánkat otthonossá? Miért tartunk növényeket lakókörnyezetünkben? Hogyan biztosíthatjuk a növények életfeltételeit? Te mit segítesz otthon?

76

6. évfolyam ERKÖLCSTAN

Képes beszélgetésben együttműködően részt venni a következő témákban:



baráti kapcsolatok (Lehetnek-e a barátoknak titkai egymás előtt? Mit jelent az, hogy őszinték vagyunk valakihez? Megengedhető-e a hazugság barátok között? Hogyan lehet bocsánatot kérni és megbocsájtani?)



konfliktusok a csoportban (Milyen problémák fordulhatnak elő a csoportban? Hogyan lehet ezeket megoldani?)



virtuális közösségek (Milyen előnyei és hátrányai vannak? Mi az, amit nem illik vagy veszélyes közreadni magunkról és másokról egy internetes közösségi oldalon?



enyém, tied, mienk (Mit tekinthetek saját tulajdonomnak? Milyen védelem illeti meg a magántulajdont? Lehet-e közös tulajdonom másokkal? Hogyan védhető meg? Kié a köztulajdon?

77




A tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan).






Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.



Ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva.



Tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából.



Énekes, hangszeres népdalfeldolgozások felismerése.



A szimfonikus zenekar hangszerei.

78

6. évfolyam MATEMATIKA GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

SZÁMTAN, ALGEBRA     

Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.


Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

GEOMETRIA, MÉRÉS     

A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.

A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA • Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. • Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

79

80

6. évfolyam RAJZ



A valóság, modell célirányos megfigyelése (térbeli helyzet, arány, színviszonyok), ábrázolása síkban.



Tárgyak díszítésének megtervezése és kivitelezése oly módon, hogy a díszítmény összhangban legyen a tárgy formai, funkcionális üzenetével.



A természet időbeni folyamatainak ábrázolása.



Legfontosabb művészettörténeti korok felismerése, azonosítása.



Rajzos használati utasítás készítése.

81


 


kosárlabda:  

Tudjon szabályosan megindulni, megállni, sarkazni és labdát vezetni! Tudja szabályosan végrehajtani a fektetett dobást! Kosárra dobás, helyből egy kézzel!

kézilabda:  Tudjon szabályosan megindulni, megállni, labdát vezetni! Helyből és 3 lépés után kapura dobni felugrásból! Atlétika jellegű feladatok    

A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatokat jártasság szinten sajátítása el! A rajtokat hajtsa végre az indítási jeleknek megfelelően! A kislabda-hajító technikát képességeknek megfelelő sajátítása el! Tudjon 6 percet folyamatosan futni!

Torna jellegű feladatok

Állítson

össze

önállóan

2-4

elemből

álló

82

talaj,

gerenda-és

gyűrűgyakorlatot!

6. évfolyam TÖRTÉNELEM

Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Történelmi idő, ok és következmény, jelentőség felemelkedés, lesüllyedés, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, nemzet, forradalom Fogalmak: nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, végvár, újkor, manufaktúra, reformáció, hódoltság, kuruc, labanc, hajdú, jakobinus, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, reformkor, jobbágyfelszabadítás, trónfosztás Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán, Kolumbusz Dobó István, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József XVI. Lajos, Napóleon Széchenyi István, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgey Artúr, Bem József Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács Amerika, Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Párizs, Waterloo, Debrecen, Világos, Arad Évszámok: 1456., 1526., 1541., 1552., 1686., 1703-1711., 1789., 1815., 1848. március 15., 1849. április 14., 1849. október 6.

83


Irodalom 

A tanuló ismerje a romantikus korstílus jellemzőit



Tudja értelmezni nemzeti himnuszunkat, ódáinkat



Ismerje, és tudja elmondani könyv nélkül: - Kölcsey Ferenc: Himnusz - Vörösmarty Mihály: Szózat - Petőfi Sándor: Nemzeti dal című művét



Ismerje a következő fogalmakat: líra, óda, himnusz, dal



Ismerje Petőfi Sándor életútjának néhány fontosabb állomását - Tudjon felsorolni 3-4 Petőfi-verset



Jókai Mór: A kőszívű ember fiai - Ismerje a mű cselekményét, főszereplőit



Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Szent Péter esernyője - Ismerje a művek cselekményét, szereplőit - Ismerje az elbeszélés és a regény műfaji sajátosságait - Tudja összehasonlítani őket

Nyelvtan        

Tudja a helyesírási alapelveket alkalmazni Ismerje fel az egyszerű tő- és bővített mondatot Ismerje a mondat főrészeit, az alanyt és az állítmányt Ismerje a tárgyat Ismerje a leggyakoribb határozókat: hely-, idő-, mód-, eszköz-, társhatározó Ismerje a minőség-, a mennyiség- és a birtokos jelzőt Tudja meghatározni a mondatrészeket kifejező szófajokat Tudja egyszerűbb mondatok szerkezetét ábrázolni

84

7. évfolyam MATEMATIKA GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK  Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése.  Egyszerű állítások igazságának eldöntése. 

Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.

SZÁMTAN, ALGEBRA  Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben.  10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja.  Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. EGYSZERŰ SZÁZALÉKSZÁMÍTÁSI FELADATOK  Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.  Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása.  Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK  Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. GEOMETRIA  Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete.  Háromszögek területének kiszámítása.  Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése.  Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.  Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.  Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA  

A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. 85




Hallás utáni szövegértés



Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott mondatok, rövidebb szövegek megértése. Témakörök: Én és a család, külső megjelenés, belső tulajdonságok, otthon, étkezések, szabadidő, sportok, orvosnál, természet, állatok, utazás.



Beszédkészség



Legyen képes egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, saját magáról és közvetlen környezetéről pár mondatot elmondani. Interakcióban legyen képes részt venni. A nyelvet képes használni a legalapvetőbb beszédszándékoknak megfelelően. (tetszés, nem tetszés, kérés, ismétlés kérése, bocsánatkérés)



Olvasási készség



Az ismerős témákról szóló rövid szövegekben ismert szavak, kifejezések megértése.

86




A tanult dallamok éneklése emlékezetből.






A tanult ritmusképletek hangoztatása.



Verbunkos dallamok éneklése, népies műdalok éneklése.



A többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után.



Elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól, a romantika stílusjegyei, műfajainak felsorolása.



Alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról, s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről.



A cimbalom, lant, csembaló, orgona, szaxofon hangszínének felismerése.



A zenei korszakokból kiválasztott zeneművek közül 10-12 alkotás/műrészlet ismerete.

87




A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni.



Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában.



Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását.



Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang).



Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait.



Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus).



Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.

88


Fogyasztás és termelés     

Milyen termékeket fogyasztunk? Sorolj fel termelési centrumokat a közelben! Hogyan és hol keletkeznek a hulladékok? Melyek a hulladékkezelés modern módszerei Mi mit tehetünk környezetünk megóvása érdekében?

Az energia előállítása és felhasználása   

Melyek a megújuló energiaforrások? Milyen hatással van környezetünkre az energia felhasználása? Hol állítják elő az elektromos energiát?

Az anyagok és csoportosításuk  

Mit nevezünk természetes, ill. mesterséges anyagoknak? Mi a nyersanyag és késztermék közötti összefüggés? Részletezd egy általad választott példa segítségével!

89

7. évfolyam VIZUÁLIS KULTÚRA



A látvány színérzetének (hideg-meleg) megjelenítése.



Axonometrikus szerkesztés.



Néprajzi tárgyak felismerése, megkülönböztetése más tárgycsoportoktól.



Tudjon vázolni egyszerűbb mozdulatokat.



Az emberi fej és arc arányrendszerét ismerje és ábrázolni tudja.

90

7. évfolyam ERKÖLCSTAN

Képes beszélgetésben együttműködően részt venni a következő témákban:

1. Ki vagyok én és mi vezérli tetteimet? ( Milyen kapcsolat van a szavak és tettek között? Mi az ami igazán érdekel? Miben vagyok sikeres/sikertelen? Mi igazán fontos az életemben? Mik az én értékeim?)

2. Egyén és közösség (Milyen csoportokhoz tartozom? Melyik csoporthoz mennyire kötődöm? Miért van arra szükségünk, hogy együtt legyünk másokkal? Kiknek és milyen szabályoknak kell mindenképpen engedelmeskednem?)

3. Párkapcsolat és szerelem (Miért nehéz kamasznak lenni? Miért fontos a bizalom egy párkapcsolatban? Milyen családot és milyen otthont szeretnél? Milyen feltételei vannak a családalapításnak? Miért dönt két ember úgy, hogy családot alapít?)

91

7. évfolyam KÉMIA

A továbbhaladás feltételei: 

A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban.



Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést.



Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására.



Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.



Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén.



Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására.

92


 


kosárlabda: Tudjon szabályosan megindulni, megállni, sarkazni és labdát vezetni! Tudja szabályosan végrehajtani a fektetett dobást! Fektetett dobás kapott labdával. Kosárra dobás közép távolból. kézilabda:  Tudjon szabályosan megindulni, megállni, labdát vezetni! Helyből és 3 lépés után kapura dobni felugrásból aktív védővel szemben!  

Atlétika jellegű feladatok    

Az atlétikai cselekvésmintákat sokoldalúan és célszerűen alkalmazza! Futó-, ugró- és dobógyakorlatokat képességeinek megfelelően végezze a tanult versenyszabályoknak megfelelően! Az atlétikai alapmozgásokban a helyes mozgásmintához közelítsen a bemutatása! Tudjon 6 percet folyamatosan futni!

Torna jellegű feladatok

 

Állítson össze önállóan 4-6 elemből álló talaj, gerenda-és gyűrűgyakorlatot! A szekrény- és a támaszugrásokat bátran hajtsa végre, a képességnek megfelelő magasságon!

93

7. évfolyam FIZIKA

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: 

A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére.



Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.



Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)



Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.



Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

94

7. évfolyam TÖRTÉNELEM

Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Történelmi idő, ok és következmény, jelentőség Nemzet, nemzetiség, állam, gyarmatosítás, önkényuralom, demokrácia, diktatúra, polgárháború Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, passzív ellenállás, kiegyezés, emigráció, dualizmus, millennium, antant, központi hatalmak, villámháború, állóháború, személyi kultusz, holokauszt, fasizmus, kisantant, őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, proletárdiktatúra, gazdasági válság, revízió, kormányzó Személyek: Garibaldi, Lincoln, Edison, Deák Ferenc, I. Ferenc József, Lenin, Sztálin, Roosevelt, Churchill, Mussolini, Hitler, Horthy Miklós, Szálasi Ferenc Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Szarajevo, Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország, Auschwitz, Hirosima Évszámok: 1861-1865., 1867., 1896., 1914. július 28., 1914-1918., 1917., 1922., 192933., 1920. június 4., 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1941. június 27., 1944. március 19., 1945. szeptember 2.

95

7. évfolyam BIOLÓGIA                   

A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. Ismerje fel a tanuló a tanult élőlényeket kép, vagy rajz alapján és tudja legjellemzőbb tulajdonságaikat, életmódját. Tudja a tanult élőlényeket az élőhelyüknek megfelelő kontinensen elhelyezni. Tudjon minden tanult életközösségben legalább egy táplálékláncot készíteni. Ismerje a nevezetes szélességi köröket és az általuk határolt éghajlati öveket. Tudjon különbséget tenni az éghajlati övek és éghajlati területek között, és jellemezni azokat. Legyen tisztában az alapvető környezetvédelmi fogalmakkal és a környezetszennyezés megelőzésének módjaival. Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú.

96

8. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Irodalom  A tanuló ismerje Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós 1-1 művét  Tanári segítséggel tudja értelmezni a választott verseket  Ismerje az alapvető lírai műfajok sajátosságait  Tudja elmondani könyv nélkül: - Ady Endre: A magyar Ugaron - József Attila: Tiszta szívvel vagy Születésnapomra című művét  Móricz Zsigmond: Hét krajcár - Tudja alkalmazni a tanult műelemzési szempontokat kisepikai művekre  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig - Ismerje a mű cselekményét, szerkezetét, főszereplőit - Tudja jellemezni Nyilas Misit  Ismerje Shakespeare: Rómeó és Júlia című művét Nyelvtan 

Tudja a helyesírási alapelveket alkalmazni



Tudjon vázlatot készíteni



Legyen képes adatkeresésre szótárakban, lexikonokban



Ismerje fel az egyszerű és az összetett mondatokat



Tudja megkülönböztetni az összetett mondatok fajtáit, az alá- és mellérendelő mondatokat



Tudja ábrázolni az összetett mondatok szerkezetét



Ismerje fel a leggyakoribb kötőszavakat



Tudja szóban idézni mások gondolatait



Ismerje az alárendelő és a mellérendelő összetett szó fogalmát



Ismerje fel a szó szerkezetének egyes elemeit: a szótövet és a leggyakoribb képzők közül néhányat

97

98

8. évfolyam MATEMATIKA GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK    

Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.

SZÁMTAN, ALGEBRA    

Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.


Az a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.

GEOMETRIA    

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA  

Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban.

Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

99


Hallás utáni szövegértés Az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott mondatok, rövidebb szövegek megértése. Témakörök: Én és a családom, külső megjelenés, belső tulajdonságok, érdeklődési körök, hobbik, étkezések, napirend, otthon, orvosnál, utazás, évszakok, öltözködés, barát, sportok, természet, állatok.

Beszédkészség Legyen képes rövid, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, saját magáról és közvetlen környezetéről pár mondatot elmondani. Interakcióban legyen képes részt venni. A nyelvet képes használni a legalapvetőbb beszédszándékoknak megfelelően. (tetszés, nem tetszés, kérés, ismétlés kérése, bocsánatkérés)

Olvasási készség Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése, felolvasása.

100




A tanult dallamok éneklése emlékezetből, bővítése 10-15 új dallal.






A tanult ritmusképletek hangoztatása, dinamikai jelek alkalmazása, könnyű dallamok és ritmusok írása és olvasása.



A többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után, elhelyezése zenetörténeti korszakokban.



Elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól, a 19-20. századi zene stílusjegyei, műfajainak felsorolása.



A zenei szaknyelv pontos használata.



Alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről.



Populáris zenei jellemzők, szöveg, dallam, ritmika, hangszerelés, különleges előadói megoldások.

101




A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.



Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni.



Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni.



Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni.



Legyen képes - segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.

102


A víz útja  

Ivóvíz Csatornázás jelentősége környezetvédelmi szempontból.

A gépjármű és a környezet  

A gépjárművekben használatos biztonságtechnikai berendezések A közlekedés jelentős mértékben szennyezi a környezetet. Mi tehetünk ellene?

Számítógép a lakásban és a mindennapokban 

Milyen műszaki berendezéseket használunk lakásunkban?

A háztartási hulladék korszerű kezelése  

Szelektív hulladékgyűjtés milyen konténerekben történik? Miért gyűjtünk szelektíven?

103


 


kosárlabda:  

Tudjon szabályosan megindulni, megállni, sarkazni és labdát vezetni! Labdavezetés közben cselezés, indulócsel. Tudja szabályosan végrehajtani a fektetett dobást! Fektetett dobás kapott labdával. Kosárra dobás közép távolból.

kézilabda: 

Tudjon szabályosan megindulni, megállni, labdát vezetni! Helyből és 3 lépés után kapura dobni felugrásból aktív védővel szemben! Kapura lövés cselezés után!

Atlétika jellegű feladatok     

Az atlétikai cselekvésmintákat sokoldalúan és célszerűen alkalmazza! Futó-, ugró- és dobógyakorlatokat képességeinek megfelelően végezze a tanult versenyszabályoknak megfelelően! Az atlétikai alapmozgásokban a helyes mozgásmintához közelítsen a bemutatása! A lendületszerzést és a befejező mozgásokat kapcsolja össze! Tudjon 7 percet folyamatosan futni!

Torna jellegű feladatok  

Állítson össze önállóan 4-6 elemből álló talaj, gerenda-és gyűrűgyakorlatot! A szekrény- és a támaszugrásokat bátran hajtsa végre, a képességnek megfelelő magasságon!

104

8. évfolyam VIZUÁLIS KULTÚRA



Látványok, jelenségek megjelenítése színes technikákkal, illetve különböző ábrázolási rendszerek (perspektíva, axonometria), használatával.



A 20. század művészeti korszakai stílusjegyeinek felismerése.



Mintatervezés megadott cél érdekében.

105

8. évfolyam KÉMIA

A továbbhaladás feltételei: 

A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket.



Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján.



Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelőtípusba (egyesülés, bomlás).



Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket.



Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat.



Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat.



Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal.



Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében.



Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.

106

8. évfolyam FIZIKA

Továbbhaladás feltételei: 

A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.



Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását.



Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.



Ismerje a háztartási elektromos megvalósításának lehetőségeit.



Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint.



Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.



Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.

107

energiatakarékosság

jelentőségét

és

1. évfolyam TÖRTÉNELEM Értelmező kulcsfogalom Tartalmi kulcsfogalom

Fogalmak, adatok

Történelmi idő, ok és következmény, jelentőség, tény és bizonyíték állam, államforma, demokrácia, diktatúra, emberi jog Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, szuperhatalom, államosítás, kollektivizálás, szövetkezet, tervgazdaság, piacgazdaság, privatizáció, terrorizmus NATO, privatizáció, rendszerváltás, Európai Unió Személyek: Rákosi Mátyás, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék Évszámok: 1956. október 23., 1956. november 4., 1989., 1999., 2004.

Állampolgári alapismeretek Kulcsfogalmak

Fogalmak

Társadalom, norma, szabály, jog, kötelesség, munka, gazdaság, pénz, termelés, fogyasztás Média, tömegkommunikáció Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, királyság, köztársaság, demokrácia, diktatúra, piacgazdaság, belföld, külföld, költségvetés, bevétel, kiadás, megtakarítás, infláció, kamat, bank

108

8. évfolyam BIOLÓGIA 

Ismerjék fel a szerveződési szintek, sejtek és szövetek típusai és azok jellemzőit.



Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.



Tudják felsorolni a bőr felépítésében részt vevő, rétegeket, alkotórészeit és ezek feladatait.



Tudják a mozgás szervrendszerének részeit, a csontok típusait, izomtípusokat, csontkapcsolódásokat (rajz)



Ismerjék a légzés lényegét, mechanizmusát, szerveit.



Nevezzék meg: - az emésztés szerveit, szakaszait, emésztőnedveket, tápanyagokat, vitaminokat, - a keringés szerveit, vérköröket és a szív részeit, (rajz), a vér, vércsoportokat, - a kiválasztás szerveit, (rajz), a vizelet keletezését.



Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.



Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának.



Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére.



Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.



Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet.



Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak.



Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra.



Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.



Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. 109

2. sz. melléklet (a házirend IX. 5. pontjához) A sorsolás szabályai 1. Amennyiben az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni. 2. A sorsolás időpontjáról, helyszínéről a sorsolás napját megelőzően 15 nappal az érintetteket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán és az iskola honlapján értesíteni kell az alábbiak szerint:  A sorsolás időpontja: a fenntartó által meghatározott időpontban.  A sorsolás helyszíne: az iskola aulája. 3. A sorsolási bizottság tagjai:  alsó tagozatos igazgató-helyettes;  alsó tagozatos munkaközösség-vezető;  a szülői munkaközösség képviselője;  jegyzőkönyvvezető. A sorsolás menetéről, eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a sorsolási bizottság tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven rögzíteni kell a jelenlévőket. 4. A sorsolás megkezdése előtt a szülőket tájékoztatni kell:  a sorsolás menetéről;  a felvételre jelentkezettek létszámáról;  a fennmaradó férőhelyek számáról. A sorsolás menete:  A sorsoláson részt vevő gyermekek neve egyenkénti felolvasás után külön-külön (az intézmény körbélyegzőjével lepecsételt A5-ös méretű fehér papírlapon), a jelenlevők előtt zárt borítékba téve kerül a sorsolási urnába.  Az urnából a jelen lévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság egy tagja 1-1 lapot kiemel, majd felolvassa a gyermek nevét.  Mindez addig folytatódik, amíg a sorsolásban részt vevő valamennyi gyermek nevét kihúzzák.  A kihúzott neveket és a sorrendet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.  A fennmaradt férőhelyek feltöltése a kihúzott sorrendnek megfelelően történik. 5. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró/rendkívüli esemény, észrevétel a sorsolás lebonyolítása során. 6. A sorsolás eredményéről, a felvételről vagy annak elutasításáról a szülőket határozat formájában, írásban kell értesíteni. 110

HÁZIREND. Kölcsey Ferenc Általános Iskolája. Egyházi Jogi Személy. Baptista Szeretetszolgálat EJSZ. Kölcsey Ferenc Általános Iskolája

Recommend Documents