HÁZIREND. Furta, 2013

HÁZIREND

Furta, 2013.

Furtai Bessenyei György Általános Iskola 4141 Furta, Petőfi u. 7. sz. OM: 031126  (54) 441-415;  fax: (54) 511-004;  [email protected]

HÁZIREND

Furta, 2013.

2

3

TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A házirend célja és feladata A házirend hatálya Az iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása A házirend nyilvánossága A házirend elfogadásának és módosításának szabályai Záró rendelkezések Térítési díj befizetése, visszafizetése A szociális és normatív kedvezmények, támogatások felosztásának elvei, a kérelem – elbírálás eljárási rendje

5 5 6 7 7 7 8 8

Az iskola házirendje

9

1. Az iskolai munkarenddel, a foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések, és a tanulók ezekkel kapcsolatos kötelességei A kötelező tanórai foglalkozások után szervezett egyéb foglalkozások alóli felmentés jóváhagyásának rendje 2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 3. A tanulók jutalmazása, a fegyelmező intézkedések 4. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések 5. A diákönkormányzattal, osztályközösségekkel kapcsolatos rendelkezések 6. Az iskolák munkarendjei:

9 12 12 14 16 16

A házirend mellékletei I. II. III. IV. V. VI. VII.

Jogorvoslathoz való jog Anyagi és erkölcsi felelősségvállalás osztálytermeink berendezéséért Számítástechnikai terem használata Tornaterem rendje Szaktantermek rendje Viselkedési szabályok, magatartási normák Magántanulói szabályzat

4

18 19 20 20 21 21 24

1.

A házirend célja és feladata

1.1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a 229/2012.(VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet bekezdésének előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a házirendben kell szabályozni. Ez a dokumentum hatályos az intézmény egész területén, illetve a nevelési-oktatási intézmény által szervezett rendezvényeken és a pedagógiai és művelődési programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha az azon való részvétel az intézmény szervezésében történik. 1.2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola intézményeinek törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók/gyermekek közösségi életének megszervezését. A házirend alapvető célja, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben, 229/2012.(VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint megfogalmazza azon helyi sajátos elvárásokat, melyek az Iskola intézményeivel jogviszonyban állók részére kötelező érvényűek.

2.

A házirend hatálya

2.1.. A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel, ennek ellenére előírásai vonatkoznak: ▪ Az intézmény valamennyi gyermekére/tanulójára a jogviszony keletkezésétől annak megszűnéséig, ▪ Az iskola pedagógusaira, közalkalmazottaira és más alkalmazottaira. ▪ Azon szülőkre, gondviselőkre, akik gyermekük törvényes képviselőjeként gyakorolják jogukat, teljesítik kötelezettségüket az intézményben. ▪ Bérlőkre.

5

6

7

7. Térítési díj befizetése, visszafizetése 7.1. Az étkezési térítési díj mértékét minden gazdasági évre a helyi Községi Önkormányzatok rendeletben szabályozzák. 7.2. Az étkezési térítési díjat havonta előre, a kijelölt napokon és időpontokban kell az élelmezésvezetőknél befizetni. Étkezés lemondása legkésőbb a megelőző napon lehetséges. A már kifizetett, de időközben lemondott étkezések ellenértéke a következő hónapban jóváírásra kerül. A tanulók részére biztosított étkezési kedvezmények mértékét, illetve az érintettek körét a fenntartó rendeletben szabályozza.

8. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások felosztásának elvei, a kérelem elbírálás eljárási rendje

8.1. A tankönyv-vásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről a fenntartó által meghatározott keretek között kell dönteni, figyelembe véve a család szociális helyzetét, az eltartott gyerekek számát, az esetleges orvosi-, pedagógiai-, pszichológiai szakvéleményt.

8

AZ ISKOLÁK HÁZIRENDJE 25. § (2) Az iskola házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek iskolai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

Az iskola életét, mindennapjait úgy szervezzük meg, hogy annak során a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 25.§ 45.§, 46.§, 47.§, 48.§, 58.§ 72.§ 2012. évi CXXIV. törvény 15.§, 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 4.§, 121.§-ában 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 5.§, 16.§, 24.§, 51.§, 82.§, 121.§, 129.§ meghatározottak érvényesüljenek.

1. Az iskolai munkarenddel, a foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek, eszközeinek használatával, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések, és a tanulók ezekkel kapcsolatos kötelességei 1.1.

- Az iskolába 745 –re érkezünk, sorakozás után a tantermekbe vonulunk, ahol csendben készülünk a tanulmányi munkára. - A Darvasról, Zsákáról és Bakonszegről bejáró tanulók iskolába és haza utaztatása iskolabusszal történik, szervezett formában, pedagógus kísérettel. Az utaztatás rendjéért a kísérő pedagógus felel, akit tanév elején az igazgató bíz meg. - Szünetekben az időjárásnak megfelelően az udvaron vagy a folyosón tartózkodunk. - A tantermekben váltócipőt használunk. - Az ügyeletesek 7 15 -re, a hetesek 730 –ra érkeznek az iskolába. - Az ügyeletesek és a rádiósok munkáját a mindenkori ügyeletes nevelő felügyeli. - A tanítás alatt csak engedéllyel hagyhatjuk el a tantermet, az iskola épületét. - A hetesek feladata a tanterem szellőztetése, a tábla letörlése, a kréta beszerzése, a tanulók számbavétele. - Az ügyeletes nevelő mellett diák ügyeletesek felügyelnek a rendre, akiknek a figyelmeztetéseit betartjuk. - Órák után a tanteremben rendet, tisztaságot hagyunk, a székeket felrakjuk a padra. - Az iskola épületében idegenek csak engedéllyel tartózkodhatnak.

1.2.

A tanítási órák, iskolai foglalkozások eredményességét fegyelmezett magatartásoddal segítsd, tanítód, tanárod útmutatásai szerint végezd el feladataidat! Ha szükséged van rá, kérj tanítódtól, tanárodtól segítséget! Vedd figyelembe, hogy a tanítási órán, foglalkozásokon társaidnak is joga, hogy nyugodt körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak, munkájukban te sem zavarhatod őket! A tanítási órák

9

előkészítésében, lezárásában tanítód, osztályfőnököd, szaktanáraid útmutatása szerint vegyél részt! 1.3.

A tanítási órák, foglalkozások kezdetére a tanteremben, a foglalkozás helyszínén kell tartózkodnod! Ügyelj osztálytermetek közösen kialakított rendjére! A szaktantermek rendjét szaktanáraid ismertetik a tanév első tanítási óráján.

1.4.

Ha hetes vagy, a te feladatod, hogy: - letöröld a szünetben a táblát, gondoskodj krétáról, - az óra elején jelentsd a tanárodnak a hiányzókat, - jelentsd az irodán, ha öt perccel a becsengetés után sem érkezett tanár a tanórára, - A figyelmeztesd társaidat a szemét eltávolítására a padból és a székek helyrerakására.

1.5.

Az udvaron csak tanári engedéllyel és felnőtt felügyelet mellett tartózkodhatsz délelőtt és délután egyaránt.

1.6.

Az utolsó tanítási óra után tanítód, tanárod sorakoztat az iskola kapujánál és az ő engedélyével hagyhatod el az iskola épületét. Az alsó tagozatos tanulókat a nevelő engedi át az úttesten. Ha a szüleid kérik, csak az ő kíséretükben hagyhatod el az épületet.

1.7.

Az iskola épületében az utolsó tanítási óra után akkor lehetsz bent, ha - napközis vagy, - az iskolában ebédelsz, - szakköri, sportköri, egyéb foglalkozáson veszel részt, - valamely diákkör foglalkozásán, a diákönkormányzat megbeszélésén veszel részt, - iskolai szervezésű programon vagy annak előkészítésében veszel részt, - tanítód, osztályfőnököd engedélyezte, hogy bent legyél.

1.8.

Az iskolai rendezvényeken is tanítód, osztályfőnököd útmutatása szerint viselkedj, magatartásoddal segítsd a rendezvény sikerét, eredményességét, tanítód, osztályfőnököd kérése szerint vegyél részt a rendezvények előkészítésében, lezárásában.

1.9.

Az iskolán kívüli programokon a csoportot csak a felügyelő pedagógus engedélyével hagyhatod el.

1.10. A tanulói hiányzás igazolása: A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással bizonyítani. A tanuló betegsége esetén a szülő köteles a betegség kezdetekor az iskolát értesíteni. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

10

A tanulók mulasztására vonatkozó rendelkezések: Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a szaktanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! A tanuló késését, mulasztását, tanítási óra esetén az osztálynaplóba, egyéb foglalkozások esetén a foglalkozási naplóba a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetője jegyzi be az óra megkezdését követően. Az igazolást az osztályfőnök részére kell benyújtani. A tanuló mulasztását csak az ellenőrző könyvben, vagy orvosi igazolással igazolhatja. A tanítási óra helyett szervezett foglalkozásokról való távolmaradást is köteles a tanuló igazolni. Előzetes engedélyt adhat az iskolai foglalkozásokról távolmaradásra: - osztályfőnök 1-3 napig - az igazgató 3 napnál hosszabb időre, megfelelően indokolt esetben. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, a hiányzások addigi mennyiségét és azok okait. A mulasztást igazolhatja: - a szülő évente 3 napot A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek a mulasztás megkezdése napján, reggel 8 óráig. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás jelzése a szülő felé. Az iskola, köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazoltatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét, az igazolatlan hiányzás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 10 óra igazolatlan mulasztása esetén az iskola ezt jelzi a jegyzői gyámhatóságnak, és köteles szabálysértési feljelentést tenni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályánál. A tanuló köteles az igazolást, a mulasztást követő napon, első érkezéskor az osztályfőnöknek bemutatni. Ennek elmulasztása esetén a hiányzást igazolatlannak kell minősíteni. Ha a tanuló "hivatalosan" van távol az (iskola képviselete, tanulmányi és sportverseny stb.), hiányzását igazoltnak kell tekinteni. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát ezt a magatartásjegynek is tükröznie kell. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

11

1.11. Az iskola a szüleiddel írásban a tájékoztató füzeten keresztül tart kapcsolatot. Ezért a tájékoztató füzetet minden nap magaddal kell hoznod, az oda beírt bejegyzéseket szüleidnek, tanáraidnak haladéktalanul be kell mutatnod. 1.12. Új rendelkezés beillesztése A kötelező tanórai foglalkozások után szervezett egyéb foglalkozások alóli felmentés jóváhagyásának rendje. A 2011. évi CXC. Nkt. 27. § (2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. 55. § (1) Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.

Jóváhagyás rendje: 1. A szülőnek az igazgatóhoz kell fordulnia kérelemmel 2. Az igazgató a tanuló tantárgyi előmenetele és a tanuló érdekei alapján határozatban engedélyezi a távolmaradást. 3. Az igazgató a határozatban jelöli meg a távolmaradás időszakát 4. Az igazgató az engedélyt visszavonhatja abban az esetben, ha a tanuló ront a tanulmányi eredményén, illetve ha a tanuló számára nem előnyös az otthoni tanulás

2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 2.1.

Ha bármilyen rendkívüli eseményt észlelsz, például baleset történik, haladéktalanul szólnod kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.

2.2.

A tanév első tanítási napján osztályfőnököd tájékoztat azokról a baleset- és tűzvédelmi szabályokról, melyeket saját és társaid testi épségének védelmében köteles vagy megtartani. Elvárjuk tőled, hogy: - Az épületben úgy viselkedj, és úgy közlekedj, hogy ne veszélyeztesd se a magad, se társaid testi épségét. A folyosón mindig a jobb oldalon menj, hogy az ellenkező irányból jövőknek is legyen helyük. - Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó stb.) az iskolába ne hozz, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra se vigyél! - Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába ne hozz, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra se vigyél! - Az udvaron ne dobálj, az épület ablakain semmilyen tárgyat ne dobj ki! - Az udvari játékokat csak tanítód felügyelete mellett használd!

2.3.

Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot ne fogyassz, és ne dohányozz!

12

2.4.

Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva iskolaorvosi, fogorvosi és védőnői ellenőrzés van. Ezen való részvételt az iskola biztosítja.

3.

A tanulók jutalmazása, a fegyelmező intézkedések

3.1.

A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 3.2.

A jutalmazás formái

Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári - napközi vezetői - osztályfőnöki - igazgatói és - nevelőtestületi dicséret. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Városi, körzeti versenyeken elért helyezésekért szaktanári dicséret, 5-ös tantárgyi jegy; Megyei versenyek1-3. helyezés: igazgatói dicséret, 5-ös tantárgyi jegy; Országos versenyek 1-10. helyezés igazgatói dicséret, 5-ös tantárgyi jegy; Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazás formái: jutalomkirándulás, színház, kiállítás látogatás stb.

3.3.

Fegyelmi intézkedések

Kötelességeid megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a nemzeti köznevelési törvény 58.§, 59. § Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a házirend és az etikai kódex előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Fegyelmi büntetés lehet: 58.§ (4) a) DÖK figyelmeztetés b) szaktanári figyelmeztetés c) napközis nevelői figyelmeztetés d) ügyeletes tanári figyelmeztetés d) osztályfőnöki figyelmeztetés

13

e) osztályfőnöki intés f) osztályfőnöki megrovás g) igazgatói figyelmeztetés h) igazgató intés i) igazgatói megrovás j) tantestületi figyelmeztetés k) tantestületi intés l) Tantestületi megrovás m) Más osztályba való áthelyezés „Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető”. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. A tanuló áthelyezése másik iskolába büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi eljárást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át nem haladhatja meg, míg szándékos esetben az okozott kár legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öthavi összege lehet. A kártérítés mértékéről az igazgató dönt vizsgálat alapján. A tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

4.

A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések

A tanulók általános jogait a nemzeti köznevelési törvény 45.§, 46.§, 47.§, 48.§, 2012. évi CXXIV. törvény 15§, a közoktatási törvény 10. és 11. §-a tartalmazza. E jogok gyakorlásának bizonyos kérdéseit a házirend tartalmazza. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján.

14

4. 1. -

Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés), személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén félévente egy felelésmentes napot kérjen, amit az ellenőrzőbe beírva, a szülő által aláírva a tanítási óra előtt tanárának bemutat.

4.2.

Iskolánkban a gyermeki jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő felnőtt. Ha jogaid gyakorlásában sérelem ér, elsősorban az osztályfőnöködhöz, másodsorban az iskola igazgatójához fordulhatsz.

4.3.

Szüleid kérésére korlátozás nélkül igénybe veheted az általános iskolai napközit, tanulószobai foglalkozást és felügyeletet.

4.4.

A HHH tanulók joga, hogy részt vegyenek az integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésen. Az IPR program megvalósítása során az iskola helyiségeit, eszközeit az érintettek díjmentesen használhatják.

4.5.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

4.6.

4. évfolyamon felmenő rendszerben választhatsz német és angol nyelv tanulása közül. Az intézmény anyagi és személyi feltételei alapján veszi figyelembe a szülői- tanulói igényeket, melyeket az iskola által kiküldött igénylő lapon kell kinyilvánítani harmadik évfolyam második félévében.

4.7.

Az iskola megszervezi azokat a szakköröket, tanfolyamokat, sportköri foglalkozásokat, amelyeken legalább hét tanuló részt vesz, és amelyek megtartásához szükséges feltételeket az iskola biztosítani tudja.

4.8.

Részt vehetsz az iskolában folyó hitoktatásban. A különböző felekezetek által tartott hittanórák időpontját és helyszínét a hirdetőtáblán találod meg.

Családotok anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásban, étkezésben részesülhetsz. Ennek feltételeiről, szabályairól és az igénylés rendjéről az iskola gyermekvédelmi felelősétől és a tankönyvfelelőstől kaphatsz te, vagy kaphatnak szüleid részletes felvilágosítást. 4.10. Jogaid gyakorlásához szükséges információkat megkaphatod - az osztályfőnöködtől - a szüleidtől (szülői értekezleteket, fogadóórákat követően), - iskolagyűlésen, - a diákönkormányzaton keresztül, a diákközgyűlésen, 4.9.

15

4.11. Véleményedet a diák-önkormányzati képviselőd útján, illetve a diákparlament rendezvényén is elmondhatod. 4.12. Kérdést intézhetsz - az iskola igazgatójához - az SZMK- hoz, vagy az SZMK vezetőségéhez bármikor, amikor az ülésezik. 4.13. Tanulmányaidat, személyedet érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kaphatsz az osztályfőnöktől, a szaktanáraidtól. 4.14.

A témazáró dolgozatok időpontját 3 nappal előbb közlik veled tanáraid. Egy nap csak két témazáró dolgozatot írattathatnak veled. Hatodik órában csak akkor kell témazáró dolgozatot írnod, ha az adott tárgyból az órarendben nincs 1-5. órád. Az írásbeli dolgozatokat kijavítva két héten, rendkívüli esetben 3 héten belül megkapod a szaktanáraidtól.

5.

A diákönkormányzattal, rendelkezések

osztályközösségekkel

kapcsolatos

48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a házirend elfogadása előtt.

5.1.

5.2.

5.3. 5.4.

A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. A szabályzat elkészítésekor, módosításakor a nevelőtestület az iskola működési szabályzatában meghatározott rend szerint nyilvánít véleményt. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: anyagi támogatás iskolai szintű programokhoz, helyiség az önkormányzat megbeszéléseihez, kellékeket az iskolaújság előállításához, sokszorosításához, önkormányzati faliújság. A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt.

6.

Az iskolák munkarendjei:

6.1.

A tanítási órák kezdetét és végét csengőszó jelzi az alábbiak szerint: Furtán: 7:45 8:00 – 8:45 8:45 – 9:00

jelző csengetés első óra első szünet

16

9:00 – 9:45 9:45 – 10:00 10:00 – 10:45 10:45 – 10:55 10:55 – 11:40 11:40 – 11:50 11:50 – 12:35 12:35 – 12:45 12:45 – 13:30

második óra második szünet harmadik óra harmadik szünet negyedik óra negyedik szünet ötödik óra ötödik szünet hatodik óra

6.2.

Az iskolai szervezett étkezések (tízórai, ebéd, uzsonna) és az ebédlő használatának rendje: Furtán nevelő kíséretében mehetsz, ha alsó tagozatos vagy az 1. szünetben, ha felső tagozatos vagy a 2. szünetben az ebédlőbe tízóraizni. A tízórai szünetek hosszabbak a többi szünetnél.

6.3.

Ha napközis vagy, a csoportoddal együtt ebédelhetsz az ebédeltetési rendnek megfelelően. Minden csoportnak 30 perc áll rendelkezésére az ebéd elfogyasztásához. Indokolt esetben előbb is ebédelhetsz a csoportnál (versenyek, utazás…), de ekkor legkésőbb előző nap élj jelzéssel a napközis nevelődnél!

6.4.

A napközis foglalkozások 16 óráig tartanak, ennél hamarabb lehetőleg ne menj el. Ha neked rendszeresen vagy egy-egy alkalommal előbb el kell menned, szüleid írásbeli nyilatkozatát kérjük. A következő indulás 16:30-kor lehetséges. A foglalkozások végén tanítód, napközis nevelőd elkísér az úttestig, így indultok haza. Ha szüleid kérik, csak az ő kíséretükben hagyhatod el az épületet. A napköziben és tanulószobán ügyeletet tartunk 17 óráig.

6.5.

Az iskolarádió 730 és 755, illetve a nagyszünetben 945 és 10 között működik a megbízott tanulók közreműködésével.

6.6.

Sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak a technika-, testnevelés- és kémia órákra, ezeket szaktanáraid ismertetik veled az első tanórán

6.7.

Darvason: 7:45 jelző csengetés 8:00 – 8:45 első óra 8:45 – 8:55 első szünet 8:55 – 9:40 második óra 9:40 – 10:10 nagyszünet 10:10 – 10:55 harmadik óra 10:55 – 11:05 harmadik szünet 11:05 – 11:50 negyedik óra 11:50 – 12:00 negyedik szünet 12:00 – 12:45 ötödik óra A tízóraizás az osztálytermekben történik.

17

6.8.

A napközis foglalkozások 12:45-16 óráig tartanak. A tanulóknak 30 perc áll rendelkezésére az ebéd elfogyasztására.

6.9.

Bakonszegen 7:45 8:00 – 8:45 8:45 – 9:00 9:00 – 9:45 9:45 – 10:00 10:00 – 10:45 10:45 – 10:55 10:55 – 11:40 11:40 – 11:50 11:50 – 12:35 12:35 – 12:45 12:45 – 13:30

jelző csengetés első óra szünet második óra második szünet harmadik óra szünet negyedik óra szünet ötödik óra szünet hatodik óra

7. A napközis foglalkozások 12:45-16 óráig tartanak. A tanulóknak 30 perc áll rendelkezésére az ebéd elfogyasztására.

MELLÉKLETEK I. JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG A Közoktatási Törvény 11.§. e, g, o pontja értelmében a tanuló (szülője/gondviselője) kérheti a pontos tájékoztatást a tanuló előmeneteléről. Egyet nem értés esetén az iskola igazgatójához fordulhat, aki az illetékes munkaközösségvezetővel együtt megteszi a szükséges intézkedést. Ha a fenti eljárás nem vezet eredményre, a Vhr.22. §-a értelmében a tanuló független vizsgabizottság (OKSZI jelöli ki) előtt adhat számot tudásáról. "(2) a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. 11.§. (1) a tanuló joga különösen, hogy

18

A) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; 83.§. 1) a nevelési- oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 2) a tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen- a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthatnak, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. Ki indíthat ilyen eljárást? A tanuló és a szülő egyaránt elindíthatja az eljárást. Tehát elindíthatja a tanuló önmagában (nem kell hozzá a szülő beleegyezése), a szülő vagy mindketten együtt. 3) Az eljárást megindító kérelem, ha A) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem. B.) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. 4) a fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést A) a törvényességi kérelem; B.) valamint a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. 5) a felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság A) a felülbírálat kérelmet elutasítja; B.) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; C.) a hozott döntést megsemmisíti és a döntéshozót új döntés meghozatalára, utasítja. 6) a felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. 7) a tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76.§ (2) bekezdésének a) - b) pontjában és a 76.§ (5) bekezdésének a) - b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek b) kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. 8) a nevelési - oktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.

19

II. ANYAGI ÉS ERKÖLCSI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS OSZTÁLYTERMEINK BERENDEZÉSÉÉRT A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni, a károsodásokat, hibákat jelezni. Gondatlanságból eredő és szándékos kár okozása esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles az ingyenesen rendelkezésére bocsátott kiadványok (tartós tankönyv) elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni az alábbiak szerint: - szándékos rongálás (nem rendeltetésszerű használat: tépett, laphiányos, összefirkált), vagy hiány esetén a kártérítés összege a teljes beszerzési ár. - önhibán kívüli rongálás, hiány esetén (ha a tanuló azonnal jelentette), a kártérítési összeg a beszerzési ár 50%-a. Mindez azonban nem vonatkozik a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenésre. A tantermek ellenőrzése: - Kéthavonta, előre nem meghatározott napon és időpontban, az osztályok diákönkormányzati képviselőiből választott két alsós, két felsős tanuló, és az ügyeletes pedagógus közreműködésével történik. Az ellenőrzés eredménye, következményei: 1. A feltárt hibák egy részét a tanulóknak kötelező kijavítani, vagy az okozott kár értékét megtéríteni. 2. Rongálás esetén azonnali intézkedést teszünk. 3. A tanuló által okozott kárt meg kell javítania, vagy megtérítenie.

III. SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANTEREM HASZNÁLATA Az iskola Házirendjében meghatározott szabályokon túl a számítástechnika tanteremben a számítástechnikai eszközök használatakor a következő rendszabályokat kell betartani: · A számítógépeket csak szaktanár engedélyével és felügyeletével lehet használni. · A hálózat és az Internet használatakor a Netikett betartása mindenki számára kötelező. A számítógépes rendszer épségének megőrzése és a számítástechnika zavartalan oktatása érdekében elvárjuk, hogy: · a számítógépteremben ételt vagy italt ne fogyassz, · egymásra és a gépekre veszélyes módon ne közlekedj, · a számítógépeket és a hozzá csatlakozó eszközöket ne mozdítsd el, · a csatlakozásokat ne bontsd meg, a kábelek kötéseit ne változtasd meg, a gépeket ne szedd szét , · a számítógépek hardver és szoftver beállításait ne módosítsd, · a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit ne változtasd meg, · a számítógépeken található programokat ne töröld le, ne módosítsd és ne vidd el, · a számítógépekre programokat ne másolj, · a gépteremben a rendszergazda által nem telepített programokat ne használj,

20

· a számítógépre az Internetről a rendszergazda engedélye nélkül programot, állományt ne tölts le, · bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. A tevékenység (tanítás) megkezdésekor és befejeztével ellenőrizni kell a berendezési tárgyakat, bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt, vagy a rendszergazdát.

IV. TORNATERM RENDJE · A tornatermet tanulók csak az órarendi, a tömegsport és a DSK- foglalkozások alkalmával használhatják, kizárólag testnevelést tanító pedagógus felügyeletével. · A testnevelés órákon sportöltözéket használj. · A sportpályát a tanulók a tanítási órán kívül, tanítás után az iskola nyitva tartásáig használhatják testnevelő tanár jelenlétében. · A terem reggeli nyitásáért és esti zárásáért a technikai személyzet felel. · A tanulók utcai ruházatát, felszereléseit a tornatermi foglalkozás ideje alatt bezárt öltözőben tárolják. Az öltözők kulcsát a foglalkozást vezető őrzi. - A baleset megelőzés szigorú szabályainak betartásával lehet viselkedni a tornateremben. - A tornatermet egyéb foglalkozásokon is a házirend szerint kell használni. - A tornatermet a felnőttek is csak rendeltetésszerűen használhatják.

V. SZAKTANTERMEK RENDJE - A szünetben a hetesek gondoskodnak arról, hogy a teremben rend, tisztaság, friss levegő, tiszta tábla várja az osztályt. - A terem berendezési tárgyaiért, felszereléséért minden tanuló egyénileg felel. - A vízcsapok megnyitása, és az adott kísérlet megkezdése csak a tanár utasítására engedélyezett. - Minden tanuló köteles a szaktanárral megbeszélt ülésrendet betartani. - Az ülésrenden változtatni csak tanári engedéllyel lehet. - A padokra csak a tanórai felszerelés kerülhet. - Amennyiben az adott órához szükséges a szertárosok jelenléte és segítsége, ez is csak tanári engedéllyel történhet. - A szakórákon megbeszélt balesetvédelmi rendszabályok betartása mindenki számára kötelező.

21

VI. VISELKEDÉSI SZABÁLYOK, MAGATARTÁSI NORMÁK A köznevelési intézmény működésének rendje 24. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. (2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. (3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (2) Az iskola házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek iskolai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

Mobiltelefon használatának szabályozása Mobiltelefont az iskolába nem szükséges hoznod, ha problémád van, az iskolai telefonon értesítjük szüleidet. Az iskolába hozott értékekért, ami nem a tanítást szolgálja (pl.: mobiltelefon), felelősséget nem vállalunk. Ha elkerülhetetlen, és hozol magaddal telefont, azt a tanítás végéig kikapcsolt állapotban kell tartanod. Ha ezt megszeged, tanárod felszólítására köteles vagy a tanári asztalra kitenni óra végéig.

20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 5. § (1) g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás. Az általános emberi együttélési szabályokat neked is kötelességed megtartanod. Többek között nem önbíráskodhatsz, tisztelned kell tanáraid és társaid emberi méltóságát.

22

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Az erkölcsi és esztétikai nevelési szempontokat szolgáló viselkedési, magatartási szabályok nem a tanulói jogviszonyból következnek, jogi eszközökkel nem kényszeríthetők. Mit kérünk diákjainktól? „Tudni illik – mit illik” · Tanítási órán nem illik közbekiabálnod, vagy a helyedről elmenned. · Ha mondanivalód van, kézfeltartással jelezd! · Csoportmunka során halkan beszélgess társaiddal! · Önálló munka során beszéd nélkül oldd meg feladatod! · Válaszadásnál, kérdezésnél nem kell felállnod. · Ügyelj a tisztaságra és a rendre! · Ne dobáld szét a papírt, ne piszkold össze a falat! · A mosdót magad után tisztán hagyd ott! · Vigyázz a bútorok épségére! · A durvaság, a testi erővel való visszaélés súlyos neveletlenség. Sérelmeid próbáld megbeszélni társaiddal! · Játssz úgy, hogy ne zavard a többieket! Bemutatkozás · Mindig a teljes nevedet mondd! · Ha valakivel kapcsolatba akarsz kerülni, illik megszólítanod. · A felnőtteket magázni illik. Beszélgetés, véleménynyilvánítás · Mondanivalódat pontosan, érthetően illik közölnöd. · Beszélgetés közben tekints beszélgetőtársadra! · Hallgasd végig társadat! · Káromkodás és trágár, durva szavak használata bántó, kerülendő. Megjelenés · Mindig az alkalomnak megfelelő ruhát vegyél magadra! · Kerüld a kirívó, magamutogató ruhák viselését. Törekedj a szolid ízlésre! Étkezés · Az asztalhoz tisztán és rendesen ülj le! · Csendesen, szépen egyél! · Az evőeszközök használatát az ételhez igazítsd! Közlekedés · A gyalogos közlekedés és a KRESZ szabályait nemcsak illik, kötelező is betartanod. · Az utcán közlekedj úgy, hogy ne akadályozd a többi embert! · Ne egyél, és ne mutogass az utcán! · Járműveken fel- és leszállásnál legyél udvarias! · Ne tolakodj, ne lökdösődj! · Segíts az idősebbeknek, kisgyerekkel utazóknak! · A járműveken ne szemetelj!

23

VII. MAGÁNTANULÓI SZABÁLYZAT 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXIX. törvény hatályban maradó normaszövegével 45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában Köznevelési Hídprogram keretében is, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

A tankötelezettség teljesítése magántanulóként A tanulónak a közoktatási törvényben rögzített joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.(1993.évi tv. LXXIX. 11.§. 1.bekezdés „n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;) A magántanulókat ugyanúgy be-, illetve át kell íratni abba az iskolába, amelyikkel tanulói jogviszonyt kívánnak létesíteni, de ezek a diákok felmentést kapnak a kötelező a tanórák látogatása alól.

Magántanulók szülői döntés alapján A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető (1993. évi tv. LXXIX. 7.§. 1.bekezdés A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.) Ha a szülő úgy határoz, hogy gyermeke iskolába járás helyett magántanulóként folytassa tanulmányait, akkor ezzel a kívánságával az iskola igazgatóját kell megkeresnie. (11/1994.(VI.8.) MKM rend.23.§.(1) bekezdés. Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. 2011. évi CXC. törvény 45. §(6) Ha

az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles errõl értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes 24

kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján folytathatja tanulmányait magántanulóként. (11/1994.(VI.8.) MKM rend.23.§. 5. bekezdés. Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §- ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. Fontos tudni, hogy a magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.

A magántanuló felkészítése és értékelése (11/1994.(VI.8.) MKM rend.23.§. (2) bekezdés. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. A sajátos nevelési igényű tanuló, (11/1994.(VI.8.) MKM rend.23.§. (3) bekezdés. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó; b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni. Az iskola, köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi

25

vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. (1993.évi tv. LXXIX. tv.120.§ (1) bekezdés. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.

Felmentés a készségtantárgyak alól (1993.évi tv. LXXIX. tv. 69.§.(2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Csak a különbség érzékeltetése érdekében hangsúlyozzuk újra, hogy a magántanulót valamennyi kötelező tanórai foglalkozás alól fel kell menteni. Ha a tanulót mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. (11/1994.(VI.8.) MKM rend.23.§. 5. bekezdés. Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. § - ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni Félévkor a magántanulóknak a folyamatosan kiadott feladatlapok alapján adnak jegyet a szaktanárok, függetlenül attól, hogy szülői kérésre lett magántanuló, vagy egyéb okból. Jegyzőkönyvben rögzítik az eredményeket. Év végén szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek az előre írásban közölt időpontban, a kijelölt témaköröknek és követelményeknek megfelelően. A vizsga időpontjáról két héttel korábban kapnak értesítést a szülők és tanulók.

26

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a javítóvizsgákról 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (Megjegyzés: 2008. szeptember 1-től 2012. augusztus 31-ig a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21. § (8) bekezdésének előírása a következőként rendelkezett: "Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet." Ez a szabályozás 2012. szeptember 1-jétől nincs hatályban! )

27

Követelmények, témakörök megjelölése osztályozóvizsgára 1. osztály Magyar nyelv és irodalom -

Beszéd és szóbeli kifejezőképesség: Érthetően beszél. Megérti az egyszerű szóbeli közléseket. Kérdésekre értelmes választ ad, gondolatait értelmes mondatokban fogalmazza meg. Ismeri a köszönési formákat, be tud mutatkozni.

Olvasás - Ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis- és nagybetűit, biztonsággal összeolvas. - Pontosan, lassú folyamatossággal olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, rövid szövegeket. - Betartja a mondathatárokat. - Az olvasottak megértését bizonyítja szóban kérdésekre adott válasszal, írásban egyszerű feladatok megoldásával. Írás -

Ismeri a magyar ábécé írott kis- és nagybetűit kapcsolásukat. Írottról, nyomtatottról hibátlanul másol. Látó, halló tollbamondás után kevés hibával ír. Írása olvasható, füzetvezetése rendezett.

Matematika -

Képes tárgyak, dolgok, személyek összehasonlítására, csoportosítására megadott tulajdonságok alapján. Ismeri és alkalmazza a relációs jeleket. Ismeri 20-ig a számok tulajdonságait, számszomszédait, számképét, számjegyét, helyét a számegyenesen. Műveleteket (összeadás, kivonás, pótlás, bontás) kevés hibával, önállóan végez. Képes egyszerű szöveges feladatok önálló megoldására. Meg tudja nevezni és felismeri a síkidomok közül a négyzetet, téglalapot, háromszöget, kört. A szabvány mértékegységek közül ismeri: hosszúság: m, dm. űrtartalom: l, dl. tömeg. kg. idő: év, hónap, nap, óra fogalmát.

Környezetismeret - Biztos a térbeli és időbeli tájékozódása. - Ismeri és betartja a közösségi szabályokat. - Közvetlen környezetét ismeri. - Meg tudja nevezni az évszakokat és azok alapvető jellemzőit. - Alapvető ismeretei vannak emberről, állatról, növényről. Törekszik környezete védelmére. 28

2. osztály Magyar nyelv és irodalom Irodalom Szöveg pontos olvasása, írásjeleknek megfelelő hangsúlyozása. Az olvasott szöveg /mese, ismeretterjesztő szöveg/ értelmezése. Írásban a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása Szóban a mese a történet rövid tartalma. Nyelvtan o o o o o o o o

A hangok és a betűk: Az ábécé és a betűrend A magánhangzók csoportosítása A mássalhangzók fajtái A szótagolás és az elválasztás szabályai A szótő és a toldalék A kiejtéstől eltérő helyesírású szavak A mondat: kijelentő, kérdő

Írás o Másolás írott és nyomtatott szövegről o Szavak és rövid mondatok tollbamondás utáni írása Matematika o o o o

Összeadás, kivonás a százas számkörben Szorzó és a bennfoglaló tábla Egyszerű szöveges feladatok megoldása Mértékváltás

Környezetismeret o Az erdő élővilága o Testünk, életműködéseink o Lakóhelyünk és környezete o A mező o Vizek, vízpartok

29

3. osztály Magyar nyelv és irodalom

-

A szöveg folyamatos, pontos olvasása írásjelnek, tartalomnak megfelelő hangsúly, hanglejtés, hangerő alkalmazása. Az olvasott szöveg értelmezése:- írásban a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása szóban rövid beszámoló az olvasott szövegről

-

Az egyszerű szóbeli közlések megértése, kérdésekre rövid értelmes válaszadás. Értelmesen és érthetően fejezze ki gondolatait. Történetalkotás képről, képsorról, mesemondás. Szövegalkotás szóban, írásban, elbeszélés, párbeszéd.

-

Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra. Mondatfajták felismerése, alkalmazása. A rokon értelmű és többjelentésű szavak helyes használata. Szófajok felismerése: ige, főnév /köznév, tulajdonnév/, melléknév. Igeidők, igekötők szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.

-

-

Matematika -

Számok írása, olvasása az 1000-es számkörben. A számok képzése, bontása helyi érték szerint. Műveleti sorrend. A számok helye, közelítő helye a számegyenesen. Számszomszédok /egyes, tízes, százas/ meghatározása, kerekítés és becslés. Szóbeli és írásbeli összeadás, kivonás 1000-es számkörben. Szóbeli szorzás és osztás tízesekkel, százasokkal. Írásbeli szorzás egyjegyű szorzóval. Mérések, mértékegységek: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő, Kerületmérés. Alakzatok tulajdonságai; testek, síkidomok, négyszögek /téglalap, négyzet/ Alakzatok szimmetriája, tükörképek készítése. Törtszámok, negatív számok.

30

4. osztály Magyar nyelv és irodalom Nyelvtan: Főnév, melléknév, számnév, ige fogalma. A szófajok felismerése. A szókészlet szavának helyesírása. Mondatfajták felismerése, megnevezése. Szöveg mondatokra, szavakra tagolása. Irodalom: Szöveg pontos olvasása, írásjeleknek megfelelő hangsúlyozása. Az olvasott szöveg értelmezése: - írásban a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása - szóban rövid beszámoló az olvasott szövegről. - Képről, képsorról készítsen összefüggő szöveget. - Írásban segítséggel elbeszélést készítsen, tudjon tárgyakat, növényeket bemutatni. Matematika: Szóbeli összeadás, kivonás a 10000-es számkörben. Írásbeli összeadás kivonás a 10000-es számkörben. Sorozatok. Szóbeli szorzás. Írásbeli szorzás, osztás a 10000-es számkörben. Mértékváltás. Egyszerű szöveges feladatok megoldása. Környezetismeret Testünk és életműködésünk. A vizek, vízpartok élővilága. A mező élete. Földrajzi alapismeretek, tájékozódás Magyarország térképén.

31

5. osztály Matematika: Minimumkövetelmény

— 1 milliós számkörben a számok írása, olvasása; nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük; adott nagyságrendre kerekítésük. — Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. — A műveletek írásbeli eljárásainak alkalmazása. A műveletek helyes sorrendben való végrehajtása, zárójelek figyelembevétele, a számítás menetének megtervezése. — Számok ellentettjének és abszolút értékének megállapítása. Az egész számok ábrázolása számegyenesen, nagyságviszonyaik megállapítása esetleg a szemléletre támaszkodva. Kis abszolút értékű egész számok összeadása a szemléletre támaszkodva. — A törttel kapcsolatos elnevezések ismerete. — Törtek egyszerűsítése, bővítése; nagyság szerinti összehasonlításuk. Egyenlő nevezőjű törtek összeadása, kivonása. — Tízezred nagyságrendig tizedes törtek írása, olvasása, a számjegyek jelentésének ismerete. Egyszerűsítésük, bővítésük. — Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. Természetes szám osztása természetes számmal úgy is, hogy a hányados véges vagy végtelen szakaszos tizedes tört. — Tizedes törtek összeadása, kivonása; szorzásuk, osztásuk természetes számmal. — Két művelettel megoldható egyszerű szöveges feladatok értelmezése, az adatok lejegyzése; megoldási terv készítése; az eredmény kielégítő becslése, meghatározása a természetes számok, egyszerű törtek, tizedes törtek körében értelmezett műveleti eljárások alkalmazásával; a megoldás ellenőrzése; szöveges válasz megfogalmazása. — A koordináta-rendszer ismerete, pontjainak rendezett számpárral történő jellemzése, adott számpárhoz tartozó pontok megkeresése. — Egyszerű sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott szabály alapján, a tizedes törtekkel végzett műveletekkel is.

6. osztály Matematika Minimumkövetelmény

— Ismert elemeket tartalmazó halmaz elemeinek csoportosítása, rendezése, rendszerezése egy vagy két adott szempont szerint. A bővülő tartalomnak megfelelő egyszer matematikai szövegek értelmezése, lefordítása a matematika

32

—

—

—

— — —

—

— —

nyelvére. A „nem”, a logikai „és”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Számok írása, olvasása (a 106-nál nagyobb számoké, tizedes törteké, illetve pozitív és negatív számoké is), nagyság szerinti összehasonlításuk, rendezésük, ábrázolásuk számegyenesen, adott nagyságrendre kerekítésük. A racionális számkörrel kapcsolatos alapvető fogalmak (például pozitív szám, negatív szám, előjelek, ellentett, abszolút érték, egész szám, törtszám, reciprok) ismerete. Az egész számok körében értelmezett négy alapművelet végrehajtása, alkalmazása a legegyszerűbb feladatokban. A négy alapművelet értelmezése, elvégzése a nem negatív törtek körében (az összeadás és kivonás esetében a törtek könnyen közös nevezőre hozhatók). A négy alapművelet végrehajtása tizedes törtekkel. Legfeljebb két művelettel leírható egyszerű (esetleg fordított szövegezésű, felesleges adatot is tartalmazó) szöveges feladatok értelmezése, a szükséges, illetve felesleges adatok szétválasztása, számítási terv leírása, a feladat megoldása, a megoldás ellenőrzése és értelmezése a törtekről, tizedes törtekről, illetve a műveleti sorrendről és a zárójelekről tanultak alkalmazásával is. Egyenes arányosság felismerése, az ismeretlen mennyiség kiszámítása. Kisebb számok osztópárjainak keresése. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 1000-rel stb. osztható számok felismerése. Egész együtthatós, két, három lépésben megoldható elsőfokú egyenletek megoldása tetszőleges eljárással, a megoldás ellenőrzése. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Az egyenes, illetve fordított arányosság felismerése. Egyszerű egyenes arányossági következtetések végzése. Az egyenes arányosság ábrázolása, az összetartozó értékpárok leolvasása. A tengelyes tükrözés alapvető tulajdonságainak ismerete. Háromszög, négyszög tengelyes tükörképének megszerkesztése. A szimmetrikus négyszögek, háromszögek felismerése, tulajdonságaik felsorolása rajz alapján. Szakasz felezőmerőlegesének, felezőpontjának megszerkesztése. A szögfajták felismerése. Szög mérése, másolása és felezése. Derékszög és párhuzamos egyenesek megrajzolása két vonalzóval. Sokszögek kerületének, a téglalap, négyzet területének kiszámítása, a terület mértékegységeinek átváltása a törtekről, tizedes törtekről tanultak alkalmazásával. Több szám, mennyiség átlagának meghatározása.

7. osztály Matematika

— Műveletek racionális számokkal (egész számmal, közönséges és tizedes törttel is) — Algebrai kifejezések összevonása, helyettesítési értékének kiszámítása. 33

— — — — — — —

—

Egyenletek megoldása ellenőrzéssel. Lineáris függvények jellemzése, menetének vizsgálata. Nevezetes szögek szerkesztése (például: 60o, 30o, 45o, 75o, 90o, 15o). A deltoid, a paralelogramma (négyzet, téglalap, rombusz), a háromszög, a trapéz területének kiszámítása az általános szabályok alkalmazásával. A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. Az egyenes hasáb felismerése, felszínének, térfogatának meghatározása Háromszög, négyszög tengelyes tükrözéssel, illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. A négyszög fogalmának ismerete. A deltoid fogalma, legfontosabb tulajdonságainak felismerése. A paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz, téglalap, négyzet) fogalma, legfontosabb tulajdonságaik felismerése. A trapéz és a speciális trapézok fogalma, legfontosabb tulajdonságaik felismerése. A négyszög belő szögei összegének meghatározása.

Fizika: — A kölcsönhatások feltétele, következménye, gyakorlati példák a különböző kölcsönhatásokra, ezek jellemzése. — A testek mozgása, egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése, sebesség számítása, jele, mértékegysége. — Sűrűség fogalma, számítása, mértékegysége. — Erőhatások, erő fogalma, mértékegysége, erő fajták. Több erőhatás együttes eredménye. — Tömeg fogalma, jele, mértékegysége. — A nyomás fogalma, számítása, mértékegysége. (A fizikában a feladatmegoldás lépései!!) — Hidrosztatikai nyomás, közlekedőedények, hajszálcsövek. Légnyomás. — Arkhimédész törvénye. Úszás, elmerülés, lebegés. — Az energia fogalma, fajtái. A munka, teljesítmény, hatásfok fogalma, mértékegysége és kiszámítási módja. — Hőjelenségek, halmazállapot változások.

8. osztály Matematika — A négy alapművelet biztos elvégzése írásban bármilyen alakú racionális számmal. — A pozitív egész kitevőjű hatvány értelmezése, meghatározása. — 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése, felírása. A négyzetgyök fogalmának ismerete; számok négyzetének, 1 és 100 közé eső szám négyzetgyökének meghatározása négyzettáblázat segítségével. — Algebrai kifejezések összevonása, helyettesítési értékének kiszámítása. 34

— Egyenletek megoldása ellenőrzéssel. — A szakaszfelező merőleges és a szögfelező tulajdonságainak ismerete, megszerkesztésük. — A háromszög legfontosabb tulajdonságainak ismerete, alkalmazása. — Háromszögek szerkesztése alapesetekben. — A Pitagorasz-tétel ismerete, felhasználása egyszerű feladatokban. — A terület szabványos mértékegységeinek ismerete. — Egyszerű alakzat tengelyes tükrözéssel, eltolással, illetve középpontos tükrözéssel kapott képének megszerkesztése. — Szakasz egyenlő részekre osztásának megszerkesztése. Fizika: — Melyek az anyag elektromos tulajdonságú részecskéi? Jellemezd őket! — Az elektromos áram fogalma, jele, mértékegysége. — Ohm törvénye, feladatok megoldása (R, U, I mértékegysége, számítása) — Fogyasztók kapcsolási módja, ezek jellemzése. — Elektromágneses indukció fogalma, a váltakozó áram hatásai. — A transzformátor részei. — A fény is anyag, a fény tulajdonságai. Fényvisszaverő és fénytörő eszközök, a keletkezett kép tulajdonságai. (Tükrök által alkotott kép tulajdonságai; gyűjtőlencse által alkotott kép tulajdonságai, ha a tárgy különböző helyen van – fényképezőgép, vetítőgép, egyszerű nagyító). — Az emberi szem képalkotása

7. osztály Kémia 1. 2. 3. 4.

A víz tulajdonságai Az égés Az atom felépítése Az oxigén tulajdonságai

8. osztály Kémia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A víz tulajdonságai Sósav Kénsav Szénsav Salétromsav A vas tulajdonságai Az alumínium Milyen tápanyagcsoportot ismersz?

35

7. osztály Biológia 1. Az esőerdő, a szavanna, a lombhullató erdők, a füves puszták, a tajga és a tengerek életközösségének jellemzői. 2. Az élettelen és az élő környezeti tényezők jellemzői. 3. Táplálékláncok. 4. Az élővilág törzsfejlődése.

7. osztály Földrajz 1. Afrika, Amerika és Ázsia természeti adottságai és gazdasági élete. 2. Európa fekvése, partvonala, felszíne és éghajlata. 3. Észak-, Nyugat-, és Dél-Európa természeti adottságai és gazdasági élete. 8. osztály Biológia 1. 2. 3. 4. 5.

Az élő szervezet (sejt, szövet) jellemzői. A bőr felépítése, működése és egészsége. A légzőszervrendszer felépítése, működése és egészsége. Az érzékelés (látás, hallás) jellemzői. Az idegrendszer felépítése, működése és egészsége. 8. osztály

Földrajz 1. 2. 3. 4. 5.

Közép-Európa felszíne, tájai, éghajlata Németország, Lengyelország gazdasági élete. Magyarország felszíne, tájai, éghajlata, vízrajza. Magyarország tájainak természeti adottságai és gazdasági élete. Magyarország régiói.

5. osztály Természetismeret Hazánk életközösségei: Az erdő - A tölgy és más erdőalkotó fák - A fenyvesek világa - Az erdőben élő emlősök

36

-

Madarak az erdőben

-

Rovarok a réten A rét virágos növényei A rétek madarai

A rét

Vizek, vízpartok -

A nyílt vizek növényei, a hínárnövények Vizek, vízpartok gerinces állatai

Földrajzi ismeretek -

Tájékozódás Magyarország domborzati térképén Hogyan használjuk a különböző térképeket Hogyan tájékozódunk a földgömbön Az évszakok változása Hazánk éghajlata A külső erők felszínformálása

6. osztály Természetismeret Az erdő növényei - Az erdő aljnövényzete: a hóvirág, az orvosi tüdőfű és az erdei pajzsika - Különleges élőlények: a gombák Az erdő állatai -

Rovarok az erdőben: a szarvasbogár és az erdei vöröshangya Az aljnövényzet állatai: az éti csiga és az erdei egér

Rétek élővilága - Vízparti lágyszárúak: a nád és a gyékény - A vizek gerinces állatai: a halak Tájékozódás a földgömbön - A Föld alakja és felszíne - Milyen mozgásokat végez a Földünk? Éghajlat, éghajlati övezetek - Földünk éghajlati övezetei - Az éghajlatot kialakító tényezők Barangolás hazai tájakon - Az Alföld hazánk legnagyobb tája 37

-

Fővárosunk Budapest

Testünk és egészségünk - A táplálkozás folyamata - A baleseteknél leggyakrabban előforduló sérülések elsősegélynyújtása - Amit a felnőtteknek sem szabad: káros szenvedélyek

5. osztály Magyar nyelv 1. Kommunikáció 2. A szavak jelentése és szerkezete 3. Helyesírásunk alapelvei Magyar irodalom 1. Petőfi Sándor: János vitéz 2. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Történelem 1. Az ókori Hellasz 2. Az ókori Róma 3. A magyar történelem kezdetei A 2013/2014. tanévtől hon- és népismeret tantárgyból: 1. Találkozás a múlttal

6. osztály Magyar nyelv 1. A névszók 2. Az ige Magyar irodalom 1. Arany János: Toldi 2. Gárdonyi Géza: Egri csillagok

38

Történelem 1. Magyarország az Árpádok idején 2. Magyarország az újkor kezdetén

A 2014/2015. tanévtől hon- és népismeret tantárgyból: 1. Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje

7. osztály Magyar nyelv 1. Kommunikáció 2. Mondatrészek: - hozzárendelő szószerkezet -

alárendelő szószerkezetek

-

mellérendelő szószerkezetek

3. Szóösszetétel Magyar irodalom 1. „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!” 2. „Egy ezredévnyi szenvedés kér éltet vagy halált!” 3. „Szabadság, szerelem!” 4. Jókai Mór 5. Mikszáth Kálmán Történelem 1. A polgári átalakulás kora 2. A polgárosodás kezdetei Magyarországon 3. Dualizmus 4. Az I. világháború

39

Etika 1. Önértékelés és énkép 2. Cselekvéseink érzelmi indítékai 3. Az ember, mint értékelő erkölcsi lény 4. Nemzet, nemzetiség, etnikum

8. osztály Magyar nyelv 1. Az alárendelő összetett mondat 2. A mellérendelő összetett mondat 3. A tömegkommunikáció

Magyar irodalom 1. A Nyugat írói 2. Írók a két világháború között

Történelem 1. A világ a 20. század húszas és harmincas éveiben 2. Magyarország a két világháború között 3. A II. világháború 4. Globalizálódó világ 5.

Magyarország története 1945-től napjainkig

Etika 1. Előítélet, kirekesztés 2. Emberiesség

40

1. Káros szenvedélyek 2. Környezetszennyezés

Román nyelv 1. évfolyam Az én világom - Köszönés, bemutatkozás elköszönés, értés – nem értés kifejezése. A család - Családtagok megnevezése. Az iskola – Iskolai felszerelések megnevezése A ház, a lakás – Bútorok megnevezése 5-6 kiolvasó mondóka ismerete, 1 ének ismerete, 2-3 közmondás ismerete 2. évfolyam Az én világom – lakcím, az emberi test részei, ruházat öltözködés Az iskola – Iskolai felszerelés, iskolai tevékenységek Az idő – A pontos idő ismerete, a pontos idő megkérdezése Ünnepek – Mikulás, Húsvét, Karácsony 5-6 kiolvasó mondóka ismerete, 2-3 ének ismerete, versek ismerete 3. évfolyam Az iskolában – viselkedés az iskolában, tantárgyak, iskolai tevékenységek Az idő - Az évszakok, tevékenységek, öltözködés Egészség - Az emberi test higiénia, az egészséges étkezés, orvosnál Ünnepek – Mikulás, Húsvét, Karácsony-köszöntő megírása 4. évfolyam Az én világom – személyi adatok, lakcím, hány éves vagyok? A család – megszólítási formák a családban, a szülők munkahelye, szakmák és foglalkozások Szabadidő - Tevékenységek szabadidőben (szülők segítése, könyvtár stb.) Vásárlás- élelmiszerboltban, piacon 5. évfolyam A gyermek és világa –A köszönés és annak fogadása figyelembe véve a napszakot és a partnert. A lakás bemutatása, saját szoba bemutatása. Személyleírás belső és külső tulajdonságok alapján. A természet és a környezet Az évszakok. Időjárás. Az óra kifejezése. A napszakok Az élelmiszerboltban. A ruházati és a cipőboltban. A játékboltban. Mindennapi tevékenységek A tanuló napi programja. A tanuló programja munkaszüneti napokon

41

6. évfolyam A természet és a környezet - A szülőhely bemutatása. A város és a falu (különbségek). Hazánk és Románia fontosabb városai. Városi közlekedési eszközök. Bevásárlás: a piacon, az élelmiszerboltban, a ruházati boltban és a cipőboltban. Időjárás. Évszakokhoz kötődő tevékenységek. Az évszakoknak megfelelő ruházat. A háziállatok gondozása. Az állatok gondozása télen. Az állatkertben (legismertebb vadállatok). A társadalmi és kulturális környezet- A bizalmas és hivatalos levél. A postán. Egy levél vagy egy csomag feladása. Postai nyomtatványok kitöltése. A városi könyvtárban. 7. osztály 1. Az irodában 2. A postán 3. Reggeli 4. A munka után 8. osztály 1. Az étteremben 2. A piacon 3. A tengerparton 4. Esti program

Román népismeret

1. évfolyam A vidéki élet A lakóház

Az udvar

A vidéki lakosság többsége földműves, béres, napszámos volt. De akadt ács, asztalos, kerékgyártó, kovács, borbély, szabó, csizmadia. A régi parasztház beosztása: az utcai szoba, a konyha, a kisszoba, a kamra. . Minden házhoz tartozott udvar, benne gémeskút és itatóvályú, valamint a melléképületek: nyári konyha, fészer, kukoricagóré, ólak, istálló, mint önálló épület.

2. évfolyam

A ruházat

Romániában tájegységenként változó a népviselet, gazdagon díszített, színes. A különböző népviseletek bemutatása fényképeken, kiemelten a bánáti, a mócok és a Kolozsvár környéki románok népviseletének megfigyelése. A jellegzetes ruhadarabok elnevezése 42

Húsvéti szokások

(hímzett blúz, kötényszoknya, szűk pantalló; tüsző stb). A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep a románoknál. Egyik szimbóluma a piros tojás. Régen hagymahéjjal, krepp papírral festették a húsvéti tojásokat, amelyeket különböző, apró levelekkel díszítettek.

3. évfolyam Magyarországon a lakosság többsége magyar. Anyanyelvük is magyar. Az országban azonban élnek még Az ország, amelyben más anyanyelvű lakosok is, pl. románok, németek, élünk szlovákok, szerbek, horvátok stb. Ezek nemzeti kisebbségek. Magyarország hét országgal határos. Hol élnek románok Románok által is lakott települések az ország keleti határa Magyarországon? mentén találhatók. A helységeknek román nevük is van. A kukorica szárából főleg a zsebkéssel jól bánó fiúk Játékszerek készítettek játékszereket: hegedűt, állatokat. 4. évfolyam Tájház Újévi szokások Családi események Más keresztény ünnepek

A kétegyházi tájház külső jegyei híven őrzik az egykori építkezési szokásokat. A bútorzat jellegzetes elhelyezése. A termés minősége és mennyisége sokban függött az időjárástól. Minden gazdálkodó szerette volna tudni, milyen lesz munkája eredménye. A családban ünnepnek számított a születés és a házasságkötés. A karácsony és húsvét mellett ünnep számba ment vízkereszt, virágvasárnap, pünkösd, Szent Tódor- és Szent György-napja.

5. évfolyam A család A lakóház Berendezési tárgyak A lakóház Berendezési tárgyak Étkezés Népviselet Népművészet

A család összetétele. A nagycsalád, Közeli és távoli rokonok Lakóház építése, külső jellegzetességei, építési alapanyagok. Jellegzetes paraszti lakóház felépítése. A berendezési tárgyak elrendezése, bútortípusok elnevezése. Lakóház építése, külső jellegzetességei, építési alapanyagok. Jellegzetes paraszti lakóház felépítése. A berendezési tárgyak elrendezése, bútortípusok elnevezése. Alapvető élelmiszerek. A jellegzetes öltözködés. Ünnepi öltözet. A nők és férfiak öltözete Szőttesek és hímzések a lakás díszítésére.

43

6. évfolyam Földművelők. Mesterek. Értelmiségiek. Születés. Házasság, Lakodalmi szokások, Halálozás, Családi események temetés Az ország természeti szépségei. Olvasmányok kiemelkedő Ismeretek Romániáról román történelmi személyiségekről. Foglalkozások, mesterségek

Szabadidő eltöltése

Hagyományos népszokások megismerése.

7. osztály 1. -

Népirodalom, népszínház meghatározás, összhang, példák

2. -

Adoma Meghatározás, Példák, Összehasonlítás a magyar irodalommal

3. -

Legenda meghatározás, példák, egy legenda bemutatása

4. -

Mese Ion Creanga munkássága, ,,Harap Alb,, bemutatása Összehasonlítás a magyar irodalommal

8. osztály 1. Beszelj a) a román nép kisebbségről b) a román nyelv eredetéről Nevezz meg román településeket Magyarországon. Mesélj a román kultúráról Mutass be egy román települést Magyarországon Beszelj a román vallásról (görög- keleti) 6. Mesélj a román néphagyományokról, ünnep 2. 3. 4. 5.

44

5. osztály Angol

1. A barátok és család 2. Az idő 3. Helységek, helynevek, bútorok a lakásban 4. Sportok, szabadidő tevékenységek 6. osztály 1. Ismétlés 2. Állatok 3. Ételek 4. A világ 7. osztály 1. Az életem 2. A jövő 3. London 4. Tapasztalatok 8. osztály 1. Múlt és jelen 2. Stílus 3. Élni a múltban 4. Fitnesz és egészség

45

Német nyelv 4. osztály: Beszédszándékok: Üdvözlés, köszöntés, megköszönés, rövid bemutatkozás/név, életkor, lakhely/, kérés, kívánság, egyetértés – egyet nem értés, egyszerű információkérés és adás /Wo ist…? Hier, dort, links, rechts/ Témakörök: - Iskola: osztály, tanterem, berendezései - Család: személyi adatok, családtagok - Otthon: lakás, ház, berendezés, udvar, állatok, kert - Étkezés: ételek, italok, evőeszközök, - Ünnepek: születésnap, karácsony - Szabadidő: hobbi, sport, játék - Egészség: testrészek, orvosnál - Évszakok: időjárás, színek, virágok - Idő: év, hónap, nap, óra, perc, napszakok - Számok: 1-20-ig Nyelvtan: - Jelen idejű igeragozás, a sein és a haben ige - A határozott és a határozatlan névelő, valamint a kein alany- és tárgyesete - Személyes névmások /alanyeset/ - A legfontosabb kérdőszavak: Wer? Was? Wo? Wie? Wann

5. osztály: Beszédszándékok: - Köszöntés, megköszönés, üdvözlés, kérés, kívánság, bocsánatkérés, engedélykérés bővebb információkérés és adás, személyes dolgok leírása, jellemzés. Témakörök: - Iskola: osztály, osztálytársak, taneszközök, tantárgyak, órarend, napirend - Család: családtagok bemutatása és foglalkozásuk, teendői a családban - Baráti kör: barát, barátnő – rövid jellemzése - Lakás: saját szobám és berendezése - Vásárlás: élelmiszer-, ruházati, cipő-, papírbolt - Évszakok: időjárás, öltözködés - Egészség: testrészek, higiénia - Közlekedés: közlekedési eszközök, -szabályok Nyelvtan: - A felszólító mód - A visszaható igék jelen ideje - Módbeli segédigék können, müssen jelen idő - A wissen ige ragozása - A határozott és határozatlan névelők, valamint a kein részes esete

46

-

A személyes névmások tárgy és részes esete egyes és többes számban Tárgy- és részes esettel álló viszonyszók

6. osztály: Beszédszándék: Tetszés, nem tetszés, egyetértés, ellenkezés, tagadás, akarat, szándék, érzelmek kifejezése, vélemény kérése, kifejezése, jó kívánságok, javaslat Témakörök: - Mindennapi életünk: család, barátok, iskola, munkahely, foglalkozások, ünnepek - Otthonunk: ház, lakás, szoba bemutatása, konyha leírása, háztartási munkák - Tágabb környezetünk: a lakóhely bemutatása, környezetvédelem - Természeti környezetünk: állatok a ház körül, az erdőben, kedvenc állatom - Időjárás: évszakok, öltözködés - Vásárlás: ajándékok ünnepekre - Utazás: utazási előkészületek, pályaudvar, jegyvásárlás - Szabadidő, szórakozás, sport - Országismeret

Nyelvtan: - A főnevek birtokos esete - A birtokos névmások ragozása, használata - Melléknévragozás /erős, gyenge, vegyes/ - Elváló és nem elváló igekötős igék használata - Mellékmondati szórend a weil és a dass kötőszavak után - Segédigék dürfen és a wollen ragozása és használata jelen időben - A jövő idő kifejezése, a werden ragozása és használata jelen időben -

7. évfolyam, A2/1 szint

Témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Berendezési tárgyak.

Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

47

Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban. Étkezés étteremben. Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat világa.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.

Sport Testrészek és mozgás. Sportok. Kedvenc sportom. Sportversenyek, sportversenyek. Sportbalesetek. Sportrendezvények a célországban.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek.

Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Napirend.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet. Közös időtöltés barátokkal. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások.

Testnevelés és sport: sportok.

Város, bevásárlás árosok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Egészséges életmód A rendszeres testedzés. Betegségek és megelőzésük. Orvosnál és kórházban.

Földrajz: más népek kultúrája.

Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

48

- Kommunikációs eszközök -

1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés Megszólítás és elköszönés írásban 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, kívánság, képesség Engedély, tiltás kifejezése Javaslatot tenni és arra reagálni 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Javaslat és arra reagálás Felszólítás Meghívás és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés

- Fogalomkörök -

Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség múltidejűség (Perfekt, Präteritum von haben, Präteritum von Modalverben) jövőidejűség: jelen idő + időhatározó

-

Birtoklás kifejezése birtokos névmások

-

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás hol és hová kérdésre válaszoló elöljárószók

49

-

Időbeli viszonyok gyakoriság időpont időhatározók

-

Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség

-

Minőségi viszonyok melléknévfokozás hasonlítás

-

Modalitás magázó felszólítás

-

Esetviszonyok névszók a mondatban határozott névelő elöljárószók (für, ohne)

-

Szövegösszetartó eszközök kötőszók (weil mellékmondat, dass mellékmondat, deshalb-tortzdem) es névmás személyes névmások kérdő névmás

- 8. évfolyam, A1/2 szint

Témakörök Család Én és a családom. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Konfliktusok a családban és azok kezelése. Szerepek és feladatok a családban. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, használati eszközök a háztartásban.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

50

Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Lakáscsere, költözködés. Idő, időjárás Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése. Időjárás különböző országokban.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat. Öltözködési normák.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.

Iskola, barátok Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Napirend.

Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Ünnepi események megszervezése.

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek. A televízió szerepe, televíziós műsorok.

Testnevelés és sport: sportok.

Matematika: halmazok.

Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.

Város, bevásárlás Piac, bolhapiac. Vásárlás. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Vakáció különböző országokban. Utazás belföldön és külföldön. Szálláslehetőségek, nyaralóhelyek. Kedvelt úti célok a célországban. Utazás megszervezése és előkészítése, közlekedés turistaként. Városnéző körutak. Zene, művészetek Kiállítások, rendezvények, koncertek.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Rajz és vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

51

- Kommunikációs eszközök -

1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás Megszólítás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés Megszólítás és elköszönés írásban

-

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Engedély, tiltás kifejezése Javaslatot tenni és arra reagálni Öröm és méreg kifejezése Konfliktuskezelés Érvelés kifejezőeszközei

-

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz

-

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Javaslat és arra reagálás Felszólítás Meghívás és arra reagálás

-

5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Nem értés

- Fogalomkörök -

Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség (visszaható igék) jövőidejűség: jelen idő + időhatározó Birtoklás kifejezése birtokos névmások Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás hol és hová kérdésre válaszoló elöljárószók Időbeli viszonyok 52

53