Házirend
Érvényes: 2013. szeptember
1
Tartalom I. fejezet Általános rendelkezések................................................................................................................2 A Házirend célja.......................................................................................................................................2 A Házirend szabályozási köre...................................................................................................................3 A Házirend hatálya...................................................................................................................................3 A Házirend nyilvánossága.........................................................................................................................4 II. fejezet A tanuló jogai és kötelességei.......................................................................................................5 A tanulói jogok gyakorlása.......................................................................................................................5 A tanulók kötelezettségei.........................................................................................................................6 III. fejezet A tanulók közösségei..................................................................................................................8 A diákkörök..............................................................................................................................................9 A diákönkormányzat................................................................................................................................9 A diákközgyűlés......................................................................................................................................10 IV. fejezet A tanulók és a szülők tájékoztatása............................................................................................10 V. fejezet Az iskola munkarendje................................................................................................................11 Általános működési szabályok...............................................................................................................11 A Tanoda nyitva tartása, ügyeleti rendje............................................................................................11 A tanórák rendje................................................................................................................................11 Az óraközi szünetek............................................................................................................................12 A hetesek feladatai............................................................................................................................12 A hivatalos ügyek intézésének rendje................................................................................................13 A csengetési rend...............................................................................................................................13 Egész napos oktatás...........................................................................................................................14 VI. fejezet A tanulói kötelezettségek teljesítése.........................................................................................16 A tanulók mulasztásának igazolása, távolmaradási, távozási engedély..................................................16 A hiányzás következményei................................................................................................................18 A tanulmányok alatti vizsgák..............................................................................................................18 A tanuló fegyelmi felelőssége................................................................................................................21 A tanuló anyagi felelőssége, díjazása.....................................................................................................23 VII. fejezet A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése és elismerése................................24 Az osztályozási rendszer.........................................................................................................................24 2
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése.......................................................................24 A tanulók jutalmazása........................................................................................................................26 VIII. fejezet Záró és hatályba léptető rendelkezések..................................................................................29 Mellékletek................................................................................................................................................30 1. számú melléklet Géptermi rend.....................................................................................................30 2. számú melléklet A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok.............................................................32 3. számú melléklet Értékelési szempontok (kimeneti követelmények)..................................................32 3.1. Magyar nyelv és irodalom 1.-8.évfolyam....................................................................................32 32. Idegen nyelv-Angol nyelv 1.-8. évfolyam......................................................................................36 3.3. Célnyelvi civilizáció 5.-8. Évfolyam.............................................................................................45 3.4. Matematika 1.-8. Évfolyam.........................................................................................................46 3.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5.-8. Évfolyam..............................................57 3.6. Erkölcstan 1.-8. évfolyam............................................................................................................57 3.7. Környezetismeret 1.-4. Évfolyam.................................................................................................59 3.8. Természetimeret 5.- 6. évfolyam.................................................................................................61 3.9. Biológia- egészségtan 7.-8.évfolyam...........................................................................................61 3.10. Fizika 7.-8.évfolyam...................................................................................................................62 3.11. Kémia 7-8.évfolyam...................................................................................................................63 3.12. Földrajz 7.-8.évfolyam...............................................................................................................63 3.13. Ének-zene..................................................................................................................................64 3.14. Vizuális kultúra 1.-8-évfolyam...................................................................................................65 3.15. Hon és népismeret....................................................................................................................69 3.16. Informatika 6.-8.........................................................................................................................69 3.17. Technika, életvitel és gyakorlat 1.-8. évfolyam..........................................................................70 3.18. Testnevelés 1.-8. évfolyam........................................................................................................70
3
Az „AGY Tanoda” Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola HÁZIRENDJE:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről felhatalmazása szerint, az „AGY Tanoda” Nevelőtestülete, az iskola vezetőjének előterjesztése alapján – a tanévenkénti felülvizsgálat, módosítás és kiegészítés lehetőségét fenntartva-az alábbi Házirendet fogadja el: I. fejezet Általános rendelkezések A Házirend célja 1 § A Házirendben foglalt előírások célja a Tanoda működésének, az iskolában folyó nevelő és oktató munka zavartalan megvalósításának a biztosítása, a tanulók iskolai közösségi életének szabályozása. A Házirend szabályozási köre 2 § A Házirend szabályozása kiterjed különösen: •
a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére,
• a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának a módjára, végrehajtására, •
az iskolai munkarend megállapítására,
• az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának a rendjére, •
a tanulóbalesetek megelőzésére,
•
a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának a megszervezésére,
•
a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtésére. A Házirend hatálya
3 § (1) A Házirend előírásai, mint jogszabályi felhatalmazáson alapuló magatartási normák betartása és betartatása kötelező az iskolával jogviszonyban álló minden személyre: a tanulókra, a szülőkre (törvényes képviselőkre), a pedagógusokra és az iskola más alkalmazottaira egyaránt. 4
(2) A Házirend szabályai vonatkoznak azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra, rendezvényekre, amelyet a pedagógiai programja alapján az iskola szervez, és amelyen ellátja a tanulók felügyeletét. A Házirend nyilvánossága 4 § (1) A Házirendet nyilvánosságra kell hozni. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - a szülőnek, tanulónak át kell adni. (2) A Házirend megtekinthető:
egy-egy
példánya
•
az iskola igazgatójánál,
•
az osztályfőnököknél,
•
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
•
a nevelői szobában,
•
az iskola titkárságán
•
az iskola honlapján
(3) A Házirendről igazgatóhelyettesétől, egyeztetett időpontban. osztályfőnök a tanulókat tájékoztatja.
minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, valamint az osztályfőnököktől fogadóórán vagy ettől eltérő, előre Az újonnan elfogadott, kiegészített vagy módosított Házirendről az a soron következő osztályfőnöki órán, a szülőket a szülői értekezleten
(4) A Házirendnek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait az osztályfőnököknek minden tanév elején, az első osztályfőnöki órán, illetve szülői értekezleten ismertetnie kell.
II. fejezet A tanuló jogai és kötelességei A tanulói jogok gyakorlása 5 § A Tanoda minden tanulóját megilleti tanulói jogviszonya alapján, hogy az iskolában:
5
•
biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjék,
•
tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási és étkezési lehetőségek biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
•
személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, védelmet biztosítsanak számára a fizikai és lelki erőszak ellen, film-és hangfelvétel, fotó szülői hozzájárulással és igazgatói engedéllyel készüljön róla,
•
magas színvonalú, képességeinek, adottságainak és érdeklődésének megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Tanulmányi, kulturális –és sport versenyeken, pályázatokon induljon, megfelelő feltételek megléte esetén tanuló-és diákkörök, klubok, önképzőkörök létrehozását kezdeményezze, azok, illetve szakkörök, tanfolyamok munkájában részt vegyen,
•
vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő hit-és vallásoktatást kapjon,
•
napközis, tanulószobai és rendszeres egészségügyi ellátásban, felügyeletben, a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kedvezményes étkezésben, tankönyvellátásban (tankönyvek könyvtári kölcsönzése) és az oktatási megállapodás alapján, kérelemre tanulói jogviszony fenntartásához szükséges tandíjfizetési kedvezményben részesüljön,
•
a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, tanulmányi munkájának értékeléséről (érdemjegyeiről), szüleivel együtt rendszeresen tájékoztatást kapjon,
•
témazáró dolgozatot szaktanár jelenlétében írjon, a tanár 5 percet meghaladó késése esetén a dolgozatot a következő órán írhassa meg,
•
egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot írjon, amelyet előzetes egyeztetés alapján a szaktanár legalább egy héttel előre jelez,
•
kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja, azokat a témazáró dolgozatok kivételével haza vigye,
•
témazáró dolgozatairól szülői írásbeli kérésre fénymásolatot kapjon vagy szaktanári fogadóórán szülei azt megtekinthessék,
•
döntsön az egyhetes felkészülési idő biztosítása nélkül, illetve a tíz napon túl kijavított dolgozat érdemjegyének a beszámításáról,
•
kérelmére független bizottság előtt adjon számot a tudásáról,
•
az iskolai élettel kapcsolatos véleményével, javaslataival, illetve jogsérelem esetén kérelmével osztályfőnökét, szaktanárait, az iskola vezetőségét, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárt vagy Iskolaszék titkárát megkeresse, a tanulói (vagy szülői) bejelentésre a törvényben meghatározott eljárási rend szerint és határidőn belül érdemi választ kapjon,
• a diákönkormányzat tagjaként válasszon és választható legyen, illetve érdekeinek a képviseletét kérje,
6
•
az iskola taneszközeit, helyiségeit az igazgató engedélyével, mellett, a helyiségekben kifüggesztett rend szerint igénybe vegye,
nevelői
felügyelet
•
kiemelkedő tanulmányi, kulturális, sport, közösségi tevékenységéért kedvezményben, jutalomban és egyéb elismerésben részesüljön a jelen Házirend vonatkozó rendelkezései szerint.
A tanulók kötelezettségei 6 § (1) A tanuló általános kötelessége az iskolában, hogy •
rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,
•
ismerje és tartsa be az iskola Házirendjét és egyéb szabályzatainak előírásait, az iskola helyiségeinek, területeinek a használati rendjét,
•
készüljön fel, vegyen részt és figyeljen a tanórákon, a tanórán kívüli kötelező és általa választott foglalkozásokon, társait ne zavarja a tanulásban,
•
az oktatás során általa használt iskolai eszközöket, berendezéseket előírásszerűen kezelje, óvja, saját környezetét, taneszközeit tartsa rendben, a tanuláshoz szükséges felszereléseit (pl. tornaruha, tolltartó) hiánytalanul hozza magával,
•
az osztályterem és iskolaépület tisztaságát óvja, a termet az utolsó óra, illetve átrendezés után is tanulásra alkalmas állapotban, az eredeti rendet visszaállítva hagyja el,
•
tájékoztató (ellenőrző) –és üzenő füzetét minden nap hozza magával, hiányát jelentse, az osztályzatokat, bejegyzéseket napra készen vezesse, tanáraival és egy héten belül szüleivel írassa alá, osztályfőnökének az aláírást mutassa be,
•
ne használjon olyan tárgyakat (mobiltelefon, lejátszó, game boy stb.) a tanórákon, a gyakorló órákon és iskolai rendezvényeken, amelyek azok rendjét megzavarhatják,
•
a tanuláshoz nem szükséges tárgyakat (játék, rádió, magnó, laptop, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) – ne hozzon be az iskolába, mert a behozott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
•
mobiltelefonját az 1. tanítási óra megkezdése előtt lehallkítva tárolja, iskolában tartózkodása alatt a telefonhasználathoz tanári engedélyt kérjen, ellenkező esetben a titkáságon a páncélszekrényben helyezzük el, amit csak az órák után kap vissza.
•
társairól, illetve az intézmény munkatársairól tanári engedély nélkül felvételeket nem készíthet
•
az iskolában és az iskolán kívül is tartsa be a kulturált viselkedés szabályait, kerülje a trágár, durva megnyilvánulásokat,
•
az iskolai és városi ünnepélyeken, versenyeken az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában (fehér felső, sötét alj, AGY-as sál, ill. nyakkendő), sportrendezvényeken, kirándulásokon, táborokban -tanári kérésre-„AGY”-as pólóban jelenjenek meg,
•
tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, más alkalmazottai, tanulótársai és a szülők emberi méltóságát és jogait,
•
életkorához és fejlettségéhez igazodva segítse az iskolát feladatai ellátásában,
hagyományait ismerje és ápolja. (2) A tanuló egészségének és testi épségének a megőrzése, a 7
balesetek megelőzésének az érdekében kötelessége az iskolában, hogy: •
óvja saját és társai testi és lelki épségét egészségét,
•
sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, a tanév első osztályfőnöki óráján baleset-és tűzvédelmi; a számítástechnikai, könyvtári, szaktantermi gyakorlat, illetve a testnevelés órák megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban vegyen részt,
•
azonnal jelentse a felügyelő tanárnak vagy más alkalmazottnak, ha magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, rendkívüli eseményt (pl. tüzet, robbantást, természeti csapást) vagy balesetet észlelt,
•
amennyiben állapota lehetővé teszi, haladéktalanul pedagógusnak, ha rosszul érzi magát vagy megsérült,
•
rendkívüli esemény (tűzriadó) esetén pontosan tartsa be a pedagógusok, illetve az iskola más alkalmazottainak az utasításait, valamint az épület kiürítési tervét, az iskolában tiszta ápolt külsővel, az alkalomhoz illő és az időjárásnak megfelelő öltözetben jelenjen meg, az osztálytermekben váltó cipőt használjon,
•
8
jelezze
a
felügyeletét
ellátó
•
külön osztályfőnöki engedély hiányában vagy a Halloween-party, farsangi bál, illetve egyéb fellépések, előadások kivételével az extrém kiegészítők (pl: testékszer) viselésétől tartózkodjék,
•
a testnevelés órákon és az iskolai sportfoglalkozásokon a tornateremben, a sportudvaron, az uszodában, a korcsolyapályán és az evező szakosztály területén csak pedagógus(ok) felügyeletével vegyen részt,
•
a testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon az adott tevékenységhez előírt sportfelszerelést ( fehér póló, rövidnadrág, tornacipő, melegítő)viseljen,karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót ne hordjon,
•
ne hozzon be olyan tárgyakat (pl: gyufa, öngyújtó, penge, kalapács, stb.), amelyek saját vagy mások testi épségében, ruházatában kárt okozhatnak, ne tartson magánál fegyvert vagy fegyvernek minősülő eszközt (kés, bicska, stb.),
•
ne használjon az iskola területén kerékpárt, rollert, gördeszkát, görkorcsolyát, heely’s cipőt azokat a tanítás végéig az iskolai biciklitárolóban, ill. az osztályfőnök által kijelölt helyen tartsák,
•
az épületben, az iskola területén és környékén, iskola által szervezett programokon ne dohányozzon, az egészségre különösen ártalmas drogot és alkoholt ne fogyasszon, szerencsejátékot ne űzzön, árusítson, ha ezen tiltott magatartások valamelyikét tapasztalja azt a felügyelő tanárának haladéktalanul jelentse.
•
egészségügyi és fizikai állapotának a felmérése, ellenőrzése céljából évente egy alkalommal a gyermekorvosi rendelőben biztosított fogászati, szemészeti, ortopédiai, belgyógyászati szakorvosi, továbbá szükség szerint higiéniai, tisztasági védőnői
szűrővizsgálatnak vesse alá magát. Az iskolaorvos és védőnő nevét, rendelési idejét, elérhetőségét az iskola, honlapján teszi közzé. III. fejezet A tanulók közösségei A diákkörök 7 § (1) Az iskolában a tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkör létrehozását az adott tanévet megelőző tanév végéig a diákönkormányzat, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség vezetője, illetve legalább 10 tanuló kezdeményezheti. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején a tantárgyfelosztás és az éves munkaterv elfogadásával egyidejűleg dönt a nevelőtestület. (2) Az iskolánkban csak tantárgyi, kulturális, sport és szakmai diákkörök alakíthatók, amelyet az iskola igazgatója által felkért pedagógus vagy nagykorú személy vezet. A diákkörök működésének a feltételeit az iskola biztosítja. (3) A diákkörök a nevelőtestület véleményének a figyelembe vételével döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük megszervezésében, képviseltethetik magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat 8 § (1) A tanulók, tanulóközösségek és diákkörök érdekeik képviseletére és az iskola tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének a segítésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat javaslattételi, véleményezési joga a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Kötelező kikérni a véleményét az iskola nagyobb tanulóközösségeit, valamint a kisebb tanulócsoportot érintő, de példaértékű kérdésekben. (2) A diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának a gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségének: az iskolai tanulói létszám legalább fele tekinthető. A nagyobb tanulóközösségeket közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskola igazgatója lehetővé teszi a diákönkormányzat részvételét és felszólalását a nevelőtestületi értekezleten vagy ülésen. (3) A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az iskolai szervezeti és működési szabályzat és a Házirend elfogadásakor,a szociális juttatások elosztási elveinek a meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra adott pénzeszközök felhasználásáról. (4) A diákönkormányzat dönt saját működéséről, anyagi eszközei felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról,tájékoztatási rendszerének (iskolaújság, iskolarádió) létrehozásáról. (5) A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók, illetve a diákkörök által évente, a diákközgyűlésen választott diákelnök irányítja. A diákönkormányzat munkáját az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti, aki a diákönkormányzat felhatalmazása alapján képviseleti jogosultsággal rendelkezik. A diákönkormányzat elnöke és a diákönkormányzatot segítő tanár egyidejűleg az Iskolaszéknek is tagja.
9
A diákközgyűlés (1) Tanévenként lehetőleg egy alkalommal, az iskolai munkatervben meghatározott időpontban, az iskola hirdetőtábláján legalább két héttel a kezdés előtt kifüggesztett napirend szerint, az iskola igazgatója diákközgyűlést hívhat össze, amelyen az iskola minden tanulója, valamint a nevelőtestület jogosult részt venni. (2) A diákközgyűlés a tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának az osztályfőnöki órák melletti legfőbb fóruma, amelyet a diákönkormányzatot segítő tanár vezet le. A diákelnök beszámol a diákönkormányzat tevékenységéről, az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a munkatervről, a tanulói jogok és kötelezettségek érvényesüléséről. A tanulók a diákelnökhöz, illetve az iskola igazgatójához mind előzetesen írásban, mind a közgyűlésen szóban kérdéseket intézhetnek. (3) A tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetésnek ki kell kérnie a diákönkormányzat véleményét, illetve lehetővé kell tennie az ilyen témájú tantestületi ülésen való diákönkormányzati képviseletet. A diákönkormányzat véleményének a kialakításához rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezhetik, amelynek szükségességéről és időpontjáról az igazgatónak 15 napon belül döntenie kell. A kötelező véleménynyilvánításhoz a megjelent tanulók legalább 2/3-nak határozata szükséges.
IV. fejezet A tanulók és a szülők tájékoztatása 10 § (1) A tanulókat az őket érintő kérdésekről, Tanoda életéről, az iskolai munkatervről és programokról, az aktuális tudnivalókról •
az iskola igazgatója a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken, az éves és a rendkívüli diákközgyűléseken; az iskola hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetményeiben, az iskola honlapján · az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják.
(2) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, panaszaikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve a választott diákönkormányzati képviselőjük, valamint az Iskolaszék útján is közölhetik az iskola igazgatójával, tanáraival. (3) A szülőket az iskola egészét érintő kérdésekről, a munkatervről, a programokról és feladatokról •
az iskola igazgatója a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken, az Iskolaszék ülésein, a közös iskolai szülői értekezleten, a szülői fórumokon; az iskola hirdetőtáblájára kifüggesztett hirdetményeiben, az igazgatói Hírlevelekben, az iskola honlapján,· az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleteken, illetve a tájékoztató (vagy üzenő) füzet bejegyzésein keresztül tájékoztatják.
(4) A szülők kérdéseiket, javaslataikat írásban egyénileg, illetve az osztályképviselő a szülők aláírásával közölhetik az iskola igazgatójával, tanáraival. (5) A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, a nevelésével, oktatásával összefüggő 10
kérdésekről folyamatosan szóban, a szülői értekezleteken, fogadóórákon; valamint a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön), értékelő lapokon keresztül írásban tájékoztatják az osztályfőnökök, a felügyelő-és szaktanárok. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti.
V. fejezet Az iskola munkarendje Általános működési szabályok 11 § (1) Az iskolában a tanítási év minden év szeptemberének az első munkanapján kezdődik és minden év június 15-én, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be, amelyről, illetve a tanévnyitó, tanévzáró ünnepély pontos időpontjáról a honlapon értesülhetnek a szülők és a tanulók. (2) A tanítási év 5 napos tanítási hetekből áll. A tanulóknak a tanév rendjéről az adott évben kiadott OKM rendelet szerint meghatározott tanítási szüneteket kell biztosítani. (3) Az iskola a nevelő, oktató munka, a tantervi követelmények teljesítésének elősegítése céljából 1-2 napos tanulmányi kirándulást szervez a tanulók számára, amelynek költségei a szülőket terheli. (4) Az iskola éves munkarendjét a nevelőtestület határozza meg az iskola vezetőinek, a szülői szervezet és a diákönkormányzatnak a javaslatai alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontját minden félév kezdetekor meg kell állapítani. A Tanoda nyitva tartása, ügyeleti rendje 12 § (1) Tanítási évben az iskola épülete hétfőtől-péntekig 6.00-18.00 óráig van nyitva. Tanárok a felügyeletet hétfőtől-csütörtökig 7.30-17.00 óráig, pénteken 7.30-16.00 óráig látják el. Ettől eltérő időpontban a gyermekek biztonságáért felelősséget nem tudunk vállalni. (2) Rendkívüli esetben, ha a szülő a tanári ügyeleti időben nem tudja a gyermekét elvinni az iskolából haladéktalanul értesíteni köteles az iskola igazgatóját, aki dönt a szükséges intézkedésekről. A tanári ügyelet 17.00 (pénteken 16.00) óra utáni fenntartásával, vagy a gyermek hazaszállításával együtt járó költségeket a szülő viseli. A tanórák rendje 13 § (1) A tanítás 8.00 órakor kezdődik, amelyet csengő jelez. A tanulóknak legalább 15 perccel a becsengetés előtt meg kell érkezniük az iskolába, el kell foglalniuk a helyüket a tanteremben és fegyelmezetten és felkészülten kell várniuk a tanárukat. A 7.30 óra előtt érkező tanulók a lenti aulában gyülekeznek, ahonnan az ügyeletes tanár engedi be az osztálytermekbe őket. A tanulók tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az osztálytermekben és az iskola egyéb helyiségeiben sem. Az ügyeletes tanár ennek folyamatos biztosítása érdekében a tanulócsoportokat szükség szerint összevonhatja. (2) A szülőknek, kísérőknek legkésőbb 7.45 óráig el kell hagyniuk az iskola épületét. Kivétel az adott tanév szeptember 15- éig- az első évfolyamra járó tanulók szülei. Tanítási idő alatt a tanulókon, pedagógusokon és az iskola más alkalmazottain kívül csak a hivatalos ügyeiket intézők 11
tartózkodhatnak az iskola épületében, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. (3) A tanítás zavartalanságának a biztosítása érdekében az iskola kapuja 8.00 órakor zárulA tanóráról való igazolatlan késést (becsengetés utáni érkezést) az osztályfőnökök és tanárok az osztálynaplóba jegyzik fel, a késés időtartamának a megjelölésével. A tanórákról való indokolatlan késés fegyelmi vétségnek minősül, de a tanuló nem zárható ki a tanóráról. A tanuló neve melletti 10 „K” jelzés vagy 45 perc késedelmi idő egy-egy igazolatlan órát jelent, amelyet az osztályfőnök a tanuló magatartásának az értékelésekor is figyelembe vesz. Az egy hónapon belül összegyűjtött 45 perc késedelmi idő esetén a havi magatartás jegy legfeljebb jó (4) lehet. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök e tényről írásban értesíti. Bejáró tanulók esetében reggel a közlekedési okok is, napközben azonban csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés tekinthető igazoltnak. (4) A tanórák 45 percesek (a rövidített órák 30 percesek). A becsengetés után 5 perccel a hetesi feladatokat ellátó tanuló köteles jelenteni az igazgatóhelyettesnek, vagy a tanári szobában tartózkodó pedagógusnak, ha nincs tanár az osztályban. Ha a szaktanár 5 percet meghaladóan késik az óráról, témazáró dolgozatot csak a következő órán írathat. (5) A tanítási idő a tanuló munkaideje, amelyet órarend szabályoz. A tanítási idő alatt az iskola épületét, csak indokolt esetben, a szülő kérésére és csak az igazgató vagy az osztályfőnök írásbeli engedélyével (kilépővel) hagyhatja el a tanuló. A távozás idejét a gyermek felügyeletét ellátó tanár köteles bejegyezni az osztálynaplóba. A bejelentés és engedély nélküli távozás az iskolából súlyos fegyelmi vétségnek minősül. Az óraközi szünetek 14 § (1) A szünetek a tanulók pihenésére, játékra, étkezésre, az iskolán belüli hivatalos ügyeik intézésére szolgálnak. A szünetekben a tanulók az osztálytermekben, az iskola auláiban, folyosóján, jó idő esetén, a harmadik szünetben az iskola udvarán tartózkodhatnak, a felügyelő tanár rendelkezése szerint. A tornaterembe, szaktanterembe, könyvtárba, szertárba és a tanári szobába a szünetben is csak tanár jelenlétében léphetnek be. (2) Minden tanulónak feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára a szünetekben is vigyázzon, ne szemeteljen, ne hangoskodjék, kerülje a társai testi épségét veszélyeztető, vagy az iskolai felszerelésekben kárt okozó játékokat és erre társait is figyelmeztesse. A tanulókat kötelezettségük betartásában a hetesek segítik. A hetesek feladatai 15 § A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, megbízatásuk 5 tanítási napra szól. A hetesek feladataikat megosztva teljesítik, társaik segítségével, amelyek különösen:
12
•
a tanítás kezdete előtt, illetve a szünetekben a tanterem megfelelő előkészítése a tanár utasítása szerint (tiszta tábla, kréta, szivacs, virágok locsolása),
• •
a dátum, óraszám, a hiányzók nevének felírása a táblára, az órát tartó tanár 5 percet meghaladó késéséről az igazgatóhelyettes értesítése,
•
szünetben a terem kiszellőztetése,
•
az órához szükséges eszközökről (pl. térkép) való gondoskodás,
•
utolsó óra után a villany lekapcsolása, az ablakok, ajtó bezárása. Ha a hetes hiányzik akkor automatikusan a névsorban következő tanuló helyettesíti. A hivatalos ügyek intézésének rendje
16 §(1) A tanulók -a rendkívüli eseteket kivéve -minden kérésükkel az osztályfőnökhöz fordulhatnak. Az osztályfőnök hatáskörét meghaladó kérdésekben – véleményét kikérve-az iskola igazgatója dönt. Pedagógus az óráról csak indokolt estben hívható ki. A tanulók az osztályfőnököt és az iskola titkárságát a szokásos napi ügyek intézése miatt csak az óraközi szünetekben vagy a délutáni órákban kereshetik fel. A csengetési rend 17 § A napi munkarendet a csengetési rend határozza meg a következők szerint: ÓRA BECSENGETÉS KICSENGETÉS 1. 8.00 8.45 2. 9.00 9.45 3. 9.55 10.40 4. 10.55 11.40 5. 11.50 12.35 6. 12.40 13.25 7. 13.30 14.15 8. 14.25 15.10 9. 15.15 16.00 Egész napos oktatás 18 § (1) A tanítási órák általában az 1-6. órában az iskolai étkeztetés a 5-6. órában zajlik. A délutáni iskolai időben alkalmanként tanítási órák ill. gyakorló időszak mellett a szabadonválasztható foglalkozások, egyéni fejlesztések is erre az időszakra tervezhetők. A pontos napirend az egész napos oktatáson belül mindig az éves munkaterv tantárgyfelosztás és órarend függvénye. (2) A tanórán kívüli iskolai rendezvényeket, klubdélutánokat, az előkészítés, lebonyolítás és rendrakás terhe mellett, a szervezésért felelős tanulóközösség kijelölésével az 1-4. évfolyam számára 17.00 óráig, az 5-8. évfolyam számára 19.00 óráig engedélyezheti az igazgató. 13
(3) Az iskola a tanulók étkeztetését városi étteremben oldja meg. Az étteremhez vezető úton és az étkezés alatt is köteles minden tanuló kulturáltan viselkedni, a hangoskodástól tartózkodni, az étterem rendjére és tisztaságára ügyelni, a felügyelő tanár utasításait betartani . (4) Amennyiben a tanuló az iskolai étkeztetést nem kívánja igénybe venni, úgy ebédidőben az otthonról hozott hideg élelmet a felügyelő tanár által erre a célra kijelölt helyen fogyaszthatja el. A szülő által küldött, hozott, előkészített vagy erre szakosodott cég által kiszállított étel tárolására, melegítésére, tálalására és elfogyasztására az iskolában – higiéniai okokból- nincs lehetőség. (5) A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elve és a nem alanyi jogon járó tankönytámogatás elve, az elosztás rendje fenntartói hatáskörben mindig egyéni elbirálás alapján történik, a hozott határozat függvényében. A szülőnek az iskola fenntartója által megállapított étkezési díjat, valamint az oktatási megállapodásban foglalt havi térítési díjat a z iskola titkárságán a befizetésekre biztosított pénztári napokon , /lásd: eves program/ van lehetősége befizetni. (6) Az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó vagy felzárkóztató foglalkozások segítik, amelyeken résztvevő tanulókat, a tanulmányi eredményeik figyelembevételével a szaktanárok jelölik ki. A felzárkóztató vagy egyéni felkészítő foglalkozásokon a tanulók megjelenése kötelező, távollétüket igazolniuk kell, a részvétel alóli felmentést a szülő írásbeli kérelmére csak az iskola igazgatója adhat. (7) A tehetséges tanulók továbbfejlesztését az iskolában rendszeresen szervezett tanulmányi, sport és művészeti versenyek, vetélkedők segítik. Az iskola a legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való eredményes részvételre is felkészíti. (8) A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése érdekében, az alaptevékenységen felül, a felmerülő igényekhez igazodva az iskola nevelőtestülete és szülői szervezete különböző szabadidős programokat (túrákat, osztálykirándulásokat, táborokat, színház-és múzeumlátogatásokat, klubdélutánokat, táncos rendezvényeket, erdei iskolát) szervez. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. (9) Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskolai oktató, nevelő munkától függetlenül hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes, a felmerülő költséget a szülők fedezik. (10) Együttműködési szerződésben a Pest Megyei Könyvtárral iskolánk tanulói rendszeres könyvtári órákon vesznek részt. Itt tanulják meg a könyvtárhasználat szabályait, lehetőségeit.
14
VI. fejezet A tanulói kötelezettségek teljesítése A tanulók mulasztásának igazolása, távolmaradási, távozási engedély 19 § (1) A tanuló kötelező tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozásokról való távol maradását a tanulónak, a szülőnek a hiányzás első napján, az ok és a hiányzás várható időtartamának a megjelölésével írásban vagy szóban (telefonon, akár üzenetrögzítőre is) be kell jelentenie az iskola titkárságán és/vagy értesítenie kell az osztályfőnököt. A tanulónak legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvébe átvezetett orvosi, szülői vagy egyéb bejegyzés bemutatásával igazolnia kell hiányzását, amelynek elfogadására az osztályfőnök vagy a szaktanár jogosult. A két héten belül nem igazolt mulasztás igazolatlannak minősül. (2) Előzetes szülői kérelem esetén, maximum 3 napos időtartamra családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt az osztályfőnök, ezt meghaladó időtartamra az iskola igazgatója adhat. (3) A mulasztás igazoltnak tekinthető, ha a tanuló: •
a szülő írásbeli kérelmére előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra,
•
beteg volt és azt az előírásoknak megfelelően igazolta,
• hatósági intézkedés vagy más alapos ok miatt nem tudott eleget tenni tanulmányi kötelezettségének. Nem számít mulasztásnak, ha az igazgató vagy osztályfőnök engedélyével iskolai ügy miatt marad távol az órákról, foglalkozásokról a tanuló. (4) A szülő különösen indokolt esetben egy tanévben összesen 3 napot igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat. (5) Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, amelynél • •
3 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetést és legfeljebb jó (4) magatartás jegyet, 8 igazolatlan óra osztályfőnöki intést és legfeljebb változó (3) magatartás jegyet,
• 12 igazolatlan óra esetén igazgatói intést, 20 igazolatlan óra esetén tantestületi megrovást és rossz (2) magatartási jegyet von maga után. (6) A 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az iskola értesíti a tanuló szüleit, amelyben figyelmezteti őket az igazolatlan távolmaradás következményeire. Eredménytelen felhívás esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a tanuló szüleit. Ha a tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.(A 30 órát elérő igazolatlan hiányzás esetén, a nem tanköteles tanuló az iskola igazgatója automatikusan törli az iskola tanulóinak sorából.)
15
A hiányzás következményei az osztályozó vizsgára bocsátás 20 § (1) Ha a tantárgyak valamelyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30%-át, a szaktanár javaslatára a nevelőtestület, a továbbhaladás feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. (2) Nem osztályozható az a tanuló, akinek az adott tanévben az igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen meghaladja a 250 órát. A nevelőtestület — az eset összes körülményének a mérlegelésével — azonban dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. (3) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, vagy hiányzás miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület — az osztályfőnök vagy a szaktanár javaslata alapján— az osztályozó vizsgára bocsátása mellett döntött. (4) Az osztályozó vizsga teljesítésének a határideje: félévkor február 15-e, tanítási év végén a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja. A továbbhaladás feltételei a 4.számúmellékletben található A tanulmányok alatti vizsgák a) b) c) d) e)
javítóvizsga osztályozó vizsga különbözeti vizsga pótló vizsga kéttannyelvű iskolát érintő vizsgák
A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend • • •
• •
16
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
Vizsgaforma, vizsgarészek - szóbeli vizsga - írásbeli vizsga A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási – szabályai 1. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 2. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 3. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 4. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 5. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 6. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 7. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 8. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 9. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 10. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 11. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 12. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 13. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 14. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 15. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 16. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. 17. (1) Az általános iskolai két tanítási nyelvû oktatásban a célnyelv és a célnyelven tanított tantárgyak tanítása egyidejûleg kezdõdik. (2) Az általános iskolai két tanítási nyelvû oktatás az iskola elsõ évfolyamán kezdõdik, és a nyolcadik évfolyamon legalább A két tanítási nyelvû általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevõ tanulók legalább hatvan százalék a célnyelvbõl a) negyedik évfolyam iskolai A1 szintvizsga belső mérés (minimum) b) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, c) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérje, tehát az oktatási folyamat a KER szerinti B1 célnyelvi tudásszinten fejezõdik be.
17
A tanuló fegyelmi felelőssége 21 § (1) Az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit rendszeresen nem teljesíti, a Házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírének iskolai büntetésben vétkes és súlyos kötelezettségszegés esetén, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül. (2) Az iskolai büntetések formái: •
szaktanári figyelmeztetés
•
napközis nevelői figyelmeztetés
•
osztályfőnöki figyelmeztetés
•
osztályfőnöki intés
•
osztályfőnöki megrovás
•
igazgatói figyelmeztetés
•
igazgatói intés
•
igazgatói megrovás
•
tantestületi figyelmeztetés
•
tantestületi intés
(3) Fegyelmező intézkedések: •
szóbeli figyelmeztetés, amelyről a szülő is tájékoztatást kap
•
írásbeli figyelmeztetés, amelyet a pedagógusok az ún. tükörfüzetben vezetnek.
•
szaktanári figyelmeztetés,
•
napközis nevelői figyelmeztetés,
•
osztályfőnöki figyelmeztetés: ( egyszeri súlyosabb vétség, illetve 5 magatartási vétség, 5 ellenőrző könyv és/vagy felszereléshiány miatt a szaktanár javaslatára is.)
•
írásbeli intés, amelyet az osztályfőnök 5 bármely fegyelmező intézkedés után adhat.
(4) Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. (5) A tanulót súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatoktól függetlenül, legalább „osztályfőnöki megrovásban” kell részesíteni vagy az igazgató, illetve a nevelőtestület döntése alapján ellene fegyelmi eljárást kell indítani. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen: az agresszió, a másik tanuló 18
bántalmazása, megverése, az egészségre ártalmas szerek, a testi épséget veszélyeztető tárgyak behozatala és használata az iskolában, a szándékos károkozás, az iskola nevelői, alkalmazottai emberi méltóságának a megsértése. A dohányzás, szeszesital vagy drogfogyasztás az iskolában első alkalommal igazgatói intést, ismétlődés esetén a legszigorúbb fegyelmi büntetést vonja maga után. (6) Fegyelmi büntetések: •
nevelőtestületi megrovás
•
szigorú nevelőtestületi megrovás
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása a szociális kedvezmények kivételével •
áthelyezés másik iskolába az iskolaigazgatók közötti, áthelyezésről szóló megállapodás szerint.
(7) Az intézkedések, büntetések megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát minden esetben figyelembe kell venni. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni, annak megindításáról a tanulót és szüleit az iskolának értesítenie kell. Egyebekben a fegyelmi eljárás lefolytatására a közoktatásról szóló tv. 76 §-ának a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A tanuló anyagi felelőssége, díjazása 21 § (1) Kt. 77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér -a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított -egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér -a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított -öt havi összegét. (2) Az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan termék, dolog, alkotás felett, amit a tanuló (osztály, csoport) a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek a teljesítésével összefüggésben, vagy az ahhoz kötődő feladatok teljesítésekor állított elő. A tanulót díjazás illeti meg, ha a dolgot az iskola másra átruházza. Ha az iskola a dolog felett a vagyoni jogokat nem szerzi meg azt őrizni, illetve a tanuló részére a tanulói jogviszony megszűnésekor köteles átadni.
19
VII. fejezet A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése és elismerése Az osztályozási rendszer 22 § (1) Az első évfolyamon negyedévente értékelő lap segítségével minősíti, a második évfolyamtól kezdve %-kal és érdemjeggyel értékeli a tanuló teljesítményét az iskola. (2) A második évfolyam félévétől a pedagógus (szaktanár) a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel minősíti. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni, indokolt esetben azonban a szaktanár az érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot is megállapíthat. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5 D),* jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat a tanuló teljesítményének és szorgalmának az értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (3) Az egységes értékelés biztosítása érdekében a tanulók témazáró dolgozataiban, feladatlapjaiban, tesztjeiben elért pontszámainak érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktanárok: 0-30 % =elégtelen (1),31-50 %=elégséges (2), 51-70 %=közepes (3), 71-85 %=jó (4), 86-100 %=jeles (5). (4) A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló az egyes évfolyamok követelményeinek a teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokiratnak minősül. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése 23 § (1) A tanuló magatartását és szorgalmát-az osztályban tanító pedagógusok véleményének a kikérésével-az osztályfőnök értékeli, illetve év végén a nevelőtestület véleménye alapján minősíti. A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése személyre szabott és segíti az iskola oktatásinevelési céljainak az elérését, a tanuló önismeretének a fejlődését. (2) A magatartás értékelésénél és minősítésénél •
példás (5) az a tanuló: aki a Házirendet betartja; tanórán és a tanórán kívül is példamutatóan viselkedik; kötelesség – és tisztelettudó; önként is vállal feladatokat, feladatait mindig teljesíti; társaival, nevelőivel és a felnőttekkel szemben is udvarias, előzékeny, segítőkész; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését és környezetét; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
•
jó (4) az a tanuló: aki a Házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
20
feladatokat nem vagy ritkán vállal, de a reá bízott feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti;az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. •
változó (3) az a tanuló: aki a Házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem teljesíti maradéktalanul; társaival néha durva, a felnőttekkel szemben udvariatlan; a közösségi szabályokhoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.
•
rossz (2) az a tanuló: aki a házirend előírásait sorozatosan megszegi; feladatait nem vagy csak ritkán teljesíti;tanórán és tanórán kívül fegyelmezetlen, rendetlen; társaival és a felnőttekkel szemben rendszerint durva, udvariatlan;l viselkedése az iskolai nevelést-oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, osztályfőnöki megrovásban vagy magasabb fokozatú büntetésben részesült.
(3) A szorgalom értékélésénél és minősítésénél •
példás (5) az a tanuló: aki képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat és azokat teljesíti; taneszközei tiszták, rendesek és azokat mindig magával hozza;versenyeken önként vesz részt.
•
jó (4) az a tanuló: aki a képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt; megbízható; a tanórákon többnyire aktív; többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.
•
változó (3) az a tanuló: akinek a tanulmányi eredménye elmarad a képességeitől; teljesítménye ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig végzi el; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; önálló munkájában figyelmetlen, tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, de képességeihez mérten mindent megtesz tanulmányi fejlődése érdekében.
•
hanyag (2) az a tanuló: aki képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt tanulmányi követelményeknek csak minimális szinten tesz eleget; megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi
21
vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen, mert képességeihez mérten nem tesz meg mindent tanulmányi fejlődése érdekében. A tanulók jutalmazása 24 § (1) Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít; folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el; az iskola, illetve az osztály érdekében közösségi munkát végez; az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt; vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének a megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. (2) Az iskolában – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: •
szaktanári dicséret
•
napközis nevelői dicséret
•
osztályfőnöki dicséret
•
igazgatói dicséret
•
nevelőtestületi dicséret.
(3) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók év végén •
szaktárgyi teljesítményért
•
példamutató magatartásért
•
kiemelkedő szorgalomért
•
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
(4) Az adott tanévben, valamint a nyolc éven át kimagasló eredményt elérő tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. (5) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretben részesülnek. (6) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. (7) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösség csoportos dicséretben és jutalomban részesíthető. (8) Az osztályfőnök tantestület dönt a 22
javaslata
alapján
a
•
kiemelkedő tanulmányi eredmény
•
példamutató szorgalom
•
hiányzásmentes tanév
•
versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel
•
az iskola érdekében végzett tevékenység
•
kiemelkedő sporttevékenység
•
műsorban való eredményes
részvétel jutalmak odaítéléséről.
23
VIII. fejezet Záró és hatályba léptető rendelkezések 25 § (1) Jelen házirend a Tantestület, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével jött létre, s az iskola fenntartójának jóváhagyása után lép életbe., egyidejűleg minden korábbi házirend hatályát veszti.
Nevelőtestület nevében aláírja:
Szülői Szervezet nevében aláírja:
Diákönkormányzat nevében aláírja:
Iskola igazgatója:
A fenntartó képviselője:
Szentendre, 2013. március 29.
24
Mellékletek 1. számú melléklet
Géptermi rend
1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató engedélyezheti. 2.
Üzemidőn kívül a gépeket kikapcsolva kell tartani. Az osztálytermekben elhelyezett gépek kódját csak a tanárok kaphatják meg. Tanuló vagy idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős.
3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más -nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó -berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10.
A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.
11. Tilos: •
a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,
•
mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.
12. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.
25
2. számú melléklet
A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok
A két tanítási nyelvű oktatás megnövekedett óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére valósítja meg az iskola, ezért a szabad tantárgyválasztásra nincs lehetőség. 3. számú melléklet
Értékelési szempontok (kimeneti követelmények)
3.1. Magyar nyelv és irodalom 1.-8.évfolyam 1.-2. évfolyam A tanuló képes legyen – ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; – kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; a tanult memoriterek szöveghű elmondására; – szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; – olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; – tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; – 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; – az ábécérend ismeretére, – hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; – a hosszú hangok jelölésére az írásban; – rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással. – a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben; – a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; – a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint. 3.évfolyam A tanuló képes legyen – tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására beszéd közben; – a tanult nyelvi fordulatok használatára konkrét beszédhelyzetekben; – memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; – egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal; – a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; – ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére – fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására feladatok megoldásával; 26
– – – – – – – – – – – – – – –
ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával; szövegek csoportosítására; könyvek használatára ismeretek szerzéséhez; cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; a többes szám kifejezésének fölismerésére; a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); egyszerű szavak elválasztására önállóan; hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; az időrend megtartására események leírásakor; a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés és -zárás helyes jelölésével; írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban; az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel. 4. évfolyam
A tanuló képes legyen – feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; – érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben. (Elbírálás az egyéni lehetőségek figyelembevételével.) – a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre; – a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra; – együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; – előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; – olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; – egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; – a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; – legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére; – egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; – tájékozódásra a szótárokban; – a könyvek tartalomjegyzékének használatára; – az ábécérend ismeretére; – készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; a múlt idő jelének helyes használata; az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja; a keltezés egyszerű alakjának írása; szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); – jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; egyalakú szótövek fölismerése; a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük helyes megválasztása; 27
– közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: elbeszélés, leírás vagy levél; – a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; – írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; – önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára. 5. évfolyam A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése, szükség esetén egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) körében. 6.évfolyam
A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az okokozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek alapvető formai elemeinek (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes 28
élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használatában. 7.évfolyam
Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. 8.évfolyam
A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szövegekhez kapcsolódó vizuális kifejezőeszközök ismerete, használata. 29
A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható, esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.
32. Idegen nyelv-Angol nyelv 1.-8. évfolyam 1.évfolyam Szókincs: 150 aktív és 50 passzív lexikai egység. Beszédértési készség A tanuló értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű nyelvi szerkezetű, a tanult lexikán túl nem lépő kérdéseket, közléseket, ha azok idegen nyelvű irodalmi kiejtéssel, élőbeszédben vagy hangszalagról hangzanak el. Beszédkészség A tanuló tudjon köszönni, köszönést elfogadni idegen nyelven. Tudjon az anyanyelvétől eltérő hangokat utánozni és megközelítően helyes hanglejtéssel, illetve intonációval szavakat, egyszerű mondatokat kimondani, 4-5 mondatos párbeszédet folytatni. Tudjon gyermekverseket, kiszámolókat, mondókákat társaival, illetve önállóan elmondani, idegen nyelvű gyermekdalokat közösen vagy egyedül is elénekelni. 30
Vegyen részt a tanult idegen nyelvű gyermekjátékokban, valamint az életükből vett szituációkban, manuális tevékenységekben idegen nyelven is. Ebben az osztályban írni és olvasni még nem tanulnak. E két alapkészség kimunkálása a második osztályban kezdődik. 2.évfolyam Szókincs: 300 aktív és 100 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Legyen képes a tanuló hallott, a normális beszédtempónál kissé lassabban elhangzott, a tanult lexikán túl nem lépő mondatokat, néhány mondatos, egyszerű szöveget megérteni. Legyen képes a hallott utasításoknak, felszólításoknak és információknak megfelelően reagálni. Beszédkészség Tudjon begyakorolt, elsajátított szavakkal alkotott egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani. Tudjon a tanult témakörökben egyszerű kérdéseket feltenni, és ezekre válaszolni, reagálni. Legyen képes a tanuló a tanult témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre. Törekedjen a helyes hanglejtés, hangsúly és ritmus használatára. Olvasásértési készség Ismerjék fel és értsék meg a tanult szavakat és kifejezéseket, egyszerű mondatokat. Tudjon a tanult témakörökben egyszerű utasításokra olvasás alapján reagálni. Legyenek képesek rövidebb tanult szöveget helyes kiejtéssel, hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban felolvasni, és az ellenőrző kérdésekre választ adni. Írásbeli készség Tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után az ismert szavakat leírni. Tudja az ismert szavak hiányzó betűit pótolni. 3.évfolyam Szókincs: 400 aktív és 200 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Értsék meg a tanult témákban a tanult nyelvtani jelenségek keretei között az élő nyelvnek megfelelő beszédtempóban folytatott rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat, és megfelel az idegen nyelv köznyelvi kiejtési normáinak. Tudjanak a témákkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani (pl. hiányzó információk kitöltése, válaszadás egyszerű kérdésekre, igaz-hamis állítások eldöntése, utasítások követése). Beszédkészség Alakuljon ki a helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. A tanulók legyenek képesek egy adott témakörön belül mások által kezdeményezett beszélgetésben részt venni, tudjanak megválaszolni a tananyaggal, személyükkel és környezetükkel kapcsolatos beszédhelyzetben feltett kérdéseket, illetve kérdések feltevésével kezdeményezzenek egyszerűbb beszélgetéseket. 31
Tudjanak a tanulók a témakörökben megismert szavakkal egyszerű mondatokat alkotni. Legyen képes a tanuló a tárgyalt témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre és információadásra. Memoriterként tanuljanak meg rövid szövegrészeket, párbeszédeket, mondókákat, ismerjenek dalokat. Olvasásértési készség Tudjanak az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Legyenek képesek rövid szövegrészeket megérteni, alakuljon ki a néma olvasás és a szövegértés készsége is egy-egy rövidebb szövegrész kapcsán. Tudjanak tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni. Írásbeli készség Ismerjék az adott idegen nyelv magyartól eltérő betűinek és hangkapcsolatainak írásmódját. Legyenek képesek ismert szavakat másolás vagy diktálás alapján helyesen leírni. Tudjanak összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat, illetve szöveget pótolni. Tudjanak nyelvi modell alapján önállóan egyszerű szöveget megszerkeszteni. 4.évfolyam Szókincs: 600 aktív és 300 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Értse meg a tanuló az élőbeszédnek megfelelő tempójú idegen nyelvű óravezetést. Fokozatosan értsék meg a tanár rövid, egyszerű célnyelvi szómagyarázatát, amennyiben az ismert nyelvi elemeket tartalmaz. Értse meg a köznyelvi ejtési normának megfelelő anyanyelvi beszélőt is, ha annak beszéde a szokott beszédtempónál valamivel lassúbb és a globális értést gátló mértékben ismeretlen lexikát és nyelvtant nem tartalmaz. Értse meg a gépi hangot is, ha az a fenti kritériumoknak megfelel. Legyen képes a tanuló az ilyen hallott szövegekben a szövegösszefüggés felismerésére, a hallott történet főbb mozzanatainak követésére és felidézésére. Találják meg a tanulók a hallott szövegben a számukra fontos információt. Legyenek képesek megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat. Beszédkészség Szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye. Tudjon a beszélgetés során udvariasan hozzászólni, véleményt alkotni. Ismerje a formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő formáit. A tanulók idegen nyelven röviden foglaljanak össze ismert szövegeket.
32
Életszerű szituációkban folytassanak egyszerű párbeszédet. Tudjanak a tanult anyaggal kapcsolatban információt kérni és adni, tárgyakat, jelenségeket egyszerűen leírni, tudjanak ismert témakörökhöz tartozó képekről néhány összefüggő mondatot, történetet, mesét alkotni, elmondani. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából tanuljanak meg rövidebb nyelvi egységeket is. Legyen képes beszédszándékát és véleményét a tanult témakörökben megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni. Olvasásértési készség Olvassanak fel a tanulók ismert szövegeket helyes kiejtéssel. Legyenek képesek az ismert szövegek lényegét kiemelni vagy összegezni, illetve a kért információkat a szövegben megkeresni. Ismerkedjen meg a tanuló a korának megfelelő egy- és kétnyelvű szótár használatával. Fokozatosan ismerkedjenek meg egyszerűbb autentikus szövegekkel. Írásbeli készség Legyenek képesek ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő szövegeket tollbamondás után leírni. Tudjanak feldolgozott szövegekhez egyszerű kérdéseket feltenni, és feltett kérdésekre írásban válaszolni. Tudjanak írni meghívót, üdvözlőkártyát, egyszerű levelet megfogalmazni, ismerjék ezek formai szabályait. Legyenek képesek rövid irányított fogalmazást írni. Általános minimum követelmények a 4. évfolyam végére A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 1 szintjével). Tartalom
Nyelvhelyesség
Rendelkezik a Alapvető, egyszerű, legalapvetőbb begyakorolt szókinccsel, mondatmodelleket, melyek személyes nyelvtani élményekhez szerkezeteket tud kapcsolódnak, és a használni. mindennapi 33
Folyamatosság
Interakció
Koherencia
Főleg rövid, előre begyakorolt mintamondatok alapján fejezi ki gondolatait, rövid szüneteket tartva, hogy megkeresse a
Képes személyes jellegű kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és
Szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat összekapcsol.
konkrét szituációkra vonatkoznak.
megfelelő kifejezéseket, kiejtse a kevésbé ismert szavakat, és visszakapcsolódjon a kommunikációba.
segítőkész. A kommunikációban gyakori az ismétlés, az újrafogalmazás és a javítás.
5.évfolyam Szókincs: 800 aktív és 400 passzív lexikai egység. Beszédértési készség A tanuló értse meg és kövesse a tanár utasításait. Alakuljon ki a közös csoportnyelv. Ismerje fel és értse meg új szövegkörnyezetben is a tanult szavakat, kifejezéseket. Legyen képes hosszabb szövegből, amelyben néhány, a megértést nem akadályozó ismeretlen szó is van, kiszűrni a fontos információkat megadott megfigyelési szempontok alapján. Értsen meg rövid, összefüggő szöveget a tanult témákban. Beszédkészség A tanulók kiejtésében ne legyenek megértést akadályozó hibák. Tudja az adott idegen nyelv hangjait helyesen képezni, kiejteni, a tanult szavakat helyes kiejtéssel és hangsúllyal használni. Törekedjen a különböző mondattípusokat helyes intonációval mondani. Közelítsen az anyanyelvi beszélő beszédritmusához. Nem verbális eszközökkel (gesztusokkal, mimikával) is kísérje mondandóját. Tudjon válaszolni a tanult témákkal kapcsolatban eldöntendő és kiegészítendő kérdésekre. Legyenek képesek párbeszédekben szerepeket eljátszani, a mintadialógust a korábban tanult nyelvi elemekkel variálni. Beszédükben helyesen alkalmazzák a tanult nyelvi fordulatokat, kifejezéseket. Memorizáljon és adjon elő közösen feldolgozott rövid szövegeket, párbeszédeket, verseket, dalokat. Legyen képes a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten képeket leírni, - képek alapján rövid történeteket elmondani, - személyeket, állatokat, tárgyakat röviden jellemezni, - információt, tájékoztatást kérni és adni, - a tanult témakörökben véleményt nyilvánítani, és azt megindokolni. Tudjon önállóan, összefüggően, mintaszöveg alapján beszélni a tanult témákban, a gyakorolt szövegtípusokban. Olvasásértési készség Ismerje a különböző szövegtípusok jellemzőit. Legyenek képesek a tankönyv, a munkafüzet és a feladatlapok néma értő olvasására, az utasítások megértésére. Ismerjen meg egy-egy, az életkorának megfelelő tartalmat hordozó és ezen a nyelvi szinten íródott rövidebb autentikus vagy adaptált olvasmányt. Legyen képes tanári bemutatás vagy magnóról való meghallgatás után ismert szavakat tartalmazó szöveget hangosan, helyes kiejtéssel és intonációval érthetően felolvasni. Legyen képes a szöveg lényegére, általános vagy speciális információkra irányuló olvasásra. 34
Ismerje fel az egyszerűbb összetartozó lexikai egységeket. Gyakorolja a nyelvi szintjének megfelelő szótárak használatát. Írásbeli készség Legyen képes a tanuló a tanult szókincset és nyelvi szerkezeteket tartalmazó szövegek diktálás utáni leírására. Tudjon ismert hallott vagy olvasott szöveg alapján kérdésekre írásban egyszerű választ adni. Tudja az egyszerű mondat szórendjét alkalmazni és egyszerű mondatokat logikai kapcsolatok alapján, egybefűzni. Tudjon egyszerű mondatokat hiányzó szavakkal kiegészíteni. Tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. Tudjon minta, illetve megadott szempontok alapján különböző típusú rövid, egyszerűbb szövegeket írni. 6.évfolyam Szókincs: 1000 aktív és 500 passzív lexikai egység. Beszédértés A tanuló értse meg és hajtsa végre a bonyolultabb utasításokat. Értsen meg összefüggő, a témákkal kapcsolatos, kevés ismeretlen nyelvi elemet tartalmazó nyelvi szöveget, tudja azt összefoglalni, lényegét kiemelni. Tudja megoldani a szöveggel kapcsolatos feladatokat. Tudja megállapítani a beszélő szándékát, érzelmeit az intonációból. Értsék a korosztályuknak megfelelő tartalmú szöveget globálisan, valamint fejlesszék ki a szelektív hallás utáni értés technikáját autentikus hanganyagok segítségével. Beszédkészség Tudja a tanuló a tanult memorizált anyagot pontos kiejtéssel, hangsúllyal, intonációval és megfelelő beszédsebességgel elmondani. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni, képeket leírni. Minta alapján legyen képes rövid leírást adni, tudjon elmondani egyszerűen, de összefüggően eseménysort, tudjon beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, tudjon hasonlóságot és különbséget megállapítani. Legyen képes megjegyzéseket fűzni a látott vagy hallott eseményekhez, olvasott szöveghez. A tanult szókincs és struktúrák felhasználásával életszerű helyzetekben tudjon kérdezni, válaszolni, útbaigazítani, információt kérni és adni. Legyen képes mintapárbeszédeket más szituációkra kreatívan átalakítani. Megértési problémáihoz tudjon segítséget, engedélyt, beleegyezést kérni. Tudjon memoritereket elmondani, előadni. Értesse meg magát számára ismeretlen, anyanyelvi személlyel. Tudja alkalmazni a tanult udvariassági, társalgási fordulatokat. Olvasásértési készség Tudjanak érthetően, jó intonációval, jó ritmusban szöveget felolvasni. Legyenek képesek az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. Legyen képes az olvasott szöveg lényeges információit az elvárható nyelvi szinten néhány mondatban idegen nyelven is összefoglalni. 35
Gyakorolja továbbra is az egy- és kétnyelvű szótárak használatát. Ismerkedjen meg a különféle szövegtípusokkal, és legyen képes ezeket felhasználni a mindennapi életben is (pl. étlap, recept, utcai feliratok, hirdetések stb.). Tudják a tanulók az egyes ismeretlen szövegrészek jelentését a szövegösszefüggésekből kikövetkeztetni. Ismerjék fel a tanult nyelvi elemeket, szerkezeteket ismeretlen szövegben. Próbálkozzanak minél több autentikus szöveg olvasásával és megértésével. Írásbeli készség Tudjanak jó helyesírással tollbamondás után ismert nyelvtani elemekből és szókincsből álló szöveget leírni. Tudjanak nyelvi modell alapján önállóan egyszerűbb eseménysort (az idő érzékeltetésével), valamint folyamatokat leírni, több mondatból álló különböző típusú hosszabb (100-120 szóból álló) szöveget alkotni (pl. párbeszéd, leírás, elbeszélés stb.). Minta alapján tudjanak különböző szövegtípusokat írni (pl. hirdetés, meghívó, kérdőívek, üzenet stb.). Tudjanak képeslapot, rövid baráti levelet fogalmazni figyelembe véve a formai sajátosságokat. Próbálkozzon különböző szövegtípusok írása során megfelelő stiláris eszközöket alkalmazni. Legyen képes álláspontját írásban is közölni. 7.évfolyam
Szókincs: 1300 aktív és 700 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Legyenek képesek átlagos beszédtempójú, irodalmi kiejtéssel elmondott, köznapi témájú közlés lényeges információinak megértésére, a szöveg összefüggéseinek felismerésére, a szöveg alapján kérdések megválaszolására, vázlatkészítésre. Pontosan érzékeljék a beszélők érzelmeit, a témához és egymáshoz fűződő kapcsolatait. Értsék meg a tanár a tananyaggal vagy a mindennapi élettel kapcsolatos idegen nyelvű magyarázatát, ha az ismert nyelvi elemekre épül. Tudja kiemelni ismert témájú autentikus hanganyagból a lényeget, találja meg a számára fontos információt és az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből.
Beszédkészség Kiejtésében ne legyenek értést akadályozó hibák. Legyenek képesek a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten képek, képsorok leírására, a képekhez kapcsolódó gondolataik kifejezésére röviden, vázlat alapján történet elmondására, interjú készítésére. Tudjanak személyeket, tárgyakat, eseményeket leírni és összehasonlítani, beszélgetést kezdeményezni, véleményt, érzéseket kifejezni. Tudjanak szerepjátékban, életszerű helyzetekben kezdeményezni, és váratlan fordulatokra reagálni. A tanulók megfelelő előkészítés után tudjanak összefoglalót és beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani megadott témakörben. Tanuljanak meg verseket, rövid prózai szövegeket, a memorizált nyelvi egységeket használják kreatívan más beszédhelyzetekben. 36
Tudjanak külföldi (az adott célnyelvet beszélő) partnerrel is beszélgetést folytatni, önmagukról, szűkebb és tágabb környezetükről. Ismerjék a célnyelvi országok metakommunikációs kifejező eszközeit. Olvasásértési készség Tudjanak kifejezően felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakoroltak. Tudjanak az adott szövegben tájékozódni, a szöveg lényeges információit megérteni és azt szóban vagy írásban röviden visszaadni. Dolgozzanak fel ismeretlen szöveget önállóan - esetleg házi olvasmányként - egyszerűbb szempontok szerint. Értsék meg globálisan a hosszabb olvasmányok és szövegek tartalmát, tudják azok szerkezetét áttekinteni. Adott témához tudjanak önállóan ismeretanyagot gyűjteni. Írásbeli készség Legyen képes a tanuló összetett mondatok alkalmazásával is 120-150 szavas összefüggő fogalmazás, tartalmi összefoglalás, képleírás készítésére, s tudja ezekben véleményét kifejteni. Legyen képes megadott szempontok alapján jegyzeteket készíteni, érveket és ellenérveket gyűjteni. Ismert szöveg alapján készítsen vázlatot. Tudjon a levél formai sajátosságait betartva, megadott tartalmi szempontok alapján magánlevelet írni. Gyakorolja a legalapvetőbb szövegtípusok írását. 8.évfolyam Szókincs: 1600 aktív és 800 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Értse meg a tanár hosszabb, összetettebb magyarázatát, könnyen észreveszi a témaváltást, ha az nem túl hirtelen történik. Értse meg a beszédből a lényeges információkat. Szűrje ki a rádióban és a televízióban az őt érdeklő műsorokból a számára fontos információkat, amelyek saját érdeklődési körének megfelelnek. Tudja követni mások társalgását, és tudjon bekapcsolódni. Értse meg a folyamatos, kevésbé személyes témáról szóló beszédet, és tudjon magyarázatot kérni, ha nem ért valamit. Beszédkészség Törekedjen helyes intonációra, a nyelvhelyességi szabályok betartására, tegye beszédét színesebbé a megismert szófordulatok segítségével. Vegyen részt előzetes felkészülés nélkül hozzá közelálló témában folytatott beszélgetésben. Legyen képes önállóan, megfelelő előkészítés után beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani. Igyekezzen magyarázat, definíció segítségével megoldani kommunikációs nehézségeit. Tudja álláspontját kifejteni, ellenvéleményét és egyet nem értését udvariasan kifejezni, indokolni. Tudjon külföldi partnerrel is általános és aktuális témakörökben beszélgetést folytatni. Tudjon a külföldi utazás során előforduló gyakori nyelvi helyzetekben bátran megnyilvánulni. Tudjon néhány verset vagy rövid prózai szöveget kifejezően előadni.
37
Olvasásértési készség Értsen meg sok új információt tartalmazó, nyelvileg összetettebb szöveget. Tudjon következtetni az ismeretlen elemekre a szövegösszefüggésből. Értsen meg az életkorának megfelelő általános tájékozottságot feltételező idegen nyelvű újságcikket, ismeretterjesztő szöveget, reklámot, használati utasítást, történetet egy és kétnyelvű szótár segítségével. Legyen képes ilyen szövegekkel kapcsolatos kérdések megválaszolására, táblázatok kitöltésére. Alakítson ki önálló olvasási stratégiákat és olvasson változatos műfajban és témakörben idegen nyelven is, valamint ébredjen fel erre való igénye. Írásbeli készség Legyen képes általános témákban, különböző műfajokban 150-200 szavas irányított fogalmazást írni, melynek logikai menete világos. Legyen képes mondandóját változatos kifejezésekkel, mondatszerkezetekkel, megfelelő központozással, tagolással és helyesírással a témának megfelelő stílusban megfogalmazni. Legyen képes egyszerű hivatalos levél írására néhány fontos témában (pl. információkérés, reklamáció, kérvény stb.). Tudjon önéletrajzot írni. 3.3. Célnyelvi civilizáció 5.-8. Évfolyam A tantágy tanítása során célunk, hogy - a célnyelvet anyanyelvű beszélő tanár segítségével az angol nyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelítsen - a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információszerzésben, - közlésben és - alkalmazásban - a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek szerzésben, közlésben és - alkalmazásban - a tanulók - a bővítés mellett - szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket - a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön, fejlődjön - a tanulók nyelvismerete a 6. évfolyam végén közelítse a A2 szintet, 7. évfolyamon a B1 szintet, 8. évfolyamon B2 szinten legyen. - a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos) között - a tanulók szerezzenek ismereteket a célnyelvről - a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb - a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük 38
- a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által - a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére - a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására - a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyel - a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni - a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és tudják mások értékelését elfogadni - tudjanak közös Európában gondolkodni - a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak, irodalmának, művészetének, sportéletének megismerésén keresztül a tanulók legyenek képesek megérteni az ország lakóinak szokását, viselkedését, ideáljait, értékeit, gondolkodásmódját.
3.4. Matematika 1.-8. Évfolyam 1.-2.évfolyam A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végén A tanuló – képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni; – képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni; – halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulajdonságokat felismeri, megnevezi; – több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyesen használja; – néhány elemet sorba rendez próbálgatással; – számokat ír, olvas 100-as számkörben, Helyi érték fogalma. – tud római számokat írni, olvasni 100-as számkörben (I, V, X, L, C); – megtalálja számok helyét a számegyenesen, – meghatározza az egyes, tízes számszomszédokat; 39
– képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására; – tud kétjegyű számokat képezni, helyi érték szerint bontani; – a matematikai jeleket +, –, •, :, =, <, >, ( ) helyesen használja; – képes összeadni, kivonni, szorozni, osztani 100-as számkörben; – ismeri a szorzótáblát a 100-as számkörben; – ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét; – képes szöveges feladatot értelmezésére, megjelenítésére rajz segítségével, leírására művelettel; – megkülönbözteti a páros és páratlan számokat; – képes szimbólumok használatára matematikai szöveg leírásánál, az ismeretlen szimbólum kiszámítására; – figyelme tudatosan irányítható; – ismerete az egyenes és görbe vonalakat; – képes a test és a síkidom megkülönböztetésére; – tud testeket építeni szabadon és megadott feltételek szerint; – képes tájékozódni, ismeri az irányokat; – képes a hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérésére; – ismeri a szabvány mértékegységeket: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. – képes átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között; – felismeri a mennyiségek közötti összefüggéseket; – mérés során helyesen használja a mérőeszközöket; – felismeri növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot folytatni; – felismeri a számpárok közötti kapcsolatokat; – képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni; – tud adatokról megállapításokat megfogalmazni; 3.évfolyam A tanuló 40
– képes adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni, – felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, – képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, – értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, – képes az összes eset megtalálására próbálgatással, – tud 1000-es számkörben számokat írni, olvasni, – ismeri és értelmezi a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es számkörben, – tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M); – helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével, – képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel, – tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 1000-es számkörben, – képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységekben, – alkalmazza a matematika különböző területein az ésszerű becslést és a kerekítést, – képes pontosan számolni fejben százas számkörben, – biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben, – ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát, – képes a műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazására, – ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, – tud írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű számmal – képes a műveletek ellenőrzésére, – szöveges feladatokat megold a megoldási algoritmus alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) – ismeri a többszörös, osztó, maradék fogalmát, – képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály követésére, – képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között, 41
– meg tudja határozni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja, – ismeri és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc. – képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között, – egyszerű gyakorlati példák esetén képes a hosszúság, távolság és idő mérésére, – egyszerű módszerekkel felismer és létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget, – megérti a test és a síkidom közötti különbséget, – felismeri a kockát, téglatestet, – képes hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítására, – tudja megmérni a négyzet és a téglalap kerületét, – képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel, – képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, helyesen értelmezi a táblázat adatait, – képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagramról adatok leolvasására, – valószínűségi játékok, kísérletek során helyesen értelmezi a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat, – tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat, – ismer egy rajzoló programot, egyszerű ábrákat elkészít, színez, – együttműködik az interaktív tábla használatánál. 4.évfolyam A tanuló –legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására; –tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; –használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =); –legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; –helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten; –tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben. 42
–tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban; –legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); –tudja ellenőrizni a számítások helyességét; –tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával; –ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört; –ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc); –tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben.
5.évfolyam
Követelmények Gondolkodási módszerek –Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. –Egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan helyes használata. Számtan, algebra –Természetes számok írása, olvasása, számegyenesen ábrázolása, összehasonlítása. –A tízes számrendszer biztos ismerete. –Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. –Törtek, tizedes törtek fogalma, ábrázolása, összehasonlítása. –Legfeljebb egyjegyű nevezőjű törtek, legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása, kivonása, természetes számmal szorzása. –Negatív számok értelmezése. –Összeadás, kivonás a negatív számok körében. 43
–Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. –Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok –Tájékozódás síkban, térben. –Helymeghatározás gyakorlati helyzetekben. –Konkrét pontok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. –Pontok koordinátáinak leolvasása. –Grafikonok értelmezése, összetartozó adatok ábrázolása. –Sorozatok képzési szabályának követése, felismerése. Geometria, mérés –Geometriai alapfogalmak szemléletes ismerete (párhuzamosság, merőlegesség, távolság). –Adott tulajdonságú ponthalmazok rajzolása. –Szögek fajtáinak felismerése, szög mérése. –Négyzet, téglalap tulajdonságainak ismerete, kerület, terület számítása. –Testek tulajdonságainak megfigyelése (lapok, élek, csúcsok, hálók). –Kocka, téglatest hálója, felszíne, térfogata. –Mérés különböző egységekkel. –Hosszúság, terület, térfogat, idő, tömeg mértékegységeinek ismerete, átváltásuk. Valószínűség, statisztika, mérés –Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen esemény felismerése. –Mérési adatok lejegyzése, becslése, ábrázolása. –Két szám számtani közepének meghatározása. Értékelési javaslatok –Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. –Fejszámolás.
44
–Mérés tapasztalati egységekkel, adatok lejegyzése, ábrázolása. –Testek építése, modellek készítése, testek ábrázolása.
6.évfolyam Gondolkodási módszerek –Matematikai modellek felismerése. –Gondolatmenet megtervezése, a terv követése. –Fordított irányú okoskodás. –Ellenőrzés. Számtan, algebra –Racionális számok halmaza. –Racionális számok abszolút értéke. –Szorzás, osztás törtekkel, tizedes törtekkel. –Műveletek negatív számokkal. –Becslések racionális számok körében. –Osztó, többszörös fogalma. –Oszthatósági szabályok (2, 5, 10, 4, 3, 9). –Legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó számolása definíció alapján. –Számok felbontása prímtényezőkre. –Egyenes és fordított arányosság felismerése, ábrázolása, számolási feladatok. –Százalék fogalma. –Százalékszámítás arányos következtetéssel. –Egyszerű, elsőfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása következtetéssel (fordított irányú okoskodással, ábra rajzolással, mérleg-elvvel). Összefüggések, függvények, sorozatok –Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, szavakban való megismétlése. 45
–A változás kiemelésének tudása. –Együttváltozó adatok lejegyzése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Geometria, mérés –Tengelyes szimmetria tulajdonságainak ismerete. –Alapszerkesztések (másolás, merőleges, párhuzamos, szakaszfelező merőleges). –Vázlatkészítés. –Szerkesztés lépéseinek lejegyzése. –Tengelyes tükrözés. –Sokszögek kerülete. –Téglatestek felszínének, térfogatának számítása. Valószínűség, statisztika –Biztos, lehetetlen esemény felismerése. –Adatok lejegyzése, ábrázolása oszlopdiagramon, kördiagramon. –Néhány szám számtani közepének (átlagának) kiszámítása.
7.évfolyam Gondolkodási módszerek –Állítások megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással, ugyanazt jelentik, kizárják egymást, egymás tagadásai. –Egyszerű állítások igazságának eldöntése. –Manuális tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. –Esetek felsorolása. Számtan, algebra –Hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. –Hatványozás azonosságai konkrét példákon. –Számok normálalakja. 46
–Betűk használata. –Algebrai kifejezések. –Egytagú algebrai kifejezések összeadása, kivonása, szorzása. –Kéttagú algebrai kifejezések szorzása egytagú és kéttagú algebrai kifejezéssel. –Szöveges feladatok algebrai modelljének felismerése, meghatározása. –Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. –Elsőfokú egyenletekre vezető szöveges feladatok megoldása. Összefüggések, függvények, sorozatok –Lineáris függvények ábrázolása táblázattal. –A lineáris függvény egyszerű tulajdonságai, tengelymetszet, meredekség, növekedés, csökkenés. –Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet grafikus megoldása –Sorozatok folytatása, szabály felismerése. Geometria –Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete. –Háromszögek területének kiszámítása. –Négyszögek osztályozása, paralelogramma, trapéz, rombusz tulajdonságai. –Speciális négyszögek területének kiszámítása. –Kör kerületének, területének kiszámítása. –Középpontos tükrözés fogalma, tulajdonságai, szerkesztése. –Szögfelező szerkesztése. –Középpontosan szimmetrikus alakzatok. –Szabályos sokszögek ismerete. –Háromszögek szerkesztésének alapesetei. –Szerkesztés lépéseinek lejegyzése. –Háromszögek egybevágóságának alapesetei.
47
–Sokszögek átlóinak száma, belső, külső szögeinek összege. –Egyenes hasábok, henger jellemzése, hálója. Valószínűség, statisztika –Valószínűségi kísérlet kimeneteleinek felsorolása. –Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. –Adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása. –Adatsokaság jellemzése.
8.évfolyam Gondolkodási módszerek –Szabatos, pontos szóbeli és írásbeli fogalmazás. –Elemek halmazokba rendezése. –Halmazműveletek konkrét halmazokkal. –Sorbarendezés, kiválasztás 4-5 elem esetén. –Esetek felsorolása, modellek, fadiagram. –Matematikai modellek keresése, érvényességének vizsgálata szöveges feladatokhoz. Számtan, algebra –Alapműveletek a racionális számok körében. –Konkrét számok négyzetgyöke. –Egyszerű algebrai egész kifejezések átalakítása, helyettesítési értékének kiszámítása. –Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. –Szöveges feladatok megoldása. –A problémamegoldás lépéseinek tudatos követése. Összefüggések, függvények, sorozatok –Egyszerű másodfokú függvények.
48
–Az abszolútérték függvény. –Hozzárendelési szabállyal adott függvények ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. –Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. –Sorozatok és vizsgálatuk, számtani, mértani sorozat. Geometria –Sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. –Háromszög, négyszög alapú hasábok, felszínük, térfogatuk. –Térbeliség ábrázolása két dimenzióban, síkmetszetek, nézetek, vetületek. –Eltolás a síkban – szerkesztések. –Konkrét vektorok. –Nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban. –Pitagorasz tétel ismerete. –Pitagorasz tétel alkalmazása síkbeli és térbeli számításoknál. Valószínűség, statisztika –Teljes eseményrendszer, és részhalmazai. –Valószínűség becslése. –Relatív gyakoriság. –Adatsokaság jellemzése közepekkel (módusz, medián, átlag). –Grafikonok olvasása, készítése.
3.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5.-8. Évfolyam 5.évfolyam Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori kultúrkincs élményszerű megismerésével. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. 49
Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.
50
Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.
6.évfolyam Az egyetemes emberi értékek elfogadása középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, 51
illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.
7.évfolyam Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. 52
A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XVIII.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait. Legyen képes a történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egyegy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. 53
Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát.
8.évfolyam A modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. A modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű 54
rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egyegy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint 55
a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.
3.6. Erkölcstan 1.-8. évfolyam 1.-2.évfolyam A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.
3-4.évfolyam A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. 56
Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.
5.-6.évfolyam A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére. Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával. Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.
57
Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez. Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz. 7.-8.évfolyam A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire. Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni. Tisztában van vele, hogy baráti és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért. Kialakultak benne az európai identitás csírái. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére is. Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.
3.7. Környezetismeret 1.-4. Évfolyam 1.-2.évfolyam A tanuló – – – – – 58
képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni; ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit; képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására; tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát; tud tájékozódni az iskolában és környékén;
– – – – – – – – –
felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz; ismeri az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezi; ismeri az időjáráshoz illő szokásokat; képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására tulajdonságaik szerint; felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között; meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes anyagokat; felismeri a halmazállapotokat; egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére; képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására; igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára. 3.évfolyam
A tanuló – – – – – – – – –
ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; képes egy természetes életközösséget bemutatni; képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában. 4.évfolyam
A tanuló – – –
59
ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;
– – – – – – – –
képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; képes egy természetes életközösséget bemutatni; képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást; képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét; képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.
3.8. Természetimeret 5.- 6. évfolyam 5.évfolyam A tanulók -értsék az időjárási jelenségeket, a felszínformák kialakulásának okait, -ismerjék a vizsgálódások során megismert őszi és tavaszi kert különbségét, -fel tudják sorolni a ház körül élő állatokat és tudják jellemezni őket -ismerjék a felszínformák kialakulásának okait, értsék az állandóságot és változást a környezetünkben, -ismerjék a kölcsönhatások kialakulásának okait, -tudjanak tájékozódni a valóságban és a térképen, -eligazodni a lakóhelyükön és a környéken
6.évfoyam A tanulók -ismerjék az évszakok váltakozásának okait, tudják az éghajlati övezetek kialakulásának okait -legyenek egyszerű képzeteik a földrajzi övezetekről -ismerjék hazánk tájait, természetes növény-és állatvilágát értsék a környezet-szervezet-életmód összefüggéseit és az életközösségek kölcsönhatásait 60
-értsék, miért élnek más élőlények erdőben, vízben, vízparton, vagy a réten -ismerjék nemzeti parkjainkat mint természeti kincsünket -tudjanak a fokhálózat segítségével elemi szinten tájékozódni a térképen és a földgömbön, -tudjanak egyszerű következtetéseket levonni a tematikus térképek adatainak leolvasásakor
3.9. Biológia- egészségtan 7.-8.évfolyam 7.évfolyam A tanulók -tudják a megismert életközösségek jellemző élőlényeinek nevét, életmódját, szaporodását, a környezethez való alkalmazkodás formáit, -legyenek képesek a megismert élőközösségek élőlényeiből táplálkozási láncokat készíteni, -tudjanak a megismert élőlények és élőhelyek között azonosságokat és különbségeket keresni, összehasonlításokat végezni, -tudjanak következtetéseket levonni az egyes élőlények testfelépítéséből az élőlények környezetére -megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az életközösségek védelme az egész földi élővilág számára fontos -legyenek képesek a tanult élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján csoportosítani, a főbb rendszertani kategóriákba besorolni, -tudjanak önálló megfigyelésekkel, vizsgálatokkal tapasztalatokat szerezni és azokat értelmezni 8.évfolyam A tanulók -ismerjék a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatokat, -tudják az egyes szervrendszerek egészséges működésének feltételeit, az egészségmegőrzés alapvető szabályait, - saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartást, - ismerjék az egészséges táplálkozás jellegzetességeit és alapozzák meg a tudatos fogyasztói szokásokat, hogy egészségesen élhessenek
61
-legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalmat és az elektronikus eszközök információit önállóan is felhasználni, a megszerzett információkat értékelni -legyenek képesek néhány egyszerű élettani vizsgálatot elvégezni és azok eredményeit helyesen értelmezni -ismerjék az ember életkori szakaszait és azok eltérésének okait, a legfőbb testi és lelki változásait
3.10. Fizika 7.-8.évfolyam 7.évfolyam -A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. -Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. -Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása). -Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. -Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. 8.évfolyam -A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. -Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. -Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. -Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. -Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. -Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. -Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. -A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, 62
hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. -Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. -Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. -Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. -Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. -Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. -Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. -Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. -Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. -A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. -Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. -Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. -A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. -A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja. -Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. -Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. -Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. -Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. -Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. -Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb. -Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, 63
képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. -Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. -Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. -A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. -Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet. 3.11. Kémia 7-8.évfolyam 7.évfolyam A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására. 8.évfolyam A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.
64
3.12. Földrajz 7.-8.évfolyam 7.évfolyam –
legyenek képesek az egyes kontinensek földrajzi jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzésére,
–
tudjanak megadott szempontok alapján bemutatni kontinenseket, főbb országokat, tipikus tájakat,
–
ismerjék föl a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit,
–
tudjanak térképi információkat felhasználni a földrajzi jellemzésekhez,
tudjanak térképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat. 8.évfolyam - ismerjék fel a természeti adottságok és a társadalmi tényezők szerepét Közép-Európa országainak életében; - rendelkezzenek ismeretekkel az Európai Unióról, annak társadalmi és gazdasági céljairól; - ismerjék hazánk nagytájait, azok főbb természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit; - tudjanak a különböző térképekről ismereteket szerezni; - egyenek képesek tanári segítséggel szemléleti térképolvasásra; - értsék a földrajz szaknyelvét; - tudjanak a különböző információhordozók által elérhető tények, adatok között válogatni; - tudják a térképeken hazánk főbb tájait, nagyobb településeit megmutatni.
3.13. Ének-zene 1.-2. évfolyamon angol nyelven −
− −
65
A tanulók 40 dalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat
−
kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik. Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket. 3.évfolyam
−
A tanulók 20 dalt (15 népzenei és 5 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). − Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 2/4 és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. − A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. − Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket.
4.évfolyam −
− −
66
A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják.
−
Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik. 5.évfolyam Az énekes anyagból 10 dalt (5 magyar népdal, 1 gregorián ének, 2 katonadal 1848–49-ből, 2 kánon) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték. 6.évfolyam Az énekes anyagból 15 dalt (8 magyar dal: népdal, népies dal, népies műdal; 4 műdal; 1 többszólamú ének; 2 zenemű főtémája) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. 7.évfolyam Az énekes anyagból 15 dalt (8 magyar dal: népdal, népies dal, népies műdal; 4 műdal; 1 többszólamú ének; 2 zenemű főtémája) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten.
67
A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. 8.évfolyam Az énekes anyagból 15 szemelvényt (8 magyar népdal, 4 történeti ének, 1 műdal, 2 XX. századi zenemű főtémája) emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. 3.14. Vizuális kultúra 1.-8-évfolyam 1.évfolyam
− − − − − − −
Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.
Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése. 2.évfolyam
− Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. − Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. − Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.
− − − −
A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése.
Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. − Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. − Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése.
68
− A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). − A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.
− Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése. 3.évfolyam
− Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. − Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.
− Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.
− A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.
− Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. − Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. − A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. − Aempo d alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. 4.évfolyam
− Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.
− A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.
− Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.
− A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).
− Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. − A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. − Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása,empo, d egyszerű történet megformálása. 69
− Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. 5.évfolyam Interpretáció Szemelvények csoportos éneklése emlékezetből. A Szózat és a Himnusz éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Zenehallgatás Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. (duda, tekerő, cimbalom, citera) Improvizáció Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltóempod d improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei hallás és kottaismeret ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”).
6.évfolyam Éneklés További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése.
70
Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány alkotásuk felsorolása. Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.
7.évfolyam Éneklés Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből. Zenehallgatás A Magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanultempod d - és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #-2b-ig.
8.évfolyam
71
Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése énekes szemelvényekkel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei hallás és kottaismeret leggyakoribbempod és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása. 3.15. Hon és népismeret 5.évfolyam A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. 3.16. Informatika 6.-8. 6.évfolyam 6. évfolyam végén. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos 72
állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 7.évfolyam A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmusszerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8.évfolyam A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja használni az internet egyes szolgáltatásait. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.
3.17. Technika, életvitel és gyakorlat 1.-8. évfolyam 1.-2.ÉVFOLYAM A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. 73
Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés. Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. Használati utasítások értő olvasása, betartása. Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. 3.-4.évfolyam Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása
74
5.-6.évfolyam A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.
7.-8.évfolyam 75
Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása. A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése. Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. Tájékozottság a közlekedési környezetben. Tudatos közlekedési magatartás. A közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.
3.18. Testnevelés 1.-8. évfolyam 1.-2évfolyam
Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei. 76
Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. 77
A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. Bátor vízbeugrás. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.
3.-4.évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés. A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák 78
A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete. 79
Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. 5.-6.évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 8−10 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás. Intenzív úszásra törekvés rövidtávon. Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.
80
A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 2−4 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. 81
A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.
7.-8.évfolyam A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Természetes és nem természetes mozgásformák Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában. Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete. Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek. A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása. Úszás és úszó jellegű feladatok A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása. Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően. A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek. A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása. Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban. Sportjátékok Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet. Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban. Atlétika jellegű feladatok Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően. Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlatösszeállításban. 82
A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon. Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság. A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása. Önvédelmi és küzdőfeladatok A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal. Állásküzdelemben jártasság. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.
Házirend Módosítása
83
Érvénye: 2013. szeptember 1-től
Egész napos oktatás
84
18 § (1) A tanítási órák általában az 1-8.órában az iskolai étkezés az 5-6. órában zajlik. A délutáni iskolai időben alkalmanként tanítási órák, ill. gyakorló időszak mellett a szabadon választható foglalkozások, egyéni fejlesztések is erre az időszakra tervezhetők. A pontos napirend az egész napos oktatáson belül mindig az éves munkaterv tantárgyfelosztás és órarend függvénye.
(5) A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elve és a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje fenntartói hatáskörben mindig egyéni elbírálás alapján történik, a hozott határozat függvényében. A szülők az iskola fenntartója által megállapított étkezési díjat, valamint az oktatási megállapodásban foglalt alapszolgáltatásokon felül igénybe vett tanórán kívüli foglalkozások havi térítési díját minden hónap 5-éig, a megtartott órák után kötelesek megfizetni. Az iskola titkárságán a befizetésekre biztosított pénztári idő: a honlapon jelzett, valamint az iskola aulájában kifüggesztett pénztári órákban lehetséges.
A tanulmányok alatti vizsgák A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás célja, hogy az abban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka a célnyelvből a, negyedik évfolyam iskolai A1 szintvizsga belső mérés (minimum) b, a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, c, nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1, illetve B2szintet elérje, tehát az oktatási folyamat a KER szerinti B2 célnyelvi tudásszinten fejeződik be. 3.6.Erkölcstan 1.-8. évfolyam A köznevelési törvény nem teszi kötelezővé a nem állami fenntartású intézményekben az erkölcstan oktatását, ezért alsó tagozat 1.-4. évfolyamán a tanulók óraszámát 1-gyel csökkentettük, felső tagozat 5.-8. évfolyamán az 85
erkölcstan tantárgy helyett, a gazdálkodási alapismeretek című tantárgyat vezetjük be, heti 1 óraszámban.
86
Házirend Módosítása
Érvényes: 2014. szeptember 1-től
87
A csengetési rend
A napi munkarendet a csengetési rend határozza meg, melyben a következőt módosítottuk. A hetedik és a nyolcadik óra közötti szünetet 5 perccel lerövidítettük az iskolán kívüli délutáni elfoglaltságok miatt. 7. 13.30-14.15 8. 14.20-15.05 Ebben a délutáni időben iskolánkban, gyakorló órák, egyéni fejlesztések, felzárkóztatók, előkészítő foglalkozások is zajlanak.
A tanulók kötelezettségei
A tanuló a mobiltelefonját az 1. tanítási óra megkezdése előtt kikapcsolja és elteszi. Ha engedély nélkül használja a telefont, akkor először figyelmezteti a tanár, a második alkalommal elveszi és csak a délutános pedagógus adja vissza, mikor elhagyja a tanuló az iskolát. Három elvétel után csak a szülő veheti át a telefont. Ebéd után minden tanulónak van lehetősége telefonálni a következő óra megkezdéséig. Ezt követően lehalkított állapotban elteszi a telefont. 16 óra után lehet újra használni az ügyeletes tanár felügyelete mellett.
Gazdálkodási alapismeretek tantárgy tanítása a felső évfolyamokon, Turi Hedvig iskolánkból való távozása miatt megszűnt. 88
89
