HÁZASSÁGON KÍVÜLI SZÜLÉS ÉS NŐI ÉLETÚT DR. MOLNÁR LÁSZLÓ
Az életú t szem pontú szociológiai m egközelítés a házasságon kí vüli szülés esetében azért indokolt, mivel az ilyen szülés m ind az anya, m ind a gyerm ek életpályájának alakulását lényegesen befolyá solja, illetve m ódosítja, nagyobb m értékben, m int a házasságon be lüli szülés.1 Ilyen esetekben az életpálya esélyek az átlagosnál lénye gesen kedvezőtlenebbül alakulnak. A női életutakról, abban az otthonon kívül végzett m unka szere péről írt tanulm ányunkban a gyerm ekét egyedül nevelő nő életének alakulását dem ográfiai szem pontból külön életút típusként jellem ez tü k .2 Az özvegyülés és válás m ellett (ha az újraházasodás elm arad) a házasságon kívüli szülés a harm adik lehetőség. Az orális fogam zásgátló szerek elterjedése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a nők a házasság intézm ényén kívül szexuális kapcso latot alakíthatnak ki. Ezen belül fontos dem ográfiai, szociológiai és orvosi kérdés a nem házas nők születésszabályozási m agatartása, kü lönös tek in tettel a 20 éven aluli nőkre. A szexuális kapcsolat ma m ár a nem házas teenagerek egy részénél is gyakorlat, ami növeli a művi abortusz és a házasságon kívüli szülés valószínűségét. 1979-ben a m ű vi abortuszok 10,3% -a a 20 éven aluli nőknél fordult elő (1957-ben 4,4% -a, 1972-ben 13,7%-a).3 Felfogásunk szerint a házasságon kívüli terhességet és szü’ést az egyéni életú t egészébe ágyazva kell vizsgálni, vagyis az életutat ez esetben is kom plexen kell értelm ezni. A kiinduló kérdés, hogy a
1 A ta n u lm á n y a la p já t az a k o r re f e r á tu m k ép ezte, a m it a szerző h a so n ló cím m el t a r to tt a KSH N é p e ssé g tu d o m á n y i K u ta tó In tézet, a R áckevei J á rá s i H iv atal S zak o rv o si R en d e lő in té z e te és a M a g y ar C salád - és N ővédelm i T u d o m á n y o s T á rs a sá g sz erv e zéséb e n re n d e z e tt tu d o m á n y o s k o n fe re n c iá n , 1981. o k tó b e r 20. A k o n fe re n c ia tá r g y a : A h ázassá g o n k ív ü li sz ü lé se k d e m o g rá fia i, tá rs a d a lm i és eg észség ü g y i összefüggései. - M o ln á r L .: A m u n k a sz e re p e a n ő k é le tú tjá b a n . A k a d é m ia i K iadó 1931. p. 62—63. 3 D e m o g rá fia i É v k ö n y v 1979. KSH, B u d a p e st 1980. p. 143. 4 M o ln á r L .: A m u n k a sz e re p e a nő k é le tú tjá b a n . Id. k iad . p. 200—205.
34
DR.
M O L N Á R
L Á S Z L Ó
házasságon kívüli szülés az anya m elyik életszakaszában következett be, hogyan befolyásolja szakm ai életpályáját: iskolai képzését, illet ve ha m ár gazdaságilag aktív, foglalkozásának további alakulását, a lakáshelyzetet és a jövedelm i viszonyok alakulását, a gyerm eknevelést, illetve a gyerm ek sorsát (anyánál m arad, rokonokhoz vagy állam i gondozó intézetbe kerül). Az anya hogyan m egy át a családi életciklus különböző szakaszain és hogyan tu d ja kom binálni a csa ládi feladatokat az otthonon kívüli m unkával. A házasságon kívüli szülések szám a nem m agas M agyarországon: 1980-ban az összes születések 7,2% -a szárm azik házassági kötelék ben nem élő anyától. A házasságon kívüli szülések főbb dem ográfiai m utatóit az 1. sz. táblázat tartalm azza. Házasságon kívü li szülés a különböző életszakaszokban Az 1. sz. táblázat adatai alapján a rra a következtetésre ju th a tunk, hogy a házasságon kívüli szülés esetében az életszakaszok el különítése alapvető fontosságú. A táblázatban az anyák életkori kor csoportját olyan összevonásban közöljük, hogy az lehetőleg fejezze ki a házasságon kívüli szülés specifikum ait az egyes életszakaszok ban. Az élet egyes periódusai term észetesen az egyén fejlődési kor szakait fejezik ki. Ezek alapján négy életszakaszt különböztetünk meg. 1. A serdülőkori, illetve kora felnőttkori házasságon kívüli szülés hajadon családi állapotban A z összes házasságon kívüli szülés több m int 1/3-а erre az élet szakaszra (16 év a la tt és 17— 19 év közötti életkorra) esik; ebben a korcsoportban az összes szülés közel */з-а házasságon kívüli, a szülő nők m ajdnem teljes szám ban hajadonok. Az a tény, hogy a serdülőkorúak ham arabb ju tn ak a nemi érettség korába, továbbá a társa dalm i tiltó norm ák háttérb e szorulása a házasságkötés előtti szexu ális kapcsolat tekintetében — növeli a teenager terhesség lehető ségét. U gyanakkor a 20 év alatti szüléseknél a fejletlenebb szervezet kisebb teherbíró képességű, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy ebben az életkorban a terhességgel és szüléssel kapcsolatos m egbetegedések és szövődm ények nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. A m agzatot, illetve csecsemőt fenyegető veszélyek — a koraszülés, a m agzat fejlő désben való retardációja, a m agasabb perinatális halálozás, későbbi m egbetegedések — előfordulása gyakoribb a tizenéves szülések ese tében. Az orvostudom ány szerint egészségi szem pontból az utódok világrahozatalának legkedvezőbb ideje az anya 20— 30 éves kora. A 20 év alatti szülések esetében a csecsemő testi és szellemi fogya tékosságának nagyobb a valószínűsége. G yakran előfordul, hogy a tizenéves anya több terhességm egszakítás után ju t e l az első szülés-
1. A házasságon kívüli szülések főbb demográfiai mutatói Magyarországon, 1980 Основные демографические показатели внебрачных родов в Венгрии в 1980 г. Main demographic indicators of out of wedlock births in Hungary, 1980
со
СЛ
36
DR.
M O L N Á R
L Á S Z L Ó
hez. B izonyítottnak tekinthető a terhességm egszakítások és a kora szülés közötti összefüggés is. M indezek az ártalm ak az utódokat ká rosítják.5 2. A feln ő ttko rú (20—29), hajadon és elvált nők házasságon kívü li szülése A házasságon kívüli szülések legnagyobb szám ban ebben az életszakaszban fordulnak elő, ugyanakkor a korcsoportban világrahozott csecsemőknek csak közel 5% -a esik ebbe a kategóriába, m ivel a házas nők szüléseinek közel fele erre a korcsoportra esik. Ebben az életszakaszban a házasságon kívül szülő nők családi állapotában vál tozás következik be: a hajadonok aránya csökken, de még így is tú l haladja az e korcsoportban házasságon kívül szülő nők 2/3-ad részét, és lényegesen m egnő az elvált fiatal nők házasságon kívüli szülése: több m int 1/4-e a 20— 29 éves korban ilyen körülm ények között szülő nőknek. 3. Házasságon kívü li szülés a 30. életéven túl Az előző életszakaszban kibontakozó tendencia tovább erősödik: lényegesen csökken a hajadon családi állapotú nők házasságon kí vüli szülése, m ivel erre az életkorra lecsökken a hajadon nők száma. M ásrészt lényegesen em elkedik az elvált 30— 39 éves nők házasságon kívüli szülése, mivel m egnőtt az ilyen családi állapotú nők száma. H arm adrészt nőtt az özvegy családi állapotú nők házasságon kívüli szülése. Ebben a korcsoportban — hasonlóan az összes szülésekhez -— lényegesen csökkent a házasságon kívüli szülések száma. Alapvető különbség látszik a házasságon kívül szülő tizenéves lányok és a 30 év körül járó fiatal nők között. Az utóbbiak esetében — m ivel addig házasságot nem kötöttek — a házassságon kívüli szü lés esetleg az utolsó lehetőség, hogy gyerm ekük lehessen. A nő egye dül m aradása, am elynek elkerülése ebben az életkorban a házassá gon kívüli szülés tudatos vállalásának egyik m otiváló tényezője, élet kori sajátosság m iatt fel sem m erü lh et a teenagerek esetében, reális veszélynek tű n h et azonban a 30 éven felüli egyedülálló nők előtt. Figyelem be kell venni, hogy a m agasabb képzettségű nők — a csa ládi állapotot tekintve — nagyobb valószínűséggel m aradnak egye dül, m int az alacsonyabb képzettségűek.6 Ezt külföldi szociológiai kutatások m ár igazolták.
5 A 20 év a la tti sz ü lé se k e g észsé g ü g y i ö sszefü g g ése irő l lá s d : dr. L a m p é L á s z ló : T e r h esség tizen év es k o rb a n c. összefo g laló ta n u lm á n y á t. D em o g ráfia 1979. X II. évf. 4. szám . fi B u tler, E. : T ra d itio n a l m a rria g e an d e m e rg in g a lte rn a tiv e s. N ew Y o rk /L o n d o n . H a r p e r a n d R 04V, 1979. p. 344—361,
NŐI
É L E T Ű T
37
4. A középkorú, főleg elvált, kisebb részben özvegy és hajadon nők házasságon k ív ü li szülése A korcsoporton belüli összes szülések közel l/5-e; a szülések eb ben az életkorban m a m ár nagyon ritk á n fordulnak elő, ezzel is m agyarázható a m agas arán y ú házasságon kívüli szülés. A szakm ai (foglalkozási) életpálya alakulása A házasságon kívül szülő nő életpályájának alakulása szem pont jából alapvető jelentőségű, hogy a szülés idején a szakm ai életpálya m elyik szakaszában ta rt: az iskolai képzés periódusában, vagy m ár kereső foglalkozással rendelkezik. A problém a elsősorban a teenagerek házasságon kívüli szülésénél jelentkezik, azzal, hogy a szülés a középfokú tanulm ányok m egszakítását eredm ényezi, és esetleg az egész jövendő szakm ai életpálya alakulását m ódosítja: gyakorlatilag elm arad a középfokú szakképzettség megszerzése vagy legjobb eset ben későbbi életkorra tevődik át. Az ilyen nők szükségszerűen a szak képzetlen m unkások vagy irodai dolgozók után p ó tlását jelentik. A 20—29 éves házasságon kívül szülő nők többnyire a szakm ai pályakezdés, a szakm ai beilleszkedés periódusában tartan ak , hason lóan a házasságban szülő fiatal felnőtt nőkhöz. A házasságon kívüli szülés viszont fokozott terh e t ró az anyára, m ivel a pályakezdés egyébként is nehéz szakaszában nincs kivel m egosztani a gyerm ekgondozás és -nevelés teendőit. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a gyer m eket rokonhoz vagy állam i gondozásba adják. Később m ég vissza térü n k arra, hogy a házasságon kívül szülő nők — akik legtöbben a 20— 29 éves korcsoportban vannak — alacsony arányban veszik igénybe a gyerm ekgondozási segélyt. E setükben a szakm ai életpályát alig szakítja m eg a gyerm ek szülése és a kisgyerm ek otthoni neve lése. K érdés azonban, hogy m ilyen szakm ai életpályán valósul meg a folyam atosság. Mivel a házasságon kívül szülő nők foglalkozásáról országos népesedésstatisztikai adatokkal nem rendelkezünk, az iskolai vég zettség oldaláról próbálunk a rra következtetni. O lyan adatokat tu dunk prezentálni, am elyek m egm utatják, hogy a különböző iskolai végzettségű női kategóriáknál m ilyen gyakorisággal fordul elő a há zasságon kívüli szülés (2. sz. táblázat). Az átlagot a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nők közelítik meg, ezen túl az adatok világosan m utatják , hogy a házas ságon kívüli szülés elsősorban az alacsony iskolai végzettségű nők körében fordul elő (ahol egyébként is m agasak a szülési m utatók). Term észetesen a százalékos arányok nem a házasságon kívül szülő nők iskolai végzettségét m utatják, de azért ebből is levonható az a következtetés, hogy a házasságon kívüli szülés elsősorban a szakkép zetlen nők körében fordul elő. Ezek u tán m ár „csak” az a kérdés, hogy mi az alap és m i a következm ény: az alacsony szintű szubkul tú ra elősegíti-e a házasságon kívüli szülést, vagy a házasságon kívüli szülés akadályozza az iskolai tanulm ányok folytatását, szakképzett
38
DR.
M O L N Á R
L Á S Z L Ó
ség vagy középfokú végzettség szerzését. Ennek eldöntéséhez em pi rikus adatgyűjtésre lenne szükség, am ely m agában foglal környezettanu lm án y t is. 2. Házasságon kívül született gyerm ekek aránya az anyák különböző iskolai végzettségű csoportjaiban Доля родившихся вне брака детей в разных группах школьного образования матерей Proportion of children born out of wedlock in the different groups according to the educational level of mothers
F o rrás: M onigl I.: A h á z a s sá g o n k ív ü li s z ü le té se k és ezek d e m o g rá fia i összefüggései. 1. m .
A SOTE Igazságügyi O rvostani Intézetének szárm azásm egálla pítási vizsgálatai során, 1975— 78 között, 1383 házasságon kívül szülő nő között 22% segédm unkást, 19% b e ta n íto tt m unkást, 12% adm i nisztratív alkalm azottat, 13,5% h áztartásbelit, és közel 4% értelm i ségi nőt találtak .7 Az adatok nem tekin th ető k országosan reprezen tatív n ak — m ivel a vizsgálat célkitűzései ennek biztosítását nem in dokolták —, ezért nem lehet ráv etíten i a házasságon kívül szülő nők re általában, mégis nagyon lényeges inform ációt adnak a házasságon kívül szülő nők foglalkozási összetételéről. Lényegében m egegyezik azzal, am it a 2. táblázatban az egyes iskolai végzettségi kategóriák ban találunk a házasságon kívül szülő nőkről. Az adatok azt m u ta t ják, hogy ez a jelenség társadalm unkban elsősorban az alacsonyan képzett fizikai és szellem i dolgozók, háztartásbeli nők között é rt el bizonyos gyakoriságot, am i 1980-ban m egfelel a 7,2% -os szülési aránynak az összes szülések között. Figyelem be kell venni azt is, hogy 1980-ban az összes cigány élveszületett gyerm ek több m int fele házasságon kívüli kapcsolatból lépett be a társadalom ba. (A ci gány élveszülöttek az összes szülés 3,5% -át tetté k ki.)8
7 Dr. B u jd o só G y ö r g y i: A s z á rm a z á sm e g á lla p ítá s ig azság ü g y i o rv o sta n i és egyes szo cio ló g iai p ro b lé m á i. K a n d id á tu s i é rte k e z é s, k é z ira t, 1981. *Monigl I.: A h á z a ssá g o n k ív ü li sz ü le té se k és ezek d e m o g rá fia i ö sszefü g g ései, i. m .
NŐI
É L E T Ú T
39
A lakáshelyzet és lakástörténet A házasságon kívül szülő nők lakáshelyzetére vonatkozóan, am elyek a különböző életszakaszokban szülő nők lakáshelyzetét jel lem eznék, nem rendelkezünk országos statisztikai adatokkal. Mivel a házasságon kívüli szülés 82% -a 30 éven aluli anyától szárm azik (1980), ezért elsősorban a serdülőkorúak, a korai felnőttkorúak, és a felnőttkorú fiatal nők lakáshelyzetét kellene adatokkal bem u tat nunk, bennük a házasságon kívül szülő nők lakásviszonyait. Ism erjük a 16— 29 éves népesség lakáshelyzetét az 1973-ban v ég reh ajto tt reprezentatív jövedelm i felvétel alapján. E szerint az ifjú aktív kereső nők közül a gyerm eknélküliek 84% -a a szülőkkel vagy rokonokkal él, a gyerm ekesek 54% -a rendelkezik önálló lakás sal. Az éppen gyesen lévők 2/з-а m ár nem szüleivel vagy rokonaival él, hanem önálló lakásban. Term észetesen a tanulók helyzete ettől lényegesen eltér, hisz vagy otthon a szülőknél, vagy szakm unkásott honban, illetve kollégium okban laknak.9 M indebből következik, hogy a házasságon kívül szülő és gyerm ekét m aga nevelő fiatal nők több sége — m inden bizonnyal — többgenerációs együttélésre kényszerül, de nem a korszerű szerkezetű, elkülönült lakrészekben vagy lakások b an.10 hanem tradicionális form ában: egy hagyom ányos lakásban, am ikor az ifjú anya a szülői háztartás tagja m arad. K ülön vizsgálandó lenne, hogy ha a lakás, illetve a lakóhely nem m arad azonos a szü lőkkel, m ilyen lakásm egoldást talál a házasságon kívül szülő nő (al bérlet stb.). M inden bizonnyal a házasságon kívüli szülés növeli az am úgy is jelentős lakáshiányt. A SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetében folyó szárm azás m egállapítási vizsgálatok k itértek a házasságon kívül szülő nők lakásvizsonyaira is. A M agyar Szociológiai Társaság I. vándorgyűlé sén (Pécs. 1979) Bujdosó G yörgyi előadásában k ité rt a vizsgálatba bevont 1589 nő lakáshelyzetére is. a 3. szám ú táblázat alapján. Ú j ból hangsúlyozzuk, hogy a vizsgálat, nem országosan reprezentatív köre ellenére, lényeges bepillantást ad e női csoport lakásviszonyai ba. Figyelem be veendő, hogy az adatok nem csak a 30 éven aluli házasságon kívül szülő nőkre vonatkoznak, hanem a 30— 39 évesekre és a 40— 49 évesekre is. M int az 1. szám ú táblázat m u tatja, az utób bi két életszakaszban a házasságon kívül szülő nők fele elvált családi állapotú. Feltételezhető, hogy ezek az anyák élettörténetük korábbi szakaszában alapvető lakásszükségleteiket m ár biztosították.
9 A 16—29 év es f ia ta lo k k ü lö n b ö z ő g azd aság i a k tiv itá s ú c s o p o rtja in a k h e ly z e té t je l lem ző a d a to k . K SH N é p e s sé g tu d o m á n y i K u ta tó In té z e t K ö zlem én y ei 47. B u d a p e s t 1979. p. 34., 49., 66. 10 M olnár L .: A z é le tta rta m m e g h o ssz a b b o d á sa és a g e n e rá c ió k k a p c s o la tá n a k v á lto zásai. D e m o g rá fia , 1981. 1. sz. p. 25.
40
DR.
M O L N Á R
L Á S Z L Ó
3. 1589 házasságon kívül szülő nő lakásviszonyai Жилищные условия 1589 родивших вне брака женщин Housing conditions of 1589 females giving birth to children out of wedlock
F o rrá s: dr. B u jd o só G y ö r g y i: A h á z a s sá g o n k ív ü li szü lés sz o cio ló g iai p ro b lém ái. E g észség és tá rs a d a lo m . A M a g y a r S zociológiai T á rs a s á g I. V á n d o rg y ű lé se . P é c s 1979. MSZT és T IT , B u d a p e st 1979. p. 365.
A további kutatások során szükséges lenne a házasságon kívül szülő nők lakástörténetének, önálló lakáshoz ju tásán ak esettanul m ányszerű elemzése, különös tek in tettel a 20— 29 évesekre, ahol a legtöbb gyerm ek születik házasságon kívül. Fény derülhetne arra is, hogy a lakáshelyzet norm alizálódása növeli-e azon házasságon kí vül szülő nők arányát, akik gyerm eküket m aguk nevelik (vagyis csökkenti-e a gyerm ek nevelőotthonba, illetve rokonokhoz adását). Jövedelm i h elyzet: az alacsony jövedelm űség K iterjed t dem ográfiai és szociológiai kutatások alapján teljesen bizonyítottnak tekinthető, hogy a házasságon kívüli szülés növeli a társadalom ban az alacsony jövedelm űséget. S. M olnár Edit joggal tárgyalta azt a kérdést a házasságon kívüli szülésről rendezett kon ferencián ta rto tt előadásában, hogy hátrányos helyzetet jelent-e a házasságon kívüli szülés, és ha igen, m ilyen vonatkozásban.11 Sze rin tü n k határozottan hátrányos helyzetet jelent, m ivel egyrészt a házasságon kívüli szülés az alacsonyabb jövedelm ű társadalm i réte gekben nagyobb gyakorisággal fordul elő, m ásrészt a gyerm ek m eg születése tovább csökkenti az egy főre jutó jövedelm et. Az am erikai szociális dem ográfiai irodalom ból egyértelm űen ki tűnik, hogy a gyerm ekes egyedülálló nők szám ának növekedése (fő leg a válások és a házasságon kívüli szülések következtében) növeli a szegénységet. H. L. Ross szerint 1972-ben az Egyesült Állam okban 24 millió em bert, a népesség 11% -át ta rto ttá k szegénynek (relatív szegénység). Ezek 43% -a volt olyan, ahol nő volt a családfő. Ehhez 11 S. M olnár E d it: H á z a ssá g o n k ív ü li sz ü lés tá rs a d a lm i h á tte r e . E lő a d ás A h á z a s s á gon k ív ü li sz ü lé se k d e m o g rá fia i, tá rs a d a lm i és eg észsé g ü g y i ö sszefü g g ése i c. k o n fe re n c iá n , S zig etsz en tm ik ló s, 1981. o k tó b e r 20.
NŐI
É L E T Ú T
41
a házasságok felbom lásán kívül az já ru lt hozzá, hogy növekedett a házasságon kívül született gyerm ekek száma, nem kis m értékben a teenagerek esetében. A gyerm ekét egyedül nevelő nő szociális se gélyben részesült, de egy korábbi törvény az újraházasodás esetében m egszüntette a segélyt. Ez az újraházasodás ellen hatott, m íg 1970ben hatályon kívül nem helyezték a tö rv én y t.12 E. K . V asziljeva szerint a m agányos anyák gyerm ekei általában korábban kezdenek dolgozni, minit a teljes családban élők, am i a cson ka családok anyagi helyzetével is összefügg. Az apa nélküli családok növekedését a SZU -ban egyrészt a női lakosság tú lsú ly a idézi elő, ami m ég m indig jelentkezik a háború következtében, m ásrészt a fér fi lakosság intenzív m igrációja az ország egyes olyan területeiről, ahol egyoldalú a term elés szerkezete, végül hozzájárul a m agas válási arányszám .13 A SOTE Igazságügyi O rvostani Intézet szárm azásm egállapítási vizsgálatai alapján végzett szám ítás szerint a házasságon kívül szülő nők között az alacsony jövedelm űség (egy főre eső 1200 F t alatt) a gyerm ek születésekor m egközelíti a 20% -ot (a vizsgálat nem orszá gosan reprezentatív), m íg az 1977. évi országos rep rezen tatív vizsgá lat szerint az alacsony jövedelm űek átlagos aránya a m agyar társa dalom ban kb. 7% .14 A különbség óriási a házasságon kívül szülők h á trá n y ára ; a helyzet a gyerm ek születése u tán m ég jelentősen rom lik.
A csonka család és a gyerm ek esélyeinek alakulása A házasságon kívül szülő nő és a gyerm ek é letú tján ak alakulása szem pontjából fontos körülm ény az, hogy a házasságon kívüli te r hesség, illetve a szülés, a párkapcsolat, a szexuális kapcsolat m ilyen form ájából keletkezett, és a gyerm ek m ilyen családform ában, illetve családot helyettesítő közösségben nő fel. Az életsorsok alakulását lényegesen befolyásolja, hogy a házasságon kívüli terhesség: a) al kalom szerű szexuális kapcsolatból, b) rendszeres párkapcsolat során, vagy c) nem házas tartó s együttélésből, vagy élettársi kapcsolatból jö tt létre. A m ennyiben az élettársi kapcsolat a gyerm ek születése után is fennm arad, az ilyen házasságon kívüli szülés m a m ár — szociológiai értelem ben — nem sokban különbözik a házasságban történő szü léstől.
12 R o ss, H. L .: P o w e r ty : W om en a n d c h ild re n la s t. [In : C h a p m a n , J . R. (ed) E co n o m ie in d e p e n d e n c e f o r w o m en.] B e v e rly H ills/L o n d o n , S ag e P u b lic a tio n s, 1976. 13 V a szilje v a , E. K .: S z e m ja i jijo Ju n k c ii. (D e m o g ra fo -sz ta ty is z ty ic se s z k a ja a n a liz a cija.) M oszkva, Iz d a ty e lsz tv o „ S z ta ty is z tÿ ik a ” , 1975. 14 D r. B u jd o s ó G y ö rg y i: A s z á rm a z á sm e g á lla p ítá s ig a z sá g ü g y i o rv o s ta n i és eg y es szo cio ló g iai p ro b lé m á i. K a n d id á tu s i é rte k e z é s , k é z ira t, 1981.
42
DR.
M O L N Á R
L Á S Z L Ó
A házasságon kívüli terhesség és szülés létrejö ttén ek m indhárom form ája elvezethet későbbi házasságkötéshez; esetleg a terhesség vállalásának egyik célja éppen a házasságkötés kikényszerítése. Ha házasságon kívüli szülést házasságkötés vagy állandósult élettársi kapcsolat nem követi, akkor biztosan állítható, hogy a gyer m ek szocializációja szem pontjából alapvetően káros a házasságon kívüli szülés, m ivel a gyerm ek az apával való szoros kapcsolat (eset leg egyáltalán az apával való kontaktus) nélkül nő fel. Á ltalában há rom lehetőség m erülhet fel: a gyerm eket az anya m aga neveli, egye dül; a gyerm eket rokonoknak adja á t nevelésre; a csecsemő intézeti gondozásba kerül (esetleg később örökbe fogadják). A m ennyiben az anya m aga neveli gyerm ekét, az átlagosnál éle sebben m erül fel a családi és m unkahelyi funkciók ellátásának kom binálása. A családi életciklus kisgyerm ekes szakaszában ez m ég a telieskörű. norm ális családban is csak konfliktusokon keresztül való sítható meg. A csonka családban az anyának különösebb választási lehetősége nincs: a m inim ális életfeltételek biztosítása érdekében el kerülhetetlen a családi feladatokra koncentrálás, különösen a kis gyerm ekes életszakaszban. Hasonló a helyzet m ég az iskoláskorú gyerm ek esetében is. m ivel nincs kivel m egosztani a gverm eknevelési, a gyerm ekgondozási feladatokat és a h áztartási m unkát. E settanulm ányok szerint a középfokú, de főleg a felsőfokú vég zettségű. nagvvárosi. házasságon kívül szülő nők esetében nagvobb gvakorisággal fordul elő a foglalkozási előm enetelre való orientáció, m int az átlagos női populáció esetében. Azt is feltételezhetiük. hogy ha nem is az otthonon kívüli m unka, de a m unkahelyi em beri kap c s o lto k általában nagv szerepet játszanak a házasságon kívül szülő nők esetében. K ülföldi kutatások azt az eredm énvt hozták, hogv a m unka terü lete alkalm as a m agánvosság elkerülésére, ahol a m agánvns nők emberi kapcsolatokat építhetnek ki: barátokra teh etn ek szert, esetleg társat találnak és m egelégedettséget érnek el a m u n káb an .15 Az 1970-es évek első felében a budapesti 1— 60 hónapos gyer m ekekre kiterjedő antropom etriai, szociodem ográfiai és m orbiditási kutatás keretében. 1972-ben végrehajtott, 4000 kétéves gyerm ekre kiterjedő vizsgálatból az is kiderült, hogy a hajadon anyák 37,5% -a nem vette igénybe a gyerm ekgondozási segélyt. Nagy részük nem m a ga neveli gyerm ekét, hanem csecsem őotthonban, illetve nagyszülőknél helyezi el. Egy m ásik adat szerint a budapesti hajadon anyák gyer m ekeinek 75.9% -a csecsem őotthonban nevelkedett és 15,2% -a került bölcsődébe.15
15 B u tle r, E. i. m . p p. 360—361. 10 V argáné T eg h ze -G . Z su z s a : A b u d a p e s ti 25—36 h ó n a p o s g y e rm e k e k sz o cio d e m o g rá fiai a d a ta i. In : Az 1—60 h ó n a p o s b u d a p e s ti g y e rm e k e k te s ti fe jle ttsé g e , sz o cio d em o g ráfiai és m o rb id itá s i v isz o n y a i (E lőzetes jelen tés) S zerk . : dr. S á r k á n y Je n ő . A KSH N ép e ssé g tu d o m á n y i K u ta tó In té z e t K ö zlem én y ei, 45. B p. 1977. p p. 70. és 68.
NŐI
É L E T Ú T
43
A házasságon kívüli szülések dem ográfiai, társadalm i és egész ségügyi összefüggéseivel foglalkozó tudom ányos konferencián u r y Im re előadásában rám u tato tt arra, hogy a házasságon kívül született gyerm ekek a társadalm i átlagnál nagyobb arányban kerülnek böl csődébe, illetve az ilyen csecsemők és gyerm ekek jelentős részét ad ják állandó intézeti gondozásba (csecsemőotthon, gyerm ekotthon), am inek egész életre szóló kihatása v an.17 A házasságon kívüli — fő leg hajadonok általi — szülés egyik forrása az állam i gondozott gyer m ekek utánpótlásának. Az a gyakori megoldás, hogy a házasságon kívül szülő nő cse csem őjét, illetve kisgyerm ekét a nagyszülőknek vagy egyéb roko noknak adja át nevelésre, szintén nem tekinthető optim ális megol dásnak, bár — rendezett nagyszülői vagy rokoni család esetében — kedvezőbb lehet, m int az intézeti ellátás. A budapesti gyerm ekekre kiterjedő antropom etriai, szociodem ográfiai és m orbiditási vizsgálat összehasonlította az intézetben gondozott és a családban élő gyerm ekek fejlődését, egészségi állapo tán ak néhány m utató ját. Egyik alapvető m egállapítása volt, hogy az intézeti gondozott gyerm ekek között a 2500 g alatti születéskori sú lyúak aránya a m egfelelő családi környezetre jellem ző átlagnál há rom szor m agasabb (26,2%-os). „Állam i gondozásba ugyanis zömében elm aradott rétegekből szárm azó gyerm ekek kerülnek, ezek között pedig jóval több a koraszülött.” A m ásik m egállapítás, hogy „az in tézeti gondozottakon észlelt központi idegrendszeri károsodások kö zül rendkívül m agas a m otorikus és/vagy m entális retardatio rész aránya. A m eghatározott kórképek form ájában m egnyilvánuló vele született idegrendszeri anom áliák és residualis állapotok az intézet ben nevelkedő gyerm ekekben 8 és 1/2-szer nagyobb gyakorisággal fordulnak elő m int a családban felnövőknél.” 18 B ár a m egvizsgált esetszám ok ahhoz nagyon alacsonyak, hogy statisztikai általánosí tásra h iánytalanul szolgáljanak, a tendenciát egyértelm űen m u ta t ják, hisz például az 1980-as népesedésstatisztikai adatok szerint a 2500 g-on aluli élveszületés 1980-ban a házasságból születetteknél 9,4%, a házasságon kívül születetteknél 22,5% volt, a csecsemőhalálozás a házas anyáknál 21,6%q, a nem házasoknál 43,l%o.19 Term észetesen állam i gondozásba a házasságon kívül született gyerm ekek egy része k erül csak, nagyobb szám ban főleg tizenéves és fiatal felnőttkorú hajadon anyák gyerm ekei, az összefüggést azonban a hajadon anyák házasságon kívüli szülése, hátrányos életkörülm ényei, a m agas kora szülés és a gyerm ek fogyatékosságának nagyobb gyakorisága között a ku tatási eredm ények egyértelm űen tükrözik. 17 D r. ö r y I m r e : E g észség ü g y i g o n d o zási fe la d a to k a h á z a ssá g o n k ív ü li te rh e s - és csecse m ő g o n d o z ás te rü le té n . E lő a d á s A h á zassá g o n k ív ü li sz ü lé se k d em o g rá fia i, tá rsa d a lm i és e g észsé g ü g y i ö sszefü g g ése i c. k o n fe re n c iá n , S z ig e tsz e n tm ik ló s, 1981. o k tó b e r 20. 18 D r. F a rka s M á rta : A b u d a p e s ti 25—36 h ó n a p o s g y e rm e k e k egészségi á lla p o tá n a k a la k u lá s a . In : Az 1—6 h ó n a p o s b u d a p e sti g y e rm e k e k te sti fe jle ttsé g e , sz o cio d em o g ráfiai és m o rb id itá s i v isz o n y ai (előzetes je le n té s ). S z e rk .: D r. S á r k á n y J e n ó : i. kiad. pp. 81. és 88.
i. m.
19 M onigl Is tv á n : A h á z a ssá g o n k ív ü li sz ü le té se k és ezek d e m o g rá fia i összefüggései.
44
DR.
M O L N Á R
L Á S Z L Ó
A gyerm ekek m entális és emocionális fogyatékosságainak szo ciális aspektusaival foglalkozó nem zetközi szakértői tanácskozás (Frankfurt/M ain, 1980. m áj. 19— 21.) során G. K lein (NSZK) hang súlyozta, hogy a retardáció nem egyenlő m értékben jelentkezik m in den szociális rétegnél: nagyobb arán y b an fordul elő az alacsonyabb szociális rétegeknél. Az apa vagy anya alacsony foglalkozási pozíció ja, az alacsony jövedelem , a rossz lakásviszonyok, a szülők kultúrális elm aradottsága, az alacsony képességek a gyerm ekek nevelésére jel lemzők azokra a családokra, ahonnan a fogyatékos gyerm ekek ki kerülnek. K edvezőtlen szociális tényezők negatív stresszhatást gya korolnak a terhesség alatt. A 2500 g a la tt született gyerm ekek ará nya m agasabb az alacsonyabb szociális rétegeknél. A kutatások azt m utatják, hogy a szegénység, a szociális m arginalitás elősegítik az organikus károsodást a terhesség alatt, elősegítik a gyerm ek fogyaté kosságait; hátrányokhoz vezetnek.20 *
*
*
A nnak ellenére, hogy a házasságon kívüli szülés M agyarorszá gon nem m agas és a növekedés lassú, társadalm i következm ényeiben figyelm et érdem lő jelenség. Ha nem is nagy, de n em jelen téktelen forrását adja a hátrányos h elyzetű társadalmi csoportok újraterm e lődésének.21 A házasságon kívül szü letett gyerm ekek jelentős része rossz szociális körülm ények közé születik (alacsony jövedelem , ala csony iskolázottsági szint, rossz lakáshelyzet). Az ilyen szülés a tizenéves és huszonéves anyák jelentős részénél h á trá lta tja az iskolai képzés kiteljesedését, szakképzettség szerzését, illetve a foglalkozási beilleszkedést. Az anya rizikós környezete elősegíti a terhességi káro sodásokat, növeli a koraszülés a rá n y á t és a retardációk előfordulását a csecsemőknél. Az apa hiánya kedvezőtlen a gyerm ek szocializációja szem pontjából. A házasságon kívüli szülés növeli a csonka családok szám át, elősegíti a családok szétzilálódását. M indezek alapján — spe ciális esetektől eltekintve — nem kívánatos társadalm i jelenségnek tekintendő. A tizenéves hajadonok házasságon kívüli szülése kim ondottan káros egészségi hatást gyakorol az új generációra. „M inden társada lom nak alapvető érdeke, hogy az egym ást követő nem zedékek egyre kiválóbb képességekkel rendelkezzenek m ind fizikai, m ind szellemi vonatkozásban.”22 A tizenéves leányanyák szülései ezzel ellentétes társadalm i folyam atot segítenek elő. Éppen ezért indokolt lenne az
^ E x p e rt g ro u p m e etin g on social a s p e c ts o f m e n ta l a n d e m o tio n a l h a n d ic a p of c h ild re n . F ra n k fu rt/M a in , FR G , 19—21 M ay 1980. E u ro s o c ia l r e p o rts No. 15, V ien n a 1981. 21 V. ö. H u szá r I s t v á n : A h á tr á n y o s h e ly z e tű e k M a g y a ro rsz á g o n . T á rs a d a lm i S zem le 1981. 6. sz. 22 D r. S á r k á n y J e n ő : T e rh e s és csecse m ő ta n á c s a d á s . M edicina, B u d a p e st 1964.
NŐI
É L E T Ű T
45
eddiginél intenzívebb egészségügyi felvilágosítással az egészségi és társadalm i következm ények sokoldalú bem utatása. M indez aláhúzza a házasságon "kívüli szülésekkel kapcsolatos követéses vizsgálatok fontosságát. Részben az an y a (különösen a ti zenévesek és a huszonévesek) életútjának, részben a gyerm ek élet ú tján ak követéses elem zését jelentené, beleértve az esetleg örökbe fogadott gyerm ek sorsának alakulását. A követéses vizsgálatok in terdiszciplináris m egközelítésre épülhetnek: nőgyógyászok, gyer m ekgyógyászok (szociális pediatria), pszichológusok és pszichiáterek, családszociológusok és -dem ográfusok, oktatási és nevelési szakem berek együttm űködését igénylik.
ВНЕБРАЧНЫЕ РОДЫ И ПУТЬ ЖИЗНИ ЖЕНЩИН Резюме В Венгрии количество внебрачных родов не является высоким: в 1980 г. оно составило 7,2% всех родов, со слегка увеличивающейся тенденцией. 36,5% общего количества внебрачных родов происходит от незамужних женщин моложе 20 лет, 45,5% — от женщин в возрасте 20—29 лет, главным образом от незамужних женщин, но в этой возрастной группе значительной считается и доля внебрачных родов разведенных женщин. 16,4% внебрачных родов происходит от женщин в возрасте 30—39 лет, среди них встречаются неза мужние, разведенные и вдовые. Доля женщин свыше 40 лет составляет 1,7% в внебрачных родах. Внебрачные роды незамужних женщин моложе 20 лет прекращают учебу и изменяют целый путь профессиональной жизни и занятия. У женщин в воз расте 20—29 лет в это время начинается профессиональная карьера. У боль шинства рождающих вне брака женщин низкое школьное образование. По данным обследования, не относящегося к всей стране, неквалифицированные рабочие, администраторы, полуквалифицированные рабочие, домашние хоз яйки и квалифицированные рабочие составляют по порядку большинство рож дающих вне брака женщин; доля интеллигенции — только несколько про центов. Доля внебрачных родов цыганских женщин является значитель ной. Жилищное положение и уровень дохода рождающих вне брака женщин ниже средней величины страны, у них доля женщин с низким доходом высока. Внебрачные роды увеличивают количество неполных семей: неболь шая часть рождающих женщин воспитывает одна ребенка или заключает боак после родов, другая часть дает ребенка родственникам (главным образом дедушкам и бабушкам), а дети третьей части этих женщин передаются на попечение государства. Поэтому только небольшая часть оождаюптих вне брака женщин пользуется пособиеем по уходу за ребенком. Среди внебрачных родившихся высок удельный вес ппежцевпеменных подов (в 1980 г. из живо рождённых детей весом ниже 2500 г. 9.4% п р о и с х о д и л и и з брака и 22,5% вне бпака). Кроме того среди них высоки детская смертность (в 1980 г. у брачных родившихся она составила 21,6%п, у внебрачных родившихся — 43,1%0) и пропорция дефективных детей. Внебрачные роды заслуживают внимания и потому, что они вызывают в большой мере воспроизводство групп в невыгодном положении. Внебрачные роды незамужних женщин моложе 20 лет оказывают отрицательное влияние на состояние здоровья поступающего в общество нового поколения. Поэтому обоснованным является показать санитарные и общественные последствия пу тем интенсивной санитарной информации.
46
DR.
M O L N Á R
L Á S Z L Ó
В исследовании необходимым является развивать продольные обследо вания после внебрачных родов для наблюдения пути жизни как матери, так и ребенка. Такие обследования требуют сотрудничества гинекологов, педиат ров, психологов и психиатров, социологов по семьям, демографов и педагогов.
OUT OF WEDLOCK BIRTH AND THE FEMALE’S COURSE OF LIFE Sum m ary In Hungary the num ber of out of wedlock births is not high: in 1980 it represented 7.2 per cent of total births, w ith a slightly increasing tendency. 36.5 per cent of the total out of wedlock births derive from teen-ager single females, 45.4 per cent from 20—29 year old women who are mostly single but in this age-group the childbirths out of wedlock of divorced females are also signifi cant. The share of 30—39 year old women is 16.4 per cent, among them there are single, divorced as well as widowed females. The proportion of women over 40 years is 1.7 per cent. The out of wedlock births of the teen-ager single females interrupt their studies and change their whole professional career. In case of the twenty-agers these out of wedlock births mostly occur at the beginning of their professional career. The educational level of the m ajority of females giving birth to children out of wedlock is low. According to a survey not valid for the whole country the women having out of wedlock births are mostly unskilled workers, adm i nistrators, semi-skilled workers, inactive women in the household or skilled workers — in the order of their proportions — the share of professionals is the smallest. The num ber of out of wedlock births of gipsy females is significant. The housing conditions and the income of women giving birth to children out of wedlock are worse than the average of the country, among them the propor tion of females with low income is high. Out of wedlock birth increases the num ber of noncomplete families: a small part of childbearing women brings up the child alone or m arries after the childbirth, another part of them gives the child to relatives (mainly to grand-parents), the children of the third part of these females are given under state care. For all these reasons only a small part of the females having out of wedlock childbirth make use of the child care allowance. Among children derived out of wedlock births prem ature births are frequent (in 1980 among the illegal liveborn the proportion of infants with a birth weight under 2500 g was 22.5 per cent, while among the legal babies it was 9.4 per cent), infant m ortality (in 1980 it was 21.6 per thousand among legal children and 43.1 per thousand among the ones derived out of wedlock births) and the proportion of retarded children are high. Out of wedlock birth is worthy of attention also because it represents a significant source for the reproduction of deprived groups. The out of wedlock childbirths of teen-ager single females exert a negative im pact on the health condition of the new generation entering the society. Therefore it is necessary to call attention on the health and social consequences by means of an intensive inform ation on sanitary questions. In the research it seems necessary to develop longitudinal studies related to out of wedlock childbirth to observe the course of life both of the mother and of the child. Such studies require the co-operation of gynaecologists, pediatrists, psychologists and psychiaters, family sociologists and demographers as well as specialists of education.
