HÁZASSÁG ÉS PÁRKAPCSOLAT

HÁZASSÁG ÉS PÁRKAPCSOLAT A VALLÁSI HAGYOMÁNYOKBAN Tanítás és tapasztalat

A Magyar Vallástudományi Társaság, az SZTE Vallástudományi Tanszék és az MTA-SZTE Vallási Kultúra Kutatócsoport konferenciája

2015. május 29-30. SZTE BTK Kari Konferenciaterem Szeged, Egyetem u. 2

MÁJUS 29. - PÉNTEK 10.00-10.20

Megnyitó Vajda Zoltán, SZTE BTK tudom|nyos dék|nhelyettes, Kovács Ábrahám, Magyar Vall|studom|nyi T|rsas|g főtitk|r

1. szekció 10.20-10.40

11.40-12.00

A szervező intézmények bemutatkozása: Magyar Vallástudományi Társaság, SZTE BTK Vallástudományi Tanszék, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport Kovács Ábrahám, Máté-Tóth András, Povedák István A házasság és a papi nőtlenség hagyománya a mongol buddhizmusban Szilágyi Zsolt Házasság a görög kultúrkörben Schiller Vera Az északi germán isten, Loki és a párkapcsolatok Voigt Vilmos Hozzászólások, vita

12.00-13.00

Ebédszünet

10.40-11.00 11.00-11.20 11.20-11.40

2. szekció 13.00-13.20

14.00-14.20

Házassági felkészítés a katolikus egyház gyakorlatában Thorday Attila Házassági hirdetések genderkonstrukciós sajátosságai az Új Ember és más, nem valláshoz kapcsolódó sajtótermékekben Juhász Valéria A polgári házasság Magyarországon: érvek és ellenérvek Sarnyai Csaba Máté Hozzászólások, vita

14.20-14.40

Szünet

13.20-13.40 13.40-14.00

2

3. szekció 14.40-15.00

15.20-15.40

„Nagyon is illett, hogy mindkét nem ott legyen…” A középkori ikonográfia emberpárjai Újvári Edit Puritán párkapcsolat a Paradicsomban. Milton Évája az exegetikai hagyomány tükrében Ittzés Gábor Hozzászólások, vita

15.40-16.00

Szünet

15.00-15.20

4. szekció 16.00-16.20

17.20-17.40

„Atyád háza” – házasság és csoportidentitás viszonya az Ószövetségben Takács Kata Családok képviselete a 18-21. századi székelyföldi rózsafüzér társulatokban Fábián Gabriella Nem a véletlen műve: párválasztás a XVIII. századi Morva Egyházban Szoboszlay György Az egyházi esküvő, mint átmeneti rítus Mihalec Gábor Hozzászólások, vita

17.40-18.00

Szünet

16.20-16.40 16.40-17.00 17.00-17.20

5. szekció 18.00-18.20

19.00-19.20

Fogyatékos csecsemők és rendellenességgel születő újszülöttek a családban a zsidó vallásjog szerint Berzsenyi Emese Az `Ibadah szellemisége az iszlám házasság koncepciójának Fodor István A pszichológiai tanácsadás valláslélektani szempontjai Kigyós Tamás Hozzászólások, vita

19.20-tól

Vacsora

18.20-18.40 18.40-19.00

3

MÁJUS 30. - SZOMBAT 6. szekció 9.00-9.20

10.00-10.20

Házasság és párkapcsolat Jehova Tanúinak világképében Csippán Tamás Párkapcsolat és házasság a pünkösdi egyház hitében és gyakorlatában Rozgonyi Botond Család a Negyedik Világban Kiss Gabriella Hozzászólások, vita

10.20-10.40

Szünet

9.20-9.40 9.40-10.00

7. szekció 10.40-11.00

11.40-12.00

Polgári család - katolikus család Máté-Tóth András A házasság értelmezése a mai katolicizmusban – az érvelés módszere Hoppál Bulcsú Az Egyház a családokért Szaplonczay Máté Hozzászólások, vita

12.00-12.10

Zárszó

11.00-11.20 11.20-11.40

4

ABSZTRAKTOK Fogyatékos csecsemők és rendellenességgel születő újszülöttek a családban a zsidó vallásjog szerint Berzsenyi Emese [email protected] Napjaink orvostechnikai fejlettsége mellet jelentős vita t|rgya a fogyatékoss|ggal vil|gra jövő újszülöttek sorsa. Az olyan csecsemő, aki az |ltal|nos elv|r|sokhoz mérten valamilyen fogyatékkal születik nagyobb mértékben alakítja |t egy h|zasp|r életét, mint egy ép kisbaba megérkezése. Magukat a szülőket is m|ss| teszi a közösségben és az elhat|rolód|s és befogad|s különleges útjait mutatja meg sz|mukra. Felfoghatj|k az érintettek e feladatot mégoly sokféle képen, akkor is tudjuk és l|tjuk, hogy a t|rsadalom többségi h|nyad|nak tagjaiként egy bizonyos kissebség életét kell majd felv|llalniuk. Ez egy olyan helyzet, ami jelentős módon v|ltoztatja meg az érintett h|zasp|rok életét és sok esetben az egym|shoz való viszony|t is. Ezért többen gondolj|k úgy, hogy ha a terhesség sor|n bizonyoss| v|lik, hogy a születendő gyermek nem lesz teljesen egészséges, akkor nem merik v|llalni a vele j|ró nehézségeket. Szeretném előad|somban a zsidó vall|si jog, a halacha erre vonatkozó szab|lyzóit bemutatni az abortusszal és az eutan|zi|val kapcsolatban. E téma doktori disszert|cióm része, mely a fogyatékoss|gtörténet (Disability History) néh|ny évtizedes tudom|ny|t a vall|störténet szemszögéből vizsg|lja. Tém|m a „Fogyatékoss|g története a vil|gvall|sokban”. Házasság és párkapcsolat Jehova Tanúinak világképében Csippán Tamás [email protected] Jehova Tanúi elsősorban „vil|gvége-tanít|saik”, vérhez való viszonyuk, valamint aktív missziós tevékenységük |ltal v|ltak és v|lnak ismertté az utca embere sz|m|ra. B|r haz|nkban való megjelenésüket követően a megítélésük folyamatosan v|ltozott, a 20. sz|zad m|sodik felében kialakult „t|rsadalomra veszélyes szekt|ss|g” képe még mindig erőteljesen érezteti hat|s|t. A vall|si konverzió és az azzal j|ró sokszor radik|lis életmódv|lt|s |ltal|ban a megtérő környezetének kisebb közösségeiben, különösen a csal|dban v|lik reflexió t|rgy|v|. Előad|somban össze kív|nom foglalni a Tanúk t|rsadalomhoz, p|rkapcsolatokhoz, szexualit|shoz és a hagyom|nyos, valamint alternatív nemi szerepekhez való viszony|t. Családok képviselete a 18-21. századi székelyföldi rózsafüzér társulatokban Fábián Gabriella [email protected] A közelmúltban felkutatott és összegzett levélt|ri forr|sok Gyergyószentmiklós mellett Székelyföld m|s településein is igazolj|k a rózsafüzér t|rsulati forma 18. sz|zad eleji meglétét. A nagyk|szoni és a zetelaki egyh|zközségben létrejött Rózsafüzér Testvérület törzskönyvének bejegyzései alapj|n feltételezzük, hogy ezek fenn|ll|sa folyamatos lehetett a19. sz|zad végi 5

|tszervezésekig, amikor Élő Rózsafüzér t|rsulatt| alakultak. Az újabb szervezeti keret népszerűbbnek bizonyult, a 19-20. sz|zad fordulój|n a székelyföldi pléb|ni|k 87%-ban mutatható ki jelenléte. A 18-21. sz|zad folyam|n keletkezett összeír|sok a tags|g történeti vizsg|lat|t teszik lehetővé. Az előad|s arra tesz kísérletet, hogy néh|ny kiragadott példa alapj|n r|vil|gítson a székelyföldi csal|dok 18-21. sz|zadi rózsafüzér t|rsulati képviseletére.

Az `Ibadah szellemisége az iszlám házasság koncepciójának Fodor István [email protected] Igen mark|ns jelleggel él az a meggyökeresedett, destruktív hat|sú toposz a nyugati kultúrkör(ök)ben, hogy az iszl|mon belül, a nők elnyomat|sban élnek. E megközelítés egyar|nt kiterjed a nők h|zass|gon belüli kérdésköreire, az anyas|gra avagy a viselkedésükre is. Ugyanakkor, ezek a vélemények felszínesek és teljesen inadekv|tak, mivel az iszl|m expressis verbis jelleggel expon|lja a nők jogainak biztosít|s|t a h|zass|gon belül is. A nő, miként a férfi is, egy forr|sból lett teremtve, így azonos lélekkel rendelkeznek, amely a nemek (és egyben az egész emberiség) közötti egyenlőséget hivatott reprezent|lni, amelyet Mohamed, egy ikrek hasonlattal írt le, miként a nő és férfi kölcsönösen egym|stól függnek. Az iszl|m szent könyve, illetve a különféle prófétai hagyom|nyok széles sk|l|j|n egyar|nt megjelenik, hogy a nők st|tusz|nak kiemelt szerepe van, amely tiszteletet követel meg. Mohamed próféta egyik korrel|ló szavaival élve: „A hívők között az a legtökéletesebb, aki viselkedésével és kedvességével a legjobb a felesége ir|nt!" Ezek a tanít|sok és parancsolatok transzcendens/kiemelt jellegűknél fogva kötelező jelleggel betartandóak, amely |ltal, az `ibadah, azaz, az isteni szolg|lat kivitelezése manifeszt|lódik, amely az iszl|m erkölcsi-etikai kódexének igen relev|ns vonulat|t képzi.

A házasság értelmezése a mai katolicizmusban – az érvelés módszere Hoppál Bulcsú [email protected] Miért pont a h|zass|g és miért nem m|s forma? Ez lehet a tradicion|lis katolikus h|zass|g— értelmezés mai kritikusainak fő kérdése, és valóban, a Katolikus Egyh|z megannyi prob|lkoz|sa (a 2014-es rendkívüli szinódus, és majd a 2015-ös rendes szinódus) is pontosan azt a kérdést j|rja körül, hogy lehet-e a különnemű p|rok h|zass|g-intézménye mellett érvelni. Dolgozatomban azonban nem az érvekre és azok tartalm|ra szeretnék r|mutatni, hanem az érvelés milyenségére. Azaz, nem dogmatikai szempontú felekezettörténetet adok elő a h|zass|g intézménye értelmezésének tekintetében, hanem vall|studom|nyi szempontból vizsg|lok egy módszert, és azt kérdezem, hogy a Katolikus Egyh|z vall|studom|nyilag értelmezhető szempontokat alkalmaz-e vagy képtelen kilépni saj|t felekezeti keretei közül.

6

Puritán párkapcsolat a Paradicsomban Milton Évája az exegetikai hagyomány tükrében Ittzés Gábor [email protected] A par excellence purit|n költő, John Milton életművében a h|zass|g és p|rkapcsolat kérdésköre központi helyet foglal el. Nagy vihart kavaró ún. v|l|si pamfletjei (1643–1645) mellett poszthumusz kiadott rendszeres teológi|j|ban (De Doctrina Christiana, 1825) is jelentős teret szentel a tém|nak, amellyel prózai munk|in túl költői műveiben is visszatérően foglalkozik. Főművében, Az elveszett Paradicsomban (1667/1674) Ád|m és Éva kapcsolat|n keresztül vizsg|lja az eszményi p|rkapcsolat lehetőségét. Ebben a nagyszab|sú Genezis-parafr|zisnak is tekinthető eposzban Milton költői eszközökkel kapcsolódik be a bibliai szövegértelmezés kérdéseinek tiszt|z|s|ba. Felvillantva a téma t|gabb összefüggéseit, előad|somban elsősorban Milton költői-biblikus p|rkapcsolat-értelmezésének néh|ny meglepő részletét prób|lom meg felt|rni. Elemzésemben olyan mozzanatokat emelek ki, amelyekben kreatívan újraértelmezi az exegetikai hagyom|nyt (kül. Gen 2,17/3,3 és 1Tim 2,14 kapcs|n), és – elsősorban a buk|sért való felelősség szempontj|ból – a megszokottól eltérő módon |br|zolja Ád|m és Éva viszony|t, a prototipikus férfi-női kapcsolatot. Az előad|s az OTKA K-101928 kutat|si program t|mogat|s|val készült.

Házassági hirdetések genderkonstrukciós sajátosságai az Új Ember és más, nem valláshoz kapcsolódó sajtótermékekben Juhász Valéria [email protected] A nőiség/nőség, férfiass|g/férfiség sztereotípi|i a p|rkapcsolati hirdetésekben viszonylagosan letisztultan jelennek meg. A nemiség képzete ezekben a kontextusokban olyan kultur|lis normakonstrukciókat követ, amely megjeleníti, hogy egy adott beszélőközösség hogyan viszonyul a nemekhez, hogyan jeleníti meg azokat. Négy, 2012-ben megjelent sajtótermékben (Magyar Nemzet, Népszabads|g, Nők Lapja, Új Ember) vizsg|ltam meg a t|rskereső, illetve a h|zass|gi hirdetésekben a női és a férfi hirdetők |ltal írt genderkonstrukciókat. Az Új Ember című lap vizsg|latba von|s|val az volt a kutat|si célom, hogy megtudjam, a lap profilja mennyire befoly|solja a h|zass|gi hirdetések szövegeit: van-e különbség a keresztény, katolikus lapban megjelenő férfi-női identit|skonstrukciók megalkot|s|ban, azaz a vall|si dimenzió mely „tém|k” (külső-belső tulajdons|gok, lelki élet, anyagi dimenzió stb.) megjelenésében, illetve hi|ny|ban j|tszik szerepet. Belép-e, és ha igen, hogyan a vall|si dimenzió a p|rkeresési elv|r|sba, vagy ezek a típusú szövegek annyira statikusnak mondhatóak, hogy a lap, illetve a lapok profilja nem gyakorol befoly|st ezek tematikai struktúr|j|ra.

7

A pszichológiai tanácsadás valláslélektani szempontjai Kigyós Tamás [email protected] A tan|csadói folyamatokban sokszor felmerül, hogy az egyén életében, így a p|rkapcsolati, vagy csal|di rendszerben a vall|soss|g különös jelentőséggel bír. Előfordul, hogy vagy az érintett, vagy valaki m|s sz|m|ra a vall|s segít a problém|kkal való megküzdésben, de az is, hogy bizonyos vall|sos jelenségek megg|tolj|k azt, hogy a pszichológiai problém|kat megoldj|k. A ment|lhigiéné történetében, és a mai pszichológi|ban is megjelenik a vall|si és a tudom|nyos módszerek közti p|rbeszéd, és az, hogy a különböző form|k mit tanulhatnak egym|stól. Az előad|sban arra kérdésre keresem a v|laszt, hogy a korszerű vall|slélektani szemléletmód hogyan segítheti a tan|csad|si folyamatot, illetve, van-e olyan |ltal|nos észrevétel, amelyet meg lehet fogalmazni a vall|s/vall|soss|g és a ment|lhigiénés munka viszonylat|ban. Család a Negyedik Világban Kiss Gabriella [email protected] Az előad|s az ATD (Aide { Toute Détresse, magyarul: Segítség Minden Nyomorús|gban)Negyedik Vil|g Mozgalom csal|d-fogalm|nak jelentőségét és saj|toss|gait mutatja be. A m|ra m|r vil|gméretűvé v|lt Mozgalmat Joseph Wresinski francia pap alapította 1957-ben azzal a céllal, hogy az alapvetően megfosztotts|gaival jellemezhető, mélyszegénységben élő emberek sz|m|ra a legalapvetőbb emberi jogok biztosít|s|val lehetővé tegye a t|rsadalomba való visszatérést. Azt a prizm|t, melyen keresztül a Mozgalom |ltal képviselt |ltal|nos alapelvek elnyerik saj|tos, konkrét értelmüket, a csal|dok alkotj|k. Wresinski meggyőződése szerint ugyanis a mindenétől megfosztott, nincstelen ember sz|m|ra a csal|d az emberi méltós|g megélésének egyetlen esélye: végső menedék, ahol elfogadj|k, ahol megtal|lja önazonoss|g|t. Sz|m|ra a csal|d a szabads|g kiz|rólagos színtere, a személyiségromboló mindennapos konfliktusok ellenére. Ezért azt|n a realit|sokon alapuló csal|d v|lik a Mozgalom minden törekvésének nemcsak elsődleges színterévé, hanem egyben narratív|j|nak központi elemévé. Polgári család - katolikus család Máté-Tóth András [email protected] A polg|ri csal|d t|rsadalmi form|ciója a XX. szd. hatvanas éveitől kezdve radik|lis |talakul|son megy keresztül. A női foglalkoztatotts|g felerősödése, az individu|lis értékek jelentőségének növekedése, a keresztény eszmék t|rsadalmi plauzibilit|s|nak csökkenése és sz|mos m|s hat|s vezetett oda, hogy a mag|tól értetődő csal|dmodell megkérdőjeleződött, mag|tól értetődőségét elveszítette. Ez a jelenség p|rhuzamos a hagyom|nyvezérelt értékrendszer és életvezetési modell hanyatl|s|val és a személyes döntésre alapuló modell terjedésével. P. L. Berger a vall|sszociológia ma is élő doyenje és felesége Brigitte Berger ezzel a folyamattal nézett szembe éppen 30 évvel ezelőtt megjelent nagy sikerű munk|j|ban. A szociológus h|zasp|r helyzetértékelése és felvetései a mai csal|ddal kapcsolatos nézetek vihar|ban kiegyensúlyozott 8

szempontokat kín|lnak nem csup|n a szociológiai szakma, hanem a csal|dért felelősséget érző laikusok sz|m|ra egyar|nt. Az egyházi esküvő, mint átmeneti rítus Mihalec Gábor [email protected] A lelkip|sztor szerepéből adódóan, és az egyh|zi kazu|li|k révén közelebb tud férkőzni a csal|dokhoz azok legfontosabb életciklus-v|lt|sain|l, mint b|rmely m|s segítő szakma képviselője (h|zass|gkötés, születés, gyermek kamaszkora, hal|leset, stb.). Vajon ismeri-e ezeknek a helyzeteknek az |tmeneti rítus jellegét, dinamik|j|t és a csal|dok életében betöltendő szerepét? Tudja-e úgy ir|nyítani az egyh|zi szertart|st, hogy az kataliz|tora lehessen azoknak a lélektani folyamatoknak, amelyek ad adott életciklusban elengedhetetlenek a kapcsolatrendszer későbbi jó működése érdekében? Az előad|s ezt a tém|t j|rja körbe az esküvői szertart|s konkrét péld|j|n. Párkapcsolat és házasság a pünkösdi egyház hitében és gyakorlatában Rozgonyi Botond [email protected] A pünkösdi teológia mint olyan nehezen értelmezhető, minthogy a pünkösdi mozgalom sem tanít|s|ban, sem gyakorlat|ban nem egységes. Mégis megfigyelhetők bizonyos jellegzetességek, amelyek mellett beszélhetünk teológiai saj|toss|gokról. A pünkösdi mozgalom gyülekezetei alapvetően Istentől rendelt intézménynek tekintik a h|zass|got, mint egy férfi és egy nő Isten előtt kötött, életre szóló szövetségét. Ebből következően ellenzik az azonos neműek |ltal kötött h|zass|g törvényi elfogad|s|t. A h|zass|gi elv|l|s kérdésében azt tartj|k, hogy a h|zass|got Isten szerkesztette egybe, s azt ember nem v|laszthatja szét. Azonban b|rmely fél h|zass|gtörése jogalapot biztosít a m|sik félnek a v|l|sra. Újabb fejlemény és kihív|s a pünkösdi gyülekezetek sz|m|ra, hogy mit kezdjenek a t|rsadalomban egyre ink|bb elfogadott élett|rsi kapcsolattal, tov|bb| hogyan kezeljék a h|zass|gon belüli erőszak kérdését, valamint a pünkösdi gyülekezetekben is egyre gyakrabban előforduló v|l|s és újrah|zasod|s kérdését. A polgári házasság Magyarországon: érvek és ellenérvek Sarnyai Csaba Máté [email protected] Az 1894-95-ös egyh|zpolitikai törvények alapkövét a h|zass|gi jog |llami szab|lyoz|sa alkotta. Magyarorsz|gon a felekezeteknek különféle h|zass|gi joga volt, és ez gyakran vezetet ellentétekhez h|zass|gi ügyekben. A polg|ri jog|llam megfelelő működéséhez szükség volt a h|zass|gi jog egységes |llami szab|lyoz|s|ra. A polg|ri h|zass|g törvénytervezetének t|rgyal|sa közben felszínre bukkantak a m|r régóta fenn|lló h|zass|gi joggal kapcsolatos problém|k. A h|zass|gi jog |llami szab|lyoz|s|nak kérdése az egész t|rsadalomban éreztette 9

hat|s|t. Két t|bor alakult ki. A h|zass|gi jog |llami szab|lyoz|s|nak ügye a t|rsadalom minden rétegére befoly|ssal volt és többnyire hangot is adtak véleményüknek. Tervezett előad|somban polg|ri h|zass|ggal kapcsolatos néh|ny véleményt v|zolok, amelyek a törvénytervezet hat|s|ra születtek meg 1892 és 1894 között és jól foglalj|k össze a két t|bor érveit. Fő forr|sul a szélesebb közönségnek sz|nt két „t|jékoztató kiadv|nyt” haszn|lok, és a Katolikus Szemlében és a Kalocsai Néplapban a polg|ri h|zass|ggal foglalkozó cikkeket. A t|mogató érveket a „Mi h|t a polg|ri h|zass|g?” című - mai szóval élve - népszerűsítő kiadv|ny alapj|n igyekszem összefoglalni ennek a szerzője ismeretlen. A m|sik t|jékoztató füzet, amely az ellenérveket summ|zza, a neves katolikus pap és egyh|zjog|sz, Aschenbrier Antal: A polg|ri h|zass|gról című ír|sa. Házasság a görög kultúrkörben Schiller Vera [email protected] Előad|somban a görög h|zass|g mitikus hagyom|ny|t ismertetem. Ebben a kultuszkörben a monog|m h|zass|g volt a törvényes, de természetesnek vették a férjek törvénytelen kapcsolatait és az ezekből a kapcsolatokból sz|rmazó gyermekeket, akik azonban soha nem lehettek egyenlőek a törvényes szülöttekkel, akikkel együtt nevelkedtek. Előad|somban ennek eseteit részletezem. Ez a hagyom|ny azt is megmutatja, hogy ezt a jelenséget a feleségek egy része nem nézte jó szemmel. Klütaimnésztr|nak péld|ul egyik oka volt Agamemnón megölésére a trójai h|borúból zs|km|nyként-|gyasként hazahozott kir|lyl|ny, Kasszandra, akit meg is gyilkol férjével együtt, sőt van olyan hagyom|ny is, amely az ebből a kapcsolatból született gyerekek nevét is tudja, akiket Klüteimnésztra szintén megöl szüleivel együtt. Hermioné, Menelaosz l|nya pedig férje, Neoptolemosz szeretőjét, Andromachét és a tőle született fi|t akarja – apja segítségével – megölni, és a sikertelenség ut|n elmenekül. Amikor azut|n férjhez megy unokatestvéréhez, Oresztészhez, akkor m|r nem b|ntja annak féltestvérétől, Érigonétől született fi|t. Valój|ban teh|t a monog|m h|zass|g az egyértelműen elfogadott, de a törvénytelen kapcsolatot sem ítélik el. Ez a hagyom|ny nem v|ltozik meg a kereszténység kor|ban sem. A monog|m h|zass|g a törvényes, de a törvénytelen kapcsolatok sem elitélendőek. Érdekes viszont az a megítélés, ami a biz|nci kultikus gyakorlatban az özvegyek újrah|zasod|s|val kapcsolatos. Biz|ncban ugyanis törvénytelennek tartj|k a harmadik, de különösen a negyedik h|zass|got. Ez különösen feltűnő VI. (Bölcs) Leó (886-912) biz|nci cs|sz|r esetében. Ő ugyanis, jóllehet az egyh|z m|r a harmadik h|zass|got is törvénytelennek nevezte, negyedszer is megnősült, hogy a dinaszti|j|nak örököse szülessen. Ezért a h|zass|g|ért az egyh|z még hal|la ut|n is bűnösnek mondta, hab|r ebből a h|zass|gból született fi|t, VII. Konstantinos Porphürogennétost (912-959) törvényesnek és cs|sz|rnak ismerte el. Az Egyház a családokért Szaplonczay Máté [email protected] Egyre többen vélekednek úgy napjainkban, hogy v|ls|gban van a csal|d intézménye. Korunk liberalizmusa, a túlzott individualizmus és a megfigyelhető materialista-konzumista szemlélet 10

valóban olyan t|rsadalmat form|ló erők, melyeket az Egyh|z és az elkötelezett hívő ember nem hagyhat figyelmen kívül. Mégis érdemes feltennünk a kérdést, v|ls|gról van-e szó vagy csak v|ltoz|sról. Előad|somban az elmúlt 15 évben végbement, csal|dokkal kapcsolatos t|rsadalmi v|ltoz|sokat vizsg|lom. A téma aktualit|s|t nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen mindny|jan észrevesszük a gyakran negatív tendenci|kat. Jelen előad|s jellege és terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden téren kimerítsük ezt a bőséges tém|t, ezért vizsg|lód|somat bizonyos fontosabb aspektusok megfigyelésére szűkítettem le. Az összehasonlít|s alapj|ul az 1999-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar |ltal kiadott A Boldogabb Csal|dokért c. körlevelének, és a közelmúltban Ferenc p|pa |ltal összehívott vatik|ni III. Rendkívüli Szinódus dokumentumainak hasonlós|gait és különbözőségeit haszn|lom. Az előad|s főbb pontjai: a dokumentumok bemutat|sa; a p|rbeszédes jelleg fontoss|g|nak hangsúlyoz|sa; az elv|ltak-újrah|zasodottak problémaköre és az ezekhez kapcsolódó vit|k és lelkip|sztori lehetőségek; a tömegkommunik|ció szerepének felerősödése, jellegének v|ltoz|sai és az ezekben rejlő veszélyek. A házasság és a papi nőtlenség hagyománya a mongol buddhizmusban Szilágyi Zsolt [email protected] Az elmúlt két és fél évtizedben ismét vir|gkor|t élő mongol buddhizmus h|zass|gra, p|rkapcsolatra vonatkozó hagyom|nya alapvetően a Buddha eredeti útmutat|sain és belső|zsiai buddhizmus hagyom|nyain nyugszik ugyan, de bizonyos tekintetben meglehetősen saj|tos képet mutat. A Buddha tanít|saiban beszélt a vil|giak t|rsas kapcsolatiról, az emberi kapcsolatok harmóni|j|ról, a h|zast|rsak egym|ssal szemben v|llat kötelezettségeiről, s a hívek ezeket az útmutat|sokat követik. A l|m|kra vonatkozóan sokkal szigorúbb szab|lyok érvényesek, hiszen a szerzetes életének lényege, hogy lemond a saj|t vil|gi szerepéről, nevéről, kinézetéről, tulajdon|ról, sőt csal|dj|ról is. Ennek megfelelően a tibeti eredetű mongol buddhizmusban is külön kell v|lasztanunk a vil|gi híveknek adott útmutat|sokat, szertart|saikon, h|zass|gkötésükkor a buddhista l|m|ra rendelt szerepeket és feladatokat, illetve a szerzetesi életre v|llalkozott l|m|kra vonatkozó előír|sokat. Az esküvőnek itt nincs kialakult „liturgi|ja”, elsősorban ink|bb az adott területre, népességre vonatkozó hagyom|nyok az ir|nyadóak. A h|zass|gkötést az |llami szervek előtt teszik hivataloss|, a vall|s nézőpontj|ból az együttélés ink|bb íratlan szab|lyok szerint történik. A l|ma szerepe a szertart|sokon alapvetően megegyezik a belső-|zsiai buddhizmus különböző területein. Meghat|rozza a h|zass|gkötés időpontj|t, részt vesz a szertart|son, és bizonyos értelemben ir|nyítja is azt, megjeleníti a szakr|lis hagyom|nyt. A tibeti buddhizmusban, különösen annak reform|lt |g|ban, az erényes rend, a gelugpa hagyom|ny|ban a szerzetesi életre vonatkozó szab|lyok között kiemelt szerepet j|tszik a szerzetesi külön|ll|s, a cölib|tus megtart|sa is. A Congkhapa |ltal bevezetett, a szerzetesi fegyelemre vonatkozó előír|sok közül ez volt az egyik, ami legink|bb befoly|solta az egyh|z későbbi életét. Bevezetése ut|n a renden belül kiemelten fontos szerepe lett a reinkarn|ciós tanoknak, az újj|született l|m|k hagyom|ny|nak. Ezek a hagyom|nyok az alapvetően gelugpa túlsúlyt mutató mai mongol buddhizmusban is jelen vannak, ugyanakkor gyakorlatilag a rend 17. sz|zadi mongóliai térhódít|s|nak kezdeteitől megfigyelhetőek voltak olyan v|ltoztat|sok, melyek a férfi-nő kapcsolatra vonatkozó szigorú 11

szab|lyok részbeni felold|s|t szolg|lt|k, és bizonyos értelemben imm|r mint „hagyom|nyra”, napjaink újj|éledő mongol buddhizmus|ban is hivatkoznak r|juk. Részben ennek köszönhetően jelenleg a papi nőtlenségre vonatkozóan meglehetősen laza szab|lyoz|s van érvényben, aminek rendszere napjainkban l|tszik konszenzusosan elfogadott| v|lni. Jelen előad|s miközben röviden felvillantja, hogyan jelenik meg a mongol buddhista l|ma a vil|gi buddhista hívek csal|di életében, azt kív|nja bemutatni, hogy a mongol buddhizmusban a m|sodik megtérés óta hogyan v|ltoztak a szerzetesek csal|di életére vonatkozó előír|sok, ezeknek milyen történeti h|tterük van, és jelenleg milyen helyzet tapasztalható a mongol buddhista t|rsadalomban. Nem a véletlen műve: párválasztás a XVIII. századi Morva Egyházban Szoboszlay György [email protected] Az előad|s a p|rv|laszt|s központi jelentőségével és szab|lyoz|s|val kapcsolatos felfog|sokat, valamint az ezekkel szembeni kritikai |ll|spontokat tekinti |t a XVIII. sz|zadi Morva Egyh|zon belül. A sorshúz|shoz, mint az isteni akarat közvetlen kifürkészésének instrumentum|hoz való folyamod|s köztudottan teljesen |thatotta a Nikolaus Ludwig von Zinzendorf |ltal újj|szervezett herrnhuti közösség híveinek egyh|zi és mag|néletét egyar|nt. Nem volt ez alól kivétel a h|zass|g, a p|rv|laszt|s terrénuma sem. A sorshúz|snak a mag|nélet megannyi területére való kiterjesztése alapvető szerepet j|tszott a morva testvérek közösségét jellemző teokratikus jellegű korm|nyz|s fenntart|s|ban. Nem véletlen, hogy a XVIII. sz|zad utolsó évtizedeitől kezdve egyre érezhetőbb ellen|ll|s figyelhető meg a hívek részéről a sorshúz|s intézményéhez való ragaszkod|ssal kapcsolatban és a hagyom|nyoktól való elszakad|sra ir|nyuló törekvéseket elsőként a h|zass|gkötés, p|rv|laszt|s szab|lyoz|s|nak módj|t érintő vit|k kapcs|n érhetjük tetten. A hatalomhoz való viszonyul|s, szubordin|ció és szabads|g, hit és értelem, ide|k és diszfunkcionalit|s: a sorshúz|s és p|rv|laszt|s kontextus|n belül az előad|s alapvetően ezeket a kérdéseket kív|nja érinteni, a XVIII. sz|zadi morva testvérek egyh|zi és mag|néletének keretei között. „Atyád háza” – házasság és csoportidentitás viszonya az Ószövetségben Takács Kata [email protected] A h|zass|g az Ószövetség vil|g|ban a szűkebb és a t|gabb értelemben vett csoport sz|m|ra az identit|s kialakít|s|nak, illetve megőrzésének egyik fontos eszköze is volt. A saj|tos t|rsadalomszerkezet miatt az elsőszülött fiú különleges helyzetét jelzi a levir|tus kialakul|sa is. Ezt a h|zass|g különleges típusaként is értelmezhetjük. B|r a levir|tus nem volt ismeretlen az ókori Közel-Keleten, mégis a sok hasonlós|g mellett egyedi saj|toss|gokkal is rendelkeznek az Ószövetségben (Gen 38. Rút 1-4) megjelenő esetei. Míg a kisebb csoportot érintő levir|tus intézménye form|j|t és célj|t tekintve lényegében azonos módon jelenik meg a különböző ószövetségi szövegekben, addig az idegen nővel kötött h|zass|gok elfogadotts|g|ról kialakult nézetek élesen különböznek a fogs|g előtti és a fogs|g ut|ni ír|sokban. A Gen 38. és Rút könyve 12

esetébe a levir|tus és az idegen nővel kötött h|zass|g esete összefonódik. Azonban ezekben a szövegekben nem a nő törzsi hovatartoz|sa az elsődleges, hanem a csal|d, a kl|n és a törzs hagyom|nyainak és vagyon|nak tov|bbi sorsa. A vegyes h|zass|gok megítélésében Ezdr 9-10. jelenti az éles fordulatot. Ez a v|ltoz|s összefügg a csoportidentit|s alapjainak v|ltoz|s|val. Az előad|s a h|zass|g ószövetségi intézményének |ltal|nos kérdésein túl annak a vizsg|lat|ra is kitér, hogy milyen összefüggés |llt fenn a csoportindentit|s és a vegyes h|zass|g között, illetve a csoportidentit|s szintjeit hogyan befoly|solt|k a h|zass|gok. Házassági felkészítés a katolikus egyház gyakorlatában Thorday Attila [email protected] A katolikus egyh|zban minden szentség felvételét előkészítés előzi meg. A megfelelő előkészítés minimum követelményeit az egyes egyh|zmegyék külön szab|lyozz|k. A magyarorsz|gi gyakorlat szerint a nagy létsz|mú v|rosi pléb|ni|kon (ahol évente 10-20 esküvőt tartanak) 5-10 alkalomból |lló csoportos felkészítést tartanak, ahol kevesebb esküvő van, ott néh|ny alkalomból |lló személyes felkészítést tart a lelkip|sztor. Az egyh|zjog szerint a helyi pléb|nos felelőssége a h|zass|gra bocs|jt|s, így az ő hat|skörébe tartozik a felkészítés megszervezése. A felkészítés nem a h|zass|gkötési szertart|s menetének elgyakorl|s|ra szorítkozik (erre egyetlen alkalom elegendő), mint ink|bb a keresztény értékrend szerint h|zass|g mibenlétét kív|nja tiszt|zni. Mivel több szempontból előnyösebb a csoportos felkészítés, így jelen előad|somban annak gyakorlat|ra reflekt|lok. Előad|somban egyrészt bemutatom a 8-10 alkalomból |lló csoportfoglalkoz|s tematik|j|t, valamint azon jól bev|lt módszereket, melyek különben a felnőttképzésben is haszn|latosak. Tekintve, hogy többnyire huszonéves fiatal p|rok vesznek részt a felkészítésen, a tapasztalatok feldolgoz|s|ra nagy hangsúly kerül. Ennek megfelelően a pléb|nos |ltal felkért hitvalló h|zasp|rok saj|t tapasztalataikat osztj|k meg a h|zass|gra készülő jegyesp|rokkal. Adott tém|juknak megfelelően interaktív feladatokkal mozgatj|k meg a résztvevőket, hogy saj|t tapasztalataikat és elképzelésüket hozz|k a felszínre. Az egyéni megfontol|s, majd a p|ron belüli megoszt|s (bizonyos tém|k kiscsoportos feldolgoz|sra is módot adnak) segíti a h|zass|gra készülőket a felelős és érett döntés meghozatal|ra, ugyanakkor előkészíti őket a h|zass|g mindennapjaiban szükséges kommunik|ció begyakorl|s|ra. Mindezen felül a tapasztalt h|zasp|rok és az Egyh|z tanít|s|t közvetítő lelkip|sztor új t|vlatokat is mutatnak a fiatal p|rok sz|m|ra. A h|zass|gi felkészítésnek teh|t pszichológiai és pedagógiai, valamint teológiai és erkölcsi vonatkoz|sa is van. „Nagyon is illett, hogy mindkét nem ott legyen…” A középkori ikonográfia emberpárjai Újvári Edit [email protected] Az előad|s a keresztény ikonogr|fia szempontj|ból vizsg|lja a férfi és nő teljesség-jelentés |br|zol|si hagyom|ny|t, amely a teológiai tanok alakul|s|val p|rhuzamban, de a vizu|lis kifejezőerő saj|ts|gainak megfelelően fejlődött. Az első emberp|r és a tipológiai szimbolizmus logik|ja mentén kiemelt Szűz M|ria – Krisztus mennyei p|r megjelenítése a „M|ria megkoron|z|sa” ikonogr|fiai típuson sokat mondóan fejezi ki azt a nézetet, amelyet a nyugati 13

mariológia m|ig legjelentősebb képviselője, Clairvaux-i Szent Bern|t (1090–1153) a következőképpen fogalmazott meg: „Nagyon is illett, hogy mindkét nem ott legyen a helyre|llít|sn|l, kik közül egyik sem hi|nyzott a megront|sn|l.” Az Ád|m – Éva és M|ria – Krisztus p|ros a vizu|lis megjelenítés logik|ja mentén a szóbeli megfogalmaz|sn|l hangsúlyosabban v|llalhatta fel a férfi és nő harmóni|t kifejező együttesét, és egyben a középkor t|rsadalmi szitu|ciój|nak megfelelő eszményi kir|ly – kir|lynő p|ros egyh|zi legitim|ciój|t. Az északi germán isten, Loki és a párkapcsolatok Voigt Vilmos [email protected] Minden vall|s szab|lyozza a p|rkapcsolatokat (is). Van amit előír, van amit csak megtűr és van, amit tilt. Azonban igen gyakran az ilyen szövegek voltaképpen nem vall|si jellegűek, hanem a törvényt fogalmazz|k meg, mint péld|ul az Ószövetségben. Azon ban vannak olyan szövegeink, amelyek nem-törvény-jellegűek. Ilyen péld|ul az óizlandi Verses Edda egyik éneke, a Lokasenna, ami arról szól, hogy az istenek lakom|j|ra hívatlanul betoppan Loki, aki a jelenlevők mindegyikét sorra veszi és gúnyolja, p|rkapcsolataikat kifog|solva. A történet végén a feldühödött istenek elől elmenekül, |m utolérik, megkötözik. Csak a vil|g végén (ez a Ragnarök) szabadul ki egyéb szörnyű jelenségek közepette. Érdemes megfigyelni, milyen "p|rkapcsolatokat" h|nytorgat fel Loki, és az egész történet hogyan kapcsolódik a vil|g elpusztul|s|nak eseményeihez.

14