HÁZASSÁG és CSALÁD mint ÉRTÉK Somorja, 2013.05.20. bemutatkozás
E.:
M.:
A szentség az Istennel való találkozás helye és alkalma. A házasság szentsége is Isten szeretetét, kegyelmét és segítő erejét közvetítő jel. Ez az egyetlen szentség, amit nem a pap szolgáltat ki a híveknek, hanem a jegyesek egymásnak. A másikban találkozhatok Istennel, és neki bennem kell találkoznia Istennel. Óriási a tétje, a felelősségem, felelősségünk. Ezért választottuk esküvői meghívónk szövegének az alábbi (József Attila, Bibliás című versének részletét: „…Látom én az (I)stent, amint szívét adja szívednek. Hogy tebenned jött most elém, azt is látom -…” Isten szeretet – olvassuk a Bibliában, János apostol első levelében. Nem Istennel házasodtunk, de egymást Isten ajándékaként fogadtuk, az ő szeretetét tapasztaltuk meg mindketten a másikban… Megijeszt - sőt talán sokakat el is riaszt - a katolikus egyháznak az a tanítása, hogy a házasság felbonthatatlan. Néhányan ezt cinikusan esetleg életfogytiglannak fordítják. Nekünk meggyőződésünk, hogy Jézus nem gyötörni akar minket összeláncolva egy tönkrement kapcsolatban. Az egyház nem pusztán tiltani akar itt valamit, hanem azt mondja: a házasságunk nem bomlik fel, ha az ő tanítása szerint éljük a kapcsolatunkat, az egész életünket, ha betartjuk, amiket Ő mond. A szentségi házasság lényege tehát az, hogy nem vagyunk magunkra hagyva a magunk gyöngeségében. Isten felkínálja a segítségét, és azt mondja, ha velem tartotok, ha bíztok bennem – vagyis hisztek bennem - és követitek útmutatásomat – vagyis igyekeztek megismerni és aszerint élni -, akkor boldogok lesztek. Nem ketten kell, hogy kibírjuk, végigcsináljuk. Isten harmadikként segít ebben. Tőle kérjük, várjuk, kapjuk az erőt ehhez. Micsoda különbség! Vagyis boldogan élhetünk szeretetben örökké, ahogy fogadtuk. Az úgynevezett templomi esküvőnek tehát ez a lényege. Nem csak az a fontos, hogy érvényes legyen (egyházjogilag) a házasságkötés, hanem az is, hogy gyümölcsöző is legyen. Mire megyek, ha van a fiókomban egy érvényes útlevél, de nem használom azt, nem utazom vele soha, sehova. Pedig érvényes, de nem élek a lehetőséggel. Vagy, mit segít, ha van a kocsimban biztonsági öv, de nem kapcsolom be, s a koccanáskor nem fog segíteni, nem tart meg, kirepülhetünk, megsérülünk. Most tehát arról szeretnénk beszélni, hogy a szentségi házasság hogyan lehet nem csak érvényes, de gyümölcsöző, sőt tartósan boldog is. Talán az is megfordulhat a fejünkben, hogy az Isten útmutatásának megismerése és az imádság rengeteg időt és energiát vesz el attól, hogy éljünk. Ám érdemes arra gondolni, hogy mielőtt egy vásárolt új terméket elkezdünk használni, elolvassuk a gyártó által készített használati utasítást, nehogy elrontsuk, mert akkor többé már nincs rá garancia. Így vagyunk, vagy kellene lennünk a házassággal is. A szentség garanciáját Isten, a mi Teremtőnk is csak akkor vállalja, ha az ő útmutatásai szerint éljük a házasságunkat. Persze a hasonlat sántít, mert az emberi világban van megbánás és megbocsátás, sőt újrakezdés is. Az imádság, az Istennel való csendes együttlét, beszélgetés sem időpocsékolás. Valaki azt mondta, olyan az imádság, mint a szerszámélezés. Az életlen, rossz szerszámmal nehezebb, keservesebb a munka és az eredménye sem olyan szép. Tehát a szerszám megélezésére fordított idő végül is megtérül az eredménynél.
2
E.:
A keresztény család lényegi velejárója, hogy a hűséget megtapasztaljuk benne. A hűséget, amely nem egyszerű vonzalom, vagy szimpátia. Hanem alapja a szeretetszövetség, az egyszer kimondott ünnepélyes IGEN, szeretet-döntés a másik mellett, amely biztonsággal ajándékoz meg mindannyiunkat a családban. A szülőknek ebbe a szeretetegységébe vonódnak be majd a gyerekek, akik ajándékba kapják a biztonságot. A szülők nem tudnak annál többet adni gyermeküknek, hogy szeretik házastársukat, ezáltal biztonságban érezhetik magukat a családban. Bárki bármit is tesz, ezen a családi köteléken nem lehet változtatni, akkor is gyermeke maradok apámnak, ha rosszalkodom. Mivel a család eltéphetetlen szálakkal fűz össze, hibáinkra egyetlen megoldás, a bocsánatkérés és a megbocsátás. Nem lehetséges egészséges család a kiengesztelődés ilyen szüntelen megtapasztalása nélkül. A keresztény család egyik legfontosabb ismérve épp ez, s ez vezet be az Istennel való kapcsolatba, melyre Jézus a tékozló fiú példázatát mondja el, hogy mennyire szeret minket az Isten. Az egyház épp ezért küzd a családokért, hogy minél több fiú és leány megismerhesse az igazi szeretetben rejlő boldogságot a szülei közti szeretet-kapcsolatban, amely képessé teszi őket Isten emberek iránti szeretetének befogadására és majd ennek mintájára mint férj és feleség, édesapa és édesanya kövessék is Isten szeretetét emberi kapcsolataikban. +++
M.: A SZERELEM ÉS A SZERETET KÜLÖNBÖZNEK Lehet, hogy ez valakinek most hirtelen furcsa, de a későbbiekben talán majd érthetőbb lesz. Nagyon fontos, hogy ezzel tisztában legyünk, különben homokra építjük életünket. A szerelembe például csak úgy bele esünk, - de nem tudunk akarni szerelmesnek lenni. A szerelem tehát egy váratlanul ránk törő kellemes érzés, melyben legfeljebb azt mondjuk, hogy szeretetet érzünk a másik felől, de mi magunk inkább vonzódást, (sóvár vágyat) iránta. Tehát nagyon mulandó, átmeneti ez a felfokozott érzés - még ha öröknek is mondjuk -, de pusztán érzés. Semmi erőfeszítést, lemondást nem igényel a szerelem érzése. De ez semmit sem von le a szerelem értékéből (!!!), nagyon is szép és jó, ám nem szeretet, mert az egészen más. Ha csak az érzéseinkre hallgatunk, és elhisszük, hogy ez a szeretet, akkor becsapjuk magunkat is, de a másikat is. Sőt a szerelem épp azért oly mámorító érzés, mert ebben az élményben végre – a sajnos oly ritkán megtapasztalt feltétlen elfogadást éljünk át, - mivel a másik többnyire rózsaszín szemüvegen át lát minket. A romantikus filmek eddig szokták kísérni az ifjú párt, amíg sok nehézég árán végre egymáséi lehetnek; ekkor lassított felvétellel röpül a leány a virágos mezőn andalító zene kíséretében a fiú kitárt karjai felé. Ez a romantikus szerelem mítosza, mintha végre révbe érnénk. Ilyen csak a mesékben van: hogy „Boldogan éltek, míg meg nem haltak.” S probléma egy száll se. Pedig épp fordítva van ez, egy nagy közös út előtt állunk ilyenkor. Ha azonban a szerelem valódi szeretettel ötvöződik, mely majd az egészséges házasság alapjává teheti a kapcsolatot, akkor a szeretet parazsát a szerelem fellángolása időről időre élesztgetheti, s sok év után sem hagyja, hogy elhamuhodjon. E.:
A szeretet viszont nem érzelem, de legalapvetőbb szükségletünk, hogy érezzük: szeretnek minket
A legtöbb ember tiltakozik ez ellen, és ellentmondást vél felfedezni e kijelentésben. Az érzések spontán reakciók, hullámzanak. Ez azonban nem értékítélet, ez tény. Az érzelmeknek meg van a maguk fontos, nélkülözhetetlen értéke és szerepe az ember életében.
3 Az igaz, hogy a másik szeretetét érzem, de abból, ahogyan velem viselkedik, vagyis a cselekedeteiből. Én azonban szeretetet nem annyira érzek a másik iránt, mint inkább tanúsítok. Vagyis szeretetemet a másik szintén az én viselkedésemből tudja kiolvasni, megtapasztalni. „A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytállunk benne. Legáltalánosabban úgy írhatjuk le a szeretet cselekvő jellegét, hogy szeretni elsősorban annyi, mint adni, nem pedig kapni.” M
a/ A szeretet tehát tudatosságot feltételez. Tudatosan törekszem arra: amit teszek, abból a másik érezze a szeretetemet, ne pedig zavarba hozzam, és kellemetlenül érezze magát. „Ha például, kamasz fiamat kiviszem az osztálykirándulás alkalmával az állomásra, akkor nem a többiek előtt fogok tőle puszival elköszönni, mert ez nem annyira szeretetem jele volna számára, mint inkább zavartságot és szégyenkezést kelt benne a többiek előtt. Tudnom kell tehát, miből tapasztalja meg szeretetemet. b/ A szeretet nem csak tudatos, de akaratlagos, döntést igényel. Ha például a másikat megbántottam, akkor bocsánatot kell kérnem, de ehhez sokszor erőt kell vennem magamon. Ez ritkán könnyű, ám ha szeretem a másikat, ha fontos számomra a kapcsolatunk, akkor meg fogom tenni és így ebből érezni is fogja, hogy szeretem őt. Tehát a szeretet tényleg nem érzelem, de érzések kísérik, érzéseket kelt bennünk és a másikban is.
E.:
A szeretet tehát döntés Amikor valaki megbánt, nincsenek kellemes érzéseink – még akkor sem, ha barát, házastárs teszi, sőt !!! -, csupán fájdalom, keserűség, harag és hasonló kellemetlen érzések vannak bennünk. Mégis ezen érzések ellenére dönthetek úgy, hogy nem bántom a barátomat, a kollégámat, a gyermekéről érdeklődő szülőt, az éppen engem felbosszantó diákot, nem szakítok a házastársammal, miközben tagadhatatlanul egy darabig még továbbra is „fáj a szívem” amiatt, ahogy viselkedett velem szemben. Mivel tehát a cselekedeteink jó esetben a tudatos döntéseinken alapulnak, nem pedig a - hírtelen feltámadó és hamar elmúló - érzéseinken, ezért mondhatta Jézus a követőinek: „Szeressétek ellenségeiteket!”, vagyis bocsássatok meg nekik, tegyetek velük jót. Nem azt mondta, hogy öleld a kebledre és csókolgasd agyon azt, aki megbántott, hanem ne állj rajta bosszút, és ha segíthetsz neki, tedd meg. A szeretet tehát nem érzelem, hanem cselekedet, ezért az akaraton, a döntésen múlik. Ha megbántottak és még fáj, akkor is dönthetek úgy, hogy a páromat szeretem. S éppen, mert szeretem, igyekszem a kapcsolatunkat megmenteni, rendbe hozni, vagyis hűséges vagyok hozzá. Az efféle ismereteken és döntéseken múlik a barátságok és a házasságok boldogsága. Ugyanis, amint eldöntöm, hogy megbocsátok, vagy jót teszek, fokozatosan jelentkezik a kellemes érzés is, ami kíséri, mintegy gyümölcse a tettnek, mely szeretetből fakadt.
M.
A házasságkötéskor döntöttünk. Szeretetet ígértünk: nem pedig érzéseket ígértünk. Esküvel fogadtuk… „…örökre szeretlek, el nem hagylak, jóban, rosszban…” Rosszban, betegségben, nehézségekben lenni önmagában nem jó érzés, de kitartani szeretett társunk mellett az már igen is szeretet-döntés, még ha fájdalmában osztoznom is kell. A Házasság szentség, s a szentség misztérium, titok. A szeretet titok. Miért szereted a társad? Mert szép, csinos, okos, jó, ilyen olyan?
4 S ha majd beteg lesz, elveszti a lányos alakját, amikor majd fáj, amit mond, vagy amit tesz, akkor már nem fogom szeretni? Akkor ez a szeretet nem feltétlen, sőt talán nem is szeretet, inkább csak üzlet. A másik szeretetét nem tudom kiérdemelni. A szeretet ajándék, ingyenes. Az ingyenesség nem bóvlit jelent, mint ma annyiszor, hanem azt, hogy megfizethetetlen. Értsük jól: ez nem zárja ki, hogy szeretem Eszter szemét, hangját, figyelmességét, a főztjét stb. DE nem ezek miatt szeretem őt. Hasonlóképpen átéltük mindannyian, hogy tetszett valaki, megpróbáltuk meghódítani, és visszapattantunk. Ajándék tehát a másik szeretete, nem – legalábbis remélem – nem azért szeret engem Eszter, amivel megpróbáltam őt „levenni a lábáról.” Szent Pál azt írja: „Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, hogy a víz fürdőjével az ige által megtisztítva megszentelje, így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt, vagy ránc, vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen. Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét az önmagát szereti. Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat, minthogy tagjai vagyunk testének. „A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.” Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5,25-32 ) Krisztus úgy szerette az egyházat, mint jegyesét, hogy életét adta érte. A férfinak is így kell szeretnie, feláldoznia önmagát. A hősi gesztus helyet a hétköznapok apróságaiban, amikor nem lehettünk együtt testileg valamiért, és ezt elfogadom, szeretettel döntök Eszter mellett, s ez áldozat. A házasság szentségének ez a lényege: Istennel találkozhatok a házastársamban, azzal az Istennel, aki Krisztusban önmagát feláldozta szeretetből az emberért. Énnekem is így kell élnem, feláldoznom magam Eszterért, nem a magam örömét, élvezetét kényelmét. keresnem, hanem azt, mi szerez neki örömet… „Egy test lesznek”: ez nem csak a szexuális egyesülés kifejezése, hanem a szeretetdöntésé is. Mert ha a másik fáradt, aludni szeretne és pihenésre van szüksége, akkor ha valóban – önzetlenül - szeretem, akkor ezt biztosítom a számára, még ha vágyik is rá az én testem. „Mert ketten lesznek egy testté”. E.:
Ahol szeretet van, - igazi önfeláldozó, feltétlen szeretet -, ott van az Isten. Nem ott, ahol kellemes érzelmek hullámoznak, s nekem nem kell erőfeszítést tennem a másikért. Áldozat és szenvedés nélkül nincs is szeretet. A szeretet épp azért, mert feltétlen, a szenvedést is vállalja, amit a másik okoz. Nem menekül el. A megbocsátás, a bocsánatkérés is szenvedéssel jár, mert a büszkeségemet, az önmagamról alkotott bálványt le kell rombolni, és kinyújtani a kezemet és/vagy elfogadni a másik kéznyújtását. BE kell látnunk, ehhez nincs mindig erőnk. De nem is vagyok magamra hagyva ezzel, imádságban, Istentől, a szeretet forrásától kapunk hozzá segítséget. Akkor tudok fordítani, javítani a kettőnk kapcsolatán, ha döntöttem: fontosabb vagy Te és MI, a KAPCSOLATUNK a számomra, mint ÉN, vagy az én igazam, vagy az én pillanatnyi kényelmem. A Biblia nem csak nagyon szépen, de elég pontosan írja le a férfi és a nő kapcsolatát, hogy amikor Isten különbözőnek teremtette őket, azzal egymásra utaltságukat is eltervezte és azt, hogy a szeretet kapcsolja őket össze.
A keresztény családban a hit az egyik legfontosabb érték, amire nevelni szeretnék szülők a gyermekeiket. M:
Egyházunk tanítása szerint a hit nem adható át, nem örökölhető, nem tanítható. A hit mindenekelőtt Isten ajándéka, szakszóval, kegyelem. Egyrészt, másrészt személyes döntés, válasz Isten megszólítására. Ezért tehát nem adható át. Akkor mit tehet a keresztény szülő annak érdekében, hogy gyermeke hitben nőjön fel, illetve hívő felnőtt legyen?
5 Milyen hitről beszélünk? Mit értünk hit alatt? a Biblia szerint a hit nem jelenti azt, hogy szerintem van Isten. Még csak nem is valami tanítást, tanrendszert elhinni, vagy elfogadni. Sokkal inkább az Istenben való hit bizalom, a teljes ráhagyatkozás. Ez a két dolog, a bizonytalan tudás, és a teljes egzisztenciális ráhagyatkozás , mérhetetlen távolságban van egymástól. Talicskás példa… De hogyan lehet ilyen bizalomra, Istenre való teljes ráhagyatkozásra nevelni? Mindenfajta nevelés helye elsősorban a család, ott valósulhat meg, az oktatási rész pedig hárul inkább a plébániákra, vagy az iskolákra. A családban viszont, amit a hitre jutás segítésében nevelésterén tehetnek a szülők és a nagyszülők, az elsősorban az akadályok elhárítása, egyfajta talajelőkészítés, hogy a kegyelem, Isten hívó szava, jó talajba hulljon és termést hozhasson. (helyes, egészséges istenkép, érzékenység a csendre, a rácsodálkozásra, a hálára…
E.: Vagyis a szülők élete, amit a felnövekvő gyermekek látnak, és amibe be tudnak kapcsolódni. Mindenekelőtt szeressék egymást, és az a szeretet hiteles és tapasztalható legyen a gyermek számára is. A szülők legtöbbet azzal adhatnak gyermekeiknek, ha szeretik gyermekük édesanyját, édesapját. Sajnos azt kell mondani többet tesz a hitre nevelésért az a nem gyakorló hívő pár, akik őszintén és hitelesen, tisztelettel szeretik egymást és békés légkört teremtenek otthon a gyerekeik felneveléséhez, mint az a vallásosságot gyakorló békétlen, szeretetlen, egymást maró, hiteltelen pár, akik gyerekeiket is még viszik, vagy rosszabb esetben küldik templomba, hittanra. M: A vallásosság és a hit nem azonos. A vallás lehet az élet egyik megnyilvánulása, a vasárnapi, ünnepi templomba járás, a valódi hit viszont átjárja az egész életet, a hit szemével, Isten szemével látja az élet eseményeit, és annak megfelelően cselekszik is, irányítja az életet. A hiteles keresztény magatartáson túl mit tehet, sőt mit kell még tennie a szülőnek? E:
Gyermekeink keresztelésekor ez történt:
A pap a kezébe vette az égő húsvéti gyertyáról meggyújtott gyertyát, átadta a (kereszt)apának és ezt mondta Pap: Vegyétek Krisztus világosságát! Kedves szülők és keresztszülők! Rátok van bízva a világosság: a hit és a kegyelem fénye, amelyet ez a gyertyaláng jelképez. Óvjátok gondosan, hogy gyermeketek, akire ma ráragyogott Krisztus fényessége, szüntelenül a világosság fiaként járja az élet útját! Maradjon állhatatos a hitben, és amikor az Úr eljön, elébe járulhasson az összes szentekkel együtt a mennyei hazában.
M: - kaptunk tehát egy égő gyertyát, hogy a hit világosságát őrizzük és adjuk tovább (???) … Ezt a legtöbben szépen elfújtuk, nehogy valamit összecsöpögtessen, hazavittük, és esetleg elraktuk az emlékek közé. De nem ezt kérte a keresztelő pap és mis sem ezt ígértük. Nem a gyertya anyagát kell őriznünk a szekrényben, hanem a hit fényét, Erről szeretnénk szólni ma Önöknek, Nektek, testvérek. Hogyan őrizhetjük és adhatjuk a kapott hit fényét? Ezt a fényt mi sem jelképezi jobban, mint az esténként újra meg újra meggyújtott gyertya, amelyet a család körbeül és közösen imádkozik.
6 A családi ima nem valami hab a tortán egy keresztény családban, sokkal inkább erőforrás és a közös élet csúcsa lehetne. A családi ima alatt nem a kicsi gyerekkel való közös esti éneklést értjük, nem ezzel kezdődik, hanem a házaspár, a szülők közös imájával. A gyerekekkel – ha majd megszületnek ez tud folytatódni. A családi ima nem egy műsorszám a keresztény családokban az esti mesén túl. M: szüleink, gyerekkori imaélmény, szüleim közös imádkozását látni, tudni.. Hogyan kezdtünk ketten közösen imádkozni és miért tartjuk fontosnak, mit jelent ez számunkra? Már jegyességünk idején közös imádkozás és olvasás…aztán házasságunk elején kettesben, milyen imamódokat alkalmaztunk Miatyánk - Üdvözlégy, énekelt és elmondott zsolozsma, szabad spontán ima stb.
E.:
A jó házasság alapja a testi kapcsolat mellett természetesen a házasfelek közti folyamatos és jó kommunikáció, de keresztény szentségi házasságból nem maradhat ki ezeken túl a közös együtt végzett imádkozás sem. Ennek sokféle formája lehetséges, ahogy az előbb Miklós mondta. A mi közös imádságunkban a saját szavainkkal mondott ima fontos, sőt elsődleges szerepet kapott a kötött imák mellett. A spontán imádságnak és a beszélgetésnek is hasonlóan elemei vannak. Ennek elemei: - Jelen lenni a magam számára, - jelen lenni a párom számára és - az Isten számára egyidejűleg. A kommunikációnak ahhoz az egyszerű módjához, amit a hétköznapi beszélgetés jelent, még egy további dimenziót kapcsolunk. Vagyis Isten jelenlétébe helyezkedünk kettesben. A közös imádkozás tehát azt jelenti, hogy azokhoz a szempontokhoz, amelyek a jó kommunikáció tipikus elemei, hozzátesszük azt, hogy mindezt Istenhez címezzük Imádkozni ténylegesen azt jelenti: • tudatosítom, Hogy érzem magam örömeimmel, gondjaimmal együtt, és ezt elmondom Istennek Miklós füle hallatára, • tudatában kell lennem annak is, hogy ki Isten az én számomra, miről gondoskodik, mit jelent Ő kettőnk számára, és mindezért hálát adok a saját szavaimmal • köszönetet mondok Istennek a mai napért, nem találok semmit sem természetesnek, mindaz ajándék hogy ő velünk van, értünk van jelen életünkben. • örülök jelenlétének, és ezt el is mondom Istennek • Azt kérem Istentől, ami a tényleges szükségletünk, de ez azt is jelenti, hogy nyitott, de egyben sérülékeny is vagyok előtte; mert nem biztos, hogy könnyen el tudom fogadni, ha más az ő akarata. • De mégis el akarom fogadni, hogy Ő az életem forrása, Ő a szeretet forrása, Ő az, aki életemnek értelmet és célt ad, és jobban tudja, mi válik javunkra. - mit jelent számomra a kettesben való imádkozás - Miklóst beavatom az Istennel való beszélgetésembe, - Összetartozást, meghittséget, bizalmat, Intimitást élek meg.. . - ketten nem vagyunk egyedül magunkra utalva
M: Hogyan kezdtünk családunkban gyermekeinkkel imádkozni és miért tartjuk fontosnak? - EGY ESTI IMÁDSÁG FORGATÓKÖNYVE NÁLUNK
7 …. Miért fontos a családi közös ima a gyerekekkel? Ma hány percet ül le naponta egy család közösen beszélgetni? A mai rohanós életmódban egyre kevesebbet, és a Tv, DVD, számítógép elvonja az időt egymástól. 1. Közös beszélgetés, együtt töltött idő 2. Hálaadás a napi eseményekért, - pozitív életszemlélet kialakítása, 3. Kiengesztelődés naponta, - békés nyugodt éjszaka 4. konfliktuskezelés elsajátítása, - van megoldás! 5. szenvedés, betegség, halál elfogadása, - lelki egészség 6. hittapasztalat: A LÁTHATATLAN ISTEN TAPINTHATÓVÁ VÁLIK a. szüleim náluknál nagyobbal beszélgetnek, kérnek, megköszönnek, b. én is kapcsolatba kerülhetek vele, - megköszönhetek, kérhetek… A gyermekima nem a felnőttek által gyerekeknek írt, esetleg rímekbe szedett ima elsősorban, hanem amit a gyermek a saját szavaival meg tud fogalmazni az ő szintjén. A spontán, szabad imának kell az első helyen állnia. Azon belül is a köszöneteknek. De ezt csakis tőlünk, felnőttektől, elsősorban szüleitől tanulhatja meg, ha együtt imádkozunk velük. - A CSALÁD A HIT ISKOLÁJA: A LÁTHATATLANNAL BESZÉLGETNEK A SZÜLEI E.: KIALAKULT A GYEREKEK IGÉNYE, A NAPJUK ELMARADHATATLAN RÉSZE LETT - gyerek és ifjúsági énekeket: kicsiként : Minek örültem? – később: - Mit köszönök és mit kérek? - Családi programról hazajövet ….- Kocsiban hazafelé…. M.: HA A KICSIK IZEGNEK-MOZOGNAK (Isten irgalmának megtapasztalása, ne váljon veszekedéssé !! - feladatot kapnak: gyertya gyújtás, elfújás, ölben ülés, éneket választhatnak, rövid imádság, a teherbírásuknak megfelelően, számukra érthetően, a kettőnk imáját nem váltja ki ez . .. E.: KÖTÖTT ÉS SZABAD IMÁK ÉS ALKALAMAK - általában szabad imák, közbenjárás, különleges alkalmakkor betegség, vizsga stb. Miatyánk… - „hetente egy-egy este egy családtagért közösen …
- IMÁINK TARTALMA. HÁLAADÁS, ÖRÖMÖK, MINDEN ISTEN AJÁNDÉKA - A KÉRÉSEKET KÜLÖN KELLETT TANULNIUK M: BOCSÁNATKÉRÉSEK, LELKIISMERETVIZSGÁLAT KÖZÖSEN, E. KAMASZKORBAN: - Adjunk hálát házastársunkkal, hogy a kamasz gyermekünk otthon pimasz és nem aluljáróban csavarog és drogozik - ÉNEKEK STÍLUSA változott: gyerekdalok, ifjúsági hangszerrel, Gregorián, népének, iskolai kórusból, taizé-i,
Kamasz gyerekünknek már ne annyira Istenről beszéljünk, mint inkább Istennek beszéljünk a kamasz gyermekünkről. M.: - HA NEM SZERETNE VELÜNK KÖZÖSEN IMÁDKOZNI? MUTÁLÁS…. - MI A VALLÁSOS NEVELÉS? hittanra keresztény iskolába íratás, misére küldés? - VACSORAKOR ELHANGZIK: „ a hülye főnök nem ért meg, mások előtt letolt” imában: „Kérlek Uram, adj bölcsességet és bátorságot, hogy szót értsek a főnökömmel!” Hiradó közben: „Az a hülye kormány…” helyett: „Segítsd nagyobb belátásra országunk vezetőit stb.” M . A SZENVEDÉS ÉS GONDVISELÉS KÉRDÉSE - ha baleset, betegség, halál esemény történt - HA FESZÜLTSÉG ELŐZI MEG AZ IMÁDSÁG MEGSZOKOTT IDŐPONTJÁT
8 E. MÁS CSALÁDOKKAL VALÓ KÖZÖS IMÁDKOZÁSOK - családos táborban - közös nyaralásokkor, - esti vendégeskedés végén - nagyobb gyerekeink vigyáztak mások kicsijeire - Megerősíti őket, összetartozás érzését ébreszti, nem vagyunk csodabogarak Keresztény Szülők Közössége családoknál közös ima ének, azt sugallja a kamasznak, hogy a hittan nem kinőhető, élethosszig M.: A vallásos nevelés megbetegíthet? - zavarba hoz, megijeszt: a felelősségünkre figyelmeztet. Igen, lehet egy vallásos nevelés megbetegítő. De nem a vallás maga a betegítő, hanem egy bizonyos nevelés, sok családban Isten nevével visszaélnek, - ne az iszlámra gondoljunk. Keresztény családokban is előfordul, hogy elnyomásra, fegyelmezésre használják a vallást, Isten nevét. Büntetésből kell imádkozni, a rossz magaviselet kapcsán arra hivatkoznak szülők, hogy ezzel most Istent milyen mélyen megsértették, s emiatt a gyermek esetleg félni kezd az isteni büntetéstől stb. Ilyen esetekben a gyermekek szüleik „bálványisteneivel” találkoznak, torz képet rajzolnak J.Kr. irgalmas Istenéről. Az ilyen hamis képet nem csoda, ha a gyermek félni, gyűlölni fogja, és amint csak lehet elhagyja, megtagadja (ateizmus) 1 Ha ez valamilyen okból nem sikerülne neki, akkor lelkileg megbetegíti őt, amit a szaknyelv „ekkleziogén neurózis”-nak nevez. 2 Esetleg transzcendens igényét máshol éli ki, a vallásos kérdéseire más vallási csoportoknál keres választ. (szekták) 3
A hitelesség nem hibátlanság!!!
Felnőtté váló gyerekek, ha eltávolodnak a vallásos élettől, sokszor okoznak szüleiknek lelkiismeret furdalást, hogy pedig ők hívőnek nevelték… Mondhatnák, hogy ha megmaradnak hívőnek, akkor ez a szülők érdeme volna?
Biztonsági övek bekapcsolása… II. János Pál pápa szerint: „amelyik család…
1
Ignace LEPP, A modern ateizmus pszichoanalízise, Kairosz kiadó, 2005. BAUMGARTNER, 181-182. továbbá bőséges bibliográfiával lásd: Elke ENDRAS-Siegfried KRATZER, Megbetegítő hit?, Kálvin János kiadó, Budapest, 2006., továbbá Karl FRIELINGSDORF, Istenképek, ahogy beteggé tesznek- és ahogy gyógyítanak, SzIT, 2007. 3 MERVAY Miklós, A szekták a gyermekvédelem szempontjából, Jel kiadó, 2004. 2
