Hazánk. A KDNP készen áll. Adjuk vissza a vasárnapot. Gyurcsány Ferenc hiányosságai

Hazánk KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

A KDNP, az MKDSZ és a BIA lapja

2007. július

Igazságosabb és testvériesebb Magyarországot!

A KDNP készen áll „Készen állunk arra, hogy az értékek, a társadalmi igazságosság, a nemzeti önbecsülés alapján egy olyan kormányzatot valósítsunk meg, amely visszavezeti Magyarországot arra az útra, amely elõttünk állt a második világháborút követõen.” 3-6 6. oldal

Adjuk vissza a vasárnapot

A kereszténydemokrata, keresztényszociális elvi alapon álló Kereszténydemokrata Néppárt a kiábrándulás szomorúsága helyett az összefogás örömét, egy igazságosabb és testvériesebb Magyarország esélyét kínálja minden jó szándékú embernek. 2007. május 14-én az Európai Néppárt vezetése ellenszavazat és tartózkodás nélkül tagjai közé emelte a Kereszténydemokrata Néppártot. Ez az ünnep alkalom arra, hogy kijelöljük helyünket a Európai Néppárt nagy politikai családjában, és megfogalmazzuk további feladatainkat. A felemás rendszerváltás, az uniós felkészülésben és az uniós tagság elején elvesztegetett évek, az örökölt és növekvõ versenyhátrány miatt egyre roszszabb helyzetbe került az ország. A várható viharra a kormány rosszul reagált: a demokratikus jogok megnyirbálása, a nyílt rendõrterror, az európai források kisajátítása és elherdálása, a belterjes hatalmi koncentráció, a torz propagandagépezet az ötvenes évek elejét idézik. Magyarország széles körû átalakulására van szükség, egy valódi reformkorra, amely közmegegyezésen alapul, és kapkodás helyet átgondolt és eredményes átalakulással jár.

A változásoknak elsõként a gazdaság növekedését kell szolgálniuk. Ebben segít az Európai Unió felzárkóztatási politikája. A kis és középvállalkozások megerõsödésétõl várjuk az új álláshelyeket és közvetve – csökkenõ adómérték mellett – az állami bevételek növelését. Elutasítjuk a lakosság sanyargatását akkor, amikor virágzik a feketegazdaság és a korrupció. Ezek visszaszorítása, az állami kiadások szinten tartása, illetve az oktatás és az egészségügy terén a ráfordításoknak a nemzeti összjövedelem növekedésével arányos bõvülése lehetõvé teszi a felzárkózást, majd az euró bevezetését. Minden politikai tevékenységnek szilárd elvi alapokra és világos társadalmi célokra van szüksége. Kereszténydemokrata, keresztényszociális párt vagyunk. Hittel vállaljuk a politikai úgynevezett baloldal által jelszavakká silányított evangéliumi értékeket, amelyekre az európai gondolkodásmód is épül. Folytatás a 2. oldalon

„Ma Európában Magyarországon dolgoznak legtöbben vasárnaponként. Hazánkban megközelítõleg félmillió munkavállaló dolgozik rendszeresen vasárnap, alkalmanként pedig közel egymillió. Ha a családtagokat is figyelembe vesszük, azt mondhatjuk, hogy több mint hárommillió embert érint ma Magyarországon a vasárnapi munka.” 11. oldal

Gyurcsány Ferenc hiányosságai „Amikor Széchenyi Naplóját kézbe vesszük, akkor azt látjuk, hogy a nemzetéért aggódó politikus vívódik és tépelõdik, mi lesz ennek a nemzetnek és polgárainak a sorsa. A napló és a blog közti különbség nem csupán abból adódik, hogy az egyiket tollal, a másikat klaviatúrán írták, hanem abból is, hogy az utóbbiban nyoma sincs ennek a felelõsségérzetnek, egy viszont megjelenik: a manipuláció szándéka.” 13. oldal

Nagygyûlésen ünnepelt a Kereszténydemokrata Néppárt

Igazságosabb és testvériesebb Magyarországot! Folytatás a 1. oldalról

A piac gát nélküli szabadsága helyett az emberek szabadságát hirdetjük, amely esélyt ad a képességeik kibontására, jogot az ország ügyeinek demokratikus intézésére. Esélyegyenlõséget akarunk. Ne a származás, hanem a tehetség, a szorgalom, a munka legyen a boldogulás forrása. Ehhez általános és hatékony közoktatásra van szükség, a kimûvelt emberfõkre. Nem engedhetjük meg az ország kettészakadását sem földrajzi, sem társadalmi értelemben. Ma legnagyobb hiányunk a testvériségben van. Az evangéliumi értelemben vett testvériség biztosítja, hogy a szabadságból nem lesz önzõ, harácsoló individualizmus, az egyenlõségbõl sem diktatórikus tömegtársadalom. A testvériség a társadalmi felelõsségvállalás és a szolidaritás alapja. Az önzés helyett a családok és a közösségek erõsítését akarjuk, mert tartós társadalmi fejlõdés és a nemzet megerõsítése elképzelhetetlen a családok, a közösségek összetartó ereje nélkül. Igazságot, igazságosságot akarunk. A hazugság ne legyen politikai fegyver. Igazságos bérezést követelünk. A magyar munkás azonos vagy jobb teljesítményt nyújt, mint nyugat-európai társa, de a jövedelme lényegesen kisebb. Egy fõre vetítve fele annyi értéket állítunk elõ, mint a tizenötök Európájában, de csak negyed annyi bért kapunk, sõt az oktatásban és az egészségügyben mindössze az európai átlag hatoda jut a magyaroknak. A közös munkához társakat keresünk. Tõlünk jobbra csak jelenlegi szövetségeseinknek van hasonló világképe. A másik irányban nincs olyan párt, amelyet a választási jelszavakon túl bármi eszme vezetne. Nincs szervezete a tisztességes és elkötelezett szociáldemokráciának. Céljaink megvalósításának esélyét a demokratikus intézmények hitelének visszaállításában, és az összefogásban látjuk. Hívunk mindenkit, aki megelégelte a mai ámokfutást, békés és nyugodt jövendõt szeretne magának és maradékainak. Az összefogás örömét kínáljuk mindenkinek, aki egy igazságosabb és testvériesebb Magyarországot szeretne. Budapest, 2007. június 30.

Új korszak kezdõdött május 14-ével a magyar kereszténydemokrácia történetében. Korszakhatárhoz érkezve érdemes végiggondolni az idáig megtett út legfontosabb állomásait, számba venni a múlt máig ható eseményeit, majd a jövõ felé fordulva meghatározni a soronkövetkezõ célokat, feladatokat. A Kereszténydemokrata Néppártnak tör-

ténete során voltak nehezebb, gyötrõbb idõszakai is, mint az elmúlt tíz esztendõ, napjainkra helyreállt a status quo, mégsem lehet megpihenni, hiszen komoly kihívások várnak a pártra. A múlt nagyjainak soraiból erõt gyûjthetünk, a jelen szónokaitól útbaigazítást kapunk arra a kérdésre: hogyan tovább Magyarország.

Iránymutató mondatok PROHÁSZKA OTTOKÁR, 1895. „No, hát tisztelendõ testvéreim, most menjenek föl a szószékre s hirdessék, hogy a szegénység Isten akarata! Mondják meg a munkás nyomorékoknak: »Isten akarta, hogy dolgozzál, a munkád bérét meg ne kapd«. S én azt fogom maguknak belekiáltani a beszédjükbe: »Ti sem az evangéliumot, sem a történelmet nem értitek! Ne hamisítsátok meg Isten igéjét! Az Isten tiltja a lopást, rablást! Égbekiáltó bûn a munkások bérének visszatartása.«”

GIESSWEIN SÁNDOR, 1913. „…az igazi keresztény érzésben benne van a szocializmus érzése és az igazi szociális törekvéseket csakis valódi keresztény meggyõzõdéssel lehet aláírni. …Épp ez a törekvése a mi pártunknak és ezért nem elérhetetlen ideálokért, hanem elérhetõ dolgokért küzd, azt a szép és nemes célt tûzvén ki maga elé: minél többeknek minél több boldogságot.”

MIHELICS VID, 1933. „…hitünk és meggyõzõdésünk, hogy ezt a harmadik megoldást, amely az individualizmus és a szocializmus elõnyeit azok hátrányai nélkül egyesíti magában: a közel kétezer éves keresztény szociális tanítás nyújtja.”

MEGGYESI SÁNDOR (KATOLIKUS HIVATÁSSZERVEZET), P. KERKAI JENÕ (KALOT) ÉS FREESZ JÓZSEF (EMSZO),1943. „Megalakítottuk az EMSZO, KALOT és Hivatásszervezet vezetõinek munkaközösségét, azzal a céllal, hogy a három mozgalom vezetõi egymással állandó érintkezésben a legfontosabb kérdésekben közös álláspontot valljanak és közös taktikával vehessék fel a küzdelmet mindazokkal szemben, akik a nemzet sorskérdéseiben nem a keresztény erkölcstan alapján keresik a megoldást. A munkaközösség egyházi tanácsadójává pedig báró Apor Vilmos gyõri püspök urat szeretnõk felkérni, aki eddig is a KALOT munkájának országos viszonylatban, a Hivatásszervezet munkájának pedig gyõri viszonylatban kiváló támogatója..” (E három mozgalom egyesülése vezetett el a Magyar Szociális Népmozgalom, majd a KDNP 1944-ees megalakuláshoz.)

A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT POLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI, 2005. A KDNP a kereszténydemokrácia eszmerendszerét vallja és az ennek megfelelõ társadalom megvalósításáért dolgozik. Épít a keresztényszociális és kereszténydemokrata mozgalmak külföldi és hazai hagyományaira. Határozott nemzeti jellege mellett a KDNP szoros együttmûködésre törekszik más országok keresztényszociális és kereszténydemokrata pártjaival és mozgalmaival, hasznosítja eszmei eredményeiket és gyakorlati tapasztalataikat.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2

2007. július

A KDNP készen áll Semjén Zsolt: Hatvanhárom év kereszténydemokráciája feljogosít és kötelez Az ember életében, munkájában az ünnepek adják a színt, a ritmust. A családban a jeles évfordulók, események közös ünneplése erõsíti az összetartozás érzését, és az összetartást. Hasonlóképpen van a szervezetek, politikai pártok esetében is. Politikai közösség tagjaiként számunkra is fontos, hogy a jeles események alkalmával összegyûljünk és együtt ünnepeljünk. Részben azért, hogy hitet és erõt merítsünk. Másrészt, hogy levonjuk a tanulságokat, végiggondoljuk az idáig vezetõ út egyes állomásait, s elõre tekintve számba vegyük az elõttünk álló feladatokat, világossá tegyük, mit akarunk, és céljainkat miként kívánjuk elérni. A Kereszténydemokrata Néppárt újraépítésének jeles állomása, hogy a párt tíz év után ismét visszakerült az Európai Néppárt tagjai közé. Az elsõ köszönõ szó Varga Lászlót illeti, hiszen õ volt az, aki 2002 novemberében helyreállította a párt törvényes mûködését. A törvényes rend helyreállítása után továbbra is végveszélyben volt a párt, mert tönkretevõi óriási, végrehajtással fenyegetõ adósságot hagytak hátra. Itt szeretném megköszönni tagságunknak és barátainknak, hogy több tízmillió forintot adtak össze annak érdekében, hogy kifizethessük örökölt adósságainkat.

Szövetség, szervezeti újraépítés A párt újraépítésének egyik legfontosabb pillanata volt, amikor Orbán Viktorral megkötöttük a Fidesz–KDNP szövetséget. Ez a szövetség tette lehetõvé, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt reális, értékének megfelelõ helyén viszszatérjen a magyar politikai életbe. Heroikus munka volt a szervezetek újraépítése, e munka sikerességét jelzi, hogy ma taglétszámát tekintve 17 ezer taggal a KDNP az ország harmadik legnagyobb pártja. Újra van önálló frakciónk. A KDNP képviselõi alkotják a magyar országgyûlés harmadik legnagyobb frakcióját, s e tény a társadalom számára is világossá tette a KDNP feltámadását. Minden fontos médiakuratóriumban van kereszténydemokrata kurátor, s ennek

szervezeti egység is helyreállt. Munkánk megkoronázásának számít, hogy az Európai Néppárt ellenszavazat és tartózkodás nélkül, tíz év után újra visszafogadta soraiba a Kereszténydemokrata Néppártot, s ezáltal a KDNP mind magyar, mind európai vonatkozásban erkölcsileg és politikailag visszakerült méltó helyére.

Politika identitásunk meghatározása – képviselt értékeink

köszönhetõen több más módosítás mellett a médiatörvényben sikerült elérnünk, hogy a Magyar Katolikus Rádió a Magyar Rádióval azonos pozícióba kerüljön. Jelen vagyunk az egész országban, a megyékben, a nagyvárosokban és a kistelepüléseken, több önkormányzati képviselõnk van, mint az SZDSZ-nek és az MDF-nek együttesen. Újraalapítottuk a Barankovics István Alapítványt, kiépítettük a párt hivatali szerkezetét, a frakcióhivatalt, a sajtóosztályt, újra van profeszszionálisan mûködõ honlapunk, és újságunk, a Hazánk, amely Barankovics István egykori lapjának nevét viseli. A magyar politikai életben a KDNP az egyetlen párt, amely a tagság anyagi áldozatvállalásának köszönhetõen rendezte adósságát, s amely párt egyetlen tisztségviselõje egy árva fillért nem vesz fel azért a pártbeli munkájáért, melyet a tagság megbízásából végez. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a KDNP rendezett anyagi helyzetben készülhessen a jövõ feladataira. Jelentõs mérföldkõnek számít, hogy testvéri szeretetben rendeztük viszonyunkat a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, itt köszönöm meg Harrach Péter elnök úr munkáját. Ezzel a lépéssel a KDNP-ben nemcsak a politikai, hanem a

Ez az a pillanat, amikor át kell gondolnunk, és nyilvánvalóvá kell tennünk: kik vagyunk mi, kereszténydemokraták, mi a politikai identitásunk. Azon túlmenõen, hogy a magyar politikai közéletben a KDNP az egyetlen történelmi és világnézeti párt, meg kell fogalmaznunk, milyen politikai tartalom képviseletére, megvalósítására építettük újra pártunkat. Hatvanhárom évvel ezelõtt a KDNP két alapvetõ érték megjelenítésére jött létre, s a párt ezen értékeket képviseli mind a mai napig. Ezt azért is nagyon fontos pontosan meghatározni, mert az egész magyar politikai életben egyfajta zûrzavar érzékelhetõ abból adódóan, hogy a jobb- és a baloldali terminológia nem alkalmas a pártok identitásának megjelenítésére, s kivált alkalmatlan a Kereszténydemokrata Néppárt politikai értékrendjének meghatározására. A KDNP egyfelõl a tradicionális értékek: a család, az egyházak szabadsága, a nemzeti identitás megerõsítése és védelme szempontjából markánsan jobboldali párt. Azonban nem ez az egyetlen törésvonal a magyar politikai palettán, nem csak a hagyományos értékek képviselete, vagy tagadása különbözteti meg egymástól a politikai pártokat. A másik nagy törésvonal a munka és a tõke kérdése körül rajzolódik ki. A KDNP e téren a szociális igazságosság híve. A KDNP értékrendjében a munka elsõbbséget élvez a tõkével szemben. Álláspontunknak különös aktualitást ad, hogy a magát szocialistának mondó párt – Gyurcsány Ferenccel az élen – a multinacionális nagytõke strómanjaként egy szélsõséges neoliberális gazdaságpolitikát valósít meg.

Hazánk


2007. július

Folytatás a 4. oldalon

3

évi XX. törvény címet viseli. De hibái ellenére azt álmunkban sem gondoltuk, hogy egy alkotmányos jogállam keretein belül a magyar társadalmat ki lehet fosztani, s az embereket azon mód meg lehet fosztani alkotmányos jogaiktól, miként azt láttuk az októberi rendõrterror idején.

Bûnök és adósságok

Közelmúltunk öröksége – rendszerváltoztatás

Folytatás a 3. oldalról

A szocialista párt tagjainak lehet, hogy az Internacionálé hallatán könnybe lábad a szemük, de részükrõl ez csupán nosztalgia. Hiszen a szocialista párt irányvonalát az a klientúra határozza meg, amelynek tagjai a Kádár-rendszer évei alatt szerzett politikai privilégiumaikat gazdasági tõkére váltották, s gyárigazgató elvtársakból gyártulajdonos, téeszelnök elvtársakból nagybirtokos urak lettek. E vékony réteg érdekviszonyait kiszolgálva a koalíciós erõk a legkegyetlenebb, a szociális ellensúly nélküli kapitalizmust akarják ráerõltetni az ország lakosságára. Ezért különösen fontos, hogy a KDNP a hagyományos értékek védelme mellett a keresztényszociális gondolatot kellõ hangsúllyal képviselje, érvényre juttassa. Hiszen ez az az érték, amely a kereszténységbõl, Adenauer, Erhard és Barankovics hagyatékából következik. Mi, kereszténydemokraták igent mondunk a piacgazdaságra, de csak a szociális piacgazdaságra. Hívei vagyunk a piacnak és a szabad versenynek a gazdaságban, de a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás terén a kötelezõ állami felelõsségvállalás mellett foglalunk állást. A kettõt nem lehet és nem is szabad összekeverni.

Eljött a rendszerváltoztatás óta kialakult helyzettel való szembenézés ideje. Tizenhét esztendõvel a rendszerváltoztatás után meg kell fogalmaznunk, mi mindennel maradt adós a nemzetnek a rendszerváltoztatás. A mögöttünk hagyott 17 esztendõ adós maradt a népesedési problémák megoldásával, a nemzetfogyás megállításával, a határainkon kívül rekedt magyarság gondjaira nemhogy érdemi válaszokat nem adott, de 2004. december 5ével a határon túli magyaroknak a lelki Trianont is el kellett szenvedniük. S ha belegondolunk, ma már lassan ott tartunk, hogy a határainkon belül élõ magyarság is hasonló megpróbáltatásokon megy keresztül. A Kereszténydemokrata Néppárt rendszerváltoztató párt, Antall József kormányában meghatározó szerepet játszott. Antall József történelmi érdeme, hogy hazánkban a parlamentáris demokráciát és a jogállamot – legalábbis strukturálisan felállította. Régóta tudjuk, s a mai viszonyok ékesen bizonyítják, hogy a Magyar Alkotmány nem szeplõtelen. Személy szerint eleve elfogadhatatlannak tartom, hogy a Magyar Alkotmány még 2007-ben is az 1949

Hazánk

A rendszerváltoztatás után az állami tulajdon lebontásakor a magyar nemzet óriási tömege kiszorult a tulajdonszerzés lehetõségébõl. Az állami vagyon nagy részét olyanok kaparintották meg, akik arra morálisan és szakmailag egyaránt méltatlanok voltak. Az állami tulajdon lebontását illetõen már az elsõ szabadon választott kormányt is komoly bûnök és súlyos adósságok terhelik. Ekkor került sor a feldolgozóipar privatizációjára, ekkor került az ágazat idegen kézbe, minek következtében a magyar gazdák máig hatóan kiszolgáltatott helyzetbe jutottak. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt már akkor tiltakozott ez ellen, Pálos Miklós és Lukács Tamás vezetésével egy négyszáz oldalas dokumentációt állítottunk össze a privatizáció visszásságairól, s arról, hogy ez a folyamat a magyar nemzet egészének, de legalábbis meghatározó részének a tulajdonból való kiszorítását eredményezi, ebbõl következõen ellentétes a nemzet életérdekeivel. A napjainkban is folyó privatizációt illetõen, ha megnézzük a költségvetési törvény zárszámadásait, vagy közgazdasági elemzõk arra vonatkozó számait, hogy mennyi pénzt lopott ki offshore cégekbe a jelenlegi hatalom nómenklatúrája, akkor azt láthatjuk, hogy a Moszkva téri bankrabláskor megtévedt rendõr ellopott ötszázezer forintja ennek az összegnek az egymilliomod részét sem teszi ki. A rendõr elnyerte méltó büntetését. Ha Magyarországon valóban jogállam lenne, nemcsak formailag és papíron, hanem a iustitia értelmében, akkor ez a társulat nem a Parlamentben ülne, hanem egészen máshol…

Magyarországból a legek országa lett Gyurcsány Ferenc országlása alatt a tények a következõket mutatják. Az Európai Unióhoz egy idõben csatlakozott országok éllovasából Magyarország sereghajtóvá


4

2007. július

süllyedt. A négy legfontosabb mutató tekintetében az egész Európai Unióban a legek országa lettünk. Magyarországon a legnagyobb az államháztartási hiány, a deficit. A legnagyobb az infláció. Legnagyobb az államadósság, miközben az egész unióban Magyarországon a legkisebb a gazdasági növekedés. Ez a négy mutató azt jelzi, hogy a jövõ, a válságból való kilábalás egyre illuzórikusabb. Ezt támasztja alá az is, hogy az eurózónához történõ csatlakozásunk dátuma is irreális távlatokba tolódott, a gazdasági elemzõk 2014-et is csak bizonytalan formában említik. Odajutottunk, hogy a környezõ országok megelõztek bennünket, s lassan Bulgária és Románia is elénk vág.

Kétszer kirabolt ország Az utóbbi években, hónapokban, hetekben, napokban a szemünk láttára tett, tesz kísérletet a hatalmon lévõ klientúra a megmaradt állami vagyon eltüntetésére. Itt szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy ez a garnitúra, aki ma Magyarországon országol, másodszor rabolta, rabolja ki hazánkat. A második világháború után a szocialista propaganda azt sulykolta: a magántulajdon rossz, az állami tulajdon jó, és az államosítás jelszavával a gazdáktól elvették földjeiket, a polgároktól lakásaikat, boltjaikat, gyáraikat, üzemeiket. Most ugyanezen garnitúra tagjai, szellemi örököseikként hálózatba tömörült nómenklatúrája arról gyõzköd mindenkit, hogy az állami tulajdon rossz, a magántulajdon jó, és újsütetû jelszavával éppen most tünteti el a még meglévõ állami vagyont, köztük olyan vagyonelemekkel, melyek magán- illetve idegen kézbe kerülése a magyar nemzet szuverenitását veszélyezteti, a magyar nép alapvetõ ellátását teszi kockára. Hogy csak néhány példát említsek: miközben köztudomású, hogy a XXI. században a legnagyobb kincs az ivóvíz, akkor Magyarországon a Vízmûvek eladása szerepel a kormány napirendjén. Ha ez megtörténik, akkor a vízkészlet 40 százaléka feletti rendelkezési jog magán- vagy külföldi kézbe kerül. De említhetném, hogy a privatizálható körben a Nemzeti Színház is szerepel. A következõ lépés már csak az lehet, hogy a Szent Koronát is eladják.

Létükben veszélyeztetetté válnak az emberek A társadalombiztosítás privatizálása egyfajta társadalmi eutanázia rémképét vetíti

elõre. E tébolyult ámokfutás, amit a kormány reform címen mûvel, a következõrõl szól. A társadalom leggazdagabb felsõ húsz százaléka fizeti be a társadalombiztosítási járulékok 55 százalékát. Ha ezt a felsõ húsz százalékot így vagy úgy kiviszik a rendszerbõl, akkor a társadalom nyolcvan százalékának ellátására a befizetések 45 százaléka marad. Ha ez bekövetkezik, akkor ez társadalmi eutanáziához vezet. Nevetséges hazugság, hogy Gyurcsány Ferenc és Kóka János azt állítja, a magántõke bevonása javítani fogja az ellátást. Tegyük fel azt az alapvetõ kérdést, miért fektet tõkét egy üzleti biztosító az egészségbiztosításba? Nem azért, hogy a Mari néniknek és Józsi bácsiknak jobb ellátásuk legyen, hanem azért, hogy profitot szerezzen. Kérdezem én, ki fogja kifizetni a magánbiztosítók profitját? Az állam? Az államnak, azt

mondják, nincs pénze. Akkor pedig csak egyetlen megoldás marad, a magyar lakosság. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megvédjük a társadalombiztosítást, megvédjük az egységes szolidaritáselvû állami egészségbiztosítást. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a társadalom szegényebb, betegebb, idõsebb rétegei fizikai létezésükben kerülnek veszélybe. Két lehetõség van. Gyurcsány Ferenc vagy látja mindezt, vagy nem. Ha látja, és ennek ellenére mégis vállalja a több biztosítóról szóló sikerpropaganda-kórusban a szólista és a karmester szere-

pét, akkor oly mértékben cinikus, hogy morális értelemben alkalmatlan arra, hogy az ország miniszterelnöke legyen. Ha pedig nem látja, akkor az súlyos intellektuális hiányosságokra vall, s ez esetben szellemileg alkalmatlan arra, hogy miniszterelnök legyen. Amikor mindezt a parlamentben elmondtam, nagy tudású Horn Gábor bekiabált, hogy van egy harmadik lehetõség. Ez az egyetlen pillanat, amikor egyetértek az SZDSZ-szel, Gyurcsány Ferenc valóban mindkét szempontból alkalmatlan.

Õszöd után Õszöd után Gyurcsány Ferencék csak azért tudtak hatalmon maradni, mert az írástudók egy része, a lakájmédiával a hátuk mögött, nekiállt, hogy a magyar társadalomnak bemagyarázza, hogy a ha-

zugság az igazság, a gyávaság a bátorság, az országvesztés az országépítés. Elképesztõ volt hallgatni, amikor a Konrád Györgyök, Nádas Péterek – akik nem átallják Csoóri Sándort gyalázni – elmagyarázták, micsoda fantasztikus retorikai teljesítmény az õszödi beszéd. A magam részérõl fel nem foghatom, hogy Magyarország gyalázása, a gátlástalan hazudozás beismerése, a csalás felfedése mitõl akkora bravúr. Pusztán a retorikai teljesítmény, ami az ominózus beszédet illetõen még e tekintetben sem helytálló, önmagában nem felmentés semmi alól.

Hazánk


2007. július


5


Pusztán propagandisztikus szempontból Goebbelsnek is nagy beszédei voltak. Ettõl még senkinek sem jutna eszébe felmenteni Goebbelst. Pedig amit ezek az írástudók Õszöd után tettek, az pontosan olyan, mintha Goebbels felmentésére tettek volna kísérletet. Egy velejéig hazug, az országot romba döntõ, a jogállamba vetett hitet kikezdõ merényletre azt mondták, nagyszerû retorikai teljesítmény, micsoda bátorság, s a hazugságról megpróbálták elhitetni, hogy az egy magasabb értelemben vett igazság.

Véget kell vetni az országrombolásnak Mindazt, ami történt, mi elõre megmondtuk. Nemcsak azt, hogy a gázárakat az egekbe emelik, hogy a kistelepülési iskolákat be fogják zárni, hogy az állami tulajdont és a közpénzeket le fogják nyúlni, nemcsak azt, hogy a magyar földet ki fogják húzni a gazdák lába alól. Tizenöt évvel ezelõtt például a szcientológia kapcsán – amely magát egyháznak nevezõ társasághoz tisztázatlan és tisztátalan szálakkal köthetõ az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet szétverése – elmondtuk, hova vezet az a szélsõségesen liberális, anarchista szemlélet, ami például az egyházpolitikában érvényesült. Mit kaptunk ezért? A legválogatottabb gyalázkodásokat. Rágalmakat, hazug vádaskodásokat, országos lejárató kampányokat, személyünket és családjainkat fenyegetõ támadásokat. Mégsem ijedtünk meg. Nem fogtuk be a szánkat, hanem elmondtuk, mire vezet mindez. S lám, lám az események igazoltak minket. Ez alapot ad arra, hogy bízzunk benne, az emberek megértik, hogy amit mondunk a társadalombiztosítással kapcsolatosan, az éppígy be fog következni.

A KDNP lépései Össze kell fognunk, és véget kell vetnünk annak az országrombolásnak, ami ma Magyarországon folyik. Meg kell mondanunk, hogy mi ennek érdekében milyen lépéseket teszünk. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében korábban már bejelentettük, amennyiben kormányra kerülünk, a nemzetstratégiai szempontból fontos cégeket visz-

sza fogjuk venni állami tulajdonba. Felül fogjuk vizsgálni a privatizációs szerzõdéseket, s amennyiben szerzõdésszegés, törvénysértés történt, vagy a szerzõdéskötés eleve ellentétes volt a magyar nemzet életérdekeivel, meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket. Benyújtottuk a magyar országgyûlésnek azt a családi jövedelemadózást lehetõvé tevõ törvényjavaslatunkat, amelyhez hasonlóval Franciaországban megfordították a demográfiai folyamatokat. Elõször a magyar országgyûlés történetében könyv alakban is kiadtuk a törvényjavaslatunkat a javaslathoz elkészített pénzügyi, gazdasági, társadalmi hatástanulmányokkal együtt. Ezzel szemben mit tudott elõállítani a jelenlegi hatalom? Titokban, sundám-bundám módon olyan kormányzati anyagot készített amibõl kiderült, hogy a demográfiai problémákat nem a magyar családok támogatásával akarja megoldani, hanem suttyomban egymillió ázsiai betelepítésével. Miután nyilvánosságra hoztuk a dokumentumot igen tanulságos volt az azóta megbukott igazságügyi és rendészeti miniszter, Petrétei József reagálása. Petrétei azt mondta: nincs ilyen dokumentum, de már keresik azt, aki kiadta. A Kereszténydemokrata Néppárt megakadályozta ezt a tervüket. Ugyan a családi jövedelemadózásra vonatkozó törvényjavaslatunkat leszavazták, de ha kormányra kerülünk, be fogjuk vezetni a családi jövedelemadózás választásának lehetõségét. Mi kereszténydemokraták a gyereknevelést a társadalomban a legértékesebb munkának tartjuk, ezért azt javasoljuk, abból a jövedelemadóból, amit az egyes ember fizet az államnak, a befizetéseinek egy része – nem kegybõl, hanem jogból – automatikusan kerüljön vissza a felnevelõ szülõjéhez. A KDNP nemzetközi háttérrel a Munkástanácsokkal együtt kampányt kezd a multik által gátlástalanul kizsákmányolt munkavállalók vasárnapi pihenõhöz való jogának biztosításáért. Ezen kívül kampányt indítunk a multik erõfölénnyel történõ visszaélésével szemben, a magyar kis- és középvállalkozások esélyegyenlõségének javításáért.

Készen állunk Nem akármilyen gyõzelmet arattunk, amikor az Orván Viktor és általam be-

Hazánk

nyújtott népszavazási kezdeményezésünkkel sikerült rákényszeríteni az Országos Választási Bizottságot, hogy ne packázzon tovább a magyar társadalommal, hanem az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartva, az emberek legalapvetõbb demokratikus jogait biztosítva hitelesítse a magyarság jövõjét alapvetõen befolyásoló népszavazási kérdéseinket. Innen üzenem, barátainknak és ellenfeleinknek, hogy készen állunk. Készen állunk a népszavazásra, amelynek társadalmi célja, hogy megvédjük a magyar földet, megvédjük kórházainkat, az embereket megmentsük a megalázó, számos ember számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést akadályozó kórházi napidíjtól, vizitdíjtól, s a diákok számára továbbra is biztosítsuk a tandíjmentességet. Politikai célunk, hogy a népszavazást követõen mielõbb új választásokra kerüljön sor, mert abból a kaotikus, kilátástalan helyzetbõl, amelybe a Gyurcsány-kormány taszította az országot, csak egy új választással lehet kilábalni. Részletesen kidolgozott programunk van, amelyet részben már benyújtottunk, részben be fogunk nyújtani az országgyûlésnek. Innen üzenem barátainknak és ellenségeinknek, készen állunk arra, hogy az értékek, a társadalmi igazságosság, a nemzeti önbecsülés alapján egy olyan kormányzatot valósítsunk meg, amely visszavezeti Magyarországot arra az útra, amely elõttünk állt a második világháborút követõen. Ha Barankovics István 1947-es gyõzelme után a kékcédulás csalással nem hamisították volna meg a választások eredményét, akkor a kereszténydemokraták odajutatták volna Magyarországot, ahová Adenauer, Schuman és De Gasperi jutatta az európai uniós országokat. Akkor az orosz megszállás és a kommunista diktatúra ugyan megakadályozta azt, hogy Magyarország ezen az úton fejlõdhessen tovább, de országunkat nem tudták elszakítani attól a kultúrától, szellemiségtõl, amelyhez Szent István óta minden szellemi gyökerünkkel ezer év óta kötõdünk. Mi kereszténydemokraták készen állunk arra, hogy betöltsük azt a politikai küldetést, politikai szerepet, amire hatvanhárom év kereszténydemokráciája feljogosít és kötelez minket. (Szerkesztett, rövidített változat.)


6

2007. július

Egyre távolodunk Európától Navracsics Tibor: Dolgozzunk együtt, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon A Kereszténydemokrata Néppárt kicsit újjászületett, amikor az Európai Néppárt ismét felvette teljes jogú tagjaként. A kereszténydemokrata pártok – ahol kereszténydemokrácia létezik – mindenhol a nemzeti érzület mellett a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi szolidaritás pártjai is. Az Európai Unió, az európai integráció a kereszténydemokrácia vívmánya, a második világháború után kereszténydemokrata politikusok Konrad Adenauer, Alcide De Gasperi és Robert Schuman leheltek életet az egységes erõs Európa évtizedekkel, évszázadokkal korábban megszületett álmába. Nem kérdéses, hogy a kereszténydemokratáknak köszönhetõ az európai integráció legsikeresebb periódusa Azt is láthatjuk, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek elejétõl fogva, amikor is a szociáldemokraták és a kommunisták – akik korábban mindig is idegenkedtek az európai integrációtól – váratlanul rátaláltak az európai integrációra, egymást érik a válságok, s az Európai Unió részben elvesztette korábbi identitását. Arra kérem a KDNP-t, segítsen az erõs Európa építésében. Segítsen abban, hogy Magyarország ismét bele tudjon szólni, és alkotó módon tudja alakítani Európa jövõjét. Egy olyan erõs Európát tudjunk építeni, amely a nemzetek, közösségek, és a kereszténység tiszteletére épül, s elég erõs ahhoz, hogy az a szociális piacgazdaság, amelyet kereszténydemokrata alapítói megálmodtak, az Európai Unió összes országában érvényesülhessen. Arra való hivatkozással senki ne bújhasson ki a szociális piacgazdaság társadalmi felelõssége alól, hogy a piacgazdaság szükséges velejárója, hogy ember embernek farkasa, hogy az erõsebb legyõzi a gyengébbet. Ne mondhassa senki az embereknek, nincs mit tenni, mert ez a piac természete, ne mondhassa senki megvetõen azoknak az embereknek, akik húsz éve saját maguk kizsákmányolásával próbálják önmaguk és családjuk, hazájuk versenyképességét megtartani, hogy a boldoguláshoz versenyképesebbnek kellene lenniük.

indul el. A hétköznapi életben ma bármerre nézünk, azzal szembesülünk egyre távolodunk Európától. Márpedig ha távolodunk Európától, akkor a szocialista definíciót használva, Ázsia felé megyünk. A szocialista-szabaddemokrata kormánykoalíció tetteiben egyre inkább megtagadja Európát, nemcsak a gazdasági életben, nemcsak a társadalmi felelõsségvállalás kérdésében, hanem az emberi szabadságjogok tekintetében is. A mai helyzetet illetõen egy régi, a szocializmusban divatos vicc jut eszembe, a munkásosztály kedvence a konyak, amit vezetõi által fogyaszt. Valóban ez a helyzet, ma Magyarországon nekünk azt mondják: szocialista piacgazdaságban, egy nyugat-európai országban élünk. Ahol az életszínvonal egyre magasabb, nagy a jólét, dübörög a gazdaság, a pannon puma egyre nagyobbakat ugrik. De mit látunk? Azt látjuk, nem nekünk dübörög a gazdaság, nem nekünk nagy a jólét, a mi életszínvonalunk nemhogy nem nõ, de folyamatosan csökken. Viszont valóban van egy kiváltságos réteg, amelynek tagjai egyre nagyobb a jólétben élnek, és akik pannon pumaként egyre nagyobbakat ugranak. Arra kérem a KDNP vezetõit és tagságát, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú országává váljon. Nemcsak a nemzetközi jog értelmében, hanem a szociális piacgazdaság felelõsségvállalása értelmében is. Mivel a legszorosabb szövetségben, a legszorosabb barátságban vagyunk egymással, arra kérem önöket, dolgozzunk együtt azon, hogy mielõbb megváltozzon a Magyarországot ma jellemzõ helyzet.

Távolodunk Európától, keveseknek dübörög a gazdaság Az Európai Uniós népszavazási kampányban 2003 tavaszán a szocialisták azt mondták: Magyarország elõtt két út áll, nincs harmadik lehetõség. Vagy feltétel nélkül felvállalja Európát, és Európa felé közeledik, vagy Ázsia felé

Összefogás az erõs ország megteremtésért A KDNP segítségét és szövetségét kérem, hogy Magyarország egy olyan erõs országgá váljon, ahol szabadok az emberek, ahol tisztelik emberi, polgári és politikai jogaikat, s ahol az emberek nemcsak jogi, de gazdasági és jóléti értelemben is szabadon élhetnek. Ahol az embereknek megadatik a szabadság és a jólét, ahol az állam gyengesége folytán nem kockázatot jelent szabadságukra és jólétükre nézvést, hanem az erõs állam biztonságot, védelmet jelent. Kérem a segítségüket, hogy Magyarországon erõs és szabad közösségek legyenek, a családok ne hulljanak szét, az egyházak ne féljenek politikai vegzatúráktól, és hogy a nemzethez tartozók ne féljenek nemzeti identitásuk megvallásától, hanem büszkén vállalják magyarságukat.

Hazánk


2007. július


7


És ahhoz kérem az önök segítségét, hogy mielõbb egy a felsoroltakat garantáló erõs állam legyen Magyarországon. A mai magyar állam nagy és gyenge, beavatkozik, ahol nem kellene és nem avatkozik be ott, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Az államnak nincs eszköze arra, hogy megvédje polgárait, nincs eszköze arra, hogy megvédje piacát, vállalkozóit, nincs eszköze arra, hogy megvédje a magyar nemzetet. Nekünk olyan állam kell, amely erõs eszközökkel takarékos módon mûködik, megteszi a nemzet érdekeit szolgáló lépéseket, megvédi a polgárait.

Polgári Magyarország A kereszténydemokraták munkájára nagy szükség van a polgári Magyarország felépítéséhez. A polgári Magyarország a mi normáink szerint mindenki köztársasága. Nem olyan ország, ahol folyamatosan ellenségeket gyártanak. Nem olyan ország, ahol egyes politikusok azt mondhatják, hogy a nemzeti Magyarország küzd a polgári Magyarországgal. Számunkra a nemzeti és a polgári Magyarország ugyanazt jelenti. Azt az országot, amelyben mindenki megtalálja a lehetõségeit, ahol az állam lehetõvé teszi, hogy a polgárok megvalósíthassák saját elképzeléseiket, ahol mindenki jól érzi magát. Ezekrõl az egyszerû, alapvetõ igényekrõl könnyû beszélni, de nagyon nehéz megvalósítani. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a hazánkban, szociális biztonságra, jogbiztonságra, politikai biztonságra, együttmûködésre, és bizalomra van szükség. Viszont nincs szükség olyan politikusokra, akik a saját szobruk faragása érdekében hazugságokkal, nyílt, szervezett politikai hazugságokkal építik fel karrierjüket, akik folyamatosan vélt, vagy valós, meglévõ, vagy tudatosan kreált ellenségekkel vívnak csatákat, akik hisztis dühkitöréseikkel folyamatosan terrorizálják a közvéleményt. Nekünk olyan politikusokra van szükségünk, akikkel kiszámíthatóan a közjó és a nemzet érdekében együtt tudunk mûködni. A kereszténydemokraták ilyenek. Többször bizonyítottak már, folyamatosan bizonyítanak az országos és a helyi politikában. Isten éltesse önöket, és további jó szövetséget kívánok. (Szerkesztett, rövidített változat.)

Az utolsó pillanatban Palkovics Imre: Elképesztõ lecsúszást elviselni A Munkástanácsok Országos Szövetsége alakulásától fogva keresztény, keresztényszociális értékrendet vall magénak. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt újra olyan politikai tényezõvé vált, amelyre számíthatnak a munkások. Régóta várunk egy olyan hangra, amely fölvállalja a hazug szocialista, álszociáldemokrata politikával szemben a munkavállalók valós képviseletét. Annak idején Varga László azt mondta: szoci-ál-demokraták birtokolják a munkások képviseletét, hazug ígéretekkel becsapva õket a választások idejére megszerzik a támogatásukat, majd hatalomra kerülve hátat fordítanak nekik. A KDNP a kereszténydemokrácia a keresztényszociális értékeket felvállalva XIII. Leó pápa Rerum Novarum enciklikájának társadalmi tanításait gyakorlattá próbálja tenni, s ez egybevág a Munkástanácsok Országos Szövetségének célkitûzéseivel. Parlamenti képviselõként a 90-es évek elején a munkavállalói tulajdonról szóló törvényjavaslatot nyújtottam be, ez a törvény meg is született, több cégben tulajdonhoz is jutottak a munkavállalók. De 1994-ben jöttek Horn Gyuláék „a munkásság képviseletében”, és az összes olyan lehetõségtõl, amely tulajdont adott volna a munkavállalók kezébe, amely a gazdaságot demokratikusabbá tette volna, megfosztották a munkásokat, alkalmazottakat. Helyette jött a spontán privatizáció folytatásaként a gyorsított privatizáció. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy összefogjunk a munkásság, a magyar munkavállalók tisztességének, becsületének, méltóságának megõrzése, helyesebben visszaadása érdekében. Az egyik nagyon fontos kérdés a vasárnap végzett munka tilalma, de legalábbis szabályozása. Nálunk boldogabb országokban, például a szomszédos Ausztriában szigorú szabályokkal korlátozzák az üzletek vasárnapi nyitva tartását, a vasárnapi munkát. Magyarországon mindenféle szakszervezeti, politikai próbálkozás ellenére a nagytõke, a multinacionális kereskedelmi vállaltok korlátok nélkül és teljesen gátlástalanul használják ki a magyar munkavállalókat. S ugyanilyen gátlástalansággal élnek vissza

Hazánk

a vásárlók jóhiszemûségével. Felesleges kacatok megvásárlására szoktatják rá az embereket, az ünnepeiket és a pihenõnapjaikat bevásárlónapokká silányítják. A magyar munkavállalóknak jövedelmükben, béreikben elképesztõ lecsúszást kellett elviselniük a rendszerváltozás következtében, ez a kérdés mai napig megoldásra vár. Az Orbán-kormány idején volt remény arra, hogy az uniós csatlakozással egyidejûleg egy bérfelzárkóztató programra is sor kerül, majd jöttek a szocialisták, és azt mondták, az Orbán-kormány minimálbéremelésével, valamint az általuk végrehajtott közalkalmazotti béremeléssel – elvéve a forrásokat a magyar gazdaság fejlesztésétõl, a hazai kisvállalkozóktól – a bérfelzárkóztató program megvalósult. Tarthatatlan az a reálkeresetvesztés, amit el kell viselniük a munkavállalóknak, a nyolc százalékos értékvesztéssel a munkavállalók bérszínvonala az 1980-as évek végi szintjére süllyedt. Eltelt tizenhét év a rendszerváltozás óta és a munkavállalók egy jottányit sem jutottak elõbbre. A Munkástanácsok Országos Szövetsége nagyon szeretné, ha elmondhatná tagjai körében, hogy a KDNP a keresztényszocialista elvek alapján felvállalja a munkavállalók szociális biztonságának politikai képviseletet, politikai döntéseket igénylõ ügyét. Olyan politikára van szükség, amely gyakorlatban meglévõ problémákra kínál gyakorlatban megvalósítható programokkal reagál. Ehhez kívánok a KDNP tagjainak erõt, hitet, bizalmat. (Szerkesztett, rövidített változat.)


8

2007. július

Pártok és jó szándékú emberek összefogása Surján László: A piac önzõ szabadságának határai vannak 2007. május 14-e jeles napja lett a magyar kereszténydemokrácia történetének. Ekkor emelte tagjai közé a Kereszténydemokrata Néppártot az Európai Néppárt, ekkor fejezõdött be pártunk újraépítése. Csendesen megjegyzem, elég soká vártunk erre a napra. De ne keressük az ürömöt az örömben, sem most, sem másutt. Az emberek nyugalomra, békére, örömre várnak. Nekünk ezt kell közvetítenünk.

Csalódott, sebzett Magyarország Persze mondhatja bárki, kevés ok van az örömre. Az uniós tagság elsõ három évét az ország elvesztegette. A kormányzat a távlati fejlesztések számaival büszkélkedik, de az eddig megszerezhetõ felzárkóztatási támogatásoknak alig feléhez juthattunk hozzá, és a 2007-ben indítható programok is mintegy évet késnek. Az Európai Uniót nemcsak a szolidaritás jellemzi, hanem az éles verseny is. Belépésünk pillanatában eladhatatlan málna- és ribizlihegyek keletkeztek, áruházaink polcain más országok termékei ma is rendre kiszorítják a hazait. A földrésznyi versenyben komoly hátránnyal indultunk. A kormány nem segítette ennek ledolgozását, sõt maga is a lemaradás egyik okozója lett. Ma is idõszerûek Rákóczi szavai: „Ismét kiújultak a dicsõ magyar nemzet sebei”. A sebeket ma nem idegen hatalmak, hanem épp a gyógyításra hivatott kormány okozta, részben jelképesen, azaz az elhibázott politikájával, de 2006. október 23-án már valóságosan is.

A helyzet rendezése erkölcsi, vallási megújulást kíván Rákóczi korában még természetes volt Istent hívni segítségül a hazáért és a szabadságért való, a gyógyulás érdekében szükséges harchoz. Istennel a hazáért és a szabadságért – mondták, és mondjuk mi is. Giesswein Sándor és Barankovics István nyomán eszményünk az evangéliumi szocializmus. Ezt a nekünk szép kifejezést modern kereszténydemokrata, keresztényszociális pártként aktuális tartalommal megtöltve a ma embere számára érthetõvé kell

tennünk. De vigyázzunk. Úgy döntöttünk, hogy ideológiailag elkötelezett párt leszünk, az érthetõvé tétel nem jelentheti az értékek elfeledését, a tömegízléshez való elvtelen idomulást.

Iránymutató elvek Mi is hát a tartalma annak, amit elõdeink evangéliumi szocializmusnak mondottak? Mit szeretnénk? Kívánjuk a szabadságot, amely esélyt ad az emberben lévõ képességek kibontására, jogot az ország ügyeinek demokratikus intézésére. Elutasítjuk a lopakodó diktatúrát, a rendõrterrort, az igazságszolgáltatás függetlenségének minden veszélyeztetését. Hívei vagyunk a piacgazdaságnak, a versenynek is, elutasítjuk a tervgazdaságot, ha csak kórházi ágyak számát tervezi, akkor is. De a piac önzõ szabadságának társadalmi határai is vannak, amit a köz érdekében, meg kell tartatni mindenkivel. Pártunk alapelvei között kiemelt szerepe van a szociális piacgazdaságnak. Egyenlõséget akarunk: az esélyek egyenlõségét. Elvetjük az elõjogokat. Ne a származás, hanem a tehetség, a szorgalom, a munka legyen a boldogulás forrása. Testvériséget akarunk. Ennek valódi értelme csak az evangélium fényében látható. Minden embertársunkra vonatkozik, hiszen a Megváltó mindenki számára meghozta az örömhírt. A testvéri-

ség véd meg attól, hogy a szabadságból önzõ, harácsoló individualizmus, az egyenlõségbõl fasiszta vagy kommunista tömegtársadalom legyen. A testvériség jegyében mind felelõsek vagyunk egymásért, például az egészségesek a betegekért. Ezért nem mondunk le az egész nemzetre kiterjedõ, egységes egészségbiztosításról, mint az egymással való szolidaritás egyik fontos elemérõl. Olvasom, hogy a biztosító társaságok garanciát kérnek arra, hogy esetleges befektetéseik egy kormányváltás során nem mennek veszendõbe. Garantáljuk, hogy mihelyt olyan kormány lesz Magyarországon, amelyben a Kereszténydemokrata Néppárt is részt vesz, e befektetések el fognak veszni. Kiegyensúlyozott, boldog életet akarunk, amelynek fontos része a család. A gyermek az öröm forrása, nem pedig a szülõket szegénységbe taszító teher. A távlatos munkaerõhiány, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága aktív családpolitikát kíván, a gyermeknevelés támogatását, s népszaporulat segítését. A családi adózás, és a gyermeknevelés fokozott elismerése a nyugdíjrendszerben olyan javaslatok, amellyel a hazánk és az egész úgynevezett fejlett világ elõtt álló legnagyobb problémára: a népességcsökkenésre adunk megfelelõ választ. Igazságosságot akarunk, ami több, mint a manapság kormánypolitika szintjére emelt hazugság tagadása. Igazságosságot akarunk, ami nem azonos a bosszúval, amire a múlt szenvedései miatt nagy a késztetés, de ami nem oldja meg valós problémáinkat. Az igazságosság jegyében vissza kell adni a hitet, sõt bizonyosságot, hogy Magyarországon a választók dönthetnek az ország sorsáról.

Népszavazás A mai vezetés bevallotta, hogy nem nézett szembe sem az ország távlatos gondjaival, sem a közvetlenül fenyegetõ bajokkal. Ezek eltitkolása kellett ahhoz, hogy megszerezzék a parlamenti többséget. A népszavazás annak eszköze, hogy megmutassuk, nem lehet az országot homlok egyenest ellenkezõ irányba vezetni, mint amire a felhatalmazást a választók adták.

Hazánk


2007. július


9

Lélekben velünk ünnepeltek Néhány külföldi politikus más irányú elfoglaltsága miatt ugyan nem tudott részt venni a nagygyûlésen, de lélekben együtt ünnepeltek a Kereszténydemokrata Néppárttal. Errõl tanúskodnak az alábbi levélrészletek.


Abban nem lehetünk biztosak, hogy a népszavazás sikere egyben elõrehozott választást is jelent. Ehhez az kellene, hogy az MSZP belássa, nagyot vétett, s a becsületét csak úgy szerezheti vissza, ha egy elõrehozott választáson megméreti magát. Ehhez legalább harminc becsületes és a pártja hosszú távú érdekeit szem elõtt tartó szocialista képviselõre van szükség. Úgy vélem, nincs harminc tisztességes szocialista a parlamentben.

Helmut Kohl levele Növekvõ gazdaság Igen tisztelt Semjén Doktor Úr! Nagy örömmel értesültem arról, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ismét teljes jogú tagjává vált az Európai Néppártnak. Ez – tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió új tagjai közé tartozik – rendkívül fontos jelzés. Egyben köszönetet mondok az Országos Nagygyûlésre szóló meghívásért, amin számos elkötelezettségem miatt legnagyobb sajnálatomra nem tudok ott lenni. Kívánok Önöknek sikeres és eredményes együttlétet, egyben szeretném önöket erõsíteni abban, hogy a szoros kapcsolatot országaink között továbbra is ápolják. Baráti üdvözlettel: Helmut Kohl

•

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke is levélben üdvözölte a nagygyûlést. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy ezúton gratuláljak Önnek és a Kereszténydemokrata Néppárt minden tagjának ahhoz, hogy pártjuk visszakerült az európai konzervatív erõket tömörítõ Európai Néppárt családjába. Ez egyértelmû eredménye annak az építõ tevékenységnek, amit a párt az elmúlt években végzett. Tartalmas és sikeres tanácskozást kívánok Önnek és az Országos Nagygyûlés valamennyi résztvevõjének. Tisztelettel: Csáky Pál

•

Ugyancsak levélben üdvözölte a nagygyûlés résztvevõit Jürgen Rüttgers, Észak-Rajna-Vestfália tartományi miniszterelnöke és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke.

Ebbõl következik, hogy már most is lehetne valamivel többet adni azoknak, akiknek a munkájára épül a gazdaság. De ne áltassuk magunkat: a lemaradásból kiemelkedõ és boldog Magyarország csak akkor teremthetõ meg, ha nálunk gyorsabban nõ a gazdaság, mint a régebbi tagállamokban. Olyan gazdaságpolitikát akarunk, amely az ország gazdaságát, s nem az állam adósságát növeli. A termelés növekedése elsõsorban a kis és közepes vállalatok fellendülésétõl, a gazdák megerõsödésétõl várható. Tõlük várható, hogy állásteremtéssel csökkentik a munkanélküliséget. A gazdasági növekedés nyitja meg az adóterhek ésszerû csökkentéshez vezetõ utat. A sikernek nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi és társadalmi feltételi is vannak. Hogy a megnyílt nagy európai piacon érvényesüljünk, ahhoz egymás iránt felelõsséget érzõ, szolidáris társadalomra van szükség. Meg kell élnünk az egységet minden embertársunkkal. Ha gondolkodásunkból kiiktatjuk az Úristent, akkor az õ helyét valamely bálvány foglalja el, vagyon, hatalom, a leplezetlen önérdek. Az eredmény a társadalom kettészakítása, a növekvõ szegénység. A KDNP átérzi ezt a felelõsséget, törvényjavaslatai, s az önkormányzatokban hozott intézkedései a szegénység mérséklését, a rendszerváltás károsultjainak felemelkedését szolgálják.

A jó szándékú emberek pártok feletti összefogása fontosabb A közös munkához természetesen társakat keresünk. Tõlünk jobbra csak je-

Hazánk

lenlegi szövetségeseinknek hasonló a jövõképe. Csak õk értik meg szavainkat. A másik irányban nincs olyan párt, amely a választási jelszavakon túlmutatóan a nemzet felemelkedésének azt az útját járná, amelyre mi készülünk. Ha a szolidaritást, a testvériességet tekintjük viszonyítási pontnak, akkor mi vagyunk a magyar parlament leginkább baloldali pártja. Nem nekünk kellene lenni, de nem a mi hibánk, hogy nincs Magyarországon tisztességes és elkötelezett szociáldemokrácia. Az a dolgunk, hogy hatékony, elvhû, és megfelelõ szavazóbázissal rendelkezõ keresztényszociális párt legyünk. Hogy az apostollal együtt mi is mindenkinek mindenévé legyünk. A politika számunkra legyen a szolgáló szeretet terepe. Nem élõsködhetünk szövetségeseinken. Ha a mai, erkölcseiben megfogyatkozott, Istenének hátat fordító világban abszolút többséget nem is kaphatunk, a jelenlegi szintrõl fel kell emelkednünk. A szövetségnek, amelynek tagjai vagyunk, ne csak szorgalmas, hanem eredményes munkásai, a többieknek valódi és értékes, sõt értékelhetõ társai kell legyünk. Az idõ nekünk dolgozik, de csak akkor, ha mi is megtesszük, ami rajtunk múlik. Az idõ pedig azért dolgozik nekünk, mert az ember örömre és boldogságra született A mai világ ezt nem biztosítja számára. Öröm és boldogság csak az örök értékek érvényesülésekor lehet az ember osztályrésze. Elsõsorban minket kell átjárjon az öröm, a keresztény ember biztonsága és bizonyossága. Ennek kell kisugároznia és visszatükrözõdnie. Céljainkat csak akkor érhetjük el, ha a mai helyzet gyökeresen megváltozik. Átalakulást sürgetünk, valódi reformokat. Nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi megújulást is. Ezek megvalósítására azokkal az emberekkel akarunk szövetségre lépni, akik elutasítják a mai, hazugságra épített, önzõ és korrupt világot, amely nincs tekintettel legelemibb érdekeire, amely veszélyezteti egészségüket, ellehetetleníti mindennapi életüket. A kiábrándultság szomorúsága helyett az összefogás örömét kínáljuk. Nem szekértáborokat akarunk, hanem egymást értõ és segítõ közösségeket, egy igazságosabb és testvériesebb Magyarországot, mindenkinek! (Szerkesztett, rövidített változat, a teljes szöveg a Magyar-Hon-Lapon olvasható.)


10

2007. július

Adjuk vissza a vasárnapot Kampányt kezd a Kereszténydemokrata Néppárt a pihenõnap visszaadásáért A Kereszténydemokrata Néppárt kampányt és társadalmi vitát indít annak érdekében, hogy a vasárnap végzett munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsák vissza – jelentette be a párt elnök-frakcióvezetõje. Semjén Zsolt a témában megtartott sajtótájékoztatón közölte: a KDNP a parlament õszi ülésszakán a kereskedelmi törvény és a Munka törvénykönyve módosítását is kezdeményezi; mindkét törvényhez olyan módosítást kívánnak benyújtani, amely biztosítja, hogy a vasárnap ismét munkaszüneti nap legyen. A Kereszténydemokrata Néppárt társadalmi vitát kezdeményez a szabad vasárnap vívmányának visszaszerzése érdekében. – Valamennyi rendelkezésünkre álló parlamenti eszközzel el kívánjuk érni, hogy a vasárnap ismét a családoké, barátoké, a pihenésé és a kikapcsolódásé lehessen, illetve, hogy a

vallásos emberek a vasárnapot hitük szerint meg tudják ünnepelni – jelentette ki Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. A pártelnök hangsúlyozta: az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat felmérései szerint ma Európában Magyarországon dolgoznak legtöbben vasárnaponként. Hazánkban megközelítõleg félmillió munkavállaló dolgozik rendszeresen vasárnap, alkalmanként pedig közel egymillió. Ha a családtagokat is figyelembe vesszük, azt mondhatjuk, hogy több mint hárommillió embert érint ma Magyarországon a vasárnapi munka. A Kereszténydemokrata Néppárt az õszi ülésszakon kezdeményezni fogja a kereskedelmi törvénynek a boltok vasárnapi nyitva tartására vonatkozó rendelkezéseinek módosítását. Javasolni fogjuk a Munka törvénykönyvének a módosítását is.

Ellenállásra szólítja fel az embereket a KDNP Zavaros az egészségügy átalakításának terve A Kereszténydemokrata Néppárt szerint zavaros a kormánykoalíció terve az egészségügy átalakítására, ezért a párt ellenállásra szólítja fel az embereket – jelentette ki a Nagy Kálmán, országgyûlési képviselõ. Nagy Kálmán szerint zavaros az MSZP–SZDSZ kormány egészségügyi „paktuma”, amely tovább növeli az emberek kiszolgáltatottságát, és rontja a magyar orvoslás elmúlt évtizedekben elismert színvonalát. Ezért a kereszténydemokraták ellenállásra szólítják fel mind az egészséges, mind a beteg embereket, az orvosokat és nõvéreket is. A KDNP célja, hogy megakadályozza „egy még soha sehol nem mûködött rendszer” bevezetését. Nagy Kálmán álláspontja szerint Magyarországon a nagy társadalmi és területi egyenlõtlenségek miatt hatékonyan mûködõ, de társadalmilag igazságos gyógyító rendszert ebben a formában nem lehet létrehozni. A politikus kérdésre válaszolva elmondta, a párt az ellenállás alatt azt érti, hogy az emberek ne kössenek semmilyen szerzõdést azzal a biztosító társasággal, amely részt vesz a kormánynak az egészségügyben tervezett „kalandor” vállalkozásában, azaz számoljanak fel minden kapcsolatot azokkal a biztosítókkal, amelyek kisebbségi tulajdonosként belépnek a regionális biztosítókba. A KDNP a biztosítóktól azt kéri, hogy „a betegek gyógyulását veszélyeztetõ, a társadalmi szolidaritást alapjaiban felszámoló folyamatban ne vegyenek részt” – mondta Nagy Kálmán. Forrás: MTI – fidesz.hu

A KDNP álláspontja szerint a vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát, érinti a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, valamint a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot is. A kérdés eldöntésére ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. 2008. május 31-ig, II. János Pál pápa A vasárnap megszentelésérõl szóló enciklikája megjelenésének 10. évfordulójáig – intenzív kampánnyal, törvénymódosításokkal, alkotmánybírósági beadványokkal – a KDNP szeretne kézzelfogható eredményeket elérni abban, hogy a vasárnap ismét az embereké lehessen.

Alkotmányosan aggályos az adórendszer A taláros testülethez fordul a KDNP, miután a koalíció tárgyalni sem kívánt a Parlamentben a családi adózás bevezetésérõl. Szerintünk a mostani adórendszer ellentétes a közteherviselés elvével. Egészen friss kutatás eredménye igazolja ugyanis, hogy az egy, két és három gyermeket nevelõ családok évente 1-1,3 millió forintot fordítanak gyereknevelésre úgy, hogy abból a társadalom semmit nem kompenzál. Nem költségvetési kérdés tehát a családi adózás választhatóvá tétele; a bevezetés vagy elutasítás politikai döntés – hangsúlyozta Mészáros József, a KDNP alelnöke. A közgazdász-politikus állítja: a családi adózás három év alatti fokozatos bevezetése nem okozna gondot költségvetésnek. A gyermek felnõve munkájával és adójával hozzájárul a társadalom és a gazdaság fejlõdéséhez, viszont nevelési költségeinek döntõ részét a szülei viselik, így sérül a közteherviselés Alkotmányban rögzített elve. Az OECD-országok harmadában elfogadott a családi adózás. A legjobb példa rá Franciaország, ahol 1958 óta teljes politikai konszenzus mellett mûködik a gyermekvállalási kedvet élénkítõ intézmény. Mészáros József derûlátó: mint mondta, Németországban ugyan 15 évig tartott, de végül az ottani taláros testület kötelezte a kormányt a családi adórendszer bevezetése.

Hazánk


2007. július

Forrás: KDNP webszerkesztõség

11

Soltész Miklós: Orvosok ajándékba Tízmilliárdok ajándékba az orvosainkat befogadó országoknak Ha csak ezer szakorvosunk megy el külföldre, az is 30 milliárd forintos veszteség Magyarországnak – mutatott rá Soltész Miklós, a KDNP országgyûlési képviselõje. Egy általános orvos képzési költsége 18 millió forint, az átlagos szakorvosi kiképzés pedig további 12 millió, ismertette a tényeket Soltész Miklós. Ehhez társul az a szomorú adat, hogy 2004. május 1., az EU-csatlakozásunk óta több, mint 1800 szakorvos kérte ki az orvosi kamarától azt az igazolást, amelynek birtokában jelentkezhet külföldön meghirdetett állásokra. Ha közülük csak minden második megy el, akkor is cirka 30 milliárdos veszteség-

gel számolhatunk, de a távozók aránya biztosan meghaladja az 55 százalékot. A hazai viszonyok között (gyalázatos bérek, rengeteg, ám rosszul fizetett túlóra, fenyegetõ munkanélküliség stb.) frusztrált, megalázott, elkedvetlenített orvosokat például Svédországban több millió forintos nagyságrendû letelepedési segély, ingyenes nyelvtanfolyam, a hozzátartozóknak ingyenes oktatás, illetve átképzés, felajánlott állampolgárság(!) fo-

gadja, és természetesen ingyen lakás, sõt a jelentkezõ orvos választhat több felkínált szolgálati hely, munka közül. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szavait, aki sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt felelte, hogy szerinte „nem valós probléma” a szakorvosok elvándorlása, mert „majd visszajönnek tapasztalatokkal, és különben is miért zárnánk el a kimenetel lehetõségét…”, Soltész Miklós farizeus megnyilvánulásnak minõsítette. A KDNP „Elfolyik a pénzünk…” tájékoztató sorozatában eddig már 92 milliárd forintnyi számszerûsíthetõ kormányzati hibára mutatott rá.

A többség hátat fordított a kormánykoalíciónak

KDNP: az SZDSZ tartsa tiszteletben az alkotmányt! A Kereszténydemokrata Néppárt felszólítja az SZDSZ elnökét, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybíróság határozatait, és ne lázítson az alkotmányos rend ellen. Alkotmánybírósági állásfoglalással is megerõsített, természetjogi alapokon nyugvó szabály, hogy házasság egy férfi és egy nõ között köthetõ, továbbá jogrendünk tiltja, hogy homoszexuális párok gyermeket fogadjanak örökbe. Mivel gyakorlati politikájával az SZDSZ elveszítette a választók bizalmát, ismét azzal próbálkozik, hogy a valós problémákról elterelje a figyelmet, és szimbolikus terepre vigye a közbeszédet. Ilyenkor fordul rutinszerûen az egyházak elleni támadás, a melegházasság, az ügynökügy vagy a drogliberalizáció kérdéséhez. A KDNP az emberek szexuális irányultságát magánügynek tekinti, amibe se az állam, se a politika ne szóljon bele. Ha az SZDSZ valóban komolyan gondolná a liberális alapelveket, akkor legalább ebben egyetérthetnénk. Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetõje Lukács Tamás a KDNP országgyûlési képviselõje

Tovább nõtt a két nagy párt támogatottságában tapasztalható amúgy is jelentõs különbség – derült ki a Századvég legfrissebb kutatásából. Júniushoz képest 8 százalékkal nõtt a Fidesz támogatottsága a biztos szavazók körében. Júliusban a két meghatározó párt között 13 százalékpont a különbség úgy, hogy a Fideszre az összes megkérdezett 30 százaléka szavazna, míg az MSZP-re mindössze 17 százalék. Ez azt jelenti, hogy az MSZP támogatottsága hosszabb távon is a kritikus 20 százalék alatt stabilizálódik. Kiderült az is, hogy az összes megkérdezett körében az MDF még mindig 4 százalékos támogatottsággal bír, míg az SZDSZ támogatottsága immáron 2 százalékra zsugorodott. A biztos pártválasztók azt jelezték: az MDF 6 százalékkal bejutna a parlamentbe, míg a kisebbik

kormánypárt 4 százalékkal a küszöb alatt maradna. A megkérdezettek 67 százaléka elégedetlen a kormány teljesítményével, itt 8 százalékos csökkenés figyelhetõ meg a korábbi eredményekhez viszonyítva. A jelentés szerint a többség (39 százalék) Orbán Viktort tartja alkalmasabb miniszterelnöknek Gyurcsány Ferenccel szemben (33 százalék). Júliusban a megkérdezetteknek már 47 százaléka a kormányváltás mellett foglal állást, csak 38 százalék támogatná a kormány hatalmon maradását. A megkérdezettek 40 százaléka gondolja kockázatosabbnak, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon, míg 33 százalékuk, ha az ellenzék kerülne kormányzó pozícióba. Jóval többen vannak azok, akik közvetlen környezetükben kormányváltó hangulatot érzékelnek. Forrás: mno.hu, Századvég

Az alkotmánybíróságnál próbálkoznak Harminc kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz azok ellen a döntések ellen, amelyekkel az Országos Választási Bizottság hitelesítette a Fidesz-KDNP három – a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról szóló – népszavazási kezdeményezését. Az Ab hétfõtõl augusztus 20-ig ítélkezési szünetet tart. Ez idõ alatt a fõtitkárság folyamatosan fogadja az a testülethez benyújtott különbözõ indítványokat. Miután a beadvány megérkezik, a fõtitkár apparátusa indítványelemzést végez, hogy az alkotmánybírák csak olyan ügyekkel foglalkozzanak, amelyek az Ab hatáskörébe tartoznak – mondta a testület sajtófõnöke.

Hazánk


12

2007. július

Kampány a magas vállalkozói terhek ellen

Különbségek a nagy államférfi és magyar miniszterelnök között

A Kereszténydemokrata Néppárt kampányt indít a magas vállalkozói terhek és a felesleges, vagy pazarló állami beruházások ellen a következõ hetekben - jelentette ki Soltész Miklós, a párt országgyûlési képviselõje. A képviselõ a vállalkozói terhekrõl szólva hangsúlyozta: ma Magyarországon a munkavállalók 17 százalékos járulékot fizetnek, amelyet még növel a személyi jövedelemadó. A munkaadóknak pedig 32-36,75 százalék fizetési kötelezettségük van, amit a fix öszszegû egészségügy hozzájárulás tovább

Harrach Péter, a KDNP alelnöke, az országgyûlés alelnöke, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a Gyurcsány-kkormány egy évének értékelésekor a hosszú órákon keresztül sorolt szakpolitikai kérdések, adatok és azok értelmezése után kis kitérõt kínált képviselõtársainak. A kérlelhetetlen tények és számok helyett „pihenésképpen” beszédének középpontjába a miniszterelnök személye kapcsán felmerülõ emberi kérdéseket állította.

növel. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában a munkavállalókat 13,4 százalékos teher sújtja, míg a munkaadók 33-35,2 százalékot fizetnek. A KDNP számításai szerint bruttó 167 ezer forint bér esetén a magyar munkaadók 130 ezer forinttal fizetnek többet egy munkavállalójuk után egy év alatt, mint a szlovákok. Soltész Miklós kifejtette: ha a kormány a megszorítások helyett 40 ezer munkahelyet hozna létre, akkor ez 60 milliárd forint szja-bevételt eredményezne a költségvetésnek. A politikus ezzel állította szembe a vizitdíjból és kórházi napidíjból várható 23 milliárdos éves bevételt. Úgy vélte, ha a népszavazás miatt kiesik ez a bevétel, akkor sem riogatni kellene az embereket a tehernövekedéssel. A pazarló állami beruházásokkal kapcsolatban közölte: sok tíz és százmilliárd forint értékû pazarló állami beruházást fognak a következõ hetekben bemutatni. A KDNP az „[email protected]” oldalra várja a pazarló állami beruházásokkal kapcsolatos bejelentéseket.

Gyurcsány Ferenc hiányosságai

A magyar miniszterelnök mozgástere igen nagy, hiszen nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya, megteheti azt, hogy az ország szekerét ilyen vagy olyan irányba állítsa, és lendületet is adjon neki. Mégis mi történt, hogy ez a szekér nem lendült be? Most egy olyan állítást teszek, ami bizonyára mindkét oldal képviselõit meglepi, de megteszem: Gyurcsány Ferencbõl nagy államférfi lehetett volna, sok adottsága megvan hozzá, kommunikációs készsége, kiváló szónoki képessége, ambíció, lendület, munkabírás. Akkor mégis mi hiányzott? Amikor egyik kedves könyvemet, Széchenyi Naplóját a kezembe vettem, eszembe jutott a miniszterelnök úr blogja, és akkor rájöttem, hogy mi a különbség a kettõ között, mi hiányzik ahhoz, hogy nagy államférfi legyen Gyurcsány Ferenc. Kettõt mondanék: az egyik egy intellektuális hiány, a másik egy morális.

(Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Az intellektuális hiány azt jelenti, hogy sajnos a dolgok összefüggéseiben és távlataiban való szemlélete mintha hiányozna a miniszterelnök úrból, ami megvolt a magyar történelem nagy államférfijaiban, gondoljanak csak Széchenyire, Deákra vagy a nagy miniszterelnök-elõdökre, Andrássyra, Tiszára vagy Bethlenre. És mi a morális hiány? Amikor Széchenyi Naplóját kézbe vesszük, akkor azt látjuk, hogy a nemzetéért aggódó politikus vívódik és tépelõdik, mi lesz ennek a nemzetnek és polgárainak a sorsa. A napló és a blog közti különbség nem csupán abból adódik, hogy az egyiket tollal, a másikat klaviatúrán írták, hanem abból is, hogy az utóbbiban nyoma sincs ennek a felelõsségérzetnek, egy viszont megjelenik: a manipuláció szándéka. Hát ez a kettõ, ami megkülönbözteti a nagy államférfit és a nagy államférfivá nem lett miniszterelnököt.

KDNP: Üdvözlendõ az Alkotmánybíróság döntése A Kereszténydemokrata Néppárt örömmel üdvözöli az Alkotmánybíróság azon döntését, amely szerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, és az államfõnek van érdemi döntési joga arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközõ kitüntetések esetén az elõterjesztést ne írja alá. Hargitai János, a KDNP országgyûlési képviselõje szerint Horn Gyula életének, tevékenységének voltak olyan elemei, amelyek ellentétesek a demokrácia normáival, ezért különösen üdvözlendõ az Alkotmánybíróság döntése. Az ellenzéki politikus úgy vélekedett: aktív politikusok kitüntetésével kapcso-

latban sokkal óvatosabban kellene bánni annál, mint ahogy ezt a kérdést most a kormányfõ kezelte. Horn Gyula külföldi kitüntetései kapcsán Hargitai János közölte: a magyar köztársasági elnököt köti a magyar alkotmány szelleme, ami külföldi döntéshozókra nem vonatkozik. Hozzátette: Németországban és Ausztriában érdemei felett értékelik Horn Gyulát. A politikus ezzel arra utalt, hogy a volt magyar miniszterelnök 1990-ben megkapta az egyik legrangosabb német kitüntetést, a Károly-díjat, míg az osztrák államfõ 2005-ben a legmagasabb osztrák elismerést, a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal kitüntetést adományozta a magyar politikusnak.

Hazánk


2007. június

13

Néppárti javaslat lett a magyar kezdeményezésbõl

Koalíciós ultimátum az egyházaknak?

Elkészült és szeptemberben átadják az Európai Parlament új szárnyát. A magyar néppárti képviselõk nevében Szájer József (Fidesz), Surján László (KDNP) és Olajos Péter (MDF) közösen kezdeményezte, hogy az épületrész Antall Józsefrõl, a demokratikus átmenet miniszterelnökérõl legyen elnevezve. A javaslatot az Európai Néppárt elfogadta, és a néppárti frakció javaslataként küldte meg Hans-Gert Pötteringnek, a Parlament elnökének. Mivel sokan úgy vélik, hogy az új tagállamok valamelyik politikusának emlékét kell ezen a módon megörökíteni, igen jó esély van arra, hogy a magyar javaslat célba is ér. A végsõ döntés még a nyári szünet elõtt elképzelhetõ.

Elfogadhatatlan módosítások

Gyurcsánynak nincs erkölcsi alapja az antiszemitázáshoz Vámos György, a Budapesti Zsidó Hitközség sajtóreferense szerint megengedhetetlen és veszélyes, hogy Gyurcsány Ferenc rendre antiszemitizmussal vádolja a legnagyobb ellenzéki pártot, a Fideszt, és annak elnökét, Orbán Viktort. Erkölcsi és politikai szempontból egyaránt megengedhetetlen a miniszterelnök taktikázása, mert minden alapot nélkülözve vádaskodik nemcsak belpolitikai vitákban, hanem a nemzetközi kapcsolatok területén is. „Milyen erkölcsi alapon vádol a pártelnök, amikor az általa vezetett párt jogelõdje Izrael állam legádázabb ellenségei közé tartozott, és elsikkasztotta az NSZK-tól kapott zsidó kárpótlási pénzek jelentõs részét? Milyen alapon vádaskodik a magánember, amikor zsidótól elkobzott villában lakik?” – foglalta össze aggályait a sajtóreferens. Véleménye szerint az antiszemita kártya kijátszása veszélyes fegyver. Alaptalan félelmet kelt a hazai zsidóságban, és tovább fokozza a társadalmi megosztottságot, külföldön pedig viszszatetszést kelt. Ezért Gyurcsány Ferencnek abba kell hagynia az alaptalan vádaskodást. Forrás: Magyar Hírlap

Az elmúlt napokban újra kiderült, hogy milyen következményei vannak, ha egy ország sorsát meghatározó kormánykoalíciós megállapodást, kizárólag a hatalom megtartása miatt, néhány nap alatt sebtében, a legnagyobb titokban fogalmaznak meg. Meghatározó szocialista politikusok egymásnak ellentmondva nyilatkoznak arról, mit is értenek a koalíciós megállapodás egyegy pontja alatt. Azt, hogy a koalíciós megállapodásban foglaltak jó része kivitelezhetetlen, betarthatatlan és elfogadhatatlan, mi sem bizonyítja jobban, mint annak az egyház-finanszírozást érintõ része. Ebben az MSZP-SZDSZ koalíció úgy akar elvonni több milliárd forintot a közfeladatot átvállaló, egyházi fenntartású óvodáktól, iskoláktól, szociális otthonoktól, hogy közben megfeledkeznek arról, a rendszer alapjai nemzetközi szerzõdésben vannak lefektetve. Kérdezzük ezért a megállapodást aláíró MSZP-SZDSZ politikusaitól:

1. Tisztában vannak-e azzal, hogy megállapodásukkal egy hatályos nemzetközi szerzõdést akarnak felrúgni? 2. Miért nem a nemzetközi szakértõkbõl álló vatikáni vegyesbizottságban kívánták napirendre venni az egyház-finanszírozás megváltoztatásának kérdését? 3. Az egyház-finanszírozás egyeztetéseket nélkülözõ megváltoztatásával akarnak ultimátumot adni az Apostoli Szentszéknek és az egyházaknak? 4. Nem félnek attól, hogy a drasztikusan csökkentett finanszírozás eredményeként egyházi fenntartású óvodák, iskolák, szociális otthonok tucatjai lesznek kénytelenek bezárni, ezáltal pedig több ezer ember maradhat ellátás nélkül? Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetõje Balog Zoltán, az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke

Kétmilliárd forintot szórtak el felesleges beruházásokra A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a Dunaújvárosnál épülõ Dunahídhoz kapcsolódóan mintegy kétmilliárd forintos felesleges beruházások valósultak meg – jelentette ki Soltész Miklós a KDNP országgyûlési képviselõje. Soltész Miklós a konkrétumokról szólva kifejtette: az új Duna-hídhoz kapcsolódóan a Dunavecsét és Apostagot elkerülõ út két hídja is megépült, amelyek a megszüntetett vasútvonalon vezetnek át. Emellett a dunaújvárosi autópályahíd meghosszabbítására is azért volt szükség, mert ez a szakasz is átível a megszüntetett vasútvonalon – tette hozzá. Az állításait fotókkal is igazoló politikus hangsúlyozta: „Megépítették ezt a két és fél hidat fölöslegesen, és

Hazánk

ennek a következménye szerény becslések szerint is kétmilliárd forint eltékozlása”. Mint mondta, a KDNP örülne, ha maga Kóka János számolna be arról, hogy milyen elvek alapján döntött úgy, ahogy. Soltész Miklós ugyanakkor a félreértések elkerülése végett arra is kitért, hogy a Duna-híd szükségességét nem vonják kétségbe, fontos hídnak tartják, amely – mint fogalmazott – „csodálatos szerkezet, mûszakilag, mérnöki szempontból gyönyörû alkotás lesz”, amelyre „büszkék lehetünk”. Egyúttal emlékezetett rá, hogy a híd megvalósításával kapcsolatos tárgyalásokat Fónagy János, a Fidesz-kormány közlekedési és vízügyi minisztere kezdte meg Forrás: mno.hu, KDNP webszerkesztõség


14

2007. július

Firtl Mátyás parlamenti küldöttséggel Afganisztánban járt Az afganisztáni stabilizáció iránti magyar elkötelezettség demonstrálása, a Pol-e-Kumriban mûködõ magyar vezetésû PRT égisze alatt megvalósuló segítségnyújtás és civil fejlesztési programok megvalósításához az afgán vezetés támogatásának erõsítése volt a célja annak az afganisztáni látogatásnak, amelyet Göncz Kinga miniszter vezetésével tett az a magyar ötpárti küldöttség, és amelyen részt vett Firtl Mátyás, az Európai ügyek bizottságának alelnökekén. Firtl Mátyás szerint a háború szemmel látható nyomait viselõ, a földig lerombolt országnak szüksége van a magyar segítségre a közigazgatás, oktatás, a közbiztonság helyreállításában, útépítésben. Többek között iskolaépítésben, az egészségügy területén klinikai centrumok létrehozásában, a mezõgazdasági fejlesztésekben – öntözõberendezések telepítésében – kértek segítséget az afgánok. Az út során a magyar küldöttség részt vett egy helyi tanítóképzõ számítástechnikai centrumának alapkõletételén, és meglátogatott egy épülõ téglagyárat, amely a fejlesztések jelképének is számíthat, hiszen munkát ad a helybelieknek, miközben az újjáépítést szolgálja. A képviselõ hazaérkezését követõen a sajtó érdeklõdésére elmondta: a látogatás ideje alatt a küldöttség egy lehetséges, de mindenképpen elhárítható ter-

rorakció tudatában végezte munkáját, még akkor is, ha errõl utóbb ellentmondásos hírek jelentek meg. Ez mindenkitõl különös fegyelmet kívánt. A helikopter amivel a magyar táborba érkeztek Pol-e-Kumriba, meghibásodott, így autókonvojjal kellett megtenniük a több mint négyórás utat vissza Mazar-iSharifba, katonai biztosítással, több tíz kilós golyóálló mellényben és rohamsisakkal. A magyar katonák mindent

megtettek a biztonság érdekébenmondta el a képviselõ. Fegyelmezetten, a kísérõ katonák utasításait betartva kellett közlekednünk, ezért a küldöttség biztonságérzete megvolt, amely azért a látvány – az intézményeket védõ homokzsákok, a fegyveres katonák jelenléte – miatt sem lehetett teljes, hiszen egy még a konszolidáció elején tartó országról van szó. Forrás: firtl.sopron.hu

Országos Katolikus Egyetemista Fesztivál Baján

Nagy Kálmán Komjátiban

Téma: kereszténység és magyarság

A komjáti Polgári Kör meghívásának eleget téve, Nagy Kálmán, a KDNP szakpolitikusa Komjátiban tartott fórumot. A mintegy háromórás fórumon – a teljesség igénye nélkül – az alábbi kérdésköröket érintették: – A magyar társadalom oktatásaképzése. Kisebbség – többség viselkedéskultúrája, alkalmazkodó képessége. – A KDNP programja: van-e program? A keresztyén értékrendrõl, az Isten – Haza – Család fogalomkörön belül. – A munka, munkanélküliség, megélhetés, lakhatás kérdésköre.

A XVI. Országos Katolikus Egyetemista Fesztivál helyszíne ezúttal Baja. A gazdag programkínálatot számtalan alternatív program is fûszerezi. A fõ téma: kereszténység és magyarság. A rendezvény július 25-tõl 29-ig tart. A délelõttök az immár ötödik alkalommal megrendezett Unitas Kupa nevû sportrendezvény keretei között zajlanak. A délelõtt kirándulni vágyókat a Gemenci-erdõ hûvöse és a Duna mellékágainak vadregényes szövevénye várja.

A délutánok a kereszténység és a magyarság kapcsolatát járják körül. Az elõadásokat (Andrásfalvy Bertalan, Koltay Gábor, Csernus Sándor, Kõvári Tamás, Sáringer János) beszélgetések követik. Az esték színielõadással, koncerttel, szabadtéri filmvetítéssel, táncházzal, teaházzal, közös énekléssel, társasjátékokkal és a helyi gasztronómia különlegességeivel bõvelkednek majd. További információ: www.kefe.hu

Hazánk


2007. június

15

Ismét az EPP családjában

Pályyi Gyyula, Lorenzo Cesa, az olasz keresztényydemokrata párt fõtitkárának képviseletében

Konrad Adeneuer köszöntõt mond

Tisztségviselõk, képviselõk, párttagok közösen ünnepelték meg a visszakapott néppárti tagságot

Hazánk


Kiadja: Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Felelõs kiadó: Harrach Péter A lap kiadását támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Dobi Ágnes Telefon: 06-30/523-02-56 Elõkészítés: Nagy Ferenc Ubipressz Bt., Brém-N Nyomda: Onix Nyomda Kft. 4030 Debrecen Rigó u. 35-39.

Werner Fasslabend, volt osztrák honvédelmi miniszter és Nagyy Andor

Hazánk

ISSN 1788-7690


16

2007. július

Hazánk. A KDNP készen áll. Adjuk vissza a vasárnapot. Gyurcsány Ferenc hiányosságai

Recommend Documents