Házaink, lakásaink, falaink hőszigetelése - utólagos, belső oldali hőszigetelés

Épületek utólagos, belső oldali hőszigetelése +36-30/9663268 Írta: Vajda Blandina - Módosítás: 2013. március 12. kedd, 18:58

Házaink, lakásaink, falaink hőszigetelése - utólagos, belső oldali hőszigetelés

belső szigetelés - általában

Ha valaki felújít, esetleg valamilyen alternatív energiát hasznosít (különféle rendszerű hőszivattyú, napkollektor, telepítése), akkor a szigetelés központi, elsődleges kérdés. Sokat számít, ha az építkezést gondos tervezés előzi meg. Érdemes előrelátónak lenni, mert a szabványok egyre szigorúbbak és csak ezek figyelembevételével lehet hosszútávon is hatékony a beépített hőszigetelés.

Tájékoztatás: [email protected]

Tervezés és tanácsadás: +36/30-9663268

Az egykor megfelelően megtervezett és fölépített ház idővel korszerűtlenné válik, így a kész épületeket is előbb-utóbb szigetelni kell. A szigetelés megtervezésekor érdemes szem előtt tartani a hely sajátosságait, a körülményeket, a hőtechnikai tulajdonságokat és nem utolsó sorban az épület páratechnikai tulajdonságait. Ez utóbbi tulajdonság az, ami különösen indokolja a fal külső oldali szigetelését.

Jobb kívülről

Sokféle kiváló tulajdonsággal rendelkező szigetelőanyag létezik. A táblában kapható termékek közül a legismertebbek az EPS vagyis expandált polisztirol, a nem nedvszívó, fordított rétegrendű lapos tetőkhöz vagy lábazatokhoz is alkalmazható extrudált polisztirol, az XPS, a különböző szálas szigetelőanyagok, az ásványgyapotok, a PUR-hab, a parafa, a gyapjú. Megjelentek újabb fejlesztések, így a XXI. század csodái, az aerogél vagy a vákuum-tábla is, ezek azonban a legtöbbeknek még nehezen fizethető meg.

1 / 12


A felsorolt termékeket minden további nélkül alkalmazhatjuk külső oldali, utólagos szigetelésekhez.

Belülről sem lehetetlen Sokan eretnekségnek tartják az utólagos belső oldali hőszigetelésnek még csak a kérdését is. Ettől azonban a probléma még létezik, megoldást kell rá találni. Már csak azért is, mert sok esetben nem lehet vagy nagyon körülményes – és így nagyon drága – kívülről szigetelni. Egyes műemlék épületekre aligha lehet 10–12 cm vastag szigetelő lemezeket ragasztani, különösen, ha gipszstukkók díszítik. Társasházak esetében a sokadik emeleten meglehetősen bonyodalmas egyetlen lakás szigetelése. Sokszor a szomszédok nem tudják vagy nem akarják a költségeket viselni, ezért egyéni megoldást kell találni. Így foglalkozni kell az utólagos belső oldali hőszigetelés kérdésével. Ha a falakat a lakótér felőli oldalról szigeteljük, akkor hideg időben a külső tér felől „behúzzuk” a harmatpontot. Ez a falazatban vagy annak belső felületén páralecsapódást eredményez. Ez a jelenség tönkreteszi a vakolatot, a falazatot, a lakótérben pedig állandó nyirkossághoz, majd gombásodáshoz vezet. A belső oldal szigetelésekor ki kell küszöbölni a harmatpont behúzódását, illetve azt szükséges elkerülni, hogy a pára a lehűlő falhoz jusson.

Lélegzet nélkül

Egy szellemes magyar találmány úgy oldja meg a harmatpont behúzódásának a gondját, hogy a pára nem kerül a fal közelébe, így az nem is csapódhat le rajta. Ehhez formahabosított alapú EPS-lapot használnak ( fogyasztói ára: 2995 Ft+ ÁFA/m 2

), amelyre két egymástól elkülönülő réteg hőtükrös fóliát illesztenek. A könnyen szabható lemezeket ragasztással vagy dűbellel rögzítik. Az így kapott felületet glettelik, majd egy réteg üvegszövetet helyeznek fel. Ezután újabb simítás jön, amit csiszolás követ. A teljes száradás után lehet burkolni, festeni, illetve tapétázni.

Régi építésű téglaházakban, ahol a vakolat jó minőségű vagy panel épületek esetében a hőszigetelő panelt egyszerűen felragasztják a falra. Régi építésű téglaház esetén, rossz minőségű belső vakolatra, valamint vályogháznál a hőszigetelő paneleket dűbellel kell rögzíteni. Ha a vakolat azért málladozik vagy omlik, mert vizes, gombás a fal, akkor felületre nem szabad semmit ragasztani.

2 / 12


A rendszer hátránya, hogy teljes mértékben megszűnik a falazat lélegző képessége, a lehűlő-felmelegedő falazatot nem védi a belső fűtés. Előnye, hogy ennek a hőszigetelő terméknek a lambda-értéke 0,028 W/mK, ami hozzávetőleg 40 százalékkal jobb, mint az átlagos polisztirol lemezeké. Továbbá egyszerű és gyors a kivitelezése, a termékhez tartozó leírás alapján, különösebb szerszámpark nélkül is beépíthető. A kivitelezési munkák nem függenek az időjárástól, mivel minden a belső térben történik.

Főbb alkalmazási területei: a panelházak legszélső lakásainak külső térrel határos falai és mennyezetei, a hagyományos építésű emeletes házak, a lapostetős épületek, amelyeknél így nem kell az egész tetőt szétszedni, a teljes rétegrendet kicserélni, valamint a tetőtér-beépítések, ahol a technológiának köszönhetően elkerülhető a tetőcserepek eltávolítása.

Lélegző fal

Mindenek előtt tudni kell, hogy lélegző fal nincs, csupán lég- és páraáteresztő. Ilyen a fal, ha az épületek belső szigetelésére egy cellulózszállal erősített kálciumszilikát alapú, kis sűrűségű szigetelő lemez alkalmaznak. Úgy szívja fel a falszerkezet nedvességét, mint az itatóspapír. Az anyag a vizet térfogatváltozás nélkül tudja tárolni, illetve a belső térbe elpárologtatni. A nedves felületre ragasztott lemezek a falat kiszárítják, és szárazon tartják. Nedvszívó tulajdonságának, valamint lúgos kémhatásának köszönhetően a gomba megelőzhetjük a gombásodást. A szigetelő lapok felragasztásához és felületkezeléséhez természetesen páraáteresztő termékeket szabad csak alkalmazni.

Másik lehetőség egy új osztrák biológus fejlesztése, az EMOTON rendszer.

Ez a rendszer a vályog kiváló tulajdonságait használja fel. Most kezdjük bevezetni a magyar piacra. Elsősorban a műemlék jellegű épületenél várható nagyobb érdeklődés, de polgári és

3 / 12


családi házaknál kiválóan alkalmazható.

EMOTON Tonputz a tökéletesített vályogvakolat

Az agyag gyógyító (tiszta agyag, közismert néven gyógyiszap, az orvostudomány is előszeretettel használja) hatása már ősidők óta ismert, mely megköti a szagokat és a károsanyagokat, ugyanakkor nyomelemeket is tartalmaz. Az agyagvakolatok nagy hagyománynak örvendtek, annak ellenére, hogy a cementet már a rómaiak is ismerték és használták, évszázadokon át agyaggal és vályoggal vakoltak. Az emberek értékelték a nedvességszabályozó és páraszabályozó hatását. A vályog körülbelül negyvenszer több nedvességet tud felvenni majd utána leadni, mint az égetett tégla. Az EMOTON Tonputz még ezt is felülmúlja. Optimális páratartalmat biztosít, ezáltal kisebb a megbetegedések kockázata, és az immunrendszere is jótékony hatással van. Nem elhanyagolható szempont, hogy a kiegyenlített páraszabályozásnak köszönhetően, megakadályozza a penészedést, megköti a levegőből a vízgőzben oldódó károsanyagokat. A mai egészséges életmódra figyelő világunkban e tulajdonságok sokkal aktuálisabbak, mint valaha.

Az EMOTON rendszerek felhasználási területei: -

4 / 12


Klimaregulator – biológiai tetőtér-szigetelő rendszer, amely meggátolja a nyári túlmelegedést. Ezáltal szükségtelen "energiafaló" klímakészülék üzemeltetése. A hagyományos szigeteléseknél, akár 30%-kal hatékonyabban veszi fel a küzdelmet a nyári hőséggel. EMOTherm - biológiai belsőszigetelés régi épületeknél, műemléképületeknél, társasházaknál, minden olyan helyen, ahol a külső hőszigetelés szóba se kerülhet, jelent tökéletes megoldást, lehetővé ezzel régi épületek energetikai felújítását. EMOTON Spezial Ziegeleinlageputz - alap és simító vakolat tégla falszerkezetre - 50% megtakarítás a hagyományos vakolatokkal szemben, mindez egy egészséges lakóklímával. Stucco d’argilla- a biológiai glett réteg, gyönyörű felületek, márvány, antik, vagy fényes hatás. EMOTON Color - 2 alapszín, 25 színárnyalat és ezek számtalan kombinációja a legkülönfélébb színeket teszik lehetővé.

Belső oldali hőszigetelés a harmatpont behúzása nélkül is lehetséges.

A lényege az, hogy viszonylag kis rétegvastagságot alkalmaznak, és az anyagoknak nem a hőszigetelő, hanem a hőreflektáló, illetve hőtartó tulajdonságát használják ki.

Ilyen lehetőséget kínálnak a különféle hőreflektáló vékonybevonatok.

5 / 12


Ezek a mikrokerámia gömböket tartalmazó festékek úgy hatnak, mint egy hőpajzs.

A hősugarak az apró szemcséken visszaverődnek, a fal felülete ezáltal pár fokkal melegebb lesz. Ez pedig éppen elég ahhoz, hogy a pára ne csapódjon le, és ne tudjanak a felületen a penészgombák megtelepedni. Műemlék jellegű épületeknél szokásos használni. A nyári melegtől a külső oldali festés véd, télen a meleget a belső oldali festés tartja bent. A piacon kapható maga az adalék is, azaz a kerámiagömbök. A gyártó leírása alapján a legtöbb, előre színre kevert festékbe elegyíthető. Nem befolyásolja a festék kiadósságát, sem a színét, ellenben módosítja a hatását. Ezeknek a felületkezelő anyagoknak, adalékoknak csupán pár fokot köszönhetünk, de ez a pár fok sokszor éppen elegendő az egészséges falfelület kialakításához. Hátránya, hogy a kész festékekkel ellentétben nem stabilak az otthon kevert termék tulajdonságai. Ennek alapján semmi garancia nincs sem a hőtechnikai, sem a páratechnikai, sem egyéb fizikai hatására, "utóéletére".

6 / 12


A falfelület hideg sugárzását megszüntetjük, a falazat páratechnikáját nem befolyásoljuk a "lélegző", párát áteresztő parafa lapok, tekercsek (4 mm vastag szigetelő parafa - 1465 Ft/m 2

+ kb. 450 Ft/m 2

ragasztó ) felhasználásával.

A paratölgy kérge milliónyi cellából áll, ami viaszt és tiszta levegőt tartalmaz, innen a belőle készült termékek jó hőszigetelő és páraáteresztő tulajdonsága. A harmatpont kialakulásának a helyét a lemezek nem befolyásolják, mivel ezek viszonylag kis (4-6 mm) vastagságúak. Az anyagok speciális, hőtartó képessége miatt javul a lakók hőérzete – tapi ntásra meleg, ez a hővezetési ellenállásának köszönhető. A parafa lemezekhez a lélegző hatás megtartása érdekében olyan ragasztóanyagokat alkalmaznak, amelyek szintén páraáteresztő tulajdonságúak. Ezt követően érdemes a parafa felületét kezelni, mert idővel elszürkülhet, de glettelés utána akár festeni is lehet, a már említett hővisszaverő hatású festékekkel.

7 / 12


A módszer hátránya, hogy az energiatanúsítvány megszerzéséhez használt számítási módszer nem veszi figyelembe a hőreflektálást, illetve hőtartást.

Utólagos hőszigeteléshez úgynevezett parafa vakolatot (alapszí n - fehér vagy barna - jelenleg 22 euró/m 2

+ kb. 1000 Ft/m 2

kivitelezés ) is lehet alkalmazni. (Beszerzése kb. 1 hónap.)

A technológia lényege, hogy az 1-1,5 milliméteres szemcseméretű granulátumot műgyantával, különféle adalékokkal keverik, és természetes pigmentekkel színezik. Az így kapott masszához az építés helyszínén alaposan felkeverik, majd két rétegben, összesen 2-4 mm vastagságban felhordják a falra. Szórás esetén a szemcsés felület karakteres, rusztikus látványt nyújt, ráadásul nagyon rugalmas, eltünteti a falon levő repedéseket. A termék újszerű, sokoldalú a felhasználhatósága, de ha a nem megfelelően szigetelt vagy szigeteletlen falakat akarjuk szigetelni, a terméket rendszerben kell alkalmazni. Az anyag hőszigetelő képessége (lambda = 0,026 W/mK) kissé jobb, mint általában a többi szigetelő anyagé, ellenben vékony a réteg, ezért az R értéket nem növeli.

8 / 12


Mivel jó hangvisszaverő képessége van, azoknak érdemes ezt a megoldást választani, ahol nincs lehetőség vastagabb hőszigetelő anyag beépítésére, akiknek már eleve max. U=0,45 W/m 2 K hőátbocsátási értékű a homlokzati fala, és akiknek szempont a jó akusztikai tulajdonság is.

Sajnos jellemző gond, hogy nem megfelelő vastagságú és hatású hőszigetelést építenek be az aljzatba, illetve a födémbe. Itt elsősorban nem a páratechnikai követelményeket kell figyelembe venni. Olyan anyagot kell beépíteni, amely megfelelően teherbíró, illetve rugalmas. A rugalmasság nem hőszigetelési követelmény, hanem akusztikai szempontból kedvező. Mivel a rétegvastagság adott, így nem fokozhatjuk korlátlanul a szigetelő lemez vastagságát. A burkolat felszedése után a száraz, stabil aljzatbetonra helytől és igénytől függően 20–40 mm vastag parafa szigetelő táblákat fektetünk. Célszerű, ha nem egy vastagabb, hanem két – egymással kötésben lévő – 20 mm-es lapréteget raknak le. A szigetelő lemezek gyártója mindig meghatározza a pontos rétegrendet, ezt feltétlenül be kell tartani. Amennyiben kevesebb, mint 1 cm áll a rendelkezésre az is segít, ha a felszedett parketta alá egy réteg 2–6 mm vastag agglomerált parafa vagy gumiparafa hanggátló lemezeket tesznek. Ezeknek hőszigetelő hatása is van, ezen felül melegebb, csendesebb és rugalmasabb lesz a

9 / 12


burkolat. Ha parafát alkalmaznak, arra nemcsak készparketta építhető be, hanem a parkettát, de akár a járólapot rá is lehet ragasztani.

Részleges megoldás

Gyakran felmerülő kérdés, hogy szabad-e sókivirágzásos – salétromos – falat lefedni. Abban az esetben, ha a falazat nem ázik, akkor igen – ezt a hőszigetelés előtt ellenőrizni kell, és még a tetőszerkezetet és a csatornákat is át kell vizsgálni.

A helytelen szigetelés, illetve a hőhidak miatt gyakori jelenség a páralecsapódás és a penészfoltok megjelenése.

10 / 12


Ha a fal penészes, akkor a gombát előbb el kell távolítani, a felületet szárítani és fertőtleníteni kell, és csak ezt követően szabad munkába fogni. Ugyanis bármilyen szigetelés mellett döntünk is, csak száraz, tiszta falat szabad elfedni. Ajánlatos a hőszigetelő panel felragasztása előtt még a tapétát is eltávolítani. A penész megelőzésére a vékonybevonatok önmagukban is alkalmasak. Mivel a felület hőmérséklet-emelkedésével megszűnik a páralecsapódás, és így a penészgombák sem telepszenek meg.

A felsorolt beltéri hőszigetelések bármelyike bátran alkalmazható, mindegyiknek megvan a maga előnye és helye. Azt, hogy melyik mellett döntünk, sokszor nem szakmai, inkább érzelmi kérdés. Természetesen ezek nem teljes értékű hőszigetelési megoldások – a meleg nyári napsugarakat csak a kültéri festékrétegben található kerámiagömbök verik vissza. De a beltéri hőszigetelés révén télen emelkedik a falfelület hőmérséklete, ezáltal a helyiségé is, ami az ott élők hőérzetére is pozitívan hat.

11 / 12


További tájékoztatás: +36/30-9663268 vagy [email protected]

EMOTON-rendszerrel szigetelt falak

12 / 12

Házaink, lakásaink, falaink hőszigetelése - utólagos, belső oldali hőszigetelés

Recommend Documents