BME 2014 2014
Bankjog - Tőkepiaci alaptan Eszköz oldali ügyletek 2014 ősz – MsC képzés – Hitelügyletek – Befektetések
1
BME 2014 2014
Bankjog • Hpt. céljai : • hitelintézeti rendszer működőképességének, • hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának megteremtése, fenntartása • ésszerű kockázatvállalás • megfelelő tartalékképzés meghatározása • a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosítása
Állam szerepevállalása – szabályozás – felügyelet – közvetlen részvétel
Prudenciális szabályok Hitelezési kockázatvállalás szabályozása Befektetések, tulajdonszerzés korlátozása Tőkemegfelelés Tartalékképzés 2
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei Személyi és tárgyi feltételek – § A pénzügyi szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei: – a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, – b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, – c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek, – d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, – e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás, – f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, – g) áttekinthető szervezeti felépítés 3
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie: – az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére, – a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, – a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére, – működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében, – likviditása mérésére és kezelésére. 4
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie !
– A fentiek teljesítése érdekében a hitelintézetnek alternatív forgatókönyvet kell meghatároznia, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrás szerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket. – Univerzális bankrendszer következménye: Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell.
5
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei
Monitoring
Kockázatkezelési követelmények
Belső szabályzat
– a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is, – a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, – a hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának végrehajtását, – a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját. 6
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Általános tartalékképzés – A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni. – A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet (jelenleg MNB) az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka. – Hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette. – A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. – A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. 7
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Kockázati céltartalék képzése – A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. – A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az e törvény hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használja fel.
8
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek fix mértékű tőkefenntartási puffer, melyet a pénzügyi intézmény a minimális tőkeelőíráson és a pénzügyi szektor felügyelete (MNB) által esetlegesen előírt többlettőke követelményen túl köteles képezni. Mértéke a teljes kockázati kitettség 2,5 százaléka. A hitelintézetek 2016. január 1 -jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére, melynek mértéke 2019. január 1-jétől kezdődően kell, hogy a 2,5 százalékos mértéket elérje.
9
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek
anticiklikus tőkepuffer, célja, hogy a hitelintézet a gazdasági növekedés időszakában elegendő tőkét halmozzon fel ahhoz, hogy egy esetleges válságos időszakban el tudja viselni a veszteségeket. Ezt az anticiklikus tőkepuffer rátát az intézményeknek a minimális tőkekövetelményen, az MNB által esetlegesen előírt többlettőke-követelményen és a tőkefenntartási pufferen felül kell képeznie. Mértékét az MNB határozza meg és az a teljes kockázati kitettség 2,5 százalékában került maximalizálásra. Az anticiklikus tőkepuffert legkésőbb 2019. január 1jétől kötelesek a hitelintézetek képezni;
10
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Rendszerkockázati tőkepuffer rendszerkockázati tőkepuffer, melynek az alkalmazása azonban a hazai felügyeleti szerv, az MNB döntésén alapul. A tőkepuffer elsődleges célja, hogy azon hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok megelőzhetőek és csökkenthetőek legyenek, amelyek a pénzügyi rendszer zavarának veszélyét hordozzák, és esetlegesen súlyos kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak egy adott állam pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára nézve. A rendszerkockázati tőkepuffert a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon képzi, mértékét és az érintettek kitettségének körét az MNB határozza meg.
11
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Pótlólagos tőkepuffer
pótlólagos tőkepuffer - egyes hitelintézetek számára kötelezővé tehető, melyek különös kockázatot jelentenek az európai, illetve nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve. Magyarországon az MNB határozza meg a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét és ezen túlmenően a rájuk alkalmazandó pótlólagos tőkepuffer mértékét is, mely a teljes kockázati kitettség 2 százalékban került maximalizálásra. Ezen hitelintézetek 2016. január 1-jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére
12
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Eszközök minősítése – A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit. – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.
13
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai Kockázati besorolás – súlyozás – sztenderd módszer – A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: – a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, – b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, – c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, – d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, – e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, – f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, – g) vállalkozással szembeni kitettség, – h) lakossággal szembeni kitettség, – i) ingatlannal fedezett kitettség, – j) késedelmes tétel, – k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, – l) értékpapírosítási pozíció, – m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy – n) egyéb tétel.
14
BME 2014 2014
Bankjog Hitelezési kockázatvállalás prudenciális szabályainak összefoglalása • Saját tőke, szavatoló tőke fogalmai • Tőkemegfelelés • Tartalékképzés, tőkepufferek • Belső, kockázatkezelési eljárási rend, kockázat értékelése, súlyozás • Nagyhitel szabályok – 10%, 25%, 8x • Befektetések korlátozása – ingatlan, 100%-os szabály • Befektetési szabályok – Maximum a szavatoló tőke nagysága – Gazdasági társaság – 15%, 51% – Másik pénzintézet – 15% 15
BME 2014 2014
Bankjog – Fontos fogalmak voltak (!): – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8%
16
BME 2014 2014
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Kockázatvállalás csak írásban – Belső szabályzat – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8x
10%), súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínüsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb.
– Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke)
– Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa.
- 8%
– Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett jegyzett tőkéjének 51%-a – summa max. szav. tőke 60% 17
BME 2014 2014
Bankjog
Összefoglalva – egy oldalon !
A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Kockázatvállalás csak írásban – Belső szabályzatok készítése (hitelezési és kockázatéertékelési) – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8x 10%), súlyozás
mérlegben
szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínüsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb.
– Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke)
– Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8%
– Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett jegyzett tőkéjének 51%-a, összes tőkerészesedés a szav. tőke max. 60%-a
– Ingatlanszerzés korlátozása – nem a működéshez kapcsolódó ingatlanok összértéke szav.tőke max. 5%-a – 100%-os szabály (összes befektetés a bank szavatolótőkéjét nem haladhatja meg) 18
BME 2014 2014
Bankjog Tőkekövetelmény - hitelezési tevékenység – intézményvédelem - Magyarországi bankok helyzete - 180 forintos törvény - Szolidáris (bank) adó - Piaci környezet megváltozása (külföldi tőkeáramlás megfordult, ingatlanpiac lelassult stb.) - Második kör az adósmentésben - Nem is annyira búrkolt államosítási szándék
19
BME 2014 2014
Bankjog
20
BME 2014 2014
Bankjog
21
BME 2014 2014
Bankjog Befektetési szolgáltatási tevékenység a - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz )
22
BME 2014 2014
Bankjog
Pénzügyi rendszer helye és szerepe
• Pénzügyi közvetités • Fizetések bonyolítása • Deviza és futamidő konverzió
Háztartási jövedelmek
Kiadások Háztartások Háztartások
Export árbevétel
Import kif.
Vállalatok Vállalatok
Külföld
Kiadás Állami Állami költségvetés költségvetés
Hitelfelvétel PPénzügyi énzügyi rendszer rendszer
Adók
Hitelezés 23
BME 2014 2014
Bankjog A hazai tőkepiaci szabályozás főbb állomásai így a következők voltak: • 1991: az első átfogónak tekinthető értékpapír és tőzsde kodifikáció; • 1996: az uniós jogharmonizációhoz és az első öt év privatizációs hullámában felvetett kérdésekhez kapcsolódó értékpapírtörvény; • 2001: az átszerkesztett, átnevezett és nemzetközi szabályozási trendeket magában foglaló tőkepiaci törvény /2001. évi CXX. törvény (Tpt.); • 2007: az újra átnevezett és átszerkesztett, hatályos befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény; • 2014: Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. Tv (Kbfk). 24
BME 2014 2014
Tőkepiaci jog Tpt. / Bszt.
Befektetési tevékenység • Két alapvető tevékenységi tipus: – pénzügyi szolgáltató – befektetési szolgáltató
• Meghatározza a
üzletszerű, rendszeres
– tőkekövetelményt – személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: PSZÁF
Befektetési szolgáltatások - I • ügynöki • bizományosi • saját számlás kereskedelmi • portfolió kezelés • jegyzési garanciavállalás ha ezek tárgya neghatározott befektetési eszköz
Kiegészitő Befektetési szolgáltatások • értékpapir leltétkezelés • értékpapir letéti őrzés • tanácsadás Corpfin, M&A • befektetési tanácsadás • értékpapir forgalomba hozatal megszervezése • befektetési hitel nyújtása • értékpapir-számla vezetés • ügyfélszámla vezetés • Átruházható értékpapir • pénzügyi határidős ügylet • határidős kamatlábszerződés • kamatláb, deviza és tőkecsereügylet (swap) • ezekre opció
25
BME 2014 2014
Tőkepiaci jog A tőkepiaci jogszabályok legfontosabb fogalmai és intézményei: • a befektetési vállalkozó • a befektetési szolgáltatók tevékenysége és annak korlátai • minimális tőkekövetelmények a befektetési szolgáltatók vonatkozásában • a befektetési szolgáltatók tevékenységének engedélyezése • a befektetési szolgáltatók által nyújtható szolgáltatások
26
BME 2014 2014
Tőkepiaci jog
Egy befektetési szolgáltatók tevékenységét két alapvető korlát befolyásolja: - Egyrészt befektetési szolgáltatást, főszabályként csak befektetési vállalkozás és hitelintézet nyújthat; - Másrészt a befektetési vállalkozás főszabályként csak befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet
27
BME 2014 2014
Tőkepiaci jog Befektetési szolgáltatási tevékenység a - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz )
28
BME 2014 2014
Tőkepiaci jog Az MNB az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. Az MNB az engedélyt: • határozott időre, • feltételhez kötötten, • korlátozott tevékenységi körrel, • területi korlátozással, • a befektetési szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja 29
BME 2014 2014
Tőkepiaci jog Kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősül az Tpt. szerint: • értékpapír-letétkezelés • értékpapír-letéti őrzés • tőkeszerkezettel kapcsolatos, vállalkozások egyesülésével, szétválásával illetve tulajdonosi és szerkezet átalakításával kapcsolatos tanácsadás • értékpapír forgalomba hozatalának, valamint a részvénytársaság felvásárlásának szervezése • befektetési tanácsadás • befektetési hitel nyújtása • értékpapír-számla vezetés • ügyfél-számla vezetés 30
BME 2014 2014
Tőkepiaci jog A befektetők védelme • a befektetővédelem célja • a BEVA feladata (kártalanítás) • a biztosított és nem biztosított befektetési szolgáltatások köre (szerződés) • a biztosítás mértéke (max 20e EUR) • BEVA jogállása és forrásai (szolgáltatói befizetések, egyszeri és éves díjak)
31
