Háttér: Bevezetés. Ajánlott irodalom. Értékelés, számonkérés HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS)

Háttér: HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS)

• 2006-2007: Keszthely-Héviz Kistérségi Társulás + PE GMK + Krizevci Mezıgazd. Fıiskola (Horváto.) Interreg projekt • Téma: Határrégiók sajátosságainak vizsgálata, és a gazdaság igényeinek megfelelı képzési program kialakítása a határrégiók versenyképességének javítása érdekében Magyarországon és Horvátországban • Elemei:

A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

– Kutatás (interjúk, kérdıívek a horvát és a magyar határmenti megyékben) – Oktatás, tananyagfejlesztés HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

Bevezetés

Tematika: 1.

Az Interreg projekt oktatási alprojekt szerepe Oktatási cél: • A vidék gazdasági, társadalmi-kulturális és környezetmegóvási funkciója • a határrégiók sajátos viszonyai • a határmentiségben rejlı lehetséges elınyök felismerése, kiaknázása • a hátrányok leküzdése szakemberek képzése

Tartalma: • • • •

ismeretek, készségek EU vonatkozó támogatásainak és projektjeinek megismerése, a sikeres együttmőködések tapasztalatai térségünkkel szomszédos horvát határrégiók példája

2.

3.

4.

5.

Ajánlott irodalom • Lengyel I.- Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, 2004. • Pál Ágnes: Héthatáron. JGYF Kiadó, Szeged, 2002. • Rechnitzer J.: Szerkezeti változások a regionális gazdaságban. Pécs, PTE KTK, 2001 • A „Határrégiók fejlesztési sajátosságai” Interreg program keretében elkészült kutatási és oktatási segédanyagok (dr Bacsi Zsuzsanna és dr Kovács Ernı szerk, 2006.) • PPT és Word file-ok letölthetık: •

http://www.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/Tantárgyak.htm

oldalról a Határrégiók sajátosságai cím alatti file-ok

Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés: – A regionális gazdaságtan alapfogalmai, a régiók fejlettségi különbségeinek okai, elméleti modelljei – A termelési tényezık regionális eltérései, ezek mobilitása, a regionális versenyképesség fogalma, elemei – A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók A határmentiség és határmenti együttmőködés – A határmentiség és határmenti együttmőködés megjelenése az EU-ban: a regionalizmus kialakulása és megjelenése az EU politikáiban – A határmenti fekvés problematikája, természeti és társadalmi tényezıi, a területfejlesztésben való megjelenése – Interregionális együttmőködések példái az EU-ban, az együttmőködés és siker feltételei, formái, típusai – Határmenti, interregionális együttmőködési példák az EU-ban: munkaközösségek és eurégiók (esettanulmányok elemzése) Magyarország periferikus régiói és határmenti együttmőködési programjai – természeti és társadalmi tényezık – gazdasági és infrastrukturális tényezık – a magyar határmenti megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai, a hazai vidékfejlesztés története a rendszerváltástól napjainkig A horvát-magyar határtérség – a horvát-magyar határmenti magyar megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai – a horvát határmenti megyék természeti, társadalmi és gazdasági adottságai – a horvát határmenti megyék vidék- és területfejlesztési intézményrendszere, történeti áttekintése a rendszerváltástól napjainkig A sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: adottságok és gátló tényezık (esettanulmány) – a határtérség néhány konkrét együttmőködési aspektusának elemzése (BZs-KE)

Értékelés, számonkérés • Óralátogatás, aktív részvétel (heti 2 ó elıadás,30 kontakt óra) • 1 esettanulmány önálló feldolgozása és írásban határidıre való benyújtása (téma: egy kiválasztott határtérség valamely megadott szempontok szerinti elemzése) • Írásbeli vizsga a félév végén • Érdemjegy: vizsga + félévközi munka • Kreditérték: 3

1

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

1. Elıadás: a regionális gazdaságtan alapfogalmai

Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés: A regionális gazdaságtan alapfogalmai, a régiók fejlettségi különbségeinek okai, elméleti modelljei A régió fogalma: – A régió „olyan terület, melynek tanulmányozására a regionális gazdaságtannal foglalkozó kutatók kutatási támogatást kapnak...” (Hoover, 1987) – „ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás” (Benko)

A régiók közti eltérések alapvetı okai •

a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök – amelyek bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitásán, azaz helyhez kötöttségén alapszik, • a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erıforrások nem tökéletes oszthatósága miatt bizonyos erıforrások csak nagyobb egységekben juttathatók el a felhasználás helyére, ami a méretgazdaságossági elınyökön keresztül az egy helyen nagyobb volumenő felhasználást teszi kedvezıbbé. • a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt a térbeli elhelyezkedés nagyban befolyásolja a javakhoz való hozzájutás milyenségét, és ennek megfelelıen nyereségét és költségeit. Két oktípus: • eltérı természeti adottságok, valamint • a gazdasági tevékenység hatásai

1. témakör: a regionális gazdaságtani alapismeretek Vázlat: • Régió fogalma, típusai • Regionális eltérések okai, telephelyválasztási motivációk • Elérhetıség • Periferialitás

A régiók típusai • homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). • csomóponti régió (nodal region): a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. • politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók)

Telephely-elmélet A gazdaság alapegységét jelentı döntéshozó ( vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény) telephelyválasztási döntése: egyes erıforrás-típusok elérhetısége, hozzáférhetısége, ennek költsége : – a szállítási költségeket befolyásoló úthálózat, közlekedési lehetıségek – az adott város/település mérete, amely befolyásolja az elérhetı piacok méretét, a piaci versenyhelyzetet, illetve a termelı/szolgáltató tevékenységhez igénybe veendı inputok (itt is anyagok, vagy inputként megvásárolandó szolgáltatások) elérhetıségét, – a munkaerı költségek, illetve a munkaerı képzettsége, mobilitása

Azaz: • az input beszerzése, output piacra jutása (termelı) • elérhetı javak választéka és árszínvonala, munkalehetıségek és jövedelmek (fogyasztó. Munkavállaló)

2

A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: • autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) • vasútállomások száma • legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: • egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek „értéke” • a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges „költség” (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is)

Példák: •

jelölések: Wj : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je cij = a km-ben vett távolság (Schürmann et al., 1997, Wegener et al, 2002

Index Utazási költség index

aktivitási függvény g(Wj ) = Wj ( vagy =1) ha Wj ≥Wmin = 0 ha Wj <Wmin

impedancia függvény f(cij ) = cij itt a távolsággal arányosan növekvı költségekkel számolunk

az adott helyszín vonzereje csak akkor veendı számba, ha bizonyos alsó korlátot meghalad (ami lehet a kívánatos minimális piaci méret, vagy vásárlóerı)

Utazási költség index – 2. változat

g(Wj ) = Wj ( vagy =1) ha Wj ≥Wmin

Napi elérési index

g(Wj ) = Wj

= 0 ha Wj <Wmin

f(cij ) = 1/ (cij )2 az utazási költség a távolsággal nı, így az indikátor értéke csökken f(cij ) = 1 ha cij ≤ cmax és = 0 ha cij > cmax (csak egy adott max, távolságig lehet naponta utazni)

Potenciális g(Wj ) = Wj α (pl. α = 1) elérési index

Elérhetıségi Index: (accessibility indicator/index ) az i. telephely „közelsége” az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) Ai = Σj g(Wj)⋅ f(cij) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendı egyéb település jele – Wj : a j. településen rendelkezésre álló tényezı/lehetıség – cij : az i. telephely és a j. település közti távolság, – g(Wj ): a rendelkezésre álló tényezı/lehetıség értéke (aktivitási függvény) – a tényezı – növekvı függvénye – f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének „költsége”, azaz a cij távolság értékelése (impedancia függvény) – ez a távolság növekedésével csökkenı érték! – Ai magas értéke az adott telephely kedvezı elhelyezkedését, kedvezı elérhetıségét jelenti. – Példák:

• jelölések: Wj : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je cij = a km-ben vett távolság

Periferialitás két alapvetı tényezı: • a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára) • a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya

f(cij ) = e (- β⋅ Cij) vagy : f(cij ) = cij (- α)

Periferialitási indikátorok Két csoport: • Az gravitációs modell módszertana szerint : a „gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri. – gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok „gazdasági mérete v. tömege” függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összegeként adódik. – Az ilyen indikátorok alapján a térrıl olyan térkép készíthetı, amely az agglomeráció gazdasági elınyeit hangsúlyozza, és meredekebb gradienseket eredményez a „magterületek”, központi térségek közelében, mint amilyeneket csupán az utazási költségekkel számolva kapnánk.

•

Az „utazási idı vagy költség”, illetve a „napi elérhetıség” mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: – Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak – A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? – Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú ( n fıs) piacot akarunk elérni

Példa gazdasági potenciálra • Az elsı megközelítésre lehet példa a Keeble-féle gazdasági potenciál, amelyet az alábbi képlettel számítunk ki: • EPi = Σj ( Wj /cij) • ahol i a vizsgált telephely, j = 1,2,..n az elérhetı gazdasági centrumok, Wj a j. centrum gazdasági potenciálja (piacmérete, GDP értéke, stb.) és cij az i telephely és a j centrum közti távolság. • Keeble közli az európai nagyvárosokra kiszámított Gazdasági Potenciál értékek térképét:

3

Európai nagyvárosokra számított Gazdasági Potenciál (Keeble)

Standardizált periferialitási index:

A Gazdasági Potenciál alapján kiszámítható a standardizált periferialitási index (Copus A K, 1999 ): pi = 100 ⋅ (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin )

ahol: • EPi : az i-edik területegység gazdasági potenciálja • EPmax illetve EPmin a térségben lévı legnagyobb illetve legkisebb gazdasági potenciál-értékek. • Az index ilyen módon 0-100 közötti skálán méri, hogy az adott (i-edik) helyszín/ területegység gazdasági potenciálja mennyivel marad el a térség legnagyobb gazdasági potenciáljától, a térségben lévı maximális gazdasági potenciálkülönbséghez viszonyítva. • Minél kisebb a pi index (azaz minél közelebb van 0 –hoz) annál közelebb van a térség potenciálja a maximális potenciálhoz, azaz annál kevésbé jellemzi periferialitás az adott helyszínt.

Európa 1996-beli periferialitási indexei HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

Európa 1996-beli – a GPD ECU-ben mért értéke alapján számított gazdasági potenciálok segítségével – számított periferialitási indexeit ábrázolja az alábbi térkép, NUTIII szintő régiókra, mint területegységekre nézve.

2. Elıadás: A regionális fejlıdés elméletei

Elméleti irányzatok Neoklasszikus fejlıdéselméletek

• •

A fejlıdéselméletek célja: • Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata • A gazdaság- és társadalompolitika irányítása • Gyakorlat megelızi az elméletet (centrumperiféria elm., függıségi elm.) • Elmélet megelızi a gyakorlatot (polarizációs elmélet)

Két irányzat: a konvergenciával és divergenciával kapcsolatos gyakorlati intézkedések és beavatkozások iránti viszonya alapján. Az egyik szélsıség: a neoklasszikus iskola modellje, – a piac elısegíti a regionális konvergenciát – nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlıtlenségek mérséklésére.

•

A másik véglet: – a piaci folyamatok és erık a területi különbségeket felerısítik és elmélyítik – hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlıtlenségeket mérséklésére

•

Köztes elméletek: – a regionális fejlıdés több szakaszon megy át • az egyes szakaszokban az elızı idıszakbeli nehézségek leküzdése • a regionális egyenlıtlenségek keletkezése és a gazdasági ciklusok közt kapcsolat van

– más elméletek: a kapitalista gazdasági rendszerek nem képesek a regionális konvergencia megvalósítására célzott kohéziós politikával sem – EU- integráció: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, Strukturális Alapok, politikai beavatkozás szükségessége – Az EU gyakorlata + az elmélettel való összevetés: három lehetséges integrációs modell: • ökonomista (economicist), • funkcionalista (functionalist) és a • „szolidaritási” vagy „kohéziós” (solidarity or ‘of cohesion’)

4

Konvergencia és divergencia elméletek - Régi és új neoklasszikusok

A neoklasszikus elmélet elemei:

Lényege: • ha egy (gazdasági vagy társadalmi) rendszerben az egyensúly megbomlik, akkor automatizmusok az egyensúlyt megbontó folyamatokat lefékezik és az egyensúlyt újra létrehozzák: új egyensúly • Eszerint a tıkés gazdaság képes az egyensúlytalanságok kezelésére, és az egyensúlyának helyreállítására beavatkozás nélkül. • A külsı, exogén beavatkozások csak rontanak a helyzeten, az egyensúlytalanságot kiváltó folyamatokat felerısítik • A regionális egyenlıtlenségek felszámolását sem szabad exogén intervencióval ösztönözni, a piacra kell bízni • Az állami beavatkozás, a pénzügyi támogatások rontanának a konvergencia lehetıségén. Közvetlen elıfutára: a nemzetközi kereskedelmi elméletek: komparatív elınyök szerinti munkamegosztás

• a munkaerıt és a tıkét tekintik a termelés erıforrásainak, • az egyes termékek termelési függvénye minden régióra nézve azonos, • a termelési tényezık felhasználása a termék egységének elıállításához állandó, és az áraktól független, • a piacokat a tökéletes verseny jellemzi, • szállítási költségek nincsenek, • és a régiók teljes mértékben azokra a termékekre specializálódnak, amelyekben komparatív elınyük van. • Eltekint: a növekvı skálahozadék, a munkaerıpiac szegmentáltsága, a munkaerı migrációjának költségei és a tıketranszfer lehetıségétıl. • A munkaerı kizárólag a bérkülönbségek miatt változtat munkahelyet, és a tıke a legnagyobb megtérülés helyére áramlik.

A neoklasszikus modell kritikája

Neoklasszikus modell: a várható eredmény

•

• A munkaerı a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, • ezzel ott megállítja a bérek növekvı trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévı láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. • A tıke számára kedvezıtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nınek a munkaerıköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erısebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetıségek eltőnése miatt. • A tıke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, • a tıke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkezı jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének kiegyenlítıdését idézi elı.

Endogén növekedéselmélet • • • • • •

•

A neoklasszikus modell megújítása, válaszul a gazdasági és szociális kohézió erısítését célzó politikák terjedésére a regionális konvergenciát és divergenciát vizsgáló tanulmányok az EU gyakorlatának és eredményeinek elemzésérıl: empirikus és elméleti az amerikai kontinensen is új megközelítések születtek az empirikus tapasztalatok alapján Alapvetı eleme: a csökkenı hozadék elve a technológia akkumulációjára is igaz A fejlettebb régiókban, ahol az innovációs képesség nagyobb, eredményei érezhetıek, de a technikai fejlıdés költségeit is viselniük kell, a fejletlenebb régiók az innovációk terjedésével jutnak hozzá a magasabb szintő technikai ismeretekhez, kifejlesztésének teljes költsége helyett csak az abszorpció és adaptáció költségeit kell viselniük. Ez pedig a konvergencia, a kiegyenlítıdés felé viszi a rendszert az összes tényezıre, és így a technikai fejlıdésre is vonatkozó csökkenı hozadékok miatt.

A valóságban azonban nem tapasztaljuk azokat a jelenségeket, amiket az elméleti modell állít. A modell alapfeltételezései megkérdıjelezhetık A modell a komparatív statika módszereivel dolgozik, és az idıbeli dinamikát teljesen mellızi. Korrigálás: Robert Solow: az idıbeli változásokhoz a technikai fejlıdést is beépíti, de: nem tartalmazza az erıforrások kimerülését, a termelési tényezık felhasználás arányainak megváltozását, a termelés és fogyasztás arányainak változását, az innovációk születésének és terjedésének módját,… A a kiindulási feltételek hatásai mások a valóságban, mint a modellben:

• • •

•

– a migrációnak egyáltalán nem biztos, hogy kiegyenlítı hatása van a foglalkoztatásra, – a munkaerı nem homogén, szakmák szerint specializálódott, – a munkakörülményekrıl nincs tökéletes informáltság, – a munkaerı mobilitását a bérkülönbségeken kívül számos más tényezı is befolyásolja – a munkaerı és a tıke vándorlásával kapcsolatos költségek nem tekinthetık nullának,

•

Ha elfogadjuk az elméletet és következményeit, akkor sem következik az egyes régiók egy fıre jutó jövedelmének kiegyenlítıdése: egyéb akadályozó tényezık ( ingatlanból származó jövedelmek, aktív lakosság részaránya, specializálódás mértéke, a lakosság képzettsége, stb.,) EU regionális politika: az EU kevéssé bízik a neoklasszikus modell által ígért automatikus kiegyenlítıdési mechanizmusok mőködésében.

•

Milyen konvergencia? Három típus: 1. szigma-konvergencia: – a vizsgált változó (például az egy fıre jutó jövedelem) értékeinek szóródása (szórás) az átlagérték körül az idıvel csökken. – hátránya, hogy a szórás akkor is csökkenhet, ha az átlaghoz eredetileg is közel fekvı értékek még közelebb kerülnek az átlaghoz, míg az átlagtól leginkább távol esı értékek változatlanul maradnak.

2. abszolút béta-konvergencia: –

az összes egy fıre jutó jövedelemérték ugyanazon egyensúlyi érték felé közeledik, – azért, mert az alacsonyabb egy fıre jutó jövedelmő régiókban a jövedelemnövekedés üteme sokkal gyorsabb, mint a magasabb jövedelmő régiókban

3. feltételes béta-konvergencia: – minden régió gazdasága konvergál egy saját egyensúlyi értékhez, – azonban nincs szó az összes régió számára azonos, közös egyensúlyi érték kialakulásáról. – a régión belüli kiegyenlítıdést és a régiók közti divergenciát is megengedi.

•

Az egyes konvergencia fogalmak között összefüggés: – a béta konvergencia szükséges feltétele a szigma konvergencia fennállásának, – de lehet béta-konvergencia szigma konvergencia nélkül is ( a gyengén fejlett régiók gyorsabb növekedést mutatnak, mint a fejlettebbek, de a jövedelmek közti különbségek továbbra is fennmaradnak)

5

Melyik konvergencia mit jelent?

Polarizációs elméletek

• az egyes régiók életszínvonalának, életminıségének kiegyenlítıdését jellemzı: az abszolút konvergencia. • A feltételes konvergencia: inkább olyankor érdemes használni, ha a fejlıdést gátló strukturális akadályokat szeretnénk azonosítani. • A konvergencia meglétét vagy hiányát vizsgáló empirikus tanulmányok eredményei ellentmondásosak. • Az abszolút konvergencia elve tipikus neoliberális megközelítés, amely elutasítja az állami beavatkozást, és így tulajdonképpen a regionális politika létjogosultságát is, • A feltételes konvergencia megközelítése alapján a regionális politikának igen komoly szerep jut, meghatározza és felszámolja a kevésbé fejlett régió elıtti akadályokat teljes növekedési potenciáljának kihasználásában, és magasabb egyensúlyi pont elérésében.

Lényege: • a régiók közti fejlıdési különbségek hosszú távon elmélyülnek, a fejlıdési különbségek, divergenciák kerülnek elıtérbe (F. Perroux, Schumpeter) • három tényezı okozza: – a régiók belsı növekedési tényezıinek eltérései (termelési tényezıi mennyiségének és minıségének, az ágazati szerkezetnek, fogyasztási és megtakarítási szokásoknak) – a régiók közt kialakuló erıs függıség; valamint – a regionális piacokon mőködı oligopóliumok és monopóliumok, amelyek megakadályozzák a tökéletes versenyfeltételek közti gazdálkodást.

Ezek a tényezık olyan kumulatív folyamatokat indukálnak, amelyek az egyenlıtlenségek, egyensúlytalanságok megjelenése után azok elmélyüléséhez vezetnek.

Példák: Kumulatív divergencia (Myrdal)

A polarizáció kialakulása

•

• Ágazati polarizáció (Schumpeter): az innováció szerepe a gazdasági növekedésben és fejlıdésben. • Perroux: a gazdaságban éppen az innovatív, újdonságokat képviselı ágazatok válnak a növekedés motorjaivá, növekedési pólusokká. • Ezek a növekedési motorok aztán a tılük függı gazdasági szektorokban is húzó vagy fékezı erıt gyakorolnak, így ezen ágazatok növekedését vagy válságát is befolyásolhatják. • A növekedési pólus elmélet szükségszerően kikényszerítette a területi dimenzió megjelenését az elemzésekben.

Williamson:külsı beavatkozással a fenti hatások közömbösíthetık és a fejlıdés felgyorsítható. • A regionális politika eszközeivel történı beavatkozás jól illeszkedik hozzá • Williamson (1965) modellje ( Myrdalhoz hasonló): – 4 tényezı : • A munkaerı szelektív vándorlása a fejlett régiók felé • A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetıségek és más tényezık miatt. • Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintő gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül • (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt.

• Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idıvel mérséklıdnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába

• • •

a társadalmi egyenlıtlenségek önmagukat megerısítve újratermelik magukat, ezáltal a régiók közti egyenlıtlenségek egyre növekednek. A kapitalista rendszer és a piac intézményrendszere képtelen az egyensúlytalanságok korrekciójára. Az egyensúlyt megbontó erı mőködésbe lépése után az egyensúlytalanság hatásai akkumulálódnak és tovább rontják az egyensúlytól való eltérést. Regionális problémákra: a területi egyenlıtlenségek, ha már kialakultak, egyre markánsabbá válnak, külsı beavatkozás nélkül. – Az elmaradott országokon belül is erıteljesebb regionális különbségeket találunk, mint a fejlett országokban.

•

A divergencia-folyamatok három komponense: – A migrációs áramlások a fejletlentıl a fejlettebb régió felé (szelektív) – A tıkeállomány régiók közti áramlása a munkaerıvel azonos irányba (a szegényebb régiók megtakarításai a fejlettebb régiókba) – Régióközi kereskedelem: alulfejlettséggel együtt jár az elsıdleges termelésre (mezıgazdaságra és kitermelı iparra) való specializálódás, ami hátrányt jelent az ipari és tercier szektor termékeivel szemben.

Példák: Szakaszos növekedés (Rostow) •

öt fejlıdési szakasz: – – – – – –

• •

a fellendülés beindulása (harmadik szakasz) a választóvonal a fejlettség és alulfejlettség, vagyis a tradíció és a modernség között. A növekedés ennek a szakasznak a meghaladása után folytatódik, önfenntartóvá lesz Kritika: – – –

•

az infrastrukturális beruházások általában nem elegendıek. az elmélet alapvetıen teoretikus, csupán bizonyos fejlett nyugati gazdaságokra illeszthetı a regionális fejlıdés szempontjából problémás: ha egy ország valamennyi régiója ezt a mintát követné, akkor a régiók közti különbségek állandósulnának, abszolút konvergencia lehetetlenné válna.

Friedmann-féle átdolgozás: a gazdasági fejlıdés során az erıforrások a térségek kózt átrendezıdnek, szakaszolás: – – – –

•

hagyományos társadalom, átmenet: a fellendülés elıfeltételeinek megteremtése, a fellendülés, azaz a gyors növekedés beindulása, a fejlıdés érett szakasza stabil növekedési rátával, majd a tömeges fogyasztás korszaka. Késıbb egy hatodik szakaszt is bevezetett, amelyet a minıség keresésének nevezett el.

1. preindusztriális szakasz (Rostow, 1. és 2. szakasz, a hagyományos társadalmak és a fellendülés elıfeltételeinek megteremtése), 2. átmeneti korszak (Rostow 3. szakasza, a fellendülés korszaka), 3. ipari társadalmak (Rostow 4. szakasza, a fejlıdés érett szakasza) , és 4. posztindusztriális korszak (Rostow 5. szakasza, a tömegfogyasztás korszaka).

Richardson (1980b) a térszerkezet decentralizációs polarizáció elmélete

6

A növekedési pólusok • Paelinck (1965): a gazdaságban megjelenı vezérágazatok a növekedési centrumban olyan kapcsolatrendszert indukálnak, amely más ágazatok növekedésére is serkentıen hat. • Jövedelmi polarizáció: a dinamikus ágazatok serkentik a fogyasztásra orientált ágazatok fejlıdését, • ezzel együtt pszichológiai, magatartási hatások is beindulnak: egy dinamikus ágazatban történt beruházás növeli a vállalkozások gazdasági aktivitását. • Mindezek a hatások egy adott térség gazdaságának fejlıdésére pozitív hatást gyakorolnak, azaz serkentik a centrum és perifériatérségek közti földrajzi polarizációt.

A növekedési pólus elmélet változatai •

Boudeville (1966): a regionális polarizáció elmélete. – A dinamikus növekedést mutató ágazatokat tömörítı központok lényegében területi növekedési csomópontként funkcionálnak. – A fejlesztési pólus: olyan centrumtelepülés, ahol a dinamikusan növekvı ágazatok egész komplexuma megtalálható. – Ezek a pólusok a gazdasági potenciállal rendelkezı régiók központjában helyezkednek el, és agglomerációs elınyeik révén a növekedést serkentı hatásokat tudnak kibocsátani a hierarchiában alacsonyabban elhelyezkedı települések számára.

•

Pottier (1963): a dinamikus ágazatok hatása nemcsak a magterülettel szomszédos településeken érvényesülhet, hanem a közlekedési hálózatok révén távolabbi térségekre is pozitív hatást gyakorolhat. – A közlekedési kapcsolatok jelentısen befolyásolhatják a centrumtérségek növekedését, – Centrumtérségek a fejlıdés gyújtópontjai, a közlekedési pályák mentén fejlesztési tengelyek alakulnak ki (ld. a területi tervezés)

•

Lasuén (1969) : a gazdasági növekedés és az urbanizáció kapcsolatát vizsgálta – Az innovációk regionális terjedése és adaptációja szoros kapcsolatban van az egyes nemzetgazdaságok fejlettségével, terjedésében a városhálózatnak és az annak felszereltségében rejlı tényezıknek meghatározó szerepük van. – Az újdonságok a fejlett országok magasan fejlett centrumaiból indulnak ki, és elsıként a más fejlett centrumok veszik át az innovációt. – A perifériák irányába történı terjedés lassabb, – A fejlıdı és átmeneti országok számára két lehetıség áll nyitva: • iA centrumaik átvehetnek egy-egy új innovációt jóval elıbb is, mielıtt az egész ország erre képes lenne. Ennek eredményeként kettıs gazdaság alakul ki, területi polarizáció. • a centrumok addig halogatják az új innováció átvételét, amíg az egész ország, így a perifériák is meg nem birkóznak az elızı innováció befogadásával, így a fejlett és fejletlen ország között nı a polarizáció mértéke,

– Lasuén gyakorlati vizsgálatai: a fejlıdı országokban az elsı alternatíva a jobb

A centrum-periféria elmélet • • • • •

•

Kialakulása: 1940-es évek végétıl Latin-Amerikára Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával. . Az elemzés alapvetı érve annak megerısítése, hogy a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latin-amerikai országok és a fejlett világ között az idıvel romlanak. Következtetése: a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. Az agglomerációs gazdasági elınyök a fejlett centrumtérségekben mőködnek, a közösségi és magántıke itt koncentrálódik, a hatalmi és döntési centrumok itt találhatók, a technológiai innovációkra való kapacitások itt fejlıdtek ki, röviden szólva a jövedelem és vagyon növekedésének üteme itt sokkal nagyobb, mint a perifériákon. A szerepek, illetve funkciók ilyen megosztása szerint a szegényebb, illetve kevésbé fejlett országoknak az a feladata, hogy – nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára – a gazdag régiókban mőködı üzleti vállalkozások számára bıséges és olcsó munkaerıt szolgáltatnak, – finanszírozzák a kedvezıbb helyzetben lévı régiók fejlıdését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erıforrásuk transzferálása által.

Függıség-elmélet • •

Egy kizsákmányoló osztály akár fejlett, akár fejletlen régióban él, hasznot húz a munkások kizsákmányolásából, még azokéból is, akik a fejlett régiókban élnek (köztük az elmaradott régiókból bevándorolt munkások) Radikálisabb változat: az interregionális különbségek létezését a kapitalista rendszer természetének tulajdonítják. – Eszerint az egyenlıtlenségek kialakulása nem véletlen, és nem is lehet korrigálni, mert közvetlenül a termelés formájából következik.

•

Nem az egyes régiók által már elért fejlettségi szintekrıl szól, hanem a régiók által elfoglalt eltérı szerepekrıl, – ami szerint nincs más lehetıség egyes területek fejlıdésére, csak ha ezt más régiók fejletlen állapotban tartása árán érik el.

•

Így a régiók alulfejlettsége nem véletlen, hanem ugyanannak az éremnek a másik oldala. – A regionális politikának és a kohéziós politikának eszerint nincs sok értelme, a regionális egyenlıtlenségek csak akkor tőnnének el, ha az ıket elıidézı rendszert meg lehetne haladni.

•

Kevésbé radikális változat Cardoso (1977, brazil elnök volt): lehetséges a periferiális térségekben is bizonyos iparosodás, de ez nem képes az autonóm növekedés elérésére. – A tıke csak a helyben elérhetı nyersanyag, vagy az olcsó munkaerı miatt települ ide, és döntéseit a régión kívüli érdekek határozzák meg, a régión belüli erık ennek befolyásolására nem képesek.

Exportbázis elmélet (North,1955 )

• • • •

a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt, nem a régiók kívüli tényezıkre . egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ. az exportbevétel az infrastruktúra és az exportbázis fejlesztését is lehetıvé teszi. A fejlesztéshez a régión kívülrıl kell beruházási javakat beszerezni, – – – –

•

de a régión belül is növekszik a kereslet: az exportra termelés növeli a helyi beszállítók számára is a keresletet, ezzel jövedelmet is teremt a régión belül, ami a fogyasztási javak keresletének növekedését indukálja.

Ez utóbbi tényezı növeli a régión kívülrıl érkezı vállalatok számára is a régió vonzerejét, így újabb vállalatok és ágazatok is betelepülnek a régióba.

Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet •

Kompetitív fejlıdéselmélet • • •

•

– Tényezıvezérelt gazdaság: ha a vállalati versenyelınyök a termelési tényezık sajátosságaiból származnak (alacsony képzettségő és bérő munkaerı, természeti tényezık hozzáférhetısége). Az alacsony jövedelmő régiókra jellemzı. – Beruházásvezérelt gazdaság: ha a beruházások a fejlett tényezıkben történnek, a tömegtermelés hatékonyságának javulása a versenyelıny (modern technológia, a külföldi mőködı tıke, méretgazdaságosság) . A közepesen fejlett országokra jellemzı – Innovációvezérelt gazdaság: a fejlett, specializált temelési tényezık létrehozása, a belföldi kereslet igényes szegmense (márkanevek), a nemzetközi piacok szélesítése, új, innovatív termékek és szolgáltatások, vállalatok közt vertikális kapcsolatok, majd a horizontális kapcsolatokra alapozott klaszterek. A magasan fejlett országok gazdaságai tartoznak ebbe a kategóriába.

Alapvetı elem: bázis- és nem bázistevékenységek. – –

Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki, a bázistevékenységek révén a régióba beáramlott jövedelmeket osztja újra.

Az exportbázis elmélettel szemben felmerülı kritikák: 1.

nem veszi figyelembe a régión belüli folyamatokat (belsı piac, helyi befektetések, helyi fogyasztási szerkezet, állami kiadások), egyoldalúan a régión kívülre irányuló

exportot tekinti a növekedés forrásának. a bázis és nem bázis tevékenységek szétválasztása problematikus, (például az országos átlagnál magasabb exportarány szerint) csak az adott régió és a régión kívüli világ kategóriákkal számol, nem veszi figyelembe a régiók közti együttmőködési lehetıségek elınyös hatásait.

2. 3. •

milyen régiószintekkel számolunk? (a NUTS III szintő régiók közti kereskedelem export, de az ıket tartalmazó NUTS II szintő régiónak is javítja a fejlettségét, ám NUTS II régió szintjén nem számít exporttevékenységnek)

A vállalatok stratégiáit és az üzleti környezetbıl adódó versenyelınyöket tekintik a fejlıdés fı forrásainak. M. Porter: a technológia és méretgazdaságosság mellett a tartós regionális jellemzıket, így a dimanikus agglomerációs elınyöket is fontosnak tartja. A nemzetközi munkamegosztást magyarázó komparatív elınyök elméletét kompetitív elınyök elméletévé fejlesztette tovább,: egy ország szakosodását a komparatív elınyei mellett a globális vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, versenyelıny! A kompetitív fejlıdést három szakaszra osztja.

•

Az egyes szakaszok egymáshoz logikusan kapcsolódva jellemzik egy-egy régió fejlıdési pályáját, az egyes országok besorolása nem mindig egyértelmő, egyes ágazataik különbözı fejlıdési szakaszokban is lehetnek.

7

A termelési tényezık térbeli eloszlása

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

3. Elıadás: A termelési tényezık regionális eltérései, a regionális versenyképesség

A telephelyválasztást befolyásolja: • Input igény, és hozzáférhetıség • Output mennyisége és szállítása A területi munkamegosztást alakító tényezı

A javak tipizálása

A tényezık térbeli szőkösségének alaptípusai:

• Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok • Transzferálható (áthelyezhetı) inputok és outputok Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetıséget, az egyik helyrıl egy másikra történı szállítást, mozgatást jelenti

A fentiek alapján 4-féle jószágot különböztethetünk meg: • • • •

Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerıre) telepítések. Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszıleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külsı kereslet): a termék szállítható a külsı piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel).

Természeti tényezık • A legkevésbé mobilak • Részben térben helyhez kötöttek • Általában nem bıvíthetık, de kimeríthetık, elszennyezhetık Mobilitásuk: • Kitermelt erıforrás szállítása • A telephely költöztetése az erıforráshoz (input helyéhez, vagy melléktermék/hulladék elhelyezése)

• ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegı), • kommonalitás: sok helyen elıfordul (pl. folyóvíz, mint hőtıvíz), • ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), • unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elı (pl. uránérc).

Munkaerı, humánerıforrás Az ember szerepe a gazdaságban: • • •

Munkaerı Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa

A munkaerı interregionális áramlása - okai: •

Nem gazdasági:

•

Gazdasági:

– Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy – – – – –

Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs

Kit érint? • Magasan kvalifikáltak • Képzetlenek

8

Magasan kvalifikált munkaerı okok • Képzettség megszerzése (hazatér!) • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlıdı régiókban kiképzett munkaerı a fejlett régiókban termel!

Regionális jövedelmi különbségek Vizsgálandó: • Egy családra/háztartásra jutó átlagos jövedelem érték a régióban • Adott foglalkozási ágban elérhetı jövedelem a régióban (reálkereset: nominális jövedelemmegélhetési költségek) • Munkaadónál jelentkezı foglalkoztatási költségek (bér + juttatások) Régiók közti eltérések

A megélhetési költségek területi különbségeinek magyarázata

A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata • Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban • Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés • Régión kívülrıl munkaerı beáramlás, vendégmunkások • Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , késıbb török és délszláv vendégmunkások • Idénymunkások: a fejlıdı országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) • Illegális munkavállalás

Jellemzı jövedelmi tendenciák A BÉR MAGASABB

A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK MAGASABBAK

Nagyvárosokban, mint kisvárosokban

Nagyvárosokban, mint kisvárosokban

Városközponton kívül, mint belül

Ahol a földterület, és élelmiszer drágább

A nem mezıgazdasági területeken

Ahol a lakhatási költségek magasabbak (Drágább lakbér nagyvárosban, kedvezıtlen éghajlati adottságok)

A bér- és jövedelemdifferenciák okai • A munkaerı kínálata, és annak rugalmassága

• • • •

lakosság összetétele (életkör, jövedelem, fizetıképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhetı, nem számszerősíthetı tényezık: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegő hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényezı közelsége (ipartelep levegıszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)

– Egy településen rugalmatlan (adott munkaerıbázis, + migráció) – Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetısége) – Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható)

• A munkaerı vándorlási hajlandósága – – – –

Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetıségei – A lakóközösség vonzereje

9

•

A migrációs folyamatok jellemzıi

A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: A küldı régió (eredet)

A migráció eredete és célpontja

• Elvándorlás periferikus régióból:

– A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – fıleg gazdasági – Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – fıleg szociális, demográfiai

•

A migrációt akadályozó tényezık – Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) – Költözés „költségei” – Kitaposott ösvény

•

Az elvándorló személy tulajdonságai – – – –

Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzık

A régiók közti kiegyenlítıdés csökkenti a migrációs hajlandóságot!

A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: Célrégió • Bevándorlás nagyvárosi centrumba – Növeli a célrégió termelési kapacitását – Növelheti a célrégió képzettségi szintjét – Termelékenységet javít, ha képzett munkaerı révén fejlettebb technológia is telepíthetı – Új piaclehetıségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára – Növekedhet a munkanélküliségi ráta – Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) – Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bıvítésére (óvoda, iskola) – Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú

A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét

KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB – új technika, KPB – ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB – rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő!

– Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény – Magasabban képzettek elvándorlása: humánerıforrás kapacitás romlik, kedvezıtlen a fejlesztésekhez; meglévı vállalkozásokat is elriaszthatja – Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás – Információs hatások a régión kívülrıl (fogyasztási javak, technológia) – Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás

Tıkejavak • A legmobilabb termelési tényezı Formái: • A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI)

• A pénztıke nemzetközi/régióközi áramlása: – külföldi portfólió befektetés (KPB) tulajdonrész szerzése – Hitelek, segélyek

KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TİKEBEFEKTETÉSEK (KKB -FOREIGN DIRECT INVESTMENT, FDI) Sokféle definíció - Cél: a bázisország vállalata ellenırizze a fogadó ország mőködı tıkéjét, ill. a fogadó vállalat menedzsmentjét – tulajdonjogi megközelítés - az egyik ország megtakarításainak a másik ország számára rendelkezésre bocsátás (Inversen, dán közgazdász, 1936) - a termelési tényezık világmérető elosztása, a tıke a felesleggel rendelkezı országból a tıkehiányos országba megy, kiegyenlítıdés (ált. egyensúly-elmélet) - az államok közti kölcsönös függıséget erısíti, feljeszti a nemzetk. kapcsolatrendszert (globalizációs megközelítés)

10

Technológia-transzfer

A közvetlen külföldi beruházások indítékai - Eltérı tényezıellátottságok kihasználása - természeti adottságokban megnyilvánuló különbségek - olcsó munkaerıvel való ellátottság- ha nemcsak olcsó, hanem emellett szakképzett is - munkaerı szakképzettségi különbségei - stratégiai jellegő ok - versenytárstól való megszabadulás, technológiákhoz való hozzájutás, piacvásárlás - kormányok, önkormányzatok által nyújtott kedvezmények - üzleti partnerek követése - helyi piaci kritériumoknak való megfelelés helyi gyártással - helyi piac ellátása olcsóbb helyi termeléssel - globális versenypozíció következtében a helyi piacon való jelenlét, és a protekcionizmus megkerülése

A gazdaság fejlıdésének kulcstényezıje, a mőködıtıke-áramlás egyik formája Elemei: • A technológia terjedése (diffúzió) • A technológia abszorpciója, adaptálása • Technológiatranszfer (gépek, mőszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történı átvitele) Fajtái: – Megtestesült, – Nem megtestesült (know-how, licencek…) – Mőködı tıke befektetés Formái: – Kereskedelmi – Nem kereskedelmi (mőszaki segélyezés –technical assistance)

A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 1

A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 2

Pozitív: Mérhetı: 1. fizetési mérleg tıketöbblete, hiány csökkentése 2. nettó export növekedés, importmegtakarítás 3. üzleti forgalom, fizetett adók, belsı foglalkoztatottság és lakossági jövedelmek nınek 4. helyi vásárlások, alvállalkozói forgalom, K+F hozzájárulás, GDP nı Nem mérhetı: 1. mőszaki színvonal emelkedik 2. vezetés és munkaerı képzettsége és tapasztalatai nınek 3. gyártmányok és szolgáltatások minısége nı Mindezek nem mind egyszerre jelentkeznek, és ügyes gazdaságpolitika mellett érvényesíthetık csak!

Negatív: - fıként a kisebb országokban! 1. 2.

a TNC-k által létrehozott új értékbıl kevés marad a fogadó országban erısödik a világpiacon a közvetlen függıség, az ország sebezhetıbb lesz, kiszolgáltatott a TNC-k felé (fiz. mérleg, export, stb. miatt), a TNC üzleti stratégiaváltása az egész országra hat 3. torzíthatja a termelési és fogyasztási szerkezetet (pl. luxusfogyasztás ösztönzése) 4. importnövekedés és egyensúlyvesztés lehetısége 5. monopolhelyzet, transzferárak ⇒ GDP elszívása! 6. a helyi vállalkozások lehetıségeit korlátozhatják (jobb technológia, hitelképesség, külföldrıl történı beszállítások, környezetszennyezés) 7. akvizíciók után a dolgozók elbocsátása, munkanélküliség, társadalmi feszültségek MA: a TNC-knek nem érdeke a fogadó ország gyengítése, de így is elınyösebb helyzetben vannak! Globalizáció: a KKV-k számára problémák ezek alig 1%-ának van jelentısebb nemzetközi tevékenysége többnyire elszigetelt, regionális piacokon mőködnek

A termelési tényezık kapcsolata

A tıkepiac jellemzıi

Neoklasszikus elmélet: • A tıke áramlását gazdasági okok magyarázzák – profit/ megtérülés maximalizálása • A tıkepiac tökéletes piac - hatékony bankrendszer • A fentiek miatt a tıkeellátottság kiegyenlítıdése (a magas jövedelmő régiókba megy, ott kínálatbıvülés, árcsökkenés, tıke hozam csökkenés,…)

A tıkekínálat a gazdaság, foglalkoztatottság, technológia szintjét is meghatározza • A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport Valóság: a tıke nem teljesen mobil! • Pl. földhöz kapcsolódó beruházás immobil! • Új beruházás szempontja profitmax mellett lehet más is (saját vállalkozás

A regionális fejlıdésre eltérı módon hat:: • a tıketényezı, a munkatényezı – A tıke és munkaerı áramlása a származási régióban csökkenti a termelési kapacitásokat, így a gazdaságot visszafogó hatású

•

– A technika exportja a származási régióban, újabb bevételek forrása lehet, ami további fejlesztéseket, innovációt képes megalapozni. – A technika exportjának is lehet negatív hatása a küldı régióra.: A fogadó régió versenytárssá válhat …. – A technikai fejlıdés hozzájárulhat a munkatényezı illetve a tıketényezı megtakarításához, növelhetı a kibocsátás. – Kedvezıtlen piaci viszonyoknál eladhatatlan árukészletek keletkeznek, elbocsátások, munkahelyek felszámolása.

•

bıvítése, kommunikációs, infrastrukturális és intézményi háttér, munkaerıellátottság,jogrendszer, korrupció, bürokrácia, állam viszonya a befektetıhöz)

• • • •

A beruházások a központi térségekben koncentrálódnak Hatása a célrégióban: kapacitásbıvítés, expanzív; küldı régióban restriktív, kapacitáscsökkentı Neoklasszikus elmélet szerint: kiegyenlítıdés Polarizációs elmélet szerint: a célrégióban agglomerációs elınyök miatt tovább nı a profitráta, kumulatív hatás, más vállalkozókat is oda vonz

a technikai haladás exportjának hatása összetett:

• • • • •

A regionális gazdaság megújítását befolyásolja a technikai ismeretek, tudás integrálása Ehhez megfelelı képzettségő és létszámú munkaerı, és tıkeberuházás kell A magasabban fejlett régiókban: a tıkeállomány elég, munkaerıhiány az alacsonyan fejlett régiókban: tıkehiány és munkaerıfeleslegek A fejletlenebb régióban tıkemegtakarító, de munkaigényes technológiát kell importálni.

11

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

4. Elıadás: A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei

A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei/2 ii) Az egy fıre jutó jövedelmek regionális trendjei • átlag %-ában kifejezve eltérı nagyságok és tartós különbségek • egyazon régión belül is jelenıs eltérések • régiókon belül kiegyenlítıdési folyamatok, a régiók átlagértékei nem közelednek (béta-konvergencia). • van-e kapcsolat a régió jövedelmi szintje, és a régió mérete között? – Általában:. nagyobb régiók gazdagabbak (nagyobb agglomerációs és kumulatív hatások, változatosabb erıforrások, a nagyobb piacméretek ) – Ellenpélda: az EU-ban az egyik leggazdagabb Luxemburg, a legkisebbek közé tartozik.

• Eszak-Dél közti polarizáció elmélet • USA és az EU régiói közti összehasonlítások ( amerikai és európai bérköltségek hasonlóak, de az európai termelékenység alacsonyabb. )

A regionális fejlıdés négy alapkérdése •Mi okozza a növekedést? • Mi köze a gazdasági szerkezetnek a növekedéshez? o a régió adottságaihoz illeszkedı húzóágazatok (exportbázis elmélet) •Tapasztalhatók.e konvergencia jelei, és ha igen, tartósnak tekinthetık-e o a régió mutatóit összehasonlítva a fejlettebb régiókkal látszik-e jele a felzárkózásnak, o a régión belüli kisebb területi egységek közti egyenlıtlenségek mérséklıdnek-e •Mi lehet a gazdaságpolitika szerepe a regionális fejlıdésben? o milyen külsı, állami, vagy intézményi intervencióval lehet elısegíteni a régió, kiegyensúlyozott fejlıdését,

A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei /1

i) A régió népessége, demográfiai folyamatai –nem az abszolút népesség, hanem a népesség növekedésének sebessége –nagy eltérések –fejlett országok: az átlagéletkor növekedése, • a születésszám csökkenése, össznépesség stagnálása, csökkenése. • hosszú távon az aktív népesség arányának csökkenése, munkaerıállomány hiánya, periférikus régiókból bevándorlók • A fejlett országokban:a népesség növekedési ütemének kiegyenlítıdése.

– fejlıdı országok: • magas születésszám, a fiatalabb korosztályi szerkezet, • a rosszabb egészségügyi feltételek miatt az alacsonyabb átlagéletkor • Fı probléma: a túl gyors népességnövekedés, az eltartóképességet is meghaladja.

A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei/2

iii) A regionális gazdaság szerkezeti változásai • ágazatok részesedése a régió – kibocsátásában, – foglalkoztatási szerkezetében, stb.

• az ország egészére jellemzı arányokhoz viszonyítva : a régió

húzóágazatai

–Meghatározása: amely ágazat részesedése az országos átlagot meghaladja…

A) A regionális növekedést kiváltó okok: Exportbázis elmélet: • a régió exportja a fejlıdés fı húzóereje • a jövedelem az export árbevétel növelése révén érhetı el, • alapeleme az exportvolumen növelése. • Két komponens: – régió exportja iránti kereslet – megfelelı kínálat kedvezı költségnagyság mellett (kulcsszerep: a régió termelési tényezı ellátottsága).

A régió gazdasági tevékenységei két csoport: • alapvetı, exportbázis ágazatok, (kívülrıl hoz jövedelmet a régióba)

• A nem alapvetı, kiegészítı ágazatok a régió belsı ellátását, kiszolgálását végzik, (a régión belüli jövedelemáramlásokban vesznek részt

12

B) A régió gazdasági szerkezete/1 A gazdasági szerkezetet meghatározza: • erıforrások, komparatív és kompetitív elınyök

– Az adottságokhoz legjobban illeszkedı ágazatok fejlesztése (munkaintenzív ágazatok ahol a tıke szőkös erıforrás, és tıkeintenzív ágazatok ahol a munkaerı a szőkös erıforrás – tıke és munka helyettesíthetık, kiegyenlítı hatás • az elıállított javak piaci kereslete (jövedelem generálási képesség) – ld agrárrégiók, szén és vasérc termelık válsága Módosító hatás: régiók közti kereskedelmi kapcsolatok és tényezımozgások,

– régión kívüli jövedelmekhez és erıforrásokhoz hozzáférés – így méretgazdaságossági és agglomerációs hatások

C) Régiók közti konvergencia Milyen tényezık, okok válthatják ki a növekedés felgyorsítását, a konvergenciát?. Tapasztalatok (EU) : • • •

A közlekedés és kommunikáció fejlıdése alapfeltétel A tıke és munkaerı mobilitása (csökkenti a függést a természeti erıforrások elhelyezkedésétıl) A régiók közti kereskedelem fejlıdése

A polarizáció okai: • • •

A lemaradó, leszakadó régiók kedvezıtlen ágazati szerkezete, mezıgazdaságtól való függés A hátrányos helyzető régiókban a kommunikáció és közlekedés akadályai Agglomerációs hatások, a fejlett régiók olyan agglomerációs elınyei

Párhuzamosságok fejlıdésében : • • •

a

régiók

és

Giarrattani és exportbázis elmélet)

1. Az exportálni képes báziságazatok azonosítása (pl. lokációs hányadossal) 2. A bázis ágazatok növekedési ütemének meghatározása 3. A báziságazatok növekedésének hatása a nem-bázis ágazatokra (foglalkoztatás, jövedelmek, árbevételek) Az importáló ágazatok kiváltása saját, hazai termeléssel Cél: ne csak a hazai, hanem több célpiac igényeinek megfelelés Az export-orientált termelés hátránya: az erıforrások exportja, hazai fogyasztási lehetıségek csökkenése, illetve megnıhet az import alapanyagigény Az exportbázis elmélet hiáyossága: a régión belüli kereskedelem is kiválthat növekedést.

D) A gazdaságpolitika szerepe A korábban tárgyalt regionális növekedési elméletek egy része cáfolja a gazdaságpolitika mozgásterét az EU eddigi tapasztalatai: célirányos gazdaságpolitikával a növekedési folyamatok beindíthatók, felgyorsíthatók, a kiegyenlítıdés végbemehet. Jelenleg: a gazdaságpolitika nemzeti, országos szinten is törekszik az elmaradott térségek felzárkóztatását segítı fejlesztési programok megvalósítására, pl.: • Nemzeti fejlesztési tervek, • Európai Unió strukturális, regionális programjai, ENSZ, Világbank, egyéb nemzetközi szervezetek által kezdeményezett projektek)

nemzetgazdaságok

egy ország fejlıdésének elején csak néhány, kiváló adottságú régióban indul be a gyors fejlıdés a gyors kezdeti fellendülés hatására a növekedés átterjedhet eleinte a szomszédos, majd késıbb távolabbi régiókra, (ugyanez igaz egy adott régión belüli területegységek, kistérségek, települések vonatkozásában is )

A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG Az EU 6. regionális jelentése szerint a versenyképesség fogalma: Vállalatok / iparágak/régiók / nemzetek / nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és foglalkoztatási szint tartós létrehozására a nemzetközi (globális) verseny feltételei közt. A versenyképesség nem szőkíthetı le a gazdasági növekedés, a gazdaság teljesítményét jellemzı makromutatók magas értékére, fontos eleme az életminıséget alapvetıen befolyásoló • •

B) A régió gazdasági szerkezete/2 A gazdasági szerkezet elemzések lépései (Hoover-

foglalkoztatottsági szint magas értéke, azaz a lakosság számára a magas jövedelmek általánosan elérhetık

Az országok, régiók, városok versenyképességének jellemzıi: • a nyitott gazdaság, • az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas és növekvı értéke, valamint • a magas és nem csökkenı foglalkoztatási ráta.

vegyes eredmények Európai Unió: a területi kiegyenlítésben döntı szerepe van a helyi erıforrásokat, lokális kezdeményezéseket segítı központi támogatásoknak (a 2007-2013 idıszak egyik prioritása a területi kiegyenlítés)

A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG

a regionális versenyképesség mutatói (Lengyel Imre): 1, Jövedelem: regionális GDP/fı („Gross Regional Product – GRP”) A regionális GDP mérése nem egyértelmő ingázók, a határon átnyúló tevékenységek 2, Regionális NDI (nettó rendelkezésre álló

jövedelem)

a régión belül a régióban keletkezett, illetve oda beáramlott jövedelmek mekkora részét használhatja fel a régió lakossága saját céljaira.

13

A versenyképesség jellemzı mutatói GDP --------= Lakosság

GDP ----------------------- x Foglalkoztatottak

A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban

Foglalkoztatottak Munkaképesek -------------------x ---------------Munkaképesek Lakosság

GDP --------------------- = 1 foglalkoztatottra jutó GDP = a munka termelékenysége (T) Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak --------------------- = foglalkoztatási ráta (munkanélküliségre utal) (F) Munkaképesek Munkaképesek --------------------- = munkaképesek aránya, országon belül azonos (korszerk. arány) (K) Lakosság

A regionális versenyképesség mérése: ún. fajlagos regionális jövedelem fajlagos regionális jövedelem = munkatermelékenység x foglalkoztatási ráta , ( itt munkatermelékenységen az egy munkaképesre esı GDP értékét értjük)

A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban

GDP --------= Lakosság

GDP ----------------------- x Foglalkoztatottak

GDP --------= Lakosság

GDP ----------------------- x Foglalkoztatottak

Foglalkoztatottak Munkaképesek -------------------x ---------------Munkaképesek Lakosság

A regionális versenyképesség modellje (Lengyel I.):

Foglalkoztatottak Munkaképesek -------------------x ---------------Munkaképesek Lakosság

A regionális fejlettség területi indikátorai /1 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı), %, -népesség számának alakulása %, népsőrőség fı/km2, -természetes szaporodás/fogyás, -vándorlási különbözet, korcsoportok , korösszetétel (0-14, 15-59, 60-), -várható élettartam születéskor stb..

Gazdasági jelzıszámok GDP - GDP régiónként (ezer Ft), -GDP/fı ezer Ft, -GDP/fı az országos átlag %ában, -GDP PPS számolva hány %a az EU-s átlagnak, -GDP növekedése folyóáron %,-GDP növekedés országos átlagtól való eltérése -gazdasági fejlettség: iparban és mg-ban elıállított nemzeti jövedelem/fı régiónként, -regionális versenyképesség: GDP/lakónépesség -1 foglalkoztatottra jutó GDP - termelékenység

5. Elıadás: A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók

Értékesítés Szervezetek -vállalkozói aktivitás (1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma), -egyéni váll-k száma 1000 lakosra, -társas váll. 1000 lakosra, -kft.k, bt.k., rt.k., szöv.k. száma...

Tıke

-jegyzett tıke régiókban, megyékben m Ft, -jegyzett tıkébıl külföldi tıke régiókban/megyékben %,-magántulajdon aránya % -állami részesedés a g.t.kben Beruházások -beruházás/fı területi megoszlása, -összes ipari beruházás md Ft/fı vagy 1000fı, ágrzatok részesedése az össz beruházásból,

14

A regionális fejlettség területi indikátorai/2 Gazdasági jelzıszámok – folyt. Gazdaság ágazati felbontása Ipari termelés – alágazatonként is Mezıgazdaság – részesedése a GDP-bıl (1 megye GDP=100%) – területi megoszlása %, -mg hozzáadott értékében a kistermelés aránya %, -termıföld régiónként mővelési ágak szerint ha – eszközellátottság (pl.:1000 ha-ra jutó vonóerıkapacitás) – termésátlag,-állatállomány,- mg.i szervezet száma – 1000 lakosra jutó mg-i egyéni vállalkozó, -mg-i tsz, halászati tsz, mg-i szakszöv., kistermelı gazd.k száma, -fıállású termelık részesedése a regisztrált szántó területébıl %, -üzemméret területi megoszlása (nagyü., kisü., középüzem) % – 20 ha-nál kisebb birtokok súlya %, -1000 ha feletti szántót mővelı g.t. átlagos birtokmérete, -jövı évre középtávú bıvülést tervezı mg.i cégek aránya % Tercier szektor – alágazatok GDP-bıl való részesedése %, -váll.i aktivitása

Turizmus mutatói

– szálláshelyek, vendégéjszakák, vendégek száma, forgalom, átlagos tartózkodási idı...

Egyéb gazdasági jelzıszámok – helyi adó (mrd Ft), -helyi adó/fı, -iparőzési adó (mrd Ft), -iparőzési adó/fı, – közvetlen fejlesztési célú támogatások 1 fıre jutó értéke az országos átlag %ában, támogatás értéke/fı, – területfejlesztési támogatás összege (mrd Ft / év), -területfejlesztési támogatás összegének növekedése, – 1 fıre jutó önkormányzati bevételek, – non-profit szervezetek száma 1000 fıre

A regionális fejlettség területi indikátorai/4 •

Társadalmi jelzıszámok – Foglalkoztatottság - ágazatok, iskolai végzettség,korcsoport szerint, – Munkanélküliség • munkanélküliségi ráta, munkanélküliek és az aktívak aránya • regisztrált munkanélküli (fı),-180< regisztrált munkanélküli, • tartós munkanélküliség aránya a munkanélküliség %-ában

– Jövedelem • mőködı adóalany (fı/db), SZJA/fı/év (Ft), SZJA alapot képezı jövedelem/fı/év, • 1 adófizetıre jutó adózás utáni nettó jövedelem Ft • 1 alkalmazottra jutó havi B átlagkereset Ft és az országos átlag %-ában • járadékra jogosultak/fı, jövedelempótló támogatásban részesülnek /fı • rendszeres szociális segélyben részesülnek /fı...

– – – – –

Képzettség, iskolázottság, oktatási viszonyok Egészségügy Biztonság és bőnügyi helyzet alakulása Szociális ellátás Társadalmi részvétel

A területi egyenlıtlenségek mérıszámai A szélsı értékek összevetésén alapuló általános statisztikai mutatók:

A regionális fejlettség területi indikátorai/3 • Infrastruktúra – magasabb rendő utak 100 km2-re jutó sőrősége,-országos közúthálózat sőrősége, – épült autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı, – áruszállításra használt gépjármőpark állományának alakulása, közúti gépjármőállomány száma (db) 1000 lakosra (szgk., tehergk., motorkerékpár, autóbusz) – 1000 lakosra jutó újonnan épített lakás, 1 épített lakásra jutó alapterület – -háztartási gázfogyasztók a lakásállomány %-ában, – 1 háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia fogyasztás, – közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások, %,szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások %, – Közmőolló: 1km vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza – 1000 lakosra jutó távbeszélıfıvonalak száma, távbeszélıfıvonalak , üzleti fıvonalak számának alakulása

A regionális fejlettség területi indikátorai/5

• Környezet, földrajzi adottságok – Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fıvárostól, nagyvárosoktól…. – A környezet állapota • Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség • Védett területek, nemzeti parkok • Biodiverzitás, különleges állat- és növényvilág

– Specifikus adottságok • Különleges természeti adottság • Különleges történelmi értékek, mőemlékek

Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/2 Duál mutató:

Szóródás terjedelme (Range típusú indexek): K = xmax - xmin eltérése különbözı területekre és mutatókra (K ≥1)

D = xm / xa , ahol

Relatív szóródás: Q = (xmax - xmin ) / xátlag eltérése különbözı területekre és mutatókra (Q ≥0)

xm az xi értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és xa az xi értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag.

A felsı és alsó decilis aránya: L = q10/q1 Interkvartilis terjedelem: TQ = Q3 – Q1

Éltetı-Frigyes-index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával vetjük össze. Teljes jövedelemegyenlıség esetén a mutató értéke 1, ennél nagyobb érték jövedelmi olló

Szórás: σ = √ (Σ i=1…n (xi – xátlag)2 / n) Relatív szórás: V = 100 · σ / xatlag Variancia vagy szórásnégyzet: σ2 = (Σ i=1…n (xi – xátlag)2 / n Átlagos eltérés: δ= (Σ i=1…n |xi – xátlag | ) / n

Robin-Hood-index: Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σi=1..nxi – fi ) / 2 xi = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenbıl fi = az i. területegység részesedése (%) az össznépességbıl.

15

Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/3

Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/4 Krugman-index : A Hoover-index egyszerősített változata. Általában két területegység, régió foglalkozási szerkezetének, iparági struktúrájának, stb. összehasonlítására szolgál:hK = Σi=1..nxi – fi 

Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, amikor a két területi változó nem a jövedelem és népesség megoszlása a területegységek között, hanem tetszılegesen kiválasztott két jellemzı tulajdonság megoszlása.

H = ( Σi=1..nxi – fi ) / 2 xi = az i. területegység részesedése (%) az egyik változó értékeibıl fi = az i. területegység részesedése (%) a másik változó értékeibıl (itt Σi=1..n xi = 100 és Σi=1..n fi = 100 ) A Hoover-indexet két területi jellemzı megoszlásának összevetésére, térbeli megoszlások idıbeli változásának mérésére is használják. Ebben a formában az alábbi módon is felírható:

hd =( Σi=1..na1i – a2i ) / 2

ahol: a1i az i-edik területegység %-os részesedése az ai változó összértékébıl az elsı idıpontban; a2i az i-edik területegység %-os részesedése az ai összértékébıl a második idıpontban;

SHF = Σi=1..n siH – siF  Itt H és F a két vizsgált területegység, i a vizsgált gazdasági szektor, s az adott szektor részesedése a területegység teljes gazdaságából. Egy kissé részletezettebb alakban: SIjk = Σi=1..n( Eij / Ej ) – (Eik / Ek ) ahol j és k jelöli a területegységeket (régiókat), i pedig a szektorokat Eij jelöli a j régióban az i szektorban a foglalkoztatottak számát, Ej jelöli j régióban az összes foglalkoztatottak számát (így Σ i=1…n Eij = Ej ), és hasonlóan a k régió esetében is..

Lokációs hányados: Lij = ( Eij / Eim ) / (Ej / Em ) Eim a fogalkoztatottak száma az i szektorban az ország egészében, és Em a foglalkoztatottak teljes száma az egész országban (azaz Σ i=1…n Eim = Em ),. ha a lokációs hányados 1-nél nagyobb (kisebb), akkor a j régóban nagyobb (kisebb) az i szektor részesedése a foglalkoztatásban, mint az ország egészére nézve. Balassa-index: A lokációs hányadoshoz nagyon hasonló mutató, azonban az ágazat termelése (kibocsátása) vagy exportja a szokásos változók. B = (qij/ qj ) / ( q i /Q) ahol például: qij: i iparág termelése (vagy exportja)j országban; qj : a teljes ipari termelés (vagy export) j országban; q i : i iparág teljes termelése (vagy exportja) a vizsgálatba bevont mintaországokban; Q: a teljes ipari termelés a mintaországokban (tehát Σ j=1…n qj = Q).

Lorenz-görbe:

A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. • a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). • Amennyiben az egységeknek az értékösszegbıl való részesedése egyforma, a kumulált relatív gyakoriságok és a kumulált relatív értékösszegek rendre megegyeznek (gi= yi) (a koncentráció hiánya) • Szélsıséges esetben, teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Példa: • függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlását, • vizszintes tengelyen a népesség megoszlása • a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, • a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át.

Gini együttható: G = (ΣiΣjyi - yj) / (2 ·y· n 2)

Teljes egyenlıség

A Lorenz-görbe esetében a görbe és a négyzet átlója által bezárt terület a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. A Ginikoefficiens ezzel a területtel arányos. A mutató minimuma 0, maximuma pedig 1. •

•

A 0 értéket akkor veszi fel, ha a Lorenz-görbe éppen egybeesik az átlóval, tehát a vizsgált mennyiségi ismérv területi eloszlása egyenletes. Az 1 értéket akkor veszi fel, ha a vizsgált ismérv egyetlen egy területegységen, egyetlen „kézben” összpontosul; ilyenkor a Lorenz-görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel.

Teljes egyenlıtlenség

Hirschman – Herfindhal – index vagy Koncentrációs-index: K =Σ(yi /y) 2 = = Σ[(yi /Σyi) 2] ahol yi jelöli a vizsgált változó részesedését az i régióban és y a vizsgált változó teljes értéke a vizsgált területek összességén ( y = Σyi ) A fenti formula a területi kutatások egyik legelterjedtebb mutatószáma. • Minimuma 1/n, (ha a vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség egyenletesen oszlik el a vizsgált sokaságban) • Maximuma 1.( ha a teljes volumen egy „kézben”, egy területen összpontosul) Mivel a mutató minimuma függ az elemszámtól, jelentısen eltérı elemszámú vizsgálatok esetében a kapott eredményeket nem lehet összehasonlítani.

Sen-index: A szegénység és jövedelemegyenlıtlenség különbözı aspektusainak vizsgálatára Összetett mutató, amely a szegények alacsony jövedelmi réseinek súlyozott átlagából számítható. • Minimum értéke S=0, ha a z alacsonyjövedelmi küszöbnél egyetlen jövedelem sem alacsonyabb, • és S = 1, ha minden megfigyelési egység (személy) 0 jövedelemmel rendelkezik. Kiszámítása: S = LIR · { ALG + [yq/z] · Gp} = LIR · ( ALG + (1-ALG)· Gp) ahol LIR = q/n és ALG = (z- yq) / z = [ Σ i=1..q (z - yi) / z] / q

ahol: – – – – – – –

n: az elemszám (teljes népesség, települések vagy régiók száma); z: a jövedelmi küszöb (a szegénységi jövedelemhatár) q: a z alatti jövedelmő egyének, területegységek száma; LIR (low-income rate): az alacsony jöv. arány (a szegénység elıfordulási aránya); ALG (average low-income gap): az átlagos alacsony jövedelmi rés (jövedelemhiány, az alacsony jövedelmőek jövedelmi átlagának eltérése a jövedelmi küszöbtıl); yq: a szegények átlagjövedelme; yi: az alacsony jöv. csoport i-edik tagjának jövedelme. Gp: a szegények közti jövedelemegyenlıtlenség Gini-együtthatója.

Példa: n = 100000 fı, szegény: q=25000 fı, LIR = q/n =0,25, A szegények Gini – eh.ja G = 0,6 A szegénységi küszöb: z = 50000 Ft, a szegények átlagjövedelme v =40000 Ft • ALG = (z-v)/z = (50000-40000)/50000 = 10000/50000 =0,2 • S = LIR · { ALG + [yq/z] · Gp} = 0,25 · { 0,2 + [40000/50000] · 0,6} = 0,25 · { 0,2 + 0,8 · 0,6} = 0,25 · { 0,2 + 0,48) =0,25 · 0,68 = 0,17 • Ha q =50000 fı, akkor S = 0,34

16

Komplex mutatószámok - Human Development Index (HDI)

A HDI alakulása

Az Emberi Fejlettség mutatója (Human Development Index - HDI) 1990-ben dolgozták ki, az ENSZ 1993 óta használja Mit mér? : • szegénység, • írástudatlanság, képzettség és • a várható élettartammal jellemzett egészségi állapot Élettartam index =

• LE: várható élettartam

Képzettségi index =

• ALR: Felnıtt írástudási ráta

Felnıtt írástudási index (ALI) =

• CGER: Komplex bruttó beiskolázási ráta

Bruttó beiskolázási index(GEI) =

GDP index = (élettartam index + képzettségi index + GDP index) / 3

HDI =

• GDPpc: Egy fıre jutó GDP vásárlıerı paritáson USD-ben

Forrás: Human Development Report, 2005

munkanélk ráta

Néhány példa indikátorok számítására Duálmutató:

mnráta 1993

Mn ráta2004

Budapest

6,6

2,8

Baranya

13,2

12

Bács –Kiskun

16

10,2

Békés

16,3

12,3

Borsod-Abaúj-Z.

20,2

18,8

Csongrád

11,7

9,9

Fejér

12,5

7,5

Gyır-Moson-S.

8,2

4,8

Hajdú-Bihar

16,6

13,4

Xa

10,61

6,222

Heves

15,2

10,9

Xm

17,24

13,720

Jász-Nagykun-Sz.

17,1

11,4

D=

1,625

2,205

Komárom-E.

14,4

5,8

Nógrád

21,3

15

11

3,9

Somogy

11,6

13,7

Szabolcs-Sz-B.

20,6

17,8

Tolna

14,7

11,9

Vas

9,1

5,9

Veszprém

11,9

7,7

Pest

Zala

átlag

7,7

13,925

10,17

kumulált ipariGDP% GDP ipariGDP 1,2 1,3 1,3 3,1 3,8 2,5 5,3 5,5 1,7 7,7 7,8 2,3 100 10,1 11,1 3,3 90 12,6 14,1 3 15,280 18 3,9 70 18 21,5 3,5 60 20,9 26,5 5 50 23,8 30,1 3,6 40 26,8 32,7 2,6 30 29,920 35,6 2,9 33,110 38,6 3 36,70 42,2 3,6 40,7 0 48,4 20 6,2 44,7 52,5 4,1 49,3 58,6 6,1 54,4 66,9 8,3 63,9 76,7 9,8 100 99,9 23,2

u a á é

dapest ra n y a c s – K is k u n kés

G D P % 3 6 ,1 3 3 ,6 2 ,4

i p a r i G D P % ikülönbség p a ri G D P 12,9 2 3 ,2 2 ,6 0,4 0 3 ,6 2 ,3 0,1

Hoover - index

B o r s o d - A b a ú jC s o n g rá d F e jé r G y ı r-M o s o n -S . H a jd ú - B ih a r H eves J á s z -N a g y k u n S oz .m á r o m - E . K N ó g rá d P est Som ogy

4 ,6 3 ,2 4 5 ,1 4 2 ,4 2 ,8

6 ,1 3 6 ,2 8 ,3 4 ,1 3 ,3 3 ,5

2 1 9 2

5 1 ,3 9 ,8 1 ,7

S z a b o lc s - S z - B . T o ln a Vas V e s z p ré m Z a la M a g y a ro rs z á g

3 ,1 1 ,9 2 ,6 2 ,9 2 ,5 100

,9 ,2 ,5 ,2

2 2 3 3

,9 ,5 ,9 ,6 3 100

-1,5 0,2 -2,2 -3,2 -0,1 -0,9 -0,7 -2,1 -0,1 -0,3 0,5 0,2 -0,6 -1,3 -0,7 -0,5

H=14,25 Az ipari GDP14,25%-át kellene átadni…

Lorenz görbe

ö ssz G D İ

Nógrád Tolna Somogy Békés Heves Zala Vas Jász-Nagykun-Sz. Komárom-E. Veszprém Baranya Szabolcs-Sz-B. Csongrád Bács –Kiskun Fejér Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Z. Gyır-Moson-S. Pest Budapest

GDP% 1,2 1,9 2,2 2,4 2,4 2,5 2,6 2,8 2,9 2,9 3 3,1 3,2 3,6 4 4 4,6 5,1 9,5 36,1

10,3

B B B B

40

60

80

100

ipari GDP

17