Hatás kontra ellenhatás – antiglobalizációs mozgalmak szerepe a világban
Írta: Tamás Gábor .
I. Globalizáció kontra antiglobalizáció Mi is a Globalizáció? Miért határozza meg korunkat ezen egyetlen szó? Ahhoz, hogy megértsük, és válaszolni tudjunk eme kérdésekre, szükséges megismernünk magának a fogalomnak a keletkezését, valamint szükséges felidéznünk azokat a folyamatokat, tényezőket, melyek hatására fogant és született meg maga a globalizáció mint jelenség. Mikorra is tehető a születése. A könnyebb végét ragadnánk meg a dolognak, ha csak egyszerűen rávágnánk, hogy 1989, bár nem alaptalanul tennénk, hiszen ebben az évben két nagyon fontos dolog is történt:
Összeomlott a Szovjetunió, Kelet-Európa tényleges függetlenedése ebben az évben vette kezdetét.
1989 az internet születésének a „hivatalos” éve.
Természetesen a globalizáció létrejöttéhez több tényezőre is szükség volt, mindenesetre azt mondhatjuk, hogy 1989 valóban mérföldkőnek számított. Továbbá fontos tényező, hogy amit lényegében globalizáción értünk az a rendszerváltozások után következett be. Maga a globalizáció: „Általánosan használt jelentése szerint a földkerekség vagy a világ egészére kiterjedő, azt meghatározó, átfogó, összekapcsoló, egyesítő, egységesítő tényekre, eseményekre, jelenségekre, folyamatokra utal.”1 Vagyis a határok nélküli világról szól, ahol lényegében a nemzetállamok jelentősége felértékelődik. Ebben a világban szabadon áramolhat a tőke, a munkaerő, minden, ami a mai Glóbusz kontextusában elképzelhető. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy állam a saját nemzetgazdaságával, s csak is a gazdaságával törődjön, hogy ne vegyen részt a világkereskedelemben, magában az úgynevezett globalizálódott világban. Magának a globalizációnak ugyanis a központjában a termelőerők fejlődése áll. A mikroelektronikai, nanotechnológiai, biotechnológiai alapú termelési, kommunikációs eljárások mára kinőtték az egyes nemzetgazdaságokat. Ezért válik rendkívül fontossá, hogy nemzetállam egyedül képtelen igazán boldogulni.
1
Csizmadia Sándor; Mondalizáció és globalizáció; Társadalomfilozófiai jegyzet; Budapest, 1998
2
Összegezve tehát azt állíthatjuk, hogy a világ országai mára „összeértek”. A gyarmatosítások kora lejárt. Ha egy állam valamelyik országgal szemben főlénybe akar kerülni, ma már nem szükséges háborút kirobbantani. Van ennek a folyamatnak egy másik, úgymond humánusabb kontextus is, mégpedig az, hogy az erősebb állam gazdasági túlsúlyával betör a gyengébb állam piacára, s ott erőteljes nyomást gyakorol a gazdaságra, a gazdaság a társadalomra, a társadalom a politikára, és így tovább. Ez a fajta dominóeffektus a globalizáció alapösszefüggése. Fontos, hogy világossá váljon előttünk, mert eme összefüggés nélkül nem tudjuk megérteni az antiglobális mozgalmak világát, amire rögtön rá is térünk. Globalizáció végső kontextusában egyet kell, hogy értsek Dr. Artner Annamária, a MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával, aki szerint a globlizáció igazából nem más, mint olyan kapitalizmus: „ahol a termelést szerte a Földön transznacionális óriásvállalatok, illetve ezek hálózatai rendelik maguk alá.” 2 Világos beszéd, a világ multinacionális cégek kezében van, vagyis a „globalizáció nem más, mint a kapitalizmusnak egy bizonyos időszakban elért fejlettségi szintje”.3 Ezek ismeretében könnyű megfogalmazni, mit is jelent az antiglobalizáció, ami nem más mint globalizáció ellenesség. A globalizálódott világ betegségei hívták éltre az antiglobalizációt, s annak mozgalmait, melyeket már jóval nehezebb behatárolni. Az antiglobalizációs mozgalmakat két szempont alapján lehet csoportosítani, az egyik csoportosítás a fogalmi jellemzők, míg a másikat a mozgalmak tevékenysége alapján törénik. Az első csoportosítás során további két nagyobb tömböt hozhatunk létre, melyek a következők:
Antiglobalizációs mozgalmak
Alterglobalizációs mozgalmak
Különbségek tekintetében azt mondhatjuk, hogy az antiglobalisták igazából minden ellen tiltakoznak, nem fogadják el a Globalizációt, elakarják törölni azt, s egyfajta régi világrendhez szeretnének visszatérni. Az alterglobalisták velük szemben azt mondják, hogy igaz, vannak a globalizációnak káros hatásai, de ugyanakkor jó dolgokat is szült ez a világrend. Szerintük megreformálható maga a rendszer, s ebben próbálnak alternatív megoldási lehetőségeket is
2
: http://attac.zpok.hu/cikk.php3?id_article=878 Rozsnyai Ervin magyarországi filozófus szerint a globalizáió nem más, mint transznacionális monopolkapitalizmus. 3
3
kínálni. Összegezve tehát míg az antiglobalisták válasza NEM, addig az alterglobalisták IGEN(módosításokkal). A másik megoldás, ha feladataik alapján próbáljuk eme mozgalmakat csoportosítani, csak az a gond ezzel a lehetőséggel, hogy pusztán magának a csoportok leszűkítése sem tökéletes, hiszen egy mozgalom nem tisztán csak egy feladatra vállalkozik. Ha mégis megpróbálkozunk a lehetetlennel, akkor a következő csoportokba lehet felosztani őket:
Szegénységgel
foglalkozó
mozgalmak
(World
Development
Movement,
Euromarches/European Marche)
Kereskedelmi liberalizációjával (From Seattle to Brussels, Trade Justice Coalition)
Pénzügyekkel/eladósodással kapcsolatban (Jubilee 2000)
Békével (Stop the War Now, ANSWER)
Környezetvédelem (Greenpeace, Friends of the Earth International)
Természetesen lehetne még sorolni például a női emancipációval, esőerdők irtásával stb-vel kapcsolatos témákat, de fölöslegesnek tartom, ugyanis az előbb felsoroltak jelennek meg a legjobban a világban. Az általános ismertetés után térjünk rá valódi feladatunkra, két környezetvédelmi szervezet ismertetésére. Az általam kiválasztott két szervezet Greenpeace és a Friends of the Earth.
II. Greenpeace és Friends of the Earth.
Rainbow Warrior (Szivárvány harcos) - Greenpeace A Greenpeace egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet melynek van magyarországi szekciója is.(A világ további 39 országában rendelkezik irodával.) Hivatalosan 1971-ben jött létre azzal a magasztos céllal, hogy véget vessen az amerikai kísérleti atomrobbantásoknak. (Amit végülis sikerrel zárnak, hiszen még ugyanebben az évben az amerikaiak felfüggesztik a kísérleti robbantásokat.) Fő feladata a Föld környezetének védelme kiemelve a következő elemeket: atom, klíma, energia, géntechnika, tengerek, esőerdők és vegyi anyagok. Mindenki
4
az ellenfele, aki szennyezi a környezetet. Felmerülhet az olvasóban egy nagyon fontos kérdés, vagyis, hogyan tudja a szervezet garantálni a függetlenségét, anyagi függetlenségét a hatalmas cégekkel szemben, akikkel felveszi a harcot. A választ maga a Greenpeace adja meg, amikor is elárulja, hogy csak magánszemélyektől fogad el támogatást, ami megközelíti a 3 millió főt. Magának a szervezetnek a felépítését áttekintve azt mondhatjuk, hogy jól szervezett struktúráról van szó. Maga a Greenpeace egy globális szervezet, melynek főhadiszállása Amszterdamban van. A szervezet szíve a Greenpeace Központi Tanács - Stichting Greenpeace Council) A szervezethez tartozik továbbá 27 nemzetközi és regionális iroda, melyek így összesen 41 országban vannak jelen. Ezek a nemzetközi és regionális irodák nagyjából önállóan teremtik elő pénzügyi forrásaikat (magánszemélyek adományaiból) munkájukhoz. A Greenpeace központi tanácsának a feladata összehangolni és fejleszteni az irodák globális stratégiáit. Résztvevői az előbb említett helyi szervezetek vezetői. Ez a tanács koordinálja a világméretű kampányokat és akciókat. A Greenpeace irodák közvetlenül tartják a kapcsolat az emberekkel, közvetlenül lehet őket elérni telefonon és e-mailben. Azokban az országokban, amelyekben nincs helyi szervezet, ott hivatalosan a Greenpeace International-el lehet a kapcsolatot felvenni. Tevékenységüket
nagyon
nehéz
kategóriákra
bontani,
hiszen
szinte
minden
környezetszennyező hatással szemben próbálják hallatni a hangjukat. Nehéz éppen ezért jó lehatárolható kategóriákat mondani, ehelyett érdemesebb megnézni a sikereiket, s ha már itt járunk, térjünk ki a magyarországi Greenpeace akcióira is. Nemzetközi szinten eddigi talán legnagyobb sikerüket 2004-ben érték el, amikor is több évnyi lobby, kutatómunka és különböző akciók után sikerült elérniük, hogy Oroszország végül ratifikálja a Kiotói egyezményt, így a szerződés életbe léphetett. Oroszország meggyőzését tehát saját sikerüknek könyvelik el, ahogy erről a szervezet nemzetközi honlapja tanúskodik. A magyar Greenpeace tevékenysége szintén szerteágazó, 2002-s irodanyitásuk után rögtön felemelték a hangjukat az ez évben bekövetkezett tragikus Sajó folyó, valamint a Verespatak szennyezése ellen. Pécs vonatkozásában is lehetett hallani a szervezetről, Zengőn három alkalommal is sikerült megakadályozniuk a környezet károsítást. (2004; 2005)
5
Friends of the Earth – „Az emberekért, a Földért, a Jövőért.”4 A másik szintén jelentős szervezet a Föld Barátai, akik, legalább akkora befolyással bírnak a világban, mint a Greenpeace. Amit rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy a Friends of the Earth szintén rendelkezik magyar képviselettel, a nevük Magyar Természetvédők Szövetsége. Bár van úgymond európai részlege a szervezetnek, mégis azt állíthatjuk, nagyon érezhető hogy igazából egy amerikai mozgalomról van szó. Maga a szervezet idősebb mint a Greenpeace, 1969-ben jött létre amikor is David Brower létrehozta az első irodát San Franciscoban. Ez volt a barátok főhadiszállása, a mi végül 1986ben Washingtonba költözik. Megalakulásuk után egy évvel a szervezet el kezd óriási mértékben növekedni, ekkor jött létre a nemzetközi szervezet, mely a világ 70 országában van jelen (Friends of the Earth International) szorosan együtt működve az anyaszervezettel. (Az első állam, ahol letelepedik Franciaország lesz 1970 –ben Les Amis de la Terre –néven) 1970 továbbá még nevezetes arról, hogy ebben az évben jelent meg a szervezet első publikációja, melyet óriási számban, 1 milliós példányszámban adtak el. A 80-s évek jobbára a szervezetépítéssel járt, valamint mindig próbáltak választ adni az aktuális problémákra, melyben nagy segítséget nyújtott a még ma is létező folyóiratuk a Friends of the Earth Newsmagazine. Miért is, ki ellen harcol? Az ő megfogalmazásukban a céljuk nem más, mint „az emberek biztonságának és egészségének garantálása.”5 Mi is tartozik ezen hatalmas kategóriába: az első és legfontosabb célkitűzésük a globális felmelegedés elleni harc, még hozzá az egyes államok kormányzatának befolyásolása, s ezáltal a káros anyag kibocsátás fékentartása. Tevékenységük részét képezi a nagy olajipari cégek elleni küzdelem, melyben óriási előrelépéseket értek el a folyamatban lévő nyílt tengeri furásokkal szemben. (Az olajipari vállalatoknak óriási összegű pénzösszeget kellet fizetniük a természetkárosításért.) A kozmetikai cikkek tekintetében is megjelent a Friends of the Earth, mint egy 400 kozmetikai cég írta alá és vette le az áruházak polcáról azokat a termékeiket, melyekben igazolhatóan kimutatták olyan vegyi anyagok jelenlétét, melyek nagyban elősegítik a rák megjelenését, valamint születési rendellenességeket okozhatnak. Továbbá létrehozták a Védett Kozmetikai Termékek Kampányát –Safe Cosmetics Campaign-, melyben szintén vezető szerep jut a Friends of the Earthnek. Kiemelten fontosnak tartja a szervezet az óceánok 4 5
http://www.foeeurope.org/ http://www.foe.org/about/2006annualreport.pdf
6
vizeinek védelmét, ami szoros összefüggésben is áll az olajipari cégek – például a tankerhajók – elleni harccal. A szervezet úgymond „nemzetközi” részének a feladata, a globalizálódott világ meggyógyítása, vagyis ahogy ő maguk fogalmaznak: „Solving complex global problems such as global warming depends on strong leadership and international alliances.”6 Ebből az egy mondatból minden kiderül, mit is tart a Friends of the Earth fontosnak: teljes körű globális problémák megoldását, az országok közötti jó kapcsolat garantálásának alapköveként pedig egy szövetség létrehozását preferálja. Ebben a folyamatban a szervezetre úgy kell tekinteni, mint egy zöld csatornára, mely megpróbálja összekötni az államokat, és ezáltal megpróbál egy jobb világot teremteni mindenki számára. Globális szintéren a Friends of the Earth kardoskodik egy új „zöld” politika mellett, mely elsősorban a bankszektorban jelenik meg. Elképzeléseik szerint az új politika a bankok azon előírásain alapulnának, hogy csak abban az esetben adnak kölcsönt az adott kérelmezőnek, ha az garantálni tudja, hogy egyrészt a környezet nem károsodik a beruházásától, másrészt új környezeti és szociális lehetőségeket teremt. Fontos előre lépés lehetne, ha a bankok a kirendelt kölcsöneiket a gyárak – üvegházhatás- modernizációra költené, és így csökkenteni lehetne a káros anyag kibocsátást. Globális szinten a szervezet felemeli a hangját a WTO (World Trade Organization) káros hatásai ellen. Az államok közötti kereskedelemnek egy újfajta megoldását kínálják, nevezetesen a gazdag államok nem a szegények kárára növeljék amúgy sem csekély vagyonukat. Szerintük a gazdag államok rosszul teszik, ha csak segélyekkel próbálják támogatni az elmaradott országokat. Amit tesznek a gazdagok nem más, mint tünetkezelés, s nem gyógyítás. A barátok szerint gazdasági átalakításra van szükség a szegény országokban, a gazdaság fejlesztésével, a hazai piac motiválásával igenis képesek lennének a szegény országok lassan de biztosan felzárkózni. Ehhez azonban szemléletmód váltásra lenne szükség a gazdag államoknál, a stratégiai beruházásokat kellene ösztönözni s nem a kizsákmányolást. Erre a helyzetre próbálja felhívni a figyelmet a Freinds of the Earth. Anyagiakat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy hasonlóan a Greenpeace-hez túlnyomó részben adományokból tartják fent magukat – természetesen nem csak pénzbéli adományokat fogadnak el-, az adományozók pedig kitüntetett figyelmet kapnak minden éves beszámoló utolsó oldalain. (Összegszerű bontásban levetítve minden évben.)
6
http://www.foe.org/about/2006annualreport.pdf
7
A bejövő összegeket elosztják nemzetközi szinten a szervezet fenntartása érdekében, de a különböző akcióprogramok végrehajtására is különítenek el pénzalapot. A cél nem más, mint amit már a Greenpeacnél is megfigyelhettünk, nevezetesen a függetlenség teljes körű garantálása.
Összegezve tehát, mind a két szervezet élen jár a globális környezetvédelemben. Először is fontos leszögeznünk, hogy mind a két szervezet az alter-globalizációs mozgalmak csoportjába tartozik. Mindkettőjük célja a Föld védelme, de míg a Greenpeace jobbára minden ellen tiltakozik, szinte minden környezetszennyezésnél jelen van, addig a Friends of the Earth inkább gondolkozik nagyobb és globálisabb szemléletben, s több megoldási lehetőséget kínál. Számomra úgy tűnik, hogy bár a médiában –különösen Magyarországoninkább a Greenpeace van jelen, mégis véleményem szerint a Friends of the Earth rendelkezik nagyobb tartalékokkal, nagyobb lehetőségekkel. Mindkét szervezet azt a magasztos célt tűzte ki maga elé, hogy egy szebb, egy élhetőbb világot teremtsen nekünk, embereknek. Az olvasóban dolgozatom végére akaratlanul is felmerülhet a kérdés, vajon szükség van-e ezekre a szervezetekre, egyáltalán kellenek-e ők ebbe a globalizálódott világban. Szerintem igen. Fontos, hogy legyenek olyan emberek, aki mernek és tudnak tenni a Földért, s ahhoz, hogy tevékenységük az egész világra kiterjedjen szükséges a Greenpeace, a Friends of the Earth, Global Justice Movement, stb. Megvédeni a Világot az utókor számára? Igen, hiszen Földünk csak egy van, amit nem szabad elfelejtenünk, akárhol is vagyunk, akármit is teszünk.
8
Irodalomjegyzék 1) Csizmadia Sándor; Mondializáció, globalizáció; Társadalomfilozófiai jegyzet; Budapest; 1998. 2) Szabó Máté; A globalizációellenes mozgalmak – 21. század új mozgalomtípusai?; Politikatudományi Szemle 2001. 3. szám. 3) Boda Zsolt; Globális ökopolitika; Helikon kiadó; Budapest; 2004. 4) Friends of the Earth – Éves Beszámoló; 2006. 5) Friends of the Earth Newsmagazine; 2007; 3. szám. 6) http://www.foe.org/ 7) http://www.foeeurope.org/ 8) http://www.greenpeace.hu/index.php 9) http://www.mtvsz.hu/ 10) http://www.greenpeace.org/international/
9
