határozatot A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala ( szám ) számú határozatának kötelezettség teljesítési határidejét megváltoztatja

Másodfokú eljárások osztály Ügyiratszám: (…) Ügyintéző: (…név…)

Tárgy: Magyar Posta Zrt. fellebbezése

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanács Elnöke, mint másodfokú szerv a Magyar Posta Zrt. (1540 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) fellebbezésére – amelyet a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (…szám…) számú határozata ellen nyújtott be – az alábbi határozatot hozta: A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (…szám…) számú határozatának kötelezettség teljesítési határidejét megváltoztatja. A másodfokú szerv felhívja a Magyar Posta Zrt.-t, hogy az elsőfokú határozatban foglalt kötelezettségének jelen határozat kézbesítését követő 45 napon belül tegyen eleget. A másodfokú szerv a tárgyi elsőfokú határozatot egyéb vonatkozásban helybenhagyja. A határozat jogerős, ellene az államigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs! A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel fordulhat az elsőfokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz jogszabálysértésre hivatkozással, a tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel illeték előzetes lerovása nélkül. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A keresetben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A keresetlevelet az elsőfokú határozatot hozó szervnél kell benyújtani. Indokolás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a Magyar Posta Zrt. (korábban: Magyar Posta Rt., a továbbiakban: Szolgáltató) által a postai szolgáltatási díjak körében alkalmazott kedvezményrendszerrel kapcsolatos vizsgálat tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásában – hozott tárgyi határozatában megállapította, hogy a Szolgáltató:

2

•

a postai szolgáltatás végzésének szabályaként a postáról szóló 2003. évi CI. törvény a továbbiakban: Ptv.) 13. § (2) bekezdésében,

•

továbbá – különösen a Kiemelt Partneri Szerződéseiben foglaltak szerinti gyakorlatával – a postai szolgáltatások díjképzésére, illetve a díjak alkalmazására vonatkozóan a Ptv. 33. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét megsértette.

A fentiek miatt az elsőfokú hatóság kötelezte a Szolgáltatót, hogy a fent hivatkozott jogszabályban foglalt kötelezettségeit teljesítse, ennek érdekében: •

•

•

a postai szolgáltatási díjak körére kialakított és alkalmazott kedvezményrendszere gyakorlati megvalósulását – különös tekintettel az Üzletszabályzatának 6. számú függelékében és vezérigazgatójának az üzleti kedvezményrendszerről szóló utasításaiban foglaltakra – az elsőfokú hatóság határozatába foglalt megállapításai alapján vizsgálja felül, a Ptv. 33. § (3) bekezdés szerinti díjszabásától eltérő egyedi díjak (kedvezményrendszer), továbbá minden, az igénybevevők számára valamilyen egyéb előny (pl. díjhitelezés) igénybevételével kapcsolatos rendelkezéseket (is) tartalmazó, előkészítés alatt lévő megállapodásait az elsőfokú hatóság határozatába foglalt megállapításainak figyelembe vételével, az azokban foglalt elveknek megfelelően véglegesítse, a hatályos szerződéseinek törvényességi megfelelőségét – figyelemmel az előző pontban foglaltakra – állítsa helyre.

Felhívta a Szolgáltatót, hogy a tett intézkedéseiről (…dátum…)-ig tájékoztassa az elsőfokú hatóságot. Felhívta továbbá a Szolgáltató figyelmét, hogy a határozatban foglaltak végrehajtását ellenőrizni fogja. A fenti határozat ellen – a törvénye határidőn belül – fellebbezést nyújtott be a Szolgáltató az alábbi indokai alapján: 1. A cégcsoport fogalmának postai értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, a határozat indokolásának a) pontja vonatkozásában: a. A határozatban foglalt megállapítás (vagyis lényegében az, hogy a cégcsoportba tartozás követelményei nem nyilvánosak) helytálló, mindez azonban nem vezet az ügyfelek indokolatlan megkülönböztetéséhez. A Szolgáltató álláspontja e tárgyban változatlan, a cégcsoportba tartozás, illetve az ennek alapján felszámítandó kedvezmény egységes és versenysemleges. A (…évszám…) évi kedvezményrendszer nyilvánosságra hozatalával a cégcsoport-meghatározás minden ügyfél számára könnyen hozzáférhetővé válik, hiszen abban már ez a fogalom meghatározás is szerepel (mellékelve a tervezet). b. A Szolgáltató folyamatosan arra törekszik, hogy eljárása versenyjogilag támadhatatlan legyen. A fellebbezés mellékleteként becsatolt tervezet szerinti meghatározás a nyilvánosságra hozataláig belső elvárásként működik, arról az üzleti terület illetékesei valamennyi érintett ügyfelet tájékoztatták, vagyis a gazdasági versenyt a gyakorlatban nem sérti (és nem is sértette) az, hogy a cégcsoport meghatározás alapelvei nem

3 képezték a kedvezményrendszer részét. c. A határozatban említett hivatkozások (…cégnév, cégnév, cégnév, cégnév…) szerződések, illetve a (…cégnév…)-val megkötött szerződés) nem az esélyegyenlőség csorbításának-, illetve a gazdasági verseny sérelmének a tényét támasztják alá, hanem éppen a gazdasági élet sokszínűségét, az egyedi, de versenysemleges ügyfélkezelés szükségességét jelzik, a következő tényekre való figyelemmel: i. Az (…cégnév…) esetében az ügyfél élt a részére felkínált lehetőséggel, ennek eredményeképpen a megkötött szerződés személyi hatálya az (…cégnév…) valamennyi szervezeti egységére kiterjedt. Megjegyezve, hogy az (…cégnév…) egy központi közigazgatási szerv, az egyes szervezeti egységek nem minősülnek független jogalanynak, cégcsoportról tehát nem lehet beszélni. ii. A (…cégnév…), az (…cégnév…) és az (…cégnév…) esetében a mellékletben felsorolt gazdálkodó szervezetek valóban egy-egy cégcsoportot képeznek, azzal, hogy a mellékelt tervezetben írt meghatározás mindhárom esetben érvényesül. iii. Az (…cégnév…) esetében az ügyfél kérése volt az, hogy a cégcsoport valamennyi tagja önállóan is megkösse (aláírja) a szerződést. A Szolgáltatónak nem volt oka a kérés visszautasítására, az ügyfelet nem érte ezzel sem előny, sem pedig hátrány. iv. A (…cégnév…) részére felajánlásra került a központi (tehát valamennyi szervezeti egységet érintő) szerződés megkötésének a lehetősége, azonban ezzel a (…cégnév…) nem kívánt élni, mivel az egységes kezelést és az elszámolást jelenleg nem teszi lehetővé a szervezet belső gazdálkodási rendje. 2. A kiemelt partneri szerződések hatályával kapcsolatban, a határozat indokolásának b) pontját érintően: a. Egy adott ügyféllel megkötött kiemelt partneri szerződés az azt utóbb aláíró fél aláírásának napján lép hatályba, tehát nincs szó visszamenőleges hatálybalépésről. Egyszerűen arról van szó, hogy az ügyfelek az egyes szolgáltatások biztosításának konkrét feltételeit már a szerződés aláírását megelőzően is ismerték, hiszen az Üzletszabályzat nyilvános, az egyes végrehajtási szabályok változásáról pedig az üzleti terület illetékesei folyamatosan tájékoztatják az ügyfeleket (ilyen tájékoztatásnak minősül egyébként a szerződéstervezet megküldése is). Mindebből következik, hogy egyrészről csak egyszerű ténymegállapítás az, miszerint egy adott szerződés rendelkezéseit a felek egy meghatározott (és minden egyes ügyfél esetében azonos) időponttól alkalmazzák. Másrészről azonban érdemi jelentősége is van az alkalmazási kezdőnap meghatározásának, hiszen pl. a kedvezmények elszámolására csak aláírt szerződés esetében van mód, de a kedvezményrendszer alkalmazásának kezdete a kiemelt partneri szerződésekben egységesen meghatározott időpont. Ez természetesen a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerződő felek - a szerződés aláírásának időpontjához képest - a kedvezményrendszer visszamenőleges alkalmazásában állapodtak meg. b. Tény, hogy a (…cégnév…)-vel megkötött szerződés egyedi abból a szempontból, hogy ez a szerződés határozott időre szól. A szerződés megszüntetésének gyakorlata indokolható okból tér el az általános szabályoktól, illetve valósul meg az általánosan meghatározottak szerint: i. A határozott idejű, postai monopólium teljes megszüntetéséig, legkésőbb azonban (…évszám…)-ig szóló szerződést az ügyfél nemcsak a Szolgáltató súlyos szerződésszegése, illetve a postai monopólium megszűnése esetén

4 mondhatja fel, hanem abban az esetben is, ha a Szolgáltató felszólítás ellenére nem teljesíti valamely szerződésben foglalt kötelezettségét ((…cégnév…) szerződés 7.2. pont). ii. A Szolgáltatónak egyáltalán nem áll érdekében az, hogy megszüntesse az ügyfeleivel fennálló szerződéseket, vagyis a folyamatos üzleti kapcsolatot. A Szolgáltató részéről felmondásra legfeljebb technikai okokból, újabb szerződés megkötésével egyidejűleg kerülhet sor. iii. A felek közötti jogviszony legérzékenyebb pontja talán a kedvezményrendszer meghatározása, illetve annak alkalmazása. A (…cégnév…) szerződés 7.1. pontja szerint az Üzletszabályzat kedvezményrendszerre vonatkozó szabályainak megváltozása esetén a felek az új rendelkezéseket automatikusan alkalmazni rendelik, mindehhez tehát a szerződés felmondására, vagy módosítására nincs szükség. Ebből adódóan - a határozott idejű szerződés ellenére - a (…cégnév…) az évente változó kedvezményrendszert ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint a piac hasonló nagyságrendű, de határozatlan idejű szerződéssel rendelkező résztvevői. c. A (…évszám…) évi kedvezményrendszer valóban módosult (…dátum…)-ével, a változást a Szolgáltató megfelelő módon nyilvánosságra hozta, az valamennyi ügyfél esetében alkalmazható, amennyiben fennállnak az alkalmazás feltételei. Utalva a fenti 2.b.iii. pont tartalmára, a hivatkozott tartalom valamennyi kiemelt partneri (és üzleti ügyfél) szerződés részét képezi, joghátrány tehát nem érheti az egyes ügyfeleket, a hátrányos megkülönböztetés kizárt. Az elsőfokú hatóság által konkrétan említett ügyfelek esetében alkalmazott szerződésszövegezés indokai: i. A (…dátum…)-én hatályba lépő kedvezmény(mérték) módosítás az (…cégnév…) esetében az életbe lépés napjától érvényesítésre került. ii. Az (…cégnév…) cégcsoport esetében az ügyfél arról tájékoztatta a Szolgáltatót, hogy számlázási rendszerét átalakítja, így a forgalmának jelentős részét kitevő számla tartalmú küldemények mennyisége jelentősen csökken, várhatóan nem éri el a (…szám…) Md-os sávot. Az ügyfél kérése volt az, hogy a szerződésben a biztosan érvényesíthető (…szám…) %-os kedvezmény mérték szerepeljen, illetve, hogy amennyiben év végén mégis eléri a (…szám…) % kedvezmény elszámolására lehetőséget adó forgalmi sávot, utólag kerüljön részére elszámolásra a neki járó többletkedvezmény . iii. A (…cégnév…)-vel a Szolgáltató azért kötött egyedi tartalmú megállapodást, mert az ügyfél a (…dátum…) és (…dátum…) közötti időszakban küldeményeinek egy részét külső céggel munkaerő kölcsönzés keretében kézbesíttette. Az érintett küldemények az egyetemes, fenntartott szolgáltatási körbe tartoznak, a Szolgáltató álláspontja szerint a szolgáltatást végző gazdasági társaság jogszerűtlenül végzi ezt a tevékenységet, az ügyfél tehát jogsértést követett el. A (…cégnév…)-val kötött megállapodás értelmében számára a (…szám…) %-os sávot a Szolgáltató (…dátum…)-től érvényesítette, ettől az időponttól kezdve az ügyfél már nem vette igénybe a jogellenes konkurenciát. Az egyedi szabályok alkalmazására az ügyfél tudtával és beleegyezésével került sor. A fentiek szerint a Szolgáltató indokoltan tekintett el a (…cégnév…) esetében az új (…szám…) %-os kedvezmény mérték (…dátum…)-től történő alkalmazásától.

5

3. A szortiment bonusz kedvezményelemmel kapcsolatban, a határozat indokolásának c) pontját érintően: a. A szortiment bonusz kedvezmény elemet, noha az a Szolgáltató álláspontja szerint nem sértette a gazdasági versenyt, a Szolgáltató saját elhatározásából a (…évszám…) évben megszünteti, mivel az nem váltotta be a hozzá fűzött üzleti jellegű elvárásokat, így ebben a vonatkozásban nem lesz szükség az Üzletszabályzat korrekciójára. b. A (…évszám…)-ben hatályos kedvezményrendszer szortiment bonuszra vonatkozó Üzletszabályzatban foglalt rendelkezései nincsenek ellentétben a kedvezményelem kiemelt partneri szerződésekben szereplő meghatározásával, a kiemelt partneri szerződés csak kiegészíti, konkretizálja az Üzletszabályzatban foglalt szabályozást. A szortiment bonusz Üzletszabályzat 6. sz. függelék 11. pontjában foglalt meghatározása szerint „a szortiment bonusz kedvezmény jogcím esetében az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó, az Üzletszabályzat 6.1.-6.4. pontjában részletezett szolgáltatások bruttó forgalmi adatai, továbbá a kedvezmények nyújtásáról szóló szerződésben rögzített szolgáltatások ÁFA mentes, de kedvezménnyel nem csökkentett árbevételi adatai együttesen vehetők figyelembe". A gyakorlatban a "kedvezmények nyújtásáról szóló szerződés"-nek a kiemelt partneri szerződés minősül, az elsőfokú hatóság által is hivatkozott szolgáltatások (Posta Business Pakk, Posta Speed, Posta Gold Speed, Komplex logisztikai szolgáltatások, EPK, Insert Pack) e szerződésekben kerülnek rögzítésre, megkülönböztetéstől mentesen. c. A határozat e) pontjának első bekezdésében gyakorlatilag az szerepel, hogy a Szolgáltató illetékesei a (…szám…) sz. jegyzőkönyvben úgy nyilatkoztak, hogy az egyes szolgáltatások forgalmának forint összegei nem vonhatók össze. A kérdés, a Szolgáltató illetékeseinek értelmezése szerint nem a szortiment bonuszra vonatkozott, hanem az egyes kedvezményelemekhez rendelt szolgáltatási körök összevonhatóságára. A válasz azonban ilyen értelmezésben valóban félreérthető, ezért azt az alábbi korrekt megfogalmazással pontosítják: "A kedvezményrendszer valamennyi eleme, annak leírása pontosan meghatározza azon szolgáltatások körét, melynek forgalma releváns az adott kedvezményes elem tekintetében. Ezen szolgáltatásokat az egyes kedvezmény kondíciókhoz rendelt anyagcsoportok vezérlik a Posta által használt SAP rendszerben. A különböző anyagcsoportok ilyen tekintetben nem kerülnek és nem is kerülhetnek összevonásra. " d. Tény, hogy az üzleti kedvezményrendszerről szóló (…szám…) Vig. utasítás (…megjelentetés helye…) 5.5. pontja alapján a szortiment bonusz kedvezmény kizárólag az üzleti vezérigazgató-helyettes egyedi engedélye alapján nyújtható, ez a megfogalmazás azonban nem azt jelenti, hogy a kedvezményelem biztosítása egyedi döntés függvénye lett volna. A szabályozásban leírt "egyedi engedély" technikai jellegű korlát, annak

6 érdekében került kiadásra, hogy elkerülhető legyen az, hogy az egyes postai értékesítési szervezetek, melyek azonos ügyfélkörrel állnak kapcsolatban többször érvényesítsék ezt a kedvezményelemet. (A Szolgáltató, mint az köztudott, üzletági felépítésben működik, ez a kedvezményelem több üzletág szolgáltatási körét érinti. A postai értékesítési rendszer az üzletági felépítés miatt egyes ügyfél szegmensekben több csatornás. Tekintettel arra, hogy az egyes üzletági értékesítési szervezetek közös vezetője az Üzleti vezérigazgató-helyettes, csak ezen a ponton érvényesíthető a többszöri érvényesíthetőség elkerülése.) Ez a fajta "egyedi döntés" tehát csak azt határozza meg, hogy melyik üzletág (a Levél Üzletág, a Logisztikai Szolgáltatások Üzletág, esetleg a Nemzetközi Üzletág) szerződésében szerepelhet a szortiment bonusz kedvezményelem. A kedvezményre minden egyes ügyfél jogosultságot szerzett, ha teljesítette az előírt feltéteket, a kedvezményelem alkalmazása tehát összhangban van (volt) a Szolgáltató illetékeseinek (…szám…) sz. jegyzőkönyvben foglalt tájékoztatásával, vagyis a szortiment bonusz igénybevételének gyakorlatában nem történt meg az azonos szolgáltatást igénybe vevők indokolatlan megkülönböztetése. Mindettől függetlenül a jövőbeni félreértések elkerülése végett a Szolgáltató a vitatott rendelkezést az előzőekben hivatkozott vezérigazgatói utasításból törli. 4. A (…cégnév…)-vel aláírt megállapodásban foglaltakról, a határozat, indokolásának d) pontja alapján: a. A (…cégnév…)-vel kötött megállapodás elsődlegesen nem abban tér el a hasonló szerződésektől, hogy határozott időre szól, hanem abban, hogy valóban szerepel benne az elsőfokú hatóság által is hivatkozott, a szerződő feleket együttműködésre szorító, együttesen kialakított tartalmú rendelkezés (miszerint a (…cégnév…) kötelezettséget vállal arra, hogy olyan postai szolgáltatások körében amelyet a Szolgáltató is ellát, a Szolgáltató ajánlatát csak meghatározott [álláspontjuk szerint a gazdasági versenyt nem sértő] esetekben utasíthatja vissza, másrészt viszont a Szolgáltató is vállalt a szerződés kedvezmények igénybevételéről szóló 3. számú mellékletében kötelezettséget arra vonatkozólag, hogy a nem elsőbbségi 30 g-os szabványlevelek kategóriájában az összesített kedvezmény minimálisan a (…szám…) %-ot eléri). A szerződés kétoldalú kötelezettségvállalást tartalmaz, a Szolgáltató azonban kizárólag az egyetemes fenntartott szolgáltatási körben adható kedvezmény mértékével kapcsolatban vállal hosszabb távú kötelezettséget. E vállalás tartalmaz egy igen fontos kitételt, miszerint a Szolgáltató a "mindenkor hatályos kedvezményrendszer egyes kedvezményelemek feltételeinek teljesülése esetén biztosítja a (…szám…) %-ot", tehát a Szolgáltató az irányban tett kötelezettség vállalást, hogy a nyilvános, mindenkor hatályos kedvezmény rendszerében az összességében elérhető kedvezmény mértékét nem kívánja (…szám…) % alá vinni (a 30 g alatti kategóriában). A (…cégnév…)-vel megkötött szerződés egyedi-, de indokolatlan megkülönböztetést nem eredményező tartalmának alapvetően piacmegtartó szerepe van. A jelentős forgalmú partnerek rendelkeznek akkora küldemény mennyiséggel, mely alkalmas arra, hogy regionálisan vagy akár országosan is költség hatékony módon saját

7 hálózat kialakítására ösztönözze őket, illetve a fel-felbukkanó illegálisan működő konkurencia még abban az esetben is jelentős bevétel kiesést jelent a Szolgáltató számára, ha csak rövid ideig, teszt jelleggel veszik igénybe az ügyfelek. (A (…cégnév…) esetében a hat hónapi küldeményforgalom kiesés mintegy (…szám…) forintos árbevétel kiesést jelentett a szolgáltató számára.) A (…cégnév…)-vel megkötött szerződés teljes tartalma álláspontjuk szerint összességében nem eredményezi a Ptv. 13. § (2) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltak megsértését, a postai szolgáltatást azonos feltételekkel igénybevevők körében nem eredményez hátrányos megkülönböztetést, hiszen hasonló feltételek teljesítése esetén, bármelyik ügyfél számíthat a (…cégnév…) szerződésében szereplő mértékű kedvezmények biztosítására, mivel ezek a kedvezménymértékek nem a (…cégnév…)-vel megkötött egyedi szerződésből, hanem a Szolgáltató nyilvános és indokolatlan megkülönbözetéstől mentes, tehát versenysemleges kedvezményrendszeréből következnek. b. Hangsúlyozva, hogy a (…cégnév…)-vel kötött szerződésben alkalmazott cégcsoportmeghatározás nem sérti a gazdasági versenyt, ezért nem eredményezheti az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést, utalva itt az 1.c.ii. pontra. A 2.b.iii pontra utalva kiemelik azt is, hogy a (…cégnév…) (illetve cégcsoportja) semminemű extra kedvezményt nem kap (csak annyit, mint a piac többi hasonló nagyságrendű szereplője), a Szolgáltató üzletpolitikájába illeszkedik az a viszonylag hosszabb távra (…dátum…) érvényes szolgáltatói vállalás, miszerint egy (…cégnév…) méretű ügyfél esetében garantálható az évi (…szám…) %-os kedvezmény a 30 g-os küldemény kategóriában (természetesen csak ha az ügyfél teljesíti az Üzletszabályzatban meghatározott valamennyi feltételt). 5. Egyéb észrevételek, a határozat indokolásának e) pontjával kapcsolatban a. Az (…cégnév…) esetében is igaz az a kedvezmény érvényesítésével kapcsolatos alapelv, hogy a kedvezményelemek kizárólag a meghirdetett feltételek biztosítása esetében nyújthatóak. Az (…cégnév…) és leányvállalatai csak bizonyos feltételeket tudnak teljesíteni, és ezeket is csak bizonyos feladások esetében. Az elszámolás során a Szolgáltató csak úgy tud különbséget tenni a kedvezménnyel érintett, illetve nem érintett feladások között, ha eltérő vevőkódon tartja nyilván az egyes gazdasági társaságokat, illetve feladó-helyeket. Csak és kizárólag az ilyen jellegű elkülönítés garantálhatja a Ptv.-ben tilalmazott és a gazdasági versenyt is sértő ügyfelek közötti indokolatlan különbségtételre vonatkozó elv betartását. Álláspontjuk szerint az elsőfokú hatóság a határozat kötelezést tartalmazó részét olyan megállapítások alapján állította össze, amelyek tartalma döntő részben nem helytálló. A Szolgáltató nem sértette meg a vonatkozó jogszabályokat, eljárása versenysemleges. Az elsőfokú hatóság által észlelt (és a Szolgáltató részéről sem vitatott) hiányosság megszüntetése (a cégcsoport fogalom meghatározásának Üzletszabályzat útján történő nyilvánosságra hozatala) a határozatban foglalt kötelezéstől függetlenül folyamatban van. Indokaik alapján kérik a határozat megsemmisítését és határozatban felsorolt kötelezések teljesítése alóli mentesítést. Amennyiben a másodfokú hatóság a fellebbezésben foglaltakkal nem teljes mértékben ért egyet, úgy kérik a határozat megváltoztatását.

8 A másodfokú hatóság – az elsőfokú eljárást és határozatot, valamint a fellebbezésben foglaltakat megvizsgálva – az alábbiakat állapította meg. Az elsőfokú hatóság ténymegállapításai, döntése és annak jogszabályi indokai helytállóak, a fellebbezés megalapozatlan az alábbiak miatt: A fellebbezés 1. pontjával kapcsolatos megállapítások: A Szolgáltató a vizsgálat lefolytatása során is és a fellebbezésben is elismerte, hogy az egy cégcsoportba tartozás feltételrendszere nem nyilvános. Ezzel szemben a Ptv. 33. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az egyedi díjalkalmazás feltételeit a postai szolgáltató üzletszabályzatában köteles közzétenni". A másodfokú hatóság osztja az elsőfokú hatóság azon álláspontját, hogy e feltételek alkalmazása akkor lehet egységes és versenysemleges, ha nyilvánossága biztosított. Tehát, amennyiben a Szolgáltató olyan üzletpolitikát folytat, melyben a kedvezményelemek elszámolása során az egy cégcsoportba tartozás is minősítendő körülmény, az erre vonatkozó feltételeknek is az Üzletszabályzatban való megjelenítéssel nyilvánosnak kell lenniük. Ezen jogszabályi rendelkezésnek a Szolgáltató nem felelt meg, függetlenül attól, hogy a gyakorlat belső elvárásként versenysemleges-e, vagy sem. Hangsúlyozandó (az elsőfokú határozat a) pontjában foglaltak megismétléseként), hogy a másodfokú hatóság álláspontja is az, hogy a gazdasági társaság saját cég neve alatt jogképes, szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A Szolgáltató és igénybevevői közötti szerződések (pontosan az önálló gazdasági társaságok önálló postai forgalmának az egy cégcsoportba sorolásából következő összesítésével) nyilvánvalóan olyan előnyöket is biztosítanak a Kiemelt Partneri szerződéseket igénybevevőként, illetve a szerződés 1. számú mellékletének záradékát önálló jogi személyként aláírók számára, amelyek megszerzésére az/azok a saját önálló jogképességük tekintetében nem, vagy nem ilyen feltételekkel lennének képesek. Mindez esetlegesen az egy cégcsoportba tartozás feltételeinek nyilvánosságra hozatala esetén is magában hordozza annak lehetőségét, hogy a cégcsoportba nem tartozó önálló jogi személyt hátrányosan különbözteti meg a minden mérvadó körülmény tekintetében teljesen megegyező, de egy cégcsoportba bevont önálló gazdasági társasághoz képest. Amennyiben azonban a cégcsoportba tartozás feltételei még nem is jelennek meg a szolgáltató Üzletszabályzatában, a hátrányos megkülönböztetés veszélye hatványozott. Ezen hatósági álláspont feltételezhető elfogadását mutatja az is, hogy a Szolgáltató a másodfokú eljárás ideje alatt benyújtotta a fenti feltételrendszer nyilvánosságra hozatalát biztosító Üzletszabályzat 6. sz. függelékének ezen elemeket is tartalmazó módosítását. A fellebbezés 2. pontjával kapcsolatos megállapítások: A szerződési rendelkezések kvázi visszamenőleges alkalmazásának olyan tekintetben van kiemelt jelentősége, hogy a kedvezményekben való részesülés egységessége biztosított legyen. Kérdéses és ellentmondó a fellebbezés indokolása abban a tekintetben, hogy a 2.a) pontban úgy fogalmaz a Szolgáltató, hogy a "szerződés rendelkezéseit a felek egy meghatározott (és minden egyes ügyfél esetében azonos) időponttól alkalmazzák", másrészt azonban a 2.c) pontban pontosan azt vezeti elő a Szolgáltató, hogy miért is különböző a szerződések legmagasabb, (…szám…) %-os eleme elszámolásának kezdő időpontja. A (…cégnév…)-vel kötött – határozott idejű, (…dátum…)-ig érvényes – szerződés is azt tartalmazza, hogy a szerződés rendelkezéseit (…dátum…)-től kell alkalmazni.' A tényleges

9 kedvezmény elszámolása tekintetében (mivel felszámításánál úgyis összesített éves forgalomról van szó) döntő különbség az, hogy az (…cégnév…) (…dátum…)-től, a (…cégnév…) pedig csak (…dátum…)-től kapta meg a kedvezményt. Továbbá fontos azt is kiemelni, hogy az (…cégnév…) tekintetében a (…szám…) % és (…szám…) % elszámolására vonatkozó, az Üzletszabályzat általános rendelkezéseit úgymond kissé lazító eltérés a szerződésben még jelzésszerűen sem jelenik meg, tehát objektív szempontból semmiképpen sem egységes az eljárás. A jelenlegi szabályozási környezetben a postai szolgáltatást azonos feltételekkel igénybevevők körében - az egyedi megállapodásokban - különböző kedvezményi feltételrendszerek alkalmazására nincs lehetőség, viszont az egyes szerződések konkrét rendelkezései magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy a Szolgáltató gyakorlata ettől eltérhet, azaz előnyös/hátrányos megkülönböztetésre válhat alkalmassá. A Szolgáltató tényszerűen elismerte, hogy a (…cégnév…) határozott idejű szerződése egyedi, míg minden más, azonos szolgáltatásokat használó más igénybevevők szerződései ettől eltérően határozatlan idejűek. Ez önmagában a Ptv. 13. § (2) bekezdésében foglalt követelménnyel ellentétes gyakorlat, függetlenül attól, hogy azt milyen körülmények indokolták. A fellebbezés 3. pontjával kapcsolatos megállapítások: A Ptv. 33. § (5) bekezdése szerint: "az egyedi díjalkalmazás feltételeit a postai szolgáltató üzletszabályzatában köteles közzétenni". Az Üzletszabályzatban foglaltak minden potenciális igénybevevő számára hozzáférhetőek, míg a kedvezmények nyújtásáról szóló szerződéses ajánlat tartalmának megismerése (így a szortiment bonusz kedvezmény kapcsán a Posta Business Pakk, Posta Speed, Posta Gold Sped, Komplex logisztikai szolgáltatások, EPK, Insert Pack szolgáltatások egyes, néhány, vagy összes esetére vonatkozó kedvezmény lehetősége) nem. Egyrészt így nincs előre tudomása arról a potenciális igénybevevőnek, hogy melyek azok a szolgáltatások (az egyetemes szolgáltatási körön felül értendő szolgáltatások), amelyek tekintetében kedvezmény igénybevételére van lehetőség, másrészt, mivel a Kiemelt Partneri szerződési ajánlat tartalmát megismerő igénybevevő is csak a szerződéses ajánlatból értesül minderről, nem biztosított teljes bizonyossággal számára sem az, hogy valóban az összes lehetséges számításba vehető szolgáltatásra vonatkozó terjedelmű az az ajánlat, amelyet ő kapott. Tehát ez a megoldás egyrészt nem precízen és szigorú értelemben a fent idézett rendelkezésnek megfelelő gyakorlat, másrészt lehetőséget adhat az egyes potenciális Kiemelt Partneri szerződők közötti előnyös/hátrányos megkülönböztetésre. Másrészről a szortiment bonusz kedvezmény kapcsán alkalmazott szerződéses gyakorlat magában hordozza a Ptv. 34. § (3) és (4) bekezdésekben foglalt, a keresztfinanszírozás tilalmára, illetve megengedett körére vonatkozóan megfogalmazott rendelkezésektől való eltérés lehetőségét is. Figyelembe véve, hogy a szortiment bonusz kedvezmény különböző szolgáltatási kategóriákat (fenntartott szolgáltatás, egyetemes, de nem fenntartott szolgáltatás, illetve egyetemes körön kívüli postai szolgáltatás, illetve a Komplex logisztikai szolgáltatások és az EPK szolgáltatások egyes elemeiben még postai szolgáltatáson kívüli egyéb elemeket is magában foglaló tevékenységelemek pl. küldemény-előállítás) összesített forgalmi adataikkal vesz figyelembe, a bevételi és kiadási tételek számviteli elkülönítése, elszámolása tekintetében kérdéses lehet a fenntartott szolgáltatások kizárólagos jogosultságából adódó bevételeknek a Ptv. szerinti célzatos felhasználása. Nem átlátható a fellebbezésnek a szortiment bonusz kedvezményhez kapcsolódó üzleti vezérigazgató-helyettes egyedi engedélyével kapcsolatosan előadott indokolása. Az ugyanis

10 azt tartalmazza, hogy a döntés arra vonatkozik, melyik üzletág az, amelyik megjelenítheti a szerződésében a szortiment bonusz kedvezményt. Azonban a Kiemelt Partneri szerződéseknek tartalmuk megfogalmazása szerint pontosan az az egyik jelentőségük, hogy az adott igénybevevő ebben az egyetlen szerződésben állapodik meg minden postai szerződés igénybevételével kapcsolatos feltételrendszerben a Szolgáltatóval, mellyel egyidejűleg a korábbi (üzletágankénti) szerződések hatályukat vesztik. A szortiment bonusz kedvezménynek pedig az is az egyik jellegzetessége, hogy különböző küldeménykategóriák forgalmát összesítetten veszi figyelembe; tehát az üzletágankénti külön megállapodások lehetősége ebben az értelemben okafogyottnak tűnik, nincs valós jelentősége annak a döntésnek, hogy melyik üzletág szerepeltetheti ezt a kedvezményelemet a szerződésben, hiszen a Szolgáltató és nem annak szervezeti egysége a szerződő fél. A fellebbezés 4. pontjával kapcsolatos megállapítások: A Szolgáltató fellebbezésében kifejtettek is alátámasztják azt, hogy a Szolgáltatónak a (…cégnév…)-vel kötött szerződése egyrészt megkülönböztetést tartalmaz az azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel igénybevevő más szerződő partnerekhez képest (pl. a minimális (…szám…) %-os kedvezmény kikötésével), amely önmagában is a Ptv. 13. § (2) bekezdésében foglalt követelményektől eltérő gyakorlat. A Szolgáltató is rámutatott indokolásában arra, hogy az egyedi, de (a Szolgáltató megítélése szerint) indokolatlan megkülönböztetést nem eredményező szerződésnek piacmegtartó szerepe van. Ez valóban így is van, azonban azt a körülményt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy igen kötött megfogalmazást tartalmaz a szerződő felek szerződése arra vonatkozólag, hogy az igénybevevő mikor utasíthatja vissza a Szolgáltató ajánlatát az összes olyan szolgáltatás (tehát az elsőfokú határozatban is megfogalmazottak megismétléseként: nem kizárólag a fenntartott postai szolgáltatások) körében, amelyet a Szolgáltató is ellát. Így igazából ez nem csak a piacmegtartást szolgálhatja, mert ezzel a Szolgáltató határozott időre kizárólagosságot szerzett a (…cégnév…)-től származó minden postai küldemény tekintetében. (Pl. a gyors- és futárposta, mint bejelentés alapján végezhető szolgáltatások vonatkozásában ugyanúgy, mint a szolgáltatási engedély alapján ellátható postacsomag szolgáltatások esetében, és végül a Ptv. szerint is kizárólagos ellátási körbe sorolt fenntartott szolgáltatás esetében is.). A fellebbezés 5. pontjával kapcsolatos megállapítások: A fellebbezés indokolásaként leírtak önmagukban is azt jelentik, hogy a Szolgáltató megkülönböztetett elbánásban részesíti az (…cégnév…) csoportba vont egyes leányvállalatokat, hiszen a vevőkódok alkalmazása azt jelenti, hogy önálló gazdasági társaságokról van szó, melyek postai forgalmát nem nyilvános feltételrendszer alapján összetartozóként vesz figyelembe a Szolgáltató. (Így az egyes önálló gazdasági társaságok egymásra tekintettel részesülnek olyan kedvezményekben, amelyekre önállóan nem válnának jogosulttá). Az egyetlen cégcsoportba sem tartozó, azonban a cégcsoportba vont egyes gazdasági társaságok önálló postai forgalmát szintén produkáló igénybevevők tehát ebben a tekintetben hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek. A kifejtettek alapján a másodfokú hatóság az elektronikus hírközléstől szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 16. § l) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)

11 108. § (1) bekezdésében írt hatósági jogkörében eljárva, a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az elsőfokú határozat kötelezettség teljesítési határidejének megváltoztatása azért vált szükségessé, mivel az elsőfokú határozatban megállapított határidő a másodfokú eljárás időtartamára való tekintettel nem tartható. A határozat meghozatalánál a bírósági felülvizsgálat lehetősége tekintetében az Eht. 37. § (2)(3) bekezdésében, a Ket. 109. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a Ket. 110. § (1) bekezdésében foglaltakat, a keresetlevél illetéke tekintetében pedig az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontban foglaltakat vette figyelembe a másodfokú hatóság.

Budapest, (…dátum…)

az NHH Tanács Elnökének nevében és megbízásából:

(…név…) alelnök

A határozatot kapják:

12 1./ Magyar Posta Zrt. (1540 Budapest, Krisztina krt. 6-8.) 2./ Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Közigazgatási és Felügyeleti Ágazat (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) 3./ Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) 4./ Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (1088 Budapest, József krt. 6.) 5./ Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Budapesti Igazgatóság (1133 Budapest, Visegrádi u. 100.) 6./ Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Igazgatóság (3529 Miskolc, Csabai kapu 17.) 7./ Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) 8./ Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Szegedi Igazgatóság (6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15.) 9./ Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Pécsi Igazgatóság (7624 Pécs, Alkotmány u. 53.) 10./ Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Soproni Igazgatóság (9400 Sopron, Kossuth L. u. 26.) 11./ Irattár 12./ Közzététel