Használati és karbantartási leírás

Cím: 1101 Bp. Kőbányai út 45/a C ép. III/1 Telefon: 06 70/251-2749 E-mail: [email protected]

Használati és karbantartási leírás BEVEZETŐ Az ön által átvett épület, mint minden más tárgy vagy eszköz, ugyancsak rendszeres karbantartásra szorul. Annak érdekében, hogy az épület egyes részei, illetve egésze hosszú távon megfelelően működjön, rendszeres időközönként ellenőrizni kell és a szükséges karbantartásokat el kell végezni. Ennek elmaradása olyan károsodásokho z vezethet, melyek következményei nem tartoznak garanciális, illetve szavatossági körbe.

BEÜZEMELÉS A lakható állapotban elkészült épületben a szerkezeti részeken túl elkészültek a fal és padlóburkolatok, felszerelésre kerültek a fűtő, hűtő és szellőztető, valamint légtechnikai és kezelő berendezések, a szaniter áruk és csaptelepek, elhelyezésre és beállításra kerültek a nyílászárók. Az épület fűtése beüzemelésre került, a víz-, csatorna-, gázszolgáltatás, valamint az elektromos ellátás üzemel. Az épület és berendezései, az átvétel pillanatától kezelést igényelnek. Ezen berendezések között számos olyan található, melyhez a gyártó önálló KEZELÉSI UTASÍTÁS – t biztosított. Elsődleges dolog ezen Kezelési Utasítások elsajátítása és folyamatos betartása. Ilyen berendezések a teljes felsorolás igénye nélkül az alábbiak lehetnek: ● Kazán ● Fűtési elektronikai vezérlés ● Légtechnikai berendezés ● Gáz nyomáscsökkentő és gázóra ● Elektromos főelosztó egység ● Gáztűzhely, vagy / és elektromos tűzhely ● Sütő és egyéb főzőberendezés ● Mosogatógép ● Mosógép ● Kapunyitó egység, kaputelefon ● Riasztó ● Ajtónyitó, kapunyitó berendezések, motorral mozgatott garázskapu ● Szennyvíz átemelő szivattyú ● Elektromos masszázs fúvókás fürdőkád vagy zuhanyzó ● Központi porszívó ● Klímaberendezések ● Szauna ● …… stb. A felsorolás nem véges, felszereltségtől függően lehetnek itt nem említett berendezések is melyekre ügyelni kell.

AZ ÉPÜLET ENERGIA ELLÁTÁSA 2012.11.08.

- 1-


Az épület energiaellátása a kivitelezést megelőző építtetői igények alapján készült el. Az épület használata során előfordulhat, hogy újabb energia felhasználó berendezések kerülnek az épületbe. Lehet ilyen például egy úszómedence, amely többlet melegvizet, vagy fűtést igényel, vagy egy hegesztőgép, vagy egy szolárium, de akár néhány újabb számítógép is, mely elektromos többlet energia igényt jelent. Ezek telepítése előtt tájékozódni kell, hogy a kiépített hálózat kapacitása megfelel-e számukra, nem okoz-e túlterhelést, azáltal károsodást a kiépített rendszerben, vagy akár balesetet.

AZ ÉPÜLET FELFŰTÉSE Az épület fűtésének megkezdése mindig gyökeres változást jelent. Az addig hideg felületek felmelegedése dilatációs mozgásokkal jár, és a páraáramlás is megváltozik. A túl gyors átmelegedés a szerkezetekben olyan alakváltozást okoz, ami repedéseket okozhat. Megrepedezhet a vakolat, a fal- födém kapcsolatok, a fal- gipszkarton kapcsolatok. Összeszáradhat a parketta, a fa ajtók és ablakok. Az ilyen repedések és károsodások elkerülhetők, ha a felmelegítési folyamat lassú és szakaszos. Egy példa a fokozatosságra: A felfűtést végezzük úgy, hogy 2-3 napos szakaszokban emeljük a hőmérsékletet, és az egyes szakaszok között maximum 2 C fok legyen. Ne lépjük át a 18 C fokot, csak akkor, ha már legalább 5-6 napon át 16 C fok körül volt a hőmérséklet. Ugyancsak legfeljebb 5-6 nap után emeljük ismét 20 C fokra a hőmérsékletet, és ne is legyen egy ideig ennél több. A felfűtés módja persze nagymértékben függ a fűtés kezdetekor meglévő állapottól. Sok nedvesség, nagy hőmérséklet különbség, vagy korábbi gyors építést követően ennél nagyobb óvatosságra is szükség van. A felfűtés és azt követő időszak jelentős változást hoz az épület szerkezeteiben lévő páravándorlásban. Ilyenkor még intenzívebben távozik a még meglévő nedvesség. Fontos: Az épületben lévő nedvességet nem gyors és intenzív fűtéssel, hanem óvatos fűtéssel, és aktív szellőztetéssel lehet hatékonyan eltávolítani, szükség esetén páraelszívó berendezés üzemeltetendő!

PÁRAMENTESÍTÉS Az építés során a szerkezetekbe több tízezer, akár százezer liter víz kerül, mely az építési folyamat szükséges velejárója. Ugyancsak nedvesség kerülhet a szerkezetekbe a csapadék által is, mely kivédhetetlenül éri az épületet megvalósítás közben. A bejutott víz kiszáradása hosszú időn át tarthat, különböző problémákat is okozhat. A szerkezetben lévő nedvesség eltávozása függ a szerkezet anyagától, vastagságától, az építés közbeni időjárási viszonyoktól, az építés időtől, valamint a felhasznált burkolatok fajtájától, és idejétől. Minél hamarabb épül fel egy ház, annál több nedvesség marad a falakban, aljzatokban, annál később tud onnét távozni. A gyorsan felépült ház megkapja a belső, külső burkolatokat, melyek tovább késleltetik a nedvesség távozását. Az egyre „korszerűbb” anyagok gyakran egyre kevésbé páraáteresztők – festékek, külső hőszigetelő és színező 2012.11.08.

- 2-


anyagok, stb – és az épületre kerülő nyílászárók is egyre jobban zárnak, egyre kevesebb természetes szellőzést biztosítva ezzel. A teljes kiszáradás akár évekig is tarthat, de egy – két év mindenképpen szükséges a kiegyenlített helyzet kialakulásához. A pára az ablakok fa részeinek és gumi tömítéseinek gombásodását okozhatja, a rosszul szellőző falsarkok, zugok penészesedésével, elszíneződésével járhat. A kicsapódó pára az elektromos berendezésekben zárlatot is okozhat, tönkretéve ezzel őket. A túl sok nedvességtől bedagadhatnak a fa nyílászárók, megdagadhatnak a fa padlóburkolatok, falburkolatok. A felfűtéskor és kiszárításkor ezért aktív szellőztetésre van szükség. Amennyiben az ablakokon az üvegen alul apró vízcseppecskék keletkeznek, az azt jelenti, túl sok a pára, több távozik a szerkezetekből, mind ami el tud távozni. Ilyenkor szellőztetni kell és el kell távolítani – letörléssel – a nedvességet. A túl nagy kezdeti páratartalom a szellőző berendezések, elszívók csöveiben is lecsapódásokat okozhat, ami visszacsurog, visszacsöpög. Kiküszöbölhető alacsonyabb hőmérséklettel és aktív szellőztetéssel. Túl sok nedvesség esetén folyamatosan szellőztetésre kell állítani az ablakokat, és akár a gumi tömítések ideiglenes eltávolításával is fokozható a légcsere. Megoldást jelenthet páralecsapoló berendezés alkalmazása.

HASZNÁLAT Hőmérséklet Az épület gépészeti rendszerei vizet tartalmaznak, melyek elfagyhatnak, ha az épület fűtése leáll, és az épületben a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. Ilyen esetben a vízhálózatot le kell zárni, a vizet leengedni. A fűtési rendszerből is a vizet ki kell engedni, nagy nyomású berendezéssel kifúvatni!! Az épület egyes részei úgy lettek kialakítva, hogy a funkcionális használat mellett célszerű hőmérsékleti viszonyokat igénylik. Az ettől eltérő, huzamos túl meleg, vagy túl hideg károsodást okozhat, ami az egyes anyagok hőmérséklet változásból eredő alakváltozásából ered.

Pára A rendeltetésszerű használat során az épületben pára keletkezik. Az átlagos pára eltávozik a nyílászárók nyitása során. Az aktív páraképződést természetes elszívással vagy légkezelő berendezéssel lehet eltávolítani. Amennyiben erre a célra páraelszívók vannak beépítve, ezeket használni kell. Fontos, hogy a gépi szellőztetés optimális meghatározása épületgépészeti számításokat igényel. Ennek hiánya, elmaradása, illetve az e nélkül elkészített szellőztető és elszívó berendezések nem megfelelő működéséért a kivitelezői nem vállal felelősséget.

Szellőztetés 2012.11.08.

- 3-


Szellőztetni rendszeresen szükséges, és nem csak a pára eltávolítása miatt. A szellőztetés az épület helyiségeiben lévő levegő frissítése szempontjából is fontos.

Lefolyók tisztítása A lefolyócső rendszerbe ne kerüljön darabos szennyeződés. Különösen igaz ez a Wc –k esetén, melybe gyakran öntenek ételmaradékot, v. egyéb dolgokat. Az ilyen jellegű anyagok a lefolyók íves szakaszain lerakódhatnak, elakadhatnak, dugulást okozva ezzel.

A lefolyó rendszerbe nem szabad önteni: ● zsíros, olajos anyagokat (főzési zsír, étolaj, margarin, stb.) ● ipari jellegű zsírokat és olajokat ● pelenkát, nedves törlőkendőt, betétet, vattát, fültisztító pálcikát

A lefolyócsövek oldalán az ilyen anyagok lerakódnak, más szennyeződések további lerakódását elősegítve, a lefolyócső keresztmetszetének szűkülését eredményezve ezzel. A lefolyókba ipari jellegű zsírokat és olajokat és feséket pedig tilos kiönteni, a környezet szennyezésének elkerülése miatt.

A lefolyók tisztítását szakemberre kell bízni. Helyi kis dugulások elháríthatása: ● a mosdók alatt a bűzelzárók lecsavarásával és kitisztításával. ● a padlóösszefolyók esetén a rács kiemelését követően a bűzzáró rész kiemelésével és kitisztításával. ● Az elhárítás végezhető a csatorna ejtővezetékeibe illetve a belső és külső csatornába épített tisztítási pontokon át Mechanikus tárgyat dugulás elhárítására soha ne használjunk, mert a lefolyó sérülését okozhatja. A dugulások elhárítását mindig bízzuk szakemberre, aki felelősséget vállal a dugulás elhárítása során a csatorna állapotának megóvásáért.

Forró víz A lefolyók csövei különféle PVC –kből készülnek. Ezek az anyagok hőre érzékenyek. A lefolyóba soha ne öntsünk ki felforralt vizet, forró olajat. Felforralt víz kiöntése előtt engedjünk hideg vizet, hogy a kevert, alacsonyabb hőmérsékletű, hűtött víz távozzon a mosogatóból, vagy mosdóból. A leengedett víz hőmérséklete maximum 45 C fok legyen.

Vegyszerek használata A háztartási vegyszerek használata előtt, mindig el kell olvasni a tájékoztatót, és próbatisztítást kell végezni. Egyes vegyi anyagok megmarhatják, vagy oldhatják a beépített anyagokat, festésüket. Minden anyaghoz az arra alkalmas tisztítószer használandó. Így rézhez réztisztító, műanyagokhoz semleges mosószerek, stb. Vízkő eltávolítása: A vízkőoldók jelentős része oldhatja az egyes anyagok bevonatait. Így mattosulhatnak vagy elkophatnak a csaptelepek bevonatai, a szaniter áruk, mosdók, WC, főleg akril vagy műanyag zuhanytálca, fényüket veszthetik. Használatuk kellő gondossággal és inkább ritkábban ajánlott, az általuk okozott károsodások ugyanis előbb vagy utóbb fellépnek. A vízkőoldók vagy egyéb vegyszerek a zuhanyzók, szaniter áruk tömítéseit is tönkretehetik! A tisztítószerek jelentős része elszínezi, kifakítja a csempék, járólapok fugáit! Tisztítóeszközök használata:

2012.11.08.

- 4-


A festett, illetve bevonattal rendelkező felületeket nem szabad dörzsölő, súroló felületű tisztítóanyaggal, illetve súrolószerekkel tisztítani. Ugyanez igaz az akril és műanyag felületekre is.

Virág öntözés víz Az öntözővíz a cserépalátétből kifolyva okozhat gondot. Ügyelni kell, hogy ilyen víz ne áztassa a parkettát, gipszkartont, ajtók tokjait, ajtólapot, beépített, vagy egyéb bútorokat. Ha mégis kifolyik azonnal el kell távolítani, a tárgyak alatti felületet szárazra kell törölni. Ne kerüljön víz az elektromos berendezésekre, elektromos szerelvényekbe, dugaljak, kapcsolók környékére, lámpák és világítótestekre.

Fürdőszobában kifolyt víz A fürdéskor, zuhanyzáskor kifolyó víz ne érje az ajtó tokszerkezetét se az ajtólapot. A fa anyagú nyílászárók a víztől eldeformálódhatnak. A fürdőben kifolyó vizet fel kell törölni, ugyanis amennyiben nincs a padlón és a falak mentén a burkolatok alatt üzemi víz elleni védelem, a víz a burkolaton átjutva az épület belső szerkezeteiben okozhat károsodást. Amennyiben a fürdőszobák padlói alatt készült üzemi víz elleni szigetelés, úgy ezen helyiségek alatti rétegekben a kifolyt víz hatására nem lép fel károsodás, arra azonban ügyelni kell, hogy ez a kilépő víz az ilyen helyiségek küszöbjeit ne érjék el, azon ne folyjanak túl, mert a küszöbön kívül már nincs víz elleni védelem. Üzemi víz elleni védelem: A fürdőszobákban a zuhanyzók és fürdőkádak mögötti csempézett felületek alá és a padlóra, kenhető technológiájú víz elleni szigetelést ajánlunk készíteni. Ennek elmaradása megrendelői felelősség, (kent vízszigetelés hiányában nem vállalunk fe lelősséget az átnedvesedési problémák miatt) ugyanis csak ez a réteg biztosítja, hogy a csempére, járólapra kerülő víz ne jusson be a mögötte, alatta lévő szerkezetbe. A fürdőkád-csempe csatlakozás kitömítése önmagában nem oldja meg a problémát.

KARBANTARTÁS MEGÓVÁSA

és

SZERKEZETEK

Garázskapuk, tolókapuk A garázskapuk, tolókapuk, és elektromosan vagy mechanikusan mozgatott nyitó berendezések mozgó alkatrészeit rendszeresen, legkevesebb 3 havonta kezelni kell. A műanyag alkatrészeket szilikon olajjal, a fém alkatrészeket arra alkalmas- a gyártó tájékoztatójában szereplő anyaggal (olajjal), illetve az is lehetséges hogy nem szabad sem zsírral, sem olajjal kezelni. A fém és műanyag mozgó felületek találkozását szilikon olajjal szokás kezelni, a súrlódás és kopás csökkentése céljából. Mindig a gyártói előírások és javaslat az elsődleges. Ajtók ablakok vasalatait, mozgó alkatrészeit ugyancsak- használattól függően – de javasolt 3 havonta, kezelni. A kezelést mindig tisztítás előzze meg, a régi zsírok és olajszármazékok valamint ebbe beleragadt szennyeződések eltávolításával. Minden tisztítás járjon a rögzítő csavarok esetleges fellazulásának ellenőrzésével.

2012.11.08.

- 5-


Csak olyan anyaggal kezeljük ezen felületeket, melyekbe nem ragad bele szennyeződés, pl.: homok, stb. Minden esetben a gyártó tájékoztatása az elsődleges. Alapok Az alapok általában betonból készülnek. A betonok többnyire érzékenyek a talajban lévő savas, szulfátos hatásokra. Az épület körüli talajt permetezés, kártevő mentesítés, mezőgazdasági tevékenység miatt szulfátos anyag éri, az a betont károsíthatja. Gépészeti bekötések az épülethez A különféle gépészeti bekötéseknél, úgynevezett csatlakozó szerelvények találhatók. A gáz óra és nyomáscsökkentő csapadék elleni védelme szükséges. Ha csapadék éri az a magfagyás által károkat okozhat. A Víz bekötés vízmérő óráját védeni kell az elfagyástól. Amennyiben huzamosabb ideig nincs használatban az épület vízhálózata, az aknában a vízcsövek áthűlhetnek. Ha ilyenkor a vízórában is megfagy a víz, az óra tönkremenetelét okozza. A vízórát elfagyás ellen védeni szükséges. Falak A falak belül és kívül színező anyaggal, vagy burkolatokkal borítottak. A különböző színezések, festések azok fajtáitól tulajdonságaitól függően tisztíthatók. Tisztítás előtt tájékozódni kell az adott anyag tisztíthatóságáról, moshatóságáról. Tető és tetőszerkezet A tető szerkezete fa anyagú. A fát védeni kell a nedvességtől. Ennek érdekében rendszeresen ellenőrizni szükséges a tető fedését, illetve a bádogokat. A sérült, repedt részeket javítani kell, a beázás ezzel elkerülhető. A tetőbe beépített szellőzők által biztosított szellőzési helyeket elzárni, eltorlaszolni tilos. Ereszcsatorna Az ereszek idővel megtelhetnek levéllel, fákról származó szennyeződéssel, tetőről rá kerülő homokkal, szemcsés anyagokkal. Ezeket legkevesebb évente egyszer célszerű eltávolítani, ellenkező esetben a lefolyócső dugulását okozhatják, aminek következményeképp a víz a lefolyó helyett a csatornából kifolyva fog távozni, a párkányt, vagy akár a falat is ázt atva ezzel. A megálló víz fagykárokat is okozhat, tönkremehetnek a csatorna toldásai, vetemedések keletkezhetnek. Kémények A kéményeket kéményseprővel évente ellenőriztetni , szükség esetén tisztíttatni szükséges. A kéményekbe csak olyan tüzelő berendezés köthető be, melyre az tervezve lett. Változtatás beüzemelés előtt (pl: gázkazán csere, vagy kandalló helyett cserépkályha, stb) kéményseprői vizsgálathoz és engedélyhez kötött! Külső nyílászárók A külső nyílászárók el vannak látva vízkivezető nyílással. Az esővíz felületi szennyeződéseket, illetve egyéb fákról, levegőből érkező szennyeződéseket (homokot, port) visz magával, melyek eltömhetik ezen nyílásokat. Tisztítással megelőzhető a tok és szárny között pangó víz kialakulása, esetleg beázás, vagy fa ablaknál a nedvesség miatt fellépő deformáció.

2012.11.08.

- 6-


Gépészeti osztók elosztók, kazánházi szerelvények. A gépészeti osztó egységek általában osztó szekrényekben találhatók, falba építve. Ezen osztó egységek automata légtelenítőket is tartalmaznak, melyek a vízben keletkező lerakódásoktól elszennyeződve beakadhatnak, és ekkor nem zárnak tökéletesen. Ilyenkor vizet is kiengednek, ami a falat áztatja. Emiatt ezen elosztó egységeket időnként ellenőrizni szükséges. Az automata légtelenítők is elzárhatók, így a kockázat kiküszöbölhető, ha csak alkalmankénti légtelenítésre használjuk. Légtelenítéskor érdemes a szelepet kissé megkocogtatni. Amennyiben az autómata légtelenítők lezárásra kerülnek, időszakonként, minimum évente egyszer, célszerűen a fűtési szezon kezdetekor kézi légtelenítést végezni. A fűtés indításakor a légtelenítést az osztókon túl, a radiátoroknál is el kell végezni. A fűtési rendszerben lévő víz nyomását havonta célszerű ellenőrizni. A víznyomás ne essen 1 BAR alá, és ne legyen 2 BAR felett. Alacsony nyomás esetén a rendszerre rá kell tölteni. Régebb óta használt fűtési rendszerben a hirtelen nyomásesés hibára utaló jel lehet. Belső nyílászárók Egyes fából, vagy farostból, faforgácsból készült ajtók érzékenyek lehetnek az eltérő hőmérsékleti és pára viszonyokra. Ügyelni kell, hogy az ilyen anyagú nyílászárók mindkét oldalán azonos legyen a hőmérséklet és a páratartalom. Ez minden olyan nyílászáróra igaz, melyet beltéri nyílászáróként gyártottak. Gipszkartonozott felületek A gipszkarton felületek nedvességre, vízre és mechanikai sérülésre érzékenyek. Ezek elleni védelmük elsődleges. Hidegburkolatok A burkolatokat védeni kell a mechanikai sérüléstől. Éles, illetve nehéz leeső tárgyak törést okozhatnak. A burkolat fugák a legérzékenyebbek, ugyanis: elszíneződhetnek a tisztító anyagoktól, vegyszerektől, idővel elkoszosodhatnak, illetve a nap UV sugárzása hatására fakulnak. Festett, mázolt felületek Ezen felületeket elsősorban a karcolásoktól kell védeni. A festék típusa határozza meg a tisztításhoz felhasználható eszközöket és anyagokat. Tisztítás előtt tájékozódni célszerű ezek felől. Melegburkolatok A melegburkolatok általában víz érzékenyek. A parkettát felmosni, nedves ruhával feltörölni sem szabad. Ügyelni kell a parketta, járólap csatlakozásokra is, a felmosások esetén. A szőnyegpadlók tisztítása porszívóval, takarítógéppel történhet. Párkányok A párkányok többféle anyagból készülhetnek A párkányokra előszeretettel helyeznek virágokat. A virág locsolásból származó víz a párkányokra juthat, mely fa anyagú párkány esetén károsíthatja annak anyagát, illetve minden esetben a párkány fal csatlakozást áztatva, a fal káva tönkremeneteléhez vezethet. A párkányok és ablaktok közti tömítést évente ellenőrizni kell. A tok alá bejutó nedvesség a szerkezeten belüli károsodást okozhat.

2012.11.08.

- 7-


Csapadékvíz elvezetés Amikor az épület elkészült, nem valószínű, hogy készen van az épület körüli járda, vagy a csapadékvíz elvezetés. A tetőkről lefolyókban levezetett víz a terepen elfolyatva is elszikkasztható. A terep felületét oly módon kell kialakítani, hogy a víz ne az épület irányába folyjon, az épület mellett ne alakuljon ki víztócsa, az ne áztassa a lábazatot, onnét a leghamarabb elvezetésre kerüljön. Amikor járda készül az kifelé lejtésű legyen. Lábazat Az épület lábazatát olyan anyaggal kell körülvenni – pl.: járda – ami megakadályozza, hogy a lábazatra szennyezett víz fröcsögjön vissza, ami a lábazati rész elkoszolódását okozhatja. A lábazat vakolat alapanyagát is védeni kell a víztől, ne tudjon vizet felszívni – ez ugyanis lefagyást okozhat. Ebből a szempontból is fontos a víz távoltartása. Thermo-system hőszigetelő rendszer Előfordulhat, hogy az épület polistirol vagy ásványgyapot hőszigetelő rendszerrel borított. Figyelembe kell venni, hogy ez az anyag mechanikai sérülésekkel szemben kevésbé ellenálló. Ezen felületbe csavarozni, tárgyat rögzíteni nem lehet, csak oly módon, ha a rögzítés a mögötte lévő statikailag arra megfelelő alapban (falban) történik. Az ilyen rögzítések esetén gondoskodni kell a rendszer átlyukasztásakor keletkező lyuk rögzítés körüli kitömítéséről. Ilyen szigetelések borítják a falakban lévő vasbeton szerkezeteket is. Kerti csap A kerti csapot és minden kültéri vizes berendezést (locsolórendszer stb.) a téli fagyok előtt vízteleníteni kell.

A használati és karbantartási utasítást átvette:

Dátum: .............................................................

.................................................................... építtető

2012.11.08.

- 8-

Használati és karbantartási leírás

Recommend Documents