Hartai László
Az oktatáskutatás peremvidékén
A session rejtett hipotézise a médiaműveltségre vonatkozó kutatások eredményei beépültek – beépülnek a médiaoktatásba (feedback) a) tantervekbe b) a médiaoktatás gyakorlatába
feltétel Ez a rejtett hipotézis elsősorban is konszenzust tételez a médiaműveltség mibenlétéről: (access, understanding, critical approach, creative communication) továbbá konszenzust tételez a médiaoktatás mibenlétéről: (eszköz a médiaműveltség fejlesztéséhez) A konszenzus törékeny… lásd: digital literacy; media and information literacy vagy felbomlóban van… lásd a médiaoktatás a formális oktatásban
Amiről sejtünk valamit, és amiről nem…
Media Literacy a National Curriculumokban (Kutatási adatok: 2014 EMEDUS - OFI)
Médiaoktatás a tanteremben – nem tudunk európai léptékű, kellően széles spektrumú kutatásokról „Black Hole”
Miért „Black Hole”? Kevés a tudományosan releváns információ - alkalmazott módszerekről; - szövegválasztásról (pl. kánon); - tankönyv / taneszköz-használatról; - időkeretekről; - tanári kompetenciákról; szemléletről; attitűdről; - értékelési módszerekről; - eredményességről
a médiaoktatás-kutatás szereplői: - oktatandók
- a formális és az informális oktatásban - speciális célcsoportokban (pl. hátrányos helyzetűek, időskorúak) - az egész „társadalom”
- oktatók
- médiaoktatásra képzettek - médiaszakmák képviselői - szülők
- kutatók
- médiatudományok - oktatástudomány
- oktatási intézményrendszer
- politika
- oktatáspolitika - médiapolitika
Kutatási területek Oktatandók kutatása (médiatudományi, médiaszociológiai, médiagazdasági )
kutatási tematika fősodra: médiahasználat (kik, milyen eszközökkel, hol, milyen szövegtípusokat, milyen mértékben? „a fogyasztó profilírozása”)
Oktatók kutatása kutatási tematika fősodra: a formális oktatásban működők azonosítása (kik, hol, milyen képzettséggel, életkorban)
Kutatók „kódolás-dekódolás” kutatások (pl. Habermas, Hall, Morley, Ang, Nordenstreng, Gerbner, McCombs, Dayan, Katz, Buckingham, Jenkins, Croteau) - hermeneutikai, pszichológiai megközelítések tematika: szövegalkotás, szövegértés, interpretáció, médiaerőszak, hatás, morális pánik - történeti, szociológiai, etikai, politológiai (jogi, szabályozási) megközelítések tematika: a nyilvánosság birtoklása, reprezentációk média-gazdaságtani, szervezetszociológiai kutatások (pl Bagdikian, Gálik)
tematika: gazdasági és intézményi környezet kultúraszociológiai, kultúraelméleti kutatások (pl. Alexander, Habermas, Curran, Császi, Hartley, Fiske, Silverstone, Williams)
tematika: a média társadalmi szerepének modellezése,
A curriculumot és a praxist meghatározza Médiatudomány
saját diskurzusaiban mozog, reagál a tudományosan releváns jelenségekre
Oktatástudomány
speciálisan a médiaműveltséget érintően eddig kevés kutatást produkált
Policy (EU; tagországi oktatáspolitikák) EU – helyzetfelmérő vizsgálatok esszéken alapuló agendák, policy-doc.ok (kevéssé tudományosak, „távoli tekintet”) Tagországok: lokálitás; nyelvi korlátok
Jó gyakorlatok
tudományos szempontból irreleváns
Magyarországi kutatások 1998 Adalékok a mozgóképi műveltséghez Mozgókép Befogadás Alapítvány, Szociológiai füzetek 2
1999 Mozgókép és médiaoktatás az iskolában - OKM 1999 1+1 bázisiskola projekt – akciókutatás, óraterv, munkanapló, nyilvános konzultáció MMA – KOMA - MMME 2008 Érettségi vizsga-tapasztalatok - OKM 2009 A médiahatóság szerepe a médiaműveltség fejlesztésében – intézményi attitűd kutatás (ORTT) Részvétel nemzetközi kutatásokban: 1999 Southampton-Hart; 2001, UNESCO - Buckingham-Domaille 2012-14 EU, Media Literacy – EMEDUS-OFI, Film literacy (EU)
Adalékok a mozgóképi műveltséghez Cél: - mozgókép-műveltségi mutatók kimunkálása; - bázisadatok
Minta: 8. és 11. osztályos diákok, magyar és rajzszakos illetve művészképzésben tanuló hallgatók, gyakorló tanárok (500 fő)
Módszer: vetítéssel kombinált kérdőív
Tematika: ismeret; mozgókép-olvasási készség, kreatív szövegalkotási készség
Eredmények, következtetések - A filmes műveltség nem része az elvárt műveltségek, az ismeretanyag döntően lexikális - Az elvárható tudás a tanároknál 18-24%,a hallgatóknál 22-29% - A mozgókép-olvasási készség a négy almintában: 16-2029-36%. - A kreatív szövegalkotási készség szignifikánsan korrelál a mozgókép-olvasás készégével - A filmes műveltség elsősorban a szövegolvasási és/vagy a kreatív szövegalkotási készség fejlesztésével növelhető
1+1 bázisiskola program Akciókutatás: megfigyelt, dokumentált és elemzett oktatási program
• • • • • • • • • •
13 tapasztalt(abb) moderátor segíti a 13 “+1” , a mozgóképoktatásban kezdőnek tekinthető tanár felkészülését, munkáját azonos taneszközrendszer, eredények összehasonlíthatósága minden órához részletes óraterv minden óráról oktatási munkanapló (részletes, 4-8 oldalas jegyzet, tapasztalatok, óratervtől való eltérések, a sikeres és sikertelenebb mozzanatok, valóságos időkeretek rögzítése 52 nyilvános konzultáció, alkalmanként két tanóra megvitatása, a régióból meghívott 25-30 tanár részvételével a nyilvános konzultációkat négy szaktanácsadó vezeti, jegyzőkönyv produktumok (óratervek, oktatási munkanapló-részletek) közzétetele összegző tanulmány a kerettantervekkel együtt országos konferencia jelentés az európai médiaoktatási gyakorlatot kutató, a Sauthamptoni Egyetem Médiaoktatási Központja által indított vizsgálat számára a médiaoktatás magyarországi praxisáról
Beépülés -
nem épült ki a szakmai intézményrendszer és eljárásrend (egyetemek, kutatóhelyek, NGO-k és a oktatáspolitika / minisztérium között)
-
erősen személyfüggő (rendszerszerűen sérülékeny, nincs beépített garancia, domináns a személyes közvetítés)
-
tanárképzés / tanár-továbbképzésen keresztül
Köszönet a figyelemért
Hartai László
[email protected]
