HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS)

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

DR. FURJÁN ATTILA alezredes

HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS) A korszerű hadseregek működéséhez elengedhetetlenül szükséges olyan harcászati-hadműveleti számítógépes információs rendszer alkalmazása, mely a vezetés és irányítás bonyolult folyamatát támogatja, és bizonyos elemeit automatizálja. Ez a támogatás és automatizálás ki kell, hogy terjedjen a tervezés, a végrehajtás, a vezetés és az ellenőrzés valamennyi szintjére. Egy ilyen rendszerrel szembeni alapelvárás, hogy képes legyen biztosítani a csapatok erőinek egymással, valamint a NATO szövetséges csapataival való együttműködés képességét is. A műveleti vezetést minden esetben a műveleti területen, felelősségi körzetben olyan vezetési elemekkel kell megvalósítani, amelyek közvetlen ráhatással vannak a műveleti- illetve harctevékenységre, képesek a helyzetben beállt változásokat követni, azokra gyorsan és operatívan reagálni, és a művelet, harctevékenység támogatása érdekében képesek a helyzet ismeretében kellő időben, a szükséges erőket, eszközöket rendelkezésre bocsátani. Ezeknek a követelményeknek a tábori vezetési rendszerek felelnek meg. Figyelembe véve a vezetéssel, kiemelten a szárazföldi kötelékek vezetésével szemben támasztott követelményeket — az automatizált vezetés vonatkozásában — az elkövetkezendő évek szárazföldi haderőnemének nélkülözhetetlen rendszere, eleme kell, hogy legyen egy műveleti, harcászati tervezést, vezetést támogató információs rendszer, amely háborús és nem háborús műveletekben egyaránt alkalmazható. Egy ilyen rendszer lehet a hazai viszonyok között fejlesztett „Harcászati-Hadműveleti Vezetési és irányítási Információs Rendszer”1. A „Harcászati-Hadműveleti Vezetési és Irányítási Információs Rendszer” olyan alrendszerekkel rendelkezik, amelyek a szárazföldi haderő, dandár, zászlóalj és század szinten képes lefedni, biztosítani és kiszolgálni, összegezve támogatni a tervezés és vezetés során a harcoló (manőver), harci támogató és harci kiszolgáló támogató egységek, alegységek által működtetett harctéri rendszereket. A „TOPCCIS” olyan összetett vezetési rendszer, amely az alkalmazói szoftverből, a hardver elemekből és az információáramlást biztosító ipari technikai egységből áll. 1

Tactical Operational Command and Control Infomation System — TOPCCIS.

24

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA

A fejlesztők együttesen konzorciumként első alkalommal vettek részt a „Bakonyi csapás–2003” gyakorlaton és a további fejlesztést is együtt kívánják folytatni. A „TOPCCIS” RENDSZER ELEMEI:Alkalmazói szoftver. Fejlesztők: — ZMNE Műveleti Támogató Tanszék — tüzér szakirány; — kijelölt szoftverfejlesztő csoport. ¾ Információáramlás ipari-technikai háttere. Fejlesztők: — Albacomp Számítástechnikai RT, Videoton RT. A HAZAI SZÁMÍTÓGÉPES HARCÁSZATI VEZETÉSI RENDSZER SZOFTVERÉNEK KIDOLGOZÓI: ¾ dr. Furján Attila alezredes, egyetemi docens, ZMNE Műveleti Támogató Tanszék; ¾ kijelölt szoftverfejlesztő csoport. A szoftver alkalmazása, illetve bemutatása: ¾ Hazai viszonylatban: — ZMNE-en szervezett tudományos konferenciákon, szakmai bemutatókon; — csapatok szaktisztjei részére; — ELEKTRON–2000. gyakorlaton a hadtest fő harcállásponton belül, a harcvezetési központban — működés közben; — Delta–2001. gyakorlaton a hadtest fő harcállásponton belül, a harcvezetési központban — működés közben; — 2004-től a ZMNE — HTK — Műveleti Támogató Tanszéken az oktatásban; — Bakonyi csapás–2003. gyakorlaton — a szárazföldi parancsnokság mozgó vezetési pontján (SZFP MVP), a dandár (dd.)-, zászlóalj (z). vezetési pontokon, a Szimulációs Központban — működés közben; — 2004. június — ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (KL HTK) záró gyakorlat; — 2005. január — MH 86 Szolnok Helikopter Ezred; — 2005. január — BM Védelmi Hivatal, HM Védelmi Hivatal; ¾ Nemzetközi viszonylatban: — 2001. áprilisában bemutató a NATO felderítő munkacsoport ülésén (Budapest); — 2001. C+D nemzetközi fegyverzeti kiállítás; — 2002. AFCEA, NATO tagországok katonai hardver és szoftver bemutatója; — 2003. C+D nemzetközi fegyverzeti kiállítás; — 2005. január — NATO katonai küldöttség előtt a ZMNE-en.

25


A SZÁMÍTÓGÉPES HARCÁSZATI VEZETÉSI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER RENDELTETÉSE Század-, zászlóalj-, dandár- és szárazföldi haderő szinten a harctevékenység (hadművelet) tervezése és vezetése, a felderítő erők és eszközök harci alkalmazásának tervezése. A felderítés vezetése, a felderítő alegységektől származó felderítési információk (adatok) továbbítása a vezetési pontokhoz, azok gyűjtése, elemzése, feldolgozása és rendszerezése. A célok elosztása és továbbítása a tűztámogatásban résztvevő erők részére, számítógépes hálózaton, vagy harcászati rádión keresztül, formalizált üzenetek segítségével. A tűztámogatás folyamatos tervezése a harctevékenység előkészítése és végrehajtása során. Ezt mutatja be az 1. sz. ábra. A fenti rendeltetés megvalósítását a harcvezető rendszer kidolgozott szoftver elemei biztosítják, amelyek a következők: ¾ felderítő adatfeldolgozó és vezetési alrendszer; ¾ összfegyvernemi alrendszer; ¾ tűztámogató (tüzérségi tűztámogató) alrendszer.

1. sz. ábra. A számítógépes harcászati vezetési rendszer alkalmazása

A rendszer alkalmazható század-, zászlóalj-, dandár-, szárazföldi haderő (hadtest) szinten a figyelő harcállásponton, illetve a harcálláspontokon működő harcvezetési központokban a felderítő-adatfeldolgozó és vezetési pont, a tűztámogató, a folyó 26


tevékenység irányító részleg és a hadművelet tervező részleg munkahelyének kialakítására. Továbbá a felderítő erők és felderítési adatok, a tűztámogató erők és a céladatok, a tűztervezés, valamint a tervezett harcászati helyzet és a folyó harctevékenység digitális térképen és ortofotón történő megjelenítésére. A rendszer segítségével lehetséges a felderítő erők és eszközök harcászati alkalmazásának megtervezése a felderítő képesség és láthatóság-vizsgálat követelményeinek figyelembevételével, valamint a tűztámogatásban résztvevő tüzéralegységek harcászati alkalmazásának megtervezése, a tüzéralegységek maximális hatótávolságának megjelenítése digitális térképen. A program képes egyedi és csoportos, valamint álló és mozgó célok adatainak fogadására, feldolgozására és digitális térképen történő megjelenítésére. A cél feldolgozása a beérkezéstől számított 5-7 másodpercen belül megtörténik. Az értékelt célokat a program a NATO követelmények szerint csoportosítja és listázza, s azok kinyomtathatók. A célok rendszerének kialakítása a NATO szabványnak megfelelően történt. A célok elosztása a tűztámogatásban résztvevő erők között mind a harctevékenység megszervezése, mind a harctevékenység vezetése folyamán biztosítva van. A rendszer segítségével szakszerűen végrehajtható az összfegyvernemi (manőver) erők harctevékenységének megtervezése és NATO egyezményes jelek szerinti megjelenítése, digitális térképen és ortofotón. A vezetési rendszer szöveges és térképi információ továbbküldésére, vételére és feldolgozására is alkalmas. Ezen kívül a beállított hadműveleti idők között lehetséges a harcászati térképi és szöveges információk folyamatos lejátszása (megjelenítése).

2. sz. ábra. A „TOPCCIS” rendszer alapadatainak biztosítása

27


A harcászati vezetési és információs rendszer alapprogramjai és térinformatikai adatbázisai a következők: ¾ ArcView 3.2 + Spatial Analyst bővítmény; ¾ Delphi5; ¾ MapObjects 2.0; ¾ MS SQL 2000 adatbáziskezelő; ¾ MH Térképészeti Szolgálat Kht. által biztosított térinformatikai adatbázisok: — DTED Level2 domborzati modell; — JOG (Air&Ground), GEOTIFF-ek; — Vektoros adatbázis; — Topográfiai GEOTIFF-ek. A vezetési rendszerek fejlesztésénél mindig nagy gondot jelentett az objektumok térben történő elhelyezése, ennek informatikai ábrázolása. A hagyományos adatbázisok kiegészítéseként megjelent grafikus adatbázisok és a térinformatikai eszközök megváltoztatták ezt a helyzetet. Ma már a digitális térképalap és domborzati modell hatékony eszköze lett és alapját képezi a vezetési rendszereknek. Az általunk felhasznált digitális térképalap a DTA50 és domborzati modell DDM50 az MH Térképészeti Kht. terméke. (3. sz. ábra)

3. sz. ábra. A Magyar Köztársaság térinformatikai adatbázissal való lefedettsége

A számítógépes vezetési rendszer üzemeltetése érdekében rendszerbe állítandó eszközöknek az MH informatikai rendszeréhez jól illeszthető, jó minőségű, 28


hosszú távon alkalmazható és rugalmasan bővíthető számítógépeknek és szoftvereknek kell lenniük. Mind a hardver, mind pedig a szoftver elemeknek illeszkedniük kell az alkalmazó katonai szervezet informatikai rendszeréhez. Meglévő korszerű lokális hálózat esetén annak új szegmensét alkotják, a hálózat esetleges hiánya esetén pedig annak kiinduló alapját képezhetik. A vezetési rendszer alkalmazásának helyétől függően lehet, illetve kell az információs rendszert üzemeltetni normál — a kereskedelemben kapható számítógépeken — vagy terepi kivitelű speciális számítógépeken. Javasolt hardver konfiguráció: ¾ Pentium4 3 GHz processzor; ¾ 1 GB (1024 MB) memória; ¾ 80 GB merevlemez; ¾ 128 MB memóriával rendelkező videókártya OpenGl, támogatással; ¾ hálózati kártya; ¾ Windows 2000 vagy Windows XP operációs rendszer; Az MS SQL2000 Server futtatására a fenti számítógép konfiguráció megfelel (2 GB-ra bővítet memóriával és még egy 80 GB merevlemez beépítésével), vagy egy különálló szerver-számítógép szolgál az adatbázis szerver futtatására.

AZ ÖSSZFEGYVERNEMI FUNKCIONÁLIS ALRENDSZER RENDELTETÉSE A számítógépes harcászati vezetési és információs rendszer részeként (elemeként) a harci (manőver) egységek, alegységek, műveleti, harcászati felépítés elemei, a harcrendi elemek, alegységek, erők, eszközök harcászati alkalmazásának tervezése a képesség, az alkalmazási szabványok (STANAG-k, doktrínák) és láthatóság- vizsgálat követelményeinek figyelembevételével és digitális térképen, ortofotón történő megjelenítése. A műveletek, harctevékenységek vezetésének, a helyzet, a harcérték nyilvántartásának, a hadműveleti, illetve más jelentések összeállításának, továbbításának támogatása. A rendszer a műveleti, harcászati helyzet pontos nyilvántartásával, megjelenítésével támogatja a vezetési szintek vezetési pontjain (elemein) kialakított napi munkarendnek (DAILY RYTHM) megfelelő tájékoztatók, váltások közötti átadás- átvételek, különböző értekezletek, illetve a tervezési folyamatban a harchelyzetek értékelésének előkészítését, végrehajtását. Biztosítja a műveletek, harctevékenységek vezetése közbeni tervezési folyamat végrehajtását, a döntések előkészítését, az úgynevezett dinamikai elhatározások meghozatalát. Ezeken kívül a rendszer még a következő feladatok végrehajtására alkalmas: ¾ alkalmazható mind harcászati, mind hadműveleti helyzetben, valamint válságkezelésben egyaránt; 29


a NATO STANAG előírások figyelembevételével a manővererők alkalmazásának tervezésére; ¾ különböző harcászati elemek digitális térképen, a NATO egyezményes jelekkel és szimbólumokkal (APP–6A szerint, körletek, támpontok, fázisvonalak stb.) történő megjelenítésére; ¾ a harctevékenység folyamán a peremvonal változásának digitális térképen történő követésére; ¾ bármilyen harcrendi elem (pl. körletek, támpontok) változásoknak megfelelő módosítására; ¾ manőver erők harctevékenységi fajtáinak (támadás, védelem) tervezése és folyó harctevékenységének vezetésére; ¾ más vezetési pontokról, munkaállomásokról érkező információk azonnali jelzésére; ¾ más vezetési pontokról érkezett feldolgozott és fel nem dolgozott információk megjelenítésére és törlésére; ¾ a harcászati és hadműveleti szintek közötti információ áramoltatására, feldolgozására és digitális térképen történő szakszerű megjelenítésére; ¾ az alegységek menetének, manőverének mozgásainak kezelésére digitális térképi felületen, menet és manőver számvetések végrehajtására; ¾ bármilyen szöveges információ (parancsok, harcintézkedések) küldésére, fogadására; ¾ megoldott gyakorlatok (műveletek) egészének és részeinek mentésére, tárolására; ¾ új gyakorlatok nyitására; A „TOPCCIS” főbb képességei: A „TOPCCIS” rendszer képes a szárazföldi haderőnem harcoló (manőver), harci támogató és harci kiszolgáló támogató egységei, alegységei alkalmazása tervezésének támogatására. A kidolgozott műveleti, alkalmazási tervek végrehajthatóságának modellezésére. A „TOPCCIS” alkalmazási területei: A harctervező és vezető alrendszer alkalmazható a szárazföldi haderőnem haderő, dandár (ezred, önálló zászlóalj), kötelékben lévő zászlóalj (osztály) és század (üteg) szinten a vezetési pontokon (harcálláspontokon), kiemelten az azokon belül kialakított műveleti, harcvezetési központokban. A rendszer biztosítja a vezetési szinteknek megfelelően telepített, különböző rendeltetésű vezetési pontok, vezetési elemek (harcálláspontok) összekapcsolását, a munkahelyek, munkacsoportok, részlegek közötti folyamatos kapcsolattartást. A „TOPCCIS” alkalmazásának vezetési szintjei: A Harcászati Vezetési és Információs Rendszer a szárazföldi haderőnem haderőnemi vezető szerve szintjétől a kötelékben lévő század (üteg) szintig átfogja a vezetési szinteket. Így biztosítja a tervezés, vezetés egységének meg¾

30


valósítását a haderőnem legmagasabb szintű vezetési elemétől az önálló végrehajtó elemekkel és parancsnoksággal rendelkező legalacsonyabb szintig.

4. sz. ábra. A „TOPCCIS” számítógépes hálózati rendszere a Szárazföldi Haderő Mozgó Vezetési Pont Harcvezetési Központban

5. sz. ábra. A „TOPCCIS” működés közben a dandár fő harcállásponton a „Bakonyi csapás–2003” gyakorlaton

31


6. sz. ábra. A „TOPCCIS” működtetése a század vezetési pontban (BTR), a „Bakonyi csapás–2003” gyakorlaton

7. sz. ábra. A „TOPCCIS” működtetése a század vezetési pontban (BTR), a „Bakonyi csapás–2003” gyakorlaton

32


HARCI TÁMOGATÓ ALRENDSZEREK — FELDERÍTŐ FUNKCIONÁLIS ALRENDSZER A felderítő funkcionális alrendszer rendeltetése A felderítő- adatfeldolgozó alrendszer a műveletek, harctevékenységek, a harcoló (manőver), harci támogató, harci kiszolgáló támogató egységek, alegységek alkalmazásának időszakában biztosítja a felderítési feladatok tervezését, elosztását, a harcfeladatok meghatározását, a várható ellenség, nem baráti erők stb. adatbázisainak létrehozását, a felderítő szervek, elemek csoportosításának, telepítésének és tevékenységi rendjének megtervezését. Mindezen feladatok támogatásával biztosítja a műveletek, harcok vezetéséhez szükséges tervek, parancsok, intézkedések, vázlatok, okmányok, nyilvántartások szakmai kidolgozását, előkészítését. Az alrendszer lehetővé teszi az egységes felderítő rendszer különböző (csapat felderítő, mélységi felderítő, tüzér, műszaki, vegyivédelmi stb.) elemei által szerzett, jelentett adatok, információk gyűjtését, pontos rögzítését a műveleti, harci feldolgozását a különböző okmányokban, vázlatokon, digitális térképen. A műveletek, harcok előkészítése során előállított adatbázisok, tervek alapján rendszerezi az információkat, lehetővé teszi azoknak a vezetési pontok különböző munkacsoportok, részlegek részére történő biztosítását. Az alrendszer támogatja és biztosítja a „Felderítési Napló ” kidolgozását és folyamatos karbantartását mind nyomtatott, mind digitális formátumban.

A felderítő funkcionális alrendszer képessége és alkalmazhatósága ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

alkalmazható harcászati és hadműveleti helyzetben és válságkezelésben egyaránt; kezeléséhez szakismeretek és középfokú számítógépes felhasználói ismeret szükséges; figyelembe veszi a NATO STANAG előírásait a felderítési információk feldolgozása során; alapfelületként a Térképészeti Szolgálat által előállított DTA-50 digitális térképi felületet és digitális domborzati modellt alkalmazza; a digitális térképen megoldott különböző méretarányok, valamint a Gauss Krüger, illetve az UTM hálózat beállításának lehetősége; a NATO-ban alkalmazott MGRS koordináták és Gauss Krüger koordináták egyaránt bevihetők és levehetők a digitális térképről; a koordináta átszámítás az UTM vetületi rendszerből a Gauss Krüger vetületi rendszerbe és vissza teljesen megoldott; 33

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

távolságmérések a digitális térképen megoldottak; magassági adatok levétele (digitális domborzati modell segítségével) megoldott; alapfelületként raszteres (szkennelt) térkép alkalmazható; alapfelületként digitális ortofoto alkalmazható; álló és mozgó célfelderítési adatok beviteli lehetősége, felderítési adatok gyűjtése és feldolgozása, megjelenítése digitális térképen NATO egyezményes jelekkel (APP-6A szerint) megoldott; a felderítő információ értékének meghatározása a NATO STANAG szerint biztosított; a digitális térképen elhelyezett felderített cél szimbólumán keresztül, a felderítési információk lehívási lehetősége biztosított; a felderítő erők és eszközök állásainak, pontjainak tervezése digitális térképen megoldott; a felderítő állásokból, pontokból a felderítő képességek és a láthatóság megjelenítése és vizsgálata kidolgozott; valamennyi felderítő forrás felderítő képességének és összláthatóságának a vizsgálata lehetséges; a célzónák digitális térképen történő megjelenítése megoldott (A, B1, B2, C, D zónák); a felderített célok csoportosítása fontosság szerint, listák készítése a felderített célokról nyomtatási lehetőséggel biztosított; felderítő erők és eszközök manőverének, menetének, mozgásának kezelése, manőver számvetések elvégzése és megjelenítése kidolgozott.

A tűztámogató alrendszer alkalmazása, képessége A modern hadviselés korában döntő tényező hogy a harcmezőn, a megfelelő információ kellő időben eljusson a megfelelő vezetési szervezethez. A tüzérség harcképességét és hatékony alkalmazását nagyban befolyásolja a vezetési rendszer korszerűsége, a harcászati információáramlás kezelése, az adatok feldolgozása, térképen történő megjelenítése és a döntéselőkészítés segítése. A tűztámogató alrendszer alkalmazásának és képességének jellemzői: ¾ alkalmazható harcászati és hadműveleti helyzetben, valamint válságkezelés folyamán; ¾ kezeléséhez szakmai és a középfokú számítógép felhasználói ismeret szükséges; ¾ a szakfegyvernemi szimbólumok a NATO követelményei szerint jelennek meg a digitális térképen; ¾ lehetséges digitális térképen a TÁS körletek, váltó tüzelőállások, tervezése; 34


a program képes a tüzér alegységek maximális hatótávolságát megjeleníteni digitális térképen; ¾ a számítógépes rendszerrel lehetséges a menet és manőverek tervezése, számvetések végrehajtása, mozgások megjelenítése digitális térképen; ¾ a célok tervezése megoldott. ¾ kidolgozott a tervezett és felderített álló és mozgó célok megjelenítési lehetősége digitális térképen, valamint azok elosztása a tűztámogatásban résztvevő tüzéralegységek között; ¾ a program segítségével lehetséges a cél felderítésére és tűzmegfigyelésre képes felderítőforrás kiválasztása, a felderítő képesség és a láthatóság megjelenítése; ¾ a program elkészíti a tűzcsapás mátrixot, ami kinyomtatható. Célkitűzés a fejlesztés és alkalmazás területén: ¾ a harcvezető rendszer jelenlegi elemeinek továbbfejlesztése; ¾ a harcvezető rendszer összekapcsolása az „ÁRPÁD” tűzvezető rendszerrel; ¾ a harcvezető rendszer összekapcsolása a „GPS” rendszerrel; ¾ a harcvezető rendszer kibővítése új elemek kifejlesztésével (műszaki, vegyivédelmi, légvédelmi, légi támogató, EHC, logisztika, METEO) és a rendszerhez illesztésével; ¾ csapatpróba hardver feltételeinek megteremtése, és csapatpróba végrehajtására a már elkészült számítógépes harcvezetési elemekkel; ¾ a felderítési perifériák bekapcsolásának megoldása híradó eszközök rendszeresítésével. A XXI. század műveleteinek tervezése és vezetése a korszerű „Számítógépes Harcászati Vezetési és Információs Rendszerek” segítségével valósulhat csak meg. A fejlett országok haderejében is fontos helyet foglal el a számítógépes vezetési rendszerek fejlesztése, tesztelése, alkalmazása háborús és nem háborús műveletekben. A harcászati helyzet térinformatikai alapokon történő tervezése és vezetése, a térképi és szöveges információk gyors továbbküldése és feldolgozása, a célfelderítési adatok szakszerű és időbeni feldolgozása, a célok fontosságuk szerinti besorolása és elosztása a tűztámogatás meglévő forrásai között, a tűzkérés időbeni továbbjuttatása és biztosítása csak számítógépes rendszer segítségével biztosítható megalapozottan és megbízhatóan. A „TOPCCIS”-ral végrehajtott eddigi gyakorlatok tapasztalatai biztatóak és bizonyítják, hogy a hagyományos tervezés és a folyó harctevékenység vezetése mellett a számítógépes harcászati vezetés gyorsabb és megbízhatóbb információkat képes adni a parancsnokság és a törzs számára. A hagyományos híradó forgalmazás és a harcászati vezetési és információs rendszeren keresztül folyó információáramlás jól kiegészítik, megerősítik egymást, megbízhatóbbá teszik a vezetést. ¾

35


8. sz. ábra. A „Bakonyi csapás-2003” gyakorlaton telepített „TOPCCIS” rendszer információ áramlásának rendje

A Magyar Honvédségnél az oktatáson kívül minél előbb szükséges a külföldi missziókra tervezett kötelékeket is felkészíteni a vezetési rendszer használatára, és el kell látni az alkalmazásra tervezett alegységeket a szükséges mennyiségű és minőségű munkaállomásokkal rendelkező „TOPCCIS” rendszerrel. FELHASZNÁLT IRODALOM Az 1. gyaloghadosztály tűztámogatási kézikönyve. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport. Borland Delphi 3. Client-Server. DTA–50 vektortérkép, a DTM–50-es domborzati terepmodell EOV vetületű változata. MH TÉHI. A felderítés doktrínája. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport. FM 30-4. A felderítési adatok értékelése. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport. FM-34-1. Felderítés és elektronikai hadviselés Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport, 1996. FM-6-20-1. A tábori tüzérség csöves tüzérosztályának harcászati elvei, alkalmazási módja. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport, Budapest, 1997. FM-6-20-2. 33. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport.

36

VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA FM-6-20-2. A hadtesttüzérség, a hadosztálytüzérség és a tábori tüzérdandár parancsnokságok harcászata, módszerei és eljárásai. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport, 1996. FM-6-121. Tábori tüzérség célfelderítése. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport. FM 100-15. A hadtest hadműveletei. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport, 1996. FURJÁN ATTILA: Az optikai felderítés lehetőségei és feltételei a tüzér alegységeknél. Főiskolai jegyzet. FURJÁN ATTILA: A tüzérfelderítés és a felderítési adatok integrált felderítési rendszerben történő feldolgozásának elvi és gyakorlati kérdései a Magyar Honvédségben. Doktori (PhD) értekezés, 1999. A gépesített lövészdandár tűztámogatásának és a tüzéralegységek tűzvezetésének NATO elvek szerinti végrehajtása. Segédlet. MH SZFVK Tüzérfőnökség, Székesfehérvár, 1999. Hadosztálytüzérség, tábori tüzérdandár és tábori tüzérfőnökség (hadtest). 1996. A hadszíntér felderítő előkészítése. Honvéd Vezérkar Euro-Atlanti Integrációs Munkacsoport. Hadtudományi lexikon. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995. Katonai térképészeti ismeretek I. Tankönyv, ZMNE–MH Térképészeti Hivatal, 1997. MS SQL-Server. OLÁH JÓZSEF: Összfegyvernemi tervezési és vezetési alrendszer követelményei. Pilóta nélküli felderítő repülőeszközök. Tanulmány, Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézet. Raytheon Systems Company, Raytheon Battlefield Radar Sensors and Electronic Systems, California (USA), 1999. SCHMIDT, KLAUS-MICHAEL: A tüzérség rendszere a Szárazföldi Haderő fegyverzete szempontjából. Soldat und Technik, 1996/5. sz., fordította Varga László. TOTZ, KARL-HEINZ–HILBRECHT, MARKUS: ABRA, das Artilleriebeobachtungsradar — heute. Whertechnische Report, 1998. február. Tü/42 — Légifényképek kiértékelése a tüzérségnél. Segédlet). Tü/50 — A tüzérség lőutasítása. Válságkezelés (A fegyveres erők megváltozott feladatai). Jegyzet, 1994. Voenno-Isztoricseszkij zsurnal — 1981 — N11. Software-ek: ESRI Arc View 3.2, Spatial Analist, MAPOBJECTS 1.2.

37

HARCÁSZATI-HADMŰVELETI VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (TOPCCIS)

Recommend Documents