Hammurabi törvényei. A tartalomból. Beköszöntô. infópanoráma 4 Bedôl az építôipar? 5 Ötödször kapott nagydíjat a Zsolnay 6 Középpontban a szakképzés

Beköszöntô

A tartalomból infópanoráma 4 Bedôl az építôipar?

5 Ötödször kapott nagydíjat a Zsolnay 6 Középpontban a szakképzés

portrénk 7 A szakszervezet a munkabéke eszköze is lehet

vállalkozók világa 8 Munkavédelmünkrôl német szemmel (is)

katedra 12 A kiemelt építési beruházásokhoz szükséges szakmunkásképzésrôl

készház mellékletünk 20 Felfelé ívelô pályán 24 A Grand-Ács Kft. 26 A Kerülôház 28 A Készház építô Kft. 29 Pannon beruházó, készházgyártó és ingatlanforgalmazó Kft. 30 Természetesen könnyû házépítés 31 A Wolf system

interjúnk 2 Az üveg szerelmesei 3 új termék 6 Tetôfelújítás korszerû víz3 szigetelô anyagokkal

38 Vélemények a Párbeszédrôl

Hammurabi Hammurabi törvényei törvényei Egyik vidéki hölgyismerôsöm megtakarított kevéske pénzébôl romos állapotban levô házat vásárolt. Számolt azzal, hogy fel kell majd újítania. Így is tett. Megállapodott egy kômûves vállalkozóval és a csapat hozzá is fogott a munkálatokhoz. A munka elôre haladtával a megbízó hölgy szokatlan dolgokat kezdett tapasztalni: rádöbbent, hogy az épület külsô és belsô munkálatait a vállalkozó csapnivalóan rosszul végzi. Szinte minden, amihez hozzányúltak a „mesterek”, kívánnivalót hagyott maga után. Vita kerekedett a dologból, a megbízó végül építési szakértôhöz fordult segítségül. Ez utóbbi is neki adott igazat. Per lett a vége, és a felperes nyert. Ez az eset jutott eszembe, amikor a kezembe került egy könyv, amelyben egyebek között arról olvastam, hogy már az ókorban milyen súlyos következményekkel járt, ha az építômester nem végzett gondos munkát. Az elsô építési elôírásokat, amelyeket ismerünk, úgy 3800 évvel ezelôtt fogalmazta meg Hammurabi, az észak-babiloni Sippar városában. A szóban forgó törvényeket tartalmazó zöldes-fekete bazaltoszlopot Jean-Vincent Scheil francia régész találta meg immár több mint 100 évvel ezelôtt, 1901-ben, Szuzában. Ezt a felbecsülhetetlen értékû leletet ma a Louvre legféltettebb kincsei között ôrzik. Érdemes néhány mondatával megismerkedni. A 228. §. kimondja: ha az építômester házat épít valakinek, és befejezi azt, az építtetô köteles két sékelt fizetni minden sarnyi felület után. A következô paragrafus már a kókler munkát szankcionálja, nem is akárhogyan: ha az építômester házat épít, de azt nem jól készíti el, és a ház összeomlik és megöli tulajdonosát, az építômestert halállal kell sújtani. 230.§.: Ha az összeomlott ház a tulajdonos fiát öli meg, úgy az építômester fiát kell halállal sújtani. Ha a ház a tulajdonos rabszolgájával végez, úgy az építômester a rabszolga árát köteles megfizetni a ház tulajdonosának. Hammurabi törvényeinek további két paragrafusa idôtállónak bizonyult: ha az összedôlt ház javakat rombolt szét, az építômester köteles kárpótlást fizetni mindazért, ami megrongálódott, és mivel a házat nem jól készítette el, és emiatt dôlt össze, köteles azt a saját költségén helyreállítani. Azután: ha az építômester házat épít valakinek, és bár az még el sem készült, de falai

máris megroggyannak, az építômester köteles azt a saját költségén megszilárdítani. És ha már ennyire visszamentünk a múltba, még csak annyit, hogy a római jog is példátlan alapossággal szabályozta az építési tevékenységet. Az idôszámításunk utáni elsô évszázadban élt Plinius 37 kötetes Naturalis historia címû enciklopédikus mûvében, amelyben az építômesterek által használt anyagokról, technikai eljárásokról ír, „fura” jelenségre hívja fel a figyelmet: az oltott mész annál jobb, minél régebbi. A vállalkozónak nem szabad három évnél fiatalabb meszet használnia…A római épületek összeomlásának az a fô oka – panaszolja – hogy a köveket, minthogy a meszet ellopják, kötôanyag nélkül rakják egymásra. Lám-lám. Ezzel a jelenséggel mintha napjainkban is találkoznánk. Imitt-amott „kispórolják” a meszet, a cementet, a betonvasat stb. vagy, amint azt Készház mellékletünkben az ÉVOSZ Könnyûszerkezet-építô Tagozatának elnöke elmondja, olyan házról is tud, amelynek tetôszerkezetébôl az ácsmester „kispórolta” a fogópárt, és most csúszik szét a tetô, nyomja szét az épületet, vagy hullik az épületrôl a vakolat, kibukik az ajtó… Örökzöld témánk a munkavédelem. A közelmúltban, hazánkban járt egy német munkavédelmi szakember. A helyszíni bejárások tapasztalatait összegezve az a kép alakult ki benne, hogy a munkaügyi felügyelôk tevékenysége mintha elsôsorban arra koncentrálódna, hogy kit, hogyan bírságoljanak, és hogy hogyan teljesítsék a „pénzbegyûjtési kötelezettségüket”, és nem arra, hogy a munkavédelem fogalmát tényleges tartalommal töltsék meg, és a törvényi elôírásokat megvalósíttassák. Végül felhívnám tisztelt olvasóink figyelmét Katedra címû rovatunk cikkének indító mondatára: Az építôipari szakképzés teljesítménye sem mennyiségi, sem minôségi szempontból nem felel meg az építési ágazat igényeinek. Az elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztések és egyéb építôipari beruházások megvalósíthatósága, illetve a gazdaság fejlôdése érdekében meg kell teremteni az építôipar szakmunkaerô igényének fedezetét. Tulajdonképpen a mesterképzésrôl van szó. Jó mesteremberek, jó szakemberek képzésérôl. A szó igazi és nemes értelmében. Hammurabi és Plinius? Nos, eltûnôdhetünk intelmeiken. Varga István

2008/6

3

INFÓPANORÁMA Szakértôk szerint az építôipar idei teljesítménye várhatóan 5-10 százalékkal elmarad a 2007-es szinttôl. Csak 2009 végére várható kisebb fellendülés. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szervezetének (ÉVOSZ) alelnöke szerint a fizetôképes kereslet hiánya miatt eshet vissza 8-10 százalékkal az építôipar teljesítménye 2008-ban az elôzô évhez képest. Ezzel az ágazat termelése a 2003-as termelési szintre csökken - tette hozzá. Az ÉVOSZ szakértôje szerint a kereslet visszaesését jól mutatja, hogy 2008. elsô félévében 35 százalékkal csökkentek a következô évre szóló építôipari megrendelések, 2007 hasonló idôszakához képest. A helyzetet tovább rontja, hogy a legnagyobb megrendelôk - a központi költségvetés és az önkormányzatok - 50-55 százalékkal kevesebb megrendelést adnak az ágazatnak. Koji László az építôipar élénkülésére csak 2009 második felétôl számít. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által támogatott kiemelt beruházások még nem láthatók az építôipar teljesítményében, mivel azok csak 2008 végére kerülhetnek vállalkozási szerzôdések szintjére. A nem foglalkoztatott építôipari vállalatoknál a fizetési mutatók romlására is lehet számítani, ami az építôiparban gyakran elôforduló körbetar-

Bedôl az építôipar? tozás és feketemunka jelenségét erôsíti fel - emlékeztetett az ÉVOSZ alelnöke. Koji László szerint tovább folytatódhat az ágazatban tapasztalt létszámcsökkenés is. Az ÉVOSZ szerint 6-7 ezren veszthetik el állásukat az építôiparban 2008-ban, az elôzô évben tapasztalt 12 ezres létszámcsökkentés után. Az építôiparban a második negyedévben bekövetkezett 5,8 százalékos áremelkedéssel kapcsolatban Koji László megjegyezte, hogy a drágulás nem azt jelenti, hogy az építôipari vállalatok nagyobb haszonra törekednének, az csupán a cégek megnövekedett költségeit fedezi. Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezetô elemzôje szerint a magyar építôiparban a kormány megszorító intézkedéseinek hatása helyett már az európai gazdasági reces�szió érezteti negatív következményeit. A gazdaság lassulása leggyorsabban az üzleti célú ingatlanok építését érinti, de a reálbérek csupán enyhe növekedése miatt a lakáspiacon sem lehet bôvülésre számítani 2008-ban. A lakosság ugyanis elsôsorban az elmúlt években lecsökkent megtakarításainak feltöltésére fogja költeni a bérnövekedést fejtette ki az elemzô. Kondrát Zsolt szerint az elmúlt hónapokban bajba jutott európai építôipari cégek miatt nem fenyegeti közvetlen veszély a magyarországi ágazatot.

4

2008/6

25 és 20 százaléka található a vizsgált idôszakban. A kereslet legnagyobb hányada az üzleti szolgáltatások szektorából nyilvánult meg, elérte a 30 százalékot, míg a területek 25 százalékát pénzügyi szolgáltató vállalatok, 13 százalékát az állami intézmények vették igénybe. A DTZ adatai alapján az átlagos tranzakcióméret 250 négyzetméter volt, ami 16 százalékkal magasabb érték a 2007. azonos idôszakában mértnél. A megkötött szerzôdések 68 százaléka 500 négyzetméter alatti irodaterületre szólt. Az üresedési ráta mérsékelten nôtt, a piacon lévô irodaterületek 12,63 százaléka volt üres mind az „A”, mind a „B” kategóriás irodaépületekben. A legtöbb iroda Budán maradt üresen, az üresedési ráta itt 364 bázisponttal nôtt. Pesten ezzel szemben 58 bázisponttal csökkent az üresen maradó irodák aránya az elôzô év azonos idôszakához képest. Az irodaházak havi bérleti díja átlagosan 12-14 euró négyzetméterenként. A DTZ szakértôi szerint a bérleti díjakban nem várható jelentôs elmozdulás a közeljövôben. FigyelôNet

Szeptember utolsó napján átadták a forgalomnak az M0-ás körgyûrû Dunát átívelô közúti hídját. Ezt megelôzôen elvégezték a híd teherpróbáját. A teherbírási próbán a hídszerkezet kevesebb, mint fél métert hajlott meg a mintegy félszáz kamion alatt. „A teherállásoknál mért lehajlások rendre kicsivel alacsonyabbak voltak, mint a tervezett érték” – mondta Rapkay Kálmán, a kivitelezô Hídépítô Zrt. igazgatója. Amikor a legtöbb teherautó állt a hídon, akkor sem hajlott meg a szerkezet fél méternél jobban. A híd leghosszabb szakaszát két éjjel tesztelték. A próba során összesen 42, homokkal megrakott teherautót engedtek a hídra,

Az elemzô emlékeztetett arra, hogy Magyarországon elmaradtak a spekulatív lakásépítések, ezért nem is alakulhatott ki akkora „lakáspiaci buborék” mint Spanyolországban és Írországban. Az MKB elemzôje az építôiparban év végére minimális javulást vár 2007 decemberéhez képest, de a 2008-as átlagos építôipari teljesítmény mintegy 5 százalékkal szerinte is elmarad majd az elôzô év átlagos teljesítményétôl. Forrás: Piac és Profit

Duzzad az irodapiaci kínálat a fôvárosban A budapesti irodapiacon 90 600 négyzetméter irodaterületet adtak át 2008. második negyedévében. Ezzel a kínálat a háromszorosára emelkedett az elôzô év azonos idôszakához képest. 2008-ban az elmúlt 10 év legnagyobb irodakínálatára lehet számítani, 290 000 négyzetméter átadott irodaépülettel - állítja az ingatlantanácsadással foglalkozó DTZ. A kínálat elsôsorban a délpesti részen bôvült a második negyedévben, itt található az elkészült épületek 40 százaléka. Dél-Buda részesedése 25 százalékos volt, míg a Váci úti „irodafolyosón” átadott épületek 16 százalékkal járultak hozzá a növekedéshez. Az irodaterületek iránti kereslet 2008. második negyedévében az elôzô év azonos idôszakához képest közel kétszeresére növekedett, ami 63 ezer négyzetméter iroda bérbevételét jelenti. A negyedév során az új kínálat még így is 44 százalékkal meghaladta a bérbeadásokat. Az elemzés készítôi szerint a bérlôk körében a legnépszerûbb területek a Váci úti „irodafolyosó” és a „külsô körút” voltak, ahol a bérbe adott területek

Átadták a Megyeri hidat

A A Könnyûszerkezet-építô Könnyûszerkezet-építô Tagozat Tagozat második második félévi félévi munkaterve munkaterve Kerülô-Ház konferencia 2008. október 9-10, Nyíregyháza A K-Corp Kft. a szokásos évi szakmai rendezvényére ezúttal a Tagozat tagjait is meghívja. A részvétel önköltséges. Készház - konferencia 2008. november 20., Budapest – BMGE A Tagozat a BMGE Építés-kivitelezési Tanszékével közösen ebben az évben ismét megszervezi a Készház - konferenciát. Helyszín: BMGE. A résztvevôk a Mérnök, és az Építész Kamarától 2 - 2 kredit pontot kapnak. Készház Vásár 2008. november 2123., Budapest A Tagozat által szervezett Készház Vásáron a MAKÉSZ - Védjeggyel rendelkezô készház - gyártók mellett a Tagozat támogató tagjai, és a fôbb beszállítók állítanak ki. Helyszín: Budapest, Kongresszusi Központ.

ezeknek összsúlya egyenként 43 tonna volt. A méréseket azért végezték éjszaka, hogy a napsütés okozta hômérséklet-különbség a híd teteje és alja között ne befolyásolja a mérési eredményt. A híd többi részét is teherautókkal tesztelték. Magyarország elsô, ferdekábeles hídját Hunyadi Mátyás hídépítô mernök tervezte. A Budakalász és Újpest között, a Dunát átívelô mûtárgy két év alatt készült el, és 1862 méter hosszú. 63 milliárd forintba került. Számítások szerint az új dunai átkelô révén várhatóan 20%-kal csökken az Árpád híd, a Szentendrei út és a Váci út forgalma. Elôreláthatólag naponta 58 ezer gépjármû halad majd át rajta.

Ötödször kapott nagydíjat a Zsolnay Ötödik alkalommal vehette át a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Zrt. a Magyar Termék Nagydíjat, emellett pedig a Gazdaságért Nívódíj elismerô címet is a pécsi cégnek ítélték oda. A Magyar Termék Nagydíj® tizenegy éve tanúsítja a folyamatosan ellenôrzött, kiemelkedôen jó minôséget és a megbízhatóságot a termékek és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások körében. A civil kezdeményezésû, mára Magyarország minôségi útlevelének számító – pályázati rendszer célja: az EU tagállamaként elismerni a fogyasztói alapjogoknak és fogyasztóvédelmi elôírásoknak megfelelô, magas minôségû termékeket és elôállítóikat. A 2008. évi Magyar Termék Nagydíj®ért 13 témakörben lehetett pályázni, a gazdaság minden területérôl. A pályázatok több mint 50%-a közép és kis vállal-

kozás volt, ez az arány a díjazásokban is megnyilvánult. A díjazott  38 pályázat 29 Nagydíj kitüntetést eredményezett, mert nyolc pályázatot négy összevont Nagydíjjal jutalmaztak. Elismert Termék minôsítést öt pályázó érdemelt ki. A pályázatok csaknem az ország egész területérôl érkeztek.   A díjazottak, elismerésüket szeptember 3-án a Parlamentben vehették át. Az ünnepségén Dr. Szili Katalin asszony, az

Országgyûlés elnöke mondott köszöntôt. A Magyar Termék Nagydíj® Trófeákat és az Elismert Termék Plaketteket a Hollóházi porcelán manufaktúra Zrt. készítette. Az eredményhirdetés a magyar gazdaság Ünnepe volt. A meghívott  vendégek között helyet foglaltak a gazdaság és közélet kiemelkedô személyiségei, a diplomáciai testületek vezetôi, a kereskedelmi diplomácia vezetô képviselôi. 2008/6

5

INFÓPANORÁMA

Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át Ujvári Károly, az Építô-, Faés Építôanyag - ipari Dolgozók Zala Megyei Szakszervezetének elnöke. A kitüntetés, amelyet Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter adott át több évtizedes munkájáért, jelzi, fontos szerep hárul a szakszervezeti munkára.

Középpontban a szakképzés A magyar kézmûipar fejlôdése, a szakember utánpótlás biztosítása érdekében fontos, hogy folyamatos, partnerségen alapuló szakképzés és felnôttképzés legyen Magyarországon - mondta Szûcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke a Magyar Kézmûvesség Napja alkalmából tartott szeptemberi sajtótájékoztatón Budapesten. Hozzátette: a tizenhetedik alkalommal megrendezett Magyar Kézmûvesség Napján a foglalkoztatási pozíciók megôrzését, bôvítését, a versenyképességet segítô szak- és felnôttképzést

állították a középpontba, és ennek szellemében írták alá az együttmûködési megállapodást a Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Intézettel (NSZFI).  Nagy László, az Intézet fôigazgatója a céljaik közé sorolta, hogy szakképzéssel biztos egzisztenciát lehessen teremteni Magyarországon. Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója hangsúlyozta, a szövetség kiemelt feladatának tekinti, hogy a mikro-, családi és kisvállalkozások is hozzájussanak a csúcstechnológiai ismeretekhez. Úgy vélekedett, hogy a kézmûves szakmákban olyan képzési rendszert lehetne kialakítani, amely akár exportcikké is válhatna. Sürgetô feladatnak nevezte a duális képzés egyenjogúsítását, hogy a szakiskolákhoz hasonlóan a vállalkozók is kapjanak normatív támogatást, ha szakmunkás tanulókat fogadnak gyakorlati képzésre. A Magyar Kézmûvesség Napján az IPOSZ bemutatta a rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítását, és a fekete foglalkoztatás vis�szaszorítását célzó képzési programját. Ennek

keretében több helyszínen is képzéseket tartanak családi-, mikro- és kisvállalkozásoknak a munkáltatói ismeretekrôl. MTI

GDP: jobb, mint az elemzôk jóslata

(T/5656 sz.) éppen most tárgyalja az Országgy"lés.

6

2008/6

Amennyiben a törvénymódosítás - az Önök számára is megfelel! tartalommal

- elfogadásra kerül, a rendeleti szint" módosításokra is bizonyára sor fog kerülni, az

A szakszervezet

a munkabéke eszköze is lehet – Mindig azt vallom, és szerencsére ezt számos munkáltató is úgy érzi, hogy a szakszervezet, esetenként a munkabéke eszköze is lehet. Enyhítheti a feszültségeket, mert egy tárgyalásos rendszerben megfelelô magatartásformát segít kialakítani, például a kollektív szerzôdés révén. Ez utóbbi védelmet jelent, olyan magatartásformát kínál, ami mindkét felet kötelezi a vállaltak tiszteletben tartására. Nyugaton ez jól mûködik, nálunk még, sajnos gyerekcipôben jár. Ujvári Károly az általa képviselt ágazatban a legnagyobb gondot a feketemunkában látja, és ennek csökkentésében fogalmazta meg legaktuálisabb tennivalóját. - Az építôiparban 98 ezer vállalkozásban 250 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A foglalkoztatottak többsége feketemunkás. Ezáltal a verseny is tisztességtelen, a rendezett munkaviszonnyal mûködô helyeken, ahol mi is jelen vagyunk, hátrányt jelent.

A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2,2%-kal, a naptári hatást figyelembe véve 2,1%-kal nôtt 2008 II. negyedévében az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva. A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára ą 0,2 százalékpont. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az elôzô negyedévhez viszonyítva 0,6%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. Az elemzôk a második negyedévre 1,9 százalékos GDP-növekedést vártak. Az elsô félévben a gazdasági növekedés 2 százalék volt kiigazítás nélkül, naptári hatás kiszûrésével 1,6 százalék. Világgazdaság

Szakmai ajánlás a közbeszerzési eljárásokban résztvevô építési piaci szereplôk részére

A magyar építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevô építôipari cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára. Nem rendezte ezt jogszabály a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan sem. Eddig semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár fogalmát, amely kiváltója A szóban forgó kormányrendelet azt is elôírja, hogy az építôipari lánctartozásnak, a feketemunkának, az építôipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló végsô soron pedig tönkre teszi a tisztességes vállal- szerzôdéses ár vizsgálata során az irreálisan alacsony ár Ez az épít!ipari rezsióradíj magában foglalja mindazokat a költségelemeket, kozások piaci esélyeit. mérlegelése tekintetében irányadónak kell tekinteni az melyek minimálisan szükségesek épít!ipari vállalkozás de 2008. augusztus 27-étôlegyazonban hatályos m"ködéséhez, a építôiparban használt élômunka szükségleti normatívátartalmaz minimálisan elvárt eredményt is. Kormány 207/2008. (VIII. 27.) rendelete, mely a kat, illetve az Építôipari Ágazati Kollektív Szerzôdésben Az Épít!ipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) - a 2008. évi közbeszerzési „Nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások évente meghatározott Ágazati Bértarifa megállapodáseljárásokban - szakmai ajánlásként javasolja a közbeszerzési ajánlattev! megvalósításának elôsegítése érdekében egyes kor- ban szereplô minimális szakmunkás alapbér alapján szervezetek részére, hogy a vállalkozási díj elemei között a fenti rezsióradíj alatti mányrendeletek módosításáról” szól. kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített minimális értéket ne fogadjanak el. E módosított kormányrendeletek között szerepel építôipari rezsióradíjat. Az építôipari minimális rezsióradíj évente kerül aktualizálásra. ÉPÍT#IPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Szakmai konszenzussal – a vállalÉpítési Vállalkozók Országos Épít!-, Fa- és Épít!anyag-ipari Dolgozók kozások 2008. évi tényadatait alapul Szakszövetsége Szakszervezeteinek Szövetsége véve kidolgozásra került a minimális Magyar Épít!anyag-ipari Szövetség Épít!ipari Társult Szakszervezetek építôipari rezsióradíj, melynek ös�Ipartestületek Országos Szövetsége Országos Szövetsége szege 1.900 Ft/óra. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Ez az építôipari rezsióradíj maSzövetsége- Épít!ipari Szekció gában foglalja mindazokat a költ„Az építôipari kivitelezési tevékenységrôl, az építési ségelemeket, melyek minimálisan szükségesek egy A fenti szakmai ajánlásra szeptember végén a Pénzügyminisztérium részér!l az alábbi válaszlevél érkezett azdokumentáció ÉÁPB - hez: naplóról és a kivitelezési tartalmáról” építôipari vállalkozás mûködéséhez, de tartalmaz szóló 290/2007. (X.31.) Kormányrendelet módosítása minimálisan elvárt eredményt is. Tisztelt Párbeszéd Bizottság! is. A módosítás konkrétan leírja azt, hogy milyen Az Építôipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) tartalmi elemeket kell a vállalkozói díjnak magában - a 2008. évi közbeszerzési eljárásokban - szakmai A közbeszerzési eljárások során alkalmazandó ún. minimális árral, illetve foglalnia. Eszerint a vállalkozói díjnak többek között ajánlásként javasolja a közbeszerzési ajánlattevô szerrezsióradíjjal kapcsolatban Pénzügyminiszter úrnak címzett levelüket köszönettel magában kell foglalnia az építôipari rezsióradíj alapján vezetek részére, hogy a vállalkozási díj elemei között a megkaptuk. számított munkadíjat is. fenti rezsióradíj alatti értéket ne fogadjanak el. Mint bizonyára jól tudják, a közbeszerzésekr!l szóló törvény módosítását

A fenti szakmai ajánlásra szeptember végén a Pénzügyminisztérium részérôl az alábbi válaszlevél érkezett az ÉÁPB - hez: Tisztelt Párbeszéd Bizottság! A közbeszerzési eljárások során alkalmazandó ún. minimális árral, illetve rezsióradíjjal kapcsolatban Pénzügyminiszter úrnak címzett levelüket köszönettel megkaptuk. Mint bizonyára jól tudják, a közbeszerzésekrôl szóló törvény módosítását (T/5656 sz.) éppen most tárgyalja az Országgyûlés. Amennyiben a törvénymódosítás - az Önök számára is megfelelô tartalommal - elfogadásra kerül, a rendeleti szintû módosításokra is bizonyára sor fog kerülni, az érintett kormányrendeletek elôkészítésekor pedig tárcánk észrevételeket tesz, közremûködik. Ehhez köszönettel vettük javaslatukat, melyet a közigazgatási egyeztetések során igyekszünk figyelembe venni. A közbeszerzési téma szabályozásának elôkészítése azonban a kormányzati szintû munkamegosztásban az IRM feladata. Amennyiben javaslatukat elektronikusan is megküldik, azt szívesen továbbítjuk az IRM részére, feltéve persze, ha azt közvetlenül még nem küldték meg a tárca részére. Hetei Tibor (PM)

tizációi során, amikor a szakszervezet nem tudta megvédeni a munkahelyeket. Az utóbbi idôszakban sokan keresnek bennünket munkaügyi problémákkal. Ezért szeretnénk kiterjeszteni a jogsegély - szolgálati rendszerünket, amely év végére minden városban elérhetô lesz. Kérdésünkre válaszolva kertelés nélkül elmondta, hogy a szakszervezet társadalmi presztízse ma alacsony.

portrénk

Mi egy 21 pontos csomaggal lépünk ebben a témában, részben a kormány, illetve a munkáltatók felé. A szakszervezeti vezetô elmondta, szívesen részt vennének a munkaügyi ellenôrzésekben és a kollektív keret – szerzôdések ellenôrzésében. Így lehetôségük lenne bejutni olyan helyekre, ahol nincs szakszervezeti tag. – Nem hatósági szerepre törünk, hanem a fehérítésben akarunk segíteni, a megelôzô munkával – mondta Ujvári Károly, jelezve, hogy ezt tekinti az egyik legsürgetôbb feladatnak. Ujvári Károly eredeti munkahelyén, a Zalaegerszegi Közúti Építô Vállalatnál kezdte a szakszervezeti munkát, ahol technikusként titkár lett 1976-ban. Mint elmondta, meghatározó volt számára, hogy a termelésbôl érkezett, s onnan a szakszervezeti ranglétra különbözô fokozatait járta be. Egy idôben a Mélyépítôk Szakszervezetének országos tagozati titkára volt. Meghatározó volt számára 1993, amikor megalakították a jelenlegi, területi szakszervezetet, amelynek most is elnöke. Pályafutásának fontos mozzanataként említette meg, hogy szervezôje volt a Zalai Építôk Móricz Zsigmond Mûvelôdési Egyesületének, amely ma is mûködik a Jókai - utcai szakszervezeti házban. 2002-tôl, megbízottként az MSZOSZ zala -megyei képviseletének vezetôje. Hajdu Péter Zalai Hírlap

– A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a kedvezôtlen gazdasági körülmények között is sikerült máig megtartani az építôk megyei szakszervezetét. Ma a legnagyobb kihívás számunkra az, meg tudunk-e jelenni a városokban, a tagság számára is elérhetôen. A munkavállalók kétharmada ott dolgozik, mikro-, kisés középvállalkozásokban - mondja Ujvári Károly, akitôl ennek kapcsán megkérdeztük, be tudnak-e jutni a munkahelyekre? Ugyanis nem mindenhol veszik jónéven a tulajdonosok a szervezôdést. – Rendkívül nehéz, hiszen nem mehetek be olyan munkahelyre, ahol nincs szakszervezeti tag. Ezért kell létrehoznunk városi szervezôdéseket. Úgy egy-két taggal is érdekvédelmi lehetôséget tudunk adni az olyan cégeknél, ahol nem tudnak szakszervezetet alakítani. Egyébként, ha gond van valahol, keresnek bennünket, de általában csak egy szûk mag akar szakszervezetet alapítani. Ennek aztán a többiek is élvezik az elônyét, a kollektív szerzôdés, vagy a bértárgyalások révén. A szolidaritás gondolata nagy csorbát szenvedett a 90-es évek priva2008/6

7

vállalkozók világa

Munkavédelmünkrôl, német szemmel (is) Az IPOSZ négynapos munkavédelmi szemináriumot szervezett július végén, azzal a céllal, hogy a magyar fél jobban megismerkedjék a német kézmûiparosok munkájának világában meghonosított munkavédelmi gyakorlattal. Ennek érdekében látogatott Budapestre, Peter Schuchárdt úr, Észak-Rajna-Vesztfália német szövetségi tartomány Szobafestô, Mázoló és Tapétázó Szakmai Szövetségének ügyvezetôje. Az IPOSZ részérôl a vendéglátó szerepkörét Solti Gábor úr, a szervezet igazgatója, és dr. Nádai László úr, az IPOSZ elnöki tanácsadója látta el. Peter Schuchárdt úr az egyik legnagyobb munkabiztonsági és munkavédelmi szaktekintélynek számít a német kézmûiparban, hisz már több mint húsz éve tevékenykedik ezen a területen. Sokáig egy német nagyvállalat munkavédelmi felelôse volt és a német kézmûiparosok világában számos olyan kezdeményezés fûzôdik a nevéhez, amelyre nekünk itt Magyarországon is égetôen nagy szükségünk lenne. A szemináriumot szervezô IPOSZ vezetôi szerint nem véletlen, hogy a német kézmûipar éppen ôt jelölte ki erre a magyarországi látogatásra. A szeminárium elsô napján az IPOSZ székházában, igen népes hallgatóság elôtt, Peter Schuchárdt úr tartalmas elôadásban

8

2008/6

ismertette a német iparos cégek által követett munkavédelmi gyakorlatot, és a német tapasztalatokat. Magyar részrôl az IPOSZ és az ipartestületek képviselôi, a budapesti és vidéki Munkavédelmi Felügyelôségek szakemberei hallgatták végig az elôadást, majd vettek részt aktívan az eszmecserében. A munkavédelmi szeminárium keretében a német vendég és kíséretének tagjai helyszíni bejárásokon vettek részt. Az IPOSZ szervezôi ehhez igyekeztek olyan programot összeállítani, ami bizonyos értelemben keresztmetszete volt a magyar vállalkozó kisiparosok világának, sôt azon még túl is mutatott, azzal, hogy egy építôipari céget is felkerestek, nevezetesen a Grand Ács Tetôcentrum Kft. solymári telephelyét, ahol a vendégeket Molnár József úr, a cég tulajdonos-ügyvezetôje köszöntötte. Milyenek a magyar munkavédelmi elôírások, jogszabályok, ki és hogyan tartja azokat be, milyen a jogszabályi környezet, mi a sorsa az egyes mûhelyekben, szolgáltató cégeknél, telephelyeken keletkezô hulladékoknak, pontosabban veszélyes hulladékoknak, az alkalmazottak munka közben használják-e és mennyire a munkavédelmi eszközöket? Nos, mindenekelôtt ezekre a kérdésekre kereste a választ a német munkavédelmi szakértô. Az egyik budapesti, XX. kerületi autószerelô mûhely, V. kerületi fodrászmûhely, és ugyancsak V. kerületi asztalosmûhely kisipari vállalkozói, tulaj-

donosai, a neves érdi Pataki Cukrászda tulajdonosa és a már említett Grand Ács Tetôcentrum Kft. vezetôje a saját tapasztalataikról számoltak be, érdeklôdéssel hallgatva közben a német munkavédelmi gyakorlatról szóló fejtegetéseket is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a német szakértô látogatásának, és a bejárásoknak a sikeréhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy az IPOSZ részérôl Solti úr igen magas szintû szakmai hozzáértéssel tolmácsolta a német vendégnek a beszélgetôpartnerekhez intézett szavait. A szeminárium végén a mûhely-, és telephely látogatások során szerzett tapasztalatok összegzésére kértem fel Peter Schuchárdt urat. Az IPOSZ székházában lezajlott beszélgetésen jelen volt Solti Gábor és dr. Nádai László úr is. – Magyarországi tartózkodásom során, de fôleg az elsô két szemináriumi napon

hallottakat összegezve az a benyomás alakult ki bennem, hogy a szemináriumon jelen levô hallgatóság a konkrét üzemekben zajló tényleges munkavédelmi és munkabiztonsági kérdésekben kevésbé járatosak – mondta magazinunknak adott nyilatkozatában Peter Schuchárdt úr. Megvannak ugyan a vonatkozó törvények és elôírások, amelyet a Munkavédelmi Felügyelôségek igen szigorúan ellenôriznek és keményen büntetnek is, ám úgy érzem, hogy az illetékes hatóságok, illetve az alájuk rendelt intézmények keveset tesznek azért, hogy ezek az intézkedések a valóságban is megvalósuljanak az egyes üzemekben. Mivel nincs egységes állami biztosítórendszer, ezért számomra úgy tûnik, hogy

nagyon esetlegesek azok az eszközök és lehetôségek, amelynek segítségével, fôleg a kisebb vállalkozások, ténylegesen be is tudnák tartani a munkabiztonsági és munkavédelmi intézkedéseket. Nem formailag, hanem tartalmilag. Nem tapasztaltam olyan gazdasági érdekviszonyok kialakulását, mint Németországban, ahol az érdekviszony kialakulásának az egységes biztosító rendszer a mozgatórugója. Feltûnt továbbá, hogy a munkavédelmi hatóságok nem nagyon tesznek különbséget a kis és a nagy forgalmat lebonyolító vállalkozások között, tehát, hogy egy vállalkozás egy embert foglalkoztat-e, vagy ötvenet. A Felügyelôségek számára az sem különösebben szempont, hogy gépjármû javító mûhelyrôl, péküzemrôl, esetleg egy asztalos üzemrôl van e szó, vagy sem. Pedig ezek teljesen különbözô szakmák. Azt tapasztaltam, hogy a hatóságok részérôl hiányoznak azok a speciális ismeretek, amelyek szakágazatokra, vagy szakmákra tagoltak. – Ezért úgy érzem - mondta a német munkabiztonsági és munkavédelmi szakember - olyan elôírások lépnek hatályba itt Magyarországon, amelyek nagyrészt, fôleg a kisebb vállalkozások esetében, egyszerûen nem alkalmazhatók. Azt tapasztaltam a különbözô vállalkozásokat érintô bejárások során, hogy sok helyen szinte semmilyen tudatos munkavédelmi eszköztár nem áll rendelkezésre. Az is igaz viszont, hogy Solymáron például, annál a nagy faipari cégnél, ahol tetôszerkezeteket építenek, a dolgozóknak rendelkezésére állnak a különbözô munkavédelmi és biztonsági felszerelések. Egyébként a budapesti utcákon sétálva, véletlenül szemtanúja voltam, amint a munkások egy állványt szereltek össze, miközben a fémszerkezetes állvány fölött kétméternyire futott a trolibusz felsô vezetéke. Ha ezt egy német munkavédelmi szakember meglátta volna, azonnal leállítja a munkálatokat. Németországban az effajta szerelést speciális módon végzik, mert egyszerûen életveszélyes. – A budapesti utcákon sétálva, és látva egyes építkezési helyeket, úgy tûnt, hogy nagyon keveset tesznek a munkavállalók biztonságáért. Németország, hosszú évek során rengeteg pénzt invesztált a munkavédelembe, a szakágazati biztosító rendszerbe, és a szakemberek is jelentôs tapasztalatokra tettek szert. Nagyon kívá-

natosnak tartom ezeknek az ismereteknek és tapasztalatoknak az átadását. – A szemináriumon hallottak alapján feltûnt, hogy a munkaügyi felügyelôk, akiknek bírságok által pénzt kell begyûjteniük, eléggé tanácstalanok bizonyos konkrét munkavédelmi kérdéseket illetôen. Arra gondolok, hogy milyen tanácsokat kellene adniuk maguknak a vállalkozóknak, hogy ôk - a saját szakmájukban – tényleg be is tudják tartani, meg is tudják valósítani az elôírásokat. Munkájuk, legalábbis nekem úgy tûnt, elsôsorban arra koncentrálódik, hogy kit, hogyan bírságoljanak, és hogy hogyan teljesítsék a pénzbegyûjtést, és nem arra, hogy a munkavédelem fogalmát tényleges tartalommal töltsék meg, és a törvényi elôírásokat megvalósíttassák. Nos, ennek a megvalósításnak a „hogyanját” illetôen tûnnek az itteni szakemberek eléggé tanácstalannak – mondta a német munkavédelmi szakértô. A látottak, és hallottak alapján jutottam arra a következtetésre – hangsúlyozta a továbbiakban Peter Schuchárdt úr – hogy nem csak a vállalkozókat kell megfelelô felvilágosítással, iskolai és tanfolyamokon szerzett szakismeretekkel felvértezni, hanem mindenekelôtt magát a felügyelô apparátust. Jelentôs továbbképzésre van szükség, hogy feladatuk magaslatán tudjanak állni. – Persze tisztában vagyok azzal, hogy nem könnyû tovább lépni a jelenlegi helyzetbôl. Érdemi változtatásokra van szükség a túlszabályozottságot illetôen, és változtatni kell azon a mentalitáson is, hogy a munkaügyi elôírások rendszerének középpontjában a bírságolás áll. A büntetések terhét ugyanis a kisvállalkozások, éppen nagyságukból adódóan, nem tudják, de nem is akarják vállalni, mert erejüket meghaladja. Annyi bizonyos, hogy a munkavédelem és munkabiztonság terén Magyarországnak sürgôsen lépnie kell. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a munkaadónak úgy kell a munkavállalóra tekintenie, mint egyfajta „tôkére”, amivel tudnia kell gazdálkodni, mert ha rosszul gazdálkodik ezzel a „tôkével”, akkor nyilvánvalóan a gazdaság fogja kárát látni, és

ez nem jó sem a munkaadónak, sem pedig a munkavállalónak. - Az elmúlt napokban hat vállalkozást tekintettünk meg, amelyek struktúrájukat, nagyságukat és szakmai besorolásukat tekintve nagyon eltérôek voltak – mondta. Solti Gábor úr ezzel kapcsolatosan megjegyezte: mint szervezôk tudatosan arra törekedtek, hogy a vállalkozói szféra egyfajta keresztmetszetével ismerkedhessék meg a német szakember.

Peter Schuchárdt úr ezután így folytatta: feltûnô volt számomra, hogy azok a vállalkozók, akik nemzetközi kitekintéssel és tapasztalattal is rendelkeznek, mint például a cukrászüzem, vagy a fodrászmûhely esetében, nos, ezek a tulajdonosok nemzetközi versenyben edzett emberek. Érdekes módon az elmúlt idôszakban sokkal többet tettek a munkavédelem területén a dolgozók tényleges biztonságáért, mint azok, akiknek ez a nemzetközi kitekintése nem volt meg. A fodrászmûhely tulajdonosa például évente kerít alkalmat arra, hogy munkavállalói figyelmét folyamatosan felhívja az új készítmények jelentette veszélyforrásokra. Az is kiderült, hogy a szóban forgó vállalkozó ezeket az ismereteket a szakszövetségétôl szerzi be, és ez a szakmai szövetség évente szervez szinte kötelezô jellegû tanfolyamot az ismeretanyag átadására. – Szembeötlô volt még az is, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek ügyfélköre tehetôsebb réteghez tartozik, lényegesen nagyobb anyagi ráfordításokat szánnak a

2008/6

9

munkavédelemre, mint azok a kisüzemek, amelyek éppen, hogy csak fenn tudnak maradni. Éppen ezért Magyarországnak azon kell lennie, hogy a kevésbé gazdag kisvállalkozások számára is megteremtse annak lehetôségét, hogy meg tudjanak felelni a követelményeknek. Véleményem szerint ez nagyon sürgôs feladat. – A tapasztaltakat összefoglalva azt kell, hogy mondjam, hogy Magyarországon nagyon sok bepótolni való van ezen a téren. Ez természetesen hosszabb idôt vesz igénybe. Meggyôzôdésem, hogy az állami szerveknek és hatóságoknak, a munkaadóknak és szakmai szervezeteiknek együtt kell mûködniük, mert másként nem fog menni. Csakis valamennyi fél együttmûködésével lehet a munkavédelem olyan optimális szintjét megvalósítani, amely meg is fizethetô egy olyan ország számára, mint Magyarország – mondta befejezésül magazinunknak adott nyilatkozatában Peter Schuchárdt úr. Ezt követôen Solti Gábor úr, az IPOSZ ügyvezetôje fejtette ki véleményét a négynapos munkavédelmi szemináriumról: – Peter Schuchárdt úr az Unió egyik legnagyobb tagállamának a szemszögébôl ismerkedett hazánk munkavédelmi helyzetével. Én egy kicsit árnyaltabban tekintek a dologra. Ha ugyanis a magyarországi munkavéde-

10

2008/6

lem helyzetét összehasonlítom, mondjuk a görög, spanyol, svéd, román, bolgár, vagy éppen a német helyzettel, tehát ha egy európai rendszeren keresztül vizsgálom, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy a helyzetünk ugyan nem optimális, de nem is annyira tragikus, mint ahogy az iménti fejtegetés alapján gondolnánk. Elmondom, hogy miért: Én meglepôdve tapasztaltam, hogy a magyar kisvállalkozások a munkavédelem területén mennyi mindent tettek. Többet, mint gondoltam. Meglátogattunk hat vállalkozást. Mindegyik vállalkozás rendelkezett kockázatbecsléssel. Belenéztünk ezekbe a kockázatbecslésekbe. Valamennyi jól artikulált, külsô szakértô által megfelelô színvonalon elkészített kockázatbecslések voltak. Ám, valóban mindegyiknél felfedeztük azokat a hiányosságokat amire Schuchárdt úr is utalt. Nevezetesen: egyik sem foglalkozott a munkavédelem lényegével, a szakmai lényegével. Nem a kisvállalkozásokra szabott, nem a kisüzemek munkavédelmi lehetôségeihez igazított valódi kockázatértékelések voltak ezek, hanem komputerben elôre „legyártott” és tulajdonképpen pénzbeszerzésre irányuló tevékenység „gyümölcsei”. – Tehát nagyon pozitívan értékelném azt, hogy van kockázatértékelése valamennyi általunk meglátogatott vállalkozásnak, negatívan értékelem Schuchárdt úrral egyetértve, hogy ettôl még a munkavédelem nem lesz jobb Magyarországon. Egyetértek azzal, hogy kockázatbecsléssel minden vállalkozásnak rendelkeznie kell, de le kell egyszerûsíteni. Mindegyik dokumentum, amit kézbe vettünk 60-80 oldalnyi terjedelmû volt. Ez egyszerûen rémálom! Le kellene ezeket a kockázatelemzéseket a kisvállalkozások számára egyszerûsítenünk. Egyetértve Schuchárdt úr javaslatával, ha kell, nézzük meg, hogyan csinálják ezt külföldön, és ezt a hatóságoknak is üzenem. Szakmai ágazatokra lebontva kellene ezeket a dokumentumokat elkészíteni. Egy olyan platformot kellene kialakítani a Munkavédelmi Fôfelügyelettel együttmûködve, ami a munkavédelmi elôírások jól összefogott rezüméjét képezné. A hatóságok és a szakmai szerveze-

tek összefogásával tisztáznunk kellene az alapvetô kritériumokat, megjelölve minden szakmára vonatkoztatva, hogy mi is az, ami szakmai minimumként a mérce kellene, hogy legyen. Egyetértek vendégünknek azzal a felvetésével, hogy kezdeményezni kellene a munkavédelmi szakemberek beiskolázását is, hogy az érdekek jobban találkozzanak a kisvállalkozói mentalitással. Az IPOSZ-hoz tartozó vállalkozásaink felé is hasonló felvilágosító kampányra van szükség – mondta Solti Gábor, majd így folytatta: – Azt hiszem, hogy az IPOSZ számára konkrét teendôként vetôdött fel, hogy mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a német vendég most rendelkezésünkre bocsátott, átültessük magyar nyelvre. Ezeket az anyagokat meg kellene vitatnunk a Munkavédelmi Fôfelügyelettel. Meg kellene velük vitatnunk, hogy járható út-e számunkra a német gyakorlat, kialakítható lehetne-e az együttmûködés a német szakági biztosítók szakembereivel, akár egy nemzetközi, akár kétoldalú vegyes bizottságok keretében. Az is nyilvánvaló, - és ez a legfôbb tanulság a számomra – hogy a 10 fô alatti vállalkozások számára egy eltérô hozzáállást, a bírságokat illetôen egy kifizethetôbb, egyszerûbb eljárási módot kellene találni. – Rendkívül figyelemre méltónak tartom, és a hatóságokhoz továbbítandónak azt a felvetést, hogy Németországban a feketemunka kérdéskörét kiemelték a munkavédelmi hatóságok kezébôl és teljesen más gyakorlatot követnek e tekintetben. Nagyon hasznosnak tartanám, ha a magyar

kormányzati szervek is megvizsgálnák ezt a kérdést, mert valóban az egyik legnagyobb problémát a büntetések nagyságának kiszabásánál abban látom, hogy nálunk egy kalap alá vonjuk a munkavédelmi kérdéseket és a feketemunka problémakörét, ami két különbözô dolog. Az egyiket valóban „köztörvényesen” kellene kezelni, teljesen más eszköztárral, és megint másként a munkavédelmi kérdéseket. Ez utóbbival kapcsolatosan nagyobb türelemre lenne szükség, idôt hagyni a kisvállalkozásnak, hogy kezelni tudja a problémát. Nem büntetni kell, hanem végrehajtani a munkavédelmi elôírásokat. Megfelelô adózási politikával arra kellene ösztönözni a munkaadót, hogy – lehetôségeihez mérten – több pénzt áldozzon munkavédelemre. Egyébként úgy

vélem én is, hogy a hatósági munkánk bizonyítványa gyengébb, mint a vállalkozásaink hozzáállása. A két felet kellene közelebb hozni egymáshoz. Úgy érzem, hogy a hatóságok nem kommunikálnak eléggé a vállalkozásokkal. Ha komolyabban és céltudatosabban, a jobbítás szándékával kommunikálnának a vállalkozásokkal és az ôket képviselô szakmai szervezetekkel, azt hiszem, sokkal jobb eredményeket tudnánk felmutatni az elkövetkezô idôszakban – mondta Solti Gábor úr. Ezután, az immár kerekasztal-beszélgetéssé változott interjúnkba bekapcsolódott dr. Nádai László, az IPOSZ elnöki tanácsadója is. Solti Gábor gondolatmenetét folytatva a következôkre mutatott rá: – Magyarországon a szociális miniszter létrehozott egy Tanácsot, amelyben ott vannak a munkavállalói oldal, az APEH, valamint az idegenrendészet képviselôi. Negyedévente ül össze ez a testület, és ez nem elég. Ilyen hozzáállással nem tudunk a jelenlegi helyzeten váltóztatni. Az érthetôség kedvéért hangsúlyozni szeretném, hogy a két háború között még szakágazati rendszerben mûködtek a szakmai szövetségek. Tehát nem területi alapon szervezôdtek, hanem szakágazati rendszerben. Ezt az 1948-as rendszerváltás felborította. Arról nem beszélve, hogy az államosítások miatt megszûnt a vállalkozói tevékenységnek ez a formája és a vállalatoknál egy egészen más rendszert vezettek be. Ennek a visszaállítása hosszabb idôt vesz igénybe. Mindeközben célszerû lenne a külföldi gyakorlatot is figyelembe venni. A Munkaügyi Fôfelügyelôség részérôl is elismerik, hogy nem egységes a szemlélete a munkaügyi ellenôröknek, nem tudják országosan egységes mérce alapján mérlegelni a munkavédelmi mulasztásokat és vétségeket. Ami a most véget ért munkavédelmi szemináriumot illeti – váltott témát dr. Nádai László úr – én nagyon hasznosnak látom. Olyannyira, hogy a magam részérôl fel fogom vetni ezeket a problémákat a középszintû Ágazati Párbeszéd Bizottság ülésén. Jó lenne, ha a Munkaügyi Fôfelügyelôség és a németországi szakágazati biztosítók között intézményesülne a kapcsolat. – Megragadta a figyelmemet a németországi munkavédelmi gyakorlat filozófiája. Teljesen más hozzáállással, sokkal nagyobb mértékben csökkent a munkahelyi balesetek száma, mint a büntetésekkel. A német gyakorlat lényege két nagyon sarkalatos kérdésben rejlik. Elôször is a vállalkozó objektív felelôsségét másképp értelmezik, mint Magyarországon. Nálunk az objektív felelôsséget úgy értelmezzük, hogy teljesen mindent lefed. Ôk pedig azt mondják, hogy

igaz, megvan az objektív felelôssége a vállalkozónak, de amennyiben a munkavállaló figyelmét felhívta arra, hogy ezt és ezt be kell tartani és nem tartja be, akkor a munkavállalónak kell viselnie a felelôsséget, azért amit elkövetett. Nálunk, ha a munkavállaló nem veszi fel a sisakot az építkezésen, akkor tulajdonképpen a munkaadót büntetik meg. Ha háromszor nincs rajta, akkor 700.000.- Ft. Ilyen büntetésrôl is tudok. Az egyén felelôssége hangsúlyozottabb Németországban, mint nálunk. A másik, hogy a nálunk befolyt pénzösszeg eltûnik a költségvetésben. A büntetésekrôl beszélek. Németországban az a büntetés, hogy a biztosító a következô évben magasabb összegért biztosítja a vállalkozót. Ezt nem nyeli le a költségvetés, mert ezt tulajdonképpen a biztosítók kapják meg és az egyes munkavállalók felé áramlik a pénz – mondta dr. Nádai úr. Ismét Solti Gábor úr kért ezután szót: Két megjegyzést mondanék még el. Az egyik, hogy helyes volt az IPOSZ-nak az a kezdeményezése, hogy a szolgáltató rendszerünknek legyen egyik sarkalatos része a munkavédelem és a munkabiztonság. Ez a szeminárium igazolta a kezdeményezés

létjogosultságát. Mindenekelôtt javítanunk kell a partnerségi viszonyon. Ez azt jelenti, hogy minden régióban létre kell jönnie az ottani ipartestületek és a hatóságok között egy szerves szakmai kapcsolatnak. Országos szinten is ugyancsak együttmûködést kell kialakítani a Fôfelügyelettel. Fel kell erôsíteni az IPOSZ-nál lévô szolgáltatási rendszert. Ipartestületi bázison olcsóbban lehetne egy kockázatelemzést elkészíteni, mint egy külsô drága szakértôvel. Ehhez felerôsített ipartestületi bázis kell. – A másik, ami nekem nagyon megütötte a fülemet, ha igaz az, hogy bizonyos fôhatóságoknál a munkavédelmi bírságokból befolyó pénz a költségvetés részét képezi, akkor nekem errôl az a véleményem, hogy ezt nem tartom európai megoldásnak és ennek azonnal véget kell vetni. Nem lehet egy ellenôrzô apparátusnál a költségvetés szerves, betervezett része a bírságokból befolyó pénz. Ez nem járható út. Ez a szeminárium is alátámasztotta, hogy a munkabiztonság területén váltóztatni kell az eddigi gyakorlaton – fûzte hozzá a beszélgetés végén Solti Gábor úr. Lejegyezte: Varga István

2008/6

11

katedra

A kiemelt építési beruházásokhoz szükséges szakmunkásképzésrôl Az építôipari szakképzés teljesítménye sem mennyiségi, sem minôségi szempontból nem felel meg az építési

A Magyarország-ra irányuló EU-s fejlesztési források 50- ágazat igényeinek. Az elengedhetetlen infrastrukturális 60%-a az építôipari kibofejlesztések és egyéb építôipari beruházások megvacsátásban realizálódik, fôleg infrastrukturális és környe- lósíthatósága, illetve a gazdaság fejlôdése érdekében zetvédelmi beruházásokon keresztül, ami az elkövetkezô meg kell teremteni az építôipar szakmunkaerô igényé10-15 éves ciklusban az nek fedezetét. építôipar teljesítményének közel megkétszerezôdését eredményezi. Annak ellenére, hogy a jelenlegi javítása, a szakképzettek arányának növeidôszakban átmeneti lassulás mutatkozik lése az ifjúsági képzésben, a szakképzetaz építôipari kibocsátásban, középtávon az len fiatal felnôttek szakképzésbe vonása, építôipar évi 9-10%-os növekedési trendje szakképzett felnôttek át/továbbképzése, állandósul. Ezért a most meghozott intéz- a képzés és szakképzés minôségének nökedések túlmutatnak a jelenleg érintett velése, a foglalkoztatás bôvítése. beruházások befejezési idôpontján. Az építôipari szakképzés problémái sok Az építôipari termelés várható és esetben szakma-specifikusak, bizonyos eseszükségszerû növekedési trendjével szem- tekben strukturális gondokra vezethetôk ben a hazai szakmunkaerô állomány fovissza. Az építôipari szakiskolákat hátrákozott elöregedése, továbbá a rendelke- nyosan érinti a fenntartói és finanszírozási zésre álló humán kapacitás – demográfiai rendszer jelenlegi mûködési formája. tendenciákra visszavezethetô – gyorsuló Az építôipari szakmákat tanulók közt ütemben történô csökkenése, az általá- jelentôs a kontraszelektált diákok aránya, nos népességfogyás áll. A humán erôforrás akik ez által nehezebb felkészülési utat elégtelensége miatt elmaradó fejlesztések járnak be, egy egyébként is hátrányokkal dalmi csoportok felemelkedésének eszköze visszavethetik az Európai Uniós források sújtott iskolai környezetben. A szakma – és kihasználatlan marad, aminek eredményefelhasználási arányát és a gazdaság egé- alapvetôen a fizikai munkavégzés – meg- ként tovább növekedhet az inaktívak és szének fejlôdését. ítélése az utóbbi évek általános társadalmi strukturális munkanélküliek jelenleg is igen Haladéktalanul meg kell kezdeni az trendjeinek megfelelôen jelentôsen rom- magas aránya. Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kap- lott, ami tovább nehezíti a kitörést ebbôl Azért tartjuk szükségesnek további csolódóan az építôipari szakképzés és a a körbôl. állami források bevonását egy speciális szakmunkaerô állomány helyzetének, probA képzés fennálló problémáinak köösztöndíjrendszer kidolgozására a szaklémáinak felmérését célzó humánerôforrás vetkezményei ugyanakkor hosszú távon oktatók és a hátrányos helyzetû tanulók tervezési munkát, illetve a megoldáskere- nemzetgazdasági szintû hátrányt jelent- részére. A jelenlegi helyzetben ugyanis az sést célzó szakmai és társadalmi összefogás hetnek. A fejlôdés jelenlegi és feltételezett építôiparban képzôdô 7-8 milliárd Ft értékû megteremtését. jövôbeni üteme mellett 2015-re (az EU-s szakképzési hozzájárulásnak csak 15-20 Mindehhez biztosítani kell az építôipar forrásbevonás n+2 évben), a jelenlegi éves %-a kerül ténylegesen felhasználásra az szakmunkaerô igényének fedezetét. En- szakmunkásvizsgázók figyelembe vételé- építôipari szakképzés területén. nek eszköze lehet a hazai építôipari szak- vel 39.790 szakképzett építôipari munkás Az utóbbi évek kezdeményezései nem munkásképzés kibocsátásának növelése és hiányzik majd, ami az Operatív Progra- hoztak megfelelô eredményt a problémák szakmunkásképzés színvonalának emelése, mokban és a Kohéziós Alap projektjei- kezelésében, amely részben koncepcioa munkaképes korú inaktív népesség ak- ben elôirányzott fejlesztések minôségi és nális, részben operatív okokra vezethetô tivizálása, a gazdasági szektorok közötti idôbeni megvalósítását veszélyeztetheti. vissza. Elôbbire példaként szolgált, hogy átcsoportosítás elômozdítása. Fenti trendek növelhetik a feketemunka a hiányszakmák meghatározására tett arányát, amely a költségvetési egyensúly decentralizált kísérletek sok esetben egySzakképzési helyzetkép további gátjaként emelkedhet a következô mástól független adatgyûjtésbôl, nem a Az EU politikájának kulcseleme a foglal- fejlesztési idôszakban. Megfelelô képzési munkáltatók erôforrás-tervezésen alapuló koztatási- és a képzettségi szint emelése. intézkedések hiányában az elmaradt térsétényleges jövôbeni igényeinek megfelelôen Cél tehát az általános képzés minôségének gek, a szociálisan hátrányos helyzetû társa- történtek.

12

2008/6

Számos társadalmi és építôipari trend befolyásolja a jövôbeli szakképzési helyzetképet. Kritikus tényezôk a csökkenô és elöregedô társadalom, továbbá hátrányos helyzetû népesség növekvô száma, akiknek társadalmi szempontból is elônyös kezelése az elkövetkezô évek egyik hangsúlyos eleme lehet. Napjainkban a szakiskolákban végzettek aránya a 16-26 éves korosztályban mindössze 20%, ami alapvetôen ellentmondásban áll a jelenlegi és várható szakmastruktúrák szükségleteivel. Az utóbbi évek tudásalapú gazdasági és képzési preferenciája is befolyásoló tényezô volt abban a folyamatban, hogy negatív társadalmi attitûdök alakultak ki a fizikai foglalkozásokkal szemben. 1980-as években 10-12 000 építôipari szakmunkást képeztünk. Mára ez a szám 4 000 alá csökkent, ami már a nyugdíjba vonulók utánpótlásához sem elegendô. Mindehhez figyelembe kell venni a német és osztrák munkaerô piac 2011 utáni megnyitását, - a minimálbér 1.100 EURO és egy osztrák építôipari szakmunkástanuló havi ösztöndíja is 900 EURO -, valamint az elôzô évtized magyarországi építôipari munkaerô utánpótlását jelentô romániai munkaerôpiac jelenlegi helyzetét, ahol mára több mint 200 ezres építômunkás hiány alakult ki. A sikeres szakképzés egyik alapvetô pilléreként szolgáló, a piaci szereplôk és a szakképzésben mûködô szervezeteket összekötô kapcsolatok hazánkban jelenleg hiányosak, a szakképzés ennek megfelelôen nem képes a gazdasági szereplôk igényeit szolgálni. A szakképzô iskolába kerülô tanulók tanulmányi színvonala igen alacsony. A középiskolák feltöltôdése után a szakmunkásképzôbe sokszor írni, olvasni, összeadni nem tudó, esetleg sérült tanulók kerülnek. Elsô félévben rendszeresen megbukik legalább egy tantárgyból a beiratkozottak 80-90 %-a. A 11. évfolyam egyötöde osztályismétlô, a 12. osztályba már csak a 45 %-a folytatja tanulmányait, szakmunkásvizsgára a kezdôknek csak mintegy 35 %-a jut el és ebbôl a megtizedelt létszámból sem tud mindenki levizsgázni. A szakképzô iskolák, illetve fenntartóik nehezen tudnak, vagy akarnak igazodni a megváltozott gazdasági körülményekhez, a piac diktálta igények szerinti képzés rugalmas kezelésében. A három éves gyakorlati képzési rendszerben a gyerekek 9-10 osztályban még a szakmát nem tanulhatják, csak a 11-12-13 osztályban tanulhatnak szakmai tárgyakat. A mûszaki tanárok a szakoktatók pótlása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az intézményvezetôket, ugyanakkor a gyakorlati kompetenciák elsajátítsa nélkülözhetetlen eleme a szakma használatának. A szakoktatói gárdát a jelen helyzetben

nyugdíj elôtt álló kollégák esetén még ideig- óráig tartani tudja az iskola, ám jó szakmai felkészültségû új kollégákat nem tud alkalmazni a rendkívül alacsony bér miatt. Pedig egyre inkább szükség lesz rájuk, mivel a közeljövôben egy komplett generáció megy nyugdíjba, nagy ûrt hagyva maga után. Egyes kis beiskolázási létszámú, nagy hagyományú szakmák fizikai léte függ egy-egy tapasztalt, diplomával általában nem rendelkezô iskolai szakoktató kolléga nyugdíjba vonulásakor. Eltérô a finanszírozási alapja az Oktatási Kft.-nek és a szakiskolának. Míg az elôbbi kategória a szakképzési alapból tartja fenn magát, a szakiskola a közoktatási törvény szerint tudja szakoktatóit bérezni. A béreltérés többszörös a Kft. javára ugyanolyan végzettség és hasonló teljesítmény mellett. Szükséges az iskolai szakoktatók bérezésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és harmonizálása. Az építôipar növekedési trendje Hazai építôipar az elmúlt évtizedben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatához képest kiemelkedô teljesítménynövekedést produkált. Az Európai Uniós csatlakozást követôen rendelkezésre álló pénzügyi erôforrások fokozatos növekedése, illetve a gazdaság és a lakosság infrastrukturális szükségletei az építôipari teljesítmény további jelentôs növekedését feltételezik hosszú távon. Azonban az ágazati termelés növekedése a 2006-ban idôlegesen megtorpan az államháztartási egyensúly megteremtését célzó intézkedések és a konvergencia program hatásainak betudhatóan. Az UMFT általános gazdaságfejlesztô céljainak, illetve az Európai Uniós források fokozott intenzitású beáramlásának köszönhetôen – az átmeneti visszaesést követôen – a hazai építôipari fejlesztések 2009. évtôl kezdôdôen új lendületet kapnak, ezáltal visszaállítva az ágazat korábbi fejlôdési dinamizmusát. Az elmúlt évtizedben a magyarországi építôipar alágazatai eltérô ütemben növekedtek, elsôsorban a teljes nemzetgazdaság változásainak betudhatóan, illetve bizonyos társadalmi és politikai vonatkozású okok miatt. A magyarországi építôipar fejlôdésének 1995 – 2007. közötti idôszak kibocsátási adataiból számított közel 9-10%-os növekedési trend, az átmeneti lassulást, illetve visszaesést követôen hos�szú távon is érvényesül. Ennek elsôdleges oka, hogy a nemzetgazdaság számára nélkülözhetetlen és a beáramló forrásoknak köszönhetôen finanszírozható fejlesztések 50-60%-a az építôipar termelésében jelenik meg a nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen.

A magyarországi építôipar elmúlt évtizedének teljesítményadataiból számított fejlôdési trend, valamint a kormányzat aktuális fiskális és monetáris politikája által meghatározott, szakértôi várakozások alapján becslés adható az építôipar 2015-ig terjedô idôszakának évenkénti teljesítményére. Az építôipar 2007. évi kibocsátási értéke 1963 milliárd Ft volt, amely 14,1%-os visszaesést jelent a megelôzô év viszonylatában. Az évenkénti volumenindexek összevetésében ez csaknem 25%-os visszalépést jelent a korábbi évek fejlôdési dinamikájához viszonyítva. 2008-ban várhatóan az építôipari kibocsátás visszaesése megáll és 2009-tôl a várható építôipari termelésnél már jelentôsebb növekedés prognosztizálható. 2010-tôl kezd az elmúlt 10 év trendjének megfelelô pályára visszaállni az ágazat 9-10%-os fejlôdési értéknek megfelelô ütemre. Az elkövetkezô évek viszonylatában a növekedés dinamikájának változásait követôen az Új Magyarország Fejlesztési Terv 20072013 közötti tervezési idôszakának végére a magyarországi építôipar éves becsült kibocsátási szintje 2007. évi árszínvonalon eléri a 3025 milliárd Ft teljesítményt. A becslések alapján a magyarországi építôipar 2015. évi várható teljesítménye 3595 milliárdra becsülhetô, amely a magyarországi építôipar 2007. évi kibocsátásának közel megkétszerezôdését jelenti. Lakásépítés 2007. évben a magyarországi lakások száma meghaladja a 4 millió 200 ezret. Önmagában tekintve ez a mutató nem rossz, de a lakásállomány összetételét, minôségét, korát nézve már korántsem ilyen kedvezô a helyzet.

A jelenlegi lakásállománynak is közel negyede, több mint egy millió lakás vályogból készült épület. A téglából épült lakások aránya mintegy 54%. A lakásberuházások - amelyek tartalmazzák a régi lakásokban végzett felújítások, korszerûsítések becsült értékét is - elérik a GDP 5 százalékát. Az egészséges lakásállományhoz és a megfelelô lakás mobilitáshoz évente – az európai gyakorlatnak megfelelôen – minimálisan 40.000 új lakás felépítésére lenne szükség Magyarországon is, mely 2008/6

13

a lakásállomány 1%-a. A kormányzati szerepvállalásnak betudhatóan ez a szám 2003-ban megközelítette, majd 2004-ben túl is teljesítette az ideálisnak minôsíthetô 40.000-es darabszámot, 43.913 új lakás épült. 2005-ben 41.084 lakás átadására került sor, majd 2007-re ez a szám 36.159re esett vissza. Az elkövetkezô 2-3 éves idôszakban a hazai lakáspiac és lakásépítés visszaesése várható, azonban hosszú távon az évi 40.000 új lakás építése valószínûsíthetô. A következô évek egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívása a klímaváltozásra és az energiaárak robbanásszerû növekedésére adandó válasz lesz. Elkerülhetetlen feladat az épületek energiahatékonyságának növelése, melynek nagyságrendekkel nagyobb szerepet kell kapnia a jövôben. Az épületállomány megfelelô hôszigetelése, gépészeti felújítása évtizedekre elegendô munkalehetôséget kínál, szakemberek tízezreinek teremt új munkahelyet. Az energiahatékonyságot növelô épület felújítás, az épületek hôszigetelése hazai körülményeink között sokkal költséghatékonyabb a megújuló energiák alkalmazásához képest. A rossz energiahatékonyságú magyar épületállomány miatt a teljes magyar energiafelhasználás több mint egynegyedét épületeink fûtésére használjuk. Ez a tény is közrejátszik abban, hogy az egységnyi GDP létrehozásához szükséges energiamennyiség többszöröse az EU-15 országok átlagának. Az energiahatékonyság növelésének leginkább költségkímélô módszere az épületállomány energiahatékony felújítása, mely az épületek külsô határoló szerkezeteinek megfelelô mértékû hôszigetelését, a nyílászárók javítását-cseréjét, a gépészeti berendezések felújítását jelenti. Építôipari szakmunkaerô igény A regionális szintû Operatív Programok és a Kohéziós Alap projektjeinek ismeretében haladéktalanul meg kell kezdeni az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan az építôipari szakképzés és a szakmunkaerô állomány helyzetének felmérését célzó humánerôforrás tervezési munkát regionális szinten, a fenntartó önkormányzatok, szakközépiskolák, szakiskolák, vállalkozói szervezetek és szakszervezetek részvételével. Az UMFT tervezési idôszakára szükséges szakmunkaerô erôforrás-igény meghatározása során egyedi módszertant alkalmazva dolgoztuk ki az építôipari szakmunkaerô struktúrájára és várható szükségleteire vonatkozó megállapításainkat. Az elemzés elkészítésekor figyelembe vettük a Központi Statisztikai Hivatal alapadatainak a statisztikai nomenklatúrában rendszeresített építménytípusok és alágazatok szerinti bontását. Az egyes építménytípusok és alágazatok területén alkalmazott telje-

14

2008/6

sítmény-elemzést 2007. évi árszinten értékeltük. Az építôipari teljesítmény elemzése során az 5 fô feletti és az 5 fô alatti építôipari vállalkozások teljesítménye, a nem építôipari ágazatok építôipari teljesítménye, továbbá a lakosság építôipari tevékenysége is számbavételre került. Az alágazatok és építménytípusok vonatkozásában várható fejlôdési értékek kiszámítása a fejlesztési tervek információi alapján történt. Az egyes építménytípusok kivitelezéséhez szükséges szakmunkaerô-struktúra meghatározására a hozzáférhetô építôipari munkaerô-normák és konkrét vállalati projekt-tapasztalatok alapján került sor. Az információk összegyûjtését a vállalkozások szakembereivel folytatott személyes interjúk keretében végeztük. Az egyes szakmunkaerô iránti szükségletek meghatározása szakmai szervezetekkel, építôipari kivitelezôkkel történt egyeztetések és költségvetés-számítások, valamint projektmunkaerô-tervezés során meghatározott normák alapján történt. A szakmai elôrejelzés szakmunkaerôszükségletre vonatkozó létszámadatai, továbbá a rendelkezésre álló szakmunkaerôállománnyal kapcsolatos becslések az OKM, valamint az SZMM és az NSZFI statisztikai adatainak, építôipari szakemberek, továbbá az elemzést készítôk saját módszertana alapján kerültek meghatározásra. Az elôrejelzésbe beépítettük az utóbbi évek szakképzési kibocsátás létszámainak megfelelô állománybôvülést és a nyugdíjkorhatárt elérô szakmunkások munkaerôpiacról történô távozásának várható hatásait.

2001. évi CI. törvény, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítását. A szakképzésnek és a felnôttképzésnek a munkaerô-piaci igényekkel való összehangolása érdekében legfontosabb elem a szakképzô intézmények integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképzô központok (a továbbiakban: TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitás-szabályozás törvényi hátterének megteremtése, a fenntartói döntések integrációja, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének - a közoktatási törvénnyel összehangolt - kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenôrzésének komplex rendszere. Képzôktôl független szakmai vizsgarendszer mûködését biztosító regionális intézmény-hálózat kialakítása 2013 végéig. Ki kell dolgozni az iskolarendszeren kívüli felnôttképzésben mûködô tanárok, szakoktatók és más szakemberek továbbképzési rendszerét, meg kell teremteni a bevezetés jogszabályi feltételét. Európai-uniós források bevonásával differenciált továbbképzési programokat kell kidolgozni és kísérleti képzéseken keresztül, bevezetni. A szakképzésnek a foglalkoztatáspolitikával összehangolt irányítása és az egyes területek koordinált fejlesztése tudja biztosítani a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakemberképzést, a szakképzett munkavállalók számának növekedését. A foglalkoztatáspolitikával összehangoltan kerül fejlesztésre a szakképzés és a felnôttképzés annak érdekében, hogy

A szakképzés intézményi rendszerének átalakítása A szakképzési törvény módosításának a célja a régiók szakképzési kapacitásának koordinációjához szükséges jogszabályi háttér megteremtése. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) hatáskörének, státuszának, a gazdaság igényei közvetítésében való együttmûködési szerepének megerôsítése, bôvítése, a regionális fejlesztési tanácsokkal való együttmûködési kötelezettség szabályozása. A kormány szakképzés-fejlesztési stratégiája A szakképzés-fejlesztési stratégia, a Kormányprogram, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), annak operatív programjai (Társadalmi megújulás ­TÁMOP, Társadalmi infrastruktúra - TIOP operatív programok), és a felnôttképzési reformok szükségessé tették a szakképzésrôl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a felnôttképzésrôl szóló

a jelenlegi képzési struktúrát a gazdaság szereplôinek fokozottabb bevonásával, igényeik figyelembevételével, a keresletvezéreltség elvének megfelelôen tudjuk átalakítani. Ennek eredményeként - az elaprózott intézményrendszer átalakításával - egy új szerkezetû szakképzés biztosíthatja a szakképzésben résztvevôk számára a munkaerô-piaci igényeknek megfelelô szakképesítés megszerzését és a sikeres elhelyezkedést, vállalkozóvá válást, az egész életen át tartó tanulást.

A szakképzés szervezésének, az intézményirányítás és az intézményfenntartás új modelljeinek kialakítása a helyi önkormányzatok és a gazdaság szereplôinek részvételével, valamint a regionális munkaerô-piaci igények kielégítése érdekében, a kereslet-vezéreltség elvének megfelelôen történik. Az új TISZK-ek az önkormányzati fenntartású szakképzô iskolák integrálásával, az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények fenntartóinak társulásával, a felsôfokú szakképzést folytató felsôoktatási intézmények, valamint a szakképzés-szervezési társulások, a szakképzés-szervezési társaságok kialakulásával létrejön egy olyan intézményfenntartói és intézményi hálózat, amelynek szakképzési feladatellátása (képzési struktúra, tanulólétszámok) regionális szinten lesz koordinálva és vezérelve. A szakképzés-szervezési társulások szabályozását a közoktatási törvény­módosítás, az új TISZK és a szakképzés-szervezési társaság szabályozását a szakképzési törvénymódosítás tartalmazza. Az új TISZK-ek létrehozatala során a teljes szakképzési feladatellátás és tényleges integráció valósul meg. A szakképzésszervezési társulásokkal, illetve szakképzés-szervezési társasággal az intézmények önállósága megmaradhat, de a fenntartói jogok közül a társulás veszi át az intézmény szakképzés-ellátási feladatainak meghatározását. A régiók szakképzési kapacitásainak koordinációját a közoktatási és a szakképzési hozzájárulási törvénymódosítások szerint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (továbbiakban: RFKB) látják el, a szakképzési fejlesztési források elosztásában meghatározó szereppel bôvítve. A regionális munkaerô-piaci igények hatékony érvényesítése érdekében megváltozott az RFKB-k összetétele, a gazdaság szereplôinek részvétele nôtt, valamint a gazdasági igényérvényesítés RFKB-ban történô erôsítése érdekében bevezetésre került a társelnöki funkció, amelyet a gazdasági kamarák képviselôje lát el. A TISZK -ek és a szakképzés-szervezési társaság kialakításának ösztönzése érdekében a támogatásra vonatkozó szakképzési hozzájárulási törvényi szabályok módosultak. Az intézményi átalakítás ösztönzésére a finanszírozási oldalról olyan támogatási rendszer került kialakításra, melyben - a speciális és készségfejlesztô szakiskolák és a gyakorlatigényes alapképzést folytató felsôoktatási intézmények kivételével- csak a TISZK-ek (ideértve a szakképzés-szervezési társulásokat is) és a szakképzés-szervezési társaságok jutnak fejlesztési forrásokhoz (ideértve az MPA képzési alaprészét is). Az eddigi intézmények részére nyújtott fejlesztési támogatást a fenntartók részére nyújtandó támogatás váltja fel, célhoz kötött felhasználási kötelezettséggel.

Az építôipari szakképzés A szakma javaslata az Építôipari Térségi Integrált Szakképzô Központok kialakítása és mûködtetése minden régióban. A létrehozandó Regionális Építôipari TISZK lehet a központja a hagyományos szakképzésnek, felnôttképzésnek, átképzésnek, technikusképzésnek mesterképzésnek, mûvezetôképzésnek is. Az EU-ban a szakképzô központokat a régiók (tartományok), az ágazati szakmai szövetségekkel karöltve tartják fenn. A szakképzés finanszírozásának meghatározó eleme az ágazati szakképzési alapok létrehozása. A szakmai szervezetek saját szakképzési alapokat hoznak létre, és mûködtetnek a szakképzés, a továbbképzés és a vizsgáztatás céljára. A szervezetek határozzák meg az alap felhasználásának céljait, amelyek között kiemelten szerepel az ágazati továbbképzések támogatása. A szakképzési alapba va­ló befizetés kötelezô. A szakmai szövetségek az ágazati szakképzési alapok felhasználásával szak-, felnôtt-, és továbbképzési intézményeket mûködtetnek. A vállalkozások által befizetett alapot egészítik ki a régiók és a központi állami források egyharmad-egyharmad arányban. Ezért tartjuk elkerülhetetlennek a szakképzés fenntartói finanszírozási rendszerének átalakítását. Ennek keretében javasoljuk a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetôségeinek módosítását úgy, hogy a források ágazati szinten koordinálva kerülhetnek felhasználásra. Ez a modell alapvetôen megfelel a korszerû, az EU tagállamokban is alkalmazott megoldásnak, amely a forrásfelhasználást a vállalkozások által képviselt iparági szakmai szervezetekhez koncentrálja különös tekintettel az újonnan alakuló Térségi Integrált Szakképzô Központok fenntartására és mûködtetésére. Az új TISZK-ek elô fogják segíteni a korszerû gyakorlati képzést, de véleményünk szerint a napjainkban a szakképzés területére jellemzô szakmunkás hiányra nem adnak megfelelô választ. A 80-as évtizedre jellemzô 12-14.000 fô/év építôipari szakmunkástanuló kibocsátással szemben jelenleg ez létszám évi 3.500-4.000 fôre apadt. Ezt a problémát csak úgy lehet megoldani a szakma véleménye szerint, mint az EU tagországokban, ahol a Térségi Szakképzô Központok mûködtetésében és finanszírozásában a szakmai szövetségek döntô szerepet kapnak. Ez a megoldás lehetôvé teszi a szakoktatók piaci viszonyoknak megfelelô bérezését és a szakmunkástanulók ösztöndíj rendszerének, valamint térítésmentes kollégiumi ellátásának biztosítását. Ma ugyanis az a veszély fenyeget, hogy milliárdos költségbôl létrehozzuk az új TISZK-ek épületeit és infrastruktúráját, de nem lesznek benne szakoktatók, és nem lesznek beiskolázható szakmunkástanulók.

Az elmúlt évek során ugyanis az építôipari cégektôl befolyt 7-8 milliárd szakképzési hozzájárulásnak csak 10-15 %-át forgatták vissza ténylegesen az építôipari szakmák oktatására. A felnôttképzés fókuszába az inaktívak, a hátrányos helyzetûek munkaerô piacra történô integrálását kell helyezni. Szakmai kontrollt szükséges biztosítani a felnôttképzés akkreditálás során a szakmai szövetségek bevonásával. Az építési ágazat szakmai képviseletét súlyának megfelelôen biztosítani kell az RFKB-ben, a különbözô Szakképzési-, Felnôttképzési Tanácsokban, szakképzési grémiumokban. A hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatása A hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatására középtávon elsôsorban az építôipar nyújt lehetôségeket. A szakképzési rendszer átalakításának hiányában az elmaradt térségek, szociálisan hátrányos helyzetû társadalmi csoportok felemelkedésének eszköze kihasználatlan marad, aminek eredményeként tovább növekedhet az inaktívak és strukturális munkanélküliek most is rendkívül magas aránya. A szakiskolákra jelenleg igen nagy felelôsség hárul a hátrányos helyzetû gyerekek középszintû oktatásában. Ha ezek a gyerekek továbbtanulnak az általános iskola után, többnyire szakiskolákba kerülnek. Ezekben az iskolákban az elmúlt évtizedben megduplázódott a veszélyeztetô családi körülmények között élô és kétszeresére nôtt a tanulási és beilleszkedési problémával küszködô tanulók aránya. A szakiskolákban a tanulók készségfejlesztésének és oktatásának eredményessége messze alatta marad a magyar és az európai középfokú iskolák átlagának. A szakiskolák jelenleg nem képesek meg-

felelni annak a követelménynek, hogy az intézményekbe belépô, többségükben hátrányos helyzetû tanulók eredményes általános képzését biztosítsák. A szakiskolai képzés színvonalát és eredményeit általános társadalmi elégedetlenség övezi. Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon, sürgôs és hatékony beavatkozásra van szükség, teljesen újra kell gondolni a szakmunkásképzés jelenlegi intézményi feltételrendszerét Az eddigi reform-lépések elsôsorban a szakmai képzési szakasz fejlesztésére 2008/6

15

irányulnak. Sem a törvénymódosításokban sem a fejlesztési tervekben nem szerepelnek azok az elképzelések, amelyek a korszerû, színvonalas és eredményes szakmai képzéshez nélkülözhetetlenül szükséges általános képzés, ill. kompetencia-fejlesztés megvalósításához szükségesek. A szakképzô iskolákban ellátott szakképzési feladatokat a jövôben összevont szakképzô intézmények (TISZK) veszik át, amelyek regionális szempontok szerint tervezett képzési struktúrával, és koncentrált fejlesztési lehetôségekkel a jelenleginél hatékonyabban tudják ellátni ezt a feladatot. Javasoljuk, hogy a tervezett intézményi ös�szevonás mind a szakközépiskolák, mind a szakiskolák esetében a szakképzô szakasz feladataira koncentráljon. A „második esély iskolákat” nem lehet kizárólag a civil társadalom gondjaira bízni és egyes elhivatott és lelkiismeretes pedagógusok „hobby” tevékenységeként kezelni. A jövôben nélkülözhetetlennek látszik a reintegrációs oktatási feladatokat vállaló intézmények és programok hálózatának kialakítása, és mûködtetésének megfelelô finanszírozása. A hátrányos helyzetû tanulók eredményes oktatásának és nevelésének költségei, szükségképpen extra szolgáltatásokat igényelnek, és ezért költségesebbek is az átlagos oktatási feladatok elvégzésénél. A

fenti feladatok megvalósítására az UMFT, program keretében a Kormány biztosítsa a szükséges költségeket. Középtávon várható munkaerô-piaci változások 8-10 éven belül megváltozik a munkaerôpiac kínálata. Ekkor válik érzékelhetôvé az 19491957 között született demográfiai hullám nyugdíjba lépése. Ekkor vállalnak munkát a kilencvenes évek utolsó harmadában született alacsony létszámú évjáratok. A születések száma 1998 óta 100.000 fô alatt van, most 92-93.000. A jövôben sem vár­ható fordulat.

16

2008/6

Az elmúlt években növekedett a roma gyermekek aránya. 1996 óta feltételezhetôen min­den hatodik-hetedik újszülött roma származású. Ez azt jelenti, hogy tíz év múlva az ifjúsági munkaerôforrás 15 %-a roma származású lesz. A mai munkaerôpiac a szakképzetleneket és az eltérô értékeket követô szakképzetlen ki­sebbségeket nem tekinti a munkaerôforrás részének, így 2014 után a ténylegesen az újonnan a munkaerôpiacra lépôk létszáma nem fogja elérni a 80.000 fôt. Egyes években a nyugdíjba menôk száma ugyanakkor több tízezer fôvel fogja meghaladni az újonnan munkába állók számát. A képzési kínálat beszûkülése és a demográfiai feltételek ismeretében megállapítható, hogy a munkaerô-szükséglet már rövid-középtávon is csak akkor elégíthetô ki, ha be tudjuk vonni a foglalkoztatásba az inaktívakat, a munkanélkülieket és a szürkegazdaságban tevékenykedô csoportokat. A hátrányos helyzetû csoportok bevonása A foglalkoztatás és a képzés szempontjából azok a fiatalok tekinthetôk hátrányos helyzetûnek, akik nem szerezték meg az általános képzésben a szakmatanuláshoz szükséges ismereteket, kompetenciákat, nem tanultak tovább, vagy lemorzsolódtak a szakképzésbôl, illetve a szak­képzésben rövid képzési idejû, vagy nem verseny-

képes végzettséget szereztek. Arányuk az évjáratokban eléri, vagy meghaladja a 25 %-ot, korosztályonként a 30. 000 fôt. Feltételezhetô, hogy e csoport egyharmada a roma kisebbséghez tartozik. Foglalkoztatási esélyeik nagyon rosszak. Az alulképzettek létszáma a 26 évesnél fiatalabbak körében feltételezhetôen 300 ezer fô körül lehet. E csoportok szakképzésbe való bevonását több európai program és irányelv is támogatja. A hátrányos helyzetû fiatalok és fiatal felnôttek képzésbe vonására az elmúlt évtizedben számos kezdemé­ nyezés indult az oktatási és a munkaügyi

kormányzat irányításával. Ezek az intézkedések azonban csak részben feleltek meg a követelményeknek. A foglalkoztatási ráta stagnál, s az érintett csoportok foglalkoztatási helyzetében sem értünk el érzékelhetô változásokat. A jelenleg folyó fejlesztések – a közoktatás átalakítása, a szakiskolai program, az új OKJ fejlesztése, a Területi Integrált Szakképzô Központok kiépítése, az akkreditált felnôttkép­zési programok kidolgozása – gyakorlatilag minden szükséges fejlesztési területet lefednek. Ugyanakkor szinte minden területen találkozunk nyitott kérdésekkel, amelyeknek a tisztázása elengedhetetlen lenne a hatékony mûködéshez. A szakiskolai kilenc és tizedik osztá­lyokban még ma is sokan megkérdôjelezik a gyakorlati képzés és a szakmai alapozás szükségességét. A finanszírozás mértéke nem teszi lehetôvé az igényes kiscsoportos, tevé­kenységalapú oktatás kiterjesztését az anyagigényes szakmaterületeken. Így az építôipari szakképzésben és a piaci alapú térítéses felnôttképzésben gyakran rövid képzési idejû, rész-szakképesítést nyújtó programokat kínálnak, amelyek nem elégségesek a halmozottan hátrányos helyzetû csoportok versenyképes végzettséghez juttatá­sához. A résztvevôk állami képzési támogatása is nagyon alacsony, általában a képzés teljes költségét a résztvevônek kell kifizetni. Olyan stratégiai modellt szükséges kidolgozni, amely kiterjed a munkaerô-piaci igények és a munkavállalók szükségleteinek elemzésére, ténylegesen fel­mérve a foglalkoztatás és szakképzés szempontjából hátrányos helyzetûnek tekinthetô cso­portok nagyságát és összetételét, s javaslatot dolgoz ki a szükséges programok továbbfejlesz­tésére, kiterjesztésére, párhuzamosan felmérve e képzések forrásszükségletét is. A hátrányos helyzetû csoportok képzésbe vonásának tervezésekor három fontos kérdéskörben kell továbblépnünk: – a célcsoport elérése, megnyerése, képzésbe vonása, – a programok minôségének, versenyképességének, piacképességének javítása, – a képzés utáni foglalkoztatás lehetôvé tétele. A programok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az érintettek egyharmada a roma ki­sebbséghez tartozik. Közismertek a roma kisebbség foglalkoztatására, szociális helyzetére, regionális elhelyezkedésére és demográfiai helyzetére vonatkozó információk, a roma fiatalok iskolai eredményességi mutatói és az iskolai szegregáció csökkentésére tett kormányzati in­tézkedések. Megállapítható, hogy az intézkedések még nem vezettek a társadalmi környezet által elvárt és a munkaerôpiacon megkövetelt eredményekhez. Közép- és hosszú távon el kell érnünk, hogy a romák a többségi társadalom és a munkaerôpiac által elvárt képzettséget

megszerezzék. Ez különösen fontos a 2530 év alatti korosztály támogatásának tervezésekor. A magyarországi romák két­ harmada fiatalabb 30 évesnél. A tanköteles fiatalok esetében arra kell törekednünk, hogy teljes értékû államilag elismert képesítéseket szerezzenek. A tanköteles korból kilépô fiatalok és fiatal felnôttek számára állami finanszírozással, a felnôttképzés keretében indokolt olyan foglalkoztatásba integrált, modulárisan felépített képzô és szakképzô programokat szervezni, amelyek több lépésben a teljes értékû végzettséghez vezetnek. A hosszabb ideje munkanélküli fiatal felnôttek beilleszkedése a munkaerôpiacra csak hosszabb átmeneti szakasz után várható. Szükséges, hogy a foglalkoztatásba integrált képzés után több évig „vé­dett” munkahelyeken dolgozzanak, az infrastruktúra kiépítését, a környezetvé­ delmet vagy a város-rehabilitációt szolgáló regionális projektekben. A munka­nélküli idôsebb roma munkavállalók egy része nem tud beilleszkedni az „elsô munka­erôpiac” szervezeteibe. Foglalkoztatásuk célja a szociális támogatási költségek csök­kentése mellett elsôsorban az, hogy a többségi környezet számára elfogadható életfeltételeket, életformát és életkörülményeket fenntartsák. Kiemelt feladat a tanköteles gyermekek oktatásának javítása. Közoktatásunkban

elsôsorban azok a gyermekek sikeresek, akiket otthon szüleik fo­lyamatosan támogatnak. Gondoskodnak ellátásukról, megteremtik a rendszeres tanulás feltételeit, s adott esetben segítenek a tananyag elsajátításában. A falusi és a városi slumosodó kerületekben élô roma családok többsége ma nem képes ezekre a felada­tokra, nem egy esetben a gyermekek megfelelô öltöztetésére, rend­szeres étkeztetésére sincs

lehetôségük. Az alacsonyan képzett szülô nem tud segíteni gyerme­kének a tanulásban. A roma tanulók iskolai sikeressége csak olyan összetett programok kere­tében javítható, amelyek a pedagógiai eszközök fejlesztése mellett a szülôk képzésére, foglal­koztatására, az életkörülmé­nyek javítására is kiterjednek. A hátrányos helyzetû csoportok képzésének és foglalkoztatásának kiemelt területe az építôipar. A szakképzés jelenleg nem tudja kielégíteni az építôipar igényét. Az adott demográfiai feltételek miatt középtávon tovább szûkül a munkaerô-kínálat. A kínálat- és kereslet közötti feszültség akkor csökkenthetô, ha átfogó programokat indítunk a szakkép­ zetlenül maradó csoportok képzésére. A munkaerô-piaci kereslet elemzése alapján a következô években növekszik az építôipar munkaerô-igénye. A szakemberigényt a demográfiai okok miatt leépülô szakiskolai képzés nem tudja biztosítani. Az építô­ipar számára fontos a fiatal felnôttek képzésbe vonása. A 16 évesnél idôsebb fiatalok szakképzésbe való visszasegítésére az iskolai rendszerû szak­képzés intézményei önmagukban nem alkalmasak. A 16 évesnél idôsebb fiatalok és fiatal fel­nôttek gyakran nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, szüleik sem támogatják ôket, ezért a tanuláshoz anyagi forrásokra lenne szükségük. Erre csak a felnôttképzés, az iskolarendsze­ren kívüli képzés keretében nyílhat lehetôség. Szükséges az OM szakiskolai programjában kifejlesztett szakképzésre felkészítô évfolyam felnôtt­képzési adaptációja és új moduláris felnôtt szakképzési programok beindítása. Az OM szakiskolai fejlesztési programjában az elmúlt években elkészült egy egyéves szak­képzésre felkészítô program kerettanterve és pedagógiai rendszere, amely a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciákat adja át. Célcsoportjába a 15-16 éves, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezô fia­ talok tartoznak. A program felnôttképzési adaptációja haté­konyan segítheti a 16-25 éves fia­talok visszavezetését a képzésbe és fog­lalkoztatásba, akik élethelyzetük vagy életkoruk miatt nem integrálha­tók az iskolai rendszerû oktatásba. A felnôttképzési adaptáció során a szakiskolai fejlesztési programban kialakított modell kiegészítése szükséges a következô elemekkel: – általános iskolai végzettség megszerzésének lehetôsége, – szakma-modulok, rész-szakképzettségek megszerzésének lehetôsége, – a gyakorlati képzésben külsô munkahelyeken folyó szakmai gyakorlat beillesztése, – a bevont fiatal felnôttek élethelyzetének megfelelôen átképzési-képzési támogatás bizto­sítása.

Az OKJ módosítása után lehetôség nyílik olyan rész-szakképesítések elsajátítására is, ame­lyek egy teljes értékû szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeibe illeszkedô modulok­ból épülnek fel, s munkakör ellátására jogosítanak. A nemzetközi gyakorlatban számos ha­sonló moduláris felépítésû képzési modellel, felnôttképzési modellel találkozhatunk. Az építôiparban, a nemzetközi gyakorlatban, széles körben elterjedtek a több lépcsôs moduláris programok, amelyekben lehetôség van a kilépésre a képzésbôl az ágazati szakmunkás szinten. Különösen fontos, hogy az egyes szin­tekre való belépést nem elôképzettséghez, hanem a megelôzô szakmai képzett­ség eléréséhez kötik. Ez átjárhatóvá teszi a rendszert és növeli a résztvevôk motivációját. A hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatására középtávon elsôsorban az építôipar nyújt lehetôségeket, ugyanakkor az építôipar csak akkor tud eleget tenni a gazdaság igényeinek, ha bôvül az építôipari képzés. A TISZK-programban kell létrehozni az építôipari gyakorlati képzô közpon­tokat, amelyekben igényes szakmai gyakorlati alapozást és egyes részterületeken gyakorlati képzést nyújthatunk a szakiskolai tízedik évfolyamos, illetve a szakképzési évfolyamon tanuló fiataloknak. Ezek a központok bekapcsolódhatnak a fiatal felnôttek szakmai alapozásába és gyakorlati oktatásába is. A szakképzési rendszer átalakításának hiányában az elmaradt térségek, szociálisan hátrányos helyzetû társadalmi csoportok felemelkedésének eszköze kihasználatlan marad, aminek eredményeként tovább növekedhet az inaktívak és strukturális munkanélküliek most is rendkívül magas aránya. Következtetések, ajánlások, javaslatok Célszerû lenne a TISZK-ekhez kapcsolódó szakiskolák fokozatos átalakítása, hogy azokban csak szakképzési évfolyamok mûködjenek. Ezekben az iskolákban meg kell teremteni a feltételeit az iskolai rendszerû szakképzés mellett az OKJ-s felnôttképzésnek is. Megfontolandó, hogy OKJ-s szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzést kizárólag szakképzô iskolák folytathassanak. A TISZK-eknek és kapcsolt szakiskoláinak azonos fenntartó alá kerülése elkerülhetetlen. A TISZK-kekhez nem kapcsolódó iskolákban az általánosan képzô évfolyamokon történjen a pályaorientáció, szakmai elôkészítés és szakmai alapozás, a jelenleginél lényegesen gyakorlatorientáltabban. Létre kell hozni a szakképzés hatékonyabb szaktanácsadói és szakmai ellenôrzési rendszerét a gazdaság szereplôinek közremûködésével. 2008/6

17

A piac valós igényeinek érvényesüléséhez a szakképzés új finanszírozási modelljének kidolgozása szükséges, beleértve az önkormányzati intézmények finanszírozásának felülvizsgálatát is. Célszerû lenne az önkormányzati fenntartású szakképzô intézmények számának csökkentése, mivel az önkormányzat csak költségtényezôt lát ezekben az intézményekben és nem a szakmai mûhelymunkát. A fenntartói finanszírozás rendszerének átalakítása keretében a szakma javasolja a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetôségeinek átalakítását, amely értelmében a források ágazati szinten koordinálva kerülhetnek felhasználásra. Ez a modell alapvetôen megfelel a korszerû, az EU tagállamokban is alkalmazott megoldásnak, amely a forrásfelhasználást az adott vállalkozások által képviselt iparági szakmai szervezeteihez koncentrálja különös tekintettel az újonnan alakuló Térségi Integrált Szakképzô Központok fenntartására és mûködtetésére. A szakképzés jelenlegi finanszírozási rendszerének átalakítása során, különös tekintettel a szakma elsajátításához szükséges gyakorló anyagok és szerszámok beszerzésére, új technológiák meghonosí-

tására kell figyelmet fordítani. A jelenlegi képzési normatívák ellenérdekelté teszik az intézmények fenntartóit költségigényes szakmák beindításához, különösen az önkormányzati szakiskoláknál. Az ágazat által megtermelt és befizetett szakképzési hozzájárulási forrásból lehessen kialakítani egy ösztöndíj rendszert, aminek segítségével vonzóbbá lehetne tenni az építôipari szakmát választó hátrányos helyzetû fiatalok iskolarendszerben történô tanulását Az ösztöndíj, az ingyenes

18

2008/6

kollégiumi ellátás motiválná azon családok gyermekeinek tanulását, akik szociálisan hátrányos helyzetûek, de a lakókörnyezetüktôl távoli környezetben tudnák csak az adott építôipari szakmát megtanulni. Húzóereje akkor lenne, ha az ösztöndíj nagyságrendileg legalább akkora, mint a tanulószerzôdéses tanulók törvényben szabályozott, gyakorlatra járó juttatása, amely a minimálbér százalékában határozza meg az összeget. A szakoktatók alkalmazásának feltételét a törvény pontosan elôírja, de a piacon diplomás kômûves, bádogos, ács, tetôfedô szakember nincs. A középfokú végzettséggel rendelkezô szakemberbôl már több van és szívesen végezne szakoktatói feladatot, de a vonatkozó bérezés nem teszi lehetôvé alkalmazásukat. Ez a probléma is megoldható lenne az ágazat által befizetett szakképzési hozzájárulás átcsoportosításával, közelítve az Oktatói Kft.-ben kialakult piaci bérviszonyokhoz.

Megfontolandó a nappali felsôfokú építôipari szakoktató képzés elindítása országos szinten legalább egy felsôoktatási intézményben. Az építôipari szakképzés fejlesztését szolgáló célokat szükséges érvényesíteni az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, az Operatív Programokban, majd az egyes pályázati prioritásokban – különös tekintettel a humán erôforrás fejlesztését szolgáló területeken. Az építôipar szakmai szervezeteinek intézményesített bevonása elke-

rülhetetlen a programok kidolgozásába, az egyes pályázati kiírások kidolgozásába, véleményezésébe. A hátrányos helyzetû fiatalok oktatási, társadalmi és munkaerô-piaci integrációjának javítása érdekében az elmúlt években, a közoktatásban, a szakképzésben és a munkaerô-piaciképzésben kezdeményezés indult a szakmatanulásra felké­szítô évfolyam létrehozására. A felkészítô évfolyamok keretszámait több ezerre kellene növelni. A felkészítô osztályokban tanító pedagógusok kihívásnak tekintik az ott folytatott oktató-nevelô tevékenységüket. Feltétlenül indokolt törvénymódosítással és plusz státuszok biztosításával megteremteni a lehetôségét fejlesztô pedagógus, szociális munkás, pszicho-pedagógus bevonásának. A módszertani felkészültség alapvetô követelmény az elôkészítô évfolyamon tanítókkal szemben és elengedhetetlen a rugalmas alkalmazkodás a tanulókhoz. Indokolt a programban résztvevô iskolák érintett tanárai számára rendszeres konzultáció és továbbképzés. A nevelô további szerepeket is kényszerül átvállalni a családtól, a szülôktôl. Szükséges a felkészítô programban résztvevô pedagógusok munkáját pótlék biztosításával, vagy határozott idejû béremeléssel elismerni, de ennek a fedezete jelenleg teljesen hiányzik a szakiskolák finanszírozásából. A hátrányos helyzetûek szakképzésbe történô bevonásának lehetséges kitörési pontja a rész szakképesítés megszerzése iskolarendszeren belül. Jelenleg kidolgozás alatt áll az új moduláris OKJ-s képzések és vizsgák végrehajtásának szabályozása, adminisztrálásának eszközei, módja. A nappali rendszerben az elvégzett modulok rögzítve lesznek a tanuló haladási dokumentumaiban, anélkül, hogy modulzáró vizsgát kellene, tennie. Ha nem tud megbirkózni egy szakma elsajátításával, megpróbálkozhat más szakmával iskolarendszerben vagy azon kívüli képzési rendszerben, illetve az adott szakma rész szakképesítésének megszerzésével iskolarendszeren kívül.

Az iskolarendszeren kívüli építôipari szakképzések mindkét formája –a szakképesítésre irányuló, rész-szakképesítésre irányuló - ne legyen piaci alapon finanszírozott, hanem részesüljön állami támogatásban, növelve így a beiskolázás esélyeit. A tanfolyami típusú képzések minôségének biztosítása érdekében erôsíteni kell a szakképzô iskolák és TISZK-kek szerepét és jelentôségét, hiszen a tárgyi-személyi feltételek itt adottak. Egy évfolyamossá kellene tenni a 9. és a 10. két évfolyamot. Legfontosabb átfogó cél, hogy több tanuló maradjon a szakképzési évfolyamokon és nagyobb lenne a végbizonyítványt szerzôk száma. A motivált fiatal szakmunkástanulók továbbtanulási lehetôségeinek biztosítására mutat követendô példát a svájci szakképzési modell, ahol a felsôszintû szakmai képzések intézménye, esélyt és felemelkedést jelent a szakmunkás-végzettséggel rendelkezôk számára. Szabályozása pedig lehetôséget teremt az igényesebb, rugalmas, a szakmunkás-szintre épülô továbbtanulásra. A legtöbb három éves szakma elkezdésének feltétele a befejezett 10. osztály. Ez átalakítható befejezett 9. osztályra. A jelenlegi belépési feltételként a megkezdési kompetenciák megszerezhetôek felzárkóztató évfolyamon is. A tanulók egy része hajlandó iskolarendszerben másodszakmát tanulni, hiszen sokkal jobb helyzetbe kerül a munkaerôpiacon. A munkaerôhiánnyal küzdô gazdaságnak is érdeke a többszakmás dolgozó, már elsôsorban azért is, mert kisebb az esélye a munkavállaló részérôl a pályaelhagyásnak. Az iskolarendszerû építôipari szakképzések területén az ingyenes másod-, és az ingyenes, vagy kedvezményes harmadik szakma megszerzésének lehetôségét szükséges biztosítani. A hátrányos helyzetû emberek képzését és foglalkoztatását komplex módon ötvözô, tranzit képzési (termelôiskola, má-

sodik esély iskola) programokat össze kell kapcsolni az ÚMFT építôipari beruházásaival. A programok célcsoportját a hátrányos helyzetû munkanélküliek adják, kiemelten a hátrányos helyzetû térségekben, szolgáltatáshiányos településeken élôk. Az alacsony végzettségû, halmozottan hátrányos helyzetû emberek képzettségi és foglalkoztatási szintjének növelése érhetô el a közbeszerzési törvény módosításával. Mindez a rendezett munkaügyi kapcsolatok szintjének emelését, a be nem jelen-

tett munkavégzés szintjének csökkentését jelenti az építôipari ágazatban. Az ÚMFT keretében kiírandó építési beruházásokra vonatkozó pályázati felhívások kötelezôen írják elô, hogy a kivitelezô a beruházás megvalósításához szükséges munkaerô minimum 10 %-kának erejéig a közremûködô civil szervezet és a munkaügyi kirendeltség által kiközvetített hátrányos helyzetû munkanélkülieket, regisztrált álláskeresôket alkalmazza. A programban résztvevôk a kivitelezés idôtartama alatt a szükséges OKJ szakképesítést vagy egyéb részképesítést megszerzik, és lezajlik az utógondozás. A szakmákat az érintett vállalkozók, alvállalkozók és a munkaügyi kirendeltségek bevonásával választják ki.

Kiemelt szociális, lelki, családi és egészségügyi támogatást kell nyújtani a hátrányos helyzetû munkanélküliek számára, a tranzit jellegû módszer alkalmazásával. Megfontolandó a pártfogó (tutor) rendszer hazai bevezetése, melynek keretén belül a fegyelmi problémával küszködô tanulók a felnôtt képzés során egy gazdálkodói patronálással valamilyen rész-szakképesítés megszerzésével igazolva kiválthassák a tankötelezettséget. A tutor-program célja a fiatalok pályán maradásának ösztönzése. A munkahelyi tutorok és mentorok megfelelô szakmai felkészítésével a pályakezdô fiatalok új munkahelyükön történô fogadását jelentôs mértékben javítani lehet. A szakszerûen felkészített idôsebb kollégáik segítségével a fiatal szakmunkások munkahelyi beilleszkedését hatékonyabbá és eredményesebbé lehet tenni. A projekt egyúttal az építôipari ágazat rossz imázsának javítása céljából is megpróbál javaslatokat kidolgozni. Ennek érdekében, elsôsorban a fiatal szakemberek körében kíván kezdeményezéseket tenni, de egyúttal az idôsebb szakembereket is megpróbálja az építési ágazaton belül maradásra rábírni. Szükséges olyan kommunikációs stratégia kidolgozása, amelynek célja a szakmával szembeni negatív társadalmi attitûd kezelése, továbbá egyaránt népszerûsíti az építôipari hiányszakmákat a pályaválasztás elôtt álló diákok és szüleik körében. A szakmunkás életpálya erkölcsi megbecsülésének erôsítése érdekében fontos lenne a média bevonásával, egy biztos jövôképet szimbolizáló, megbe-

csült szakmunkás életút bemutatásával népszerûsíteni a szakmunkás pályát. Ehhez életpálya-modell kidolgozása szükséges a szakiskolák számára. PR tevékenységgel azokat a ma még középiskolába jelentkezôket, akikbôl képességeik alapján jó szakmunkások válnának, de jelenleg igen gyenge színvonalon tudnak megbirkózni a középiskolával, vissza kell terelni a szakmunkásképzôbe, elsôsorban építô-, szak-, és szerelôipari szakmába. Ennek egyik módja a gyerekek általános iskolába történô megszólítása az építôipari cégek részérôl, esetleg egy-egy elkészült beruházás bemutatása keretében. A fekete és szürkemunka visszaszorítása, egyidejûleg a szakmunkások társadalmi presztízsének javítása érdekében célszerû lenne évente megállapodás aláírása a társadalmi partnerek (ÉÁPB) és az államigazgatási szervek között, hogy megelôzzék, feltárják a be nem jelentett munkavállalási tevékenységeket. A megállapodás mellékletét képezné az Építôipari Ágazati Kollektív Szerzôdésben évente meghatározott Bértarifa Megállapodásban rögzített minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított Építôipari Rezsióradíj, mely tartalmazza a: – szakmunkás minimál-órabérét, – a kötelezô bérjárulékokat és pótlékokat (fizetett ünnep, szabadság, betegállomány), – a munkavédelmi, munkásszállítási és szociális költségeket, – az igazgatási költségeket, – a szerszámok és segédanyagok költségét, – a fedezet összegét is.

Schréder Mihály

2008/6

19

készház mellékletünk Az ÉVOSZ Könnyûszerkezet-építô Tagozatának munkája a fa, illetve fémvázas szerkezetre épülô házak készítése, röviden fogalmazva: a könnyûszerkezet-építés. A MAKÉSZ a Magyar Kész Házak és Magyar Könnyû Szerkezetépítôk Szövetségének a rövidítése. Mind a kettôre passzol ez a mozaik szó – magyarázza a téma közepébe vágva beszélgetôpartnerem, Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyûszerkezet-építô Tagozatának elnöke.

– Azért említettem kettôs meghatározást – fogalmaz tovább – mert a „készház” és a „könnyûszerkezetes ház” Európában általában egy definíciót takar. A „készház”, az Európában meghonosodott meghatározás szerint azt jelenti, hogy az épület falai teljes hosszában, teljes magasságában, ipari körülmények között, gyárban készülnek el. Hasonló módon készülnek el a födém és tetô panelek. Ezeket külön jármûvön, egy elôkészített alapra kiszállítják, és ott összeszerelik. Európában egyes gyártó cégek a „készház” technológiával olyan szerkezeteket is készítenek, amelyeknél a panelek téglából vannak, és nem csak nyílászáróval, hanem gépészettel, villanyszereléssel is el vannak már látva. Ezeket kiszállítják a helyszínre és ott összeszerelik. – A készház technológiának óriási elônye, hogy az építészek, mérnökök jól megtervezett munkájával pontos, az igényeknek megfelelô ház készül el és gyorsan. Így a helyszín kevésbé van kitéve a munkával, és szennyezôdéssel járó környezetterhelésnek – érvel beszélgetésünk során Kárpáti úr. Európában legelterjedtebb változat a favázas építkezés. A fa panel- szerkeze-

20

2008/6

Felfelé ívelô pályán tek gyárban készülnek. Egyes üzemek már ott tartanak, hogy a külsô, színes vakolat, belül pedig már a csempe is a falon van. Az épület helyszínre szállítása után, már jöhetnek a szaniterek is. – Tehát a gyorsaság, a precízség, a munka jó szervezhetôsége, a minôségi gyári termelés nagyon is kiszámítható építési folyamatot, és garantált minôségû terméket tesz lehetôvé. Ezért a legtöbb vállalat megteheti azt, hogy 12 hónapos rögzített árgaranciát vállal a szerzôdéskötéskor. Nem emelnek árat semmilyen körülmények között sem. – Ez Magyarországon még szokatlan, hisz az építkezések általában 40-60 %- a esetében az átadásig 20-40 %-kal magasabbak lesznek a költségek. Ez a készházak esetében gyakorlatilag, ha a megrendelô, az építtetô menet közben nem változtat a terveken, nem módosul. Nálunk a panelos rendszer kevésbé terjedt még el. NyugatEurópához képest egy kicsit lemaradunk. Ha a külföldi statisztikákat és az ottani körülményeket vesszük figyelembe, akkor kb. 20 éves a hátrányunk a korszerû technológiák alkalmazásában. Nálunk többnyire a favázas szerelésû, tehát a helyszíni ácsmunkával készülô épületek terjedtek el inkább – fejtegeti tovább a témát. Mindamellett nagyon gyorsütemû itthon a fejlôdés a készház építkezés területén, a könnyûszerkezetes házak építésében, hisz néhány év alatt a könnyûszerkezetes építkezés, a családi házépítkezés, tehát az egy és kétlakásos épületek kategóriájában a fejlôdés elérte a 11-12 %- ot. A paneles építkezést illetôen a részarány az idén 4,5 - 5 % körüli. – Magyarországon a favázas technológia mellett elterjedt még a fémvázas

technológia. Amikor az ÉVOSZ keretében, 1998-ban megalakult ez a tagozat, az alapítókat az, az elv vezérelte, hogy közös erôvel lépjenek fel a kóklerekkel szemben. Ugyanis mi is itt az alapvetô probléma? – teszi fel a kérdést önmagának Kárpáti úr, majd gyorsan meg is válaszolja: – Nagyon sokan azt hiszik, hogy pofon egyszerû így építkezni, hisz fémbôl, vagy fából csak fel kell húzni valamilyen vázszerkezetet, valamilyen lapokkal kívül beburkolni, vakolni, belülrôl tapétázni és már kész is a „készház”. Sajnos az ilyen hozzáállású kivitelezôkbôl van több. A silányan, kellô hozzáértés nélkül elvégzett munka sok problémát von maga után és ennek híre gyorsan terjed. Ezért mondja sok ember, ha hallja, hogy valaki könnyûszerkezetes házat, vagy készházat szeretne építeni, hogy miért nem építesz már „komolyabb” házat…Pedig, ez az építkezési forma nem komolytalan, csak be kell tartani a megfelelô technológiai utasításokat ugyanúgy, mint a téglánál. Ha következetesen betartják az elôírásokat, akkor nagyon hosszú élettartamú épülethez jut a tulajdonos, olyan házhoz melynek élettartama jóval több, mint 100 év. Az igazi támadások a konkurencia felôl érnek bennünket. A nagy tégla-gyártók, és egyes épületgépészek támadják a könnyûszerkezetes technológiát, úgy mindent általánosítva. Márpedig Tagozatunk tagjainak épületei, ÉMI által igazoltan, kiváló épületek, energia felhasználásuk a minimum elôírástól sokkal jobbak, és több más paraméterben is kiváló tulajdonságúak. Egyébként a téglaépítkezést sem szoktuk úgy általában, mindent általánosítva támadni. Jó kivitelezéssel, jó

technológiával, abból is készülnek jó épületek. De ugyanúgy készülhetnek téglából is nagyon rossz, használhatatlan, ócska, kifûthetetlen épületek. – A Tagozat létrehozói megalkották az un. MAKÉSZ védjegyet. Ennek az volt a célja, hogy a nagyközönség felé igazoljuk: melyek azok a cégek, akiket ajánlani tudunk, akikrôl elmondható, hogy velük érdemes leülni házépítésrôl tárgyalni, mert ôk azok, akik megfelelô szakmai tudással rendelkeznek, birtokában vannak a megfelelô – törvényben elôírt – termékminôsítéssel, jó minôségû házat építenek, és munkájukért garanciát is vállalnak. A minôséget nagyon komolyan vesszük. A Budapesti Mûszaki Egyetem Építés-kivitelezési Tanszéke és az ÉMI szakembereivel évente bevizsgáltatjuk az épületeket. Vagy építés közben, vagy építés után megvizsgáljuk a dokumentációt, hogyan viszonyulnak az ügyfelekhez, milyen a házak állapota. A begyûjtött tapasztalatok alapján minden évben közgyûlésen döntünk arról, hogy a következô évben ki használhatja a MAKÉSZ védjegyet és kitôl kell megvonnunk, vagy ki az, aki eleve meg sem kaphatja a MAKÉSZ védjegyet. – Tagozatunknak jelenleg 24 tagja van. Közülük 18-an érdemelték ki a MAKÉSZ védjegyet 2008-ra. Az ismételt bevizsgálások most indulnak ôsszel és 2009 januárjában döntünk arról, hogy 2009-ben kik viselhetik ezt a védjegyet. Természetesen nemcsak ezzel foglalkozunk. Az ÉMI-vel különbözô szakmai konzultációkat folytatunk, a minôsítések korszerûsítésérôl, fejlesztési, kutatási lehetôségekrôl tárgyalunk. Az illetékes minisztériummal rendszeresen egyeztetünk, hisz ôk a jogszabályok megalkotói. Folyamatos egyeztetésre van szükség, mert a „készházak” engedélyeztetése, használatbavételi eljárása, bármilyen hihetetlen is, jelenleg nem egységes Magyarországon. A legnagyobb probléma ugyanis az, hogy a több száz illetékes hatóság a legkülönfélébb módon értékeli az építési engedélyeket. Nagyon sok helyen az építési engedélynél az épületnek csak a külsô, befogadó méretét nézik, az összes többi tényezôt, a technológiát, a minôsítést, az elôírásokkal kapcsolatos megfelelôséget nem veszik figyelembe és ennek ellenére kiadják az építési és használatba vételi engedélyt. Ezzel szemben egyes önkormányzatok nagyon-nagyon részletesen átbújják a terveket, különbözô igazolásokat, és – nagyon helyesen – minôsítéseket ill. megfelelôsségi nyilatkozatokat kérnek hozzá, fôleg ha nem a szabványnak megfelelô a beépítésre kerülô építési termék. Magyarországon ugyanis új építési terméket épületbe csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az építési tervnek, szabványnak, MSZ, vagy MSZ-EN-nek megfelelnek, vagy európai forgalomba hozatali engedéllyel (CE jelö-

léssel), illetve európai mûszaki specifikációval (ETA) rendelkeznek. Ha ezek egyike sincs meg, akkor az ÉMI-be kell vinni, hogy a szóban forgó építési terméket, különbözô kritériumok alapján: használhatóság, élettartam, statika, akusztika, egészségvédelem, tûzvédelem stb. szempontjából bevizsgálják és megadják rá az Építési Mûszaki Engedélyt (ÉME), azaz adnak egy számot, vagy pedig kimondják, hogy ezt és ezt a terméket nem lehet épületbe beépíteni. – Európában a könnyûszerkezetes házakat illetôen még nincs egységes szabvány. Ausztriában például az épülô házak egy része rendelkezik szabvánnyal. A „készházas” piacon Európában az idén jelent meg az elsô, egységes forgalomba hozatali engedély. Egyszóval ÉMI –engedéllyel kell rendelkezni a házépítési rendszerek, falak és tetôk beépítéséhez. Nem olcsó mulatság egy ilyen bevizsgálás a kivitelezônek: adott esetben megközelíti a 10 millió forintot. Egy ilyen bevizsgálás annak a cégnek éri meg, amely cég nagyobb mennyiségben gyárt házakat, saját fejlesztésû technoló-

giája van, azt minôsítteti, és ennek alapján hozza forgalomba. Sok vállalkozónak ez abszolút nem éri meg, mert évente csupán 5-10 házat építenek. Ôk többnyire megkerülik a rendeleteket, és ebben, sok esetben partnerek az önkormányzatok is. Mivel az ilyen kivitelezôk egy része sajnos feketén dolgozik, szaktudás és minôsítés nélkül, rossz házakat építenek. A piacon viszont elônyhöz jutnak, mert jóval olcsóbbak, mint azok a cégek, amelyek megfelelô anyagot, megfelelô méretben, mennyiségben és minôségben építenek be. Fôleg a magánerôs beruházási piacon a kóklerek elônyben vannak, és nagyon-nagyon nehezen tudjuk a lakosságot meggyôzni arról, hogy hogyan válasszanak kivitelezôt saját családi házuk felépítéséhez - teszi hozzá. Lenne megoldás is, az ilyen kis kivitelezôk vásárolhatnak ÉME-vel rendelkezô falakat, akár magyarországi gyártóktól is, melyekbôl saját fantázia nevû házaikat is kínálhatnák, ill. jogszerûen megépíthetnék! A MAKÉSZ védjegyen kívül minden évben kiadunk egy Készház magazint, amelyben szakmai cikkeken keresztül is-

2008/6

21

mertetjük, amit a készház - építésrôl, tudni kell, legyen szó akár a jogszabályokról, akár a készház - építés elônyeirôl. Azokat a cégeket szerepeltetjük benne, akik megszerezték az adott évre a MAKÉSZ védjegyet. Kiállításokon veszünk részt, ahol a MAKÉSZ véd- Könny!szerkezetes épületek jegye alatt egységesen jele- MAKÉSZ nünk meg. A Lakásvásáron a MAKÉSZ-esek külön állítanak ki. Ilyen eseményeken láthatják az emberek, hogy mi a különbség a „hagyományos” és a MAKÉSZ - volumen építkezés között. Minden év novemberében Összesen tartjuk az önálló Készház Vá- MAKÉSZ sárt, ami idén már a VIII. lesz. és ikerházak Ezen a MAKÉSZ - védjegyes Családi Könny!szerkezetes épületek partnerek állítanak ki, és a beszállítóink. Ide csak azokat várjuk, akik készházakat akarnak építeni. Évente rendezünk egy konferenciát a Mûszaki Egyetemen, ahol a készházas építkezésrôl értekezünk építészekkel, mérnökökkel, tehát elsôsorban a szakmával. A Tagozat munkája keretében egyeztetünk a különbözô szakmai szervezetekkel, hatóságokkal és megpróbálunk a MAKÉSZ – nek tekintélyt szerezni a piacon, hogy kiszorítsuk onnan a kóklereket. Ezt ma nagyon nehéz elérni, ugyanis bárki lehet kivitelezô, ennek semmilyen szankciója nincs. Mivel ezeknek az építkezéseknek döntô többsége magánerôs beruházás, a polgári törvénykönyv szerint itt a vitás eseteket a két fél közötti szerzôdés határozza meg. Ebbe sem a hatóság, sem a rendôrség, de még az APEH sem akar igazából beleszólni. Sokan megkeresnek bennünket, miután már felépítették a házukat, hogy segítsünk nekik, mert leesett a vakolat, penészes a ház, a vártnál nagyobb a fûtési költség, vagy kiesett az ajtó. Megkeresett bennünket olyan panaszos is, aki azért kesergett, mert tetôteres épületét olyan avatatlan vállalkozó „húzta” fel, aki a tetôszerkezetbe fogópárt sem tett, és most terpeszkedik a tetô, nyomja szét az épületet. A lakótérben drótkötelek és andráskeresztek éktelenkednek, hogy ne dôljön szét a ház. A „kivitelezô” persze egyetlenegy forintról sem adott számlát. A pénzt zsebre vágta és eltûnt, a tulajdonos meg hi-

22

2008/6

ába panaszkodik bárkinek, senki sem foglalkozik vele. Nap, mint nap elôfordulnak ilyen esetek – mondja Kárpáti József. – Az elmondottakon kívül, miért elônyös egy cég számára, hogy a Tagozat tagja legyen?

elônyt élveznek a MAKÉSZ - védjegyesek, mert nagyon sok bank csak olyan könnyûszerkezetes kivitelezônek nyújt hitelt, aki rendelkezik MAKÉSZ- védjeg�gyel. Viszonylag zárt kört képezünk. Aki betartja a forgalomba hozatali szabályokat, megfelelôen stabil vál2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 lalkozással rendelkezik, jók 395 514 860 954 1132 1369 1710 az építési terveik, jó házakat 542 589 615 640 745 építenek, nos, azoknak fel szoktuk ajánlani, hogy lépjenek be a Tagozatba, mert így több megrendeléshez is juthatnak. A kiállítások, kiad2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 3 3750 5275 9525 11175 14225 17975 24008 ványok és ajánlások alapján, több építtetôvel kerülnek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 kapcsolatba. Ha összefogunk, 2,6 2,9 5,1 4,4 5,5 7,8 10 3,2 2,7 2,9 3,6 4,3 akkor erôteljesebben tudunk fellépni a jogszabályok módo2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1 15100 17400 16700 23772 20744 17446 17085 sítása, alkalmazása és az uniós 395 514 860 954 1132 1369 1710 gyakorlat mielôbbi bevezetése érdekében. – És mivel jár ez a tagság? 1 744 617 085 – Van egy minimális tagdíjunk, ami gyakorlatilag 50 – Tagjaink felkerülnek egy olyan lis- ezer forint, az ÉVOSZ-tagdíj mellett. Viszont van jó néhány költség, ami terheli, és tára, amelyen csak azok szerepelnek, akik megfelelô készház technológiával kötelezôen terheli a tagozat tagjait. Ilyenek és megfelelô minôsítéssel rendelkeznek. a két kiállításon való kötelezô részvétel, teKözülük választhatnak az érdeklôdôk. Ezt hát a tavaszi Lakásvásáron és az ôszi önálló a taglistát megkapják a bankok is, akik Készház vásáron való részvétel. Egy-egy finanszírozzák a beruházást és ilyenkor ilyen kiállításon való részvétel 4-500 ezer

forint is lehet. A MAKÉSZ - védjegy megszerzésének a költsége jelenleg közelít a 100 ezer forinthoz. További kiadást jelent a közös marketingtevékenység, a médiákban való megjelenés, a lobbizással járó munka fedezése. Mindent összevetve egy-egy tag esetében ez a költség bizony eléri az évi egy millió forintot is. Ez közös költség, ebbôl finanszírozzuk a közös marketinget. A tagsággal a kivitelezô cég sokkal több ügyfélhez jut. A közös kasszából tartjuk fenn honlapunkat, amit a www.makesz.hu oldalon tekinthetnek meg az érdeklôdôk. Itt árajánlatokat, tervrajzokat lehet kérni. A beérkezô ügyfeleket valamennyi tagunknak kiközvetítjük. – Országosan hány ház épül „készházas” technológiával? – Tavaly az évi 17 ezer elkészült, egy és két szobás családi házakból 2  100 épült könnyûszerkezetes technológiával. Ez 1112 %- s részaránynak felel meg. – Megfelelô ez az arány, tekintettel az ország építôiparának helyzetére? – Ez nagyon növekvô tendenciára vall, és minden korábbi jóslatot felülmúl. Ezt azért mondom, mert a kutatók 2010re jelezték, hogy Magyarországon a könnyûszerkezetes építkezés eléri majd a 10 %-ot. Mint említettem, már most 12 %-nál tartunk. – Nemzetközi összehasonlításban hol tartunk? Mely országok vezetnek? – Az északi államokra jellemzô ez az építkezési mód, különösen a favázas technológia. Svédországban például 92 % a favázas építkezéseknek az aránya, Németországban ez 20 %, Ausztriában 34 %. Néhány jellemzô adat Amerikáról is: ha a családi házas építkezést nézzük, akkor ott is eléri majdnem a 100 %-t a favázas építkezés és a készházas technológia. Minél délebbre haladunk, annál kevésbé jellemzô a favázas építkezés. Arrafelé inkább az agyag, a tégla és a kô a fô építôanyag. Egyébként egy-egy nép építkezési kultúrájában meghatározó a hagyomány is. Az újdonságtól általában félnek az emberek. – A családi házépítôk szavaiból nálunk gyakorta bizonyos gyanakvást, tájékozatlanságot hallok ki. Tûzveszélyes, baj lehet a szigeteléssel stb. Bizonyára az is közrejátszik ebben, hogy nagyapáink, tradicionálisan, még vert falú házakban éltek. – Nyilvánvaló. Aki ezt a technológiát felvállalja, vagy ezt próbálja értékesíteni Magyarországon, nos, annak elég nehéz dolga van, mert ezekkel a beidegzôdésekkel meg kell küzdenie. Kiadványaink, a kiállítások is azt a célt szolgálják, hogy az embereket meggyôzzük arról, hogy ezeknek a házaknak, ha szakértelemmel készülnek, a legjobb a hôszigetelése. Európában is ezzel a technológiával készülnek a passzív házak. A 15 kW óra/m2/év energiafogyasztást általában nem léphetik túl ezek az épületek. A korszerû építkezést minden szempontból ezek az épületszerkezetek, technológi-

ák határozzák meg és ez terjedni is fog. A régi gyakorlat szépen kihal és egy bizonyos területre fog korlátozódni. Ez nyilván nem egyik évrôl a másikra fog bekövetkezni, hanem egy hosszú folyamat lesz és az ipari fejlôdés fogja meghatározni. Vannak országok, ahol egyenesen a gyárból érkezik a kész ház. Számukra ez a természetes. Svédországban annyira elôrehaladott ez a technológia, hogy ott már kész házrészeket, negyed, vagy fél házakat is kiszállítanak a helyszínre, ahol teljesen összeszerelve, lecserepezve, csatornázva állítják fel. Gyárban, ipari körülmények között sokkal jobban ellenôrizhetô a terméknek a készítése. A körülmények 100 % - ban adottak a jó termék elôállításához. A munkafolyamat jól ellenôrizhetô, így a minôség szavatolt. Helyszíni építkezésen a munkást, a szakembert az építkezésre kell szállítani, biztosítani kell a megfelelô szociális körülményeket, a helyszíni ellenôrzéseket, a munkavégzéshez szükséges hômérsékletet stb. Ez mind-mind költségessé és hosszadalmassá teszi a kivitelezést. – Ahhoz, hogy még inkább elterjedjék ez az építkezési forma, nyílván meg kell küzdeni a téglaipari „lobbival” is. Nemde? – kérdezem. – Így van, és abszolút erôs az ellenállás – feleli. Sôt, sajnos nagyon sokszor megjelennek a könnyûszerkezetes, vagy favázas építkezéssel szemben a kifejezetten negatív megnyilvánulások is. Nagyon sokszor teljesen alaptalanul. Az épületek hô-kapacitására, élettartamára hivatkoznak, meg, hogy „recsegnek” az épületek… Nagyon sok elmarasztaló információt kommunikálnak a lakosság felé, ami visszatart sok vásárlót. „Inkább maradok a téglánál”- mondják azok, akik meginognak a végsô döntés elôtt. „Igaz, hogy több lesz a fûtési számlám, igaz, hogy tovább tart az építkezés, igaz, hogy görbe lesz a fal, meg nem lesznek olyan szépek az ívek, de majd odafigyelek, hogy a kivitelezô idôben jöjjön, idôben elkészüljön, egyszóval félek ettôl a favázas építkezéstôl”- vélekednek. Sajnos ez jellemzô. – Egyébként a másik meghatározó tényezô a tradíció, az a meggyôzôdés, hogy jó épület csakis téglából, vályogból, betonból készülhet. Én azt vallom, hogy az ilyen embert nem is kell gyôzögetni ennek ellenkezôjérôl – mondja Kárpáti úr, majd hozzáfûzi: tegyen mindenki úgy, ahogy jónak látja. Nekünk nem lehet célunk az, hogy rábeszéljünk valakit olyan ház építésére, amelyben a végén nem fogja majd jól érezni magát. – Azt mondja, az érvek ereje fog úgyis dönteni? – Persze. A német területen egészen modern, „minimal art” változatát alkalmazzák a könnyûszerkezetes házépítésnek, a legkorszerûbb gépészettel, és a legdivatosabb belsôépítészettel. Angliában, és Írországban például téglával kombinálják.

Nagyon sok vörös- téglás épületet lehet arrafelé látni. Pedig ezek az épületek egyáltalán nem „tégla-épületek”, mert a külsô téglasor mögött favázas szerkezet lapul. A téglát csak elôfalazáshoz használják. Ezt a módszert már Magyarországon is használjuk. Kanadában szintén a klinker - téglás elôfalazás terjedt el. – Ön szerint ma Magyarországon hány vállalkozás foglalkozik könnyûszerkezetes házépítéssel? – A hivatalosan bejelentett és ÉMI minôsítéssel rendelkezô terméket felhasználó készház-építôk száma körülbelül 45-50 lehet. További 100-120 olyan vállalkozás van, amelyeknek nincs ÉMI minôsítésük. Azután pár százra tehetô azoknak az ácsoknak a száma, akik egyegy településen, megfelelô szakmai hozzáértéssel évente egy-két házat elkészítenek. De tudunk olyanokról is, akik alig konyítanak valamit a készházépítéshez, és minden jogosultság, minôsítés nélkül felvállalnak munkát, mert úgy érzik: ebbôl jó pénzt lehet keresni. – Ôk lennének a kóklerek? – Igen. Az ilyen vállalkozók dicstelen munkája miatt szakad le azután a tetô, dôl ki a fal, vagy penészedik be a ház. – Sok fiatal házas, vagy fiatal pár tanácstalan, amikor felmerül bennük a házépítés gondolata. Nem tudják, merre induljanak el, hogyan fogjanak hozzá. Nekik mit tud javasolni? – Mindenképpen két dolgot ajánlok a figyelmükbe. Egyrészt, ha könnyûszerkezetes házat szeretnének, tájékozódjanak a MAKÉSZ honlapján. Szövetségünktôl különbözô ajánlatokat, tanácsokat kaphatnak. Nagyon szívesen segítünk nekik. A másik dolog: már a tervezés idôszakában forduljanak mûszaki ellenôrhöz, akivel megbeszélhetik a felmerülô kérdéseket, azt, hogy milyen épületet szeretnének, ehhez mennyi pénz áll a rendelkezésükre. Ennek tükrében lehet kivitelezôhöz fordulni. – A mûszaki ellenôr pedig kísérje végig az építkezés teljes folyamatát – mondja nyomatékosan beszélgetésünk végén Kárpáti József úr, az ÉVOSZ Könnyûszerkezetépítô Tagozatának elnöke. Lejegyezte: Varga István 2008/6

23

A Grand-Ács Kft. A Grand-Ács Kft. több évtizedes ácsipari tapasztalatára támaszkodva, 1990-ben kezdte meg fûrészáru értékesítését Solymáron. A fa a legôsibb és legismertebb építészeti anyagok egyike, felhasználási területe szerteágazó, és mára az elvárások is fokozódtak, változnak.

Elérhetôségek 2083 Solymár, Külsôvasút út Tel.: 06 26/363-042 Fax: 06 26/560-004 E-mail: [email protected] www.grandacs.hu

C

égünk mind az esztétikai, mind a mûszaki tulajdonságaik alapján különbözô fajtákba sorolható faanyagokat forgalmaz. A tetôszerkezetekhez felhasználható, minôsített szlovák származású épületfát kínálunk, mely ún. „gatter friss” vágású, így nagyon fontos az áru helyes tárolása, melyrôl cégünk telephelyein gondoskodik. Beszállítói partnerkörünk kiválasztásakor magas elvárásokat támasztunk, így garantálni tudjuk a minôségi árukínálatot. Cégünk kínálatában megtalálhatóak még az un. KVH – hossztoldott, és RR – rétegragasztott gerendák is. Ezek a termékek minden szempontból megfelelnek napjaink megnövekedett mechanikai és esztétikai igényeinek. Cégünk piacvezetô gyártók kiemelt forgalmazója. A legkorszerûbb német technológia alkalmazásával végzi a magas-tetô szerkezeti elemeinek méretre gyártását. A szeglemezes tetôszerkezettel, külön födém megépítése nélküli ácsszerkezetet kínálunk, akár 25 m fesztávig. Gyártunk egyedi boronafalas gerendaházat, valamint nagypaneles készház-rendszert. Ha Ön házat épít, a Grand-Ács Kft-nél szakmai segítséget és biztos minôséget talál.

24

2008/6

2008/6

25

hiszen a fejlesztések eredményeit a saját „laboratórium” biztosítja a legjobban. Minden újítást el!ször itt próbálunk ki. A V2 falszerkezet rétegrendje bentrôl kifelé haladva: gipszrost, 15 cm Rockwool 28 kg/m3 a fa bordák közé beszorítva, Dörken Delta-Vent lélegzô fólia, légrés, 4 cm Dryvit burkolat. A légrés kiszellôztetve. K=0.18 W/m2K° A V3 falszerkezet az elôtétfalban különbözik a V2-tôl. Itt egy 10 cm vtg Porotherm válaszfal lapokon elhelyezett 3 cm vtg Dryvit felületû elôtétfal épül. Ennek szerepe a nyári felmelegedés elleni védelem, valamint a fokozott hanggátlás. A légrés kiszellôztetve. K=0.18 W/m2K°

Nyíregyháza – Nyírszôlôs 2002.

A Kerülôház

Nyíregyháza – Nyírsz!l!s 2002.

®

2005-ben több más épület mellett felépítettük (befejezés el!tt áll) az eddigi

legnagyobb Kerül!ház® -at Nyíregyházán.

1997-et írtunk, amikor családi látogatás végett Kanadában tölthettem néhány hetet. A kirándulások során, több helyen láttam lakóház-építést kanadai módra. Építész lévén bementem egy ilyen építési területre, ahol egy magyar származású mérnök volt az Kerül!ház építésvezetô. László igen készségesen és részletesen 97-et írtunk, amikor családi látogatás végett Kanadában tölthettem néhány hetet. mutatta meg a lakóparkban épülô házakat, kirándulások során, több helyen láttam lakóház-építést kanadai módra. Építész az alapozási stádiumtól kezdve az átadás vén bementem egy ilyen építési területre, ahol egy magyar származású mérnök elôtti állapotig. Az ott látottak, hallottak, és a lt az építésvezet!. László igen készségesen szakirodalom és részletesen mutattamély meg a lakóparkban épül! tett bevásárolt benyomást zakat, az alapozási kezdveaazgondolat átadás el!tti állapotig. Az ott látottak, rám.stádiumtól Hazatérve tovább érlelôdött, llottak, és a bevásárolt szakirodalom mély benyomást tett rám. Hazatérve a kerestük a hazai alkalmazási példákat, és akndolat tovább érlel!dött, kerestük a hazai alkalmazási példákat, és akkor, 1999kor, 1999-ben megszületett az elhatározás: n megszületett az elhatározás: a K-Corp kft beszáll a könny"szerkezetes családi K-Corp beszállezért a azkönnyûszerkezetes z üzletbe. A a puding próbája azKft. evés- mondtuk, els! házat ügyvezet!nk, erül! Balázs részére építettük Már az els! épület is a kezdést!l a az evéscsaládi házmeg. üzletbe. A puding próbája költözésig a mondtuk, lélektani három hónapon ezértbelül azelkészült. elsô házat ügyvezetônk, Kerülô Balázs részére építettük meg. Már az elsô épület is a kezdéstôl a beköltözésig a lélektani három hónapon belül elkészült. ®

A „hôskorban” minden ház más volt, egy kicsit mindig jobb lett a folyamatos fejlesztések eredményeként. 2003-tól a kanadai (helyszínen ácsolt) technológiát az európai trendnek megfelelô nagypanelos technológiára cseréltük. A rakamazi üzem már nem csak elôkészítette az anyagot a helyszíni szereléshez, hanem paneleket kezdett gyártani. A fejlesztés során néhány pontban összegeztük a Kerülôház® általunk legfontosabbnak tartott jellemzôit. Ezeket a jellemzôket a fejlesztés során minden esetben szem elôtt tartottuk. Így alakult ki a kanadai-európai készház hagyományok egy olyan kombinációja, amely egyedül a Kerülôház® rendszert jellemzi. A piac visszaigazolta e törekvéseinket, és a közben megszerzett ÉME engedély, a MAKÉSZ - tagság által is igazoltan a magyarországi készház építôk közösségének elismert tagjává tette a K-Corp Kft.-t. A rendszer jellemzôi: - nagypanelos falszerkezetek, - a falszerkezet 15/5 cm hossztoldott bordára épül, - kiszellôztetett légrés az elôtétfal mögött, - elôtétfal

A V4 falrendszer a V3 testvére, amennyiben az elôtétfal egy elegáns megjelenésû mészhomok, vagy klinker tégla falazat. K=0.18 W/m2K° 2003 és 2004 a rendszer fejlesztésének éve volt. A technológia mellett a marketinget és az eladási rendszerünket is fejleszteni kellett. Elhatároztuk egy Kerülôház-építô közösség létrehozását. Ezzel a lépéssel országosan elérhetôvé váltak házaink. Ma a www. kerulohaz.hu oldalon térkép segítségével lehet kiválasztani országszerte a legközelebbi Kerülôház® - építô partnert. E Kerülôház® - építô hálózat mûködési elve: a K-Corp Kft. biztosítja a technikai, tervezési, és marketingtámogatást. A Kerülôház® - építô partner megrendelése alapján a K-Corp Kft. elkészíti az épület panel- és tetôszerkezet ter-

veit, legyártja, és az igényelt idôben leszállítja az építés helyszínére. Az építô csapat biztosítja az alapozást, felállítja a paneleket (igény esetén szerelésvezetôt biztosítunk) és felrakja a tetôt. Az alap elkészülte után a panel szerelésével a tetô felépítésével akár 2-3 nap alatt tetô alatt lehet a ház, és indulhat a belsô szerelés. 2004-ben a tervezési rendszerünket korszerûsítettük. Megvásároltuk a Németországi készház tervezôk legjobbnak tartott tervezési rendszerét, a SÉMA-t, amely 3D modellezéssel dolgozik. Ez a tervezô rendszer az engedélyezési tervtôl az elemek gyártási tervéig képes az épület terveit elkészíteni. Az adatbázis alapú tervezés biztosítja, hogy minden szükséges elem gyártásba kerül, a helyszínen nem derülhet ki, hogy valami kimaradt. Ez garantálja a vevôk elégedettségét. A Kerülôház® - építô partner- hálózat mellett a saját szerelés is folyamatos, hiszen a fejlesztések eredményeit a saját „laboratórium” biztosítja a legjobban. Minden újítást elôször itt próbálunk ki. 2005-ben több más épület mellett felépítettük (befejezés elôtt áll) az eddigi legnagyobb Kerülôház® Nyíregyházán. A nyíregyházi építések mellett szép példákat kapunk Mosonmagyaróvárról, ahol a legjobb Kerülôház - építô csapat, a Jövôháza Bt. dolgozik. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy nem telt el nyomtalanul az új évezred elsô néhány éve. Kialakulóban van a magyarországi készház piac, az építtetôk egyre inkább felfedezik a gyorsan, tervezhetô költségek A V2 falszerkezet rétegrendje mellett felépíthetô komfortosbentr!l és nagyon gazdaságosan mint kifelé haladva:mûködtethetô gipszrost, 15 készházakat, cm leendô otthonukat. Rockwool 28 kg/m3 a fa bordák közé Nekünk, mint a Kerülôház rendszergazdábeszorítva, Dörken Delta-Vent lélegz! jának további feladataink vannak ezen épületfajta elterjesztésében. Ez csak a fólia, légrés, 4 cm Dryvit burkolat. még jobb minôséggel, a költségek csökkentésével valóA légrés kiszell!ztetve. sítható meg. Ennek iránya szerkezeti oldalról K=0.18 W/m2K° Passzívház kategória elérése, az úgynevezett hálózati oldalról pl. a minôsített beszállítói kör kialakítása, amikor az összes Kerülôház - kivitelezô részére a mennyiségi kedvezmények maximális kihasználásával tudjuk biztosítani a felhasználandó anyagokat. A költô szavaival: Kell egy csapat…

A V3 falszerkezet az el!tétfalban különbözik a V2-t!l. Itt egy 10 cm vtg Porotherm válaszfal lapokon elhelyezett 3 cm vtg Dryvit felület" el!tétfal épül. Ennek szerepe a nyári felmelegedés elleni védelem, valamint a fokozott hanggátlás. A légrés kiszell!ztetve. K=0.18 W/m2K° A V4 falrendszer a V3 testvére, amennyiben az el!tétfal egy elegáns

Egy dinamikusan fejlôdô cégcsoport A K-Corp csoport ma négy kisebb-nagyobb családdal újból nekiláttunk a piac meghódításácsaládi vállalkozást foglal magába, melynek nak. Hogy ez mennyire volt eddig eredményes eredményeként acélszerkezetû csarnokok és had mutassa két szám: könnyûszerkezetes házak vonatkozásában 2001-ben az induló társaságunk árbevétele tervezéstôl a gyártáson át a alig haladta meg a húszmillió generál kivitelezésig minden forintot, 2005-ös évet már feladatot céltudatos mérnöki több mint 1,2 milliárd forint és kivitelezôi gárda segítséösszes árbevétellel zártuk gével magunk végzünk, bele- Nyíregyháza, Fecske u. 23. (több mint ötvenszeres növeértve a kapcsolódó fejlesztôi-, H-4400 Nyíregyháza, kedés négy év alatt!). adminisztrációs és marketing Ószõlõ u. 190/C. A korábbi és jelenlegi Tel.: +36 (42) 570 090   tevékenységeket. vállalkozásaink referenciáit a A kerülôváz szerkezetcsa- Fax.:+36 (42) 570 092 teljesség igénye nélkül tartallád engedélyes-, statikai- és Mobil: +36 (20) 539 98 61 mazó listák is jól bizonyítják, gyártmánytervezését, gyártá- [email protected] hogy igen keményen dolgozwww.k-corp.hu sát, szerelését olyan munkatunk, dolgozunk melynek társak irányításával, tevékeny Kerülô Balázs, K-Corp Kft. következtében ma már nincs ügyvezetô közremûködésével valósítjuk Kerülô Sándor, Kerülôváz Kft. kicsiny országunknak olyan meg, akikkel együtt az elmúlt ügyvezetô pontja, amelytôl számítva 30 15-20 évben acélszerkezeti vokm-en belül ne találnánk tárnalon igen jelentôs eredményeket értünk el. saságunk, társaságaink által gyártott, szállított A 80-as években az akkor jó nevû „fém- (szerelt, vagy fôvállalkozásban épített) – korábmunkás” Vállalat vezetô statikusaiként, ban békerváz-ként, ma már kerülôváz-ként ismûszaki- és termelési vezetôiként sok-sok ipari mert acél épületszerkezetet. és mezôgazdasági hasznosítású csarnok megA cégcsoport büszkén mutatja be a valósításában vettünk részt. A rendszerváltás KerülôHÁZ® DomoSapiens nagypaneles csaláidôszakában, 1989-ben megalakított BÉKER diház-rendszert, mely teljes mértékben magyar Kft.-vel elért sikereink alapja a minôség, a gyor- fejlesztésû, egyedülálló mûszaki megoldásaival saság, a rugalmasság, a vevôink maradéktalan kuriózumnak számít a könnyûszerkezetes házkiszolgálására való törekvés mindenek fölé he- építés hazai piacán. lyezése volt, melynek következtében alig négy A KerülôHÁZ® amellett, hogy hossztoldott, év alatt az ország egyik vezetô csarnoképítôjévé, hôkezelt fenyô alapanyagból készül, egy forgyártójává nôttük ki magunkat. radalmi átszellôztetett elôtétfalas megoldással 1997-ben csatlakoztunk a világpiac egyik egyesíti a hagyományos szerkezetû épületek és vezetô acélszerkezeti vállalatbirodalmához a a nagypaneles családi házak elônyeit. BUTLER-hez, és az év közepétôl már teljes megalaSzerkezeti elemek gyártását a K-Corp cégpozottsággal céloztuk meg az európai piacot. csoporthoz tartozó KerülôVÁZ Szerkezetgyártó Az irányításunk alatt tervezett, gyártott, és Szolgáltató Kft. végzi, míg az összeszereesetenként szerelt, vagy kulcsrakészen átadott lés, illetve a családi házak generál kivitelezéscsarnokok Izlandtól a volt szovjet tagköztársaság- ének feladatkörét a regionális hatáskörrel bíró okig, Norvégiától Svájcon keresztül SpanyolorszáKerülôHÁZ Network Márkakivitelezôi Hálózat gig szerte megtalálhatóak Európában. partnercégei látják el. A 2001 évtôl mûködtetett új vállalkozásunkHegyeshalomtól-Kisvárdáig, Egertôlkal a K-corp Kft.-vel, és a kerülôváz szerkezet- Szegedig majd minden régióban megtalálhatóak a KerülôHÁZ® minôsített, MAKÉSZ védjeggyel rendelkezô technológiával épített lakóházaink, irodáink. A K-Corp Szolgáltató Kft. alapító tagja a Magyar Könnyûszerkezet-építôk Szövetségének, és ugyancsak tagja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének. A cég ISO 9001 és ISO 14001 minôség- és környezetirányítási rendszert mûködtet. Mindezek széleskörû építôipari tapasztalattal párosulva Önöknek is kellô biztosítékul szolgálnak arra, hogy elképzeléseik megvalósuljanak. További információkért kéjük látogassák meg honlapunkat: www.kerulohaz.hu. Bízunk benne, hogy referenciáink számát, országosan is elismert szakmai tapasztalatainkat tovább tudjuk bôvíteni, gazdagítani az Önök házainak/szerkezeteinek megépítésével.

megjelenés" mészhomok, vagy klinker tégla falazat.

26

2008/6

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy nem telt el nyomtalanul az új évezred els!

K=0.18 W/m2K°

AA nyíregyházi építések mellett szép példákat kapunk Pl.Pl. Mosonmagyaróvárról, ahol a a nyíregyházi építések mellett szép példákat kapunk Mosonmagyaróvárról, ahol A nyíregyházi építések mellett szép példákat kapunk Pl. Mosonmagyaróvárról, ahol a

2008/6

27

Pannon

A KÉSZHÁZ ÉPÍTÔ Kft. A kivitelezés helyszínen szerelt favázas építési rendszerrel történik. – Az országban egyedülállóan teljes rendszerre érvényes ÉME engedéllyel rendelkezünk, mely a falszerkezetre, a födémre és a farácsos tartókra egyaránt érvényes – Segítséget nyújtunk a telek kiválasztásakor – Tervezés egyedi igények alapján, engedélyeztetés lefolytatása – Látványterv készítése – Tételes árajánlat készítése – Teljes körû hitelügyintézés – Rendkívül versenyképes ár – Fix kivitelezési költség, nincs árkockázat – Tartós, energiatakarékos szerkezet, akár 30%-al kevesebb fûtésszámla – Kulcsrakész kivitelezés alapozással együtt 90 nap alatt, saját állománnyal – Folyamatos kapcsolattartás a megrendelôvel, állandó helyszíni mûvezetés – Szerkezeti garancia 30 év, szakipari munkákra érvényes garancia 5 év

Beruházó,Készházgyártó és Ingatlanforgalmazó Kft. A Pannon Beruházó, Ingatlanforgalmazó Kft. 2001-ben alakult, kizárólag faszerkezetbôl készülô könnyûszerkezetes készház gyártó cég. Tevékenységi körünk: – Favázas, könnyûszerkezetes épületek teljes körû kivitelezése – Szeglemezes, rácsos tetôszerkezetek gyártása

Kivitelezô Készház Építô Kft. Székhely: 6008. Kecskemét, Méntelek 38. Iroda: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 5. VIII/19. Telefon: + 36 70 235-4589 E-mail: [email protected] Internet: www.keszhazepito.hu

Pannon Beruházó Kft. 7635 Pécs Nagyszkókói u. 13. Tel: 72/224-442 Fax: 72/224-442 Mobil: 30/9595-694 30/3303-777 Web: www.pannonkeszhaz.hu Email: [email protected]

Készház - Építô Kft. Ráczkövi Ákos Ügyvezetô

28

2008/6

2008/6

29

Természetesen

Wolf System Építôipari Kft. 7522 Kaposújlak Gyártótelep Tel: 82/578-400 Fax: 82/313-505 www.wolfhaus.hu [email protected]

könnyû házépítés

Egy nagy múltú cégcsoport

Cégünk 1995-ben alakult, így már 13 éve képviselteti magát a könnyûszerkezetes építôipari piacon. Népszerûvé vált építési formával több, mint 400 építtetô álmát váltottuk valóra napjainkig. Szorosan együttmûködve segítünk Önnek háza megtervezésében és kivitelezzük „álmai” házát.

A WOLF SYSTEM

„Régi álmunk volt, hogy családi házat szeretnénk építeni. Referencia munkáit látva a Syntec Kft. mellett döntöttünk. Döntésünk helyes volt, nagyon jól érezzük magunkat a házban, ami köszönhetô a Syntec pontos, precíz munkájának.” „A Syntec Kft. technológiai és minôségi ajánlata, reális árai végül meggyôztek…” Helyszínen összeállított favázszerkezetû házaink rendkívüli külsô formagazdagság és kiváló hôszigetelési paraméterek mellett páratlan belsô térkialakítást tesznek lehetôvé. Honlapunk oldalain (www.syntec.hu) megismerkedhetnek építési rendszerünkkel és az általunk kínált lehetôségekkel. „Visszatérô ügyfélként építettük a Panziónkat a Syntec Kft. -vel. Az alkalmazott technológián kívül különösen a jól szervezett csapatmunkával voltunk elégedettek.” Munkatársainknak alkalmuk volt megismerkedni az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott, mód felett vonzó, természet- és emberközeli könnyûszerkezetes építési módokkal. Mint minden más technológia, a könnyûszerkezetes építkezés is folyamatosan fejlôdik. Figyelemmel követjük az új építôanyagok megjelenését a piacon, rugalmasan követjük azok alkalmazását, a vevôi igényekhez igazítva. Építési rendszerünk elônyei: – A hagyományosnál vékonyabb falszerkezetek ellenére, jobb hôszigetelô tulajdonság. – Külsô falszerkezetünk hôátbocsátási tényezôje: U=0,21W/m2K, mely kétszer jobb az EU szabványnál U=0,45W/m2K! – A technológia lehetôvé teszi egy-, vagy kétszintes, illetve tetôtér beépítésû épületek építését. – Nagy variációs lehetôség a tér kialakításában. – Környezetbarát, természetes építôanyagok használata. – Gyors kivitelezés. – Alacsony karbantartási igény. – Kedvezô kivitelezési költségek. – Az épületszerkezeteink ÉMI által bevizsgált, szabadalmaztatott technológiával készülnek. Cégünk tagja: – Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) – Könnyûszerkezet-építô Tagozatának (MAKÉSZ) – Építôipari Fogyasztók Érdekvédelmi Egyesületének.

A Wolf System vállalatcsoport 42 éves múltra tekint vissza. Hazai vállalatunk pedig immár 20 éve, 1988 óta gyárt és épít kiváló minôségû készházakat az ország minden területén. A készházaktól eddig szokatlan módon a Wolf Haus – Ultra Mega rendszerével, az épület számottevô hôtároló képességgel is rendelkezik. Az egyébként extra hôszigetelô képességû szerkezet (U=0,138 W/m2K) belsô oldalán 8 cm vastagságban nagy testsûrûségû anyagok alkalmazásával elértük, hogy lakóházaink fizikai tulajdonságai, minden igényt egyszerre kielégítenek. A szerkezet kiváló hôtároló képességének köszönhetôen igen lassan hûl ki télen, és sokkal hûvösebb nyáron. Ezen túl jelentôs mértékben nô az amúgy is kiváló hangszigetelése és komfortérzete is az épü-

letnek. Arról már nem is beszélve, hogy a 35 cm-es falvastagság mennyi praktikus és esztétikai elônyt és lehetôséget hordoz még magában. A Wolf Haus, a felhasznált anyagok kiválasztásában nagyon körültekintô és szigorú mércéket állít maga elé, mert azt szeretnénk, hogy megrendelôink egészséges és kényelmes körülmények között lakjanak. Az élettani, biológiai szempontok ugyanolyan fontosak számunkra, mint az elôírt normák (statika, hang, hô-, és tûzvédelem) betartása. Házainknál mindezek messzemenôen biztosítottak. A ház megépítése mellett gondolni kell annak fenntartási költségeire is, amelyek a Wolf - házak esetében meglepôen alacsonyak. Az Ön egyéni tervei és elképzelései számunkra természetesek, ezért is vállaljuk, hogy az egyedi tervezésben, és kivitelezésben is az Ön álmait igyekszünk megvalósítani. Számos kiforrott típustervvel is rendelkezünk, amelyek ötletet adhatnak a könnyebb döntéshez, vagy a legvonzóbb épületforma megtalálásához. Mérnökeink, igény szerint elkészítik az engedélyes terveket, szaktanácsadóink pe-

dig segítenek Önnek a hitelezésben és az építkezéssel kapcsolatos ügyintézésben. Technológiánk nagy elônye, hogy idôjárástól függetlenül haladhat az Ön házának építése a terveknek megfelelôen. Gyártócsarnokainkban a falpanelokat és a tetôszerkezetet maximálisan elôkészítjük. Szakembereink az Önnek legjobban megfelelô készültségi szintet építik meg, így akár félkész, vagy kulcsrakész kivitelezést is kérhet. Fix ár – Fix minôség – Fix határidô Végre Otthon! Wolf Haus Kérje ingyenes katalógusunkat és referencialistánkat a www.wolfhaus.hu oldalon!

Várjuk megtisztelô érdeklôdésüket! Elérhetôségeink Irodánk: 9028 Gyôr, Konini u. 19. Telefon: 96/519-360 Telefon/fax: 96/519-361 Mobil: 30/4747-004 E-mail: [email protected] Web oldal: www.syntec.hu

30

2008/6

2008/6

31

interjúnk

Az alábbi beszélgetést egy cég, két tulajdonosával, Gerencsér György és Kurucz Csaba úrral folytattam. A színhely Pomáz, a 2K Profil Üvegipari Kft. telephelye. Úgy is mondhatnám, hogy tipikus magyar középvállalkozásról van szó: húszegynéhány alkalmazott, közülük pár fôs adminisztrációs személyzet (ôk a lányok, akikre pár sorral lejjebb, lesz egy félmondatnyi utalás még). Reggel hétkor már mindenki a helyén van, rövid „eligazítás” után György és Csaba beleveti magát a cégvezetés tengernyi teendôt jelentô munkájába: szervezés, tárgyalások az üzleti partnerekkel, helyszíni bejárások.

32

2008/6

Az üveg üveg Az szerelmesei szerelmesei szerelmesei Fentebb már utaltam rá: a 2K Profil Kft. tipikus magyar építôipari vállalat. Ez annyit jelent, hogy a talpon maradás, az üzleti siker záloga a helytállás, a mindennapos minôségi, rendkívül precíz munka, különösképpen azért, mert ezek az emberek az üveggel jegyezték el magukat. Ez itt az üveg világa. – Én csupán egy vagyok a csapat tagjai közül – mondja hosszasan mentegetôzve beszélgetésünk elején Kurucz Csaba. – Helyem pontosan ugyanolyan, mint mondjuk a lányoké itt, a szomszéd szobában. Semmivel sem hangsúlyosabb – teszi hozzá.

Mindenki teszi a dolgát. Üveggel dolgozunk. Jó munka csak akkor kerülhet ki a kezünkbôl, ha szeretjük is ezt az anyagot. Ha meg kell oldanunk egy problémát, akkor ki-ki a maga területén keresi a megoldási lehetôséget. – Mikor jegyezted el magad az üveggel? – Menet közben, észrevétlenül. Körülbelül 20 éve, amikor abbahagytam az öttusát – mondja. Gerencsér György úr a közelmúltban került társtulajdonosként a céghez. Ô tehát – mondanám – még „új ember” az üveg

világában, de szavaiból azt érzem, hogy immár nagyon jól eligazodik benne, jól látja a trendeket, tendenciákat a szakmában. – Viszonylagos fellendülés elôtt áll az üveges szakma. Egyre komolyabb megrendelôk, felhasználók fordulnak az üveg felé a beruházásokban. Talán ezzel magyarázható az is, hogy „tisztul” a piac. Azoknak az üveges cégeknek van jövôjük, akik lépést tudnak tartani a piac változásaival. – Úgy tíz évvel ezelôtt még egészen más volt a helyzet - mondja. Akkoriban még több volt a lakossági megrendelés, most már viszont a cégek részérôl érkezik

a nagyobb volumenû megrendelés. Egyre igényesebbek a tervezôk is. Mind kifinomultabb, látványosabb tervek készülnek. Divat lett az üveg! – fogalmaz frappánsan. Szakmailag minden egyes feladat kihívást jelent. A piaci feltételek köztudomásúan nehezek. – A mi megrendelôi körünk, mint például a Swietelsky, a Magyar Építô, a Hídépítô kiegyensúlyozott helyzetben lévô cégek, amelyek a teljesítést követôen rendben fizetnek, nem lehet rájuk panaszunk, remélem nekik sem ránk. Az idén várhatólag 350400 millió forint lesz az árbevételünk. A növekedés hatalmas erôfeszítéseket igényel. Egyrészt a finanszírozási lehetôségek nagyon nehezek és feszítettek, hiszen a beszállítókat ki kell fizetni. A megrendelôk viszont 40-45 napra fizetnek. – Márpedig ahhoz, hogy fejlôdjünk, ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani, rengeteg eszközre, további beruházásra lenne szükségünk. Legcélszerûbb lenne megvásárolni ezt a telephelyet, de az európai színvonalhoz is szeretnénk felzárkózni. Olyan eszközöket szeretnénk vásárolni, amelyhez hasonlóak Nyugat-Európában már meghonosodtak. Korszerû üvegcsiszológépek, mérésekhez használatos eszközök, daruemelôk. Ezek

mindegyike 10 milliós nagyságrendû beruházás. Mindehhez le kellene faragnunk a költségeket, például úgy, hogy megszabadulunk a bérleti díjtól. – Azért, nem vagyunk türelmetlenek – fûzi tovább gondolatait Gerencsér György. Ez a vállalkozás gyakorlatilag jó két évvel ezelôtt indult. Munkánkat igyekszünk jól végezni, és bízunk benne, hogy megrendelôink, akik nagyon komoly szakmai háttérrel rendelkeznek, jövôre is üzleti partnereink lesznek. Beszélgetésünk ezután az építôipari ágazatot országosan is foglalkoztató súlyos problémára terelôdik. – Nagyon komoly gondot jelent számunkra is a szakember utánpótlás – mondja. Tudomásom szerint 10 éve nincs Magyarországon üveges szakmunkás-képzés. Önerôbôl tanítjuk be munkásainkat. A szakképzés országos probléma lett. És nemcsak az üveges szakmában. A jövô felé fordulva ezek után így fogalmaz: – Szeretnénk bôvíteni a vállalkozást, növelni dolgozóink létszámát. A magasabb szakmai szinten mûködô kollegákkal látjuk megoldhatónak az elkövetkezendô évek feladatait. – Az imént egy nagyon komoly kérdést érintettek. A szakmai utánpótlás, a szakemberképzés problémakörét. Cégvezetôkként, cégtulajdonosokként hogyan látják, mit kellene tenni a helyzet megoldása érdekében? – Ismét meg kellene kezdeni az üvegipari szakmunkásképzést. – A magunk részérôl megtesszük azt, ami erônkbôl telik - kapcsolódik be a beszélgetésbe ismét Kurucz Csaba. Biztosítjuk az idegen nyelvi továbbtanulás lehetôségét, ha kell, tanfolyamokra íratjuk be a kollégákat, hogy megszerezzék a vezetôi jogosítványt, szakmai továbbképzésre, kiállításokra küldjük ôket. Egyébként pedig úgy vélem, hogy nemcsak az üveges 2008/6

33

szakmunkásképzésben vannak hiányosságok, hanem a mérnökképzésben is. – Hát igen. A Csaba arra gondol, hogy az üvegnek, mint építôipari anyagnak a felhasználásával a felsôoktatásban is jobban kellene foglalkozni. Ugyanis az üveg felhasználási lehetôsége szinte végtelen. Divattá vált az üveg, mert ezek az épületek szépek, mutatósak, elegánsak. – Merrefelé végeztetek kivitelezési munkálatokat? Kurucz Csaba: nagyon sokfelé. Itthon és külföldön egyaránt. A szakmai hozzá-

értésünk, tapasztalatunk túlmutat Magyarországon. Építkeztünk Brüs�szelben, Hannoverben, Tokióban. Kemény feladatok voltak ezek, hisz meg kellett felelni az ottani szabványoknak, mindent pontosan be kellett méreteznünk. Megfeleltünk az elvárásoknak, mert az embereink tudják, hogyan kell az üveggel „bánni”, mit lehet belôle „kihozni”. – Csodálatos anyag az üveg – mondja elhivatottan. De a mi munkánk nem merül ki a puszta kivitelezésben. Nekünk ugyanis olyan feladatokat is meg kell gyakorta oldani, ami tulajdonképpen a tervezôké lenne. Az ilyen-olyan látványtervek még nem elegendôek ahhoz, hogy valamilyen álomépület valósággá váljék. Statikai, hôtechnikai ismeretekkel is rendelkeznünk kell. Tudnunk kell, hogy egy-egy szerkezet, váz milyen üvegterhelést bír el. Ez a mi erôsségünk. Innovatívnak kell lenni. – A nyáron elkészült egy nagyon szép munkájuk. Az M0-ás új Duna-híd két pilonjának csúcsán levô hatalmas és elegáns üvegfelület az Önök munkája. – A történet több mint három évvel ezelôttre nyúlik vissza. A fôvállalkozó

begyûjtötte az ajánlatokat. Nagyon izgatott a dolog, szakmai kihívásnak tekintettem. Ugyanis itt nem arról szólt a történet, hogy van-e ekkora üveged, meg van-e ilyen vasad, hanem, hogy ezt a sok részegységet valaki össze tudja-e rakni. Ilyen magasban el tudja-e végezni a munkát, meg tudja-e szervezni azt. Alig volt olyan része ennek a kivitelezésnek, ami elôhúzható lett volna a fiókból. Szinte minden szinten egyedi megoldást kellett találnunk, akár a körüljárásról, az anyag felszállításáról, akár a munkások biztonságáról legyen szó. – Ez a munka nyilvánvalóan nagy kihívás volt. Mégis mi volt a leginkább embert próbáló? A magasság? – Ha tíz embert megkérdeznénk valószínûleg, mind a tíz mást mondana. Számomra egyszerûen gyönyörû volt a feladat, amit el kellett végezni. Nem volt vele gond. Legalábbis nem több mint bárhol másutt. Csodálatos kihívás volt, amiért a fél kezemet odaadtam volna. Egyszerûen boldog voltam, hogy részese lehettem ennek a történetnek – mondja Kurucz Csaba. Gerencsér György ehhez még hozzáteszi: megtiszteltetés volt. Kurucz Csaba: A híd építésében részt vevô emberek, a vezetôk, a melléjük beosztott kollégák, mindannyian elhivatottan, lelkesedéssel végezték munkájukat. Ez a csapat más volt, mint amilyenekkel egyéb építkezéseken találkozhat az ember. Mindenki tisztában volt vele, hogy ez a híd, egy különleges valami. Egészen különleges élmény volt rész venni a megépítésében. Tényleg. – Ez zárógondolatnak is szép – mondom beszélgetésünk végén.

2K

üvegipari Kft.

2013. Pomáz, Béke utca 6. • Tel.: 06-26-525-289 • Fax: 06-26-322-869 E-mail: [email protected] • Weboldal: www.2kprofil.hu

• általános épület üvegezés • hÔszigetelÔ és biztonsági üvegek • portálok komplett kivitelezése • tükrözés, tükörfalak építése • üvegfalak, keret nélküli edzett üvegajtók kialakítása

• zuhanykabinok, fürdÔszobai válaszfalak elhelyezése • elÔtetÔk, pontmegfogásos homlokzatok kivitelezése • üvegkorlátok • járható üvegfelületek kialakítása

Varga István

34

2008/6

2008/6

35

új termék

Tetôfelújítás korszerû vízszigetelô anyagokkal

Meg kell említeni a technológia egyszerûségét. Minden attika-csatlakozás, csôáttörés, szegélyezés stb. egyfajta anyaggal, az általános helyen is használt RESITRIX SK-val készül. Nincs veszteség, mert még a legkisebb darabok is felhasználhatók. Ezen tulajdonságok miatt az anyag, kivitelezés szempontjából igen megbízható, és a felújított tetô hosszú idôn át (több mint 25 éves mûködô tetôk!) újra biztonságossá válik.

RHENOFOL

Hazánk épületállományának egy jelentôs része lapostetôs. Mint miden, ezek a tetôk is folyamatos karbantartást és hosszabbrövidebb idôközönként valamilyen felújítást igényelnek. A régebben épült házak mára már biztosan átestek legalább egy szigetelés-felújításon, a 20 évnél kicsit fiatalabbaknál pedig ez hamarosan esedékes lesz. Miután a fentrôl támadó csapadék elleni elsô védelmi vonalról van szó, ezért nagyon fontos a munka gondos elôkészítése és szakszerû kivitelezése. Az elôkészítés során meghatározó szerep jut az építésznek és az épület-specifikus anyagkiválasztásnak. A megfelelô anyag kiválasztásában segítséget nyújt az R.W. Bautech Kft. is, mely három, különbözô tulajdonságú és alapanyagú - a maga kategóriájában csúcsminôséget képviselô - egyrétegû vízszigetelôlemez-rendszert forgalmaz.

társított lemez, amelynek felsô (külsô) oldala 1,2 mm vtg. üvegszövet erôsítésû EPDM-bôl készül. Ez a réteg hosszú, akár 50 éves élettartamot biztosít a tetônek, a szöveterôsítés pedig a lemez méretállandóságáért felelôs – így marad a RESITRIX- lemez tartósan ránc, ill. zsugorodásmentes. Az alsó oldali 1,2-2 mm-es SBS modifikált bitumenes réteg a toldások kialakításában játszik elengedhetetlen szerepet. A két lemez az építés helyszínén forró levegôvel folytonosítható. A kapcsolat minden esetben tartós, külön élvédelmet nem igényel, A RESITRIX szigetelôlemez egyesíti az mert a jól kivitelezett varratnál kifolyó ~2 EPDM lemezek kiváló tulajdonságait, tar- mm-es bitumencsík szemrevételezéssel is ������������� tósságát és a bitumenes lemezek könnyû ellenôrizhetôvé teszi a toldást és lezárja a helyszíni megmunkálását. A termék olyan felsô lemez élét. 4��;& $&� �$7>23$&.>24&"7

RESITRIX

� ��

�

�

��������������������������� A RESITRIX lemez a legtöbb (meglévô) víz����������(�#��$��(������ ���������� ������� szigeteléshez egyszerûen hegeszthetô (bi��� ������� �����(��#�?�$���� ��������������& tumenes, ECB, PIB, egyéb EPDM lemezek). ������������������� ���$����������"���������� Ez különösen akkor fontos, ha az épületet ���)�������������� ����� ���������������� a felújítás során folyamatosan használják $#��������� ����������������#����.��� ���� és egy nagyobb tetôfelületet akár naponta szakaszolni kell.

36

2008/6

���������� ���������������������������������� �/��� � ��� � 7/�������� � ��� � ����� � )������������ ����������������������������� ��������������� ����������������"���������������5�����������

�

A mannheimi FDT GmbH több évtizede gyárt RHENOFOL PVC vízszigetelô lemezt. A szakma ezt a terméket Magyarországon elôször Braas, majd az itthon gyártott Hungisol termékek által is ismerheti. A RHENOFOL elônyei olyan egybefüggô nagy felületek esetén mutatkoznak meg, ahol 8���#����#���������� ������������)������ a tetô tartószerkezetig elbontásra kerül, ��������(����������������������D�������� vagy kiegészítô hôszigetelés �� �������"�������������#���������� ����� �� elhelyezése ���������)������������������������������� után mechanikai rögzítést alkalmaznak. ���������������#��������4�������������������� A RHENOFOL rendszer kétféle megoldást (�#�����������4������� ������� ���� ��������� kínál: vagy az átlapolások mentén rögzítik ������������*����#�������)���� a lemezeket, vagy������������& az un. hegesztôpasztás >�����-7���������������6��������������=���%� rendszerben az elôre lerögzített PVC csí���������������������������������#�����$����& kokhoz ragasztják a vízszigetelô lemezt. ���$#�����$��#������#�����%�����#����2����& Ennek a rendszernek nagy elônye, hogy ���-� ���������.������������������������������ egyféle tekercsszélességgel lehet dolgozni ����� ������� ����������#�������������.& a tetôn, a szélterhelés változását a csíkok $����������� �����������$#����������& F ritmusa, távolsága követi. A PVC lemezeket � ����������������������!������������������& ebben az esetben is a RESITRIX-hez hason������������������$����� ��.�������!���������)� �����������"���������������;���<�������� ��& lóan forrólevegôs hegesztôkészülékkel kell ���������� ���������� �2���������(�� ��)� folytonosítani. ������������������������������>�������������� A RHENOFOL termékcsalád ���������,����������������#��+�� • RHENOFOL CV ���������� – mechanikai rögzítés �����#���)������#��������������������"#�� esetére *����#����������������� ������ ���*�������� • RHENOFOL CG – leterhelt tetô készíté������7������,��� �) séhez A termékpaletta a következô típusokból áll: ���� ������� �� • RHENOFOL ���������� C – sarkok, attikák, csomó– RESITRIX SK – Öntapadó lemez pontok kialakításához ����)�������#��!��$������%��� ����� ragasztott ��������& �������� #������ ������������������������& ����������������7�����#�����#���!������������� szigetelések készítéséhez, valamint cso- ���$�� ���+�����"��������������� • RHENOFOL Fóliabádog – a szegélyek és ��� $������� �������%������������"����2��� �������������.�� mópontképzéshez (szegélyek, attikák, ��������������(������������ �����)��� sarkok kialakításához, ������ lezárások készí�����!�������������������)���� ���������������& �� ����� ����5�>���������������������������� csatornák stb.) téséhez. ������ ���������������� ��� �����%���"���2����� ���������(�& – RESITRIX SK W – Öntapadó lemez gyökér- ����-(������������������ A PVC lemezek 1,2; 1,5; 1,8; 2 mm ������������������ álló változata���������"���������������& (FLL vizsgálat) zöldtetôhöz �#�?�$�"#��- ������(��$�������� vastagok lehetnek.�������� A tetô alakja, összetett�������)����#�������#������������� �����(�& – RESITRIX MB – Leterhelt ill. mechanikai sége, a lefolyók távolsága és a tetô lejtése �#�?��$����������������# ����6������������& rögzítéses tetôkhöz jelentôsen megváltoztathatja a szigetelés ��#��"�������������������������������)�'����� – RESITRIX GA – különleges, közvetlen aszigénybevételeit. Ezért szükséges még a ter�������������������!+������������������2������ faltozható lemez parkolótetôk, hidak, �������#���� ����������5� �*�� ��� ���+� szigetelt útpályák készítéséhez �������#������������������ ��$2������>��������� Elônyök tetôfelújítás esetén ������BC�������������)����(��#�?��$��26���� �� ���/CC�8�#������� 7 ���)�������������� ��� – Az egyszerû toldhatóság miatt a termék 5#������(�#�������.��=� ��$�((��� $��%���& kivitelezés szempontjából idôjárástól (kör���+�#������6��� $����#�����.�������������� nyezeti hômérséklettôl, páratartalomtól) ���,��� ����� ��������������������� ��.����� viszonylag független. Száraz idôben szinte ������� ��� lehet ���� ������������������������������ bármikor az anyaggal dolgozni, a �� ��������� �����) lényeg: Tkörnyezet > -10 C.

vezési fázisban kiválasztani a vízszigetelés típusát és vastagságát is. Mint szolgáltatás, cégünk segít az anyagkiválasztásban és együttmûködve a gyártóval a fektetési terv és a szükséges rögzítés meghatározásában.

RHEPANOL – PIB vízszigetelô lemez Gyors, tiszta, biztos, tartós… és még számtalan jelzôt lehet találni ennek a terméknek a bemutatására. Az elmúlt közel 50 év alatt – amióta RHEPANOL-t gyártanak több mint 10 millió m² talált gazdára. Ennek jelentôs része tetôfelújításkor került beépítésre. A vízszigetelô-lemez rendkívül ellenálló a napsugárzás (UV), kémiai alapanyagok, vegyületek okozta hatásokkal szemben, ezért nem csak a tetôkön lehet az anyaggal találkozni, hanem alkalmas üzemivíz elleni szigetelés készítésére és vegyszertároló medencék bélelésére is. A RHEPANOL FK - rendszer elônyei – Gyors, tiszta munkavégzés, hosszú élettartam – Hidegen folytonosítható az integrált toldócsík segítségével – Nincs szükség külsô energiaforrásra, mert nem kell megmelegíteni a lemezt – Az elkészült toldás azonnal vízhatlan, egy

nap után pedig megbonthatatlan. – Az alsó filcréteg többféle beépítési módhoz alkalmas (ragasztott, leterhelt, Klett) A „Klettsystem”, azaz „ipari tépôzár” segítségével a lemez pillanatok alatt beépíthetô. A „tépôzár” a lemez igénybevételeit közel egyenletesen osztja el. – Használatával, egy lemezmérettel az egész tetô lefedhetô, és függôleges felületeken is használható. – A felület festhetô és ellátható álkorccal is. (Megoldás lehet fémlemeztetô felújításakor, vagy bonyolult csomópontok vízhatlan kialakításakor). – Tisztítható. A felületrôl a legtöbb szenynyezôdés eltávolítható. – Lerakásának idôszükséglete a bitumenes szigetelésnek alig harmada. – Akár -15 C-os hômérsékletig beépíthetô. Mindhárom bemutatott szigetelôanyag más-más területen nyújt egyedit. Gondos tervezés és mérlegelés után könnyen kiderülhet, hogy a leggazdaságosabb megoldást egy, elsô pillantásra drága termék nyújtja. Megfelelô anyagválasztással tehát munkát, idôt, pénzt lehet spórolni, és minôség, hosszú távú garancia, valamint biztonság kapható cserébe. Gerendi Gábor

E 2008/6

37

Vélemények a Párbeszédrõl



Építõipari Párbeszéd Az Építõipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) lapja Alapító fõszerkesztõ: Varga István Szerkesztõbizottság: Elnök: Pallagi Gyula és Pallay Tibor az Építõipari Ágazati Párbeszéd Bizottság két társelnöke Tagjai: Munkavállalói oldalról: Pallagi Gyula, az Építõ-, Fa– és Építõanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének (ÉFÉDOSZSZ) elnöke Harth Tamás, az Építõipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke Munkaadói oldalról: Pallay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) alelnöke Dr. Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építõanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) igazgatója Dr. Nádai László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöki tanácsadója Schréder Mihály, az Építési és Építésügyi Szakmai Testület (ÉÉSZT) elnöke Kiadó: Vargahír Bt. Szerkesztõség: 2017 Pócsmegyer, Dió utca 11. 1122 Budapest, Gaál József utca 34/b. Elérhetõségeink: +36-30-260-45-02, +36-26-395-868 E-mail: [email protected] www.epitoipariparbeszed.hu www.epb.hu Grafika: Harsáczki György Informatikai háttér: Smart Computer www.smartcomputer.hu Nyomdai munkálatok: Mackensen Kft. ISSN 1788-3547 Készül A/4-es formátumban, négyszínnyomással, a belívek 90, a borító oldalak 150 grammos papíron. Megjelenik évente nyolc alkalommal. Példányonkénti ára: 500 Ft Éves elôfizetés: 4 000 Ft + postaköltség Magazinunk az ÉÁPB támogatásával készül.

38

2008/6