Hálózati és Szolgáltatási Architektúrák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMM130/ Architectures of Networks and Services
Mérnök informatikus szak, MSc képzés Hálózatok és szolgáltatások szakirány 1. alkalom (elıadás) 2011. február 9., szerda, IB.140, 8:15-10:00 http://opti.tmit.bme.hu/~cinkler/HSzA/ Dr. Cinkler Tibor cinkler()tmit.bme.hu Egyetemi Docens BME TMIT
Dr. Vidács Attila Egyetemi Docens BME TMIT
TMIT: Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
2
3
4
5
Elıadás és gyakorlat Szerdánként elıadás – 14 alkalom Páros naptári azaz páratlan oktatási heteken csütörtökönként szemináriumok, melyeket a hallgatók tartanak! – 7 alkalom Témákat válasszunk! (Holnap beszéljük meg) PPT és doc, kb 45 perc elıadás jut 1-2 fıre.
6
1. Introduction (Bevezetı) Increasingly more terminals (Egyre több végberendezés) Increasingly more Traffic (Forgalom) Increasingly more Network Capacity (Kapacitás) Increasingly more revenue (Nyereség) Revenue earned mostly by services, not by leasing network capacity
7
www.isc.org
„...counts the number of IP addresses that have been assigned a name”
Hálózatba kötött munkaállomások száma https://www.isc.org/solutions/survey
2010 július: 681,064,561
1981 augusztus 213 ☺ 8
http://www.ripe.net/is/hostcount/
Germany:
Hosts: 19,588,493 Growth speed: 4.13% People per hosts: 4.19
Hungary:
Hosts: 3,358,350 Growth speed: -2.84% People per hosts: 0.87
Netherlands:
Hosts: 1,637,265 Growth speed: -14.45% People per hosts: 6.03
Denmark:
Hosts: 8,204,168 Growth speed: 9% People per hosts: 1.92
Italy:
(2009 dec)
Hosts: 12,221,061 Growth speed: -6.99% People per hosts: 4.75
Total:
Hosts: 106,247,471 Growth speed: -1.25% Web sites: 1,602,583
9
http://www.ripe.net/is/hostcount/
Germany:
Hosts: 17,349,965 Growth speed: -5.51% Web sites: 212,572
Hungary:
Hosts: 3,618,545 Growth speed: -0.1% Web sites: 7,598
Netherlands:
Hosts: 2,659,564 Growth speed: 5.1% Web sites: 315,287
Denmark:
Hosts: 11,638,982 Growth speed: -3.02% Web sites: 148,785
Italy:
(2010 dec)
Hosts: 15,593,354 Growth speed: -11.87% Web sites: 765,782
Total: (http://www.ripe.net/ripe/)
Hosts: 130,972,222 Growth speed: -2.16% Web sites: 3,778,250
10
BIX: Budapest Internet Exchange)
www.bix.hu (http://www.bix.hu/dox/1/bix-chart-20090519-eng.pdf) Prevent ... loading international connections of the Internet service providers Provide platform for exchanging traffic between different Internet service providers 1 Gbps (full duplex) capacity to the BIX service access point at Budapest, XIII. Victor Hugo u. 18-22. ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa - Council of Hungarian Internet Service Providers) There are several connection types to establish a new BIX connection as follows:
100 Mbps, Gigabit Ethernet port with SFP SX/LX optics 100 Mbps, Gigabit Ethernet port with SFP ZX optics 1 Gbps, Gigabit Ethernet port with SFP SX/LX optics 1 Gbps, Gigabit Ethernet port with SFP ZX optics 10 Gbps, 10GE port with XFP SR/LR optics 10 Gbps, 10GE port with XFP ER optics 11
www.bix.hu - history
2007-09-10 BIX reached the 50Gbit/sec aggregated traffic. At 6th of September the BIX total aggregated traffic was 50.9Gbit/sec, and 8.2MPacket/s. With this traffic currently BIX is the biggest Internet eXchange in the Central and East European region, and 5th in Europe. 2007-06-26 New server for www.bix.hu Today we have installed a new Dual Intel Xeon Processor based IBM server. From now, the www.bix.hu webpage, and the on-line generated network statistic graphs displayed much faster. 2007-06-13 ISZT BIX Node upgrades: One new CISCO Catalyst 6509 (SUP720) switch installed in the ISZT Node, so the BIX core now have two active switch. Between the core switches there is a 40Gbit/sec connection. Now the current member port capacity on the ISZT node is: 24x 10GE (XENPAK), 48x GE (SFP) and 96x FE (100BaseT) port. 2006-12-01 The first IPv6 peering started on the BIX. The upgrade of the route servers and the Looking Glass page finished, now it supports the IPv6. The first two IPv6 members who has IPv6 peering are the Hungarnet and the ISZT.
12
www.bix.hu – current: 2011 feb 2010-08-24 BIX enlargement: Two new locations added to the BIX: From 1st september 2010 the same services are available in the new Dataneum and Dataplex co-location facility as in the current central location at Victor Hugo street.
The tree sites form a fully redundant, geographically distributed core system under the management of ISZT. BIX members are free to join one or more PoPs in order to provide more reliability. For further information please use the contacts. 13
http://www.bix.hu/dox/1/bix-chart-20090519-eng.pdf
14
www.bix.hu: IPv4
Yearly Graph (1 day averages) Weekly Graph (30 minute averages) Forrás: http://www.bix.hu/ 2011.02.08.
15
www.bix.hu: IPv4
1-Month and 3-Year Graph 2011.02.08. Forrás: http://www.bix.hu/
16
www.bix.hu: IPv6
Yearly Graph (1 day averages) Daily Graph (5 minute averages) Forrás: http://www.bix.hu/ 2011.02.08.
IPv4 150 Gbit/s !!! 10 000x több !!!
17
www.jpix.ad.jp http://www.jpix.ad.jp/graphs/TOTAL.In.minmax256_e.gif The maximum and minimum daily traffic volume on the IX backplane in bits per second.
18
www.jpix.ad.jp http://www.jpix.ad.jp/graphs/TOTAL.In.minmax256A_e.gif
19
Távközlési szolgáltatások fejlıdése
Service Provision Technologies for Next Generation Communications Edited by: Kenneth J. Turner, Evan H. Magill, David J. Marples John Wiley & Sons, 2004
20
Sávszélességéhes alkalmazások
Peer-to-Peer (BitTorrent, és tömérdek más...) GRID, Cluster, Cloud SAN, oSAN (adattár) Audio and Video Broadcast (mősorszétosztás/szórás) VoD (video) (youtube.com), HDTV, 3DTV VoIP (beszéd) (skype, stb.) Twitter Facebook
21
Sávszélességéhes alkalmazások Peer-casting On-line gaming Web-Desktop/Office Web 2.0, Web 3.0
Semantic Web Service-Oriented Architecture (SOA)
Network computing Virtualisation of resources and services Telemedicine (Távorvoslás) Distant Learning (Távoktatás) Video Conferencing (Videokonferencia) Stb.
22
23
HDTV variációk
1920 x 1080 HDTV 7680 x 4320 UHDTV (Super Hi-Vision” or “Ultra HD”)
4x, 4x 60 FPS (frames per second) September 29th, 2010 the NHK and BBC successfully broadcast a Super Hi-Vision signal from England to Japan. 20 minutes (requiring 4 terabytes)
24
Digital Broadcast Standards http://en.wikipedia.org/wiki/File:Digital_broadcast_standards.svg
25
HDTV magyarországon:
http://hu.wikipedia.org/wiki/HDTV
Magyarországon jelenleg HD adást
mőholdon, kísérleti rendszerben földfelszínen sugárzott csatornákon, illetve egyes kábelszolgáltatók által lehet nézni
Magyar nyelvő HD csatornák
Duna Televízió HD[1][2][3] HBO HD National Geograpic HD The History Channel HD m1 HD m2 HD ATV HD Filmbox HD Eurosport HD Spektrum HD DIGI sport HD
Budapesten 2008 augusztus elejétıl kísérleti adásként DVB-T rendszerben az m1 HD minıségben vehetı. Ezzel egy idıben optikai kábelen elérhetıvé tették a kábeltévék számára is. 26
Capacity of all person-interfaces vs. Network capacity? Total bandwidth requirement: 1019
Population: 6·109 Bandwidth per person: 109 bit/s
Fiber capacity: 1015 bit/s/cable
103 fiber/cable 103 λ/fiber 109 bit/s/λ
Each connection uses every 10-4th link I.e., we have technology for enough capacity today
27
Capacity of all person-interfaces HTE hírlevél 2010 január 1 Index 2009.12.10. „Napi 34 GigaByte Adatot fogyasztunk” Az elmúlt 30 évben 350%-kal nıt a fogyasztásunk ☺ USA-ban (University of California eredményei)
5 óra TV 2.2 óra rádió 2 óra Internet 1 óra videojátékok 36 perc olvasás kép, hang, játákok, stb Eszerinnt 10 Gbit Ethernet / fı sem elég... 28
Hálózati és Szolgáltatási Architektúrák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMM130/ Architectures of Networks and Services
Mérnök informatikus szak, MSc képzés Hálózatok és szolgáltatások szakirány 2. elıadás 2011. február 16., szerda, IB.140, 8:15-10:00 http://opti.tmit.bme.hu/~cinkler/HSzA/ Dr. Cinkler Tibor cinkler()tmit.bme.hu Egyetemi Docens BME TMIT
Dr. Vidács Attila Egyetemi Docens BME TMIT
TMIT: Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Múlt órai kérdés
BIX – JPIX forgalom: Kié nagyobb?
Érdekes, de kb ugyanaz... As of March 2009, Japan's population is 127,076,183,[1] making it the world's tenth most populated country. (http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_Japan)
Gyakorlat: Hallgatói elıadások
30
MON-LHON ― Positioning OR:
HORIZONTAL STRUCTURE
• Access • Metro • Metro-Aggregation • Metro-Core • Core or Backbone
OR: • Metro Access • First mile access • Metro aggregation • Core
Source: ITU-T: http://www.itu.int/itudoc/itu-t/com15/otn/index.html
31
Network Architecture Idáig jutottunk 1. órán, acces nem volt
Access/Aggregation:
LAN (Eth, GbE, 10GbE), xDSL, FTTx, PLC,... PON (EPON, GPON,…) DECT, GSM, HSCSD, GPRS, EDGE, 3G (UMTS), HSUPA/HSDPA, HSPA+, LTE, 4G... WLAN: WiFi (IEEE 802.11a,b,g) (http://www.ieee802.org/11/) Wireless MAN: WiMAX (IEEE 802.16) (http://www.ieee802.org/16/) p2p microvawe, terrestrial, satelite, free space optics, etc.
METRO:
SDH, METRO Ethernet, ATM, MPLS, … METRO Access/Aggregation:
aggregate the traffic from access networks classical approaches (SONET/SDH aggregation rings, RPR, Full Ethernet, Pt2Pt Optical Ethernet)
METRO Core: ROADM with CWDM or DWDM
Transport (Backbone, Core)
(ng)SDH/SONET, DW/OTN, ASON/ASTN, GMPLS (MPLS-TP)...
32
“Circus viciosus”
1. Content and Service
Price! 3. Transport
2. Access
33
Hálózati és Szolgáltatási Architektúrák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMM130/ Architectures of Networks and Services
Mérnök informatikus szak, MSc képzés Hálózatok és szolgáltatások szakirány 2. alkalom 2011. február 16., Szerda, IB.140, 8:15-10:00 http://opti.tmit.bme.hu/~cinkler/HSzA/ http://hsnlab.tmit.bme.hu/~vidacs/education/vitmm131/2009/vitmm131-2009.htm
Dr. Cinkler Tibor cinkler()tmit.bme.hu Egyetemi Docens BME TMIT
Dr. Vidács Attila Egyetemi Docens BME TMIT
TMIT: Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Router (/'rautər/ in the USA and Canada, /'ru:tə/ in the UK and Ireland) Core and Edge Internet core link speeds are
ISP: Internet Service Provider
A company that offers its customers access to the Internet Interconnected physically, running BGP
Autonomous System (AS) is a collection of connected IP routing prefixes under the control of one or more network operators that presents a common, clearly defined routing policy to the Internet, cf. RFC 1930, Section 3. PoP: an artificial “demarcation point” or “interface point” between communications entities (http://en.wikipedia.org/wiki/Point_of_presence)
10 Gbit/s (STM-64, OC-192, STS-192) 40 Gbit/s (STM-256, OC-768, STS-192)
Internet exchange points (IX, IXP, régen NAP: Network Access Point) colocation centres (http://en.wikipedia.org/wiki/Colocation_centre)
Single-Homing, Dual-Homing, Multi-Homing
A multihomed Autonomous System is an AS that maintains connections to more than one other AS. 35
Colocation center http://en.wikipedia.org/wiki/Colocation_centre a type of data centre where multiple customers locate network, server and storage gear and interconnect to a variety of telecommunications and other network service provider(s) with a minimum of cost and complexity. Most Internet exchange points provide colocation. Advanteges shared data centre infrastructure – cheaper Lower latency – faster access Greater bandwidth
36
Kiknek kell kolokációs központ? Major types of colocation customers are: Web commerce companies, who use the facilities for a safe environment and costeffective, redundant connections to the Internet Major enterprises, who use the facility for disaster avoidance, offsite data backup and business continuity Telecommunication companies, who use the facilities to interexchange traffic with other telecommunications companies and access to potential clients Követelmények: Hőtés, főtés, páratartalom, tőzvédelem, beléptetı rendszer, redundáns táp, statikus elektromosság védelem, stb. 37
Routers
Provider Edge Router: Placed at the edge of an ISP network, it speaks external BGP (eBGP) to a BGP speaker in another provider or large enterprise Autonomous System (AS). Subscriber Edge Router: Located at the edge of the subscriber's network, it speaks eBGP to its provider's AS(s). It belongs to an end user (enterprise) organization. Inter-provider Border Router: Interconnecting ISPs, this is a BGP speaking router that maintains BGP sessions with other BGP speaking routers in other providers' ASes. Core router: A router that resides within the middle or backbone of the LAN network rather than at its periphery. 38
Edge Router
From SOHO (Small Office Home Office) to Enterprise Routers
39
Core Router A core router is a router designed to operate in the Internet backbone, or core. able to support multiple telecommunications interfaces of the highest speed in use in the core Internet and must be able to forward IP packets at full speed on all of them. It must also support the routing protocols being used in the core. Core router manufacturers Alcatel-Lucent Avici Systems Cisco Systems Huawei Technologies Ltd. Juniper Networks Nortel Networks
40
Core Routers Source: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/36/Cisco-rs1.jpg Cisco CRS-1 16-Slot Single-Shelf System is a massively scalable routing system that integrates multiple POP functions while providing the service flexibility, continuous system operation, and system longevity of the Cisco CRS-1 platform in a full-height configuration. The Cisco CRS-1 16-Slot Single-Shelf System: Consists of a single, 16-slot, 40-Gbps-perslot line-card shelf for a total switching capacity of 1.2 Tbps Features a midplane design based on a linecard shelf built from a line-card chassis Protects investments by using modular services cards (MSCs) and physical layer interface modules (PLIMs) that are fully interchangeable across the CRS-1 product family Contains slots for 16 MSCs and eight fabric cards in the rear of the chassis, and 16 PLIMs, two route processors or additional distributed route processors, and two fan controllers in the front of the chassis Accommodates eight fabric cards in the rear of the chassis, which perform Stage 1, Stage 2, and Stage 3 switching, supporting service-intelligent fabric-based queuing and multicast replication
http://www.cisco.com/en/US/products/ps5862/index.html
41
Core Routers Source: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/b/b0/ERS-8600.JPG
1.440 Terabit Switch cluster http://en.wikipedia.org/wiki/Nortel_ERS_8600
3 configurations:
8003, a 3-slot chassis most commonly used for access or distribution / aggregation of switches; 8006, a 6-slot chassis for backbones of low density or high space premium; 8010, a 10-slot chassis for high availability and high scalability.
42
Transit vs. Peering – Internet architektúra lényege
Peering is voluntary interconnection of administratively separate Internet networks for the purpose of exchanging traffic between the customers of each network.
The pure definition of peering is settlement-free or "sender keeps all" meaning that neither party pays the other for the exchanged traffic, instead, each derives revenue from its own customers. Two networks exchange traffic between each other's customers freely, and for mutual benefit.
Transit provider:
pay money (or settlement) to another network for Internet access (or transit) Only ISPs as customer Charge transit fee 43
Hálózati és Szolgáltatási Architektúrák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMM130/ Architectures of Networks and Services
Mérnök informatikus szak, MSc képzés Hálózatok és szolgáltatások szakirány 3. elıadás 2011. február 22., szerda, IB.140, 8:15-10:00 http://opti.tmit.bme.hu/~cinkler/HSzA/ Dr. Cinkler Tibor cinkler()tmit.bme.hu Egyetemi Docens BME TMIT TMIT: Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Depeering
Idáig jutottunk 2. elıadásunkon!
peering is the voluntary and free exchange of traffic between two networks, for mutual benefit. If one or both networks believe that there is no longer a mutual benefit, they may decide to cease peering: this is known as depeering. Some of the reasons why one network may wish to depeer another include:
A desire that the other network pay settlement, either in exchange for continued peering or for transit services. A belief that the other network is "profiting unduly" from the settlement free interconnection. Concern over traffic ratios, which related to the fair sharing of cost for the interconnection. A desire to peer with the upstream transit provider of the peered network. Abuse of the interconnection by the other party, such as pointing default or utilizing the peer for transit. Instability of the peered network, repeated routing leaks, lack of response to network abuse issues, etc. The inability or unwillingness of the peered network to provision additional capacity for peering. The belief that the peered network is unduly peering with your customers. Various external political factors (including personal conflicts between individuals at each network).
45
PEERING POLICY: Don’t Abuse Peering
http://drpeering.net/AskDrPeering/blog/articles/Peering_Rules_of_the_Road__Dont_Abuse_Peering_Clauses.html
The following are snippets of Peering Policy Clauses found in the Peering Rules of the Road - A Brief Study of Peering Policies study. Clauses were categorized and put into rough categories for comparison.
Here are the clauses we categorized as “Don’t Abuse Peering”
Excerpts from Peering Polices
Peers must not utilize any form of gateway of last resort or default route that is directed at Speakeasy. – SpeakEasy
Only send us traffic that destined for the prefixes we announce to you. Do not point default at us or use static routes to send us traffic that does not match the routes we announce to you. – Hurricane Electric
2.6. Neither Network shall point default into or transit the other Network where that network has not advertised a route for the destination in question. – AboveNet
Each Internet Network must set next hop to be itself, the advertising router of the network. Each Internet Network will propagate such routes to its transit customers with its own router as next hop. – Verizon
Each Internet Network will restrict its advertisements to non-transit routes originating within the geographic region for which peering is established and will not propagate the received route announcements outside such region. – Verizon – note, more like keeping announcements in region ...
46
Transit vs Peering (http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2e/AS-interconnection.png/800px-AS-interconnection.png)
47
Tier 1, 2, 3 ISPs Source: api.ning.com
48
Tier 1, 2, 3
http://en.wikipedia.org/wiki/Tier_1_carrier
49
ISP hierarchy: Tier 1, Tier 2, Tier 3
Tier 1 networks are those networks that don't pay any other network for transit yet still can reach all networks connected to the Internet. A Tier 1 is constantly faced with customers trying to bypass it, and this is a threat to its business. (de-peering). (http://arstechnica.com/old/content/2008/09/peering-and-transit.ars/4)
A Tier 2 Network is an Internet service provider who engages in the practice of peering with other networks, but who still purchases IP transit to reach some portion of the Internet.
Tier 3 is sometimes also used to describe networks who solely purchase IP transit from other networks (typically Tier 2 networks) to reach the Internet. Single or Dual Homing. (depeering) 50 Nice maps at: http://www.nthelp.com/maps.htm
ISP hierarchy: Tier 1, Tier 2, Tier 3
Tier 1 networks usually have only a small number of peers (typically only other Tier 1s and very large Tier 2s), while Tier 2 networks are motivated to peer with many other Tier 2 and enduser networks. Thus a Tier 2 network with good peering is frequently much "closer" to most end users or content than a Tier 1. By definition, there are networks which Tier 1 networks have only one path to, and if they lose that path, they have no "backup transit" which would preserve their full connectivity. Some Tier 2 networks are significantly larger than some Tier 1 networks, and are often able to provide more or better connectivity. Only Tier 3 networks (who provide Internet access) are true "resellers", while many large Tier 2 networks peer with the majority or even vast majority of the Internet directly except for a small portion of the Internet which is reached via a transit provider. (http://en.wikipedia.org/wiki/Tier_1_carrier) 51
Tier 1 Networks (2010 legelején)
The 9 Tier 1 Networks (http://en.wikipedia.org/wiki/Tier_1_carrier)
The 10th Tier 1 Network?
52
Tier 1 Networks 1 évvel késıbben...
The 12th Tier 1 Network? 53
http://www.usenix.org/events/cset08/tech/full_papers/hazeyama/hazeyama_html/Fig/as -viewer-ipv4-top200-20080107.jpg
54
ISP osztályozás
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
a szolgáltatók Tier 1-2-3 besorolása nem triviális Tier1 besorolás egyszerő megközelítése: o o o o
nagy forgalom nagy kapacitás széles vásárlókör nagy számú AS a hálózatban
Nem a méret a lényeg: • hozzáférnek a teljes routing táblához • 1 vagy 2 AS kontinensenként, ideális esetben 1 világszerte • nemzetközi üvegszálas hálózat • adatcsere vásárlókkal és peer-ekkel az egész világon 55
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
ISP osztályozás – caida.org
„CAIDA, the Cooperative Association for Internet Data Analysis, provides tools and analyses promoting the engineering and maintenance of a robust, scalable global Internet infrastructure.” Saját szempontrendszer szerint rangsorolt ISP-k
56
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
ISP osztályozás – caida.org
57
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
ISP osztályozás – caida.org
Egy szkript segítségével kétféle módon végzik: degree based AS based Metric
Description
Ases
number of ASes in the customer cone (ASes that can be reached from a given AS by following c2p links first through to its customers, then on to its customers' customers, and so on)
Prefixes
number of unique prefixes announced by all ASes in the customer cone
/24
number of unique /24 prefixes in the IP address space covered by the customer cone
Degree
number of unique ASes connected to this AS via any kind of links (p2c, c2p, p2p, or s2s) 58
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
59
Level3
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
Nemrégiben a Renesys Észak-Amerika és Európa elsıszámú szolgáltatójának minısítette A világ legnagyobb, legfejlettebb Tier1 Telco hálózatát üzemelteti A Renesys az elsı 10 ázsai szolgáltató közé sorolta CAIDA az elsı számú ISPnek rangsorolta
60
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
61
Verizon
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
2000-ben jött létre a Bell Atlantic és a GTE egyesülésével Globális IP hálózata 446 ezer mérföld 2700 város, 150 ország 6 kontinensen A hálózat sebessége OC-192 kategóriájú Az elsı 10 legnagyobb ISP szolgáltató közé tartozik.
62
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
Forrás: isp-planet.com 63
63
Sprint
Kovács Tamás –
[email protected] Majdán András –
[email protected] 2009. 03. 13.
A világ egyik legnagyobb Tier1 hálózata A gerinchálózaton több AS hálózati kapcsolat, mint bármely másikon Nagysebességő összeköttetések (OC192/STM64) 1. számú ISP Ázsiában, 2. Európában, ÉszakAmerikában 4.
64
64
Sőrőbb virtuális vagy logikai topológia A probléma szemléltetése 1.
2.
3.
1. fizikai hálózat 2. virtuális utak rendszere 3. virtuális topológia
65
Pl. hullámhossz-rendszer segítségével
66
Horizontal and Vertical structure
Horizontal:
Transit:
Peering:
Acces/Aggregation – Metro – Core Tier3 – Tier2 – Tier1 Multi-Domain Peering
Multi-Vendor Multi-Provider Multi-Service Multi-Region
Vertical:
Interconnection or Integration Multi-Provider Multi-Service Multi-Region 67
Hálózati és Szolgáltatási Architektúrák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMM130/ Architectures of Networks and Services
Mérnök informatikus szak, MSc képzés Hálózatok és szolgáltatások szakirány 4. alkalom 2011. március 2., szerda, IB.140, 8:30-10:00 http://opti.tmit.bme.hu/~cinkler/HSzA/ Dr. Cinkler Tibor cinkler()tmit.bme.hu Egyetemi Docens BME TMIT TMIT: Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Függıleges Tagoltság: Többrétegő hálózatok Egy rétegő hálózat: Gyenge granularitás:
1 fényszál: 1-10 Tbit/s (DWDM: 100-200 λ) 1 λ csatorna: 2.5 vagy 10 Gbit/s 1 STM-64: 64 x STM-1 További rétegek a finomabb granularitáshoz
Több rétegő hálózat: Bonyolult vezérlés és Menedzsment (Control & Management)
Útvonalválasztás (Routing) Forgalomterelés (TE: Traffic Engineering) Hibatőrıképesség (Resilience)
Kétszerezett vagy többszörözött funkciók 69
Beszéd, adat, adattárolás és video a nyilvános szállítóhálózaton
Forrás: E.H. Valencia, M. Scholten, Z. Zhu: GFP, IEEE Communications Magazine May 2002 * Fényszálon közvetlenül is 70
Többrétegő adatátviteli architektúra
Forrás: M. Scholten, Z. Zhu, E.H. Valencia, J. Hawkins: GFP, IEEE Communications Magazine May 2002
71
Mi a forgalom-kötegelés (Traffic Grooming)? C
A
B
D
A
C
B
D
A
B
C
D
72
GMPLS/ASTN Dinamikus (Kapcsolt) és Többrétegő Dynamic (switched) & Multilayer IETF GMPLS: Generalised Multiprotocol Label Switching ITU-T ASTN: Automatic Switched Transport Network PSC L2 TSC λSC WBSC FSC
(Packet Switching Capable, e.g., IP) (Layer 2 SC, e.g., GbEth) (TDM SC, e.g., SDH VC-4-4c) (Wavelength SC) (WaveBand SC) (Fiber SC)
Számítógép hálózatok 25. alkalom vége.
73
Általánosított „felülcimkézés” Generalised Label Stacking Többrétegő architektúra → Általánosított LSP-k Multilayer Architecture → Generalised LSPs
LSP
λ
fényszál
fénykábel 74
Label “Stacking” or “Swapping”?
Cimkecsere, vagy felülcímkézés?
LSP1 LSP4
LSP3
LSP2
LSP1
LSP4
LSP2 Stacked Headers
data
LSP3 75
MPLS történelem ATM MPOA MPLS MPLambdaS GMPLS T-MPLS MPLS-TP
76
MPLS MultiProtocol Label Switching (Többprotokollos címkekapcsolás)
Egységes IP/MPLS kontroll Valamivel egyszerőbb mint ATM Csökkentett cimketér használat FEC révén (Forwarding Equivalence Class) Cimke lecserélés (Swapping) és többszintő felülcimkézés (Stacking) ATM-hez képest nem sok új Topológia-centrikus vagy forgalom-centrikus (vezérelt) QoS kérdések még nyitottak TE-t és VPN-t támogatja IPoMPLS: Peer Model !
RSVP-TE CR-LDP
77
MPLS
IP Router
LER: Label Edge Router LSR: Label Switching Router FEC: Forwarding Equivalence Class LSP: Label Switched Path Label Swapping
LER LSR
78
Label „Stacking” vagy „Swapping”?
Ha „vermelünk” sok réteg lesz! Hierarchikus LSP beágyazás (encapsulation, embedding, nesting)
LSP1 LSP4
LSP3
LSP2
LSP1
LSP4
LSP2 Stacked Headers
data
LSP3 79
Az MPLS fejrész
32 bit = 4 byte ebbıl 20 bit a cimke
0 1 2 3 4 5 6 7 +-+-+-+-+-+-+-+-+ | Label | +-+-+-+-+-+-+-+-+ | Label | +-+-+-+-+-+-+-+-+ | Label | Exp |S| +-+-+-+-+-+-+-+-+ | TTL | +-+-+-+-+-+-+-+-+
Entry Label: Label Value, 20 bits Exp: Experimental Use 3 bits S: Bottom of Stack 1 bit TTL: Time to Live 8 bits 80
Az IP fejrész az MPLS fejrész
Útvonalválasztás (routing) és adategység továbbítás (forwarding)
0 8 16 31 VERS HLEN Service Type Total Length Identification Flags Fragment Offset TTL Protocol Header Checksum Source IP Address Destination IP Address Options Padding Data Data ... Data
0
7
Label Label Label CoS S TTL
81
Routing, TE & Resilience → manapság: Kliens-szerver megoldás Részben kézzel
DP n+2
MP n+2 CP n+2
client server
DP n+1
DP n
MP n+1 CP n+1 MP n CP n
client server client server
DP n-1
MP n-1 CP n-1 82
Routing, TE & Resilience → vágy: Integrált, automatikus, elosztott! Függıleges együttmőködtetés vagy integrálás?
DP n+2
DP n+1 MP
CP
DP n DP n-1 83
Hálózati és Szolgáltatási Architektúrák https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMM130/ Architectures of Networks and Services
Mérnök informatikus szak, MSc képzés Hálózatok és szolgáltatások szakirány 5. alkalom 2011. március 9., szerda, IB.140, 8:30-10:00 http://opti.tmit.bme.hu/~cinkler/HSzA/ Dr. Cinkler Tibor cinkler()tmit.bme.hu Egyetemi Docens BME TMIT TMIT: Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
Vizsgaidıpontok?
Max 3:
(Május 11 szerda 8-10: Elıvizsga?) (Május 18 szerda 8-10 még pótlási hét) Május 25 szerda 8-10 Június 1 szerda 8-10 Június 8 szerda 8-10 (Június 15 szerda 8-10, esetleg)
85
Multi-Layer (Vertical) Interconnection Models (RFC 3717)
Overlay Model
Peer Model
The control of layers is independent “Server-Client” approach like “classical IP over ATM” or “MPOA” models optical layer can be statically configured Interoperable control plane (e.g., Optical layer is also IP addressable)
Augmented (Hybrid)
Something between Hides confidential provider information Some information of one routing instance passed through the other E.g., IP addresses could be carried within the optical routing protocol
86
Vertical Integration: Multi-Layer Integrated Model The layers owned by the same operator Full interlayer information exchange possible (No interface needed in between) Can be operated by a single CP and a single MP Routing, TE, Resilience → more complex MRN: Multi Region Network
(Region: interconnected nodes of the same networking technology – a bit misleading)
87
MLN/MRN www.ietf.org/rfc/rfc5212.txt Shiomoto, K., Papadimitriou, D., Le Roux, JL., Vigoureux, M., and D. Brungard, "Requirements for GMPLS-Based Multi-Region and Multi-Layer Networks (MRN/MLN)", RFC 5212, July 2008.
„In GMPLS, a switching technology domain defines a region, and a network of multiple switching types is referred to in this document as a multi-region network (MRN).” Traffic Engineering Database (TED) – Itt van minden infó, ami egy egységes GMPLS síkhoz kell Interface Switching Capability (ISC) - „introduced in GMPLS to support various kinds of switching technology in a unified way [RFC4202]” Virtual Network Topology (VNT) lower-layer FA-LSP létrehozása: static (pre-provisioned) vagy dynamic (triggered)
(FA-LSP: Forwarding Adjacency Label Switched Path)
88
MLN/MRN www.ietf.org/rfc/rfc5339.txt Ed.: JL. Le Roux, D. Papadimitriou, "Evaluation of Existing GMPLS Protocols against MultiLayer and Multi-Region Networks (MLN/MRN)", RFC 5339, September 2008
MIB modules
model and control of GMPLS switches [RFC4803] control and report on the operation of the signaling protocol [RFC4802] a MIB module for managing TE links [RFC4220] (interesting for MLN!) Oki, E., Le Roux , J-L., and A. Farrel, "Framework for PCE-Based InterLayer MPLS and GMPLS Traffic Engineering", Work in Progress, June 2008. Miyazawa, M., Otani, T., Nadeau, T., and K. Kunaki, "Traffic Engineering Database Management Information Base in support of MPLS-TE/GMPLS", Work in Progress, July 2008.
89
Idaig jutottunk Március 9
Itt még egy pár többrétegő architektúra Majd többtartományos problémakör
Március 16
Majd OPS, OBS, architektúra és technológia
Március 23 és 30 (7. és 8. alkalom)
Pityu Ethernet
Április 6 (9. alkalom)
MPLS-TP
Április 13 és 20 (10. és 11. alkalom)
Varga Pali
Április 27 és május 4 (12. és 13. alkalom)
Hozzáférések: PON, WiFi, WiMAX, stb.
Május 11 (15. alkalom)
Minden fogalom ami még kimaradt 90
Optikai architektúrák (kétrétegő) „valami” WDM felett: EPS (elektronikus csomag kapcsolás (IP, Ethernet, MPLS, stb.)) OTDM (Optikai idıosztásos nyalábolás) OCDM (Optikai kódosztásos nyalábolás) OPS (Optikai csomag kapcsolás)
91
Elektronikai sebesség a szők keresztmetszet?
Optika – elektronika – optika?
Már nem az elektronika sebessége a szők keresztmetszet, hanem a fogyasztás! Legyen egyszerő, legyen olcsó: CAPEX + OPEX (beruházási és üzemeltetési költség együtt!) Ezért a hatékonyságból inkább áldozunk...
Architektúrák:
„Alul”: C/D WDM „Fölötte” (ebben az idıbeli sorrendben): EPS (elektronikus csomag kapcsolás (IP, Ethernet, MPLS, stb.)) OTDM (Optikai idıosztásos nyalábolás) OCDM (Optikai kódosztásos nyalábolás) OPS (Optikai csomag kapcsolás) 92
1. EPS + WDM EPS (elektronikus csomag kapcsolás (IP, Ethernet, MPLS, stb.)) IP csomagokat vagy Ethernet kereteket IP vagy Ethernet kapcsolóval, optikai interfésszel közvetlenül „hullámhosszakon” továbbítunk.
Jelenleg is van, legfeljebb SDH/OTN van még közte
Két vagy háromrétegő architektúra
Egyszerő, viszonylag olcsó Forgalomkötegelés (traffic grooming) Ez az ami az MPLS-TP architektúrának is megfelel
93
WDM kapcsolás – áramkörkapcsolás - térkapcsolás
Egyszerő, olcsó, gyors sem kell legyen sok megoldás van már
94
EDFA és tsai
http://www.mrfiber.com/images/Wideband_EDFA-big.gif http://www.fibotec.com/fileadmin/layouts/Bilder/edfa.jpg
http://img.zdnet.com/techDirectory/_EDFA.GIF
http://www.egfiberoptics.dk/UserUploadImages/EDFA.jpg
95
2 réteg: EPS + WDM Zöld? TDM
λXC
fibres wavelengths
hybrid XC
96
Mi a forgalom-kötegelés (Traffic Grooming)? C
A
B
D
A
C
B
D
A
B
C
D
97
2. OTDM + WDM Lassúbb elektronikus jelek bitjeibıl nagyon keskeny (rövid) optikai impulzusokat generálunk Ezeket kis késleltetéskülönbséggel ciklikusan idıben nyaláboljuk Bontás is így történik. Egyszerő, olcsó.
Az egyes WDM csatornáknak így finomabb granularitást biztosítunk.
Pl. fényszálanként 40 WDM csatorna WDM csatornánként 40 x 1 Gbit/s vagy 4 x 10 Gbit/s 98
OTDMA Forrás: Kaminov et al.: Academic Press 2008, Optical Fiber Telecommunications V Volume B Systems and Networks Feb.2008 eBook
99
OTDMA
Forrás: Kaminov et al.: Academic Press 2008, Optical Fiber Telecommunications V Volume B Systems and Networks Feb.2008 eBook
100
3. OCDM + WDM
Egy OCDMA PON mőködési elve
Forrás: Xu Wang, Naoya Wada, Taro Hamanaka, Tetsuya Miyazaki, Gabriella Cincotti, Kenichi Kitayama, OCDMA over WDM Transmission, ICTON 2007
- Osztott közeg - PON - Grooming: ütközés feloldás puffer nélkül! - Akár aszinkron is lehet!!!
101
OCDMA
Egy kód: Pl 16 bites „chipre” kódolunk egy bitet. Ortogánilás kód Térben (polarizáció, módus, fázis, stb. is ide értendı, fénysál, hullámhossz, stb.) Idı:
Szinkron vagy aszinkron? 102
103
AWG: Arrayed Waveguide Grating
Tömbös hullámvezetı rács
Mőködési elv magyarázata: www.c2v.nl/products/software/support/files /A1998003B.pdf
104
Arrayed waveguide grating AWG
Great scalability
Low losses
Non reconfigurable
It requires wavelength conversion
Source: Robotiker, Andrea Bianco Redondo Networks 2008, Budapest
C2V animation 105
Encoding / Decoding / Switching?
106
Egy bonyolultabb OCDMA példa
Forrás: Xu Wang, Naoya Wada, Taro Hamanaka, Tetsuya Miyazaki, Gabriella Cincotti, Kenichi Kitayama, OCDMA over WDM Transmission, ICTON 2007
107
OCDM + WDM: elınyök-hátrányok Vesztünk sávszélességet a CDM miatt !!! Nyerünk, mert egyszerő:
Aszinkron a rendszer – semmit sem kell szinkronizálni, késleltetni! Passzív a rendszer Nem kell puffer Tetszıleges granularitás!!!
Mi jobb? (itt csak C-band!)
100 lambda x 10 OCDMA x 1Gbit/s vagy 10 lambda x 100 OCDMA x 1Gbit/s
108
4. OPS + WDM OPS: Tisztán optikai csomabgapcsolás: OPS (Optical Packet Switching)
Alapfunkciók:
Fejrészfeldolgozás Ütközés kezelés (pufferelés) Továbbítás/kapcsolás Vezérlés A fejrész hogyan lesz kódolva? Cím vagy Cimke? „Stripping” vagy „swapping”? (címke „hámozás” vagy „csere”?) Szétkapjuk a csomagot soros-párhuzamos átalakítással több hullámhosszra? 109
An Optical Packet
Forrás: Kaminov et al.: Optical Fiber Telecommunications, V Volume B, Systems and Networks Feb.2008 eBook, Academic Press 2008
Figure 16.10 KEOPS optical packet format (courtesy of [39])
110
OPS általános architektúra (Forrás: Andrea Blanco Redondo, Robotiker, Networks 2008)
111
OPS: Optical Packet Switch (Optikai csomagkapcsoló)
SNB: Strictly Non Blocking 12x12 3 fényszál 4 hullámhossz SPN: Shared Per Node TWC
TWC: Tunable Wavelength Converter 4-4 megosztott hullámhossz átalakító MS-SPN: Multi-Stage Shared Per Node TWC
Forrás: Carla Raffaelli, Michele Savi, ICTON 2007: Cost Comparison of All-Optical Packet Switches with Shared Wavelength Converters
112
Synchronous vs asynchronous Fix vs. Variable packet length Kaminov et al.: Optical Fiber Telecommunications, Figure 16.9: V VolumeForrás: B, Systems and Networks Feb.2008 eBook, Academic Press 2008 Optical router architecture with (a) synchronous and fixed-length packet forwarding, and (b) asynchronous and variablelength packet forwarding
113
Table 16.1: Optical switching technologies for OCS, OBS, and OPS. Forrás: Kaminov et al.: Optical Fiber Telecommunications, V Volume B, Systems and Networks Feb.2008 eBook, Academic Press 2008 PDL: Polarisation Dependent Loss
114
Table 16.2: Optical header (label) encoding technique comparisons.
Forrás: Kaminov et al.: Optical Fiber Telecommunications, V Volume B, Systems and Networks Feb.2008 eBook, Academic Press 2008
115
www.opmigua.com MultiGranular Switching Optical Circuit + Packet Switching Optical Migration Capable Networks with Service Guarantee Telenor project 2004-2006 PS: Packet separator
116
OLS: LASAGNE Label Swapper and Packet Router (Optical Label Switching)
117
Label Stripping
Belépés: többszörös felülcimkézés (Ingress Nodes: Stacking Labels (Source Routing)) Belsı csomópont: Cimke „hámozás” (Inner Nodes: Stripping Labels one-byone) Kilépés: Cimkék elfogytak (Egress Nodes: Bottom of Stack)
Packet
Label 3 Label 2 Label 1
Node 1
Packet Node 2
Label 3 Label 2 Packet
Label 3
Node 3
Packet
118
Optikai memóriák (Forrás: Ken-ichi Kitayama, APOC 2008)
Static Random Access Memory (SRAM), http://en.wikipedia.org/wiki/Static_random_access_memory
119
Vízszintes Tagoltság: Többtartományos Hálózatok Két szempont: Access (Aggregation) – Metro – Core (Backbone, Transport) Vagy Több szolgáltató OSPF+BGP-4, oBGP
PNNI, oPNNI PCE: Path Computation Element
120
PCE: Path Computation Element
PCE
Egy vahgy több PCE tartományonként
PCEP
TED: Traffic Engineering Database PCEP: PCE Communication Protocol PCC: Path Computation Client
PCC1
PCC2
Tartományközi útvonalválasztás (Path Computation)
Elosztottan Tartományok belsejét nem ismerjük! 2 módszer:
RFC5152 - Vasseur, JP., Ayyangar, A., and R. Zhang, "A PerDomain Path Computation Method for Establishing Inter-Domain Traffic Engineering (TE) Label Switched Paths (LSPs)", RFC 5152, February 2008. RFC5441 - A Backward Recursive PCE-based Computation (BRPC) Pro VSPT (Virtual Shortest Path Tree) April 2009
RFC5468 - Performance Analysis of Inter-Domain Path Computation, April 2009 121
Multi-Domain Path Computation (BRPC) 1/2 Forrás: Shinya Ishida, Yohei Iizawaa, Itaru Nishiokaa, Souichiro Arakia: Experimental Performance Evaluation of Inter-Domain Path Provisioning with Multiple PCEs, APOC 2008
122
Multi-Domain Path Computation 2/2 Forrás: Shinya Ishida, Yohei Iizawaa, Itaru Nishiokaa, Souichiro Arakia: Experimental Performance Evaluation of Inter-Domain Path Provisioning with Multiple PCEs, APOC 2008
123
ASON/ASTN Terminology Management Plane
UNI
CC CC CC
NMI-C CC InterVendor
CCI
CC E-NNI
CC
IntraVendor
NMI-T
I-NNI CC
UNI
I-NNI
Client
Client
Control Plane
Management Plane
User/Data/Transport/Forwarding Plane Vertical interconnection / integration Two different vendors UNI: User to Network Interface NNI: Network to Network or Network Node Interface I-NNI: Interior NNI (Intra and Inter Vendor I-NNI) E-NNI: Exterior NNI
CC: Connection Controller CCI: Connection Controller Interface NMI: Network Managemnt Interface NMI-C: NMI for the CP NMI-T: NMI for the Transport Plane
124
Heterogén hálózatok: sok ‘M’ mint Multi
Divergens technológián alapuló konvergens hálózat? Heterogén technológián alapuló homogén hálózat? MS: Multiple Services with Different Traffic, QoS, QoR Requirements, multiple routing, multicasting solutions, MultiGranularity (Multi-Service, Multi-Rate, Multi-Quality, MultiRouting) ML: Multiple Interconnected or Integrated Layers (Multi-Layer)
MD: Multiple Domains (Multi-Domain)
Horizontal Integration? Multiple Providers Multiple Vendors (interoperability)
Multiple Technologies (Multi-Region / Multi-Technology)
Vertical Integration?
From wireless mobile to wireline fixed (FMC), electronic-optical, circuitpacket, computer/data and voice/telecom, etc.
Unified Control and Management!!! 125
Circuit vs Packet “Switching”? Megannyiadszor...
E.g.: SDH, OTN, ASON QoS For CBR traffic Poor granularity Peek rate allocation Allocated even if unused More wavelengths needed Slower provisioning Negligible transmission delay
E.g.: IP, OBS, OPS QoS problems For VBR traffic Better granularity Statistical multiplexing Fewer wavelengths needed Fast provisioning Larger transmission delays
Együtt a kettıt!!!
126
Global Information Infrastructure (GII) Next Generation Network (NGN) Source: ITU-T Y.2011 General principles and general reference Model for NGNs: – Separating services and transport in NGN – NGN Basic Reference Model (NGN BRM) Management Plane Eg., Video Services (TV, movie, etc) Eg,, Data Services (e.g.,WWW, e-mail, etc) Eg.,Voice Telephony Services (audio, etc)
NGN Services
Control Plane User Plane
NGN Service Stratum Management Plane Control Plane User Plane
NGN Transport
NGN Transport Stratum
127
Szolgáltatás és annak „szállítása” elkülönül... Nem egy szép homogén hálózat építése már a cél! Hanem bármilyen részhálózatok újrahasznosítása, olcsó bıvítése, általános célra Bármilyen forgalom (szolgáltatás, tartalom) bármilyen hálózat felett! A hálózat már csak azért kell, hogy a szolgáltatások/szolgáltatók több hasznot termelhessenek... A cél szentesíti az eszközt! A hálózat csak „csomagolása” a szolgáltatásnak De minıségért (QoS) is felelıs...
128