HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT
2013
A Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseivel, és a Szolnoki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SzMSz) foglaltakkal együtt értelmezhető. 1. § ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Szolnoki Főiskola valamennyi hallgatójára. (2) Ha a hallgató tanulmányai folytatásával, hallgatói, vagy kollégiumi jogviszonyával összefüggésben jogszabályban és főiskolai szabályzatokban előírt a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető. (3) Fegyelmi vétségnek minősül a jogszabályokba ütköző cselekedet vagy mulasztás, a szándékos károkozás, illetve a hallgatóhoz méltatlan magatartás. (4) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. 2. § FEGYELMI BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK (1) A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetés(ek)ben részesíthető: a. megrovás, b. szigorú megrovás, c. kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása (A büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg. Fegyelmi büntetésként a szociális támogatást megvonni nem lehet. A kedvezmények, juttatások megvonása 2, 4, 6 hónapra vonatkozhat.) d. meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától (Az eltiltás időtartama legfeljebb két félévnek megfelelő oktatási időszak lehet.) e. kizárás a Szolnoki Főiskoláról (A büntetés helyett a kizárás a kollégiumból büntetés is alkalmazható.) (2) A fegyelmi büntetés célja a nevelés és a megelőzés. A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményére, a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. (3) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett - az eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire, különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára tekintettel olyan súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen, és a figyelmeztetéstől is kellő nevelő hatás várható. Ez esetben a hallgató figyelmét fel kell hívni, hogy magatartása helytetelen, a jövőben hasonló cselekedettől tartózkodjon. 3.§ FEGYELMI JOGKÖRÖK ÉS A FEGYELMI BIZOTTSÁG MEGALAKÍTÁSA (1)
A fegyelmi jogkört első fokon a Főiskola Szenátusa gyakorolja, másodfokon a rektor.
által létrehozott Fegyelmi Testület
(2)
A Fegyelmi Testület létszáma 9 fő. Tagjai: elnök (főiskolai vagy egyetemi docens, főiskolai vagy egyetemi tanár) 5 fő oktató, 3 fő – a HÖK által delegált – hallgató
(3)
Fegyelmi ügyben elnökből és két tagból álló Fegyelmi Bizottság jár el, akiket a Fegyelmi Testület tagjaiból az elnök jelöl ki úgy, hogy a tagok legalább egyike hallgató legyen. A Fegyelmi Bizottságban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, ez vonatkozik a jegyzőkönyvvezetőre is.
(4)
Kizárás a főiskoláról fegyelmi büntetésről a Szolnoki Főiskola rektora dönt.
(5)
Ha a kizárási ok a rektort érinti: az irányító minisztert kell kérni, hogy jelöljön ki másodfokon eljáró személyt. 4. § A FEGYELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
(1) A fegyelmi eljárás írásbeli vagy szóbeli bejelentés illetve hivatalos tudomásszerzés alapján indul. A bejelentést a Rektor felé kell megtenni. (2) A fegyelmi eljárásban a hallgató illetve meghatalmazottja járhat el. Az idegen anyanyelvű hallgatóval szemben folytatott eljárás a képzés nyelvén zajlik. Amennyiben a hallgató saját anyanyelvét kívánja használni az eljárás alatt, ehhez joga van, a tolmács biztosítására azonban az intézményt nem kötelezheti. (3) A fegyelmi eljárás megindítását a bejelentéstől illetve a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül el kell rendelni. A fegyelmi eljárást az oktatási rektorhelyettes rendeli el az eljárás alá vont hallgató egyidejű értesítésével. (4) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés előtt az érintett hallgatót meg kell hallgatni a Fegyelmi Testület elnökének. (5) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés előtt az érintett hallgató meghallgatásának lehetőségét a Fegyelmi Testület elnökének bizotsítani kell. A meghallgatás az informálódást szolgálja, történhet személyesen, vagy telefonon. A hallgató elzárkózása a meghallgatástól az eljárást elrendelő intézkedésre nincs halasztó hatállyal. A meghallgatás lehetőségének tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (6) A fegyelmi eljárást az elindítástól számítva 30 napon belül érdemi határozattal kell befejezni. (7) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta három hónap már eltelt. (8) A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újból kezdődik. (9) Ha a fegyelmi vétséget elkövető hallgató több intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, a Szolnoki Főiskola Fegyelmi Testülete akkor illetékes, ha a kötelességszegés, fegyelemsértés az intézmény sérelmére vagy az intézményben, illetve annak bármely telephelyén, épületének területén történt. Ez esetben a Fegyelmi Testület az eljárás megindulásáról a másik intézményt értesíti.
(10) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a rektor köteles feljelentést tenni. Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntető eljárás van folyamatban, annak jogerős befejeztéig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést megszakítja. (11)Az eljárás alá vont hallgatót a fegyelmi jogkör gyakorlója az intézmény látogatásától - az eljárás befejeztéig - eltilthatja. (12)Eltiltás esetén a hallgató a jogerős határozatig az előadásokat, a foglalkozásokat nem látogathatja, vizsgát sem tehet. (13)Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, az intézmény látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott gyakorlatok, illetve vizsgák - hátrányok nélküli - pótlására. 5. § A FEGYELMI TÁRGYALÁS ÉS A BIZONYÍTÁS SZABÁLYAI (1) A hallgatói Fegyelmi Bizottság elnökének feladata a tárgyalás előkészítésében a tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót írásban, a tanú(ka)t és az esetleges szakértő(ke)t írásban vagy szóban hitelt érdemlően (közvetlenül vagy telefonon) megidézni. Az idézésben jelölni kell az eljárás alá vont hallgató nevét, a tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. (A szóban történő idézés megtörténtét az ügy irataira fel kell jegyezni!) (2) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben tájékoztatni kell arról, hogy jogában áll a védekezését írásban benyújtani, továbbá utalni kell meghatalmazott választásának lehetőségére, valamint arra, hogy igazolt távolmaradása új tárgyalást von maga után, amelyről ismételt távonmaradása a a határozathozatalt nem akadályozza. (3)
A fegyelmi eljárás alá vont hallgatónak és meghatalmazottjának joga: hogy a. betekintsen az ügyére vonatkozó fegyelmi eljárás irataiba, b. indítványokat terjesszen elő, c. a megjelent tanú(k)hoz, szakértő(k)höz kérdéseket intézzen. 6. § A FEGYELMI TÁRGYALÁS LEFOLYTATÁSA
(1)
A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti. Az eseti Bizottság három tagú, melynek tagja az elnökön kívül a Tesület egy oktatója és egy HÖK delegáltja. Az elnök az eljárás során ügyel a rendelkezések betartására, a tárgyalás rendjére, biztosítja a résztvevők jogainak gyakorlását.
(2)
Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató a szabályszerű idézés ellenére ismételten, második alkalommal sem jelenik meg, s magát előzetesen elfogadható indokkal nem mentette ki, a fegyelmi eljárás távollétében is megtartható.
(3)
A fegyelmi tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont hallgató érdekében a Fegyelmi Bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról, vagy annak egy részéről kizárhatja.
(4)
A Fegyelmi Bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után - ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya - felszólítja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat. Ezt követően a Bizottság meghallgatja az eljárás
alá vont hallgatót. Az eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont - még ki nem hallgatott - más hallgatók, valamint a tanúk nem lehetnek jelen. (5)
Amennyiben az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet.
beismeri, a
(6)
Ha további bizonyítás válik szükségessé, a Fegyelmi Bizottság meghallgatja a tanúkat (ha vannak ilyenek) és szükség esetén a szakértő(ke)t, továbbá ismerteti a beszerzett iratokat.
(7)
A tanúktól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekeltek, vagy elfogultak-e. Figyelmeztetni kell az igazmondásra, a hamis tanúzás büntethetőségére. A tanú meghallgatásakor a ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen.
(8)
A már meghallgatott tanúnak a fegyelmi tárgyalás helyiségében nem lehet bennmaradni.
(9)
Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni. 7. § A FEGYELMI TÁRGYALÁS DOKUMENTUMAI
(1)
A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2)
A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell. A végleges (aláírt) jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.
(3)
A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti..
(4)
A Fegyelmi Bizottság határozatát zárt ülésen, szavazással hozza. A zárt ülésen csak a Fegyelmi Bizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyv vezetője lehet jelen. A határozat fegyelmi büntetést kiszabó, vagy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet.
(5)
A Fegyelmi Bizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet.
(6)
A határozat bevezető részéhez meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a Szolnoki Főiskola Fegyelmi Bizottsága hozta, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a hallgatói fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e.
(7)
Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek.
(8)
A határozat rendelkező része tartalmazza: a. a felelősségre vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait, b. a fegyelmi vétség megnevezését, c. az alkalmazott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, d. a fellebbezés lehetőségét (ha erről a jogosultak lemondanak, el lehet tekinteni).
(9)
A határozat indoklásának tömören tartalmaznia kell: a. a megállapított tényállást, b. a bizonyítékok megjelölését és értékelését, c. annak kifejtését, hogy a cselekedet milyen vétséget valósít meg, d. annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes, e. a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, f. hivatkozást arra a rendeletre, amely a büntetés alapjául szolgált.
(10) A Fegyelmi Bizottság megszüntető határozatot hoz amennyiben: a. az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy az eljárás alá vont hallgató nem követte el, b. a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, c. a hallgató vétkessége nem állapítható meg, d. a fegyelmi vétség elévült, e. az eljárás alapjául szolgáló cselekményt már fegyelmi úton jogerősen elbírálták, f. a Fegyelmi Bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (11) A megszüntető határozat rendelkező része tartalmazza: a. a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait, b. a fegyelmi vétség megjelölését, ami miatt az eljárást elrendelték, c. a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását, d. a megszüntetés okának megjelölését, e. utalást a fellebbezés lehetőségére (ha erről a jogosult lemond, el lehet tekinteni). (12) A megszüntető határozat indoklásának tartalmaznia kell: a. a megállapított tényeket és bizonyítékokat (azok esetleges hiányát), b. ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi bizottságot az eljárás megszüntetésére indították. (Ennek során hivatkozni kell azon körülményekre, amelyeken a fegyelmi eljárás megszüntetése alapul.) (13) A Fegyelmi Bizottság a határozatot kihirdeti. A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat zárt ülésen írásba foglalt rendelkező részét és ismertetni kell a határozat indokolásának lényegét. (14) A figyelmeztetést elég szóban is kihirdetni, viszont ezt a tényt a Fegyelmi Bizottság elnökének rá kell vezetni a fegyelmi iratokra. (15) A határozat kihirdetése után a Fegyelmi Bizottság elnöke felhívja a fellebbezésre jogosultakat jogorvoslati nyilatkozatuk megtételére. A nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele után az elnök a fegyelmi tárgyalást berekeszti. (16) A fegyelmi határozatot az érintett távollévőkkel kézbesítéssel kell közölni. (17) A Fegyelmi Bizottság határozatát a kihirdetéstől számított 8 napon belül írásba kell foglalni. (18) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és meghatalmazotjának akkor is kézbesíteni kell, ha a határozatot velük kihirdetés útján közölték. (19) A Fegyelmi Bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név, szám, számítási vagy más hasonló elírásokat) azonban kijavíthatja.
8. § JOGORVOSLAT, FELLEBBEZÉS (1)
Az elsőfokú határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetve meghatalmazottja fellebbezhet.
(2)
A határozat kihirdetésekor le lehet mondani a fellebbezés jogáról vagy élni lehet a fellebbezés lehetőségével. Gondolkodási idő kérésének is helye van. Ez esetben a határozat kézhezvétele után 8 napon belül kell nyilatkozni.
(3)
Az írásbeli fellebbezést a Fegyelmi Bizottsághoz kell benyújtani .
(4)
A fellebbezésnek a határozatban foglalt rendelkezések végrehajtására halasztó hatálya van.
(5)
Fellebbezés esetén az eljárásban keletkezett iratokat a Fegyelmi Bizottság felterjeszti a rektornak. A rektor a fellebbezést - annak kézbesítésétől számított - 15 napon belül bírálja el.
(6)
A fellebbezésben a rektor a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Szükség esetén az érdekelteket megidézheti, meghallgatásuk, valamint egyéb beszerzett bizonyítékok alapján határoz. Ebben az esetben a fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni.
(7)
A rektor, mint a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója az első fokú döntést helyben hagyhatja, megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárásra utasíthatja.
(8)
Ha a fellebbezés elkésett vagy nem az arra jogosult nyújtotta be, a rektor a fellebbezést elutasítja.
(9)
A másodfokú határozat tartalmára és közlésére az elsőfokú határozatnál írtak az irányadók.
(10) A határozatot a Fegyelmi Bizottság kézbesíti. 9. § JOGERŐRE EMELKEDÉS, ÚJ ELJÁRÁS, MENTESÍTÉSI ELJÁRÁS (1)
A határozatot csak jogerőre emelkedése után lehet végrehajtani.
(2)
Az elsőfokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre: a. amely napon a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták, b. a fellebbezési határidő a fellebbezés bejelentése nélkül telt el, c. a rektor, mint másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója, az elsőfokú határozatot jóváhagyta, illetve a fellebbezést elutasította, d. a másodfokú határozat kihirdetése napján.
(3)
A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat végrehajtható és a jogerőre emelkedés napját.
(4)
A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni, egy másolatát a hallgató személyi iratgyűjtőjében kell elhelyezni.
(5)
Ha a Fegyelmi Bizottság határozata elsőfokon jogerőre emelkedik, a határozatot a bizottság megküldi a rektornak, a fegyelmi büntetés végrehajtására jogosult szervnek.
(6)
A hallgató a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól mentesül (kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül): a. a 2. § (1) bekezdésénnek a. és b. pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónap elteltével, b. a 2. § (1) bekezdésének c., d. és e. pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozatban kiszabott büntetés lejártával.
(7)
Mentesülés esetén a fegyelmi határozatot a nyilvántartásból törölni kell. A törlés úgy történik, hogy a határozatra az elsőfokú fegyelmi szerv intézkedése alapján rájegyzik a mentesülés tényét.
(8) Ha a jogerős határozat a 2. § (1) bekezdésénnek d., e pontjára vonatkozik, a hallgató új eljárás elrendelése iránt kérelmet terjeszthet elő. A kérelem kizárólag a fegyelmi eljárás során fel nem merült tényekre (új bizonyítékokra) alapítható. (9) A kérelmet az oktatási és tudományos rektorhelyettes bírálja el. Elutasító döntés ellen fellebbezni a rektornál lehet. 10. § A KÁRTÉRÍTÉS ÉS A KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS (1) A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggésben a főiskolának, illetőleg a gyakorlati oktatásban (szakmai gyakorlaton is) való részvétel során a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kártérítési felelősséggel tartozik. (2) A hallgató jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel – visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel – átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes kártérítési felelőséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (3) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege a károkozás napján érvényes minimálbér egyhavi összegének ötven százalékánál nem lehet több. Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. (4) Első fokon a kártérítési határozatot a gazdasági főigazgató adja ki, az érintett előzetes meghallgatását követően. Idegen anyanyelvű kártérítésre kötelezett esetén angol nyelvű kártérítési határozatot is ki kell adni. (5) A kártérítési határozat ellen – 15 napon belül – fellebbezést lehet benyújtani a rektorhoz. A főiskolai jogerős kártérítési határozatok bíróság előtt megtámadhatók. (6) A kártérítési (anyagi) felelősség e szabályzatban nem szabályozott (illetve érintett) kérdéseiben a Ptk. a kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (7) Ha a hallgatót a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati oktatás (szakmai gyakorlat) során kár éri, a felsőoktatási intézmény, illetőleg a gyakorlati képzésben résztvevő foglalkoztatók kötelesek a kárt megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetőleg a foglalkoztató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (8) Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
11. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) A Szolnoki Főiskola Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatát a Szenátus 2013. október 3-i ülésén 74/2013. (X. 3.) számú határozatával hagyta jóvá. (2) A módosított Fegyelmi Szabályzat elfogadása napján lép hatályba. A szabályzat kihirdetésére és hozzáférhetőségének biztosítására a Főiskola honlapján kerül sor.
Szolnok, 2013. október 3.
Dr.Túróczi Imre rektor
