Hallássérültek Oktatási és Kulturális Esélyegyenlőségéért Egyesület alapszabálya
I. Fejezet
Általános rendelkezések
I. Hallássérültek Oktatási és Kulturális Esélyegyenlőségéért Egyesület
1. A Hallássérültek Oktatási és Kulturális Esélyegyenlőségéért Egyesület - a továbbiakban „Egyesület” - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.
II. Az Egyesület neve és székhelye
1. Az Egyesület neve: Hallássérültek Oktatási és Kulturális Esélyegyenlőségéért Egyesület. Az Egyesület rövid neve: HALLOKE.
2. Az Egyesület székhelye: 1142. Budapest, Rákos-patak Park 8. 1. emelet 5. ajtó.
3. Az Egyesület alapításának éve: 2010.
4. Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.
5. Az Egyesület bélyegzője: Téglalap alakú, rajta a „HALLOKE Egyesület” felirat áll.
6. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) meghatározott közhasznú szervezet, mely demokratikusan elfogadott alapszabállyal rendelkezik, jogi személy, s mint ilyen saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségek terhelhetik, perelhet és perelhető.
II. fejezet
Az Egyesület célja és tevékenységei
I. Az Egyesület célja. 1. A jelnyelv szépségének, a jelnyelv által közvetített sajátos társadalmi, kulturális értékek bemutatása jelnyelvoktatás és szemléletformáló előadások keretén belül 2 A hallássérültek identitástudatának, ön- és jogtudatos magatartásának elősegítése, fejlesztése érdekében kulturális és közösségi programok szervezése, lebonyolítása 3. Programok szervezése minden korosztály számára - a célközösség igényeihez igazodva (szabadidő, sport, vetélkedők, táborok, idegen nyelvtanulás, utazás) 4. A hallássérült és nem fogyatékos emberek széleskörű társadalmi integrációjának elősegítése – kiemelten a hallássérültek tanulmányi és munkaerő-piaci esélyeinek növelése céljából – a heterogén kulturális és közösségi programok, a szemléletformáló tréningek és szakmai fórumokkal való együttműködés eszközeivel 5. A jelnyelvi kultúra kutatása, publikálása, együttműködés a hazai és nemzetközi szakmai fórumokkal.
II. Az Egyesület tevékenysége 1. Az 1. pontban vázolt cél megvalósítása érdekében az Egyesület főbb tevékenységei a következők: a) esélyegyenlőségi törekvések, célok tudatosítása a nem fogyatékkal élő társadalom számára (munkaerőpiac, oktatás, hivatal, intézmény), valamint a sikeres integrációt elősegítő életvitel biztosítása, bemutatása a fogyatékos személyeknek. b) rendezvények, tréningek, ismeretterjesztő előadások tartása, melyek keretében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek tájékoztatása történik;
c) hazai és nemzetközi jelnyelv kutatása, publikálása, szakmai fórumokkal, szervezetekkel, intézményekkel való együttműködés, oktatási tananyag és vizsga szabályzat felépítése és terjesztése; d) más hazai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, tapasztalatcsere, közös projektek lebonyolítása; e) jelnyelvi kulturális műhelymunkák (workshopok) megszervezése és lebonyolítása érintett és nem fogyatékos személyek bevonásával.
2. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet a (Ksztv. 26. § c) pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: a) Tudományos tevékenység, kutatás (Ksztv. 26. § c) pont 3. alpont); b) Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Ksztv. 26. § C) pont 4. alpont); c) Kulturális tevékenység (Ksztv. 26. § C) pont 5. alpont); d) Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (Ksztv. 26. § c) pont 11. alpont); f) Rehabilitációs foglalkoztatás (Ksztv. 26. § c) pont 17. alpont); g) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások (Ksztv. 26. § c) pont 18. alpont);
3. Az Egyesület közhasznú tevékenységként nyújtott szolgáltatásait nemcsak tagjai, hanem mindenki számára biztosítja.
4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
5. Az Egyesület tagjainak szaktudására alapozva szaktanácsadói tevékenységet láthat el. Rendezvényeinek és kiadványainak bevételeit az Egyesület céljai érdekében használja fel.
6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
7. Az egyesület működésével összefüggő iratokba bárki betekinthet, azokról saját költségén – a képviselővel előre egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén másolatot készíthet.
8. Az Egyesület a működésére vonatkozó fontosabb adatokat, valamint a szolgáltatásaira, azok igénybevételének módjára vonatkozó információkat honlapján, valamint kifüggesztés útján a székhelyén folyamatosan nyilvánosságra hozza. A közgyűlés által elfogadott beszámolókat szintén a honlapon, valamint az egyesület székhelyén való kifüggesztéssel kell nyilvánosságra hozni – oly módon, hogy a beszámolók az elfogadást követően legalább tizenöt napig megtekinthetőek legyenek. E határidőn túl a beszámolókat az elnökkel előre egyeztetett időpontban az egyesület székhelyén lehet megismerni. Az egyesület a tárgyévet követő év 30. napjáig közhasznúsági jelentését honlapján, valamint a székhelyén való kifüggesztés útján nyilvánosságra hozza. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, és arról saját költségén másolatot készíthet. A közgyűlés és elnökség határozatait is nyilvánosságra kell hozni a honlapon. A honlap elérhetősége: www.halloke.eoldal.hu
III. fejezet
Az Egyesület tagságára vonatkozó rendelkezések
I. A tagság fajtái
1. Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek.
2. Az Egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki/amely egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételét kéri az egyesületbe. 3. Az Egyesületnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki egyetért az Egyesület
működésével, ehhez anyagi, szakmai, erkölcsi vagy más támogatást nyújt, és felvételét kéri az Egyesületbe.
II. A rendes tag jogai és kötelezettségei
1. A tag jogai: a) Az Egyesület tagja az Egyesület bármely tisztségére megválasztható, amennyiben betöltötte a 18. életévét, a 18. életévét be nem töltött tag az Egyesületet nem képviselheti, s annak bankszámlája fölött nem rendelkezhet, de egyéb tisztségre választható. b) Személyesen –a nem természetes személy képviselője útján – részt vehet az Egyesület közgyűlésének munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein. c) Természetes személy személyesen, a nem természetes személy képviselője útján javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. d) Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel. e) Az Egyesület vezető szerveitől és tisztségviselőitől az Egyesület tevékenységét érintő bármely ügyben felvilágosítást kérhet. f) Jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi iratába. g) Az iratbetekintés jogát a tag az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban gyakorolhatja, az időpontot azonban úgy kell meghatározni, hogy az a betekintés iránti kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megvalósuljon.
2. A tag kötelezettségei: a) A tag köteles az alapszabályban foglaltaknak, valamint az Egyesület vezető szervei által hozott határozatoknak maradéktalanul eleget tenni; b) A tag a határidők megtartásával fizeti az éves tagdíjat.
III. A pártoló tag jogai és kötelezettségei
1. A pártoló tag jogai: a) A közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt 2. A pártoló tag kötelezettségei: a) Az Egyesület célkitűzései megvalósításának elősegítése valamint a vállalt támogatás megfizetése.
IV. A tagság keletkezése
1. Az egyesületbe való rendes tagként történő felvételét bárki indítványozhatja. Az indítványt az elnöknek kell benyújtani, aki azt a következő rendes közgyűlésen a közgyűlés elé terjeszti. A tagok felvétele a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
2. A pártoló tagot az Egyesületbe fel kell venni, ha az felvételét az elnöknél kéri, és megfelel a pártoló tagok felé támasztott követelményeknek.
3. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. Az Egyesületbe történő be- és kilépés önkéntes.
V. A tagság megszűnése
1. A tagság megszűnik: a) kilépéssel, b) törléssel, c) kizárással, d) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
2. A rendes tag és a pártoló tag az Egyesületből az elnökségnek benyújtott írásbeli nyilatkozattal bármikor kiléphet, ám az adott évre befizetett tagdíjat, illetve annak időarányos részét nem követelheti vissza.
3. Az elnökség határozattal kizárhatja azt a rendes vagy pártoló tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. Az elnökség értesíti a tagot a kizárási eljárás megindításáról, számára védekezés lehetőségét biztosítja, és a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatja. A kizárást kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűlésénél lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
4. Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt a tagot, aki a tagra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg vagy a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére, három hónapnál tovább hátralékban van. A törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Fellebbezés hiányában a kizárást kimondó határozat a fellebbezési határidő leteltével lép életbe. A rendes és a pártoló tag a tagok névjegyzékéből az elnökség által automatikusan törlésre kerül a természetes személy tag halálával, a természetes személy tag cselekvőképtelenné válásával, valamint a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélküli megszűnésével.
IV. fejezet
Az Egyesület szervei és az Egyesület közgyűlése
I. Az Egyesület szervei
1. A közgyűlés 2. Az elnökség 3. A felügyelő bizottság Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök, b) ellenőrző bizottsági tagok, c) elnökség tagja.
II. Az Egyesület közgyűlése
1. Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
2. A közgyűlésen szavazati jogát a természetes személy tag csak személyesen – a nem természetes személy képviselője útján - gyakorolhatja, és minden tag egyetlen szavazattal rendelkezik.
3. A közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
4. A közgyűlés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről, a megrendezést 30 nappal megelőzően, átvételt igazolható módon, írásban kiküldött meghívóban kell tájékoztatni a tagokat.
5. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
6. A közgyűlés eredeti időpontjától számított 30 perc elteltével a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében, ha erről a tagok tájékoztatása a meghívóban megtörtént.
III. A közgyűlés napirendje
1. A közgyűlés napirendjére az elnökség tesz javaslatot a közgyűlésnek.
2. A közgyűlésen - évente egyszer - az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell: a) Az Egyesület tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót, b) Az Egyesület évi költségvetését,
c) Az éves közhasznúsági jelentést, mely utóbbi tartalmazza: •
a számviteli beszámolót;
•
a költségvetési támogatás felhasználását;
•
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
•
a cél szerinti juttatások kimutatását;
• a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; • a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; •
a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
IV. A közgyűlés hatásköre
1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) Az Egyesület megalakulásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása, b) Az alapszabály megállapítása és módosítása, c) Az Egyesület vezető szerveinek és a tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása, d) Döntés nemzetközi szervezetbe való belépésről, e) Az Egyesület éves költségvetésének megállapítása, f) Az Egyesület éves tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló elfogadása, g) A tagsági díj mértékének meghatározása, h) A közhasznúsági jelentés elfogadása, i) Mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
V. A közgyűlés határozathozatala 1. A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az e pontban foglalt szabályok irányadóak az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadására is. 2. Az elnököt, az elnökség többi tagját és a háromtagú felügyelő bizottságot a tagság nyílt szavazással választja meg. 3. A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által 2 felkért tag hitelesít. 4. A közgyűlés nyilvános.
VI. A tisztségviselők megválasztása
1. A közgyűlés által választott tisztségviselők: a) Az elnök, b) Az elnökségi tagok, c) Háromtagú felügyelő bizottság
2. Az 1. pontban meghatározott tisztségviselőket a közgyűlés öt évre választja nyílt szavazással. A tisztségekre bármely szavazati joggal rendelkező tag jelölhet személyt. 3. Megválasztott elnöknek az a személy tekinthető, aki a leadott szavazatoknak többségét megszerezte. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szava dönt. 4. Az elnökség tagjai: a) Az elnök, valamint b) Az elnökségi tagságra jelölt személyek közül a két legtöbb szavazatot kapott jelölt.
5. A felügyelő bizottság tagja az a három személy, aki a bizottsági tagságra jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. Ha szavazategyenlőség miatt a felügyelő bizottsági tagok személye nem állapítható meg, a szavazategyenlőséggel érintett személyek tekintetében a szavazást meg kell ismételni.
V. fejezet
Az Egyesület elnöksége
I. Az elnökség hatásköre
1. Az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség Az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jogszabály, vagy az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg Az Egyesület más szervének hatáskörébe utalt.
2. Az elnökség feladata és hatásköre különösen: a) Az Egyesület közgyűlésének összehívása, b) Az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, c) A közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése, d) Az Egyesület pénzkezelési, megállapítása és módosítása,
leltározási,
és
selejtezési
szabályzatának
e) Az Egyesület zavartalan működéséhez szükséges határozatok meghozatala, f) Az Egyesület adminisztratív feladatainak ellátása, g) Az Egyesület éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása, h) Az évi költségvetés és a beszámoló tervezetének elkészítése,
i) Az Egyesület eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, j) Az elnök által kötött megállapodások jóváhagyása, k) Döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.
3. Az elnökség - megfelelő fedezet birtokában - dönt a rendkívüli és a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról.
4. Az elnökség egyedi határozattal egyéb - más, Egyesületi szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó - ügyet is a saját hatáskörébe vonhat.
5. Az elnökség tevékenységéről Az Egyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
II. Az elnökség tagjai
1. Az elnökség létszáma három fő.
2. A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
3. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) szavazati jog az elnökségi üléseken, b) Javaslattétel elnökségi ülés összehívására, 4. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
5. Az elnöki megbízatás, illetve az elnökségi tagság megszűnik: a) A mandátum lejártával: Az elnök illetve az elnökségi tag megbízatása megszűnik az öt éves időtartam leteltével. Ha a mandátum lejártáig nem sikerül új elnököt illetve elnökségi tagokat választani a közgyűlés összehívásának joga az elnökséget, a mandátum lejártát követően is megilleti, és az elnökség haladéktalanul köteles intézkedni a közgyűlés összehívásáról. b) Elhalálozással: Az elnök illetve az elnökségi tag tisztsége megszűnik a tag halálával. c) Cselekvőképtelenné válás esetén: Az elnök, illetve az elnökségi tag tisztsége megszűnik a tag cselekvőképtelenné válásával. d) Lemondással: Az elnök, illetve az elnökségi tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával tisztségéről bármikor indokolás nélkül lemondhat. e) Visszahívással: A közgyűlés az elnököt, illetőleg az elnökségi tagot visszahívhatja, ha az elnök, illetőleg a tag feladatának ellátásában hat hónapot meghaladóan akadályozva van. A közgyűlés visszahívhatja az elnököt, illetve az elnökségi tagot akkor is, ha az olyan szabályszegést követ el, mely ezen alapszabály értelmében Egyesületi tag kizárását alapozhatja meg. Ha az elnököt, illetve az elnökségi tagot az Egyesületből jogerősen kizárják, a kizárást kimondó határozat életbe lépésével együtt a tisztségviselőt tisztségéből erre vonatkozó külön határozat hiányában is visszahívottnak kell tekinteni.
III. Az elnökség működése
1. Az elnökség legalább hat havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy két elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével kérik.
2. Az elnökség ülései nyilvánosak, de a nyilvánosságot a személyiségi jogok védelme és az adatvédelem érdekében korlátozhatják. Az elnökség zárt ülés tartásáról is határozhat, a határozatokat viszont ebben az esetben is nyilvánosságra kell hozni.
IV. Az elnökségi ülés
1. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról s a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban – postai vagy elektronikus úton- értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
2. Az elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni.
V. Szavazás elnökségi ülésen
1 Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
2. Az elnökség egyhangúlag hoz határozatot a közgyűlés által rá átruházott kérdésekben.
3.Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendi pontokat, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat – oly módon, hogy a jegyzőkönyvből a határozatok tartalma, kelte, hatálya, valamint az azokat elfogadók, és ellenzők számaránya továbbá személye megállapítható legyen. Az elnökség határozatairól az érintetteket nyolc napon belül írásban kell tájékoztatni. A határozatokat emellett az ülést követően tizenöt napra ki kell függeszteni az Egyesület székhelyén és az Egyesület honlapján is közzé kell tenni azokat. Ezen, az érintettekkel való közlésre, valamint a közzétételre vonatkozó szabályokat a közgyűlés határozataira is alkalmazni kell.
VI. Az Egyesület elnöke 1. Az Egyesület legfőbb tisztségviselője Az Egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli Az Egyesület tevékenységét.
2.Az elnök feladata és hatásköre: a) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, b) Az Egyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkájának irányítása, c) Az Egyesület képviselete, d) az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, e) Az Egyesület munkájának figyelemmel kísérése, f) a hírközlő szervek tájékoztatása Az Egyesület tevékenységéről, g) utalványozási jogkör gyakorlása önállóan, h) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg Az Egyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, i) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
3. Az elnököt akadályoztatása esetén a legtöbb szavazattal megválasztott elnökségi tag helyettesíti. Ha a helyettesítésre jogosult személye szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg, az egyenlő szavazatot kapott elnökségi tagok közül az idősebbet kell helyettesítésre jogosultnak tekinteni.
VI. fejezet
Az Egyesület felügyelő bizottsága
I. A felügyelő bizottság
1. A felügyelő bizottság létszáma: 3 fő.
2. A felügyelő bizottságnak csak az a személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
3. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik, ülése nyilvános. Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyre az elnökségi ülésekről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze. A felügyelő bizottság elnökének a legtöbb szavazattal megválasztott tagját kell tekinteni. A felügyelő bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelő bizottság határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma három fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az Egyesület elnöksége hatvan napon belül köteles közgyűlést összehívni új felügyelő bizottsági tag(ok) megválasztása céljából.
4.A felügyelő bizottság feladata és hatásköre: a) Ellenőrzi Az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást kérhet, Az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, és azokat megvizsgálhatja. b) A felügyelő bizottság tagjai az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek. c) A felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és közgyűlés összehívását kezdeményezni az elnökségnél, ha arról szerez tudomást, hogy Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés
döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. d) A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. e) Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
5. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: a) A mandátum lejártával: A felügyelő bizottság tagjának megbízatása megszűnik az öt éves időtartam leteltével. b) Elhalálozással: A felügyelő bizottsági tag tisztsége megszűnik a tag halálával. c) Cselekvőképtelenné válás esetén: A felügyelő bizottsági tag tisztsége megszűnik a tag cselekvőképtelenné válásával. d) Lemondással: A felügyelő bizottsági tag az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával tisztségéről bármikor indokolás nélkül lemondhat. e) Visszahívással: A közgyűlés a felügyelő bizottság tagját visszahívhatja, ha az feladatának ellátásában hat hónapot meghaladóan akadályozva van. A közgyűlés visszahívhatja a tagot akkor is, ha az olyan szabályszegést követ el, mely ezen alapszabály értelmében Egyesületi tag kizárását alapozhatja meg.
VII. fejezet
Összeférhetetlenségi és bejelentési szabályok
I. Szabályok
1. Az elnökség és a közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 2. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a) Az elnökség tagja, b) Az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) Az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve d) Az a) és c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Vezető tisztségviselőn mind az elnökség, mind pedig a felügyelő bizottság tagjait érteni kell.
4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VIII. fejezet
Az Egyesület jogképessége
1. Az Egyesület jogi személy, amelyet az elnök önállóan képvisel. E jogkörét akadályoztatása esetén meghatározott ügyben az elnök más elnökségi tagra is átruházhatja.
IX. fejezet
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása, az adománygyűjtés szabályai
I. Az Egyesület gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
2. Az Egyesület a gazdálkodása során megszerzett vagyonát nem oszthatja fel, azt alapszabályában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
3. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 4. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
5. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását - az alapszabályában meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
6. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
7. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesület befektetési tevékenységet csak akkor folytathat, ha a tevékenység megkezdését megelőzően a közgyűlés befektetési szabályzatot fogad el.
8. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
9. Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit nyilvántartani.
tevékenységéből, és ráfordításait
illetve vállalkozási elkülönítetten kell
10. Az Egyesület bevételei: a) Az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) A közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) A szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; e) A tagdíj; f) Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) A vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
11. Az Egyesület költségei: a) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); c) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); d) A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
12. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
13. Az Egyesület bankszámlája fölött az elnök önállóan rendelkezik.
14. Az Egyesület elnöke, elnökségi tagjai, felügyelő bizottság tagjai, valamint az egyesület rendes tagjai a közgyűlés döntése alapján tiszteletdíjban részesülhetnek.
15. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
16. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak Az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
17. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
X. fejezet
Az Egyesület megszűnése
I. Az Egyesület megszűnik
1. Az Egyesület megszűnik: a) ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja b) ha más szervezettel egyesül c) ha az egyesület szétválik d) ha a Bíróság feloszlatja vagy a megszűnését megállapítja
2. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
XI. fejezet
Záró rendelkezések
I. Alapszabály elfogadása és a tagdíj megállapítása
1. A jelen alapszabályt Az Egyesület alakuló közgyűlése 2010. szeptember 13. napján fogadta el.
2. Az éves tagdíj mértéke 2000- Ft. A tagdíjat a tárgyév november 10 -én kell befizetni.
3. A tag kérésére az éves tagdíj összege csökkenthető, a pártoló tag tagdíj fizetésére köteles.
Kelt: Budapest,2010. év október hó 29. napján
Tóth Gergő elnök
Előttünk, mint tanúk előtt:
…………………………………………
…………………………………………
aláírás
aláírás
név: ……………………………………
név: ……………………………………
lakcím: …………………….…………..
lakcím: …………………….…………..
szem. ig. szám: ………………………..
szem. ig. szám: ………………………..
