Haladó nemzetközi gazdaságtan 5. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1
A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt • Hatás – visszahatás illetve a két rendszer önállósága • A reálszféra tendenciáihoz hatékony-e a pénzügyi-valutáris rendszer? A pénzügyi-valutáris kapcsolatok jellegét meghatározó tényezık: • Mi a világpénz? • Milyen a nemzetközi fizetés és finanszírozás rendje? • Globális egyensúly biztosított-e? • A szervezeti és intézményrendszer formája Történeti háttér: • I. világháborúig szabad nemzetközi tıkemozgások • I-II vh. közt a pénzügyi rendszer összeomlása • II. vh után: a nemzetközi tıkeáramlások élénkülése • Ma: kölcsönös függés, megállapodások szükségessége
2
1
Árfolyamrendszerek Valuta: Egy ország törvényes fizetıeszköze (készpénz)
Deviza: Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz)
Devizapiac: • Bankok, üzletkötık (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…) • Globális, 24 órás piac • Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tıkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó
Fajtái: Azonnali (spot): „azonnali” (2 napon belüli) teljesítés Határidıs (forward): adott árfolyamon, de késıbbi teljesítésre Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára Közvetlen: „idegen” valuta ára hazai valutában (1 €= 260 Ft) Közvetett: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0038 €) Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 € = 1,2 $) 3
Árfolyamrendszerek fajtái Fix (kötött)
Rögzített, de kiigazítható
Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz)
Lebegı • Szabadon lebegı • Irányítottan lebegı • Korlátozottan lebegı • Sávosan lebegı
Csúszó leértékelés (szabályos idıközönként azonos változtatás)
4
2
A nemzetközi fizetési mérleg • • • •
Áruk külkereskedelme X (fob), IM (cif) Szolgáltatások külkereskedelme Devizális elszámolások: (tényezıjöv., egyoldalú átutalások) Tıkeforgalmi mérleg
I. Folyó fizetési mérleg
Történeti elızmények: 17. szd. Nagy – Britannia: export és import 1860 Petty: külker forg. + egyéb tényezık is Egységes rendszer: Népszövetség 1946, IMF: a mai szerkezet kialakítása
KIADÁS
nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások
II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás III. Jegybanki tartalék változása
IM kapott kimenı kimenı tıkeexport
BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı tıkeimport
devizatartalék növekedése csökkenése
I. és II. együtt: fizetési mérleg (alapmérleg) I.egyenleg + II. egyenleg +III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege
5
Magyarország, nemzetközi fizetési mérleg
6
3
A lebegı árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplıinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Kereslet: Árfolyam (Ft/€)
- € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés)
260 D
250
-Tıkeexportırök kevesebb €övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) -Áru-importırök: a külföldi áru Ft-ban
Valuta (€) drágább lesz, ezért csökken a kereslete, 8000€
10000€
- valutakereslet csökken
7
A lebegı árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök
Kínálat: - € árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) Árfolyam (Ft/€) 260 250
S
-Tıkeimportırök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos € -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni €-ért
-Áru-exportırök: a hazai áru Ftegyenértékéért kevesebb €-t fizet a külföldi vevı (olcsóbb), így nı az áru iránti Valuta (€) kereslet, többet lehet eladni, tehát több € 10000€ 11000€ kapunk - valutakínálat nı 8
4
A lebegı árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök
Kínálat = Kereslet Áruexport + tıkeimport Árfolyam (Ft/€)
=
S
Áruimport + tıkeexport
255
Azaz
D Valuta (€) 10500€
A fizetési mérleg egyensúlyban van !
9
A rögzített árfolyamos valutapiac • Az árfolyamok rögzítettek (pl. aranyhoz, v. más valutához) • Ha az egyensúlyi árfolyam ettıl eltérne: az állam (jegybank) beavatkozási kötelezettsége (ingadozás megengedett egy szők sávban!) Példa: a rögzített árfolyam: 270 Ft/€, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/€ Árfolyam (Ft/€)
S
270
Az egyensúlyi árfolyamot emelni kell: € - kereslet növelés v. kínálat csökkentés
260 D Q1
10500€
Q2 Valuta (€)
A jegybank felvásárol Q2-Q1 €-mennyiséget Azaz a jegybanki €-tartalék nı A fizetési mérleg többlete! 10
5
A rögzített árfolyamos valutapiac/2 Példa: a rögzített árfolyam: 250 Ft/€, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/€ Az egyensúlyi árfolyamot csökkenteni kell: € - kereslet csökkentés v. kínálat növelés A jegybank elad Árfolyam (Ft/€)
Q2-Q1 €-mennyiséget
S
Azaz a jegybanki €-tartalék csökken 260
A fizetési mérleg deficitje!
250
D Q1
10500€
Q2
Valuta (€)
11
Nemzeti valuták konvertibilitása, árfolyampolitika Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása:
Kétoldalú v. többoldalú klíring:
• Eladó pénzében • Vevı pénzében
Éves elszámolási rendszerben az idıszak végén fizetik az egyenleget!
• Harmadik ország valutájában Átválthatóság!
•Szabályozott •Megadott keretek
Valutakonvertibilitás: • • • •
Külsı: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tıkemőveletekre nem! Teljes Problémák: „de facto”: teljes, de nem deklarált • Miért változik az Az árfolyampolitika célja: Növekedés, árfolyam? egyensúly, stabilitás • Mi az árfolyamváltozás Ok: a leértékelés exportösztönzı, importgátló következménye? Pl: ha 1 t búza itthon 20000 Ft és EU-ban adjuk el, • Hogyan mérhetjük reálisan a „helyes” 1€=250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80€ árfolyamot? Ha leértékeljük a Ft-ot (1 € =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9€ azaz a külföldieknek olcsóbb!
12
6
Miért változik az árfolyam? KIADÁS
I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások
IM kapott kimenı kimenı tıkeexport
II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás
III. Jegybanki tartalék változása
BEVÉTEL
Az árfolyammódosulás hatása a fizetési mérlegre
EX adott bejövı bejövı tıkeimport
devizatartalék növekedése csökkenése
• Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) + tıkekivitelbıl (tıkeexport) Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) + tıkebefektetésre (tıkeimport)
⇒ A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja • Vásárlóerı paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések • Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot (Ft keresletét-kínálatát befolyásolja)
13
Big Max Index (forrás: The Economist) Big Mac Price
Today's Exchange Rate 1 USD =
Over(+) / Under(-) Valuation against the
---
1.0000
---
2.25
1.7552
28.1905
0.64
0.6510
-1.6897
3.8656
1.09
1.0063
8.3176
Yuan 12.5
1.8286
3.50
6.8359
-48.7997
Czech Republic
Koruna 67.92
3.6127
19.0
18.8006
1.0606
Euro area
€ 3.31
4.4573
0.93
0.7426
25.2357
Hong Kong
HK$ 13.3
1.7132
3.73
7.7634
-51.9540
Hungary
Forint 720
3.6591
202
196.769
2.6584
Israel
Shekel 15.0
4.0128
4.20
3.7380
12.3596
Japan
¥ 320
3.4418
89.6
92.9758
-3.6308
Poland
Zloty 7.6
2.6311
2.13
2.8885
-26.2593
Russia
Rouble 67.0
2.2997
18.8
29.1337
-35.4699
Sweden
SKr 39.0
5.4459
10.9
7.1613
52.2070
Switzerland
SFr 6.50
6.1016
1.82
1.0653
70.8439
Taiwan
NT$ 75.0
2.3857
21.0
31.4373
-33.2004
Ukraine
Hryvnia 14.0
1.7441
3.92
8.0272
-51.1660
Uruguay
Peso 61.0
3.0744
17.1
19.8410
-13.8148
Country
in Local Currency
in US dollars
United States
$ 3.57
3.5700
Brazil
Real 8.03
4.5750
Britain
£ 2.29
3.5177
Canada
C$ 3.89
China
Implied PPP rate +
USD, % ++
14
7
A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam (közvetlen): 1 € = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100 € . Importáljuk: hazai ára= 100 ⋅250 = 25000Ft Jövıre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1,05 ⋅ 100 € = 105 € Importáljuk: hazai ára = 105 ⋅250 = 26250 Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1 ⋅25000 Ft = 27500 Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nı, azaz € iránti kereslet nı (hasonlóan: az export csökken…)
€ árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft gyengül!) Fordítva: ha az €-övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az € árfolyam csökken! Értékpapírpiacon is hasonló (az infláció növekedése a reálkamatlábat csökkenti, tehát a valuta iránti befektetési kereslet csökken!)
15
A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: Közvetett: mennyi külföldi áru egyenértékő 1 egységnyi hazai áruval? Közvetlen: mennyi hazai áru egyenértékő 1 egységnyi külföldi áruval? e = 250 Ft/€ nominálárfolyam (közvetlen), Pkülföld = külföldi árszínv., Phazai= hazai árszínv. R = e ⋅(Pkülföld/Phazai) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegı árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon ⇒ A fizetési mérleg egyensúlya! Közvetett árfolyammal: e’ = 0,004 € /Ft nominál árfolyam, R’ reálárfolyam R = (1/e’) ⋅(Pkülföld/Phazai)
Tehát R’ = (1/R) = e’ ⋅(Phazai/Pkülföldi) 16
8
A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlıdése -
Aranystandard 1.Aranystandard-rendszer (1870-1914): rendszer • Pénz: aranyérme + pénzhelyettesítık (jegybankok névértéken aranyra váltják) • Korlátlan aranykivitel és behozatal • Korlátlan nemzetközi forgalom pénzhelyettesítıkben Aranypont-automatizmusok: fix árfolyamok az aranyhoz képest, Alsó aranypont: a valuta legmagasabb ára (aranyban), amely felett már jobban megéri külföldön aranyat elfogadni, majd hazahozni és itt hazai valutára váltani (behozatali aranypont) Felsı aranypont: az a legalacsonyabb árfolyam (aranyban), amely alatt már külföldön érdemes arannyal fizetni a saját valutánk helyett (kiviteli aranypont)
• 1914: I. világháború, az aranyra válthatóság felfüggesztése • Nem állítják vissza a háború után sem • Valuta árfolyam lebegtetés, leértékelések • 1929-33-as világválság, kilábaláshoz keresletélénkítés, nem fér össze a fix árfolyamokkal • 1931: Bank of England megszüntette a font konvertibilitását • 1934: USA visszatér az aranyalapra! 17
2. Aranydeviza standard rendszer Bretton Woods (1944) – Az Egyesült Nemzetek nemzetközi pénzügyi konferenciája (44 ország) – Új intézmények: IMF, Világbank (és ITO) – Aranydeviza-standard: az amerikai dollár aranyfedezettel bír, a többi valuta értékét dollárban határozzák meg – a tıkeáramlás korlátozása, bár az IMF távlati célja a konvertibilitás Nemzetközi Valutaalap (IMF) – Cél: monetáris stabilitás • Elkerülni a versengı valutaleértékelést, ill. az indokoltnál nagyobb kiigazításokat – Eszközök: készenléti hitelek („stand-by” , kb. egy-másfél éves futamidı) – Szemlélet: egységes, makroökonómiai kis létszám, bankszerő mőködés – Feltétel: restriktív pénzügypolitika Világbank (IBRD) – Cél: a háború utáni újjáépítés, majd a fejlesztés finanszírozása (infrastruktúra) – Eszköz: középtávú (projekt-) hitelek – Szemlélet: differenciáltabb, mikroökonómiai nagy létszám, további intézmények (IFC, IDA, MIGA) – Feltétel: az IMF által jóváhagyott makrogazdasági politika 18
9
A Bretton Woods-i rendszer ellentmondásai • Az USA nemzeti valutája egyben nemzetk. kulcsvaluta a nemzetk. kereskedelem sok dollárt igényel az USA kereskedelme deficites leértékelési várakozások Vietnami háború – politikai nyomás
• Világgazdasági anarchia – fordulat az 1970-es években – Bretton Woods vége (1971) áttérés a lebegı árfolyamokra – Olajár-robbanások, hitelbıség – Nemzetközi adósságválság: centralizált adósságkezelés – Európa: monetáris integráció
19
A centrumon kívüli országok pénzügyi folyamatai – Gyarmati rendszerek: a gyarmatosító valutájára épül a pénzügyi rendszer - pl. fontövezet, frankövezet – Politikai függetlenség megjelenik a gazdasági önrendelkezés igénye – Fejlıdési ambíciók külsı forrásbevonás igénye (transzferek) – A segélyek kommercializálódása - hitelek és feltételek bıvülı szerepe
• Adósságválság (1982-) – Elızmények • • • •
Újonnan iparosodott országok finanszírozása Petrodollárok visszaforgatása Hibás v. improduktív beruházások Szigorodó monetáris politika (a centrumban)
– Következmények • • • •
Sorozatos átütemezések Kiigazítási kényszer, gazd. és pol. válságok Globális adósságkezelés IMF Közvetett hatások (migráció, ökológia stb.)
20
10
Globális adósságkezelés • IMF-receptek: ortodox kiigazítás • fiskális és monetáris restrikció • valutaleértékelés (mint elıfeltétel)
• 1985-tıl: a Világbank szerepe nı • szerkezeti kiigazítási programok
• 1987-tıl: további eszközök keresése • Leértékelés, adósságkönnyítés, debt-equity swap (adósság-részvény csere) • Valutaválságok a félperiférián az 1990-es években – Feltörekvı gazdaságok túlfinanszírozása pénz- és tıkepiaci instabilitás – Rögzített árfolyamok? (fenntarthatósága kérdéses: fiskális fellazulás vagy exportbevétel-csökkenés?) – A változások hirtelen felismerése pánikot, tıkemenekítést vált ki (súlyos reálgazdasági károkat okoz) – Válságok: Mexikó, Oroszo., K-Á, Arg. stb. 21
FEJLİDİ ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN Fogalma: Az 50-es években alakult Fejlıdı országok: latin-amerikai, afrikai, dél-és délkelet-ázsiai perifériák Centrum országokhoz történelmi, gazdasági kapcsolatok Asszimmetrikus függés >100 ország, kb. a világ népességének 2/3-a Gazdasági teljesítménye elmaradt ⇒ gyors fejlıdés kellene Fejlettségük jellemzése: •GDP/fı, •Ágazatok aránya GDP-ben •Foglalkoztatottság szerkezete
Nem elég jó mutatók!
• Egyoldalú függés (pl. nyersanyag kitermelés, export: 1-2 termék!) • Duális gazdaság (szők fejlett szektor, széles elmaradott szektor) • Dezintegrált társadalom (középosztály hiánya, nyomorog, civil társadalom és demokrácia hiánya)
szők
elit,
többség
• ENSZ mutató: HDI (élettartam, képzettség, GDP/fı) 22
11
Az elmaradottság jellemzése: a világ jövedelme %ában
Lorenz-görbe
• Lorenz-görbe
100 80 60 40 20 0 0
58
85
100
a világ népesség %-ában
•„Pezsgıspohár” Leggazdagabb ötöd
GDP: 85 % Világkereskedelem: 84% Belföldi megtakarítás: 86% Belföldi beruházás: 85%
100 80 60 40
Legszegényebb ötöd
GDP: 1,4 % Világkereskedelem: 0,9% Belföldi megtakarítás: 0,7% Belföldi beruházás: 0,9%
20 0 0
20
40
60
80
23
100
Az elmaradottság „ördögi köre”: oka:
Alacsony beruházási ráta
Alacsony termelékenység
oka: Alacsony jövedelmek
Alacsony oka: megtakarítási ráta fejlıdı országok integrálása a világkereskedelembe (GATT, WTO: nincs érdemi beleszólásuk...) -kedvezmények, megkülönböztetett bánásmód: -GSP: kedvezı vámkulcsok, 0-vám fejlıdık ipari termékeire -De: így sem versenyképesek! -ahol versenyképesek, fejlettek kizárják GSP-t („érzékeny termék”) (pl. textilipar, acélipar, lábbelik, mezıgazd. termékek) Fejlıdı országok problémái WTO-val: -eddigi kötelezettségek teljesítése is nehéz -nem tudják kihasználni a liberalizálás elınyeit -közös érdekeik erısebb képviseletét akarják: Brazília, India, Kína
oka:
24
12
SEGÉLYEZÉS: 1950 után dinamikusan nı - 1990-ig Donor: fejlett országok, 6,7 Mrd USD, az éves GDP 0,6 %-a ennek 60 %-a USA-tól, a többi: Japán, Ny-Európa Céljai: - hidegháborús célok, katonai segélynyújtás, (USA) - felszabadult gyarmatoknál gazdasági befolyás fenntartása (volt gyarmattartók) - korábbi gyarmatok nélküli országok: gazdasági érdekeik szerint 1990-tıl: a segélyek összege csökkent Oka: hidegháború vége Japán gazdasági nehézségei donor bizalmatlansága a segély hasznosulását illetıen Ma: Fejlettek éves GDP-jük 0,25 %-át adják ENSZ ajánlás: éves GDP 0,7 %-a kellene Segélyezettek nem a leg-rászorultabb országok! (Kína, Izrael, Egyiptom) 25
Közösségi segélynyújtás a harmadik világ számára
26
13
AZ EMARADOTTSÁG OKAI, MAGYARÁZATA: 2, INTERNALISTA : az országok belsı adottságai 1, EXTERNALISTA: okok: Monetarista, neo-monetarista iskola, a (baloldali és keynes-i közgazdaságtan fıáramlata közgazdászok) a rendelkezésre álló erıforrások nem megfelelı aszimmetrikus kihasználása interdependencia fejlettek - társadalmi tıke hiánya (politikai, szociális, és fejlıdık közt infrastruktúra hiánya) fejlettek: diverzifikált - vállalkozói szellem hiánya termékstruktúra fejlıdık: 1-2 exportcikktıl - kulturális örökség, a piacjellegő való függés gondolkodásmód hiánya, újtól idegenkedés a köztük folyó IMF és Világbank is eszerint ad hitelt/segélyt kereskedelem a Elvárásaik.: fejlıdıknek sokkal - az állam javítson a belsı tényezıkön (piac, fontosabb, mint a magánszektor segítése, korlátozások fejletteknek megszőntetése, tıkebevonás külföldrıl) tıkehiányos ország függ a - szerkezetváltás, exportorientáció tıkével rendelkezıtıl - példák: Latin-Amerika: Chile pénzügyi finanszírozási, - De: a legelmaradottabb országokat a monetáris függıség (adós követelmények katasztrófába sodorták: a – hitelezı) piaci alapok hiányoztak a feltételek technológiai függıség megteremtéséhez 27
14
