Haladó nemzetközi gazdaságtan 4. Nemzetközi tényezımozgások 1
A termelési tényezık mobilitása Tıke - Munkaerı - Természeti tényezık
Csökkenı mértékő mobilitás
Pl. valutakonvertibilitás Nyelv, kultúra, család, képzettség… Szellemi tıke, technológiatranszfer
Legkevésbé mobil, pl. vállalatok környezetszennye zı tev. Külföldre telepítése
2
1
A munkaerı nemzetközi áramlása Okai: • Nem gazdasági: – Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy
• Gazdasági: – – – – –
Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs
Kit érint? • Magasan kvalifikáltak • Képzetlenek 3
Magasan kvalifikált munkaerı - okok • Képzettség megszerzése (hazatér!) • Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) • Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! • Bérkülönbségek miatt – agyelszívás A fejlıdı országokban kiképzett munkaerı a fejlett országokban termel!
4
2
A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata • • • •
Jó konjunkturális helyzet a fejlett országban Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés Külföldi munkaerı beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról , késıbb török és délszláv vendégmunkások • Idénymunkások: a fejlıdı országokba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) • Illegális munkavállalás 5
A FOGLALKOZTATOTTSÁG TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁSA: Mértéke kisebb, mint a termelés, fogyasztás, vagy K+F Külföldi országban való foglalkoztatás függ: • vállalat stratégiai céljaitól • a szektor (iparág) jellegétıl: tıkeintenzív v. munkaintenzív • anyavállalattal azonos, v. attól eltérı jelleg • új létesítményt hoz létre, v. meglévıt vesz át ENSZ becslés, 1999: - 150 millió munkahely létesült transznac. vállalatok révén - 35 millió fıt foglalkoztatnak transznac. vállalatok (többi: beszállítók, disztributorok) (a nem agrár szektor foglalkoztatottjainak 6 %-a) A külföldön foglalkoztatottak: fele - fejlett ipari országokban 47 %-a fejlıdı országokban (ezek 50 %-a Kínában!) 1 millió USD külföldi befektetésre: - a fejlıdı országokban 30000 munkahely - a fejlett ipari országokban 11000 munkahely 6
3
Technológia-transzfer A világgazdaság fejlődésének kulcstényezője Elemei: • A technológia terjedése (diffúzió) • A technológia abszorpciója, adaptálása • Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele) Fajtái: – Megtestesült, – Nem megtestesült (know-how, licencek…) – Működő tőke befektetés Formái: – Kereskedelmi – Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –technical assistance)
7
Nemzetközi tıkeáramlás A világgazdasági kapcsolatok közül ez a legjelentısebb Formái: • A reáltıke nemzetközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI) • A pénztıke nemzetközi áramlása: – külföldi portfólió befektetés (KPB) - tulajdonrész szerzése – Hitelek, segélyek 8
4
KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TİKEBEFEKTETÉSEK (KKB -FOREIGN DIRECT INVESTMENT, FDI)
UNCTAD definíciója: KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét Fajtái: - tıkerészesedés vásárlása –értékpapír, beruházás, fúzió, lehet technológia átadása révén is - visszaforgatott profitok - hosszúlejáratú kölcsönök - Leányvállalat, társulások létrehozása – a külf. vállalat részesedése min 50 % - fiókvállalat létrehozása – részben v.egészben a külföldi vállalat tulajdonában
9
A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció....) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB – új technika, KPB – ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB – rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! 10
5
A közvetlen külföldi beruházások indítékai - Eltérı tényezıellátottságok kihasználása - természeti adottságokban megnyilvánuló különbségek - olcsó munkaerıvel való ellátottság- ha nemcsak olcsó, hanem emellett szakképzett is - munkaerı szakképzettségi különbségei - stratégiai jellegő ok - versenytárstól való megszabadulás, technológiákhoz való hozzájutás, piacvásárlás - kormányok, önkormányzatok által nyújtott kedvezmények - üzleti partnerek követése - helyi piaci kritériumoknak való megfelelés helyi gyártással - helyi piac ellátása olcsóbb helyi termeléssel - globális versenypozíció következtében a helyi piacon való jelenlét, és a protekcionizmus megkerülése 11
A külföldi tıkebefektetések és nemzetközi vállalatok - történeti háttér: I. vh. elıtt (1900 körül) nemzetköziesedés I. és II. vh. lelassítja a folyamatot II. vh. után új lendület 1999-ben > 60 000 ilyen vállalat, > 500 000 leányvállalat 178 országban Elnevezés: transzancionális vállalat/társaság Rokon fogalmak – gyakori átfedés, kevert használat : Nemzetközi vállalat: tevékenységét (termelés, kereskedelmi hálózat kiépítése , nem egyszerő keresk. tevékenység! ) legalább két országra terjeszti ki. Transznacionális vállalat: nemcsak a mőködése, de tıketulajdonuk is többnemzetiségő, több országban is érdekeltséggel rendelkezik, beruház. Multinacionális : kettınél több állam természetes vagy jogi személyei szervesen összefonódott részvétele jellemzi. A tulajdonosi sokféleség azonban nem befolyásolja jelentısen a vállalat üzletpolitikáját és nyereségorientációját Globális vállalat: üzletpolitikája globális, és minden piacon ugyanazt a globális terméket értékesíti (pl. a Coca Cola). (Multidomestic: minden országban testreszabott stratégia, termék, marketing. •
•
•
12
6
A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT fogalma: 1974, ENSZ (ECOSOC bizottság): Transznacionális vállalat (társaság): mőködése külföldi leányvállalatai révén egyszerre több nemzetgazdaságra is kiterjed, üzletpolitikája a vállalat összmőködésének eredményességére, globális optimalizálására orientált, és elsısorban az anyaországban lévı irányító csoport érdekei által meghatározott. DEFINÍCIÓ: az alábbi 3 kritérium együttes jelenléte - gazdálkodását 2 vagy több országban folytatja - centralizált döntéshozatal, globális stratégia - megosztja az információt, erıforrásokat, eszközöket és felelısséget a kül. országokban lévı leányvállalatok között Azaz: transzancionális vállalat lényege: irányítási egysége egy adott országban (bázisország) – ez a többieket is irányítja Multinacionális vállalat: többnemzetiségő tulajdonban 13
A nemzetköziesedés 4 típusa: 1.
Koloniális, horizontális: költségminimalizálási céllal -
kereskedelemteremtı, a KKB a fejletlenebb országokba megy - XIX. szd végére jellemzı nem egységes a technológia, kínálat sem, önálló gazdálkodás 2. Párhuzamos struktúra: több nemzetgazdaságban azonos, egységes piaci stratégia, azonos tevékenység, integrált technika és kínálati struktúra – kereskedelemhelyettesítı, a KKB a fejletlenebb országokba megy – a két vh. közt 3. Komplex integráció: egységes vállalati stratégia, párhuzamos v. kooperációs struktúra – TNC-k megjelenése, KKB az azonos fejlettségő országokba megy – II. vh. után 4. A vállalati értéklánc hatékonyabb allokációja: fejlesztés, termelés, marketing, menedzsment – teljes nemzetköziesedés, KKB az azonos fejlettségő országokba megy – napjainkban ez jellemzı Vállalati transznacionalizálódás: bel-és külgazdasági tevékenység összefonódása - háttere: felgyorsult mőszaki fejlıdés 14
7
TNC-k céljai:
• Erıforrások megszerzése (nyersanyag, energia, olcsó munkaerı, szellemi tıke, technológia) • Hatékonyságnövelés (méretgazdaságosság, tényezıellátottság) • Piacszerzés • Stratégiai célok, tulajdonszerzés
A vállalat nemzetköziesedésének 6 szintje: (befolyásolja: a vállalati stratégia, piaci helyzet, hatékonyság, külgazdasági tényezık ) 1, Indirekt, ad hoc export: nem meghatározó a külpiac 2, Közvetlen, aktív export: a vállalat eredményessége függ a külpiactól 3, Licenc és know-how kereskedelem – meghatározó fontosságú 4, Egyedi külföldi befektetések (joint venture) 5, Nemzetközileg komplex, integrált vállalatok – közös stratégia, TNC-k 6, Vállalati globalizáció, komplex, mindent oda visz, ahol az adott tevékenység a leghatékonyabb! 15
A transznacionalizálódás irányai •
Kifelé irányuló transznacionalizálódás (Külsı Tr): egy adott ország vállalatai külsı terjeszkedése más országokba
•
Befelé irányuló transznacionalizálódás (Belsı Tr): egy adott országban mőködı vállalatokban való külföldi részvétel A kettı összefügg: kis, kevésbé fejlett országok esetén a Belsı Tr. megelızi a Külsı Tr-t ok: a külföldi technika, szervezési és vezetési tapasztalatok importja a belsı piaci teljesítmény javításához és a külsı sikerhez is kell! Ha a Belsı Tr-t nem követi Külsı Tr: a világ transznac. szektorától való egyoldalú, aszimmetrikus függés UNCTAD index az alábbiak átlagából: • a vállalati össztıke külföldön befektetett hányada • az üzleti forgalomból külföldön realizálódó rész aránya • a foglalkoztatottak közül a külföldi érdekeltségeknél dolgozók aránya Példák (2000-ben): Unilever (élelmiszer, UK-NL): 90,1 EXXON (kıolaj, USA): 75,9 Nestlé (élelmiszer, Svájc): 94,2 Siemens (elektronika, Németo.): 58,0 Renault (gépkocsi, Franciao.): 61,8 Honda (gépkocsi, Japán): 60,2 A világ 100 legnagyobb társaságára nézve az index = 55 (1998-ban)
16
8
A transznacionalizálódás globális terjedése 1999: a külföldön elhelyezett tıke kb: 10000 MRD USD 1986-1996 közt: évi összes tıkekiáramlás megháromszorozódott 1996: > 1000 MRD USD 1998: KKB > 4000 MRD USD ebbıl új befekt: 650 MRD USD (az össz. nemz. bruttó I 5,5 %-a) a többi: profitvisszaforgatás ( a fejlett ipari orsz-ban a KKB 50 %-a) és amortizáció A (z 50 % külföldi részesedés feletti ) TNC-k anyavállalatai 90 %-ban fejlett ipari országokban vannak: USA, Franciao., UK, Németo., Japán: 54 % A ténylegesen külföldiek által ellenırzött vállalatokban nagyobb az arányuk! A világ összes KKB-jének 20 %-a a 100 legnagyobb nem pénzügyi TNC kezében ! Új jelenség: transznacionalizálódás a középvállalati szektorban: az össz. KKB 2-3 %-a itt! ok: a pénzügyi és információellátási szolg. fejlıdése A TNC-k külföldi vállalatainak éves forgalma 1998-ban >11 000 MRD USD = a világ össz exportjának 1,5-szerese 17
Vonzerı TNC-k számára: Olcsó és képzett munkaerı Hatása: az ilyen munkaerıt fogl. TNC-k az alacsonyan fejlett országokat integrálják a világgazdaságba (a fogadó ország piaca nem fontos, a terméket a fejlett országokban adják el) Döntési szempont: - alacsony bérszint - a munkaerı megbízhatósága - a kormány képessége a társ.-i feszültségek kezelésére Következménye: - azonos teljesítmény mérce, követelmények - ⇒ a munkaerıpiac nemzetközi szakmai szabványai kialakulnak CSÖKKENTI-E A TNC KÜLFÖLDI FOGLALKOZTATÁSA A HAZAI FOGLALKOZTATÁST? Általában nem: de átstukturálja: a megszőnı képzetlenebb munkahelyek helyett magasabban képzett munkaerı kereslete nı.
18
9
Nemzetközi tıkeáramlás – fogadó országok szerinti megoszlás
19
A fı FDI-fogadó országok, 2007-2008
20
10
21
A TRANSZNACIONÁLIS BEFEKTETÉSEK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ágazat
1980
1990
nyersanyag term. és elsıdl. feldolgozás
19 %
12 %
feldolgozóipar
49 %
40 %
szolgáltatások
32 %
48 %
DE: eltérés a fejlett ipari országok és fejlıdı országokban: 1990-es évek
Fejlett
fejlıdı
kitermelı
43 %
50 %
feldolgozó
50 %
36 %
szolgáltató
7%
24 %
Nyersanyagtermelı ágazatok: néhány nagy konglomerátum kezében egész országok helyzetét képesek befolyásolni Leginkább érintett: kıolajipar Feldolgozóipar: TNC-k szerepe ott erıs, ahol a globális kereslet homogén pl: elektronika, autóipar, repülıgépgyártás, vegyipar, gyógyszeripar, cigaretta, üdítıital gyártás A világ 100 legnagyobb vállalata (ipar): 20 – elektronika, IT , 14 – vegyipar, gyógyszeripar , 12 – autóipar, 11 – élelmiszeripar Szolgáltatóipar: a 80-as évek közepe óta nı a TNC-k száma (bankok, biztosítók, kereskedelem, idegenforgalom, szállítás, távközlés) 22
11
A transznacionális vállalatok és az állami szerepvállalás TNC-k hatása az állami gazd. pol.-ra: Dimenziói: 1, TNC és anyaország gazd.pol. 2, TNC és fogadó ország gazd.pol. Globalizáció: nı az érdekkülönbség a TNC és az állam közt! Okai: - A TNC-k az állam által meghatározott intézményi keretfeltételek közt mőködnek: → alkalmazkodási kényszer - Ha az állami feltételrendszer a TNC számára nem megfelelı: → mozgékonyak ! (de: kis változásokra nem érdemes mozdulni, költségek!) - A TNC-k a gazdasági erıviszonyok révén befolyásolják a kormány ellenırzési, szabályozási lehetıségeit A TNC-k mőködését korlátozó eszközök: - versenypolitika: monopólium ellenesség, egyes fúziók tiltása ok: USA – hatékonyság; EU – az integráció közérdek - beruházásvédelem: kettıs adóztatás megakadályozása, kisajátítás ellen védı szabályok A TNC-k hatása a fogadó országban: cél: a lakosság jólétének, emberi és természeti erıforrásoknak a védelme sikertényezık: - fogadó ország politikai stabilitása, kiszámítható gazd. politika - a fogadó kormány pozitív magatartása vállalkozások felé - a nemzeti gazd.pol. illeszkedése a nemzetközi gazdasághoz - fontos helyi termelési tényezık piaci ára alacsonyabb a világpiacénál - munkaerı képzettsége, magatartása, megbízhatósága, üzleti erkölcs - közvélemény és politikaformáló erık szimpátiája külföldi váll. felé A politikai kockázatot a magas haszon sem semlegesíti! Konfliktus lehetısége: TNC is és állam is a saját hasznát maximalizálná! 23
A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 1 Pozitív: Mérhetı: 1. fizetési mérleg tıketöbblete, hiány csökkentése 2. nettó export növekedés, importmegtakarítás 3. üzleti forgalom, fizetett adók, belsı foglalkoztatottság és lakossági jövedelmek nınek 4. helyi vásárlások, alvállalkozói forgalom, K+F hozzájárulás, GDP nı Nem mérhetı: 1. mőszaki színvonal emelkedik 2. vezetés és munkaerı képzettsége és tapasztalatai nınek 3. gyártmányok és szolgáltatások minısége nı Mindezek nem mind egyszerre jelentkeznek, és ügyes gazdaságpolitika mellett érvényesíthetık csak!
24
12
A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 2 Negatív: - fıként a kisebb országokban! 1. 2.
a TNC-k által létrehozott új értékbıl kevés marad a fogadó országban erısödik a világpiacon a közvetlen függıség, az ország sebezhetıbb lesz, kiszolgáltatott a TNC-k felé (fiz. mérleg, export, stb. miatt), a TNC üzleti stratégiaváltása az egész országra hat 3. torzíthatja a termelési és fogyasztási szerkezetet (pl. luxusfogyasztás ösztönzése) 4. importnövekedés és egyensúlyvesztés lehetısége 5. monopolhelyzet, transzferárak ⇒ GDP elszívása! 6. a helyi vállalkozások lehetıségeit korlátozhatják (jobb technológia, hitelképesség, külföldrıl történı beszállítások, környezetszennyezés) 7. akvizíciók után a dolgozók elbocsátása, munkanélküliség, társadalmi feszültségek MA: a TNC-knek nem érdeke a fogadó ország gyengítése, de így is elınyösebb helyzetben vannak! Globalizáció: a KKV-k számára problémák ezek alig 1%-ának van jelentısebb nemzetközi tevékenysége többnyire elszigetelt, regionális piacokon mőködnek 25
MAGYARORSZÁG TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁSA KKB: Hazánkban 1972 óta lehetséges – de: 1990-ig túl kockázatos volt (jogi, pénzügyi, közigazgatási feltételek hiányoztak!) 1990-tıl: igen jelentıs szerepet játszik a külföldi szektor A transzancionális vállalatok hatásai hazánkban: (általában: növelték a szegénységet, ahol az ország a belsı gazdasági problémákat nem tudta kezelni.) - profitrepatriálás kezdetei Befolyásolja az alábbiakat: - a lakosság jövedelmét, foglalkoztatását, mőszaki fejlıdést - a kereskedelmi és fizetési mérleget (EX, IM, profitrepatriálás) - a nemzetközi versenyképességet: pozitívan – modernizálódás, gazdasági felzárkózás a vállalatok szintjén (állam segíti v. akadályozza) - a társadalmi jólétet: iránya ??? A TNC-k veszélye a gyenge gazdaságokra: a gazdaság dualizálódhat - egy modern, külföldi érdekeltségő szektor , és - egy elmaradott, hazai szektor a veszély Magyarországon is létezik – a transznacionalizálódás kezdetén tipikus 26
13
Új vonzó tényezık: - piac, képzett és relatíve olcsó munkaerı, infrastruktúra, jogi és intézményi rendszer kiépítettsége - állam fogadó készsége – korrekciók, ezért egyes TNC-k kivonulása, mások bejövetele várható (Pl. Írország esete) - Magyarország EU-tagsága vonzó EU-n kívüli TNC-knek (EU: EU-beli TNC-k felé liberális, 4 szabadság! – de: állami megrendelések 95 %-a EU-n belüli nemzeti vállalatnak megy!)
Jövıbeli kilátások: további transznacionalizálódás, nemzetköziesedés Elınyök kihasználása gyakorlatias hozzáállással A közérdeket sértı profitmaximalizálási törekvések korlátozása • • • •
1990 óta az egy fıre esı FDi import a KKE régió legmagasabb értéke Legnagyobb része: versenyképes feldolgozóiparba (jármő és villamos berendezések), és szolgáltatóiparba FDI 80 %-az az EU-ból, és 30 %-a Németországból Újrabefektetett jövedelem az FDI fele (2004 körül), növekvı arány 27
FDI Magyarországon
28
14
29
30
15
FDI származási ország szerint, 2003
Németország
29%
31%
Hollandia
FDI Magyarországon, tulajdonosi kör, származási ország
Ausztria USA 4%
Franciaország
5%
Egyéb országok
20% 11%
31
FDI MagyarországonÁgazati megoszlás Jármőgyártás
FDI ágazati megoszlás, 2003 9%
Villamos gép, mőszer gyártás
11%
9%
Egyéb feldolgozóipar 9% Kereskedelem, javítás
10% 25% 17% 10%
Ingatlanügylet, gazd. Szolgált. Pénzügyi tev. Szállítás, távközlés
32
16
