1
Haladó nemzetközi gazdaságtan 3. Nemzetközi kereskedelempolitika Kereskedelempolitikai alapelvek, eszközök, mutatók Nemzetközi versenyképesség elméletei A nemzetközi kereskedelem szabályozása, GATT/WTO, konfliktusok
2
Nemzetközi kereskedelmi ügyletek • •
Közvetlen termékcsere (barter) Egyszerű külkereskedelmi áruügylet: nemzeti valuta külföldire váltásával Külkereskedelmi ügyletek: 1. Különleges áruügyletek •
2.
Barter, reexport,kapcsolt árucsere, bérmunkaügylet, tranzitügylet, switch-ügylet
Különleges külkereskedelmi ügyletek •
3.
Lízing, licensértékesítés, franchise-szerződés, termelési együttműködés
Szolgáltatásokra kötött külkereskedelmi ügyletek •
Nemz. Fuvarozás és szállítmányozás, szolgáltatások és szellemi termékek ügyletei, minőségellenőrzés, nemzetk reklám és propaganda
1
3
Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: • protekcionizmus és • szabadkereskedelem
SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi
korlátozások • a komparatív elınyök elve szerinti munkamegosztáson alapszik • Export révén elérhetı az optimális üzemméret • Importverseny révén kedvezıbb kínálat a fogyasztók számára • Hatékony gazdálkodás a világ szőkös erıforrásaival • Nemzetközi együttmőködés, stabilitás fenntartása
PROTEKCIONIZMUS A hazai piac védelmében a kereskedelem (import – vagy export) korlátozása
A PROTEKCIONIZMUS MELLETTI ÉRVEK: Gazdasági érvek: • • • • •
Eszközei:
4
1. Importembargók 2. Importkvóták (és önkéntes exportkorlátozások) 3. Vámok 4. Nem vámjellegő korlátozások (minıség, ügyintézés..) 5. Állami támogatások (exporttámogatások) 6. Dömping (áralapú, költségalapú) 7. Árfolyamszabályozás és árfolyampolitika (leértékelés az exportot segíti, importot gátolja)
A növendék iparágak támogatása (inkubátor hatás) Védelem a „tisztességtelen versennyel szemben” Hanyatló iparágak támogatása Stratégiai iparágak támogatása Fizetési mérleg pozíciók támogatása
Nem gazdasági érvek: • • •
Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) Nemzeti életmód megóvása Speciális nemzetgazdasági értékek védelme (svéd acél, skót whisky)
2
5
Kereskedelempolitikai eszközök Csoportosítás: • exportra és importra ható • közvetlen, és közvetett hatású – vámjellegő (tarifális) vagy nem vámjellegő (nem tarifális – NTB) – mennyiségre vagy árra ható (közvetlenül vagy közvetve)
Árra ható eszközök (közvetlen) Az alkalmazott eszközök az importált / importálni kívánt termék árát befolyásolják, és ezen keresztül érik el a kívánt (importcsökkentő) hatást. Fajtái: 1. Vámok 2. Illetékek 3. Szubvenciók 4. Dömpingellenes (antidömping) politika 5. Árfolyampolitika.
6
Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök (közvetlen) az importált / importálni kívánt termék mennyiségére hatnak, és azon keresztül az import csökkenését okozzák. Eszközei: a) Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés b) Import/export kvóták c) Önkéntes exportkorlátozás (VER) d) Tilalmak e) Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs) f) Származási szabályok (eredetmegjelölés) g) Import monitoring
3
7
Az árra vagy/és a mennyiségre közvetetten ható eszközök Az alkalmazott eszközöknek elsıdleges hatásuk, sıt, alkalmazásuk szándéka sem minden esetben az import csökkentése, ez „mellékhatása”. Ma egyre népszerőbb. • Technikai elıírások és szabványok • Egészségügyi elıírások • Környezetvédelmi elıírások • Versenyszabályok alkalmazása és kiterjesztése • Állami vásárlások
8
A kereskedelemliberalizálás elınyei Vámok hatása, kis ország esete ( a világpiaci árakra nem hat!) D hazai
S hazai adóbevétel
Hazai egyensúlyi ár Importár vámmal
Jóléti veszteség
Világpiaci ár
Hazai termelés
import
4
9
Nagy ország esete –megváltoztatja a világpiaci árat! Hazai piac
D hazai
Világpiac
Exportáló ország
S hazai D import
Export pv1-nél
S
Pv1+vám
EX Pv2nél
Pv2 csökken! Importkereslet csökken!
„Beggar-thy-neighbour” politika
10
A protekcionizmus és a szabadkereskedelem értelme •
A gazdasági integráció szintjei:
•
A korlátozásmentes nemzetközi kereskedelem fıként a legfejlettebb országok érdeke A protekcionizmus – versenykorlátozás – áremelı tényezı
Kedvezményes kereskedelmi szerzıdések
Szabadkereskedelmi övezet
Vámunió
Csoporton belüli vámok csökkentése
Csoporton belüli vámok eltörlése
Közös külsı vámszintek
Közös piac Gazdasági unió
Csoporton belüli tıke- és munkaerıáramlás
Közös gazdaság -politika, közös pénz
5
A külkereskedelmet ösztönzı tényezık
11
- politikai: 1945 óta nem volt jelentıs globális fegyveres konfliktus – hidegháború – új államok létrejötte (korábbi belkeresk.-bıl külkeresk.) – külsı erıforrásokra utalva
- termelés és fogyasztás szerkezeti átalakulása a tud.-techn. forradalom nyomán - a kutatás nemzetközi tevékenység - a technika piaca hierarchikus: újító országok. követı országok, „technikai sivatag” (még a követés feltételei sincsenek meg) – az új technikát jelentı áruk világforgalma 2/3-ada az USA-Ny-Európa-Japán közt
- a fejlıdı és volt szocialista országok iparosítási és infrastruktúra fejlesztési törekvései - „anyagforradalom”: csökkenı kereslet a hagyományos nyersanyagok iránt; nyersanyag és készáru term. közti szakosodás megváltozik
- Szolgáltatások : súlyuk nı, új típusú szolgáltatások a világker.-ben a csúcstechnikát képv. szolgáltatások súlya nı: 1970: 15%, 1998: 30%
- Gazdaságpolitikai változások: -
protekcionizmus helyett liberalizmus (de: magasan védett iparcikkek vámjai maradnak!) Exportorientált (ázsiai kistigrisek ) vagy importhelyettesítı politika (protekcionizmussal az importfüggıséget csökkenti)
- nemzetközi vállalatok gyors növekedése -
iparágon belüli nemzetközi forgalom iparágak, nyersanyag és energiaterm. leépítése egyes országokban
12
A nemzetközi kereskedelem jellemzésének mutatószámai 1. Világkereskedelmi rugalmasság: = export volumenváltozás / GDP volumenváltozás = (dX/X) / (dQ/Q), X: világkereskedelem, Q: világtermelés, változatlan árakon mérve!
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Exporthányad = 100 · (éves export)/(éves GDP) Importhányad = 100 · (éves import)/(éves GDP) Export multiplikátor = GDP változás/ export változás Import határhajlam= import változás / GDP változás Cserearány (terms of trade) = exportárindex / importárindex Exportfedezeti mutató: C = Xi / IM i (i-edik termékre) Megnyilvánult komparatív elıny mutatója (Revealed Comparative Advantage): RCA aj = (Xaj / Xa) / (Xwj / Xw) ahol: a: ország, j: termék, w: világ összesen, Xaj / Xa = a j. termék részesedése az a. ország összes exportjából Xwj / Xw = a j. termék részesedése a világ összes exportjából
9. A kereskedelmi integráltság indexe:
= külker forgalom növekedés indexe / GDP növekedés indexe =[(EX+IM) növekedés % ] / [GDP növekedés %] Pl. világ 1989= 1,77 (100%), 1997=2,55 (140%) és 2004=1,6 (106%)
6
13
A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG MUTATÓSZÁMAI Kínálati oldal: Termékegységre jutó bérköltség (Unit Labour Cost) : UCL = (W +C)/VA (W: bér, C: bér közterhei, VA: hozzáadott érték) Kifejezi a bruttó bérszínvonal, a munkatermelékenység és a valutaárfolyam alakulását! Alkalmas országok közti és idıbeli eltérések vizsgálatára is!
Termékegységre jutó bérköltség 160 140 120
USA
100 UCL
Keresleti oldal: Export relatív egységértékének indexe (Unit Value Index): UVI =[ ∆(Xa/Qa) ]/ [∑i ∆(Xi/Qi) ·Si] Xa: az ország exportértéke, Qa : az ország exportvolumene, i: az ország fıbb nemzetközi versenytárs országai, Xi és Qi ezek exportértéke és volumene, Si a világpiaci részesedésük
Japán
80
Németország
60
Olaszország Nagy-Britannia
40 20 0 1988
1990
1994
1998
14
A nemzetközi kereskedelem szabályozása, intézményrendszer
7
15
Kereskedelmi és beruházási együttműködési rendszerek Elızmények 1.
2.
I-II. vh. közt: a nemzetközi kereskedelem visszaesett Válságok, 1929-33-as válság, a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai, fizetési mérleg problémák, növekvı protekcionizmus, nem tarifális eszközök
⇓ önellátás, kereskedelmet bilaterális kapcsolatok határozták meg II. világháború tovább rontotta A háború végétıl: USA érdeke jól mőködı nemzetk. keresk. rendszer New Hampshire, Bretton Woods, nemzetközi konferencia célja : három pillérre épülı új nemzetközi gazdasági rendszer 1.
2.
3.
Nemzetközi Valutaalap (IMF, 1946) - árfolyam, fizetési mérleg Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (IBRD– Világbank 1946) - fejlesztések Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) – nem sikerült!
ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága, 1946: Elıkészítı Bizottság 23 ország: kétoldalú vámkoncessziós tárgyalások Általános Vámés Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947 1994.dec.31)
16
A GATT története - Körtárgyalás-sorozat Év: 1947
Esemény: Genfi forduló
1949 1950-51 1955-56 1961-62 1963-67
Annecy – forduló Torquay- forduló 2. Genfi forduló Dillon-forduló Kennedy-forduló
1972-79
Tokió- forduló
1986-1994
Uruguay-forduló
Eredmények: A világkereskedelem 50 %-át jelentő 45000 termék vámjai csökkentése Szerény vámcsökkentések 25 %-os vámcsökkentés (1948-hoz képest) Szerény vámcsökkentések Szerény vámcsökkentések ipari termékek 35%-os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás ipari termékek 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása
8
17
A GATT céljai „ Általános cél”: a szabadkereskedelem Indoklása: a kereskedelem élénkítése mindenkinek
elınyös, a korlátozások láncreakcióként mindenkit károsan érintenek (a fejlett ipari országok szempontjai!) 1)az életszínvonal emelése 2) a teljes foglalkoztatottság elérése 3) a világ erıforrásainak kihasználása 4) az áruk cseréjének bıvítése ⇓ Nemzetk. kereskedelem és külföldi tıkebefektetések korlátainak csökkentése Alapelvek • A legnagyobb kedvezmény elve: csak az árukereskedelmet szabályozta: vámok, kvóták leépítése, diszkriminációmentesség, vámvédelem • A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknek a hazaival azonos elbánás • A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók • A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése • Transzparencia: a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetıek Alapelvei alól kivételek: egyes országok nem voltak hajlandóak bizonyos termékcsoportokat bevonni a szabályozás, liberalizáció alá. A GATT szabályai egyes ipari termékekre ( mezıgazdasági termékek, szolgáltatások és szellemi termékek) nem érvényesek
Az egyes fordulók fı eredményei Év:
Esemény:
Átlagos vámFennmaradó vámcsökkentés, % tételek, 1930=100% 1934-47 GATT előtt 33,2 66,8 1947 Genf 21,1 52,7 1949 Annecy 1,9 51,7 1950-51 Torquay 3,0 50,1 1955-5 2. Genf 3,5 48,9 1961-62 Dillon 2,4 47,7 1963-67 Kennedy 36,0 30,5 1972-79 Tokió 29,6 21,2 1986-1994 Uruguay 38,0 13,1 Magyarország tagsága: 1973-tól tag (82. tagország)
18
Csatlakozók, db 23 23 13 38 26 26 62 99 125
A GATT mőködésének fı eredményei: - Általános vámszínvonal csökkentés (USA < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) - Antidömping irányelvek, nem vámjellegő korlátozások szabályozása Agrártermékek a GATT-ban - Két fő irányzat: • Agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) • Az agrártermékek kivételes kezelése – politikai prioritások (EU – CAP) – A termelés szubvencionálása, exportszubvenciók, importkorlátozások, lefölözések rendszere
9
WTO ( 1995 január 1.,
19
Székhely: Genf) 1995, GATT: 128 tag, ebbıl 112 belép WTO-ba (köztük Magyarország). A tagság feltételei szigorúak: a GATT Uruguay forduló valamennyi rendelkezése (Marrakeshi Egyezmény) a GATT valamennyi korábbi megállapodása Ma a világ legtöbb kereskedı nemzete WTO tag, 2008: 153 ország – (köztük: Kína, SzaúdArábia) Szabályozásának jellemző vonásai: A legjelentısebb nem tag Oroszország • a külföldi és hazai vállalatokat egyformán (megfigyelıi státusz). kell kezelni! WTO funkciói: • a pénzügyi szolgáltatások terén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági - egyezmények „adminisztrálása” érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési - tárgyalási fórum mérleg) - FDI kérdéseinek vizsgálata • dömpingellenes szabályozás • exportszubvenciók korlátozása - szellemi tulajdon védelme (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben - államok kereskedelempolitikájának és K+F-ben!) figyelése • szabályok megsértése esetén kereskedelmi - vitás kérdések rendezése szankciók
20
A WTO rendszere:
WTO
Áruk/GATT
GATS
ÁRU kereskedelem
SZOLGÁLTATÁS kereskedelem
TRIPS SZELLEMI tulajdonjogok
Vitarendezési Mechanizmus Kereskedelempolitikákat Felügyelı Mechanizmus 20
10
21
A WTO mőködése: A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemért felelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. • 1.miniszteri konferencia: Szingapúr (1996. dec. 9-13.), • 2.miniszteri konferencia: Genf (1998. május 18-20.). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. • 3. miniszteri konferencia: Seattle, 1999. nov. – dec A 2000. – től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. • 4. Miniszteri Konferencia 2001. nov.: Doha forduló (körtárgyalás) témakörei között számos új terület • 5. miniszteri konferencia: Cancún, 2003. szept. • Genf, 2004 • 6. miniszteri konferencia: Hongkong, 2005, • Genf, 2006, 2008….
A WTO napjainkban • 2001. november: Doha-i tárgyalási ford.kezdete – Fő témák - agrártermékek • piacnyitás • exporttámogatások leépítése • nem kereskedelmi szempontok (NTC-k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem
• 2003. szeptember, Cancún: V. Miniszteri konferencia Kudarc! Oka: – EU agrártámogatásai átláthatók → támadják – USA agrártámogatásai rejtettek – Cairns-i csoport (agrárkeresk. liberalizálás) (Dél-Amerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Magyaro. már nem!)
A Dohai Nyilatkozat:
22
• Mezıgazdaság: • tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezıgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzító belsı támogatások eltörlése. • A fejlıdı országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektıl ideiglenesen eltérhetnek.
• Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges • Nem mezıgazdasági termékek esetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése • Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévı gyógyszerekhez való hozzáférhetıség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések.
• 2005. dec. Hongkong, VI. Miniszteri konferencia
11
TOVÁBBI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ÉS INTEGRÁCIÓK
23
Világszervezet: ENSZ Szervezetei - a nemzetk. kereskedelem és fejlıdés kérdései Nemzetk. Gumitanács, Nemzetk. Kakaó Szervezet, ILO (Nemzetk. Munkaügyi szervezet) - tényezık nemzetk. kereskedelme UNCTAD: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (1964) - a kereskedelem és gazd-i fejlıdés kérdései együtt - a fejlıdı országok problémáira figyel (GATT ezt mellızte!) - GSP: általános preferenciarendszer (1971) - jelenleg a transznacionális vállalatok kérdéseit is figyeli UNDP: Az ENSZ fejlesztési programja (1965) FAO:– Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezet (1945) A nemzetközi szervezetek mőködése - kormányközi szervezetek: IGO ( pl. ENSZ) - nem kormányközi szervezetek: társadalmi szerv.-k: NGO - Mőködésük: - szavazatsúlyok, vétójog, döntéshozáshoz szükséges szavazatarány - munkaprogram, tervezés, költségvetés, értékelés - operatív titkárságok
Magyarország tagja: ENSZ-nek, IMF-nek, Világbanknak, OECD-nek
EURÓPA: OECD (1961) – Gazdasági és Együttmőködési Szervezet Ma 30 tag, Magyarország 1996 óta EU (EGK:1957/58 – EU:1992-) – Egységes piac, Gazdasági Unió : Ma 27 tag, Magyarország 2004 óta EFTA (1960) – Európai Szabadkereskedelmi Társulás Eredetileg 7, 9 tag (EGK-n kívüliek), ma: Izland, Norvégia, Lichtenstein, Svájc EEA – Európai Gazdasági Térség, EU és EFTA együttmőködése CEFTA – Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás AMERIKA: NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás Kanada, Mexikó, USA, 1994 FTAA - Amerikai Szabadkereskedelmi Térség (Free Trade Area of the Americas) 1998, Észak- és Dél-amerikai országok MERCOSUR – Délamerikai Közös Piac 1985/ 1994, Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay ; Bolívia + Chile megfigyelı ÁZSIA: ASEAN – Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása, 1967 APEC – Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmőködés: 1981, 21 tagország OPEC – Organisation of Petroleum Exporting Countries – 1960, Bagdad (5 tag) MA: 11 tag
Regionális integrációk
24
12
a) b) c) d) e) f) g)
Függelék 1: Kereskedelmpolitikai eszközök: Mennyiségi korlátozások és hasonló eszközök Engedélyezési rendszer (import/exportengedélyezés): a termék importját/exportját) engedélyhez köti. kiegészíthet más eszközöket, mint például a kvótákat. Import/export kvóták: közvetlenül korlátozza az importált (vagy exportált) termék mennyiségét, importengedélyek által, fizikai mértékegységben (tonna, darab, stb.), vagy értékben. Önkéntes exportkorlátozás (VER) : az importáló ország „meggyőzi” az exportálót, hogy exportját „önkéntesen” korlátozza. (Ok: importőr ország nagyobb alkupozíciója – pl USA - Japán) Tilalmak: a kormány akadályozza valamely termék exportját vagy importját. Oka: veszélyes anyagok, kábítószerek, fegyverek, az atomszektor „termékei” , környezetvédelmi és egészségügyi ok, politikai ok: embargó Kereskedelmi hatású beruházási szabályok (TRIMs): segítségével a kormányzat befolyásolja a beruházó vállalat (kül)kereskedelmi tevékenységét - közvetlen külföldi beruházások esetén jelentős Származási szabályok (eredetmegjelölés): a termék mely országban készült. Kvóták, dömpingellenes eljárások és szubvencióellenes intézkedések esetén alkalmazzák Import monitoring : folyamatosan figyelik az importot, ha valamely termék importja megnő→ importkorlátozó eszköz alkalmazása
25
26
e) A TRIM-ek fajtái: • A belföldi beszállítás minimumára vonatkozó elıírások (más néven: a hazai tartalomra vonatkozó elıírások). • A beruházás kereskedelmi mérlegre való hatását rögzítı elıírások. A külföldi tıkeberuházással létrejött vállalat csak exportjának egy bizonyos százalékában (arányában) importálhat.. • Valutabeváltási vagy -felhasználási korlátozások. A külföldi befektetéssel létrejött vállalat csak exportjának vagy nettó exportjának egy bizonyos arányában juthat konvertibilis fizetıeszközhöz.. • Belföldi értékesítésre vonatkozó elıírások. Az exportnak szab korlátokat, elsısorban belföldi hiány enyhítésére
13
27
Árra ható eszközök fajtái: Vámok: A vámhatárt átlépı árukra kivetett adó - az ár növelésével csökkenti az import mennyiségét. Jól átlátható, transzparens eszköz. A fejlett gazdaságok átlagos vámszínvonala alacsony, 2-4% körüli. Könnyő védekezni - példa az (export) szubvenció. Illetékek : tarifális eszköz, hasonlít a vámra, de az import értékének százalékában vetik ki, általában valamilyen szolgáltatásra vagy az importtal kapcsolatosan felmerült valamilyen költség ellentételezésére. Szubvenciók : pénzbeli állami támogatás, csökkenti a vállalat közvetlen költségeit,hozzájárul a K+F, a tranzakciós, a szállítási, termelési vagy egyéb költségekhez. A termék kivitele esetén nyújtják (és valamennyi nemzetközi kereskedelmi egyezmény tiltja!). Dömpingellenes (anti-dömping) politika :Anti-dömping eljárás - ha az import alacsony áron kerül be a hazai piacra és ebbıl kifolyólag károkat okoz (ennek többnyire feltétele a nagy tömeg). A WTO szerint a dömping tényét bizonyítani kell. Árfolyampolitika: a nemzeti valuta leértékelése: az export jövedelmezıbb, ösztönözheti az exportot. A valuta felértékelése az importot ösztönzi. (árfolyam-protekcionizmus )
A vámok csoportosítása
28
1. 2.
a forgalom iránya : exportvám v. importvám a jogi státusz : autonóm (egy ország hat. meg) vagy szerzıdéses (ország ok közti megállapodás szerint) 3. a vámkivetés módja: értékvám v. mértékvám 4. az elsıdlegesen elérni szándékolt gazdaság- és kereskedelempolitikai cél: fiskális v. védıvám. A védıvámoknak sok fajtája van. a) nevelıvám: még nem versenyképes, de fejlıdésre alkalmas ágazat, vállalat külsı versenytárs elleni védelméért b) A piacbiztosító vám egy már nem versenyképes ágazatot illetve termelı(ke)t véd – ok: az ország komparatív elınyei megváltoztak, így a termék elıállításában komparatív hátrány alakul ki. c) Devizavédelmi vám: oka a szőkösen rendelkezésre álló külföldi fizetıeszköz kiáramlásának megakadályozása. d) Taktikai vám: a hazai vámok alkalmazásával saját termékeink külföldi piacra jutását kívánjuk segíteni – a csökkentés lehetıségét vámtárgyalások során kívánják felhasználni, viszonossági alapon e) Retorziós (vagy büntetı vagy harci) vám kivetésével a kereskedelmi partner valamely kedvezıtlen intézkedésére szoktak reagálni. f) A dömpingellenes és a kiegyenlítı vám
14
29
Függelék 2: A nemzetközi kereskedelem jellemzésére használatos mutatószámok Iparágon belüli kereskedelem intenzitásának indexe = │iparági export – iparági import│ = 1- ——————————————— (iparági export +iparági import) Ágazati kereskedelmi intenzitási index = ∑iparágak│iparági export – iparági import│ = 1- ——————————————— ∑iparágak(iparági export +iparági import) Kiterjeszthetı az ország egészére, valamennyi iparágra összegezve: Egy ország nemzetközi kereskedelmi intenzitásának indexe =
= 1-
∑│iparági export – iparági import│ ——————————————— ∑ (iparági export +iparági import)
Példák!!
30
Termékegységre jutó bérköltség (ULC) Olaszország
Nagy Britannia
1988
USA 100,2
Japán 95,8
Németország 106,9
108,5
101,6
1990
104,9
99,5
110,3
122,5
113,7
1994
108
117,2
112,2
139,9
118,4
1998
101,8
116,5
103,1
148,7
139,6
Termékegységre jutó bérköltség 160 140 120
USA
UCL
100
Japán
80
Németország
60
Olaszország Nagy-Britannia
40 20 0 1988
1990
1994
1998
15
31
1. Példa : Ország
MRD USD
MRD USD
MRD USD
Keresk. integráltság
Exporthányad
Importhányad
EX
IM
GDP
(EX+IM)/GDP
EX/GDP
IM/GDP
Világ összesen
4974
5275
31492
0,33
15,8%
16,8%
USA
712
959
9837
0,17
7,2%
9,7%
Japán
479
379
4842
0,18
9,9%
7,8%
Magyarország
28,1
32
45,6
1,32
61,6%
70,2%
Kína
249
225
1080
0,44
23,1%
20,8%
Szaúd-Arábia
84,1
32,8
173,3
0,67
48,5%
18,9%
Nagy-Britannia
280
337
1415
0,44
19,8%
23,8%
32
2. Példa USA volumenindex
2001
2002
2003
2004
2005
EX
-5,2
-2,4
2,0
10,4
10,6
IM
-2,6
3,3
4,0
7,4
8,1
GDP
0,5
2,2
3,1
4,7
3,7
Japán volumenindex
2001
2002
2003
2004
2005
EX
-6,1
8,0
10,0
12,5
12,1
IM
0,1
1,9
4,9
6,9
7,2
GDP
0,4
-0,3
2,7
3,0
2,8
2001
2002
2003
2004
2005
Exportmultiplikátor
-0,10
-0,92
1,55
0,45
0,35
Import határhajlam
-5,20
1,50
1,29
1,57
2,19
Világkereskedelmi rugalmasság
-10,4
-1,09
0,65
2,21
2,86
2001
2002
2003
2004
2005
USA
Japán Exportmultiplikátor
-0,07
-0,04
0,27
0,24
0,23
Import határhajlam
0,25
-6,33
1,81
2,30
2,57
Világkereskedelmi rugalmasság
-15,25
-26,67
3,70
4,17
4,32
16
33
3. példa: Kereskedelmi intenzitási indexek: Iparágon belüli keresk. intenzitásának indexe
Áruszerkezet
= 1-
│iparági export – iparági import│ ——————————————— (iparági export +iparági import)
│EX-IM│ EX+IM
EX% IM %
index
Élelmiszer, ital, dohány
6,1
4
2,1
10,1
0,792079
Nyersanyagok
2,1
1,8
0,3
3,9
0,923077
Energiahordozók
2,7
10,2
7,5
12,9
0,418605
Feldolgozott termékek
28,0
33,5
5,5
61,5
0,910569
Gépek, szállítóeszközök
61,0
50,5
10,5
111,5
0,90583
ország nemzetk. keresk. intenzitásának indexe
=1-
∑│iparági export – iparági import│ ——————————————— ∑ (iparági export +iparági import)
= 1 – (25,9 /199,9) =0,870435
17
